1. oldal Felsővárosi Harangszó 2018. május

2. oldal Felsővárosi Harangszó 2018. július-augusztus

Szent László király

Június 27-én emlékeztünk egyik legnagyobb királyunkra, Szent László királyra.Katona István püspök atya így ír róla:1046-ban születet Lengyelországban, ahol édesapja, a későbbi I. Béla magyar király számkivetésben élt. ÉdesanyjaRichéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.László négy- vagy öt évesen került Magyarországra, és legszebb éveit Bihar várában töltöte.Édesapjától az igazi vitézséget, édesanyjától vallásos lelkületet örökölt.László kétszer házasodot. Első felesége valószínűleg magyar lány volt. Ebből a házasságból születet leányát Jaroszlávorosz nagyherceg vete feleségül. Özvegységre jutva a német ellenkirály leánya, Adelhaid let a második felesége. A tőleszületet Piroska (Iréne) leányát János bizánci császár vete feleségül. László király így szinte összes szomszédjávalrokonságba került.Vitézségével először huszonkét éves korában, a cserhalmi ütközetben tűnt ki, amikor egyedül hat kunt vágot le, éskiszabadítot egy elrabolt magyar lányt. Ezzel a tetével egyszerre megnyerte a nép bizalmát és lelkesedését. Alakja körélegendák hosszú sorát kezdték fűzni.1077-ben került a magyar trónra. Tizennyolc évig volt Magyarország egyik legnagyobb királya. Míg Szent István királyhalála után gyenge királyok uralkodtak, belháborúk dúltak, ellenséges betörésektől és pogány lázadásoktól szenvedet azország, Szent László minden téren rendet teremtet. Az országba betörő kunokat ismételten leverte, és végülletelepítete. A mai Dalmáciát és Horvátországot Magyarországhoz csatolta. Uralkodása alat határaink az Adriai-tengerigterjedtek.Legnagyobb tete a pogány magyarság végleges megnyerése volt a kereszténységnek. Ezzel megkoronázta térítőkirályunk, István király munkáját. A kereszténységet nemcsak hirdete, hanem meg is élte. Szerete Istent, embertársaifelé igazságos, jogaikat védelmező volt.Nagy tszteletben tartota az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházat.Szigorú törvényeket volt kénytelen hozni a lopás, rablás ellen. Szigorú, de igazságos uralkodóként a lovagi erényekpéldaképe let.A magyar nemzet és az Egyház szolgálata nyilvánult meg abban is, amikor VII. (Nagy) Szent Gergely pápa engedélyével1083-ban oltárra emelte Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Gellértet. A Szent Jobb őrzésére megalapítota aberetyóvölgyi Szent Jobb apátságot.Alig ötvenévesen, 1095. július 29-én halt meg Nyitrán. Nagyváradon helyezték örök nyugalomra. Három esztendeiggyászolta az ország. Sírjánál sok csodás gyógyulás történt. III. Celestn pápa 1192-ben szenté avata.Istenünk, te sokféle csodával dicsőíteted meg Szent László királyt. Érdemeiért és közbenjárására őrizz meg minketminden rossztól, és vezess a boldog örök életre. – Amen.

Herczegné Marika

A nevelés

szükségességét kevesen kérdőjelezik meg, a mikéntjétannál többen. A közvélemény szerint elsősorban azanyának kellene nevelnie a gyermeket iskoláskorban.Az anyák többsége azonban visszakérdez: mikortudnék nevelni? Dolgozni járok, háztartást vezetek, aközlekedéssel is sok időm elmegy. Jó, ha el tudomlátni a gyerekeket, magamra, a pihenésre szintesemmi időm nem marad.Jézus vajon hogy csinálta? Mert Ő is nevelt! Nevelteaz ideális életkoron jócskán túl lévő tanítványait. Ő isdolgozot: tanítot. Beszélt a sokasághoz, sokszor nagyhangerővel a forró napsütésben. Neki is sok idejétvete igénybe a közlekedés, és Ő gyalog járt. Pihenni,aludni neki sem sok ideje maradt, a betegek egyrecsak jötek, hogy gyógyítsa meg őket. Mégis maradtenergiája arra, hogy nevelje tanítványait szavával éspéldájával. Figyelmeztete őket, hogy neversengjenek, ne irigyeljék, ha valamelyiküknek

könnyebb sors jut majd, hanem szolgálják egymástúgy, ahogyan Ő tete, aki a lábukat is megmosta.Reggelit készítet, halat sütöt nekik, de arra is nevelteőket, hogy találják föl magukat: ha nincs mit enni, abúzaszemekkel is elverhetk az éhüket. Rávezeteőket, hogy tanulják meg, hol a határa ahatáskörüknek: ők ne küldjék el a Jézushoz jötembereket, gyerekeket. Tudjanak engedelmeskedniannak, akit tanítójuknak fogadtak el. Legyenekhálásak az élet hétköznapi örömeiért: a szívesvendéglátásért, a rájuk bízot munka – azevangelizálás – sikeréért.Az ilyen neveléshez, vagyis jótulajdonságokkialakításához persze példamutató cselekvés, közöstevékenység, sőt ezek ismétlődése is szükséges. Ehhezpedig idő kell. Hol veszíteték el anyáink a gyermekeiknevelésére fordítható időt? Hát az 50-es és 60-asévekben, amikor a marxista ideológia a létenntartásproblémáival munkába állásra kényszerítete a

3. oldal Felsővárosi Harangszó 2018. július-augusztus

családanyákat. A férfakkal való egyenértékűségüketbizonyítandó traktorra ülteték, három műszakos gyárimunkára küldték az asszonyokat. A sokgyermekes,özvegyen maradt „szeretetlángos” Erzsébet asszonypl. még vasöntödében is dolgozot. Nemhogynevelésre fordítható idejük, de még az egészségüksem maradt meg ezeknek az anyáknak.Ki nevelte akkor a gyerekeiket? Az iskola? Ot csak akötelező ateista propagandát hallhaták a gyerekek.Szerencséjük volt, ha egy-egy bátor pap a templomfalai közé szorítva próbált hatni az odamerészkedőfatalokra vagy a szüleiknek, nagyszüleiknek ahatására, kényszerítésére odajáró gyerekekre.Ilyen volt pl. a szerzetes-paptanár Arató Miklós, akitazokban az évtzedekben, amikor tlos volt a fatalokathitre nevelni, hatásos ténykedése miat Budapestszélére, Baross Gábor telepre helyeztek. Amikormeghívták egy-egy templomba, pl. Budafok-Felsővárosba lelkigyakorlatot tartani, volt mersze – azakkori szokástól eltérően – a fatalokhoz szólni, az őproblémáikról beszélni, kis történetekkel, egyszerűszavakkal. Az idősebb hívek sem elégedetlenkedtek:megérezték, hogy őhelyetük, az ő mulasztásaikatpótolandó próbállja hitre nevelni a gyermekeiket, akikközül a fogékonyabbaknak Arató atya nagy ttokbankis gépelt füzeteket adot olvasni. Ezeket a füzeteket őírta a szerinte legveszélyeztetetebb korosztálynak: aserdülő fúknak és külön a serdülő lányoknak.Ezekben nemcsak életani tudnivalókat adot, hanemszexuális felvilágosítást is, amit azokban időkbennemigen kaphatak meg a fatalok a szüleiktől. Aratóatya gyakorlat tanácsai mind egy irányba mutatak: atávlat életcél felé. A lányok hivatását pl. ígyfogalmazta meg: „Minden testben-lélekbenegészséges nő gyerekre vágyik.” Világossá tete, hogy

a serdülőkor megpróbáltatásai, a felnőtkor mindenöröme és nehézsége azért van, mert Isten a nőketanyának szánta. Azokhoz is voltak célt kijelölő szavai,akiknek nem adatk meg az anyaság: „A magányosfényeknek is van hivatásuk: hazatalálnak fényüknél azemberek.” Leghatásosabb kulcsszava a hivatás volt,amit – kimondva, kimondatlanul – minden fatalkeres, de egyre gyakrabban a családi élet körén kívül.Pedig Szent II. János Pál pápa is hányszorhangsúlyozta, hogy az ember családból kifejlődő,családra hivatot lény. A ferences Bánk atya azt szoktamondani, hogy mindenkit családi életre rendelt azIsten. Igazát könnyen beláthatjuk, ha családnaktekintjük nemcsak azt, amit mi hoztunk létre, hanema tágabb értelemben vet rokonságunkat, vallásiközösségeinket. Ezekben a körökben megkaphatja afontosságtudatot az a magányos is, aki életeürességét munkahelyeinek cserélgetésével,szórakozási lehetőségeinek szervezésével próbáljabetölteni.Mit tehetünk a gyerekeknek családi életre neveléseérdekében? Ha szavainkkal erre vonzani nem is tudjukőket, legalább ne riasszuk el etől őket a családi életeljáró gondok és teendők felpanaszolásával. Ha nem állmódunkban a boldog család példáját adni, legalábbtágabb rokonságunkban, barát körünkbenteremtsünk lehetőséget számukra ennekmegtapasztalására. Igyekezzünk a rossz barátoktól, azerkölcstelen olvasni- és látnivalóktól távol tartaniőket, de ne tltással, hanem úgy, hogy ezek helyetpozitv tartalmú, érdekes és vonzó programokatkínálunk nekik.

Szőke Ágnes

A gyerekkor fái

Ezerszer látot kép. Uzsonnázó család a fűben, s kissé odébb, szinte elfeledve az árnyas liget előterében, magányosgyerekkocsi. Látszatra semmi se történik a tökéletes idillben. Pedig mennyire hogy történik! Méghozzá olyasmi, amiegyedül a világ születéséhez fogható. A gyerekkocsi sátra alól egy néma csecsemő fgyel egy néma fát.Olyan ez a fa, mint egy óriás dajka, első tanító. Minden levele egyforma: csecsemőkorunkban ő oktat minket a világ, alétezés beszédére. És csak egy csecsemő fgyelme lehet oly erős, hogy ezt a beszédet meg is értse. Később fgyelmünklankad, s a fák szavait elfelejtjük. De mégse egészen.Mert mit is „mond” egy fa egy csecsemőnek? Pontosan azt, ami kimondhatatlan. De ez a kimondhatatlan és néma nyelvmégis létezik, sőt minden lehetséges beszéd közül a legerősebb. Arról szól, hogy a világ van. Ez az egyetlen hatalmas szóalkotja egész szótárát. Később a világ arról beszél majd, hogy ami van, miként és milyen formákban létezik. Ez a beszédmár kimondható, tengernyi szóból és végtelen mondatból áll. Ez a világ második nyelve, a felnőtkor beszéde, melylassan-lassan feledésbe merít az első, néma beszédet. De amint mondotuk már, mégse egészen. A felnőtkorkimondható, gyakorlat nyelve olykor el-elnémul bennünk, hogy – ha csak pillanatokra is – visszatérjünk az első ésparadicsomi eszmélésünk egyetlen néma és hatalmas szavához. Hogy úgy lássuk a világot, ahogy az a teremtő Istentenyerén fekszik. „Én vagyok, aki vagyok” – mondota Isten önmagáról. A teremtés legfőbb szava viszont az a mondat,amivel a világ teljes súlyával teremtőjére támaszkodik, valami ehhez, a föntebbi mondathoz hasonló lehetne: „A világ az,ami van”.A gyerekkor fái, akár a paradicsoméi, etől a mondatól beszédesek s némák.

Pilinszky János

4. oldal Felsővárosi Harangszó 2018. július-augusztus