100 éves a · állatok segítenek, illetve gonosz szív ű va-sorrú bábák, sárkányok és...

4
* Kiadja a Hétfalusi Magyar M ű vel ő dési Társaság – © HMMT, 2006. * ISSN 1582-9006 * A mese varázsa Szerkesztők: Hochbauer Gyula, Kovács Lehel István Alapította és szerkesztette (1906–1911): dr. Fekete Endre és Kiss Béla Független művel ődési és helytörténeti havilap XII. évfolyam 6 (542.) szám 2006. június 30. – péntek 100 éves a Both Mária Magdolna Tomos Tünde: Mese, 2006 A Horger Antal-emléknapokra kiírt pályázatra készített dolgozat * Az ember életében talán a mese, a me- sélés az első „beavatási szertartás”. Út- mutató. Mert segíti lelki fejlődésünket. A mesék azt sugallják, hogy a boldog és tar- talmas életet bárki elérheti. A mese mindenkit elvarázsol. Fejleszti a fantáziát, a képzel őerő pedig szárnyra kel, olyan birodalomba repülhet vele a gyermek, melyben a jók és a gonoszak harcát követ- heti figyelemmel, a szerepl őket felruház- hatja kedves és ellenszenves tulajdonságok- kal, színezheti, alakíthatja a történetet, min- dezzel egy időben pedig felismerheti az e- semények közti összefüggéseket, megta- nulja értelmezni a történteket. A felnövekv ő gyermeknek éppen erre van szüksége. Ar- ra, hogy átlássa az emberi kapcsolatokat, együtt érezzen a hősökkel és felismerje a rosszakarókat. A mesét hallgatva vagy ol- vasva átélheti a szereplőkkel történt ve- szélyt és örömöt, megmászhatja az Égig érő fát vagy akár az Óperenciás tengert is átúszhatja. A bonyodalmakkal teli cselek- mény során maga is a cselekmény része- sévé válik, együtt nevet vagy sír a szerep- l őkkel, miközben tudja, hogy a mese végén minden jóra fordul, a bátor elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig meglakol. A mese erkölcsi tanulságként is szolgál. Tehát szó- rakoztat és nevel is egyben: az életről tanít és erkölcsi kapaszkodót nyújt, segíti az én- kép kialakulását. * Maga a mese szó nem jelentette mindig azt, amit ma értünk rajta. Kezdetben inkább „példázat”, „talány” volt a jelentése. 1855- ben adja közre mesegyűjteményét Erdélyi János Magyar népmesék címen. Nagy- jából ett ől az időt ől kezdve egyértelmű a mese szó jelentése, használata. A Magyar Értelmező Kéziszótár így ha- tározza meg: „Csodás elemeket tartalmazó, naiv hangú, költött elbeszélés.” A meséhez kapcsolódó szólások, szólás- hasonlatok jól kiemelik a népmese két a- lapvet ő tulajdonságát. Egyrészt a mese köl- tött, a mindennapi valósággal össze nem egyeztethet ő voltát fejezik ki a: mesebe- széd, „Ez csak mese”, illetve a híres Arany János-i „Nem mese ez gyermek ”. Más- részt arra utalnak, hogy a mese valami na- gyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébe ill ő. Ezek a szavak a csodaszép, a hihe- tetlen szavak szinonimái. Mindezekben a kifejezésekben, szólások- ban, szóláshasonlatokban a mesére valóban ráill ő megállapítások találhatók. A mesében ugyanis sok minden olyan van, ami a valós világban lehetetlen: beszél ő állatok, tárgyak, halál utáni csodás feltámadás, sárkányok, boszorkányok, óriások stb. A népmese sajátos bája és realizmusa abban is áll, hogy sok szempontból érdekes és különleges tükröz ő je a valóságnak: a nép- mesét fenntartó nép múltjának, jelenének, mindennapi életének elemei éppúgy meg- találhatók benne, mint a becsületesebb, i- gazibb életbe vetett hitnek a mesei igaz- ságszolgáltatásban megtestesült kifejezése. A népmese gazdag és sokszínű alapa- nyaga magán hordja eredetének, a míto- szokból, mitikus elbeszélésekből való szár- mazásának nyomait. Benne a régi hitvilág alapján kialakult hármas világfelosztást ta- lálunk: a mi földi világunkat, amely alatt, illetve fölött egy-egy, a mi világunkhoz ha- sonló, de csodás tulajdonságai miatt attól jelent ős mértékben eltér ő világ van. A fenti és lenti világba vezet ő utat – a régi néphit elképzelései szerint – a varázslók, táltosok, sámánok, illetve félistenek és hősök tudták megtenni. Az el őbbiek utódai a mesében a csodás erej ű törpék, boszorkányok, táltos- lovak, sárkányok, griffmadarak, az utóbbi- aké a mesehős, akit csodás képességű, jó- indulatú öregemberek / asszonyok, hálás állatok segítenek, illetve gonosz szívű va- sorrú bábák, sárkányok és óriások akadá- lyoznak célja elérésében. * A népmesére, mint minden más műfajra, jellemző követelmény a kódolás és de- kódolás egyidej ű biztosítása. Minden mű- vészi alkotás létrehozása ugyanis egyfajta sajátos kódolási tevékenység. A mű alkotója az általa létrehozott művet gondo- latok, érzelmek hordozójává, a műélvezet forrásává teszi. A mű tartalmi, gondolati, érzelmi gazdagsága attól függ, hogy milyen mértékben sikerült a mű alkotójának művét értelmi, akarati, érzelmi töltés ű információk hordozójává tennie. Irodalomról, népköltészetről beszélve a dekódolás az alkotásban felhasznált esz- tétikai eszközök felismerését ől, befogadá- sától, a művel való együttérzés, együtthul- lámzás megvalósulásától is függ. Az igazi műélvezet éppen ezért nem lehet azonos a passzív átvétellel, hanem a befo- gadó aktív együttmű ködését is megköveteli: az egyes művek értelmezése, mondaniva- lójának megértése a befogadó élettapasz- talataitól, művészi élményeinek mennyisé- gét ől és minőségét ől is függ. * Egyfajta „dekódolással” próbálkoztam én is. Ennek tapasztalatait mutatom be az a- lábbiakban. Fogyasztói társadalomba szürkült vilá- gunkból hiányoznak a tetteikkel, kitartásuk- kal, személyes vállalásaikkal erkölcsi példát mutató h ő sök. Az olyanok, mint népmeséink királyfiai és „legkisebb fiai”, az útjukat e- rényes cselekedetekkel egyengető, min- denre bátran vállalkozó, agyafúrt h ő sök, kik- ben egyenl ő mértékben van bölcsesség- szelídség-jóság, és a küzdelmet felvenni ké- pes szellemi-fizikai er ő. * Gyakran hallunk manapság a tizenévesek értékválságáról. Különösen a középiskolás korosztályra igaz, hogy a felgyorsult világ változásaira igen érzékenyen és gyakran nem pozitívan reagálnak. Kíváncsi voltam, hogy tanítványaink mit gondolnak a nép- meséről. Ezért két osztályban, kérésemre, a tanulók elolvasták Benedek Elek Magyar mese- és mondavilág című gyűjteményéből A szegény ember szőlője című mesét. Aztán a következő három kérdésre kellett válaszolniuk írásban: 1. Mit mond számodra ez a mese? (Folytatása a 2. oldalon.) pag. 7

Upload: others

Post on 26-Jan-2020

11 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: 100 éves a · állatok segítenek, illetve gonosz szív ű va-sorrú bábák, sárkányok és óriások akadá-lyoznak célja elérésében. * A népmesére, mint minden más m űfajra,

* K i a d j a a H é t f a l u s i M a g y a r M ű v e l ő d é s i T á r s a s á g – © H M M T , 2 0 0 6 . * I S S N 1 5 8 2 - 9 0 0 6 *

A m e s e v a r á z s a

Szerkesztők: Hochbauer Gyula,Kovács Lehel István

Alapította és szerkesztette (1906–1911):dr. Fekete Endre és Kiss Béla

Független művelődési és helytörténeti havilapXII. évfolyam 6 (542.) szám2006. június 30. – péntek

100 éves a

• Both Mária Magdolna

Tom

os T

ünde

: Mese,

200

6

A Horger Antal-emléknapokra kiírtpályázatra készített dolgozat

*Az ember életében talán a mese, a me-

sélés az első „beavatási szertartás”. Út-mutató. Mert segíti lelki fejlődésünket. Amesék azt sugallják, hogy a boldog és tar-talmas életet bárki elérheti.

A mese mindenkit elvarázsol. Fejleszti afantáziát, a képzelőerő pedig szárnyra kel,olyan birodalomba repülhet vele a gyermek,melyben a jók és a gonoszak harcát követ-heti figyelemmel, a szereplőket felruház-hatja kedves és ellenszenves tulajdonságok-kal, színezheti, alakíthatja a történetet, min-dezzel egy időben pedig felismerheti az e-semények közti összefüggéseket, megta-nulja értelmezni a történteket. A felnövekvőgyermeknek éppen erre van szüksége. Ar-ra, hogy átlássa az emberi kapcsolatokat,együtt érezzen a hősökkel és felismerje arosszakarókat. A mesét hallgatva vagy ol-vasva átélheti a szereplőkkel történt ve-szélyt és örömöt, megmászhatja az Égigérő fát vagy akár az Óperenciás tengert isátúszhatja. A bonyodalmakkal teli cselek-mény során maga is a cselekmény része-sévé válik, együtt nevet vagy sír a szerep-lőkkel, miközben tudja, hogy a mese végénminden jóra fordul, a bátor elnyeri méltójutalmát, a gonosz pedig meglakol. A meseerkölcsi tanulságként is szolgál. Tehát szó-rakoztat és nevel is egyben: az életről tanítés erkölcsi kapaszkodót nyújt, segíti az én-kép kialakulását.

*Maga a mese szó nem jelentette mindig

azt, amit ma értünk rajta. Kezdetben inkább„példázat”, „talány” volt a jelentése. 1855-ben adja közre mesegyűjteményét ErdélyiJános Magyar népmesék címen. Nagy-jából ettől az időtől kezdve egyértelmű amese szó jelentése, használata.

A Magyar Értelmező Kéziszótár így ha-tározza meg: „Csodás elemeket tartalmazó,naiv hangú, költött elbeszélés.”

A meséhez kapcsolódó szólások, szólás-hasonlatok jól kiemelik a népmese két a-lapvető tulajdonságát. Egyrészt a mese köl-tött, a mindennapi valósággal össze nemegyeztethető voltát fejezik ki a: mesebe-széd, „Ez csak mese”, illetve a híres AranyJános-i „Nem mese ez gyermek ”. Más-részt arra utalnak, hogy a mese valami na-gyon szép dolog: mesés, meseszép, mesébeillő. Ezek a szavak a csodaszép, a hihe-tetlen szavak szinonimái.

Mindezekben a kifejezésekben, szólások-ban, szóláshasonlatokban a mesére valóbanráillő megállapítások találhatók. A mesébenugyanis sok minden olyan van, ami a valósvilágban lehetetlen: beszélő állatok, tárgyak,halál utáni csodás feltámadás, sárkányok,boszorkányok, óriások stb.

A népmese sajátos bája és realizmusaabban is áll, hogy sok szempontból érdekesés különleges tükrözője a valóságnak: a nép-mesét fenntartó nép múltjának, jelenének,mindennapi életének elemei éppúgy meg-találhatók benne, mint a becsületesebb, i-gazibb életbe vetett hitnek a mesei igaz-ságszolgáltatásban megtestesült kifejezése.

A népmese gazdag és sokszínű alapa-nyaga magán hordja eredetének, a míto-szokból, mitikus elbeszélésekből való szár-mazásának nyomait. Benne a régi hitvilágalapján kialakult hármas világfelosztást ta-lálunk: a mi földi világunkat, amely alatt,illetve fölött egy-egy, a mi világunkhoz ha-sonló, de csodás tulajdonságai miatt attóljelentős mértékben eltérő világ van. A fentiés lenti világba vezető utat – a régi néphitelképzelései szerint – a varázslók, táltosok,sámánok, illetve félistenek és hősök tudtákmegtenni. Az előbbiek utódai a mesében acsodás erejű törpék, boszorkányok, táltos-lovak, sárkányok, griffmadarak, az utóbbi-aké a mesehős, akit csodás képességű, jó-indulatú öregemberek / asszonyok, hálásállatok segítenek, illetve gonosz szívű va-sorrú bábák, sárkányok és óriások akadá-lyoznak célja elérésében.

*A népmesére, mint minden más műfajra,

jellemző követelmény a kódolás és de-kódolás egyidejű biztosítása. Minden mű-vészi alkotás létrehozása ugyanis egyfajtasajátos kódolási tevékenység. A műalkotója az általa létrehozott művet gondo-latok, érzelmek hordozójává, a műélvezetforrásává teszi. A mű tartalmi, gondolati,érzelmi gazdagsága attól függ, hogy milyenmértékben sikerült a mű alkotójának művétértelmi, akarati, érzelmi töltésű információkhordozójává tennie.

Irodalomról, népköltészetről beszélve adekódolás az alkotásban felhasznált esz-tétikai eszközök felismerésétől, befogadá-sától, a művel való együttérzés, együtthul-lámzás megvalósulásától is függ.

Az igazi műélvezet éppen ezért nem lehetazonos a passzív átvétellel, hanem a befo-gadó aktív együttműködését is megköveteli:az egyes művek értelmezése, mondaniva-lójának megértése a befogadó élettapasz-talataitól, művészi élményeinek mennyisé-gétől és minőségétől is függ.

*Egyfajta „dekódolással” próbálkoztam én

is. Ennek tapasztalatait mutatom be az a-lábbiakban.

Fogyasztói társadalomba szürkült vilá-gunkból hiányoznak a tetteikkel, kitartásuk-kal, személyes vállalásaikkal erkölcsi példátmutató hősök. Az olyanok, mint népmeséinkkirályfiai és „legkisebb fiai”, az útjukat e-rényes cselekedetekkel egyengető, min-denre bátran vállalkozó, agyafúrt hősök, kik-ben egyenlő mértékben van bölcsesség-szelídség-jóság, és a küzdelmet felvenni ké-pes szellemi-fizikai erő.

*Gyakran hallunk manapság a tizenévesek

értékválságáról. Különösen a középiskoláskorosztályra igaz, hogy a felgyorsult világváltozásaira igen érzékenyen és gyakrannem pozitívan reagálnak. Kíváncsi voltam,hogy tanítványaink mit gondolnak a nép-meséről. Ezért két osztályban, kérésemre,a tanulók elolvasták Benedek Elek Magyarmese- és mondavilág című gyűjteményébőlA szegény ember szőlője című mesét.Aztán a következő három kérdésre kellettválaszolniuk írásban:

1. Mit mond számodra ez a mese?(Folytatása a 2. oldalon.)

pag. 7

Page 2: 100 éves a · állatok segítenek, illetve gonosz szív ű va-sorrú bábák, sárkányok és óriások akadá-lyoznak célja elérésében. * A népmesére, mint minden más m űfajra,

* S z e r k e s z t ő s é g : R O - 5 0 5 6 0 0 N é g y f a l u , G e o r g e M o r o i a n u u t c a ( N a g y ú t ) 8 7 . s z á m * Te l e f o n : 0 2 6 8 / 2 7 5 7 7 3 *

2. oldal H É T F A L U XII. évf. 6. szám

A m e s e v a r á z s a

100 éves

Lapszámunkat aNemzeti KulturálisÖrökség Miniszté-riuma támogatta.

• Both Mária Magdolna

(Folytatás az 1. oldalról.)2. Szerinted példaképül állítható-e a mese

főhőse a mai fiatalok elé?3. Véleményed szerint van-e létjogosult-

sága mai világunkban a népmesének?*

A feladat megoldása nem volt kötelező,és név nélkül kellett válaszolni, ennek elle-nére 5 tanuló megjelölte nevét, vállalta sajátvéleményét.

Néhány mondatban felelevenítem a me-sét.

A két osztályban, egy tízedik és egy ti-zenegyedik, összesen 59 tanuló van , 46-an válaszoltak a kérdésekre.

Válaszaik érdekesek, a mesével kapcso-latos véleményükön kívül gondolkodás-módjukra, személyiségére derül fény.

1.Az első kérdésre adott válaszok alapján

kiderül, tanulóim véleménye az, hogy a rá-szorulón segíteni kell, ahogy a mesebeli hőstette. Egyesek idézték is a jól ismert fordu-latot, „jó tett helyébe jót várj”, és erre épí-tették mondanivalójukat. Úgy vélekedtek,hogy a levonható tanulságok a mai életbenis érvényesek, csak figyelmen kívül hagyjukőket. Pedig ha akarunk valamit, azt meg istudjuk oldani. Idézek néhány választ:

„Ez a mese azt hangsúlyozza, amikor jóttehetünk, ne fordítsuk el fejünket, hanemsegítsünk, akármilyen kis dologról lenne isszó.” (X. o.)

„A legkisebb fiú segítőkészsége és jószí-vűsége visszafizetődik, és szükség eseténnagy segítségére szolgál az, amit szerénytettéért kapott. A mese ezáltal bebizonyítja,hogy jót tenni a leghelyesebb, a legfonto-sabb.” (XI. o.)

„Szerintem a mese mondanivalója az,hogy jótett helyébe jót várj, és ez nemcsak a mesében érvényes, hanem minden-napjainkban is.” (X. o.)

„A mesében bemutatott jótékonyságnemcsak a fiktív világban létezik, hanem avaló világban is, de nagyon ritka. A mai fia-talok nem tudnak különbséget tenni a jó ésa rossz között, mert ők többnyire a világrossz dolgaira figyelnek fel. Részben a szülőis hibás ezért, de többnyire a fiatalok, mertnem olvasnak jó minőségű könyveket, re-gényeket, meséket, melyekben a bemutatottemberi alakok valamilyen értéket képvisel-nek, valamilyen tulajdonságnak a hordozói,melyekből a fiatal tanulhat, megláthatja akülönbséget a jó és a rossz között.” (XI.o.)

„A mese üzenete az, hogy figyeljünk má-sokra, mert akár a mesében jó tett helyébejót várj, persze nem érdekből kell másokonsegíteni.” (X. o.)

2.A második kérdésre adott válaszok ese-

tében csupán hárman válaszolták azt, hogya mese hőse nem állítható példaképnek. Azis előfordult, hogy megpróbálták a történetrészleteivel indokolni az állításaikat. A töb-biek olyan gondolatokat fogalmaztak megpozitív válaszaik során, melyek figyelmez-tetik a felnőtteket, hogy nem mindig állítunkjó példát a gyerekek elé. Itt is idézek néhányérdekesebb választ:

„A fiú példaképül állítható, mert el tudtavégezni feladatát.” (X. o.)

„A legkisebbik fiú, igenis példaképet kel-lene hogy jelentsen a mai beképzelt, egoistafiatalságnak. A segítőkészség, ügyesség,furfang hiányzik a mai fiatalokból, ők csakegy célt látnak az életben, és ez a pénz”(X. o.)

„Példaképként tekinthető, mert a mai fi-atalokat nem érdeklik a mesék, az adakozás,inkább cigarettára és alkoholra költik pén-züket” (X. o.)

„A mese főhőse sok pozitív tulajdonsággalvan felruházva, vagy csak el vannak tom-pítva a negatív tulajdonságok, mivel a szerzőe szereplőt példaképnek teremtette. Bár akorabeli emberek számára állította a modellt,manapság is sokan tanulhatnának tőle. Akönyörületesség, az adakozás volna az egyikkiemelkedő tulajdonság, melyről példát le-hetne venni. A másik a segítőkészség, amitmi is gyakrabban gyakorolhatnánk. A roz-maring, az alma és a kendő az életbenkitűzött célokat szimbolizálja, a legény si-keres próbálkozásai a törekedést testesítikmeg, mintegy buzdítva bennünket az álma-inkért való harcra” (XI. o.).

„A főhős akármikor példaképül állíthatóa mai fiatalok elé meggondolt, okos csele-kedetei miatt. Ha tovább gondolnók a cse-lekményt, esetleg jutalmának elnyerése u-tán, a fiú kisegíti apját és testvéreit, és ekkorteljes lenne a mese és a hős jellemzése is.Mert úgy tűnik, hogy a fiú kihagyta családját,egyedül akar hatalomra, sikerre törni.” (X.o.)

„Szerintem példaképül állítható a mai fi-atalok elé, de nem biztos, hogy el is fogadják.A mese olyan motívumokat dolgoz fel, a-melyeket a Biblia is tanít, éspedig: segítsfelebarátodon és az Isten is megsegít. Haa mai fiatalok eszerint cselekednének, min-den jó lenne.” (X. o.)

„Ez a mesei főhős nem feltétlenül állíthatóelénk példaképként, hiszen ő bennünk él.Mindegyik mesei hős morálisan elkötelezettember, aki kiáll az erkölcsös élet mellett.Ezt az üzenetet kaptuk kiskorunkban, kérdésmarad azonban, hogy ez az üzenet mennyi-re rögzült bennünk.” (XI. o.)

3.A harmadik kérdésre adott válaszok kö-

zött már több a negatív.A legfőbb indok, hogy a gyerekek nem

olvasnak könyveket, inkább TV-t néznek,számítógépes játékokat játszanak. Ma mára szülők, nagyszülők „nem mesélnek” gye-rekeiknek, unokáiknak.

Ime néhány válasz:„Szerintem van létjogosultsága, mert a

népi bölcsesség, az ebből származó tanításörökérvényű.” (XI. o.)

„A mesék nemcsak kisgyerekek számáravoltak írva vagy összegyűjtve. A mesék ta-nulságosak, és nevelő hatást gyakorolnaka gyerekekre, de akárki, idős vagy fiatal,elolvassa, csak okulhat belőlük.” (X. o.)

„A XXI. századi ember már nem ül lenépmesét olvasni, hanem inkább a TV vagyszámítógép elé, és ott tölti el szabadidejét.Persze ez látszik mindenkin, hiszen nemtudunk helyesen beszélni, viselkedni.” (X.o.)

„Véleményem szerint a technika fejlő-dése csökkenti a népmesék iráni érdeklő-dést.” (X. o.)

„Nincs létjogosultsága, mert ma már azemberek egészen másképp gondolkodnak”(XI. o.)

„A népmese a mindennapi emberhez kö-zel állóan mutat be az életre vonatkozó i-gazságokat. Olyan tanulságokat rejteget,melyek minden korosztályhoz szólnak. Min-den ember rendszeres olvasmányát kellenehogy képezze, mert segítené hasznos ta-nulságok elsajátításában, intelligenciája nö-velésében, szókincse gyarapításában, a ma-gyar kultúra jobb megismerésében, de u-gyanakkor szórakozást is nyújthat.” (XI.o.)

*Tehát: a problémafelvetés mindkét osz-

tályban azonos, a tanulók látják, hogy a tu-domány és technika vívmányai kedvezőt-lenül hatnak az olvasásra. Észreveszik azalapvető emberi értékeket, követendőnekis tartják, de megvalósításuknak akadályaszerintük, hogy a mai világ nem kedvez ahagyományos értékrend megvalósításának.Ugyanakkor látják azt is, hogy a modernkor„sztenderd” emberi tulajdonságai sem al-kalmasak a példamutatásra.

*Könyvészet1. Bálint Péter: Közelítések a meséhez.

A mese értelmezhetőségei. Didakt Kiadó,Debrecen, 2003.

2. Honti János: A mese világa. Budapest,Magvető, 1975.

3. Magyar néprajz. V. Folklór.

Csöppöcskével a Föld körülKint szemerkélt az eső. Kinyújtott tenye-

remben megállt egy esőcsepp. Kíváncsianhallgattam, hogy hol járt.

Bemutatkoztunk egymásnak.– Gyere velem! – hívott Csöppöcske.Mire feleszméltem, a felhőben voltam.

Párizsban az Eiffel-torony szinte elkarcoltaa lábamat. Amerikában majdnem nekiüt-köztünk annak a hegynek, amelybe bele-vésték a négy államelnök képét. Afrikábanattól féltem, hogy a hosszúnyakú zsiráfokvagy a felhőt, vagy engem harapnak meg.Az Északi-sarkon pedig még az orromat isbehúztam a felhőbe, hogy meg ne fagyjon.

Mikor végre hazaértem, nem tudtam, mitmondjak el hamarabb szüleimnek. Azótaszeretettel üdvözlök minden esőcseppet.

Miklós Botond, II. o., Zajzoni RabIstván Középiskola

Erdei találkozásA múlt nyáron egy kirándulás alkalmával

málnaszedés közben találkoztam egy öreganyókával.

Előre meglepődtem, hogy egy ilyen öregnéné, hogyan kerül ide a bozótosba. Megis kérdeztem tőle hogy ő ki az és mit keresitt? Elmesélte, hogy itt lakik az erdő közepénegyedül egy kunyhóban a kutyájával e-gyütt. Elkísértem az anyókát a házikójához,s ott nekiadtam a málnát, amit én szedtem,aminek nagyon megörvendett.

Búcsúzáskor megígértem, hogy máskoris eljövök és segítek neki.

Jónás Henrietta, II. o., Zajzoni RabIstván Középiskola

Felejthetetlen találkozásMély álomba merülve egy rét közepén

találtam magam. Nagyon féltem. Egyszercsak valaki kézen fogott. Felnéztem rá. Hátegy tündér állt előttem.

Látván őt, megnyugodtam, boldogságotéreztem. Leült mellém és megkérdezte,hogy ki vagyok. Bemutatkoztunk egymás-nak és nagyon elmélyedtünk a beszélge-tésben. A legérdekesebb az volt, amikorelmesélte, hogy milyen gyönyörű a tündé-rek országa. Annyira szép volt ahogyanmesélte, hogy oda képzeltem magam.

Amikor felébredtem, és a szobámban ta-láltam magam egy kicsit szomorú lettem,de boldogan emlékeztem vissza a szép tün-dérországra.

Maróti Krisztína, II. o., Zajzoni RabIstván Középiskola

V a k á c i ó !

pag. 8

Page 3: 100 éves a · állatok segítenek, illetve gonosz szív ű va-sorrú bábák, sárkányok és óriások akadá-lyoznak célja elérésében. * A népmesére, mint minden más m űfajra,

* K i a d j a a H é t f a l u s i M a g y a r M ű v e l ő d é s i T á r s a s á g – © H M M T , 2 0 0 6 . * I S S N 1 5 8 2 - 9 0 0 6 *

2006. június 30. H É T F A L U 3. oldal100 éves

1 2 0 é v e s a B r a s s ó i E v a g é l i k u s E g y h á z m e g y e• Székelyné Fehér Csilla

„Áldjátok, népek, a mi Istenünket,hangosan hirdessétek dicséretét!Ő tartott életben bennünket,és nem engedte, hogy lábunk inogjon.”

(Zsolt. 66,8-9)

Május 24-én rendes évi közgyűlésénekkeretében 120. születésnapját ünnepelte aBrassói Evangélikus-lutheránus Egyház-megye.

*„Ne is kérdezze! Itt fáj, ott fáj, már semmi

sem megy úgy, ahogy szeretném! Hiába,na, telik az idő, öregszünk!” – hangzik aleggyakoribb válasz a „Hogy van?” kér-désemre. Hát igen, az idő telik! S az em-ber „bolond” szokása, hogy, bár az idő mú-lásától fél a legjobban, mégis rendszeresidőközönként megünnepli azt. Betyáros,huncut vakmerőséggel a képébe vigyoritaz „ellenségnek”, és kihívóan iszik rája.

Százhúsz évesen lehet-e még„betyárkodni”? Százhúsz év sok vagy ke-vés? Ádám még százhúsz évesen fiatal-embernek számított. Nóét hatszáz évesenérte az özönvíz. Ábrahám százhetvenöt é-vet élt, Mózes pedig éppen százhúszat. Jó-zsuénak már csak száztíz jutott. Ma márnépünnepély, ha valaki betölti a százat.

Itt azonban nem egy embernyi százhúsz-ról van szó, hanem tizenegy, majd még többgyülekezet többgenerációnyi százhúsz é-ves teljesítményéről. E gyülekezetek egyi-ke-másika hatszáz- meg még több eszten-dős múltra tekint vissza. Ebben az össze-függésben a százhúsz kevés. Mondhatjuktehát, hogy a Brassói Evangélikus-luthe-ránus Egyházmegye még zsenge ifjúkorátéli.

Születésnapjának megünneplésére acsernátfalusi gyülekezet templomábanmegtartott egyházmegyei közgyűlés kere-tében került sor. Az ünnepi jelleg az alkal-mat kiemelte a közgyűlések sorából, és ki-zökkentette megszokott, elgépiesedett me-netéből. A szervezők tisztelettel nyúltak azalkalomhoz, s megadták neki, ami jár. Ajelenlévő gyülekezeti képviselőkből pediga tiszteletteljes emlékezés feszült, áhítatosfigyelmet váltott ki. A történeti visszate-kintésben ismerős nevek hangzottak el: két-három generációval korábbi elődöké, amisokak számára személyessé tette az em-lékezést. Az alakuló gyűlés jegyzőkönyvé-nek felolvasása olyan volt, mint egy szel-lemidézés, „kicsi fehér templompadokba /A holtak is mellétek ülnek” – élmény. Ímeegy falatnyi ebből az élményből:

*Jegyzőkönyv a brassómegyei ág. hitv.

ev. magyar egyházközségek képviselő-inek 1886. mart. 25.-én délután 2 óra-kor Brassóban az Európa vendéglőben

Török József tatrangi ág. hitv. ev. lelkészés Gödri János hosszúfalusi ügyvéd el-nöklete alatt tartott ülésről.

Jelenvoltak, mint igazolt képviselők:a brassói ág. hitv. ev. magyar leányegy-ház részéről: Moór Gyula lelkész, Rom-bauer Emil, Skita Mihály, Lukács János,Józsa Mihály egyháztagok, az apácaiág. hitv. ev. egyház részéről: Mihály Ká-roly lelkész, Jakab István egyháztag, akrizbai ág.hitv.ev. egyház részéről: Oer-tel János lelkész, Buna Sándor egyház-tag, az újfalusi ág. hitv. ev. egyház ré-széről: Horváth László lelkész, CseteBálint egyháztag, a hosszúfalusi ág.hitv. ev. egyház részéről az alszegről:Masznyik Gyula lelkész, Islik András,Kocsis János, Szmik Gábor, Köpe Istvánegyháztagok, a felszegről: Deák Sándors. Lelkész, Buda János, Páter János egy-háztagok, a csernátfalusi ág. hitv. ev.egyház részéről: Sipos János, Pap Már-ton, Kiss János, Pap János egyházta-gok, a türkösi ág. hitv. ev. leányegyházrészéről: Kiss Árpád s. lelkész, Veres Bor-csa István, Antal Bacsó Mihály, KocsisAndrás, Molnár János egyháztagok, atatrangi ág. hitv. ev. egyház részéről: Tö-rök József lelkész, Sára Ist. Mihály, SáraAndrás egyháztagok, a bácsfalusi ág.hitv. ev. egyház részéről: Borcsa Mihálylelkész, Gödri Márton, Istók György, Bá-lint János, ifj. Borcsa Mihály egyházta-gok, a pürkereci ág. hitv. ev. egyház ré-széről: Fejér Gyula lelkész, Pap János,Sipos Samu, Sípos György egyháztagok,a zajzoni ág. hitv. ev. egyház részéről:Pap György lelkész, Bálint Samu, RabJános egyháztagok. ...

A gyűlés határozza: ... a brassómegyeiág. hitv. ev. magyar egyházközségekképviselőinek gyűlése egy ... erdélyi ág.hitv. ev. magyar egyházkerület szerve-zését óhajtja és ezért még a jelen gyűlé-sen külön ev. magyar esperességgé ala-kulván, addig míg óhaja valósul, a tiszaiág. hitv. ev. egyházkerülethez csatlako-zik ...

*Az ünneplés rendkívüli és látványos ele-

me volt az a kiállítás, amelyre az egyház-községek elhozták levéltárból kiásott, pán-célszekrényből kiszabadított, falról leakasz-tott kincseiket: öreg Bibliák, úrvacsorai éskeresztelési edények, régi fényképek, do-kumentumok, könyvek, füzetek mesélteksajátos nyelvükön a múltról. Eleven egyháziéletről tanúskodtak, amelyben a lelkészi i-gehirdető-szolgálat kultúrtevékenységekkel,iskolai nevelő-tanító munkával, diakóniával,gazdasági tevékenységgel fonódott össze.

Török László, csernátfalusi lelkipásztorSzázhúsz év és annak tanulságai című elő-

adásában nem egyszerűen csak ismertetett,hanem a jelen szolgálatába állította a múltat:beszéltette iskoláról, anyanyelvről, méltá-nyos képviseletről, egymásráfigyelésről, éskényes, érzékeny mai kérdésekre adatottvele válaszokat.

Az esperesi beszámoló is rendhagyórasikerült. Zelenák József, esperes ezúttalnemcsak az egyházmegye elmúlt évi te-vékenységére vonatkozó adatokat közölte,hanem a tizenkilenc egyházközség kezde-teit, születését is felelevenítette. Múlt és je-len került egymásmellé, s bár a számok u-nalmas portékák, de annál beszédesebbek:a múlt javára billentették a mérleget. Mert,bár fiatalok vagyunk, alig százhúsz évesek,de már bizony itt is fáj meg ott is, legjobbana mínusz előjelű évenkénti népszaporulatfáj.

Különlegességnek számított a kirakodó-vásár. Az iskola udvarán felállított sátrakvédelmében a népművészet szőttesekkel,viselettel, fából faragott dísztárgyakkal kép-viselte magát, a képzőművészet különlegesmódszerrel készült festményekkel. Köny-veket böngészhettek, vásárolhattak az ér-deklődők.

1886. március 25-én tizenegy magyar e-vangélikus gyülekezet negyvenhárom kép-viselője elhatározta és kimondta az erdélyi(szász) evangélikus egyházkerületből valókiválást és egy külön egyházmegye létre-hozását. A végső cél egy egyházkerület lét-rehozása volt, de addig is, amíg ez megva-lósulhat, elhatározták a magyarországi tiszaievangélikus egyházkerülethez való csatla-kozást. Nemcsak az egyházmegye szüle-tésnapja volt ez tehát, hanem jelenlegi egy-házkerületünk alapvetése is. Amire a háborúutáni politikai helyzet rákényszerítette azegyházközségeket, azt már 1886-ban ki-gondolták.

Ezt az 1886-os születést kilenc eszten-dőnyi vajúdás előzte meg. Gyülekezetek éspapjaik együttes tusakodásából valósultmeg végül ez az önállósulás. Egy ekkoralépést nagyon kellett akarni, hogy meg ismerjék tenni. És nemcsak akarták, nem-csak megvalósították ezt az egyházmegyét,hanem fel is töltötték pezsgő élettel egygazdaságilag és politikailag nehéz korszak-ban. Dédapáink, ükapáink voltak ők, vér-szerinti, vagy csak szellemi-lelki elődeink.Gazdag örökséget hagytak ránk, és a fele-lősséget, hogy ezt megőrizzük. Tartozunkezzel – visszafele: az ő emléküknek, előrenézve: gyermekeinknek, felfele: az ÚrIstennek.

Isten éltessen minket!

Zajzoni hazaérkezett• Sipos Lajos

Zajzon a legkisebb félreeső csángó falu,a Csukás hegység alján, a Barcaság keleticsücskén, de a Mindenható országos hír-nevű borvízforrással és hírnevét öregbíten-dő, megáldotta ezt a kis falut Rab Istvánnal.

A borvíz sok száz kilométert tehet meg, hogygazdagon, csillogón fölbuzogjon, kitörjön szorítókörnyezetéből. Így van ez az igazi értekkel is,mindig fölbuzog száz meg száz szorító körül-mény ellenére. Lehet egy ideig búvópatak,hogy aztán dalolva törjön a felszínre. Szíveketgyógyító balzsamként új reményeket keltő, min-den akadályt legyűrő igazságként. Így van ezZajzoni költészetével is. Volt erőforrás, szíveketmelengető imádság, majd hosszú ideig csön-des búvópatak, hogy aztán még gazdagabban,még erőteljesebben, még csillogóbbanjelentkezzék szép éhes lelkek gyönyörűségére.

Íme most halála után 142 évre háromvaskos kötetben, 898 oldalban ölt testet, bon-takozik ki az 1849 utáni korszak szimpa-tikus és méltatlanul elfelejtett költő egyé-nisége. 488 vers, 23 prózai írás, 7 levél te-szi lehetővé Zajzoni egyéniségének kiraj-zolódását. Ehhez járul még a kritikai rész,melyben 32 értékelés és 7 Zajzoniról írottvers világítja meg a költő életútjának és köl-tői fejlődésének zegzugait. Az értékelők kö-zött ott találjuk Ágai Adolfot, a jelentős új-ságírót, a Borsszem Jankó című liberálisszellemű vicclap létrehozóját, a magyar i-rodalom kiemelkedő alakját; ifj. ÁbrányiKornél írót és újságírót, a Kisfaludy- és Pe-tőfi Társaság tagját; Erdélyi János költőt,kritikust, filozófust, az MTA levelező tagját,a Kisfaludy Társaság titkárát;és Orbán Ba-lázst A Székelyföld leírásának szerzőjét. Anévsort folytathatnánk Koós Ferenc élet-rajz- és emlékiratíróval, Halász Gyula köz-ismert brassói tanárral és újságíróval, NagyJános vagy Bartha Judith tanárokkal. Csaksajnálni tudjuk, hogy Beke György vagy A-páthy Géza tanulmánya nem szerepel e kri-tikai részben. 27 fénykép, 2 rajz és 2 fak-szimil kézírás teszi még vonzóbbá a kia-dást. Két oldalban nyerünk bepillantást ke-leti útitervébe és 12 oldalas név- valaminthelynévjegyzék járul magyarázatként a mű-höz. Összegyűjtött írások címmel a FulgurKiadó jelentette meg 2004-ben Bencze Mi-hály gondozásában a Zajzoni monográfiát.

A költő február 3-án született, azon a na-pon amikor a kalendáriumok Guttenberg ésBölöni Farkas Sándor halálát fémjelezik. Mind-kettő betűvető ember volt, a kultúra jelesképviselője. Pénteken született és csütörtöknapon halt meg, s ebbe a hét isteni napbaharminc halandóknak szánt esztendő fért bele.Ebben a szűkre szabott keretben négy év le-forgása alatt Zajzoni három kötettel (A ma-gyarok kürtje, 1857-ben, Kordalok 1859-benés Börtöndalok 1861-ben) vált közismertté.

(Folytatása a 4. oldalon.)

pag. 25

Page 4: 100 éves a · állatok segítenek, illetve gonosz szív ű va-sorrú bábák, sárkányok és óriások akadá-lyoznak célja elérésében. * A népmesére, mint minden más m űfajra,

* S z e r k e s z t ő s é g : R O - 5 0 5 6 0 0 N é g y f a l u , G e o r g e M o r o i a n u u t c a ( N a g y ú t ) 8 7 . s z á m * Te l e f o n : 0 2 6 8 / 2 7 5 7 7 3 *

4. oldal H É T F A L U XII. évf. 6. szám100 éves

D r á g a j ó - a n y á m !• Tóthpál Dániel

Zajzoni Rab István hazaérkezett• Sipos Lajos

Az előző levelem után, amelyben pon-tokba foglalva, csak vázlat szerűen ismer-tettem a közel jövőre vonatkozó tennivaló-kat és terveimet, pótlólag küldöm ezt a má-sodikat is, kissé részletesebben kifejtvebenne az észrevételeimet és óhajaimat.

Édes jó-anyám! Mindenek előtt sietek ki-jelenteni, hogy mindaddig amíg a jelenlétemnem szükséges odahaza, nem szándékozomhazamenni. Az okaim különbözőek és elég-gé nyomósak. Egyrészről, hogy azt semtudnám, mit csináljak odahaza, az ottani a-nyagi és főként szellemi nyomorúságok kö-zepette, abban az istenháta mögötti kis fa-lucskában, ahol az ember minden kulturálisáramlattól elvan vágva és zárva, szellemiszükségleteit a csakis pletykálkodásra szo-rítkozó szórakozási-lehetőségen kívül mégjó könyvek olvashatásában sem elégíthetveki, a korlátozott bevitelen kívül ezt mega-kadályozva az azok beszerzésére szükségespénzösszegek még korlátozottabb volta: to-vábbá az otthoni siralmas állapotok, aholmég barátja sem lehet az embernek, akivellehetne pár, a gondokon felülemelkedő ésa létharc küzdelmeinek fáradságaitól tisz-tult, létfenntartási aggodalmaktól mentes,tiszta és széleslátókörű társas lény élvez-hető társaságát élvezni, akivel a nagy-nagyporszagú unatkozások közepette az emberegy-egy üdítő percet szerezhetne magánakpár emelkedett nézőpontú eszmecsere foly-tán: a női-ismerősök teljes hiányáról nemis beszélve, azokat a buta gágogású és anői jelzőt csak kizárólagos állatian-ösztönösnemi funkcióikért ha megérdemlő falusi li-bákat egyáltalán nem tarthatva méltónakarra, hogy az ember velük még a drágaidőt is töltse: a barátok és barátnők társa-ságának hiánya azonban előreláthatóan va-lamilyen kedélybetegségbe hajszolna bele,ami megint csak megbosszulná magát va-lamilyen, még előre nem látható módon.Nem beszélve arról sem, hogy a naponkéntinélkülözések és létfenntartási gondokkalvaló szakadatlan küszködés a mindennapitojás-rántotta és unalomig szereplő krumpli-ételek mellett és miatt, megint csak a bru-talitásokban kirobbanó veszekedésekbenés idegeskedésből származó ellenségeske-désekben fojtaná bele, hasonlóan a múlthoz,azokat az ideális szép elképzeléseimet, a-melyeket szőttem én a múlt sok-sok keserűmegpróbáltatásaiból és tapasztalataiból le-szűrt álmáról annak a szép családi életnek,amelyet élhetnénk mi, és talán az Isten se-gítségével tán élünk is egyszer, egymáshozhajtva az egymásra-utaltság és a szeretet,meg a kölcsönös megbecsülés érzéseitől.

Másrészt azonban ideköt engem még azalkalmaztatásom és az abból eredő alkalmielőnyök is, édes jó anyám! Néha, át-átgon-dolva a múlt pergő eseményeit igazán, ő-

szintén mondhatom, hogy dacára a sok-sok szenvedésnek, valójában mégis csakhálás lehetek a sorsnak, ami ha kissé kí-méletlenül is, de kidobott az otthoni minden-naposságok és unatkozások kicsinyke fész-kéből az életviharba, amely aztán sodorva,mint egy pitypangpihét, messzi tájakra ésemberek közé dobott, ahol az Isten ki-számíthatatlan gondossága és jótéteményefolytán sikerült, ha alkalmilag is, gyökeretvernem és úgy szellemileg, mint testileg ésanyagilag gyarapodnom, tapasztalatokbanfőként, amelyet majd a javamra használhatok.

És mint minden embert, engem is főkéntaz önzés köt ide, édes jó-anyám. A tény,hogy az otthoni, valljuk meg, eléggé nyo-morúságos és szűkölködő életmód után be-lekerülve egy emberibb és méltóbb környe-zetbe, ahol igényeimet némileg kielégíthe-tem, emberibb életet élhetek. Tiszta szo-bában lakhatok, liften járhatok, fürdőszobaáll rendelkezésemre; vendéglőben, étlaprólétkezhetem és egyszer-máskor az utcák-nyújtotta látványosságokon kívül még ap-róbb-cseprőbb szórakozásokat is megen-gedhetek magamnak; egy-egy kisebb ru-hadarabot nem is számítva, amiknek pediga beszerzése a mostani viszonyok közöttodahaza teljesen lehetetlen volna, vagy leg-alább nagy családi esemény és probléma.Mint ahogy ideköt az is, hogy itt lehetősé-gem van még egy-két fillért félre is tennemaz ügyem intézésének céljaira és majd ké-sőbb, ha majd az Istenke is úgy akarja, azEndre és az édesanya támogatására, vala-mint a ruhatára kiegészítésére és apróbbcélkitűzéseimnek a megvalósítására.

Mert a pénzszerzésnek ez a lehetősége,mint az enyém, vonatkozásában és aránya-iban, (idegen alattvalóról és havi cca 6000-6200 lejről lévén szó) bizony a mesék vilá-gába tartozik, különösen itt, ahol olyan nagymindenfelé a nyomor, és ahol a diplomásemberek, így az Istók kisebbik fia is, havi2500-3000 lejért gürcöl... és így tovább...

U.i. Azt azt hiszem, nem is kell mondjam,hogy a küldött fényképekre nagyon vigyáz-zanak és tegyék jól őket! Dani.

(Folytatás a 3. oldalról) A romantika jegyében született

verseiben egyszerű és őszinte mondani-valója népies-nemzeti formában jut kifeje-zésre. Nem csoda, ha tanítómesterénekPetőfit, Berangert és Heinet tekintette.Könnyed verselése és csattanóra épültszerkesztési módja is Heinre emlékeztet.

Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain Uj-guriába óhajtott eljutni, az ősi dicsőség ho-nába erőforrásért, példaképekért, harci ked-vért. Rövidre szabott élete nem engedtemeg neki ezt az utat. De akárcsak OrbánBalázs, Zajzoni is Erdélyben találta meg úgyaz erőforrást, mint a követendő példaké-

adatát, amelyhez hasonlóan csak a központihivatalos Gazeta de Matematica büszkél-kedhetett. A Gamma az ország számos ré-szébe, sőt még külföldre is eljutott. Világ-nyelveken közölt szakcikkeire külföldön isfelfigyeltek és nemzetközi matematikai ren-dezvények Svájctól az Egyesült Államokiglátták vendégül. Ennek a lapnak lett méltóörököse az 1990 óta magyar és angol nyel-ven megjelenő Octogon. S mint híres ma-tematikuselődeit – említsük csak BolyaiFarkast és Ion Barbut –, Bencze Mihálytis magával ragadta a csodálatos szavak va-rázsa és eddig két kötetnyi költeménnyellepte meg olvasóit. A szavak eldöntenekegy életet – mondta Juhász Gyula és Ben-cze Mihály matematikai és írói pályája pél-dázza ezt a megállapítást. S csak örvendenitudunk annak, hogy valamikori TV- és sze-replése után most újból a közönség elé lé-pett cikkével és nemrég közölt interjújával.De ugyanakkor Bencze Mihály ízig-vérigcsángó is, ősi hagyományok megőrzője ésfolytatója. Népét szolgálta a Hipstern, majda Brassói Füzetek megjelentetésével, szá-mos cikkével és legutóbb a csángók nagyfiának, a legkisebb csángó falu híres szü-löttjének, Zajzoni Rab István műveinekösszegyűjtésével és megjelentetésével. Hisza munka oroszlánrésze az ő vállaira nehe-zedett. Pontosság és tárgyilagosság, a Zaj-zoni hagyaték alapos ismerete és minució-zus beleélés jellemzi az igényes filológiaifelkészültséggel megírt 27 oldalas előszótis. A lényegre tör még akkor is, amikor su-mér hagyományokra tekint vissza és ezek-nek alaposabb tanulmányozására szólítja felolvasóit. Mondhatnánk úgy is, hogy szélesláthatárú érdeklődési köre, gazdag kultúrájabuzog fel akaratlanul is majdnem mindencikkéből. 142 év porát törölte le régi meg-sérült papírokról és Magdó Jánossal együttvégre kezünkbe tehette ezt a grafikai kivi-telezésével is kiváló, régen várt könyvet.Bencze Mihály tudja, hogy a hagyományaz a gyökér, mely az ősidőkből szívja ma-gába az életerőt és amely nélkül egy nem-zetnek sincsen sem jelene, sem jövője. Éstörténelmünk, sorsunk egy részecskéje Zaj-zoni és életműve is. A könyv külön érde-kessége, hogy tartalmazza azt a 150 zsengeverseit Zajzoninak, amiket köteteiben nemjelentetett meg és amiket az utókor elve-szettnek hitt. Ezen verseket egy néhányéve találta meg Olosz Katalin.

A Szász Benedek István borítójával meg-jelentetett összegyűjtött írásokkal a Fulgur Ki-adó egy régi adóságot törlesztett. E háromkötettel Zajzoni végleg hazaérkezett övéihez,szűk csángó hazájába és a magyar néphez.S nem véletlen, hogy kettős hazaérkezés ez:a matematika nemzetközi szintjéről csángónépéhez tért vissza Bencze Mihály is.

peket. Veszélyekkel terhes korszakbanbüszkén vallotta: „Megállottam a gáton ...és állni is fogok míg csak lehelni fogok.”Majdnem egy emberöltővel előzte meg eb-ben Reményik Sándort. Mennyire helyesenítélte meg Erdélyi 1886-ban Zajzonit: „.. írtoly becses lírai darabokat, melyek az új köl-tészet legjobbjai közé sorolhatók.”; „Köl-tészetében merész, vad, szókimondó, fék-telen” – állapítja meg ugyancsak Erdélyiés nem csoda, hogy Táncsics Mihály melléő is a börtönbe kerül. A börtön megedziakaraterejét, de egészségét teszi tönkre.

Népies dalköltőként idegződött be kor-társaiba, s ha nem is tudott Vajda Jánosimagaslatokra emelkedni, művészi igényes-séggel próbálta-tükrözni, nyomon követnikorának hangulatát, eszmevilágát. Így vál-nak „kordalai” kordokumentumokká. Ko-rának lelkivilágában kereste a hamvadó pa-rázsban is rejtőző, pislákoló reménysugarait,hogy vigasztalhassa, bátoríthassa nemzetét.Jókai, Tompa és Vajda János is ezt tette.Mindenki a maga tehetsége szerint. A nagy-enyedi két fűzfának a múltból a jövőnekszóló proféciója, Vörösmarty „Lesz mégegyszer ünnep a világon” és Tompa „Fiaim,csak énekeljetek” mellé Zajzoni is szenve-délyes hitét, reményét ötvözi „zajzongó” da-laiba és lesz költészete révén „a legszaba-dabb rab” Magyarországon.

Kríza Jánosként buzgósággal fordult anépi hagyományok felé és számos népszo-kást jegyez fel, örökíti meg az utókor szá-mára. A kakasünnepet, a boricát; de a mon-davilág sem kerüli el a figyelmét. Bizonyítjaezt a Leánymező című írása is.

Kordalok, kordokumentumok, művészi i-gényű lírai átélések, vágyak, szenvedések,remények. S hogy mennyire mondott igazatés milyen művészien mondta, mennyiretükrözte milliók lelkületét, bizonyítják ver-seinek népszerűsége, egyéniségének tisz-telete is. S ha kimondani nem is merik,Csángliában ma is a „csángok Petőfiének”minősítik Zajzoni Rab Istvánt.

A régi álom valóraváltói, a három kötetmegjelenítői maguk is csángók. Bencze Mi-hály és Magdó János először jelentkeznekegyütt, de külön-külön mindkettő ismert em-ber a Barcaságon. Tettük gyökeret vert tra-díciót folytat:1957-ben csángó kezdeménye-zésre, jelenik meg egy Zajzoni válogatás, majdezt követi Magdó János, Nagy János ésBartha Judith gyűjteménye Zajzoni prózájából.

Bencze Mihály, ízig-vérig matematikus,a lehető legnemzetközibb nyelvművelője.Még kezdő tanár volt, amikor beindítottaakkori munkahelyén, a Vörös Zászló szak-líceumban a Gamma című folyóiratot,melynek főszerkesztője és mindenese volt.Egy évtizeden át évharmadnyi rendszeres-séggel közölte több mint 8000 javasolt fel-

pag. 26