152

Rock István gépgyáraPesten, sorok sári-utcza 20. szám alatt ajánlja

tisztító és zsáktartoval ellátott

hordozható cséplőgépeit,6 lóerejü könnyü menetű

hordozható járgányait (Göppel); Hentzmaun- és amerikai cséplőgépeit2, 3, 4, 6 lóerőre;

szecekavá^ó-iréiieit. kéz- és lóerőre; rcpnmHszö. kiikoricza-morzsoló és zúzógépeit,minden megkivántató nagyságban, ekéit, olaj-, bor- s töpöríö-sajtóit. sóőrlöit; valamintőrlőmalmait ló-és gőzerőre, tisztitóval vagy a nélkül; fekvő-sőzg^épeit minden nagyság-ban, lokomohile és vízszivattyúit . -s gyártmányai szilárdsága s tartósságáért kezeskedik.

1080 (•> — fi)

ínyai szilárdsága s tartósságai

R O C K I S T V Á N , "yártulaidonos.

é•mm

elismertra)-ezüst evő-készletek

Lunaid evő-készletek

C. & B. OONRAETZ bélyesceel , eredeti gyár! árak mel-lett. — Leieskanai-ik tnczatja ft. l,i._ n.— Asztali ké?ek

13.50, 15.—. 17.5,). Viliik ft. 13.50, 17.50. Cscmeue- -(.-ver-inek-) kanalak ft. 12. 13,_ Uzsonna-kesék ft. 10.— l l 40 11 - -

Toiáskautílkik lt. H.— S.ÖO. Teimerök darabja ft. 2.21), 2.S0 LévesmerVkk 1 ft. 3.50, 8.H5. BOIICM.O MMlet párja ft. tí.- ti.SO 8 - S» La l e 'let

7.50, :>.-, 10.75. .liaüiwl.l.ok ft, 10.50. 13.50. 'latt

U?.$omm-vi!hík ll. 10.--. U.-lu. I.S.— .wlveskuuaiak ít. 8. —, H.5vt.ft. 4.SO, 5.20, 5.40, 5.Í0. t'ÚK«k>i-lta!i:ilak ft. 4.5(1. 4.70. Kutfo»t-ki>n41

ft. :',.—. C.iO. 8.— Overtyatartük, sirnak ft. ti.30.minden eddici. packfong vagy Alpacca ntjy -ilatt létező, nemeíöstolteknM johbnk. Letea-kanaiak ft. 5.HO. Asztali kését- ft. !).— Viliik ft. ».— Csemeae- Oryermek-i kaualak ft 5 60Uzsonna-kések ft. , .30. i illák f'. 7.30. Káré-kat.alak ft. 3.25 tui'satja. TejmerJi ft. 1.20 Lvves-merők ft. i.40. 2.60. Fózeli-k-kanalak fi. 2.— (Hija. Boncznl. -kes és villa párja ft. :i.2;">. Továbítá

melyek náS3-ajindékok-

hoz is kala-nösen alkalma-

sak. ,-eT«.ii;to»eu: Kezi. zongora, asztali es ágas gvertyatartók. kávegepek. czukor-szelenczek. csészék es hintők, thea-üstökés kannák, asztali állványok tojásfőzók és Pelyhecskék, bor- és pezsgő-hütök, vaj- és sajt-tányérok, tálczák, eczet- és

olajtartók, likőr- és aszúbor-állványok, pohárhordnk. torta-lapátok s a kényelem sok egyéb tárgyai

,SI«ékét . w i t t K B R T É S Z ea S I K E R T Pesten,^"^r^áiuSiV.1.8.3S!U ^ P " Irásbeli megrendelések utánvétel melltüt gyorsan eszközöltctn.k " ^ B | |

Kimeritő, az evőkészletek rajzaival elütött árjegyzékkel kívánatra bérmenfesen szö: álunk.

legfinomabb ezüstlemezeit (piagné) háztartási tárgyak,

a * * .

pslt ntnbajok f Ilen.

I M t ti ll M

betegségekets tehetetlenségei,

elKyeii(;iilí férflerot,gyakori magömlések, söt a fégkepenilehetetlenséget k^tonm es nuitfári kor-házakban sikerrel használt egyszerümódszerrel bámulatos gyorsan es ala-posan (az ujonnan keletkezetteket -tHóra alatt) gyógyítja W«'lss J, gyak.orvos és szülész, az itteni cs> kir. u»T-nison fökorhaíbnn kiszolgál? osztályorvos, a m. kir. természt'ttuilomá'ivi t.-íi' .sulat rendes 'agja minden vlk.. muló---cággal ugy <* titoktartás, mi". .» &»#>-czelolchoz jói beosztoít rendrld-lntp-zetében Pest. Sebestyén-tei 4-dik szám1-só emelet, (a ,.2 huszárhoz" czimzettkávéház felett), naponkint reggel 3 órá-tól 1O-ig és délután 1 — 4 óráig.

Férfink es höltcyek részére különbemenet es külön várószoba. .

Díjjal ellátott levelekre leggyorsab-ban válasz, és kívánatra JJ> őgvszerröl iggondoskodik. 9ft2 'ü—12)

Walser Ferencz»- és ííizolíó-szfrck íívára,

| linrniiit- os •1rez-«ntőd<'j«'1*« /t«*ii. fi király-ntczfi végén i polgdeVel süenibors — ajánlja i\ tuiMdem.emii liizolto- lis k e n i f

lo\ol-

indöit.aint ujdeiitele

io;3(i (1—20)

A nehézkor gyógyirható!Utasitvány, a nehézkór (epileptikai

görcsöket) egy nem gyógyszeres átalá-nos — egészségi szerrel a legrövidebbidö alatt gyökeresen meggyógyítani.Kiadta Quante Ferencz Antal, gyártu-lajdonos, több rendjelek s érdemérmekstb. tulajdonosa Warendorfban West-faliában; e füzetke a szerencsés gvó-gyitásokat illetőleg számtalan, részbenhivatalosan megállapitott s megerősi-tett bizonyitványokat sköszönőiratokattartalmaz a világ mind az öt részéből.E füzetke a kiadó által közvetlen bér-mentes megrendelésre, ingyért s szintebérmentve küldetik meg.

lI-al ~

Si

c

CSu

Több évok óta. a Iffljiftfrps. rek<>dt-&ég » beasédkftzbdii Hzajki-Zíiradiis,ellen a legjobbnak bebizonynit szer azarablai iciiiiiuií. - cznkorral.

0P" Az ebböl készitett KUilillli-caokoi'krtk kaphatók:

Pe»t-Bll<I« *>s FozNony mindengyógyszertárai és nagyobb füszerkeres-kedése! ben ; továbbá Gyftrfttt: Kinder-mann ,T.; ft.. Varadon: Janky A.: T«>-mrftvaron: Bnbiissnik A.; Árudon :Strobl F. ; Eperj*'**'!' : (-rallof-zi}; ,). V.;,. ; " . . - . ^ ! i j l ( j o r A l e x ,.ru ;.i.sil.

i ,i 20 kr.

Sin

908

Csakis legjobb varrással!!!í«k, ««} iH'iuii, nadrágok, szoknyák, fiikötök, pongyolák,

«orst>ttt'k, t'ésü kÖ|H'ii)'fk stb.;

il l<\uol< súblilol a liuünonijiblii-:4f'li»!''ii(t<">k, harisnyák, himzcíí szélek és bcfétpk

Türsch F.-nélPesten, v; ezi-utcza a nagy Kristóf mellett.

Összes árjt-gyzék bérinoiitve. 1*&*

forintigÍ5«üst henffPr órák 4 rubinra . 10—Ú

» » arany foglalv. rugóra 12—-U» » kettős födéllel » 15—16» » kristályüveggel » 15, Ki —17» horgonyórák 15 rubinra v 15, 16—1?» v 15 » kettős födéllel 18

20—2?» angol horgonyórák kristályüveggel 19.

20—22—24» ugyanazok kettős födéllel . 24—40» vál. remontoir kengyelnél felh. 28—82» ugyanaz kettős födéllel 35, 38, 40—45

Aranv órák 3, sz. horg. 15 rub. 36,40, 45—M)ugyanaz kettős födéllel 55, 58, 60—«0

» valódi remontoir kengyelnélfelhúz 70, 80. 90 - l« '

» valódi remontoir kettős födél'el . . 100,110, 120, 1.SO-20ö

Arany hölgyórák (3.sz.)» henger 4—8 rubinra . . 25, 28--82» » 8 rub. kett. födél. 38, 42—45» horgonyórák 15 rub. kettős fö-

déllel 50,55—60» vál. remontoir kett. födéllel 70.8<' — 100» h. órák zom. gyem. . 60. 70, 80—100

tnga-órák hetenkint felh. ft. 16. 20, 22—24» órai és félórai ütéssel . . . .HÖ—82» óra és negyedórai ütéssel 48, 50—52

H.ivi regulatorok . . SO • SftÉbresztő óra . §

Ezüst lánczok 4 ft. 50 kr., 5, 6, 6ft. 50 kr7 ftig; legfinomabb franczia alakúak S ft.?

i ft. 50 kr. 9. 10 ftig; hosszu nyakláncok7 f t . « ft. 50 kr., 9. 10. Ift ftig.

Vidéki megrendelések a pénzösszeg elő-leges beküldése vagy utánvét mellett, gyor-san és pontosan teljesittetnek.

Egy iuga-ora pakolásáért 1 ft. 50 krÓrák (iserében is elfogadtatnak.£ W Mein f>>f»zé aru klr«erel»rtlW

Jnvi tasok legpontosabban és jutányos érért'eljesitetnek. 907 (6 — 12)

Bizonyitvány.Alólirott hitelesen tanusitom, hogy 17

évig a ballábomon, csuzos bántalmak miattnagyon sokat szenvedtem, ezen iszonyu fáj-dalmak megszüntetése végett,hol hivatalom-nál fogva tartózkodtam, majdnem valameny-nyi orvos taráesait kikértem, sezck utasitásaszerint különféle gyógyszereket használtams mind siker nélkül, s végre két izben a csu-zos hely körét megköpülyöztettem, de ez semhasznált semmit. Mig végre a Magyar Nép-lapban olvastam, hogy Török József pestigyógyszerész urnál bizonyos köszvény-vászonlétezik, mely az ilyen csúzos bántalmaknálsikerrel alkalmazható, s ezt onnét megho-zatván, a fájdalmas helyet vele beboritám. shála az isteni gondviselésnek, azóta legcse-kélyebb fájdalmat nem érzek, holott ennekhasználata elött minden évben egyszer emli-tett lábam kifakadt, s öt-hat hétig a leg-iszonyúbb fájdalmakat kellett kiállanom. smár most 3-ik éve hogy ezen köszvény-vász-nat használtam, és soha semnii fájdalmatnem éreztem; azért hasonló bajban szenvedőember társaimnak e köszvény-vásznat tisztalelkiismerettel ajánlom. Hetesben, áprilhó30-án 1809. P e t ó f y I s t v á n ,

1005(2-2) elemi néptanitó.

Kiadótulajdonos Heckenast Gusztáv. ; Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-utoza 4-dik szám alatt).

13-ik szám. Tizennyolczadik évfolyam.

Elöfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. - Fél évre 5 frt.Csupán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 ft. Pel évre 3 ft. — €snpan Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

N T Hirdetési düak, a Vasárnapi UjséK és Politikai Uj donságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatasnál 10 krajczárba; háromszori vaevt8bb«6ri i g t a t a á l csak 7 krajczárt* számittatik. - Kjadé-hivatalunk számara hirdetményeket elfogad Bícsbo..: Oppelik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Ha«»<-nM*in és Vogler, Wollzeile Nr 9 -Bélyeg-díj, külfin minden igtatáa után 30 krajczár.

A kép, mely előttünk áll, oly férfiuarczképe, kinek nevét tisztelet és bámulat,vagy harag és gyülölet érzéseivel, de seholsem közönyösen, sürün emlegetik közel éstávol, valahol csak a tudomány és az embe-riség ügye iránt érdekkel viseltetnek.

Mert Darwin, kinek arczképe ez, tudo-mányos kutatásokra fektetett elmélete általa tudomány egyik legérdekesebb ágában,az állatfajok és az ember eredetéről oly ta-nokat állitott fel, melyek nemcsak e tudo-mányágat reformálni vannak hivatva, de —legalább a mint ellenségei állitják — azerkölcsi világrend körül eddiguralkodott nézeteket is felfor-gathatják.

Darwin Robert Károly, a ^hires Darwin család most élő Jljlegtekintélyesebb tagja, szü- '^^»letett 1809. február 12-dikén, - ^ HAnglia Schrewsbury városka- !!I|J111ÍÉjában, hol atyja, dr. Robert ^ ^ ^ ÉWaring a város physikusa ^ ^ ^ «volt, anyja pedig az angol kő- ^ ^ ^ Bedénygyártás nagy mesteré- lllllllinek, Wedgwood Josiahnak leá- ^ ^ ^ Hnya; másik nagyapja dr. Dar- |> x

win Erasmus, az,,Origin of sö- Iciety" (A társadalom keletke- !;zése") és a ,,Temple of nature" fstb. müvek szerzője, szintén t

egyike volt kora tekintélyesebb Jembereinek, ugy hogy amimost |élö Darwinunk méltán tekint-. j |hetö egy angol tudom, aris- |tokrata család sarjadékának. j |

Első képezését szülőváro- |sában, Schrewsburyben kez- j |dette meg, dr. Butlernek, a | |késöbbi lichfieldi püspöknek ÍÍÍillÍSlHvezetése alatt; majd innen az ^ ^ ^ Bedinburgi egyetemre ment, lthonnan két év mulva Cambrid- lÖÉIgebe tért vissza, hol 1831-ben, lijja Christ Collegeben avattatott ^SMB.A,vé*) „'.V-K

A természettudományi ku- " "tatások iránti nagy hajlamát tanárai koránfölismervén benne, Mr. Rev. Henslow, a bo-tanika tanára 1831-ben Capt. Fitzroynak ésa Lord Admiralitasnak ajánlotta öt, mint

*) B. A. = Baehelor of Árts, mely körülbelől a midoktorátusunknak felel meg.

D a r w i n R o b e r t K á r o l y .legalkalmasabbat, hogy a „BeagleH.M. B."hajót második utján mint természetvizs-gáló a déli tengerekre kisérje.

Mint annyi angol nagyságnak, ugy Dar-winnek is tulajdonkép ez utazás volt az elsöszerencsés lökés, mely magas pályáján meg-inditotta; 22 éves korban oly vidékeketutazni be, mint a déli tengerek szigetvilága,látni e tájaknak a mieinkétöl annyira elütőlényeit fel azok fél vad lakosaiig, nem ma-radhatott hatás nélkül a még oly fogékonyifju kedélyre. Az adatok, melyeket a fiataltermészetbúvár szolgáltatott a tudományos

D A R W I N R O B E R T K Á R O L Y .

világnak, nagy becsüekül lettek mindenütt jelfogadva — s ö maga pedánsul registráló„naturalista" helyett gondolkodó fő, valódiphilosoph lett.

1836-ban visszatérve ez egész földetmegkerülő nagy utazásból, Farnborough

közelében telepedett le, egy vidéki birtokonKent megyében, nejével, ki mint WedgwoodEmma kisasszony unokahuga volt, s kitölszámos családja is lett.

Munkálkodását, melyért a Royal society-től a Royal- és Copley-érmeket, a poroszkirálytól pedig a becsületrend lovagságátnyerte, a következő főbb munkáiból lehetmegitélnünk: „Journál", melybe aBeagle-ntett utazását irja le ; „The origin of species"(„A fajok keletkezése"), mely először 1859-ben jelent meg, s azóta több kiadást érve,10,000 példányban van forgalomban, a

mellett hogy franczia, német,olasz, spanyol és más európainyelvekre is le van forditva.1862-ben jelent meg tőle a„Selffertilization of Orchids",

1 (>>Az orchidok öntermékenyi-tése"), 1868-ban „The Varia-tion of domesticated Plants andanimals", („A honosított nö-vény-és állatfajok változatai");végre legujabb müve „TheDescent of Man, and Selec-tion in Relation to Sex", („Azember származása" stb.)

E munkákban vannak el-• hintve, illetőleg az adatok rop-

* * pánt halmaza közé takarva^ * , azon tételek, melyek „darwini

* tanok" név alatt oly mélyentámadják meg az eddig köz-

"v.<, * tiszteletben részesült morálisí " és vallásos nézeteket, hogy

épen nem csudáihatni, ha, aki legelőször hallja ezeket, éstalán az adatok közül nemmaga szedte azokat ki nagyfáradsággal, meglepetve állmeg előttök s kérdi: „mily tár-sadalmi rendre vezet mind ez?"A darwini tanoknak ugyanis,— melyeket mi már e lapokmult évi folyamaiban ismertet-tünk röviden, — szerintünknémábban rejlik fő horderejűk,

hogy a fajoknak nem külön teremtését, ha-nem egymásból származását, s igy az em-bernek is szükségkép egy hozzá legközelebbialantibb állatfajból kiválását szándékszikbebizonyitani, — hanem abban, hogy minde nagy változások tényezőiül a 100,000

Pest, márczius 26-án 1871.

évekre terjedő időt és a körülmények ösz-szehatását állitva fel, nézeteinket a terem-tés kora és módja iránt tetemesen megvál-toztatják.

Egyébiránt meg kell vallani, hogy ugytudományos, mint gyakorlati tekintetbensok oly következtetést szoktak levonni adarwini tételekből, melyek még mindig

-nélkülözik a higgadt kritika itéletét, és amelyeknek, hogy szinte igazságokul fogad-tathassanak el, még sok ujabb ténylegesbizonyságra van szükségük; —- másfelölazonban azt is el kell ismernünk, hogyalaptételei, pl. a fajok keletkezését és a kö-rülmények átalakító hatását illetőleg elégrégiek arra, hogy teljes bizalmunk lehessenirántok, mivel mint maga Darwin is elismeri,alaptanai nem ujak, nem is ö általa voltakelőször felállítva, hanem ugyanazok, me-lyek a tudomány terén a franczia forrada-lommal egyidejüleg merültek fel, a mintazt Lamark, Göthe, Geoffroy St. Hilaire,Buffon, Wels és mások munkái bizonyitják.

De annyi kétségen kivül áll, hogy adarwini tanok talán már a jövö századbanis nagy befolyást fognak gyakorolni nem-csak a tudomány fejlődésére, de társadalmiintézkedéseinkre is, mint minden nagy át-alakitó eszme; és a ki e tanokat legelő-ször proklamálta, ily széles alapokon sátalános érvényű természeti törvények ma-gaslatára emelte azt, mit elődei csakrészletes tapasztalatok s egyes elkülönzött

alakjában állapitottak meg: az

154

Megsütötték csont és velőstül,Égő, emésztő lángokon;

_ De a hogy egy molnár szétmorzsolá:Ezt vette logjobban zokon.

Aztán kivették szive vérét,S. itták azt körben sorban ott;S minél többet ittak belőle,Jó kedvük lőn annál nagyobb.

Árpa Jancsi merész vitéz volt,Nagy hős tettekre kész;Mert vérét ha csak kóstolod is,Bátorságod kettőzve lesz.

igazságokmindenesetre korunk egyik legnagyobb gon-dolkozója! Dapsy L.

. Á r p a J ÍI ii c s i.— Ballada. —

(fíuvns költeménye.)

Három király élt keleten,Nagyok, hatalmasok;S tevének mind hárman nagy esküt,Hogy Árpa Jancsi halni fog.

Gödröt szántottak, bele lökték,S fejére földet hánytak ott:S megesküdött de mind a három,Hogy Árpa Jancsi már halott.

De a tavasz jött, mosolyogva;Hullott eső, lágy permeteg:S Árpa Jancsi megint föltámadt,Kém ültére valamennyinek.

Melegével megjött a nyár is,S lőn Jancsi vastag és erő-;Feje körül, hogy védve légyen,Hegyes dárdákat hord e hős.

Aztán jött a csendes, szelid ősz,S ő sáppadt, beteges leve;Hajlott derék, a lecsüngő fő:Mindez vészesnek a jele.

Szine mindennap betegebb lőn;.V vénség rátevé kezét;S elli'noi, halálos dühöketVele mostan éreztetek.

Fogtak egy hosszu, éles fegyvert,S azzal térdben metszek el őt;Aztán szekéren megkötözveVitték mint egy gonosztevőt.

Lefektették azután hanyatt,Es ott halálra paskolák;Felhányták a vihar elébe,S hempergeték fölebb, alább.

Azután megtöltőnek vizzelCsordultig egy sötét odút,S bele buktatták Árpa Jancsit:Fulladjon, vagy uszszék, ha tud.

Majd kiterítek a padlóra,Hogy még tovább is kinzp.nák;S a mint adott csak egy kis életjelt,Lökték, tasziták őt tovább.

Búját az ember feledi tőle,S jó kedve megnő igazán;Bús özvegy ha iszik belőle,Megvidul szivo a szaván.

Nos hát igyunk Árpi Jancsiért,Koczintsa kelyhét mindenik:Hogy nemzedéke virágozzékSkóthonb:iii mind az idők végeig.

Baráth Ferencz.

Dr. Heidegger kísérlete.(Amerikai beszély.)

Az öreg dr. Heidegger, ki nagyon külö-nös agy ember volt, egyszer négy tiszte-letre méltó barátját meghívta dolgozó szo-bájába. Hárman közülök: Medbourne*urKilligrew ezredes és Gascoigne ur, egészenőszbe csavarodott szakállu tisztes öregurak voltak, a negyedik meg egy uri asz-szonyság vala, kit Wycheríy özvegyénekneveztek. Mindnyájan búskomorságra haj-1

landó vén teremtések voltak, a kik éle-tökben kevés örömöt és boldogságot élvez-tek, skiknek legnagyobb szerencsétlenségükabban állt, hogy miért nem pihenhetnekmár ök is régóta sírjaikban. Medbourne ur,korának életteljében, szerencsés kereskedővolt, de valami eszeveszett spekuláczió kö-vetkeztében mindenét elvesztette s jelenlegnem volt sokkal több egy koldusnál. Kil-ligrew ezredes legszebb éveit, valamintegészségét s összes vagyonát is vétkes él-vek hajhászatában pocsékolta el, melyekaztán egy egész csapat betegségnek lettekszülőivé; a köszvény s a léleknek és testnekminden egyéb kigondolható gyötrelmei való-ságos rendes lakókká lettek nála Gascoigneur egy tönkre jutott polifikus esnem aleg-jabb hirben álló ember volt, vagy legalább ismindenki azt hitte róla, mig az idö ki nemtörölte nevét a mostani nemzedék emlékeze-téből s ezáltal becstelen helyett ismeret-lenné nem tévé öt. A mi pedig a Wycheríyözvegyét illeti, a rege azt beszéli, hogy amaga idejében hirneves szépség volt; demost már nagyon régtől fogva mély zár-kozottságban él, bizonyos botrányos men-demondák következtében, melyeket a városkurta nemessége a jámbor asszonyság el-len szélnek eresztett. Egy körülményt min-denesetre meg kell említenünk, t i. azt,hogy a nevezett három öreg ur közül egy-kor, persze nagyon régen, mindegyik szerel-mes volt Wycheríy özvegyébe, sőt egy időbenplane annyira jutottak, hogy nyakát akar-ták szegni egymásnak érette.'És mielött elbe-szélésünkben tovább haladnánk* futólag aztis megjegyzem, hogy dr. Heidegger s négyvendége néha-néha szerettek összeülni sbeszélgetni egykissé, a hogy már ezt azöreg emberek szokták tenni, ha vagy a jelenszenvedések vagy fájdalmas visszaemléke-zések megviselték öket.

„Kedves öreg barátaim" — mondá dr.Heidegger — „igen leköteleznének önök, hasegédkezet nyújtanának nekem egyikéhezama kisebbszerü kísérleteimnek, melyekkelitt dolgozó-szobámban szoktam néha mu-latni magamat"

Ha hitelt adhatunk a különféle pletyka-beszédeknek, dr. Heidegger dolgozó-szobájanagyon sajátságos egy hely lehetett. Sötét,ódondivatu szoba volt az, pókhálókkal di-szitve s isten tudja hány éves porral belepvemindenütt. A falak hosszában tölgyfábólkészitett ócska könyvszekrények álltak, me-lyeknek alsóbb állványai óriási foliansokkalés góth nyomtatású negyedrét-kötetekkelvoltak telve, mig a felsőbbeket apró perga-mentkötésü tizenkettedrétü könyvek foglal-ták cl. A közbülső könyvszekrény tetejénHippokrates bronz-szobra állt, melylyel —némely hitelt érdemlő tanuk bizonyításaszerint — dr. Heidegger hivatásának min-den fontosabb eseteinél hosszas tanácsko-zásba szokott bocsátkozni. A szoba legho-mályosabb szegletében egy magas, de kes-keny falszekrény állt kemény tölgyfából,félig nyitott ajtóval, melyen át tisztán kive-hető volt egy csontváz alakja. Két könyv-szekrény között egy nagy tükör függött,melynek széles, poros üvege szinehagyottarany keretbe volt foglalva. Több csodástörténeten kivül még azt is regélték e tü-körről, hogy a doktor valamennyi elhunytpatiensének a lelke ott lakik az üveglemez-ben, és valahányszor Heidegger belenéz,mindig azoknak merev tekintetével talál-koznak szemei. A szoba tulsó falát egy fia-tal nő életnagyságu arczképe diszité se-lyem, bársony és atlasz ruhában, de a melynek pompáját az idő nagyon is .megviseltemár és arcza szintoly halvány volt, mintöltözete. Félszázaddal ezelött kicsibe mult,hogy dr. Heidegger e fiatal hölgyet nőülnem vette, de hirtelen valami könnyedroszullét fogván el öt, szerencsétlenségére betalálta venni a kedvese által rendelt orvos-ságot, melytől még a lakadalmas estén jobb-létre szenderült. A dolgozó szoba legna-gyobb nevezetessége még csak ezután kö-vetkezik ; ez egy szörnyü terjedelmü foliáns,fekete bőrbe kötve, tömör ezüst kapcsokkal.Sarkán egy árva betü sem volt, s igy senkisem tudta megmondani a könyv czimét. Deannyit bizonyosan tudtak, hogy bübájoskönyv. Egyszer, mikor a szobaleány meg-

' emelte azt, csupán csak azért, hogyT lepo-rozhassa, a csontváz elkezdett a szekrénybenzörögni, a fiatal nő képe egyik lábával apadlóra lépett s a tükörből kísérteties ar-czok néztek kifelé, mig a Hippokrates ércz-koponyája összevonta jszemöldjeit és igykiáltott föl: „Teszed le mindjárt!"

Ilyen volt dr. Heidegger dolgozó szo-bája. Elbeszélésünk idejében, egy szép nyáridélután, a szoba közepén egy kis ében fe-keteségü kerek asztal állt, melyre igenszép alaku és a legmüvésziebb kidolgozásúüvegedény volt helyezve. A nap sugaraikét viseltes damaszk-szövetü nehéz függönyközött hatoltak be az ablakon át a szobába ésegyenesen az üvegedényre voltak irányozva,ugy hogy az asztal körül telepedett ötvén ember hamuszi:i arczára szelid, enyhsfény verődött vissza róla. Négy pezsgös üvegis állott az asztalon.

„Kedves öreg barátom," — ismétlé dr.Heidegger — „számithatok-e segélyökre egyszerfölött érdekes kisérlet véghezvitelénél?".

Heidegger ur, a mint mondottuk, igen-igen különös öreg ember volt, kiről ezermeg ezer phantasztikus históriát, tudtak be-szélni. Nehány ilyen mesének — szégye-nemre legyen megvallva — egykor még a z

én hiszékenységem is hajlandó volt hiteltadni, s ha tán a jelen elbeszélésnek némelyrészletei megrendítenék az olvasó hitét, elkellend türnöm, hogy mesék terjesztőjénektartsanak.

Mikor a doktor négy vendége öt szán-dékolt kísérletéről hallotta beszélni, semmi

f

tulságosan csodálatost nem vártak tőle, leg-feljebb egy ártatlan egér meggyilkoltatásátlégszivattyúban vagy pókháló megvizsgá-lását nagyitó üvegen át vagy más efféle sem-miséget, melylyel mindig kész volt bo-szantani bizalmasabb ismerőseit. De a nél-kül, hogy feleletet várt volna, dr. Heideg-ger keresztül sántikált a szobán és azzal afekete b ^rbe kötött sulyos foliánssal tértvissza, melyről a közbeszéd azt állitotta,hogy büvészkönyv. Kinyitván az ezüst kap-csokat, a könyvet föltárta és gőthbetüs lap-jai közül egy rózsát vett elö, vagy olyasvalamit, a mi valaha rózsa volt, noha mostmár zöld levelei és bibor szirmai barnásszint öltöttek s a régi virág minden percz-ben porrá hullhatott volna szét a doktorujjai közt.

„E rózsa" — mondá dr. Heidegger mé-lyen felsohajtva, — „e száraz, e szét poriás-nak indult virág, ötvenöt évvel ezelött még-oly szépen virult. Ward Sylviám adta voltnekem, kinek arczképe amott függ; azt hit-tem, hogy keblemen hordozhatom egybeke-lésünk napján. Ötvenöt évig volt rejtve aze vén könyv lapjai közt. Mit gondolnak önök,lehetséges-e, hogy e félszázados rózsa ismétviruljon és virágozzék valaha?"

„Bolondság!"-- mondá Wycherlyözve-gye, kétkedőn rázva fejét. — „Mintha csakazt kérdezte volna ön, hogy egy vénasszonyránczos ábrázatja virulhat-e még valaha."

„Nézzék!" — felelé dr. Heidegger.Ezzel fölfedé az üvegedényt s a hervadt

rózsát a benne levö vizbe dobta. Eleintecsak a folyadék felszinen uszott az, minthasemmit sem ivott volna be a viz nedvéből.De csakhamar csodálatos változás kezdettláthatóvá lenni rajta. A kiaszott és össze-zsugorodott rózsalevelek kiegyenesedtek éssötétes biborszint ültöttek magukra, ugyhogy a virág egészen föléledni látszott ha-lálszerü szunnyadásából; a levélzet gyöngetörzse és ágai zölddé lettek és ime! a fél-százados rózsa ismét oly üdévé lett, mintmikor Ward Sylvia kedvesének nyujtá azt.Nem volt egészen kinyílva; mert finomvörös levelei közül nehány szerényen ésoyöngéden simult a virág harmatos keblére,melyben két-három csepp gyémántként csil-logott.

„Bizonyára nagyon kedves csalódás", —mondák a doktor barátai; de csak ugy kö-zönyösen, mert ök egy bűvész mutatványaialkalmával ennél nagyobb csodákat is lát-tak már; — „ugyan mondja, kérjük, hogytudta ezt igy megcsinálni?"

„Hát az „Ifjuság forrásának" sohasemhallották-e hirét önök" —kérdé dr. Heideg-ger, — „melynek fölkeresésére Poncé de Leon,a spanyol kalandor, ezelőtt két vagy háromévszázaddal elindult?''

„De aztán megtalálta-e azt Poncé deLeon?" —vágott közbe Wycherly özvegye.

„Nem" — felelt dr. Heidegger — „mertsohasem kereste valódi helyén. Az Ifjusághires forrása, ha helyesen vagyok értesülve,a floridai félsziget déli részén aMacacotavaközelében fekszik. A forrást óriási magnó-liák árnyalják be, melyeket, noha számtalanszáz évesek már, e csodatevö viz ereje olyüdén tartott meg, mintha tavaszi virágoklennének. Azt, a mit önök ott az üvegbenlátnak, egy jó barátom küldötte nekem, jólismerve gyöngémet az efféle dolgok iránt."

„Éhem!" — köhinte Killigrew ezredes,ki egy árva szót sem hitt a doktor egészhókusz-pókuszából; — „és minő hatása lehetennek a folyadéknak az emberi testre?"

„Magamagán megláthatja, kedves ezre-des," — felelé dr. Heidegger, —„ és önöketmindnyájan, tisztelt barátaim, szivesenlátome csodaitalból annyira, a mennyi elégséges

155

lesz ifjúságuk virágzó korát visszavará-zsolni. A mi engem illet, nagyon sokvesződ-ségen keresztül jutván el aggkoromra, nemis igen vágyom ismét ifjúvá lenni. Tehátengedelmökkel, én majd csak a kísérletrefogok felügyelni."

Mialatt igy szólott, dr. Heidegger teletölté a négy pezsgös poharat az „Ijuságforrásának" vizéből. A folyadék eleinte va-lami pezsgő gázzal terheltnek látszott, merta pohár fenekéről szüntelenül apró buboré-kok szálltak folés pattantak szét ezüstszínűtajtékokban annak felületén. Mikor a folya-dékból igen kellemes illat kezdett szétáradni,a doktor öreg vendégei perczig sem kétel-kedtek annak sziverősitő és vidító tulajdon-ságában és bárha megifjitó erejét illetőlegkonok Tamásoknak maradtak is, valameny-nyi késznek nyilatkozott bekapni azt egyhajtásra. De dr. Heidegger kérte őket, hogyvárjanak még egy perczig.

„Mielött innának, tiszteletreméltó Öregbarátaim," — mondá, — „igen jó lesz, hahosszu életük tapasztalatai folytán legalábbnehány átalános szabályt vesznek segít-ségül, midőn az ifjúkor veszélyein másodszoris végig akarnak haladni. Gondolják meg,hogy mekkora vétek és. mily nagy szégyenvolna, ha ilyen különös előnyeik mellett is,nem az erény s a bölcseség mintaképei len-nének önök a jelenkor valamennyi fiatalemberei elött!"

A doktor négy tiszteletre méltó barátjamit sem felelt neki egy kis gyönge, reszke-teg nevetésen kivül; oly valami nevetségesis volt az a különös eszme, hogy, jól tudva,mennyire sarkában jár a megbánás mindenrosz cselekedetnek, ök mégis megint a régipályán haladjanak.

„Igyanak tehát!" — mondá a doktormeghajolva: - „Igen örvendek, hogy olyanjól ki tudtam válogatni kísérletem tár-

yait." (Vége köv.)

A bibliai paradicsom.Palestina egész hosszában, és pedig allaurán

hegységektől kezdve az egész Jordán völgyén ésa Holt-tengeren át, messze be Afrikába vulkani-kus tájék, s jóval, mielőtt Ábrahám Palestinábaköltözött, oly esemény adta itt magát elő, melynagyszerüségében sok más természeti forrongástfelülmúlt.

A Jordán, mely, mint tudjuk, a Libanontólveszi eredetét, egykor fensikon folyt tova a lybiaipusztába s a Veres-tengerbe ömölt. A nevezettsivatag e folyamtól dús tenyészetet nyert s épenugy megnedvesült s termékeny ült, mint Egyiptoma Nilus vizétől. A puszták homokjai közt mégmost is akadhatni nagy városok romjaira, melyekpolgáriasult népek telepeinek nyilvánvaló nyomaithagyták hátra.

Ha a suezi csatorna-épités alkalmával amatapasztalatokon gyökerezett állitás, hogy a Veres-tonger és Földközi-tenger felszíne egyenlő nivoaunáll, mig allolt-tengor, melybe mai napság a Jordánfoly, 1300 lábnyival áll mélyebben ezeknél, —megerősítést nyert: elképzelhetjük, mily nagy-szerü forradalmon kellé a földnek átmennio, hogya Jordán völgye s a Holt-tenger az egész földterületén a legmélyebbre sülyedjen alá.

Az utóbbi időkben több izben tettek angol jés amerikai tudósok tudományos kisérleteket e jtájon, ugyszintén Ausztriából dr. Eastegger is, kifontos fölfedezéseket tett a Holt-tenger körül. Aztészlelte nevezetesen, hogy a föld alatt, hol most aJordán-völgy és Holt-tenger fekszik, számos bar-lang volt s özek felett folyhatott az ős hajdankor-ban a Jordán. Ez üregek só- és gyantatelepekbőlállottak. Midőn a gyantás kövek meggyúladtakés kiégtek, s a só a viz által kilúgoztatott, a felsőföldkéregnek, melynek semmi tartaléka, alapjatöbbé nem volt, össze kellett roskadni. Ekképenalakult a Jordán-völgy. A Holt-tenger egysze-rüen kiégett vulkanikus tölcsérekből képződött.

Sok-sok századdal később, midőn ez óriásiátalakulás után ujabb forradalmon ment e vidékát, mikor t. i. Sodorna, Gomorha, Zeboim és Acknavárosok is elsülyedtek, a Holt-tenger ezáltal sokat

nyert területben. Ott, hol Sodorna romjai a part-nál még láthatók, oly sekélyes a viz mélysége,hogy a beduinok, kik restelik a vizet megkerülni,át is lábalják azt. E körülmény megczáfolja né-melyek amaz állítását, mintha a Holt-tenger ki-gőzölgése emberre ugy mint állatra ártalmaslenne. Partjain folytonosan kóbor beduin csapatoktanyáznak s az arabok a lerakodott sót a partokonmajd mindennap szállitják tevéiken tova. A vizfelületén folytonosan lehet madarakat tova vo-nulni látni s a lélekzetvétol sem nehéz e tengerközelében. Felületén folyvást gyül a földi gyanta,mely a tenger alatti forrásokból szivárog föl s alégben megkeményedik. Igaz, hogy semminemüélő állat nem tenyészhetik e tengerben, s csak aJordán torkolatánál észlelhetők halak, sem csol-nakok nem járnak rajta. Az amerikai tudós tár-saság hozott ugyan magával e vizre csolnakot,azonban nem használta azt. Egyébiránt a befulásitt lehetlenség, mert e viz semmiféle állati testetnem fogad magába, s igy az ember sem merülhet el.

A gyenge köd, mely folytonosan a viz tükrefölött lebeg, a Jordántól ered, melynek vize az itturalgó tropikus melegben elgőzölög. A Jordánvölgye ugyanis délnek nagyon nyitva áll s az afri-kai forró szeleknek szabad bejárása levén, tropi-kus éghajlattal bir, a honnan e völgyet régtőlfogva^ Palestina tenyészkertének nevezték.

És valóban paradicsomi völgy is lenno ez,ha abban oly gyakran nem tanyáznának a pusztákvad fiai, kik itt minden ültetést meghiúsítanak.

Ki e völgyet be akarja utazni,a beduinok seik-jével kell megalkudnia, ba nem akarja, hogykirabolják és bántalmazzák. E vad csoportokgyakran egész Jeruzsálemig elkalandoznak, melyvárost már nem egyszer vették valóságos ostromalá. Azért most a David várából ágyuk szögezvékki s a kapukat naplementével és ebéd idejekorgondosan bezárják. Mint a Holt-tengernek, ugya Jordánnak is van gázlója, melyen az arabok,legkisebb barmaikkal átvonulhatnak, kivévén, haaz esőzések dagályt idéznek elé. E gázlót hasz-nálták a régi héberek emberemlékezet óta,mert ezJeruzsálemtől országutat képozett a pusztákhoz saz azokon tul eső tartományokhoz. E viziországutnagyon népes, keresett volt, s ezért tartózkodottitt keresztelő János is, hogy az ott elvonulókatmegkeresztelhesse. Az ájtatos zarándokok nem ismulaszták el, hogy abban meg ne fürödjenek s em-lékül pár üveg vizet ne vigyenek hazájukba. Esekélyen vonulhatott át isten választott népe min-den csoda közbejötte nélkül a Jordánon, midőn azigéret földét kereste. A suezi csatorna-épités ótatöbb helyet tottek átgázolható vá, sőt igen sokanátgázoltak már a Vörös-tengeren is ép ama he-lyen, hol Mózes vezette át népét Egyiptomba.

Mint tudva van, I. Napoleon majdnem a zsidóüldöző sereg sorsára jut, ha gyors lován idejébennem menekül a dagály elől.

Az emberi phantasia az eredeti, elvesztettemberi paradicsomot a Jordán elsülyedt fensikjáratette. E sanskrit szó „parádésa" fensikot, felföldétjelent. Az arabok az édent Iram vagy Aramnaknevezik, mely szintén felföldét jelent. Már Ábra-hám korában annyira azonosnak tárták e paradi-csomot az elsülyedt fensikkal, hogy e szót JordánJor és Eden-ből ragaszták össze, s annyit tesz,mint:„paradicsom folyama.1' Az első emberek lakását aHolt-tenger mellé képzelik. Midőn az első ember-pár az éden kertéből kiüzetett, az angyal láng-pallosával állott ott őrt, — azt mondja az irás. Elángpallosu angyal a tüzes vulkán, mely mégmáig is folytonosan működésben van, habár cse-kélyebb mérvben is mint egykor.

A Holt-tenger és a, Hebron^közt egy barlan-got mutogatnak, hol Ádám és Éva egy századonkeresztül siraták a megölt Ábelt. A kőpad is lát-ható itt, melyen állitólag feküdtek volna. Nemmessze onnan jelölik meg ama mezőt, hol Kainmegölte fivérét — sőt azt a helyet is kimutatják,hol az elsö ember teremtetett s az agyagot, mely-ből lételét vette. Azonban Damaskusban szinténmutatnak ily helyet, — mint szintén a régi hellé-nek is oly barlangot, melyről azt álliták, hogy azelső ember abban nyerte alakját.

Hebron, melynek közelében mindama világ-mondák lokalizálva tünnek elé,ha nem is a legré-gibb, de mindenesetre egy a legrégibb városok kö-zül, a mennyiben ezt állitólag mindjárt az özönvízután épitették.

A monda szerint az ősember, ki a nagy özön-vízből uszás által menekült ki, itt telepedett megs a városnak első alapját tette le.

Hebronban e szerint az emberi faj másodszorszaporodott meg s kezdett elterjedni a világ min-den részében. A Mamre-völgyben, mintegy

156

órányira Hebrontól, állott ama világhirü cserfa,melyet az ősember sajátkezüleg ültetett, s melyetOg vagy Magog cserfájának neveztek el.

Nagy Konstantin e fát, mint túlzásig vittbálvány tárgyát kivágatta — de ama helyet, holaz állott, máig is mutogatják és szentnek tartják;mert ezt tartják ama helynek is, hol Ábrahám,midőn Palestiuába bevonult, először kifeszité sá-torát. Itt látható még ama kőpad, melyen ő ült,midőn előtte a három Elohim megjelent, és Sodornasorsát neki megjósolták, itt élt ő és itt is halt meg.

Ábrahám, Sára, Izsák, Jákob és nejeik sirjáta törökök mint kizárólagos tulajdonukat őrzik azegyiptomi József sírjával együtt, és sem zsidónak,sem keresztyénnek nem engedik, hogy annak kö-zelébe juthassanak, mert Ábrahám apót a törökökis nagy ősük gyanánt tisztelik. U—i.

A németek Párisban.Márczius három első napja emlékezetes lesz

Francziaország fővárosának évkönyveiben. Abüszke Lutetia megérte másodszor is azt a gya-

lyok elvonultak leghátsóbb lakszobáikba, hogyne hasson hozzájok egy hang se a gyülölt diadal-rivajból, s ne legyenek kénytelenek látni a bevo-nulás győzelemittas képeit.

Az alsóbb osztályok, munkások, asszonyok,gyermekek apró csoportokban dugták össze fejö-kot, s komor, barátságtalan arczczal nézték azelhaladó poroszokat, kezeiket bő bugyogójuk mélyzsebébe temetve, hogy ne lássa a világ, hogy aza kéz ott zsebben mily görcsösen szorul ököllé. Akülönben zajos, beszédes párisi hallgatag, csendesvolt e napon; de annál többet gondolhatott. Anép dühe csak akkor támadt fel helylyel-közzel,ha valamelyik franczia barátságos arczot mutatottvagy tán felolt is a kérdező ellenségnek. A poro-szoknak válaszul adott egy-egy szó annyi volt,mint halálitélet, melyet önmaga mond fejére azember, s az ilyennek aztán ügyelni kellett, hogyelmeneküljön, nehogy körmei közé kapja a feldü-hödött nép.

A németek a bevonulás után rögtön elhe-lyezkedtek s porosz fegyveresekkel rakták meg azelőre meghatározott elválasztó vonalokat. Szem-ben velök fegyveres franczia sorhadbeli katonák

bluzos emberek fenyegetve emelték fel ökleiket azelső uhlánus megjelentére, s nem egy hang kiáltottelébe: „On no passe pas la dessus!" „Nem szabadarra menni!" Bizony az ellenség nem sokat gon-dolt vole, hanem feltekintve a magas ivezetre,keresztül robogott alatta, mintha valami jelentő-

I ség nélküli közönséges épitmény volna.| A tisztek a Champs-Elysées-n sétáltak s átjár-j tak a Bois de Boulogne-ba is, mely Páris legláto-j gatottabb mulató ligete, az ostrom alatt a tüzér-| ségi telep s a vágó marhák tanyája, most pedigporosz táborhely volt. Ott egykedvüleg nézték a

| körültök történő dolgokat.! Második képünk egy ily jelenetet tüntet fel.

Egy porosz katonatiszt kényelmes helyet foglalegy loczán a tarfák alatt. A párisi lakosság egészsorfalat képez körötte, nézik sötétzöld kabátját 8megjegyzéseket tesznek hegyes végü sisakjára. Atiszt komolyan, hideg vérrel szemléli az őt szem-lélőket s észre se látszik venni, hogy azoknak azélczes megjegyzéseknek éle épen ő ellene van irá-

! nyozva. Emitt egy munkás azt igéri neki, hogyne| féljen, a franczia udvariasság még vissza fogja

adni azt a megtisztelő látogatást, egy szatócs uj

lázatot, melyet lehetetlennek hitt, s melynek em-litésére is egész lényében f'öllázadt mindenki, akiben csak egy csepp is folyt a franczia vérből. Akeserü pohár szinig telt, s ki kollett azt üriteni azutolsó cseppig. A porosz csizma nyoma ott van afranczia sas nyakán.

A németek a neuilly-i kapun keresztül vo-nultak Párisba s elfoglalták hadállásukat azelyséei mezőn, az Arc de Triomphe, a „dicsőségdiadal-ive" közelében.

Eleinte nem igen távoztak innen, legfeljebba közeleső utczákba, később beszállásoltatván,másfelé is elkezdték portyázásaikat. Bizton tehet-ték: köröskörül ezer meg ezer ágyutorok őrkö-dött életük fölött.

Páris lakossága, mint a körmétől megfosztottoroszlán, hideg mogorvasággal fogadta őket. Deodabenn a mellkas alatt a düh, a gyülölet, a meg-aláztatás egész pokla forrt minden egyesben, scsak egy véletlen lövésnek kollett volna valamiporosz katonát találni s most Páris talán egypuszta rom, de mely maga alá temette volna bizo-nyára meggyalázóit, a hivatlan betolakodókat is.

A lövés nem dördült el. A miveltebb osztá-

Porosz uhlánus az Arc de Triomphe nál

és mobilgardisták foglaltak állásokat, alig kétlépésnyi távolságban. Igy álltak a két ellenségesnemzet katonái szemtől szemben egy szuronydö-fés-távolságnyira, mereven, mozdulatlanul, minta kőszobrok.

Második nap az invasio katonái már szórvá-nyosabban is s távolabb helyekre is el mertek in-dulni csatangolni. A lakosság fagyos modora isengedni kezdett kissé. Már közelebb mertek mennia félve utált porosz katonákhoz.

Képeink Párisnak ezen napjáról vannak véve.Első képünkön ott látható egy porosz dzsi-

dás, a mint futó lován az Arc de Triomphe-hoz ér.Ez egy magas diadalív, tömör kövekből épitve,fölül a franczia sassal és a tropheumokat jelképezőfaragványokkal. A franczia győztes fegyverek em-lékére emelték.

Es most az ellenséges had, mely Francziaor-szág fegyvereit megalázta, zászlóját porba tiporta,most ez az ellenség tartja diadalmas keresztül-vonulását a francziák diadalive alatt!

A franczia vér erre a megaláztatásra, daczáraa város körül ásitozó ágyuknak, még sem marad-hatott egészen néma. Á körülálló ouvrier-ek, a

kelmét ajánl neki kopottos nadrágja helyett, egyharmadik azt állitja, hogy a tiszt ur most, a po-rosz alaposság törvényei szerint, fejenként szám-lálgatja a körötte állókat, hogy Berlinben Párislakossága felül pontos statisztikai adatokkal szol-gálhasson stb. stb. És a tiszt mindezt szótalanultüri, talán mert nem érti a nyelvet, vagy mertnincs helyes fogalma a bókok termégzete felől.

Harmadik képünk egy párisi festőtől ered,nem is vehetni tehát rosz néven tőle, ha itt-ott aguny, a gyülölet vezette ónját, s igy képénekkissé karrikaturai jellege van. Egy otromba poroszkatona megy végig az utczán s nyomában egészsereg utczagyerek vonul. A „suszter-inasokat", acsavargó gyerekeket más nagy városban szinténismerik gúnyolódó, pajkos tulajdonaikról, — de afranczia „gamin" ezeknek valóságos quintossen-cziája. Jókedvü mindig, fütyörész, nevet, élezeketcsinál golyózápor közt, fagytól félig dermedten,éhségtől összeesve, még haldokolva is. Nem egyköltőnek szolgált már az ily gamin háladatos tár-gyul. Csoda-e, ha oly körülmények között, a mi-lyenekben Párisban élt, egy otromba ellenségesalakot látva végig czammogni az utczán,, a gúnyos

157

„gamin"-ben, a kit kis kora még megóv attól,hogy hazája veszedelmét és gyászát egész mélysé-gében felfogja, — fölébred a zaklatási, boszantásiviszketeg s a hangzatos francziával oly éles ellen-tétben levő német hadarást utánozva, utána fut anehézkesen czammogó ellenségnek, utánozza annakügyetlen mozdulatait, s oly dolgokat kiált utána,a miktől, ha az illető megértené, kijönne sodrából6 bizony tán el is felejtené, hogy fegyvertelennel,sőt gyermekkel áll szemben.

Az ily tréfa mivelt, felvilágosult, érett embe-rektől mindenesetre megrovandó lenne. De azelkeseredett, miveletlen néptől, s kivált a gyerme-kektől, más ártási lehetőség hiányában, nem teírmé-szetes-e a suba alatt mutogatott füge ?

A képes hírlap-irodalom jó hosszuideig nem fog ki-fogyni azokból a je-lenetekből, a mik aporosz megszállás há-rom napos tartamaalatt érdemeseknekmutatkoztak arra,hogy a festő ónjamegörökítse.

emeletig fólmagasló tornyok biztositottak. A tor-nyok között laktanyák voltak 20,000 gyalog, 4000lovas és háromszáz elefánt számára. A két kikötő,melyek egyikének belsejében a fegyvertár és atengernagy háza állt, erős vas lánczokkal volt el-zárva. Az első támadáskor a rómaiak igen elbizako-dottak voltak. Háromszor verték vissza őket a fa-lakról s egy ízben hajóhaduk a carthagóiak gyujtóhajói által majdnem egészen megsemmisittetett.Végre megérkezett Scipio Aemilianus és komolyanhozzá kezdett a kegyetlen munkához, legelsőbbenis újjá alakítván a római hadserget, a laely ez időtájban csupa prédáló, pusztitó és folytonosan czi-vakodó rabló csapattá sülyedett alá. Elfoglalvánvégre a földnyelvet, ott ütötte fel táborát és annak

Nevezetes régiostromok.

(Vége.)•

Az igazságtalanhóditás és kegyet-lenség ez ösvényeinegyik leghatalma-sabb lépés, mely Ró-mát csakhamar a vi-lág urává tette, Car-thagő-nak szerfölöttnehéz, de utoljáramégis eredménydúsostrom vala Kr. e.148-ban. A harma-dik pun háboru kez-detekor a konzulok80,000 főnyi gyalogs 4000 főnyi lovashadsereggel hagytákel Rómát, és keményparancsot kaptak atanácstól, hogy addigvissza ne merjenektérni, mig Carthagóthelyéből el nem moz-dították. Az afri-kaiak, kiket a pol-gárháború is szoron-gatott, a legmegalá-zóbb engedmények-kel akarták megen- •gesztelni hatalmasellenöket. Legneme-sebb ifjaikbol 500-atadtak át kezesül, s

a római táborba200,000 darab fegy-vert, roppant halmazdárdát és lándzsát skétezer darab os-tromló gépet hoztak.De a rómaiak mégezzel sem elégedtekmeg. Azt követel-ték a carthagóiaktól,hogy költözzenek kivárosukból, mely lefog rontatní, és vo-nuljanak tiz mérföld-del beljebb. Ez mártöbb volt, mint a mennyit nyugodtan eltűrhettekvolna; a vérig boszantott nép őrült kétségbeesésselragadott fegyvert. Fölszabadították minden rab-szolgájokat és a katonaságba sorozták őket. Atemplomokat műhelyekké alakították s férfi és asz-szony, öreg és ifju éjjel nappal szüntelenül fegy-verkészitéssel foglalkozott. Mindennap 140 vivókost, 300 pajzsot, 500 hajitó dárdát és 100 hajitógépet állitottak elő. A város, mely egy félszige-ten egy kis öböl partján feküdt, 23 mérföldnyikerületű volt s 700,000 lélek lakta. A félszigetkerülete 45 mérföld volt s a szárazzal három mfldszéles földnyelv köté össze, melyen a fellegváremelkedett. A szárazföld felé három, 30 rőfnyimagas kőfal védte, melyoket a falakon fölül két

Az utolsó német katona kivonulása Párisból.

elébe 12 lábnyi magas kőfalat huzatott, hogy aszárazról a városba élelmi szereket ne szállithas-sanak. Hogy pedig az ostrom alá vett város a ten-ger felől se kaphasson élelmi szereket, a kikötőtolyképen zárolá el Scipio, hogy nyilasa elé egyroppant nagy gátat vonatott, de a fáradhatatlancarthagóiak uj kijárást fúrtak maguknak és 50hajót bocsátottak a tengerre. Azonban Aemilianusnemsokára ezután tönkre tett egy afrikai had-

^ serget, mely a város fölszabadítására jött és a! szomszédos vidéket egészen elfoglalta. Kr. e. a

145-ik év tavaszán végre utolsó csapást intézettScipio Róma szerencsétlen vetélytársára. Egyroham alkalmával a kikötő közelében rést ütöttCarthago falain a a nagy piaczig nyomulva elő, e

helyen még azon éjjel erős állást foglalt. A czita-delláig még három keskeny utczán kellett magátkeresztül törnie, melyeknek majdnem összeérő ház-fedeleit gyakorlott íjászok és katonák tartottákmegszállva, kik záporként önték le rájok a hajitódárdák, cserepek és kövek özönét. A házakategyenként kellett letisztitaniok és minden ház-fedelén a legkétségboesettebb élethalálharez vára-kozott a rómaiakra, mig végre Scipio parancsotadott, hogy mind a három utczát egyszerre gyujt- •sák föl. Sebesült férfiak, elaggott nők és gyerme-kek egymásután vetették le magukat a fedelekrőlvagy pedig ott vesztek el hősiesen a lángok kö-zött. A római katonák tiz napot töltöttek el aváros lerombolásában és a holtak eltemetésében,

éjjel is dolgozva foly-tonosan. Maga Sci-pio is alig engedettidőt magának a pi-henésre és alvásra.Polybíus azt irja,hogy őt egy romhal-mazon látta ülni, sze-meibon krokodil-kö-nyekkel, az Iliásnakama sorait szavalva,melyekben Hector

Trója végpusztulásátjövendöli meg. Vanpélda rá, hogy a hó-ditók, noha többnyireérzéketlen rideg em-berek szoktak lenni,képesek néha bizo-nyos álszégyennekilyetén pillanatnyikifakadásait. Napo-leon egykor könye-zett, midőn egy ku-tyát holt ura mellettnyöszörögni látott(ki egyike volt ama40,000 ártatlan embori lénynek, a kiketa császár e napontelhetetlen ambiczió-jának áldozott föl).Későbben még bü-nösebb és kegyetlo-nebb hadvezérek ab-ban leltek enyhüle-tet megsebzett huma-nisztikus (?) érzel-meik számára, hogyaz efféle gyászos em-lékü alkalmaknál

győzelmet hirdetőtávirataikban mind-egyre az isten szentnevét vagy a bibliarövidebb terjedelmüérzékeny mondataitrántották elő. Pedighát a történelem az-ért csak ugy el fogjaitélni őket, mint alegelvetemültebb go-nosztevőket.

De térjünk visz-sza Carthago ostro-mához. A hetedik na-pon a czitadella ismegadta magát azonföltétel alatt, hogy akatonák életét az el-lenség mogkimélendi.Ekkor, Orosius tanú-sítása ezerint, előszöris 25,000 éhségtőlkiaszott nő, azutánmég 30,000 halálra

vált férfi jött ki az erődből. Hasdrubál, a car-thagói hadvezér, titkon adta meg magát, azegész ország méltó megbotránkozására. Kilencz-száz római szökevény, a kegyelemnek mindenreményétől megfosztva, Aesculapius templomábazárkózott és magára gyujtá az épületet. A ma-gukat megadott carthagóiakat rabszolgákul ad-ták el, a szökevényeket pedig az amphitheatru-mok vadállatainak dobták oda zsákmányul. Scipioszabad rablást és pusztitást engedett katonáinaka szerencsétlen városban, kivéve az aranyat, ezüstötés a templomi áldozatokat illetőleg. Igy fsett eiCarthago! De ha hihetünk némely római *<>rte-netiró állitásainak, az óvilág Londona osakft-immegboszulta magát kegyetlen elpusztításáért,

mert e pillanattól kezdve aljas birvágy és elpuhitófényüzés foglald el a rómaiak egykori lősi bátor-ságának és romlatlan erényeinek helyét.

Azonban az ilyszerü hadmiiveletek mindeniszonyatosságát leginkább Jcnissálemostronváhnnlátjuk összefoglal' a, mely Titus alatt Kr. u. 70-ikévben történt s egyszersmind egy tönkre jutottnemzet s^omorujátékának is utolsó felvonását ké-pezte. Flavius Josephus igen élénken irja le mind-azon szenvedéseket, melyeket honfitársainak nem-csak a rómaiaktól, hanem az egymással folytonosanversenygő két fönök, Simon és János féktelenpártjai áltül is tűrniük kellett, kik közül az előbbia felső várost, az utóbbi meg a templomot tartámegszállva. Követőik még abban a pillanatban isegymásra törtek, mikor már a rómaiak a falakonát berontottak. Az eljárás, melylyel Titus o neve-zetes ostromot vezette, igen találó például szol-gálhat an a mód megismerésére, melyet a rómaiakilyen alkalmaknál követtek. Légionáriusaik azOlajfák hegyén s a körükbe fekvő magaslatokontábort ütvén, logelébb is azzal kezdették megműködésöket, hogy Jeruzsálem külvárosait föl-gyujtották, a t'ákat levágták s a falak ellen földbőlés gerendákból ostromniűveket emeltek. Ezeketaztán megrakták íjászokkal és dárdavetőkkel éseléjök vívótcdeleket, faltörő kosokat és hajitógépeket állitottak föl, melyek dárdákat és nagykődarabokat röpitettek az ostromlottakrn. A zsidókama gépekkel feleltek vissza, melyeket a rómaihadaktól foglaltak el, de ügyetlenül és igy hatás-talanul használták azokat. De kirohanásaik alkal-mával igen merészek voltak és mindig arra töre-kedtek, hogy a rómaiak hadi gépeit és sánczko-sarait, melyek az árkászok;;t és utászokat mun-kálód;:saik alatt védelmezték, felgyújthassák. Arómaiak 50 rőfnyi magasságú tornyokat is épitet-tek, vas fedelekkel, melyekbe szintén Íjászokat ésparittyásokat helyi-ztek el, hogy a zsidókat afalakról elűzzék. Utoljára, körülbelől az ostromtizenötödik napján, a rómaiak legnagyobb faltörő-kosa k( zdé megingatni a külső falakat és a zsidókoda hagyták az elsö védvonalt. ü t nappal későb-ben Titus a második falat is áttörte és egy boltok-kal t<4t szük utczáju városrészbe rontott; de azsidók összeseregelve kiűzték a rómaiakat, kik,nfm tágítván ki eléggé a nyitott rést, csak nagyni hezen menekülhettek meg ügyes íjászaik segé-lyével. De négy nappal ezután Titus ismét elf'og-lalá a második falat és ezentul az éhségre bizta,hogy elbánjék a szerencsétlen várossal. Most mára zsidók tömegesen kezdettek átszokdösni az el-lenséghez. De a rómaiak e szökevényeket semkimélték, hanem szörnyü módon elkinozták és azostromlottak szeme láttára keresztre feszitették(egyszer egy nap alatt ötszázat!), ugy hogy, mi-ként Flavius Josephus mondja, „nem volt eléghely a keresztek és kereszt az áldozatok számára."

Mikor az ostrom e válságba jutott, a zsidókaláaknázván a rómaiak egyik tornyát, fölgyujtákazt és mindent elkövettek az ostromlók műveinekszétdulására. Erre Titus elhatározta, hogy lassuhalállal fogja elpusztitani makacs elleneit és azegész város körül kőfalat kezdett építtetni. Efalat, tizenhárom erődjével együtt három nap alattvégezték be a római katonák. E közben a legbor-zasztóbb éhség dühöngött a szánalomra méltóvárosban. Egész családok vesztek el naponként saz utczák holttestekkel voltak behintve, melyeketeltakarítani senkinek sem jutott eszébe az átalá-nos szerencsétlenség közepette. A félig elhagyottlakokat rablók és tolvajok fosztogatták ki, legyil-kolva mindenkit, a ki ellenállást merészelt meg-kisérleni vagy az éhhalál kinai között végvonag-lásaiban feküdött. A zsidók halottaikat a falakróla sánezokba dobták le. A római katonák pedig, akik jól el voltak látva Syriából gabonával, szün-telenül gúnyolták a falakon álló éhezőket, miköz-ben kenyeret és más élelmi szerekot mutogattaknekik. A pálma- és olajfaerdők Jeruzsálem körülegészen elpusztittattak, de Titus a Jordán mellőlhozatott épületfát, csakhogy az Antónia-erődötfallal körülkeríthesse. A város belsejében a lázon-gások mind erőszakosabbakká lőnek, Simon ésJános pártfelei szüntelenül öldösték egymást smagát a frigyszekrényt őrző szent imaházat iskirabolták. Az a hir terjedvén el a római tábor-ban, hogy a zsidó szökevények pénzöket elnyel-ték, mielőtt Jeruzsálemet oda hagyták volna,Flavius Josephus állitása szerint, csak egy éjjoltöbb mint 2000-et öltök rakásra e szerencsétlenteremtések közül. A falak egy része ismét halomrahullván az ostromgépek előtt, a rómaiak uj véd-falat vettek észre a régi mögött. Egy roham alkal-mával egy merész syriai harezosnak és tizenegybajnok társának a cohorsokból (rendes hadsereg)

158

sikerült a körfal tetejét (k'rni, de a tulnyomózsidóság legyőzte őket. Nehány nappal ezutántizenkét római katona éjjel egy résen át az Antc-

| nia-toronyra kapaszkodott föl, megölte az őröket'. és riadót íűván, a hadsereg többi részét segitségülhivta. A tornyot elfoglalván, a rómaiak most már

! a templomba igyekeztek bejutni, a mire iszonyukéztusa kerekedett, mely azzal végződött, hogy arómaiakat visszaüzték az Antónia-toronyig. Azsidók, midőn a templomot veszedelemben forogniés a támadást megújulni látták, felgyujtották a

| zárdát, mely a tomplomot és az Antónia-erődötösszekötötto és utolsó erőfeszítéssel alegkétségbe-esettebb ellenállásra készültek. E roppant égéskövetkeztében a gyorsan előnyomuló ellenség kö-zül sokan lelték a lángok között halálukat.

E küzdelmek alatt az éhség mind nagyobbmérveket kezdett ölteni a városban. A szerencsét-lenek utoljára saruikat, szijjaikat, sőt pajzsaikbőrburkait is mind fölemésztették. — A jó burátokharczra kerekedtek egymással az ennivalóért srablók törtek be minden házba, melyről tudták,hogy gabona van elrejtve benne. Flavius Josephusegy igen ismeretes gazdag nőről tesz emlitést, kisaját gyermekét megette. A templom falai olytömörek voltak, hogy hat napig álltak ellen azostromló kosoknak , ugy hogy végre Titus kény-telen volt a kapukat loégettetni. Végre kétségbe-esett ellenállás után a zsidók a belső udvarbaűzettek, mire a templomot a rómaiak fölgyujtot-ták és lerombolták, noha Titus mindent elkövetettennek megakadályozására. Mikor a zsidók a lán-gokat fólesapkodni látták, irja Josephus, kétségbe-esett jajveszékelést ütöttek és a védők közül16,000-en pusztultak el a borzasztó tüzben. Arómaiak, a roham hevében , magát a kincstárt isleégették, melynek termei aranynyal ezüsttel ésegyéb drágaságokkal voltak telve, továbbá mind-azon zárdákat is, melyekbe számtalan zsidó me-nekült, valami égi csodától remélve szabadulást,miként ezt hamis profétájok jósolá. Titus mármost a felső várost rohanta meg és ostromszereketállíttatott fel körülte, mire a lakosok közül mint-egy 40,000 szökött át a római táborba. Az ellen-állás ezentul igen gyönge volt, mert a zsidók vég-képen elvesztették minden reményöket és bátor-ságukat. A rómaiak a falakat elfoglalván, valóságosáradatként lepték el a várost, legyilkolva mindenzsidót, kikkel a szük utczákon találkoztak és föl-gyujtva minden épületet. Ezeknek legtöbbjébenegész családokat lehetett éhség által elveszvelátni és a borzalom e sötét helyén még a könyörtnem ismerő római harczosok is kirabolatlanulhagyták. A rómaiak végre kifáradván az öldök-lésben, Titus parancsot adott, hogy ezentul egyzsidót sem szabad megölni, hacsak fegyver nemvolt kezében. De nehány katona még ekkor is foly-tonosan mészárlá az öregeket és erőtleneket, s azifjakat és nőket a templom udvarába kergeté. A17 éven alóli férfiakat az egyiptomi bányákbaküldötték; több ezerét vidéki színköröknek aján-dékoztak, hogy ott gladiátorokkal és vadállatokkalviaskodtassák őket; de mielőtt elszállíthattákvolna, 11,000 közülök éhen hala. Szóval e kegyet-len ostrom alatt összesen több mint egy milliószázezer zsidó veszett el. E roppant nagy számotama körülmény igazolja, hogy mielőtt a rómaiakJeruzsálemet körülzárolták, a város tele volt nép- jpel Judaea minden vidékéi ől, mert épen a kovász-talan kenyér (páscha) ünnepét akarták megülni.

Szálljunk alább nehány évszázaddal az időklépcsőzetén, a hol a zsidók kérlelhetetlen ostrom-lói maguk is ostrom alá jutottak Alarich és góth-jai által 408-ban. A góthok, a kik épen oly har-cziasak és durvák voltak, mint a mai poroszok,csakhamar elvágták Rómát minden élelemszerzésiúttól, s ekkor az éhségre és döghalálra bizták akardok és lándzsák teendőit. A kenyéradagok ré-mitő gyorsasággal szálltak le a naponkénti háromfontról a legmorzsányibb darabkáig. A gazdagokeléggé igyekeztek enyhíteni az átalános szenvedé-sen, de mindhiába. Némely nyomorultak — mikénta monda beszéli — az általok meggyilkoltak csont-jain rágódtak, sőt anyák is megölték saját gyer-mekeiket és húsát megsütötték. Sok ezer poigárpusztult el s minthogy a temetők az ostromlókhatalmában voltak, a halottak eltemetetlenül ma-radtak. A járvány kitört és a halál ismét uj alak-ban látogatá meg a szerencsétlen lakosságot.Hiába ígérgették a toskanai jósok, hogy villámokatfognak leidézni az egekből s a góthok táborait föl-égetik. Hiába intették a római követek Alarichotegy ily nagy sokaság kétségbeesett dühének veszé-lyei ellen. A kérlelhetetlen góth vezér csak mosoly-gott és azt mondá: „Minél sűrűbb a fü, annálkönnyebb kaszálni."

Zsákmány után lihegve és a rómaiak gyön-geségét megvetve, Alarich azt kivánta, hogy avárosban található minden srany- és ezüstnemüt,minden értékes és drága ingóságot neki átadjanak.Végre vissza is vonta vad sirgeit a váltságdij mel-lett : kapott 5000 font aranyat, 36,000 font ezüs-töt, 4000 db. selyemöltön\ t, 3000 db. finom skarlátruhát és 3000 fontnyi sulyu indiai borsot, melyakkor igen ritka és. drága volt. Mióta HannibálCapuát elhagyd, Róma soha sem volt megijedvo.A rablásnak e pompás előize csak még ingereltea góthok étvágyát. 410-ben a nyugot-római csá-szárnak valami árulása által fölingerelve, ALirichéjnek idején a Porta Salarián keresztül Rómábatört. A keresztyén góthok tisztelet! en tartottáka templomokat, de a 'hunnok és elszabadult rab-szolgák mindenütt egyaránt pusztítottak. Hatnapi szabad lopás és rablás után szekérszámrahordták el Rómából a sok drágaságot, ruhát,arany- és ezüstnemüt.

Attila hun király megkímélte Rómát, szentLeo közbenjárására, de a vandal Genzerich (ezmár germán faj volt!) tizennégy napig folytonosanszállittatá hajóira afrikai rabszolgái által a Jeru-zsálemből Titus által rabolt kincseket és a Caesa-rok aranyát és ezüstjét. — 537-ben a góthok ismétRóma körül portyáztak és a város nevezetes vé-delme Belizárius által sok érdekes mozzanattal bir.

A nagy hadvezérnok tizenkét (angol) mér-földnyi kort kellett védnie 150,000 barbár ellen.Belizár csak 30,000 polgárkatonát és 5000-nyirégen kiszolgált harczost állithatott ellenök, melyutóbbiak azonban kőkeménysyé edződtek hősvezérökkel együtt a persa és afrikai háborúkban.A sánezokon az íjászokat balisták (kéz-íjak) segi-tették, melyek roppant nagy nyílvesszőket dobál-tak és onagerek (kőhajtógépek), melyek kődara-bokat röpitettek az ostromlókra és Hadrián sirem-lékének falain régi szobrok voltak összehalmozva,hogy azokat az ellenség közé zúdíthassák. Agóthok tizennyolcz napig készültek a rohr.mra,.rőzsenyalábokat hordva össze az árkok betöltéséreés hosszu létrákat készitve a falak megmászására.Négy roppant nagyságu faltörő kosuk mindenikemellett 50 ember volt elfoglalva. Ökrök általtovavontatható nagy fatornyokat is állitottak,mintegy mozgatható erődökül a falak megroha-nására. A góthok hét hadoszlopban indultak ro-hamra. Belizár Íjászai, fővezérök parar.csdra, leg-előbb is a tornyokat vontató ökröket lődözték le,s igy amazokat egyidőre ártalmatlanokká tették.A roham első napján a góthok 30,000 embert ve-szítettek s egy kicsapás alkalmával a rómaiakfölégették a rettegett faltornyokat. A következőkicsapások alatt a góth lovasságból 5000 hullottel és e sok siker nagyban öregbité a polgárokbátorságát. Belizár, megnyitván a szabad hajózásta Tibfrisen, kibocsátott a városból minden fölös-leges kenyí'rpusztitót, u. m. a nőket, gyermekeketés rabszolgákat. Mindent elkövetett, hogy népétfölbátoritsa és az árulásnak elejét vegye. A ka-puknál őrködő tiszteket minden hónapban kétszerváltoztatta, sőt magát a pápát is száműzte, gya-nakodván reá, hogy a góthokkal érintkezésbenáll. A barbárok végre kifáradtak. Egy évi éskilencz napi ostrom után fölégették sátraikat éselvonultak, oda veszítvén sergöknek legalább isegyharmadát.

546-ban ismét meglátogatták Rómát a gó-thok. Totilas vette ostrom alá, de 3000 katonábólálló őrsége nem volt képes az ostromot megszün-tetni. A pápa bőven ellátta Rómát szicziliai gabo-nával, de a kapzsi kormányzó hatalmába keritéazt és a város gazdagabb polgárfiinak jó pénzérteladta. A buza csakhamar iszonyulag megdrágults egy ökör ára 50 darab aranyra hágott föl. Rómanépe fokozatosan oda jutott, hogy utoljára esettlovakat, kutyát, macskát, egeret s csalánt evett— ha kapott. Félig éhenhalt csoportok vettékkörül a kormányzó palotáját s élelmi szert vagyrögtöni halált kértek. A könyörgőknek Bessuahideg kegyetlenséggel azt felelte, hogy a császáralattvalóinak élelmet adni lehetetlenség, megölnipedig törvénytelenség volna. E szavakra egy sze-gény ember, öt gyermekével együtt, egy hídról aTiber hullámai közé vetette magát a nép szemeielőtt. A gazdagoknak Bessus — természetesen jópénzért — engedélyt adott az elmehetésre, desokan e gyávák közül még az uton meghaltakijedtökben, a többit meg a góth lovasság vagdaltaössze. Belizár megkísértvén a várost fölmenteni,Totilas egy tornyokkal megerősitett hidat veretetta Tiberre a városon alól és e hidat gátak és erőslánczok védelmezték. De Belizár ezt mégis meg-támadta gyalogságával s 200 nagy csolnakkal,,melyeket lőrésckkol ellátott magas véddeszkáza-

tok födözték. E csolnakokat két roppant nagybárka vezénylé, melyekre a hid tornyainál maga-sabb uszóerőJök voltak épitve és ezek tüzzel,kénnel és földszurokkal voltak tele. A láncz en-gedni kezdettatámadó hajók rohamának; a gyujtóhajók oda kapaszkodtak a hídhoz s az egyik to-rony, melyben 200 góth vala, porrá égett. S mégis

. a roham e kedvező eredmény mellett sem juthatottkivánt sikerhez. Belizárt nem támogatták belölrőlegv idején való kitöréssel, és igy Rima csakhamarTotilas hat-ilmába esett. A hóiitó a falak egy-harmadát lerombolta és azzal fenyegetődzött, hogya város nagy emlékeit mind leégeti és lerombolja,mely barbár határozatát bizonyára véghez is viszi,ha Belizár erélyesen közbe nem lépett volna.

A nevezetesebb régi ostromoknak e nem épenérdektelen sorozatát Konstantinápolynak a törö-kök által 1453-ban történt körülzárolásával éselfoglalásával rekesztjük be. A történetírók atörök* hadserget 258,000 emberre becsülték shajóhaduk 320 hajóval rendelkezett. Konstanti-nápolyi,- mely akkortájban 13—1(5 mérfoldnyikerületű volt és 100,000-nél több lakóval birt,legfeljebb csak 7 — 800 rendes katona és valami2000 genuai védte. A törökök nehány iszonyunagy ágyúval dicsekedtek, de a melyeket napjá-ban csak hétszer lehetott elsütni. A szultán kato-nái azon erőlködtek, hogy az árkokat hordókkalés fatörzsökkel betemessék, tüzaknákat ássanak,sőt régi módi faltörő kosokat és ostrom'gépeket ishasználtuk, hogy ág}ruiknik segíthessenek s afalak ellen fatornyokat emeltek, hogy azokon föl-mászhassanak. Nehány vereség után Mahomedhajóhadát a száraz földön át a felső kikötőbe szál-littatá s ott egy óriási uszó ágyutelepet szerelttol. A görögök ezt egy éji roham alkalmával főlakarták gyujtani, de hajóik első sorát az ellenségelsülyeszté s 40 fiatal görög tisztet levágott,melynek visszatorlásául a görög császár 260 moz-lim "fogoly fejét szegezteté ki a falakra. Végre atörökök átalános rohamot kísérlettek meg és 53napi ostrom után a város kezeik közé került. Agyőzelem első mámorában valami 2000 görögöthánytak kardélére Az utolsó görög császár holt-testét egy rakás meggyilkolt között lelték föl.Mintegy 60,000 görög polgárt adtak el rabszol-gául, s a mi a legfontosabbja byzánczi könyvtárakis egészen szétdulattak és elpusztittattak, ugyhogy miként Gibbon angol történetíró mondja ,ez alkal mmal 120,000 értékes kézirat veszett el.

Sámi Lajos.

A mhülődés befolyása a szaporo-dásra.

Dapsy László, a szaporodás törvényeiről atermészettudományi társulat egyik szakülésén föl-olvasott s a társulat közlönyében megjelent érte-kezésében, a következő érdekes összeállításokatközli:

A statisztikai adatok világosan mutatják, mi-szerint a mily mértékben nő a mivelődéssel együttaz agy, a házasságok száma aránylag ugyanazonmérvben mindinkább az apadásra hajlandó. Etételt azonban roszul értelmezik a statisztikusok,midőn ezt társadalmi bajok követvezményénektekintik, mert inkább ugyanazon mély természetigazdálkodás nyilvánul ebben, a mit a születésekapadásánál látunk.

Minél későbbre marad s minél ritkábbá leszugyanis a felek meggondolása miatt a házasság,annál kevesebb lesz az egyes jól meggondolt há-zasságokból származott gyermekek s/ámn, de az-tán az igy születettekből annál kevesebb ishal el.

Quetelet kimutatása szerint:születik

Ua egy házasság esik 1 házasságból110-120 lakosra . . . 3 71 . ,

. . . 3,79 . .

159

részeire: az be fogja ismerni, miszerint a mintamott nemcsak a banánok bősége és a forró klima,hanem a nép miveletlensége is nagy szerepet visze szomoru játékban, ugy ennek következménye, agyakoribb házasság és tulságos születés épen nemvezet a gyors szaporodásra."

Hogy a mivelődésnek e látszólag káros hatásaa házasságokra és születésekre nézve mennyirenöm az, igen élesen kitünik azon adatokból is,melyek a mivelődésnok a születések nemére gya-korolt befolyását illustrálják. Belgiumban többfiu született mint leány

1815 -1824-ig 1825-1829-igfalukban 6.9e%-tel falukban 6.m°/o-telVárosokban . . . 6 te » v á r o s o k b a n . . . . 5.29 »

vagyis a mint a térben és időben a miveltség feléközeledünk, azon mértékben apad a fiuk születé-sének többsége, a mi kétségkivül a szaporodásinormához közeledésnek jele, mert csak ott szüle-tik valamely fajból több mint kell, a hol az nagyonis szokott pusztulni.

Capt. Bickes 70 millió lélekre vonatkozó ész-lelései szerint több fiu születik mint leányO r o s z o r s z á g b a n . 8.9%-tel Szászországban . . 5.8°/o-telD á n i á b a n 7.2 » P o r o s z o r s z á g b a n . 6.6 »S p a n y o l o r s z á g b a n 6. 8 » H o l l a n d i á b a n . . . 5.4 »F r a n c z i a o r s z á g b a n 6.5 » B e l g i u m b a n . . . . 5.2 »B e l g i u m b a n . . . . 6.4 » B r i t t a n i á b a n . . . 4.7 »Siczi l iában . . . . 6.1 » S v é d h o n b a n . . . . 4.6 »A u s z t r i á b a n . . . . 6 . 1 »

Dr. Granvillesnek Londonban gyüjtött adataiszerint is, a mily mértékben marad mind hátrábbés hátrább a felek meggondoltsága miatt a házasság,azon mérvben fogy az egy-egy házasságra esőszületések száma: d.e a szülöttek halálozása mégnagyobb mértékben apadván, igy az életben ma-r-idottak aránya mégis mindig növekszik. Ugyanisha a házasuló felek:

a házasság 1 évére pedigaz öíszes szülötteknekéletkora

13-16 év17-20 »21—24 »25-28 »28-32

1 házasságraesik

^ — •

5'08 születés370 »2 91 »261 »2-03 »

46%-je60 »52 »55 »59 »

120-130130-140 *140- 150 »150-160 »160-170 »170 és több »

4.174364.434 484.84

egy halálesik

35.4 lélekre39.2 »39.6 »40.6 »40.3 »42.7 »46.4 »

„A ki láttá azon roppant nyomort, szegény-séget és tudatlanságot — ugymond D'Ivernois, —melyre Guanaxuatolakosainál.Mexikoban, mindenlépten-nyomon bukkanunk, és ismeri azon tényt,hogy itt minden 16-ik lakosra esik egy születés, sminden 19-ikre egy halál, — másfelől látta Ang-liában ennek ellentétét, hol csak 45 lélekre jön egyszületés és 51-re egy halál, — és a ki tudja, hooymig ama tartomány soha nem bir benépesedni, ez•évenként nagy rajokat bocsát n világ m nden

1317212528

- 1 6- 2 0

g^—28- 8 2

év>?

»

440.043 »42 »41 »4 0 "

28 -32 v 2'03 » 59 »

s a házasulok ugyanazon életviszonyai mellett, fiat. i. azoknak

életkora e szülöttekből elhal tehát életben marad

2o/»7»

10 »14 »19 »

Kell-e e számokhoz több magyarázat?De nagy befolyással van e tekintetben azon

viszony is, melyben a szülők korukra nézve állanakegymáshoz. Ha ugyanis a férj egyenlő körü a nő-vel, 1 házasságra esik 6*17 születés,

ba idősebb 1— 6 évvel 5'71 születésx » 6 - 1 1 » 5-67 »» » 11 — 16 » 5 58 »» » 16—20 » 4-55 »

Sőt e korviszony befoly a születések neméreis, mert pl. ha a férj — idősebb levén a nőnél —

24—36 éves, — a fiuk születése 16°/o-tel86—48 » » v » 76 »43—50 » » » » 90 »

több a leányokénál; — mig megforditva, ha a férjfiatalabb, inkább a leányok születésének látszikkedvezni a házasság, és kivált ha a férj még igenfiatal, t. i. 24—36 éves, akkor a leányok vannaka fiuk születése felett 5°/0 előnyben. — Hofackeradatai szerint:Ha a férfi: a nő pedig: 100 leányra esik:

24-36 éves 16—26 éves .. 116 8 fiu2 4 - 3 6 »* 36-46 » 95'4

.•16-48 v fiatal 176 '93ö—48 >.- középkoru II 4-3:íí5—48

43 — 60

idősebbközépkorúidősebb

lO9-2

I90'o161.3

A Skoda-ünnepély Bécsben.Bécs, márczius 15.1871.

A bécsi egyetem orvosi karának, — a melypedig ez idő szerint Európa-szerte igen nevezetes,ugy tanári személyzeténél, mint berendezésénél éstaneszközeinél fogva, — egyik legtudományosabbés legünnepeltebb tanára volt dr. Skoda József, agyakorlati orvostan professora és nagy hirü orvos.E tanár nehány héttel ezelőtt kijelentette, hogytanszékétől visszavonul, miután kora immár n'im

engedi akként és oly mérvben működni, a hogy ésa minőben önmaga óhajtaná. Visszalépése őszintesajnálkozást keltett a bécsi lapokban s még inkábbnövendékei körében, a kik el is határozták, hogyhanem tarthatják meg továbbra is, legalább ünnepé-lyesen .búcsúznak el nagynevü tanáruktól a se-mester végén.

E bucsu tegnap este folyt le, és pedig a vá-rakozást fölülmúló eredm íny nyel. Mintegy kéthét óta előkés :ületeket tőn már az Ö3szes ifjuság.— miután a megpendített eszmét ez és nem pusz-tán az orvostani testület, karolta fel, — hogy egyfényos fáklyás-menetet rendezzen Skoda tisztele-tére. Falragaszok hivták fel az ifjuságot közremű-ködésre, falragaszok értesitettek a menet részle-teiről, mignem végre márczius 14-én este az igetestté vált.

Délután (! órakor gyültek össze a különbözőburschenschaftok, sajátságos, méga középkori lova-vagokra emlékeztető diszöltönyeikben, azontul aBécsben levő két főtanoda és a kereskedelmi aka-démia növendékei az egyetem-téren s onnét vonul-tak a régi fegyver-gyár (ehomalige „Flint^n-Scháf-terei") udvarára, melyben most az orvosiiövendé-kek tantermeinek egy része van ideiglenesen,vagyis addig berendezve, mig az egyetem uj épü-lete elkészül.

Ez udvaron állott fel az 1300 fáklyavivőcíyén, kiknek élén a Fahrbach-féle zeaekar volt;ezután ment az egyetem pedellusa hivatali egyenru-hájában, majd a tanuló-küldöttség dr. Wolczynski,tv/, ,,Akad. Kranken-Verőin" elnökének vezetésealatt; aztán az akadémiai ériekkar zászlóval ésszines lámpákkal; ennok nyomában jöttek azegyenruhás burschenschaftok, vagy az ugy neve-zett Couleur-Studentek, kiket egy másik zenekarkövetett, mely után a többi egyletek, köztök amagyar „Társas Kör" és „Egyetemi magyarKlubb," voltak fölállitva. A menet 8 órakor in-dult ki a fegyvergyár udvarából, de elindulásaelőtt mág a világhirü anatom, Hyrtl József ha-zánkfiát éltette, a ki ez ostén tantermeit és lakosz-tályát fényesen kivilágította. Háromnegyed ki-lenczkor ért csak a közel másfélezer fáklyavivőSkoda lakása elé, miután a legalább is 100 ezerretehető nézőtömeg miatt csak rendkivül lassan ha-iadhatott olőre, noha lovas rendőrök képezték atércsináló olőcsapatot.

Skoda lakása előtt több perczig tartó üdvözlőzaj keletkezett, éltetvéii mindegyik nemzetiség" amaga nyelvén. Hoch, Éljen, Vivat, Zsivió, Szlava,S/etreaszkc egymást érte, s ezek közt a magyar,,Éljön"-nek kiváló hely jutott, miután több mint400 fáklyás magyar ifju volt egymás mellett.

Skoda, kinél az orvo?i kar tanárai majdnemteljes számmal voltak összegyül ve, már várta aküldöttséget, mely az ifjuság részéről egy többezernyi aláírással ellátott gyönyörü albumot nyuj-tott át neki, mit ő szívélyes szavakkal köszöntmög a küldöttségnek, valamint az erkélyről azegész ifjuságnak, habár innét csak nehány szóval,miután a roppant melegség és füst miatt, mely asxűk Roíter-Gassen összetorlódott, a hosszas be-széd lehetetlen volt, E nehány szóban biztositottaaz ifjuságot becsüléséről és kijelentette, hogy nohavisszalép is ezuttal a nyilvánosság tőréről, de amagánéletbon azért ép ugy sziven viselendi annakérdekét, mint korábban.

Szünni alig akaró üdvözlés követte e beszé-det, mely alatt a kisded ősz ember látható öröm-mel lengette kendőjét — viszonzásul. Ekkor azakadémiai énekkar egy, ez alkalomra szerzetténeket zengett el, miután még a „Gaudeamus"kezdetü ismerotes bursch-dal következett s ezzelvége volt az ünnepélynek, melynek mását Bécs az1859-diki Schiller-ünnep óta aligha látta, a mitaz is bizonyit, hogy a rendőrség a fáklyák kioltá-sára nézve ugyanazon módot állapitotta meg mostis, mint a Schiller-jubilaeum alkalmával.

Rendzavarás nem történt,, noha a német nem-zetiségü ifjuság demonstrálni akart a „Wacht amlihei»"-nal, de ez ellen mind a magyar, mind aszláv előre tiltakozott s a rendőrség is megtettminden előkészületet annak megakadályozására.Nyilvánosan nem is tettek semmit, csakis az ünne-pély végeztével küldtek egy sörházból üdvözlőtáviratot a német császárt magasztaló prágai ta-nárhoz, Linkerhez.

Még csak annyit érintünk meg, hogy Skodaneve hazánkban sem ismeretlen. Alig nehány hételőtt is minden lapot bejárta azo 1 h'r, hogy bol-dogult Eötvös halálos ágyához őt hivták m >g, demír korábban is volt többizben Magyarországon.1866-ban páldául Balaton-Füredet vizsgálta megorvosi szempontból s arról nagyon ehsmero• onyilatkozott; a látogatás akkor - noha

nito történt — élénk örömmel volt fogadva összeslapjaink által. De meglátszik hatása a magyarorvosi karon is, melynek ifjabb nemzedéke jórészbentanítványa volt, s a kire kétségkivül jól emlékezhet-nek vissza a távolból és a jelenben. R. L.

Egyveleg.** (A dél-afrikai gyémánt-mezök.) Nehány év

előtt nagy feltünést okoztak ama dél-afrikai gyé-mántleletek, melyekről már 1867-ben is lehetettjelentéseket olvasni; ujabb időben az értékes lele-tek annyira szaporodtak, s annyi, sokszor tulzott,jelentések és hirek jutottak Európába, hogy nemlesz érdektelen azokból a való adatokat közölni.A gyémánt-terület az Orranje folyam s ennekmellékfolyója, a Vaal közt fekszik, s több mint100 négysz. mértföldet foglal el, de még folyvástujabb helyeken találnak gyémántokat. A fő leihelyLikatlong a Koluga folyócskának a Vaalba fo-lyásánál ; a terület hegyes-völgyes, s a felületeneddigelé a mészkő-konglomerátban találták a gyé-mántokat. A darabok 1

2—150 karát súlyúak. A„Dél-Afrika csillaga" nevü gyémánt, mely olynagy feltünést okozott 1869-ben, csak 83% karatotnyomott, s közel 40,000 font sterlingre bocsülte-tett. Hopetow-nál azonban, a jelentések szerint,egy 167 karátos darabot találtak, melynek értékeközel 130,000 font sterling. A 6-13 karátos da-rabok a legközönségesebbek. A gyémánt gyakorielőjövetelét tanúsítja az, hogyCap-stadtban hetenként gyémánt-árve-rezés van, s Tennant tanár egy je-lentésében közli, hogy egy tulajdo-nos birtokában nem kevesebb, mint500 darabot látott, melyek közt50 karátosak is voltak. E gyémán-tok azonban nem oly szépek, minta braziliaiak és keletindiaiak, sennélfogva nem is képesek azoknakértékét alábbszállitani. — Termé-szetes, hogy igen sok gyémántke-reső tódult az uj leihelyre. A ke-resés módja igen egyszerü: a ka-vicsban és kőtuskókban gazdagföldet feltörik, vizben tisztán ki-mossák s az egyes kavicskákategyenként megvizsgálják. Az élel-miszerek, a sok gyémántkeresődaczára is, nem drágák s a jó rendmég soha sem bomlott fel, mit acaliforniai aranymezükön történtzavargások után alig lehetett re-ményleni. Ugy látszik, hogy a Vaalfolyó mellett rövid időn egy városfog keletkezni, melynek a neve„Diamantopolis" lesz. K. A.

** {Heverő töke.) Körülbelől100 év előtt Diotrichstein he-rczeg sziléziai birtokait Nagy Eri-gyes porosz királynak 333,333 V3aranyért eladta. A harmad aranye czélra különösen veretett. Egyév előtt e herczegi család utolsó ivadéka meghaltBécsben és hagyatékában érintetlenül megtalál-tatott a 333,333' 3 arany. Mit lehetett volna epénzzel eszközölni! Drága szeszély, mely másfélmillió forintnál nagyobb összeget 100 éven áthevertetett. Ha az első birtokos az egész összeget5 perczentes kamat mellett kiadta volna, mo3t eharmad millió arany már 44 millió arany értékreemelkedett volna, a mi a mai árfolyam mellettkörülbelül 250 millió forintot, azaz: egy negyedmilliárdot tenne.

** (Egy orrvadász.) A „Vadász és Versony-Lap" dr. Szontágh Miklós tollából érdekes czik-ket közöl a zerge és morgopusztitás megakadá-lyozása tárgyában, s mint örvendetes jelenségetfelhozza, hogy a liptói és szepesi Kárpátokon isvan még mintegy 120 dbra menő zerge állomány.Persze ez is nagyon pusztul. A többi közt megem-lékezik egy orvvadászról is a következőben: Jonekközel 70 éves, alacsony markos férfi, barátságos,de határozott jelleggel. A mi a zergéket illeti,azok felett a Tátrában ő rendelkezik, és életébentöbb mint 300 darabot ejtett el. Az orvvadásznevét azért viseli, mert az idegen vadászterülete-ket nem respektálja, s gyakran mérföldekre, egé-szen a 10-dik határig is eljár. Vadászni mindigmaga mogy; olykor 14 napig is kimarad, s mindenvölgyben, sziklarésekben elrejtett fazekakat tart,melyekben, ha élelmi szere kifogyott, magánakeleségét főz. Hazatérve;, rendszerint egy darabvadat hoz, s azt az uradalomnak az adott lőszerért8 vadász-engedélyért adja át. A többiről azonban,

1(50

melyet megjelölt s védett pontokon többnyire hóvagy kövek alá rejtett el, a fiát küldi, ki azt le-hozza, s kézalatt eladja. Különben a számos ka-landokat, melyeknek ily életmód mellett bőségé-ben volt, tőle kell hallani.

** (Pestváros 1870-ki népszámlálásának ered-ménye^ Pest városa 200,476 lelket számlál; 1857.óta minden évben 4°/0-al szaporodott. A fi-nemtulsulylyal van a nő-nem felett. 155 ezer Pestenhonos, a többi idegen, jobbára cseh, morva ésnémet. Vallásra nézve van 136,894 róm. kath.,12,700 ágostai, l l ezer helv. hitv., 1500 gör. nem-egyesült és 39 ezer zsidó. Miveltségre nézve 79ezer olvasni, irni nem tud, beleszámitva a gyer-mekeket és a nagyszámu idegen munkásokat. Amüveltség legjobban áll a belvárosban, azután aLipót-, Ferencz-, Te réz- és végre a Józsefvárosban.A Terézvárosban 20 ezeren laknak pinezékben.

** (-4 pesti árvizek.) A pestvárosi tanácsnál1730. év óta hiteles följegyzések vannak arról,hogy mely években és mily magasan hagyta elmedrét a Duna. Elég érdekeseknek véljük ezenpusztán számbeli adatokat, hogy azokat megismer-tessük. A följegyzések szerint ugyanis a mondottév után Pesten az első árviz 1732-ben volt, midőna Duna 20' 1" 6"'-ra0fölött emelkedett; a továb-biak 1744-ben 21 '1" 9"'-nyi vízállással, 1775-ben23' 9" 9"'-nyi emelkedéssel, 1799-ben 32' 1" 3'"-vizmagassággal, 1804-ben 21' 7"-nyi emelkedéssel,1811-ben 21' 5"-nyi vízállással, 1830-ban 21' 7"-nyi magassággal a 0 fölött. Az utóbbi árviz alkal-

161

Egy porosz tiszt a Champ Elisée-n.

mával a ritka kemény tél következtében Buda-Pestközött a jég lOOnapig állott és csak márcz. 19-én in-dultel. De mindezen vizárakat felülmulta borzasztópusztítására nézve az élénk emlékezetű 1838-dikévi, midőn a viz köztudomásúlag 29' 4" 9"'-nyiraemelkedett.

** (A legidősebb emberek Szegeden.) A szegődinépszámlálási bizottmány elnökének egy kimuta-tása szerint ott a száz éves kort meghaladták:Nagy István rókusi lakos, született 1770-ben;Szögi János felsővárosi lakos, született ugyanazonévben, tehát mindkettő 101 éves (Nevezetes, hogyaz első kézimunkásnak vallotta be magát, tehátmég máig is munkaképes.) Toth Anna# belvárosilakos, szül. 1769-ben, 102 évos; Tóth Teréz szin-tén belv. lakos, született 1765-ben, ez a legidősebb,106 éves.

** (Egy régi insurgens.) E napokban egyöreg ur kopogtatott bo a „Pécsi Lapok" szer-kesztőségéhez s méltó kifakadással felemlité,hogy a lapok azt irják, miszerint Zalamegyé-ben az utolsó insurgens moghalt. Pedig hát őis insurgons s kívüle van még egy nehány.Nevo Schauroth György és résztvett a watterlooi,wagrami és tüskevári ülközetekben. Az öregúr jóegészségnek örvend, majdnem egy század élő kró-nikája, eltudván mondani, mi e században Pécsettés környékén történt.

** (Életre kelt halott.) Egy poziczí izr. ke-reskedő fiatal neje, ki áldott állapotban van,nehány nap előtt veszélyesen megbetegedett s azorvosok már lemondtak életéről. Mult szombaton

beállottak a halál előjelei s rövid idő mulva a nőmozdulatlanul feküdt az ágyban, életereje egészenelhagyá. A holt tetemet betakarták a temetésilepedőbe, s az izr. temetési egylet imádkozó nőimegjelentek a ravatalnál, hogy a halott lelki nyu-galmáért imádkozzanak. A mint azok eltávoztak,a házbeliek zörejt hallottak a szobában, a hol agyászravatal ki volt állítva. Bemennek . . . aelszörnyedve tántorognak vissza. A halott-lepedőmegmozdult s a vélt halott lassanként fölegyene-sedve a fölött panaszkodott, hogy a szobában na-gyon hideg van, miután az ablakok nyitva voltak.Természetesen azonnal az ágyba fektetik, s orvosután küldenek. A fiatal nő, ki vese-gyuladásbanszenvedett, most már határozottan jobban van, 3mint látszik, életben marad.

•* (Egy egészséges fiu.) A ,,Handels Spene-rische Zeitung" 1815-ki ápril Il-kénkiadott43 ikszáma a következő hirdetést tartalmazza: „Szüle-tési jelentés. Nőm tegnap egy egészséges'fiuvalajándékozván meg engem, nem mulasztom el ro-konaimat és barátaimat erről tudósítani azon kéré-semmel, hogy a szerencsekivánatoktól megkimél-jenek. Schönhausen, 1815. ápríl 2. Ferdinand v.Bismarck." Erre csak azt kell megjegyeznünk,hogy az 1815. ápril 11-én született [egészséges fiusenki más mint Otto Eduard Leopold Graf'v. Bis-marck-Schönhausen, Ferdinand v. Bismarck po-rosz testőrségi kapitánynak fia.

** (Bismarck és a szakács.) Versaillesből ir-ják: Bismarck igen jól tudta, mennyiro gyülölik

itt, s annak daczára az utczákonmégis magánosan járt. Azt is be-szélik, hogy pánczél-inget visel;de az se védi meg annyira, hogynéha meg ne ijedjen.— Egy naponugyanis a mint egy utczasarkán amásik utczába kanyarodni akart,látta, hogy egy fehérbe öltözött, snagy konyhakéssel ellátott szakácsnyomban követi, megkettőztettetehát lépéseit, s gyorsan folytattautját, de a szakács folytonosannyomában volt; végre nem tudvánmásként magán segiteni, egy utjá-ban eső kollegium kapuján be-rohant, az ajtót pedig maga utánbecsapta; pár percz mulva az ajtóismét kinyilt, s a kérdéses szakácsbelépett, ekkor Bismarck kérdőrevonta a szakácsot, hogy miért kö-vette őt folyton egészen a kolle-gium belsejéig, mire a szakács cso-dálkozva felelé: „En ? — korántsemkövettem önt, s csupán csak azértjöttem ide, mert ezen kollégium-ban mint szakács vagyok alkal-mazva."

** (Reczipé vitéz katonánakszámára.) Megirta egy német em-ber a porosz táborban harczolóbarátjának: „Ha meguntad a pus-ka-tüzet s a lazareth csöndes nyu-galma után vágyakozol: minde-

nekelőtt kend be nyelvedet krétával, készenlevén az orvos e felszólítására: Öltse ki a nyelvét!Ha üteredet jő tapintani, üsd könyöködet a falba,mert ez az érverést megtizszoresiti. Ha pedig hu-zamosban akarsz a kórházban időzni, gondoskod-jál egy darab nyers marhamájról, tedd nyelvedalá, hogy ha körutját teszi az orvos, vért köphess."

** (Hugo Károly,) Hugo Viktor fiának halálafelől a „Gaulois" a következő részleteket közli:„Az elhunyt, bár hosszabb idő óta gyöngélkedett,atyjának látogatására családjával együtt Arca-chonba utazott. Hugo Károlyt e hó 14-kén atyjaebédre hivta magához. Midőn a bérkocsi HugoViktor lakása elé ért s a kocsis kinyitá az ajtót,Hugót halva találta. Utközben szélhüdés érte. Azelhunyt 42 éves volt, s gyászoló özvegyet és kétgyermeket hagyott hátra."

** (Hadi statisztika.) A közelebb bevégzettfranczia-porosz háboru nöm képes csatát felmutatni,melyben annyi katona vett volna részt, mint Kö-niggratz mellett, Mig Lipcsénél 240,000 szövet-séges és 140,000 franczia, tehát összesen 380,000ember harczolt; Wagramnál 200,000 franczia s140,000 osztrák, összesen 340,000 ember; Salferinomellett 150,000 szövetséges, összesen 300,000;Gravelotte mellett (aug. 18.) 220,000 porosz130,000 franczia ellen, tehát összesen 350,000harczolt: addig Königgratz mellett 220,000 porosz-szal 200,000 osztrák állott szemközt, tehát össze-sen 420,000 volt tüzben, mondja az „Allg. Ztg."

Melléklet a Vasárnapi Ujság 13-ik számához 1871. márcz. 26.

Irodalom és művészet.— (Demosthenes válogatott beszédei.) A görö-

gök legnagyobb szónokának, a szónoklat atyjánakhárom philippikáját adja ogy kis füzetben, azeredeti hellénből fordítva Becsek Sándor. Elsőfüzetnek nevezi s gyüjtő-czimül ezt teszi elébe:„Demosthenes válogatott beszédei." Igy való-szinüleg csak apártolás mórtékétől függ, kövesse-es minél hamarább az első füzetet a többi is. Ré-szünkről, a nélkül hogy a fordítást az eredotivelösszevetni módunkban lett volna, jó irályát s tisztamagyarságát tekintve mindenesetre óhajtjuk, hogyfolytatása is legyen. A füzet elébe a fordító , be-vezetéséül, ea a magyar olvasó tájékozása végett anagy szónok rövid élet- és jellemrajzát s az akkorigörögországi viszonyok vázlatát adja. A mü Szé-kely-Udvarhely tt jelent meg Becsek Dániel nyom-dájában s olcsó ára (40 kr.) mellett elég csinoskiállitásával is ajánlja magát. Örülünk, hogy aszékelység belsejében is nyomda létesült s kivá-nunk neki — sok munkát!

** („A Ilóra-vüág Erdélyben") czim alatt je-lent meg, lényegesen megbővitett, uj és különkiadásban az ismert 1784-diki erdélyi oláh lázadástörténete Szilágyi Ferencztől. E történelmi mono-graphia legnagyobb részben eddig nem ismert,hivatalos kútfőkből van meritve, t. i. azon okmá-nyokból, császári intézvényekből s az akkori po-litikai, katonai, megyei és kamarai hatóságok kö-zött folyt levelezésekből, melyek Bécsben a volterdélyi s magyarországi udvari kanczelláriák, ésa közös hadügyminiszterium, valamint Kolozsvártta volt erdélyi k. gubernium levéltáraiban találtat-nak. Ezeket használva, szerzőnek sikerült a nép-monda által nagy mértékben elferdített, s megha-misitott pórzendülésnek valódi és történelemliűképét rajzolni. Három részből és 32 szakaszból álla munka. Annak első része a véres dráma genesi-sét s előjátékát, t. i. az azt előidéző katonai össze-jrást adja elő; a második az oláh nép fölkelését sfölkelés lefolyását beszéli el; végre a harmadik,az utójáték „Vérpad és korona" czim alatt a fő-czinkosok ki végeztetését s azzal kapcsolatban levőeseményeket tartalmnzza. Szerző mindenek felettigyekezett megfejteni azon kérdést: mi része volt,s mit lehet a Hóra-világot illetőleg IL Jó/.sefcsászárnak tulajdonitni? A közel 18 ivre terjedőkönyvet az „Athenaeum1' adta ki; ára 2 ft.

** (A Kisfaludy-társaság évlapjai)\ij folyamá-nak V. kötete mos,t hagyta ol a sajtót. Tartalmáta hivatalos közleményeken kivül a következő iro-dalmi munkálatok képezik: Degré A. emlékbeszédoKuthy Lajos fölött; Szász Béla szatírája „A sza-badelvüek"; Greguss Ágost Greguss Gyuláról;Dalmady Győző költeménye „Találkozás kis fiam-mal"; Rákosi Jenő felolvasása „Szép Ilonká"-já-ból; Torkos László „Esti órák" czimü tankölte-ménye, s Szigeti József „Toldi Miklós" czimü 3felvonásos szinmüve.

— (Révész Imre) „Magyar Protest. egyháziés iskolai Fi<ryvlmezőjé"-ből megjelent a IL évfo-lyam I I I . (márcziusi) füzete. Vezérezikke: Az,,ugynevezett" katholikus autonómiáról, éles bi-rálat alá veszi e hazai katholikusainkat most olyélénken foglalkoztató eszmét s mozgalmat, termé-szetesen tisztán protestáns szempontból. BaloghFerencz érdekesen ismerteti a Kálvin háromszáza-dos emlékére Genfben épitett „Reformáczió csar-nokát" s annak felavatási ünnepélyét. A füzet többirésze tárcza, többnyire szintén érdekes tartalommal.

** ( 1 „Borászati Füzeteku) harmadik füzotekövetkőző tartalommal jelent meg : A borok lassuterjedéséről; a képvisolőház febr. 1. tartott ülésé-ből; a pezsgőbor; karó helyett drót; a jó szőlő-trágya még egy neméről; az erdélyi pincze-egy-lot alapszabály-tervezete; a szőlőmetszésről;Tolnamegye borvidékei. Márcziusi teendők a sző-lőben és pinczében.

** (A kis ujságok^ száma áprilban ugyancsakmegszaporodik. A Dolinái Gyula által „Kis Uj-ság" czimmel ügyesen szerkesztett és képekkelillusztrált gyermeklap rövid idő alatt nagy elter-jedést nyert, s tán e körülmény okozza, hogy jö-vőre két nyomda is gyermeklapot szándékozik adni.Deutschék „Kis Lap" czimen inditnak ilyet,Forgó János (Ágai) szerkesztése mellett, a ki ek-kép 3-féle lapot fog szerkeszteni: a ^Magyarországés a Nagyvilág"-ot saját, a „Borsszem Jankót"

T A R H Á Z.„Csicseri Bors" és a „Kis Lap"-ot szintén álnévalatt. — Bartalics nyomdájában is fog egy uj gyer-meklap megjelenni „Kis Tükör" czimmel, dr.Márkiszerkesztése mellett.

** (A „Neuer Freier Lloyd") a jövő hó elejénhetilappá alakul át, s Heckenast kiadásában fogmegjelenni, eddigi iránya mellett. Szerkesztőjetovábbra is Horn marad, a ki ezenkivül a „Hon"munkatársa lesz. A lap előfizetési ára egész évre 8ft, évnegyedre 2 ft, mely összegek Heckenast Gusz-táv hírlapkiadó-hivatalába (egyetem-uteza 4 sz.)intézendők.

** (Megjelent:) „Az 1870 1-kifranczia-poroszháboru története"; szerkeszti a „Honvéd" szer-kesztősége. Első füzet. Ára egy füzetnek 30 kr.A mű arczképekkel jelenik meg s az első füzettartalma aug. 6-áig a saarbrückeni csatáig terjed.

** (Debreczenben) megjelent Psenyeczki N?gySándor „Angol nyelv levélszerinti önoktatásának"harmadik levele. E füzet ára is , mint a többié,30 kr.

** (.á Corvina-társulat kiadásában) ujabbanegy kis füzet jelent meg: „Gazdasági havi nap-tár," a teendők fölsorolásával, összeállitá LávayJenő, ára 12 kr.

Közintézetek, egyletek.** (A magyar tud. akadémia) márcz. 20-diki

ülésében Zichy Antal tett jelentést az idei gr. Te-leki-féle vígjáték-pályázat eredményéről; birálókvoltak az akadémia részéről Pulszky, Szász Károlyés Zichy A.; a nemzeti szinház részéről Paulay ésSzerdahelyi. A beérkezett 10 darab közül hármatemelt ki különösebben a jelentés. Mind a háromtörténeti vigjáték: „IL ApaffiMihály házassága",„Rövidlátók" és „Az udvari bolond." A jelentésszerint az elsőben a korrajzi elem elnyomja a drá-mait, a másodiknak költői emelkedettsége mellettnagyon zavaros meséje van, a harmadik legkor-rektebb és legtöbb szinpadi hatást igér. A 100aranyat „Az udvari bolond" czimü s „Éstote pru-dentes" jeligét viselő vígjáték nyerte meg", melynekszerzője, mint a fölbontott jeligés levélből kide-rült: Szigligeti. — A közönség- derültséggel fo-gadta, hogy ezentul is — vajjon hányadszor? —Szigligetinek jutottak az aranyok. — EzutánBudenz József folytatta értekezését az l és z deno-minativ igeképzőkről.

** (A nó'képzö-egylet) 3-ik felolvasási estélyenJókai Mór a „Nők a tűzhely körül" czimü „nagy-bő jti prédikáczió"-nak nevezett értekezését olvastaföl, melyben zamatos humorral fejtegette, hogy anő hivatása — bármennyire ismerje is ol a keresot-egyenjogusltás iguzoltságát, — a tűzhely. —UtánaXántus értekezett a chinai nőkről

** (A pesti hazai elsö takarékpénztár) köz-gyülésén ujra számos jelét adta jótékonyságának,tetemes összeget szavazván meg köz- és humani-tási czélokra. Igy a konstantinápolyi tüzkárosul-taknak 1446 ft, a felhőszakadás 'által károsultnagybuniaknak 500, a, franczia foglyoknak 1000,hivatalnokai nyugdíjalapjának 10,"000, Eötvösemlékszobrára 2000, a Pesten felállítandó vízműre2000, az 1848/9 rokkant honvédeknek 2000, apesti keresked. főiskola, a pesti ref. főgymnazium,a pesti ev. főgymnazium, a szegény gyermekkór-ház, a vakok intézete alapjához, a magyar gazd-asszonyok egyletének, a magyar irók segélyegy-letének egyenként 400 ft, a nemzeti szinház nyug-díj intézetének, a pesti nőegyletnek, a pesti ka-tholikus legény-egyletnek, a Bethesda betegápolóintézetnek egyenként 300 ft, a pest-budai keres-kedelmi kórház, az ipartanoda, a Kisfaludy-társa-ság, a pesti izraelita kórház, a pesti árvaleány-egylet, az ágost. helv. hitv. országos árvaház, apesti lelenczház, a nemzeti torna-egylet alapjára;továbbá a szürke nénéknek, a budai irgalmasszerzetnek, a közös temető szépítésére, a pestiJózsef fi-árvaház alapjára, s a pesti állatkertnekegyenként 200 ft, és még 18 más közintézetnekegyenként 100 ftot, összesen 28,393 ftot. — A ta- jkarékpénztár üzlete az 1870-ki évben 380,709 frt68 kr. tiszta hasznot mutat fel; minden részvényre270 frt osztalék esik.

** (A müncheni magyar - egylet) tagjaínakszáma jelenleg 21. Az egylet czime: „Ungarverein,München, Café Max Emanuel." Gyűléseit kedden

este tartja a „Lampelgarten" nevü helyiségben!(Jagerstrasse).

** (.4 miskolczi első kiházasitó-egyletnek) minta kimutatásból olvassuk, a folyó évben 825 tagjavan. Vagyona 19 889 ft. 69 kr. A jótékony-egylet

I három éves fenállása óta 53 férhezment tagnak| 7875 frtot fizetett házassági dijakban. Más jóté-

kony czélokra is több száz forintot adott. Azegylet tagjai folyton szaporodnak.

Egyház és iskola.** (Zichy Antal budapesti tanfelügyelő) a kö-

vetkező pályakérdést tüzte ki: „Kivántatik *budapesti községi, hitfelekezeti és magán népok-tatási intézetek négy alsó olemi osztályaiban hasz-nálatban levő összes tan- és olvasókönyvek kritikaiismertetése s azok jó és rosz oldalainak pedagógiaiszempontból kimutatása különös tekintettol fővá-rosi viszonyainkra." Beküldési határnap f. é. decz.31-ke. Első pálvadij 50 frt, második 30 frt, har-madik 20 frt.

** (Adományok.) A király az újfalui (neu-feldi) kath. templom épitésére 300 ftot, a királynépedig az eperjesi ferencziek templomának 200frtot adományoztak magánpénztárukból.

Ipar, gazdaság, kereskedés.** (A szölőmivelés emelése) végett a kormány

hat ifjut küld ki külföldi tanulmányozásra, egyen-| ként 800 ft évdijjal.| ** (Vásárengedélyek.) Uj-Soóve község enge-I délyt nyert, hogy minden csütörtökön hetivásárttarthasson; Velencze, fehérmegyei községben pe-

í dig évenkint márczius 27-én, augusztus 7-én ésí november 6-án országos vásárok és hetenként csü-

törtökön hetivásárok fognak tartatni.

Mi ujság?** (A királyné) a miniszterelnökhöz a követ-

kező levelet intézte: „Kedves gróf Andrássy! Ér-tesültem, hogy egy bizottság van alakulófélben,mely az elhunyt báro Eötvös érdemeit egy emlékemelése által szándékozik megörökiteni. Ugy lévénmeggyőződve, hogy az irodalom, a tudomány és ahazafiság fejlesztésére Magyarországban senki semtett többet, mint a boldogat: én is készséggelcsatlakozom azokhoz, kik külsőleg is kifejezéstóhajtanak adni az elhunyt iránt általánosan érzettkegyeletnek, s e czélból ezer forintot bocsátókönnek rendelkezésére, hogy ezen összeget a meg-alakulandó bizottságnak átszolgáltassa. — Budán,1871. márczius 21. — Erzsébet s. k."

** (A belügyminiszterium) az ő felsége által alegutóbbi vizár által károsult magyarországi sze-gény lakosok részére ajánbékozott 5000 frtnyisegélyt részletekben Békés, Bihar, Csongrád, Pest,Szabolcs, Szathmár, Temes, Tolna és Torontál-megyék, továbbá a Jász-kunkerület és Temesvárvárosa közönségeinek küldte át kiosztás végett.

** (A női bazár,) melyet az árvizkárosultakés francziák javára rendeznek, májusban, a lóver-seny ideje alatt lesz, három nap egymásután aredoutban. A női rendezőség élén gr. CsekonicsJánosné és gr. Zichyné szül. Metternich herczegnőállanak, s naponként tanácskozásokat tartanak aCsekonics-palotában. 18 nagy árupáholyt állita-nak föl, melyeken a szép árusnők nevei lesznekfirmák gyanánt; e három napra külön bazárlapotis fognak szerkesztetni valamelyik ismert Írónk-kal. A bazárt reggel 11-kor nyitják meg s esti7-kor zárják be mindennap. Á pénztárnál föl-váltva négy-négy hölgy fogja szedni a beléptidijakat. A csemege-termet virágcsarnokká ala-kítják át, s ebbon husz nő fog virágbokrétákatárulni.

** (A „Hon") szerkesztősége fölhívást adottki az árvizkárosultak segélyzésére, az aláírástmaga nyitván meg száz forinttal.

** (Az irói segély-egylet) 26-iki hangversenyé-nek jegyeire eddig következő felülfizetések tör-téntek: Tóth Kálmán 3 ft. Érkövy Adolf 3 ft.Posner K. Lajos 1 ft. Gr. Mikó Imre 4 ft. Hecke-nast Gusztáv 2 ft.

— (Uj könyvkereskedés) Jász-Berényben, aJászkunság főhelyén, hol nehány év elött ujnyomda és lap is létesült, legközelebbről könyve-

xesketlés nyilt meg, mely, mint a vidéki kisebbkönyvkereskedések, papir-, iró- és rajzszereket istart raktárában, de a kül- és belföldi irodalom ter-mékeivel is gazdag választékban ol van látva s min-den megrendelésnek gyorsan és pontosan igérke-zik eleget tenni. Az irodalom terjesztésének mindigörülünk; kétszeresen, midőn annak buzgó közege,minő a „Litassy-testvérek" ezége (Litassy Józsefés Pál,) oly lelkes magyar városban áll föl, mintJászberény.

** (Érdekes történeti emlék) birtokában vanBenitzky Adolf ur Nagy váradon az 1848-ki évből.Ez az elsö magyar felelős földmivelés-, ipar- éskereskedelmi minis terium eredeti pecsétnyomója,melyet neki e minidzterium titkára, midőn mene-külni kénytelenittetett, őrzés végett átadott.Eddig hiven megőrizte, s most a nemzeti muzeum-nak akarja ajándékozni.

** (A Woronieczky - síremlékre) a bizottságszoborterv és költségvetési pályázatot hirdot ápr.15-ig, megjegyezve, hogy az emlék kétezer frtnálnem kerülhet többe.

— (Szabadszállásról) irják nekünk, hogy eváros lakosságát egy rendkivüli eset tartja izga-tottságban. G. L. városi adószedőnél közelebb aváros részéről egy bizottság jelent meg pénztár-vizsgálat végett. G. L. töltött fegyverrel fogadtaa belépőket, s rájok lőtt, de nem talált. Kicsavar-ták a puskát kezéből, s lefogták. Szobájában 7 — 8különböző fegyvert találtak, megtöltve. Közbonsikerült G. L.-nak a szomszéd szobába mene-külnie, hol pisztolylövéssel (jobb mellébe) veszé-lyesen megsebezte magát. Még életben van.

** (Észak-Amerikából) közelebb érkezett hazaErdélybe rokonai látogatására Némelyei Bódog,•volt-honvédőruagy, ki 1849 végén menekült kiAmerikába, ott nagy fakereskedést nyitott, azakadémiai palota számára is jelentékeny mennyi-s'gü luxus-fát küldé, s rövid itthon mulatás utánismét vissza fog térni uj hazájába.

** (A nagyvárad-brassói vasut építője,) Wa-ring Brothers kolozsvári irodáit, mint a „Kelet"irja, il városi rendőri hatóság a magyar keletivasuti társulat megkeresése .folytán hivatalosanzár alá helyezte A városi közbeszéd szerint ezenintézkedés azért tétetett, mivol a vállalkozók ré-széről több szédelgő üzleti eljárás napfényre jöttvolna állitólag utólagosan.

= (A magyar északi állumvasutnak) Salgó-Tarjántól Losonezig terjedő rés/-o i'. é. ápr. 24-éna Losouoztól Zólyomig terjedő része pedig f. émájus 15-én fog megnyittatni s a közforgalomnakátadatni.

** (A párisi forradalom) a főváros felettiuralmat egészon kezébe ragadta; községi válasz-tásokat rendelt el. kölcsönöket vesz föl, kormánytszervez, stb. A Versaillesben ülésiző nemzetgyü-lés és kormány részéről tétettek kísérlettek abékés kiegyenlítésre, de eddig sikertelenül; a ka-tonaságot Versaillesben vonják össze a nemzet-gyülés védelmére. Lyon, Marseille és Bordeauxvárosok pártolják a nemzetgyűlést; mindnyájanóvást tesznek a párisi forradalom ellen. Párisbanis történtek már nyilatkozványok a rend hely-reállitására, mely alkalommal Thierst éltették.Mondják, hogy Hugo Viktor is roszalólag nyilat-kozott a párisi zavargásról.

— (Halálozás) Gervinus tanár élte 66-ik<'vében Heidelbergben meghalt. A német irodalomtörténet legkitünőbb müvelője,a Shakespeare ma-gyarázók legbuzgóbbika hunyt el Gorvinusban.„Á XIX. század történelme" cz. nagyhirü mű-véből eddig két kötet jelent meg. — Gervinushalálával egy időben Bécs tudománvos körei isnagy veszteséget szenvedtek: Haidinger, a hiresgeológ és udvari tanácsos, szintén meghalt. —Türr tábornokot mély gyász érte. Nejének anyja,Bonaparte- Wyse Latit ta herczegnő f. hó 15-dikénmeghalt Flórenczben. A herczegnő — ki Luciánkaninói herczegnek leánya, és igy I. Napoleonunokahuga volt — 0>ü éves korában halt meg.1821-ben Latitia herczegnő férjhez ment Wyse

162

; Tamáshoz, ki akkor angol követ volt Athénben.Két leánya közül egyik neje Türr tábornok

í hazánkfiának, a másik liatazzi volt olasz minisz-| tőrrel kell egybe. — Debreczenben Sombory Imreudvari tanácsos és megyetörvényszéki nyugalma-zott elnök e hó 19-én meghalt 87 éves korában.A boldogult a közügyek derék hive volt. Elnökevolt az omlékkert társulatnak is, s a Csokonaiszobor felállítása körül sokat fáradozott. — Mis-kolczon e hó 19-én hunyt el Adriány János, nyu-galmazott kir. főbányatanácsos, 72 éves korában.Hosszu időkig tanár is volt a selmeczi bányász-akadémiában. — Zilahról a következő gyászhirtveszszük: A zilahi ref. tanoda előljárósága szo-moruan tudatja, a tanoda egyik algondnoka Sala-mon József'hittudor, nyugalmazott iskolai tanácsos-nak folyó hó 19-dikén éjfél után félórával, élete81-ik évében, szélhüdés miatt történt elhunvtát.Az egyház buzgó apostola, a tanügynek 56 éven ját ernyedetlen munkás napszámosa nincs többé ; jde emléke, az általa képviselt elvek érvényre iemelkedésében, — az egyháznak, általa nevelt, !számos pásztorai hálás kebleben, — a tanügv te- ;

ren kifejtett müködése maradandó eredményében,még sokáig fog élni. — (Az erdélyrészi ev. ref. jegyházi és iskolai ügyek e kitünő bajnokánakarczképét és életrajzát lapunk mult évi folyamának19-ik számában közöltük.)

— Páris. Sz. Török János. Az Ausztráliából Párisbaérkezett magyar vándor sorait érdekkel olvastuk; a levélazonban később érkezett hozzánk, hogysem lapunk számárafölhasználhattuk volna.

— Miskolcz. Éles L. A hozzánk küldött összeget (23ft 17 kr.) a megbízás szerint átadtuk a „Magyar Ujság"szerkesztőségén ek.

SAKKJATEK.591-ik sz. f. — Bayer Károlytól

(Olmützben.)Sötét.

Adakozás a francziák javára.XI. közlemény. A „Vasárnapi Ujság" szer-

kesztőségéhez beküldetett:Kölesdröl Lagler Sándor ev. segéd iel kész gyűjtése:

Kálmán Dezső 40 kr. Egy valaki 50 kr. l'app Ferencz 30kr. Scherer János 40 kr. Haffner János Ü0 kr. Marosi József;i0 kr. Metz János 3Ü kr. Debreczen y József 30 kr. Eber-hardt Ignácz 20 kr. Papp Ilonka ló kr. Fa Lujza 20 kr.Körmendi István 40 kr. Lagler Sándor 40 kr. — Össze-sen 4 ft.

Az „Igazmondó" szerkesztősége által egy Zselizen tar-tott barátságos összejövetel alkalmával Kristóf András,Robb Vilmos, Tün Endre és Ámon Kiván által eszközölt ;gyűjtés: 15 lt. \

A XI. közlés összege 19 ft.Eddig begyült összesen 4490 frt. 72 kr., !

három darab cs. Je. arany, öt db. 5 frankos, egy db. '•20 frankos arany, egy db. ezüst huszas és 3 darabegy forintos ezüst pénz. \

i

Nemzeti szinházPéntek, márcz. 17. „Közügyek.'' Vig). 1 felv. Irta Ber-

czik Á. — „Reggeli elült." Drámai tréfa 1 felv. Irta gr. :Fredro: ford Kadnótfáy. „l'jyy szellemdús hölgy." Vig- ,játék 1 felv. Irta Berczik A. \

Szombat, márcz. 18. „Tannhauser," Regényes opera 3felv. Zenéjét és szövegét irta Wagner Richard.

Vasárnap, márcz. 19. ,, Viola.' Népszínmű 5 felv. IrtaSzigeti József. |

Hétfő, márcz. 20. „Nvi harcz " Vigjáték 3 felv. Irták jScribe és Legouve; ford. Csepregi. j

Kedd, márcz. 21. „A zsidonö.'' Opera 6 felv. Zenéjét '•szerz. Halévy. i

Szerda, márcz. 22. „A nö'k az alkotmányban.'''' Vigjátéko felv. Irta Toth Kálmán

Csütörtök, márcz. 2;!. „Norma."' Opera 2 felv. Zenéjétszerz. Belliid.

Szerkesztői mondanivaló.— Máramaros-Sziget. Sz. I. Magánlevelet, küldöt- i

tünk. De itt is felkérjük, hogy a nagyérdekü kéziratot szi-veskedjék elküldeni; nagy örömmel veszszük.

Őszöd. T. F. Készlettel olvassuk az alkalmi költe-ményt s a mellé tett jegyzeteket; de ily egészen magántér- jmészetü is leginkább csak a közeli ismerősöket érdekelhető :alkalmi müvekei, — ha, mint a jelen esetben is, niübecscsel jnem birnak, — nem közölhetünk. j

— Debreczen. St. A. Alig hiszszük, hogy a kérdéses jkéziratok hitelesek volnának; egyébiránt egy élö és munkás :

irónak, ki minden müvét nyomtatásba adja, apokryph dol-gozatait nem is szükség még keresni, — s adja isten, hogyminél későbbre legyen erre szükség — Jókai müvei irá-nyában !

— Arnd. V. J. Az igéret teljesitését elvárjuk.— Sz*'(feK-Olaszi. l l. S. Kiadó-hivatalunk a kívánat-

nak nem tehet eleget, miután a „V. U." példányai uz év kételsö hónapjáról teljesen elfogytak.

c d e f g hVilágos

Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond.

Az 586-ik számu feladvány megfejtése.(Madarassy Lászlótól Kecskeméten.)Világo-. Sötét.

1. Vbl— e4t Ke5-e4:2. Kd7—e6 : tetsz. szer.3. Hb7—c5 matt.

Helyesen fejtették mes;: Fess -íremben: Fülöp József.— Harasztiban: gr. Festetics Benno. — Miskolczon: CzentheJózsef. — Sárospatakon : Géreez Károly. — Jászkiséren:Galambos István és László — Nagp-Szalontán: KovácsAlbert. — Homonnán: Farkas Bertalan. — Pesten: BeckDénes. — Soósmezön: Seipel Sándor. Viszneken: Kisze-lák Sándor — Peté-*en: Kády György. — A pesti sakk-kör.

Előfizetési fölhívás

A VASÁRNAPI UJSÁGés

Politikai Újdonságok1871. ápril— juniusi folyamára.

(Ismeretterjesztő és politikai hetilap. — Számom eredetiképpel illusztrálva s „Országgyűlési Beszedtár"-ral s

más rendkivüli mellékletekkel bővítve.)

Elöfizetési föltételek:Postán küldve vagy Pesten házhoz hordatva.

A Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokegyütt:

Évnegyedre (ápril—junius)Félévre (ápril—szeptember)

Csupán Vasárnapi Ujság:Évnegyedre (ápril—junius) 1 ft. 50 kr.Félévre (ápril—szeptember)

8 ft. 50 kr.5 » — »

Csupán Politikai Újdonságok:3 v —

1 ft. 25 kr.50 »

Évnegyedre (ápril —junius)Félévre (ápril—szeptember) .

Az előfizetés postai utalvány által is eszközölhető.

.1 Vasárnap! Ujság és P. Újdonságokkiadó-bivatala (Pest, egyetem-uteza 4. sz.a.)

Hónapi-és| hetilap

27VasárHétfő

28 [Kedd29|Szerd.30' Csőt.31 Pént.

; 1 , SzOlll.1

Katholikus cs

Hlprotestáns

naptár

Márczius| A 5 Jenö, Manóliupert püsp.Sixtus pápaEustáz, JónásAngela szüzFájdalmas szűzHugo püsp.

A 5 JudicaKupertVirányJónásAngyalkaKornéliaHugó

Hold változásai

M i T l - N Aörftit-orosz

naptár

Márcz, (ó)14151617181920•J

V 5 BenedekAgabiusSabinusKlekCyrilChrvsanthJób. Ser.i Elsö negyed

> P T Á FiIzraeliták

naptára

Nizan R.456789 Metuzal.

10 8. Haif.29-én 8 óra 1 j

Nhossza

f.fifi78

10l l

1

p.íó.22)5219 0201918

5fifififi

16 6perczkor

tól

V-54525048464441

nyüg.

ó.fi666fi66

reggel.

P-194029

259.R28

Mohossza

f.647688

100112124137

P-382313

9174432

I dkél

ó.899

10l l

p,

1399417

esteX

nyüg.

ó. p.l l 64regg.0 541 642 423 25

regg.

T A R T A L 0 M.Darwin Kobert Károly (arczkép). — Árpa Jancsi. —

; Dr. Heidegger kísérlete. — A bibliai paradicsom. — A né-! metek Párisban (három képpel). — Nevezetes régi ostro-

mok (vége). — A mivelődés befolyása a szaporodásra. —A Skoda-ünnepély Bécsben. — Egyveleg- — Tárház: Iro-dalom és müvészet. — Közintézetek, egyletek. — Egyház ésiskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés. — Mi ujság? —

; Adakozások. — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondani-| való. — Sakkjáték. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: lVa«y Miklós. (L magyar-uteza 21.sz.)

163

HIRDETÉSEK.1027 (3 -3)

selyem és nemezkalap

Az elsö \MJif magyar

jgyári raktárából

PESTEN,főraktár: higjó-tér.

Nagy választékurakt ir mindennemü sel} eni-ésiieuiíz -kalapokból urak,hölgyek é-» sy erinekek szá-múra, saját és külföldi gyárt-mányok; kelme-vadászka-lapok, házi- és vadász-sip-kák, kucsmák, nyakken-dők, utazási neniez-topán-kák, ugyszintén hftlgyi ne-iiK'z-czipők bőrtalppal, pa-pucsok és egészségi nemez-talpak.

Az összes formák az alantiszámok szerint kaphatók. Vi-déki megrendeléseknél a mel-lette álló számok pontos kité-tele mellett, még a kalapokárát, szinét és a foj nagyságátkérjük megjelölni.

Kalapok, fostés, tisztításvagydivatoáitás vóge-t * leg-nagyobb készséggel elfo-gadtatnak és gyorsan elké-szíttetnek.

«s dara-eladás.

Nagybaniboiiiúiiíi

Gyenirck-vászonnemftek.Az árak készpénzfizetés vagy utánvétel mellett értetődnek. ^P^2

Nyitott gyermek-ingek 90 kr., 1, 1.20, 1.75, 2 forint és feljebb.Hosszu vánkosok vászon- vagy perkálból, 2.75, 3.75,4.50, 6, 8 — 12 ftig.Kis vánkosok 1.50. 2, 2.50, 3, 4 forint.Paplanlepedők 3 75, 4.75, 6, 8, 10 forint.Alsólepedők 1.90, 2 forint 90 kr.Kádkendők 2.50, 2 forint 90 kr.Pellenkák vászonból 65, 75, 80 kr.; viaszos tafqtából 65, 70 kr.; flanellból ki-

varrva, 1, 1 forint 20 kr. .$rPiquét-takarók 1.50, 2, 3, 4, 5 forint. -**Vászon-főkötőcskék 42, 65, 80 kr.Három szegletes kendőcskék 40, 50, 60, 80 kr.Szájkcndőcskék 25, 30 kr.Fürdő-köpenykék 2.50, 3 forint.Szorítok, szélesség és hosszúság szerint, 25, 35, 50 kr.Szakálkák, piquöt-ből vagy viaszos tafotából, 32, 45, 60 kr.Pólyaszalag, fehér vagy szines, 90 kr., 1.20, 1.60 kr.Hosszu vánkosba való levarrt betét-paplan 2, 2.20 kr.Öltöztető vánkos 1.60, 2 forint 10 kr.Lószőr-vánkos, nanquin burkolattal, 3, 3 forint 50 kr.Selyem paplankák minden színben 8, 10 forint és feljebb.Szőtt zubbonykák 50, 60, 70, 80 kr.; kötöttek 90 kr., 1.20, 1.60, 1 ft. 75 kr.Zubbonykák és főkötőcskék együtt; kötve, horgolva vagy hálózva 1,1.20, 1.50,

2, 2.75, 3 forint 50 krig; szalaggal diszitve 2, 2.50, 3, 4 forint.Keresztelő készletek, szalaggal diszitve 1.75, 2.50, 3, 8 75 krig.Moll vagy tuli zubbonykák és fökötócskék, szalaggal ízletesen diszitve együtt

3, 4, 5 forintigKeresztelő keszletek minden színben, következőkből,u.m.: vánkos, zubbonyka

és főkötöcske, 12, 15, 20, 25, 30, 40 forint és feljebb; paplannal együtt 2<», 25,30, 40,50, 60 forint és feljebb

Pesten, váczi-utcza a nagy Kristóf mellett.1P» ' Nöi vásfcOnnemiiek, mint :_ingek, ágynemű, nadrágok, corsettek szók- i

nyák, zsebkendők stb. bármily árban. "^RS 907 (3—3)

Pollák Zsigmondajánlja sajátkészitményü mindennemü

asztalos- s kárpitos munkákkal ellátottlegnagyobb

butor-raktárátvalamint nagy választékban

franczia tám-polczait (Puli),s más egyébb

fényüzési tárgyait a legjutányosb árakért.RAKTÁR:

Pt'st, n á d o r - u t c z a 17-dik szám a l a t t , a fő-ut sarkán,Schosisherajer-féli' házban.

^ Áruczikkei szilárdságáért jótállás biztosittatik.

Köszvény, csúz s idegi áj dalinak ellen, i

üopal A.-féle kösráythca. IBiztos gyógyszer még azon köszvényben szenvedőknél is, kik abban i

évek hosszusorán át szenvednek, mely mint a napi tapasztalás mutatja, külsö !szerek által nem gyógyitható. j

Kopal A.-féle ízület- s ideg-liniment,a csikos, iílcjfos s köszvényes fájdalmak minden nemei ellen.

Tekintetbe véve azon, a hihetetlenséggel határos eredményeket, melyekezen szerrel elérettek, az egész gyógyászati tudomány, — melynél csak megkö- <zelitőleg is biztos eredményekre lehetne számitani", nem mutathat fel. Már Ieddig is oly sikeres gyógyitások eszközöltettek, hogy azokat valósággal a tudó- •mám- pecsétjével lehetne megerősíteni. Számtalan köszönő s elismerő iratok 'kivonatban.vala'nint hirlapi czikkek s arról tanuskodó orvosi vélemények ezen;szerhez csatolvák, s levélbeli kivánatra ingyért s bérmentesítve küldetnek meg. °

Fő- és szetkttldési raktár Mauer-ben Bécs mellett, imoly czég raktárak átvétele végett bármikor megkereshető, kapható t'ecití'n: ;TOROK Jozsef gyógyszerésznél király-u'cza 7. szám; Ptiz'-onyísan II**in-•riei ••.; fívhri'CZttnbcii dr. RofhseiiHfk E., valamint az ország minden na-*gyobb városaiban. i

Kgy csomag ára IU- kr., két csomagnál kevesebb nem rendelhető meg. \Y üveg- íiiniment ára i ft. 50 kr., pakolás és bélyegdij t<» kr. ,"

Iloffy H mas \ítasomifrnű ké-

•iiló összolévesz-éíek vagy után-• ái-ok meggátol-tathassanak , a',, ^ s — i * ^ tatnassanaK . a ,7^

p> minden esomag és üvegen látható védmarkom és saját kezein aláírását kéröm fi- $&Jffc gyelembe venni. — Kórházak, ápoló-intézetek és szegények házai, a szétküldő 4fáfe raktár részéről, mint elébb ugy most is jelentékeny záralék leengedésben \y, részesittetisek. " 1021 (3 — 3) «

Magy raktárminden fajta <razd;isá£Í-, főzelék-, «>rdn- s virá<? csiraképes

legjobb minőségü

vetemény-magvakbólja lególcsóbb árért

1 0 3 7 ' < 2 - * ) Hoffmann J.magkereskedőnél a „vetőhöz'

I'«-*ten, a kislild-ntcüii sarkán, az „angol királynft-hez" czimzett házbÁrjegyzékek, klránatra bérmentesítve küldetnek

#•.'

164

Rock István gépgyáraPesten, soroksári-utcza 20. szám alatt ajánlja

tisztító és zsáktartóval ellátott

hordozható cséplőgépeit,6 lóerejü könnyü menetű

hordozható járgányait (Göppel); Hentzmann- és amerikai cséplőgépeit2, 3, 4, 6 lóerőre;

szecskavá^ó-ffépeit, kéz- és lóerőre; répaniHszö, kiikoricza-morzsoló és zúzógépeit,minden megkivántató nagyságban, ekéir. olaj-, bor- s töpür£ö-sajtöit. HÓórlőit; valamintőrlőmalmait ló-és gőzerőre, tisztitóval vagy a nélkül: íekvő-söasépeit minden nagyság-ban, lokomobile és vízszivattyúit . $ gyártmányai szilárdsága s tartósságáért kezeskedik.

ROCjV ISTVAIV, gyártulajdonos.1030(3—6)

Csak alapos gyógyitás bizta-1sit ntóbajok ellen.

T i t k o s

[betegségekets tehetetlenséget,

elgyení(ült f«'»rfierőt,Igyakori magömlések, sőt a végképeniI lehetetlenséget katonai és polgári kór-f házakban sikerrel használt egyszerüI módszerrel bámulatos gyorsan és aía-j posan (az ujonnan keletkezetteket 48lóra alatt) gyógyítja Weiss J. gyak.! orvos és szülész, sz itteni cs. kir. gnr-j n'.aan fokorbázban kiszolgált osztály-| orvos, a m. kir. természettudományi tár-I sulat rendes tagja minden alkalmato-:-I sággal ugy a titoktartás mint a-gjógy-

czéiokhoz jói beoszrofí rrndeio-ínte-1 zeíében Pett, Sebestyén-tér 4-dik számI I-ső emelet, (a ,.2 huszárhoz" czimzettI kávéház felett), naponkint reggel 7 Órá

tól 10-ig és délután 1 — 4 óráig.I Fériiak es fiölityek részére különI bemenet és külön várósroba.I Dijjal ellátott, levelekre Ieggv(rsih-. ban válasz, és kívánatra gj ógvszerröl ;g{gondoskodik. 952(7—12)

91 itlbach gyógyszerész urnak Zágrábban, jAz öntől vett kitünő j

Köszvény-vászonnálunk a legsikeresebb alkalmazást nyer. ;Nöm régen küldött, ön Grenzen Láziéhoz is |Rezetáréba, a ki hat hónap óta szenvedett jrheumában, ugy annyira, hogy a fájdalom-tól mintegy nyomorék lett, s most az onköszvény vásznának alkalmazása után töké-letesen meggyógyult. Épen ma keresett felegy asszony, hogy rendeljek meg az ő részéreis ilyen kösz vény-vásznát (Pesten kaphatóTörök József gyógyszertárában, kir;í!v-;l-cza), küldjön tehát az én czimem alatt sür-gősen postai utánvét mellett két darabotezen hasznos köszvény-vászonból.

Maradok tisztelettelAntalnk J . tanitó Csubiczában.

1006 (2—2) Posta Üj-Gradiska.

: Az ö Felsége elsö Ferencz József császár által egy kiz<:r<>Iag»s sza-badalommal kitüntetett, s biztosan ftló

'Patk ány- m é r evalódi minőségben kapható

P e s t e n : TÖKÖK JÓZHKF gyógyszerész urnái, király-utcza 7-ik szám. —I Továbbá a birodalom legtöbb fü- és mezöviíi-csiiiban. 1026 (8—4)

Ára egy darabnak .»<> kr. a. é.

Titkos

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugy ko-ródában, mint magán gyakorlat foly-tán több ezer heteden legjobbnakbizonyuk mód szerint, sokszor a nélkül,hogy a beteg hivatásában vagy élet-módjában Katoitatnék, gyökeresen,

biztosan és gyorvan gyógyit

Med. dr. Helfer VilmosPest, király-utcza 27. szám Medetz-ház-ban, I-ső emelet, délelött 7—9-ig, dél-

után 1 — i óráig.WT* Díjazott levelekre azonnal

valaszoltatik, s kívánatra a gyógy-szerek is megküldötték.

998 (11-12)

Tavaszi legyezők fa. papir, vászon és selyi'i.iixil, kiállítá-suknak mpgiVlelőleg 12 krtól 7 tt. 50 krig.

Tavas/.ilegyezi gyanánt is használhatók 1 fttól

•> forintig.

Kis tavav/i

félreliajthatók ft. 1.70—5.20.

najwrn.yők,bot i. i'jjyéh letpiJLi'jh 'iiv;:tszeri:<ti er-uyó'k külomiomii koliurkkei bevonva l ft. <

SO krtól 15 ftig. :

Esernyőkp u ü i n t k ' d ü K 1 t t . 1..">(>. '-2..V). a]>.>aa'pS . 7 S - 1 .-"•". ' I ' . : , ! > . , ! : - . . [ ) - l l

S3 5??§.ft

~3!J O

CD ! *

Vizinenteseső-öltöny ölté f j f d ő l f t 1 0 7 5

feketék njakkal és fejfedővel ft. 10.75—18.—, szinte ilyen lovagló- és kocsizó-kopenyek ft. 15.— 19.—, elegáns drapp-

s/.iuü öltönyök ft. 16.—, 21.—

plaidckg9—18 ftiif.

IMaiii-siíjjakgyeinifk.'k részére 40 — 7') kr. nagyok 80kr, finom antcolfajta ft. l.lfi, vállbafng-

geszthetők ft. 1.50, 1.80.

Rugany labdák és ballonokminden nagyságban, szürkék !0 krtól 1ft. 20 kiig. szineset 12 krtól 2 ftig. fel-fújható zsebbel! ballonok 60 kr—1.-10 krig.

Séta-botok.Fiuk és gyermekek rosz ;re 15—50 krig,tcnnÓKZi'los tUbotok 25—80 krig. finom-mnmiív. i;fen elegánsak 1—8 ftig, do-

h:iny;>;-n;sibuk)-b,>tok ft. 2 50—10 )(tTérts (stileícs) kotok 1 ft. '

50 krt.il 12 ftig.

Tavaszi idény-czikkok/ I tazó-szerek.

K l z i - i i i M l ö k 18—22" 2.75—15 ftig,nagyobbak 2I--30" 5.<!0—86 ftig.

t ' a - ö m l ö í s -'i ' :i ' h-Ki/.n kőzőnséf-e-sek fi. :>.*<> •-.'>!. ••; ••.i.ihbak oszti-ly.ik';al il.'" !•' u;:;. liílni.unaiib nagyla- ni>k i:'i^yek ivszerA :}1— .">.> ftig.

l ' f i . t . s l ü i k SO-21" 2.90—18 ft:j.11 j-<:S'<k ">k (inoin berendezéssel 21—

ii."> ftig.V t i ' t o i l l e t t e k , berendezve 5.50—

40 forintig.Valiba fügirerathrtS tAüUMi , s minden !

egyéb nti-cszko.;.ik. mi-lyekröl különrn . j zwKkal < l l ! í f » t ( A r j e ^ y z é -k p k k e l szolgálunk.

Angol szivár<árak,vállbafüggeszthetók 3.50-9 ftig.

kézi-táskákminden nagyságnak . dus válasz-

tékban 1—15 ftig.

N |

í

Lovagló-szerek.Angol rtisznöHör-nyerS'pU 15 fttól

k e z d v e a i . v ' : Hji : ia i )öa; ; io- .Angol k(í>Hiir<ík, egyszerüek ft. 2.65,

3.30. kettősek 1 — 10 ftig.Angol fcengyelvas-szíiiak ft. 2.50,

3.30.Nyereg- s kötel-terheifth ft. 2.40,3.50.Nyereg-takarék (izzasztók) ft. 3. :">.—Keneryelvasak, nyerges és kocsiló-

Zib l . tk , feüzitü-zablák, s raindonegyéb szükséges a c z í i n e m t t e k leg-jobb minőségben.

Lovagló-sarkantyúk, felcsatolók ft.1.40. telsrofolók ft. 1.30, sarokgépesekft. 2.- Párja.

I,«vasrl6-«storok dus választékban60 krtól IC ftig.

Vi i'ág-asztalkákltülflnnemü kiállításnak 9-30 ftig.

Kerti ffyertyatartófc.G;ertyáknal; üvoirftdövcl ft 1 — Petró-

leumnak széldlonjóvel ft. 1.70darab'a

A pesti hazni elsö takarékpénztár egyetem-utczai épületében létezika legnagyobb választéku magyar s német

kész férfiruha-raktárbámulatos ölcsó áron.

Ugyanott mindenféle megrendelések elfogadtatnak e 24 óra alattelkészíttetnek; a t. cz. közönség szives figyelmében ajánlják magukat

959 (15-0)Szabó és Rnska

szabd mesterek.

=Figyelmeztetés ! =1 Több évek óta, a köhögés, rekedt-séR tt beszédközbeni szájktazáradásellen a legjobbnak bebizonyult szer azaráblai gummi, — czukorral.

üR^" Az ebböl készitett gnmmi-cznkorkák kaphatók:

Pest-Buda és Pozsony mindengyógyszertárai és nagyobb fűszerkeres-kedéseiben ; továbbá Győrött: Kinder-mann J.; M.-Váradon: Janky A.; Te-mesváron: Babussnik A.; Aradon:Strobl F.; Eperjesen: Galloczig J. V.;Zágrábban: Sándor Alex. uraknál.

Egy skatulya ara 20 kr.

Csász, és kir. enge-délyezett egyetlen pat*kány- és féreg-kiirtdszer. Ara egy bádog-

I i • szelenczének 1 ft. O. é..tm legkisebb megrendelés is rögtön

teljesitettetik akár az összeg beküldésekor,akár utánve't mellett.

Reisz és íiai,az első magyar kir. engedélyezett gyára azapróférgek kiir'ására szükséges vegytanikészítmények, Pesten, király-utcza 46.szám alatt. 983 (18—25)

Házeladás.Gödöllőn a kir. várkastélylyal szemközt

egy ház, mely 7 szobából, konyha, nagy pin-cze, istálló s kertből áll, — továbbá egy sző-lőskert 6 fertály telekkel, s egy nagy gazda-sági épület, mely 2 szobát, konyha, pincze,présház, kocsiszín és istállót foglal magában— eladandó. E tárgybani bövebb tudósitástad: WVIltT Sándor Pesten, sertéskeres-kedö-utcza, a Luczenbacher-féle fakereske-désben. Lindler J. R.

1041 (2—2)

forintig.Eíüst henger órák 4 rubinra . . 10—11

» » arany foglalv. rugóra 12—18» » kettős födéllel » 15—16» » kristályüveggel » 15, 16—17» horgonyórák 15 rubinra » 15, 16—17» » 15 » kettős födéllel 19

20—22» angol horgonyórák kristályüveggel 19,

20—22—24» ugyanazok kettős födéllel . 24—40» vál. reraontoir kengyelnél felh. 28— 32» ugyanaz kettős fódé'llel 35, 38, 40—46

Arany órák 3. sz. horg. 15 rub. 36,40, 45—50ugyanaz kettős födéllel 55, 58, 60—80

» valódi remontoir kengyelnélfelhúz 70, 80, 90-100

» valódi remontoir kettős födéllel . • 100, 110,120, 130—206

Arany hölgyórák (3. sz.)» henger 4—8 rubinra . . 25, 28—32, y> 8 rab. kett. födél. . 38, 42—45» horgonyórák 15 rub. kettős fő-

déllel 50,55—60> vál. remontoir kett. födéllel 70,80—100» h. órák zom. gyem. . 60, 70, 80—100

Inga-órák hetenkinti felh. ft. 16, 20, 22—24» órai és félórai ütéssel . . . 30—32» óra és negyedórai ütéssel 48, 50—62

Havi regulatorok . . . . 30— 36Ébresztő óra - • 6

Ezüst lánczok 4 ft 50 kr., 5, 6, 6ft. 50 kr.,7 ftig; legfinomabb franczia alakúak 8 ft.,A ft. 50 kr. 9, 10 ftig; hosszu nyaklánczok7 ft, 8 ft. 50 kr., 9, 10, 15 ftig.

Vidéki megrendelések a pénzösszeg elő-leges beküldése vagy utánvét mellett, gyor-san és pontosan teljesittetnek.

Egy inga-óra pakolásáért 1 ft. 50 kr.órák cserében is elfogadtatnak.ptf- Nem tetazft ára kicseréltetik.

Javitások legpontosabban és jutányos árérteljesitetnek. 997 (7—12)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-utcza 4-dik szám alatt).

Pest, április 2-án 1871.

Elöfizetési feltételek: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok egyíift: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt.j p y . Cnnpán Vasárnapi Ujság: Egész évre 6 fti Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr. -TWf

^ V Hirdetési dijak a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat*illetőleg: Ugy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnál 10 krajczárba; háromszori vagytBbbizörMgtatasnal csak 7 k'rajczarba .számittatik. - Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Brroben: Oppelik Alajos. Wollzeile Nr. 22. és Haasrnateii, é* Toller, Wollzeile Nr. 9 . -

.Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár.

Márczius 26-án kegyeletes ünnepélytült a nemzeti szinház, egy rég nyugdíja-zott tagjának ötvenéves jubileumát. TelepiGyörgy volt az ünnepelt, ki már 1855-ben,tehát ezelőtt tizenhat évvel lépett megér-demelt nyugalomba, de 74 éves kora daczárama is elég életerővel s rugékonysággal ren-delkezik arra, hogy még egyszer fellépjenama deszkákra, melyeken ha nagyobbszerüdiadalokat nem aratott is, elég vidám ne-vetést idézett elö arra, hogy jó emlékeze-tében éljen azon nemzedéknek, mely évtize-dek elött mindennapi látogatója volt Tháliakerepesi-uti templomának, shogy e jó emlékezetet megfog- .hatóvá tegye azon ujabb nem-zedék előtt is, mely őt talánakkor láttá elöször, midőnutólszor lépett a közönség elé.

A napi' sajtó is kész sziv-vel hozza meg szerény koszo-ruját a derék veteránnak, s miarczképe és rövid > életrajzaközlésével akarjuk őt színészijubileuma alkalmával megtisz-telni. . .

Telepi György a mult szá-zad fia még. 1797-ben szüle-tett Kis-Létán. Apja lelkészlevén, fiát is a szent szol-gálatra akara nevelni, hogyegykor utódja lehessem Kö-zel levén Nagy-Károly, majd

' Szathmár, e helyeken kezdé sfolytatta gymnáziumi tanul-mányait. De a theologiára nemmutatott hajlamot, s inkább apolgári pályán kivánt ma-radni. Hogy mégis tollal ke-resse kenyerét, a szathmárme-gyei főjegyzői irodába lépetts irnokoskodott, Nagy-Károly-ban a megye székhelyén. Jókedélyü, az élet nevetségesvonásaifellesni s tréfálni tudóifju volt, ép oly nagy hajlam-mal, mint határozott tehetség-

.gel arra, a mit még akkor „komédiásság"-'nák neveztek. Ekkor fordult meg Nagy-

Károlyban Megyeri Károly színtársulata sa fiatal irnok ellenállhatlan vágyat érzemegmozdulni szivében a színészi élet iránt,mely akkor a csekély elismerés-osztogatta

T e l e p i Gy ö r g y.gyer koszoruk al"att tiz annyi tövisét rejte-getett, mint a mennyi levele volt.

Megyeriék tovább mentek a vándorpá-lyán, de .nem vitték magukkal Telepi ked-vét a • színészethez. Inkább maga mentutánok, s már. 1821-ben Székes-Fehérváronmeg is kezdé színészi müködését. Az 1825-diki hires országgyülés alatt Pozsonybanjátszott s komikai ere által már akkor fel-tünt. Egyébként is használható tagja volta színtársulatnak. Telepi szenvedélyes festővolt, s bár a müvészet ez ágában a mélyebbképzettség és iskolázás hiánya meglátszott

T E L E P I G Y Ö R G Y .

rajta, arra nagyon is elég tehetséggel sügyességgel birt, hogy az akkori igények-nek megfelelő színfalakat és díszleteket fes-sen. Festett is nagy szorgalommal, ügyes-séggel és gyorsasággal, ugy, hogy például1837-bén, közvetlenül a nemzeti szinház

megnyitása előtt, a budai, társaság azon ré-szét, mely Székes-Fehérvárra vonult, egé-szen ö láttá el diszletekkel, s negyedfélhónap alatt tizenöt egész diszletet festettpapirosból és az elsőrendü tagok nélkülszükölködő társaság gyöngeségét nagybanpótolta a látványosság által. •

De még nem vagyunk a nemzeti szinházmegnyitásánál.

Telepi 1828-ban Debreczenben és Nagy-Váradon Balla Károlylyal együtt igazga-tott, aztán egy állandó szinház reményeáltal kecsegtetve Kassára ment; midőn há-

rom év mulva az itteni társa-ság két felé vált, ö a drámaitagok jobb részével együttBudára jött.

Buda a központi nemzetiszinház előcsarnoka volt. Mint.Szigligeti a jubileum alkal-mával tartott rövid üdvözlőbeszédében mondá: „Az úttö-rők sorsa volt: hogy tűrje-nek, a jutalmat önmagukban

.. keressék s azon magas önér-zetben találják föl, hogy amagyar szinészetnek nemcsakmüvészi, de nemzeti hivatásais van; s hogy a vándorlásnakutja végre is ide fog vezetni, afőváros állandó műcsarnokába.Ez volt eszménye, reménye,vigasza minden régi jó magyarszinésznek.u

Ez volt Telepinek is, ki márBudán is a vezértagok közétartozott, nem annyira szerep-körénél fogva, mely az alsóbbrendű burleszk komikum volt,melyet egyébiránt ép oly jólbetöltött, mint az elsörendütagok bármelyike a magáét,mint inkább tevékenységénélfogva, mely öt a társaságnál,mint színjátszót, diszitőt, fes-tőt, rendezőt, egyaránt nélkü-lözhetlenné tette. S valóban,

Megyerivel, Kantoméval, Pályval, ök vol-tak a budai társaság vezértagjai, kik 1833-ban, a most is, hát még akkor, mennyirenémet Budán a magyar múzsákat megtele-pitették s Pestről a magyar szinkedvelöketnemcsak oda csalni, de állandóan odabilm-

14-ik szám. Tizennyolczadik évfolyam.-