19 1. motorhajtóanyagok -...
TRANSCRIPT
2012.02.10.
1
1
19_1. Motorhajtóanyagok
Fosszilis eredetű
motorhajtóanyagok (benzin, gázolaj)
Összeállította:
Csöndes Géza
Budapest, 2012
2
Keletkezése, eredete szempontjából az energia:
- fosszilis energia ~ a szén
~ kőolaj
~ földgáz
~ metán
- egyéb energia ~ napenergia
~ szélenergia
~ geotermikus energia
~ atomenergia
- megújuló energia ~ bioenergia - biogáz - hidrogén
- alkohol (etanol, metanol)
~ növényi olaj - nyers növényi olaj
- észterezett növényi olaj
2012.02.10.
2
3
Feldolgozásuk eredménye lehet:
- szén ~ szintetikus autó benzin
- kőolaj ~ benzin - repülő benzin
- autó benzin
- reformált benzin (oxigenátok)
~ gázolaj - dízelolaj
- nehéz gázolaj
~ földgáz - lpg (liquefied petrol gasoline)
- lng (liquefied natural gas)
- cng (compressid natural gas)
~ metán - dízel hajtás (tűzveszélyes)
- napenergia
- szél energia
- geotermikus energia
- atomenergia ~ elektromos áram - elektromos hajtás
- bio-energia ~ bio-gáz - gázmotorok hajtása
~ hidrogén - hidrogén üzemű motorok
~ hidrogén energia cella - elektromos hajtás
~ ammónia ~ alkohol - benzin motorok hajtására
~ alkohol - dízel motorok hajtására
- növényi olaj ~ nyers növényi olaj - dízel hajtás
~ észterezett növényi olaj - dízel hajtás
- oxigenátok ~ főleg alkohol eredetű - ETBE
- MTBE
- TAME
4
A kőolaj feldolgozása:
- A kőolajat a finomítókba (feldolgozó helyre) tartálykocsin, hajón, illetve legcélszerűbben
csővezetéken szállítják. A szállítás előtt, még a kitermelés helyén a kőolajat stabilizálják, a
nagyobb mennyiségű víztől elválasztják, és ha szükséges sómentesítik.
- A stabilizálás célja, hogy a kőolajban esetleg oldott gázalakú szénhidrogéneket (metán, etán,
propán, bután) eltávolítsák, illetve kinyerjék. Mindezek a műveletek szükség esetén a finomítóban
is elvégezhetők.
- A kőolaj-feldolgozás első és legfontosabb művelete a desztilláció. Egyes esetekben a desztilláció
egyes termékei késztermékek. A desztillációval a kőolajat forráspont szerint bizonyos szűkebb
frakciókra szétválasztják - desztillációs tornyokban melegítik, elpárologtatják,
- hőcseréléssel, vagy hűtéssel kondenzálják,
- az egyes forrponthatárú frakciókat szétválasztják,
- az egyes termékcsoportokat (motorbenzinek és kenőolajok) csak
további feldolgozással lehet előállítani.
- A desztilláció során (ha a kőolajat előzőleg nem stabilizálták) elsőnek kapják meg a propán-
butánt, mint a legkisebb forrpontú terméket. A következő frakciók (5 – 210 oC) alkotják a benzint, a
150 – 400 oC közötti frakció alkotja a gázolajat..
Sok esetben a további feldolgozás első lépése, hogy újabb desztillációval a benzinfrakciót szűkebb
forrásponthatárú részekké dolgozzák fel, majd a szabványos receptura szerint keverik össze.
- Az így reformált benzin nagy részét a motorbenzinekbe keverik, másik részét pedig egyedi
szénhidrogénekké dolgozzák fel.
- A motorbenzinek minősége javítható az egyes frakciók arányának változtatásával, pirolízis benzin
bekeverésével, az egyes összetevők hidrogénezésével, oxigenátok bekeverésével, a hozam pedig
növelhető a katalizátoros krakkolással.
2012.02.10.
3
5
A kőolajból származó termékek
- kőolaj ~ benzin - motorbenzinek - repülő benzin
- autó benzin
- speciális benzinek - vegyipari benzin
- gyógyszeripari benzin
- oldószerek
- mosóbenzin
- egyéb fehérárú
- reformált benzin (oxigenátok, üza.adalékok)
~ gázolaj - dízelolaj
- nehéz gázolaj
~ földgáz - lpg (LPG - liquefied petrol gasoline)
- lng (LNG - liquefied natural gas)
- cng (CNG - compressid natural gas)
~ metán - dízel hajtás (tűzveszélyes)
~ motor- és hajtóműolaj
~ ipari olajok, kenőzsírok
~ bitumenek, korrózióvédő anyagok
6
Motorbenzinek főbb alkalmazástechnikai tulajdonságai:
Az autóbenzinek a szikragyújtású, Ottó-motorok tüzelőanyagai.
Legfontosabb jellemzői és azok hatásai:
– forráspont, illetve a forrásgörbe (más néven a lepárlási görbe), amely meghatározza az üzemanyag könnyű és nehéz párlatainak arányát:
~ 10 tf.% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 70 oC-ig) kezdő frakció
~ 50 tf.% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 100 oC-ig) közép frakció
~ 90 tf.% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 180 oC-ig) vég frakció
~ végforrpont legfeljebb oC (MSz szerint 210 oC-ig)
kezdő frakció hatásiránya: hidegindítás, párolgási veszteség, gőzzár, melegindítás, meleg üres-futás,
közép frakció hatásiránya: jegesedés, melegfutás, gyorsulás, energiatartalom,
vég frakció hatásiránya: olajhígulás, égési maradék, égéstér-lerakódás,
- oktánszám, illetve az üzemanyag kompresszió tűrő képessége (Esz-92, Esz-98, régebben Esz-86), avagy kopogási hajlama. A kopogásos égés az égéstérben létrejövő két vagy több égési góc által indított lángfrontok találkozásakor megjelenő nyomáslengések akusztikus hangja. Jelentkezhet a gyújtószikra megjelenése előtt, és után is. Indítója lehet az égéstér izzó lerakodása, és lehet a lángfront előtti nyomásnövekedés okozta öngyulladás. Lángfront az égéstérben már égő, és a még meg nem gyulladt üzemanyag-levegő keveréket elválasztó frontvonal. Üzemanyag oldalról az alacsony forrpontú párlatok nagyobb aránya növeli a kopogási veszélyt.
2012.02.10.
4
7
- sűrűség, vagy viszkozitás, amely hőmérséklettől függő adat, értékéből következtetni lehet arra,
hogy milyen szénhidrogén típus (aromás, vagy olefin) van túlsúlyban a motorbenzinben. A
szabvány a 20 oC hőmérsékleten mért átlagértéket adja meg (pl. 0,745 – 0,760 kg/l.).
A sűrűségnek elsősorban a mennyiségi elszámolásnál van jelentősége.
– korrózivitás az esetleg jelenlevő kén-, víz-, és savtartalom szempontjából lényeges jellemző. A
gyantatartalom a motorban keletkező lerakódások (üza. rendszer, égéstér) mennyiségére van
hatással.
– kéntartalom főleg z égéstér-lerakódás összetételére és szerkezetére van hatással
(laza, lemezes vagy tömör, porózus lerakódás). Az előző szerkezet könnyebben jön izzásba,
amely növeli a kopogásos égés kialakulásának veszélyét. Azon kívül a kénes vegyületek
környezetvédelmi szempontból nem kívánatosak a kipufogógázban, a levegő páratartalmával
kénsavas esőt hozhatnak létre.
- energiatartalom, amely szoros összefüggésben van a termékre jellemző égéshő,
égésmeleg, fűtőérték tulajdonságokkal.
- zavarosodási és dermedéspont, amely a motorüzem fenntarthatósága miatt jelentős. A
zavarosodási pont alatt az üzemanyag áramlási tulajdonságai romlanak jelentősen.
- lobbanáspont, gyulladáspont a tűzveszélyességi fokozat besorolása szempontjából fontos, ami
meghatározza a szállítás, tárolás, kezelés feltételeit, és követelményeit.
8
Motorbenzin termékszabványban maghatározott határértékek
Esz-92 Esz-98
Oktánszám „kísérleti módszerrel” legalább 92 98
Oktánszám „motormódszerrel” legalább 85 90
Lepárlási próba: 10 tf.% átdesztillál, oC-ig legfeljebb 65 60
50 tf.% átdesztillál, oC-ig legfeljebb 115 110
90 tf.% átdesztillál, oC-ig legfeljebb 180 180
végforrpont, oC-ig legfeljebb 205 210
Desztillációs maradék tf.% legfeljebb 1,5 1,0
Lepárlási veszteség tf.% legfeljebb 3 3
Ólomtartalom gr/l benzin (hozzáadott ólom) 0 0
Alkoholtartalom (ETBE, MTBE, TAME formában) tf.% 5 7
Gőznyomás Hgmm, legfeljebb 600 490
Elpárologtatási maradék mg/100 ml, legfeljebb 5 4
Kéntartalom tf.% legfeljebb 0,05 0,05
Aktív kénvegyület-tartalom mentes mentes
Savasság mg/100 ml, legfeljebb 3 3
Vízben oldható sav és lúgtartalom mentes mentes
Mechanikai tisztátalanság és víztartalom mentes mentes
Szín kék zöld
2012.02.10.
5
9
10
Gázolaj főbb alkalmazástechnikai tulajdonságai:
A gázolajok a kompresszió gyújtású motorok tüzelőanyagai.
Legfontosabb jellemzői és azok hatásai:
- cetánszám, vagy gyulladási késedelem, a gázolajok gyulladási készségét jellemző szám,
meghatározása speciális vizsgálati motorban történik, ahol a vizsgált gázolaj gyulladási hajlamát
hasonlítják össze a cetánból (cetánszáma 100) és α-metiknaftalinból (cetánszáma 0) álló szénhidrogén
elegy gyulladási hajlamával. Azonos gyulladási hajlam esetén az elegy térfogatszázalékban mért cetán
aránya adja a vizsgálati gázolaj cetánszámát.
a cetánszám befolyásolja:
~ a motor indíthatóságát (nagyobb cetánszám kisebb gyulladási késedelem)
~ a motorjárás keménységét (kisebb gyulladási késedelem alacsonyabb égési csúcsnyomás)
~ az alkatrészek terhelését (alacsonyabb égési csúcsnyomás kisebb fizikai terhelés)
~ a tüzelőanyag-fogyasztást (kisebb gyulladási késedelem kedvezőbb égési nyomáslefutás)
~ a füstgázhőmérsékletet (kisebb gyulladási késedelem kisebb nyomásveszteség a kipufogón)
~ az égéstér-lerakodás mennyiségét (tökéletesebb égés kevesebb lerakódás, kokszosodás) ~ a motor füstölésére (tökéletesebb égés kevesebb elégetlen szénhidrogén),
- sűrűség, adott hőfokon (1992. óta 15 oC) kell meghatározni, nagyobb sűrűség rontja a gázolaj porlaszt-
hatóságát, ez rontja a motor emisszióját, rossz irányba változnak a hideg-felhasználási tulajdonságok,
- zavarosodási pont az a hőmérséklet, amelynél megkezdődik a parafinok kiválása, a zavarosodási pont
elérése még közvetlen üzemzavart nem okoz,
2012.02.10.
6
11
- dermedéspont az a hőmérséklet, amelynél a nagy mértékű parafinkiválás már akadályozza az üza.
szivattyúzhatóságát, üzemzavart okoz. CFPP (Cold Filter Plugging Point) hidegszűrhetőségi határ, ami
lényegében azonos a dermedésponttal.
- lepárlási próba, illetve a forrásgörbe (más néven a lepárlási görbe), amely meghatározza az üzemanyag
könnyű és nehéz párlatainak arányát:
~ 10 tf.% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 200 oC-ig) kezdő frakció
~ 50 tf.% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 280 oC-ig) közép frakció
~ 90 tf.% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 340 oC-ig) felső frakció
~ 100 tf% átdesztillál oC-ig (MSz szerint 400 oC-ig) végfrakció
~ végforrpont legfeljebb oC (MSz szerint 400 oC-ig)
- a kéntartalom természetes alkotója a kőolajnak, azonban a kipufogógázokkal a levegőbe kerülő
kén-oxidok nem kívánatosak, mert a levegő páratartalmával kénsavas esőt hoznak létre, ami tovább
károsítja a környezetet. A kéntartalom csökkentése fontos a katalizátorok működőképességének
megtartása érdekében is. Magyarországon, az EU szabályozásnak megfelelően a gázolaj kéntartalmának
határértéke 2005. óta 0,005 tf% (azaz 50 ppm). Kénmentes gázolaj a 10 ppm alatti kéntartalmú olaj.
A kéntartalom csökkenésével azonban csökken az gázolaj kenőképessége is, amely hatást adalékokkal
kell ellensúlyozni.
- az aromás vegyületek (gyűrűs és többgyűrűs szénhidrogének) felelősek elsőrendűen a kipufogógázban
a szilárd részecske (többek között a korom is) megjelenésének. Főleg a policiklikus aromás vegyü-
letekből keletkeznek a rákkeltő benz-pirének és aldehidek, melyek a kipufogógázokkal jutnak a
levegőbe.
- oxidációs stabilitás csökkenése hozzájárulhat a tárolás közbeni gyantaképződéshez, az üledékek
kialakulásához, az égéstérben a kokszosodáshoz, a lerakodások csökkentik a motor teljesítményét.
Az oxidációs stabilitás növelése adalékanyagok hozzáadásával történik.
12
Gázolaj termékszabványban maghatározott határértékek
A MOL házi szabványa mindenben megegyezik az ISO nemzetközi ásványolaj termékszabvánnyal.
Nyári Téli
Cetánszám, legalább 51 51
Cetánindex legalább 46 46
Zavarosodási pont legfeljebb oC -16
CFPP legfeljebb oC 5 -20
Aromás tartalom legfeljebb tf% 11 11
Kéntartalom legfeljebb mg/kg 10 10
Lobbanáspont legalább oC 55 55
Conradzonszám legfeljebb tf% 0,3 0,3
Oxidhamu tartalom legfeljebb tf% 0,01 0,01
Víztartalom (ppm) legfeljebb mg/kg 200 200
Mechanikai szennyeződés legfeljebb mg/kg 24 24
Korróziós fokozat legfeljebb 1b 1b
Oxidációs stabiltás legfeljebb gr/m3/óra 20 25
Kinematikai viszkozitás 40 oC-on mm2/sec 2-4,5 2-4,5
250 oC-on 65 65
350oC-on 85 85
95 tf% átdesztillálási hőfok legfeljebb oC 360 360
1
1
19_2. Motorhajtóanyagok
Gázüzemű járművek üzemanyagai
lpg - cng
Összeállította:
Csöndes Géza
Budapest, 2012
2
Lpg - üzem (Liquid petrol gasoline)
felépítési sémája
3
5
Lpg-üzem töltő szelep (jóváhagyó jel)
6
Jóváhagyó jelzések
Lpg E7 – 67R – 00.4428
Lpg E7 – 67R – 01.4428
Cng E7 – 110R – 00.2112
Lpg-üzem esetén:
a - 00.-verzió érvényes 2003. január 1-ig,
a - 01.-verzió érvényes 2003. január 1-től.
5
9
Lpg tartály rögzítése teleszkóp-csövekkel
10
Lpg tartály rögzítése bölcsőben
30 mm széles,
2 mm vastag laposvasból hegesztéssel (egyedileg)
Szilárdsági méretezésnél:
előre 50 m/s2,
hátra 30 m/s2,
oldalirányban 20 – 20 m/s2
gyorsulással számolva,
4-szeres biztonsági tényező
7
13
Miért kell a 80 %-os töltéshatárolás ?
Tartály kint marad a napon, és hőmérséklete 0 C0-ról 50 C0-ra emelkedik:
- ha csak gáz halmazállapotú üza. van jelen, belső nyomás1,7-szeresére nő,
- ha folyadék és gáz fázis is jelen van, az 1,7 mindjárt 3,8 lesz,
- ha viszont a tartályt színültig folyékony üza. tölti ki, a nyomásnövekedés több mint 150-szeres lesz.
Könnyen belátható, hogy az alig 45 bar fölé méretezett lpg tartály az ilyen nagy nyomásnövekedést nem fogja kibírni.
14
Lefújó szelep
10
19
Lpg csővezeték, csővezetési szabályok
Kerékjáratban NEM,
Kipufogóhoz közel NEM,
Gyári bordában IGEN,
Mindkét végén zárt
karosszéria idomban NEM,
Karosszéria ablakban IGEN,
Legkisebb hajtási ív sugara
legalább 3 D,
Rögzítési táv min 50 cm,
Zsugorgyűrű és peremezett
kötés IGEN,
20
Gázleválasztó és benzinleválasztó
szelep
11
21
Lpg nyomáscsökkentő, vagy reduktor
22
Lpg alacsonynyomású cső és
mechanikus gázmennyiség-szabályzó
12
23
Lpg gázmennyiség-szabályzó szelepek
(mechanikus és elektronikus vezérlés)
24
Lpg gázbevezetés
(mechanikus keverőtorok és
elektronikus szabályozó szelep)
15
29
Cng fejszelep és
szelepház (szilikon gumi)
30
Cng szelepház és flexibilis szellőzőcső
az átvezető idomokkal
16
31
Cng acél csővezeték az alkalmazható
zsugorgyűrűs csatlakozóval
32
Csővezetési követelmények
Kerékjáratban NEM,
Kipufogóhoz közel NEM,
Gyári bordában IGEN,
Mindkét végén zárt karosszéria idomon keresztül NEM,
Karosszéria ablakban IGEN,
Rögzítési táv min. 50 cm,
Legkisebb hajtási ív sugara legalább 5 D,
Zsugorgyűrűs kötés IGEN,
Peremezett kötés NEM,