2. Dr. Nyúl Tóth Pál iskolaszéki elnök munkásságqaz 1920.as évek iskolnépítési programja

Az orosz fogságbol 1920. november z4én1clrthaz+ majd eá követően a vrárcsi tanrícsa megszewe#sre viáró''kultunális ügyosztrílt'' vezetésével bízta meg.

Ú21n2. tanévben vilasztottra meg a th. Közgyülés iskolaszéki tassa. Ezllrtffiválasztottrák meg tanügyi bizottság tagávÍt es az iskolaszék alelnökévó. Az 19zLÍ22. tanévijelentés szerint az l9?a-a's népszímliálráskor összeÍrt |5.677 tankötelesnek csak 50 %-a jártiskolába. Főleg a puszt.rákon volt nagyanányri a beiskolrázatlanság, aminek ffi oka az iskolrákelégtelensége volt. Ilyen ríllapotok a múlt szátzaó' nyolcvanas évek elején volq tehr[t ezertkellett gyors intézkedéseket tenni. Mint hrltrri'rtanácsnok és az iskolaszek ale|nökemegkezdte eriányű munkráf át a helyzet javíüísa édskében.

t924Í25-ben sztilstik az első komoly terv: 9 ríllamsegélyes és 3 teljesen vrírosiktiltséggel épírendő pusztai iskola terve. Ezutrán a viírosi közgyíités kimondta" hogy a viárosközÓnsege: 1925.ben 3'1926-tóL 15 éven át egy.egy új pusztai ískolrít épÍt. (A 3 iskola meg isépiilÍ Srándortelepen" Nagybugaco4 Köncsögön.) Az évi egy.egy iskola építése helyettazonban nagyobb afiányu iskolafejlesztésre kerÍilt sor.

1925. szeptember 2.tő1 szeptember 6.ig a kultusminisaer kikiildöttei tmtózkodnak aviírosban. Trárgyalnak' helyszíni szemlét furranak" mindenütt veliik van Dr Nyúl Tóth Pal. 12uj iskola építesét tartják szükségesnek. A kiküIdöttek 1 milliárd 900 millió koronaállamsegélyt helyemek kitátásba (45)

1925. szeptember 30. kiizgyűlés - ilyen előznények utrín kimondja az iskolrík építését.|926- frbnlír 22{r| újabb helyszÍni szemle sonírr még |7 iskolárrak az építését 19

tanteremmel lráÍta sztikségesnek a bizottság. Ehhez közel 3 milliáÍd államsegelyt helyeznekkiláüfuba. A teljes kiiltséghez még előnyös államkölcsönt is ígértek a ryors kivitelezésérdekében Kikötés az volt, hogy 1926. szeptembetére az iskolráknak állniuk kell. (Akivitelezeskor kidertil| hogy a 10 és fél milliárdra emelkedett költsegelóinányzat is kevésnekbizonyult' avalósfuban 14 millifodxavolt sziikseg!) (46)

Az elöbb felsorolt ískolaépítési akcióban nagy része volt Dr. Nyúl Tóth Pálnak Itt kellmegjegyezni, hogy |9241ő| kezdve mint ale|nök Faragó B,é|a (áwaházl igazgató es közeletiszemély) iskolaszéki elnök mellett tevékenyen dolgozott az iskolaszéki ügyekben is. FaragóBéla' aki erején feliil teljesítette megbízaüását 1926-ban bekövetkerett halrála után (az elnökitiszt egyenlőre betöltetlen maradt) mint alelnök' de az elnöki teendőknek megfelelően vezetteés inínltotta a községi iskolaszéket Dr Nyril Tóth Pál.

|926. október 4én országos ünnepseg keretében avatták fel a 28 pusztai iskolát.Áz ünnepségen a kormányzó (Horthy Miklós)' a kultuszminiszter (gróf Klebe|sbergKunó) ás más államférÍiak nary számban jelentek meg. Az ünnepség a méheslaposiiskolrflnál zajlott le. Természetesen jelcn volt a város vgetőivel csrütt Dr. NyÍt Tóth Pális. (47)

3. Az |926, évben épíilt rüj pusztai iskolák ktiltcégvetóséröl

Kecskemét th. Varos haztartási számvevőségónek kimutatása szerint az, 1926. évbenépült 23 egytantermes, 4 kéttantermes és 1 háromtantermes kiilonálli 2 tanítii lakással"osszesen 28 új pusztai iskola tisztán építési koltsége:

1.Ü97 '2z6.a4 pengő'

Az óriasi tertileten szétsxirt építkezéseket rendkívúl gyor$an, l92ó. június 1 _ o}tóberl-ig, tehát 4 hinap alatt kellett befe;erni

Az iskolak igen távoli épületek a város kozéppontjátil' Á legkozelebbi 3 km-re, alegtávolabbi 35 km-re' Az átlagos kÖzépszallítasi tavolság tehát 19 km, mely távolságokra atéglát kétszer kellett tengelyen és egyszer vasúton szállítani.

Az óriási téglasziikségletet a kecskeméti téglagyárak fedezni nem tudtek ésBudapestról, Örkényből es Uj-Kécskéről kellett óriási fuvaráldozatokkal a hirinyzó 40 % téglátbeszeremi.

Az osszes munkálatok a legnagyobb mezőgazdasági dologidőben (aratrís stb.) alegrnagasabb munkabórek idején hajtattak végre. A teljesen jÍrhxatlan a1yag és homok utakona szállítas oriasi nehézségekb€ titkozott"

A7, iskolák céljaira kijelolt telkek hrlnyomó részén horribilis foldmunkákat éstelekrendezést kellett vógrehajtani" Ezek a kÖnilmények a normális kÖltségeket hozzávetöleg3at/a.a| emelték. {Kecskemét.l928jan. Yarga s.k. müszaki tanácsos utólagos jelentése.) (48)

. Epü}t: }926-ban

A1sónonostorj" puszta5. iekolg- ' '

: : - ,

! -