2 l. egyetemi orvos- és...

2

L. Egyetemi Orvos- és Fogorvosnapok2018. október 19-20.

PROGRAM2018. október 19. (péntek) 10.00 Ünnepi mûsor. A Babits Vegyeskar Produkció ünnepi mûsora .

Vezényel: Vezényel: Balásy Szabolcs karnagy.

10.30 Az Általános Orvostudományi Kar ünnepi üléseRektori és dékáni köszöntõPro Facultate Medicinae emlékérmek átadásaArany-, gyémánt- vas- és rubindiplomák adományozásaRomhányi Emlékérmek átadásaOktatói és hallgatói kitüntetések adományozásaÁrpád-házi Szent Erzsébet Emlékérem adományozásaDékáni dicséretek és Dékáni Elismerõ Oklevelek átadásaKoszorúzás az 1956. évi forradalom 62. évfordulója alkalmából

Bajnóczky-díjasok fényképkiállítása a galérián: Dr. Lázár Gyula egyetemi tanár, dr. Barthó Loránd egyetemi tanár és dr. Tóth Pál egyetemi docens fotói

15.00 ÉVFOLYAM-TALÁLKOZÓK1953-ban végzett orvosok Dékáni II. sz. tárgyaló (fszt.)1958-ban végzett orvosok 401-es sz. szemináriumi terem (IV. em.)1963-ban végzett orvosok Dr. Cholnoky László (I. sz.) tanterem (I. em.)1968-ban végzett orvosok Dr. Lissák Kálmán (II. sz.) tanterem (I. em.)1973-ban végzett orvosok Tanácsterem (I. emelet)1978-ban végzett orvosok VI. sz. szemináriumi terem (III. em.)1983-ban végzett orvosok Dr. Donhoffer Szilárd (III. sz.) tanterem (I. em.)1988-ban végzett orvosok Dr. Flerkó Béla (IV. sz.) tanterem (I. em.)1993-ban végzett orvosok 402. sz. szemináriumi terem (IV. em.)1998-ban végzett orvosok III. sz. szemináriumi terem (fszt.)2003-ban végzett orvosok V. sz. szemináriumi terem (fszt.)

Az 1983-ban, az 1988-ban, az 1993-ban, az 1998-ban, a 2003-ban és a 2008-ban végzett fogorvosok a Fogászatiés Szájsebészeti Klinikán (Pécs, Dischka Gy. u. 5.) találkoznak.

Ezt követõen az egyes évfolyam-találkozón résztvevõk közös rendezvénye (vacsora)

2018. október 20. (szombat) PTE, Általános Orvostudományi Kar, Dr. Romhányi György Aula (Pécs, Szigeti u. 12.).

Jubileumi emlékülés:

100 ÉVES A PÉCSI ORVOSKÉPZÉS

10.00 KöszöntõkDr. Nyitrai Miklós egyetemi tanár, dékánDr. Miseta Attila egyetemi tanár, rektor

10.20 Dr. Lénárd László egyetemi tanár: Mérföldkövek a pécsi orvosképzésben10.40 Dr. Németh Péter egyetemi tanár: A 100 év tanulságai

11.00 „Pozsonytól Pécsig” film levetítése I. - II. részElképzelni az elképzelhetetlent – a képalkotó diagnosztika jövõje.

11.20 Kiállítás-megnyitó: „a pozsonyi egyetem nem akar filiáléja lenni a budapestinek..."Emlékezés a 100 éve megalapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet TudományegyetemOrvostudományi Karára (1918-2018)(PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont – PTE Egyetemi Levéltár)(Dr. Schmelczer-Pohánka Éva mb. osztályvezetõ – Lengvári István levéltárigazgató)

19.00 Dékáni fogadás az Általános Orvostudományi Kar Dr. Romhányi György Aulájában(Részvétel csak külön meghívóval.)

3

Dr. Gõcze Péter egyetemi tanárSzülészeti és Nõgyógyászati KlinikaDr. Gõcze Péter a Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika emeritus professzora. 1975-ben orvosi diplomát szerzett aPécsi Orvostudományi Egyetemen. 1980 óta dolgozik a Szülészeti és Nõgyógyászati Klinikán. Az orvosi laborató-riumi vizsgálatok szakorvosa, a szülészet és nõgyógyászat szakorvosa, a menopausalis medicina minõsített orvosa,a klinikai onkológia szakorvosa, a nõgyógyászati daganatsebészet szakorvosa, szülészeti-nõgyógyászati ultrahang-diagnosztikai licencvizsga szakképesítéseket szerzett. 2000-ben habilitált. Az MTAdoktora címet 2002-ben szerez-te meg. Több hazai és nemzetközi társaság vezetõségi tagja vagy elnöke volt az elmúlt években.Orvosi tevékenységének legfontosabb része a betegellátás, mely prioritást élvez minden más tevékenység elõtt. Aklinikán a nõgyógyászati onkológiai osztály megszervezõje, majd vezetõje lett.A szülészet-nõgyógyászat tantárgyat magyar és angol nyelven oktatja, vizsgáztatja. A hallgatói visszajelzések sze-rint az elõadásai kiváló színvonalúak. Több mint 30 magyar és angol nyelvû államvizsga-dolgozat készült el az irá-nyítása alatt. TDK-hallgatói közül többen országos díjazásban részesültek. A klinika doktori iskoláját vezeti. Tagjaaz ÁOK Doktori és Habilitációs Tanácsának. Afiatal kollégák szakmai elõmenetelét kiemelt feladataként kezeli. Azegyetemi közéleti munkában számos funkciót tölt be.Az orvostanhallgatók, a szakorvosjelöltek elméleti és gyakorlati oktatása, színvonalas tudományos munkája és az onkológiai betegek áldozatkészgyógyítása területén magas színvonalú munkát fejtett ki.

Dr. Dóczi Tamás egyetemi tanárIdegsebészeti KlinikaDr. Dóczi Tamás a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja 1992 és 2014 között a Pécsi Tudomány-egyetem Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika igazgatója volt. 1973-ban szerzett általános orvosi diplo-mát a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. Sebészeti és idegsebészeti szakvizsgákat tett.PhD-fokozatát 1984-ben szerezte meg. 1994-ben az akadémiai doktori disszertációját védte meg.Külföldi tanulmányútjai közül kiemelkedõ az 1978-79. között Londonban, valamint az 1990-92 között aZürichi Egyetemi Kórházban töltött évek. 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagjává,2014-ben az MTA rendes tagjává választották.Dóczi Tamás munkásságának eredményeként a pécsi Idegsebészeti Klinika felkerült Európa térképére: amikroidegsebészetbõl a cyber idegsebészetbe történõ technológiai, mûtéttechnikai fejlõdés egyik úttörõje,idõt, energiát nem kímélve munkálkodott a Pécsi Diagnosztikai Központ megteremtésén, melynek modell-jére ma példaként tekintenek a hazai képalkotó diagnosztikában.Dóczi Tamás tudományos, kutató munkáját döntõen Magyarországon végezte. A pécsi Idegsebészeti Kli-nika neuropathológiai kutatólaboratóriumát olyan bázissá fejlesztette, ahová a közel tucatnyi külföldön dolgozó, tapasztalatot szerzõ kollégájavisszatérhetett, és ahonnan témavezetésével számos PhD-dolgozat, több habilitáció születhetett; scientometriai adatai nemcsak a manuális szak-mát mûvelõ klinikusok körében számítanak kiemelkedõnek. Kutató-fejlesztõ tevékenysége az említett minimális invazivitású idegsebészeti ku-tatási programon túl az NKTH, az Oktatási Minisztérium kutatási támogatásának elnyerése mellett az EU6 keretprogramban, valamint a nor-vég finanszírozási mechanizmusú kutatási programban történõ sikeres pályázatok révén is kibontakozhatott.Dóczi Tamás több mint negyven éve gyógyít. Idegsebész-klinikusként nemcsak a szûkebb szakma ismeri el: az Európai Idegsebészeti Társa-ságok Szövetségének alelnökeként tevékenykedett. A Magyar Idegsebészeti Társaság korábbi titkára, elnöke, a Magyar Gerincgyógyászati Tár-saság volt elnöke. Oktatóként 1992 óta magyar és angol nyelven oktatja az idegsebészetet, ill. az anatómia oktatásában, valamint a német nyel-vû oktatás elindítása óta e képzésben is részt vesz.

Arany fokozatPRO FACULTATE MEDICINAE KITÜNTETÉSEK

Ezüst fokozat

Dr. Illényi László egyetemi docensSebészeti KlinikaDr. Illényi László 1976-ban szerzett általános orvosi diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1980-ban álta-lános sebészetbõl, 1983-ban érsebészetbõl tett szakvizsgát. 1995-ben PhD-fokozatot szerzett a végbélrák komplettkezelése témakörben. Az egyetem elvégzése óta dolgozik a Sebészeti Klinikán, 1997 óta egyetemi docensi beosz-tásban tevékenykedik. Szakmai tevékenységét a vastag- és végbélrák sebészi és komplex kezelése, valamint a kisproktológia mûvelése fémjelezte. Ennek keretében kezdték meg még az 1980-as években a végbélrákok neoadju-váns radiológiai kezelését, amiért abban az idõben több kritika is érte tevékenységüket. Mára már bebizonyosodott,hogy az elõrehaladott stádiumok kezelésének ez a megközelítése a gold standard. A minimálisan invazívlaparoszkópos sebészet – országosan is elsõ pécsi megindulásától kezdve – szakavatott mûvelõje, több generációmanduktora. Betegellátó tevékenységét mindig a kiemelkedõ empátia és önzetlenség jellemezte, a betegek, de adolgozói kollektíva körében is nagy népszerûségnek örvendett. A közösségi problémák, ügyek szervezését, egyen-getését is szívügyének tekintette. Osztályvezetõi, igazgató helyettesi feladatokat látott el lelkiismeretesen és köz-megelégedésre évtizedeken át. Az orvostanhallgatók, szakorvosjelöltek, de a szakorvosok témájába tartozó okta-tást, képzést elhivatottsággal látta el.

4

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Pál Attiláné, laboratóriumi asszisztensNeurológiai Klinika

Pál Attiláné 42 éve a Neurológiai Klinika laboratóriumi asszisztense. Munkáját mindig nagy odaadás-sal, lelkiismeretesen, pontosan végezte. Hivatástudata, szakmai igényessége, a betegekkel, kollégákkal,tanulókkal való kapcsolata, empátiája, toleranciája példaként szolgálhat mindenki számára. A kollektí-va megbecsült tagja, kollégái mindig számíthatnak segítõkészségére. Kulcsfontosságú szerepet tölt bea mindennapi klinikai gyakorlatban, a vérvételtõl kezdve az õ vállán nyugszanak a laboratóriumi vizs-gálatok, de éppúgy kulcsszereplõje a tudományos munkának, nélküle nem jöhetett volna létre az SM-es betegek liquorbankja.

Schmidt Tünde, képi diagnosztikai szakasszisztensRadiológiai Klinika

Schmidt Tünde 1989 óta dolgozik a Radiológiai Klinikán. Munka mellett röntgenasszisztensi, majd képidiagnosztikai asszisztensi végzettséget szerzett. Pályája során a Radiológiai Klinika minden egységébendolgozott. Korábbi években az Akác úti telephely részlegvezetõ-helyettese volt. 2017 óta a mammográfiarészlegvezetõjeként tevékenykedik, illetve 2016-tól a klinika szakdolgozóinak mûködési engedélyezésé-nek ügyintézõje.Hivatását majd 30 éve alázattal gyakorolja. Emberi hozzáállása, szakmai munkája példamutató. Munká-ja nagyon igényes, legyen szó bármely felelõsségteljesen megoldandó problémáról. Évek óta gyakorlat-vezetõként a klinikára érkezõ tanulók és hallgatók oktatásában is részt vesz. Munkatársai mindig számít-hatnak rá, kötelességtudata kiemelkedõ.

Bronz fokozatKomár Erika Dóra, mûtõs szakasszisztensFül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Komár Erika Dóra 1990 óta, 28 éve dolgozik a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán, 1993óta szakképzett szakasszisztensként. A szakma kihívásainak még a létszámhiány okozta nehéz körülmé-nyek között is maximálisan megfelel. Széleskörû szakmai tapasztalatával fáradhatatlanul szolgálja agyógyító tevékenységet, a mûtõi team megbízható tagja. A mûtéti technikák fejlõdésével, valamint a kli-nika egyre szélesedõ operatív palettájával mindig lépést tart, megbízható munkatárs a fej-nyak sebésze-ti daganatos betegek mûtétjeiben, elülsõ és oldalsó koponyaalapi mûtétekben, valamint különbözõ hal-lásjavító implantációkban is. Az évtizedek során munkájával szemben etikai kifogás soha nem merültfel.

Ezüst fokozatIfj. dr. Sétáló György, egyetemi docensOrvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos LaboratóriumDr. Sétáló György több mint 25 éve, 1992 októbere óta dolgozik az Intézetben. 2002-ben szereztemeg tudományos fokozatát. 2014-ben habilitált. 1992 óta oktatja az intézet kötelezõ tantárgyát, amolekuláris sejtbiológiát. Oktatói munkáját magyar, angol, német nyelven magas színvonalonvégzi, két alkalommal elnyerte a „Kiváló gyakorlatvezetõ” címet. Több, az intézet által oktatottkötelezõ és választható tárgy tantárgyfelelõse, valamint oktatója magyar, angol és német nyelven.2004-ben fõ koordinátora volt az akkor indult német évfolyam számára a molekuláris sejtbiológiajegyzetek elkészítésének. Folyamatosan részt vesz az egyetemre pályázó külföldi jelentkezõkfelvételi eljárásában. Rendszeresen végzi dékáni pályamunkák, diplomadolgozatok és PhD-elõbírálati anyagok véleményezését. Három alkalommal szervezte meg a karunkon rendezettSzentágothai János középiskolás biológiai verseny döntõjét. Kutatómunkáját több tudományoskitüntetéssel díjazták, háromszor szerepelt a Szerzõk Ünnepe díjazottjai között. Több karibizottságban tevékenykedik. A Német Program Bizottság tagja, 2018-tól a bizottság alelnöke. AzOrvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratórium intézetvezetõ helyettese.Példamutatóan pontos munkájával, fáradhatatlan lelkesedésével, segítõkészségével és pozitív hozzáállásával jelentõsen hoz-zájárult mind az intézet, mind karunk magas színvonalú mûködéséhez, hírnevének öregbítéséhez.

Bognárné Háda Csilla szakápolóFül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Bognárné Háda Csilla szakápo-ló 1995-ben szerzett általánosápolói és általános asszisztensiképesítést az EgészségügyiSzakiskolában, azóta dolgozikápolóként a Fül-Orr-Gégészetiés Fej-Nyaksebészeti Klinikán.1998-ban felnõtt szakápolóivégzettséget szerzett, 2016-banmunka mellett érettségizett.Szakmaszeretete, felkészültségeés kollegiális gondolkodásaminden tevékenységében meg-nyilvánul. Betegcentrikus szem-lélete, szakmai elhivatottsága azápolási munkakörben betöltöttmindennapjainak alappillére. Mindenkor töretlen szorgalom-mal és lelkesedéssel végzi munkáját. A klinika iránti elkötele-zettségét mi sem jelzi jobban, minthogy ez elsõ munkahelye.

Dr. Balogh Péter egyetemi tanárImmunológiai és Biotechnológiai Intézet

Dr. Balogh Péter 1990 óta dolgozik az inté-zetben, jelenleg általános igazgatóhelyettes.Sokat tett az orvoskar fejlõdéséért. Évekignagy lelkesedéssel TDK-elnökként tevé-kenykedett, jelenleg a Biotechnológiai Szakszakvezetõje. Részt vesz az orvos-, fogor-vos-, orvosi biotechnológus-képzésben, va-lamint a TTK-n is oktat. Lelkiismeretes amunkában mind a kutatás, mind az oktatásterületén. Sokat tesz az utánpótlás neveléseérdekében. Több PhD- és TDK-s hallgató té-mavezetõje. Idejének nagy részét tudomá-nyos kutatásokkal tölti, fõ tématerülete a pe-rifériás nyirokszövet fejlõdésbiológiája.Több pályázatot is sikeresen elnyert. A Ma-gyar Immunológiai Társaság fõtitkára.

Dr. Benke Józsefné Horváth Eszter Beátaimmunhisztokémiai szakasszisztens, Patológiai Intézet

Dr. Benke Józsefné Horváth Eszter Beáta atöbb évtizedes laboratóriumi munka tapasz-talatait jól hasznosítja a mindennapi tevé-kenysége során. Lelkesen fogad mindenne-mû új módszert és azt nagy gondossággalgyakorolja. Aktív résztvevõje volt több, amai igény szerint korszerû módszer kidol-gozásának, mint pl. a szövettani makro-blokktechnika, sejtblokktechnika kipróbálá-sa, tesztelése és bevezetése, melyeket magasszínvonalon azóta is mûvel. Munkájára bár-mikor, még munkaidõn túl is lehet számíta-ni. Feladatait nagy pontossággal, felelõsség-gel, hivatástudattal mûveli. Jó munkakap-csolatot alakított ki közvetlen munkatársai-val, lojalitást tanúsít feletteseivel és az intézet orvosaival, kollégáival.

Dékáni Dicséret

Budányi Csilla gyógytornászTraumatológiai és Kézsebészeti KlinikaBudányi Csilla 1979 óta dolgozik aklinikán három mûszakos ápolóként,majd 1983-tól gyógytornászként. Amunka és a gyermeknevelés mellettfolyamatosan képezte magát. 2003-ban diplomás ápolói, majd 2007-bengyógytornász képesítést szerzett.Szakmai tapasztalata kimagasló, fo-lyamatosan képezi magát és résztvesz a hallgatók gyakorlati oktatásá-ban. Munkáját felelõsségteljesen, ál-dozatkészen, igényesen végzi. Kap-csolata a betegekkel, hozzátartozókkal kiváló.Emberi hozzáállása,empatikus készsége, a klinikához és a betegekhez való hûsége pél-daértékû.

Kálócziné Tahi Mária ápolásszakmai igazgatóhelyettesTraumatológiai és Kézsebészeti Klinika

1980-ban általános ápoló és általános asszisztensi, majd ezt követõen felnõtt szakápolói végzettséget szerzett. 1998-ban diplomás ápolóvá avatták. Az elmúlt években folyamatosan képezte magát és számtalan továbbképzésen vett résztszakmai tudásának fejlesztése érdekében. Szakmai pályafutását 1980-ban a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klini-ka Traumatológiai Osztályán ápolóként kezdte, majd ezt követõen a Baranya Megyei Kórház Tüdõgyógyászati Osz-tályán, a légzésfunkciós laborban asszisztensként dolgozott. 1994 áprilisától dolgozik ismételten a Traumatológiai ésKézsebészeti Klinikán, kezdetben ambuláns ápolóként, majd az ambulancia vezetõ ápolójaként, 2012 áprilisától inté-zetvezetõ fõápolója, jelenleg a klinika ápolásszakmai igazgatóhelyettese. 2018-tól a klinika minõségirányítási vezetõ-je. Pontos, precíz, rendkívül megbízható, kiemelkedõ szervezõkészséggel és munkabírással rendelkezik. A klinika2003-as és a 2015-ös zökkenõmentes költöztetésében alapvetõ szerepe volt.Folyamatosan részt vesz a tanulók gyakorlati feltételeinek kialakításában, fejlesztésében, az oktatás minõségének ellenõrzésében illetve az oktatás-ban. Munkájában fáradhatatlan, naprakészségével igyekszik hozzájárulni a biztonságos betegellátáshoz. Felelõsséggel és nagy szakmai alázattal kép-viseli a betegek és a munkatársak érdekeit. Feletteseivel, munkatársaival való kapcsolata kitûnõ, beosztottjai tisztelik, megbecsülik és elismerik mun-káját. Segítõkészsége, problémamegoldó képessége kiemelkedõ.Szakmáját hivatásként mûveli közel négy évtizede, mindezt nagy tapasztalattal, felkészültséggel és empátiával teszi. Hivatását szereti, a klinikáhozvaló hûsége, elkötelezettsége a szakma dicséretére válik.

Árpád-házi Szent Erzsébet Emlékérem

6

Gyõriné Vincze Katalin szakápolóSzülészeti és Nõgyógyászati Klinika

Gyõriné Vincze Katalin emberi maga-tartásával az egész osztály szakmai ésemberi megítélését alapvetõen megha-tározó, mindenben maximálisan meg-bízható, a betegek és munkatársak irá-nyába korlátlanul segítõkész, elõzé-keny, az elesettekkel humánusanegyüttérzõ, az örömben osztozni tudómunkatárs, aki már több mint két évti-zedbe dolgozik a klinikán. Az itthoni,gyakorta nehéz egészségügyi ellátóhelyzet ellenére mindvégig kitartó, ál-dozatos munkájával példát mutat. Akollektíva elõtt egyöntetûen kimagasló teljesítményt nyújtó ember-ként mérhetetlen sokat tett a klinika és ezzel orvoskar fejlõdéséért, te-kintélyének megtartásáért.

Halász Heléna vegyész fizikus, laboratóriumioperátor, Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

Halász Heléna 1976 óta dolgozik azintézetben, elõször vegyésztechni-kusként, majd három év munka mel-letti tanulás után vegyész fizikus la-boratóriumi operátorként végzett.Biztosítja az SZKK genomikai és kí-sérletes kardiológiai kutatócsoportsejtkultúrás facilitásának mûködését;intézi a beszerzéseket, a sejtvonalakfenntartását, a kísérletekhez, kutatásiprojektekhez a sejtek elõkészítését.Részt vesz a vizsgálati eredményekfeldolgozásában, rendszerezésében. Munkaköri feladatait messze-menõen ellátja, azokat lelkiismeretesen, önállóan végzi. A sejtek kí-sérletekhez való elõkészítésével, a sejtlabor folyamatos mûködteté-sével, valamint szakmai tudásával az intézetnek nagyon nagy segít-séget nyújt.

Dobi Andrea diplomás ápolóSzívgyógyászati KlinikaDobi Andrea 1988 szeptemberétõl dol-gozik a Pécsi Tudományegyetemen.Kezdetben az I. sz. Belgyógyászati Kli-nikán, majd 1999. szeptember 1-tõl pe-dig a Szívgyógyászati Klinika munka-társa. Munkáját nagy szaktudással, alá-zattal és kedvességgel, mások iránti tisz-telettel, magas színvonalon végzi. Fon-tos számára a betegek kifogástalan ellá-tása és elégedettsége. Dolgozóit megbe-csüli, problémáikat meghallgatja, az ál-tala vezetett csapat mindig számíthat rá. Lelkiismerete, hivatástudata,megbízhatósága, példamutató magatartása kivételes kincs napjainkban.Nehéz idõszakban is kiválóan helyt áll szaktudásával és egyéniségével,önmagát nem kímélve bátran néz a kihívások elé.

Györgyi Erzsébet tudományos segédmunkatársLaboratóriumi Medicina Intézet

Györgyi Erzsébet 1996 óta dolgozik azintézetben. Arutin betegellátási felada-tok mellett elsõsorban a kutatómunká-ban és az oktatásban vesz részt. Hallat-lan precizitása, lelkesedése és odaadá-sa nélkülözhetetlen a TDK-hallgatókmódszertani betanításában, az egyete-mi és PhD-hallgatók oktatásában. Arutindiagnosztikai laboratóriumban jónéhány ritka vizsgálat elvégzése is az õnevéhez fûzõdik. Kiváló pedagógiaiképessége mind az új munkatársai,mind a hallgatók számára rendkívül nagy segítséget jelent az új mód-szerek, ismeretek elsajátításában. Szerénysége, kollégáival kiépítettkiváló emberi kapcsolatai és hallatlan munkabírása példaértékû.

Gáspárné Bak Erika vegyésztechnikusBioanalitikai Intézet

Gáspárné Bak Erika több mint harmincév munkaviszonnyal rendelkezik elsõmunkahelyén. Munkáját 1986-bankezdte laborasszisztensként. Jelenleg isebben a munkakörben dolgozik. A2000-es évek elején bekapcsolódott azintézet által végzett diagnosztikai méré-sek mintaelõkészítési feladataiba, me-lyet azóta is elhivatottsággal, megbízha-tóan és felelõsségteljesen végez. Emel-lett aktívan segíti az intézet TDK-hall-gatóinak laboratóriumi munkáját, résztvesz az oktatással kapcsolatos laboratóriumi elõkészítésekben ésegyéb intézeti feladatokban is.

Bukovics Gyuláné gyógytornászTraumatológiai és Kézsebészeti Klinika

Bukovics Gyuláné 1979 óta dolgozik aklinikán. Eleinte három mûszakos, majdosztályvezetõ ápolóként. A munka és acsalád mellett 2000-ben diplomás ápolói,majd 2003-ban egészségügyi gyakorlat-vezetõi képesítést szerzett. Munkáját fe-lelõsségteljesen, áldozatkészen, nagyszakmai alázattal és hozzáértéssel végzi.Emberi hozzáállása, szakmai munkájapéldamutató. Munkatársaival szembentanúsított tisztelete és segítõkészsége ki-emelkedõ. A szakmáját szereti, hivatás-nak érzi, munkahelyét élete szerves részének tekinti. Hivatásához és aklinikához való hûsége, elkötelezettsége, pontos munkája a szakmadicséretére válik.

7

Magyar Gabriella titkárnõBiofizikai Intézet

Magyar Gabriella 1991-ben kezdett dolgozni az intézetben. Munkájátönállóan, felelõsségteljesen és gyorsan végzi. Az intézet egyedüli ügy-intézõje, aki a legkisebb feladatoktól a legfontosabb pénzügyekig min-dent megbízhatóan és maradéktalanul lát el. Nagy figyelmet szentel azegyes feladatok határidejének betartására. Az intézet oktatása több sza-kon is párhuzamosan folyik, ennek számítógépes nyilvántartása, a lel-tározási, selejtezési feladatok folyamatos nyomon követése is munká-ja része, melyet lelkiismeretesen és pontosan végez. Munkája évtize-dek óta szerves és elengedhetetlen részét képezi az intézet tevékenysé-geinek, fontos szerepe van abban, hogy gördülékenyen és szabályosanmûködhet az intézet, ami nélküle nem tartana ott, ahol jelenleg tart.

Kubinka Erika fizioterápiás szakasszisztensIdegsebészeti Klinika

Kubinka Erika 1990-tõl kezdett dol-gozni az egyetemen, 2001-tõl teljesítszolgálatot jelenlegi munkahelyén,mint fizioterápiás asszisztens. Munká-ját, a rá bízott feladatokat maradéktala-nul, kiváló minõségben végezte, rend-kívül sok egyetemi dolgozó köszönhe-ti az õ áldozatos munkájának, a munka-idõkorlátokat nem kímélõ, odaadó te-vékenységének azt, hogy visszanyerteaz egészségét és fizikai aktivitását. Amunka szeretete, a megalkuvásmentes, odaadó munkavégzés jelle-mezte tevékenységét négy évtizeden át az egészségügyben. Nyugállo-mányba vonulása elõtt méltóan köszönnék meg gyógyító tevékenysé-gét, emberi tartását a gyógytornász-generációk képzésében való aktívrészvételét és példamutatását a dékáni dicséret odaítélésével.

Kovács Istvánné titkárságvezetõAneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet

Kovács Istvánné 1995-ben, 23 évvelezelõtt adminisztrátori munkakörbenkezdett dolgozni az AITI-ben. 2000-tõlaz intézet titkárságát vezeti. Munkájátmindig pontosan, a nagy létszámúintézet minden dolgozójának meg-elégedésével végzi. Az elmúlt 15 évbenhatékonyan segítette az AITI jelentõsenmegnövekedett számú szakmai továb-bképzõ rendezvényeinek szervezését, atanfolyamhallgatókkal a rendszereskapcsolattartást. Pontos és szívélyesmunkája jelentõsen javítja az AITIszemélyzeti és adminisztrációs tevékenységét illetve graduális,posztgraduális oktatási feladatainak teljesítését.

Dr. Karádi Kázmér egyetemi docensMagatartástudományi IntézetDr. Karádi Kázmér karunkon végzetthallgatóként, majd az újonnan létrehozottMagatartástudományi Intézetben helyez-kedett el 1992-ben. A neuropszichológiatantárgy felelõseként lát el nagyon fontoskutatási, oktatási és vizsgáztatási felada-tokat. Munkatársaival együtt nagyon so-kat tett annak érdekében, hogy a neurop-szichológia mint tantárgy és tudományte-rület, mind a hallgatók, mind a más inté-zetekben és klinikákon dolgozó oktatók,kutatók számára elfogadott, nagyra értékelt tématerület legyen. Aktív,szinte napi kapcsolatot tart fenn a Neurológiai Klinika munkatársaival,betegeivel. Részt vesz a gyógyító munkában, számos neuropszicholó-giai vizsgálati protokoll klinikai adaptációjában, fejlesztésében. Kivá-ló oktató, kutató munkájával az elméleti intézet és a klinikum közötthidat építõ tevékenységet végez.

Dr. Kereskai László klinikai fõorvosPatológiai Intézet

Dr. Kereskai László 1991 szeptembereóta dolgozik az intézetben, ahol fõ szakte-rülete a hematopatológia, mely területenszéleskörû szakmai tapasztalatával évekóta az intézeti rutin diagnosztika egyikmeghatározó szereplõje. Többek közöttaz õ munkásságának is köszönhetõen re-gionális hematopatológiai áramlási ci-tometriai diagnosztikát végez az intézet.Az országban három helyen végeznekgyerekkori ALL nyomon követéses flow-citometriai vizsgálatokat, ezek közül az egyik a pécsi intézet, melyKereskai doktor érdeme is. Számos TDK-hallgató témavezetõje, résztvesz az intézet magyar és angol nyelvû graduális oktatásában, a vizs-gák lebonyolításában nélkülözhetetlen. Kiegyensúlyozott, pozitív sze-mélyisége mind a hallgatók, mind munkatársai körében népszerûvéteszi. Munkatársai mindig számíthatnak rá, munkáját példásan és pon-tosan végzi.

Venczel Valéria szakápolóFül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika

Venczel Valéria szakápoló 1997-ótadolgozik a Fül-Orr-Gége és Fej-Nyaksebészeti Klinika osztályos keze-lõjében. 2003-ban a Pécsi Szociális ésEgészségügyi Szakképzõ Iskolábanápoló szakképesítést szerzett. Munká-ját mindig nagyfokú pontosság és fi-gyelem jellemezte. Nyugodt, kedvesegyéniségét a betegek, munkatársai ésfelettesei nagyra becsülik. Amunkábannyújtott teljesítménye és emberi tulaj-donságai példaértékûek. A betegekkelszembeni viselkedését a lelkiismeretesség, becsületesség, szakérte-lem jellemzi, nagy teherbírású, megbízható munkatárs.

8


Marczinné Neubauer Zsuzsannacsecsemõ- és gyermekápolóGyermekgyógyászati Klinika

Marczinné Neubauer Zsuzsanna1994-ben végzett általános ápoló ésáltalános asszisztensként, majd2001-ben csecsemõ- és gyermek-ápoló szakképesítést szerzett. 1994óta dolgozik a gyermekbetegellátás-ban, mindvégig a pulmonológiaiosztályon. A csaknem negyedszáza-dos pályafutása során mindig teljesodaadással, lelkiismeretességgel,maximális hivatástudattal végeztemunkáját. Több mint egy évtizedehelyettesíti az osztályvezetõ ápolót, és aktívan részt vesz a gya-korlatra érkezõ tanulók oktatásában is. Szakmai tudása, a bete-gekkel szembeni óriási türelme példaképül szolgál mind a kollé-gáinak, mind a jövõ generációjának.

Rofrits Vilmosné ápolásszakmai intézetigazgató-helyettes

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás IntézetRofrits Vilmosné gyógyító munkáját 28évvel ezelõtt, 1990-ben intenzív szak-ápolóként kezdte az intézetben. Osztály-vezetõ ápolói, majd 2007-tõl ápolásszak-mai igazgatóhelyettesi munkakörbendolgozott. Már kezdõ szakápolóként azintézet egyik legmegbízhatóbb munka-társa lett. A klinikai gyakorlati tevékeny-ségét a tudományos alapokon nyugvó,következetes és rendkívül biztonságosanesztéziai és intenzív terápiás szakasz-szisztensi és szakápolói módszerek al-kalmazása jellemzi. Oktatómunkát évti-zedek óta végez az aneszteziológiai ésintenzív terápiás szakdolgozók képzésében. Tevékenységét a példa-mutató pontosság, a meggyõzõ, hatásos elõadások és gyakorlatok jel-lemzik. Kimagasló a szakmai továbbképzések szervezésében és le-bonyolításában mutatott aktivitása.

Sándorné Soós Mónika biológus

Immunológiai és Biotechnológiai IntézetSándorné Soós Mónika 1998 óta dolgo-zik a Pécsi Tudományegyetemen. 2016óta az Immunológiai és BiotechnológiaiIntézet sejttenyésztõ laboratóriumánakvezetõje. Feladatai közé tartozik az "Im-munológia alapjai" tantárgy gyakorlata-inak elõkészítése és ellenõrzése, vala-mint a kutatási és diagnosztikus munkasorán felhasznált monoklonális antites-tek termelése és minõsítése.Elvégezte a minõségirányítási rendszerbelsõ auditori képzését, így az intézet-ben minõségirányítási felelõs helyettesifeladatokat is ellát. Munkáját megbízhatóan, lelkiismerete-sen látja el, amely értékes hozzájárulást jelent az intézet kutató és ru-tin feladatiban egyaránt.20 éve a PTE-n végzett elhivatott munkájával hozzájárul mind az in-tézet, mind pedig az orvoskar jó hírnevéhez.

Radvánszky Lajosné kórszövettani asszisztensPatológiai Intézet

Radvánszky Lajosné 1998 ótadolgozik az intézetben. A flow ci-tometria laboratóriumban szak-asszisztensként magas színvona-lon végzi munkáját. Folyamatosantanulja az új eljárásokat, techniká-kat. Megbízható kolléga, akivelnagyon jól megoldhatóak a válto-zó munkaterhelésbõl adódó hely-zetek, amelyeket rugalmasan ke-zel. A hematológiai õssejt-transz-plantációkhoz szükséges készenléti ügyeletben végzett mérések-ben alapemberként lehet rá számítani.

Mercz Tünde asszisztensAnatómiai IntézetMercz Tünde 1997-tõl a BaranyaMegyei Kórházban, 2012. januáróta az Anatómiai Intézetben dol-gozik. Az intézet in vitro kísér-leteinek helyet adó sejtlaborjánakasszisztense. Nagyfokú odafi-gyeléssel és pontossággal végzifeladatát, a labor 2007-ben történtfelállításában is nagy szerepevolt. A labor infrastruktúrájánakfelelõse, a rend fenntartása is az õfeladata. Gondoskodik a kutatásokhoz használt sejtvonalakról,emellett a sejtekben végzett különbözõ kísérletekben zajlókezeléseket is végrehajtja. Számos sejtbiológiai módszerkivitelezésében mûködik közre. A laborban bevezetésre kerülõkorszerû molekuláris biológiai módszereket végzõ csapat aktívtagja. Kollégáival szemben szolgálatkészen segít bármilyenkéréssel kapcsolatban.

Schweibert István ügyvivõ szakértõ

Farmakológiai és Farmakoterápiás IntézetSchveibert István húsz éve az intézetmegbízható, megbecsült munkatársa.Kémiai-matematikai alapképzettségé-nek megfelelõen elsõsorban a Toxikoló-giai Tanszék kutatásaiban alkalmazottanalítikai vizsgálatok – különösenHPLC- és izotópmérések – elvégzéséértfelelõs. Az átlagost messze felülmúlószámítógépes jártassága miatt nélkülöz-hetetlen segítõtárssá vált az egész inté-zet számára. Számos feladat elvégzésé-hez nyújtott hatékony támogatást. Mun-káját mindig alaposan, megbízhatóan éskitartóan végezte. Bár négy gyermekédesapja, szükség esetén munkaidõn túlis vállal feladatokat. Rendszeretete, segítõkészsége és munkatársaiiránti figyelmessége legendás.

9

2018 OKTÓBER

Dr. Varga Zsuzsanna fõorvosOnkoterápiás Intézet

Dr. Varga Zsuzsanna belgyógyász, kli-nikai onkológus szakorvos 1988-bandiplomázott a Pécsi OrvostudományiEgyetemen, azóta folyamatosan Pécsvárosában dolgozott különbözõ belgyó-gyászati osztályokon. 2000-ben lett aBaranya Megyei Kórház onkológiaiosztályvezetõ fõorvosa. A PTE, KKOnkoterápiás Intézetével való egyesüléskapcsán került az Onkoterápiás Intézet-be. Az elmúlt években – mint kemoterá-piás és ambulancia részlegvezetõ fõorvos – az intézet betegellátásá-nak egyik legbiztosabb pontja, szakmai tudása és lelkiismeretességepéldaértékû. Aképzéseken, továbbképzéseken – akár az ország túlsósarkaiban is –, amennyiben szükséges az intézet betegellátási mun-káját, klinikai eredményeit bemutatni, akkor rá mindig lehet számí-tani.

Dr. Tiringer István adjunktusMagatartástudományi IntézetDr. Tiringer István karunkon végzett1990-ben, kezdetekben a PszichiátriaiKlinikán látott el betegeket, szakvizs-gát tett, emellett az Orvosi PszichológiaCsoport tagjaként tevékenykedett.2003-ban csatlakozott a Magatartástu-dományi Intézethez. Jelenleg az OrvosiPszichológia Csoport tagjaként oktathárom nyelven, de különösen a németnyelvû hallgatóknál lát el rendkívülfontos feladatokat (oktatás, oktatásszer-vezés, szakdolgozati konzulensi tevé-kenység). Kutatómunkája elsõsorbanaz orvosi gyakorlathoz kötõdik. Tudását a klinikumban dolgozóorvosokkal naponta megosztja segítõ tevékenységével.

Varga Miklósné elektrofiziológiai szakasszisztensNeurológiai KlinikaVarga Miklósné 38 éve dolgozik a klini-kán. Kitûnõ képességû, lelkiismeretes,széles körû szakmai ismeretekkel rendel-kezõ EEG-asszisztens. Munkaszervezésitevékenysége kiváló, feladata többek kö-zött EEG-vizsgálat készítése, epilepsziásbetegek monitorozása, poliszomnográ-fia, nappali poligráfia-vizsgálat készíté-se. Figyelembe veszi a betegek biztonsá-gos és színvonalas ellátását. Havi beosz-tásokat készít, figyel a dolgozók aktuálisegyéni terhelhetõségére. Abetegekkel és beosztottjaival lelkiismere-tesen, empatikusan törõdik. Gondoskodik a részleg mûködéséhezszükséges technikai berendezések elõírásoknak és szabályozások-nak megfelelõ állapotáról, illetve ezek mûködéséhez szükségesanyagok rendelését ellátja. A klinika orvosaival és vezetõségével iskiemelkedõ kapcsolatot ápol.

Szilágyi Imréné orvosdiagnosztikai laboratóriumi tehnológusPatológiai Intézet

A Bõrklinika szövettani részlegérõl, az integ-rációt követõen került a Patológiai Intézetbe.A speciális, szûk területet ellátó feladat utánnagy változást jelentett számára, hogy szé-leskörû, minden területet átfogó szövettanimunkát kell elvégezni. Szorgalmának, kitartá-sának és elhivatottságának köszönhetõenmindezt rövid idõ alatt sikeresen elsajátította.Széles spektrumú szakmai tapasztalatot szer-zett a szerteágazó mûtéti anyagok feldolgozá-sa területén. Az intézeti igényként jelentkezõimmunhisztokémiai reakcióik teljes spektrumát nagy gondossággal, fá-radhatatlan, odaadó munkával és szakértelemmel végzi. Lelkesen veszrészt a továbbképzéseken, nyitott mindennemû új feladatra. Munkájáraminden körülmények között számítani lehet.

Dr. Szapáryné dr. Gaál Valéria adjunktusSzemészeti KlinikaDr. Szapáryné dr. Gaál Valéria a klinikára ke-rülése után nagy szorgalommal és alaposság-gal sajátította el a szemorvosi munkát, osztá-lyos, ambulanciai vizsgálatokban, illetve ke-zelésekben vett részt. Ajáró- és a fekvõbeteg-ellátásban is egyaránt tevékenykedik. 2012-ben PhD-fokozatot ért el. A gyermekszemé-szeti szakambulancia vezetõ orvosaként dol-gozik. A koraszülött retinophatia gondozásá-nak irányítója. Ezen a szakterületen kimagas-ló eredményeket ért el. Szaktudását az évek alatt folyamatosan bõvítette.Részt az egyetemen folyó graduális és posztgraduális oktatásban. Jó szer-vezési készséggel rendelkezik, melyet a zavartalan betegellátásban kivá-lóan kamatoztat. Segítõkész, lelkiismeretes, alkalmazkodó. A betegekkelempatikus, a kollégák mindig számíthatnak rá. 26 éve a klinika aktív dol-gozója. Munkája példaértékû a fiatal orvosok számára.

Szabolcsi Péter ügyvivõ szakértõOrvosi Népegészségtani Intézet

Szabolcsi Péter 1983 óta dolgozik folyama-tosan karunkon, jelenleg az Orvosi Nép-egészségtani Intézetben, korábban pedig azintézet jogelõdjeiben. Informatikai feladato-kat végez, az intézet számítógépállományátis gondozza. Ez különösen nehéz feladat ahallgatói számítógépes terem esetében, aminagy igénybevételnek van kitéve, és az új gé-pek általában a végképp javíthatatlanná vá-lók pótlására szolgálhatnak. Munkaidejenem korlátozódik a „hivatalos munkaidõre”, szükség esetén mindig – le-gyen az hétvége vagy a nyári idõszak – talál megoldást a problémákra.Minden munkatárs kérését igyekszik teljesíteni, szorosan tartja a kapcso-latot a kari és egyetemi informatikusokkal. Aktívan követi az informatikafejlõdését. Az intézeti csapat egyik meghatározó tagja, akitõl soha egyrossz vagy hangos szót nem hallani, akinél jobb kollégát, barátot az em-ber nem is kívánhatna magának.

10


Dr. Warta Vilmos egyetemi docensEgészségügyi Nyelvi és Kommunikációs IntézetDr. Warta Vilmos 1992-ben szerzett angol-matematika szakos tanári diplomát, azóta dolgozik a Nyelvi Inté-zetben. Szakmai-tudományos pályája a diploma megszerzése óta töretlen. Tanítványai körében népszerû, deszigorú oktatóként tartják számon. Szaknyelvoktatói munkásságának fontos eleme az intézet által 2011-ben el-indított angol-magyar orvosi és egészségtudományi szakfordítói és tolmács szakirányú továbbképzési szakona számítógéppel támogatott fordítás címû tantárgy oktatása. 2000-tõl a PROFEX, államilag elismert orvosiszaknyelvi vizsgaközpont igazgatója. Hazánkban ez az egyetlen akkreditált orvosi szaknyelvi vizsga, és mintilyen, karunk büszkesége. Nagy kihívást jelentett a PROFEX nyelvvizsga szintharmonizáció. Asikeres akkred-itáción felül egy máig használatban lévõ tesztitem-elemzõ szoftvert is létrehozott. Fontos eredmény, hogy aPROFEX Nyelvvizsgaközpont a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen vizsgahelyet mûköd-tet, melynek létrehozásában immár tíz éve oroszlánrészt vállal. 2004-tõl a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testületszakértõje. 18 éve intézetvezetõhelyettes. Tudományos érdeklõdésének kettõs fókusza a szaknyelvi diskurzus-és mûfajelemzés illetve a szaknyelvi tesztelés.

Klonga Ákos mechanikai mûszerészÉlettani Intézet

Mindketten 1983 óta dolgoznak az Élettani Intézetben. Az egyetemszerte,sõt országosan is ismert és elismert „Studinger-mûhely” lett nemcsak amunkahelyük, hanem az intézet irányában mindenkor tanúsított elkötele-zettségük okán bátran kijelenthetõ: a második otthonuk is. Az évtizedek so-rán nemcsak az Élettani Intézet, hanem több más intézet és klinika számá-ra láttak el felbecsülhetetlen értékû, sokszor egészen speciális mûszerfej-lesztési, karbantartási és javítási feladatokat. Klonga Ákos inkább azaprólékos, finom részletekre odafigyelõ, míg Wilhelm Ferenc többnyire azátfogó, nagyobb részterületeket összehangoló munkafolyamatokbanbizonyult a legsikeresebbnek. Kivételes szakértelmük, inveciózusságuk ésprecizitásuk alapvetõ meghatározója lett páratlan, már-már bajtársiasnaknevezhetõ munkatársi kapcsolatuknak, aminek ugyancsak része lett abban,

hogy munkásságukkal jelentõsen hozzájárulhattak az intézet gyakorlatos oktatása színvonalának magas szinten meghatározott fenntartá-sához, az Élettani Intézet és számos más intézet és klinika kutatási és gyógyítási eszközeinek elõállításához, megújításához.

A munkatársak egyéni érdemük alapján, külön-külön nyerték el a Dékáni Dicséretet.

Janicsné Tóth Tünde képi diagnosztikai asszisztensRadiológiai Klinika

Janicsné Tóth Tünde 1993-ban a SiklósiKórház Röntgen Osztályán kezdett dol-gozni. 1995-ben röntgenaszszisztensi,majd 2005-ben képi diagnosztikai szak-asszisztensi képesítést szerzett. 2000-tõla pécsi Honvéd Kórház Röntgen Osztá-lyának dolgozója. 2016-ban minõségirá-nyítási belsõ auditor képzésen vett részt,így 2017-tõl a Radiológiai Klinika mi-nõségirányítási vezetõje. MIR munka-társ. Hivatását 25 éve alázattal gyakorol-ja. Emberi hozzáállása, betegekhez fûzõdõ empátiája példamutató.Szakmai tapasztalata kimagasló. A betegellátás mellett adminisztra-tív feladatokat is ellát. A klinikára érkezõ tanulók, hallgatók gyakor-latvezetõjeként részt vesz az oktatásban. Munkatársai mindig számít-hatnak rá, kötelességtudata kiemelkedõ.

Pálné Katona Anikó titkárnõImmunológiai és Biotechnológiai Intézet

Pálné Katona Anikó több minttíz éve dolgozik az intézetben.Hozzájárult az intézet és a karhírnevének öregbítéséhez, te-kintélyének megtartásához.Megbízható, lelkiismeretesmunkavégzés, nagy munkabí-rás, segítõkészség jellemzi.Nemcsak az intézet titkárnõi,de gazdasági és HR ügyintézõifeladatokat is ellát. Munkatár-saival segítõkész, gyors, pontosés innovatív.

Dékáni elismerõ oklevél

Wilhelm Ferenc mechanikai mûszerészÉlettani Intézet

11

2018 OKTÓBER

DIPLOMÁSOKAranydiploma: Dr. Apatini Katalin, dr. Bakos Éva, dr. Balogh József László, dr. Barczi Viola, dr. Benkó András, dr. Benkovics Lász-

ló, dr. Benkõ Kónya Klára, Bogdánné dr. Dominó Éva Györgyi, dr. Bódis István, dr. Bodó Miklós, dr. Brunner Róza (dr. Bíró Gáborné),

dr. Buzás Judit, dr. Csonka Eszter, dr. Dalnoki Felicia, Dolgos Sándorné dr. Csernavölgyi Judit, dr. Endrédi Ferenc, dr. Fekete Lajos, dr.

Gádory Elemér István, dr. Gadzojanis Dimitris, dr. Gehring Gizella dr. Lendvai Lászlóné, dr. Gróf Márta Ildikó, dr. Horváth Imréné dr.

Grünwald Anna, dr. Guóth Zita, dr. Horváth Béla István, dr. Horváth Fedorina, dr. Horváth Attila József, dr. Horváth Lenke, dr. Iffiu

András, Illés Györgyné dr. Párta Ilona, dr. Jeges Eszter (dr Százados Imréné), dr. Kapisinszky Natália, dr. Karlinger Kinga Margit, dr.

Kégl Petronella (Szabados Györgyné), dr. Kelle Mária, dr. Kersák János, dr. Kóbor Györgyné dr. Varga Edit, dr. Kóbor Judit, dr. Kollár

Dezsõ László, dr. Komáromy Lászlóné dr. Kõszegi Mária, dr. Kovács József, dr. Kránicz János, dr. Lendvai László, dr. Makovitzky Jó-

zsef, dr. Maros Éva, dr. Marosi Imre, dr. Matkovics Zsuzsanna, dr. Mihály Enikõ Cecília, dr. Modensieder Mariann, dr. Mózes Tibor, dr.

Nagy Jœlia, dr. Nemes Enikõ, dr. Németh Gyula, dr. Németh Olga, dr. Németh Sándor, dr. Orbán Antal, dr. Pakucs Béla, dr. Papp Ce-

cília, dr. Paulai János, dr. Pályi Irén, dr. Petrich Zsuzsanna, dr. Pytel József, dr. Raffay István, dr. Raffayné dr. Rozsnyói Edit, dr. Remé-

nyi Gyula, dr. Rodler Imréné dr. Ónodi Mária, dr. Ruppert Ferenc, dr. Schill Ede, dr. Sík Mária Márta, dr. Simon Ilona, dr. Szabados

György, dr. Szabó Csaba József, dr. Szabó István, dr. Szabó István, dr. Szabó Margit, dr. Szabó Szilárd Sándor, dr. Szakály Margit, dr.

Szépe Ida, dr. Szepes Éva, dr. Szilárd István, dr. Szokolics Julianna, dr. Szöllõsi Ilona Mária, dr. Tábori Mária, dr. Takler Sándor, dr.

Temesi László Imre, dr. Temesi Mihály, dr. Tichy-Rács Csaba Károly, dr. Tóth Károly, dr. Tóth Péter István, dr. Varró József, dr. Várnai

Levente, dr. Zengõ Elemér.

Gyémántdiploma: dr. Alkonyi Istvánné dr. Várkonyi Amália, dr. Berki László, dr. Buzády Tibor, dr. Csonka-Takács László, dr.

Debreczeni László, dr. Gothár Ferenc, dr. Habon György, dr. Hegedüs Kálmánné dr. Bajzik Erzsébet, dr. Juhász Gabriella, dr.

Kovács Bertalan, dr. Krommer Ilona dr. Létai Györgyné, dr. Létai György, dr. Pap Valér, dr. Penczel Dániel, dr. Rõthy István,

dr. Schill Ede, dr. Szabó Eszter, dr. Szabó Imre Antal, dr. Tódor János, dr. Turós Éva, dr. Varga Szabolcs.

Vasdiploma: dr. Balogh Jenõ, dr. Baráth Károly, dr. Bótai Ilona, dr. Hosszú László, dr. Kárpáti Kálmán, dr. Lõrincz István, dr.

Salamon Antal, dr. Schlemmer Tamás, dr. Török Béla.

Romhányi Emlékérem: dr. Szeberényi József egyetemi tanár, Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkó-pos Laboratórium; dr. Molnár Gergõ egyetemi docens, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum.

Kiváló gyakorlatvezetõ cím: dr. Molnár Gergõ egyetemi docens (II. sz. Belgyógyászati Klinika és NephrológiaiCentrum), dr. Pétervári Erika egyetemi docens (Transzlációs Medicina Intézet), dr. Pethõ Gábor egyetemi tanár(Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet), dr. Hollósy Tibor egyetemi adjunktus (Anatómiai Intézet), dr. Rékási Zoltánegyetemi docens (Anatómiai Intézet), Palkovits Tamás szakorvos (Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet), dr. GasznerBalázs (Anatómiai Intézet), dr. Reglõdi Dóra egyetemi tanár (Anatómiai Intézet), dr. Balaskó Márta egyetemi docens(Transzlációs Medicina Intézet), dr. Czopf László egyetemi docens (I. sz. Belgyógyászati Klinika), Kajtár Béla egyetemiadjunktus (Patológiai Intézet), dr. Lempel Edina egyetemi adjunktus (Fogászati és Szájsebészeti Klinika).

A legjobban oktató elméleti intézetek: Anatómiai Intézet, Transzlációs Medicina Intézet, Orvosi Biológiai Intézet ésKözponti Elektronmikroszkópos Laboratórium.

A legjobban oktató klinikák: I. sz. Belgyógyászati Klinika, II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrum,Neurológiai Klinika.

Nemzeti felsõoktatási ösztöndíjban részesülnek: Vilmányi Gábor, Schranz Dániel, Bajzik Bence, Pethõ Borbála, Nagy Natália Netta, Bagáry Ibolya

Évfolyamuk legjobb hallgatói: II. évfolyam, Általános Orvos Szak: Szabó Kíra; Gereral Medicine: Park Kyungtae; Allgemeine Humanmedizin: SchwendMac.

III. évfolyam, Általános Orvos Szak: Rohonczi Mirtill, Stankovics Levente, Szélig Bence, Faragó Eszter, Pethõ Borbála;General Medicine: Mochimaru Riho; Allgemeine Humanmedizin: Heidersberger Lukas Viktor.

IV. évfolyam, Általános Orvos Szak: Magyar Olívia; General Medicine: Alkurdi Adnan Ahmad Adnan; AllgemeineHumanmedizin: Kerscher Barbara Anna, Fogorvos Szak: Nagy Natália Netta; Dentistry Program: Salimian Parnia.

V. évfolyam, Általános Orvos Szak: Kálmán Patrícia; Allgemeine Humanmedizin: Klein Ole.

VI. évfolyam, Általános Orvos Szak: Bajzik Bence; General Medicine: Heggem Ida Marie; Allgemeine Humanmedizin:Liebscher Felix Berndries Kristina.

12


Kitüntetések a Semmelweis NaponDr. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere és Nagy Anikó egészségügyért felelõs államtitkár a Semmelweis-nap alkalmábóldíjakat és miniszteri elismerõ okleveleket adott át július 2-án. Karunk több munkatársa is elismerésben részesült.

Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében végzett szakmai munkája, kimagasló teljesítménye elismeréseként Batthyány-Strattmann László-díjat vehetett át:

Dr. Gerlinger Imre egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Fül- Orr- Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Kli-nikájának tanszékvezetõje;

Dr. Szabados Sándor egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának szívsebésze.

Az egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedõ szakmai tevékenysége elismeréseként Pro Sanitate díjban részesült:Dr. Bátai István, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetének klinikai igazga-

tóhelyettese.Az egészségügy területén végzett magas színvonalú szakmai munkájáért Miniszteri Elismerõ Oklevélben részesült Breitenbach

Zita, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar tanársegédje.

Magyar érdemrend Lovagkereszt kitüntetés kapott Botz Lajos professzorGulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Kásler Miklós professzor, az emberi erõforrások minisztereállami kitüntetéseket adott át augusztus 20-a alkalmából a Pesti Vigadóban.

Áder János, Magyarország Köztársasági Elnökének megbízásából Kásler Miklós professzor, miniszter kiemelkedõtevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést adott át:

A gyógyszerterápia optimalizálási lehetõségei során végzett magas színvonalú kutatómunkájának, a pécsi gyógysz-erészképzés elindításában tanúsított példaértékû szerepvállalásának elismeréseként dr. Botz Lajos egyetemi tanárnak, a PécsiTudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészeti Intézete intézetigazgatójának és Klinikai KözpontiGyógyszertára fõgyógyszerészének.

Szakmai díjat kapott a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói KamarátólKulcsár Istvánné asszisztens

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az egészségügy területén kifejtett kiemelkedõ szakmai és közösségépítõ szak-dolgozói tevékenység elismeréseként 2006-ban Szakmai Díjat alapított.

Az elismerés annak a kamarai tagnak adományozható, aki hivatásának képviseletével az egészség megõrzése, a betegségek megelõ-zése, az ápolás, gondozás és betegellátás terén magas színvonalú, példaértékû eredményt ért el, és kimagasló teljesítményével hozzá-járult az egészségügyi ellátás és a szakdolgozói tevékenység fejlesztéséhez.

A helyi és területi szervezetek javaslatára, az Országos Kitüntetési Bizottság véleményezésével, az Országos Elnökség jóváhagyá-sával idén is 21 fõnek adta át az elismerést.

Baranya megyébõl Kulcsár Istvánné, a Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinikájának asszisztense kapott díjat.

Dékáni elismerõ oklevél: Általános orvos szakos végzett hallgatók: dr. Ujvári Balázs, dr. Rozanovic Martin, dr. Horváth

Bence, dr. Somoskövi Zita Magdolna, dr. Gerendai Zsófia, dr. Papp Kata, dr. Sohonyay Fanni Mirella, dr. Gábris Fanni, dr.Khidhir Nóra, dr. Gáspár Tamás, dr. Papp Máté, dr. Gebhart Hella.

Általános szakos orvostanhallgatók: Anders Christoffersen, Osman Zulquarnain, Csordás Anna, Miriam K. C. Solli, BartalosDávid, Laura Grijavo, Ole Klein, Johanne Hollevik, Andrés Cembellín.

A Pécsi Tudományegyetem rektora a PTE címerével ellátott eozin emlékplakettet adományoz dr. Makovitzky József egyetemi tanár-nak, aki aktív szerepvállalásával kiemelkedõ szerepet töltött be a Pécsi Tudományegyetem és az orvoskar népszerûségének növelé-sében, áldozatkész munkájával hozzájárult az orvoskar hírnevének, nemzetközi elismertségének méltó öregbítéséhez.

13

2018 OKTÓBER

Díjak és egyetemi tanári kinevezések a tanévnyitón

Közös magisztrátus felállítását javasolta a városvezetõ, amibenmind a PTE, mind Pécs képviselõi helyet kapnának. Aközös, struk-turált munka a Pécsi Tudományegyetem új vezetésének célja is.„A tudomány gyökere keserû, de a gyümölcse édes”– idézte

Arisztotelészt dr. Miseta Attila rektor, aki azt is hozzátette, hogynem érdemes az alkalmazott és az alapkutatások közti éles ellen-tétrõl beszélni. Mindkettõt tekintve több erõforrásra van szükség,és ezeket minél hatékonyabban kell felhasználni.Tradíció, hogy a jeles eseményen adják át a város és az egyetemkiemelt elismeréseit.

Városháza Emlékéremben részesült dr. Csernus Valérprofesszor, az orvostudományok területén elért sikeres pályafu-tása, kimagasló hazai és nemzetközi kutatói eredményei, vala-mint az egyetemi oktatói sikereinek elismeréseként.

Különleges díj Pécs Város Tudományos Díja, amit az egye-temalapító Vilmos püspökrõl neveztek el. Idén ezt dr. CzirjákLászló professzor, a PTE Reumatológiai és Immunológiai Kli-nikájának igazgatója vehette át. A közgyûlés a reumatológia ésimmunológia, az autoimmun betegségek kezelése terén elérteredményei, hazai és nemzetközi sikerei, továbbá több évtizedenkeresztül végzett szakmai és oktatói pályafutásának elismerése-ként adományozta a díjat.

Áder János köztársasági elnök 2018. szeptember elsõ napjá-tól egyetemi tanárrá nevezte ki a PTE 17 oktatóját. Dr. MisetaAttila rektor adta át számukra a Pécsi Tudományegyetem pro-fesszori karához való tartozás jelképét, a talárt.

Professzori talárt vehetett át dr. Arató Endre (Klinikai

Központ, Érsebészeti Klinika), dr. Czéh Boldizsár (KlinikaiKözpont, Laboratóriumi Medicina Intézet), dr. Kovács Nor-bert (Klinikai Központ, Neurológiai Klinika), dr. SzokodiIstván (Klinikai Központ, Szívgyógyászati Klinika), és dr.Vermes Csaba (Klinikai Központ, Ortopédiai Klinika).

Egyetemi Sportéletért Díjat vehetett át Szijártó Balázs, ál-talános orvos szakos hallgató, aki kimagasló tudományos telje-sítménye mellett az elmúlt 2 évben csapatkapitánya volt a Medi-kus Kupa labdarúgó csapatának, amellyel 3 aranyérmet és 2ezüstérmet szerzett.

Pro Universitate Juventutis Díjat vehetett át Ashraf AmirReza, a Gyógyszerésztudományi Kar hallgatója, aki az irániShirazból származik, ami 2016 óta Pécs testvérvárosa. Az EGSCidén szeptemberben leköszönõ angol programos elnöke öt évenkeresztül volt tisztségviselõje az Angol-Német Hallgatói Önkor-mányzatnak, az elmúlt három évben angol programos elnökkéntképviselte a hallgatói érdekeket. Elnökként három egymást kö-vetõ évben vállalt vezetõ szerepet a Nemzetközi Estek és Moti-vációs Beszédek megszervezésében. Az EGSC-ben betöltött po-zíciója mellett a Gyógyszerésztudományi Kar Hallgatói Önkor-mányzatának külföldi kapcsolatokért felelõs referense is.

Ugyancsak Pro Universitate Juventutis Díjat kapottHüber Gabriella Margit, doktorjelölt, tanársegéd, aki jelenlega Neveléstudományi Doktori Iskolában doktorjelölt, és azEszterházy Károly Egyetem tanársegédje. Több díjat is elnyertpályamunkáival, emellett konferenciaszervezésekben is aktívszerepet vállalt.

Forrás: univpecs.com

Csernus és Czirják professzorral a szpetemberi számunkSajtószemle rovatában olvashatnak interjút – a szerk.

Tavaly óta szeptember elseje a Magyar Felsõoktatás Napja, az 1367-es pécsi egyetemalapítás elõtti tisztelgés jegyében.Hagyomány, hogy Pécs városa és a Pécsi Tudományegyetem közös ünnepséggel kezdi meg a tanévet, ami idén a PécsiNemzeti Színházban zajlott. Az eseményen a város és az egyetem valamennyi prominens személyisége részt vett.Beszédet mondott dr. Miseta Attila rektor és dr. Páva Zsolt polgármester.

Fotó: KRIZMANICS Z.

14


Nyitrai Miklós, dékán tanévnyitó beszéde

Tisztelt Rektor Úr, Professzortársak, Kollégák, Kedves Gye-rekek, Hallgatók, Tisztelt Vendégeink, Családtagok!

A mai nap egy nagyszerû mérföldkövet hozott el az életetek-ben, és azt hiszem az én elsõ mondatom is a gratulációé kell, hogylegyen! Nagy versenyben, sok más társatokat megelõzve kerülte-tek be karunk képzéseibe. Ugyanakkor – bár nem akarok ünnep-rontó lenni – azt is hangsúlyoznom kell, hogy ez még csak az elsõlépcsõfok lesz egy hosszú emelkedõn. Olyan ez, mint amikor asportoló kijut az Olimpiai Játékokra. Remek dolog, ám az igazinagy verseny még hátra van. De ma a lényeg az, hogy volt egyszép álmotok, és most itt álltok ennek az álomnak a kapujában.

Feltételezem, hogy az elmúlt idõszakban rengeteg jó tanácsotkaptatok. Az egyik leggyakoribb – a saját és a gyerekeim tapasz-talatai alapján – az lehetett, hogy „Tanuljatok!”. Valóban jó ötlet,valóban fontos szempont. Aztán volt, aki arra buzdított bennete-ket, hogy „egyetek rendesen!”, vagy „mindig aludjátok ki maga-tokat!”. Ezek is helyénvaló elképzelések.

Én három gondolatot szeretnék most ebbe a javaslatkosárbabetenni. Egyfelõl, törekedjetek minden tekintetben a megfelelõegyensúly, a harmónia megtalálására. Ez az élet minden terüle-tén nagyon lényeges. Sokat kell majd például tanulnotok, deemellett nagyon fontos lesz a kikapcsolódás is. Ha erre nem ma-rad idõ, akkor kiégtek, megfáradtok, elvesztitek a kedveteket.Persze azt is tudom, hogy a társaság egyik részének éppen hogynem a bulizás és kikapcsolódás jelentõségét kellene hangsúlyoz-nom. Minden ember más. Mindenkinek magának kell az egyen-súlyokat megtalálnia. És higgyétek el, ez nem könnyû feladat. Atörténelem során filozófusok százai évtizedeket töltöttek el aproblémakörrel, és biztos vagyok benne, hogy a helyes, harmoni-kus rendszereket életünk végéig keressük. Kezdjétek el ezt a kere-sést ma! A most rátok szabaduló szabadság ilyen tekintetben ve-szélyes, csábításokat hordoz, és ezzel életutakat tehet nehezebbé.

Nagyon fontos lesz az is, hogy megadjátok a kellõ tiszteletetmindenkinek. Mindenkinek! A társaitoknak, egymásnak, a bete-geknek, ha majd odakerültök, és természetesen a tanáraitoknak is.Õk az életüket tették fel arra, hogy benneteket tanítsanak, legye-tek ezért hálásak nekik. És végül, de nem utolsó sorban, tiszteljé-tek, és ezt mindig mutassátok is ki, a családotokat. Acsaládok nél-kül, az õ önzetlen és folyamatos támogatásuk nélkül ma nagyonsokan nem is állhatnának itt. Legyetek hát méltóak arra, hogy ahallgatóink lehettek azzal is, hogy mindenkinek és minden körül-mények között megadjátok a kellõ tiszteletet! Mindenekelõtt isemberek vagyunk.

És legyetek hûek az álmaitokhoz! Legyetek fókuszáltak, ami-kor annak kell lenni, legyetek céltudatosak! Egy hûvös novembe-ri reggelen, amikor azon gondolkodtok, hogy jobb lenne még ki-csit inkább aludni, mintsem bemenni a suliba, jusson eszetekbe acélotok. Ezekben a hétköznapi pillanatokban mutatkozik meg azigazi emberi tartás, ezekben a percekben dõlnek el a nagy dolgok.Legyen ez mindig része a gondolkozásotoknak. A rátok váró fel-adatok komoly kihívást jelentenek majd, készüljetek rájuk fel fej-ben is! Ha mindez sikerül, akkor már csak pár elõadást, gyakorla-tot, szemináriumot kell sikerrel venni, meg persze a vizsgákat, ésegyenes utatok lesz a boldoguláshoz, a pár év múlva elérhetõ dip-lomához.

Karunk jelentõs fejlesztéseket végez és tervez is. Ezeknek a

pontos és helyes megvalósítása közös felelõsség, a hallgatóknakis megvan benne a szerepe, feladata. Legyetek ezekben a fejlesz-tésekben partnereink, és együtt egy nagyon szép jövõt tudunkmajd tovább építeni! Találkozzunk veletek ugyanitt pár év múlva,a diplomaosztón!

Köszönöm a megtisztelõ figyelmet!

Perjési Pál professzor, a GYTK dékánjának tanévnyitóbeszédei 2018. szeptember 2-án

Tisztelt Rektor Úr, Dékán Úr, Dékánhelyettes Asszony,Dékánhelyettes Urak, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Tanári Kar! Ked-ves Elsõéves Gyógyszerészhallgatók, Tisztelt Vendégeink!

Megkülönböztetett nagyrabecsüléssel köszöntöm Önöket aPécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának2018/2019 évi, a kar történetének harmadik tanévnyitó ünnepsé-gén!

A 2018/2019 évi tanévnyitó ünnepség újabb fontos mérföld-kõ a pécsi gyógyszerészképzés történetében. A2000-ben, a PécsiTudományegyetem Általános Orvostudományi Karán belül meg-indult gyógyszerészképzés, amely – a szervezeti és szakmai fejlõ-désének eredményeképpen – 2016 januárjától mint az egyetemönálló, Gyógyszerésztudományi Kara folytathatta mûködését. Azelmúlt évek alatt kialakult a képzés és a kari szervezõdés alapvetõstruktúrája, megalakultak azok a szakintézetek, melyek oktatásiés szakmai tevékenysége ma már az ország negyedik önállógyógyszerésztudományi karának munkáját minõsítik.

Kedves elsõéves gyógyszerészhallgatók! A tanévkezdés sokmindenrõl szólhat, de a fõszereplõk a hallgatók, elsõsorban az el-sõévesek, akiket külön is sok szeretettel üdvözlök. Mindenekelõttköszönjük, hogy tanulmányaik színhelyéül a Pécsi Tudomány-egyetem Gyógyszerésztudományi Karát választották! Ez egyide-jûleg felelõsség és elismerés is nekünk. A kar minden oktatója

TANÉVNYITÓ – 2018. szeptember 2.

15

2018 OKTÓBER

azon dolgozik, hogy most megkezdõdõ tanulmányaik eredmé-nyeképpen jól képzett, szakmailag elismert gyógyszerésszé válja-nak! Használják ki életüknek ezt a vissza nem térõ lehetõségét,hogy érdeklõdési körüknek megfelelõen megtalálják leendõ szak-májuknak azt a szegmensét, amiben a jövõben kiemelkedõ tudástszeretnének megszerezni.

Soha ne felejtsék, hogy nem egyszerûen szakmájuk kiemelke-dõ mûvelõjévé kell válniuk, hanem az ország jövõjét meghatáro-zó értelmiségivé is. Mindehhez a kar megpróbál segítséget nyúj-tani, éljenek vele, legyenek aktív részesei, alakítói saját életüknek.

Akar oktatási kínálatában a gyógyszerészképzés mellett meg-található a szakgyógyszerész- és a PhD-képzés is. Ahallgatók máregyetemi tanulmányaik során megismerkedhetnek a tudományoskutatás rejtelmeivel a tudományos diákköri tevékenység során.Használják a könyvtárat, csatlakozzanak a többlettudást adó szak-kollégiumokhoz és a kutatói pályára segítõ tudományos diákkö-rökhöz! A kimagasló eredményeket elérõk pedig a kar doktori is-kolájának keretében PhD-fokozatot szerezhetnek.

A magam és a kar minden oktatója nevében kívánom Önök-nek, hogy tanulmányaik sikeresek legyenek, és a jövõbeli hivatá-suk sok örömöt okozzon életükben!

�

Honorable Rector Attila Miseta, Dean Miklós Nyitrai, Presi-dent Andor Sebestyén, Dear Vice Deans, Members of the Faculty,Distinguished Guests, Ladies and Gentlemen, and above all, In-coming Students.

It is my pleasure to welcome all of you to the third officialOpening Ceremony of the newly founded Faculty of Pharmacy ofUniversity of Pécs. Pharmacy education in Pécs was launched inSeptember 2000. That time students started their studies in theframework of the School of Pharmacy of Faculty of Medicine.Thus, you, our first year students, can start and continue yourPharmacy studies in the youngest faculty of the University.

Dear first year pharmacy students! I welcome you on theoccasion of our first-year students now officially becoming citi-zens of our Faculty and University. With your oath, you vow tostudy diligently towards acquiring the fundamentals of the Phar-macy profession.

Recently, the role of pharmacists in the health care providingsystem has been changed. Today the pharmacist are professionalswith multidisciplinary expertise of manufacturing of pharmaceu-tical products, with full knowledge of their mechanism of action,interactions, bioavailability and economically rational but effec-tive applications. According to these expectations, the aim iseducation of pharmacists who are participating in research, devel-opment, manufacturing and trading of pharmaceutical products aswell as acting as integrated participants of the health care systemwith their expertise and patient-oriented approach.

Dear first year students! Pharmacy, your future profession,provides you a wide range of possibilities to fulfill your profes-sional aims. Educational activity and offer of the Faculty coverseach level of the Pharmacy profession: degree programs at under-graduate (pharmacist), postgraduate (pharmacist with specialexpertise) and PhD levels. Talented students who are interested inresearch can get involved in reach activities of a department in theframework of the Student Research Program. These studentsoften proceed to PhD School, where they can become devotedscientists.

Pharmacy professional are in demand nowadays. Statisticsshow that they generally obtain their desired job within 30 days ofgraduation. Pharmacists can pursue a challenging and generallyacknowledged profession with prosperous professional andfinancial carrier possibilities

Dear first year pharmacy students! I wish, on my behalf andthat of my colleagues, you all, success in your academic studiesand immense joy in your future career. Thank you for your atten-tion.

16


2018. szeptember 10. – Tanulságos esetek fóruma

1. Recidiv stroke te(l)jes kivizsgálása. (Esetgazda: dr. Tusa Csaba,Tolna Megyei Balassa János Egyetemi Oktatókórház, Neuro-lógiai Osztály, Szekszárd).

2. Remegéstõl a kómáig (Esetgazdák: dr. Gárdos László, dr.Harmath Vera, dr. Elmont Beatrix, további aktív résztvevõ:dr. Aradi Mihály, dr. Kárteszi Judit Zala Megyei Szent Rafa-el Egyetemi Oktatókórház, Csecsemõ és Gyermekosztály,Zalaegerszeg).

3. Mechanikus keringéstámogatás (ECMO – extracorporalismembrán oxigenáció) szerepe a keringési elégtelenség keze-lésében egy eset kapcsán – Tapasztalatok a SzívgyógyászatiKlinika Intervencionális Kardiológiai Osztályán (Esetgaz-dák: dr. Magyari Balázs, dr. Simon Mihály, dr. Kittka Bálint,dr. Kis Rudolf, dr. Lima Nikoletta, dr. Kasza Gábor, PTE, KK,Szívgyógyászati Klinika).

2018. szeptember 17. – Felkért elõadások

1. Dr. Hadzsiev Kinga, PTE, KK, Orvosi Genetikai Intézet: Az epi-lepszia hátterében álló genetikai eltérések és vizsgálatuk (25perc).

2. Dr. Faubl Nóra, PTE, ÁOK, Magatartástudományi Intézet: Amásság és ami mögötte rejlik: interkulturális kompetenciákfejlesztésének lehetõségei nemzetközi egyetemi környezet-ben (25 perc).

3. Dr. Tárnok András, PTE, KK, Gyermekgyógyászati Klinika:Gyermekkori gyulladásos bélbetegségek – az elmúlt évtizedújdonságai (25 perc).

2018. szeptember 24. – Tanulságos esetek fóruma

1. Genetikai betegséget rejtõ secunder enuresis nocturna. (Esetgaz-dák: dr. Hartmann Ágnes, dr. Mátis Vivien, dr. Tory Kálmán,dr. Lakatos Orsolya, PTE, KK, Gyermekgyógyászati Klinika).

2. Egy enyhének ismert neuroinfekció súlyos formája. (Esetgazda:dr. Fehér Zsuzsanna, további aktív résztvevõk: dr. Gábor Be-áta, dr. Schneider Ferenc, Infektológiai; dr. Vecsei Anna Lil-la, Urológiai, dr. Báger Rózsa, Neurológiai Osztály,Markusovszky Egyetemi Oktató Kórház, Szombathely; dr.Niklai Erzsébet, Szent László Kórház, Rehabilitációs Osz-tály, Sárvár).

3. 59 éves nõ, tumornak gondolt térfoglalással a májában. (Esetgaz-da: dr. Hegedüs Géza, Patológiai Osztály, Somogy MegyeiKaposi Mór Egyetemi Oktató Kórház, Kaposvár).

2018. október 1. – Felkért elõadások

1. Prof. György K. B. Sándor: Oral and Maxillofacial Surgery,University Oulu, Oulu, Finland Management of the Cleft lipand Palate Patients in Northern Finland (30 perc). A vendégetbemutatja: dr. Nagy Ákos PTE, KK, Fogászati és Szájsebé-szeti Klinika igazgatója, valamint dr. Vástyán Attila, Gyer-mekklinika, Manuális Tanszék, a Pécsi Hasadék Munkacso-port vezetõje.

2. Prof. Marco Matucci-Cerinic, Department of Experimental andClinical Medicine, Division of Rheumatology, University ofFlorence, Italy: Diagnostic and therapeutic approaches inpatients with systemic sclerosis in 2018. (40 perc). A vendé-get bemutatja: prof. Czirják László, PTE, KK, Reumatológi-ai és Immunológiai Klinika.


1. Prof. Varga Csaba, PTE, ÁOK, Orvosi Népegészségtani Intézet:A szupraindividuális biológiai megközelítés lehetõségei azorvostudományban.(40 perc).

2. Prof. Komócsi András, PTE, KK, Szívgyógyászati Klinika : Avérzési rizikó csökkentésének stratégiái koronária intervenci-ón átesett betegekben (40 perc).


1. Prof. Tóth Gábor, FAHA, Lead of Endovascular OperationsCerebrovascular Center, Cleveland Clinic Foundation, Cle-veland, OH USA.: Az akut ischémiás stroke kezelése: a szö-veti plazminogén aktivátortól a korszerû endovaszkuláris be-avatkozásokig (40 perc).

2. Prof. Reuter Gábor, PTE, KK, Orvosi Mikrobiológiai és Immu-nitástani Intézet: Pásztorórák vírusokkal (40 perc).


1. Dr. Kopcsó István, orvos dandártábornok, MH, Egészségügyi fõ-nök: A katonaorvostan múltja, jelene, de különösen a jövõje(30 perc). A vendéget bemutatja: Prof. Bogár Lajos, PTE,ÁOK, Mûveleti Medicina Tanszék.

2. Prof. Szilárd István, PTE, ÁOK, Mûveleti Medicina Tanszék: AMigrációs-egészségügyi Tanszéki Csoport, mint a WHOEgyüttmûködõ Központja (20 perc).

3. Prof. Molnár F. Tamás, PTE, ÁOK, Mûveleti Medicina Tanszék:Medical Humanities: Crossover. Nekünk: chymera (20 perc).

4. Dr. Rendeki Szilárd, PTE, ÁOK, Mûveleti Medicina Tanszék:Prehospitalis ellátás mûveleti környezetben (20 perc).

2018. november 5. – XXVIII. Pilaszanovich ImreVendégprofesszori elõadás – 2018.

1. Prof. Piotr Czauderna, Gdansk Medical University, Gdansk,Poland: How European collaboration through SIOP (Societyfor Pediatric Oncology) contributes to better care for childrenmalignancies (40 perc).

2. Prof. Perner Ferenc, Transzplantációs és Sebészeti Klinika,ÁOK, Semmelweis Egyetem Budapest: A magyarországiszervátültetés: Történetek és eredmények (40 perc). A vendé-geket bemutatja: dr. Vajda Péter, PTE, KK, Gyermekklinika,Manuális Tanszék, Gyermeksebészet.

2018. november 12. – Tanulságos esetek fóruma

1. Prof. Richard Ohrbach, Department of Oral Diagnostic

A PTE Orvostudományi és Egészségtudományi Szakosztályánakprogramja – 2018/2019

17

2018 OKTÓBER

Sciences, University at Buffalo, USA: Etiology of idiopath-ic pain disorders: implications for treatment from theOPPERA study (40 perc). A vendéget bemutatja: dr.Somoskövi István, PTE, KK, Fogászati és Szájsebészeti Kli-nika.

2. Egy elváltozás, négy diagnózis – klinikai, patológiai buktatókegy májelváltozás kapcsán (Esetgazdák: dr. Fincsur András,PTE, KK, Patológiai Intézet és dr. Kalmár Nagy Károly, Se-bészeti Klinika).

3. Szokatlan megjelenésû sejtdús dermatofibroma (Esetgazdák: dr.Gyömörei Csaba, PTE, KK, Patológiai Intézet; dr. LengyelZsuzsanna és dr. Kádár Zsolt, Bõr-, Nemikórtani ésOnkoderma -tológiai Klinika).

4. Melanoma malignum? Nem, vagy mégis? (Esetgazdák: dr. Kál-mán Endre, PTE, KK, Patológiai Intézet; dr. Lengyel Zsu-zsanna és dr. Kádár Zsolt, Bõr-, Nemikórtani ésOnkodermatológiai Klinika).

2018. november 19. – Felkért elõadások

1. Dr. Lempel Edina, PTE, KK, Fogászati és Szájsebészeti Klinika:A fogazat funkciójának és esztétikájának komplex helyreál-lítása korszerû technikákkal (25 perc).

2. Dr. Kemény Ágnes, PTE, ÁOK, Orvosi Biológiai Intézet ésKözponti Elektronmikroszkópos Laboratórium: A TRP(Tranziens Receptor Potencial) receptorok szerepének vizs-gálata a pikkelysömör állatkísérletes modelljében (25 perc).

3. Dr. Ujfalusi Zoltán, PTE, ÁOK, Biofizikai Intézet: Hipertrófiásés dilatatív cardiomyopathiát okozó mutációk hatásánakvizsgálata humán β szívizom miozinban (25 perc).

2018. november26. – Tanulságos esetek fóruma – Felkért elõadás

1. Az intracochlearis schwannomák modern sebészi ellátása és hal-lásrehabilitációja (Esetgazdák: dr. Németh Adrienn, dr. Nepp

Nelli, prof. Gerlinger Imre, PTE, KK, Fül-Orr-Gégészeti ésFej-Nyaksebészeti Klinika; dr. Molnár Krisztián, PTE, KK,Radiológiai Klinika).

2. Haemangioma a „sokarcú”. (Esetgazda: dr. Davidovics Sándor,PTE, KK, Gyermekklinika, Manuális Tanszék, Gyermekse-bészet).

3. Dr. Naumov István, PTE, KK, Traumatológiai és KézsebészetiKlinika: Paradigmaváltás a sebkezelés területén! Miért a ne-gatív nyomású sebkezelési terápiát használjuk?

2018. december 3. – Felkért elõadások

1. Gyermekkori supracondyler humerus törés ritka szövõdménye.Esetgazda: dr. Benkõ László, PTE, KK, Érsebészeti Klinikaés dr. Bíró Ede, Gyermekklinika, Manuális Tanszék, Gyer-meksebészet).

2. Extrémen súlyos politraumatizáció kiterjedt szövõdményei:(Esetgazda: dr. Pankaczi Andrea, PTE, KK, Aneszteziológiaiés Intenzív Terápiás Intézet).

3. Wegener-granulomatosis fülészeti manifesztációjának meg-oldása a modern szakmai szemlélet jegyében. (Esetgazdák:dr. Tóth István, dr. Bakó Péter, dr. Lujber László, prof.Gerlinger Imre, dr. Révész Péter PTE, KK, Fül,-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika).

Az ülések 16 órakor kezdõdnek a PTE, ÁOK, Elméleti tömbdr. Donhoffer Szilárd (III. számú) tantermében,

Pécs, Szigeti út 12.

Prof. Kellermayer Miklós Dr. Kocsis Bélaelnök titkár

Prof. Sulyok Endreegészségtudományi tanácsadó

SEMMELWEIS EMLÉKNAPPécsi Akadémiai Bizottság

2018. november 23-24.

Semmelweis felismerésének határokat áttörõ üzenete

Semmelweis Ignác, aki a kézfertõtlenítés fontosságát a világon elsõként ismerte fel, 200 éve,1818-ban született. A híres magyar szülész-nõgyógyász évfordulóját számos rendezvénnyel ünnepeljük

világszerte. A Magyar Tudományos Akadémia a zárókonferenciát 2018. november 23-24-én rendezi Pécsett.Az eseményen szeretnénk megjeleníteni Semmelweis 21. századi jelentõségét a kórházhigiéné, infektológia,

mikrobiológia és a mûtétes szakmák területén. A konferenciára szeretettel várjuk a hazaiés az országhatárhoz közeli kollégák jelentkezését.

Részletes program: http://tensipecs.hu/konferencia-szervezesA részvételhez regisztráció szükséges a honlapon 2018. november 15-ig

A konferencia várható kreditpontértéke: 12.

18


Dr. Kovács Norbertegyetemi tanár

Dr. Czéh Boldizsáregyetemi tanár

Dr. Arató Endreegyetemi tanár

ÚJONNAN KINEVEZETT PROFESSZORAINK ÉS DOCENSEINK

1955. január 25-én szüle-tett Fazekasbodán. A pé-csi Nagy Lajos Gimnázi-umban érettségizett 1973-ban. Orvosi diplomáját aPOTE-n szerezte 1980-ban. 1980-2000 között aSzigetvári Kórház Sebé-szeti Osztályán dolgozott.1984-ben általános sebé-szetbõl, 1988-ban baleset-sebészetbõl, majd 1993-ban érsebészetbõl szerzettszakvizsgát. C típusú an-gol és Profex felsõfokú német nyelvvizsgával rendel-kezik. 2001-ben a Mohácsi Kórház Sebészetén dolgo-zott másodfõorvosként közel egy évig. 2001. júliusátóla PTE Baranya megyei Kórház Sebészeti Tanszékérekerült Kollár professzor meghívására. Tagja a MagyarSebész Társaságnak, a Magyar Angiologiai és Érsebé-szeti Társaságnak, az Európai Érsebészeti Társaság-nak, az E. Szilágyi Hungarian Chapter of the Societyfor Vascular Surgery, és a Magyar HaemorheologiaiTársaságnak. Utóbbinak 2006 óta vezetõségi tagja,2012-2016 között pedig a társaság fõtitkára volt. 2005-ben az „Érbetegségek” folyóirat szerkesztõsége a„Legjobb publikációért” díjat adományozta számára„Az alsóvégtagi revaszkularizációs szindrómáról” cí-mû cikke alapján. Több európai kongresszuson tartottelõadást és számos külföldi kurzuson szerepelt. Háromalkalommal nyert pályázatával az „Alapítvány az Or-vosképzés Fejlesztésének Támogatására” külföldi elõ-adásához finanszírozást. Dékáni pályázat, OTKAnyer-tese, társkutatója. 2006-ban szerzett doktori fokozatot:„Reperfúziós károsodások vizsgálata alsóvégtagirevaszkularizációs mûtétek során” címmel. 2009-ben ahabilitált, 2011-tõl egyetemi docens. 2001 óta a Sebé-szeti Tanszék, majd az Érsebészeti Klinika oktatója-ként az orvostanhallgatók magyar, angol és németnyelvû sebészeti- érsebészeti oktatásában rendszeresenrészt vesz. A PTE Sebészeti Oktatási és Kutató Intéze-tében és az Érsebészeti Klinikán évek óta szerepeltutori minõségben a rezidensképzésben, szakorvoskép-zésben. Rendszeres elõadó a szakorvosok számáraszervezett kreditpontos, érsebészeti, szintentartó kurzu-sokon. TDK- és államvizsgadolgozatok konzulense. Agraduális oktatás során 2001 óta a sebészeti államvizs-gák meghívott bírálója, elnöke. Tudományos érdeklõ-dése a reperfúziós károsodások csökkentésének expe-rimentális és klinikai lehetõségeinek vizsgálatára vala-mint a klinikai haemorheologiára fókuszálódik. APTE,ETK, Egészségtudományi Doktori Iskola, valamint aPTE, ÁOK, Doktori Program témavezetõje. Jelenleg 5doktorandusz dolgozik irányítása alatt. 2015-ben egyjelöltje PhD-fokozatot szerzett. Számos PhD-munkabírálója, opponense. Impact faktora 28,667. Függetlenidézeteinek száma 200 feletti. A PTE, KK, ÉrsebészetiKlinika igazgatóhelyettese.

1968 -banszületett Pé-csett. 1994-ben orvosid i p l o m á tkap a PécsiOrvostudo-m á n y iEgyetemen,majd felvé-telt nyert aPOTE PhD-programjá-ba. Idegtu-dományok témában PhD-fokozatot szer-zett 1999-ben. Közben több rövid tanul-mányutat tett Prágában a Cseh Tudomá-nyos Akadémián. 1999-ben az Eötvösösztöndíj támogatásával Buzsáki Györgyprofesszor kutatócsoportjában dolgozik aRutgers Egyetemen. 1999-tõl tíz éven átGöttingenben dolgozik a „GermanPrimate Center”-ben Eberhard Fuchsprofesszor munkacsoportjában. Közbenoktatóként részt vesz a Georg-August-Egyetem és a Max Planck TudományosTársaság által közösen létrehozott Nem-zetközi PhD Iskola Idegtudományi Prog-ramjában. 2009 és 2012 között München-ben a „Max-Planck-Institute of Psychi-atry” intézetében dolgozik a MolekulárisNeurobiológia kutatócsoportban. 2011-ben elnyeri a dán Lundbeck Alapítványösztöndíját, ami lehetõséget nyújt arra,hogy Dániában, az Aarhus Egyetemendolgozzék. Közben hívják az Amszterda-mi Egyetemre is, de mégis úgy dönt, hogyinkább hazatér. 2012 óta a PTE, KK La-boratóriumi Medicina Intézetében dolgo-zik. 2013-ban az MTAdoktora címet kap.2014-óta a PTE, Szentágothai János Ku-tató Központ, Strukturális Neurobiológiakutatócsoport vezetõje. 2017-ben habilitála PTE, ÁOK-n és szakvizsgát szerez or-vosi laboratóriumi diagnosztika diszciplí-nában. Kutatási területe a különbözõneuro-pszichiátriai kórképek állatmodell-jeinek kidolgozása és karakterizálása, va-lamint új típusú terápiás eljárások teszte-lése. Több közleménye a kutatási témájá-ban meghatározó jelentõségû lett és mamár klasszikusként emlegetett tanulmány.60 tudományos közlemény és 6 könyvfe-jezet szerzõje. Független citációinak szá-ma: 5360. Összesített impakt faktora 250.H-indexe 33.

1976-ban Ka-posváron szü-letett. Közép-iskolai tanul-mányait a Ka-posvári Tán-csics MihályGimnázium-ban végezte.1996 és 2002között a PécsiOrvostudomá-nyi Egyete-men tanult.Általános or-vosi diplomát 2002-ben cum laude minõsí-téssel szerezte meg. 2008-ban a neurológiaszakorvosa, majd 2015-ben vaszkuláris ne-urológia licenszet szerzett. Az„Electrophysiological investigations in neu-rosurgically treated movement disorders”címû PhD-értekezését 2008-ban, míg„Mozgászavarok gyógyszeres és funkcioná-lis idegsebészeti kezelése” címmel habilitá-cióját 2014-ben védte meg. 2018-tól azMTA doktora. Az általános orvosi diplomamegszerzése óta a Pécsi TudományegyetemNeurológiai Klinikáján dolgozik, 2017 ótaklinikaigazgató-helyettes munkakörben.2012 óta az MTA-PTE, Klinikai Idegtudo-mányi Képalkotó támogatott Kutatócsoporttagja. Két alkalommal részesült az MTABo-lyai János Kutatási Ösztöndíjában. 2008-ban a Shaffer Károly Emlékére meghirdetetttudományos pályázatot nyerte meg. 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem Berde Bo-tond Ösztöndíjában és 2002-ben a MestyánGyula Díjában részesült. 2016/17-es tanév-ben Új Nemzeti Kiválóság Program ösztön-díjasa. Munkáival az IdeggyógyászatiSzemle „Legjobb közlemény, 2010” és aLege Artis Medicinae Díjat (ÖsszefoglalóKözlemények Kategória) nyerte el 2010-ben. A Magyar Tudományos Akadémia Kli-nikai Idegtudományi Bizottságának tagja,2011-14 között titkára. A MovementDisorders Society több bizottságának tagja,2014-tõl a Magyar Tudományos ParkinsonTársaság elnökségi tagja. Érdeklõdési terü-lete a mozgászavarok és a Parkinson-kórgyógyszeres és funkcionális idegsebészetikezelése. 116 folyóiratcikk szerzõje, ebbõlaz elsõ vagy utolsó szerzõs közleményekszáma 53. Három magyar és egy angol nyel-vû könyvfejezet szerzõje. Kumulatív impaktfaktora 261, a független idézetek száma866 az MTA Orvosi TudományokOsztálya szabályai szerint, míg 1110 azáltalános számítási mód szerint. Hirsch-indexe 13. Nõs, felesége háziorvos.Három gyermek (Anna, András és Adél)édesapja.

19

2018 OKTÓBER

1974-ben született Pak-son. Orvosi diplomáját aPOTE-n szerezte 1999-ben, ezt követõen az I. sz.Belgyógyászati Klinikánkezdett dolgozni PhD-hallgatóként. 2001-2003között postdoctoral fel-low-ként kutatott Los An-gelesben: University ofCalifornia, Los An-geles/CURE: DigestiveDiseases Research Center,Department of Medicine,Brain-Gut Interactions Laboratories Los Angeles,U.S.A. Kutatási témája a stresszfüggõ agybél interak-ciók tanulmányozása a gyomorszekréció- és moti-litás, valamint a colonmotilitás élettani és patofizioló-giai viszonyai között. 2003-tól ismét a Pécsi Tudo-mányegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgo-zik. PhD-fokozatát 2007-ben szerezte a Pécsi Tudo-mányegyetemen („Regulatory mechanisms of gastricsecretion and motility. Role of cytokines and CRFpeptide family and receptors” címmel). 2006-ban bel-gyógyászatból, 2008-ban gasztroenterológiából szer-zett szakvizsgát. 2018-ban habilitált a PTE-n. 2007-tõl vezetõje a PTE, KK, I. sz. Belgyógyászati KlinikaMotilitási Laboratóriumának. 2014-tõl témavezetõ aPTE, Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolában,2016-tól témavezetõ a PTE, GyógyszertudományDoktori Iskolában, 3 PhD-hallgatója van. Elõadóként,gyakorlatvezetõként és tantárgyfelelõsként a PTE ak-tív oktatója magyar és angol nyelven. Klinikumban agasztroenterológiai osztályos betegellátás mellettgasztroenterológiai szakrendelést, diagnosztikus ésoperatív felsõ és alsó tápcsatornai endoszkópiákat,kapszulás endoszkópiákat, funkcionális tápcsatornaivizsgálatokat végez. Tagja a PTE multidisciplinálisMedencefenék Munkacsoportnak. A PTE Transzláci-ós Medicina Centrum IBS Regiszter szakmai vezetõ-je (Motilitási Munkacsoport). 2014-tõl tag aGENIEUR nemzetközi kutatási együttmûködésben(Genes in Irritable Bowel Syndrome). Aktív konfe-rencia szervezésben és lektori tevékenységben,graduális képzés során TDK-hallgatók képzésében.2001-2004 között hallgatói-, majd rendes tagja azAmerikai Gasztroenterológiai Társaságnak (AGA),2000-tõl tagja a Magyar Gasztroenterológiai Társa-ságnak (MGT) és 2010-tõl vezetõségi tagja, 2005-benalapító tagja az MGT Fiatal GasztroenterológusokMunkacsoportjának (FIGAMU), 2005-2012-ig aFIGAMU vezetõségi tagja, 2008-2010 között aFIGAMU elnöke, 2017-tõl az MGT Motilitási Szek-ció titkára. 2007-tõl köztestületi tagja a Magyar Tudo-mányos Akadémiának (Orvosi Tudományok Osztá-lya), tagja a Magyar Tudományos Akadémia PécsiTerületi Bizottságnak és tagja a Magyar TudományosAkadémia Klinikai Tudományos Bizottságának. Tudományos közlemények összesített impakt faktorértéke 92,612, az összes/ független citációk száma:369/304. Hirsch indexe 12.

1968-ban szü-letett Pécsett.Középiskolaitanulmányait apécsi NagyLajos Gimná-ziumban foly-tatta, 1987-ben érettségi-zett. 1993-banszerzett orvos-doktori diplo-mát a PécsiOrvostudomá-nyi Egyetem Általános OrvostudományiKarán. 1993-1996 között a SemmelweisOrvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebé-szeti Klinikáján folytatta PhD-tanul-mányait, PhD-téziseit 1998-ban védte meg.1998-2002 között a Finn Akadémia poszt-doktori ösztöndíjasaként dolgozott a finnor-szági University of Oulu-n. Magyarország-ra visszatérve, a Pécsi Tudományegyetem,Általános Orvostudományi Kar Szívgyó-gyászati Klinikáján folytatta kutatói és okta-tói pályáját egyetemi tanársegédként, egye-temi adjunktusként, majd 2007-tõl egyete-mi docensként. 2015-ben szerezte meg azMTA doktori címet, valamint habilitált ka-runkon. 2015-tõl a Klinikai Orvostudo-mányok Doktori Iskola, B-2/2004 sz. Dok-tori Program vezetõje. 2016-tól irányítja aMolekuláris Kardiológiai kutatócsoportmunkáját a Szentágothai János Kutatóköz-pontban. Tudományos érdeklõdése közép-pontjában a szívizom-kontraktilitás és aszívhipertrófia celluláris, molekuláris alap-jainak tanulmányozása áll.Számos hazai (NKFIA, OTKA, ETT) éskülföldi (Academy of Finland) kutatási pá-lyázatot nyert el témavezetõként. Tudomá-nyos eredményeiért elnyerte a GáborGyörgy Ifjúsági Díjat, a Magyary Zoltánposztdoktori ösztöndíjat, valamint a BolyaiJános kutatási ösztöndíjat. Tagja a MagyarKardiológusok Társaságának, a MagyarMikrocirkulációs és Vaszkuláris BiológiaiTársaságnak, valamint a European Societyof Cardiology-nak. Számos TDK-hallgatójaszerepelt sikeresen a kari TDK-konferen-ciákon, témavezetése mellett 3 hallgatószerzett PhD-fokozatot. In extenso, referáltcikkeinek száma 40, kumulatív impakt fak-tora 170,3, független hivatkozások száma1503, Hirsch indexe 22, g-indexe 43. Nõs,felesége védõnõ, fiú gyermekük 10 éves.

1972 április 7-én született Kapos-váron, ahol általános iskolai ésgimnáziumi tanulmányait is foly-tatta, majd 1990-1996 között a Pé-csi Orvostudományi Egyetem Ál-talános Orvostudományi Karánszerzett orvosi diplomát. Az egye-temet követõen 1996-ban vált azOrtopédiai Klinika munkatársává,mint klinikai orvos. 1998-tól 2003-ig orvos kutatóként az AmerikaiEgyesült Államokban dolgozott achicagoi Rush Presbyterian St-Luke’Medical Center Ortopéd Se-bészeti Osztályán, ahol az ortopédsebészettel, illetve a muscu-loskeletális renszerrel kapcsolatosgyakori és fontos problémákat ku-tatott. Ezen munka eredményeibõlkészült el a PhD-disszertációja is.2001-tõl a Pécsi Tudományegye-tem, Általános OrvostudományiKar PhD-hallgatója, téziseit 2004-ben védte meg. Azóta a PTE, KK,MSI, Ortopédiai Klinikai Tanszékmunkatársa. 2005-ben ortopéd se-bészeti szakvizsgát tett. 2008-banaz MTA Bolyai János kutatási ösz-töndíját nyerte el három évre. 2011-ben a PTE, ÁOK-n habilitált, 2012-ben docensi kinevezésben részesültés az Ortopédiai Klinika igazgatóhelyettesi feladatait is azóta látja el.2018 szeptemberében egyetemi ta-nári kinevezést kapott. Tudomá-nyos folyóiratokban megjelent ere-deti közleményeinek kumulatívimpakt faktora 121, Hirsch-indexe21, független citációinak száma1020. Nõs (dr. Hanyecz Anita), kétgyermeke van, Sára (2005) és Áron(2007).

Dr. Szokodi Istvánegyetemi tanár

Dr. Vermes Csabaegyetemi tanár

Dr. Czimmer Józsefegyetemi docens

20


Pécsett szüle-tett, 1995-benszerzett orvosidiplomát a Pé-csi Orvostudo-mányi Egyete-men, majd1997-ben jogiszakoklevelesorvos végzett-séget a JPTEÁJK-n. 1994-ben ösztöndíj-jal Hollandiá-ban, 1998-2002 között az USA-ban tanult.2002-ben háziorvostan szakvizsgát tett.2007-2008 között Fulbright Ösztöndíj,majd 2009-2011 között szakmai együttmû-ködés keretében kutatott az USA-ban. An-gol és spanyol nyelvbõl felsõfokú nyelv-vizsgát tett. 1995-ben kezdett dolgozni aCsaládorvostani Intézetben. A Hospice-Palliatív Tanszék alapítója és vezetõje,2017-tõl az Alapellátási Intézet igazgatója.1994 óta oktat a graduális és a posztgraduá-lis képzésben angol és magyar nyelven.Diplomamunka-konzulensi tevékenységet,TDK- és PhD-témavezetést is végez. 2011-ben PhD-fokozatot szerzett, 2017-ben ha-bilitált. Kutatási témája a palliatív ellátás,tüneti kezelés. Magyarországi kutatásveze-tõje volt az InSup-C, a RAPID, az ATOMEés az IPoD kutatásoknak. Jelenleg aSELFIE és a Palliative SedationHorizon2020-as pályázati programbanvesz részt vezetõ kutatóként. Tudományosközleményeinek száma 43, a független idé-zettségszáma 196, összesített impakt fakto-ra 61,78. Részt vesz a palliatív betegek ellá-tásában és az integrált palliatív ellátórend-szer fejlesztésében. 2004 óta elnöke éspalliatív orvosa a Pécs-Baranyai HospiceAlapítványnak. Megszervezte a palliatívjáróbeteg-ellátást és a Klinikai PalliatívMobil Team-et. Az Onkoterápiás Intézet tá-mogatásával nevéhez fûzõdik az aktívpalliatív ágyak indítása. Nagy hangsúlytfektet a team munka szemléletének terjesz-tésére és a kutatási eredmények gyakorlatihasznosítására. Szakmai szervezetekben(Worldwide Hospice Palliative CareAlliance, European Association for Pallia-tive Care Primary Care Reference Group,Magyarországi Fájdalom Társaság, Ma-gyar Hospice-Palliatív Egyesület) vezetõtisztségeket tölt be. Három gyermeke van,Kata 22, Panna 18, Tamás 13 éves.

Dr. Csikós Ágnesegyetemi docens

1966-bans z ü l e t e t tBonyhádon,ahol általá-nos és kö-zépiskolait a n u l m á -nyait is vé-gezte. 1984-ben érettsé-gizett ab o n y h á d iPetõfi Sán-dor Gimná-ziumban. Orvosi tanulmányait a Pécsi Or-vostudományi Egyetemen végezte, 1991szerzett általános orvosi diplomát. 1991és 1996 között a POTE Élettani intézeté-ben dolgozott ahol 1996-ban szerzettPhD-fokozatot. 1995-ben rövid tanul-mányúton vett részt az oxfordi egyetemKísérletes Pszichológiai Intézetében.1996 óta dolgozik a PTE Neurológiai Kli-nikáján. 1997 és 2001 között tanársegéd,2001-tõl 2017-ig adjunktus. 2000-ben ne-urológia, 2009-ben klinikai neurofizi-ológia szakvizsgát szerzett. 2012-ben azEurópai Alváskutató Társaság által szer-vezett alvásmedicína szakértõje vizsgáttett. 2014-ben alvásmedicína szakértõje,2015-ben vaszkuláris neurológia licenc-vizsgát szerzett. 2016-ban habilitált,2018-ban nevezték ki egyetemi docens-nek. Vezetésével alakult meg a Neurológi-ai Klinika alvásdiagnosztikai és terápiáslaboratóriuma. 1998 óta tagja a MagyarAlvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság-nak, 2006 óta vezetõségi tag, 2011 és2017 között fõtitkár, 2017 óta a társaságelnöke. 1998-óta a Magyar NeurológiaiTársaság, 2008-óta az Európai Alváskuta-tó Társaság tagja. A PTE, ÁOK, Szak- ésTovábbképzõ Központ alvásmedicína li-cenc grémiumvezetõje. Részt vesz a ma-gyar és angol nyelvû orvosképzésben, va-lamint neurológiai és klinikai neuro-fiziológiai posztgraduális szakképzésben.Tudományos érdeklõdése az alvászava-rok klinikai vizsgálata. Hazai és nemzet-közi folyóiratokan megjelent cikkeinekszáma: 35, könyvfejezeteinek száma 25.A független idézetek száma 168. Nõs, fe-lesége dr. Faludiné Dudás Andrea, tanító-nõ. 3 gyermekük közül Péter 3. éves or-vostanhallgató a PTE Általános Orvostu-dományi Karán, Réka 2. éves angol-né-met szakos tanár hallgató a PTE Bölcsész-karán, Botond általános iskolás.

Dr. Faludi Bélaegyetemi docens

1970-ben szü-letett Siklóson.Általános isko-lai és gimnázi-umi tanulmá-nyait is ottfolytatta. 1994-ben szerzett or-vosi diplomát aPécsi Orvostu-d o m á n y iEgyetemen,summa cumlaude minõsí-téssel. 1994-tõl1999-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinikándolgozott. 1999-ben a megalakuló Szív-gyógyászati Klinikán vállalt állást, ahol je-lenleg is dolgozik, non-invazív kardiológus-ként. 1999-ben belgyógyászatból, 2002-benkardiológiából szerzett szakvizsgát. A rutinkardiológiai betegellátás mellett elsõsorbanszívelégtelenségben és szívizombetegségek-ben szenvedõ, szívtranszplantáció elõtt álló,illetve pulmonális hipertóniás betegek non-invazív kivizsgálásával, gondozásával fog-lalkozik.A graduális oktatásban 1996-tól magyarnyelven, majd 2012-tõl angol nyelven is résztvesz. Számos államvizsgadolgozat, TDK-elõadás és dékáni pályamunka témavezetõje.Tudományos tevékenysége két téma körécsoportosul: modern echokardiográfiás mód-szerek és biomarkerek alkalmazási lehetõsé-geit vizsgálja szívelégtelenségben és szív-izombetegségekben, valamint szisztémássclerosisban szenvedõ betegek kardiopul-monális manifesztációit kutatja. 2007-tõl egyévet Belgiumban, a Leuveni Katolikus Egye-temen töltött, ahol speciális echokardiográ-fiás vizsgálómódszerek felhasználási lehetõ-ségeit kutatta illetve egyéves posztgraduáliskurzus elvégzésével megszerezte a Master ofMedical Imaging címet is. 2010-ben védtemeg PhD-disszertációját „Novel echocardio-graphic techniques in the diagnosis of heartfailure” címmel. 2013-2014-ben MagyaryZoltán Posztdoktori Ösztöndíj, a Nemzeti Ki-válóság Program keretében. 2017-ben habili-tált. Jelenleg a Magyar Kardiológusok Társa-sága Echokardiográfiás Munkacsoportjánakvezetõje, a Képalkotó Munkacsoport alelnö-ke; a MKT Szívelégtelenség és Szívizombe-tegségek Munkacsoport valamint a MKTKardiopulmonális Munkacsoport vezetõségitagja. 2016-tól a Cardiologia Hungarica fo-lyóirat szerkesztõbizottságának tagja. Rend-szeres felkért elõadója a MKT és munkacso-portjai által szervezett kongresszusoknak,posztgraduális kurzusoknak. Összesítettimpakt faktora: 72,726. Független citá-cióinak száma: 276.

Dr. Faludi Rékaegyetemi docens

21

2018 OKTÓBER

Dr. Gasz Ba-lázs egyete-mi docensPécsett szü-letett, iskoláitis itt végezte,2 0 0 2 - b e nszerzett dip-lomát az Ál-talános Or-vostudomá-nyi Egyete-men. 1998óta végzettTDK- munkát az Idegsebészeti Klinikándr. Gallyas Ferenc irányításával. 2002-tõl aSebészeti Oktató és Kutató Intézetben kez-dett PhD-hallgatóként dolgozni, elsõsor-ban myocardiális iszkémia-reperfúziós éscitoprotekció témában. 2005-tõl szívse-bész rezidensként kezdett dolgozni, 2008-tól a Zala Megyei Kórház szívsebész rezi-dense. 2011-ben magyar, majd 2012-beneurópai szívsebész szakvizsgát tett. 2009-10-ben a belgiumi OLV Kórházban dolgo-zott és szerzett tapasztalatot. 2012-ben azEurópai Szív- és Mellkassebészeti Társa-ság Visiting fellowship ösztöndíját nyerteel, melynek segítségével több európai, ve-zetõ szívsebészeti centrumban tevékeny-kedett, elsõsorban minimál invazív szívse-bészeti beavatkozások és pulmonalisendarterectomia mûtétjével és ellátásávalkapcsolatos tapasztalatszerzés céljából.Szívsebészetben a minimál invazív techni-kák bevezetésén tevékenykedett. 2002 ótavesz részt graduális és posztgraduális okta-tásban, sebészi skill képzésben. 2017 óta aNemzeti Vizsgabizottság tagja. 2007 ótaPhD-hallgatók témavezetésében tevékeny-kedik. 2013 óta egyre inkább sebészeti ter-vezéssel, a 3D modellezés vizualizáció kli-nikai lehetõségeivel foglalkozik. 2017 ótaa Sebészeti Oktató és Kutató Intézet okta-tója. A PTE 3D Központjának KlinikaiMunkacsoportjának vezetõje. Munkatársa-ival személyre szabott terápiás megoldáso-kon, sebészeti tervezés lehetõségein továb-bá 3D modellezés és vizualizáció skill kép-zésben való felhasználásán dolgoznak.Több termékfejlesztésre irányuló klinikaifelhasználást célzó projekt résztvevõje il-letve vezetõje. Egy egyetemhez kötõdõ, se-bészeti skill képzésben innovatív termékbevezetését célzó startup ügyvezetõje. 35publikáció szerzõje, összesített impakt fak-tora 55.7, fügetlen idézettsége: 324, h-indexe:15. Nõs, felesége dr. Szigeti Katalinjogász, 2 gyermekük van Márton 10 évesés Viktória 5 éves.

Dr. Gasz Balázsegyetemi docens

1980-ban szü-letett Sárváron.Az általános is-kolát Répcela-kon, középis-kolai tanulmá-nyait a kõszegiJurisich MiklósGimnázium-ban végezte,majd 2005-bena Pécsi Tudo-mányegyetemÁltalános Or-vostudományi Karán szerzett általános orvo-si diplomát summa cum laude minõsítéssel.2001-tõl az Anatómiai Intézet diákköröse-ként kezdte meg tudományos munkáját dr.Csernus Valér irányításával. Az egyetem el-végzését követõen tanársegédként dolgozotttovább az Anatómiai Intézetben. 2007-bencsatlakozott dr. Reglõdi Dóra kutatócsoport-jához. Részt vett az intézet sejtlaborjának ki-alakításában, mely azóta is irányítása alattmûködik. Fõ kutatási profilja a PACAP sejt-specifikus hatásainak vizsgálata in vitro kö-rülmények között különbözõ molekuláris bi-ológiai módszerek segítségével. 2010-benvédte doktori értekezését „A PACAP cito-protektív hatásainak vizsgálata vesében éstobozmirigyben” címmel. 2011-tõl egyetemiadjunktusként dolgozott. 2010-ben UllmannImre Díjban részesült, 2013-ban Bolyai Já-nos Kutatási Ösztöndíjat nyert. 2017-ben ha-bilitált, 2018. július 1-tõl egyetemi docens.Jelen kutatásai témája a PACAP hatásainakvizsgálata a gastrointestinalis rendszerbõlszármazó különbözõ sejttípusokon. Magyar,angol és német nyelven oktat, illetve vizs-gáztat. Az „Anatómia, szövet- és fejlõdéstangyógyszerészhallgatóknak” címû kötelezõtantárgy felelõse, emellett egy fakultatív kur-zust vezet. Német és angol nyelvbõl felsõfo-kú nyelvvizsgával rendelkezik. Jelenleg 2PhD-hallgató társtémavezetõje, illetve 2TDK-hallgató munkáját irányítja. Tudomá-nyos munkáját a következõ mutatók jellem-zik: nemzetközi folyóiratban angol nyelvenmegjelent publikációinak száma 28, 2 angolnyelvû könyvfejezet elsõ szerzõje, összesí-tett impakt faktora 56,571, idegen citá-cióinak száma 199. Férje, dr. Opper Balázsbiológus, szintén anatómus, gyermekük ZoéAnna 4 éves.

Dr. Horváth-Opper Gabriellaegyetemi docens

Dr. László Kristófegyetemi docens

Zalaeger-szegen szü-letett 1980-ban. Általá-nos iskolait a n u l m á -nyait Pa-csán, kö-zépiskolait a n u l m á -nyait Gyõr-ben, a Czu-czor Ger-gely BencésGimnáziumban végezte végig kitûnõeredménnyel. Ezt követõen maximálispontszámmal felvételt nyert a PTE,ÁOK-ra (akkori POTE), ahol 2005-benvégzett summa cum laude eredmény-nyel. Az Élettani Intézetben 2001-tõlvolt TDK-hallgató, tudományos mun-káját Lénárd László professzor munka-csoportjában végezte. A házi TDK-kon-ferencián 2002-ben 2. díjas, 2003-ban 1.díjas lett. Debrecenben az OTDK-án2003-ban 1. helyezést ért el. Dékáni pá-lyamunkáját 2. díjjal jutalmazták 2003-ban. Ezt követõ évben ismét a PTE,ÁOK házi TDK-konferencián 1. díjas.Az Élettani Intézetben 2002 és 2005 kö-zött demonstrátor, 2005 és 2007 közöttállami ösztöndíjas PhD-hallgató, 2007és 2011 között tanársegéd, 2011 ótaugyanitt egyetemi adjunktus. Summacum laude PhD-diplomáját 2011-benvette át. 2012-13-ban posztdoktori állásttöltött be az Arizona Egyetem ÉlettaniIntézetében. Magyar és angol nyelventart elõadásokat és gyakorlatokat orvos-tan-, fogorvostan-, gyógyszerész- ésbiotechnológus hallgatók számára. Ki-váló Gyakorlatvezetõi díjjal tüntették ki2012-ben, 2015-ben és 2016-ban.Romhányi Ösztöndíjat nyert el 2015-ben és 2016-ban, majd 2017-tõl az ÚjNemzeti Kiválóság Program ösztöndí-jasa. László Kristóf 2017. május 3-ántartotta habilitációs elõadásait a PTE,ÁOK-n, az élettan tantárgy keretében. AGrastyán Endre Magatartásélettani Ku-tatórészleg, Motiváció és Tanulás Mun-kacsoport vezetõhelyettese 2017-tõl.Huszonhat publikáció szerzõje, összesí-tett impakt faktora 88,103, összes idé-zettsége 281. Nõs, felesége a PTE,ÁOK, Élettani Intézetben tanársegéd.

22


1974-ben szü-letett Pécsett.Általános is-kolai és gim-náziumi tanul-mányait szülõ-városában vé-gezte, 1992-ben nyert fel-vételt a PécsiOrvostudomá-nyi Egyetem-re. 1993-tól azO r t o p é d i a iKlinikán dr.Szabó Györgyirányításával, 1996-tól a Sebészeti Klini-kán dr. Molnár F. Tamás vezetésével vég-zett tudományos diákköri munkát. 1998-ban cum laude minõsítéssel szerzett diplo-mát, majd a PTE Kísérletes Sebészeti Inté-zet PhD-hallgatójaként kezdett dolgozni.dr. Rõth Erzsébet és dr. Molnár F. Tamás té-mavezetésével 2004-ben védte meg a„Tracheapótlás vizsálata állatkísérletesmodellben” címû PhD-értekezését. 2003-tól a Sebészeti Klinika munkatársa, 2006-ban általános sebész, 2009-ben mellkasse-bész szakvizsgát szerzett. 2012-tõl a Sebé-szeti Klinika Mellkassebészeti Osztályá-nak vezetõje. Aklinikai munka mellett ma-gyar, német és angol nyelvû orvostanhall-gatók képzésében általános sebészeti ésmellkassebészeti posztgraduális szakkép-zésben, 2014-óta a Sebészeti Klinika ide-gen nyelvû oktatásának felelõse. 12 TDK-hallgató mentora, 2 PhD-hallgató részté-mavezetõje. 2005-2010 között a Greater ManchesterSurgical Center locum RMO beosztottja,2010-ben 3 hónapig a németországiKlinikum Konstanz Mellkassebészeti Osz-tályának helyettesítõ vezetõje. 2012-tõl aMagyar Mellkassebészeti Társaság újszakmai irányelvek felelõse, 2014-tõl azEurópai Mellkassebészeti Társaság Adat-kezelõ Bizottságának tagja, 2016-tól 2018-ig a Társaság magyarországi régense.2016-tól a Mellkassebészeti Szakmai Kol-légium Tanácsának tagja, 2018-tól annakmegbízott elnöke. Szakmai érdeklõdési te-rülete a kis behatolásból végezhetõ mell-kassebészeti beavatkozások, a betegekkondíciójának mûtét elõtti és utáni javítása,a korai tüdõrák diagnózisa. Kollégáival2008-ban a tüdõrák korai észlelését segítõmobilapplikációt hozott létre, ehhez kap-csolódó kivizsgálási protokollt vezetett be aklinikai gyakorlatba. Összesített impakt faktora 39,86 függetlenhivatkozásainak száma 233.Felesége dr. Tamás Andrea, a PTE Anató-mia Intézetének docense, gyermekeik: Do-nát 12 és Dóra 10 évesek.

Dr. Papp Andrásegyetemi docens

1972. december13-án születettKeszthelyen.Alapfokú ésgimnáziumi ta-nulmányait ittvégezte, majd1997-ben a Pé-csi Orvostudo-mányi Egyete-men diplomá-zott. 1997. ok-tóber 1-tõl aPTE SebészetiKlinikáján dolgozik. 2002-ben általános se-bészeti, majd 2007-ben gasztroenterológiaiszakvizsgát tett. 2010-ben PhD-fokozatotszerzett, 2017-ben habilitált. Angol és németnyelvbõl középfokú nyelvvizsgával rendel-kezik. Tagja a Magyar GasztroenterológiaiTársaságnak, a Magyar Sebész Társaságnak,melynek 2013 óta vezetõségi tagja illetve2017 óta a Magyar Sebész Társaság Endo-szkópos Szekciójának vezetõségi tagja.2013-ban alapító tagja az MST Fiatal SebészSzekciójának. Ezen kívül az IntérnationalHépato-Pancréato-Biliary Association(IHPBA) illetve az International Society forDiseases of the Esophagus (ISDE) tagja. Kül-földi tanulmányúton 2000-ben európai mell-kassebészeti ösztöndíjjal 6 hónapot töltött aBécsi Egyetem Sebészeti Klinikáján WalterKlepetko professzornál, ahol mellkasse-bészettel és tüdõ-transzplantációval foglalko-zott. 2003-2004 során 5 hónapot töltött BajorÁllami Ösztöndíjjal Münchenben HubertusFeussner professzor vezetésével, és részt vetta Siewert professzor vezette nyelõcsõse-bészeti központ munkájában. 2006-2008között három alkalommal egy-egy hónapottöltött Manchesterben locum álláson.Az egyetemi oktatásban 2002 óta vesz részt,magyar, angol és német nyelven. Több TDK-hallgatóval dolgozott, 5 magyar és egy németnyelvû szakdolgozatnál volt témavezetõ,(egy dolgozat dékáni pályamunkaként I. díjatnyert). 2011 óta PhD-témavezetõ, jelenleg 2PhD-hallgató társ-témavezetõje. 2012 óta asebészeti szakvizsga-elõkészítõ tanfolyamonfelkért elõadó. Fõ érdeklõdési területe a nye-lõcsõ és gyomor sebészete, májsebészet vala-mint az onkológiai és laparoszkópos sebé-szet. Publikációinak száma 42, (ebbõl 1könyvfejezet) ezek összesített impakt faktora31, független idézettség 102. Nõs, felesége dr.Bengerno Dóra háziorvos és foglakozás-egészségügyi szakorvos. 3 gyerekük van:Bence 17, Máté 15 és Buda 7 éves.

Dr. Szántó Zalánegyetemi docens

Dr. Várnagy Ákosegyetemi docens

1973. októ-ber 16-ánZebegény-ben szüle-tett, általá-nos iskolaitanulmányaiután a kö-zépiskolátEsztergom-ban fejeztebe. Egyete-mi diplomá-ját a POTE-nszerezte 1998-ban, azóta a Szülészeti ésNõgyógyászati klinikán dolgozik, ahol2003-ban szakvizsgázott.

Szakvizsgáját követõen specializáló-dott a reproduktív nõgyógyászati kórké-pek kivizsgálásra és kezelésére, az elmúlt15 évben több száz in vitro fertilizációskezelést végzett, 2011-tól az újonnan lét-rehozott Reprodukciós Központ szakmaivezetõje.

Tudományos érdeklõdési területe azasszisztált reprodukció, számos nemzet-közi folyóiratban jelent meg elsõ- és társ-szerzõs közleménye. PhD-értekezését„Peptiderg intraovariális reguláció in vitrofertilizációs során” 2012-ben védte meg.Ezen kívül TDK-témavezetõi, szakdolgo-zat-konzulensi illetve szakorvosjelöltek-nek mentori tevékenységet lát el, valamintPhD-kunzulensi tevékenységet is végez,2017-ben pedig habilitált.

29, nagy többségében angol nyelvûfolyóiratban megjelent cikk (impakt fak-tor: 52,607 hivatkozás: 185, ebbõl függet-len: 147, Hirsch-index: 9) szerzõje, illetvetársszerzõje. Több támogatott kutatási té-mában (TÁMOP, GINOP, OTKA) dolgo-zott, mint vezetõ kutató, jelenleg isGINOP és MTA által támogatott kutatásicsoportban, ezen felül klinikai vizsgálato-kat vezet. Az orvostanhallgatók oktatásamellett a klinika által szervezett kötelezõ,szintentartó kurzusokon illetve az ETKDoktori Iskola egyes PhD-kurzusain meg-hívott elõadó. Tagja a Magyar NõorvosTársaságnak, a Magyar Szülészeti Nõ-gyógyászati Ultrahang Társaságnak, aMagyar Asszisztált Reprodukciós társa-ságnak, melynek egyben titkára is.Ugyancsak delegáltja az EgészségügyiTudományos Tanács Humán Reprodukci-ós Bizottságának. Felesége, dr. Till Ágnesgyermekneurológus, három gyermekükMárton 12, Nóra 10 és András 5 éves.

23

2018 OKTÓBER

Pécs egyik legcsodásabb épülete elõtt állok, aminek patinája,fenségessége minden alkalommal megérint. A varázslatos,1884-ben épült Vasváry-villában fogad a Pécsi Akadémiai Bi-zottság tavaly megválasztott új elnöke, dr. Lénárd László, akielfogódottan beszél arról, mit jelent számára ez a tisztség olyanelõdök után, mint dr. Tigyi József, dr. Méhes Károly, dr. Szol-csányi János és dr. Kosztolányi György. Szabadkozik kissé azudvar felújítása miatti nehézségekért, ugyanakkor öröménekad hangot, hogy jutott forrás erre, valamint a Zsolnay szökõkútújraélesztésére, mert ezáltal megõrizhetõ lesz nemcsak a Ma-gyar Tudományos Akadémia, de a magyar nemzet számára is.Akadémiai teendõi mellett – az Élettani Intézet emeritus pro-fesszoraként – rendszeresen elõad a másodéves hallgatóknakmagyarul és angolul, vannak tudományos diákkörösei, és jelen-leg négy PhD-hallgatója is. Szenvedéllyel és alázattal dolgozik,oktat ma is, csillogó szemmel, õszinte méltatással beszél utódja-iról, a fiatal kollégákról. Magával sodor a lendülete, elõadói stí-lusa, pallérozottsága, és átsugárzik pozitív életszemlélete, amisokszor átsegítette a nehézségeken. Tudásvágy, küzdeni akarás,alázat, szerénység, humánum – ezek a fogalmak különös hang-súlyt kaptak az életében, és kapnak ma is.

– Mit jelent Önnek a PAB elnöki tisztsége?– Rendkívüli megtiszteltetést, egyben nagy kihívást, különösen

a mai idõkben, mert a PAB tevékenysége felöleli, összefogja azegész Dél-Dunántúl tudományos ügyeit. Öt ilyen egysége van aMagyar Tudományos Akadémiának: a pécsi mellett a debreceni, amiskolci, a szegedi és a veszprémi, továbbá ide sorolható még a ko-lozsvári is, Vizi E. Szilveszter korábbi elnök nevéhez fûzõdõen. An-nak, hogy a tevékenység kiterjedt a Kárpát-medencére is, Erdélybõlszármazóként rendkívül örülök. Ez a PAB esetében Szlovéniát, aMura-közt, és elsõsorban Horvátországot érinti, ahol kapcsolatokatépítünk az ottani kutatókkal, akik az Akadémia köztestületébe is be-lépnek. Jelenleg azért lobbizunk, hogy Szerbiából is válasszanakegy kültagot. Ezekben a térségekben is vannak nagyon szép tudo-mányos események, és az ember örömmel elcsodálkozik, hogymennyi kitartó, nagyszerû kutató van, akik egyéni motivációbóldolgoznak sokféle területen, így a magyar nyelvvel kapcsolatban is.Ne feledjük, hogy Gróf Széchenyi István elsõsorban a magyar nyelvápolása érdekében hozta létre annak idején a Magyar TudományosAkadémiát.

– Sokat oktat ma is, vannak tudományos diákkörösei, és je-lenleg négy PhD-hallgatója is. Temérdek teendõje mellett ho-gyan tud rájuk is odaadással figyelni?

– Egy tíz-tizenkét fõs csapat van körülöttem, mindannyian a ta-nítványaim, fiatal kollégáim, most már a munkatársaim. Többenközülük ma már adjunktusok és docensek. Afiatalok között van egyegészséges rivalizáció, de nem fúrják, hanem segítik egymást. Errecsak egy példa: az egyik kétgyermekes, orosz származású kolléga-nõm kificamította a lábát, és nem tudta végezni a kísérleteket. Hár-man rögtön beugrottak a helyébe, nekem nem is szóltak, vitték az õdolgait is. Elmondhatom róluk, hogy kreatívak, hajtósak, és vi-szonylag boldogok is, ami a mai világban nagy dolog. Örömmelmegyek közéjük.

– Ahhoz, hogy ilyen csapattá formálódtak, Önnek is közevan.

– Biztosan. (mosolyog – a szerk.) Sok múlik azon, milyen azember alaptermészete. Egy vérbeli kutató számára nincs rangkór-ság. Alegfiatalabb is lehet okosabb, és ha ezt megérzi, akkor a krea-tivitása fokozódik. Ezt tanultam az igazi mesteremtõl, dr. GrastyánEndrétõl, aki a dialektizálás híve volt, és nagyjából ugyanígy vezet-te azt a hajdani kis csapatot, aminek én is a tagja lehettem. Nem voltbaj, ha valaki butaságokat kérdezett vagy mondott, és lehetett vitat-kozni is. A szabad szellem megteremtése óriási dolog, valójábanezért megyünk kutatónak.

– A diákjaival való kapcsolatában sokat jelenthet optimistaéletszemlélete, alapvetõen vidám kedélye is.

– Ilyen szempontból is szerencsés vagyok, a szüleimtõl sok jótulajdonságot örököltem, és a neveltetésem is hozzájárult ehhez. Agenetika azt határozza meg, hogy mi lehet belõlünk. Akár piruett-táncos is válhatott volna belõlem, ha eleget gyakorlok. (nevet – aszerk.) Az pedig már a tanuláson múlik, hogy miként alakítjuk azéletünket. Ennek a kettõnek az ötvözete formálja a személyiséget.Az egészségünk mellett a másik fontos dolognak a pedagógiát tar-tom. Utóbbi kapcsán is bõven van teendõnk úgy Magyarországon,mint a világban. Egyetemi oktatóként ötven éve vagyok a pályán, ésmeg kell mondanom, hogy az a holisztikus szemléletmód, ami amagyar oktatást és felsõoktatást jellemezte, ma töredezik. A világ-ban már össze is tört, mert szubszakmák alakultak ki, és ugyanez lát-szik a kutatásban. Azért voltak nekünk, magyaroknak nagy sikere-ink külföldön, mert széleskörû volt a tájékozottságunk.

Még a rendszerváltás elõtt, fiatalon kerültem ki Japánba, aholéveket töltöttem. Nagy szeretettel befogadtak, lemásolhattam a be-rendezéseiket, alkatrészeket is adtak, és haza is hozhattam õket. Azén generációm tudta még, mi van a gépek belsejében, mert az elekt-ronikát is magunknak kellett építenünk. Ilyen módon a tudásunk isszélesebb körû volt. Ma is szembetûnõ a különbség egy külföldihallgató és egy magyar elõtudása között, ami arra utal, hogy az itt-honi közoktatás minõsége még mindig toronymagasan jobb, mintmás országokban. Ennek azonban ellene mond az, hogy a tudás-

„Az ember életében vannak olyan pillanatok, amikor köz-feladatokat is kell vállalnia - én ezt kötelességnek érzem”

24


anyag egyre nõ, duzzad, és mindent nem lehet befogadni. Egy mai me-dikusnak sokkal több mindent kell megtanulnia, mint annak idején ne-künk, ám emiatt elvész a holisztika.

– Szeretettel említette a szüleit, gondolom, sokat kapott tõlük. – Valóban. Acsaládom a háború alatt Erdélybõl menekült, és édes-

anyám kilenc hónapos várandós volt velem ez idõ alatt. (Itt fontosmegjegyeznem, hogy a magyar nyelv a világ legszebb nyelve, bennevan minden, és tükrözi a világnézetet. Ma azt mondják, ha valaki gyer-meket vár, hogy terhes. Az tehát egy teher, és ez borzasztó. Az én gye-rekkoromban azt mondták, hogy várandós, vagy áldott állapotban van.Fontos lenne ezeket a kifejezéseket visszahozni a közbeszédbe.)

A legnagyobb és legkiválóbb emberi teljesítménynek az utódokvilágra hozatalát tartom. Akkor teljesedik ki az ember, ha családbanvan, és gyermekei vannak. Persze utána azért rögtön jön a tudomány.(nevet – a szerk.)

Azért Pécsre menekültünk, mert a nagyapám testvére itt volt püs-pöki fõerdész, és általa kaptunk helyet, segítséget. Itt nõttem fel, egynagyon szeretetteljes családban. Két testvérem van, egyikük sajnosmár meghalt, õ 18 évvel volt idõsebb nálam. Õ is orvos lett, sokat ta-nulhattam tõle, mert medikus korában betegeskedett – én akkor vol-tam elsõs elemista –, így együtt lehettünk. Nagyon sokat jelent, ha atestvérek szeretettel „nevelgetik” egymást. Anevelésben kiemelkedõ ajelentõsége a szeretet mellett a dicséretnek is. Azt gondolom, hogy ez apedagógia egyik nagy titka, amit sokan nem tudnak. Ajutalmazásos ta-nítás kibontja a személyiséget, boldoggá tesz, motivál, és újabb tanulásfelé lódítja az embert. Ha valakit állandóan szidnak, az szorongást idézelõ, frusztrál, ezáltal hátráltat. Ezt az elõdeink ösztönösen tudták. Aziskolában is ennek kellene a legfontosabb pedagógiai elvnek lennie,ám az agyonterhelt pedagógusoknak ezt nem mindig sikerül követni-ük. Én megkaptam a lökést a fejlõdéshez a szüleimtõl, a testvéreimtõl.Korán kezdtem zongorázni, szerepeltem a növendékhangversenye-ken, szavaltam is, és ezek a kis fellépések is hozzájárultak a személyi-ségfejlõdésemhez. Amai oktatásban a napi testnevelés mellett helyes-nek tartanám a napi zene- és énektanulást is. Zenésznek készülve szo-morúan látom, hogy a Kodály-módszer és a magyar zene iránti nim-busz sajnos eltûnõben van. Pedig egy fiatal szellemi fejlõdéséhez a ze-nei kultúra is fontos, már csak azért is, mivel a zeneszeretet és a zeneér-tés fejleszti az agyvelõnket is. Lehet énekelni is, ahhoz nem kell meg-venni a harmonikát.

Visszatérve a szüleimhez, édesanyám háztartásbeli volt, az õ édes-apja igazgatótanító Oroszhegyen, Székelyudvarhely mellett, a nagy-anyám pedig óvónõ ugyanott. Édesapám a vasútnál dolgozott, és Er-dély déli részén volt állomásfõnök különbözõ helyeken. Amagyarokatmár akkor a román területekre küldték. Aztán 1940-ben, amikorÉszak-Erdély visszatért Magyarországhoz, de Dél-Erdély nem, föltet-ték a kérdést, magyaroknak vallják-e magukat. Az igenlõ válasz miattapámat azonnal kirúgták az állásából, hónapokig vagonban éltek Ara-don. A nagybátyám segítségével aztán visszamentek Kolozsvárra,majd 1944-ben onnan is elmenekültek.

Édesapám 1899-ben született, édesanyám pedig 1905-ben. Én va-gyok a harmadik, legkisebb gyermekük. A legnagyobb ajándéknakédesanyám szeretetét tartom, aki nem majomszeretettel, hanem mun-kás szeretettel nevelt minket, azaz mindig adott feladatot. Apám ezer-mester volt, orgonákat javított, gitárt készített. Ha egy másik világbaszületik, nagy konstruktõr válhatott volna belõle. Már ötéves korom-ban kaptam tõle egy kalapácsot, amit ma is õrzök. A kis sikereimnekborzasztóan örültek, és ezt a tudtomra is adták. Teszem ezt én is a gyer-mekeimmel, és a legnagyobb boldogság számomra az, hogy ezt õk istovábbadják.

– Említette, hogy majdnem zenész lett. Hogyan történt ez?– Az 1950-es évek elején a Bálicsban laktunk, ami a deklasszáltak

vidéke volt, a kirúgott katonatiszteké, akik segédmunkások voltak. Azegyik ezredesné átrohant édesanyámhoz, és mondta, hogy hozzájuktársbérlõket telepítenek. Kérte, fogadjuk be a Bösendorfer zongoráju-kat két-három évre. Ezen kezdtem el játszani, késõbb pedig lett sajátzongorám is. A gimnáziumban, a Helikonon ezüst- és aranyérmeketszereztem. Ám mivel részt vettem az illegális cserkészmozgalomban,ezért kirúgtak a konzervatóriumból, pedig semmi rosszat nem tettünk.1961-ben zajlottak a nagy letartóztatások, szerencsémre a végjátékbannem voltam benne, mert sárgasággal több hétig otthon feküdtem. ANagy Lajos Gimnáziumba jártam, ahol Dobai József volt az igazgató,és ugyan sosem mondta, de azt gondolom, megvédett. 1963-ban aztána Kádár-rendszer amnesztiát adott, ennek fejében vették le a magyarkérdést az ENSZ-ben. Engem maximális pontszámmal, simán felvet-tek az orvosi egyetemre. Ez volt az elsõ év, amikor az egyházi gimnázi-umokból fölvettek embereket az egyetemekre – a fél évfolyamunkapácás, barátos középiskolás volt –, akadt olyan évfolyamtársunk, akitíz éve érettségizett, úgy is hívtuk, hogy Gyula bácsi. Így ismertemmeg a feleségemet is, dr. Meskó Saroltát, aki késõbb tüdõgyógyász fõ-orvos lett.

Késõbb visszavettek a konzervatóriumba, de akkorra már megfer-tõzõdtem. Az érdekelt, hogyan mûködünk mi, emberek, mi motiválminket a cselekedeteinkben. Pécsett akkoriban nem létezett még apszichológia, de létezett az orvosi, és mivel a testvérem is orvos volt,azt gondoltam, elõször elmélyedek a természettudományokban, hogyaztán a lélekkel foglalkozhassak. Kezdetben a pszichiátriára jártam be,majd az élettanra kerültem. Lissák Kálmán, valamint Grastyán Endreés csoportja akkoriban már nagyon elismertek voltak a városban, be-kerültem a bûvkörükbe, ahonnan már nem volt kiszállás. Lissák vettfel az intézetbe. Nagy lelkesedéssel dolgoztam, elõször Szabó Imrementorálásával, majd közvetlenül Grastyánnal. Ötödéves voltam,amikor Lissák állást ajánlott nekem, de akkoriban más idõk jártak, ésnem tudta a szándékát megvalósítani. Végül az Ideg-és Elmeklinikárakerültem két évre egy másik világhírû ember mellé, Környey István-hoz. Mindenütt elismerték a munkásságát, az angol királynõhöz is hív-ták konzíliumba. Nála megtanultam a klinikai fegyelmet, az alaptudásfontosságát. Agyszövettant tanultam a klinikán, amit késõbb hasznosí-tani is tudtam. Két év után Lissák és Grastyán visszahívott, akkor márvolt állás. Szakvizsgám nem volt még, kellett volna hozzá két év, degondolkodás nélkül visszarohantam. Késõbb derült ki, milyen nagydöntés volt ez, hisz lehettem volna klinikus is. Onnantól fogva csak ittdolgoztam.

– Miért éppen az emberi mozgatórugók, a motiváció kérdés-köre érdekelte?

– Rengeteget olvastam gimnazistaként, érdekelt a filozófia, a pszi-chológia, negyedik osztályban fél évig logikát és pszichológiát is ta-nultunk. A tanáraink úgy viselkedtek, mintha az egyetemen lennénk.Fantasztikusan jó gimnáziumba jártam, kilenc tanárom doktor volt ésszakfelügyelõ. Latinból érettségiztem, megtanították nekünk a szillo-gizmusokat úgy, hogy ebbõl éltünk késõbb is. Dialektus volt, bármirõlmegkérdezhettük a tanárainkat, nem volt tabu téma, holott mindez akommunizmus alatt történt. Másodikos voltam, amikor megérkezettBécsy Tamás, aki óriási hatással volt rám és valamennyiünkre. Hálásvagyok, hogy késõbb a barátja is lehettem. Õ teljesen új színt vitt be agimnáziumi létbe, behozta a legújabb irodalmat, és a legkevésbé ér-deklõdõ gyereket is megnyerte. Életem egyik legcsodásabb szakaszavolt ez. Nemrég volt az 55 éves érettségi találkozónk, de már csak 11-en élünk, ami nagyon szomorú.

Mindig a szerkezet érdekelt, az, hogy mi miért mûködik úgy,ahogy. Emlékszem, volt otthon egy barométerünk, amirõl kicsi gye-rekként nem tudtam felfogni, hogyan tudja megmondani, esõ leszvagy szárazság. Bebújtam ezért az asztal alá és szétszedtem, el is gör-

25

2018 OKTÓBER

bítettem a tengelyét. (mosolyog – a szerk) Képzelje, édesapám nemvert el, csak kissé megszidott, és megkérdezte, miért nem szóltamneki, õ megmutatta volna nekem. A görbítés következtében késõbbfordítottan mûködött, ha esõ jött, jó idõt mutatott és fordítva. (nevet– a szerk.) Csodálatos pedagógusok voltak a szüleim, mert nembántottak, hanem tisztelték bennem az érdeklõdést és a kitartást, azt,hogy addig megyek a dolgok után, amíg ki nem derítem a mûködé-süket.

– Korán kijelölõdött tehát az útja, valójában csak menniekellett rajta.

– Igen, ebben is szerencsés vagyok, és ez az elõdeim érdeme el-sõsorban. 1969-ben végeztem, a Kádár-rendszer közepén, és 1977-ben már Amerikában voltam, ahova nagyon kevés ember jutott elakkoriban. Ez a két fõnökömnek, Lissáknak és Grastyánnak kö-szönhetõ. Lissák Kálmánról napokig tudnék mesélni. Fantasztikusmenedzser és hatalmas szaktekintély volt, aki mindent el tudott in-tézni. Néhány példa erre: akkoriban gyerekcipõben járt a jelfeldol-gozás, és Karmos György professzor – aki Grastyán legidõsebb ta-nítványa volt – kezdett el ezzel foglalkozni Grastyánnal együtt. Eh-hez szükség volt egy sokcsatornás analizáló szerkezetre. Lissák ki-talpalta, hogy az uránbányáknál használt nukleáris analizátort be-szerezzék – akkor ezek embargós dolgok voltak, az országban seholmásutt nem volt ilyen. Az elsõ elektroenkefalográfot is õ hozta beMagyarországra és Pécsre, általa az intézetben végezhették a MÁV-dolgozók vizsgálatát. Innovációban tehát messze megelõztük a ko-runkat, és ez Lissákkal, az õ szemléletével indult.

Érdekes a története annak is, ahogyan Lissák kénytelen volt be-lépni a Kommunista Pártba. Grófnõ anyósa szovjet lágerben volt, ésmegígérték neki, hogy kihozzák, ha õ belép a pártba. Ki is hozták.1956-ban aztán kiléptek a pártból az akadémikusok, a pestiek ké-sõbb mind visszaléptek, azonban Lissák sohasem. Szerencséjére1956-ban rektorként Párizsban volt, így nem vett részt az esemé-nyekben. Jól tudott oroszul, mivel lengyel grófnõ volt a felesége, ésa szovjet városparancsnok – ilyen is volt akkor – utasította, hogy in-dítsa meg az oktatást. Lissák azt felelte erre, hogy ez lehetetlen, mi-vel épp az õ börtönükben vannak a diákjaik. 78 fiatalt hozott ki abörtönbõl, megmentve ezzel az életüket. Errõl kevesen tudnak ésnem is mondogatják, pedig Lissáknak ez óriási tette volt.

Számunkra is ki tudta kaparni az ösztöndíjakat. Oka lehetett en-nek az is, hogy nem voltunk annyira involválva a politikában, mintmondjuk egy bölcsész, vagy egy filozófus. Az amerikai utamat nekiköszönhetem, azt pedig Grastyán Endrének – aki akkoriban már vi-lágszám volt a tudományban –, hogy kijutottam a világhírû W.J.H.Nautához, aki Cambridge-ben az MIT-n volt anatómus, de a Pszi-chológiai Intézetben dolgozott.

Fontos elmondanom, hogy amikor 1977-ben Amerikába men-tem, a harmadik gyermekem három hónapos volt, és a család nem jö-hetett velem. Nagyon hálás vagyok a feleségemnek, aki zokszó nél-kül, a legteljesebb támogatással engedett utamra. Egy év után aztán –komoly kontroll után – a feleségemet kiengedték egy hónapra, de agyerekeket nem. Két évig nevelte a három gyermekünket nélkülem,miközben a szakmáját is gyakorolnia kellett. Akkoriban még nem lé-tezett a gyes és a gyed. Nehéz idõszak volt, de túléltük. Mindkettentudtuk, hogy sokat jelent egy világhírû helyen lévõ amerikai munkaháttere az elõmenetelemben. Közben kapcsolatokat is építettem, ami-nek az egyik eredménye volt a kábítószer élvezettel kapcsolatos vizs-gálatoknak az elindítása patkánykísérletekben.

Lissák Kálmán másik óriási érdeme - õ a Nemzetközi Agykuta-tó Társaság és a Nemzetközi Élettani Társaságok Szövetségének el-sõ és második embere volt –, hogy az 1980-as élettani világkong-resszust õ szervezhette Budapesten. A fõvárosba jött a szakmám

összes világnagysága, és ez a kommunista rendszerben felbecsülhe-tetlen értékkel bírt. A személyes találkozások révén sokunknak ak-kor indult el a tudományos karrierje. A japán kapcsolatom is akkorkezdõdött, találkozhattam Oomura Yutaka kutatóval, akinek a mun-káiról korábban sokat olvastam. Rendkívül kedves volt, és meghí-vott Japánba. Akadémiai álláson voltam akkor, és Oomura megírtanekem, mi a Magyar Tudományos Akadémia címe, kérte, menjekfel a harmadik emeletre, a 127-es szobába, ahol találok egy hölgyet– meg is nevezte, kit –, aki megmondja, mit tegyek. Végül sikerültkötnünk egy egyezményt, és beadnunk egy pályázatot, ami ötévesegyüttmûködésre adott lehetõséget. Ilyenek a japánok. (mosolyog –a szerk.) Acsaládomra való tekintettel féléveket voltam kint, féléve-ket itthon, és így nyílt arra is lehetõség, hogy Karádi Zoltán profesz-szortársamat, és többeket is kiküldhessek Japánba.

– Karádi professzor mesélte, hogy eleinte nem volt könnyûdolga, hisz a japánok éjt nappallá téve dolgoznak.

– Ez így van, a beilleszkedéshez túl kellett õket dolgozni, amitmindketten remekül megtanultunk. Amikor éjjel 11-kor az egyikükazt mondta, hogy menjünk haza, megkérdeztem tõle, hogy miért.(nevet – a szerk.) Volt olyan, hogy hajnali három órakor mentünk áta szomszédos kínai vendéglõbe. Ez így ment egy hónapig, aztán be-fogadtak minket, mintha a testvéreik lettünk volna.

– Azért egy hónap hosszú idõ.– Valóban, kellett is hozzá szufla. (mosolyog – a szerk.) De azért

nem tûnt annyira megerõltetõnek, mert érdekelt a téma, és megvolta kutatásokhoz a technológia is, ami ugyancsak ámulatba ejtett.Nem beszélve arról, hogy sorra születtek az eredmények is. Bármitodaadtak nekem, még a készülékeik tervrajzait is. Onnantól fogvanem létezett titok. Ez a periódus az 1980-as évek elején kezdõdött éstartott 1989-ig. Utána már kutató professzorként járogattam Japán-ba, és egyszer néhány hónapra kivihettem a családomat is. Az egyemlékezetes út volt. Akkoriban a Szovjetunióba még olcsó volt a re-pülõjegy, és elhatároztuk, hogy Sztrogoff Mihály mintájára me-gyünk Japánba. Moszkváig repültünk, utána egy belföldi járatraszálltunk, majd a transzszibériai expresszre, végül hajóval, aCsugaru-szoroson át érkeztünk meg Yokohamába. Összesen hét na-pig utaztunk, és nagyon élveztük. Visszafelé ugyanezt az utat a fele-ségem egyedül tette meg a három gyerekkel, ami azért már nem voltannyira élvezetes, de talpraesetten ezt is megoldotta.

Mára a japán barátaink is megöregedtek, nyugdíjasok, Oomura is94 éves már, de ma is aktív. Rengeteget tanultam tõlük. Ami talán alegnagyobb tanítás volt, az az utcaseprõk példája, akik egyenruhában,sisakban, fehér cérnakesztyûben dolgoznak, és úgy tisztogatják az ut-cákat, mintha az a világ legjobb, legnagyobb presztízsû dolga volna.Ebben tükrözõdik a japán ember gondolkodásmódja is, aminek az alényege, hogy ugyan csak egy hangya vagyok a világmindenségben,de van feladatom: elsõsorban a japán népet, tágabb értelemben azegész emberiséget a jólétbe vinni, és ezért a munkámat a lehetõ legtö-kéletesebben végezni. Az utcaseprõket abban a társadalomban nemnézik le, nem úgy, mint a miénkben. Az is igaz, hogy õk nem utcasep-rõkként, azaz alantas munkát végzõkként viselkednek.

Ha miniszter lennék, köteleznék minden egyetemistát arra,hogy fél évet töltsön külföldön azért, hogy tanuljon nyelveket, tole-ranciát, és álljon meg a lábán, majd jöjjön vissza. A két háború kö-zött is ez történt, ösztöndíjakkal jutott el Amerikába Lissák ésKörnyey is. Mi az õ unokáik, dédunokáik vagyunk a tudományban,és épp a kontinuitás miatt lett ilyen jó a magyar tudomány.

– Nem is tudott volna mást tenni, mint új módszereket beve-zetni és iskolát teremteni.

– Ez annak köszönhetõ, hogy nagyon sokat tanulhattam kül-földön, különösen technológiai értelemben. Dolgozhattam Oxford-

26


ban, Cambridge-ben, Párizsban, Düsseldorfban, egyre színesed-tek a lehetõségek, a kapcsolatok, a kollaborációs munkák.

A kutatók közötti eltérõ gondolkodásmódra van egy remekpéldám. A japán munkának az egyik kulcsa volt az úgynevezettmultibarrel üvegelektróda, amit mi húztunk. Ez sokcsatornás, decsak néhány mikronos hegyû üvegecske, amiben van egy szén-szál. Van izzító rendszer hozzá, amit egy súly lehúz, és amit for-gatni is kell. Történt, hogy ezt az elektródát egy fiatal japán kollé-gával húztuk, húztuk, ám láttuk, hogy görbe. Én már ideges let-tem, míg õ csak türelemmel húzta. (mosolyog – a szerk.) Figyel-meztettem, hogy nem jó ez így, kéne tennünk valamit, ám õ azt fe-lelte, nem tudunk, mert a buddhizmus szerint ez az év legszeren-csétlenebb napja. Én azért nem hagytam annyiban. Ennek a szer-kezetnek volt egy nagy tápegysége és hûtõventilátora. Észrevet-tem, hogy ezt a tápegységet, ami igen nehéz volt, valamelyik taka-rító arrébb tolta. Aventilátor, ahogy forgott, a levegõt nekinyomtaa falnak, ami onnan visszajött és érte a hûlõ üveget. Ez volt az okaannak, hogy az elektróda mindig ugyanúgy, ugyanabba az irány-ba görbült. Lehet, hogy bizonyos szakterületeken mások jobbaknálunk, ugyanakkor váratlan helyzetben nem biztos, hogy tudják,mi lehet a megoldás. Mi, magyar kutatók holisztikusabb látás-móddal rendelkezünk.

– Részletezzük egy kicsit a kutatásait. Grastyán Endréhezcsatlakozva már az agy és a magatartás összefüggéseit vizs-gálta?

– Igen, részt vettem az õ kutatásaiban, amiknek a zömét macs-kákon végezte. Hozzáteszem, nem fogok sem a macskák, sem apatkányok mennyországába bejutni. (mosolyog – a szerk.)A mo-tivációval kapcsolatban a jutalmazó és a büntetõ rendszerek vizs-gálatát végeztük, és ebben Grastyán rendkívül innovatív volt. Ittki kell térnem az elektromos öningerlés jelenségére. Volt egy bio-lógus és egy elektromérnök, akiket úgy hívtak, hogy Olds ésMilner. Õk 1954-ben kitaláltak egy olyan paradigmát, hogy pat-kányfejbe beültettek egy elektródot, és ha a patkány lenyomottegy pedált, akkor zárta az áramkört, azaz saját magának tudottelektromos impulzusokat adni. Néhány próbálkozás után kide-rült, hogy minden más aktivitást mellõz, és csak ezt csinálja. Ez azúgynevezett elektromos öningerlés. Azért csinálta ezt, mert jó voltneki. Meg is fordították a szituációt, és egy másik agyterületre isbeültették az elektródát, folyamatosan ingerelték az állatot, aki eztleállította, amikor a pedálra lépett. Voltak olyan agyi területek,amelyeknél mindig leállította. Ez adott módot arra, hogy kialakul-jon egy jutalmazó és egy büntetõ rendszer felismerése az agyban.

Grastyán egy olyan paradigmát talált ki, hogy ha a macskaegy kerek ketrec padlóján egy adott helyre lépett, ott tudta ki-, il-letve bekapcsolni saját agyterülete elektromos ingerlését. Kikap-csolta az ingerlést, ha annak hatása negatív volt, és bekapcsolta,ha az pozitív volt. Akkoriban úgy képzelték, hogy van egy jutal-mazásos, és van egy büntetéses tanulási rendszer az agyban, ám akettõ egymásról semmit sem tud. Mi azonban ezt nem tudtuk elfo-gadni, mivel az agyvelõ egységes. Azt gondoltuk, hogy ott egyrendszer van, aminek ez a két aspektusa. Ezek a kísérletek egy újtanulási elmélethez vezettek, ahol a tanulás lényege a megerõsí-tés, a gátlás alóli hirtelen felszabadulás, és ezt igazolta is Grastyána kísérleteiben. Ez az úgynevezett rebound-reakció, amikor a gát-ló rendszerek gátlása alól felszabadul egy ilyen megközelítõ rend-szer. Azóta magyar kutatók – köztük az egyik Grastyán tanítvány,Buzsáki György, aki Amerikában dolgozik – igazolták is ezt. Idõ-közben más kutatók felfedezték a gamma-amino-vajsavat, mintgátló transzmittert, és ezáltal máris visszatértünk a normál logiká-hoz: a gátlás gátlása egyenlõ az izgalom felszabadulással. A

Grastyán-elmélet tehát egységbe foglalta a büntetéses és jutalma-zásos tanulást, csak akkor ezen rendszerek neurokémiája, transz-mittereik még nem voltak ismertek. 1971-ben már 6-hidroxi-dopaminnal dolgoztam, ami a dopaminrendszerekre ható toxin,és ez vezetett oda, hogy próbáljuk meg kitalálni, milyen kémiaianyagok szerepelnek ezekben a tanulási folyamatokban. Ezzel atoxinnal patkányokon dolgoztam, és publikáltam érdekes adato-kat. Princetonban Bart Hoebellel, aki az elektromos öningerlés-nek nagyon komoly kutatója volt, azzal a kérdéssel foglalkoztunk– tudva, hogy az agyvelõ nemcsak elektromossággal mûködik,hanem transzmitterekkel is –, ha egy kémiai anyagot adnánk bekanülön keresztül az agyba, vajon pedálozna-e a patkány ezért akémiai anyagért? Akkor jött az amfetamin. Az ezzel kapcsolatoskulcspublikáció 1983-ban jelent meg, és azóta már könyvtárakvannak tele az ilyen irányú kutatásokkal. Sikerült igazolnunk,hogy az amfetamin a dopamint is felszabadítja. Ez nyitotta meg azaddikcióval, a kábítószer-élvezettel kapcsolatos vizsgálatokat is.

A másik területe a kutatásaimnak az éhséggel és a jóllakott-sággal függött össze. Míg az éhség negatív emocionális állapot,addig a jóllakottság ennek ellenkezõje. A tanulási kísérletek leg-egyszerûbb paradigmája az evéses kísérlet. A japánokkal valókollaboráció alapján kiderült, hogy vannak úgynevezettglükózérzékeny neuronok az idegrendszer kellõs közepén, csak-úgy, mint a gyomor- és bélrendszerben. Az a kérdés merült fel,hogy miként látja a hipotalamuszom azt, ami a gasztrointeszt-inális rendszeremben történik. Kiderült, hogy ha a gyomorfalmegfeszül, akkor jóllakottságot érzünk. Ha vízzel töltöm meg ahasam, akkor is elõjön ez az érzés, ezért ajánlják a bõséges vízfo-gyasztást a fogyókúrázóknak. A gyomor falában vannak mirigy-sejtek, és ha az izmok megfeszülnek, akkor ott kibocsájtódnak aneuropeptidek. Ha tele a gyomrom, ezek evésgátlókként mûköd-nek. Felszabadulásukkor vagy a vagus ideget ingerlik, vagy azagyvelõt, ahova a véráram útján jutnak fel. Vannak továbbá sza-bad vagus idegrostvégzõdések, amik a vérben a cukorszintre ér-zékenyek. A periférián történõ eseményeket az agyam szinte má-sodpercre tudja, információt kapva a történésekrõl idegi úton,vagy a vér által. Az agyvelõben is vannak glükózérzékenyneuronok, és Karádi professzorral valamint a japánokkal az el-múlt harminc évben feltártuk, hogy ezek sok helyen léteznek,még a homloklebeny orbitofrontális kérgi részében is, ami amúgymásodlagos ízkéreg. Ma már azt mondjuk, hogy egy „glükózmoni-torozó hálózat” van az agyban, mindazon területen, aminek azevéshez-iváshoz köze van. Egy egységes rendszerrõl van tehát szó.Kiderült, hogy az ízérzõ és a szaglórendszer is párhuzamos ezzel.Ez a két szenzoros inger egyébként a legfontosabb az ember életé-ben, már a csecsemõnél is jelen van, a szomatoszenzoros mellett. Aközponti idegrendszerben ugyanazok a neuropeptidek vannak je-len, mint a periférián, az idegsejtek termelik õket, végigmennek azaxonon, és transzmitterként izgatják-gátolják a következõ sejtet.Ezért is hívjuk ezeket bél-gyomorrendszeri, és agyi peptideknek.

Munkásságunk másik részében számos ilyen peptidrõl kimu-tattuk, hogy ezeknek is pozitív, megerõsítõ, jutalmazó tulajdonsá-guk van. Az elmúlt 8-10 évünk errõl szólt a kollégáimmal, és agy-velõbe beadva direkt módon látjuk a hatásukat is. Kiemelném kö-zülük az oxitocin nevû peptidet, amivel László Kristóf kollégámfoglalkozik. Úgy tanítottuk, hogy pusztán a simaizom összehúzá-sa a szerepe, azaz a szülés beindításához járul hozzá, azonban mamár tudjuk, hogy ennél sokkal több. Nemcsak a nõkben, de a fér-fiakban is létezik, ráadásul egy szociális hormon is. Amikor kétember megfogja vagy megsimogatja egymás kezét, mindenfajtaszexuális kapcsolat nélkül is, abban a pillanatban aktiválódik, és

27

2018 OKTÓBER

jó érzést vált ki. Ez tehát egy jutalmazó hormon. Vannak törekvésekarra, hogy autista gyerekeknél ezt a hormont spray formájában azorron keresztül az agyvelõbe juttassák.

– Aremekül érthetõ és követhetõ magyarázatai nyomán fel-tételezem, hogy a „Kiváló oktató” címet is elnyerhette.

– Igen, oka lehet ennek, hogy nagyon szerettem és szeretek mais oktatni. Van egy furcsaságom: eredetileg balkezes vagyok, demindkét kezemmel tudok írni és rajzolni, viszont jobb kézzel lapo-san követ dobni a tó vizére nem tudok. Alegkedvesebb elõadásaima félév végén a féltekei dominanciával és a kezességgel függenekössze. (nevet – a szerk.) Ezeken két kézzel rajzolok szimmetriku-san, és úgy látom, ez meghatja a hallgatókat, pedig nem ezért csiná-lom. Talán azért szeretik az elõadásaimat, mert nemcsak azt okta-tom, ami a könyvben van, azt amúgy is elolvashatják. Már a má-sodévben klinikai példákat hozok, és látom rajtuk, milyen hálásakezért.

Egy nagy elõadás valójában felér egy színészi teljesítménnyel.Vallom, hogy lehet valaki nagy kutató, de csapnivaló oktató. Ötvenév után, ma is felkészülök az elõadásaimra. Rajzolok, holott a leg-többen diákat használnak, és a hallgatók szemébe nézek, mert fon-tos számomra, hogy tudjam tartani a kontaktust velük. Aszem való-ban a lélek tükre, és legalább tíz betegséget lehet diagnosztizálnibelõle. Ezek ugyan “blikk diagnózisok”, de segítenek abban, mi-lyen irányban érdemes tovább vizsgálódni.

Az utóbbi években nagyon megváltozott a világ. Nálunk elkép-zelhetetlen volt az az öltözék, amiben manapság a diákok megje-lennek, ahogyan az is, hogy bevigyük az ételünket, italunkat azórákra. Ilyenkor mit tehet az oktató? Jó étvágyat kíván, és megkér-dezi, megkínálják-e õt is? Igyekszem így eljárni, és ez hasznosnakbizonyul, mert ilyenkor elteszik a szendvicseiket. Az is furcsa szá-momra, hogy laptopok vannak elõttük, amiken nem tudom, mitnéznek, csak feltételezem, hogy az elõadást jegyzetelik. Ezt azért isproblémásnak gondolom, mert a mai generáció nem tud extrahálni.Az eredményes tanuláshoz pedig igenis szükség van kis küszkö-désre. Ezt igazolták is egy olyan kísérlettel, amelyben van egyringispil és két macska. Egyiküket befogják egy hámba, õ húzza amásikat, amelyik egy gondolában ül. Így mennek körbe-körbe egyfüggõlegesen, fekete-fehéren csíkozott dobozban. Ez volt az elsõkísérlet lényege. Amásodikban a labirintus végén ott a hús, és füg-gõleges fekete-fehér csíkok mutatják a helyes utat. Akérdés: melyiktalálja elõbb meg a húst, a gondolában ülõ, vagy a vontató? Avontatóa helyes válasz, mert õ erõlködött. Apasszívan ülõ jóval késõbb talál-ja meg, mert nem aktívan figyel. Ez a probléma a komputer elõtti ta-nulással is, hisz a Google által ömlik a fiatalokra az információ. Za-varba jönnek tõle, nem tudják kiválasztani, mi belõle a lényeges. Ne-künk az a dolgunk, hogy megtanítsuk, mi a fontos, és meg kell ad-nunk számukra a szûrõket. Lényeges ugyanakkor hozzátenni, hogy afiatalok 10-20 százalékának lenyûgözõ a tudása, velük kiválóan le-het haladni.

– Rengeteg díjat, elismerést kapott, felsorolni is nehéz õket.Csak sejtem, melyik kettõ érinthette meg leginkább: egyik ta-lán a Széchenyi-díj, a másik a Meyers életmûdíj.

– Eltalálta. Alegmagasabb tudományos díjra, a Széchenyi-díjraa Magyar Tudományos Akadémia Biológia Osztálya terjesztett fel.Mindig nagyon tiszteltem az Akadémiát, abban a mundérban nõt-tem fel mint akadémiai dolgozó, egészen a professzori kinevezése-mig. Az adminisztratúrával is szoros kapcsolatban voltam, és megkell mondanom, gyorsabb és elegánsabb volt, mint az egyetemiek.Hatalmas megtiszteltetésnek érzem, hogy Lissák Kálmán ésGrastyán Endre után bejutottam én is. Az intézetünkbõl elszárma-zottak között egyébként több akadémikus is van.

A Meyers amerikai életmûdíj, aminek ugyancsak hatalmas je-lentõsége van. Azért ítélhették nekem, mert egy nagy presztízsûnemzetközi tudományos társaságnak, az International BehavioralNeuroscience Society-nek lehettem az elsõ, nem amerikai születé-sû elnöke. Ennek Texasban, San Antonioban van a központja, aholmár fiatalon részt vettem a kongresszusokon, majd elõadásokat istartottam, és nagyon jó kapcsolatba kerültem Matthew Waynerrel,aki a Physiology and Behavior-nak annak idején nemcsak a szer-kesztõje, hanem a tulajdonosa is volt. Ott jelenhetett meg 1974-benaz elsõ cikkem, Lissák Kálmán támogatásával. Akkor külön pénz-ügyminisztériumi engedélyt kellett kérni ahhoz, hogy a cikket ki-küldhessük, ami valójában titkosszolgálati engedély volt, igazolva,hogy nem tartalmaz a cikk államtitkot. A nemzetközi társaság tag-jaként, majd elnökeként rendezhettem kongresszust szerte a világ-ban, ezek ugyancsak emlékezetesek számomra.

– Hosszú idõn át – 1990-tõl 2008-ig – vezette az Élettani In-tézetet is.

– Grastyán Endre 1988. július 17-én halt meg. Amikor március-ban visszajöttem Japánból, már láttam, hogy nagy a baj, bár õ mind-végig küzdött, dolgozott. Felmerült tehát az utódlás kérdése, és ne-kem készen volt ugyan a nagydoktori anyagom, de eszembe sem ju-tott a vezetésrõl gondolkodni, hisz Japánba járogattam. Akkoribanmár voltak fiatal kollégák körülöttem, végül az õ hatásukra döntöt-tem úgy, hogy végleges formába öntöm a nagydoktorimat, amit az-tán sikerült is megvédenem. Akkoriban csak olyan pályázhatott, akiezzel rendelkezett. Öten pályáztunk, de senkit sem neveztek ki, nagyport kavart és politikai töltetet is kapott a dolog, végül 1990-ben,amikor másodjára meghirdették, rám esett a választás.

Két évvel korábban, 1988-ban megkértek arra, hogy dolgoz-zam ki az alakuló Természettudományi Karon az élettan oktatását,és abban vegyek is részt. 1990-ben oda is kineveztek professzor-nak. Tíz évig voltam ott. Nagy kihívás volt, mert ez nem orvosi, ha-nem összehasonlító élettan, tehát komoly, újfajta felkészültségetigényelt. Sikerült kidolgoznunk a kubatúrát, a biológusok és a pszi-chológusok élettan oktatásának lépcsõfokait, majd elindulhatott azoktatás. Az orvoskar mellett oda is sikerült komoly mûszereket sze-rezni az akkori FEFA-pályázatok útján. Ott is volt doktori iskola,ahova csatlakoztam, és témavezetésemmel ott öten szereztek foko-zatot. A legidõsebb köztük Hernádi István, kiváló tanítványom,akivel sokat dolgoztam együtt. Õ most ott a lokális vezetõ, és eztöröm látni. Másik tanítványom Ábrahám István, aki hazajött Új-Zélandról, rá is nagyon büszke vagyok. Öt tanítványom, korábbimunkatársam dolgozik egyébként professzorként Amerikában il-letve Németországban. De javítom is magam, mert nem jó szó sema tanítvány, sem a tudós. Volt egy remek és hallatlanul szerény pro-fesszorom, Romhányi György, aki azt mondta: „ Maga tudja, ki atudós? A meghalt kutató.” Ebben nagy igazság rejlik. Grastyán isnagyon szerény ember volt. Emlékszem, mentünk végig a Királyutcán, és õ mindenkinek elõre köszönt.

Az 1990-es év a változások éve volt. A rektor lemondott, azegyik rektorhelyettes lett az ügyvivõ. Volt egy Autonómia Bizott-ság, és az úgynevezett Fehér Könyvnek az autonómiáról szóló ré-sze a vezetésemmel készült el. Utólag már látom, hogy ezekben aszép, filozofikus gondolatokban mennyi volt a naivitás. (nevet – aszerk.) Legfiatalabb professzorként ebben az interregnumban azEgyetemi Tanács elnökévé választottak, és pár hónapig – az új rek-tor, Kelényi Gábor megválasztásáig – az ügyvivõ rektorhe-lyettessel mi vezettük az egyetemet. Ártatlanul és fiatalon kerültembele az egyetemi vezetésbe, Kelényi felkért a rektorhelyettességreis, de nem vállaltam, mert a professzori teendõket elegendõnekéreztem, és úgy véltem, szakmailag kell bizonyítanom. Emellett

28


azért segítettem az egyetemi vezetõi munkát azzal, hogy a sajtókap-csolatokért feleltem.

Az intézetvezetõi évek alatt modernizálni kellett az oktatást, a tu-dományos munkát, és figyelni a pályázatokra is. Amikor eljött a rek-torváltás – 1997-ben – már én is pályáztam, de Bellyei Árpád profesz-szort választották meg, akivel jó barátok voltunk. Õ azonnal felkértrektorhelyettesnek, amit kis tétovázás után elfogadtam, a másikrektorhelyettes pedig Kosztolányi György professzor lett. Rõth Er-zsébet professzor asszonyt kértük fel a hivatal vezetésére, és néhai Fe-renci József volt a gazdasági fõigazgató, ugyanis jött az egyetemi in-tegráció, amire fel kellett készülni. Izgalmas idõszak volt ez 2000-ig,amiben sikerült felépítenünk a Szívcentrumot is. Sokan akkor majd-nem kitagadtak engem, mert nem tartottam jónak, hogy az egymásközelében lévõ felsõoktatási intézmények - az orvosi és a természet-tudományos – nem kommunikálnak egymással. Integrációpárti vol-tam ugyan, de megfontoltan, hisz az orvosegészségügy szerkezetilega klinikum miatt nagyon más, mint a többi egyetemi egység. Egy sze-mészeti klinika elsõsorban oktatási hely, ahol azt tanítják, hogyan kellmeggyógyítani a szemproblémával küzdõ beteget. Sajnos azonbanszétváltak az elméleti intézetek és a klinikum, utóbbit a Klinikai Köz-pont fogja össze. Az integrálódó felek késõbb sem értették a nagyság-rendi különbségeket. A Szívcentrumnak – legnagyobb „fogyasztó-ként” – ötmilliárdos büdzséje volt egy évben, ezzel szemben a Mûvé-szeti Karnak 330 milliós. Késõbb aztán kiderült, hogy a klinikák „ter-melik” a legnagyobb hiányt. Ma sem értik, hogy ez nem a rossz gaz-dálkodás miatt van, éppen ellenkezõleg, igenis jól gazdálkodnak. Haa bankosok befeküdnének két hétre betegnek, egészen másképp lát-nák az összefüggéseket. A legmélyebb tisztelet illeti az orvosokat, anõvéreket, akik három mûszakban, állandó éjjeli ügyeletben, nemegyszer a családjukat félretéve küzdenek a mindennapokban. Eztnem lehet pénzben kifejezni, látni kellene, hogy ez különös hivatás.Az egészségügy alulfinanszírozott, ezért van a hiány, holott egyretöbb pénzt kellene fordítani rá, hogy az ellátás színvonala követhessea világban zajló hihetetlenül gyors fejlõdést. Két terület van még, ami-re ugyancsak nagyobb befektetés szükségeltetne: ez az oktatás és akultúra, mivel ezek viszik elõre az országot.

2000-ben aztán a csapatom javaslatára pályáztam a rektori tiszt-ségre, amit végül Tóth József kapott meg, én pedig ismét rektorhe-lyettes lettem, de csak egy darabig. Lemondtam, mert voltak dolgok,amikben nem értettünk egyet. Alapjaiban ennek nem az õ személyevolt az oka, nagyra becsültem és szerettem Tóth professzort. Alemon-dásom után megválasztottak a Tanári Testület elnökévé, ami akkori-ban szabadságharcos szerep volt, majd az orvoskar dékánjává is.

2003-ban aztán engem választottak rektornak négy évre, ami éle-tem érdekes és csodás korszaka volt. Oka lehetett az is, hogy volt rálá-tásom az egyetemre. Az Egészségtudományi Karon – ami akkor mégfõiskolaként mûködött – az egész intézetem oktatott, így volt ez a Ter-mészettudományi Karon is, és a Mûvészeti Karon is tartottam kurzu-sokat. Emellett benne voltam a Bölcsészettudományi Kar Doktori Ta-nácsában is. Mivel számomra távolabbi terület volt a jogi és a közgaz-dasági, ezért a helyetteseim közé két közgazdász professzort kértemfel, Sipos Bélát és Vörös Józsefet. Sokat tanultam tõlük, egyebek kö-zött két nagy szabályt. Az elsõ, hogy az a pénz van meg, amit már el-költöttünk. Amásik, hogy üzleti tervet kell alkotni. Ebben Ferenci fõ-igazgató is élen járt. Egy nagyon összetartó csapat kovácsolódott.

Az egyik legnagyobb haditettem az volt, és ezért sokat küzdöt-tem, hogy ne legyen a miénk a Magasház, ami ma már szerencsérenem is létezik. Sokan nem tudták, hogy életveszélyes, és ugyan tör-tént rajta egy megerõsítés, de az a struktúrája rovására ment. HübnerMátyás – aki a Pollackról lett a helyettesem, és egy kiváló szakember,melegszívû ember és nagyszerû barát – alaposan tájékoztatott az épí-

tészeti részletekrõl. Fantasztikus segítõim voltak. Ugyancsak emlékezetes, amikor néhai Toller László polgármes-

terrel és Kékes Ferenc megyei elnökkel aláírtuk a Zsolnay-terveket ésvégrehajtásukat. A felépített Zsolnay negyed története ott kezdõdött.Állítom, hogy a világon nincs még egy egyetem, aminek ilyen körül-mények között van a Mûvészeti Kara. Hihetetlen inspirációt jelenthetott dolgozni.

– Ha újrakezdhetné az életét, ismét elvállalná ezeket a vezetõitisztségeket?

– Azt hiszem, igen. Úgy vélem, az ember életében vannak olyanpillanatok, amikor a közfeladatokat is el kell vállalnia, és én ezt köte-lességnek érzem. Ha érkezik egy kihívás, akkor azt igenis el kell fo-gadni, bele kell állni. Számomra az élet hozta ezeket a lehetõségeket,igazán egyikért sem küzdöttem. Azt, hogy jó válaszokat adtam-e a kü-lönbözõ helyzetekben, majd az utókor dönti el. Mindeközben bará-tokra leltem, az emberi mivoltom is gazdagodhatott, és ezek az élmé-nyek, kapcsolatok pótolhatatlanok.

– Anyugodt, kiegyensúlyozott, számomra megrendíthetetlen-nek tûnõ személyiségét mennyire viselték meg a konfliktusok?

– Voltak álmatlan éjszakáim, komoly nehézségek is, de igyekez-tem mindig etikusan eljárni. A szakmai tudást alapvetésnek tartom, abecsületesség, a tisztesség a döntõ tényezõk a másokkal való kapcso-lataimban. Egy olyan magas pozícióban, mint amilyen a rektori, nemmindig egyszerûek az ezzel kapcsolatos döntések. Anyagilag szeren-csére soha nem környékeztek meg. Úgy szoktam mondani, nagypapavoltam már, de szûzen mentem rektornak, és úgy is jöttem ki belõle,és talán ez a legnagyobb érdemem. (mosolyog – a szerk)

Elõfordult, hogy a professzortársaim közül is fel kellett állítanomnéhányat. Ezekben a helyzetekben is próbáltam emberséges, tisztes-séges maradni, megfontoltan dönteni. Emiatt többen határozatlannaktartottak. Tudtam ugyanakkor, hogy emberi sorsokról, családokrólvan szó, emiatt alaposan körüljártam mindent, mielõtt döntöttem. Ar-ra is nagyon ügyeltem, hogy ne alázzam meg azt, akit el kell külde-nem. Sokat beszélgettem ezekkel az emberekkel, míg végül szinte õkálltak föl. Adurva bánásmódot mindig megvetettem, ez is a nevelteté-sembõl ered. Utólag azt gondolom, hogy a rektorságom megbecsült-ségének ez volt az egyik oka. Ezek a momentumok határozottan meg-viseltek, ezt szerettem a legkevésbé a rektori munkában.

– Csodás életutat járt be, ennek koronái a gyermekei, akikrõlnagy büszkeséggel beszél.

– Igen, mindegyikük szeret és tud is dolgozni. Alegidõsebb fiam,László, szívsebész, nagyszerû orvos, imádják a betegek. A feleségeVárady Edit radiológus, õ a szív körüli erek diagnosztikájában végezkomoly munkát. Három fiúgyermeküket csodásan nevelik, ami szá-momra ugyancsak nagy öröm, ugyanakkor azt is látom, milyen nehézma egy orvosházaspárnak az állandó ügyeletek, készenléti behívásoknehézségei közt élni. A középsõ gyermekem lány, Lénárd Katalin, õpszichológus, neki is jó neve van a szakmában. Épp most szerkesztettegy könyvet a filmesztétika és a pszichológia kapcsolatáról. A hétegyik felében velem lakik, Pécs és Budapest között ingázik. Aharma-dik gyermekem Miklós, aki mindig nagy természetvédõ és cserkészvolt, jelenleg a Környezetvédelmi Hivatalnál fõosztályvezetõ, a fele-sége pedig jogász, Maletics Borbála. Nekik két kislányuk van, akiketnagy szeretettel nevelnek. Szerencsémre olyan közel lakom hozzá-juk, hogy a verandán látom, befûtöttek-e, füstöl-e a kémény. Szoroscsaládi kötelékben élünk a mai napig, öt éve veszítettem el a felesége-met, azóta gondos figyelemmel vesznek körül, ami nagyon jó érzésszámomra. A feleségem is magas szinten használta a tudását, és mégma is keresik a betegei. Nagyon megrázó, egyben felemelõ érzés volta temetése után pár nappal átvenni a számára adott posztumusz Tüke-díjat. Örülök, hogy megkapta.

29

2018 OKTÓBER

– Mennyit publikál mostanság?– Szerencsére ez is szépen halad. A PhD-t szerzõknek kell,

hogy legyen elsõ szerzõs közleményük, csoportvezetõként általá-ban én vagyok az utolsó szerzõ. Ezek mellett sok elsõ szerzõspublikációm is van. Ebben az évben jelent meg egy komoly újság-ban egy 9-es impaktú cikkünk a neuropeptidekrõl, de évente 6-8cikket publikálunk a kongresszusi részvételek mellett. A közösmunka eredménye ez a fiatal PhD-t szerzõk, illetve a már azt meg-szerzett munkatársaimmal. A PhD lényege könnyen megfogal-mazható: egy tutor segítségével megtanulni a kutatást, az eredmé-nyeket összefoglalni, megírni, majd kivinni a világ elé. Sokszorvitatkozunk munka közben, és nem egyszer én vagyok az, aki

meghátrál. Ez benne a szép. Szeretek kreatív emberekkel együttdolgozni.

– Ha marad aprócska szabadideje, azt mivel tölti?– Nyugdíjas emeritusként azt hinné az ember, hogy több ideje

van, de ez nincs így. Gyerekkoromtól szeretem a történelmet, akorábbi idõszakaimban gyûjtött régi pénzeket imádom ma is ren-dezgetni. Vágyam, hogy újrakezdjek zongorázni, remélem, leszmég rá módom. Igyekszem megõrizni a holisztikus látásmódo-mat, mert ez szükséges ahhoz, hogy jól érezzem magam.

Schweier Rita

Bringás Reggeli az ÁOK fõbejárata elõttHarmadik alkalommal rendeztük meg a Bringás Reggelit. A rendezvény célja kettõs: kerékpárral közlekedõ hallgatóink, munka-társaink, oktatóink közösségét építeni, erõsíteni valamint felhívni a figyelmet a biztonságos közlekedés szabályaira. Segítségünk-re voltak ez alkalommal is a Baranya Megyei Rendõr-fõkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztályánakmunkatársai, akik tanácsokkal segítették hallgatóinkat, ingyenes gravírozási lehetõséget kínáltak fel, a Fit-Boys Kerékpár szaküz-let és szerviz munkatársai pedig a kerékpárok átvizsgálását vállalták.

White Coat CeremonyAz ünnepség keretén belül közel 400, pre-klinikai tanulmányait megkezdõ orvostanhallgató vette át az Orvoskar ajándékaképpenaz orvosi hivatás jelképét, a fehér köpenyt az oktatásukban jelenleg résztvevõ klinikák igazgatóitól. A rendvényen magyar, angolés német programos hallgatók együtt vesznek rész, a rendezvény, amellett hogy kari, hivatalos ünnepség, kitûnõ közösségformá-ló erõvel bír.

30


Legjobb diákjainkIntézetünk több évtizedes hagyományát folytatva, 2018. május 14-én köszöntöttük az év-közi írásbeli tesztek összesítése alapján legjobb eredményt elért hallgatóinkat. A több,mint 700, elsõ évfolyamra beiratkozott hallgatónk közül a legjobb teljesítményt nyújtó di-ákjaink szintén a hagyományoknak megfelelõen a dékáni vezetés könyvjutalmában is ré-szesültek. Az általános orvos és fogász szakos hallgatók képzése külön zajlik, ennek meg-felelõen az egyes szakok legjobbjait külön hirdetjük.

A 2017/2018-as tanév legjobbjai: Molekuláris sejtbiológia tárgy, általános orvos szak:

1. helyezett: Tóth-Benedek Anna (a molekuláris sejtbiológia tantárgylegjobbja egyben a Tigyi András emlékplakett kitüntetettje)

2. helyezett: Dorogi Kíra3. helyezett: Softic Ármin4. helyezett: Bécsi Bálint5. helyezett: Szabó Kíra6. helyezett:Frim Levente

Fogász szak:1. helyezett: Plagányi Fanny

Molecular Cell Biology, általános orvos szak:1. helyezett: Ishida Koh (Best performance in Molecular Cell Biology)2. helyezett: Kim Su Gyeong

Fogász szak:1. helyezett: Rahneshin, Ehsan2. helyezett:Jalali, Aliyeh

Molekulare Zellbiologie, általános orvos szak:1. helyezett: Metzler, Jonathan (Jahrgangsbiologe im Bereich der Molekularen

Zellbiologie)

Összeállította: Dr. Bátor Judit

A csoportképen (balról jobbra): Bécsi Bálint, Softic Ármin, Frim Levente, Szabó Kíra,Tóth-Benedek Anna, Aliyeh Jalali (a hátsó sorban), Plagányi Fanny, Jonathan Metzler(a hátsó sorban), Kim Su Gyeong, Ishida Koh, Ehsan Rahneshin.

Tóth-Benedek Anna

Plagányi Fanni

Ishida Koh

Rahneshin, Ehsan

Metzler, Jonathan

31

2018 OKTÓBER

A 2018/2019-es tanévet 705 elsõéves hallgató kezdi meg karun-kon a legfrissebb adatok szerint. 198-an nyertek felvételt a ma-gyar általános orvos szakra, 44-en a fogorvos szakra, a németprogramban összesen 184-en (általános orvos, fogorvos) kez-dik meg tanulmányaikat, az angolban pedig 279-en (általánosorvos, fogorvos és biotechnológia). Aszámok mögötti tartalom-ról, a tendenciákról, valamint a jövõbeni tervekrõl is beszélget-tünk dr. Czopf László megbízott oktatási dékánhelyettessel.

– Az összesített adatokat látva hasonlóan alakult a tavalyi és azidei elsõéves hallgatók aránya. Úgy tûnik, a kar népszerûségetöretlen úgy a magyar nyelvû, mint az idegen nyelvû progra-mokat illetõen.

– Elégedett vagyok idén is mind a három tannyelvû felvételi el-járásunkkal. Amagyar programmal azt szeretnénk képviselni, hogyaz ország egyik fontos orvos- és fogorvos-utánpótlást biztosító ka-ra vagyunk, még akkor is, ha a hallgatóink zöme külföldi. Idegentannyelvû programjainknál pedig arra törekedtünk – tekintettel ok-tatóink számára, nyelvtudására valamint oktatótermeink befogadóképességére –, hogy az alapozó modulban a létszám egyelõre nenövekedjen. A hallgatói létszámnövelés akkor lesz megvalósítható,ha ehhez a Modern Városok Program általi infrastrukturális fejlesz-tések is hozzájárulnak. Ez fokozatosan történik majd, ahogyan eztdr. Nyitrai Miklós dékán is megfogalmazta pályázatában.

A mennyiség helyett tehát jelenleg is a minõségre helyezzük ahangsúlyt, ennek ellenére a német programban részt vevõ hallga-tók létszáma nõtt: több német hallgató folytatja ugyanis nálunk atanulmányait a másod- vagy a harmadév után, és nem tér visszaNémetországba. Az ottani egyetemek túlterheltsége miatt nem tud-ják õket megfelelõ számban fogadni.

– Elmondható az, hogy minden szakra nagy volt a túljelent-kezés?

– Igen. A külföldi hallgatók jelentkezési stratégiája nagyon kü-lönbözõ. A német hallgatók rendszerint egyszerre jelentkeznek azösszes olyan magyarországi képzõhelyre, amely a német oktatást fel-ajánlja, így a budapesti, a szegedi és a mi egyetemünkre is. Emiatt afelvételi eljárás tartalmaz bizonytalanságot, és lényegesen több je-lentkezõnek kell kiküldenünk az értesítést a sikeres felvételirõl, mintahányan ténylegesen nálunk tanulnak majd. A túljelentkezés itt öt-szörös, és többszörös az angol programban is. A túljelentkezés azértfontos, mert így a legjobbak közül tudunk választani. Ez egyrészt ahallgatók tanulmányi eredményességének záloga, másrészt hozzájá-rul az oktatás zökkenõmentességéhez, magas színvonalához.

– Lehet-e többet tenni azért, hogy a hallgatók számára mégvonzóbb legyen a kar?

- Karunk és az egyetem is törekszik arra, hogy a felvételi eljá-rásban növeljük a hatékonyságot. A külföldi hallgatók verbuválásasorán dolgozunk a közvetítõi rendszer bõvítésén és erõsítésén, to-vábbá olyan kritériumrendszer kidolgozásán, amely a jobb képes-ségû, magasabb elõképzettségû jelentkezõket részesíti elõnyben. Anyelvi készségekrõl is egyre inkább meg kell gyõzõdnünk, hisz aközépfokú angol nyelvtudás megszerzésérõl szóló bizonyítványnem minden esetben fedi a tényleges nyelvtudást, a nyelv haszná-latának képességét. Ez pedig az alapozó modul tantárgyainak okta-

tását veszélyeztetheti, nehezítheti.A magyar nyelvû képzésben fontos a gimnáziumokkal való ak-

tív kapcsolattartás. Jelentkezõinket ezáltal már a felvételi eljárásmegkezdése elõtt magunkhoz köthetjük, és olyan személyesegyüttmûködést alakíthatunk ki velük, amely megkönnyítheti a ké-sõbbi jelentkezést, kötõdést és tanulást. Azt is biztosíthatjuk ezáltal,hogy nem Budapestre mennek továbbtanulni – ami egyébként ré-giónkban Pécs után a leggyakoribb irány –, hanem nálunk marad-nak.

– Van-e a szakok népszerûségében, erõsségében számottevõkülönbség?

– Természetesen adódnak különbségek. Az általános orvosi ésa fogorvosi szakunkon biztonságban vagyunk, itt a túljelentkezéselegendõ ahhoz, hogy a tehetséges hallgatók közül választhassunk.Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne teendõnk a továbbiak-ban is. Abiotechnológia már jóval szûkebb kört érint, esetében másverbuválási stratégia érvényesül. A kari szinten már nem hozzánktartozó, de testvérkarunknak tekinthetõ GyógyszerésztudományiKar jelentkezõi körének további fejlesztéséhez is évek szükségesekmég. A most szeptemberre tervezett német programjuk beindításaegyelõre nem járt sikerrel, ami részben a jelentkezõk közvetítésénmúlt, és a kapcsolatok megerõsítésével megoldódhat majd.

Összességében elmondható, hogy a jelentkezéseket illetõenigen kedvezõ, mondhatni elkényeztetett helyzetben vagyunk azegyetem többi karához és képzéséhez képest, de ezzel a kitüntetett-séggel felelõsen kell bánnunk.

– Fontos cél az is, hogy a végzetteket sikerüljön a karon tar-tani.

– Valóban, az oktatói és a klinikai orvosi utánpótlás kérdése ko-moly kihívást jelent. Ahhoz, hogy egy fiatal kolléga szándékot ésvonzalmat érezzen az egyetemi oktatói pálya iránt, már egyetemis-ta korában be kell kapcsolódnia a kar, az intézetek életébe. Ez je-lenti részben a közéleti aktivitást – gondolok itt a Hallgatói Rész-önkormányzat tisztségviselõire, a Hallgatói Oktatásfejlesztési Cso-port tagjaira, a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesületének önkéntese-ire, hallgatói mentorainkra, kulturális programjaink, valamint a kü-lönféle jótékonysági rendezvények szervezõire –, de leginkább aTudományos Diákkörben és a Demonstrátori Diákkörben részt ve-võ hallgatók azok, akik a képzésük során fel tudják mérni, mennyi-re örülnének az oktatói, kutatói munkának, az egyetemi karriernek.A középiskolákkal való kapcsolattartás ezért is fontos. Minél ha-marabb kialakul ugyanis a diákok kötõdése a karhoz, annál inkábbszámolhatunk hosszabb távú elkötelezõdésükkel. Nekünk kell te-hát olyan helyzetet teremtenünk és úgy gondoznunk a tehetségeket,hogy belõlük aztán jó egyetemi oktatók lehessenek.

– Természetesen ehhez szükség van karizmatikus oktatók-ra is.

– Dékánhelyettesi munkám kezdetén õszintén meglepett az,hogy mennyi kiváló oktatónk van. Tehetségük és motivációjukmegnyilvánul saját tárgyaik oktatásának szakmai és didaktikai vo-natkozásában, de más területeken is, legyen az sport vagy mûvé-szet. A kar egyik legfontosabb feladata az, hogy egyéni motiváció-jukat támogassa, lehetõségeiket szélesítse. Kívánatos, hogy oktató-ink nemzetközileg is elismertek legyenek, hisz ez jelzi és biztosít-

„A jelentkezéseket illetõen igen kedvezõ helyzetben vagyunk egye-temünk többi karához és képzéséhez képest”

– tanévkezdõ interjú dr. Czopf László megbízott oktatási dékánhelyettessel

32


ja korszerûségünket, egyben lehetõséget teremt az oktatócserékreis. Nem egy külföldre szakadt orvosunk, kutatónk és oktatónk éle-tében elérkezik az a pillanat, amikor úgy érzi, visszatér a hazájába.Nagyon fontos az is, hogy elõttük nyitott legyen az ajtónk, amin habelépnek, az nem korlátozottságot és visszalépést jelent számukra.

– Sarkalatos, és nehezen megoldható kérdés a kiscsoportosoktatás megvalósítása, ami a külföldi egyetemeken is problé-mát jelent. Ehhez a megfelelõ oktatói létszám mellett elegendõtanterem, és jól kialakított kórtermek is szükségeltetnek.

– Ez igen fontos cél, hiszen nagyon nehezen fogadható el pél-dául az, hogy egy anatómiai gyakorlaton a második sorban álljon ahallgató, és a többiek feje fölül, alig lásson rá a boncasztalra, vagy az,hogy a nagy csoportlétszám miatt ne juthasson a klinikai gyakorlato-

kon a betegek közelébe. Törekednünk kell arra, hogy a jelenlegi,nagyjából 24 fõs hallgatói csoportok helyett a gyakorlati órákon en-nél kevesebben legyenek. Középtávon reális célnak egyelõre a 12 fõscsoportokban zajló gyakorlati oktatást tartom, de ennek megvalósítá-sa komoly személyzeti és oktatásszervezési fejlesztést is igényel. Akórtermek általában kicsik, ez a betegek szempontjából elõnyös,azonban az oktatásra nézve már nem. A 12 fõs csoportokat tehát to-vább kell osztani, az oktatói, segédoktatói létszámot pedig ennek ará-nyában kell emelni. A Modern Városok program sokat segít abban,hogy közelebb kerüljünk a megoldáshoz, azonban a klinikákon isvéghez kell vinni a fejlesztéseket, és más forrásból megteremteni afeltételeket.

Schweier Rita

Krepuska Géza-díjat kapott dr. Gerlinger Imre professzorA Magyar Fül-Orr-Gégeorvosok Egyesületének 55.nemzeti konferenciáján – amit Szegeden rendeztekszeptember 13-a és 16-a között, Krepuska Géza-díjjaltüntették ki dr. Gerlinger Imre professzort, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatóját.

Krepuska Géza az elsõ, nemzetközi hírû magyarfülészprofesszor volt, aki Budapesten, a Rókus kór-házban dolgozott, és pályafutása csúcsán, a múlt szá-zad 20-as és 30-as éveiben tevékenykedett. Õ volt az,akinek sikerült elérnie, hogy orvosprofesszorkéntmegváltoztatta a trianoni határokat, ugyanis az antantbizottság Budapesten tartózkodó angol tagjának kró-nikusan gennyedõ fülén életmentõ mûtétet hajtottvégre. A hálás angol tisztviselõ közremûködése révén három észak-magyarországi falu, 15 négyzetkilométernyi terület és Krepuska pro-fesszor bazaltbányái is visszakerültek Magyarországhoz. Emlékére a család tagjaiból, valamint a neves hazai fül-orr-gégészekbõl állóKrepuska Alapítvány kuratóriuma kétévente díjat adományoz annak a kollégának, aki a hazai hallásrehabilitáció és a fülsebészet terén je-lentõs eredményeket ért el.

Idén a hallásrehabilitáció és a fülsebészet fejlesztésében elért pécsi eredményeinek elismeréseképpen a díjat dr. Gerlinger Imre pro-fesszor kapta.

Új elnöke van az Onkológia és Sugárterápia TagozatnakKásler Miklós, az EMMI minisztere, a Szakmai Kollégium Onkológia és Sugárterápia Tagozatának volt elnöke miniszteri kineve-zését követõen, 2018. június 26-i hatállyal kinevezte a tagozat új elnökét és tagjait.

Az Onkológia és Sugárterápia Tagozat új elnöke dr. Polgár Csaba professzor, az Országos Onkológiai Intézet fõigazgató fõorvosa, tagjaidr. Mangel László professzor, a Pécsi Tudományegyetem Onkoterápiás Intézetének igazgatója és dr. Mátrai Zoltán, az OOI Daganatsebé-szeti Központjának vezetõje lettek.

Ezzel egy idõben az Onkológia és Sugárterápia Tanácsban megüresedett három helyre a Magyar Onkológusok Társasága dr. HorváthZsoltot, a Bács-Kiskun Megyei Kórház Onkoradiológiai Osztályának vezetõjét, a MOT leendõ elnökét, dr. Hitre Erikát, az OOI ”B” Bel-gyógyászati Osztályának fõorvosát, a Magyar Sugárterápiás Társaság pedig dr. Ágoston Pétert, az OOI Sugárterápiás Központjának fõor-vosát, az MST leendõ elnökét delegálta - tudatták közleményükben.

Forrás: weborvos.hu

Pécsi kardiológus az Európai Kardiológiai Társaságmunkacsoport-vezetõségében

Tóth Kálmán professzor, a PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika igazgatója, a Magyar KardiológusokTársasága elnöke a 2018-as Európai Kardiológiai Társaság (ESC) tisztújító választásai során az ESCWorking Group on Coronary Pathophysiology and Microcirculation vezetõségi (nucleus) tagja lett. Ilyenmagas pozíciót az ESC-n belül pécsi kardiológus még nem töltött be.

33

2018 OKTÓBER

A jelen írás arra keres választ, mi lehetett az oka annak, hogy Sem-melweis egyszerûnek, logikusnak és praktikusnak tûnt felfedezését nemfogadta el kortársainak többsége, sõt még halála után is jó néhány évenát csak egyfajta óvatos elfogadás jellemezte azokat. Igyekeztünk min-dent Semmelweis eredeti szavai alapján felidézni, részben az OrvosiHetilapban 1858-ban megjelent magyar nyelvû cikksorozata alapján,részben az 1860-as év végén elkészült német nyelvû összefoglaló köte-tét fgyelembe véve. Semmelweis ugyan mindent megtett annak érdeké-ben, hogy ok-okozati kapcsolatot bizonyítson a gyermekágyi láz kiala-kulása és az azt okozó, kézre tapadt fertõzõ anyagok között, mindeznem volt elegendõ. Akorszak elfogadott teóriája szerint a fertõzést a le-vegõben elõforduló miazmák közvetítik, így ebbe az elméletbe nem-igen fért bele a fertõzõ kéz okozta fertõzés teóriája. Arra a következte-tésre jutunk, hogy Semmelweis ok-okozati láncolatából egy fontosláncszem kimaradt, mégpedig az általa jogosan feltételezett kórokozókszemmel láthatóvá tétele, azaz mikroszkóppal történõ kimutatása. Errevégül is csak Semmelweis halála után két évvel került sor. Ha a nevesmagyar orvos egy kicsit jobban átgondolta volna a mikroszkopizálás le-hetõségét, akkor módja nyílt volna arra, hogy az általa még Bécsbenmegismert s már ott mikroszkópos kísérleteket folytató – késõbb Fran-ciaországban élt – tudóssal, Gruby Dáviddal felvegye a kapcsolatot.Gruby az 1840-es és 1850-es években a mikroszkópos technika egyikjelentõs úttörõje volt, s különösen szövettani vizsgálatai nemzetközilegis ismertek voltak. Grubynak a semmelweisi kutatásokba történt esetle-ges meghívása talán megmenthette volna Semmelweiset a fölöslegeskritikáktól és a cáfolatoktól (köztük Virchow kellemetlen elutasításai-tól), s akkor ma õt emlegethetnénk az elsõk között a patogén baktériu-mok felismerõi sorában. A mikroszkóp használatának elmaradása voltSemmelweis tragédiájának legfõbb elõidézõje. Közben a pesti egyete-men is egyre többen kezdtek mikroszkópos megfgyelésekbe, de senkinem ajánlotta fel számára, hogy munkáját mikroszkópos vizsgálatokkalsegítse. Az utókor végül is igyekezett õt rehabilitálni és a noninfekcióelvének kimondójaként és megvalósítójaként a világon valaha élt 10legnagyobb orvos sorába emelni, de mindez életében nem adatott megszámára.

Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója évében az OrvosiHetilap Szerkesztõségének felkérésére készített tanulmány.

Sokszor szokták idézni a nagy Joseph Lister (1827–1912) megálla-pítását: „Semmelweis nélkül mûködésem semmis volna: Magyarországnagy fának köszönheti az új sebészet a legtöbbet.” Valóban megható,hogy az antisepsis módszerének kidolgozója, a karbolsavas fertõtlenítésfeltalálója ilyen szépen nyilatkozott Semmelweis Ignácról, az asepsistanának megalkotójáról.

Lister kijelentésével mindössze az a gond, hogy õ ezt soha nemmondta, egyébként pedig nem õ volt a karbol-savas fertõtlenítés egye-düli feltalálója.

„A seborvos mind magát, mind szerszámát megmossa!”A történet Magyarországon 1803-ban kezdõdik, amikor – hacsak

átmenetileg is – a sebészet oktatását a bonctan tanárára bízták. Mivel azanatómián a formalinnal való tartósítást még nem ismerték, a boncoló-orvos könnyen lehetett a fertõzés közvetítõje.

Afertõzés elõidézésében tehát kulcsfontosságú szereplõ az a bonco-lóorvos, aki boncolhatott és szülészeti feladatokat is elláthatott. A bábanem boncolhatott, de az ország nagy részében a szülészeti feladatokatéppen õk látták el. Rájuk szigorú fertõtlenítési szabályok vonatkoztak,ennek kinyomtatott változata 1802-tõl volt forgalomban, tegyük hozzá:kötelezõ jelleggel.

1802-ben jelent meg Gyõrben Zsoldos János (1767–1832) Veszp-rém megyei fõorvosnak az „Aszszony’orvos mellyben a’ szüzeknek, a’házas, terhes ... asszonyoknak nyavalyáik adatatnak elõ” címû munká-ja. Ez a könyv az elsõ olyan magyar nyelvû munka, amely a bábák szá-mára kötelezõ tisztasági rendszabályokat ír elõ.

Zsoldos János fõorvos másik munkája, a “Diaetetika vagy Azegésséget fenntartó, és a’ betegségtõl tartóztató rendszabások” 1814-ben került ki a sajtó alól. Ebben már a szabályok egy része a seborvo-soknak szólt. Ebbõl idézünk:

„A Seb-Orvos különösen arra vigyázzon, hogy sebes kézzelvalamelly rothadt, vagy ragadvány sebhez ne nyúljon; máskor-is mindmagát megmossa, mind Borbély eszközeit megtisztítsa. Sértve lévõTestünkbe egyenesen szívattatik-be a’méreg. A’Seb-Orvos mind maga,mind eszközei által elragaszthatja a’nyavalyát, ha ki nem tisztítja mindmagát, mind eszközeit. Hányszor nem történtek a’ fetskendezés miattvaló veszedelmes torok-gyékok, kankók, ’s vég-bél nyavalyák.”

Az 1814-es mû sikerén felbuzdulva Zsoldos János testvére, ZsoldosJákob 1817-ben az orvosi szakmunkát átírta afféle verses egészségügyirendszabálygyûjtemény formájában, ’Egésség regulái’ címen. Ebbenígy szól a seborvosokhoz:

Seborvos’ kötelességeA’ seborvosLégyen okosÉs vigyázzon eszével,Hogy ragadványVagy rothadványSebhez sebes kezévelNe nyuljon, – sõtMáskor is Õt’Ha hívják, – ezt meg tartsa,Hogy mind magát,Mind szerszámátMeg mossa’ s meg tisztitsa.

Zsoldos Jákob verses rendszabályai népszerûek lehettek, mert a kö-vetkezõ évben Fodor Gerzson professzor is hasonló poétai kísérletettett, iskolások számára. Mûve 1818-ban Sárospatakon jelent meg ezzela címmel: „Az egésség fentartásáról való rendszabások diaetetica. Azoskolák számára készítette Zsoldos János. Versekbe foglalta FodorGerson.” Fodor ismét arról ír, hogy egészségügyi beavatkozás elõtt akéz fertõtlenítése a seborvosok és a bábák számára is kötelezõ.

A’seborvos sebes kezét ne értesse A’rothadt’s ragadvány sebhez, neillesse. Máskor is megmossa magát és kezeit, Megtisztitsa gyakran bor-bély eszközeit. Sebes kézzel bába a’szülõhöz ne nyulj, Aztán etzettel ésszappannal tisztulj. Ha ragadós sebe vagyon te szülõdnek, Tarts olaj,vaj, vagy zsir kenetet kezednek. Szülés után lugot, hamut és szappantkenj Kezedre, más szülõ Asszonyhoz akkor menj.

Forrás: Orv Hetil. 2018; 159(26): 1055-1064

Semmelweis – egy gondolkodó emberTudománytörténeti tanulságok

Gazda István dr.Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet, Budapest

34


Szállási Árpád, a neves orvostörténész hívta fel a figyelmünket ar-ra, hogy a Zsoldos–Fodor-mûvet egy évvel megelõzte Lugosi FodorAndrásnak, Doboka vármegyei fõorvosnak a „Szülést segítõ tudományés mesterség” címû kétkötetes munkája (Pest, 1817), amelyben különfejezet szól a „gyermekágyi hideglelésrõl”. A mû szerzõje megállapítja,hogy a nemi részek vagy a hashártya „külömbféle ingerek miatt” jöhet-nek gyulladásba. Horn, Mende, Naegele, Schmidmüller valamennyiengyulladásnak tartják, és lobellenes kezelésben részesítik.

Összegezzük: idehaza a kézfertõtlenítés az 1810-es évektõl kezdõ-dõen a különbözõ tankönyvekben, verses tankölteményekben – mint-egy kötelezõen betartandó tanácsként – elõíratott. Az egészségre neve-lõ, seborvosoknak és bábáknak egyaránt szóló Fodor-féle verses tanács-adó pedig akkor került ki a sajtó alól, amikor Semmelweis Ignác meg-született, szóval 1818-ban.

Semmelweis: „A modern orvostan virágzásának forrása a kór-bonctanban keresendõ” (1844)

A konzervatív L. J. Boër professzornak 1822-ben történt nyugdíja-zásával a bécsi egyetem szülészeti klinikáján felerõsödött a kórboncta-ni irányzat. Az alig 34 éves J. Klein professzor elõírta a hullagyakorla-tokat, így a gyermekágyi halálozás 0,84%-ról 7,45%-ra ugrott. Szemetszúró tény volt ez, csak a magyarázatok maradtak misztikusak és meg-foghatatlanok.

1833-ban a bécsi szülészetet két osztályra osztották, mivel a II. Jó-zsef által alapított Allgemeines Krankenhaus új szárnnyal bõvült; ebbeköltözött Klein tanár – mint az I. sz. osztály igazgatója –, a régibenBartsch maradt a II. szülészeti osztály vezetõjének. A hallgatókat és abábákat egyenlõ számban osztották el a két osztály között, így a halan-dóság közel megegyezett a két osztályon. Semmelweis beiratkozásánakévében viszont magasabb volt a II. sz. klinikán, összességében pedigmessze felülmúlta a kórbonctan bevezetése elõtti idõkét. Ezt a döbbe-netes tényt a szülésre váró asszonyok hamarabb jelezték, mint az orvo-sok. Különösen 1840 után változott a helyzet, amikor a legfelsõbb ha-tározat valamennyi bábanövendéket a II. sz. bécsi szülészeti klinikáraosztotta be (számukra tilos volt a boncolás), az I. sz. klinikán viszont na-gyon komolyan felugrott a halálozási arányszám. 1846-ban például öt-ször több anya halt meg a Klein-klinikán, mint a bábákat képzõ Bartsch-osztályon. Az eltérés és a halálozások oka ismeretlen volt.

Abban az évben került a kórbonctani katedrára Rokitansky, amikorSemmelweis az oklevelét átvette. Semmelweis már akkor érdeklõdött akórbonctan iránt, gondoljunk csak arra, hogy 1844 tavaszán botanikaitárgyú orvosdoktori értekezésében ezt írta: „A modern orvostan virág-zásának forrása a kórbonctanban keresendõ.” Dolgozatának erre arészletére kevesen figyeltek fel.

Semmelweis klinikai léte elsõ hónapjaiban már felfigyelt a két osz-tály eltérõ arányszámaira. Így emlékezett rá 1858-ban a Hetilapban:„Bécsben két szülészeti osztály van, éspedig oly kapcsolatos összefüg-gésben, hogy mindkettõnek ugyanazon egy elõszobája van. A fölvételváltakozva minden 24 órában majd az I., majd a II. osztályon történik.(…) Mindkét osztályon körülbelül ugyanannyi szülés jõ elõ, névszerint3 ezer és egynéhány száz mindenik osztályon külön. Évek hosszú soraóta a halálozási arány mégis oly különbözõ volt, hogy míg azon osztá-lyon, melyen a bábák képeztetnek 3 ezer néhány százra menõ szülésután a halálozás középszámítás szerint a 60-at meg nem haladta, addigugyanannyi szülés mellett a szülészek osztályán a halálozási szám 600–800 közt ingadozott.”

Mindezeken Semmelweis elgondolkozott. Vajon mi lehet az eltérésoka? A csak nõknél tapasztalt gyermekágyi láz miért dúl az egyik osz-tályon, s miért szed jóval kevesebb áldozatot a másikon? Nyilván nemlehet járványról szó, hiszen az a kórház minden részlegébe eljutna.

Aztán az is feltûnt Semmelweisnek, hogy ha valakinél koraszülésindult be, akkor az õ esetükben nagyon ritkán fordult elõ gyermekágyi

láz. Magyarázata: „Koraszüléseknél elsõ indicatio a szülést lehetõlegfeltartóztatni. Ennek az indicatiónak a folyománya, hogy az ilyen nõketnem használták fel a nyilvános tanítás céljaira s ezért nemi szerveik nemjutottak bomlott szerves anyagokkal érintkezésbe.”

És ugyanilyen ritkán fordult elõ ez a fertõzés azoknál, akik nem ju-tottak el a klinikáig, hanem az utcán vagy szekéren vagy hintóban szül-tek, s ezt követõen hiába vitte el õket a négykerekû jármû a klinikára, azanyákat és csecsemõjüket már nem vették fel, hanem hazaküldték, s ezsokak számára az életben maradást jelentette.

A bonctani irányzat jellegzete volt a bécsi orvosi iskolánakSemmelweis Skoda professzornál töltött gyakorlati ideje alatt is-

merkedett meg a „statisztikai-numerikus” táblák alkalmazásával.Sziszifuszi munkával feldolgozta az anyák halandóságának alaku-

lását a bécsi szülészeti klinikán 1784-tõl mûködése idõszakáig, tehát1846–47–48-ig. Hasonló módon angol és ír szülõházak közel 100 évesidõsorait éppúgy tanulmányozta, mint a párizsi szülõkórházak történe-tinek mondható adatait. Mindezekbõl empirikus, induktív úton igyeke-zett következtetésekre jutni.

Mádai Lajos megállapította, hogy „a bécsi szülészeti klinikákon6–7000 szülési eset olyan tömegjelenséget alkotott, mely a nagy szá-mok törvényének érvényesülését, mérését, tudományos következteté-sek levonását tette lehetõvé. Semmelweis tudománytörténeti jelentõsé-gét azonban nemcsak a vizsgált tömegjelenség, a gyermekágyi láz sta-tisztikai megfgyelése lehetõségének felismerése határozza meg, hanemsok tekintetben eredeti elemzési módszerei (az idõsorok elemzése, asokoldalú csoportosítások, a párhuzamos változások módszere stb.) is.

Magyarországon a XVIII. és XIX. század leíró statisztikai iránya,majd a politikai aritmetikusok elõbbinél szûkebb mûködési köre után amodern oknyomozó statisztikai korszak elsõ kimagasló képviselõjeSemmelweis volt. Semmelweis statisztikai koncepcióinak és módszere-inek több oldalú tanulmányozása alapján megállapítható, hogy szemé-lyében – nemcsak hazánkban, hanem nemzetközileg is – a tudományosorvosi statisztika úttörõjét kell értékelnünk.”

Bruck Jakab írta 1885-ben: „Tanulságosak e viszonyokra nézve abécsi cs. kir. Közkórház kimutatásai. Ha végigtekintünk rajtuk az inté-zet megnyitásától, vagyis 1784. augusztus 16-tól egészen 1847-ig, lehe-tetlen, hogy szemünkbe ne tûnjék az a lényeges különbség, mely a szü-lõnõk egészségi viszonyai tekintetében az 1823. évet követõ idõszak ésaz azt megelõzõ évek közt létezik. Ugyanis 1784-tõl 1823-ig van 25 év,melyben a szülõnõk halálozása 1% alatt maradt; hét év, melyben e ha-lálozás valamivel nagyobb volt 1%-nál; öt év, melyben a halálozás va-lamivel túlhaladta a 2%-ot. Csakis egy évben tett ki a halálozás 3,2%-ot és csupán egyben szállt fel 4,98%-ra. Ellenben 1823-tól 1847-ig a ha-lálozás legkisebb mérve máris 2,15%-ot mutat, míg a többi években –eltekintve az 1842. évtõl, melyben a szülõnõknek nem kevesebb, mint2,10%-a halt el – a gyermekágyasok halálozási aránya 3 és 8% közt in-gadozik.”

Idézzük Semmelweiset: „1841-ben, amikor a bonctani irányzat jel-legzete volt a bécsi orvosi iskola(nak), 3036 ápolt közül 237 gyermek-ágyas halt meg, vagyis 7,7 százalék. 1842-ben 3287 ápolt közül 518gyermekágyast ragadott el a halál, ami 15,8 százaléknak felel meg.1843-ban 3060 ápoltra 274 haláleset, vagyis 8,9 százalék jutott.”

1847 március: a Kolletschka-élményMég nagyobb lett a megdöbbenése, amikor 1847 márciusában –

Itáliából visszatérve – elolvasta a fatalon elhunyt orvostanár kollégájá-ról készült boncolási jegyzõkönyvet, amelybõl kiderült, hogy kollégá-ja, Kolletschka, a törvényszéki orvostan tanára egy boncolási sérülésfolytán vérmérgezésben halt meg, s Semmelweis felfigyelt arra, a szek-ciós lelet mindenben megegyezett a gyermekágyi lázban elhunyt nõkleletével.

35

2018 OKTÓBER

Ekkor hasított belé a felismerés: a boncolás közben szerzett sérülé-sen keresztül rothadó hullarészek („szerves bomló anyag”) jutottak aboncolóorvos szervezetébe, és ez indította meg ugyanazt a szeptikus fo-lyamatot, mint amelyet õ sok-sok anya esetében látott. Ennek a felfede-zésnek döbbenetes része volt az is, hogy rájött: a gyermekágyi láz nemkizárólag a nõket sújtja, hanem a férfakat éppúgy, feltéve ha rothadóhullarészek okozta fertõzés indul el bennük.

„Éjjel-nappal üldözött Kolletschka betegségének a képe, s egyre nö-vekvõ határozottsággal kellett elismernem, hogy az a betegség, amely-ben Kolletschka meghalt, és az a betegség, melyben annyi száz gyer-mekágyast láttam elpusztulni, egy és ugyanaz.” A Kolletschka-élménytehát nem túlzott, maga Semmelweis írja le, nincs okunk kételkedni sza-vaiban.

Markusovszky írta 1861-ben az Orvosi Hetilapban: „Ha a gyermek-ágyi láz folytán elhalt szülõ és magzata boncvizsgálati eredménye iden-titásából, így okoskodott Semmelweis, azt kell ítélnünk, hogy mindket-ten ugyanazon kórnak estek martalékul, úgy a Kolletschka halál utániboncvizsgálatából is ésszerûen és joggal következtethetjük, hogy a be-tegség, mely életének véget vetett, lényegében ugyanaz lehet, melyszülházakban hasonló tünemények és kórtermények mellett annyi viru-ló életet pusztított ki. Kolletschka pedig nem sebzés, de a sebnek rothadtállatszerves anyaggal való megfertõzése, s a vérnek ez általi romlásafolytán múlt ki; tehát szülõknél is ez okban kell vagy lehet legalább alegnagyobb valószínûséggel a halálos betegség magvának rejleni.”

A kérdés ezután már csak az volt, hogy a boncolóorvosnál meg-figyelt fertõzési folyamat hogyan juthatott el a kórtermekbe, aholegyébként egészséges anyák várnak szülésre.

1847 május: a következtetés1847 májusában az arányszámok elemzését követõen Semmelweis

úgy vélte, hogy a legfõbb különbség az, hogy a II. számú klinikán, aholcsak bábákat képeznek, a tananyagban nem szerepel a kórbonctan: a bá-bák nem vettek részt boncolási gyakorlatokon, ez viszont az I. számúklinikán az orvostanhallgató kollégák számára kötelezõ tantárgy, köte-lezõ gyakorlat volt.

Úgy vélte, hogy a Kolletschkánál leírt szeptikus elváltozások és agyermekágyi láz tünetcsoportja lényegileg azonos kórforma, amelykontakt úton terjed. Arra próbált rámutatni, hogy a bonctermekbõl azorvosok és a medikusok saját kezükön viszik fel a kórtermekbe azokata bomló szerves anyagokat, amelyek a szülésre váró nõk vizsgálata so-rán az õ szervezetükbe is bejutnak, és ez idézi elõ a szeptikus lázat.Semmelweis a klinikán azt tapasztalta, hogy az orvosok és a medikusoka boncolási gyakorlat után – afféle tessék-lássék kézmosás után –ugyanabban az öltözetben mentek a szülõszobába belsõ vizsgálatot vé-gezni. Semmelweis tehát a kötelezõ kézfertõtlenítés hiányában látta azokot, ami egyszerû és igencsak logikus magyarázat.

Markusovszky írja: „Hogy pedig a szülõknek a rothadt állatszervesanyaggali fertõzése lehetséges, azt egyelõre már onnan is bátran követ-keztethetjük, hogy egyrészt a bécsi iskola pathologico-anatomikus irá-nyánál fogva az orvosok és orvosnövendékek hullaboncolattal sokatfoglalkoznak, s a kezeikre tapadt anyag – mire már a szag mutat – szap-pannali mosás által sem távolíttathatik el onnan; s hogy másrészt az ilymódon megfertõzött ujjakkal vizsgált szülõk nemzõrészei a felszívó-dásra igen is képesek.”

Semmelweis megoldási javaslata: „Föltettem, hogy a szülész vizs-gáló kezéhez tapadó hullarészek voltak az elsõ szülészeti klinikán levõnagyobb halandóság okozói; ezeket a chlormosások elrendelésévelmegszüntettem.”

„Hogy a kézhez tapadó hullarészeket elroncsoljam, 1847 máju-sanak körülbelül felében – a napra már nem emlékezem – chlorina liq-uida-t használtam, mellyel magamnak is s minden tanítványomnakmeg kellett a vizsgálat elõtt kezeit mosnia. Egy idõ múlva magas ára

miatt elhagytam a chlorina liquida-t s a sokkalta olcsóbb chlormészretértem át.”

Ezt írta 1847-rõl: „April havában 57 halt meg. Majus közepén, anél-kül hogy a napot bizton meghatározhatnók, rendeltett meg a halvany-mozsdás. Ezen hónapban 36 halt el. – Innen kezdve Juniusban 6, Julis-ban 3, Augustusban 5, Septemberben 2, October 11, November 11, De-cember 8.”

A további hónapok eredményeiAz eredmény az volt, hogy a halandóság az elsõ szülészeti klinikán

ugyanoly határok közé szorult, mint amilyenek közt a másodikon ismozgott; miként ezt az imént feltüntetett számok is mutatják. Így tehátjogosult az a következtetés is, hogy az elsõ szülészeti klinikán levõ ha-landósági többletet valósággal a kézhez tapadó hullarészek idézték elõ.

Markusovszky így összegzi Semmelweis további tapasztalatait: „Aforrás, melybõl a gyermekágyi lázt okozó fölbomlott állatszerves anyagvétethetik, eddigi tapasztalatok szerint 1. mindennemû és korú hulla,bármily betegség ment légyen elõre, csak a rothadás foka bír befolyás-sal – ez volt a bécsi szülház nagy megbetegedésének oka; 2. mindenne-mû és korú beteg, ki oly betegségben szenved, mely felbomlott állat-szerves anyag termelõdésével jár, legyen az gyermekágyiláz, vagycsontszú, fene, evesedõ rákos elfajulás stb.; e forrás leginkább magán-gyakorlatban, de oly kórházakban is szerepel, hol a szülész vagy bábaegyszersmind evesedõ fenés sebek gyógykezelésével vagy hasonló baj-ban szenvedõ nõk gyógyápolásával foglalkozik; – 3. a test mindenne-mû fiziologikus állatszerves képletei, melyek a felbomlás bizonyos fo-kát érték el, például véralvanyok, genny, heti folyás stb.; különösen otttörténik, hol az ágynemû, ruha, eszközök és levegõ tisztántartására szi-gorú gond nem fordíttatik.

A felbomlott állatszerves anyag vivõje lehet eddigi tapasztalatokszerint a vizsgáló ujj, a mûtõ kéz, mûszerek, ágynemû, a körlég, sziva-csok, a bábák és ápolónõk kezei, ha gyermekágyasok vagy másnemûbetegek fölbomlott váladékaival érintkeztek, s azután szülõk- vagygyermekágyasokkal érintkezésbe jönnek, székelõ tálak, lepedõk, szóvalmindaz, mi fölbomlott állatszerves anyaggal megfertõztetik, s ez anya-got a felszívódásra alkalmatos ivarszervekre átvinni képes.”

Semmelweis írja: „Az 1848-ik év még kedvezõbb eredményt adott.3780 szülés után csak 45 volt halott, míg a bábák osztályán 3219 közül43 halt meg.

1849-ik évben September hóig a tanulók osztályán 60, a bábák osz-tályán 76 halt meg. (…) Ezen fényes siker azt bizonyítja, miként elõlegfölállított oka a halandóság különbségének a két osztályon, t. i. a tisztát-lan ujjak által föltételezett fölszívódás csakugyan az igazi ok, miután en-nek eltávolításával következménye is el lõn hárítva, s miután azelõttminden képzelhetõ és gyanút ébresztõ ok eltávolításának nem volt ezeneredménye.”

Ami pedig az oktatást illeti: “A tanítás céljai miatt az összes vajú-dók sorjában vizsgáltattak meg, úgy amint éppen egymás mellett feküd-tek, s elégségesnek tartottam, hogy minden vizsgálat után szappanosvízzel történjék a kezek mosása, mielõtt a következõ nõt megvizsgál-ták; feleslegesnek tartottam a chloroldattal való mosást két-két vizsgá-lat közt, mert hiszen a szülõszobában, ha már egyszer tisztává tétetett akéz a hozzája tapadó hullarészektõl, többé ilyenekkel nem volt bemocs-kolható.”

A cáfolókEz logikus, érthetõ, ellenõrizhetõ gondolatsor. Ennek ellenére Sem-

melweis fõnöke, Klein dr. egyáltalán nem volt hajlandó elismerni asemmelweisi tanokat, hiába állt ki mellette Hebra és mások. Klein ígyérvelt: Semmelweis „azt hitte, hogy a gyermekágyi láz oka bomló szer-ves anyagnak a szülõ nõkre történõ átvitele, és hogy a hallgatók kezé-nek a korábbi szappan helyett klórral történõ mosása el fogja távolítani

36


az okot, s vele együtt a gyermekágyi járványt”. Semmelweis nem csakazt hitte, hanem bizonyította is.

A konzervatív szemléletmód és az új elgondolásokkal szembenimesszemenõ tartózkodás azonban mindenütt akadálya volt (és maradt)egy-egy új tan elterjedésének.

„Módszeremmel számûzöm a rettegést a szülõotthonokból és meg-óvom a nõket, hogy a férj ne veszítse el a feleségét, a gyermek pedig azédesanyját.” Semmelweis szép gondolata jól ismert, csakhogy ezt ne-héz volt megvalósítani, a cáfolók szerint ugyanis a gyermekágyi lázvagy járvány vagy „atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus” befolyásokkövetkezménye, egyébként is évszakfüggõ, leggyakoribb elõidézõi pe-dig a kórtermi túltelítettség, a kórházi bútorzat, a csengettyû, a kigõzöl-gés és a félelem. És a cáfolók Semmelweis módszerét nem voltak haj-landók elfogadni, s nem ûzték el a rettegést a szülõotthonokból.

Elsõ cáfolata: a gyermekágyi láz nem járvány következménye!Komoly szaktudósok állították, hogy a gyermekágyi láz járványos

betegség, amely télen erõsebben dúl, mint a nyári hónapokban. Leg-alábbis erre következettek a statisztikai adatokból.

Semmelweis mindkét nézetet cáfolta: „Ha ez járványi befolyásnakleendett eredménye, akkor a betegségi és halálozási számnak szükség-képpen mindkét osztályon egynek kellett volna lennie, vagy e tény ki-magyarázására, és a különbség megfejtésére föl kell vetnünk, hogy ajárványbefolyás csupán 24 óráig tartott, éspedig mindannyiszor azon 24óra alatt, midõn az orvosi osztályon történt fölvétel. De még így is azegész szülészeti kóroda leendett alávetve az osztályok különbsége nél-kül, ha hogy a kórok járvány lett volna, miután a járvány nem csupánily közeli érintkezésbe lévõ helyre, de szokványosan sokkal nagyobbtérre terjed, ha csakugyan jelen van.

Második oka kétkedésemnek az volt, hogy ugyanazon idõben, mi-dõn a gyermekágyi láz a kórodán leghevesben dühöngött, éppen sem-mi ilyetén járvány nem mutatkozott a városban.

Harmadik ok: hogy évszakoknak éppen semmi befolyásuk nemvolt e járvány akár elõhozására, akár szüntetésére, mert az egész éven átegyenlõ mérvben dühöngött, éspedig évek hosszú során át. Holott másjár ványnál, ha a meleg elõsegíti azt, a hideg bizonyosan mérséklendistb. Itt teljesen változatlanul mindig egyaránt történt a halálozás.

Nem kevésbé fontos a negyedik ok: hogy tudniillik a gyermekágyiláz erõmûvi sértésnek lehet következménye, ami semmi más járvány-bajnál nem tapasztaltatik.

Leggyõzõbb végre az, hogy a legkedveltebb és legjobb sikerrelilyenkor alkalmazásba jön intézkedés a szerfeletti halálozás szüntetésé-re a szülészeti osztályok bezárása volt, miután meggyõzõdésileg ismer-ve lõn, hogy ha a terhesek a szülkórodán kívül szülnek, a megbetege-déstõl menten maradnak. A járványnak tehát mindannyiszor és rögtönvéget vetett a kórház bezáratása, mi más járványnál éppen ellenkezõleg,a betegség terjedését, és a halálozást inkább elõsegíti, vagy ha ezt nemis, de bizonyosan nem szünteti meg magát a járványt; pl. hányszékelés-nél (Cholera) a kórházakbani fölvétel megszüntetése a járvány dühön-gését azonnal soha meg nem akasztotta.

Ezen alapokok meggyõztek engem afelõl, hogy a baj ily számos ki-fejtésének oka nem lehet járvány, hanem helyi (endemische) vagyiscsupán olyan ok, mely az I. osztály helyiségeire van szorítva.

Ha továbbá ezen fölvett helyi okot a két kóroda viszonyaival egy-bevetem, kiderül, miként éppen a II. osztályon kellett volna inkább dü-höngeni a kóroknak, és az I. osztályon csekélyebb kellett hogy legyen ahalálozás, ami egészen ellenkezõen történt.”

1860-ban így összegzi a fentiekben leírtakat: „… a járványos befo-lyások oly hatalmasak, hogy vészhozó tevékenységüket semmiféle év-szak sem képes megfékezni; egyforma hevességgel dühöngenek a télszigorú hidege, a nyár nyomasztó hõsége idején.”

Második cáfolata: nincsenek gyermekágyi lázat okozó „atmo-sphaerikus, kosmikus, tellurikus” befolyások

Semmelweis: „Nem kételkedett benne senki, ki is jelentették ezer-szer, hogy azokat a rettenetes pusztításokat, melyeket a gyermekágyi lázaz elsõ szülészeti osztályon visz végbe, járványos befolyásoknak kelltulajdonítani. Járványos befolyások alatt még eddig pontosan meg nemhatározott atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus változásokat értenek,melyek néha egész vidékekre kiterjeszkednek és a gyermekágy általhajlamossá lett egyénekben gyermekágyi lázat idéznek elõ. Ha áll az,hogy Bécsnek atmosphaerikus, kosmikus, tellurikus viszonyai olyanok,hogy a gyermekágy által hajlamossá lett egyénekben a gyermekágyi lá-zat elõidézni képesek, akkor hogyan van az, hogy ezek az atmo-sphaerikus, kosmikus, tellurikus befolyások az esztendõk hosszú soránát fõleg a gyermekágy által hajlamosbóli elsõ szülészeti klinikán fekvõegyéneket ragadták ki az élõk sorából, míg ugyancsak Bécsben, ugyan-abban az épületben és ugyancsak a gyermekágy által hajlamossá tettmásodik osztályon fekvõ egyéneket oly feltûnõen kímélték? Elõttemsemmi kétség sincs az iránt, hogy ha a gyermekágyi láz pusztításai azelsõ szülészeti osztályon járványos befolyásoknak tulajdonítandók, ak-kor azoknak csekély hullámzásokkal a második szülészeti osztályon isismétlõdniük kellett volna; hiszen ellenkezõ esetben azt a ferde felfogástkellene vallanunk, hogy a járványos befolyások 24 órai alábbhagyások-nak és erõsbödéseknek lennének romboló hatásuk tekintetében alávet-ve és hogy évek hosszú során át épen az alábbhagyások estek össze amásodik szülészeti klinika felvételi napjaival, míg az erõsbödések azévek hosszú során át épen az elsõ osztály felvételi napjaira estek.”

Harmadik cáfolata: ez a betegség nem évszakfüggõHihetetlenül érdekes az a megállapítás, amely az akkor szülészeti

tankönyvek többségében olvasható volt, nevezetesen az, hogy a medi-kusokat is foglalkoztató klinikai szülészeti osztályokon télen jóval ma-gasabb volt a gyermekágyi lázban elhunytak aránya, mint nyáron.Ezért a kutatók egyértelmûen állították, hogy ez összefügg az évszak-okkal, a meteorológiai eseményekkel, és Virchow is híve volt ennek azelméletnek.

Angliában és Írországban a szülõkórházak esetében sokkal kisebbvolt a halálozási arányszám, mint Párizsban és Bécsben. A tudósok úgyvélték, hogy ez az éghajlati viszonyokkal van összefüggésben; ez azon-ban buta logika, a különbséget az okozta, hogy ezek a szülõkórházaknem voltak kapcsolatban a kórbonctani részlegekkel.

Hogy miért fertõzõdtek meg többen a téli hónapokban, mint nyá-ron? Semmelweis erre is magyarázatot adott: nyáron tanulmányi szünetvolt, nagyon lecsökkent a boncolásokon részt vevõ medikusok száma,így jóval kevesebben juttattak el fertõzõ anyagokat a kórtermekbe. Nema klimatikus tényezõk, az alig megmagyarázható jelenségek állnak aszámszerû tények mögött, hanem ez az egyszerû dolog: ha kevesebbenboncolnak, kevesebben tudnak fertõzni.

Negyedik cáfolata: nem a túltelítettség, bútorzat, kigõzölgés, féle-lem a betegség oka

Semmelweis: „Elsõ helykóri ok (endemische Ursache) a túlhalmo-zás (Ueberfüllung). Ha ez okozta volna a helykórt (Endemie), úgy a II.osztályon kellett volna lennie a nagyobb haladóságnak, miután az I.osztálytóli félelembõl a szülõk nagyobb része a II. osztályrai fölvételnéljelenti magát, miáltal annyira túltelített a II. osztály, hogy a fölvétel igengyakran az I. osztálytól át nem vétethetett, vagy ha mégis átvétetett,helyszûke miatt pár óra múlva ismét visszaadatott.

Innét magyarázható, miért a szülészek (I-sõ) osztályán, hol már ren-deletileg 52-vel, sõt a fönnebb említettek nyomán még tetemesen többfölvételi nap volt az év leforgása alatt, a szülések száma oly aránytala-nul kevéssel haladta meg a II-ik, kisebb helyiséggel bíró osztály szülé-seit.

37

2018 OKTÓBER

Második okául állíták azt, hogy e kóroda falai s bútorzata, a nyoszo-lyák, székek, ágynemû, szóval az egész terem idõ folytán meg lõn fer-tõzve egészséges és vajúdók kigõzölgéseivel és kóros kipárolgásaival,miért is az egészségesen jövõ szülõk is megbetegszenek.

Ha ez lett volna oka a gyermekágyi láznak Bécsben, éppen ekkorkellett volna a halandóságnak nagyobbnak lenni a bábák (II.) osztályán,mert ennek helyiségei már Boër tanár idejében szülkórodának használ-tattak, s oly nagy fokú halálozásban szenvedtek, hogy a jeles tanár emi-att nyugalmaztatott; míg ellenkezõleg a szülészek osztálya újon épültvala. (…)

Hogy az orvosi és szülészi gyógybánás nem vádoltathatik, mindenszakavatott könnyen belátandja, miután a gyógykezelés mindkét osztá-lyon megegyezõ volt, s csak a láz fölléptével alkalmazásba vétetett.

A két osztály közötti halálozási különbség a számosabb megbetege-désekben gyökeredzett. A gyermekágyi lázban szenvedõk mindkét osz-tályon egyformán gyógyultak vagy elhaltak.

Végre állíták sokan miként a félelem és ijedtség, melyet a tömérdekhalál okozott, szinte egy forrása lehet a szülõk gyakori megbetegedésé-nek. Ha csakugyan ez volna az eset, akkor a nagy halandóság kezdetenincs megmagyarázva, mert természetesen elõbb kellett szükségképpentörténni a nagy halálozásnak, melynek csak utókövetkezménye lett a fé-lelem. Még kevésbé fejthetõ meg ezen okból a halandóság megszûnése,melynek számos évi halálozás okozta félelem dacára hirtelen vége lett.”

Cáfolatait könyvbe is foglalta, amelyben – Markusovszkyt idézve(1861) – „Semmelweis tanár nem húzott kesztyût, midõn kollégáinál lá-togatását tette. Õ kereken szereti kimondani azt, ami szívén fekszik, sfennszóval hirdeti azt, mit mások csak gondolnak vagy legfeljebb cuk-ros labdacskákban ezer bocsánatkérés közt nyújtanak át vendégeiknek.Egyre nézve azonban ellenfeleinek panaszuk nem lehet, s ez az egyen-lõség, mellyel mindannyian, nem tekintve a címet, állást és hírnevet(…), õszinteség nélküli eljárásaikért megfenyíttetnek, s állításaik alapta-lansága, egymással, s a tapasztalat tényeivel való ellenkezése kimutatta-tik.”

Érthetetlen a klórvizes kézmosást elutasítók cáfolatsora. Gondoljunkcsak arra, hogy Csorba József fõorvos az állattartók számára ezt ajótanácsot adta 1837-ben az Akadémiánál megjelent munkájában: „akikesett marha bõrével, húsával, gyapjával foglalkoznak, sértett kézzel so-ha se nyúljanak hozzá, utána pedig jól megmosódjanak szappanos víz-zel, sõt eczettel vagy olly mosódzóval, melly áll egy-két nehezék chlór-mésznek egy meszely vízzel való vegyületébõl.”

Íme Semmelweis elõtt pont egy évtizeddel a klórvizes kézmosásajánlata.

Virchow: Semmelweis a spekulatív irány képviselõjeVirchow mondta: „A gyógyászat fejlõdésének minden idõben két

akadálya van: a tekintélyek és a rendszerek. (…) Elõször a megfgyelésés kísérlet, utána a gondolkodás – tekintélyre való tekintet nélkül –, majda vizsgálat elõítélet-mentesen.”

Ezzel teljes mértékben egyet kell értenünk, de éppen õ volt az, aki azáltala lefektetett elveket nem tartotta be, nem volt elõítélet-mentes, egyrossz hipotézishez ragaszkodott, s ezzel nagyon sokat ártott a tudományXIX. századi fejlõdésének és magának Semmelweisnek is. RudolfVirchow (1821–1902) fgyelmen kívül hagyta, hogy Semmelweis éppenazt tette, amit õ mondott: nagyon fontosnak tartotta a megfigyeléseket,a levont eredményeket pedig úgy próbálta végiggondolni, hogy nem aszakmai tekintélyek megállapításaira támaszkodott, hanem a józan ész-re.

Virchow teljes meggyõzõdéssel vallotta, hogy Semmelweis tan-rendszere hibás, megfejtésének logikája értelmetlen, szóval mindaz,amit mond, elvetendõ. És ha ezt úgymond nagy tekintélynek örvendõemberek mondják, akkor a kortársak hisznek is nekik. Nem kis részbenennek köszönhetõ, hogy Semmelweis tanítása életében csak egy-két he-

lyen talált követõkre, a szülészeti szakma nagyjai megállapításait nemfogadták el.

Idézzük ismét Pertik professzort: „Csoda-e, hogy Virchow, aki a sej-teket tette meg a betegségek székhelyévé, a végletekig védelmezte sejt-jeinek anatómiáját és ezek funkcionális, nutritiv és formativ ingereirõlszóló tanát, mely ingerekben a betegségek okát is kereste. Nem válik-eérthetõvé, hogy éppen 1858-ban, a celluláris pathológiája elsõ megjele-nésének évében intézte elsõ támadását Semmelweis tana ellen, amelymerényletnek látszott az õ sejtautonómiája ellen.

S mert Virchow a bakteriológia késõbbi fejlõdésében a szervezetisejtektõl idegen, betolakodó parazita-sejtek kórnemzõ szerepében a sejt-kórtantól távolodást látott: éppen úgy küzdött az új irány, mint eleinteSemmelweis ellen. Még 1864-ben az anthrax autochton keletkezésétvallotta és 1874-ben is csak igen föltételesen nyilatkozott az élõ vírusokjelentõségérõl. A miazmák álláspontján maradt és Semmelweiset illetõ-leg különösen a kórházi miazmákat hangsúlyozta, de a tejelválasztásnakés idegrendszernek is jelentõséget tulajdonított; sõt nem átallottaSemmelweist egyenesen spekulatív iránnyal vádolni.”

Virchow 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia külsõ tag-ja – akadémiai tagságról Semmelweis álmodni sem mert. Listert 1893-ban választotta a testület a tagjai sorába. Az 1894. szeptember elején Bu-dapesten megtartott VIII. Nemzetközi Közegészségügyi és DemográfaiKongresszuson lényegében elsõ alkalommal fogadták el teljes mérték-ben Semmelweis tanításait. A semmelweisi tanokkal óvatosan bánóVirchow és Lister pedig 1895/96-ban – szóval egy idõben – lettek a pes-ti orvosi kar díszdoktorai.

A semmelweisi bizonyítás jó iránya és elmaradt irányaPapp Zoltán, az Orvosi Hetilap jelenlegi fõszerkesztõje írta 2001-

ben az akkor megjelent kétkötetes Semmelweis-emlékkönyv elõszavá-ban: „Semmelweis Ignác életútja után kutatva a közelmúltban találtamazt az adatot, hogy 12 nõstény nyulat beoltott tetemekbõl származóanyaggal, és a nyulak ugyanabban a betegségben pusztultak el, mintamiben az édesanyák. Ezt az állatkísérletet azért szeretném kiemelni,mert csodálatos kutatói invencióra és rátermettségre utal.” Az állatkísér-letek azóta is elengedhetetlen feltételei a mikrovilág kutatásának, ezzeltehát Semmelweis jó irányba indult el.

A semmelweisi bizonyításból egy nagyon fontos kutatási irányazonban kimaradt, ami döntõ lett volna igazságának bizonyításához: eza mikroszkóp saját kutatásaiba történõ bevonása. Mindenütt az olvasha-tó, hogy Pasteur az erre vonatkozó mikroszkópos vizsgálatait csak Sem-melweis után 12 évvel tette meg. Semmelweis azonban megtehette vol-na ezt a maga idejében is.

Lett volna egy lehetõség, amelyre eddig nem mutattak rá azorvostörténészek. Arról van szó, hogy amikor Semmelweis elsõévesvolt Bécsben az 1838/39-es tanévben, s Joseph Berres intézetében ta-nult, akkor ott mûködött egy fatal magyar orvos, Gruby Dávid is. Sem-melweis ott ismerkedett meg vele (egyébként korábban mindketten pia-rista diákok voltak, Semmelweis Budán tanult, Gruby Pesten). BécsbenGruby egy maga építette mikroszkóp segítségével az állati szervezet kó-ros elváltozásainak mikroszkópos megfgyeléseivel foglalkozott, s 1839-ben és ’40-ben több publikációt is közreadott e témában.

Ausztriai kinevezésre azonban nemigen számítván – egy francia or-vos javaslatára – 1840-ben Párizsba utazott. Ott kapott is állást, majd egyév múlva Alfortba ment, ott kutatott 11 éven át, s itt ismerte fel – sok másmellett – az emberi és az állati faggyúmirigyekben rejtõzõ parazitákat, sadta közre errõl híres értekezését. Õ volt az elsõ magyar szakember, akiaz orvostudomány területén komoly mikroszkópos szövettani megfi-gyeléseket tett, s megfgyeléseivel nemzetközi szaktekintély lett.

Párizsba visszatérve 1854-tõl kezdõdõen praktizált is, és szép lassana franciák csodadoktorként tekintettek rá. Ezt igazolta az Orvosi Heti-lapban róla 1859-ben megjelent tudósítás is: „Ily embernél csodálkoz-

38


nunk nem lehet, hogyha eleitõl fogva, midõn meg boncasztala és gór-csöve mellett békákkal es gyíkokkal éjjel-nappal foglalkozott, felada-tát mint gyakorló orvos oly komolyan fogta föl, s oly sok és szigorúkérdést intézett minden esetnél enmagához, amint ezt gyakorló orvo-sok nem igen szoktak tenni. Õ elõtte a kóresetnél mindennek oly vi-lágosnak kell lenni, mint a vivisectiónál. S ha a kórisme meg volt ala-pítva, nyomozta-kereste a kórokokat ételben es italban, ruházatban ésszokásokban, erényekben és bûnökben, s a mily szabatossággal kutat-ta, épp oly hajthatatlan szigorral semmisítette meg és szorította azokatbiztos határok közé.”

A fenti, 1859-es tudósítást Semmelweis nyilván olvasta – hiszenmaga is a lap cikkírója volt –, s ha ezt követõen megkereste volnaGrubyt, mint a kórbonctan és az élettan mikroszkópos tanulmányozá-sának elõítéletektõl mentes és kizárólag a megfigyeléseire építõ spe-cialistáját, bizonyára segítségére lett volna. Gruby is hasonlóan gon-dolkodott, mint Semmelweis: ha a kórisme megvolt, akkor „nyomoz-ta-kereste a kórokokat ételben es italban, ruházatban es szokásokban”.Többen úgy vélik, hogy Semmelweis a háromszázszoros mikroszkó-pos nagyítás lehetõségei közepette – Pasteurt megelõzve – ki tudtavolna mutatni a Streptococcus haemolyticust. És ebben talán Grubyvagy más kortársa segíthetett volna neki.

Még egy idevágó tény: késõbb, amikor Semmelweis az orvosi karkönyvtárát rendezte, s készítette el annak katalógusát, még mindigfelfigyelhetett volna arra, hogy a könyvtárban megvolt Gruby egyik1840-es bécsi mikroszkópos kutatását összegzõ kiadványa. De nemfigyelt fel rá.

Lett volna több más lehetõség is: nemcsak Gruby és Semmel-weis volt kapcsolatban Berres professzorral Bécsben, hanemLenhossék József is, aki 1841-ben és 1842-ben képezte magát nála ésPatrubánnál; az 1841/42-es tanév végén meg is pályázott egy tanárse-gédi állást, de nem nyerte el. Viszont Bécsbõl a kitûnõ bonctani tudá-sát igazoló irattal visszatérve, az 1842-es pesti pályázaton már siker-rel szerepelt, s elnyerte a pesti orvosi karon a bonctani és élettani ta-nársegédi státuszt. Ez azért fontos témánk szempontjából, mert a kö-vetkezõ évben, tehát 1843-ban tanszékére – a Királyi Magyar Termé-szettudományi Társulat jóvoltából – megérkezett az elsõ mikroszkópPárizsból, s e mûszer kiváló tudója és használója lett Lenhossék.Eredményeit az ezt követõ nyolc évben a Társulat ülésein is bemutat-ta (tegyük hozzá, hogy az 1850-es évek elejétõl Semmelweis is tagjavolt a Társulatnak, tehát elvileg tudhatott a korábbi mikroszkópos be-mutatókról). Lenhossék 1852-tõl nem Pesten, hanem Bécsben, majdKolozsvárott mûködött, s csak 1859-ben tért vissza, s lett az orvosikar ugyanolyan rangú professzora, mint Semmelweis. És az 1850-esévekben kezdte mikroszkópos megfgyeléseit Margó Tivadar is, aki1841-ben Bécsben lett sebészdoktor és szülészmester, s néhány évenát ott is dolgozott. Pesten használt mikroszkópot az élettan professzo-ra, Schordann Zsigmond is, aki Semmelweis egyik tanára volt. Rólaírja Schöpf-Merei saját folyóiratában 1844-ben: „Schordann ésTognio tr. urainkat kivéve, nem hiszem hogy hazánkban az orvosok agórcsövet élet- és kórtani fürkészetre eddigelé azon mód- és célzattal,amint az most mindenfelé történik, használták volna vagy használ-ják.” Sajnos Semmelweis nem kapcsolódott sem Lenhossék, semMargó, sem Schordann mikroszkópos vizsgálataihoz.

És ne feledjük: Bécs számára Rokitansky 1842-es párizsi útja so-rán vásárolt egy mikroszkópot, amelyrõl tudott Margó is és Semmel-weis is.

Semmelweis nem reagált Jakob Henle 1840-es megállapításairasem, amelyekben alapos okfejtéssel és éles logikával fejtette ki a mik-roorganizmusok patogenitásának elméletét, de azt további mikrobio-lógiai vizsgálatokkal már nem igazolta. (Henle minden fontos mûvemegvolt a pesti orvosi kar könyvtárában.) Nem fgyelt fel AgostinoBassi mikroszkopikus vizsgálataira sem, ezek a mikroorganizmusok-

ra és a különféle megbetegedéseket elõidézõ parazitákra irányultak.1844-ben közreadott Del contagio in generale (A fertõzésekrõl álta-lában) címû munkáját sokan a modern bakteriológia alapjának tekin-tik, de sajnos kevesen fgyeltek fel rá. Ha Semmelweis folytatta volnaHenle és Bassi gondolatsorát, az segített volna felismerése igazolásá-ban.

Tudjuk, hogy Semmelweis igen gondosan áttanulmányozta a szü-lészeti-nõgyógyászati szakirodalmat, elmélyedt a statisztika módszer-tanában is, de a mikrovilág feltárására irányuló korai kezdeményezé-sekre nem fgyelt fel, pedig ez hozta volna meg számára a teljes áttö-rést, hiszen õ még a baktériumok ismerete nélkül hirdette – igazi éles-látással – a noninfekció elvét.

Lister: „Semmelweis nem befolyásolta munkásságomat”Pertik Ottó professzor írta 1911-ben: „A Semmelweis halálát

megelõzõ 1864. év nagy eseményt hozott: Lemaire munkáját, mellyelchemiai úton bizonyította be Pasteur vitalisztikus erjedési elméletét ésa miazmákra is új fényt derített. A karbolsavat tette beható tanulmánytárgyává. Azt találta, hogy a karbolsav 1. minden szerves életet a leg-rövidebb idõ alatt megsemmisít, például a csírázó bab stb. fejlõdésétmegakasztja, 2. hogy kevés karbolsavval minden erjedést majdnemrögtönösen meg lehet állítani, el lehet fojtani, 3. hogy a karbolsav amiazmákat is elöli; ha például a vaccinaoltás helyét karbolsavval le-mosta, a pustulaképzõdés elmaradt; épp így a gennyesedést is meg-szünteti.

Alegnagyobb rigorozitással vonhatta le Lemaire ezen chemiai ér-vekbõl azt a korszakos következtetést, hogy élõlények okozzák az er-jedést és élõlény a miazma is.

Semmelweis és Lemaire tételeinek összehasonlításából, egyszerûlogikai konkluzió útján, az antisepsis gyakorlati alkalmazhatóságabiztonsággal volt levezethetõ.

Lister a Lemaire közlését követõ évben, 1865-ben kezdette mega karbolsavval a maga antiszeptikus kísérleteit és tudományos felfo-gása akkoriban az volt, hogy a baktériumok a gombák conidiumaibólszármaznak, alakjukat és erjesztõ tevékenységüket pedig a közegösszetétele szerint változtatják.”

Tegyük hozzá: a karbolsavas fertõtlenítéssel Lister elõtt nemcsakM. J. Lemaire foglalkozott, hanem F. Crace Calvert is, mégpedig1861-tõl kezdõdõen. APertik által említett 1864-es publikáció e kuta-tássorozat egyik állomása volt.

Lister csak Semmelweis halála után két esztendõvel közölte a„British med. Journal”-ben az „An adress on the antiseptic system oftreatment in surgery” címû sokat idézett cikkét, amelyben leírta, hogy„A carbolsav, mely éppen nem specifkum, jó tulajdonságaiban oszto-zik mindazon anyagokkal, melyeket már régen mint desinfcienseketismerünk és melyekkel ugyanúgy eredményeket érhetünk el, haugyanazon elvek szerint alkalmazzuk azokat”.

Ez jól hangzik, csakhogy Lister az antiszeptikus sebkezelési eljá-rás legfontosabb mozzanatának a levegõ fertõtlenítését tekintette, ésnem is említette a fertõzésnek azt a lehetõségét, amely a vizsgáló kézáltal történõ átvitelben rejlik.

Lister nemigen hallott Semmelweisrõl tudósunk életében, a Lon-donban élt Duka Tivadar hívta fel rá a figyelmét. (Mellesleg Semmel-weisnek az Orvosi Hetilapban megjelent 1858-as cikksorozatát elsõ-ként – az 1863-ban az MTA levelezõ tagjává választott – Duka Tiva-dar ismertette, mégpedig a Lahoréban kiadott The Indian Lancet ha-sábjain 1860-ban, 1892-ben pedig önálló könyvet is írt róla.) Lister1906-ban, fél évszázaddal Semmelweis halála után így nyilatkozott:„Bár Semmelweis nem befolyásolta munkásságomat, munkái irántcsodálattal vagyok eltelve és örvendek, hogy végre érdeme szerint be-csülik meg az emlékét.”

Csillag István sebész, orvostörténész így fogalmazott 1968-ban az

39

2018 OKTÓBER

Orvosi Hetilapban: „Az évezredeken át holtponton veszteglõ se-bészetet a Semmelweis-koncepció szabadította meg az egyik fõakadálytól. E koncepció elismerésének köszönhetjük, hogy a kö-zel száz százalékos hasmûtéti halálozás egy százalék alá csökkent.Az asepsis elterjedésével a sebész kése elérhette azokat a szerve-ket, amelyek addig nem voltak operálhatók, s olyan betegségeketgyógyíthatott, amelyekrõl még évekkel azelõtt álmodni sem lehe-tett.”

Aki illeti akármely embernek a holttestét, tisztátalanná leszhét napig

Az ószövetségi Bibliában, Mózes IV. könyvében kimondatik,ha valaki holttesttel érintkezett, azt a személyt hét napra tisztáta-lannak minõsítették. Számára a törvény elõírt egy tisztulási folya-matot, amelynek során meg kellett fürödnie, és ruháit is ki kellettmosnia:

„Aki illeti [megérinti] akármely embernek a holttestét, tisztá-talanná lesz hét napig.”

„Hintse pedig meg a tiszta a tisztátalant harmadnapon és he-tednapon és tisztítsa meg õt hetednapon, azután mossa meg az õruháit, mossa le magát is vízzel és tiszta lesz estve.”

Ez nagyon régen mondatott ki, az orvosi gyakorlatban is fele-désbe merült, s ezeket a gondolatokat, vagyis a noninfekció elvétSemmelweisnek kellett újra kimondania, néha hangosan is – sokezer megfertõzõdött és elhunyt anya szomorú látványa által vezé-reltetve.

Ajánlott olvasmányok[1] Balázs P. Semmelweis – from a broader historical aspect.

[Semmelweis – szélesebb történelmi kitekintéssel.] Orv Hetil.2017; 158: 550–555. [Hungarian]

[2] Benedek I. Semmelweis. [Semmelweis.] Gondolat Kiadó,Budapest, 1980. [Hungarian]

[3] Csillag I. An antecedent of the Semmelweis-conception inHungarian medical literature. [ASemmelweis-koncepció egyelõzménye a magyar orvosi irodalomban.] Orv Hetil. 1968;109: 874–877. [Hungarian]

[4] Csillag I. Recent information for David Gruby’s biography.[Újabb adatok Gruby Dávid életrajzához.] Orv Hetil. 1973;114: 2797–2799. [Hungarian]

[5] Ignác Semmelweis’ collected works. [Semmelweis Ignácösszegyûjtött munkái. Fordította és sajtó alá rendezte: GyõryT.] Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára, Buda-pest, 1906. [Hungarian]

[6] Lampé L, Szállási Á. The history of midwifery-obstetrics inHungary. [A magyar szülészet-nõgyógyászat története.] Me-dicina Könyvkiadó, Budapest, 2009. [Hungarian]

[7] Mádai L. Ignác Fülöp Semmelweis and the science of statis-tics. [Semmelweis Ignác Fülöp és a statisztikai tudomány.]Stat Szle. 1968; 46(10): 1017–1036. [Hungarian]

[8] Memory of Ignác Semmelweis. Vols. 1–2. [Semmelweis Ig-nác emlékezete. 1–2. kötet. Sajtó alá rendezte: Gazda I. Elõ-szó: Papp Z, Utószó: Lampé L.] Magyar Tudománytörténetiés Egészségtudományi Intézet, Budapest, 2001. [Hungarian]

[9] Semmelweis I. Etiology of puerperal fever. [A gyermekágyiláz kóroktana.] Orv Hetil. 1858; 2: 1–5, 17–21, 65–69, 81–84,321–326, 337–342, 353–359. [Hungarian]

„Hic mortui vivos docent.” [Itt (a boncteremben) a holtak azélõket tanítják.]

Nyertes NKFIH- és OTKA-pályázatokÁltalános Orvostudományi KarBalogh Péter: A szerozális nyirokszövetek morfogenezisének és vándorlási jellemzõinek vizsgálata B-sejtek megoszlásában éshigh-grade B-sejtes lymphomák hasûri terjedésében (Pécsi Tudományegyetem )

Gyulai Rolland: A TRPA1 receptor szerepének vizsgálata pikkelysömörben (Pécsi Tudományegyetem )

Gyógyszerésztudományi KarDeli József: Karotinoidok növényi eredetû drogokban (Pécsi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet)

Horváth Györgyi: A kakukkfû (Thymus vulgaris L.) és levendula (Lavandula angustifolia Mill.) illóolajok kémiai és gyógyászatiértékelése terepmunka, kromatográfiás és biológiai módszerek segítségével (Pécsi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet)

Papp Nóra: Etnobotanikai és etnofarmakobotanikai kutatás Székelyföldön (Pécsi Tudományegyetem, Farmakognóziai Intézet)

Általános Orvostudomány és Természettudományi KarHernádi István: Nikotinos és NMDA-receptor-támadáspontú vegyületek szinergista hatásainak vizsgálata a neurokognitív zavarokpreklinikai állatmodelljeiben: képalkotási, elektrofiziológiai és magatartási vizsgálatok (Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvos-tudományi Kar, Élettani Intézet, Természettudományi Kar, Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszék)

Általános Orvostudományi KarLengyel Zsuzsanna: A cirkadián rendszer vizsgálata a bõr kórélettani folyamataiban (Pécsi Tudományegyetem )

Természettudományi KarAtlasz Tamás: A PACAP hatásának vizsgálata különbözõ retina degenerációkban (Pécsi Tudományegyetem, TermészettudományiKar, Sportbiológiai Tanszék) Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai Intézet társpályázókkal

40


Megszokott, hogy az ÁOK elméleti tömbje és annak tantermeinyaranta, amikor a hallgatók nem koptatják a tantermek padjait,hazai vagy nemzetközi szakmai rendezvényeknek adnak helyet.A Magyar Radiológusok Társasága az elmúlt 15-20 évben har-madszor rendezett itt konferenciát, idén a XXIX-et.

A konferencia szervezõbizottságának elnöke, a RadiológiaiKlinika igazgatója, Bogner Péter professzor a címben jelölt mot-tóval kívánta kifejezni a rendezvény üzenetét: egyrészt lehetõsé-get kívánt biztosítani a külföldön élõ és dolgozó radiológusoknaka társaság konferenciáján való részvételre, elõadások megtartásá-ra. Másrészt a munkahelyek “határain” átnyúló teleradiológia istéma volt a rendezvényen. A szakemberek hiánya és a számítás-technika lehetõségei tették lehetõvé azt, hogy radiológiai leletszülethet oly módon, hogy a radiológiai vizsgálat, a beteg tartóz-kodási helye és a leletezõ orvos másutt, akár más kontinensenvan. Ez a megoldás Magyarországon is egyre elterjedtebb. Amot-tó harmadik jelentése a radiológus és a klinikus közötti határrautal, amely a napi rutint figyelembe véve nem félreértés- és konf-liktusmentes viszony. A gyakran idõhiánnyal magyarázott nemmegfelelõ kommunikáció, nem megfelelõ információátadás pe-dig a radiológiai vizsgálat kivitelezését és leletezést gyakran ne-gatívan befolyásolja. A rendezvény 2018. június 21-23. közöttzajlott, de a kongresszust megelõzõen is voltak szakmai progra-mok. Angol nyelvû tanfolyammal kezdõdött a szóban forgó hét azInternational Skeletal Society égisze alatt, külföldi elõadókkal. Akonferencia elõtti délután kontrasztanyagos ultrahang-work-shopon vehettek részt érdeklõdõk, melyet dr. Járay Ákos szerve-zett és lebonyolításában részt vett még dr. Harmat Zoltán és dr.Farkas Péter.Aklinika munkatársai az elmúlt években már több-ször tartottak ilyen témában országos továbbképzéseket.

Akét és fél napos konferencia alatt kb. 20 szekció során vagy175 elõadás hangzott el hazai és külföldi elõadók tolmácsolásá-ban. A felkért elõadók 15-30 percben járhattak körül egy témát, atöbbi elõadó számára 8-10 perc adatott. A szekciók többsége kö-vette a hagyományokat, a szervrendszereket (pl. mellkasi, hasi,intervenciós, musculoskeletalis, onkológiai, neuro- és intervenci-ós radiológia), de ezek mellett újabb témák is napirendre kerültek,mint a hibrid és mulimodális képalkotás, kardiológiai képalkotás,radiológiai IT, mesterséges intelligencia és radiológia. Számosszekcióban klinikusok elõadását is beleillesztették a prezentációksorába: dr. Papp Anrdrás egyetemi docens (Sebészeti Klinika) amájsebészet problémáiról, dr. Koppán Miklós professzor (Szülé-szeti és Nõgyógyászati Klinika) az ultrahang jelentõségérõl be-szélt az endometriosis kivizsgálásban, dr. Nõt László Gergelyegyetemi adjunktus (Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika) azizomsérülések diagnosztikájáról, dr. Hegyi Péter professzor(Transzlációs Medicina Intézet), a pancreatitisszel kapcsolatoskutatásokról, stb. Újszerû volt a Társaság Ifjúsági Bizottságánakszervezésében létrejött szekció, ahol a szakorvosjelöltek érdekeseseteket mutathattak be, rövid elõadások hangzottak el az ered-ményes pályázatírásról, pályázati és kutatási lehetõségekrõl, és dr.Karlinger Kinga tanárnõ (SE, Radiológiai Klinika) az elõadás-készítés szabályairól és trükkjeirõl beszélt. Aszekciók elnökségé-ben a Radiológiai Klinika számos munkatársa vett részt, dr.Battyáni István, dr. Dérczy Katalin, dr. Farkas Péter, dr. FaluhelyiNándor, dr. Járay Ákos, dr. Mohay Gabriella, dr. Molnár Kriszti-án, dr. Rostás Tamás, dr. Tóth Arnold és dr. Várady Edit.

A konferencia hivatalos megnyitóján az egyetem és a városvalamint a szakma reprezentánsai köszöntötték a résztvevõket.Páva Zsolt polgármester mellett a PTE, az ÁOK, a KK nevébendr. Tóth Kálmán és dr. Tényi Tamás professzorok, dr. Endrei Dóraelnökhelyettes szólt a résztvevõkhöz valamint az Európai Radio-lógus Társaság elnöke, Lorenzo Derchi (Genf) és a Magyar Ra-diológusok Társaságának elnöke, dr. Bérczi Viktor professzor(SE, Budapest). A megnyitóval kapcsolatos események közülannyit érdemes kiemelni, hogy a Radiológiai Klinika két vezetõmunkatársa a társaság egy-egy kitüntetését vehette át. Idén aRatkóczy Nándor Emlékérem egyikét dr. Horváth László pro-fesszor kapta, az Alexander Béla Emlékérem egyik díjazottja dr.Battyáni István volt. Idén is átadták a pécsi klinika alapítójáról el-nevezett, intervenciós radiológiában országosan jegyzett szakem-berek elismerésére alapított Benkõ György Díjat is. Atársaság ve-zetõségét is a konferencia idején választották újra, ennek tagja letta klinika jelenlegi és korábbi igazgatója, Bogner Péter professzorés Battyáni István docens mellett dr. Járay Ákos is.

Az utolsó szekciók egyike kvíz-szekció volt. Ennek koordiná-tora a társaság ifjúsági bizottságának tagja, fõvárosi szakorvosje-lölt, dr. Olajos Eszter volt. Anemzetközi konferenciákon megszo-kott, hogy a résztvevõk interaktívan vehetnek részt, szavazhatnak

Beszámoló a Magyar Radiológusok Társasága XXIX. Kongresszusáról

„Radiológia határok nélkül”

Bogner Péter professzor és az Európai Radiológia Társaságelnöke, Lorenzo Delchi professzor

Horváth László professzor a Ratkóczi Nándor Emlékéremátadásakor

41

2018 OKTÓBER

a szekciókban. Mivel manapság szinte minden konferencialáto-gató okostelefonnal vagy táblagéppel érkezik ilyen tudományosrendezvényre, így különbözõ alkalmazások is használhatók fel azinteraktív részvételre. Jelen alkalommal a kvíz-szekció koordiná-torának érdemeként Pécsett is használni lehetett az Észak-Ameri-kai Radiológus Társaság konferenciáinak “Diagnosis LiveTM”alkalmazását. A kvíz eseteit magyar radiológus biztosították,amelyek aztán elérhetõek voltak az amerikai társaság szerverén.A résztvevõk nagyíthatták is a képeket, és természetesen diagnó-zist kellett megadni. Arészvételre az intellektuális élményen kívüldíjak is sarkallták a konferencia látogatóit. Afõdíj a jövõ évi, szo-kásosan bécsi Európai Radiológus Társaság kongresszusán valórészvétel volt, ezt a pécsi klinika egyik munkatársa, dr. Járay Ákosnyerte meg.

A Radiológiai Klinika munkatársainak a rendezvényen be-mutatott elõadásai: Botz Bálint, Járay Ákos: A radiológiai kép-

szerkesztés alapjai – DICOM szelídítés alapfokon; Környei Bá-lint Soma és mtsai: A fehérállományi mikrovérzések szubakutszuszceptibilitás súlyozott (SWI) MRI-n átmenetileg láthatatlan-ná válhatnak patkányban; Szalai Gábor és mtsai: Szentinel prog-ram, komplex emlõdiagnosztika; Faluhelyi Nándor és mtsai: Avékonybélfalban kimutatható diffúziógátlási mintázatok össze-függése a Crohn-betegség súlyosságával; Csete Mónika, SzukitsSándor: Ritka anomália gyakori tünetek mögött; Rostás Tamás,Kövér Ferenc: Fejlett képalkotási módszerek és alkalmazási terü-leteik akut ischaemiás stroke-ban; Tóth Levente: A szív CT-és/vagy MR-vizsgálata. Mikor melyik? Milyen sorrendben?;Várady Edit: Pulmonális hipertenzió; Szukits Sándor és mtsai:Mellékleletek TAVI CT angiográfiás vizsgálatok során; MohayGabriella: Koponya UH-vizsgálatok. További pécsi elõadások:Varga Péter és mtsai (PTE, ÁOK, Szimulációs Oktatási Köz-pont): 3D nyomtatás és virtuális tervezés az egészségügyben;Szólics Alex: (PTE, KK, Idegsebészeti Klinika): Neurointerven-ciós rekanalizációs módszerek és eredményeik akut ischaemiásstroke-ban; Lenzsér Gábor (PTE, KK, Idegsebészeti Klinika):Áttekintés a pécsi thrombectomia-ellátás elsõ három évérõl; Var-ga Péter és mtsai: Myocardialis bridge jelentõségének vizsgálatakoszorúér-áthidaló mûtétek esetében coronaria CT-angiográfiánalapuló 3D tervezés tükrében.

A kongresszus sikeres lebonyolításában fontos szerepük volta klinika számos munkatársának. Az informatikai feladatokat(elõadások feltöltése, vetítés) az ÁOK Oktatástechnikai és Szol-gáltatási Osztály munkatársai valamint klinikai informatikusokvégezték. A konferencia helyszínét az ÁOK szponzori közremû-ködésként biztosította a rendezvény részére, és rengeteg segítsé-get kapott a konferencia szervezõbizottsága a Dékáni Hivatalmunkatársaitól is.

Weninger Csaba dr.

Akongresszus megnyitó ünnepségének elnöksége: dr. Endrei Dó-ra, dr. Bogner Péter, Lorenzo Delchi professzor, Páva Zsolt, dr.Tóth Kálmán (takarásban dr. Tényi Tamás) valamint dr. BércziViktor professzor (Magyar Radiológiai Társaság elnöke)

Enyhe és közepesen súlyos koponyasérültek agykárosodásisúlyosságának megállapításához használható, új, biomarkerekvizsgálatán alapuló, diagnosztikai eszköz fejlesztéséhez szüksé-ges kutatásban vesznek részt magyar szakemberek. Az EgyesültÁllamok védelmi minisztériuma által életre hívott kutatás ered-ményeirõl számoltak be a szerzõk július végén LancetNeurology-ban. Avizsgálatban 22 intézmény, köztük a Pécsi Tu-dományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai isrészt vesznek.

Dr. Büki András, az Idegsebészeti Klinika igazgatója, a cikkegyik szerzõje áttörésként értékelte a kutatás eredményét. A pro-fesszor az elõzményekrõl kifejtette: egy év alatt világszerte többmint 50 millió ember szenved koponyasérülést, amit jelenleg el-sõsorban képalkotó eszközökkel diagnosztizálnak. A kutatáseredményeként két biomarkert (GFAP és UCH-L1 fehérjéket)azonosítottak, amelyek kimutatása a vérbõl és a liquorból már akorai szakaszban utal a páciens sérülésének súlyosságára. A két-ezer betegen elvégzett vizsgálatok szerint ezeknek a biomark-ereknek az együttes vizsgálatával – elsõsorban az enyhe és köze-pesen súlyos koponyasérültekben – 35%-kal csökkenthetõ a CT-vizsgálatok száma. A kutatás megállapításai nyomán kifejlesz-tendõ új diagnosztikai eszköz a páciensek számára sugárdózis-csökkenést, az ellátó intézményeknek pedig költséghatékonyabb

mûködést jelenthet. Büki professzor szintén áttörésnek nevezte,hogy a skandináv országok diagnosztikájában elterjedt biomar-kerrel (S100 béta nevû fehérje) szemben a kutatásuk során azo-nosított fehérjék vizsgálatát elfogadta az Amerikai Élelmiszer- ésGyógyszerbiztonsági Hatóság (FDA). Eddig még nem volt ko-ponyasérülések esetében FDA által elfogadott biomarker. Aszakhatóság szerint e fehérjéknek a vizsgálata a képalkotó diag-nosztikai eljárások kiegészítéseként használható.

Büki professzor prognózisa szerint a közeljövõben kifejleszt-hetik a kutatási eredményeiken nyugvó új diagnosztikai eszközt.Annak elõnyei között említette, hogy az ambuláns klinikai fel-használáson túl a helyszínen is alkalmazhatják sport- vagy harc-téri sérülések után. Az eszköz a súlyos koponyasérültek megfi-gyelésében, állapotuk rövid idõközönkénti, rendszeres ellenõrzé-sében is az orvosok hasznára lehet. A kutatást vezetõ floridaiBanyan Biomarkers nevû vállalat több mûszergyártó világcéggeltárgyal már az eszközfejlesztésrõl. Dr. Büki András a PTE szere-pérõl elmondta, hogy klinikájuk vizsgálati helyként vett részt akutatásban, és a Banyan Biomarkers elsõ, Egyesült Államokonkívüli partnere volt a pécsi Idegsebészeti Klinika.

Forrás: MTI

Új eszközfejlesztés a koponyasérültek diagnosztikájához

42


A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) 59.Nagygyûlését 2018. augusztus 31. és szeptember 1. között Pé-csett, a PTE, ÁOK, Elméleti Tömbben rendezte meg. Az MLDTvezetõsége 2016-ban kérte fel Miseta Attila professzort, a Labo-ratóriumi Medicina Intézet igazgatóját, egyben az MLDT jö-vendõ elnökét a nagygyûlés megrendezésére. A kongresszus tu-dományos bizottságának elnöke Kovács L. Gábor professzorvolt.

A két és félnapos rendezvény megnyitóján a nagygyûlés védnökei,Bódis József oktatási államtitkár, Páva Zsolt Pécs MJVpolgármesteretávollétében Lovász István Pécs MJV jegyzõje, valamint Kappel-mayer János MLDT-elnök és Miseta Attila az 59. Nagygyûlés elnökeköszöntötte az 510 regisztrált résztvevõt. A megnyitóünnepségen ha-gyományosan kitüntetéseket adtak át. Jendrassik Loránd Emlékérem-mel díjazta a társaság Ajzner Éva címzetes egyetemi magántanárt ésToldy Erzsébet egyetemi tanárt a diagnosztikai és tudományos terüle-ten kifejtett tevékenységét, négy fiatal kolléga pedig Pándy KálmánEmlékérmet kapott. A Jendrassik Emlékéremmel díjazottak plenáriselõadást tartottak.

Anagygyûlés tudományos programja hét szekcióban 50 elõadás-sal, a poszterszekció 58 poszterrel zajlott, és átfogta a laboratóriumimedicina fontos területeit. Az általános klinikai kémia, hematológia,hemosztazeológia, endokrin- és immundiagnosztika, a molekulárisbiológia, genetika és a klinikai mikrobiológia területérõl a tudomá-nyos bizottság hívta meg a terület elismert képviselõit elõadás tartá-sára. A fenti területekhez kapcsolódó poszterek bírálatát a háromfõsszakmai bíráló bizottság látta el. Az elõadások és a poszterek angolnyelvû absztraktjai a Clinical Chemistry and Laboratory Medicine (aEuropean Federation of Clinical Chemistry and Laboratory MedicineEFLM hivatalos folyóirata) szeptemberi számában jelentek meg. Atudományos programhoz négy, cégek által szervezett, „lunch szimpó-zium” is kapcsolódott. Ezek témája elsõsorban új in vitro diagnoszti-kai és mûszerfejlesztés, valamint a minõségbiztosítás voltak.

APTE részvétele az orális prezentációk között kiemelkedõen ma-gas volt: 16 kolléga tartott elõadást meghívottként a Klinikai Köz-pont, Immunológiai és Biotechnológiai Intézetbõl, az Orvosi Mikro-biológiai és Immunitástani Intézetbõl és a Laboratóriumi MedicinaIntézetbõl. Aposzterszekcióban a PTE, ÁOK és ETK munkatársai 12poszterrel szerepeltek. A kongresszus rendezõje, a LaboratóriumiMedicina Intézet munkatársai hét elõadást tartottak, ill. hat posztertmutattak be. Igen örvendetes tény volt, hogy intézetünk elõadói kö-zött többségben voltak a fiatal szakorvosjelöltek és PhD-hallgatók.

Az MLDTnagygyûlések szerves része az in vitrodiagnosztikai mû-szer- ill. diagnosztikumgyártó és forgalmazó cégek kiállítása. Az Elmé-leti Tömb aulájában ebben az évben is több mint 20 cég volt jelen szak-embereivel és prezentálta a legújabb mûszereit és diagnosztikai fejlesz-téseit, lehetõséget adva a felhasználókkal folytatott széleskörû, kétolda-lú konzultációra. Anagygyûlés utolsó napján felavattuk Jendrassik Lo-ránd emléktábláját a Laboratóriumi Medicina Intézet JPKT7. emelet Cszárnyában. Jendrassik Loránd a laboratóriumi diagnosztika szakmaikonikus alakja, aki 1927 és 1940 között az Erzsébet Tudományegye-tem Orvostudományi Karának laboratóriumát is vezette.

A kongresszus zárásakor Kappelmayer János, MLDT elnök ki-emelte a nagygyûlés szakmai színvonalát és átadta a nagygyûlés

A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság59. Nagygyûlése

43

2018 OKTÓBER

poszterdíjait. Az MLDT, a Diagon Kft. egy-egy, a HIVDA(Hungarian In Vitro Diagnostics Association) három poszterdíjatajánlott fel. Örömünkre szolgált, hogy a Diagon poszterdíját a La-boratóriumi Medicina Intézet, I. sz. Belgyógyászati Klinika,Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet, Szentágothai Kuta-tóközpont munkatársai, Tõkés-Füzesi Margit, Ruzsics I., KustánP., Molnár T., Kovács L.G.: Microparticles as potentialbiomarkers in chronic obstructive pulmonary disease címû posz-tere nyerte el.

Mindenkit köszönet illet, akik a rendkívül sikeres nagygyûléselõkészítésében, szervezésében és sikeres lebonyolításában sze-repet kaptak: Schützenhofer-Tórizs Eszter titkárságvezetõt, aSzervezõ ill. a Tudományos Bizottság tagjait, valamint a Régió-10 Kft. Szeged, Kongresszusi Iroda összes munkatársát.

Dr. Liszt FerencPTE, KK, Laboratóriumi Medicina Intézet

A három társaság közös világtalálkozójának idén Len-gyelország adott otthont, július 2-6. között Krakkóbana Jagelló Egyetem egyik modern, impozáns épületébenkerült megrendezésre a 2-3 évente tartott esemény. Azelsõ napon a megnyitó és köszöntõ beszédeket tradici-onális lengyel néptánc-elõadás, majd nyitófogadás kö-vette az 1365-ben (tehát két évvel a pécsi elõtt) alapí-tott, s azóta is folyamatosan mûködõ egyetem régi épü-lettömbjében.

A kongresszus második napján a MagyarHaemorheologiai Társaság (MHT) által szervezett„Vessels and hemorheology” szimpóziumot üléselnök-ként dr. Németh Norbert (DE), a társaság jelenlegi el-nöke és Tóth Kálmán professzor, az MHT korábbi el-nöke vezette. A szekcióban 6 elõadás hangzott el: az I.sz. Belgyógyászati Klinikáról dr. Koltai Katalin: „Do AB0 andRh blood groups influence hemorheological parameters in vas-cular patients?” címmel és dr. Csiszár Beáta „Hemorheologicalparameters and mortality in critically ill patients” címmel, majdaz Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézetbõl dr. LoiblCsaba „Leukocyte antisedimentation rate (LAR) and pituitaryadenylate cyclase-activated polypeptid (PACAP) in polytraumaand burn victims. A preliminary study” címmel tartottak elõ-adást. Ezt követõen a Sebészeti Oktató és Kutató Intézetbõl dr.Varga Péter „Applications of finite element analysis in clinicalhemorheology” címû elõdását hallgathattuk meg, valamint aDebreceni Egyetemrõl dr. Németh Norbert és dr. Varga Gáboráltal megtartott prezentációkkal zárult a szekció.

A következõ napon Tóth Kálmán professzor, a Nemzetkö-zi Klinikai Hemoreológiai Társaság korábbi elnöke, aki a szer-vezet elsõ emlékérmét kapta, a második társasági emlékérmetrövid életrajzi összefoglaló elõadást követõen – dr. Brian M.Cooke ausztrál professzornak nyújtotta át. A konferencián számosértékes elõadást hallhattunk a világ legkülönbözõbb pontjairól érke-zõ kollégáktól a hemo-, bioreológia és mikrocirkuláció területeirõlaz alapkutatást valamint a klinikai irányvonalat érintõen egyaránt.

A tudományos programokon lehetõség nyílt szakmai kapcsolatainkápolására és bõvítésére, a társaság által szervezett közösségi prog-ramokon pedig Krakkó városának és történelmének részletesebbmegismerésére.Dr. Csiszár Beáta, Dr. Koltai Katalin, I. sz. Belgyógyászati Klinika

Három reológiai, a nemzetközi és azeurópai klinikai hemoreológiai valamint a nemzetközi

bioreológiai társaság közös konferenciája

Jobbra Tóth Kálmán professzor

Dr. Koltai KatalinDr. Csiszár Beáta

44


2018. augusztus 30. és szeptember 1. között zajlott le a HotelPalatinus Bartók és Nádor termében a Magyar Igazságügyi Orvo-sok Társaságának (MIOT) 2018. évi Nemzetközi Konferenciája.

A Megnyitó során köszöntötte a kongresszust Reglõdi Dó-ra professzor, a PTE, ÁOK Tudományos dékánhelyettese és dr.Szekér Judit, a Nemzeti Szakértõi és Kutató Intézet fõigazgató-helyettese is.

105 regisztrált érdeklõdõ 32 elõadást hallgathatott meg alegaktuálisabb alap- és alkalmazott kutatási eredményekrõl.

Intézetünk oktatói-kutatói 8 elõadást és 4 posztert készítet-tek. Meghívott vendégként elõadást tartott Stefan Pollak pro-fesszor, egyetemünk díszdoktora, a freiburgi, Reinhardt Urban,a mainzi társintézményünk professzora, Katsuji Nishi profesz-szor a kyotoi egyetemrõl, valamint az igazságügyi orvostan ha-tárterületei témáiban Büki András és Molnár F. Tamás profesz-szorok.

A konferencián döntés született számos fontos szakmaiegyüttmûködésrõl. APTE, ÁOK Igazságügyi Orvostani Intéze-tében már évek óta mûködõ, országos hatáskörû diatóma-vizs-gáló kutató-szakértõi csoport és a Nemzeti Szakértõi és KutatóKözpont jövõbeni szorosabb együttmûködésérõl egyeztetéstörtént. Intézetünk szakorvosai, szakértõi által vezetett Kon-szenzus Munkabizottság jön létre az igazságügyi orvossza-kértõk polgári perekben történõ közremûködésével és véle-ményalkotásával kapcsolatos szakmai szabályainak többszem-

pontú vizsgálatára, elemzésére és ezzel kapcsolatos módszerta-ni ajánlás kidolgozására. A PTE, az SZTE és a DE IgazságügyiOrvostani Intézetei közötti együttmûködésben, melyhez aNemzeti Szakértõi és Kutató Központ is csatlakozott, a ke-ményburok alatti sérüléses eredetû vérzések keletkezési idejérevonatkozó morfológiai, hisztopatológiai idõatlasz kerül kialakí-tásra. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendvédelmi Karképviselõje az igazságügyi orvostani intézetek és TDK-hallga-tóik számára ajánlott fel együttmûködési lehetõséget határterü-leti kutatási témákban. Két fiatal kutatónk genetika és foren-zikus hisztopatológia témakörökben a Freiburgi Egyetemendolgozhat több hétig jövõ év januárjában és nyarán.

A MIOT vezetõsége által felajánlott, a legjobb elõadás-nak/elõadónak járó fõdíjat, az üléselnökök azonos, elõzetesenrögzített szempontok szerinti titkos értékelése alapján, dr. PoórViktor Soma, intézetünk igazságügyi genetikai szakértõjenyerte el.

A hivatalos program mellett a Palatinus Hotel tetõteraszánkoktélpartira majd pénteken a harkányi Tenkes Csárdában ban-kettvacsorára került sor.

A következõ, XVII. konferenciát 2021-ben Szeged rendezi.A konferencia szakmai programjának szervezésében nyúj-

tott aktivitást és segítséget köszönöm minden kollégámnak.

Dr. Kozma Zsolt, intézetigazgató

A Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságának (MIOT)2018. évi, XVI. Nemzetközi Konferenciája, Pécs

Brüsszeli ESPA-konferencia: EuropeanSociety for Paediatric AnaesthesiologyIdén szeptember 6. és 8. között Brüsszelben rendezték az ESPA/IAPA kongresszust (http://www.euroespa.com), amelyen Magyarorszá-gon a részben vagy kizárólagosan gyermekanesztéziával foglalkozó kollégáink közül is több mint tízen vettek részt (PTE,Gyermekaneszteziolólógiai Tanszék; Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet; Semmelweis Egyetem AITK; Jósa András Ok-tatókórház, Nyíregyháza). Nagy örömünkre több, külföldön dolgozó gyermekaneszteziológus kollégánkkal is találkoztunk.

A Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság elnöke, dr. Kövesi Tamás a PTE-rõl – az ESPA ExecutiveBoard új tagjaként ill. több szekció üléselnökeként – képviselte hazánkat, valamint egy poszterbemutatás is történt magyar részrõl (dr.Tövisházi Gyula, SE, AITK, Gyermekaneszteziológiai Részleg).

Az értékes nemzetközi szakmai programot (elõadások, poszterek, ultrahangos és szimulációs workshopok) színes társaságiesemények egészítették ki, ízelítõt adva a belga fõváros gazdag kulturális és gasztronómiai értékeibõl. Az ESPA jövõ szeptemberi kong-resszusa a hollandiai Rotterdamban lesz, remélhetõleg legalább ilyen létszámú magyar résztvevõvel.

Dr. Kövesi Tamás

45

2018 OKTÓBER

Fül-orr-gégészeti kongresszus2018. szeptember 13. és 16. között rendezték a Magyar Fül-, Orr-, Gége és Fej-, Nyaksebész Orvosok Egyesülete45. Kongresszusát és az Audiológiai Szekciójának 55. Vándorgyûlését Szegeden. Az idei alkalommal a Widex dí-jat dr. Révész Péter, egyetemi tanársegéd nyerte “A sziklacsonttumorok mûtéti ellátását követõ hallásrehabilitációlehetõségei” címû pályamunkájával, melybõl a szerzõ elõadást is tartott a vándorgyûlés megnyitóján. A pályamun-ka a PTE, Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikán kezelt 3 páciens sziklacsont-folyamatának mûtéti meg-oldásait mutatta be, az országban egyelõre egyedülálló mûtéti technikák alkalmazásával. A sziklacsont-betegségekközül két esetben malignus folyamat, egy esetben pedig autoimmun granulomatózus gyulladás szanálását mutat-ták be a szerzõk. A mûtéti technikák a sziklacsontot érintõ folyamatok radikális eltávolítását tették lehetõvé a hal-lás rehabilitációjával. A hallásjavítás mindhárom esetben másodk ülésben történt a jelenleg elérhetõ legmodernebb,beültethetõ hallásjavító készülékek segítségével. A Widex-díjat a Widex-H Kft. felajánlásával 40 év alatti pályázóknyerhetik el, hallásjavítással, hallásrehabilitációval kapcsolatos pályamunka benyújtását követõen, szakmai zsûribírálata alapján.

Hírek a nyári HMAAkonferenciáról2018. augusztus 24-25. között került megrendezésre az éves füredi konferen-cia a Magyar Amerika Orvosszövetség (HMAA) szervezésében a balatonfü-redi Állami Szívkórházban. Az idei volt a 12. alkalom, hogy az ország négyorvoskaráról érkezõ közel 100 elõadó megmérettesse magát szakmai zsûrielõtt. Az eloadók 15 kategóriában versenyezhettek, minden kategóriából egykerült ki gyõztesen. Ezen felül díjazták a legjobb magyarul elõadót (IstvánMechtler díj) és a legjobb angolul elõadót is (Iván Krisztinicz díj).

Az elõadásokon kívül az érdeklõdõk számos programon vehettek részt.Nagy érdeklõdés övezte a különbözõ workshopokat, például Testösszetétel-mérés, „Tiszta kezek” találmány kipróbálása, Sebészi alaptechnikák, Artériáséletkorszûrés.

Az elõbb említett workshopok közül a „Hogyan jelentkezzünk a buffaloicseregyakorlatra” program a hallgatók számára igen aktuális, ugyanis ez azOrvosszövetség által kínált lehetõség a hatodéves gyakorlatok majdnem mind-egyikére érvényes.

A konferencián a fiataloknak több alkalmuk is akadt közelebbrõl megis-merni neves elöljáróinkat a medicina több területérõl. A „Coffee and Sconeswith the Professor” illetve „Meet the Professor” programsorozat soránlehetõségük nyílt beszélgetni az adott szakágak jeles tanáraival. Menyhei Gá-bor professzor a sebészet, míg Ertl Tibor professzor a gyermekgyógyászat rej-telmeibe avatta be az adott szakma iránt érdeklõdõket.

Az egyes szekciók elõadásain kívül meghívott vendégek tartottak elõadást.Fontos információval gyarapodhattunk a nõgyógyászat újításairól, arról, hogymilyen orvosként Angliában dolgozni, a mesterséges intelligencia alkalmazá-sának jelenlegi állapotáról, illetve a Magyar Tüdõgyógyász Társaság részérõldr. Horváth Ildikó professzor asszony beszélt a pulmonológia legújabb vívmá-nyairól.

Szakmai látókörünk bõvítésén kívül a szórakozás sem maradhatott el, idénis az egyik leglátogatottabb program a vízilabdameccs volt. Vidék játszott aSemmelweis Egyetem ellen, elõbbi gyõzelmével, illetve a professzorok kont-ra HMAAképviselõk. Avízilabda mellett szombaton a záróünnepség elõtt fris-sítõ gofripartival kapcsolódhattak ki a résztvevõk.

A pénteki vacsorát a Borcsa étterem biztosította. Hagyományosan a vacsorasorán megünneplik a korábbi HMAAelnök, Forbáth Péter doktor úr születésnap-ját, aki idén a 93. életévét töltötte be és szerencsére remek egészségnek örvend.

Nem csak az elõadók, de a díjazottak között is több pécsi szerepelt. OttóffyMáté, ötödéves általános orvostanhallgatónk 1. helyezést ért el a kardiológiaposzterkategóriában, míg Karádi Zsófia Nozomi, a Pécsi Neurológiai Klinikaorvosa kapta a legjobb angol elõadás díját, ezzel a fõdíjat is; õ utazhat ki az idén50. sarasotai konferenciára. Gratulálunk!

Komáromy Luca, Lippai Bálint

Dr. Révész Péter

46


Tisztelt Olvasók!

Az 1848-as és az 1956-os szabadságharcok hõsei, áldozatai elõtti fõhajtás az alábbi két vers. Az egyik, Henrik Ibsen –akit mi elsõsorban dráma-íróként ismerünk – fiatalkori alkotása. Faludy György Kádár Jánoshoz írt verse pedig figyelmeztetõ, hogy helytartók mindig születnek.

Kiss Tamás, könyvtáros

Haynaunak indultál. Ez rég volt, mondjákMegszédültél. Naftalinba tetteda kötelet s elõkerült a kolbász.Azt hallom, hogy szeretnek.

Trézsi anyánk! Jó öreg Ferenc Jóska!Tisza István: esze mint a borotva!Bölcs vezetõnk, Rákosi!Ha az ember meg nem szökik, megszokja.

Szabad utazni, csendesen morognis lopni – várhatsz-e helytartótól többet?Olbrich, Bierut, Gottwald, Ulbricht, Novotny:mind elmarad mögötted.

Álnok vagy, szkizofrén, provinciáliss hazug. Opportunizmusod csigájahány szovjet elvtárs nadrágján mászott fel!Rendszerint nem hiába.

Erõs vagy. Néked a hatalom minden,Más nem számít. Ezért, hogy alkirályiSzékedbõl még legjobb barátaid semTudtak kiintrikálni

Egy népet segítettél megalázniaz orosznak. Függetlensége álmántipródsz fölényes közönnyel, mint Pálffy,Bach Sándor, Tisza Kálmán.

A szabadság csodaszarvasát ûztüknégyszáz éve. De ki fut most utána?Te érted el. Szívós vagy. Egy országottoltál át Ázsiába.

Tied a jelen. Agycenzúrázottmúltaddal mint vagy? Olykor, esti csendbenhallod-e újra, ahogy Rajk barátodnyakcsigolyája reccsen?

Ha altatóval sem tudsz már aludni:Tóth Ilonka sóhaja utolér-e,s Losonczy hörgése, akinek kásáttöltettél tüdejébe?

Mint víz alatti, elmerült harangok:hintáznak-e hajnal fele agyadnála tizennyolc esztendõs iskolások,kiket felakasztattál?

És a jövõ? Aki még el nem gárgyult,az ismeri a kilövõpályákat,miket a ruszkik szerte Dunántúlgyér erdeibe vágtak.

Ha háború jön, rajtunk kezdik.A föld olajfestéke hámlik. Izzó szõreleperzselõdik. A Balaton fölforr,gázfelhõ lesz belõle,

a városok rizsporrá kenõdnek szét,halálsugarak csapnak fel az égre,és nem marad se sir, se rom, sem emlék.Más nem lehet a vége.

Mit bánod ezt? Amíg élsz, zsíros torkokcsámcsognak körül és ha meghalsz, testeddísz sírba kerül. És hol vannak õk már,akik utat kerestek,

hogy nagyhatalmak öngyilkos viszályaközt magunkat békésnek és szabadnaktudjuk egyszer? Nagy Imre így kívánta.Õt is felakasztattad.

Faludy György: Egy helytartóhoz 25 év után

(Toronto, 1981)

AZ 1848-AS ÉS AZ 1956-OS SZABADSÁGHARCOK HÕSEI ELÕTT TISZTELEGVE

47

2018 OKTÓBER

Magyarországról nem dörög felénk a harci lárma már!A csatatérrõl sóhajok és haldoklók jajszava száll,hozza az éji csöndön át a hírt, a búskomort, a gyért,hogy nincsen többé a magyar, utolsó harca végetért.

A szabadsághõs seregen barbárok vad hordája dúl,a romokra fölhág megint a zsarnok, és gyilkol vadul.Örüljetek, bíborbabújt uralkodók! Erõszak üldiadalt ismét, s a szabadság lángja eltiportan kihül.

Szegény ország! Legjobbjaid vére hullott földed porára,s jutalma a halottaknak csak a vértanúság koronája.Lám, Európának reményét hullákkal övezted körbe,s Lengyelországként tipornak, vesztes nép, téged is földre.

Ám a rabság éje múltán hajnalpír fut égre újból,s szabadságért holt hõseid fölkelnek halottaikból,csatlakoznak azokhoz, kik a Visztula mentén vesztek,s azokhoz, kik vérpadokon német földön elvéreztek.

És midõn a trónok ellen fölkelnek új nemzedékekõszi orkánként, a zsarnok nem talál több menedéket.Büszke harci jelszavaként, magyar, neved dörgi akkorhõseidnek tisztelegve a gyõzelmes ifjú hadsor!

1849.(Fordította: Sulyok Vince)

Ismertetõ szöveg a fotókhoz

Artúr Görgey [Görgey Artúr] (fényképész Kieran Lynam): Görgey Artúr lovasszobra A Fehérvári rondellán álló lovas szobor GörgeyArtúr tábornokot, az 1848-49-es a Habsburgok ellen vezetett magyar szabadságharc fõvezérét ábrázolja. Mivel a szabadságharc elbuká-sakor õ tette le a fegyvert, ezért a marxista történetírás sokáig negatív történelmi személyiségként tartotta számon. Különös sorsa volt azeredeti szobornak. A II. világháború vári harcai során megsérült, és az új társadalmi rendszer nem restauráltatta, hanem beolvasztatta, ésaz így nyert bronzból öntötték a mindenki által gyûlölt, és az 1956-os forradalomban ledöntött Sztálin szobrot. Az 1989-es rendszervál-tozás után Marton László szobrászmûvész készítette el a szobor pontos másolatát.

Mansfeld Péter emlékmû (fényképész: juhaszj): Az emlékmû I. ker. Szabó Ilonka utca eleje, a Halászbástya lábánál, a Hunyadi Jánosút és a Szabó Ilonka utca torkolatánál lévõ lépcsõnél, a támfalba építve látható. A mészkõbõl készült emlékmû Melocco Miklós szob-rászmûvész alkotása. A szobrot 2007. március 21-én, Mansfeld Péter kivégzése napjának évfordulóján avatták fel.

Mansfeld Péter (Budapest, 1941. március 10.- Budapest, 1959. március 21.) vasesztergályos szakmunkástanuló, az 1956-os forradalmatkövetõ megtorlások legfiatalabb áldozata. A „pesti srácok” egyike, a forradalom mártírja.(Forrás: Wikipédia)

Forrás: pecsinapilap.hu

Pécsi klinikák gazdagodtak a Mánfai György általfelajánlott mûvészi fotókkal

Mánfai György fotómûvész ajánlott fel 38 mûvészi fotót Pécs számára. Páva Zsolt polgármester javaslatára a képeket két pécsiklinika számára továbbítja a város, így az érsebészeten és az urológián találkozhatunk a neves pécsi fotómûvész képeivel a jövõben.Mánfai György immáron lassan negyven esztendeje a fotózás szerelmese, közösségi oldalát ezrek követik, így sok pécsi számára le-hetnek jól ismertek munkái. Õ most egy kiállítás anyagát, 38 képet ajánlott fel a város számára.A képeket Páva Zsolttal közösen hétfõn adta át a fotómûvész dr. Szántó Árpád a Klinikai Központ Urológiai Klinika igazgatója ésdr. Menyhei Gábor az Érsebészeti Klinika igazgatója részére.Mint azt a fotómûvész elmondta, olyan képeket ajánlott fel, amelyek Pécs egyediségét visszaadják, van közöttük embereket, épüle-teket, egy-egy városrészt ábrázoló darab is.A polgármester arról szólt: az egészségügyi intézményekben talán a gyógyulás pillanatait is megkönnyíti, ha a betegek vagy látoga-tóik olyan minõségi képekkel találkoznak, mint egy fotókiállításon.A klinikák vezetõi azt mondták, elsõsorban folyosókon helyezik el a fotókat, olyan helyeken, amelyeken sokan találkozhatnak majdvelük.Mánfai György sok ezer alkotása közül mintegy 600 fotó jelenleg is a Pécsi Tudományegyetem épületeinek és egészségügyi intéz-ményeinek falain lóg.

Ibsen, Henrik: Magyarországhoz (Til Ungarn)

48


A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara idén ün-nepli alapításának 100. évfordulóját. Ebbõl az alkalomból adjuk köz-re az alábbi összeállítást, melyet az 1918-ban megjelent napilapokbantalálható hírek közül válogattunk. Az alábbi cikkeket a PTE valameny-nyi egységébõl ingyenesen elérhetõ Arcanum Digitális Tudománytárhttps://adtplus.arcanum.hu/hu tartalmazza.

Április 11. „Kinevezték a pozsonyi egyetem orvoskarának tanára-it. A hivatalos lap mai száma közli a pozsonyi egyetem orvosi fakultá-sának újonnan kinevezett tanárainak névsorát. Az uj egyetemnek ezzelimmár a harmadik fakultása lesz teljessé. A király a pozsonyi ErzsébetTudomány Egyetem orvosi karán a kórbonctan és körszövettan tanszé-kére dr. Entz Bélát, a budapesti állatorvosi föiskola nyilvános rendestanárát, a kór- és gyógytan tanszékére dr. Pekár Mihály budapestiegyetemi adjunktust, a gyógyszertan és gyógyszerisme tanszékére dr.Mansfeld Géza budapesti egyetemi adjunktusi és címzetes nyilvánosrendkívüli tanárt, a közegészségtan tanszékére dr. Fenyvessy Béla bu-dapesti egyetemi adjunktust és cimzetes nyilvános rendkivüli tanárt, aszomészet tanszékére dr. Imre József egyetemi magántanárt, a bõr ésbujakórtan tanszékére dr. Veress Ferenc kolozsvári egyetemi magánta-nárt, az elmekor- és gyógytan tanszékére dr. Reiter Camillo budapestiegyetemi magántanárt, végül a gvermekorvostan tanszékére dr. HeimPál közkórházi fõorvos, egyetemi magántanárt nyilvános rendes taná-rokká nevezte ki a VI. fizetési osztály törvényszerü illetményeivel. Az ujtanárok vasárnap teszik le az esküit Pozsonyban.”

Április 16. „Pozsonyból táviratozzák: Az Erzsébet-tudományegye-tem vasárnap lett teljessé, a mikor az egyetem harmadik fakultása, azorvosi fakultás is hivatalosan megkezdte mûködését. Az orvosi fakul-tás dékánná Pékár Mihályt, prodékánná pedig Fenyvesy Bélát válasz-totta meg. A rektorválasztók a most már teljessé lelt egyetem rektorá-vá az eddig csupán a rektori leendõk ellátásával megbízótt jogkari dé-kánt: Finkey Ferencet választották meg ez évi szeptember 1-én lejárómandátummal, prorektorává pedig Hodinka Antal történészt válasz-tották meg. Délben az uj rektor elnöklésével megtartotta az uj fakultásmegalakulása alkalmából díszközgyûlését. A rektor üdvözölte az uj fa-kultás esküt tett tagjait, a kiknek nevében Pekár Mihály, az uj dékánmondott köszönetet és a közgyûlésbõl hódoló táviratot intéztek Károlykirályhoz, uralkodói jóindulatába ajánlván az orvosi fakultással im-már teljessé kiépített uj tudományegyetemet.”

Május 1. „Pályázati hirdetés. (Közzététetik a m. kir. vallás- és köz-oktatásügyi miniszternek 1918. évi 64170. sz. rendelete folytán.) A po-zsonyi m. kir. Erzsébet tudományegyetem orvosi karán rendszeresíten-dõ négy tanszékre, és pedig a) a bonctani, b) az élettani, c) a vegytaniés d) a természettani tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. A kineve-zendõ tanárok kötelessége lesz tudományszakaikat a szabályzatokbanelõírt vagy elõírandó terjedelemben minden félévben elõadni, a szük-séges gyakorlatokat, külön collokviumokat megtartani, valamint az in-tézetet igazgatni. A meghirdetett tanszékkel, ha nyilvános rendes tanárfog kineveztetni, évi 6000 korona törzsfizetés, az 1904. évi I., illetve az1906. évi IX-ik törvénycikkek alapján járó és a szolgálati idõ elõreha-ladásával megfelelõen emelkedõ (400, 1200 és 2000 K) személyi pót-lék, továbbá öt, egyenként 800 koronás ötödéves korpótlék és évi 1800 Klakáspénz élvezete van egybekötve. A lakáspénz a III. ötödéves korpót-lék elérése után 2250 K-ra emelkedik. Ha nyilvános rendkívüli tanárfog kineveztetni, az évi 4000 korona törzsfizetés, az 1904. évi I., illetveaz 1906. évi IX. törvénycikkek alapján járó és a szolgálati idõ elõre-haladásával megfelelõen emelkedõ (800, 1400, 2000 korona) szemé-lyi pótlék, továbbá öt, egyenként 400 koronás ötödéves korpótlék és évi1440 korona lakáspénz fogja megilletni. Pályázni kívánók felhívatnak,hogy tudori fokozatukat, esetleg a tanári pályán való mûködésüket,

vagy egyéb alkalmaztatásukat,irodalmi tevékenységüket ésegyéb érdemeiket igazoló okmá-nyaikkal, születési anyakönyvikivonattal és rövid életrajzzal(curriculum vitae) felszerelt kér-vényeiket és pedig, ha jelenlegmár alkalmazásban vannak,elöljáróságuk útján, ellenkezõesetben közvetlenül a pozsonyim. kir. tudományegyetem rekto-rához 1918 évi május hó 15-ignyújtsák be. A korábbi szolgála-ti állásban vagy szabad pályáneltöltött idõnek nyugdíj (1912.évi LXV. t.-c. 127. §) vagy kor-pótlék szempontjából valóbeszámitása iránti igény, illetve kérelem a pályázat benyújtásakor be-jelentendõ, különben az eziránti kérelmek nem fognak tárgyaltathatni.”

Május 25. „Trachoma-tanfolyamok. A trachoma kórtanából ésgyógyításából az 1886 : évi V. t-c. alapján községi, kör- és hatósági or-vosok számára a belügyminiszter megbízásából két-két hétig tarlógyakorlati trachoma-tanfolyamok fognak tartatni és pedig:

1. Budapesten a királyi magyar tudomány-egyetem 1. sz. szemkli-nikáján 1918. október hó 1-15-ig és 16-31-ig. A kurzuson legfeljebb 5orvos vehet részt. …

4. Pozsonyban a magyar királyi Erzsébet tudomány-egyetemszemklinikáján október hó 1-15-ig és 16-31-ig, november 1-15-ig és16-30-ig. Egy kurzuson legfeljebb öt orvos vehet részt. …

Az indokolt jelentkezések a választott hely és idõ megjelölésévelmájus 31-ig a közigazgatási felettes hatóságok útján a m. kir. belügy-miniszterhez intézendõk, aki a felvétel felett dönt. A résztvevõ orvosokösszes költségeik fedezésére egyenként 400 korona segélydíjban fog-nak részesülni.”

Június 23. „Flesch Károly orvostudort, Flesch Ármin dr. mohácsiizr. fõrabbi fiát a pozsonyi tudományegyetem orvosi karánál, a szülé-szeti osztályba tanársegéddé nevezték ki.”

Július 12. „Tóth Lajos miniszteri tanácsos Pozsony díszpolgára.Pozsony város törvényhatósági bizottsága legutóbb tartott ülésén dr.Tóth Lajos vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumi tanácsost, aki azegyetemi osztály vezetõje, díszpolgárrá választotta meg. Ez a rendkí-vüli megtiszteltetés, amely miniszteri tanácsosnak még nem jutott osz-tályrészül, azt a nagy és odaadó munkásságot jutalmazza, amelyetTóth miniszteri tanácsos a pozsonyi Erzsébet tudományegyetem szer-vezésé körül kifejtett.”

Július 18. „Ugyancsak tudomásul vette a kultuszminiszter, hogy apozsonyi Erzsébet tudományegyetemen Polner Ödön dr.-t rektorrá,Kornis Gyula dr.-t prorektorrá, Kováts Ferenc dr.-t, Pekár Mihály dr.-t és Hodinka Antal dr.-t dékánná, Fenyvessy Béla dr.-t prodékánná ésImre József dr.-t az orvostudományi kar jegyzõjévé választották meg.”

Július 24. „Nõk fölvétele a pozsonyi egyetem orvostudományi ka-rán. A pozsonyi egyetem orvoskari dékánja értesíti azokat a nõket, akik az 1918. év szeptemberében kezdõdõ évre a pozsonyi egyetem or-vostudományi karára beiratkozni óhajtanak, hogy fölvételükért a val-lás, és közoktatásügyi miniszterhez kell folyamodniok. A miniszterhezintézett kérvényeiket julius 31-ig kell az orvoskari dékáni hivatalbanbenyujtaniok, vagy postán elküldeniök. (Pozsony, Kórház-utca 52. Hi-vatalos óra délelõtt 10-tõl 2-ig.) A folyamodványra egy koronás, a nembélyegelt mellékletekre harminc filléres okmánybélyeg ragasztandó. A

Köszöntjük az idén 100 éves orvosi kart

Pekár Mihály (1871-1942)

49

2018 OKTÓBER

folyamodványaikhoz mellékelniük kell: 1. eredeti születési anya-könyvi kivonatukat, esetleg házassági okiratukat, 2. eredeti érettsé-gi bizonyítványukat, esetleg kiegészítõ érettségi bizonyítványukat,(görögpótló tárgyak beszámítanak), 3. a mennyiben az érettségi bi-zonyítványuk megszerzése és mostani kérvényük között hosszabbidõ telt volna el, úgy helyhatósági bizonyítvánnyal kell igazolniok,hogy az eltelt idõben milyen foglalkozást ûztek.”

Július 26. „…A pozsonyi Erzsébet tudományegyetem csecse-mõkórháza azzal a kéréssel fordult a fõvároshoz, hogy engedjék áta fõvárosi csecsemõkórház részére beszerzett tárgyakat és egyébfelszerelési tárgyakat, mert tudvalevõen ezen kórház építésének azabbanhagyását voltak kénytelen javasolni a túlmagas költségek mi-att. Az egész országban most már nem lehet ilyen megfelelõ árúkatkapni.”

Augusztus 31. „A pozsonyi Erzsébet tudományegyetemen, anagyszünidõben megtartott katonai pótszemeszterre való tekintettelaz iskolai év I. felére szóló beírás ez év szeptember 16-án kezdõdikés szeptember 30-ig tart, az elõadás pedig október 1-én kezdõdik.Ennek folytán az egyetemi Diákotthon-megnyitása is október 1-rehalasztatott el.”

Szeptember 14. „Apozsonyi egyetem orvo-si kajának megnyitása.A pozsonyi Tudomány-egyetem orvosi kara aharmad-, negyed- ésötödévesek számáraszeptember 16-án meg-nyílik. Az elõadás októ-ber 11-én kezdõdik. El-sõ- és másodéves hall-gatót ebben az iskolaiévben nem vesznek föl.”

Dr. Gracza Tünde, PTE, EK TK,Pekár Mihály Orvosi és Élettudományi Szakkönyvtár

Pozsony 1918-19191918. március 10-én IV. Károly (az utolsó magyar király) ifj. dr.

Imre Józsefet nyilvános, rendes egyetemi tanárnak a pozsonyi Ma-gyar Királyi Erzsébet Tudományegyetemen kinevezte. A pozsonyiSzemészeti klinika az Erzsébet u. 1 sz. alatt igen szerény keretek köztkezdte meg mûködését, a professzor mellett két tanársegéddel.

Imre József nagy lendülettel látott hozzá a tanári és gyógyítómunkához. Tantermi elõadásainak híre a bécsi és prágai egyetemenis ismertté tette a nevét. A történelem menete azonban mindentmegváltoztatott (1,2).

Az egyetem és a klinikák életének sorsdöntõ eseményeirõl töb-bek között ezt írja Benke (2).

„1919 húsvétján egy nagyobb társaság kereste meg az orvosikart, akik magukat amerikai orvosoknak jelentették be. Fogadásuk-ra és kalauzolásukra a dékán az angolul jól beszélõ Imre Józsefprofesszort vette maga mellé. Amikor a társaság megérkezett, aprofesszorok meglepetten vették észre, hogy a társaság tagjai a prá-gai cseh egyetem tanársegédei. Szeptember 22-én ugyanazok azurak vették át az egyetem magyar tanáraitól a klinikákat és intéze-teket, mint az egyetem újonnan kinevezett tanárai”(2).

A magyar királyi Erzsébet Tudományegyetem 1919. szeptem-ber végén hontalanná vált.

A Pozsonyból történt kényszerû távozás után átmenetileg Bu-dapesten a Zita kórházban és a gróf Apponyi Albert poliklinikánmûködött a „hontalan” klinika. Ebben az idõben jelent meg aScholtz Kornéllal írt szemészeti tankönyv elsõ kiadása, mely nagynépszerûségnek örvendett az orvostanhallgatók körében.

Az 1921. június 14-én kelt 1921:XXV. törvénycikk eldöntötte,hogy a volt pozsonyi tudományegyetem Pécsett nyer elhelyezést.

Pécs 1923-1929A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem ünnepélyes megnyitójára

1923. október 24-én került sor gróf Klebelsberg Kuno jelenlétében.

A Szemészetiklinika kijelöltépülete a VárosiKözkórház keletiszárnyán azonbanalapos átalakítás-ra szorult, melyetImre professzorés munkatársainagy lelkesedés-sel irányítottak,olyan eredmény-nyel (1. ábra),hogy az a világ jólés praktikusanmûködõ taninté-zeteit bemutatóRockefeller ala-pítvány összeállí-tásában is helyetkapott (1,2).

Az építés ide-jén – 1923/24 te-lén – Imre Józsefhosszabb ameri-

kai tanulmány- és elõadó körutat tett nagy sikerrel, fontos és gyü-mölcsözõ kapcsolatokat teremtett egyeteme és klinikája számára.Több száz ajándékba kapott orvosi könyvvel, folyóirat elõfizeté-sekkel, laboratóriumi felszerelésekkel tért haza. A clevelandi sze-mészeti klinikán 1990-ben tett látogatásom során jó érzéssel ésbüszkeséggel töltött el a jelentõs elõadó vendégek sorában ifj. Im-re József fényképe a könyvtár falán. Ugyanis 1926/27 telén újabbamerikai útján Imre professzor – többek között – négy hetes szem-héjplasztikai kurzust tartott Clevelandben a Western Reserve

Ifj. dr. Imre József egyetemi tanári kinevezésénekcentenáriuma (1918-2018)

1. ábra: A három emeletes korabeliSzemészeti klinika Garay utcai homlokzata,

az északra tájolt kiugró mûtõvel

Tóth Lajos (1856-1926)

50


University szemosztályán.A klinika átadása 1925. május 27-én történt. Imre mellett há-

rom magántanár, Albrich Konrád, Rötth András, Csapody István,valamint Nónay Tibor, Kukán Ferenc tanársegédek alkották aklinika oktató és gyógyító gárdájának gerincét. Az elsõ öt évbenaz ismert szemorvosok közül még Klein Miklós, KlobusitskyDénes, Boros Béla említendõ.

Az egyetemi oktatás és a betegellátás megújult erõvel indultmeg.

Tanrend: Elméleti és gyakorlati szemészet. Heti 7,5 óra.Hétfõtõl péntekig de. 11-12.50-ig. Dr. Imre József ny.r. tanár.Szemklinika tanterme (Garay utca 1.) Szemészeti mûtéttan. He-ti 3 óra. Dr. Albrich Konrád magántanár, ugyanott. A szemmoz-gások élettana és pathologiája. Heti 2 óra. Szombaton de. 10-12-ig. Dr. Csapody István magántanár, ugyanott.

Aklinika betegforgalma gyorsan növekedett, évi 10 000 járó-beteg, 1000 fekvõbeteg, ezret meghaladó nagymûtét volt már azelsõ évben.

A Szemorvostársaság éves nagygyûlését 1927-ben elsõkéntvidéken, Pécsett tartották. Tervbe vették egy szemészeti bibliog-ráfia összeállítását, valamint a Szemészet címû folyóirat újrain-dítását (12).

Imre professzort 1928-ban egyhangúlag választották rektor-nak.

Ifj. Imre József szakmai és közéleti munkássága részletesenSchmidt, Benke, Radnót, Zajácz, Boros, Kovács (1,2,4,5,6,7)közleményeiben olvasható. A pécsi tartózkodás idejébõl bõségesdokumentáció maradt fent közérdekû írásaiból, melyekbõlSchmidt többet is idéz (1). A továbbiakban csak a kevésbé is-mert, helyi vonatkozásokra térek ki.

1928. április 20-án Pekár Mihály professzor levelet intézett adékánhoz (2): „Ma délelõtt éppen 10 éve annak, hogy ünnepiközgyûlés keretében megalakult Pozsonyban Magyarország har-madik orvosi fakultása. Ma, 10 év után, hálatelt szívvel kell meg-állapítanunk, hogy — bár csonkán — de megmaradt az ország,fennmaradt az Erzsébet Tudományegyetem is, sõt fejlõdött, erõ-södött, úgyhogy ma már bizton nézhetünk a jövõ elé…”

Ekkor bízta meg a kar Imre József professzort Emlékkönyvszerkesztésével (2).

A jubileumi évben elkészült az egyetem alapításának emlék-érme (2).

Egy olasz és egy porosz miniszter és négy fõpap (finn, ame-rikai és két német) lett az egyetem tiszteletbeli doktora (2).

Imre József rektor elkészíttette a tanács tagjainak talárját (2).Imre József rektor és Makay István alpolgármester elõkészí-

tõ munkája alapján Nendtvich Andor polgármester 1928. decem-ber 19-én a dunántúli vármegyék alispánjai, valamint a nagyobbvárosok polgármesterei nevében terjedelmes memorandumotjuttattak el az országgyûlés és a kormány tagjaihoz az egyetemioktatás fejlesztésének érdekében (2). Az emlékirat hatására jelen-tõs összegekhez jutott az egyetem, a helyi és országos szervek tá-mogatása alapján.

1928. június 23. a pécsi Rotary Club alapítása. Alapító elnök:Ifj. Dr. Imre József egyetemi tanár.

Újraalapítva 1991. október 26. Emlékkõ a Mecseken, aRotary körsétányon: 1998-ban a Club-alapításának 70. évfordu-lóján állít emléket az elnöknek és az alapítóknak (2. ábra). Azalapító tagok között jól ismert pécsi neveket olvashatunk, mintFaluhelyi Ferenc, Hammerli József, Littke József,Mattyasovszky-Zsolnay-Tibor, Pekár Mihály, Vasvári Ferenc.

Imre József pécsi tartózkodásának irodalmi vonatkozásai

A húszas-évek második felében az ország a Trianon utániszakadékból nehezen eszmél magára. A városban nem tevékeny-kedik irodalmi társaság, nincs irodalmi folyóirat, a szellemi éle-tet az egyetem jelentette (11). A helyi közösségek számára inspi-ráló volt Remé-nyik Sándor, aköltõ jelenlétetovábbá az, hogyImre Józsefet a„jó vagy rosszsorsa” Pécsre ve-tette. ReményikSándor hatása azirodalmi és mû-vészeti életbenma is érezhetõ.

Remény ikSándor az erdé-lyi költõ, ImreKálmánnak – Im-re József testvér-bátyjának – só-gora. Szembajátimmár 1927. má-jus-június és1927. októberután harmadik alkalommal kezelték Pécsett, a Szemklinikán.1928. október 16-án levelet írt Imre Ilonkának, Imre József hú-gának, akihez hosszú és mély érzelmi kapcsolat fûzte. „…alig lá-tok valamit, csak egy furcsa szemüveggel, amit Józsi adott. Rá-jött, hogy az én szembajom valószínûleg „burkolt távolbalátás”gyermekkorom óta, amin lehetett volna segíteni szemüveggel,csakhogy nem lehetett konstatálni a bajt, csak ilyen módon, mintmost. Közelre sohasem láttam igazán jól, de a szem görcsösenakart alkalmazkodni és így elõállott a szemizom görcse s min-denféle zavar és fáradtság. Azt hiszi Józsi, hogy majd egy meg-felelõ szemüveg sokat fog segíteni”(9). Reményik jogi tanulmá-nyait rossz látása miatt szakította meg.

Reményik három pécsi tartózkodásáról és a Pécsett datálthét költeményrõl Tüskés Tibor részletes ismertetõt közölt2002-ben (11).

Ezek, keletkezésük sorrendjében: „Két fény között”; „A pé-csi minaret”; „A sírtól a bölcsõig”; „Nincsen levél”; „Télelõ”;„Az örök liften”; „Szemben az örökmécsessel”; és a „Non omnismoriar”. Ez utóbbit 1928. november 22-én írta. A vers címébeemelt, szállóigévé lett latin nyelvû szavakat („nem halok megegészen”) Horatius mondta, aki e szavakkal jósolta meg költõihalhatatlanságát. Reményik Sándor ekkor a pécsi Káptalan utcavégén, „A székesegyház roppant tornyai” tövében található obe-liszk elõtt állt. Az emlékoszlopot két pécsi muzsikus, AmtmannProsper és Weidinger Imre emlékére a pécsi zenekedvelõ közön-ség 1866-ban emelte (3. ábra). A két muzsikus életérõl, mûködé-sérõl és mûveikrõl részletes ismertetést találunk Szkladányi Pé-ter helytörténeti írásában (10).„A költõ az emlékmûvön járatja szemét, belül zenét hall” (11).Valószínûleg Pécsett írta, 1927. októberében „A belülvalók ár-nyéka” — „Mouches Volantes” címû versét, amely igen szemlé-letes leírása az üvegtesti homályok okozta jelenségeknek.

A belülvalók árnyéka

„Mouches Volantes”

Az üvegtestnek finomka hibái.

2. ábra: Rotary emlékkõ a Mecseken

51

2018 OKTÓBER

Holt szememben a mikroszkópiumIs alig-alig fogja megtalálni.Ó, nem veszélyesek,És lehet tõlük látni!

Csak - nem maradnak el tõlem soha.Már vittem õket völgyek mély ölébe,Vittem havasok ormaira.Merítettem magányba, társaságbaVillanyözönbe, viaszgyertyalángba,Végighurcoltam földön és egen:Árnyékuk ott vonaglott mindenen.

Mit ér a kék azur,Ha kékjén ott repülnek?A hamvas rózsa-arc,Ha reá települnek?Az aranymintás alkonyat,Ha beleszövik magukatE minden mintát átütõPokoli pontok, vonalak?A hó fehérje, dér ezüstje,Erdõk elsõ smaragdja is, mit ér,Ha ez az õrült szúnyog-karnevalMinden látásban, mindenütt kísér?Jaj mit akarnak, mért jönnek velemVégig, végig, végig az életen?!

Csak este, ha a lámpámat eloltom,S õket a nagy rokon-sötétbe fojtom,Csak akkor adnak pihenõt nekem.”.

A verset e sorok írója az orvostanhallgatóknak tartott elõadásaisorán mindig felolvasta az üvegtest betegségeinek tárgyalásakor.

Imre professzor 1929 végén elköszönt a pécsi egyetemtõl, el-fogadva meghívását az Állami Szemkórház vezetésére, amivelújabb kihívások elé nézett. (A kétgyermekes Imre család Pestreköltözése az amerikai feleség miatt történt. Házasságuk végülváláshoz vezetett.) Tanszéki utódja Albrich Konrád lett. Távozá-sa után a nyilvános rendes egyetemi tanári címét különleges el-ismerésként megtarthatta. (13)

Budapest 1929-1945Budapestre kerülése után töretlen erõvel látott munkához.

Megfelelõ körülmények híján is, itt születtek ekkor (rövid 10 évalatt) a magyar szemészet legkiemelkedõbb eredményei. A min-dennapos retina mûtétek, a továbbfejlesztett szaruhártya átültetésnemzetközi elismerést is kapott, a hazai betegellátás színvonalátpedig a legmagasabb szintre hozta fel.

Imre 1939. szeptember 1-jén a Mária utcai Szemklinika ve-zetésére kapott kinevezést. Töretlen erõvel és tervekkel kezdett amunkába, megírta a szaruhártya átültetés monográfiáját. A hábo-rús viszonyok közepette a sok megerõltetõ munka is hozzájárultegészsége megromlásához. Második, svéd származású felesége,Ebba Bank szeretõ gondoskodása mellett jó módban élte utolsóéveit. Tanári kinevezésének 25. évfordulóján tanítványai a „Or-vosképzés” különszámát ajánlották mesterüknek, és Antal Ká-roly szobrászmûvész (Radnót Magda férje) nagyon szép portré-plakettjével ajándékozták meg.

1941-1945 között a Magyar Szemorvostársaság elnöke volt.1945. január 22-én Budapesten, a gellérthegyi Pipacs utca 3.

sz. villájuk óvóhelyén — a város bombázásának idején — fele-sége karjai között tért vissza a lelke teremtõjéhez. Ideiglenesen avilla kertjében hantolták el, majd a Farkasréti temetõben nyertvégsõ nyugalmat.

Ifj. Imre József professzor szakmai munkásságárólImre József

t u d o m á n y o smunkája sokrétû.Mindig olyan tu-dományos prob-lémák izgatták,amelyek a gya-korlati gyógyítástis szolgálták. El-sõ éves hallgatókorában Kolozs-várott, az Apáthyintézetben, a neu-roh isz to lóg iaalapjaival ismer-kedett, majd Bu-dapesten egy évmúlva az élettaniintézetben az at-ropin és a pilo-carpin nyál- ésverejtékmirigyekre gyakorolt hatását vizsgálta szövettani mód-szerekkel.

Pécsi tanári mûködése idején a súlyos dél-baranyai trachomahelyzetre tekintettel egy 18 ágyas fertõzõ pavilont létesített. Bõ-séges epidemiológiai tapasztalata alapján trachoma-kutatómun-ka kezdõdött a pécsi klinikán. Imre elsõként ismerte fel a szem-nyomás és a belsõ elválasztású mirigyek közti összefüggést.Eredményeit a kairói nemzetközi kongresszus felkért elõadója-ként ismertette. Közléseit sok méltatlan támadás érte, állításaitsokan kétségbe vonták, ennek ellenére nem csüggedt. Balassaemlékelõadásában az összefüggésekrõl további bizonyítékokkalállt elõ. Munkáját Radnót folytatta, és eredményeit a „Szemészetneuro-endokrinológiai vonatkozásai” címû munkájában össze-gezte. Klinikavezetõként töretlen energiával és lelkesedésselszolgálta a magyar szemészet fejlõdését. A zárt tokos szürkehá-lyog mûtétet, az abláció ellenes mûtétet és a szaruhártya átülte-tést elsõként elterjesztette. Foglalkozott az immunológiai aspek-tusokkal is. 1942-ben megjelent a „Szaruhártya átültetés klinikaiés histológiai tapasztalatai” c. munkája, mely a mûtét hazai elter-jedéséhez és a további kutatásokhoz jelentõsen hozzájárult.

A német és francia nyelven megjelent „Szemhéj-plasztikákés az arc lágyrészeinek képzõ-mûtétei” címû monográfiája nem-csak szemészek, de plasztikai sebészek számára is alapmû. Azíves plasztika mint „magyar plasztika” a világ minden jelentõssebészi és szemészeti kézikönyvében idézett mûtét.

Az Imre IskolárólImre, orvosi gondolkozásában a beteg emberi szervezet és

szervek egységét látta és tanította. Pécsi utódját, Albrich Konrá-dot ösztönözte a „Szembetegségek és szemtünetek összefüggésea szervezet egyéb betegségeivel” címû könyv megírására. Azirány, amelyet Imre képviselt, módszerességében, a pontos meg-figyelésben, a sebészeti technikában – a legtökéletesebbre valótörekvés. Egy tudományos iskola nem önmagában a tudás és

3. ábra: Emlék obeliszk a Székesegyház alatt

52


produktivitás kifejezõdése, ehhez tartozik a mesterség, a tudo-mányszeretet átadni tudása, a tanítványok iránti szeretet, felelõs-ség és megbecsülés (6).

„A szemészet tudományában és mûtéttanában korszakalkotóvolt, de kiemelkedõ Imre József iskolateremtõ tevékenysége is”(6). Azt vallotta: „A tanítószakember, különösen azorvos, ha mentesíteni tudtagondolkodását a hiúságtólés önzéstõl, életcélját akkorérezheti megközelítettnek,ha tanítványaira tekintveegyre nélkülözhetõbbneklátja önmagát”.

Az Imre iskola tanszék-vezetõ tanárok, osztályve-zetõ fõorvosok sorával gaz-dagította a magyar szemé-szetet, hatása napjainkban iskövethetõ. Tanszékvezetõtanárok: Albrich Konrád,Nónay Tibor, Kukán Fe-renc, Boros Béla, RadnótMagda, Németh Béla,Kahán Ágost, Takáts István. Az Imre iskolához tartoznak a felso-roltak tanítványai, tanszéki utódai, mint Imre György, Varga Mar-git, Kovács Bálint, Salacz György (8).

„Non omnis moriar”„Különös, valamiért osztoznia kellett azok sorsában, akiket a

magyar történelem akkor beköszöntött új korszaka hosszú idõn átmegfosztott a megérdemelt méltatástól” (Schmidt; 2).

1951: a Szemészet-ben Nónay Tibor emlékezett meg Imre Jó-zsefrõl és méltatta tevékenységét. A tanítványok egy-egy tanul-mánnyal tisztelegtek emléke elõtt (12).

1957 (1960, 1970): Nónay Tibor és tanítványai Imre Józsefsírjánál (3).

1967: az újjáalakult Magyar Szemorvostársaság elsõ szekció-ülésén Boros Béla megemlékezett a klinika alapítójáról, Imre Jó-zsefrõl, aki munkatársaival új szemészeti iskolának vetette megalapjait (12).

1970: halálának negyedszázados évfordulójáról tanítványai aSzemészet-ben emlékeztek meg (12).

1972:ASOE budapesti ülésére magyar és angol nyelven meg-jelent Radnót Magda és Kenyeres Ágnes Imre-monográfiája (4).

1972: A Magyar Posta emlékbélyeget adott ki, elsõ ízben át-adták az Ebba Bank által alapított Imre díjat (4, 5).

1972:ATömõ utcai új Szemklinika elõcsarnokában felavattákSchaár Erzsébet ifj. Imre József bronz reliefjét (jelenleg a Máriautcában van).

1975: Boros Béla: Az Imre iskoláról, Szemészet 112, 9-14.1984. jún. 8.: Ünnepi tudományos ülés ifj. Imre József születésé-

nek 100., valamint a Mária utcai Szemklinika fennállásának 75. év-fordulója alkalmából. Budapest, Mária u. szemklinika tanterme.

1884: Madarassy Walter: Emlékérem dr. Imre József születé-sének 100. évfordulójára

1984: Ünnepi tudományos ülés a centenárium alkalmából aPécsi Orvostudományi Egyetem tudományos szakosztályában.

1985: Imre József Jr. - Blaskovics László jutalomérem alapítása.

1993: Emlékelõadás a Pécsi Rotary klub alapításának 65. év-fordulója alkalmából, dr. Kovács Bálint, a Szemészeti klinikaigazgatója.

1995: Tudományos ülés ifj. Imre József halálának 50. évfor-dulóján, megjelent a Szemészet 1996. 1. számában.

1998. szept. 25. Emlékülés: 90 éves a II Szemklinika; ImreGyörgy: Az Imre-iskoláról; Salacz György: Az emlékszoba és ki-állítás megnyitása (3).

2002: Imre József Jr. Club alapítása Pécsett (7).2003: Boros Béla születésének 100. évfordulója, Pécs, az Im-

re József Jr. Club rendezvénye.2005: Tudományos ülés ifj. Imre József halálának 60. évfor-

dulóján. Siófok, Imre József Jr. Club rendezvénye2009: a Pécsi Városi Bíróság törölte az Imre József Jr. Club-ot.2013: Ifj. Imre József terem felavatása a felújított Mária utcai

Szemklinikán (14).2013 Schaár Erzsébet: ifj. Imre relief áthelyezése (14).2015: Ünnepi tudományos ülés a Mária utcai Szemklinikán

ifj. Imre József halálának 70. évfordulóján.

Hivatkozások1. Schmidt Pál: Szeretet, szolgálat, szenvedély. Arcképek a pé-

csi orvoslás múltjából. Pécs, 2012.2. Benke József: A Pécsi Orvostudományi Egyetem története.

Pécs, 1992.3. Bögi Júlia (szerk.) Képek a 90 éves Mária utcai Szemklinika

életébõl. Budapest, 1999.4. Radnót Magda, Kenyeres Ágnes: Ifj.Imre József, Akadémi-

ai kiadó, Budapest, 1971.5. Zajácz Magdolna: Ophthalmology in Hungary. Budapest,

1997.6. Boros Béla: Az Imre-iskoláról. Szemészet 112, 9-14. 1975.7. Kovács Bálint: Kell-e példakép? PTE, Orvoskari Hírmondó,

2008. április-május. 8. Bögi Júlia: A szemészet krónikája egyetemünkön. Budapest,

2013.9. Reményik Sándor: Álmodsz-e róla? Kiadatlan versek és le-

vélszemelvények. Orpheusz könyvek, Budapest, 1990.10. Szkladányi Péter: Fejezetek Pécs világi zenéjébõl a 19. szá-

zad elsõ felében Weidinger Imre és Amtmann Prosper mûvé-szete. In: Baranyai helytörténetírás. 1980, A Baranya MegyeiLevéltár Évkönyve 1981. p. 81-153.

11. Tüskés Tibor: Reményik Sándor és Pécs. Pécsi Szemle 2002,5. 102-106.

12. Németh János, Nagy Zoltán Zsolt (szerk.): Emlékkönyv aSzemészet folyóirat alapításának 150. évfordulójára. Buda-pest, 2013.

13. Lengvári István (szerk.): Pécsi Egyetemi Levéltár. Katalógus1. Dékáni rendes és rendkívüli ülések napirendi pontjai.

14. Nagy Zoltán Zsolt: A Mária utcai Szemészeti klinika felújítá-sának története. Budapest, Semmelweis Egyetem, 2013.

Dr. Kovács Bálintemeritus professzor

Ifj. Imre József professzor(1884-1945)

53

2018 OKTÓBER

Vámos Zoltán PARÁZS A SZÍVNEKcímû mozifilmje a nagyjátékfilm

kategória II. díját nyerteA Pécs650 projekt is segítette, hogy Vámos Zoltán rendezésével elkészülhessena Parázs a szívnek címû mozifilm, amely mostanáig már számos hazai és nem-zetközi filmfesztivál versenyprogramban szerepelt. Legutóbb a Pécsen és Kom-lón megrendezett Hét Domb Filmfesztiválon mutatták be, ahol Enyedi IldikóTestrõl és lélekrõl címû Oscar-díjra jelölt alkotása is mûsoron volt. A zsûribenKoltai Róbert, érdemes mûvész és Halmy György dokumentumfilm-rendezõmellett Rófusz Ferenc, Oscar-díjas filmrendezõ értékelték a közel 90, versenybekerült alkotást.

A zsûri Vámos Zoltán filmjét – a hiteles lélekábrázolás valamint drámai vo-nalvezetés okán is – a nagyjátékfilm kategória II. helyezettként díjazta. A szín-mûvészek meggyõzõ játékán felül, kiemelték Földi Albert zeneszerzõnek a dra-maturgiát szolgáló eredeti filmzenéjét, Pap Levente vágó ritmicitását valamintGarami Gábor produceri munkáját. A Parázs a szívnek legközelebb a Los An-gelesi filmfesztiválon szerepel október elején.

Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus (PTE, AITI) átvezszi a díjat

A Magyar Nemzeti Múzeum adott otthont a World Press

Photo mellett a NaturArt – 25 év legszebb magyar természetfotói

kiállításnak. Ez utóbbin Takács Gábor (Szemészeti Klinika)

két munkáját is bemutatták.

Takács Gábor fotói közül mutatunk be néhányat a poszteren.

Felelõs szerkesztõ: Barthó Loránd, Bogár Lajos.Olvasószerkesztõ: Hollósy Tibor, Ludány Andrea. Szerkesztõségi munkatárs: Gracza Tünde.Tördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 72/536-116. E-mail: [email protected] � HU ISSN 1586-1031

Elektronikus publikáció: www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295. Nyomtatta a PTE Nyomdája

TTARARTTALOMALOMOrvosnapok: kitüntetések, elismerésekPécs város és a PTE közös ünnepsége a

Magyar Felsõoktatás napjánAz Orvoskar tanévnyitó ünnepsége

(Nyitrai Miklós és Perjési Pál dékánoktanévnyitó beszédei)

Újonnan kinevezett professzoraink, docenseink

„Az ember életében vannak olyan pillanatok,amikor közfeladatokat is kell vállalnia”(Schweier Rita interjúja Lénárd László

professzorral)

Legjobb diákjaink(Bátor Judit)

„A jelentkezéseket illetõen igen kedvezõhelyzetben vagyunk egyetemünk többi

karához és képzéséhez képest”(tanévkezdõ interjú dr. Czopf László

megbízott dékánhelyettessel)

Tudománytörténeti tanulmány a Semmelweisév kapcsán (Orvosi Hetilap)

„Radiológia határok nélkül” (Weninger Csaba)

Az MLDT 59. nagygyûlése (Liszt Ferenc)

Három reológiai társaság közös konferen-ciája (Csiszár Beáta, Koltai Katalin)

Hírek a HMAA konferenciáról(Komáromy Luca, Lippai Bálint)

A Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságánaknemzetközi konferenciája (Kozma Zsolt)

ESPA-konferencia (Kövesi Tamás)

Kiss Tamás októberi összeállítása

Köszöntjük az idén 100 éves orvosi kart(Gracza Tünde)

Ifj. dr. Imre József egyetemi tanárikinevezésének centenáriuma

(Kovács Bálint)

Recenzió Mózsik Gyula könyvérõl(Perjési Pál)

Gerlinger professzor új könyvérõl(Reglõdi Dóra)

Díjat nyert Vámos Zoltán filmje

��

A címlapon, a hátsó borítón, középen és a poszteren a POTE Fotókör és

Vizuális Mûhely, a Bajnóczky-díjasok és aPOTE Fényképezõk Facebook-oldal

tagjainak fényképei.

In memoriam dr. Komáromy László

Köszönjük Kittkáné Bódi Katalinnak, az Oktatástechnikai és Szolgáltatási Osztály vezetõjének ésmunkatársainak, Czulák Szilviának és Verébi Dávidnak, hogy a szükséges portréfotókat (3-10. o.)elkészítették és a felvételek utómunkálatait elvégezték.

54


Az érdeklõdõ olvasó a közelmúltban megjelent harmadikMózsik Gyula professzor által szerkeszett könyvet tarthat akezében. Akapszaicin humán gyógyászatban betöltött sze-repének egy új fejezetetét nyitották azok a PTE ÁOK inté-zeteiben és klinikáin 2009-ben a Medipolisz Dél-Dunántú-li Regionális Egyetemi Tudásközpont keretében megindultkutatások, melyeknek célja, egy kapszaicin hatóanyagottartalmazó, per os alklamazható gyógyszer fejlesztése volt.A kutatásokkal és azok elméleti hátterének bemutatásávalfoglalkozó korábban megjelent két könyv (Gyula Mózsik,András Dömötör, Tibor Past, Viktória Vas, Pál Perjési, Mó-nika Kuzma, Gyula Blazics, János Szolcsányi: Capsaici-noids From the Plant Cultivation to the Production of theHuman Medical Therapy, Akadémiai Kiadó, Budapest,2009; Capsaicin-Sensitive Neural Afferentation and theGastrointestinal Tract: from Bench to Bedside, Editors:Gyula Mózsik, Omar Abdel-Salam, Koji Takeuchi, IntechOpen, Rijeka, 2014) szerves folytatásaként jelentek meg ajelen könyvben azok az új eredmények, melyek elsõsorbana kapszaicinoidok klinikai és táplálkozástudományi terüle-teken nyert újabb eredményeit mutatják be.

A kapszaicinoidok kutatásának intenzitására mi semjellemzõbb, mint hogy az elmúlt 10 évben (2007-2016)minden évben közel 500 közlemény és 523 review cikk je-lent meg a “capsaicin human” keresõszó alatt a PubMedadatbázisa alapján a jelzett idõben. A könyv elsõ fejezete aszerkesztõ munkája, bemutatva azokat a kihívásokat, me-lyekkel szembenéztek a kutatók a gyógyszerfejlésztésiprogram során. A könyv második fejezete részletesen be-mutatja a kapszaicinben gazdag paprikafajták fontosabbbioaktív vegyületeit és azok alkalmazhatóságát különbözõkóros folyamatok esetében. A kapszaicin különbözö gyógyszer-formákban történõ alkalmazásának lehetõségeit, a legmodernebbmikro- és nanotechnológiai megoldásokat mutatja be a könyvharmadik fejezete. Igen hasznos, a kapszaicin biogenézisét, a ter-mésben történõ lokalizációját és a gyomor-bél rendszerbõl törté-nõ felszívódását mutatja be a könyv negyedik fejezete. Akapszaicin elhízás esetén – élelmiszerként – történõ alkalmazásakülönféle fiziológiai és molekuláris mechanizmusainak összefog-lalását mutatja be a könyv ötödik fejezete. Kapszaicin-tartalmú ta-paszok alkalmazásának klinikai értékelésével, a kezelések haté-konyságának elõrejelzésének kérdéseivel foglalkozik a könyv ha-todik, befejezõ fejezete.

Akönyv igen igényes kivitelezésû, a jó minõségû ábrák,a képek jól kiegészítik a szöveges részeket. Mint a fent említett,elõzõ két könyv egyik társszerzõje, a most megjelent könyvetnagy érdeklõdéssel olvastam. Amint a bevezetõ szakaszban isutaltam rá, a szerzõk ebben a könyvben általában a kapszaici-noidok gyakorlati alklamazhatóságát bemutató munkákat jelen-tettek meg. Ezek között megtalálhatók mind a táplálkozástudo-

mányi, mind a klinikai alklamazhatósági területeken nyert ered-mények, tapasztalatok. Ugyanakkor, a legtöbb fejezet bemutatja akapszaicin releváns farmakológiai hatásait is. Összefoglalva,megállapítható, hogy a Mózsik Gyula professzor által szerkesztettkönyv hasznos összefoglaló mind a kapszaicinoidok farmakoló-giájával, táplálkozásban betöltött szerepével, mind klinikai alkal-mazásával foglalkozó szakemberek számára. Számomra különörömet jelentett, hogy a könyveben bemutatásra kerültek azok alegmodernebb gyógyszertechnológiai megoldások, melyek akapszaicinoidok formulázása során alkalmazhatók. Akönyv igenhasznos összefoglaló a kapszaicin tartalmú gyógyszerkészít-mányek és táplálék kiegészítõk fejlesztésén dolgozó szakembe-rek számára is.

Pécs, 2018. szeptember 19.Dr. Perjési Pálegyetemi tanár

PTE Gyógyszerészi Kémiai Intézet

Capsaicin and its Human Therapeutic DevelopmentEdited by Gyula Mózsik

IntechOpen, London, UK, 2018.

ISBN 978-1-78923-520-3

https://www.intechopen.com/books/capsaicin_and_its_human_therapeutic_development.

In memoriam dr. Komáromy László

55

2018 OKTÓBER

Megjelent dr. Gerlinger Imrének, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatójának új könyve a Medicina ki-adásában, „Fül-orr-gégészeti karcolatok” címmel, ami a 2012-ben napvilágot látott „Fül-orr-gégészeti históriák” címû kötetfolytatásának tekinthetõ.

Dr. Gerlinger Imre professzor könyve bevezetõjében így fogal-maz: „A „Fül-orr-gégészeti históriák” címû könyvem 2012-benlátott napvilágot, s nagyon kedvezõ fogadtatásban részesült nem-csak szaktársaim, hanem a híres emberek betegségeit elemzõ tör-ténetek iránt érdeklõdõ, nem szakmabeli olvasóim részérõl is.

Az emberi természet bocsánatos tulajdonsága, hogy kíváncsi ésmindent tudni szeretne a kiemelkedõ személyiségekrõl, politiku-sokról, mûvészekrõl, tudósokról, politikusokról, közszereplõkrõl. Abetegség mindig gyengíti a nagy egyéniségek személyiségjegyeit,ezért maradt olyan sok rejtély a hírességek kórfolyamatai és halálakörül. A modern kori orvoslás temérdek összefüggést tárt fel a pa-naszok, tünetek és a diagnózisok között. Ezért izgalmas, ha a törté-nelmi személyiségek elmúlásának eseménysorát újravizsgáljuk ésismeretlen összefüggéseket keresünk.

Elõzõ könyvem folytatásaképpen most közreadom újabb törté-neteimet „Fül-orr-gégészeti karcolatok” címmel. Ebben a könyv-ben egyrészrõl folytatni szeretném a hírességek kórtörténeteinekelemzõ leírását.

Ki ne hallott volna Oscar Wilde kalandos életérõl, zseniális afo-rizmáiról? Kevesebben vannak, akik tudják, hogy édesapja a koregyik leghíresebb fül-orr-gégész professzora volt, akinek fia – asors fintora folytán – egy fülbetegség szövõdménye miatt hunyt el.

Bizonyára sokakat meg fog hatni Helen Keller bájos története,aki az elsõ siketnéma nõként felsõfokú végzettséget szerzett, ame-rikai politikusok barátjává, a közvéleményt formáló médiaszemé-lyiséggé vált, s ugyancsak zseniális aforizmákat tett közzé.

Könyvemben bemutatom Krepuska Géza fül-orr-gégész pro-fesszor történetét, aki képes volt a trianoni határok számunkra ked-vezõ megváltoztatását is elérni.

Valószínûleg érdeklõdésre tarthat számot Károlyi Mihály – amáig vitatott megítélésû egykori miniszterelnökünk – betegségénektörténete, vagy a híres cseh zeneszerzõ, Smetana siketségének kór-történeti elemzése. Azt is elolvashatják az érdeklõdõ kollégák és anem szakmabeliek, hogy miképpen próbálták ki Ruth Babe-en, avalaha élt leghíresebb amerikai baseball játékoson az elsõ kemote-rápiás rákgyógyászati gyógyszert. Mona Lisa mosolyának elemzé-se már régóta foglalkoztatja a fül-orr-gégészeket, most megtudhat-juk, hogy milyen kórkép állhatott a mindenkit lenyûgözõ híres mo-soly hátterében. A magyar származású Nobel-díjasokra mindigbüszkén gondolunk vissza. Bárány Róbert 1914-ben történt elisme-résének az a pikantériája, hogy a díjazott az I. világháború soránorosz hadifogságban értesült az elismerésrõl, s hihetetlenül kalan-dos körülmények között jutott el Svédországba, a díj átvételére.Lucja Frey magával ragadó személyisége, a róla elnevezett szindró-ma hátterének ismertetése elvezet bennünket a II. világháború ször-nyûségeink felidézéséhez. Tycho Brache, a világhírû csillagász, azelsõ mesterséges orrprotézis viselõje volt, története igazi kultúrtör-téneti csemege.

Könyvemben a hírességek fül-orr-gégészeti vonatkozású törté-neteinek elemzésén túlmenõen hangsúlyt kívántam fektetni a fül-orr-gégészet mûvészettörténeti aspektusaira is. Bemutatom a fül áb-rázolását a különbözõ mûalkotásokon, de áttekintést kaphatunk azorrászati vonatkozású, és a fej-nyaksebészeti vonatkozású mûvé-

szettörténeti példákról is. Komoly hangsúlyt kap a gyermekkorirendellenességek és fül-orr-gégészeti elváltozások bemutatása aképzõmûvészetben.

Végül elsõsorban a fiatal, pályakezdõ kollégáim kedvéértösszegyûjtöttem néhány szakmai szempontból izgalmas és érdekfe-szítõ elemzést a fül-orr-gégészet hõskorából. Bizonyára sokan fog-ják érdeklõdéssel olvasni a mikroszkópos fülvizsgálat kialakulásá-nak eseménysorát, valamint a gége vizsgálatának és a microlaryn-goscopia megszületésének idõrendi sorrendben bemutatott elemzõleírását. Mindkét témakörnek számos magyar vonatkozása is van.

Könyvem nem egy professzionális irodalmi mûalkotás, ezértkérem a Tisztelt Olvasókat, hogy a történeteimet csupán a szakmá-ját szeretõ, és a háttérinformációkat szívesen elemzõ, azokat kollé-gáival megosztani kívánó fül-orr-gégész eltévelyedésének tekint-sék.

Azt szerettem volna elérni, hogy az elsõ könyvemhez hasonló-an ebben az újabb kötetben is olyan adatok és információk kerülje-nek összegyûjtésre, melyeket szívesen olvasnak a következõ gene-rációk fül-orr-gégészei, és az érdeklõdõ laikusok is.”

A kötethez dr. Reglõdi Dóra professzor asszony, az Anatómiai In-

tézet igazgatója írt ajánlást.

„Az ókortól kezdve a mûvészet és a medicina elválaszthatatla-nok egymástól. Az orvosok, akik absztraháló képességüket foglal-kozásuk, hivatásuk miatt naponta átlagon felül, intenzíven alkal-mazni kényszerülnek, sokszor ösztönszerûen keresik azokat az uta-kat, amelyek foglalkozásuktól teljesen eltérõ lehetõséget kínálnakmûvészi képességeik hasznosítására. Egyrészt az így nyert új kör-nyezeti benyomásokkal, ingerekkel képesek ébren tartani és ápolni

AFül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatójának új könyve

56


mûvészi érdeklõdésüket, másrészt, az ezen a módon létrejötteredményt, mint mûvészeti alkotást, hasznosítani is tudják. Ezértnem véletlen, hogy nemcsak a múltban, hanem a jelenben is sokolyan képzõmûvész, költõ és író nevével találkozhatunk, akikpolgári foglalkozásukban orvosok illetve gyógyítóként is tevé-kenykednek. Gerlinger professzor is ehhez a körhöz tartozik.Mostani és eddig megjelent írásaiban ezeket a területeket egé-szen egyedülállóan ötvözi. Elõzõ kötetében számos híres emberfül-orr-gégészeti betegségének hátterét ismerhettük meg, ame-lyek nem ritkán magyarázatot is adhatnak karakterük bizonyosjellemvonásaira. Új kötetében a korábbiakhoz hasonlóan izgal-mas témákat elemez rendkívül olvasmányos módon, ugyanak-kor a tudományos igényesség megtartásával. Mindezt rengetegképpel és szemléletes illusztrációval is fûszerezi. Könyvében jólismert személyekrõl olvashatunk a fül-orr-gégész szemszögé-bõl, így például Mona Lisa rejtélyes mosolyának eddig talánnem ismert lehetséges magyarázatáról, Károlyi szájpad fejlõdé-si rendellenességérõl és annak részletes mûtéti leírásáról, vagy asüketen és vakon egyetemet végzõ Helen Keller történetével.Ezeken kívül további érdekfeszítõ és meglepõ történetekkel is-merkedhet meg az olvasó. Megtudhatjuk, hogy a nervus laryn-geus superiort melyik operaénekesrõl nevezték el, vagy hogyankészítettek orrprotézist egy párbajban elvesztett orr pótlására az1500-as években. Gerlinger professzor az olvasót egy olyanrendkívül izgalmas világba invitálja, amelyik eddig sokunk szá-

mára – beleértve a szakmában és a mûvészetekben jártasakat is– ismeretlen volt. A különbözõ fül ábrázolások elemzése mellettkülön fejezetben analizál gyerekkori fül-orr-gégészeti rendelle-nességeket több évezredet áthidaló mûvészeti alkotásokon.Ezekben a fejezetekben találkozik igazán a képzõmûvészet és afül-orr-gégészet „mûvészete” a tudományos megközelítéssel.

Gerlinger professzor könyve egy igazi színfolt is, hiszen azegyre szûkebb és szûkebb szakterületekre koncentrálódó szak-mánkban egy igazi felüdülést jelent, amely ötvözi a történelmet,csillagászatot, irodalmat, képzõ- és zenemûvészetet az orvostu-domány „mûvészetével”.

A könyvet ajánlom mindenkinek: fül-orr-gégészeknek, akikérdekes történetekkel szeretnének megismerkedni szakterületükkapcsán; más szakterületen tevékenykedõ kollégáknak, akik kü-lönbözõ mûvészeti ágak képviselõinek betegségeibe szeretné-nek tudományos bepillantást nyerni; és mindenkinek, akit érde-kel az emberi test, mint a mûvészetek tárgya, hiszen a legna-gyobb mûvész maga a természet. A könyv izgalmas olvasmánytjelent nemcsak szakmabelieknek, de bárkinek, aki a mûvészetekbármelyik ágából kiindulva az emberi testhez és az orvosi tevé-kenységhez egy kicsit más szemszögbõl nézve szeretne közelí-teni.”

Prof. Reglõdi Dóra

KONRADLORENZ,OSZTRÁKETOLÓ-GUSTIDÉZZÜK:1. RÉSZ

OPERETT-SZERZÕ

SVÁJCI FIZIKUS,MÉLY-TENGERIKUTATÓ V.

FESZÉ-LYEZETT-SÉG

HEVERÕ,DÍVÁNY

ÜRESMARÉK!

KAPKODÓ,KAOTIKUSA KOCSISÜLÉSE

ÓNNALVON BE

FÕZÕLAP

RAG,A -TÓLPÁRJA

DICSÕÍTÕÉNEK

FALUVÉG!

... TOS-CANINI

NAGYONRÉGI

TÁMASZ,RÉGIESEN

KÁROSANHAT

ELÕTAG:LÉGSÚLY-

BÕR-FÉLESÉG

MAGYARORVOS(1827-1913)

SÁTOR-VÁROS

KÜLÖNÖS

PUHADARAB!

HALKANBESZÉL

DEHOGY!

MEGSZÓ-LÍTÁS

TÁNC-MÛVÉSZ(ZSUZSA)

MÉHSÖR

MÛKÖD-TETÕ

SZAMU-RÁJKARD

AGRÁR-ÜZEM V.

PEST M.IKÖZSÉG

ÜRESSZÉF!

NEMES-FÉM

TÖBBPÁPANEVE

HANGSOR

KOCSO-NYÁSANYAG

HANNIBÁLNÉPE

RÖVIDKÖTÕSZÓ

DIÁRIUM

NÉPTÁNC-FIGURA

TE,LATINUL

IDÉZET2. RÉSZE

TEA,ANGOLUL

DERÛSEB-BÉ VÁLIK

MÁKFEJ!

HERCEG,RÉGIESEN

VIRSLI-SZELET!

ANGOLSÖR

MATRÓZ-ITAL

TÉLI CSA-PADÉK

KÓSTOLÓ,NÉPIESEN

FRANCIAÍRÓ VOLT

ADU

MÛVÉ-SZETISTÍLUS

LYUKASRONGY!

SÁNCOL ASAKKBAN

MEDVE-GYEREK

IGEN,ANGOLUL

FÉLÁR!

ABLAK-TÖMÍTÕANYAG

VOITH ...;SZÍN.NÕ

IRÁNURA VOLT

KIS MÉR-TÉKBEN

ELÕTAG:LEVEGÕ-

DÉLCEG

LENGYELPARLA-MENT

FÉL SAJT!

PRO ...;MÛVÉSZE-TI DÍJ

MATÉRIA

ALBAN BERGOPERÁJA

GÖRÖGLEVEGÕ

ANGOLFIÚNÉV

ENGED,ENYHÜL

FARMER-MÁRKA

ELEKT-RONCSÕ

NÉMETPÁRT

RÓMAISZÁZAS

HABZSOL

VIGADÓ,BÁLTEREM

NÉMÁNJÖN!

KÓDOL,SIFRÍROZ

IDÉZET3. RÉSZE

SEMMIKOR

KÖZJÁTÉKRÉSZE!

KÜZDÕ-SPORT

JUHBÉL!

KETTÕSBETÛ

HALOM-BAN ÁLL!

AZ ÚTJELE AFIZIKÁ-BAN

Pák

ai L

ászl

ó

57

2018 OKTÓBER

In memoriam dr. Komáromy László Az Orvosi Biológiai Intézet mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Komáromy László, 2018. augusztus 31-én,életének 84. esztendejében elhunyt. Komáromy tanár úr földi pályájának lezárultával egy olyan, sokak által is-mert és szeretett elhivatott oktató távozott közülünk, akinek az elõadásain és gyakorlatain orvosgenerációk sajá-títhatták el a molekuláris sejtbiológiát.

Dr. Komáromy László 1935. január 6-án született Magyarhertelenden. Dombóváron, az akkori Gõgös Ignác,ma Illyés Gyula Gimnáziumban eltöltött középiskolai évei alatt megragadta egy, a szegedi egyetemen frissenvégzett fiatal tanár újszerû látásmódja, amely a biológiai, kémiai és biokémiai ismerek együttes elemzésébennyilvánult meg. Ennek hatására döntött úgy, hogy a korábban tervezett orvosi egyetem helyett a szegedi egyetemTermészettudományi Karának biológia-kémia szakára jelentkezik.

Az egyetem után rövid ideig középiskolai tanárként tevékenykedett, majd 1961-tõl a Pécsi OrvostudományiEgyetemen dolgozott, az akkor még az Élettani Intézethez tartozó, Tigyi András professzor vezette BiológiaiMunkacsoportban. Négy évre rá, 1965-ben egyetemi doktori címet szerzett, majd 1976-ban biológiai tudománykandidátusa fokozatot nyert el “Asejtmag pre-mRNP partikulumainak funkcionális morfológiai vizsgálata” cí-mû disszertációjával.

Eközben az 1970-ben önállóvá vált, és a Rákóczi úti telephelyrõl jelenlegi helyére költözött Orvosi BiológiaiIntézet kialakításában és költöztetésében segédkezett, mindemellett a Központi Épületben lévõ valamennyi el-méleti intézet elhelyezésének szakmai koordinátora volt. Kezdetektõl részt vett az orvostanhallgatók számára ok-tatott molekuláris sejtbiológia kurrikulumának kidolgozásában, mind az elméleti, mind a gyakorlati tematikaösszeállításában. Része volt annak a Tigyi professzor által vezetett team-nek, amely a mai napig számos tantárgy tananyagának számonkérésére használtfeleletválasztós tesztkérdések kidolgozását és meghonosítását végezte.

Ahetvenes években két alkalommal tett egyéves tanulmányutat Moszkvában és Houstonban, a Baylor College of Medicine Farmakológiai Intézeté-ben. Tudományos érdeklõdése a sejtmag és a benne található RNS tartalmú partikulumok szerepére irányult. Rendszeres vendége volt egyetemünk elekt-ronmikroszkópos laboratóriumának, ahol a morfológia és a funkció közötti összefüggéseket vizsgálta. Az elektronmikroszkóp és a sejtmag iránti szerete-te élete végéig megmaradt, ismereteit még az elmúlt szemeszterben is lelkesen adta át a hallgatóknak.

1990-tõl Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Fõiskolájának lett oktatója. Kezdetben a dietetikus szakon óraadó, és az ottani biológia okta-tás koordinátora volt. Két évvel késõbb a több dunántúli városban kihelyezett képzéssel rendelkezõ fõiskola pécsi tagozatának igazgatójává nevezték ki,amely posztot egészen 65 éves koráig betöltötte. 1993. július 1-jével fõiskolai tanári kinevezést kapott, egy évvel késõbb a fõiskola általános fõigazgató-jának helyettese lett, majd nyugdíjba vonulása után fõigazgatói tanácsadó feladatokat látott el. Afõigazgatói munkában, és a fõiskola pécsi tagozatánakmûködtetésében nyújtott érdemei, valamint a biológia oktatása terén végzett „iskolaszervezõi” tevékenysége alapján 1995-ben a Pécsi OrvostudományiEgyetem legrangosabb kitüntetését, a Pro Universitate emlékérem arany fokozatát kapta. 2005-tõl emeritus fõiskolai tanári címet kapott, és az Egészség-ügyi Fõiskola jogutódjának, az Egészségtudományi Karnak (ETK) dékáni tanácsadója lett.

Afõiskolán, majd késõbb az ETK-n végzett munkája mellett soha sem szakadt meg a kapcsolata intézetünkkel. Lelkesen tartott elõadásokat és szemi-náriumokat, még több mint egy évtizeden keresztül szervezte az intézeti molekuláris sejtbiológia csoportszintû oktatását. Részt vett a félév végi tesztekösszeállításában, megíratásában és javításában. Fiatalos lendülete, vitalitása, derûs, pozitív életszemlélete mindannyiunkat lenyûgözött és példaként szol-gál ma is. Az oktatás mellett folyamatosan jelen volt az intézet közösségi életében is, legyen szó esküvõrõl, temetésrõl, karácsonyi, újévi vagy nõnapi ün-nepségrõl, vagy egyéb, dátumhoz nem köthetõ közös intézeti együttlétrõl. Bármikor, bármilyen helyzetben kész volt segíteni, bármilyen problémávalfordulhattunk hozzá, melyet képes volt kívülállóként, és távolból – mégis megértéssel, együttérzéssel látni. Barátságossága, közvetlensége és humora so-kunknak segített nehézségeink más szemszögbõl való szemlélésében és megoldásában. Ha tanácsot adott, amit általában csak kérésre tett, mindig a prob-léma kezelésére, megoldására, konfliktushelyzet esetén a másik fél jobb megértésére irányult. Soha nem hallottuk bárkirõl bármilyen helyzetben negatí-van megnyilvánulni, ha beszélt valakirõl, mindig az értéket emelte ki. Tanulságos volt látni kora elõrehaladtával fokozatos visszavonulását, melynek so-rán munkájának egy részét fiatalabb kollégáknak átadta, minden esetben elmagyarázva azt is, hogy õ személy szerint hogyan szokott boldogulni a fel-adattal.

Vallotta, hogy minden tevékenységünk során olyan légkört kell kialakítanunk, hogy a velünk szemben álló érezze: egyenrangú félként személyiségétmaximálisan tiszteljük. Nemcsak vallotta, mindezt meg is élte, oktatási tevékenysége során is. Hozzáállása mindig mindenkihez támogató, bátorító voltminden helyzetben, még akkor is, ha emellett idõnként szigora is megmutatkozott. Többször nyerte el a hallgatók szavazata alapján „Az év legnépsze-rûbb oktatója” kitüntetést. Oktatói munkásságát 2004-ben Apáczai Csere János díjjal, 2012-ben Arany Katedra díjjal, 2015-ben pedig Pedagógus Szolgá-lati Emlékéremmel jutalmazták. Ezek a kitüntetések is az oktatás iránti elhivatottságát, a hallgatók felé megnyilvánuló partneri szeretetét jelzik és azt a ki-váló tehetségét, amellyel képes volt a tananyag hallgatók számára is könnyen emészthetõ formában történõ átadására.

Halálhíre valamennyiünket mélyen megrendített. Az elmúlt, tavaszi szemeszterben is oktatott még intézetünkben, heti négy órában. Soha sem pa-naszkodott sem a körülményekre, sem állapotára. Ha kérdeztük, olykor elmondta, hogy vannak fájdalmai, de egyikünk sem gondolta, hogy ez több mintaz idõs kor jele. Tévedtünk. Mintha egész szervezete összefonódott volna az egyetemi oktatással, és mintha sejtjei érezték volna, hogy a következõ sze-meszterben már nem tud a katedrára állni, a szeptember elsejei tanévnyitót megelõzõ éjjel eltávozott közülünk.

Hiánya fájó és pótolhatatlan, de emlékét örökké megõrizzük.

Dr. Ábrahám Hajnalka az Orvosi Biológiai Intézet és

Központi Elektronmikroszkópos Laboratóriumvalamennyi munkatársa nevében

2 l. egyetemi orvos- és...

Documents