1

2010.09.14. 1

A modern pénzgyakorlat kiegészítés

2. hét

2010.09.14. 2

Tartalom

1. A modern pénz funkciói, jellemzői2. A modern bankrendszer szereplői3. Pénzteremtés - gyakorlati példával4. A modern pénz különböző formái5. A forgalomban lévő pénzmennyiség6. Monetáris és fiskális politika (bevezetés)7. Adók, illetékek (bevezetés)

2010.09.14. 3

A pénz funkciói (hazai szakirodalom alapján)

• Értékmérés:• az egyes termékek ára a pénzen keresztül határozódik meg

• Forgalmi eszköz: • az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével és nem

egyszerű árucsere formájában bonyolódnak le• Fizetési eszköz:

• az áru eladása nem feltétlenül jelenti az árbevétel egyidejűrealizálását

• Felhalmozási eszköz:• amennyiben nem áll szándékunkban a birtokunkban lévő összeget

azonnal további áruk vásárlására fordítani. • Nemzetközi pénz szerepe

• a fentiek nemzetközi szintű megjelenése, általánosan elfogadott módon

Tóth Árpád, SZE

2

2010.09.14. 4

A pénz funkciói (külföldi szakirodalom alapján)

• Elszámolási egység:– mindenki által elfogadott egységben gondolkodik minden

gazdasági szereplő és ebben az egységben kifejezve adják meg az árakat

• Fizetési eszköz/csere-eszköz: – mivel túlléptünk a barterek korszakán, a pénz az a jószág,

melyre a gazdasági szereplők termékeiket/szolgáltatásaikat cserélik

• Halasztott fizetések eszköze: – hitelügyletek megjelenésével válik fontossá

• Értékőrző: – a pénzként szereplő eszköz alkalmas vagyonunk

megőrzéséreTóth Árpád, SZE

2010.09.14. 5

A pénzhelyettesek megjelenése I/III.• Az Au mellett mesterséges és Au-ra átváltható helyettesek

jelentek meg, melyek az Au-val //-an a pénzügyi rendszer működésében részt vettek.

• Kis herceg: rosszallóan beszél a „pótszerekről”• Célszerű, hiszen az Au kopik, szállítása meglehetősen

kockázatos, így évezredekkel ezelőtt kialakultak olyan letéti intézmények (korabeli aranyművesek), amelyek a náluk elhelyezett nemesfémről igazolást állítottak ki, ezzel lehetővé téve a pénzhelyettesek forgalomban valómegjelenését.

• Ez az összesített pénzmennyiséget nem változtatta meg.

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 6

A pénzhelyettesek megjelenése II/III.• Szükségszerű módon újabb formára volt

igény: ipari forradalom: áruk/szolgáltatások bővülésével, a tömegtermelés beindulásával, nagyobb pénzmennyiség kellett

• DE mivel bányatermékről volt szó, a mennyiségét nem lehetett korlátlanul növelni

Tóth Árpád, SZE

3

2010.09.14. 7

A pénzhelyettesek megjelenése III/III.• EZÉRT relatív pénzhiány alakult ki =>

– a forgalom pénzigényéhez képest a pénzmennyiség (Au mennyiség) növekedése kisebb volt,

– attól folyamatosan elmaradt,– egy ideig lehetett csak ellensúlyozni a pénz forgási

sebességének növekedésével.• EZÉRT vártak.

Abban bíztak, hogy majd csak pénzhez jutnak, és kifizetik az árut, folytathatják termelésüket. Ez hosszabb távon a Π csökkenését eredményezte és az áruforgalom akadályokba ütközött.

• Az üresjáratok a Π-lehetőségeket csökkentették.Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 8

Megoldás I./III.• A kereskedő elvitte az árut, erről kiállított egy

hitelviszonyt jelentő értékpapírt, a váltót, melyben rögzítette a fizetés feltételeit.

• TEHÁT azt vállalta, hogy egy későbbi időpontbanteljesíti a fizetést, és az áruk ellenértékét jelentőösszeg nagyobb lesz, mintha azonnal, az áruk átvételekor fizetett volna.

• ÍGY az értékpapír bizonyos mennyiségű kamatot is tartalmazott, melynek mértékét az aláíráskor határozták meg.

• Ezt hívjuk kereskedelmi váltónak, mely rögzíti a két fél közötti hitelviszonyt.

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 9

Megoldás II./III.• Ez csak akkor oldotta meg a problémát, ha ezzel a

váltóval lehetett fizetni, vagyis tovább lehetett forgatni.

• Felmerül a bizalom problémája: szavahihetőség, jövőbeni fizetőképesség, fizetési készség.

• Ezért bekapcsolódtak a folyamatba az éppen létrejövő, tőkeerős bankok. Közreműködésükkel zajlottak a tranzakciók.

• Később már saját nevükre állították ki a váltókat: bankárváltó

– kerek címletekben nyomtatták, nem tartalmazott kamatrészt, az üzleti szféra fizetési eszközét jelentették.

• De ekkor még sokféle „bankjegy” volt forgalomban: minden banknak a sajátja…

Tóth Árpád, SZE

4

2010.09.14. 10

Megoldás III./III.• E pénzhelyettesek hitelnyújtás révén kerültek a

gazdaságba, ezért a pénz mennyiségének növekedése nem jelentette azt, hogy az idők végezetéig a forgalomban marad, mivel a hitel visszafizetésével automatikusan megsemmisül.

• Természetesen a hitelezési tevékenységen alapulópénzhelyettesek aránya csekély volt még ekkor:

» Au 33%» Ag 34%» Készpénz és váltópénz (réz) 26%» Hitelpénz 7%» Σ Anglia, Franciaország, USA (1815) 100%

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 11

Az állam színre lép I./II.• Napjainkban egy országon belül egy adott valuta

forog, amit az állam bocsát ki (állami monopólium)• Az egyes kibocsátók megítélésétől függően az

egyes bankjegyek elfogadottsága és elfogadási árfolyama eltérő volt

• Az állam is új módokon akarta finanszírozási igényeit megoldani (nagy kiadások, pl.: háborúk idején)

• Az államnak fontos szerepe volt abban, hogy egy adott, hivatalos, törvényes fizetési eszköz felváltsa a sokféle pénzhelyettest

• Az új fizetési eszköz kibocsátása, mennyiségének szabályozása állami hatáskörbe tartozik.

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 12

Az állam színre lép II./II.• A gazdasági növekedést gátolta a pénzmennyiség

szűkössége, így logikusnak tűnt az állami szerepvállalás, mely orvosolta a problémákat.

• Az állami kincstárak számára szinte kínálta magát a lehetőség, hogy papír anyagú pénzeket bocsássanak ki, melyek elfogadását hatalmuknál fogva kötelezővé tették.

• Ezek tehát hatalmi szóval létrehozott, kényszerárfolyammalellátott pénzhelyettesek voltak.

• Mivel az állam (kibocsátók) költekezési hajlama igen erős, ezért 1. a kibocsátott jegyek állománya jellemzően dinamikusan növekedett és 2. a kibocsátások néha drámai inflációval (elértéktelenedés), 3. a nemesfémek forgalomból való eltűnésével, 4. pénzügyi válságokkal, 5. a nemesfémekre történő átváltási lehetőség időleges felfüggesztésével, 6. az átváltási arányok csökkentésével (devalváció) jártak együtt.

Tóth Árpád, SZE

5

2010.09.14. 13

Vita a pénz mennyiségéről, avagy milyen kapcsolat legyen a nemesfémek és a pénzhelyettesek mennyisége között

Currency-iskola (1) versus

banking-elmélet (2)

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 14

• (1) Az összesített pénzmennyiség nem lehet nagyobb, mint a nemesfémek mennyisége, ha ennél több lenne, inflációt idézne elő

– Anglia, 1844, Peel-törvény, a gazdasági szükségszerűség szétfeszítette a mesterséges, törvényi korlátokat, és ezért az aranyfedezetet meghaladó pénzkibocsátásra került sor

• (2) követői szerint nem baj, ha az aranykészletet meghaladóan bocsátanak ki pénzhelyetteseket, de elismerik, hogy túlzásba vitele inflációt okozhat.

– Ez a kritikus pont azonban nem a 100%-os aranyfedezeti szinten van, hanem az áru- vagy szolgáltatásfedezet hiánya esetén. Véleményük szerint káros a gazdaságra, ha a pénzmennyiség szabályozását az arany mennyiségéhez próbálják igazítani. Végkövetkeztetés, mely a modern pénzhez vezet: aranyfedezet helyett árufedezet.

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 15

Az Au monetáris szerepének csökkenése

• Miért volt szükségszerű az arany eltűnés a pénzügyi rendszerből?

• Szükség lenne Au-ra, ha valamilyen „többletszolgáltatást” nyújtana, vagy ha biztonságot jelentene kritikus pillanatokban

• Az aranyfedezet folyamatosan csökkent a pénzhelyettesek fokozatos növekedésemellett

Tóth Árpád, SZE

6

2010.09.14. 16

Piac és redisztribúció• Törzsi, nemzetségi alapon a szerveződések

nem piaci alapúak voltak, hanem a kölcsönösségre (reciprocitásra) épültek

• Az ókori társadalmak, a XVI. századi inka kultúra sem piaci alapon működött, hanem a hierarchizált felépítés, az államiújraelosztás (redisztribúció), biztosították az ellátást.

Tóth Árpád, SZE

2010.09.14. 17

A modern pénz• Az aranypénz esetén a nemesfémek a

bányákból a forgalomba vagy jól őrzött trezorokba kerültek. Ha a forgalom pénzigénye csökkent, a felesleg kincsként kicsapódott.

• A modern pénz azonban belső értékkel nem bíró, mesterséges, teremtett eszköz, melynek gazdaságba való be-, illetve kikerülése csak a bankrendszer intézményeinek segítségével történhet.

2010.09.14. 18

A modern pénz jellemzői

• a pénz: bankkal szembeni követelés, vagyis bankpasszíva

• => a pénz csak a bankrendszeren kívül értelmezhető

• Pl.: a kereskedelmi bankoknál lévőjegybankpénz/készpénz/jegybanki betét nem tekinthető pénznek.

• A pénz olyan bankpasszíva, mely betöltheti a pénzfunkciókat.

7

2010.09.14. 19

Modern pénz jellemzői (2)• készpénz: számjegy, díszes grafikai elemek,

„MNB”, MNB elnök, alelnök aláírása, „A bankjegyhamisítást a törvény bünteti.”

• pénzmennyiség = készpénz (bankjegyek + érmék) + számlapénz

• a pénzkibocsátás a monetáris politika eszközeivel folyamatos hatást gyakorol a a gazdaság egészének pénzmennyiségére, a pénzügyi folyamatokra

2010.09.14. 20

A modern bankrendszer szereplői

• Központi bank• Kereskedelmi bankok• Nem monetáris pénzintézetek

2010.09.14. 21

Kereskedelmi bankok• Letéti intézmények a szállítás veszélyessége miatt• Kezdetben 100% tartalékot képeznek• A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan

jelennek meg a pénzükért, ezért lehetővé vált a résztartalék elvén alapuló működés

• Csomagmegőrzők helyett betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető és hiteleket nyújtó, azok után kamatot felszámító pénzintézetekről beszélhetünk.

• Passzív bankügyletek => az elhelyezett összegért kamatot fizet => betétgyűjtés alapjai

• Saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrástgyűjtenek be. (megfelelő kihelyezés, betétesek biztonsága)

• Bankcsődök (gyakrabban, majd egyre ritkábban)• => betétbiztosítás (először USA, 1933 vö. Mo. 1993. 06.

30. óta OBA)

8

2010.09.14. 22

A kereskedelmi bankok tevékenysége

• kezdetben: fizetési forgalom lebonyolítása• egyre növekvő nagyságú betétek • => további műveletek végzése• => hitelezési tevékenység• => aktív bankügyletek• kezdetben rövid lejáratú, kis kockázatú ügyletek• ipari forradalom: • a technikai újítások gyakorlati megvalósítása kihívást jelentett• húzóágazatok: bányászat, kohászat, vasútépítés nagy tőkeigény,

hosszú távú megtérülés• => tőkegyűjtés• korábban a bank bevétele a kamatmarzsból (betéti és hitelkamatok

különbsége) származott• ma a különböző szolgáltatásokért felszámított jutalékok jelentik a

legnagyobb bevételt számukra

2010.09.14. 23

A központi bank• a „bankok bankja”• creditum = ‘bizalom’• jegybank monopólium = a pénzmennyiség

alakításának joga• első jegybank: Anglia, 1694. polgári forradalom

után hatalmas kincstári adósság. • Bank of England 1,2m GBP alaptőke• végül 1913-ban 12 területi jegybank

szövetsége: FED (Federal Reserve System) • bankfelügyeleti rendszer szükségessége• 1911: Svédország• 1933: Németország, USA

2010.09.14. 24

A központi bank tevékenysége és feladatai

• Magyar Nemzeti Bank• A JegyBankok általában Rt. formájában

működnek• a részvények állami tulajdonban vannak• nem profitorientált, tehát• a + vagy – éves eredménye nem az ország

gazdaságának jellemzője• a feladatokat a központi bank, a bankokat

felügyelő intézmény és a pénzügyminisztérium láthatja el => „központi monetáris hatóság”

• makroszintű, a gazdasági és pénzügyi rendszer egészére vonatkozó döntéseket hoznak meg

9

2010.09.14. 25

1) Központi bank feladatai (1)• feladatai:

– a pénzintézeti számlák vezetése, – a likviditási szolgáltatás biztosítása.

• likviditás: – „pénzzé tehetőség foka”– fizetőképesség

• ha az azonnal esedékes kötelezettségek meghaladják a rövid lejáratú forrásokat, átmenetileg jegybanki forráshoz juthatja a kereskedelmi bankokat

2010.09.14. 26

2) Közponit bank, mint „Végső mentsvár”(lender of last resort)

• csak jó fedezet mellett ad hitelt => átmeneti segítséget ad az egyébként jól gazdálkodó kereskedelmi bankoknak

• magas kamatot számít fel, így csak végszükség esetén érdemes igénybe venni

• nyilvánosságra hozza működési elveit => az esetleges pánikszerű reakciók nagy része elkerülhető

2010.09.14. 27

3) Központi bank - Az állam bankja• A központi költségvetésen keresztül • az államháztartással • finanszírozási kapcsolatot tart fenn.• Kérdés:

A központi bank függetlensége milyen mértékű???• Válasz:

a KB piaci módon állhat kapcsolatban a központi költségvetéssel

• Pl.: az állami költségvetés hiányának finanszírozására forrásra van szükség. Nem kötelezheti a KB-ot az összeg átutalására, vagy a kibocsátott állampapírok megvásárlására.

• Piaci módon kell felajánlani azok megvételét, és a feltételekben megállapodni.

10

2010.09.14. 28

4. Árfolyam-politika kialakításaDevizatartalékok menedzselése

• Árfolyam-politikai döntések meghozatala• Devizapiaci intervenciós kötelezettség végrehajtása• A KB-nál található Au és devizatartalékok menedzselése• Az esetleges likviditási problémák megoldására az állam is

tartalékokkal rendelkezik– ennek Au részaránya ma elenyésző

• Nem hatalmas papírpénz halmok jelentik a JB tartalékait, hanem könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapírok

• Ma ezek 35-40%-a USD-ben jegyzett• EUR és JPY aránya csekély

2010.09.14. 29

Pénzteremtés• Áruk és szolgáltatások mennyiségének bővülése – nemesfémek,

bányatermékek – nem növelhető korlátlanul. Mindez az ún. relatív pénzhiányhoz vezetett. (A forgalomban a piac szereplőinél meglévő pénz miatt nem lehet újraárazni.)

• Letéti intézmények – „ruhatár” példa. Kezdetben 100%-os tartalékot képeztek. – Pénz fontos jellemzője – egyneműség!

• A letétesek nem egyszerre, hanem folyamatosan jelennek meg a pénzükért – lehetőség a résztartalék elvén működésre.

• A bankok fontos jellemzője alakult ki, hogy saját tőkéjüket sokszorosan meghaladó idegen forrásokat gyűjtenek be. (Betétbiztosítás – OBA 1993)

• Lehetőséget teremtett a hitelezési ügyletek megkezdésére! –kamatmarzs működésének megértése.

2010.09.14. 30

• Központi bank– Pénzmennyiség hatékony szabályozásának

alapjai• Pénztömeg fogalmak:

– M0 – Monetáris bázis– M1 – Tranzakciós pénz = M0 + látra szóló

betétek– M2 – Kvázipénz = M1 + határidős betétek

Pénzteremtés (2)

11

2010.09.14. 31

Banki hitelnyújtás

• Feltételezett értékek egy gazdaságban:– M0 (Készpénz) : 2,000,000,000– Kötelező tartalékráta: 10%– „A” társaság 1,000e Ft forgóeszköz hitelt vesz

fel I. banktól.– Ebből az 1,000e Ft hitelből 500e Ft-ot átutal

„B” vállalat II. banknál találhatóbankszámlájára.

2010.09.14. 32

Banki hitelnyújtásHitelnyújtás–hitel törlesztésével semmisül meg

+ 500I bank: - 500II bank +500

„B” BetétJegybank

+500+500+ 1 000- 500

+ 1 000- 500

II bankI bank

+ 1 000+ 1 000

„A” Betét„A” Hitel

2010.09.14. 33

Banki devizavásárlás• Valuta - Készpénz és deviza – külföldi valutára szóló

követelés - közötti különbség!!• „A” társaság 100e $ értékben exportált. („A” társaság

nem rendelkezik devizaszámlával, ezért HUF-ra átváltja az export fejében részére átutalt $ összeget.)

• Napi HUF/USD árfolyam: 200 HUF/USD• A bank ebben az esetben deviza ellenében teremtett

pénzt!• A bank megnövelte a forint mennyiségét, viszont „A”

vállalattól nem követelhet semmit. – A $ birtoklása gyakorlatilag az amerikai gazdasággal, annak áru- és szolgáltatás-mennyiségével szembeni követelésre jogosít.

12

2010.09.14. 34

Banki devizavásárlás

• Bank devizavásárlása

• Pénz megsemmisülése deviza eladással

Betét („A” váll.)+ 20 000 000 Ft

Deviza:+ 20 000 000Ft(100 000 USD)

Pénzintézet

2010.09.14. 35

Pénzteremtés a bankrendszer egészében

1) Multiplikátor hatás (Példa + 1000 jegybankpénz)

• A központi bank nem hagyatkozik kizárólag a kereskedelmi bankok józan belátására, ún. kötelező tartalékrátát határoznak meg!

• Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek betétállományuk adott %-át kötelezően jegybankpénzben tartalékolják!!

2010.09.14. 36

Pénzteremtés a bankrendszer egészében

Alapesetek:a) Első – Átkerül más bankhozb) Második – Jegybank – 1 kereskedelmi bankc) Harmadik – Egy része kerül át más bankhoz

Pénzmultiplikátor hatás:• Általános megfogalmazással: a

multiplikátor a tartalékráta reciprokávalegyenlő.

13

2010.09.14. 37

A kártyavár

• „Multiplikátor = tartalékráta reciproka”(Multiplikátor maximális értéke)

– A valóságban ennél kisebb értéket vesz fel.– Ha a bankok a kötelező tartalékráta felett

képeznek tartalékot. („többlet-tartalékra van szükségük”).

– Készpénzkiszivárgás – Lakosságnál meglévő tényleges készpénzkészletek tartása.

2010.09.14. 38

Pénzteremtés (összefoglaló)• Egy képzeletbeli bank

vagyonmérlegének nyomon követése a pénzteremtés folyamatában.

• A modern pénz hitelpénz, mert hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg.

• A kötelező tartalék nagyságát a központi bankok a betétállomány %-ban határozzák meg. Ezt a %-ot kötelező tartalékrátának nevezik.

2010.09.14. 39

Pénzteremtés (összefoglaló)

Z betét 200

Y betét 400

X betét 400Kp 1,000

ForrásEszköz

Z betét 100Y betét 400X betét 500Kp 1,000

ForrásEszköz

N betét 100Z betét 100Y betét 400Hitel 100X betét 500Kp 1,000

ForrásEszköz

Z Áruvásárlás X-től 100 millió Ft.

N betét 0Z betét 100Y betét 400Hitel 100X betét 500Kp 900

ForrásEszközN hitel 100 millió Ft N bérfizetés 100 millió Ft

14

2010.09.14. 40

A modern pénz különböző formái• Bankpénz: Banki kötelezettségek, amelyeket pénzként

használnak.• Bankjegy: A végső pénz, amelyet a központi (jegy-)

bank bocsát ki, és amely az ország törvényes fizetőeszköze.

• Számlapénz: A bankkal szemben fenálló látra szólókövetelés. A számlatulajdonos ezzel a követeléssel szabadon rendelkezik – bármikor készpénzre válthatja vagy más számlájára átutalhatja.

• Jegybankpénz: A központi bank által teremtett bankpénzt, vagyis a bankjegyet és a központi banki számlapénzt. Ez úgynevezett definitív pénz, ami semmi másra nem váltható át.

2010.09.14. 41

• pénzmennyiség felosztása hatókör szerint– jegybankpénz:

» gazdaság egészére érvényes– kereskedelmi banki pénz:

» a pénzintézet pénzteremtése révén, számlapénz formájában jön létre,

» csak az adott ügyfélkörön belül érvényes.

• a jegybank is számlapénzt teremt, szükség esetén ezt váltják át bankjegyre/készpénzre

• a bankjegykiadás önmagában nem pénzmennyiséget növelő lépés, hiszen csupán a jegybankpénz átváltása történik „papírra”

A modern pénz különböző formái (2)

2010.09.14. 42

• A jegybankpénzt nevezhetjük „nagy erejűpénznek” vagy „monetáris bázisnak” is

• => a kereskedelmi bankok is képesek pénzteremtésre,

• DE ennek mértékét a jegybankpénz-állomány határozza meg.

A modern pénz különböző formái (3)

15

2010.09.14. 43

Technikai megjelenés szerint• kereskedelmi bank által teremtett eszköz • => csak számlapénz formát ölthet• DE• a jegybankpénz lehet

– készpénz és– számlapénz is.

A modern pénz különböző formái (4)

2010.09.14. 44

A modern pénz lényege, a pénztömeg meghatározása

• Hétköznapokban = pénz = ‘készpénz’• DE ez az összesített pénzmennyiségnek csak

kis hányada• pénzforgalom nagy része = számlapénz =

banki könyvelési tétel• készpénz & számlapénz gyakorlati szerepe

ugyanaz, csak megjelenési formájukban különböznek

• a fizetés legegyszerűbb módja lenne az átutalási megbízás

• DE a pénzügyi rendszer fejletlensége miatt nem lehetséges mindig => készpénzfizetés

2010.09.14. 45

Az USA és Európa fizetési forgalmának eszközei (1913, 1928)

100100100100∑

84,672,462,058,3bankszerűfizetések

37,726,4bankjegy

15,427,60,315,3arany

1928191319281913

USAEurópa

16

2010.09.14. 46

Tehát általánosságban elmondható, hogy minél fejlettebb egy gazdaság

pénzügyi rendszere, annál kiterjedtebb a készpénzkímélő

fizetési módok alkalmazása?

2010.09.14. 47

A forgalomban lévő pénzmennyiség

Jegybank mérlege

Külföldi kötelezettségekKülföldi követelésekKészpénzállományÉp-állomány

Kereskedelmi bankok betétei a jegybanknál

Köv a kereskedelmi bankokkal szemben

A központi korm. betéteiKöv az államháztszemben

PasszívákAktívák

Külföldi kötelezettségekKülföldi követelésekÉP állomány

Egyéb megtakarításokHitel-köv. a nem mon. szereplőktől

Határidős betétáll.Jegybanki betétLátra szóló betétállományKp állományPasszívákAktívákKereskedelmi

banki mérleg

2010.09.14. 48

A forgalomban lévő pénzmennyiség (2)

Jegybank és a keresk. Bankok mérlege

4. Egyéb megtakarítások

5. A kp-i kormányzat betétei a jegybanknál

3. Határidős betétállomány (nem-monetáris szereplők)

Hitel-követelések a nem monetáris szereplőktől

2. Látra szólóbetétállomány (nem-monetáris szereplők)

Ép-állomány

1. Kp állomány a monetáris intézményeken kívül

Nettó külföldi követelések (deviza-tart., hitel-tartozás egy.)

PasszívákAktívák

17

2010.09.14. 49

A forgalomban lévő pénzmennyiség (3)

• A jegybankpénz-állomány vagy más néven monetáris bázis, a forgalomban lévő kp-ből és a kereskedelmi bankok jegybanki betéteiből áll. Jelölése: M0

• A szüken értelmezett pénzmennyiség (jelölése: M1) a közvetlenül fizetésre felhasználható eszközök összessége.

• A tágan értelmezett pénzmennyiség M2 a szűken értelmezett pénz és a határidős betétek összessége.

2010.09.14. 50

Pénz-multiplikátor (összefoglaló)• Az M1 és M2 aggregátumok, valamint az

M0 jegybankpénz-állomány hányadosát pénz-multiplikátornak nevezzük, amely azt mutatja meg, hogy a kereskedelmi bankokhoz kerülő egységnyi jegybankpénz hány egységnyivel növeli a bankok által nyújtható hitelek összegét, ezáltal a rendelkezésre álló pénz mennyiségét.

2010.09.14. 51

Pénz-multiplikátor (összefoglaló)1) M0 – A jegybankpénz-állomány

(monetáris bázis) = Forgalomban lévőkészpénz és a kereskedelmi bankok jegybanki betéteiből áll.

2) M1 - Szűken értelmezett pénzmennyiség – a közvetlenül fizetésre felhasználhatóeszközök össz. = készpénz és látra szólóbetét

3) M2 = M1 + határidős betétek összessége

18

2010.09.14. 52

Monetáris és Fiskális politika• Pénzkínálat szabályozása

– Direkt– Indirekt

• Monetáris politika eszközei– Kötelező tartalék (tartalékráta)– Refinanszírozási politika (refinanszírozási keret)– Rediszkont politika (viszontleszámítolás)– Kamatpolitika (piaci szereplők pénzkeresletén keresztül)– Nyíltpiaci műveletek (állampapír), (autonóm, rugalmas, kvetlen)– Erkölcsi hatás

• Valutatanács• Pénzkereslet (Tranzakciós, óvatossági, spekulációs)

2010.09.14. 53

Költségvetési (fiskális) politika• Kezdet 1929-33 (John Maynard Keynes)• SAY-dogma• További okok - hitelek• A válság mechanizmusa - defláció• A beavatkozás – pótlólagos vásárlóerő –

automatikus, diszkrecionális eszközök• Megismétlődhet? – 2008?• Monetaristák – (Milton Friedman)

2010.09.14. 54

Államháztartás, adók, vámok (1)

• Államháztartás– Központi költségvetés– Központi költségvetési szervek– Önkormányzatok– Elkülönített állami pénzalapok– Társadalombiztosítási alap

19

2010.09.14. 55

Államháztartás, adók, vámok (2)

• Adók– Jövedelemadók– Forgalmi, fogyasztási adók– Vagyonadók

• Vámok, vámpolitika– Fiskális– Piacvédelmi,– Kereskedelem-politikai feladatok ellátása– Integráció és adminisztratív akadályok

2010.09.14. 56

Adók 2010?

2010.09.14. 57

Összefoglalás• Pénzteremtés – mechanizmusa• Monetáris politika• Fiskális politika• Államháztartás• Adók• Vámok

20

2010.09.14. 58

Euró bevezetés a Balkánon?

2010.09.14. 59

2010.09.14. 60

21

2010.09.14. 61

2010.09.14. 62

2010.09.14. 63

22

2010.09.14. 64

2010.09.14. 65

2010.09.14. 66

23

2010.09.14. 67

2010.09.14. 68

Versenyképesség – „Doing business”

2010.09.14. 69

24

2010.09.14. 70

Kérdések?

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!