20 Éves ves · 2016. 6. 16. · értéke 1,85, azaz nem különbözik lényegesen az átlagtól. a...

Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorjaTóth Csaba László

Információbiztonság a járóbeteg-ellátásbanDr. Hajnal Miklós Pál 20201111//1100

XXXX

. . éévf

oly

am

vfoly

am

110

.0

.ss zz

áámm

,,20

2011

11..okt

okt óó

ber

ber

AA

KKÖÖRNYEZETTERHELRNYEZETTERHELÉÉSS

CSCSÖÖKKENTKKENTÉÉSSÉÉÉÉRTRT

AA

KKÖÖRNYEZETMINRNYEZETMINŐŐSSÉÉGG

NNÖÖVELVELÉÉSSÉÉÉÉRTRT

20 20 ÉÉVESVES aa

®

A magyar mikro-, kis- és középvállalatok verseny-képességének mérése és vizsgálata 2. rész Szerb László

AA

FFENNTARTHATENNTARTHATÓÓSSÁÁGGÉÉRTRT ELEKTRONIKUSELEKTRONIKUS

KIADVKIADVÁÁNYNY

http://www.quality-mmt.hu/

HAZAI ELJÁRÁS - VILÁGSZINTŰ

ELISMERÉS

Tanúsítási szolgáltatásokAz MSZT az IQNet

(Nemzetközi Tanúsító

Hálózat) teljes jogú

tagja,

ezért az általa tanúsított cégek az MSZT tanúsítványával együtt a világ több, mint 60 országában elismert IQNet-tanúsítványt

is megkapják.

Az MSZT-t az irányítási rendszerek tanúsítása területén a NAT (Nemzeti Akkreditáló

Testület) és a SNAS (Szlovák Nemzeti Akkreditáló

Testület) akkreditálta.

Rendszertanúsítás•

Minőségirányítási

rendszerek

tanúsítása

az

MSZ

EN

ISO

9001-es szabvány

szerint;•

Környezetközpontú

irányítási

rendszerek

tanúsítása

az

MSZ EN ISO 14001-es szabvány

szerint;•

A munkahelyi

egészségvédelem

és

biztonság

irányítási

rendszerének

(MEBIR) tanúsítása

az

MSZ 28001-es (BS OHSAS 18001) szabvány

szerint;•

Élelmiszer-biztonsági

irányítási

rendszerek

tanúsítása

az

MSZ ISO 22000-es szabvány

szerint; •

Magyar Egészségügyi

Ellátási

Standardok

(MEES)

szerint

végzett

tanúsítás;•

Információbiztonsági-irányítási

rendszerek

tanúsítása

az

MSZ ISO/IEC 27001-es szabvány

szerint;•

Informatikai szolgáltatásirányítási rendszerek tanúsítása az MSZ ISO/IEC 20000-1 szerint; •

Fordítási szolgáltatások MSZ EN 15038 szerinti tanúsítása; •

Környezetvédelmi adatok hitelesítése;•

Integrált

rendszerek

tanúsítása

(minőség-, környezetközpontú, munkahelyi

egészségvédelem

és

biztonság, élelmiszer-biztonsági, információbiztonsági

stb. irányítási

rendszerek).Terméktanúsítás

• Termékek

és

szolgáltatások

szabványnak

való

megfelelőségének

tanúsítása;• Normatív

dokumentumok

szerinti

terméktanúsítás;• Játszótéri

eszközök

megfelelőségének

tanúsítása, ellenőrzése.

TANÚSÍTÁSI TITKÁRSÁG 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1.

Telefon: 456-6928 Fax: 456-6940; e-mail: [email protected]

www.mszt.hu

TANÚSÍTÓNAT-4-044/2010NAT-4-046/2010NAT-4-050/2010NAT-4-082/2010NAT-4-086/2010

http://www.mszt.hu/

mailto:[email protected]

http://www.mszt.hu/

http://www.mszt.hu/

20 éves a Magyar Minőség Társaság

MMAAGGYYAARR MMIINNŐŐSSÉÉGG®®

a Magyar Minőség Társaság havi folyóirata Elektronikus kiadvány

Szerkesztőbizottság:

Főszerkesztő: dr. Róth András Tagok:

dr. Ányos Éva, Dr. Balogh Albert, dr. Helm László, Hogemann Éva, Pákh Miklós, Pongrácz Henriette, Pónyai György, Rezsabek Nándor, Szabó Kálmán, Sződi Sándor

Szerkesztő: Turos Tarjánné Felelős kiadó: Takáts Albert

Szerkesztőség: Székhely: 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 1.

Telefon és fax: (36-1) 215-6061 e-mail: [email protected], portál: www.quality-mmt.hu

A megjelenő publikációkban a szerzők saját szakmai álláspontjukat képviselik A hirdetések és PR-cikkek tartalmáért a Kiadó felelősséget nem vállal

Megrendelés: A kiadványt e-mailban megküldjük, vagy kérésre postázzuk CD-n

Az éves előfizetés nettó alapára: 8.200,- Ft + 25% ÁFA/év A CD költsége: 4.250,- Ft + 25% ÁFA/év

INTRANET licence díj: egyedi megállapodás alapján Megrendelő (pdf űrlap)

HU ISSN 1789-5510 (Online) ISSN 1789-5502 (CD-ROM)

Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október 3/49 oldal


http://www.quality-mmt.hu/

http://www.quality-mmt.hu/adat/fajlok/letoltesek/magyar-elektronikus-folyoirat/magyar-elektronikus-folyoirat/mm_megrend_2011.pdf


MMAAGGYYAARR MMIINNŐŐSSÉÉGG XXXX.. éévvffoollyyaamm 1100.. sszzáámm 22001111.. ookkttóóbbeerr

TTAARRTTAALLOOMM CCOONNTTEENNTTSS SSZZAAKKMMAAII CCIIKKKKEEKK,, EELLŐŐAADDÁÁSSOOKK PPRROOFFEESSSSIIOONNAALL AARRTTIICCLLEESS,, LLEECCTTUURREESS A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata - 2. rész - Szerb László

The Post-crisis Automotive Supplier Systems and the Opportunities of Hungarian Suppliers Part 2 - Szerb, László

Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja - Tóth Csaba László

The Statistical Approach, An Engine to Quality Development - Tóth, Csaba László

Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban – Dr. Hajnal Miklós Pál

Information Security in Out-patient Service – Dr. Hajnal, Miklós Pál

Védekezés a márkahamisítás ellen – Almási Gyula – Gláser Tamás

Defence against Brand-forgery – Almási, Gyula - Gláser, Tamás

Jók a legjobbak közül - Beszélgetés Sándor Istvánnal - Sződi Sándor

The Best among the Best – Report with Sándor, István – Sződi, Sándor

AA TTÁÁRRSSAASSÁÁGG HHÍÍRREEII ÉÉSS PPRROOGGRRAAMMJJAAII NNEEWWSS AANNDD PPRROOGGRRAAMMSS OOFF TTHHEE SSOOCCIIEETTYY XX. Magyar Minőség Hét 20th Hungarian Quality Week

HHAAZZAAII ÉÉSS NNEEMMZZEETTKKÖÖZZII HHÍÍRREEKK,, BBEESSZZÁÁMMOOLLÓÓKK DDOOMMEESSTTIICC AANNDD IINNTTEERRNNAATTIIOONNAALL NNEEWWSS AANNDD RREEPPOORRTTSS

ECSL - Értékelési és tanúsítási kritériumrendszer logisztikai vállalkozások részére

ECSL (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises

Gábor Dénes-díj jelölési felhívás 2011 Dennis Gábor Award – Invitation to Nominate

A Mikulás is benchmarkol - 5” konferencia Santa Claus Is Benchmarking as Well

Dr. Balogh Albert (1934 – 2011) Dr. Balogh Albert (1934 – 2011)

Könyvismertetés - Poka-yoke New Literature - Poka-yoke

Könyv – Kanban a gyakorlatban Literature – Kanban for the shopfloor

Útban a tudatos CSR gyakorlat felé On the Way to the Concious CSR Practice


Az eloszlás nagyjából normálisnak mondható, egy enyhe balra dőléssel. Az átlagos pontérték 1,96, az elérhető maximális 7 pontnak mindössze a 28%-a! A medián értéke 1,85, azaz nem különbözik lényegesen az átlagtól. A legrosszabb cég 0,58 pontot, a legjobb cég pedig 4,81 pontot ért el, ez utóbbi a potenciálisan elérhető pont 68,7%-a. A vállalatok csak mintegy 25%-a ért el jobb eredményt, mint 2,28 (felső kvartilis), és mindössze 38 cég, a teljes minta 5,5%-a ért el jobb eredményt, mint 3,5, az elérhető pontok fele. Hangsúlyozni szükséges, hogy a benchmarkok kijelölése, a maximális értékek meghatározása a minta cégeinek teljesítménye alapján történt. Feltételezhető, hogy nemzetközi benchmarkok esetében ezek az értékek még az eddigieknél is alacsonyabbak lennének. Összességében ezek az eredmények is azt az általános vélekedést látszanak igazolni, hogy a versenyképesség a hazai kis- és középvállalatok körében általában alacsony, és még a legjobb cégeknek is van mit tenniük versenyképességük javítása érdekében. A felmérés során megkérdeztük a vállalati vezetőket, mit gondolnak, van-e a cégnek olyan jellemzője, ami egye-divé teszi, megkülönbözteti a többi hasonló cégtől, ver-senytárstól. Az értékelést egy 3-as fokozatú Likert- skála mentén kellett megadni, úgymint: nincsen ilyen előny (1), részben versenyelőny (2) és versenyelőny (3). Az ered-ményeket a 22.. ttáábblláázzaattbbaann mutatom be.



AA mmaaggyyaarr mmiikkrroo--,, kkiiss-- ééss kköözzééppvváállllaallaattookk vveerrsseennyykkééppeessssééggéénneekk mméérrééssee ééss vviizzssggáállaattaa 22.. rréésszz

SSzzeerrbb LLáásszzllóó

A felmérésben szereplő 695 cég versenyképességi pontjainak a hisztogramja a 22.. áábbrráánn látható.

22.. áábbrraa AA vveerrsseennyykkééppeessssééggii ppoonnttookk hhiisszzttooggrraammjjaa aa mmiinnttaa vváállllaallaattaaii eesseettéébbeenn

Az eredmények vizsgálata

Öntapadó jegyzet

A cikk a Vezetéstudomány 2010. 12. számában megjelent tanulmány másodközlése

Öntapadó jegyzet

Egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem


Átlag Nem ver-senyelőny

Részben versenye-lőny

Versenye-lőny A versenyképesség

forrása A válaszadók százalékában

Egyedi termékek 1,86 41,58 31,08 27,34 Fejlett, haladó technológia 1,80 46,33 26,91 26,76

IKT-eszközök al-kalmazása 1,58 61,15 19,86 18,99

Folyamatos innová-ció 1,67 51,80 29,50 18,71

Alacsony költségű termelés 1,65 53,53 27,48 18,99

Egyedi marketing-módszerek 1,54 60,58 25,32 14,10

Gyors reagálás a vevői igényekre 2,22 25,32 27,48 47,19

Termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer

1,60 59,28 21,87 18,85

Kiváló vezetés, menedzsment 1,88 39,14 33,67 27,19

Magas képzettségű lojális alkalmazottak 1,86 41,87 30,50 27,63

Kiváló elhelyezke-dés 1,67 52,95 27,19 19,86

Egyedi stratégiai partnerek 1,56 60,00 23,88 16,12

Stabil beszállítói, vevői kapcsolatok 1,89 41,73 27,05 31,22

22.. ttáábblláázzaatt AA vveerrsseennyykkééppeesssséégg ffoorrrráássaaii aa mmiinnttaa vváállllaallaattaaii eesseettéébbeenn

Mint látható, a kkv-k általában legnagyobb versenyelő-nyüknek a vevői igényekre történő gyors reagálást tart-ják, ahol mindössze a cégek negyede véli úgy, hogy ez náluk nem versenyelőny. Számos cégvezető láthatóan jó véleménnyel van saját vezetői, menedzseri képességei-

ről, és a stabil vevői, beszállítói kapcsolatok, a képzett és lojális alkalmazottak tényezője is átlagon felüli osztály-zatokat kapott. Ugyanakkor az infokommunikációs esz-közök alkalmazását, az egyedi marketingeszközöket és az egyedi stratégiai partnereket a cégek ötöde-hatoda tartotta meghatározó versenyelőnynek. Hasonlóan keve-sen szereznek jó pozíciót a termelésirányítási rendsze-rek, az alacsony költségű termelés, vagy a kiváló elhe-lyezkedés révén. A vélemények, talán a cégvezetés túl-értékelt képességeit kivéve, reálisnak tűnnek. A kkv-k versenyelőnyei általában véve a kiadásokkal, költségek-kel direkt módon nem, vagy nehezen mérhető, „puhább” tényezőknek köszönhetőek, amelyek ráadásul megle-hetősen könnyen másolhatók, követhetők. A drágább, mások által nehezebben követhető, tartósabb verseny-előnyt biztosító tényezők esetében a kisvállalatok ritkáb-ban jeleztek magas pontszámokat (22.. ttáábblláázzaatt). A következőkben azt vizsgálom, hogy mi a kapcsolat a vállalatvezetők szerinti versenyképességi tényezők és a versenyképességi pillérek között (33.. ttáábblláázzaatt) korrelációs koefficiensek szignifikáns, de csak közepesen erős vagy gyenge kapcsolatot mutatnak. A korreláció általában a legmagasabb a szubjektív versenyképességi tényezők és a versenyképességi pontok között. Bár az aktuális versenyképességi pillérek és a szubjektív vélemények nem ugyanazok, azt várnánk, hogy a hasonló kategóriák esetében magasabb a korreláció. Az egyedi termékek például a keresleti és a kínálati tényezőkkel és az inno-vációval hozhatók kapcsolatba, a kiváló HRM pedig a humán erőforrásokkal. Ez az elvárás a 33.. ttáábblláázzaatt alap-ján csak részben igazolódik. Ebből két következtetés vonható le, vagy a szubjektív vélemények nem kellően reálisak, vagy pedig a versenyképességbe bevont ténye-zők nem minden tekintetben képesek megragadni a kis-




és középvállalatok versenyképességét. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a korrelációs koefficiensek relatíve magasak a networking és a versenyképesség szubjektív

tényezői között, ami azt mutatja, hogy a külső erőfor-rások felhasználási képessége a kisvállalati versenyké-pesség fontos eleme.

A versenyképes-ség forrása

Verseny-képesség Kínálat Kereslet Fizikai erő-

források Humán erőforrások Innováció Network-

ing Admin. rutinok

Egyedi termékek 0,43** 0,40** 0,29** 0,22** 0,13** 0,26** 0,27** 0,22** Fejlett, haladó technológia 0,42** 0,28** 0,30** 0,21** 0,21** 0,23** 0,34** 0,22**

IKT-eszközök al-kalmazása 0,32** 0,16** 0,22** 0,13** 0,21** 0,14** 0,35** 0,16**

Folyamatos inno-váció 0,36** 0,18** 0,28** 0,19** 0,17** 0,18** 0,35** 0,23**

Alacsony költségű termelés 0,13** 0,06 0,06 0,08* 0,03 0,09* 0,16** 0,05

Egyedi marketing-módszerek 0,24** 0,15** 0,11** 0,13** 0,18** 0,09* 0,23** 0,15**

Gyors reagálás a vevői igényekre 0,26** 0,15** 0,07 0,22** 0,22** 0,19** 0,07 0,18**

Termelésirányítási, minőségbiztosítási rendszer

0,35** 0,16** 0,22** 0,26** 0,17** 0,17** 0,30** 0,25**

Kiváló vezetés, menedzsment 0,29** 0,15** 0,16** 0,21** 0,21** 0,10** 0,19** 0,26**

Magas képzett-ségű lojális alkal-mazottak

0,27** 0,15** 0,13** 0,22** 0,18** 0,13** 0,18** 0,18**

Kiváló elhelyezke-dés 0,21** 0,08* 0,05 0,16** 0,11** 0,11** 0,20** 0,14**

Egyedi stratégiai partnerek 0,29** 0,09* 0,21** 0,21** 0,11** 0,17** 0,27** 0,18**

Stabil beszállítói, vevői kapcsolatok 0,32** 0,13** 0,15** 0,32** 0,11** 0,22** 0,16** 0,24**

33.. ttáábblláázzaatt KKoorrrreelláácciióóss kkooeeffffiicciieennsseekk aa vveerrsseennyykkééppeesssséégg ffoorrrráássaa ééss aa hhéétt vveerrsseennyykkééppeessssééggii ppiilllléérr kköözzöötttt


A vállalatok klaszter- és egyéni elemzése Ebben a fejezetrészben a versenyképességi modell és az eredmények további elemzését végzem el. A vállala-tok egyéni versenyképességi pontjainak kalkulálása ré-vén képesek vagyunk arra, hogy a vállalatokat rangsorba állítsuk. Mivel azonban ezek a pontok mintegy sűrítve tartalmazzák az információt, ezért nem teszik lehetővé, hogy a vállalatok versenyképességét fokozó javaslatokat tehessünk. Ezért a további elemzést a hét pillér mentén érdemes folytatni. A valós különbségek elemzéséhez alkalmasabb a pillérek eredeti értékeit, és nem a PFB igazított értékeket felhasználni, hiszen a PFB-módszer csökkenti a tényezők közötti különbségeket. Két prakti-kus alkalmazást mutatok be az alábbiakban: egyrészt a cégek csoportosítását végzem el klaszterelemzés segít-ségével, másrészt pedig néhány kiválasztott vállalat se-

gítségével szemléltetem a versenyképességi modell és a PFB-módszer egyedi alkalmazhatóságát. A klaszterelemzés Ebben a fejezetrészben a vállalatok versenyképességi stratégiáit mutatom be a hét pillér mentén klaszterelem-zés segítségével. A pillérek kombinációinak elemzése révén lehetővé válik a magyar kkv-szektor cégei domi-náns stratégiáinak elemzése is. A klaszterelemzés részét képezik a versenyképességi teljesítmény mérésének tényezői, az értékesítés, az alkalmazottak számának tervezett növekedése és az export aránya az árbevétel-ben. Ugyanakkor a versenyképességi pontok és a válla-lat mérete is kalkulált minden egyes klaszter esetében, azonban ezek a tényezők nem vettek részt a klaszterek létrehozásában. A nyolc-klaszteres csoportosítás ered-ményei a 44.. ttáábblláázzaattbbaann láthatók

1 2 3 4 5 6 7 8 Átlag Tervezett árbevétel-növekedés 0,15 0,43 0,34 0,29 0,20 0,57 0,21 0,59 0,29 Tervezett alkalmazotti létszámnö-vekedés

0,16 0,27 0,28 0,28 0,23 0,48 0,18 0,65 0,25

Az export árbevételbeli aránya 0,04 0,16 0,79 0,08 0,93 0,06 0,07 0,86 0,18 Kínálati tényezők 0,07 0,39 0,09 0,07 0,24 0,20 0,21 0,34 0,17

Keresleti tényezők 0,51 0,73 0,73 0,68 0,61 0,76 0,55 0,82 0,62 Fizikai erőforrások 0,25 0,51 0,43 0,29 0,37 0,42 0,38 0,59 0,35 Humán erőforrások 0,21 0,41 0,30 0,29 0,26 0,29 0,45 0,42 0,32 Innováció 0,02 0,55 0,15 0,05 0,04 0,06 0,06 0,58 0,12

Networking 0,10 0,52 0,25 0,52 0,36 0,27 0,24 0,71 0,30 Adminisztratív rutinok 0,26 0,62 0,63 0,40 0,36 0,61 0,56 0,68 0,46 1 2 3 4 5 6 7 8 Számított versenyképességi pont 1,21 3,34 2,07 1,88 1,84 2,10 2,02 3,68 1,96 Vállalat mérete 1,92 3,13 3,24 2,44 2,84 2,90 2,75 4,00 2,64 Cégek száma 156 62 38 101 31 58 137 19 602

44.. ttáábblláázzaatt AA vváállllaallaattookk ccssooppoorrttoossííttáássaa kkllaasszztteerreelleemmzzééss sseeggííttssééggéévveell aa hhéétt ppiilllléérr sszzeerriinntt ((KK--kköözzéépp kkllaasszztteerr))


Öntapadó jegyzet

Felmerül a kérdés, hogy miért a tervezett és miért nem az aktuális növekedési értékek szerepelnek. A versenyképességi tényezők hatásaikat késleltetve fejtik ki, a korrelációk a tervezett növekedés esetében jobbak voltak, mint az aktuális növekedés esetében.


A 44.. ttáábblláázzaatt alapján a magyar kkv-között nagy különb-ségek vannak. Az egyes klaszterek versenyképességi pontjai 1,2-től 3,68-ig terjednek. A nyolc klaszterből a 8. számú klaszter 19 cége szerepel legjobban, átlagos ver-senyképességi pontjuk 3,68. A versenyképességi ered-ményesség alapján is ők a legjobbak, az árbevétel, az alkalmazottak száma és az export területén a legmaga-sabb értékkel rendelkeznek. A hét pillér közül ötben az elsők, kettőben pedig a második helyen találhatók. Leg-gyengébb pontjuk a kínálati tényezők. Ezek a cégek a kategória legnagyobbjai, döntő mértékben közepes mé-retű cégek, amelyek láthatóan nem is a hazai, hanem a nemzetközi piacokon versenyeznek. A legnagyobb gond, hogy nagyon kevesen vannak. Az átlagos versenyképességi pontok alapján a 2. klasz-ter 62 cége a második, 3,34-es értékkel. A hét pillér men-tén teljesítményük meglehetősen kiegyensúlyozott. Itt is szükség lenne azonban a kínálati tényezők erősítésére, annak ellenére, hogy ebben a kategória cégei a legjob-bak! Ez is azt támasztja alá, hogy a hazai cégek jó része már eleve erőteljes versennyel jellemezhető területen akar érvényesülni. A versenyképességi teljesítmények területén korántsem meggyőző a cégek teljesítménye, az árbevétel növekedése még elfogadható, de az alkalma-zotti létszám tervezett emelése éppen hogy átlag feletti. A cégek jelentős része nem termel exportra, láthatóan a hazai piacot részesítik előnyben, itt viszont országos lefedettségre törekednek. A versenyképességi pontok tekintetében meglehetősen nagy az ugrás a 6. klaszter esetében, ahol a pontátlag mindössze 2,10. A klaszter cégei átlagon felüli értékeket mutatnak a keresleti tényezők, az adminisztratív rutinok és a fizikai erőforrások esetében. Elfogadható még a humán erőforrás és a networking is, az innováció viszont

a leggyengébb pont. Hasonlóan az előző cégcsoporthoz, a 6. klaszter vállalatai is hazai piacon versenyeznek, tel-jesítményük a tervezett árbevétel és alkalmazotti létszám növekedése tekintetben kifejezetten jó. Ennek némileg ellentmond, hogy a versenyképességi pontok alig halad-ják meg az összes cég átlagát. A 3. és a 7. klaszter cégei meglehetősen hasonló ver-senyképességgel rendelkeznek, azonban ezt a hét pillér más-más kombinációjával érik el. A 3. klaszter 38 cége igen jó a keresleti tényezők, a fizikai erőforrások és az adminisztratív rutinok területein, átlagos vagy némileg az alatti a networking és a humán erőforrás eseteiben. Az innováció ugyan átlag feletti, de meglehetősen alacsony, a kínálati tényezőknél viszont kritikus a helyzet. A 7. klaszter cégei ugyanakkor átlag feletti pillérértékekkel rendelkeznek a humán erőforrások, a kínálati tényezők és az adminisztratív rutinok eseteiben. Mindehhez átlag körüli keresleti tényezők, fizikai erőforrások tartoznak. A kritikus pont az innováció. A két cégcsoport teljesítménye között azonban nagyobb a különbség, mint azt a ver-senyképességi pontok minimális eltéréséből gondolnánk: a 3. klaszter növekedési teljesítményei átlag felettiek, a 7. klaszteré azonban átlag alattiak. Elképzelhető, hogy mindez az exportteljesítmény szerinti eltéréssel is ma-gyarázható, a 3. klaszter cégei a jó exportteljesítménnyel kompenzálják a hazai erős verseny negatív hatásait. Átlag alatti versenyképességi pontokkal rendelkeznek a 4. és az 5. klaszter cégei, amelyek meglehetősen hason-lítanak egymáshoz a keresleti tényezők, a humán erőfor-rások és az adminisztratív rutinok eseteiben, a 4. klasz-ter eredményei mindegyik esetben magasabbak viszont az 5. klaszterhez képest. Szignifikánsan jobb a 4. klasz-ter a networking területén. Mindegyikük gyenge pontja viszont az innováció (legalacsonyabb érték). A fizikai



erőforrásoknál és a kínálati tényezőknél azonban az 5. klaszter cégei a jobbak. Ráadásul az 5. klaszter cégei erősek az exportban, ami nem mondható el a 4. klaszter cégeiről. A növekedés tekintetében az átlagosan jobb teljesítményt nyújtó 4. klaszter átlag körüli, az 5. klaszter átlag alatti teljesítményt nyújt. A legalacsonyabb ver-senyképessége a legnépesebb, 1. klaszter cégeinek van, amelyek minden egyes tényező tekintetében az utolsó helyen szerepelnek. A legkritikusabb az innováció, de ennél alig jobb a kínálati tényezők szerint elért érték. A networking is azt mutatja, hogy ezek a cégek együttmű-ködést sem keresnek igazán. A teljesítmények is ezt mutatják, a növekedési tervek szerint is a legrosszabb a teljesítményük, és az sem meglepő, hogy exportálni sem igazán tudnak vagy akarnak. Egyéni elemzés Ameddig a klaszterelemzés elsősorban a gazdaságpoli-tikusoknak lehet hasznos, addig a vállalati szintű vizs-gálat a cégek vezetőinek, menedzsereinek előnyös. Az elemzés a versenyképesség hét pillérje mentén történik, ahol az adott cég relatív teljesítményét vesszük górcső

alá. Az 55.. ttáábblláázzaatt mutatja, hogy a vállalat hogyan he-lyezkedik el a cégek alsó, középső és felső harmadához képest. A relatív pozíciót a színek szemléltetik, a vilá-gosszürke a kedvező (felső harmad), a középszürke a középső (középső harmad), a sötétszürke pedig a ked-vezőtlen (alsó harmad) helyzetre utal. Vastag betűvel jelzett a hét közül a leggyengébb pillérérték, amely azt mutatja, hogy melyik pilléren kell javítani. A PFB-mód-szer alkalmazása miatt a leggyengébb pillér javítása po-zitívan hat a többi pillérre is, így a versenyképességi pont akár jelentős mértékben is növekedhet a szűk kereszt-metszet csökkentése vagy felszámolása révén. Meg-jegyzésre érdemes az is, hogy esetleg nem a relatíve legkedvezőtlenebb pozíciót jelentő színnel jelölt pillér esetében kell javítani, hanem másikon. Ennek oka az egyes pillérek eloszlásbeli különbsége: a Kínálat pillér normalizált átlagértéke pl. 0,17, a Keresletié pedig 0,62, tehát a Kínálat esetében lényegesen nagyobbak a relatív különbségek, mint a Kereslet esetében. Az 55.. ttáábblláázzaatt négy kiválasztott cég esetében szemlélteti a módszer használhatóságát.

Cég száma Kínálat Kereslet Fizikai

erőforrások Humán

erőforrásInnováció Network Rutinok Versenyké-

pességi pont

1 0,000 0,522 0,100 0,000 0,000 0,000 0,167 0,670

81 0,250 0,667 0,546 0,635 0,000 0,333 0,917 2,600

145 0,500 0,622 0,400 0,347 0,667 1,000 0,722 3,964

154 0,750 1,000 0,525 0,382 0,667 0,917 0,556 4,441

55.. ttáábblláázzaatt AA vváállaasszzttootttt ccééggeekk vviizzssggáállaattaa aa hhéétt ppiilllléérr ééss aa vveerrsseennyykkééppeessssééggii ppoonnttookk aallaappjjáánnAz 1. számú cég versenyképessége igen gyenge, mind-össze 0,67 pontot ért el, és az összes pillér esetében a

legalsó harmadhoz tartozik. Ráadásul három esetben is 0 az elért pillérpontszám, így nem is egy, hanem mindjárt



három szűk keresztmetszet alakult ki. Így ennél a cégnél olyan intézkedésre van szükség, amely egyszerre növeli a Humán erőforrás, az Innováció és a Networking pillé-reket. A 81. cég versenyképessége némileg meghaladja az átlagot, viszont ezt az egyes területek igen egyenlőtlen teljesítményével éri el. Ameddig a Fizikai erőforrások, a Humán erőforrások és az Adminisztratív rutinok területen igen jók az értékek, addig a Keresleti, a Kínálati és a Networking pilléreknél gyengébb a teljesítmény. Az Inno-váció a szűk keresztmetszet, a leggyengébb pont, ami-nek javulása révén a cég jelentősen tudná versenyké-pességét növelni. A 145-ös cég versenyképessége nemcsak meghaladja az átlagot, hanem lényegesen kiegyensúlyozottabb, mint az előző cégeké. A leggyengébb pont a Humán erőforrás pillér, és ennél csak valamivel jobb a Fizikai erőforrások szintje. A Networking-ben viszont kifejezetten jó a cég, azonban ehhez a többi tényezőt is hozzá kellene erősí-teni. A 154-es cég a versenyképességi pontok alapján egyike a legjobbaknak, igen előkelő helyen szerepelve a rang-sorban. Relatíve, a többi céghez képest az Adminisztra-tív rutinok területén a leggyengébb a pozíciója. Ugyan-akkor a PFB-módszer a Humán erőforrások területén javasol intézkedést, amiben ugyan a legfelső harmadba tartozik a cég, mégis nagyobb a lemaradása a legjobb benchmarkhoz viszonyítva, mint az Adminisztratív ruti-noknál. Természetesen az adatbázis és módszer lehetővé teszi, hogy hasonló elemzést bármelyik cégnél elvégezzünk. Sőt, az elemzés mélysége is bővíthető a változók bevo-násával.

Összefoglalás, értékelés és következtetések Ebben a cikkben a kisebb méretű vállalatok versenyké-pességének egy lehetséges kiszámítását és versenyké-pességi indexen alapuló vizsgálatát mutattam be. Te-kintve, hogy a versenyképességi módszerek elsősorban a nagyvállalatokra lettek kifejlesztve, egy új elemzési eszközt kellett kifejleszteni, amely figyelembe veszi azt, hogy a kisebb méretű cégek nem kis nagyvállalatok. A javasolt koncepcionális modell 21 változót és hét pillért tartalmaz. Az erőforrás-alapú és Miller konfigurációs el-mélete szolgált alapul ahhoz, hogy a változókból pillérek és a pillérekből egy versenyképességi index alakuljon ki. Annak ellenére, hogy a változók benchmark-értékeinek kialakítása során figyelemmel voltam a méretre és az együttműködésben rejlő lehetőségekre, a modell még így is a nagyobb cégeket preferálja. Mivel a kisebb mikro-vállalatok jelentős része helyi piacokon tevékenykedik, innovációja zéró, adminisztratív rutinjai pedig nincsenek, ezért az ilyen cégek versenyképességi pontjai igen ala-csonyak. Ugyanakkor ez csak részben okoz gondot, hi-szen a termelékenységi különbségek is magyarázhatók a mérettel. A hazai kkv-szektor nemzetközi szintű alacsony versenyképessége, legalábbis részben, magyarázható a hazai elaprózódott méretstruktúrával, a nagyszámú mikro-vállalattal is. Másrészt a különböző méretű kkv-k egymással is versenyeznek. A PFB-módszer megmutat-ja, hogy milyen módon növelhető akár a legkisebb cégek versenyképessége is. A rétegzetten reprezentatív, 695 céget tartalmazó minta képezte az empirikus vizsgálat alapját. A versenyképes-ségi pontok számolása egy olyan új módszer segítségé-vel történt, amely figyelembe veszi a szűk keresztmet-szeteket is a versenyképességet alkotó hét pillér között. A versenyképességi pontok 0,58 és 4,81 között szóród-



tak, átlagosan 1,96 értékkel, nagyjából normál eloszlást mutatva. A hét pillér közül az Innováció volt a legalacso-nyabb, megerősítve azt az általánosnak mondható szakmai véleményt, hogy az innováció a hazai vállalko-zások egyik leggyengébb pontja. A Kínálat alig jobb, mint az Innováció, ami azt jelenti, hogy a hazai kkv-k több-sége igen intenzív versenykörülmények között próbál meg érvényesülni. Problematikus a Networking is, azaz cégeink kevéssé hajlamosak az együttműködésre. A versenyképességi pontok, illetve az azt alkotó hét pillér szignifikáns, bár csak közepesen erős kapcsolatot mu-tatnak a vállalkozók szubjektív értékelésén alapuló ver-senyképességi tényezőkkel. A klaszterelemzés a cégek nyolc csoportja között mar-káns különbségeket mutatott. Ugyanakkor a klasztereken belül népes számú, meglehetősen homogén csoportok találhatók. A legalacsonyabb versenyképességű csoport a minta cégeinek 26%-át tette ki, az átlagot lényegesen meghaladó versenyképességű 81 cég azonban csak a minta 13,5%-a. Az egyes klaszterek cégeinek verseny-képessége a hét pillér mentén jórészt kiegyensúlyozat-lan, még a legjobb csoport is gyenge a Kínálat és a Hu-mán erőforrások területén. Ugyanennek a két csoportnak a teljesítményét befolyásolja pozitívan az innováció, a többi cégnél, a minta 86%- ánál alig van megújulás. Ez egyben azt is jelenti, hogy a legversenyképesebb kkv-k a magyar gazdaságban szigetszerűen találhatók. Ráadá-sul a 15 legversenyképesebb cég közül 5 külföldi multi-nacionális vállalat hazai leányvállalata! A kidolgozott módszertan alkalmas arra, hogy vállalati szintű javaslatokat tehessünk. A kiválasztott négy külön-böző versenyképességű vállalat esetében prezentáltam a módszer használhatóságát és a stratégiai-fejlesztési javaslatok irányát. Némi zavart okozhat ugyanakkor az,

hogy az egyes pillérek szintjén a cégek eloszlása külön-bözik. Magas a szórás és nagyok a relatív különbségek az Innováció, a Kínálat, és a Networking területein. Több esetben meglehetősen gyenge relatív teljesítménnyel is a legjobb 33% közé lehetett kerülni, ugyanakkor maga-sabb pontszámok sem mindig garantálták, hogy a felső harmadba tartozik a cég. Az eddigiek is azt mutatják, hogy a PFB-módszer alap-vetően jól használható, ugyanakkor további fejlesztés, esetleg a skála finomítása szükséges. Ezen egy célzott adatfelmérés segíthet, amely már eleve az elméleti, kon-cepcionális modell szerint történhet. A cégméretből származó torzulásokat is csökkenteni lehetne, még az eddigieknél is jobban figyelembe véve az együttműkö-désben rejlő lehetőségeket. A benchmark megválasztá-sán is kell gondolkodni, és esetleg iparági szintű stan-dardokra kellene áttérni, hiszen biztos, hogy a verseny-képesség különbözik a kereskedelem, az ipar vagy a szolgáltatás területein, nem beszélve a csúcstechnoló-giás, biotechnológiai vagy szoftveres iparágakról. Ehhez azonban az eddigi mintaszám többszörösére lenne szükség. Felhasznált irodalom Acs, Z.J. (2006): The Growth of Cities., Edward Elgar, Cheltenham. Ács, Z.J. – L. Szerb (2009): The global entrepreneurship Index

(GEINDEX), Foundations and Trends in entrepreneurship. Vol. 5. no. 5, p. 341–435.

Ambastha, A. – Momaya, K. (2004): Competitivenes of frims: Review of theory, frameworks and models. Singapore Management Review, vol. 26, no. 1; First half 2004, p. 45–61.

Barney, J. (1991): Firm resources and sustained competitive advantage. Journal of Management vol 17., no. 1. p. 99–120.

Borsi B. (2005): Tudás, technológia és a magyar versenyképesség. PhD-értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Műszaki Menedzsment Doktori Iskola


20 éves a Magyar Minőség Társaság Borsi B. – Papanek G. – Tompa T. (2007): A magyar gazdaság ver-

senyképességét magyarázó tényezőkről. Külgazdaság, 2007. 3–4. szám.

Bridge, S. – O’Neill, K. – Cromie, S. (2003): Understanding enterprise, entrepreneurship, and small business. 2nd Edition Palgrave Macmillan, London

Chikán A. (2006): A vállalati versenyképesség mérése. Pénzügyi Szemle, 51(1). p. 42–56.

Chikán A. (1997): Jelentés a magyar vállalati szféra nemzetközi ver-senyképességéről (a „Versenyben a világgal kutatási program zárótanulmánya). BKE, Budapest

Chikán, A. – Czakó Á. (2009): Versenyben a világgal., Akadémiai Kiadó, Budapest

Chikán A.–Czakó E. (2006): A versenyképesség szintjei: fogalmak és értelmezések. Versenyképességi Kutatások műhelytanulmány-sorozat, Versenyképesség Kutató Központ, Budapest

Chikán A. – Czakó E. – Zoltayné Paprika Z. (szerk.) (2002): Vállalati versenyképesség a globalizálódó magyar gazdaságban. Akadémiai Kiadó, Budapest

Czakó Á. (2000): Versenyképesség iparágak szintjén – a globalizáció tükrében. PhD-disszertáció, BKÁE, Budapest

Dean, T.J. – Brown, – Bamford, C.E. (1998): Differences in Large and Small Firm Responses to Environmental Context: Strategic Implications from a Comparative Analysis of Business Formations. Strategic Management Journal, vol. 19, no. 8. p. 709–728.

Dess, G.G. – Newport, S. – Rasheed, A.A. (1993): Configuration Research in Strategic Management: Key Issues and Suggestions, Journal of Management, vol. 19. issue 4, p. 775–796.

Dyer, J.H. – Singh, H. (1998): The Relational View: Cooperative Strategy and Sources of Interorganizational Competitive Advantage. The Academy of Management Review, vol. 23, no. 4. p. 660–679.

Enyedi Gy. (2004): Regionális folyamatok a posztszocialista Magyaror-szágon. Magyar Tudomány, 9. szám

Eisenhardt, K.M. – Schoonhoven, C.B. (1996): Resource- Based View of Strategic Alliance Formation: Strategic and Social Effects in Entrepreneurial Firms. Organization Science, vol. 7, no. 2, p. 136–150.

Foss, N.J. – Knudsen, C. (1996): Towards a competence theory of the firm. Routledge, London

Fujita, M. – Krugman, P. – Venables, A. (1999): The Spatial Economy, MIT Press, Cambridge MA.

Goldratt, E.M. (1994): The Goal: A Process of Ongoing Improvement. North River Press, Great Barrington, MA

Grant, R.M (1991): Toward the resource-based theory of competitive advantage: Implications for strategy formulation. California Management Review, Spring; 33, 3. p. 114–135.

Grant, R.M. (1996): Toward a Knowledge-Based Theory of the Firm. Strategic Management Journal, vol. 17, Winter Special Issue, p. 109–122.

Gray, C. Mabey, C. (2005): Management Development: Key Differences between Small and Large Businesses in Europe. International Small Business Journal, vol. 23, no. 5, p. 467–485.

Hakansson, H. – Snehota, I. (1989): No business is an island: The network concept of business strategy. Scandinavian Journal of Management, vol. 5, p. 187–200.

Horváth Gy. (szerk.) (2006): Régiók és települések versenyképessége. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs

Hoványi G. (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere. Michael Porter két modelljének továbbfejlesztése. Közgazdasági Szemle, 46(11), p. 1013–1029.

Jovanovich, B. – McDonald, J. (1984): The life cycle of a competitive industry. Journal of Political Economy, 104(2). p. 322–347.

IMD yearbook (2010): IMD World Competitiveness Yearbook. IMD, Lausanne

Kadocsa, Gy. (2006): Research of Competitiveness Factors of SME. Acta Polytechnica Hungarica, vol. 3, no. 4, p. 71–84.

Kaplan, R.S. – Norton, D.P. (1996): Linking the Balanced Scorecard to strategy. California Management Review, Fall, p. 53–79.

Kkv-k helyzete (2009): A kis- és középvállalkozások helyzete. Éves jelentés 2008. Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Bu-dapest

Nelson, R. (1992): Recent Writing on competitiveness: Boxing the compass., California Management Review, 34(2). p. 127–137.

Krugman, P. (1994): Competitiveness: A Dangerous Obsession.; Foreign Affairs; vol. 73, issue 2, p.

Lengnick-Hall, C.A. (1992): Innovation and competitive advantage: What we know and what we need to learn., Journal of Management, 18(2). p. 399–429.

Lengyel I. (2000): A regionális versenyképességről., Közgazdasági Szemle, vol XLVII. December. p. 962–987.

Lengyel I. (2006): A regionális versenyképesség értelmezése és pira-mismodellje. Területi Statisztika, 2. p. 148–166.

Lengyel I. (2001): Iparági és regionális klaszterek. Tipizálásuk, térbeli-ségük és fejlesztésük főbb kérdései. Vezetéstudomány, vol. 32 no. 10. p. 19–43.

Lengyel I. (2003): Verseny és területi fejlődés: térségek versenyké-pessége Magyarországon. JAT E Press, Szeged.


20 éves a Magyar Minőség Társaság Malecki, E.J – Tootle, D.M. (1996): The role of networks in small firm

competitiveness. International Journal of Technology Management. Vol. 11, no. 1/2. p. 43–57.

Man, T.W.Y – Lau, T. – Chan, K.F. (2002): The competitiveness of small and medium enterprises. A conceptualization with focus on entrepreneurial competencies., Journal of Business Venturing, Vol 17, pp. 123–142.

Malerba, F. (2002): Sectoral systems of innovation and production. Research Policy, 31, p. 247–264.

Márkus G. – Potó Zs. – Zsibó Zs. – Soó J. – Schmuck R.- Duczon A. (2008): A mikroszintű regionális versenyképesség mérése.; Vállalkozás és Innováció, vol. 2, s. 1. p. 30–53.

McGahan, A.M. (1999): Competition, Strategy and Business Performance., California Management Review, 41(3), p. 74–101.

Miller, D. (1986): Configurations of Strategy and Structure: Towards a Synthesis. Strategic Management Journal. 7, p. 233–249.

Miller, D. – Whitney, J.O: (1999): Beyond Strategy: Configuration as a Pillar of Competitive Advantage.

Business Horizons. May-June, p. 5–17. Némethné G. A. (2009): A kis- és középvállalatok versenyképessége,

PhD-disszertáció, Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazda-ságtudományi Doktori Iskola, Győr

Perry, M. (1999): Small firms and network economies. Routledge Studies in Small Businesses, London

Peteraf, M.A. (1993): The cornerstones of competitive advantage: A resource-based view. Strategic Management Journal, Mar 1993; 14, 3; p. 173–191.

Porter, M.E. (1998): On competition. Harvard Business School Press, Boston MA

Porter, M.E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. The Free Press, New York 1990

Porter, M.E. (1996): Competitive Advantage, Agglomeration Economies, and Regional Policy. International Regional Science Review, April 19, p.: 85–90.

Prahalad, C.K. – Hamel, G. (1990): „The Core Competence of the Corporation.,” Harvard Business Review, 68 (May-June), p.: 79–91.

Ray, G. – Barney, J.B. – Muhanna, W. (2004): Capabilities, business processes, and competitive advantage: choosing the dependent variable in empirical studies., Strategic Management Journal, 25, p. 23–37.

Rugman, A.M. – Verbeke, A. (2001): Location, Competitiveness, and the Multinational Enterprise. In: Rugman, A.M. – Brewer, T.L. (eds): The Oxford Handbook of International Business, Oxford University Press, Oxford, p.146-180.

Schwab, K. (ed.) (2009): The global competitiveness report 2009–2010. World Economic Forum, Geneva

Scott, A.J. – Storper, M. (2003): Regions, globalization, development. Regional Studies, 37, p. 579–593.

Stamatis, D.H. (2004): Six Sigma Fundamentals: A Complete Guide to the System, Methods, and Tools. Productivity Press, New York

Storey, D. (1994): Understanding the small business sector. Routledge, London

Szalavetz A. (2004): Gazdasági szerkezet és versenyképesség. Világ-gazdasági Kutatóintézet Műhelytanulmányok 59. szám

Szerb L. (2000): Kisvállalati gazdaságtan és vállalkozástan, Pécsi Tu-dományegyetem Kiadó, Pécs

Tetteh, E. – J. Burn, J. (2001): Global strategies for SMebusiness: applying the SMALL framework. Logistics Information Management, vol. 14, issue: 1/2, p. 171–180.

Török Á. (2007): A versenyképesség egyes jogi és szabályozási feltét-elei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 54 (12), p.1066–1084.

Török Á. (1989): Komparatív előnyök, versenyképesség, piacműködés. Ipargazdasági Szemle, 1989/3. p. 23–34.

Török Á. (1999): Verseny a versenyképességért? Mikroszférakezelési politikák az Európai Unióban és Magyarországon. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest

Utterback, J.M. – Suárez, F.F. (1993): Innovation, Competition, and Industry Structure, Research Policy, vol. 23, no. 1. p. 1–21.

Verhees, F.rans J.H.M. – Meulenberg, M.T.G. (2004): „Market Orientation, Innovativeness, Product Innovation, and Performance in Small Firms”. Journal of Small Business Management 42, no. 2, p. 134–154.

Veress J. (szerk.) (2009): A magyar gazdaság versenyképessége 2007–2009, Szemelvények a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal tanulmányaiból és javaslati anyagaiból. Miniszterelnöki Hivatal, Budapest

Viszt E. (szerk.) (2006): Versenyképességi évkönyv. GKI Rt. – Miscrosoft, Budapest

Viszt E. (szerk.) (2009): Versenyképességi évkönyv. GKI Gazdaság-kutató Zrt., Budapest

Ward, K. – Jonas, A.E.G. (2004): Competitive city-regionalism as a politics of space: a critical reinterpretation of the new regionalism. Environment and Planning A 36, p. 2119–39.

Wernerfelt, B. (1984): A Resource-Based View of the Firm. Strategic Management Journal, 5(2). p.171–180.

______________________________________________




SSttaattiisszzttiikkaaii mmeeggkköözzeellííttééss,, mmiinntt aa mmiinnőőssééggffeejjlleesszzttééss mmoottoorrjjaa TTóótthh CCssaabbaa LLáásszzllóó

A cím az átlagember számára kicsit nagyképűnek is tűnhet, mit akarnak már megint a statisztikával, hiszen az nem más, mint a számokkal való játszadozás, azt bizonyítok be vele, amit akarok. Politikusoknak való úri/elvtársi huncutság, én mű-szaki ember vagyok, biológus, magyartanár, én meg orvos, is-merem a szakmám elméletét és gyakorlatát, tudom, mit kell tennem, ne a számok irányítsák az életemet. Senki sem vonja a kétségbe a szakmai tudás szükségessé-gét, sőt állítjuk, hogy a saját szakmánkban csak akkor lehe-tünk eredményesek, ha ismerjük annak egészét, elméleti hát-terét és gyakorlati tapasztalatait. Emellett állítjuk azt is, hogy a szakmai tevékenység jóval sikeresebb, ha abban felhasznál-juk a statisztika nyújtotta lehetőségeket. Erről szeretnénk meggyőzni a Tisztelt Olvasót egy cikksorozattal, amelynek be-vezetőjét lapozgatja, mellyel az a célunk, hogy egyszerű pél-dákon keresztül mutassuk be, hogy mennyire fontos a statisz-tikai megközelítés, mennyivel több információhoz jutunk a szá-mok mélyebb elemzésével. Joseph Juran -akit én a XX. század egyik legnagyobb minő-ségügyi szakemberének tartok- egyszer azt nyilatkozta, hogy a XXI. század a minőség évszázada lesz. Már eltelt 10 esz-tendő, így hát ideje számot vetni, vajon Juran álma megvaló-sulni látszik-e? Önöknek mi a véleménye? Mikor egy előadáson feltettem ezt a kérdést, a hallgatóság egy része gúnyosan mosolygott, másik része leszegte a fejét, de voltak hangosabbak is, akik szinte kiabálva reagáltak, „egyáltalában nem, sőt…” Igen, nem pont ebbe az irányba ha-ladunk. Talán szerepe van ebben annak is, hogy nem értjük igazán azt, hogy mit jelent a statisztikai megközelítés. Legyen első példánk egy brazil város tanácsa, amely ország-világ előtt nevetségessé tette magát a számokkal való játsza-dozással. Amikor egy 2x2 sávos útból 2x3 sávost csináltak, akkor ugye, az áteresztő képességet 50%-kal növelték, ami-kor visszacsinálták, akkor 33% volt csökkenés, tehát a különb-

ség pozitív, vagyis 17%-al növelték az áteresztő-képességet. Persze, mi magyarok sem szégyenkezhetünk az ostobaság hiánya miatt, ezt mutatjuk be második példánkon. Egy hazai kórház képviselője elmondta, hogy az intézményben majdnem felére csökkent a páciensek által eltöltött idő. Ez nagyon di-cséretes dolog, de azért nem árt tudni, hogy mi van a számok mögött. El is árulták, hogy egyrészt profilváltás történt, más-részt csökkent az ágyszám is, a teljesítmény volumen korlátot meg sem említették. A számok igazak voltak, csak az a koráb-bi szám egy ilyen, a másik szám egy másfajta tevékenység-hez kapcsolódott, vagyis az alma pirosságát hasonlították a Bazilika magasságához. Mégiscsak igaza lenne Mark Twain-nek, hogy hazugság há-romféle van: „hazugság, gyalázatos hazugság és statisztika”? Maradjunk annyiban, hogy sajnos előfordulhat a Mark Twain féle megközelítés. A cikksorozattal azt a célt szeretnénk elér-ni, hogy az ilyen megnyilvánulások, ha elő is fordulnak, akkor az igen ritka, véletlen események kategóriájába kerüljenek. Sokan azt gondolják, hogy a statisztika száraz tudomány, pe-dig nem az. Álljon itt most néhány érdekesség, amellyel talán fel tudjuk kelteni a Tisztelt Olvasó figyelmét, hogy érdemes el-mélyedni ebben a tudományban is. A statisztika kezdetei -adatgyűjtés, feldolgozás- visszanyúlnak a nagy ókori civilizációkig, mint például az Indus-völgye, vagy a Tigris-Eufratesz mentén a sumérok, az egyiptomiak. Mi most csak a XVII. századba ugrunk vissza. Ekkor élt Willi-am Petty (1623-1687), akiben nem csak a statisztika egyik atyját tisztelhetjük, hanem a modern közgazdaságtan egyik alapítóját is, Ő a munkaérték-elmélet egyik előfutára, ő vezette be az emberi tőke (human capital) fogalmát. Becslést adott az akkori Anglia teljes vagyonára:

fizikai vagyon: 250 millió font sterling – 32,1% szellemi vagyon: 417 millió font sterling – 67,9%

Öntapadó jegyzet

Ügyvezető, Thot Quality Management Kft.

20 éves a Magyar Minőség Társaság Petty nevezte el az általa művelt módszert (a statisztikát) poli-tikai számtannak. Akkoriban még a becslés volt divatban, ezért álljon itt egy érdekes munkája. Két különböző becslést adott arra vonatkozóan, hogy Londonnak hány lakosa lehet. Megfigyelte, hogy az 1680-s évek elején 30 emberből átlago-san 1 halt meg évente, és Londonban átlagosan 22 331 halt meg: 30*22331 = 669 930 fő Készített egy másik becslést is. Ekkor Londonban 84 000 la-kóház volt (a nagy tűzvész után vagyunk), egy házban átlago-san 8 fő lakott: 8*84 000 = 672 000 fő A két különböző becslés eredménye fél százalékon belül e-gyezik! A minőségfejlesztésben használt statisztika módszerekben ki-emelt szerepe van a normál vagy más néven Gauss eloszlás-nak, amit az 11.. áábbrráánn láthatunk.

11.. áábbrraa EEggyy ssttaannddaarrdd nnoorrmmááll eelloosszzllááss ((μμ==00,, σσ==11)) ssűűrrűű--ssééggffüüggggvvéénnyyee

Nagyon kevesen tudják azonban, hogy felismerője nem Gauss (1777-1855) volt 1809-ben, vagy Laplace (1749-1827)

1783-ban, hanem legkorábban Abraham de Moivre (1667-1754) dolgozott vele 1733-ban, azonban az ő elsőségére csak 200 évvel később derült fény. Gondolták volna, hogy 1989 és 2000 között emberek tízmilliói találkoztak naponta a normál, vagyis a Gauss eloszlással?

22.. áábbrraa EEggyy 1100 mmáárrkkááss bbaannkkjjeeggyy hhááttssóó oollddaallaa

Mint a 22.. áábbrráánn látjuk, a majd 80 milliós Németország hivata-los pénzén, a tízmárkáson szerepelt Gauss, megfigyelhetjük a jellegzetes harang-görbét, a jó szeműek pedig még az elosz-lás sűrűségfüggvényének képletét is tanulmányozhatják. Ismét ugrunk az időben, több mint 100 esztendőt. Az SPC rö-vidítésben (Statistical Process Control) már a statisztika szó is benne van. Megalkotója Walter Shewart volt, az első éles adatfelvétel napja pedig 1924. május 16. Az SPC fegyverként is kiválóan funkcionált a II. világháborúban, hiszen Deming és munkatársai több mint 30 ezer amerikai mérnököt képeztek ki a használatára. Ennek volt köszönhető, hogy az Egyesült Álla-mok olyan nagy mennyiségű és kiváló minőségű fegyvert tu-dott előállítani, hogy nem csak a saját hadseregét, hanem a brit és szovjet hadsereget is el tudta látni. Vannak azonban az SPC-nek békésebb aspektusai is, hiszen Deming és Juran elterjesztette a statisztikai gondolkodásmó-dot a romokban heverő Japánban is, és ezzel jelentősen segí-tette az ország újjáépítését. Igen fontos szerepe volt abban, hogy a japán termékek olyan jók és olcsók lettek, és ennek


20 éves a Magyar Minőség Társaság következtében Japán ki tudott lépni a világpiacra. Álljon itt még egy fontos tény, hogy a híres statisztikusok nem elefántcsont-toronyba zárt matematikusok voltak, hanem konkrét problémákkal foglalkoztak. Láttuk ezt már Sir William Petty esetében is. Az ANOVA kidolgozója Sir Ronald Fisher (1890-1962) biológus volt, George Box (1919-) kísérletterve-zésben jeleskedett vegyész (mellesleg a Fisher veje), a t-el-oszlás vagy próba kiötlője Student (eredeti nevén William Gosset 1876-1937) vegyészetet és matematikát tanult és vé-gig a Guinness sörgyárban dolgozott. 1. példa: Elegendő-e azt vizsgálni, hogy a minta alapján benne vagyok a tűrésben? Lássuk az első, nagyon egyszerű példánkat! Kisvállalkozó va-gyok, egy egyszerű terméket gyártok, adott a célérték,és a tű-rés. Mint általában a magyar vállalkozók, a minőségtudatos-ság együtthatóm nem túl magas. Azért arra figyelek, hogy tel-jesíteni tudom-e a vevőim elvárásait, mintákat veszek a folya-matomból és megnézem, mi a helyzet? Egy hisztogram segít-ségével ábrázolom az adataimat, és feltüntetem a tűréshatá-rokat is. (33.. áábbrraa)

10,12,081010,0410,009,969,929,88

4

3

2

1

0

Mért értékek mm-ben

Gyak

oris

ág d

b-ba

n

9,85

Az adatok hisztogramja

10,15

Tűréshatárok

33.. áábbrraa AAzz aaddaattookk hhiisszzttooggrraammjjaa aa ttűűrréésshhaattáárrookkkkaall

A hisztogramról azt látom, hogy magas az átlag, de benne va-gyok a tűrésmezőben. Megelégedve hátradőlök. Vajon helye-sen cselekszem? Nem! Ki kellene számolni a folyamatképesség indexeket (cp, cpk, pp, ppk), hogy megtudjam, vajon mire vagyok képes rövid és hosszú távon. Lássuk a 44.. áábbrráátt.

10,1210,0810,0410,009,969,929,88

LSL USL

LSL 9,85Target *USL 10,15Sample Mean 10,0548Sample N 25StDev (Within) 0,0217937StDev (O v erall) 0,040939

Process Data WithinOverall

A folyamatom képesség indexei

Potential (Within) C apabilityC p 2,29C PL 3,13C PU 1,46C pk 1,46

Pp 1,22PPL 1,67PPU 0,78Ppk 0,78C pm *

O v erall C apability

PPM < LSL 0,00PPM > USL 0,00PPM Total 0,00

O bserv ed PerformancePPM < LSL 0,00PPM > USL 6,26PPM Total 6,26

Exp. Within PerformancePPM < LSL 0,28PPM > USL 10024,97PPM Total 10025,25

Exp. O v erall Performance

44.. áábbrraa AAzz aaddaattookk ffoollyyaammaattkkééppeessssééggéénneekk iinnddeexxeeii A statisztikai elemzés azt mutatja, hogy rövid-távon rend-ben vagyok - egymillióból mindössze 6 db esik ki, a fo-lyamat majdnem hat szigmás. Hosszabb távon azonban 1 % kiesővel kell számolnom, ami nem tűnik soknak, de vegyük figyelembe a klasszikus példánkat, ha 50 napon át elmegyünk dolgozni és haza is megyünk kocsival, ak-kor az 1 % azt jelenti, hogy egyszer biztosan balesetet szenvedünk. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, ez üzleti bukásához is vezethet. Egy SPC kártya már fel tudná hívni a figyelmemet arra, hogy mikor kellene beavatkozni a folyamatba. (55.. áábbrraa)



252321191715131197531

10,14

10,12

10,10

10,08

10,06

10,04

10,02

10,00

Megfigyelések

Mée

rt é

rték

ek m

m-b

en

11

A mért értékek egy SPC kártyán

_X=10,0548

UCL=10,1202

LCL=9,9894

55.. áábbrraa AAzz aaddaattookk áábbrráázzoolláássaa eeggyy SSPPCC kkáárrttyyáánn Tanulságok:

a) az adatok tűrésen belülisége még nem jelent elfogadható helyzetet,

b) véletlen okok is létrehozhatnak olyan eltolódást, amely tű-résen kívüliséghez vezet,

c) a folyamatok eltolódását jól nyomon követhetjük egy SPC kártyán.

Úgy gondolom, hogy az ilyen egyszerű példákon keresztül le-hetne a vállalkozói kör minőségtudatosságát erősíteni.

2. példa: A konfidencia intervallum fogalmának be-vezetése Van egy dobozunk, amiben 870 db gyufaszál van, amelyből néhány fejetlen, ezek a hibás darabok. Veszek egy 30 db-os mintát, megszámolom mennyi a fejetlenek aránya. Pontosan ennyi lesz a fejetlenek aránya a tételben is?

Első kísérletünkben, a 30-as mintában 2 db fejetlen gyufát ta-láltunk, ez 6,7 %, akkor a teljes mintában 58 db fejetlen gyufá-nak kellene lennie.

Ismételjük meg a kísérletet még egyszer, tegyük vissza a gyu-fákat, keverjük össze, vegyünk újabb 30-as mintát. Most 4 fe-jetlen gyufát találtunk, ami az előző hibaarány duplája, a do-bozban ekkor 116 fejetlen gyufa található. A dobozban azon-ban nem változott meg semmi.

Harmadik kísérletünkre 3 db fejetlen gyufát találunk.

A valóságban csak egyszer vehetünk mintát, akkor hogyan döntsük el, hogy mennyi a valódi hibaarány? Az ilyen esetek-ben a sokaság vizsgált paraméterét nem egyetlen számérték-kel jellemezzük a minta alapján, hanem egy intervallummal, amiben a valódi érték nagy valószínűséggel (ez általában 95%) megtalálható. Ezt az intervallumot nevezzük konfidencia intervallumnak.

0 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 0 - 9,5%

1 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 0 - 17,2 %

2 gyufa esetén ennek az intervallumnak a határai: 0,8 – 22,0 %




Nézzük a statisztikai megközelítést! A pontos hibaarány 10% (87 db fejetlen gyufa). Annak a valószínűsége, hogy a mintá-ban pontosan 3-t találok 23,6%, közel hasonló valószínűség-gel találok 2-t (22,7%) vagy 4-t (17,7%). (66.. áábbrraa)



66.. áábbrraa AA kküüllöönnbböözzőő sszzáámmúú ffeejjeettlleenn ggyyuuffáákk kkiihhúúzzáássii vvaallóó--

sszzíínnűűssééggee Ezért nem egy számot, hanem egy intervallumot adok meg, amiben nagy valószínűséggel benne van a tétel (sokaság) va-lódi hibaaránya.

Tanulságok:

a) a minta csak az adott folyamat egy lehetséges kimenete, b) az egyes minták között a jellemző értékben eltérések le-

hetnek, c) a sokaság valódi értékét nem egyetlen számmal, hanem

egy (konfidencia) intervallummal jellemezzük, amiben nagy, általában 95%-s valószínűséggel benne van a soka-ság valódi értéke,

d) a konfidencia a becslés jóságának -általunk előzetesen meghatározott- mértéke.

e) a konfidencia fogalma végigkísér bennünket a különböző statisztikai módszerekben (hipotézisvizsgálatok, reg-resszió).

3. példa: Új mérőszámok bevezetése a karbantartás-ban Ez a példa a karbantartóknak és a termelésszervezőknek se-gíthet, a gépekkel kapcsolatos információkat tárgyalja egy új megközelítésben. A gépek hadrafoghatóságát az MTBF (mean time between failure – két meghibásodás között eltelt átlagos idő) paraméterrel szokták jellemezni. Lássuk a példánkat. Egy gép esetében összegyűjtöttük a meghibásodások között eltelt időtartamokat és készítettünk egy leíró statisztikát az adatokról, amit a 77.. áábbrráánn mutatunk be.

200150100500

Median

Mean

95% Confidence Inte

A meghibásodáso

1st Q uartile 13,790Median 60,8833rd Q uartile 127,030Maximum 207,717

47,849 93,075

15,378 103,215

51,286 84,352

A -Squared 1,25P-V alue < 0,005

Mean 70,462StDev 63,773V ariance 4067,009Skewness 0,589720Kurtosis -0,932641N 33

Minimum 1,467

A nderson-Darling Normality Test

95% C onfidence Interv al for Mean

95% C onfidence Interv al for Median

95% C onfidence Interv al for StDev

10080604020

rvals

k között eltelt idők órában

77.. 77.. áábbrraa AA kkéétt mmeegghhiibbáássooddááss kköözzöötttt eelltteelltt iiddőőkk lleeíírróó ssttaa--

ttiisszzttiikkáájjaa Leolvashatjuk, hogy az MTBF 70 óra, konfidencia intervalluma 48-93 óra, de ez normál eloszlásra vonatkozik. Mit mond ne-künk ez a szám? Ez csak egy minta, és egy bekövetkezett dolgot ír le. Izgalmasabb lenne az a kérdés, hogy mekkora an-nak a valószínűsége, hogy 24 órán belül meghibásodik? Ki le-hetne számolni, hogy megnézem hányszor történt 24 órán be-lüli meghibásodás, és elosztom az összes meghibásodás szá-mával. Ekkor 40 %-ot kapok.


20 éves a Magyar Minőség Társaság Az ilyen időtől függő folyamatok általában valamilyen megbíz-hatósági eloszlást (Weibull, lognormál, exponenciális) szoktak követni. Weibull hálón ábrázolva az adatokat, kapjuk a 88.. áábbrráátt.

88.. áábbrraa AA kkéétt mmeegghhiibbáássooddááss kköözzöötttt eelltteelltt iiddőőkk WWeeiibbuullll hháállóónn

áábbrráázzoollvvaa Egy adott paraméterekkel rendelkező eloszlás ismeretében már statisztikailag tudjuk megmondani, hogy mi a valószínű-sége annak, hogy a meghibásodás egy megadott időtartamon belül bekövetkezik. Az adataink jelen esetben Weibull elosz-lást követnek, így nincs akadálya annak, hogy a Minitab kiszá-molja, hogy mi a meghibásodás valószínűsége 24-120 órán belül.

11.. ttáábblláázzaatt AAzz aaddootttt iiddőőnn bbeellüüllii mmeegghhiibbáássooddáássookk vvaallóósszzíí--

nnűűssééggee aa kkoonnffiiddeenncciiaa iinntteerrvvaalllluummmmaall

Az 11.. ttáábblláázzaattbbóóll láthatjuk, hogy a 24 belüli meghibásodásnak még a legkedvezőbb esetben is 25 % az esélye, kedvezőtlen esetben akár 54 % is lehet, azaz egy kritikus állapotú gépről van szó. Ezért mi nem az MTBF, hanem az általunk definiált új paramétert használjuk a gépek vizsgálatakor. A másik szintén karbantartási paraméter az átlagos javítási idő (MTTR - mean time to repair). Mi arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi a legvalószínűbb javítási idő, ugyanis a napi folyama-tok tervezésében ez számunkra fontos paraméter (99.. áábbrraa).

99.. áábbrraa AA jjaavvííttáássii iiddőőkk lleeíírróó ssttaattiisszzttiikkáájjaa

Az átlag itt sem ad pontos információt, esetünkben ez 1,5 óra, és azt is megfigyelhetjük, hogy egy ferde elosz-lással van dolgunk, tehát az átlag nem fogja megmutatni a legvalószínűbb javítási időt. Ezért itt is a Weibull köze-lítéssel dolgozunk (1100.. áábbrraa). Az adatok egy 3 paraméteres Weibull eloszlást követnek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben megáll a gép, akkor, esetünkben, legkorábban 15 perc múlva tudjuk újra in-dítani.



1100.. áábbrraa AA jjaavvííttáássii iiddőőkk WWeeiibbuullll hháállóónn áábbrráázzoollvvaa

A legvalószínűbb javítási időre a következő definíciókat tudjuk adni. Amennyiben a Weibull-eloszlás alakparamétere (shape parameter – β-val szokták jelölni) kisebb, mint 1, akkor legva-lószínűbb javítási időnek a skálaparaméter (η-val jelölt, a 63,2% kumulált valószínűséghez tartozó érték) értékét vá-lasztjuk. Amikor β > 1, akkor a Weibull-módusszal számolunk, melynek képlete a következő:

β

βη

1

)11( −0 += tMode

Esetünkben az alakparaméter nagyobb, mint 1, ennek értéke 31 percnek adódik, így ez lesz a legvalószínűbb javítási idő, mindössze harmada az átlagosnak.

Ezt a módszert 4 évvel ezelőtt dolgoztuk ki, és sikerrel alkal-maztuk, mind a kritikus berendezések meghatározásában, mind a termelés megbízhatósági modellezésben.

Tanulságok:

a) az MTBF és a MTTR paraméterek általában nem adnak

használható információt a berendezésekről, mert csak egy bekövetkezett állapotot írnak le (olyan, mint egy minta),

b) a statisztikai megközelítéshez hasznosabb egy megadott időn belül bekövetkező meghibásodás számolása valami-lyen megbízhatósági eloszlás (Weibull, lognormál, expo-nenciális) segítségével,

c) a legvalószínűbb javítási idő számolása is így célszerű, d) a módszer alkalmazható a kritikus gépek kiválasztásában,

illetve gyártóvonalak termelési megbízhatóságának model-lezésében is.

4. példa: Országgyűlési választások (2010. április 11.) A választások első fordulójakor Budapesten komoly problémát jelentett a választás időre történő befejezése azokban a sza-vazókörökben, ahová azokat irányították, akik nem a lakóhe-lyükön szavaztak. Kerületenként egyetlen kört jelöltek ki, ahol a vidéki állandó lakhellyel rendelkező, de tartósan a főváros-ban lakó (nagyobbrészt felsőfokú tanintézményben tanuló diá-kok – e ténynek még lesz szerepe elemzésünkben) élhettek ezzel a lehetőséggel. Ezekben a szavazókörökben azonban a szavazást nem tudták időben befejezni, az a késő éjszakába nyúlt, elsősorban amiatt, hogy az adott körben szavazni kívá-nók jelentős része a szavazás vége előtti időszakban érkezett, hogy gyakorolhassa állampolgári jogait. A probléma kapcsán nem kevés összeesküvés-elmélet is felröppent, pedig a szá-mok előre jelezték volna gondokat, ha valaki gondolkodik, és a kezébe vesz egy zsebszámológépet.

Mit mondanak a számok? Egy budapesti kerületet vizsgáltunk meg, ahol 2006-ban az ottani választókerületekben (3 ilyen van) összesen 86 060 szavazó regisztráltatta magát a válasz-tást megelőző péntek délután 4-ig. A választás napján, a hely-színen még 1496 állampolgár kívánt élni a jogaival.

Az adott kerületben, a 97 szavazókörben a megjelentek szá-mát a 1111.. áábbrráánn mutatjuk be. Itt feltüntettük, hogy hány szava-zót regisztráltak péntek délutánig (Előtte_06), illetve hányan regisztráltatták magukat a vasárnapi választáson.



9080706050403020101

1200

1000

800

600

400

200

0

Szavazókör száma

Szav

azók

szá

ma

Előtte_06Delta_06

Variable

skor regisztráltElőtte_06: péntek délutánig regisztrált, Delta_06: választá

2010-re kijelölt szavazókör

1111.. áábbrraa AA sszzaavvaazzóókk eelloosszzlláássaa aazz eeggyyeess sszzaavvaazzóókköörröökkbbeenn

Az ábrán bekarikázott kör lett kijelölve arra, hogy a 2010-es választásokon fogadja a nem állandó lakóhelyükön szavazó-kat. A dolog elsőre logikusnak is tűnhet, hiszen az egyik leg-kevésbé leterhelt körről van szó.

120011001000900800700

Median

Mean

920900880860840

1st Q uartileMedian3rd Q uartileMaximum

859,90

848,00

118,77

A -SquaredP-V alue

MeanStDevV arianceSkewnessKurtosisN 9

Minimum

A nderson-Darling

95% C onfidence I

780,50888,00981,00

1191,00

914,53

918,61

157,83

0,360,447

887,22135,52

18366,670,038474

-0,7462957

629,00

Normality Test

nterv al for Mean

95% C onfidence In

95% C onfidence I

terv al for Median

nterv al for StDev95% Confidence Intervals

A péntek délutánig regisztráltak megoszlása

1122.. áábbrraa AAzz eeggyyeess sszzaavvaazzóókköörröökkbbeenn ppéénntteekkiigg rreeggiisszzttrráálltt

sszzaavvaazzóókk lleeíírróó ssttaattiisszzttiikkáájjaa

A legkisebb létszámú kör 629 főt, a legnagyobb pedig 1191 főt várt a szavazásra. A 2010-ben kiválasztott kör a 7 legkisebb létszámú kör közé tartozott, itt előzetesen 661 főt vettek fel a névjegyzékbe. (1122.. áábbrraa). Fontos azt is megvizsgálnunk, hogy egy-egy körben hányan szavaztak ténylegesen. Az átlag 903 fő, a minimum érték 644, a maximum 1209 (1133.. áábbrraa)

1133.. áábbrraa AA 22000066--ooss vváállaasszzttáássnnááll aa ttéénnyylleeggeesseenn sszzaavvaazzoottttaakk

sszzáámmaa kköörröönnkkéénntt A 1144.. áábbrráánn a választás napján regisztráltak leíró statisztikáját láthatjuk.

75604530150

Median

Mean

1st Q uartile 9,000Median 14,0003rd Q uartile 19,500Maximum 81,000

13,313 17,533

12,000 16,000

9,175 12,193

A -Squared 2,65P-V alue < 0,005

Mean 15,423StDev 10,470V ariance 109,622Skewness 2,8429Kurtosis 15,1659N 97

Minimum 2,000

A nderson-Darling Normality Test

95% C onfidence Interv al for Mean

95% C onfidence Interv al for Median

95% C onfidence Interv al for StDev95% Confidence Intervals

A választás napján regisztráltak megoszlása

18171615141312


1144.. áábbrraa AA vváállaasszzttááss nnaappjjáánn rreeggiisszzttrráállttaakk sszzáámmáánnaakk lleeíírróó ssttaattiisszzttiikkáájjaa

20 éves a Magyar Minőség Társaság Láthatjuk, hogy egy szavazókörben átlagosan 15-en regiszt-ráltak, a 97 körből mindössze 3 olyan volt, ahol a vasárnapi regisztrálók száma meghaladta a 30-t. Az összes vasárnap re-gisztrált polgárok száma azonban 1496 fő volt. Ezt hozzáadva a péntek délutánig regisztráltak számához (621 fő), a válasz-tókörben már 2117 főre lehet számítani.

Számoljunk azonban egy kicsit! A legjobban leterhelt körben 1209 szavazó fordult meg,

ez azt jelenti, hogy a választás 13 órája alatt egyenletes e-loszlást (hű! – ez statisztikai fogalom, és mennyire fontos) fel-tételezve, egy szavazóra 13*60*60/1209=38,7 másodperc jut. A kiválasztott körben volt 661fő volt péntekig felvéve, ha eh-hez hozzáadjuk a kerületből átirányított 1496 embert, akkor ez a szám már 2157 honfitársat takar, és a taktusidő (lásd a lean menedzsmentet), már 21,7 másodpercre csökken. Tessék ott-hon eljátszani a választási dokumentumok átadását-átvételét, az aláírásokat, ennyi idő alatt ez már nem valósítható meg! Ez a modell azonban alapvetően hibás, mivel a helyi választók érkezése sem egyenletes eloszlást követ, hanem vélemé-nyünk szerint ez egy két móduszú eloszlás, egy délelőtti és egy délutáni csúccsal. Az országos adatokról készítettünk egy diagramot (1155.. áábbrraa).

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

6‐7 7‐9 9‐11 11‐13 13‐15 15‐17:30 17:30‐19

2010‐es %

2006‐os %

1155.. áábbrraa AA sszzaavvaazzóókk sszzáázzaalléékkooss mmeeggoosszzlláássaa aazz aaddootttt nnaappoonn,,

kkéétt vváállaasszzttáásstt eelleemmeezzvvee

Az ábráról láthatjuk, hogy valóban van egy délelőtti és egy délutáni csúcs. Vissza az ábrára! A zárás előtti másfél órában a szavazók mindössze 5-6 %-a jelenik meg. Az igazolással szavazók leg-nagyobb része a fővárosban tanuló diák (a médiafelvételek ezt meg is erősítették), akiknek más az életritmusuk (már saját emlékeimből is kiindulva), szavazni akarnak, de előtte elintéz-nek egyet és mást. Így a legnagyobb részük este 6 óra körül érkezik meg. Amíg minden szavazókört igénybe vehettek, ad-dig egy körre – láttuk - átlagosan 15 fő jutott, így nem okozott problémát. Amikor azonban létszámuk a teljes választói lét-szám több mint kétharmadát teszi ki, még egyenletes eloszlás esetén sem biztosított a választás zavartalan lebonyolítása, gondoljunk csak a 21,7 másodperces taktusidőre. Mit mondanak a konkrét adatok? A kiválasztott szavazókörben a korábban péntekig regisztrált 661 fő helyett a nyilvántartott létszám 919 főre nőtt, ez kb. 30 %-os növekedés, alaphelyzet-ben. A zárás előtti utolsó másfél órára 65 % részvételi arányt, és 5 %-t erre az időszakra feltételezve mindössze 30 választó-polgárral kell számolni. A választás napján regisztráltak száma 1431 volt, ami viszont kevesebb, mint a 2006-os választásokon a kerületben meg-számláltatott 1496 fő. Feltételezve, hogy az aznap regisztrál-tak fele érkezett fél hatnál nem korábban, és elfogadva a 38,7 másodperces taktusidőt, a következőt kapjuk:

(30+715)*38,7 = 28 832 másodperc = 8 óra!! A választás várható befejezése így este 7 óra helyett másnap hajnali fél kettő. Bekövetkezett! Tanulság: a) Az itt ismertetett elemzés kb. 2 órát vett igénybe, aminek a

nagy része az adatok összegyűjtésére fordítódott. b) A felhasznált statisztikai eszközök pedig csupán az egy-

szerű leíró statisztikára korlátozódtak. Reméljük, hogy ezen a példán keresztül is sikerült érzékeltetnünk, hogy a statisztika nem ördögtől való, hanem igenis segítheti min-dennapi életünket.


20 éves a Magyar Minőség Társaság Az itt ismertetett négy példán keresztül próbáltuk megmutatni, hogy a számok beszélnek, komoly következtetéseket vonha-tunk le a statisztikai megközelítésekből. Reméljük, hogy a Tisztelt Olvasó is már kicsit másképpen néz a statisztika tudo-mányára, nem ördöngösséget, hanem a mindennapok hasz-nos segítőjét látja benne. Terveink szerint a cikksorozat elkövetkező tanulmányaiban újabb példákat mutatunk be a statisztika, illetve az arra épülő Hat Szigma módszertan alkalmazásáról. Lesznek szolgáltatási példák, egészségügy és kommunikációs cég, termelési pél-dák, ahol nem a tömeggyártást, hanem a felújító tevékenysé-get vesszük górcső alá.

RReemméélljjüükk,, ffeellkkeelltteettttüükk éérrddeekkllőőddééssüükkeett!! Felhasznált irodalom Tóth Cs. L.: Statisztikai megközelítés, a minőségfejlesz-

tés motorja

TÜV Rheinland Akadémia, Hat Szigma Szakmai Nap, 2010. október 7. előadás

Sain Márton: Matematikatörténeti ABC

Typotex, Budapest, 1993, ISBN 963 7546 41 3

Tóth Cs. L.: Határidős szolgáltatások teljesítményének mérése

Magyar Minőség, XVI. Évfolyam, 2. szám, 2007, pp2-6.

Tóth Cs. L.: A Karcsúsított Gyártás - A Lean Manufactu-ring

Magyar Minőség, XVI. Évfolyam, 8-9. szám, 2010, pp 2-13.

www.valasztas.hu

______________________________________________

_______________________________________________ Szíves figyelmébe ajánljuk!

Megrendelés: http://www.leanforum.hu/

_______________________________________________


http://www.valasztas.hu/

http://www.leanforum.hu/



IInnffoorrmmáácciióóbbiizzttoonnssáágg aa jjáárróóbbeetteegg--eellllááttáássbbaann DDrr.. HHaajjnnaall MMiikkllóóss PPááll

Mottó: Dr. Kürti Sándor: „Információink akkor kerülnek veszélybe, mikor meg-születnek. A veszély végtelen nagyra nő, mikor a hálózatra csatlakozunk.” National Security Agency (NSA): „Isten-ben bízunk, másokat lehallgatunk.” Ismeretlen informatikus: „Akkor törnek be hozzád, ha érdekessé válsz.”

Az egészségügyi intézmények információs rendszerében az igazi érték az adatok által hordozott információ, amely ma már változatos formákban jelenik meg (szöveg, kép, video, mérési eredmény, hang). Az adatokat tárolni kell, biztosítani kell a hatékony és gyors elérést, de ugyanak-kor gondosodni kell a sértetlenségről és titkosságról is. Az informatikai és kommunikációs eszközök körének soha nem látott bővülése kapcsán új dimenziót kapott a személyiségi jogok és az orvosi titoktartás védelme. Ez a komplexitás rendkívül sebezhetővé teszi a páciensekről gyűjtött adatokat kezelő rendszereket, így az adatok vé-delme, a rendszerek biztonsága napjainkra az egyik legjobban preferált kérdéssé vált [D1], [T1]. 1. A járóbeteg-ellátás sajátosságai információ-biztonsági szempontból A járóbeteg-ellátás a korábbi „SZTK”-hoz képest jelentő-sen kibővült: ma már ide számíthatjuk a következőket:

• klasszikus önálló járó-beteg szakrendelés, • kórházhoz kapcsolódó szakambulancia, • egynapos sebészet,

• nappali kórház, • egészségturizmus vonatkozó szegmense

(balneoterápia, rehabilitáció, fogturizmus, stb.).

Az ily módon kibővített értelmezésű járóbeteg-ellátás néhány olyan sajátossággal rendelkezik, ami speciális információ-biztonsági problémákat vet fel. Ezek közül a betegadatokra vonatkozóan legfontosabbak a követke-zők: I. Az egyik legnagyobb információbiztonsági prob-léma nem is az adatokkal kapcsolatos, hanem azokkal a vizsgálati anyagokkal, mintákkal függ össze, amelyekből a diagnosztikához, terápiához szükséges nélkülözhetet-len adatokat kinyerik. A legtöbb járóbeteg-ellátó ugyanis legfeljebb J0 kategóriájú mintavételi helyként funkcionál, és a mintákat gyűjtő rendszerben központi –távoli- labo-ratóriumokban elemzik. A jelenlegi mintaszállítási rend-szerben véges valószínűsége van annak, hogy maga a minta megváltozik, így a belőle kinyerhető információ hamis lesz. II. Az információhordozó a jelenlegi átmeneti rend-szerekben többféle lehet:

• A korábban általános, de még ma is gyakran megkö-vetelt „papír”, ami lehet kinyomtatott vagy kézzel írt dokumentum, röntgenfilm, UH-nyomtatvány, stb. Ezek tárolása általában megoldott, az archiválás a helyhiány miatt többnyire problematikus. Utóbbi eset-ben a védelmet, az illetéktelen hozzáférés megaka-dályozását többnyire csak a rendetlenség szolgálja.

Öntapadó jegyzet

A Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok (DEMIN-2011) konferencián (Debrecen, 2011. június 2-3) elhangzott előadás szerkesztett változata

Öntapadó jegyzet

Ügyvezető igazgató, AdWareQ1 Fejlesztő és Tanácsadó Kft. – Magyar Hospice Alapítvány


Sajátos problémaforrás, hogy a páciens távozáskor kézbe kapja az addig szigorú adatvédelmi módsze-rekkel titkosított és óvott személyes adatait, melyek útja és sorsa ettől kezdve követhetetlen.

• Digitális (gyakran elektronikusnak mondott) eszköz, vagy struktúra, mint pl. számítógép, hálózatok, CD, DVD, stb. Az információbiztonsági rendszerek általá-ban csak ezzel a csoporttal foglalkoznak

• Az ember, mint információ-tároló és hordozó „esz-köz”. A teljes ellátó rendszernek ez a legsebezhetőbb eleme, mivel -durva esetektől eltekintve- szinte csak etikai eszközökkel lehet adatbiztonsági szempontból kielégítően kézben tartani. A járóbeteg-ellátás eseté-ben különösen problematikus, hogy a gyakori orvos-váltások, a nagy esetszám, az asszisztencia alkalmi átcsoportosítása és fluktuációja miatt általában nem módosítják a belépési kódokat, sőt azokat felírják a képernyőre, illuzórikussá téve az információbizton-sági rendszert. A helyzetet árnyalja az etikai kódexek hiánya, és sok olyan szubjektív tényező, mint a jól ér-tesültség fitogtatása, az elbocsátás miatti bosszú, stb.

III. A szakorvosok többsége részmunkaidőben, köz-reműködőként látja el feladatát. Saját mozgékonyságuk, rugalmasságuk fokozása érdekében gyakran használnak korszerű infokommunikációs eszközöket adatok tárolá-sára, hordozására a telepített, hálózatba szervezett esz-közökön kívül (saját notebook, pendrive, palmtop, okostelefon, iPad, iPod, iPhone, beszédfelismerő, stb.). Ezek az eszközök a vezeték nélküli, mikrohullámú kom-munikációs rendszerek (W@P, WLAN, WiFi, stb.) révén még a WPA (WiFi protected access) alapú kriptográfiai módszerek alkalmazása esetén sem nyújtanak kellő vé-delmet, aránylag könnyen feltörhetők. (Nem is beszélve

arról, hogy maguk az eszközök is -éppen hordozhatósá-guk, kicsiny méretük révén- könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek.) IV. A progresszív ellátási rendszerben a járóbeteg-el-látás közbülső helyet foglal el a háziorvosok és a fekvő-beteg-intézmények között. Az általánosnak mondható te-rületi széttagoltság és az on-line kapcsolat hiánya, vagy fejletlensége miatt a páciens-információk mindkét irány-ban „papíron”, vagy jobb esetben e-mailen kerülnek a célállomásra. Mindkét mód súlyos információbiztonsági kockázatot hordoz magában, mintegy lyukat ütve az egyébként mintaszerűen megvalósított védelmi rendsze-ren. 2. Az információ-biztonság és a minőségirányítás kapcsolata Az információbiztonsági rendszer nem működhet ered-ményesen és hatékonyan megfelelően megvalósított és alkalmazott minőségirányítási rendszer nélkül, mivel a fentiek is mutatják, hogy ez nemcsak műszaki és infor-matikai probléma (bár gyakran csak annak tekintik). Egyébként mind az ISO 9001 szabvány, mind a MEES irányelv indirekt módon érinti ezt a kérdést. A minőség-irányítási követelmény eléggé laza – a 6.3., 7.2. és 7.5.4. fejezet tartalmaz utalásokat az információ védelmére [M3]. Az egészségügyi standard-gyűjtemény kemé-nyebb; a III/1 Betegjogok, tájékoztatás, adatkezelés (BTA) fejezetben aBTA.7. standard egyértelműen meg-követeli: „A betegek egészségügyi és hozzájuk kapcso-lódó személyes adatait a hatályos jogszabályi előírások-nak megfelelően bizalmasan kezelik és elvesztés, vagy illetéktelen használat ellen védenek.” [E1]. Mindenesetre fontos gyakorlati tapasztalat, hogy tisztességesen kidol-gozott, bevezetett és működtetett minőségirányítási



Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október

rendszer -amely tartalmazza a szükséges minőségbizto-sítási elemeket is- nagymértékben segíti az informatikai biztonsági rendszer kialakítását és alkalmazását. A két rendszer -és egyúttal más diszciplínák- kapcsolatát mu-tatja az 11.. áábbrraa. [I7]

11.. áábbrraa AA mmiinnőőssééggbbiizzttoossííttáássii ééss aazz iinnffoorrmmaattiikkaaii

bbiizzttoonnssáággii rreennddsszzeerr,, vvaallaammiinntt mmááss ddiisszzcciippllíínnáákk –– kkaappccssoollaattaa

Az ábra szemléletesen mutatja az információbiztonság nem informatikai elemeinek fontosságát és kapcsolódá-sát. 3. Az információbiztonság kockázatai

27/49 oldal

A járóbeteg-ellátásban -mint általában az egészségügyi ellátásokban- az információt hordozó adatoknak két fő csoportja különböztethető meg: (i) Páciens-adatok, és (ii) Működési/üzemeltetési adatok. Információbiztonsági szempontból a (i) csoport a kritikus – a továbbiakban jórészt ezzel foglalkozunk. A (ii) csoport problematikája lényegében azonos minden egyéb szervezetével, elte-kintve egy fontos kivételtől. Az egészségügyi ellátóknál

egyre jobban terjednek azok a processzoros, on-line mű-ködtetésű diagnosztikai és terápiás berendezések, ame-lyek üzemeltetési zavarok esetén kiesnek, esetleg téves, vagy hibás adatokat szolgáltathatnak, ezáltal közvetlen életveszélynek kitéve a pácienseket. Az adatokat, mint információhordozót fenyegető kocká-zatokat a 22.. áábbrraa mutatja. [I7]

22.. áábbrraa AAzz aaddaattookkaatt,, mmiinntt iinnffoorrmmáácciióóhhoorrddoozzóótt ffeennyyeeggeettőő

kkoocckkáázzaattookk A digitálisan kezelt páciens-adatokat az ábrán látható kockázatok következtében az alábbi veszélyek fenyege-tik: az adat/információ

1) elveszhet, 2) torzulhat, 3) illetéktelen kezekbe kerülhet.

A lehetséges következményeket mutatja az 11.. ttáábblláázzaatt.



Következmények Páciens szempontjából Szolgáltató szempontjából

1. Adatvesztés Személyiségi jogokat sért, nincs közvetlen veszély

A pótlás pluszköltségekkel jár

2. Adat-torzulás Ha észreveszik, korrigálható, de biológiai veszélykomponense is van

Szakmai (műhiba!) vagy finanszírozási hiba veszélye adódhat

3. Illetéktelen ke-zekbe kerülés

Személyiségi jogi veszélyt jelenhet a páciensre nézve

Bizalomvesztés és presztízs-veszteség az intézmény iránt

11.. ttáábblláázzaatt AA ddiiggiittáálliissaann kkeezzeelltt ppáácciieennss--aaddaattookk kkoocckkáázzaattaaii4. Az információbiztonság követelményei Az IT technológia robbanásszerű fejlődése drámai mó-don megnövelte az alkalmazások kockázatát. Emiatt az 1. ábrán jelzett társtudományok mindegyike élénk tevé-kenységbe kezdett a kockázatok, sőt potenciális veszé-lyek csökkentése érdekében. E törekvések célja, hogy a társadalom működése szempontjából létfontosságú in-formációs infrastruktúrák biztonságos működése, vé-delme lehetőleg optimális legyen [K1], [K2]. A jogi sza-bályozás területén az USA élenjáró, ahol a polgári -ezen belül az egészségügyi- információk védelmét állambiz-tonsági és terrorizmusellenes aspektusok is motiválják (USA Patriot Act, 2001). [H1] A hazai jogalkotás is igyek-szik követni a nemzetközi trendeket [K4]. Az információbiztonság műszaki követelményeit elsőként a British Standard Institute által kibocsátott BS 7799-

1,2:1995 szabvány foglalta össze. Az International Organization of Standardization ISO/IEC 17799:2000 né-ven nemzetközi szabvánnyá nyilvánította. [B1], [F1] Az újabb frissítés nyomán született az ISO/IEC 27001:2005 szabvány, amely 2006-ban magyar szabvánnyá is vált [M1], [M4]. Azóta családdá terebélyesedő, az ISO 9000 logikáját követő követelményrendszer újabb és újabb tagjai látnak folyamatosan napvilágot [I1], [I2], [I3], [I4], [I5], [I6], mutatva a kérdés fontosságát. Természetesen egyéb szakmai szabályozók is léteznek (ISO/IEC 15408 Common Criteria, BS 15000:2000 Information Technology Infrastructure Library, COBIT 4.1. Control Objectives for Information and Related Technology, s.í.t.) [H1], [C1]. Ezek általában egyes parti-kuláris területeket kívánnak lefedni, ezért az ISO/IEC


2700 szabványcsalád mindezeket figyelembe véve meg-kísérli a teljes terület komplex kezelését. Az információbiztonság hatékony megvalósítása érdeké-ben számos szervezet alakult, melyek elsősorban az állambiztonság céljait szolgálják, de tevékenységük kihat az egészségügy területére is (ENISA, CERT, CSIRT, FIRST, EGC, s.í.t., hazánkban PTA-CERT-Hungary, SZTAKI Hun-CERT, NIIF CSIRT) [H1]. 5. ISMS megvalósítás járóbeteg-ellátónál Az információbiztonságot megvalósító ISMS (Information Safety Management System) rendszerek kiépítése az MSZ/IEC 27001:2006 szabvány követelményei alapján történik [M1]. Az ISMS-t a PDCA alapmodell motiválja, melynek lényegét a 33.. áábbrraa mutatja. A szabvány egyik legfontosabb követelménye olyan ISMS szabályzat elké-szítése és működtetése, amely az információbiztonsági szabályzat szuperkészletének tekinthető. Magának a tevékenységnek a gerince az adatvagyon felmérése, valamint a kockázatok felmérése, értékelése és a kocká-zatok kezelése, hatásuk minimalizálása. A szabvány tu-datosan épít az ISO 9001 és ISO 14001 szabványokkal fennálló kapcsolódásokra, és ösztönöz az együttes al-kalmazásra. Az ISMS járóbeteg-ellátónál történő realizálását a fen-tebb említett sajátosságokon túlmenően az is befolyá-solja, hogy -lévén többnyire kisebb szervezet- az infor-matikai rendszernek nemcsak a kiépítését, hanem a fenntartását, működtetését is külső közreműködő végzi. Ez azt is eredményezheti, hogy az információbiztonsági rendszer szabványban előírt szinte valamennyi szerep-lője „külsős”, ami persze újabb biztonsági kockázatot rejt magába.

33.. áábbrraa AAzz IInnffoorrmmaattiioonn SSaaffeettyy MMaannaaggeemmeenntt SSyysstteemmInformatikai Biztonsági Szabályzat (IBSZ)

Az ISMS alapvető dokumentuma, amely az MSZ/IEC 27001:2006 szabvány követelményei alapján készül. Fő fejezeti a következők: 1. Az IBSZ célja és hatálya 2. Általános biztonsági irányelvek 3. IT biztonsági feladatok 4. Az információ értékelése 5. Hálózati külső kapcsolat 6. A számítástechnikai eszközök védelme 7. Eljárás IT esemény bekövetkezésekor 8. Fizikai és környezeti biztonság 9. Munkaállomás és hálózat menedzsment 10. Az IT rendszerekhez való logikai hozzáférés 11. E-mail szabályzat 12. Az internet használatának szabályozása 13. Kapcsolódó jogszabályok, szabványok



Intézkedések és teendők Az IBSZ alapján egy sor olyan intézkedést kell megvaló-sítani, ami biztosítja az információbiztonság gyakorlati megvalósulását. Ezek közül a fontosabbak a következők: I. Előírt szabályzatok kidolgozása 1. Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban:

SZMSZ); 2. Titokvédelmi Szabályzat; 3. Ügyviteli eljárásrend; 4. Tűzvédelmi Szabályzat; 5. Etikai Szabályzat; II. Felelősök kinevezése (IT biztonságért felelős vezető; IT biztonságért felelős rendszergazda; Vírusvédelmi fe-lelős; Hálózat- és tűzfal biztonságért felelős.) III. Elkészítendő dokumentumok a. Katasztrófaterv b. Információs vagyonleltár (adatvagyon-tárgy neve, az

adatkezelését támogató alkalmazás neve, az adat-gazdai feladatkört betöltő munkakör megnevezése, az adat biztonsági besorolása) Nyilvántartás vala-mennyi olyan eszközről, amelyért az IT biztonságért felelős vezető felelősséggel tartozik. Az ilyen kritikus eszközök közé tartoznak a következők: hálózati aktív eszköz (különösen: router, switch, HUB, stb.); szerver (különösen: mail, file, web, stb.); külső kapcsolat egyéb komponense (modemek, RAS – Remote Ac-cess Server); biztonsági komponensek (autentikációs rendszer, tűzfal); munkaállomás és hordozható szá-mítógép.

c. A hozzáférési jogosultságok meghatározása a jelszó-

kezeléssel, a felhasználói azonosítókkal együtt. En-nek alapján biztonsági ellenőrző lista készítése a fel-használói jogokról: (a felhasználó fizikai neve, a fel-használói azonosító(k),a jogosultság áttekintés dátuma, az áttekintés során tapasztaltak szerint a ténylegesen beállított jogosultságok megfelelnek-e a jóváhagyott jogosultságoknak; szükséges intézkedés: dokumentáció frissítése/jogosultságok módosítása, az intézkedés dátuma.)

d. Információs adatbázis kialakítása e. Az IT biztonsági események azonosítása, jelentése,

rögzítése és megfelelő kezelése. Biztonsági ese-ménynek minősül minden vírusfertőzés; számítógé-pes betörési kísérlet (belső hálózati vagy külső pl. Internet); működési rendellenesség; eszköz elvesz-tése vagy megsemmisülése; adatlopás). A gépnapló-ban rögzíteni kell a hálózat bármely hardver elemén történő javítást, karbantartást, eszközök értékesítését és selejtezését.

Az IT helyiséget besorolásának megfelelően tűzvédelmi riasztó rendszerrel kell védeni. Valamennyi hordozható adathordozót biztonságos és arra alkalmas helyen, azo-nosíthatóan kell tárolni. Az érzékeny és fontos adatokról rendszeresen biztonsági mentéseket kell készíteni az IBSZ-ben meghatározott biztonsági szabályozás követelményei szerint. A mentési módszer sémája automatizált GFS (Grandfather-Father-Son) típusú. 6. Esettanulmány: Jánoshalma szakrendelője A Jánoshalma Kistérség Egészségügyi Központ Nonpro-fit Kft. Járó-beteg szakrendelője egyike a hazánkban uniós támogatással, „zöldmezős” beruházással létesített



hiánypótló intézményeknek. Építészeti kialakítása, szak-mai szervezete és informatikai rendszere példaértékű, melynek ismertetésére az előadásban röviden szó kerül. Speciális vonása, hogy a partnerként közreműködő háziorvosok, védőnők a házban vannak elhelyezve, ami on-line kapcsolat kiépítését tette lehetővé [J1]. Fő jellemzői:

• Tulajdonosi önkormányzatok: Jánoshalma, Rém, Borota, Hajós, Kéleshalom, Mélykút,

• Szakorvosi járó-beteg szakrendelések száma: 15, • Nem szakorvosi szakellátások és egyéb szolgáltatá-

sok száma: 5. Az épület szakrendelő céljára épült, az informatikai rend-szer kialakítása a legkorszerűbb hálózatépítési elvek alapján történt, a HW-SW eszközök a kor színvonalán állnak. A Szakrendelő informatikai rendszerének főbb jellemzői:

• Hálózat – modem – tűzfal, • 3 központi switch, melyekre csillag-topológiában csat-

lakoznak: o Szerver, központi nyomtató, telefonközpont,

kamerarendszer, o PC-k, notebook-ok minden szakrendelés és egyéb

szervezeti egység részére, • WiFi router, csatlakozó PC-k és notebook-ok, • Tűzvédelmi rendszer. • Az informatikai rendszer főbb funkciói: • Betegadatok rögzítése, archiválása, betegelőjegyzés,

betegforgalom • A jelentési kötelezettségek teljesítése, teljesítmény-

elszámolás (OEP, MEP, GYÓGYINFOK)

• A klinikai, finanszírozási, controlling, számviteli, mun-kaügyi, gazdasági nyilvántartási és gazdálkodási in-formatikai rendszerek kiszolgáló alrendszerének mű-ködtetése,

• Biztonsági mentések, adatvédelmi szolgáltatások, • Multimédiás szolgáltatások. Az információvédelmi rendszer kiépítése az 5. pont sze-rint történt, jelenleg folyik a próbaüzemeltetése. 7. Záró gondolatok Az egészségügyi intézmények, jelesül a járóbeteg-ellátók páciens-adatokkal kapcsolatos információbiztonsági as-pektusai az IT rohamos fejlődése miatt eddig nem ismert problémákat és feladatokat generálnak, melyeket a szakma művelői nem is realizálnak minden esetben [D2] Pedig fel kell vetni azt a megkerülhetetlen kérdést, hogy biztonságban vannak-e a betegadatok a világhálón? [B2]. A kérdés több esetben már az adatvédelmi biztos-hoz is eljutott [A1]. A műszaki, jogi kérdések mellett etikai kérdések is felmerülnek, mivel az adatok gondozóinak vállára súlyos felelősség nehezedik [N1]. Ráadásul azzal kérdéssel is meg kell birkózni, hogy a biztonságra áldo-zott anyagiak arányban vannak-e az elérhető eredmé-nyekkel [K3]. Az információbiztonság kérdését minden-képpen halálosan komolyan kell venni. Irodalomjegyzék [A1] Adatvédelmi Biztos: Állásfoglalások 2011 ABI-

2982-3/210/K http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=aktualis/allasfoglalasok/2011&dok=2982_K_2010-3

[B1] Baross Szabolcs: Általános irányelvek az egész-ségügyi intézmények információbiztonsági rend-


http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=aktualis/allasfoglalasok/2011&dok=2982_K_2010-3

http://abiweb.obh.hu/abi/index.php?menu=aktualis/allasfoglalasok/2011&dok=2982_K_2010-3


szerének kialakításához. IME II. évfolyam 6. szám, 2003. szeptember, p. 42-46

[B2] Baross Szabolcs, Balog Géza: Biztonságban van-nak a betegadatok az informatikai rendszerekben és a világhálón? IME III. évfolyam 8. szám, 2004. november, p. 40-45.

[C1] Carisma: Informatikai kockázatok kordában tar-tása COBIT-tal.

http://www.carisme.hu/cikkek/itkockcobit [D1] Dévényi Dömötör: Infokommunikációs és globális

technológiák az egészségügyi informatikában. IME I. évfolyam 1. szám 2002. június, p.33-37

[D2] Dénes Tamás: Információbiztonság kontra polgári szabadságjogok http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004-ev/

[E1] Egészségügyi Minisztérium: Magyar Egészség-ügyi Ellátási Standardok – MEES kézikönyv V.01 (2007) Egészségügyi közlöny LVII. évfolyam 4. szám p.705-826

[F1] Fazekas Tibor: Az információ biztonság követel-ményrendszere. IME II. évfolyam 6. szám, 2003. szeptember, p. 39-41

[G1] Dr. Gődény Sándor szerk.: A klinikai hatékonyság fejlesztése az egészségügyben. Pro Die Kiadó, 2007.

[H1] Dr. Haig Zsolt: Az információbiztonság szabályo-zói és szervezeti keretei. http://hadmernok.hu/kulonszamok/robothadviseles7/haig_rw7.pdf

[H2] Dr. Hajnal Miklós Pál: Integrált minőségirányítási rendszerek kialakításának tapasztalatai egész-

ségügyi szervezetekben. Magyar Minőség XIII. évfolyam 2. szám, 2004. február, p. 15-23.

[H3] Dr. Hajnal Miklós Pál: Út a betegellátás bizton-ságához. Integrált minőségirányítási rendszer. Kórház XI. évfolyam 2004. október, p. 44-45.

[H4] Dr. Hajnal Miklós Pál: Minőségközpontú menedzs-ment az egészségügyi és szociális intézmények-ben. Szociális Menedzser 7, évfolyam, 6/2005. szám p. 56-61.

[H5] Dr. Hajnal Miklós Pál: Integrált irányítási rendsze-rek és modellek alkalmazási lehetőségei és buk-tatói az egészségügyben. IME Információ Me-nedzsment az Egészségügyben IV. évfolyam 9. szám 2005. december, p. 30-36.

[H6] Dr. Hajnal Miklós Pál: Minőségirányítás az egész-ségügyben. Róth András (szerkesztő, lektor: Varga Lajos): ISO 9000:2000 minőségügyi rend-szer. Aktuális tanácsadó minőségirányítási szak-embereknek. 12.7. fejezet. VERLAG DASHÖFER Szakkiadó Kft. és T. Bt. Budapest, 2004

[H7] Dr. Hajnal Miklós Pál: Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban. A Debreceni Egészségügyi Minőségügyi Napok DEMIN-2011 (Debrecen, 2011) konferencia kiadványa „Az egészségügyi, a szociális ellátás és az egészségipar minőségi helyzetének aktuális kérdései”, p. 199-212.

[I1] ISO/IEC 27000:2009. Information technology – Security techniques – Information security management systems – Overview and vocabulary

[I2] ISO/IEC 27002:2005. Information technology – Security techniques – Code of practice for information security management


http://www.carisme.hu/cikkek/itkockcobit

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004-ev/

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2004-ev/

http://hadmernok.hu/kulonszamok/robothadviseles7/haig_rw7.pdf

http://hadmernok.hu/kulonszamok/robothadviseles7/haig_rw7.pdf


[I3] ISO/IEC 27003:2010. Information technology – Security techniques – Information security management system implementation guidance

[I4] ISO/IEC 27004:2009. Information technology – Security techniques – Information security management systems – Measurement

[I5] ISO/IEC 27005:2008. Information technology – Security techniques – Information security risk management

[I6] ISO/IEC 27006:2007. Information technology – Security techniques – Requirements for bodies providing audit and certification of information security management systems

[I7] ITB: Az informatikai biztonság fogalma, tartalma és határai. http://www.itb.hu/ajanlasok/a12html/a12_1.htm

[J1] Jánoshalma Kistérségi Egészségügyi Központ: Információbiztonsági Szabályzat, 2011.

[K1] Ködmön József, Takács Péter: Hálózatbiztonsági technikák az egészségügyben. Informatika a fel-sőoktatásban ’96 Networkshop (Debrecen) kiad-ványa, p. 1126-1132

[K2] Dr. Ködmön István: Az információ- és adatvéde-lem nemzetközi trendjei a XXI. század elején. Magyar Minőség XVII. évfolyam, 2. sz. 2008. feb-ruár, p. 50-56.

[K3] Dr. Kürti Sándor: Az információgazda(g)ság buktatói, avagy még mennyit áldozzunk a bizton-ság oltárán. IME I. évfolyam 3. szám, 2002. októ-ber, p. 40-43

[K4] Kormány: A NFM megkezdte a hálózat- és infor-mációbiztonsági törvény előkészítését.

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/hirek/

[L1] Dr. Lukács György et al. szerk.: Információ – biz-tonság. Cedit, Budapest, 1997.

[M1] Magyar Szabványügyi Testület: Információvédelmi irányítási rendszerek (ISMS) MSZ ISO/IEC 27001:2006. http://www.mszt.hu/tanusitas/infosec.html

[M2] Michelberger Pál, Lábodi Csaba: Információbiz-tonság az ellátási láncokban. MEB 2009 -7th In-ternational Conference on Management, Enter-prise and Benchmarking (Budapest) p. 273-290

[M3] MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Magyar szabvány

[M4] MSZ ISO/IEC 27001:2006 Informatika. Biztonság-technika. Az információbiztonság irányítási rend-szerei. Követelmények. Magyar szabvány.

[N1] Dr. Naszlady Attila: Inform-etika a metakommu-nikációban. IME I. évfolyam 2. szám, 2002. szep-tember, p.40-42

[N2] NAT: Nemzeti Akkreditálási rendszer. EA útmu-tató információbiztonság-irányítási rendszerek tanúsítását/regisztrálását végző szervezetek akkreditálásához. NER-EA-7/03

[T1] Dr. Tóth Zoltán: Kórházak, egészségügyi intézmé-nyek információbiztonsága.

http://infobiz.hu/korhazak-egeszsegugyi-intezmenyek-informaciobiztonsaga

______________________________________________


http://www.itb.hu/ajanlasok/a12html/a12_1.htm







VVééddeekkeezzééss aa mmáárrkkaahhaammiissííttááss eelllleenn AAllmmáássii GGyyuullaa –– GGlláásseerr TTaammááss

A márkahamisítás egyre növekvő mértékben károsítja a gazdaságot, sérti a pénzügyi érdekeket és veszélyezteti a munkahelyeket, súlyos hátrányt okozva a gazdaság működtetőinek Európában és szerte a világon. A hamisítási csalások egyik legfontosabb megnyilvánu-lása, amikor már létező védjegyet és ipari mintákat olyan termékek forgalmazásához használnak fel, amelyeknek nem sok közük van az eredetiekhez. A hamisított áruk nem rendelkeznek a fogyasztók által elvárt minőséggel, az illegális forrásból származó anyagok súlyosan veszé-lyeztethetik egészségüket vagy a biztonságukat. A hamisítás elleni harcot több nemzetközi szervezet is kiemelt prioritásként kezeli. Magyarország is jelentős lépéseket tett a tendenciák megakadályozására, ugyan-akkor az elemzések szerint a hamisítás egyre jelentő-sebb tényező a szervezett bűnözés pénzforrásai között, s lassan olyan „hagyományos” bevételi forrásokat is ki-szoríthat, mint a kábítószer. Miért hamisítanak? Kevés kockázat, magas profit. A hamisítók megspórolják mindazon összegeket és időt, melyet az eredeti termék létrehozói arra fordítanak, hogy árujuk a tervezőasztaltól a boltok polcáig eljussanak. Az eredeti „farvizén evezve” gazdagodnak meg, mialatt nem csak anyagi kiesést okoznak, hanem -a többnyire silány minőség miatt- ront-ják az eredeti termék hitelét is. Ha azonban elvonatkoztatunk a ruháktól, DVD-ktől, és eszünkbe jut, hogy a piacon vásárolt „márkás”, de olcsó arckrémtől kiütéseket, bőrbetegséget kaphatunk, akkor megkérdezhetjük magunktól, hogy megéri-e az olcsót

megvenni? A fent említett 3000 forintos cipőtől lehet, hogy begyullad a láb, vagy egyszerűen csak leválik a talpa egy hét után, és akkor az olcsó már nem annyira olcsó. Elképzelni is szörnyű, hogy a hamisított gyógyszereknek milyen hatása lehet. Jobb esetben semmilyen, mert a készítmény nem tartalmaz hatóanyagot, de találtak már olyat is, melyben az egészségre kimondottan ártalmas, toxikus összetevőket mutattak ki. Az ilyen készítményeket gyakran közönséges műhelyek-ben állítják elő, ahol nyoma sincs a higiéniának, és az összetevőket betonkeverőben elegyítik. A bukás esélye Ahhoz, hogy egy termék eljusson a fogyasztókhoz, és népszerűvé váljon, hosszú utat kell megtennie, és ez rengeteg pénzbe kerül. Az ötlet megszületését követően alapos tervezés követ-kezik, majd próbagyártás. Piackutatást kell végezni, hogy egyáltalán lenne-e kereslet a termékre. Ezután jöhet a szabadalmaztatás, védjegy bejegyeztetés, a gyártás, s ezeken túl hirdetni, reklámozni is kell. S akkor még nem beszéltünk az egyéb költségekről, úgymint a szerzői dí-jak, valamint a szállítmányozás, csomagolás, raktározás ezernyi problémájáról. Egy termék sikerét általában egy jó ötlet alapozza meg. A hamisítók képesek arra, hogy ezt az ötletet, mely akár fáradságos munkával járó hosszú kísérletezés előzött meg, közvetlenül a piacra lépés előtt elvegyék és maguk jelenjenek meg vele.

Öntapadó jegyzet

Pénzügyőr őrnagy osztályvezető, NAV

Öntapadó jegyzet

VOSZ – alelnök


Hogyan képesek erre? Sokszor nem is kell olyan messzire menni, hogy erre rájöjjünk. Egy termék beve-zetése illetve piackutatása maga után vonja annak a nyilvánosságra hozatalát is, még ha csak szűk körben is. A piac szondázása azonban már elég, hogy felkeltse egyes gyártók figyelmét. A piackutatás nélkül viszont fogalmunk sincs (beleértve a célcsoportok meghatározá-sát és sok egyebet is), hogy milyen fogadtatásra számít-son a termékünk. A kör bezárult. Sok esetben fordul elő, hogy egy termék kitalálása után a vállalkozás komoly tőkét fektetett az árusítás kapcsán a termék pozicionálására, a „brand” a felépítésére, jól fizetett szakembereket foglalkoztatott a termék polcokon történő megjelenésének lehető legjobbá tételére. Majd hátradőlve várta az eredményeket, melyek jöttek, de nem úgy, ahogy jövendölték. Pár hónap múlva csődbe ment. Egy dolgot felejtett el csak a cégvezető: megvé-deni a márkát. S ez nem egyszerű, csak ügyvéd által elvégezhető feladat. Ennek a problémának egy másik vetülete, amikor egy jól bevezetett és jól hangzó márkanév alatt megindul a si-lány portékák árusítása. Az érintett cég csak azt veszi észre, hogy egyre kevesebb az eladás, a panaszok vi-szont gyűlnek, s a mai internetes társadalmi korszakban a rossz hír gyorsabban jár, mint a szél, azaz pillanatokon belül elterjed, hogy az adott cég veszélyes termékeket gyárt. Ennek következtében egy élet vagy hosszú évek alatt felépített vállalkozás csődbe fog menni. Nem lehet, nem esetleg, és nem talán. Az eddigi gazdasági és ható-sági tapasztalat szerint: biztos. S ami különösen fontos: a cég neve összefügg a tulajdo-noséval is, akire emlékezni fognak. Multinacionális cégek sokaságának példája int óvatosságra itthon és külföldön, hogy ne vegyük félvállról ezeket az intelmeket. Ha jól

belegondolunk ebbe, akkor látható, hogy egy vállalkozás esetében szinte minden időszakban nagy veszélyt jelent a hamisítás. Egyértelmű, hogy a hamisítók olyan termékeket kínálnak eladásra, melyekre nagy a vásárlói kereslet. Eleinte fő-ként luxusmárkákkal találkozhattunk, ma azonban a hét-köznapi árucikkeket is hamisítják a zsebkendőtől, a mo-biltelefonig. A keresletet az alacsony ár tartja fenn. Az emberek többsége sokkal inkább pénztárcája vastag-sága alapján dönt, míg a minőség csak másodlagos té-nyező. Sok esetben az sem érdekli őket, hogy hamisít-vány, sőt egyes felmérések kapcsán világossá vált, hogy tudják is. Ne legyenek illúzióink, hogy alacsony árfekvéssel és en-gedményekkel vissza fogja csábítani a vevőket a cég. Az sem igaz, hogy önmagában a márka majd „megoldja” a problémát, hiszen eredeti termékként jobb, mint a hami-sítvány és ezért meg fogják venni. Nem fogják. Kutatá-sok kimutatták, hogy akár drasztikus (az eredeti ár 1/10-re történő kedvezményes árleszállítás sem akadályozta meg egy termékkör kereskedelmi tönkremenetelét). Ha arra lennénk kíváncsiak, hogy mégis, milyen gyorsan lép piacra a hamisító, akkor álljon itt egy példa, megint csak egy a sok közül. Még készen sem voltak a 2008-s olimpiai stadionok, ami-kor két évvel korábban, az addig is titokként kezelt (?) lo-gók kikerültek a köztudatba, s meg is jelentek az első ha-misítványok: Magyarországon is. „Kiváló” üzenet volt azon cégek számára, amelyek súlyos összegeket fek-tettek be, hogy termékeiken szerepeljen a logó és a lehe-tő legjobb minőséget állítsák elő és profitáljanak a meg-vásárolt jogaikból. Szerződésük innentől kezdve annyit sem ért, mint a papír, melyre nyomtatták.



Talán éppen ezen okok miatt a termékhamisítás társa-dalmi megítélése nem túl szigorú. A jelenlegi szabályo-zások ideig-óráig képesek féken tartani a hamisítást, de a kordában tartásához kell a vállalkozás szoros együtt-működése is. Egy terméket vagy szolgáltatást attól kezdve kell védeni, hogy az ötletként megszületett valakinek a fejében. S nem csak a védelemről kell gondoskodni. Manapság rengeteg forrásból kapunk információt. Óhatatlan az is, hogy egyes esetekben inspirál is egy ötletet, mely azon-ban nem várt bonyodalmakat jelenthet. Komoly gondot jelent, ha a vállalkozás ötlete -nem rosszhiszemű mó-don-, „hasonlít” egy korábbi termékre. A fentiek tükrében elmondható, hogy egy brand-et fel kell építeni a kezdetektől fogva. S nem elég egy jól csengő név vagy szlogen, hanem olyannak is kell lennie, mely védhető. Ehhez olyan szakember és csapat kell, akivel, akikkel ezt meg is lehet/kell beszélni. Ne dőljünk be az internetes hirdetéseknek, melyben egy jelentékeny összegért bármit bejegyeznek és megújítanak szá-munkra. Ez manapság semmit sem ér, kidobott pénz. Szánjuk rá az időt, keressük meg a legjobbat, azt, aki a szolgáltatását minden kérdéskörre kiterjedően ajánlja a vállalkozásnak. Az EU és a márkahamisítás A gazdasági veszteségek -melynek nagyságát világ-szerte évi 900 milliárd euróra, illetve több mint 200 ezer elvesztett munkahelyre becsülik-, emelik a hamisítást korunk egyik legnagyobb problémájává. A jelenlegi trendek szerint a hamisítás volumene egyre nő. Ami biztos, hogy egyedül immáron egyik ország sem tudja kezelni a problémát, ehhez összefogás kell. A hamisítás ma már nem korlátozódik a luxuscikkekre, a textilárukra és egyéb ruházati termékekre, illetve az óra-

és ékszer árukra, hanem kiterjed a gyógyszerekre, a gyógyászati eszközökre, az élelmiszerekre, a szeszes-italokra, az üdítőkre, a cigarettákra, az elektromos be-rendezésekre, a játékokra, sőt, még a repülőgép- és jár-műalkatrészekre is. A hamisítás nem csak az újítást, a márkákat és a gazda-sági növekedést veszélyezteti, hanem érinti a lakosságot (különösen a gyerekeket) és az egészséget is. A bizton-ságot veszélyezteti a repülőgépek, személygépkocsik és autóbuszok alkatrészeinek tömeges hamisítása, amely halálos baleseteket is okozott már. A hamisítók tevékenysége a kis- és középvállalkozá-soktól vonja el a legnagyobb forgalmat. Ez olyan mértékű lehet, hogy a szegényebb országokban a nemzeti támo-gatások által életre hívott vállalkozások négyötöde csődbe megy. Egy példa a sok közül: a brit ipart 2001-ben a hamisítás és a kalózkereskedelem több mint 8,5 milliárd fonttal ká-rosította meg (ez körülbelül 1,5 milliárd font be nem fi-zetett forgalmi adót jelent). Nemzetközi együttműködések Az elmúlt években teljesen világosság vált, hogy a hami-sítás problémáját nem lehet országonként megoldani. Sajnos még a nagyobb államszervezetek sem járnak sikerrel, ha egyedül próbálnak meg ellenlépéseket tenni. A probléma megoldásaként felvetődött a szellemi tulaj-don kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó TRIPS (Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Right) egyezmény „haladóbbá” té-tele. Tény, hogy amióta a módosítás életbe lépett, a glo-balizáció miatt nagyot változott a világ. A jelenlegi hely-zetben új egyezmény vált szükségessé, melynek az ACTA nevet adták. Ez az egyezmény fogja össze a vilá-



gon azon országok kezdeményezéseit, melyek a legin-kább érintettek a hamisítások kapcsán, mint US, EU, stb. Együttműködés alakult ki a WCO, INTERPOL és az EUROPOL között. A hamisítások nem állnak meg a nemzethatároknál, mindenképpen együtt kell fellépni el-lene, s ez szükségessé teszi a koordinációt. A tagorszá-gok kicserélik egymással a főbb tapasztalatokat, adato-kat, s több közös akciót is szerveznek a helyi erők bevo-násával. Tovább formálódik az EU és Kína, az EU és az USA kö-zötti, valamint más országokkal, illetve nagyobb szerve-zetekkel való együttműködés, így például az dél-amerikai országokkal, illetve Indiával is. A megállapodások kiter-jednek az együttműködésre, az információ cserére és közös akciókra is. A koordinációs tevékenységeknek külön jelentőséget ad az, hogy a célországok (a nagy vásárlókapacitással rendelkező országok) igyekeznek a határaiktól minél távolabb felvenni a harcot a hamisítás ellen. Azt is mondhatnánk, hogy a problémát a „gyöke-reinél ragadják” meg és már az előállító országban igye-keznek megakadályozni az illegális termékek forgalomba kerülését. Felmerült, hogy a különösen érintett „exportáló”országok, például Kína, vagy Törökország, fogadjon be az EU által kiküldött, képzett vámtisztviselőket, akik a helyszínen a helyi erőkkel együtt végeznék az ellenőrzést. Termé-szetesen ez nem megy egyik napról a másikra, s közben a hamisító iparág sem tétlenkedik. Az új kezdeménye-zésű IPR2 EU-CN projekt ennek keretében született és hosszabbították meg az együttműködést 2012-ig. Az SZTVO A jogszerű gazdasági tevékenység érdekében -a Nem-zeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) ellenőrzési, felügyeleti feladatainak hatékonyabb végrehajtása elősegítése ér-

dekében- önálló szervezeti egység a Szellemi Tulajdon-jog-védelmi Osztály megalakítására került sor. Az Osztály feladatkörébe többek között a vámhivatalok-kal, illetve a hazai és külföldi jogtulajdonosokkal történő, védjegyoltalommal összefüggő kapcsolattartás tartozik. Ezen túlmenően az Osztály kiemelt feladata: - a szellemi tulajdonjogokra vonatkozóan külföldi és

hazai társszervektől beérkezett adatok értékelése, kockázatelemzés,

- a magyar jogtulajdonosok uniós piacon történő megjelenésével összefüggő engedélyeik EU vám-szervek részére történő átadása,

- rendszeres továbbképzés a vámszervek állománya részére,

- külföldi és hazai társhatóságokkal történő kapcsolat-tartás és információcsere, valamint

- a hamisítások megakadályozása érdekében rendsze-rez akciók szervezése

A HENT A feketegazdaság elleni határozott és hatékony fellépés érdekében, az új rend programjának megvalósítása je-gyében az akkor még Magyar Szabadalmi Hivatal (je-lenleg Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala) elnöke 2008-ban javaslatot tett Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) létrehozására, a Kormány javaslattevő, vélemé-nyező és tanácsadói feladatokkal felruházott testülete-ként. A hamisítás ellen folytatott küzdelem elősegítésére felálló testület célzott lépéseket kezdeményez és tesz a szellemi tulajdonjogok megsértésének visszaszorítása érdekében, többek között tevékenyen vesz részt hami-sítás elleni nemzeti stratégia kidolgozásában a kormány-zati szervekkel, különösen a NAV-al együtt. ______________________________________________




JJÓÓKK AA LLEEGGJJOOBBBBAAKK KKÖÖZZÜÜLL SSzzőőddii SSáánnddoorr

Beszélgetés Sándor Istvánnal

„A minőség nálam életformát jelent. Viszonylag fiatalon léptem kapcsolatba a

minőséggel, s ez számomra egy végtelen utazást jelent.”

Sándor István

- Elsőként arra szeretnélek kérni, hogy eddigi gazdag élet-utadból emeld ki azokat a döntési pontokat, amelyeket utólag is fontosnak értékelsz!

- Dióhéjban, íme, néhány meghatározó mozzanata életem-nek. Felsőfokú iskoláim: Nehézipai Műszaki Egyetem Mis-kolc, Kohómérnöki Kar, Metallurgus szak (1976-1981), Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Mérnök - Közgazdász Tagozat, Ipar szak (1987-1989). Rengeteg szakmai képzésben részesültem, melyek közül az EFQM Assessor tréningeket, a McMILLAN and BANETH (Értéke-sítési ismeretek, munkafolyamatok biztonságának foko-zása, korszerű vezetési módszerek és technikák stb.) ok-tatásokat emelném ki. Sokat jelentett számomra a Prodinform: TQM bevezetés elmélete és gyakorlata kurzus. Életre szóló emlék marad 1993-ban a féléves menedzserképzés Japánban, a Hitachi Metals ösztöndíjasaként a vállalatcsoport üzemeinek és kutatóintézeteinek vállalatirányítási rendszerét tanulmá-nyoztam. Kiemelt terület a gépjárműipari beszállítás minő-ségbiztosítása volt.

A KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft.-ben 19 évig dol-goztam! A ranglétra szinte valamennyi fokát megjártam. Gyakorló mérnökként kezdtem, majd műszakvezetőként, később üzemtechnológusként és üzemvezetőként dol-goztam. Vezettem a Minőségi irodát, majd a Minőségbiz-tosítási osztályt. Dolgoztam termelési igazgatóként, de betöltöttem a műszaki és kereskedelmi igazgató pozícióját is. Jelenleg a QUALIFLEXPACK Kft. ügyvezető igazgatója vagyok.

- A minőség nálam életformát jelent. Viszonylag fiatalon léptem kapcsolatba a minőséggel, s ez számomra egy végtelen utazást jelent. Csak remélem, hogy még messze van ennek az útnak vége!

- A minőség fogalmát sokszor és sokféleképpen fogalmaz-ták meg. Mit jelent neked a minőség?

- Sándor Pistát sokan „ős Shibás”-ként tartják számon. Azt gondolom ez mindenképpen elismerést, szakmai rangot jelent.

Öntapadó jegyzet

Ügyvezető igazgató, IFKA- Minőségfejlesztési Központ


- 1992 decemberében egyéni IIASA-SHIBA díjban részesül-tem. A japán professzor óriási hatással volt rám. Tőle ta-nultam a minőségszemléletet, amely az évek során egyre finomodott. A Japánba tett tanulmányutam megerősítette a minőségbe vetett hitemet és növelte minőség iránti elkö-telezettségemet. Megszerzett tudásomat mindig szívesen osztottam meg másokkal.

- IIASA-Shiba díj pályázatok értékelésekor legtöbbször „ipa-ros”-ként, csoportvezetői szerepkörben láthattunk. Az ed-digi díjazottak közül kiknek a tevékenységére emlékszel vissza a legszívesebben?

- Remélem, nem sértem azokat, akiket nem említek. Nagy hatással volt rám többek között a Nyírtávhő Kft., a GE Hungary Zrt., a Hungerit Rt., a DUNAFERR Rt., az ALCOA Európai Keréktermék Gyártó Kft., a VIDEDOTON Holding Elektro-PLAST Vállalat, Pécsi Vízmű Rt.,Kontavill Rt., MEDICOR Kéziműszer Rt.

- Mint értékelő szakembert szeretnélek megkérdezni: véleményed szerint miként lehetne növelni a minőségdí-jak, közöttük a Nemzeti Minőségi Díj népszerűséget?

- Miután itt országos, nagy erkölcsi elismerésű díjakról van szó, a mindenkori kormányzat részéről nagy odafigyelést igényelne ezek gondozása, segítése, propagálása. Sokat jelentene, ha pl. a Nemzeti Minőségi Díj pályázati kiírása az EFQM-hez hasonló tervszerűséggel történne (év végén ismert a jövő évi teljes ütemezés). Sokat javítana a díj presztizsén, ha aztán ütemtervet pontosan betartanánk. A pályázók létszámának növelése fontos gazdaságstratégiai cél legyen. Ezek a díjak az országos sajtó és média részé-ről is nagyobb odafigyelést igényelnének. Sokat tehetne a díj propagálásáért egy hatékonyan működő Nemzeti Minő-ség Klub is.

- 2003-ban a Nemzeti Minőségi Díj nagykövetévé választot-tak. Miként értékelted ezt az elismerést?

- Nagyon nagy megtiszteltetés számomra a Nemzeti Minő-ségi Díj nagykövetei közé tartozni. Azért tartom értékesnek az elismerést, mert azt a Nemzeti Minőség Klub tagjainak szavazatai alapján ítélték oda. Igyekszem úgy viselkedni, hogy méltó legyek a bizalomra.

- A Nemzeti Minőségi Díj értékelői között régóta stabil he-lyed van. Mit jelent számodra az értékelői munka?

- Természetesen elismerést. Bizalmat a díjkiíró részéről. Jelent egy jelentős szakmai kihívást és jó alkalmat új isme-retek szerzésére, de még benchmarkingra is.

- Névjegykártyádon a QUALIFLEXPACK cég szerepel. Mit kell tudni tevékenységetekről?

- Az egyetem elvégzése óta jószerivel a csomagolóiparban dolgoztam. Jelenleg saját cégemet a QUALIFLEXPACK Kft.-t vezetem. Termékeinkkel elsősorban az élelmiszer-ipart és a dohányipart látjuk el különböző típusú flexibilis csomagolóanyagokkal.

- A sokat dolgozol. Jut időd kikapcsolódásra? Milyen hobbid van?

- Szeretek utazni. Ritkán jut időm teljes kikapcsolódásra. Van viszont egy régi nagyon kellemes elfoglaltságom: egy baráti társasággal, heti rendszerességgel focizunk.

- Szolgalmas, nagy munkabírású emberként ismertelek meg. Milyen további terveid vannak?

- Szeretném jelenlegi cégemet még hatékonyabban vezetni, feltárni új piaci lehetőségeket. Továbbra is szeretnék részt venni a Nemzeti Minőségi Díj és a IIASA-Shiba Díjak érté-kelésében.

- Köszönöm a beszélgetést! ______________________________________________




AA TTÁÁRRSSAASSÁÁGG HHÍÍRREEII ÉÉSS PPRROOGGRRAAMMJJAAII

XXXX.. MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg HHéétt 22001111.. nnoovveemmbbeerr 22--55..

PPáállyyáázzaattookk:: MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg HHáázzaa DDííjj 22001111..

AAzz ÉÉvv ((sszzaakktteerrüülleett mmeeggnneevveezzééssee)) IIrráánnyyííttáássii RReennddsszzeerrmmeenneeddzzsseerree 22001111.. MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg SSzzaakkiirrooddaallmmii DDííjj 22001111..

MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg PPoorrttááll DDííjj 22001111.. MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg ee--OOkkttaattááss DDííjj 22001111..

TTeerrvveezzeetttt eesseemméénnyyssoorroozzaatt:: KKoonnffeerreenncciiaa--ssoorroozzaatt aa mmiinnőősséégg aakkttuuáálliiss kkéérrddéésseeiirrőőll

AA PPáállyyáázzaattii DDííjjaakk

ééss aa MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg eelleekkttrroonniikkuuss ffoollyyóóiirraatt lleeggjjoobbbb sszzeerrzzőőjjee DDííjj 22001100..

üünnnneeppééllyyeess ááttaaddáássaa

http://www.quality-mmt.hu/index.php?oldal=oldal&o=magyar_minoseg_haza_dij_2011.






























http://www.quality-mmt.hu/index.php?oldal=oldal&o=az_ev_%28szakterulet_megnevezese%29_iranyitasi_rendszermenedzsere_2011.





































































http://www.quality-mmt.hu/index.php?oldal=oldal&o=minoseg_szakirodalmi_dij_2011.







































http://www.quality-mmt.hu/index.php?oldal=oldal&o=magyar_minoseg_portal_dij_2011.

































http://www.quality-mmt.hu/index.php?oldal=oldal&o=magyar_minoseg_eoktatas_dij_2011.




































http://www.quality-mmt.hu/index.php?oldal=oldal&o=xx_magyar_minoseg_het_2011




















































EECCSSLL -- ÉÉrrttéékkeellééssii ééss ttaannúússííttáássii kkrriittéérriiuummrreennddsszzeerr llooggiisszzttiikkaaii vváállllaallkkoozzáássookk rréésszzéérree

A globalizáció és a társadalmi tudatosság egyre erősödő hatásainak köszönhetően új piaci követelmények ala-kultak ki. A globalizáció hatására az egész világ a piacok színterévé vált. Az egyes szereplők helyett az ellátási láncok között folyik a verseny. Az erősen versenyző pia-con az a vállalat kerül előnybe, amely egy ellátási lánc tagjaként minőségi termékkel/szolgáltatással képes megjelenni, belső folyamatai hatékonyságának növelése mellett. Az ellátási láncok versenyében meg kell találni a helyes egyensúlyt az érdekeltek (a vevők, tulajdonosok, alkalmazottak, beszállítók és a társadalom) elvárásainak kielégítése és a belső hatékonyság folyamatos tovább-fejlesztése között. Az Iparfejlesztési Közalapítvány és a TÜV Rheinland InterCert Kft. felismerve a látens piaci igényeket, straté-giai együttműködésben kifejlesztett egy olyan egyedül-álló értékelési és tanúsítási kritériumrendszert logisztikai vállalkozások részére, amely szakmai alapon összeha-sonlíthatóvá teszi a logisztikai szolgáltatókat és a logisz-tikai rendszert működtető vállalatokat. Az ECSL (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises) figyelembe veszi a nemzetközi és hazai irányelveket, valamint szabványokat és ezeket kombi-nálja a két vállalat tapasztalatával és szolgáltatásuk

portfoliójával, hogy az az összehasonlítás objektív, mi-nőségi kritériuma lehessen. Az ECSL célja, hogy létezzen hazai és nemzetközi szin-ten egy olyan tanúsítvány, amely szakma specifikusan a logisztikai tevékenységet végző vállalatokat minősíti, ga-rantálja a megrendelő igényeinek, elvárásainak teljesülé-sét, valamint a logisztikai szolgáltatások minőségének megbízhatóságát és a szolgáltatások minőségének ál-landó fejlesztését. Az ECSL értékelési rendszerrel szemben támasztott elvárás, hogy ösztönzőleg hasson az alkalmazott logisztikai teljesítménymutatók (SLA) használatára, mérhetővé tegye a vevői elvárásokat. A szolgáltatásnak és a folyamatok minőségének, a főbb teljesítménymutatóknak megbízhatónak és állandónak kell lennie a javuló tendencia mellett. Elvárás még, hogy egységesítse és bővítse ki az alkalmazott szabványokat, a különböző megrendelői és az egyéb biztonsági és szakmai követelményeket, azokkal legyen kompatibilis, valamint mutasson objektív képet a működés színvonalá-ról.


Az ECSL a vállalati társadalmi felelősségvállalás kon-cepcióján alapszik és célozza a szervezetek széles körű üzleti és társadalmi szerepvállalását az értékteremtés-ben. Az IFKA és a TÜV egy 10 dimenziós minősítő krité-riumrendszert dolgozott ki a szervezet teljesítményének elemzésére, amelynek eredményeit egy öt-csillagos ér-tékelő rendszerben összegzi. Az ECSL platform lehetővé teszi az összehasonlítást más, az értékelésben részt vett vállalatokkal, illetve viszonyítási pontként a minősítések átlagával. Az értékelés és a minősítés alapja a helyszíni látogatás során megszerzett adatok, amelyek a felsőve-zetőkkel és a kérdésben érintett alkalmazottakkal folyta-


tott interjúkból, a vállalati stratégiából és folyamatokból származnak. Az értékelés szerves részeként a vállalat kap egy átfogó értékelést erősségeiről és fejlesztendő területeiről is. A kapott visszajelzés alapja lehet a folya-matos fejlesztéseknek is. A fenntartható teljesítmény egyik alappillére az a szisz-tematikus menedzsment megközelítés, amelyet a szer-vezet minden területen követni kíván. Ugyanakkor az ellátási lánc -különösen a direkt beszállítók- mindig szer-ves részét képezik a vállalat e tevékenységeinek (pl.: szerződéses kötelezettség, ellenőrzési mechanizmusok, közös fejlesztések). Az ECSL értékelő modulja két fő részből tevődik össze: egy általános és egy logisztika specifikus modulból. Mindkét rész további öt al-modulból, összesen 10 dimenzióból épül fel. A minősítő rendszer biztosítja, hogy az egyes területek kiválósága könnyen azonosíthatóak legyenek a kapott csillagok számával, amely az értékelési pontrendszer alapján adott százalékos értékelés alapján kerül meg-határozásra. A 10 modul átlaga alapján a teljes vállalat is besorolásra kerül valamely csillag-kategóriába. Az ECSL előnyei Az értékelés azonosítja az adott szervezet erősségeit és fejlesztendő területeit, így nyújtva átfogó értékelést a vállalatról. A potenciális vevők és a befektetők csökkenthetik kocká-zatukat, ha partnerkapcsolati döntéseik során figyelembe veszik az ECSL minősítést. A minősítő rendszer lehető-séget ad a teljesítményértékelésben részt vett vállalatok differenciálására, amely segítségével növelhető a ver-senyelőny, erősíthető a bizalom az üzleti partnerek és az érintettek között. A minősítést a független harmadik fél hitelesíti.

A harmadik fél általi értékelés alapjául szolgálhat a belső fejlesztési irányok kijelöléséhez, valamint a szervezeti képességek folyamatos javításához. Csak azok a válla-latok lehetnek sikeresek, akik elfogadják a tényeket, mi-közben törekszenek a folyamatos fejlődésre. ______________________________________________

SSzzíívveess ffiiggyyeellmméébbee aajjáánnlljjuukk!!

XXXX.. MMaaggyyaarr MMiinnőősséégg HHéétt 22001111.. rreennddeezzvvéénnyyssoorroozzaatt

november 2-5.

_______________________________________________




















































GGáábboorr DDéénneess--ddííjj jjeellööllééssii ffeellhhíívvááss 22001111

A NOVOFER Alapítvány Kuratóriuma kéri a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesz-téssel, oktatással foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természet-tudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek ill. szövetségek vezetőit, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szak-embereket, hogy az évente meghirdetett belföldi GÁBOR DÉNES DÍJ-ra jelöljék azokat az általuk szakmailag is-mert, kreatív, innovatív, magyar állampolgár, jelenleg is tevékeny, az innovációt aktívan művelő (kutató, fejlesztő, feltaláló, műszaki-gazdasági vezető) szakembereket, akik valamely gazdasági társaságban vagy oktatási, ku-tatási intézményben: • kiemelkedő tudományos, kutatási-fejlesztési tevé-

kenységet folytatnak, • jelentős, a gyakorlatban az elmúlt 5 évben bevezetett,

konkrét tudományos és/vagy műszaki-szellemi alko-tást hoztak létre,

• megvalósult tudományos, kutatási-fejlesztési, innova-tív tevékenységükkel hozzájárultak a környezeti érté-kek megőrzéséhez,

• személyes alkotó közreműködésükkel jelentős mértékben járultak hozzá az intézményüket elismerő, sikeres innovációs tevékenységhez.

A díj odaítéléséről a Kuratórium dönt. A kuratórium dön-tése az adott esztendőre vonatkozóan végleges, az ellen fellebbezésnek helye nincs. A hiányos (adatlapot, indok-lást, szakmai életrajzot, vagy ajánló leveleket nem tar-talmazó) jelöléseket a Kuratórium formai okból figyelmen kívül hagyja. Nem lehet jelölő vagy ajánló a NOVOFER

Alapítvány kuratóriumának vagy felügyelő bizottságának elnöke vagy tagja. A díj személyre szóló, így alkotó kö-zösségek csoportosan nem jelölhetők. A díj nem egy életpálya elismerését, hanem az elmúlt 5 évben nyújtott, kiemelkedően eredményes, konkrét mű-szaki alkotó teljesítmény elismerését célozza. A formai szempontból mindenben megfelelő előterjesztések és elismerésre méltó teljesítmények mellett a Kuratórium előnyben részesíti azokat a jelölteket, akik teljesen új tu-dást hoztak létre, akiknek műszaki-szellemi alkotását a magyar gazdaságban eredményesen hasznosítják, akik ismereteit a gyakorlatban alkalmazzák, kimagasló tudá-sukat színvonalas oktatói/nevelői tevékenységük során környezetüknek átadják, szakterületükön jelentős társa-dalmi aktivitást is kifejtenek, látókörük messze megha-ladja a szűken vett szakterületet. A díj csak egyetlen al-kalommal nyerhető el és a Kuratórium nem adományoz posztumusz díjat. A Kuratórium fenntartja magának a jogot arra, hogy a tárgyévet megelőző 3 év jelöltje számára is adományoz-zon díjat, amennyiben a jelölt a tárgyévi felhívás minden kritériumának megfelel és a jelölők, valamint az ajánlók a kuratórium ez irányú megkeresése során fenntartják ko-rábbi javaslatukat. A jelölés (előterjesztés) megkívánt tartalma I. Kitöltött és aláírt adatlap

A jelölő, a jelölt és az ajánlók adatai és a jelölés rövid indoklása, az előírt formanyomtatványon

II. Jelölés Legfeljebb 3, A4-es gépelt oldal terjedelemben a je-


lölés részletes indoklása, a konkrét műszaki-szellemi alkotások megnevezésével és ezek hasznosítási eredményének ismertetésével, a jelölő aláírásával.

III. Mellékletek 1. A jelölt szakmai képzettségének és munkásságá-

nak legfeljebb 2 oldal terjedelmű ismertetése 2. Az indoklásban hivatkozott alkotás/ok/ ill. szakmai

eredmények listája (maximum 3 A4-es oldal) 3. Két, a jelölőtől, ill. a jelölő szervezettől független,

szakmailag elismert szakembernek a jelölt kitün-tetését támogató ajánló levele.

Az adatlap, a felhívás és a jelöléssel (előterjesztéssel) kapcsolatos részletes tudnivalók a

http://www.novofer.hu/alapitvany/tartalom/menu/64 oldalon találhatóak.

A jelölést (előterjesztést) elektronikusan ([email protected]),

és papíralapon (1112 Budapest, Hegyalja út 86.)

is be kell nyújtani az alábbi címekre: NOVOFER Alapítvány

H-1112 Budapest, Hegyalja út 86. [email protected]

Mind az elektronikus, mind pedig a papíralapú jelölés beküldési/postára adási határideje: 2011. október 10. Eredményhirdetés és díjátadás: 2011. december 15. A beérkezett jelölések átvételéről a jelölők, az elbírálás eredményéről a jelölők, a kitüntetést elnyerők esetén a

jelölők, az ajánlók és a díjazott jelöltek közvetlen értesí-tést is kapnak. A díjazottak személyét a díjátadást köve-tően honlapunkon és a szaksajtóban is nyilvánosságra hozzuk. További felvilágosítás Kosztolányi Tamás titkártól kér-hető: Fax: 319-8916 Tel: 319-5111, 30/4848-004, e-mail: [email protected] Dr. Gyulai József a kuratórium elnöke

_______________________________________________

A Magyar Minőség Társaság

időszerű pályázatai

Magyar Minőség Háza Díj 2011.

Az Év (szakterület megnevezése) Irá-nyítási Rendszermenedzsere 2011.

Minőség Szakirodalmi Díj 2011.

Magyar Minőség Portál Díj 2011.

Magyar Minőség eOktatás Díj 2011. _______________________________________________


http://www.novofer.hu/alapitvany/tartalom/menu/64












AA MMiikkuullááss iiss bbeenncchhmmaarrkkooll -- 55”” kkoonnffeerreenncciiaa A konferencia bevezetőjeként Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán ál-lamtitkár áttekinti a magyar gazdaságstratégia aktuális kérdé-seit, és ezzel támpontot nyújt a gazdaság szereplőinek saját terveik kidolgozásához. A rendezvény további programja két súlypontra épül. Az egyikben az előadók megosztják tapasztalataikat arra nézve, hogy hogyan voltak képesek a válság közepette is jelentős mértékben fejleszteni szervezetüket és ez milyen kockázatok-kal járt? Ez a kérdéskör különösen időszerű, tanulságos és igazi benchmarking téma. A konferencia másik súlypontja a kockázatkezelés -a múltban kissé elhanyagolt- témakörében szolgál további ismeretekkel, beleértve az információ biztonságát és az FMEA által nyújtott sokoldalú, változatos lehetőségeket. A gazdag programot színesíti a vezetők hajszolt életmódjának ellensúlyozását szolgáló rekreációs lehetőségekről, továbbá a támogatott banki finanszírozási lehetőségekről elhangzó tájé-koztatás. A részvételt ajánljuk mindazon szervezetek vezetőinek és mi-nőségügyi megbízottjainak, amelyek szembesültek a válság és kezelésének kínzó problémáival.

A konferencia védnöke: Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán Stratégiai államtitkár – Nemzetgazdasági Minisztérium

Program Hotel Benczur 9.00 – 15.00

09.00–09.30 Regisztráció 09.30–09.40 Megnyitó: Dr. Bárdos Krisztina általános ügyve-

zető igazgató – Iparfejlesztési Közalapítvány 09.40–09.50 „A Mikulás is benchmarkol-4” konferencia leg-

jobb előadója díj átadása 09.50–10.10 A magyar gazdaságstratégia aktuális kérdései Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán Stratégiai államtitkár – Nem-

zetgazdasági Minisztérium 10.10–10.30 JABIL és a növekedés kockázatai Király Zoltán ügyvezető igazgató – Jabil Circuit Ma-

gyarország Kft.

10.30–10.50 Fejlődés válság közepette Gerber András ügyvezető igazgató – VIDEOTON

Elektro-Plast Kft. 10.50–11.10 Szünet 11.10–11.30 A legújabb Best Practice Benchmarking felmé-

rés tapasztalatai Dr. Németh Balázs ügyvezető – Kvalikon Vezetési ta-

nácsadó és Rendszerfejlesztő Kft. 11.30–11.50 A kockázatkezelés fókuszai a paksi atomerő-

műben Puskás László osztályvezető – Paksi Atomerőmű Zrt. 11.50–12.10 Kockázatok és kezelésük egy kétszeres Nem-

zeti Minőségi Díjas cég gyakorlatában Macher Endréné ügyvezető igazgató – Macher Gépé-

szeti és Elektronikai Kft. 12.10–12.30 Kockázatkezelés és tanúsítás Karászi Zoltán ügyvezető igazgató – TÜV Rheinland

InterCert Kft. 12.30–12.50 N.I. Hungary a szervezeti innovációért Pataki Csaba minőségirányítási vezető – NI. Hungary

Software és Hardware Gyártó Kft. 12.50–13.40 Ebéd 13.40–14.00 Null hiba elv alkalmazása a P - FMEA -ban Vincze Róbert minőségbiztosítási vezető – KNORR

BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Kft. 14.00–14.20 Biztonságot az információknak! Dr. Horváth Zsolt ügyvezető igazgató – INFOBIZ Kft. 14.20–14.40 Rekreációs lehetőségek a vezetők hajszolt élet-

módjának ellensúlyozására Szügyi György elnök-vezérigazgató – Euromenedzser

Tanácsadó és Képzési Központ 14.40–15.00 Támogatott banki finanszírozási lehetőségek Németh László igazgató – K & H Bank Zrt. KKV mar-

keting főosztály 15.00–Zárás, kérdések További információ: www.mik.hu

_______________________________________________

http://www.mik.hu/


Dr. Balogh Albert (1934 – 2011)

Mély megrendüléssel értesültünk, hogy Dr. Balogh Albert, címzetes egyetemi tanár, a kiváló munkatárs és barát, a nem-zetközi hírű szakember, az EOQ-MNB alelnöke és örökös tagja, szerkesztőségünk tagja, életének 78. évében, 2011. július 23-án váratlanul eltávozott közülünk. Balogh Albert 1934.04.27-én született Budapesten. 1957-ben végezte el a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika szakát, majd az 1957-1960 években az egyetem oktatója volt. 1961-1990 időszakban a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet (1981-től Mikroelektronikai Vállalat) tudományos főmunkatár-saként, majd főosztályvezetőjeként folytatta szakmai tevé-kenységét a megbízhatósági vizsgálatok területén. 1991-től egyrészt a minőségirányítás területén végzett szak-értői munkát -többek között az UNIDO megbízása alapján a Magyar Minőségfejlesztési Központ létrehozása érdekében- másrészt oktatási tevékenységet végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetében. 1985-ben kandidátusi címet és műszaki doktori címet szerzett, 1989-től a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára. Több mint 100 tudományos tanulmányt jelentetett meg, több nemzetközi konferencián tartott előadást. Szakmai tevékenységében kiemelt helyet foglalt el az EOQ Magyar Nemzeti Bizottságban végzett munkája. Amellett, hogy a szervezet alelnöke volt, két szakbizottságban töltött be elnöki tisztséget: az EOQ MNB Oktatási és Továbbképzési Szakbizottságban és az EOQ MNB Terminológia Szakbizott-ságban. Számos magas szakmai színvonalú cikket publikált

mindenekelőtt a Minőség és Megbízhatóság szakfolyóiratban, de több kiváló cikke jelent meg a Lapunkban és a Híradás-technika szaklapban is. Szinte megszámlálhatatlan azon elő-adások száma, amelyeket az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság központi és szakbizottsági rendezvényein, valamint a Társa-ságunk konferenciáin tartott. Jelentős feladatot vállalt a nem-zetközi szabványosításban is: a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság minő-ségirányítással és minőségbiztosítással foglalkozó műszaki bizottságaiban a magyar álláspont kidolgozását irányította. Az EOQ néhány héttel ezelőtt Budapesten megtartott Kong-resszusán is aktív szerepet vállalt: az Oktatási Szekció egyik levezető elnöke volt, az integrált minőség-mendzsment okta-tása témában tartott előadást. E Kongresszus alkalmával ve-hette át A Minőség és Megbízhatóság legjobb szerzője – 2010 kitüntető díjat, amelyet a folyóiratban 2010-ben publikált ki-emelkedő színvonalú cikkeivel érdemelt ki. Korábban meg-kapta a Puskás Tivadar Díjat és a MTESZ Díjat is. Balogh Albert nem csak kiváló szakember volt, hanem nagy-szerű kolléga, jó humorú, kedves ember is, aki közvetlen stílu-sával a környezetében elbűvölt mindenkit. Egyelőre felfogha-tatlan, hogy már nincs közöttünk, távozása mind szakmailag, mind emberileg nagy veszteség az egész magyar minőség-ügyi társadalomnak. Emléke tovább él közöttünk. Albert, nyu-godj békében.

A Magyar Minőség Szerkesztőbizottsága ______________________________________________________________________________________________



KKöönnyyvviissmmeerrtteettééss PPookkaa--yyookkee

A könyv olvasása során megismerkedhetsz a hibamen-tes gyártás fogalmával és fontosságával. Ismertetésre kerül, hogy mi okozza a hibákat, és hogy miként tudjuk őket a körülmények szabályozásával elkerülni. Bemu-tatjuk a hibamentes gyártás négy alapelemét. Háromféle termékvizsgálati módszert ismertetünk, és rámutatunk, hogy miért kell a forrásvizsgálatot használni a hibamen-tes gyártás megvalósításához. A következő fejezet a poka-yoke rendszerek használatába vezet be, ismertetve az alkalmazási módszereket és a megvalósításhoz használt érzékelők típusait. A 4. fejezetben 17 egyolda-las gyakorlati példát találhatunk a felmerülő problémákra, és azok poka-yoke eszközökkel történő megoldására. Ezek a példák bemutatják a fejlesztés előtti és utáni álla-potot, így betekintést nyerhetünk a poka-yoke eszközök és elvek gyakorlati alkalmazásába. A megoldások hasz-nálható ötleteket nyújtanak a területeden felmerülő problémák kezeléséhez. A záró fejezet hasznos taná-csokat tartalmaz a további ismeretszerzéssel és az olva-sottak alkalmazásával kapcsoltban.

A Productivity Shopfloor Series könyvei egyszerű és költséghatékony megközelítést kínálnak az alapvető tu-dás megszerzéséhez a termelésfejlesztés témakörében. Ezt a könyvet is -akárcsak a Shopfloor Series minden kötetét- jellemzi a különösen praktikus és újszerű oktató stílus. Célja, hogy segítse a hatékony és bizonyítottan működő fejlesztőeszközök bevezetését és alkalmazását az egész vállalaton belül. A tanulás megkönnyítését szolgálják:

• a jól szervezett, könnyen érthető anyag; • a fejezetek elején áttekintés, végén pedig össze-

foglalás; • kérdések a tanultak alkalmazásának elősegíté-

sére; • ábrák és illusztrációk; • ikonok a definíciók és lényeges pontok kiemelé-

sére. _______________________________________________



ÚÚttbbaann aa ttuuddaattooss CCSSRR ggyyaakkoorrllaatt ffeelléé

Céges ovi, öko-iskola, mentor program, komposzt-hasznosí-tás, mini benchmark, zöld beszerzés és még 22 sikeres CSR projekt Csak néhány a 28 sikeres fejlesztésből, amit nyolc társadal-milag felelős vállalat valósított meg az elmúlt egy évben az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” program keretében. A vállalati folyamatokat, partnerkapcsolatokat, környezet- és egészségvédelmi teljesítményt érintő projekteket a szerveze-tek első számú vezetői, valamint az érintett szervezetek ve-zető szakemberei mutatták be. A szeptember 8-i záró-rendez-vény nyílt légkörben, kötetlen és interaktív formában zajlott csaknem 100 érdeklődő szakember aktív részvételével. Az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” program az EFQM (European Foundation for Quality Management) szervezeti kiválóság modelljének CSR keretrendszerén alapul. A hazai és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló kezdeményezés fő pillérei egy részletes CSR fókuszú szervezeti átvilágítás, va-lamint legalább három testreszabott fejlesztés megvalósítása, mely által a szervezetek fejlődése garantált. A résztvevő szer-vezetek erőfeszítéseik elismeréseként az „Elkötelezettség a CSR Kiválóságért” díjat, valamint az EFQM „Committed to Excellence” európai szintű elismerő oklevelét vehetik át, illetve kommunikációjukban használhatják az elismerésekhez tartozó logókat. A rendezvény keretében a szervezők meghirdették a 2011/12-es új programot, amelyre 2011. szeptember 30-ig lehet jelent-kezni.

A program az EFQM hazai képviselője, a Szövetség a Kiváló-ságért Közhasznú Egyesület, és a CSR területén komoly ta-pasztalattal rendelkező Alternate Kft partnerségében valósul meg. Az önértékelés során szakmai partnerek biztosítják a magas színvonalú szakmai napokat. A 2010/11-es program résztvevői A 2010/11-es program

szakmai partnerei Budapest Airport Zrt. Alcoa-Köfém Kft. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Óvodája, Általános Iskolája, Előké-szítő Szakiskolája, Egységes Gyógy-pedagógiai Módszertani Intézménye, Nevelési Tanácsadója

Denso Magyarország Kft. Grundfos Magyaror-szág Kft. Magyar Telekom Nyrt.

B.Braun Avitum Hungary Zrt. Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. Jabil Circuit Magyarország Kft. NI Hungary Software és Hardware Gyártó Kft. Nyírségvíz Zrt. Sinergy Energiaszolgáltató, Beru-házó és Tanácsadó Kft.

További információ: http://csrkivalosag.blogspot.com Fotók: https://picasaweb.google.com/108659126629198745269/ZarorendezvenySajtovalogatas Videó a programról: http://youtu.be/YI88BLpTWX4 Urbán Katalin, Alternate, ügyvezető; tel: 20/ 9329 160, e-mail: [email protected] Szabó Kálmán, SZKKE, ügyvezető; tel: 30/515 1297, e-mail: [email protected]

_______________________________________________Magyar Minőség XX. évfolyam 10. 2011. október 48/49 oldal

http://csrkivalosag.blogspot.com/

https://picasaweb.google.com/108659126629198745269/ZarorendezvenySajtovalogatas

https://picasaweb.google.com/108659126629198745269/ZarorendezvenySajtovalogatas

http://youtu.be/YI88BLpTWX4




MMAAGGYYAARR MMIINNŐŐSSÉÉGG XXXX.. éévvffoollyyaamm 1100.. sszzáámm 22001111.. ookkttóóbbeerr

TTAARRTTAALLOOMM CCOONNTTEENNTTSS SSZZAAKKMMAAII CCIIKKKKEEKK,, EELLŐŐAADDÁÁSSOOKK PPRROOFFEESSSSIIOONNAALL AARRTTIICCLLEESS,, LLEECCTTUURREESS A magyar mikro-, kis- és középvállalatok versenyképességének mérése és vizsgálata - 2. rész - Szerb László

The Post-crisis Automotive Supplier Systems and the Opportunities of Hungarian Suppliers Part 2 - Szerb, László

Statisztikai megközelítés, mint a minőségfejlesztés motorja - Tóth Csaba László

The Statistical Approach, An Engine to Quality Development - Tóth, Csaba László

Információbiztonság a járóbeteg-ellátásban – Dr. Hajnal Miklós Pál

Information Security in Out-patient Service – Dr. Hajnal, Miklós Pál

Védekezés a márkahamisítás ellen – Almási Gyula – Gláser Tamás

Defence against Brand-forgery – Almási, Gyula – Gláser, Tamás

Jók a legjobbak közül - Beszélgetés Sándor Istvánnal – Sződi Sándor

The Best among the Best – Report with Sándor, István – Sződi, Sándor

AA TTÁÁRRSSAASSÁÁGG HHÍÍRREEII ÉÉSS PPRROOGGRRAAMMJJAAII NNEEWWSS AANNDD PPRROOGGRRAAMMSS OOFF TTHHEE SSOOCCIIEETTYY XX. Magyar Minőség Hét 20th Hungarian Quality Week

HHAAZZAAII ÉÉSS NNEEMMZZEETTKKÖÖZZII HHÍÍRREEKK,, BBEESSZZÁÁMMOOLLÓÓKK DDOOMMEESSTTIICC AANNDD IINNTTEERRNNAATTIIOONNAALL NNEEWWSS AANNDD RREEPPOORRTTSS

ECSL - Értékelési és tanúsítási kritériumrendszer logisztikai vállalkozások részére

ECSL (Evaluation and Certification System for Logistic Enterprises

Gábor Dénes-díj jelölési felhívás 2011 Dennis Gábor Award – Invitation to Nominate

A Mikulás is benchmarkol - 5” konferencia Santa Claus Is Benchmarking as Well

Dr. Balogh Albert (1934 – 2011) Dr. Balogh Albert (1934 – 2011)

Könyvismertetés - Poka-yoke New Literature - Poka-yoke

Könyv – Kanban a gyakorlatban Literature – Kanban for the shopfloor

Útban a tudatos CSR gyakorlat felé On the Way to the Concious CSR Practice


20 Éves ves · 2016. 6. 16. · értéke 1,85, azaz nem különbözik lényegesen az átlagtól. a...

Documents