2011/ii. szám1 sűrű hónap telt el, miközben minden második nap új apa és anya jöttek, hogy...
TRANSCRIPT
2011/II. szám
Nevelőszülők, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekek valamint minden érdeklődő család hírmagazinja
(megjelenik negyedévente)
Fészek-Hírlevél 2011/II.
2
ELŐSZÓ
Az elmúlt negyedév történéseinek összegzését ezúttal olyan felsorolással kezdjük,
mely egy civil szervezet életében a legkedvesebb. Az adományok révén ugyanis olyan többletforrásokhoz, élményekhez, segítséghez juthatunk, melyek egyrészt gazdagítják a mindennapjainkat, másrészt pedig igen nagy elismerés a munkánk iránt azoktól a cégektől és magánszemélyektől, akik minket tartottak érdemesnek a támogatásukra. Köszönjük, és a jövőben is számítunk adományaikra.
Márciusban a Diversey Ltd. munkatársai önkéntes munkájukat felajánlva, csapatépítő tréningjük helyszínéül Átmeneti Gyermekotthonunkat választotta, mely alkalomból kitakarították az intézmény helyiségeit.
2011. április 30.-án a Népszavának köszönhetően meghívást kaptunk a Fővárosi Nagycirkusz Káprázat és csoda c. produkciójára, szerezve ezzel 80 kisgyermeknek egy felejthetetlen délutánt.
A COOP Segély Alapítványnak, valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnak köszönhetően 101 különleges ellátást igénylő Fészkes gyermek részesülhetett tartós élelmiszeradományban.
2011 májusában adományjátékok érkeztek Átmeneti Gyermekotthonunkba a REGIO Játékkereskedelmi Kft-től, mely játékok hatalmas örömet szereztek kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt Gyermeknap alkalmából.
Átmeneti Gyermekotthonunk lakói, Gyermeknap alkalmából egy izgalmas, változatos programokkal tarkított napot tölthetett el a Fővárosi Nagycirkuszban, illetve a Budapesti Állatkertben.
2011 májusában termékadomány érkezett a HiPP Kft.-től, tápszer és tejpép formájában.
2011 májusában rendezték meg a GE Healthcare dolgozói adománygyűjtő akciójukat. A gyűjtés során összegyűjtött adományt az idei évben is (az előző két évhez hasonlóan) Átmeneti Gyermekotthonunknak ajánlották fel. A befolyt összegből -140.960 Ft-, vásároltak egy ping-pong asztalt ütőkkel, illetve labdákkal a gyermekeknek, valamint a fennmaradó összeggel hozzájárulnak az Érdi Fészek ház tisztasági festéséhez.
Báló Ottília Ügyvezető igazgató
„Bármit megkaphatsz az életben, amit csak akarsz, ha eleget segítesz
másoknak megkapni azt, amit akarnak.”
Zig Ziglar
Fészek-Hírlevél 2011/II.
3
ESETMEGBESZÉLŐ CSOPORTOKON VALÓ RÉSZVÉTELRE
NEVELŐSZÜLŐK RÉSZÉRE!
Kedves Nevelőszülők!
Tájékoztatlak Benneteket, hogy 2011. szeptember hónaptól lehetőségünk nyílt arra, hogy limitált létszámmal esetmegbeszélő csoportokat szervezzünk Számotokra, lehetőség szerint minél könnyebben megközelíthető helyeken.
Ezek a közös találkozások a Fészek Gyermekvédő Egyesületnek egy új szolgáltatása. A szolgáltatásra történő igény Tőletek nevelőszülőktől merült fel. Sokan kértétek a 3 évenkénti alkalmassági felülvizsgálatok illetve a képzések és személyes beszélgetések során, hogy jó lenne, ha szerveznénk olyan találkozási lehetőségeket, ahol közösen Ti nevelőszülők beszélhetitek meg egymással egy csoportvezető segítségével, koordinálásával a tapasztalataitokat, örömeiteket, nehézségeiteket. Ahol tanácsot, segítséget kaphattok, illetve adhattok is egy-egy nehéz, számotokra problémát okozó dilemmával kapcsolatban. Egy-egy esetmegbeszélő csoport ideje maximum 3 óra. Ez alatt az idő alatt a gyerekeknek, akiket nem tudtok elhelyezni, a Fészek Gyermekvédő Egyesület gyermekfelügyeletet biztosít. Az esetmegbeszélő csoportok helyszínei:
Érd, Fészek Központ (2030 Érd, Karolina utca 3.) Budapest, Cserepes ház (1144 Budapest, Vezér utca 28/b.) Abony, Fészek Központ (2740 Abony, Erkel utca 1.) Tiszakécske, Fészek Központ (6060 Tiszakécske, Déryné utca 14.) Egyéb szétszórt területeken a területhez közel lévő, könnyen megközelíthető
helyszínen.
Időpontok: Havi egy alkalom csütörtökönként, Veletek egyeztetett időpontokban, de rugalmasan alkalmazkodunk a csoport igényeihez, tehát ahol inkább a hétvége, illetve a péntek délután lenne jobb a csoportnak, ott erre is mód nyílik. A csoportokkal, a csoport tagjainak igénye szerint beszélgetünk láthatási, kapcsolattartási gondokról, tanulási, fegyelmezési lehetőségekről, kamaszokkal való bánásmódról és mindenről, ami a csoport tagjait érinti. Egy-egy területen egy csoportba 6 és 10 fő közötti létszámmal tudunk egymással dolgozni. Az esetmegbeszélő csoportban való részvétel a Fészek Gyermekvédő Egyesület szolgáltatása, csak az Egyesület nevelőszülői vehetnek részt benne és számukra ingyenes.
Fészek-Hírlevél 2011/II.
4
A csoportokba való jelentkezéseket várom közvetlenül a Hírlevél 2011. évi II. számának kézhezvétele után. Előzetes jelentkezés levélben, mailben vagy telefonon, illetve sms-ben Vincze Dezsőné gyermekvédelmi szaktanácsadónál:
+36 70 459-3917, [email protected],
2030 Érd, Karolina u. 3.
Emellett a nevelőszülői tanácsadó kollégák a területeken széthordják a jelentkezési lapokat, amiken a jelentkezéseteket aláírásotokkal is megerősítitek, leírva abban időponti igényeteket is, valamint azt, hogy gyerekfelügyeletet kértek-e, avagy sem az esetmegbeszélők ideje alatt.
Kérek mindenkit, aki jelentkezik, hogy azt is jelezze, hogy melyik területen lévő csoportba szeretne járni. A jelentkezők létszámától függően nem biztos, hogy mindenki bekerül az első körben egy-egy csoportba, de az elkövetkező időszakban megpróbálunk minél többeteknek lehetőséget adni erre a csoportos formában történő csapatépítő és szakmaiságotokat megerősítő, információs közösségi együttléthez.
Várom a jelentkezéseiteket! Vincze Dezsőné Danica
Sok boldog születésnapot kívánunk az áprilisban születetteknek!
Bajragin Szara Balog Gyula István
Balogh Katalin Baráth Amanda Viktória
Barkóczi Anasztázia Botos Szamanta
Buda Andrea Czikkely Sándor
Cziráki István Cseh László János
Dallos Vivien Erdélyi Árpád
Erdélyi Kristóf Grünberger Károly
Hegedűs Éva Horváth Irén Huisz Tamás Hup Teodóra
Hup Zsolt Jávori Fanni Jónás Attila
Kéki Balázs Zoltán Kovács Dóra Hermina
Kovács Richárd Bálint Kránitz Erzsébet
Lakatos Tünde Dzsenifer Miklós Ramóna
Nagy Attila Nyilas Hajnalka Rácz Dorottya Réti Krisztina
Sulymosi András Szabó Ivett Marion
Szabó Mihály Szajkó Mária Amanda
Fészek-Hírlevél 2011/II.
5
2011. május 10-14. között került megrendezésre a Gyermekvédelmi napok 2011. évi
rendezvénysorozata. A fővárosi Módszertani Tegyesz és a Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége (FICE)
Magyarországi Egyesülete szervezésében a gyermekvédelem sokféleségét ismerhették meg a látogatók. A szakmai programok mellett a rendezvénysorozat része a gyermekvédelemben élő fiatalok színházi találkozója és a gyermekalkotók, alkotóműhelyek kiállítása.
Idén a kiállítás témája a természet volt. Egyesületünk először jelenezett a gondoskodásban élő gyermekek munkáinak bemutatásával. Nagy örömmel rendeztük kiállító sarkunkat ahol a beküldött munkák közül a legszebbek kaptak helyet. A természet téma sokak fantáziáját megmozgatta.
Köszönjük a gyermekeknek az összes beküldött rajzot, a nevelőszülőknek és tanácsadóknak a segítő támogatást. Szeretnénk, ha a jövőben is örömet okozna gyermekeinek az alkotás és a lehetőség a sikerre, hogy sok száz látogató csodálhassa meg munkáikat.
A kiállításon részt vevő gyermekalkotók névsora, akikre büszkék lehetünk: Balogh Emese Bogyó Péter Buda Andrea
Cóman Róbert Egyed Tamás János
Erdélyi Henrietta Grünberger Károly
Hegedűs Éva Jakab István
Moller Alexandra Rozner János Steibli Vivien
Tisza-Kiss László Tóth Szilvia
Váradi Vivien Víg Szilvia
Vereszkiné Deményi Virág Nevelőszülői tanácsadó
Fészek-Hírlevél 2011/II.
6
A Fészek Gyermekvédő Egyesület 2011. április 30.-án, 30 tag részvételével Abonyban
megtartotta rendes éves Közgyűlését. A jelenlévő tagok a tárgyalt napirendi pontokat egyhangúan elfogadták.
Egyik legfontosabb téma volt, hogy idén lejár a Vezetőség mandátuma, ezért a tisztújítás lebonyolításához a Közgyűlés Jelölő Bizottságot választott.
A Jelölő Bizottság tagjai:
Horváthné Kati: +36 30 954-3801 Balázsné Magdi: +36 70 209-9959 Katonáné Kati: +36 70 452-3873 Szőllősi Margó: +36 30 293-6348 Lochmanné Ani: +36 20 980-5849
Tanácsadó: Vincze Dezsőné Danica: +36 70 459-3917
Ezúton szeretnénk Önöket/Benneteket értesíteni, azokról az időpontokról és helyszínekről, ahol lehetőséget szeretnének adni a jelölő bizottsági tagok az eddigi tisztségviselőknek, illetve az új jelölteknek a bemutatkozásra:
Érd 2011. szeptember 10. (szombat)
1000-1200 2030 Érd, Karolina utca 3. (központi iroda)
Tiszakécske 2011. szeptember 15. (csütörtök)
1000-1200 6060 Tiszakécske, Déryné utca 14. (iroda)
Abony 2011. szeptember 15. (csütörtök)
1400-1600 2740 Abony, Erkel utca 1. (iroda)
Budapest 2011. szeptember 17. (szombat)
1000-1200 1144 Budapest, Vezér utca 28/b. (Cserepes ház)
Báló Ottília és Szőllősi Margó
„Ha feladja az ember, soha nem tudja meg, lett volna-e ereje
ellátni a feladatot.”
Sophie Kinsella
Fészek-Hírlevél 2011/II.
7
TOVÁBBKÉPZÉS ABONYBAN
Március elején tartottuk az éves nevelőszülői továbbképzésünket. Központi témaként „Kamaszkori problémák” kerültek előtérbe. Előadóink Fótiné Németh Margit kríziskezelő szakpszichológus, családterapeuta, és Barna Gyöngyi klinikai szakpszichológus a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai voltak.
A kétnapos képzés ideje alatt tartalmas előadást hallgathattunk meg a serdülőkor sajátosságairól, valamint a családon belüli erőszak jellemzőiről. Az elméleti előadások folyamán különböző egyéni és kis csoportos feladatokkal tarkítva beszéltük meg közösen a kamaszok saját énjének alakulását, a bennük végbemenő testi-, pszichikai-, és magatartásbeli változásokat. Megoldásokat kerestünk egy-egy problémát illetően, ezáltal problémamegoldó eszköztárunkat igyekeztünk bővíteni. Az általunk megélt gyakorlati tapasztalatok mellé könnyen hozzá kapcsolhattuk az elméleti tudást, így pontosabb, mélyebb képet kaphattunk saját kamasz gyermekeinket illetően. Az előadók figyelmet fordítottak arra is, hogy önismeret fejlesztő játékok is kerüljenek a feladatok közé.
Azt gondolom, hogy a hallott ismeretek mindenki számára hasznosnak bizonyultak függetlenül attól, hogy voltak, akik már szülőként végig kísérték egy-két gyermeknél a kamaszkort, és voltak, akik éppen a kamaszkor előtt állnak. Az önismert fejlesztő játékok alkalmával pedig önmagunkról is kaphattunk egy pontosabb képet, ami megerősíthet bennünket a további munkák során.
Margitka és Gyöngyi köszönjük! Lendvai Tímea
nevelőszülő
„Kisfiúként a mezőket járva, pitypangokat szedtem hajdanán. Csacska versem csetlő-botló számból, mosolyogva hallgattad Anyám. Deres fejjel mezőket nem járok, vadvirágot se szedek ma már. A legszebb rózsát, mely ilyenkor nyílik, Sírodra viszem Édesanyám.”
Varga József István
Fészek-Hírlevél 2011/II.
8
A MI TÖRTÉNETÜNK
2009 januárjában fejeztük be a nevelőszülői tanfolyamot. Három saját fiunk 9, 7 és 1,5
évesek voltak! Akkor még nem értettük mit is jelent pontosan a "saját" szó. Készültünk a nagy feladatra együtt, úgy éreztük abból, ami nekünk van másnak is adhatunk, egy mosolyért cserébe. Mindenki izgult és várta a telefoncsörgést, ami megváltoztatja az életünket!
2009. június 24.-én végre megtörtént. Annyit tudtunk róla hogy 6 napos, egészséges de anya nem tudja most hazavinni magával. Kislányt szerettünk volna mindig, de ő sajnos kisfiú -ez legyen ami befolyásolja életének további alakulását? Vállaljuk!!
2009. június 25. délután 3 órakor érkezett meg a fax, indulhatunk Noelért. A kórházban rögtön kitolták nekünk a folyosóra, picike volt és védtelen. Szinte kérte, hogy öleljük át és vigyázzunk rá. Az első pillanatban megváltoztatta az életünket.
Az első éjszakát a karomban töltötte, nem követelte, csak szükségünk volt rá, hogy megismerjük egymást. Folyton az édesanyja jutott eszembe, hogy vajon mit érez most, miközben mellei feszülnek a tejtől, amit kisfiának szánt a természet, vajon gondol gyermekére? Igen gondolt rá, félénken ugyan, de négy nap múlva beszéltünk először, sírt és látni akarta kisfiát. Hetente látogatta, nem volt könnyes búcsú, de még egy meghitt csók sem a gyermek homlokára.
3 hónapig tartott az anyai gondoskodás és szeretet, elveszve és belefulladva a hazugságok áradatába úgy döntött - többet nem látogatja. Eldobta vérszerinti gyermekét.
Eközben egyre mélyebb és mélyebb lett a kapcsolatunk új kis családtagunkkal. A fiaim gyakran büszkélkedtek új kistestvérükkel a barátaiknak és ismerősöknek az utcán. Óvtuk és együtt figyeltük minden lélegzetvételét.
Eltelt hat hónap az utolsó látogatás óta a vérszerinti anyával, tudtuk közeledik az idő, mikor döntenünk kell. Elénk toltak egy nyilatkozatot, amin eldönthettük - elengedjük vagy megtartjuk! Ritkán volt a házban nagy csend, de ennek a döntésnek a meghozatalakor csak a szemünkből kipottyanó könnycsepp zaja hallatszott azon a papíron. Sosem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz leírni a saját nevem a saját döntésünk alá. Úgy döntöttünk elengedjük, szeretetet biztosan sehol nem kaphat többet, de törődést igen. Negyedik gyermekként nem biztos, hogy elég lett volna neki, amit mi tudunk nyújtani. Szüksége van arra, hogy végigjárja az utat, amiért édesanyja a világra hozta.
Fészek-Hírlevél 2011/II.
9
2010. szeptember: megkaptuk a jogerős határozatot Noel örökbeadható lett! Zokogva
olvastuk Apával a levelet és közben arra gondoltunk, hogy még nem késő, még meggondolhatjuk magunkat. De nem tettük. Lehajtott fejjel mentünk előre és tűrtük a buta kérdéseket mindenfelől, amire igazából soha nem tudtuk megfogalmazni a választ. Senki nem akadt a környezetünkben az egyesületen kívül, aki azt mondta volna jól döntöttünk. Szívtelennek és felületesnek hittek az emberek, amiért el tudjuk engedni azt a kisbabát, akit újszülött kora óta nevelünk. Nem tudtuk miért, de azt igen, hogy helyesen döntöttünk.
2010. december 14.: az első találkozás az örökbefogadó szülőkkel. Első látásra szimpatikusak, az ajtón belépve rögtön Noelt fürkészték szemeikkel és arcukon látni lehetett a boldogságot, mikor megpillantották. Rengeteget kérdeztek róla, ez nem sima információgyűjtés, hanem igazi érdeklődés volt iránta. Rögtön mindent tudni szerettek volna, Noel pedig közéjük ülve, élettörténeti naplóját kezében tartva igyekezett bemutatni önmagát. A kapuhoz kísérve őket, mindannyian sírva fakadtunk és egymás nyakába borulva tudattuk szavak nélkül is, hogy most már minden rendben lesz, mert megtaláltuk őket.
1 sűrű hónap telt el, miközben minden második nap új apa és anya jöttek, hogy Noelt megismerjék, és egymáshoz közel kerülhessenek. Együtt ünnepeltük a karácsonyt és hol örömünkben, hol bánatunkban csak sírtunk és sírtunk, de csak legbelül hogy senki ne lássa.
Noel persze felemelt fejjel haladt előre a neki kikövezett úton, természetes volt számára hogy két apa és két anya van, minden akadályt hiba nélkül átszelt, mi pedig csak figyeltük és csodáltuk, hogy 19 hónapos létére mennyire tudja, mit kell tennie. 2011 január 14.: Elment!!!
11 órára vittük Noelt az új otthonába. Mikor megérkeztünk már elaludt az autóban a kis drágám, nem mertük felébreszteni mert tudtuk, ha nem alussza ki magát nagyon nyűgös lesz. Beálltunk hát a kocsival az udvarba és úgy döntöttünk hagyjuk ott tovább csicsikálni, amíg lehet. Nagyon kedvesen fogadtak bennünket, nagy volt a készülődés. Nem sokáig aludt manócska, új anya hozta be a kocsiból, ahogy vártuk elég hisztis volt, mert nem aludta ki magát. Egyébként egész nap nyűgösebb volt a megszokottnál, napok óta érezte, hogy történni fog valami, mert keveset aludt és minden egyéb tünet nélkül előző este be is lázasodott. Hihetetlen hogy mennyire érzékenyek a gyerekek ezekre a dolgokra, mindig megérzik, ha történik valami velük vagy a környezetükben. Kb. fél óra nyűglődés után sikerült megnyugtatniuk. Feltűnő volt, hogy míg ott voltunk nem igazán akart velünk foglalkozni, került bennünket, míg mi végig őt figyeltük. Új Anya és Új Apa egyszer csak elénk álltak egy gyönyörű csokor virággal, csokoládéval, itallal, a gyerekeknek egy szatyor ajándékkal hogy köszönetet mondjanak nekünk, amiért Noelt idáig neveltük, ez idáig még csak-csak kibírtam, hogy ne sírjak, de akkor mindenkiből kitört a sírás.
Fészek-Hírlevél 2011/II.
10
Nem tudom megfogalmazni, hogy mit érez ilyenkor az ember, ez nem szomorúság, de nem is öröm, hanem a kettőnek a hihetetlen keveréke, ami úgy éreztem, kettészakítja a lelkem. Legszívesebben hangosan zokogtam volna, mint egy kisgyerek. Nagyon örülök, amiért ennyire jó helyre került Noel, ahol ennyire várják és szeretik, jó látni hogy mennyire boldogok miatta, de ugyanakkor odaadtam az életem egy kicsi darabját nekik, hogy ők gondoskodjanak róla tovább. Tiszta a lelkem, mert jót tettünk Noellel és segítetünk egy családnak, hogy igazán családdá váljanak, de ugyanakkor van bennem egy hatalmas űr, ami nem tudom meddig fog még ennyire gyötörni.
Délután három óra volt, elérkezett a búcsúzás ideje, próbáltam Noelhez közel menni, de nagyon elutasító volt, azért adtam neki egy puszit és még egyszer a fülébe súgtam, hogy nagyon szeretem. Új Anya végig fotózta a búcsú pillanatait, Apa is elbúcsúzott tőle, de akkor már megint hullottak mindenkinek a könnyei. Felöltöztünk és végig még csak ránk sem nézett Noel, kicsi fiam is megpuszilta a kis fejét és mondta neki, „Szia Noel, jó legyél!” Még jól összepuszilgattuk egymást Új Anyával és Új Apával, és mikor kiléptünk az ajtón, akkor hallottuk, hogy Noel hatalmas sírásba kezd, a nagymama próbálta őt megnyugtatni de úgy hallottuk, akkor még nem sok sikerrel. Szép csendben elhagytuk a házat, mikor kb. 1 saroknyira jártunk Dávid felkiáltott - Anya! Noelt ott felejtettük!! Innentől hazáig végig sírtuk apával az utat. Szörnyen furcsa volt hazaérni, hiába voltak otthon a gyerekek, mintha egy másik életbe léptünk volna be, Noel nélkül teljesen üres minden, de neki most már máshol kell betölteni gyerek zsivajjal a házat.
Nagyon sok boldogságot kívánunk innen is Noelnek és az új családjának. Mi pedig lassan készen állunk egy újabb kihívásra, mert elmondhatatlan érzés embereknek ekkora örömet okozni. Ezúton köszönöm az egész családomnak hogy mindebben mellettem állnak és támogatnak, valamint köszönet Noelnek azért, hogy lehetőséget adott távozásával egy, vagy több másik gyermeknek, akik esélyt kaphatnak tőlünk egy szebb jövő reményében! Nagy Zsoltné Nevelőszülő
„Búcsúzni annyi, mint egy kicsit meghalni.”
Charlie Chaplin
Fészek-Hírlevél 2011/II.
11
ÁLLATKERTI LÁTOGATÁS
A Ligeten keresztül vezető séta is élményekben gazdag volt, hiszen a Gyermeknapi rendezvények színes, zajos sokasága előtt haladtunk el.
Az igazi meglepetés mégis az Állatkert bejáratánál érte a gyermekeket, Terike a családtagként ismert nevelőszülői tanácsadó fogadott minket mosolyogva. Anna és Árpi boldogan szaladt hozzá és lelkesen kezdték újságolni, hogy: képzeld, az Állatkertbe megyünk! Meglepetésükre Terike mindent tudott, sőt a belépőjegyekkel is ő lepett meg minket. Amit nagyon köszönünk az Egyesületnek. A következő meglepetés a különleges fagylalt volt, apró krém gyöngyökből készült finomság, aminek a tálalása is egyedi, műanyag sapkában történt. Ezután jött a felfedező körút, az eddig csak könyvekben és filmekben látott állatok, most valóságossá váltak, tapintható, simogatható igazi élőlényekké elevenedtek. A legnagyobb élmény a kisállat simogató volt, az állatkákat nem csak simogatni, etetni is lehet. Hangos, csilingelő kacajok és vidám gyermek sikolyok, ragyogó tekintetek tették boldoggá, teljessé a kirándulást. Az örömnek a hirtelen jött zápor sem vethetett véget, esernyővel, esőkabátban sétáltak tovább a családok.
Hazafelé az úton még mindig a látottak hatása alatt voltak a gyermekink és élményeiket megosztották mindenkivel. Szemeikben ragyogott a tiszta gyermeki boldogság!
Kulcsárné Bob Mária nevelőszülő
Ahmed Ali Hegedűs Nikoletta
Horváth Eszmeralda Hup György
Kerekes László Komlószki Mónika Komlószki Szilvia
Sok boldog születésnapot kívánunk a májusban születetteknek!
Lengvárszky Barbara Majszinger Brigitta
Németh Attila Orbán Annamária
Pha Anna Pogonyi Eszter Pusuma Kitti
Pusuma Zsolt Rácz Melani
Rózsa Regina Sulymosi Balázs
Tisza- Kiss László Tóth Anna Erzsébet
Fészek-Hírlevél 2011/II.
12
ROZNER JÁNOS: AZ ÉLET
Sokan nem tudják, hogy milyen egy élet, Pedig az által teljesen másképp érzel.
Én is bemutatnám az enyém, Nem is kezdem máshol, mint az elején.
Megszülettem, lettem egy kisgyerek, Nem kértem csak kaptam-e életet.
Fogant még egy öcsém, s egy húgom, Hát ez van, én csak jól tudom. Körülbelül öt éves lehettem,
Mikor nagyszüleimhez kerültem. Leéltem velük még két évet,
Azután kezdődött igazán az élet: Nyár volt mikor nevelőszülőknél találtam magam.
De jól érzem én itt magam. Öcsémnek nem fekszik ez az élet, Húgom pedig megelégszik ezzel.
Nevelőapám egy vicces fazon, Felesége meg egy igazi asszony.
Mind a kettő szerethető lélek, Mert engem mindig megértenek.
Most itt járok 15 évesen, Remélem, ezt nem felejtem el sosem.
Most leteszem írószerem, Eddig ilyen az életem.
Fészek-Hírlevél 2011/II.
13
A Magyar Lapkiadók Egyesülete pályázatot hirdetett „Te vagy az én emberem!” címmel interjúkészítésre 6–14 éves diákoknak. A 98 pályamű közül szakmai zsűri választotta ki a három legjobbat.
Az egyik nyertes, Magyar Botond 14 éves kocséri diák, aki Rapi Lászlóné nevelőszülő családjában nevelkedik. Botond a Kocséri Általános Iskola nyolcadik osztályába jár, ősztől pedig kecskeméti Katona József Gimnáziumban folytatja tanulmányait. Sokoldalú fiú, a kémia és a biológia ugyanúgy közel áll hozzá, mint az irodalom és az újságírás. Botonddal a pályázat kapcsán Vaddi beszélgetett:
- Érdekes, hogy újságíró szakkörre jársz, ugyanakkor a reál tárgyak is érdekelnek. Éppen ezért készítettél interjút egy geológussal, egészen pontosan Juhász Árpáddal?
- Igen, szeretem a kémiát és a biológiát, és az újságíró szakkör munkájában is részt vettem. Sajnos már nincs iskolaújság, de még mindig nagyon érdekel a szerkesztőségi munka. Lehet, hogy médiaismeretet is fogok majd választani a gimiben.
- Hogyan született meg az interjú? - Korábban főleg beszámolókat írtam, kirándulásokról, iskolai eseményekről. A pályázat
kapcsán aztán felkészítő tanárommal kiválasztottuk a személyt, megbeszéltük a kérdéseket, amelyek engem és az olvasókat is érdekelhetnek.
- Nagyon tetszik, hogy az interjúd igazi beszélgetés: gördülékeny és olvasmányos. - Igen, fontos volt, hogy ne csak kérdések és feleletek hangozzanak el, hanem tényleg egy
beszélgetést örökítsek meg.
Az interjút teljes terjedelmében a honlapunkon olvashatjátok, ahol megtalálható a Juhász Árpáddal készített nyertes pályamű is.
„A siker nem más, mint egy jó döntés eredménye. A jó döntést,
egy tapasztalat előzi meg.”
Anthony Robbins
Fészek-Hírlevél 2011/II.
14
AZ ÉN VALLÁSOM
Pataki Richárd vagyok, Tiszakécskén 8 éve nevelkedem nevelőszüleimnél, sokan kérdezik tőlem mikor kezdtem a vallással foglalkozni?
Válaszom erre mindig az szokott lenni, hogy 3. osztály utolsó félévétől és most 7. osztályos vagyok. Szokták mondani, hogy az egyház nem a rosszra, hanem a jóra, az igazságra, szeretetre és becsületre, és az alázatos szolgálatra tanít Isten szent hajlékában (azaz templomában). Elsőáldozó voltam május 15.-én, Lajos atyánál körülbelül fél éve kezdtem a felkészülést. Én úgy érzem, Isten engem a hitoktatóm által meghívott, amikor az ADVENTI időszakban kijelölt, hogy olvassak fel olvasmányt Izajás prófétától. Én gyakorlottnak számítok olvasásban, mert már sokszor olvastam fel szentleckét és olvasmányt. Csütörtökön (április 14.-én) Domokos Ildikó néni megkérdezte tőlem, nekem mit jelent a vallás, és mit tanít nekem, azaz nekünk az Egyház és Anya meg én egy szívvel válaszoltunk: szeretetre, békére, igazmondásra. Főleg most a család évében, mert szükség van az összetartásra. Én már sok minden rosszat tettem anyának, de mégis mindent meg lehet beszélni. A gyónás nekem egy szent dolog, Lajos atyánál már 4-szer gyóntam (bűneimet nem mondhatom el) mert azt senki nem, csak Lajos atya és csak Isten tudhatja. Isten az Egyház által meg tud bocsátani nekem a vallás ezeket jelenti: szeretet, igazmondást, és becsületességet tanít.
Bemutatkozásomat az elsőáldozással kapcsolatban (képeket) megnézhetik a www. trinitas.hu oldalon.
Üdvözlettel : Pataki Richárd
Fészek-Hírlevél 2011/II.
15
A BKF SZÜLINAPJÁN VOLTUNK
Átmeneti Gyermekotthonunkba május 5-én 16 órára, a 10. születésnapját ünneplő Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola diákjaitól, érkezett meghívó. Örömmel és kíváncsian fogadtuk az invitálást, és ennek az érzéseknek megfelelően készülődtünk a „bulira”.
Sokat töprengtünk azon, hogy erre az alkalomra mivel kedveskedjünk, hogyan viszonozzuk azt a jó érzést ünnepeltjeink részére, mivel a lelkes támogatónk képviselői a Jézuska nevében 2010. Karácsonyán a Fészek otthonban való érkezésükkel óriási meglepetést okoztak, mellyel valóra váltották a kis lakóink vágyait.
Attila bácsi – nevelőnk – kezdeményezésével és irányításával a Fészek otthonban jelen esetben minden ott tartózkodó gyermeklakó által készített közös műalkotás született. Ezt a remek festményt, mint maradandó, kézzelfogható emléket vittük el és szeretettel adtunk át a kedves adományozóinknak.
Margó néni –legkreatívabb gyermekfelügyelőnk- most is mint mindig, pillanatok alatt lelkesen az alkalomhoz illő verset írt nekünk. Rímekbe öntötte hálás gondolatainkat, az „Újra itt van a nagy csapat” dallamára.
Cosmin pedig a nevelőszülői hálózatból jövő gyerekek közül a legbátrabb fiúcska, 8 évesen, mint egy előadóművész kiállt a főiskolások nagy színpadára és zseniálisan, hibátlanul előadta az Öreg néne őzikéje című verset, amellyel hatalmas sikert aratott.
Érdekes érzés volt megtapasztalni azt az érzést, hogy a sok – sok fiatal felnőtt, számunkra „óriási főiskolások” között mi voltunk a „kicsik”, a kiváltságosak, és ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy végig járjuk a számukra fontos eseményre kialakított sátrakat. A
házigazdák kedvesen invitáltak végig bennünket, számunkra olyan különlegességeket mutattak meg, mint a siketeknek készült hangos számítógép, amelyet nagy érdeklődéssel próbáltunk ki. Kerekes székes akadálypályán is végig haladhattunk, utána érzékszervi játékkal ismerkedhettünk. Végül a főiskola mélygarázsában „parkoltunk le”, ahol a digitális vidámpark különlegességei nyűgöztek le bennünket.
Fészek-Hírlevél 2011/II.
16
Hálás szívvel, jó kedvvel és kellemes érzésekkel feltöltődve 19 órakor érkeztünk vissza
az otthonba. Szőllősi Margó verse:
Tudod mi a, tudod mi a Legjobb kommunikálgatás, Hogyha szívből, hogyha szívből Fakad az adományozás. Mihozzánk is Titőletek Sok ajándék érkezett. Refr. Nemcsak mondtátok, hanem hoztátok, Meglepetés volt a gyerekseregnek. A sok kívánság, ahogy teljesült, Bizony nagy örömet jelent. Köszöntésként gratulálunk Ezen a szép nagy napon. Sok kreatív fényes ötlet Kopogtasson az ablakon. És ha egyszer csüggednétek S fogytán lenne az erő, A mi hálánkat, és a nótánkat Gyorsan vegyétek elő.
Köszönjük szépen! Kisnémet Dávidné Irma
„A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék”
Indiai mondás
Fészek-Hírlevél 2011/II.
17
Fészek-Hírlevél 2011/II.
18
Kedves Nevelőszülő társak!
4 éve vagyok nevelőszülő a Fészeknél. 5 gyermeket (3 kisfiú és 2 kislány) nevelek. Szeretném elmondani nektek, hogy a fenti írás - Anyák napi köszöntő - számomra olyan visszajelzése a munkámnak, ami azt igazolja, hogy érdemes ezt csinálni, érdemes nevelőszülőnek lenni. Bármilyen nehéz és fárasztó, ezek a sorok magukért beszélnek. Szeretnék mindenkit arra ösztönözni, hogy bártan tegye a dolgát továbbra is, mint nevelőszülő illetve biztasson másokat is e feladat vállalására.
Soltész Kati Nevelőszülő
Adamcsik Anasztázia Annamária Balogh Henrietta
Barkóczi Dominika Petra Barkóczi Viktória Bellcey Dominik
Cseh Tímea Demeter Melinda
Dudus Alexandra Hajnalka
Sok boldog születésnapot kívánunk a júniusban születetteknek!
Németh István Németh Renáta Klaudia
Sánta Nikoletta Scholl Árpád Dominik
Soltész Norbert Tisza- Kiss Henriett Tóth András Ariel
Tóth Szilvi Virág Viktória
Erdélyi Henrietta Grünberger Márk
Horváth Hajnalka Magdolna Horváth Klaudia
Hup Mihály Jóni Sándor
Makovits László Menyhért Zsolt
Fészek-Hírlevél 2011/II.
19
HOGYAN SEGÍTHETÜNK A HADARÓ GYERMEKEKNEK?
A hadarás kezelését végző szakember, logopédus munkáját a nevelőszülőnek is támogatnia kell. Az eredményben ugyanis döntő szerepe van a hadaró közvetlen környezete nyugodt, segítő magatartásának. A kezelés a beszédre és a személyiségre egyaránt irányul, a kettő ez esetben elválaszthatatlan egymástól.
Mit tehetünk: - állítsunk össze közösen egy nem túl merev napirendet, amiben érvényesül az
egész napon át a rendszeresség, - figyeljünk a pontosságra, a hadaró általában mindig, mindenhonnan elkésik, - tervezzük meg az egyes feladatok megoldását, végrehajtását, - figyeljünk rá, hogy amíg nem végzett egy feladattal, ne kezdjen másikba, - vegyünk észre és kellőképpen értékeljünk minden apró eredményt, - próbáljuk megtanítani mások véleményének meghallgatására, sőt az
önértékelésre is - lassú, nyugodt tempójú beszédünkkel nyújtsunk jó beszédpéldát.
A terápia magában foglalja a figyelem, a mozgás, a ritmus és a beszéd fejlesztését is.
Játékötletek a figyelemkoncentráció kiépítésére, fejlesztésére:
- számolás visszafelé (egyesével, kettesével stb.), - „bumm” játék: egyesével számolunk felváltva. Akire a három (4, 5, stb.) illetve
a három többszöröse jut, a szám helyett "bumm"-ot kell mondania (pl.: 1, 2, bumm, 4, 5, bumm, 7, 8, bumm, 10 stb.),
- „repül a, repül a...” játék: a játékvezető különböző dolgokról állítja, hogy azok repülnek, és nevük kimondásakor minden alkalommal magasba emeli a kezeit. Ha igaz, amit mond, a játékosoknak is fel kell emelni a kezüket, ha viszont nem, akkor tilos a kézfelemelés pl.: repül a, repül a fecske - a fecske kimondásakor a játékvezető felemeli a kezét, és mert ez igaz, a játékosoknak is ezt kell tenniük vele együtt. "Repül a, repül a kecske" - a játékvezető most is magasba lendíti a kezét, ám ez a játékosoknak most tilos.
Fészek-Hírlevél 2011/II.
20
Játékötletek a vizuális figyelem fejlesztésére:
- formák elkülönítése, - hasonló képeken különbségek felismerése, - hiányos rajzok kiegészítése, - 3-7 tárgyat kirakok az asztalra, majd rövid idő múlva egy kendővel letakarom
őket. Mit láttál? Sorold el valamennyit!
Akusztikus figyelem fejlesztése:
- hangok, zörejek, hangszerek felismerése, - egyeztetésük képekkel (minek a hangját hallod), - 2-3 hang egymás után: rakd sorba, minek a hangját hallottad először,
másodszor, harmadszor. Verbális figyelem fejlesztése:
- visszafelé olvasás, - „halandzsa" (értelmetlen) szöveg olvasása, - befejezetlen mondatok kiegészítése, - ékezet nélküli szöveg javítása, azaz az ékezetek helyes felrakása, - egybeírtszövegtagolásaszavakra: egybe írt szöveg tagolása szavakra.
Jó játékot kívánok! Vargáné Pozderka Terézia
nevelőszülői tanácsadó
„ Hacsak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék
komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában megtalálja
a valamikori játék hangulatát.”
Sütő András
Fészek-Hírlevél 2011/II.
21
Fészek-Hírlevél 2011/II.
22
Fészek-Hírlevél 2011/II.
23
VIRÁGOK ANYÁK NAPJÁRA
Amikor férjem csendesen kijelentette, hogy 11 évi házasság után elválik és elköltözik, azonnal a gyerekekre gondoltam. A fiam 5, a lányom 4 éves volt. Hogyan maradunk „egy család”? Egyedülálló anyaként képes leszek-e megtartani az otthonunkat, megmutatni nekik azokat az értékeket, amelyekre szükségük lesz az életben?
Annyit tudtam csupán, hogy mindezt meg kell próbálnom. Két évvel a válás után, anyák napján besétáltunk a templomba. Az oltár két oldalán talicskákban gyönyörű cserepes virágok illatoztak. A mise alatt lelkészünk azt mondta, szerinte az anyaság az egyik legkeményebb munka az életben, ezért minden anya elismerést és jutalmat érdemel. Arra kérte a gyerekeket, mindenki válasszon egy szép virágot, és szeretete, megbecsülése jeléül ajándékozza az édesanyjának. A gyerekek komolyan vették a feladatot,az összes növényt szemügyre vették. Már minden gyerek visszaért a helyére, és megajándékozta az édesanyját, de az én két csemetém még mindig válogatott. Végül kiválasztottak egy növényt az egyik taliga mélyéből, és boldogan hozták. Széles mosoly ült az arcukon, miközben büszkén végigmentek a folyosón,és átadták azt a virágot, amelyet anyák napjára, megbecsülésük és szeretetük jeleként kiválasztottak számomra.
Megdöbbenve bámultam a felém nyújtott mocskos, sérült kóróra. A hosszas válogatás és tanakodás után sikerült a legkisebb, legbetegebb növényt kiválasztaniuk, még csak egy bimbó sem volt rajta. Megelégedett arcukra nézve láttam, mennyire büszkék a döntésükre, ezért mosolyogva fogadtam el az ajándékot.
Később azonban meg kellett kérdeznem, hogy a sok szépséges növény közül miért éppen ezt akarták nekem adni. - Mami, ez nézett úgy ki, mintha szüksége lenne rád - válaszolta a fiam meggyőződéssel. Mindkettőjüket magamhoz öleltem, és büszke voltam, hogy ezt a növényt választották.
(ismeretlen szerző)
„Azért, mert szerettek,
jöttem a világra,
s lettem új fény, csillag, szülők
boldogsága!
Szeressetek mindig igaz szeretettel.
A kincsetek vagyok,
pici kincs, de EMBER...."
Elizabeth Stone
Fészek-Hírlevél 2011/II.
24
A szerkesztőség címe: 2030 Érd, Karolina u. 3. Tel./fax: 06-23-375-843
E-mail: [email protected] Bankszámlaszám: 11742111-20027928
Szívesen fogadunk fényképeket, írásokat; melyet külön kérésre visszaküldünk.
A Hírlevelet Remete Katalin eredeti elgondolása alapján írták és szerkesztették:
Báló Ottilia Kisnémet Dávidné Irma
Kulcsárné Bob Mária Lendvai Tímea
Nagy Anita Pataki Richárd Rozner János Soltész Kati
Szőllősi Margó Vargáné Pozderka Terézia
Váradi Mercédesz Vereszkiné Deményi Virág
Vincze Dezsőné Danica Arató Rita
„A sors akkor állít minket nagy döntések elő, amikor a
legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég
bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket.
Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt
volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem
vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az
élet nem néz hátra.”
Paul Coelho