MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3

Szaranszk, Szombathely – Hajlandó vagyok optimista lenni, foglalja össze tapasztalatait prof. dr. PusztayJános, aki a miniszterelnök kíséretében szakértőként vett részt a mordvin fővárosban megrendezett első nem-zetközi finnugor fesztiválon.

Hasonló kulturális kezdeményezései már voltak a finnugorságnak, ilyen nagyszabású fesztiválon azonbanvalóban először mutatták meg magukat a finnugor népek. Az első nemzetközi finnugor találkozón a politika is alegfelső szinten képviseltette magát: az orosz elnök meghívására Szaranszkba érkezett a finn elnök és a magyarkormányfő. Vlagyimir Putyin, Tarja Halonen és Gyurcsány Ferenc részt vett a Sumbrat, Finno-Ugria! – Szervusz,finnugorság! – mottóval megrendezett fesztivál megnyitóján, aztán három-, illetve kétoldalú megbeszéléseketfolytattak, valamint a jövő feladatait megfogalmazó kerekasztal-megbeszélésen vettek részt finnugor szakértőkjelenlétében. Amint az közismert, az orosz–észt feszültségek folytán Észtország egyetlen politikai vezetője semkapott meghívást a találkozóra, az észt kultúra és művészet képviselői viszont ott voltak – és nagy sikert arattak.

Prof. dr. Pusztay János, a szombathelyi BDF uralisztikai tanszékének vezetője, a Finnugor Népek Világkong-resszusa koordinációs bizottságának tagja több nemzetközi fórumon kifejtette már határozott – nemegyszerfeltűnést keltő – álláspontját az Oroszországban élő, kis létszámú, létükben-kultúrájukban erősen veszélyeztetettfinnugor népek megmaradásának esélyeiről, a támogatás szükségességéről és lehetséges módozatairól. Nemvéletlen hát, hogy szakértőként vett részt a szaranszki találkozón. Bár természetesen ő is fájlalja, hogy az orosz-észt feszültségek okán az észt politikai vezetés távolmaradt a fesztiváltól, a részvétel fontosságában – és hasz-nosságában – nem kételkedik. Gyurcsány Ferencet idézi, aki a fesztivál megnyitóján világosan leszögezte, hogya finnugor kérdés nem lehet politikai kérdés . Másképpen fogalmazva: a kis finnugor népek nyelvének-kultúrájá-nak, identitásának megőrzését minden lehetséges eszközzel segíteni kell.

A megőrzés jelentős eszköze lehet a Pusztay János által összeállított-megtervezett Collegium Fenno-Ugricum projekt, amellyel a szaranszki kerekasztal-megbeszélés résztvevői is megismerkedtek. A projekt alap-vetése szerint az EU-doktrinából következik a regionális, kisebbségi nyelvek és kultúrák támogatása. A háromEU-tagállam finnugor nyelvű köztársaság - Észtország, Finnország, Magyarország - erkölcsi kötelessége, hogyoroszországi nyelvrokonaink érdekeit képviselje nemzetközi fórumokon, valamint szakmai és anyagi támogatástnyújtson számukra . A projekt lényeges pontja az anyanyelven folyó általános és középiskolai képzés nyelvifeltételeinek megteremtése az oroszországi finnugor népek számára; nem függetlenül a terminológiai fej-lesztéstől. A projekt további fontos eleme a finnugorkönyvtár program: a tervek szerint valamennyi finnu-gor népről (történelem, nyelv, néprajz, népköltészet,mitológia, aktualitások) rövid, színes áttekintés készül,a könyvsorozat valamennyi finnugor nyelven, továbbáoroszul, angolul, németül és franciául is megjelenik. A

Visszatérés Óz földjére...

Megjelenik minden páros hó-nap utolsó napján (február, áp-rilis, június, augusztus, október,december)

Fõszerkesztõ: Sárosi ZoltánKiadja: Két Hollós könyvesbolt

Elõfizetéssel kapcsolatosinformációk: 299-0032A lap elõfizethetõ rózsaszínû pos-tautalványon a Két HollósKöny-vesbolt címén (Bp. Kenyérmezõu. 3/a, 1081). Előfizetésben terjeszti a Magyar Pos-ta Zrt. Hírlap Terjesztési Központ

Postacím: 1900 BudapestElőfizethető az ország bármelypostáján, a hírlapot kézbesítők-nél,valamint megrendelhetőe-mail: hirlapelofizetes@posta.hutelefonon: 06-80/444-444

világháló: www.dobogommt.huvillámlevél:dobogommt@dobogommt.hu

HU ISSN 1589-3677(nyomtatott)HU ISSN 1589-4746 (online)

A lapban megjelent cikkekértfelelõsséget vállalunk!

DobogóMitikus Magyar Történelem

(XI. évfolyam 2. szám)

1. fejezet:Szakértőként az első finnugor fesztiválon

A Fenno-Ugricum, indulásra kész

Egymásra nézve a szép szaranszki páros

Dobogó4program keretében valósulhat meg a finnugor népek irodalmát bemutató antológia-sorozat. (Közbevetőleg: aBDF uralisztikai tanszéke évek óta jelentet meg kétnyelvű válogatásokat a kis finnugor népek irodalmából.) ACollegium Fenno-Ugricum projekthez csatlakozna – a bővülés reményében – az éppen ezekben a napokban iszajló szombathelyi nyári hungarológiai egyetem.

Pusztay János véleménye szerint a projekt több szálon kiterjeszthető a határon túli magyarok közoktatásiprogramjának támogatására is; elég, ha az államnyelven elvégzett, de magyarul tanított szakokon adódó termi-nológiai problémákra gondolunk. A projekt központjaként pedig mindenképpen magyar nemzetiségi településtképzel el, amely mintaként szolgálhat az együttműködésre: Magyarország és az itt élő nemzetiségek kapcso-latában is. Akárhonnan nézzük, a legfőbb cél a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése, az egyenrangúságraés egymás tiszteletben tartására alapozva.

A következő lépésben a Finnugor Népek Világkongresszusa magyar szervezete (amelynek tisztségviselői el-lenszolgáltatás nélkül dolgoznak) tesz ajánlásokat a Miniszterelnöki Hivatalnak, összefoglalva az általa kívá-natosnak tartott - korábban tulajdonképpen nem létező - finnugor politika irányait, valamint a szakmai projek-teket. Pusztay János bizakodó. Úgy látja, a kormányzati szándék komoly: van esély arra, hogy hamarosan kor-mányhatározat születik a finnugor politika gyakorlati lépéseiről. Vagyis nemsokára útnak indulhat például a Fen-no-Ugricum.

Megjelent a Vas Népe című újságban 2007. július. 27. pénteken

Szerző: ÖLBEI LÍVIA

Tisztelt Pusztay Tanár Úr!

Korábban levelet írtam Önnek, amire nem méltóztatott válaszolni. Levelemben a következőt tudakoltam:1977-ben A Magvető Kiadó Gyorsuló Idő sorozatában megjelent könyvének (Az ugor-török háború után) a

hátsó oldalán kiemelten, és belül a 147-ik oldalon ezt írta: „A magyar nyelv igazi hovatartozását első ízbenkülföldön vették észre. A későbbi II. Pius pápa, Aeneas Sylvius Piccolomini a XV. században egy vero-nai szerzetes észrevételét örökítette meg két munkájában is, miszerint a magyar nyelv rokona a vogul-nak és az osztjáknak.” Könyvét bőségesen adatolta, tekintélyes irodalomjegyzékkel is ellátta. Mégis ennek azidézett helynek a szerző nevén túl nem jelölte meg feltalálási helyét.

A Tetten ért szavak rádióműsorában Adamikné, Jászó Anna elmondásában ez hangzott el: „A magyar és a vogul–osztják nyelv kapcsolatáról Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi második

Pius pápa 1458-ban Cosmographia címen írt könyvében értesítette a tudományos világot. Egy veronaiszerzetes elbeszélésére hivatkozva a következőkről tudósít, természetesen latin nyelven: A mi vero-naink, a Don forrásához eljutva beszámolt arról, hogy azok a népek, akik az ázsiai Szkítiában, nemmessze a Dontól laknak, ezeknek ugyanaz a nyelve, mint a Pannóniában lakó magyaroké. Honnanértesülhetett az akkori pápa a vogulok és az osztjákok létezéséről és a magyar nyelvvel való rokon-ságukról. Pontos adataink nincsenek…”

Tisztelettel kérném Önt, hogy a könyvében írottak feltalálási helyét szíveskedjen elénk tárni. Azt fel semmerem tételezni, hogy az eredetit nem ismeri. Sajnos Adamikné nem tudta az eredeti forrást megjelölni, és aműsor szerkesztője, Balázs Géza sem.

Ezért kérném az Ön megtisztelő segítségét az eligazodásban.

Válaszának érkeztéig is tisztelettel köszönti:

HALASY-NAGY ENDRE

2. fejezet:Nyílt levél

Pusztay János Prima primissima díjas Tanszékvezető egyetemi tanár úrnak Nyugat-Magyarországi Egyetem Uralisztikai Tanszék

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5

A Dobogó szerkesztősége örömmel ad helyet a közismert, egy-ben az általunk is nagyrabecsült nyelvészprofesszorhoz intézettnyílt levélnek. Nem felejthetjük érdemeit, amit a magyar nyelvtör-téneti összehasonlításban elkövetett, hiszen korszakformáló ésgondolkodásra serkentő könyvében kiigazítja a sumer-magyarnyelvrokonság művelőit, egyben helyrerakva számos szó erede-tét. Ahogy írja: „A sumer és magyar szó térben és időben nagy-on távol van egymástól. Ugyanakkor viszont találunk csodá-latos épségen és azonosságban fennmaradt sumer szavakatis a magyar nyelvben (isten, úr, szab, ugar, kapa, nap, eme).”(Az „ugor-török háború” után. Gyorsuló idő, Magvető Kiadó, Bu-dapest 1977. 43. oldal.)

Egyben örömmel tesszük közzé saját hasábjainkon a Fenno-Ugricum nemzeti projektet is! A Prima Primissima díjas nyelvész-professzor nyíltan hirdeti a nyelvészeti tudományos nézetek poli-tikai erővel történő megváltoztatását, és a határon túli magyaroknyelvének újraiskoláztatását, finnugorítását, és ennek eszközéülnemsokára útnak induló a Collegium Fenno-Ugricum projektet.Pusztay János – aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szakértő-jeként vett részt a Szaranszkban, megrendezett első nemzetközifinnugor fesztiválon – véleménye szerint: „a finnugor nyelvészet-politika kiterjesztendő a határon túli magyarok nyelvoktatási prog-ramjára is. A Finnugor Népek Világkongresszusa magyar szerve-zete tesz az általa kívánatosnak tartott ajánlásokat a Miniszterel-nöki Hivatalnak, összefoglalva a korábban tulajdonképpen nemlétező finnugor politika irányait.”

A Fenno-Ugricum projektnek köszönhetően a határon túli ma-gyar diák megtudhatja azt, amit eddig csak az anyaországiaknaktanítottak, mint például, hogy: „A magyar őstörténet túlnyomó ré-szének színhelye azonos a Szovjetunió területével. Ebből követ-kezik, hogy a honfoglalás előtti magyar történelem a Szovjetuniótörténelmének is részét képezi.” (Mondja Róna-Tas András nyel-vészprofesszor.)

„Votják és cseremisz rokonaik hajadon lányaikat, akik sokfiúgyermeknek adtak életet, s ötéves korig egészségben fel-nevelték őket, nem adták férjhez, bárhogyan is kérték. Derékdolgos hajadon férj nélkül is sok fiút ajándékozott a nemzet-ségnek, nem adjuk oda, eredj békével. Ilyen igaz emberséggelbecsülték meg a tisztességes anyaságot, ahogyan ők mond-ták, a legtisztességesebb nőket, akik lelkeket fogadtak a mé-hükbe.” (Társadalom és gazdaság a magyar őstörténetben. Ma-gyar Őstörténeti Tanulmányok, Akadémiai Kiadó, Budapest 1977.33 o.)

„Ebben az absztrakcióban fejeződik ki a művelődési-gaz-dálkodási típusok kimutatásának módszertani jelentősége. Anehézség a hordozók népi személyazonosságának megál-lapításában, ma élő népek távoli elődeivel való azonosításbanrejlik. És ezt a nehézséget leküzdeni, egyelőre, nem sikerült.”(U.o.: 34 o.)

És ez ma még mindig tudományos! Ilyen döngicsélést hallgat-nak a hallgatók az egyetemen.

(Szerkesztőségünk azért erről, ha utólag is, de megkérdeznéazokat a csere misszeket, hogy mit szólnak ehhez?) Előbbiekbőlis kitűnhet, hogy milyen borzasztóan fontosak ezek a materialistamegalapozottságú, dialektikus felfogást híven tükröző ozmonautamegállapítások. A Fenno-Ugricum project majd segít megkeresnia nyelvi apákat cseremisz anyákhoz. A félreértéseken és félre-értelmezéseken alapuló gyanúsítgatások, a feltételezett politikaierővel vélt megváltoztatások, délibábozások és képtelen leszár-mazási elméletek helyett a mindenki számára előnyös és meg-

nyugtató továbblépés lehetőségét kínálja a nagy Fenno-Ugricumprojekt.

A Fenno-Ugricum projekt által lélekben is visszatérhetünk Ózföldjére. A nyelvi ozmózisnak köszönhetően szemüvegünkön ke-resztül zöldben láthatunk szinte mindent. Tundrazöldben láthatjukősi nyelvünket, smaragdzöldben őstörténetünket, üde zöldben ed-dig vörösben tündöklő ozmonautáinkat…

Visszaképzelhetjük magunkat abba a mitikus zúzmózöldbentündöklő őshazába, a tundra smaragdzöldjébe, ahol rémszarva-sokkal együtt legeltünk, jámbor tundrafűevők, varjúbogyó gyűjtö-getők, magcsákó betakarítók, tőzegmohalápon imbolygók, er-nyőspárnára heveredők, farkasokkal szeretkezők. Olyanok, ami-lyennek Kertész Ákos Kossuth-díjas író festett le bennünket – nonem Szaranszkban, ahol ezt már úgyis tudják, hanem a New York-ban megjelenő magyarnyelvű – Népszava című újságnak, hogy:„A magyar genetikusan alattvaló, se tanulni, se dolgozni nem tud,és nem akar.” Ah, azok a boldog rém szarvasos tájak, hófödte ma-muttermő földek, boglárkamezők, törpecserjések, a magyar fajnakvaló földi elízium, Óz zöldje!

A szerkesztőségünk tisztelettel felhívja olvasói figyelmét erre ajelenségre, ami nem egyedüli a hazai nyelvészetpolitikai tolulások-ban. A korábbi politikai érában ilyes tényekre alapozott oktatásfolyt, és folyik még mai is nem egy katedráján a magyarországi fel-sőoktatásnak. Ahol a még dialektikus alapképzettségű, marxistapallérozottságú, szovjet egyetemeken kiképzett professzorokléteznek tovább átmentett katedráikon, hitükben megingathatat-lanul, elveikben tántoríthatatlanul. Például a nyelvészeti karon ok-tatott tudomány meglehetősen maradi, a nemzetközi kutatásokatfigyelembe nem vevő, a haladással megbarátkozni nem tudó, azúj ismereteket elfogadni nem akaró nyelvészetpolitikát oktatják.Ennek köszönhetően kapnak lábra, sőt szárnyra egészen furcsa,vad kényszerképzetek, történelmi eszementségek, leszármazásielméletek, néperedeti fantazmagóriák.

Elég, ha csak a hun-magyar azonosság vagy sosem voltságá-nak kérdéskörére gondolunk. Amire nem szokták sem figyelembevenni, még kevésbé idézni az amúgy sokat citált Bóna István ide-vonatkozó sorait: „Nem érdemes belemelegedni a parttalan vitá-ba: volt-e a honfoglaló magyar népnek hun-tudata, vagy sem, mi-vel adatok híján léte vagy nemléte egyaránt bizonyíthatatlan. Ahívők – köztük jeles nyelvészek, történészek, régészek – azzalszoktak érvelni, hogy a magyarok keleti ősei beletartoztak a HunBirodalomba, tehát maguk is hunok voltak, vagy legalább is mélynyomot hagyott bennük a hun uralom. Ez minden bizonnyal ígyvan.” Mégis a másik, a magát ezzel szemben állónak kijelentő ok-tatói gárda nem szégyelli Bóna gondolatát elfogadókat népellen-ségnek, nacionalistának, hazafiatlannak, rasszistának és ki tudjamég mimindenfélének tituláltatni.

Lapunk vállalt feladata, hogy lendítsünk azon a hozzáálláson,amit félve fogalmaz meg a híres Kazinczy Herkules szaknyelvész,hogy: „a tudományban a dolgok lassan érnek, de következetesen,napról-napra kell küzdenünk kicsiny igazságokért.”

Talán az ismételt felvetéseinkkel tudunk valamelyest gyorsítania jelenlegi nagyon elkényelmesedett tempón. A Dobogó továbbra isezen igyekezetben létezik és dolgozik.

Visszatérés Óz zöldjébe

A szerkesztőség megjegyzése: Ozmózis, az oldószer áramlása a híg oldatból a

töményebb oldat felé.

Dobogó6

„Én vagyok magyarnak legelső királya, Utolsó világrészrül én kihozója! Én lehetek tehát magyarnak példája, Hírét s birodaimát nogy nyújtsa szablyája.”

Zrinyi Miklós

„Akkor az István nevet kapta; hisszük, hogy Isten isezt akarta, mert ami „István” a görög nyelvben az „ko-ronázott” a latin beszédben.”

(Szent István legendája Hartvik püspöktől)

BEVEZETÉS

A magyar történelem e két óriását tetteikben, külde-tésükben és magyarságukban összekapcsolni szakava-tott fülek számára szentségtörésnek számít. Abban apillanatban azonban, amikor a magyar krónikás- illetvenéphagyományt faggatjuk erről a kérdésről, akkorlépten-nyomon azzal találkozunk, hogy nemcsak összelehet, de össze is kell őket kapcsolnunk.

Én személy szerint pedig nagyobb hitelt adok nagya-páink, dédapáink, valamint tudós krónikásaink szavá-nak, mint a jelenkor idegen emlőkön nevelkedett, éssajnos nem egyszer rosszindulatú történészeinek. (Ter-mészetesen tisztelet jár a kivételeknek!)

Lássuk először a krónikás hagyományt! Középkori történeti forrásaink, a magyar krónikák

Atillát és Szent István királyt egyaránt az első magyarkirályként említik. A kettejük közötti időszakban vi-szont fejedelmekről, vezérekről igen, de királyokrólnem tudunk.

Miért fontos ez? Mit jelent egyáltalán a királyság fo-galma? Ezt azért szükséges tisztázni, mert a mai átlag-ember képzetében a király nem más, mint egy diktá-tor, holott szó sincsen erről. A király ugyanis nem csakaz ország anyagi ügyeit rendező személy, nem csakevilági vezető. Ennél sokkal több bízatott reá. A királya maga személyében, cselekedeteiben, szavaiban ésgondolataiban népe, és ezen keresztül minden népszámára az üdvösség záloga. Kocsis István szavaivalélve ő a „híd a földi és a mennyei világ között”.

A király tehát cselekedetei által nemcsak a saját,hanem a világ többi népe számára is biztosítani tudjaaz üdvösséget. Így már érthetőbbé válik, miért nemnevezik pl. Taksonyt, Árpádot vagy Álmost királynak akrónikásaink. Az ő küldetésük ugyanis a maga közvet-len formájában elsősorban a magyar nemzetnek, a ma-

gyarság életfeltételeinek biztosítása volt. Ezzel szem-ben Atilla és Szent István, ill. az őket követő „szent ki-rályaink” önmaguk és népük megkisebbítése által arravoltak hivatottak, hogy a világot elvezessék Krisztus-hoz, Ezt nevezzük „szakrális királyságnak”.

Ha kettejük alakját (azért beszélünk róluk, mertőket illették a „magyarok első királya” címmel) a fentemlített szakrális királyság felől próbáljuk megközelí-teni, akkor valóban felfedezhetjük közös vonásaikat,illetve küldetésük lényegének azonosságát. Különbségcsupán abból fog adódni, hogy más korban, némilegmás kihívásoknak kellett megfelelniük.

A fent említett különbség érzékeltetésére fel kell vá-zolnunk azt a kozmikus életkeretet, amely hatásábanigenis döntően befolyásolja kettejük és így mindannyi-unk gondolatait, szavait és cselekedeteit. Ez a keretnem más mint az állatöv (állapot-öv) kozmikus kisvilá-gának kerete, ezen belül is közvetlen hatásként az úgy-nevezett „precesszió” jelenségéből adódó világkorsza-kok ténye. A napfelkelte helyek precessziós csúszásá-nak megfelelően Jézus születésének pillanatától –amely kitüntetett pillanat volt a világegyetem történe-tében, mert a térbeli állatöv (a csillagképek tizenket-tese) pontosan fedte az időbeli állatövet (a fény ésárnyék arányváltozásából adódót) – beléptünk a Halakvilágkorszakába, amely kerekítve 2160 évet jelent. Avilágkorszak tovább bontható saját elemi minőségeiszerint, így az említett 2160 évet 720 évenként át-színezi előbb a Skorpió majd a Rák tulajdonságcso-magja, végül csak az utolsó 720 évben kapjuk a tisztaHalak tulajdonságokat. Krisztus születése után az első720 évben a Halakat átszínező Skorpió lesz Atillaműködésének terepe. Ha Heribert Illig kitaláltnak ítélt300 évét leszámítjuk az időszámításból, a dekanátus-váltás éppen Szent István uralkodását találja telibe. Atapasztalat azt mutatja, hogy a dekanátusváltás drasz-tikusan megváltoztatja a lehetőségeket. Tovább árnyal-ja a képet, hogy a Halak után a precesszióban követ-kező jegy-érvénytartam a Vízöntő, amelynek saját ide-je nem lévén (a Vízöntő-paradoxonnak nevezett jelen-ségnek köszönhetően) mintegy ráhullámzik a szomszé-dos jegyekre, mind a Halakra, mind a Bakra egy-egysíkhullámként. Amikor Atilla és Szent István cselekede-teinek kozmikus keretét kell felvázolnunk a Vízöntődekanátusaival is számolnunk kell. Atilla idejében aVízöntő első dekanátusával tehát magával a Vízöntővelkell számolnunk, Szent István idejében pedig egyszer-re ezzel és a rá következő Ikrekkel, hiszen Szent Istvánuralkodásának közepén következik be a váltás.

A fent említettek jobb megénése végett álljon itt aVízöntő-paradoxon ábrája, amely a jelenések könyvé-ből ismerős, „élet könyvét” tárja elénk.

FÜLÖP SZABOLCS

A Szent Istvánban újjáéledő Atilla király öröksége

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 7

„És láték egy másik, erős angyalt az égből leszállani,a ki felhőbe vala öltözve; és az orczája olyan vala minta nap, és a lábai mint a tűzoszlopok;

És a kezében egy nyitott könyvecske vala; és tevé ajobb lábát a tengerre, a bal lábát pedig a földre;

És kiálta nagy szóval, mint mikor az oroszlán ordít;... És megesküvék arra, aki örökkön-örökké él, a ki

teremtette az eget és a benne valókat, és a földet és abenne valókat, hogy idő többet nem lészen.”

(Jelenések könyve: 10. rész)

A továbbiakban Atilla és az állatöv kapcsolatát PapGábor „Jött éve csodáknak” című teljesnek tekinthetőasztrálmítoszi elemzésének egyes elemeit felhasználvamutatom be.

A fent említett Skorpió dekanátus mint keret megha-tározza, hogy a történelemben hogyan fogunk vele ta-lálkozni: legyőzhetetlen hadvezérként, akinek „Istenkardja” igazolja küldetését. Mindkettö Skorpió jellem-zék. Ha csak ezt vesszük észre, akkor egyrészt a lénye-get nem látjuk, másrészt Atilla sem lesz több számunk-ra, mint nyugati és keleti karikatúrái (Julius Caesar,Nagy Sándor, Dzsingisz kán...).

Mítikus címe elárulja honnan érkezik közénk az „Is-ten ostora, világ pörölye”. Mindkettő az Ikrekhez köthe-tő jellemzék, máshonnan nem is jöhet, mint a Tejút-ból, a teremtés központjából (Nyilas); földre érkezvénaz Ikrekben öltve testet. Másik címe: „Nimród unoká-ja”, egészen pontosítja a képet, magyarnak fog szület-ni.

Ha az Ikrek-jellemzékeknél tartunk, akkor meg kellemlítenünk Budával való kapcsolatát, annál is inkább,mert ez a tendencia még nagyobb hangsúlyt kap SzentIstván uralkodásának második felében, hisz ekkor lé-pünk a Vízöntő dekanátusból az Ikrek dekanátusba.

Atilla és Buda kapcsolatát lehet nyugat-európaiszemmel nézni, azaz a Szűz–Halak tengely felől, ésakkor csakis a Romulus–Remus, Káin–Ábel gyilkosságjuthat eszünkbe róla. (Jelenkorunkban ennek a világ-korszaknak a harmadik dekanátusában éppen innenszemlélődik sokszor a jószándékú kutató is.) Ha ma-gyar szemmel – azaz a Nyilas–Ikrek tengely felől vesz-szük szemügyre, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Hu-

nor–Magyar párosát írják le, avval a kiegészítéssel,hogy amikor elérkezik a cselekvés ideje a szemlélődőéletvitel képviselője, Buda (Buddha) visszahúzódik,úgymond a túlvilágra és onnan segít szellemi javakkal.

Atilla kozmikus lehetőségei között nemcsak a Halakvilágkorszakának Skorpió dekanátusával hanem az ar-ra ráhullámzó Vízöntő első, azaz Vízöntő dekanátusá-val is. Atilla hadjáratai értelmezhetők mint hatalmasenergia-áradatok, amelyek tisztítják az elromlott vilá-got és fellazítják elsősorban annak bekövesedett váro-si életformáját. (Vö. Augiász istállója a görög mitólógi-ában)

„Mindent, ami eléje került, seregének hatalmas,özönvízszerű áradatával a mélybe merített, végül pedigelérkezett Aquileiához”

Thuróczy János: A magyarok krónikája

Ezért nem kegyelmezhet a nyíltan ellene szegülők-nek hiszen nem csak a dicsőségvágy hajtja és ezértkegyelmezhet azoknak, akik felismerik küldetésénekezt a vetületét.

A történelem létsíkján végig az lesz számára a kér-dés, hogyan tudja a Skorpió (Sas) életkeretet magasz-tosítani és TuRuL = aTaiRRá változtatni. Az Atair ugya-nis a Tejút fölött, a Skorpió és Nyilas csillagképe közöttelhelyezkedő Sas csillagkép főcsillaga.

Ennek alátámasztására álljon itt egy kép, amely Atil-lát ábrázolj és a barokk korban készült és a Nádasdy

Dobogó8mauzoleumnak nevezett történelmi arcképcsarnokbanmaradt reánk. Azon túl, hogy a kép pontosan körülírjaaz Orion (Nimród) csillagképet, és szentképként tisz-telte a magyar nemesség, egészen a legutóbbi időkigérdemes felfigyelnünk a zászlón ábrázolt koronás fejűmadárra. Ez a madár mintegy Atilla megkoronázottszellemiségéből száll fel és repülésének iránya arra en-ged következtetni, hogy röpte az utókor felé tart. Atillá-nak pedig az első királyi utódja a Kárpát-medencébenSzent István lesz.

Azt a tényt sem szabad elfelejtenünk, hogy a króni-kás és mondai hagyomány csak egy bizonyos mértékigtudja Szent Istvánt, mint Atilla örökének kiteljesítőjétlátni. A „mű” befejezése Szent Lászlóra, Oláh Miklósesztergomi érsek által II. Atillának nevezett HunyadiMátyásra maradt.

ATILLA BIRODALMA, ÉS AZ ÉLET MINÖSÉGE A BIRODALOMBAN

Előre bocsátom, hogy Atilla birodalmáról nem szán-dékozom kimerítően pontos képet festeni, csak annyitvázolok fel, amennyi témánk szempontjából feltétlenülfontosnak tartok. Nyugaton nagyjából a Rajna vonala,Délen a Duna alsó folyása, Északon a Balti- tenger, Ke-leten pedig a Don (Tanaisz) folyó a birodalom földrajzihatára.

Azért fontos mindez, mert Pap Gábor a „Dunaistenkeresztfia” című népmesénk elemzésében Katona Sán-dorra hivatkozva a honfoglalás kori Magyarországot Du-naisten, azaz Jézus Krisztus országaként nevezi meg,ami ebben az időben a Fekete erdőtől a Fekete-ten-gerig terjedt.

Az előbbiekben felvázolt Atilla-birodalomban is főszerepet játszik a Duna. A Duna az a tengely, amelyköré szerveződik az ország. Atilla vára (Dobogó-kő) aPilisben (PiLiS = VaLLáS), abban a Duna (DuNa = TaN)kanyarulata által körülölelt térségben volt, amely végiga középkorban az uralkodói közpon szerepét töltöttebe.

Miért fontos mindez? Azért, mert bármennyire is po-gánynak nevezik a hunokat és Atilla magyarjait, magátAtillát is, a néphagyomány szerint birodalma uralkodó-jaként legfelső szinten Jézus Krisztust tartja. Atilla te-hát keresztény volt! Ezt a kérdést ne boncoljuk to-vább, Szent Istvánnal kapcsolatban ugyanis elő fognakkerülni az erre vonatkozó bizonyítékok és a következ-tetések.

Arra a kérdésre pedig, hogy milyen minőségű volt azélet Atilla birodalmában, elég azt a Priszkosz rhétor ál-tal leírt esetet felelevenítenünk, amely két görög talál-kozásáról szól. Az egyik maga Priszkosz, a másik pedigegy Hunniában szabadon és boldogan élő görög em-ber. Álljanak itt ez utóbbi ember szavai mintegy annakbemutatására, hogyan érzékelte az élet minőségétvalaki, aki Bizáncban és Atilia birodalmában is élt.

„Oh igen – folytatá pillanatnyi eszmélkedés után –az ember a húnoknál, ha egyszer a had munkája befe-jezve, gondtalan életet él, senki nem háborgatja, sem-mi nem zavarja. A háború minket táplál, mind azokatkik a római kormány alatt élnek, kiszivja s tönkreteszi.A római alattvalónak mások karjába kell ön életénekreményét helyezni, miután egy zsarnok törvény nemengedi, hogy fegyvert viseljen, mellyel magát védel-mezhesse; azok, kiknek a törvény a fegyverviseléstmegengedi, bármily vitézek volnának is rosszul folytat-ják a háborút, részint tudatlan, részint gyáva főnökeikáltal nyűgözve lévén. Azonban a háború baja mindsemmi azon nyomorúsághoz mérve, mely a rómaiak-nál a békével együtt jár, mert ekkor van igazán virágá-ban a kiállhatatlan szigorú adó, a kincstári ügynökökhuzavonája és a hatalmasok elnyomása. De hogyan islehetne másképp? A törvény nem mindenkire nézveugyanaz. Ha gazdag vagy hatalmas ember hágja át,büntetlen viheti jogtalankodásait, hanem szegény em-bert, oly embert ki a törvényes formaságokat nem is-meri, a büntetés késedelem nélkül el fog érni, hacsakkiköltekezve s a végtelen per által tönkrejutva kétség-beestében ítélet előtt el nem hal. Pénzért juthatni csakigazsághoz és törvényhez nézetem szerint a legna-gyobb igazságtalanság. Ha valami sérelmed van, tör-vényszékhez nem járulhatsz, ítéletet a bírától nemnyerhetsz míg bizonyos összeg pénzt előre le nemfizetsz a bíró és alárendeltjei javára.”

Priszkosz rhétor

A fent leírt esemény tanulságait levonva kijelenthet-jük, hogy még ezen a viszonylag alacsony szinten isegészen más volt Atilla birodalma, mint a vele szem-ben álló görög–római világ. Összehasonlíthatatlanulnagy minőségi ugrást jelentett Hunniában élni Bizánc-hoz és Rómához viszonyítva, akár erkölcsi, akár anyagiszemszögből vizsgálódunk. Ezt pedig nem egy jelenko-ri „elfogult, délibábos” magyar kutató, hanem egy kor-társ, a hunokkal ellenséges birodalom valamikori pol-gára jelenti ki. Azt is mondhatjuk, hogy a két életesz-mény úgy viszonyul egymáshoz, mint fény a sötétség-hez.

Atilláról azt is tudnunk kell, hogy ő a görög–rómaivilágot úgy kezelte, mint egy betegséget. Birodalma ha-tárai mentén háromnapi járóföldnek megfelelő terüle-tet hagyott lakatlanul, ahova senkit nem engedett bete-lepülni. Ehhez hasonló módon a középkorban a járvá-nyok elől védekeztek.

Az előbb említett tények majd Szent István uralko-dásának bemutatásakor kapnak igazán nagy hang-súlyt. Szent István és – Anonymus szavaival élve –„Atilla örökébe” lépő népe azonos erkölcsi, szellemi ésanyagi kultúrát képvisel a hunokkal. A Szent István ko-rabéli ún. „nyugati” világ viszont Atilla idejéhez képestmég jobban előrehaladt az erkölcsi romlás felé. Ehhezmértek lesznek majd István intézkedései is. Ne vág-junk azonban a dolgok elébe!

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9ATILLA KIRÁLY TETTEI

Atilla király minden cselekedete a mai napig üze-netértékű az utókor számára; legyen itt szó rólunk,magyarokról, vagy más népekről (a görög–római világörököseinek mondható globalizáció képviseiőiről).

A GALLIAI HADJÁRAT

Attila hadai 451. Húsvétján a galliai hadjárat alkal-mával földig rombolják a Mosel-parti Mettensis (maMetz) városát. A Húsvét hajnali felkelő nap sugaraicsak a protomártír Szent István oratóriumát világítjákmeg, mint egyetlen épületet, amely teljesen épen meg-maradt a városban. Nem hihetjük, hogy megmene-külése a véletlen műve lett volna. „Isten ostorának”(Atillát ezen a néven is említik) csapása csak ezt ahelyet és a hozzá kötődő erényeket és üzenetet ítéltemegmaradásra méltónak a középkori galliai keresztényhagyományból.

Ez két szempontból is fontos számunkra. Először is,aki ilyen mélységig ismeri a keresztény hagyományt, stiszteletben is tartja azt bizonyos mértékig, az maga iskeresztény kell legyen, bármit is hirdetnek róla maitörténészeink. Annál is inkább, mert nem egy korabelikútfő mondja a hunokról, hogy keresztények. Pl. Arany-szájú Szent János egyházatya, aki szerint a Bibliát is le-fordították hun nyelvre. Orosius nyugati gót történetíró ésSzent Jeromos szerint is a hunok zsoltárokat énekelnek.

Felmerülhet bennünk a kérdés, miért éppen a pro-tomártír Szent István? Egyrészt azért, mert a középkoriLegenda Aurea szerint:

„Az István (Stephanos) név görög eredetű, latinul ko-ronát, héberül normát jelent. István a vértanúk koroná-ja volt, vagyis az első közűlük az Újszövetségben, mi-ként Ábel az Ószövetségben. Norma, azaz szabály éspélda volt másoknak a Krisztusért való szenvedésben,a helyes cselekvésben, életvitelben és az ellenségértvaló imádkozásban.”

Ez éppen elég üzenet annak a magát keresztényneknevező nyugatnak, aki a másképp hívőt, a pogányt kiir-tandó vagy fegyverrel megtérítendő, a barommalegyenrangú senkinek nevezi, és úgy is bánik vele.

Másrészt pedig előremutató tett nekünk magya-roknak arra nézve, kit és mit tisztelhetünk Szent Istvánkirályunkban. Olvassuk el az Apostolok Cselekede-teiből István diakónus történetét, melyből kiviláglik,hogy szellemi és erkölcsi fölénye tudatában odaadjamagát a „fogait csikorgató” ellenségnek. Az István név-ben pedig a Szent Korona, a Szent Koronatan fénylikfel, mint lehetőség.

Következő állomásunk Katalaunum, a mai Chalons.Először is induljunk el nyelvi úton! KaTalauNuM = HaT-aLoM = HaDi áLoM = aKaDáLYoM! Ez csak néhány alehetőségek közül. Mit jelent mindez?

Atilla hatalma itt mutatkozik meg valójában, egyigazi hadi álom ez a csata, világok csatája; ahol leküzd-hetetlen akadályba ütközik a római világ isteni rendbetörténő visszavezetése. Atilla hatalma nem elsősorbana világuralomra való törekvésben áll, hanem abban,hogy kész feláldozni magát küldetéséért.

„...elrendelte, hogy a lovasok nyergeiből készítse-nek máglyát, és azt mondta: – Ha úgy látjátok, hogy azellenség erősebb, én a máglyára lépek, ti pedig gyújt-sátok meg. Inkább égessetek el ti, kik az én embereimvagytok, minthogy az ellenség kardja pusztítson el,vagy hogy én, aki íly sok nemzetnek vagyok a királya,fogolyként jussak a rómaiak vagg gótok kezébe, ésgyalázat tárgya legyek...”

Thuróczy János: A magyarok krónikája

Mire szolgál a nyereg? Arra, hogy a rajta lévő egyen-súlyban maradjon a lovon; ezért is lett az őszi napéje-gyenlőség, a Mérleg időszakának a megidézője. Azegyensúly harmóniát is jelent, ez ebben az esetben aztfedi, hogy Atilla kész önmaga és népe Istennel és ateremtett világgal való békés, boldog életet biztosítóharmóniáját feláldozni a világ megjobbításának oltá-rán.

A „hadi álom”, mint a Katalaunum alakváltozata arratereli figyelmünket, hogy itt egy Ikrek típusú hadviselésnagyszabású példájával állunk szemben. Ezt példáz-zák Atilla címei is: „Isten ostora, világ pörölye”. Az os-tor és a pöröly pedig az Ikrek csillagkép két alakjának,Castornak és a Polluxnak kezében található tárgyakJan Hevelius csillagtérképén. Az Ikrek típusú küzde-lemben nem a másik megsemmisítése a cél, hanem a,hogy az ellenfélből – aki tulajdonképpen önmagunkmásik fele – a legtöbb jót hozzuk a felszínre.

„A Katalauni síkon küzdöttünk egykor a latin sasok-kal, gavallér módon.”

(Csontváry Kosztka Tivadar)

A római sereg vezére Aetius, nevében ott rejlik a gö-rög „aetos” szó, ami sast jeient, latinul ugyanez Aquila.A középkori lengyel–magyar krónika Atilla nevét Aqui-lának úja le. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Aetius-ban Atilla másik fele jelenik meg, önmagát kell felis-mernie benne.

A sas minden korban a birodalmi eszme megteste-sítője volt (római sas, Habsburg kétfejű sas, Romano-vok sasa). Atilla itt kezdi lebontani azt a képet, amelyeta világ festett róla; a vérengző saskeselyű képét.

A döntő pillanatban, amikor már megsemmisíthet-né ellenfelét – hiszen Aetius seregének legütőképe-sebb csapata, a gótok elhagyják a csatateret – vissza-vonul a Rajnáig. Ebben a visszavonulásban nemcsakaz Ikrek típusú küzdelem végkifejlete, a Rák tulajdon-ságkör rejlik – tudniillik az, hogy az erősebb fél önkéntmegalázza magát ellenfele felemelkedése végett –,

Dobogó10hanem az is, hogy itt bizony aKaDáLyba (KaTalauNuM=aKaDáLYoM) ütközött Atilla földi küldetésének vég-hezvitele. Innen már csak a teljes és feltétei nélküli ál-dozat útja válik járhatóvá. Ennek állomásai lesznekAquileia és Róma.

De maradjunk még Katalaunumnál. Amikor ThierryAmadé számba veszi Atilla seregét, ott találjuk Odoa-kert, mint turciling közvitézt, és Theodomirt (az ő fialesz Nagy Theodorik) az osztrogótok kapitányát, az el-lenfél pedig a polgáriasult Róma; Thierry megjegyzi: „apolgáriasult világ minden hordaléka és a pusztai népekminden választott nagysága képviseli magát”. Tehát akatalaunumi csata a polgári (városi) világ és a pusztainépek között zajlik. Thierry – amint az munkájábólkiderül az előbbit tartja pozitívnak. Viszont mi, akiktudjuk, hogy milyen volt elődeink (a pusztai népek)életmódja, kultúrája elmondhatjuk, hogy gyakorlatilaga „Teremtett világhoz” közel állók birkóztak meg a„Teremtett világ” ellenségeivel. A polgáriasult (civili-zált) világ „áldásai” az elmúlt néhány évszázadban tet-ték sivataggá szinte fél Eurázsiát és Afrikát és szállítot-ták le az embert a rovar szintjére.

A katalaunurni csatából visszatérőben Köln városamellett történik egy első hallásra furcsa eset. TuróczyJános írja le a történetet:

„Atilla király eközben seregének egy Julius, vagyGyula nevű hadnagyát a sereg nagy részével Kölnvárosának ostromára kűldte, amelyet azelőtt Agrippiná-nak neveztek. Mialatt ő a várost ostromolta, a Rajnafolyó mély vizét hajóival szántva, oda érkezett tizen-egyezer híres neves szűz – hasonló gyülekezet nem

volt még, miáta világ a világ –, a brit király leányának,Szent Orsolyának vezetésével. Vele volt jegyese, az an-golok királyának fenséges fia Ether herceg, Cirjék pápaés még sok más egyházi és világi méltóság. Néhány,po-gány tévelygéstől megfertőzött római vezér tanác-sára az említett hadnagy a város ostromán serénykedőhunokkal együtt hatalmas lármával és kegyetlen vad-sággal rárohant a szűzek szent gyülekezetére, és egytőlegyig lekaszabolta és megölte mindet.”

A fent leírt példátlan kegyetlenséget nem értenénkAtilla erényeinek ismeretében, ha nem a csillagmítoszihagyomány felől vizsgálódnánk. Orsolya Ursula alakvál-tozata, amely medvécskét, azaz kis medvét jelent. Ezmindjárt egy csillagkép nevét is képezi, amelynek aSarkcsillag a főcsillaga. A Sarkcsillagon keresztül leheta mi közvetlen kozmikus környezetünket elhagyni, ésazon keresztül lehet ide beérkezni. Létkérdés teháthogy milyen típusú erők érkeznek innen. A történetszerint példátlan méretű Szűz-invázió érkezik a földivilág felé, amely terméketlenségével tüntet, és azzalfenyeget, hogy a mi közvetlen környezetünket ilyennéváltoztatja. Felsorakozik mögé az egész akkori egyháziés világi hierarchia. Hatalmas veszély az emberi szintűéletre nézve, mert lefokozza azt a sorozatgyártás szint-jére.

(Következő számunkban folytatjuk)

(A tanulmány közrebocsátást köszönjük a szerzőnek és Pap Gábor művé-szettörténésznek, aki a bárándi népfőiskola vezetője volt az írás születé-sekor! - a szerk.)

SÍK SÁNDOR:

Szent István-himnusz

István király ünnepénekÖrvendezzünk keresztények.Isten adta e napot,Fel a szívvel magyarok:Szent királyunk, árva népedHódolattal jő elébed.Légy velünk, légy velünk!Országodról el ne veddA te áldott jobbkezed.

Országunknak építője,Ronthatatlan SzegletkőreÉpítetted e hazát.Krisztus küldte koronád.Szent királyunk, megfogadjuk:Örökséged el nem hagyjuk.Esküszünk, esküszünk:Mindörökké az vezet:Halhatatlan Jobbkezed.

Dicsőséges koronádatMáriának felajánltad.Ő vigyáz azóta ránk,Nagyasszonyunk, Szűzanyánk.Szent királyunk, esdve kérünk,Kérd a mennyben most is értünkMáriát, Máriát.Útjavesztett népedetVigye hozzá szent kezed.

Erényeid fénye – lángjaSzétragyogott hétországra.A te áldott nyomodonSzentek földje lett e hon.Szent királyunk felsír hozzádTépett szívű Magyarország:Légy velünk, légy velünk,Régi, – jámbor népedetTámassza fel szent kezed.Kérjük édes Istenünket,Kinek súlyos karja büntet,Ám ha hozzád fordulunk,Újra védő jó urunk:

Szent királyunk érdeméért,Rajtunk tartott szent kezéértMegbocsát, megbocsátS minden régi jót megáld:Szentistváni szép hazát.

(Az „Ó dicsőséges szent Jobbkéz” dallamára)

Nagyasszonyunk 1938:1, 1. („Ének a Szent Jobbról” címmel). – Piarista Öregdiák 2 (1937/1938) 9(május), 134

Sík Sándor1889-1963

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 11

Fellépésre készült a Magyar Dudazenekar, mikorIfj. Csoóri Sándor megjegyezte: „egyszer eljátszhat-nánk közösen az Örömódát is..” (..?) ..majd folytatta:„...ugyanis ez a mű egy magyar dal alapján született..,nézzétek meg a világhálón Barsi Ernő néprajzkutatót,mit is mond..” ...hát én megnéztem rögtön nagyotnéztem, aztán meg… utánanéztem…

Barsi Ernő nem kevesebbet állít, mint hogy Ludwigvan Beethowen műve, a mai európai himnusz, az„Örömóda” Kisfaludy Sándor „Magyar szüretelő ének”költeményéből, illetve annak változatából született. Hatalálunk összefüggést, kapcsolatot az alkotók és aművek között, akkor joggal állíthatjuk, ismét a magyarkultúra gazdagította napjaink európai értékeit.

Célunk, megismerni a két géniuszt és műveik létre-jöttének körülményeit…

KISFALUDY SÁNDOR (1772-1844)

A XIX. század magyar iroda-lomtörténete azzal kezdődött, hogy1801-ben megjelent A kesergőszerelem, amelynek költője egye-lőre Himfy álnév alá rejtette magát.Sem azelőtt, sem azóta ilyen álta-lános hazai sikere nem volt hazaikönyvnek. Még azok is gyönyörköd-

ve olvasták, akik nem szoktak olvasni, vagy ha szok-tak, akkor nem magyar verseket. Az irodalom hívei éspártolói pedig elragadtatottan állapították meg, hogynemhiába volt a Bessenyeiék óta tartó szakadatlan iro-dalmi készülődés, íme, megszületett a magyar remek-mű. Hamarosan napvilágot látott a mű második részeis, A boldog szerelem. A sikeres költő most már kilé-pett az ismeretlenségből, most már A kesergő sze-relemből és A boldog szerelemből egységes nagy lírairegénnyé összeálló mű közös címe lett: Himfy sze-relmei. S költőjét, Kisfaludy Sándort ünnepelte azország. A dicsőség pedig még fokozódott is a követ-kező műveknél, az egymás után megjelenő, hajdan-korban játszódó verses történeteknél, amelyeket aköltő regéknek nevezett. A XIX. század első két évti-zedében nem volt ismertebb, népszerűbb és nagyobb-ra tartott magyar költő Kisfaludy Sándornál.

A siker magyarázata, hogy ez a költői megszólalás

éppen idejében érkezett, és pontosan az volt, amit vár-tak. Hat év múlt el a Martinovics-ügy óta. Az elítélteknagy része még börtönben volt, de a közszorongás las-sanként enyhülni kezdett. A politikától még féltek: ahaladók életüket vagy szabadságukat féltették a poli-tikától, a maradiak helyzetüket féltették a politikától.És végre itt volt egy olvasnivaló, amely kizárólag sze-relemről beszélt.

Amikor 1801-ben belépett az irodalmi életbe, hu-szonkilenc éves volt. 1772-ben született, egy dunán-túli nagy hírű birtokos nemes család fia volt, atyaiparancsra elvégezte a jogi tanulmányokat, de utána ka-tonának állt, egy ideig szolgált abban a bécsi nemesitestőrségben is, amelynek köréből indult el annak ide-jén az új magyar irodalom. A gyermekkora óta olvasó-verselgető fiatalember Bécsben vált művelt, világiro-dalomban is jártas férfivá, és ott vált nagyvilági társasá-gi emberré. Élete ettől kezdve házasságáig hadikalan-dok és szerelmi kalandok sorozata. A napóleoni há-borúk során francia fogságba esett. Ez is szerencsésentörtént. A franciák a fogoly tiszteket becsületszó el-lenében szabadon hagyták élni a számukra kijelöltfaluban vagy kisvárosban. Kisfaludy Sándor a Pro-vence-be került, ahol fogsága idejét egy szép és műveltfrancia nő szerelmében élte, akivel egyebek közt Pet-rarca-verseket olvasott. Szerelmes dalainak jó részeott született. Petrarca szonettjei adták az ötletet, hogykialakítsa magának a zárt rímképletű magyar lírai dal-formát, azt a két-két keresztrímből és két-két párrímessorból álló, összesen tizenkét soros versalakzatot,amelyet azóta is Himfy-strófának nevez a verstan.

A fogságból tengeren át, egy szerencsésen megú-szott vihar emlékével érkezett haza. Itt feleségül vetteazt a Szegedy Rózát, aki távolból kelt verseinek cím-zettje volt (ámbár valószínű, hogy eredetileg a dalokegy része más nőkhöz, többek közt francia szerel-méhez szólt), a költeményekben ünnepelt hölggyelbőséges birtokokat kapott hozományul. S ekkor –1800-ban – az évszázaddal együtt lezárult életének el-ső korszaka. A következő évben már kezdődik az iro-dalmi hírnév.

Kétségtelen, hogy előkészítője a magyar romantiká-nak, és a fiatalabb s haladóbb nemzedékek nem is ta-gadják meg, mindig illő tisztelettel beszélnek róla, ha-nem amikor megszólal az igazi romantika, akkor az atársadalmi haladást tűzi zászlajára. Ennek a megindulóromantikának a vezére éppen Kisfaludy Sándor tizen-hat évvel fiatalabb öccse, a nemes-nemzetes famíliá-ból kitagadott Kisfaludy Károly.

Kisfaludy Sándor és az „Örömóda”

A magyar népzene hatása az európai műzenére

KARAKAS ZOLTÁN

Dobogó12Élete végén meg akarta írni verses önéletrajzát, de

ez már töredék maradt. 1844-ben halt meg, hetvenegyéves korában.

(Forrás: Hegedűs Gyula: A magyar irodalom arcképcsarnoka)

LUDWIG VAN BEETHOVEN (1770-1827)

Beethoven és a magyar zene

Beethoven életében fiatal korátólkezdve nagy szerepet játszottak amagyarok. Arisztokratáink már elsőművének (3 trió zongorára, hegedű-re és gordonkára, 1795) előfizetőiközött szerepelnek. Az op. 1-re a bé-csi Artária zeneműkiadó cég elő-fizetési felhívást bo-csátott ki. A 121

aláíró közül 17 magyar arisztokrata: Almássy, gróf Ap-ponyi, Beleznay, gróf Berényi, gróf Brunswick, grófCsáky, gróf Cziráky, gróf Erdődy, herceg Esterházy, grófEsterházy, gróf Hoyos, gróf Illésházy, gróf Keglevich,báró Orczy, gróf Pálffy, báró Podmaniczky és a grófZichy család tagjai. A felsoroltakon kívül a gróf Batt-hyány, Koháry, báró Forray, gróf Balassa és gróf De-zasse családokkal állt szíves viszonyban a fiatal mes-ter, akikkel a bécsi szalonokban, majd Brunswickékkorompai és martonvásári birtokán ismerkedett meg.

A zeneművészet ebben az időben csaknem kizá-rólag az arisztokata családok társadalmában élt, a ma-gyar főúri kastélyokban korán megismerték és meg-szerették Beethoven zenéjét. Különösen a Brunswickcsaláddal: Ferenccel, Terézzel és Jozefinnel (a negye-dik testvér Charlotte még szinte gyermek volt) állt szo-ros kapcsolatban.

Beethoven magyarországi útjaival a nemzetközi éshazai viszonylatban is sokat foglalkoztak a kutatók. Akutatások jelenlegi állása szerint három út bizonyíthatóhiteles dokumentumokkal:

1796 - Pozsony: 1796 november 23-án tartotta el-ső magyarországi hangversényét

1800 - Buda: 1800 május 7-én koncertet adott

1807 - Kismarton: 1807 szeptember 13-án a C-dúrmise ősbemutatója Beethoven vezényletével

Major Ervin kutatásai szerint Beethoven kilenc ma-gyarországi muzsikussal állt kapcsolatban, ezek: Klein-heinz Ferenc, Fusz János, Klein Henrik, Gróf AmadéTádé, Kirchlehner Ferenc, Heinisch József, Eberl kar-mester, Ferka Ferenc, Bihari János. Beethoven termé-szetesen más utatokon is hozzájuthatott a magyar ze-néhez; a bécsi zeneműpiacon 1784 óta rendszeresenjelentek meg magyar zeneművek, és az ő művei más

csatornákon is elkerülhettek Magyarországra. A mesterkétféleképpen élt a magyar tematikával műveiben:egyszerű dallam-átvételként, valamint egyes dallamfor-dulatok, ritmus-alakzatok vagy hangulat-típusok átvé-tele, ill. ezek nyomán komponált önálló témák útján.Beethoven zenéje óriási erővel hatott elsősorban ErkelFerencre és Mosonyi Mihályra, Liszt Ferencre, Doh-nányi Ernőre, Weiner Leóra, de magára Bartók Bélárais.

Beethoven Budán

1800 május 1-7. között József nádor a pest-budaiarisztokráciával egyetemben fényes ünnepségsoroza-tot rendezett az ifjú nádorné tiszteletére: Beethoven ésa kiváló kürtművész, Punto május 7-én a budai Vár-színházban tartott záróünnepségen léptek fel, s egye-bek mellett az op. 17 zongorára írt szonátát adták elő.Beethoven Budán minden bizonnyal fogadóban szálltmeg, de már érkezése napján (1800. április 29.) kap-csolatba lépett Brunswickékkel..

Brunswick Jozefin (1779-1826) érintkezett legtöb-bet Beethovennel. 1799-ben Bécsben találkozott elő-ször a zeneszerzővel, amikor nővérével és özvegy éde-sanyjával a városba látogatott. Beethoven tanítványa-ként mindkét testvért elbűvölte a mester személyisé-ge.

Jozefin egyedülálló szerepet töltött be a nagy zeneigéniusz életében, akihez (anyját leszámítva) egyetlenmás nő sem állt annyira közel, mint ő, és egyetlen másnő sem gyakorolt akkor hatást életére, alkotótevé-kenységére...

Forrás: Martonosiné Bori Katalin és Sósné Karácsonyi Mária: Beetho-ven és Magyarország

Major Ervin: Kisfaludy Sándor a magyar zenetörténetben (Muzsika,1929)

MAGYAR SZÜRETELŐ ÉNEK

A mulatságra, szüretre vonatkozóan csak a XVIII.század végéről tudósítanak a történeti emlékek, debízvást feltehetjük, hogy öreg szokásokról beszélnek.

E források egyike az úri szüretről ad számot. Kisfa-ludy Sándor – akinek szerelmi regénye Szegedy Rózá-val 1795-ben éppen egy szüreten veszi kezdetét – a„Csobáncz” című verses elbeszélésében így verselt aszüretről:

Bő, víg s népes volt BadacsonAz akkori szüretben:Mozgott, hangzott az egész hegyFenn és alatt, kinn és benn.Urai és asszonyságiVeszprím-, Somogy-, SzalánakIfjai és leányaiMindnyájan ott valának.

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 13

Durrogtanak a mozsarak,Hogy a bércek ropogtak,Kongtak a még üres hordók,Az ostorok pattogtak.Harsogtak a tárogatók,A hegedűk zengének,Szól a duda, tapsolt a tánc,S a sarkantyuk pengének.

A nagysikerű „Himfy”-ből kilépve önálló életet kez-denek „A kesergő szerelem” (Buda 1801. 71. dal) aláb-bi versszakai, amelyeket Kisfaludy meg is zenésít, s„Magyar szüretelő ének” címen jelenik meg:

Édes, kínos emlékezet,Oh Badacsony szürete!Múlatságos gyülekezet,Te rabságom kezdete!

Ott tudtam meg, ki légyen ő,S mi légyen a szerelem;Amor nyila miként sebző,S mi az édes gyötrelem.

Nem úgy mentem, a mint jöttem;Nagy különbség volt közöttem,A ki valék az előtt,S a ki lettem, látván őt.

A XIX. sz. egyik legjelentősebb szakmai kiadója, az„Allgemeine Musikalische Zeitung” (Általános Zenei Új-ság) adja ki az 1816. március 13. számában német föl-dön, lipcsében.

ÖRÖMÓDA, BEETHOVEN A IX. SZIMFÓNIA IV. TÉTELE

Alig van még zenemű, amelyet olyan legendás tisz-telettel övezne a hagyomány, mint Beethoven IX. szim-fóniáját. Partitúráját Wagner lelkesen másolta. Debus-sy, aki egyébként nem fukarkodott éles, bíráló meg-jegyzésekkel Beethoven rovására, a IX. szimfóniáróltőle szokatlan, megindult csodálattal írt a La RevueBlanche c. folyóirat 1901. május 1-i számában. Se sze-ri, se száma a szimfóniáról szóló elemzéseknek, írá-soknak. Csak oszthatjuk Debussy csodálkozását, „hogyez a nagy szóhalmaz még nem temette maga alá a szim-fónia zenéjét”.

Keletkezésének története egymagában is kész ze-netörténeti tanulmány. Egy bonni barátja már 1793-ban azt írja Schiller feleségének, hogy BeethovenSchiller Óda az örömhöz című versének megzenésí-tésére gondol. Ettől kezdve a zeneszerző levelezésé-ben, vázlatfüzeteiben fel-felbukkannak azok az utalá-sok, témavázlatok, amelyek végül a szimfónia lassúbeérésének útját jelzik. 1808-ban komponált, op.80.Karfantáziáját már a IX. szimfónia utolsó tételére mu-tató előtanul-mánynak szokták tekinteni. 1812-benújra megjelenik vázlataiban Schiller Örömódájánakkezdősora, majd 1815-ben a szimfónia második tételé-nek kezdő témája. 1818-ban két szimfónia terve foglal-koztatja. A szóbeli feljegyzés „egy régi hangnemű szim-fónia” „ájtatos énekét” említi: ez a gondolat a kései a-Alul az ének kottával (fölötte Csokonai, „Óda a reményhez” németül)

Fönt az ének szövege németül (Alul Rákóczi-nóta kottával)

Dobogó14moll vonósnégyes híres líd hangnemű tételében való-sult meg. Az 1818-as feljegyzés „a fináléban, vagy máraz Adagióban” tervezi az énekhangok belépését. 1822-ben egy nyilatkozata ismét „két nagy szimfóniáról”szól.

Végül az egy IX. szimfónia komponálásához az el-határozó indítást a londoni Filharmóniai Társaság meg-bízása adta 1822-ben. A megbízást Beethoven barátja,Ferdinand Ries közvetítette. Ugyanannak az évnek avégén jegyezte fel magának a zeneszerző „Finale” felí-rással, D-dúrban Schiller Örömódájának első sorát aszimfóniából jól ismert, végleges dallam kezdetével. Aszimfónia partitúrája 1824. februárjában készülhetettel. Először Bécsben játszották 1824. május 7-én, Lon-donban csak a következő év március 25-én.

Forrás: A hét zeneműve: Ujfalussy József előadása (1982)

ÖSSZEGZÉS

Tény, hogy Kisfaludy Sándor és Beethoven kortár-sak voltak. Tudjuk azt is, hogy a német zeneszerzőtöbb évtizedes kapcsolatban volt a magyar kultúrával,annak elitjével. A korabeli újság (Musikalische Zeitung)kiadta Kisfaludy művét magyarul, németül, kottával ésa lényeg, hogy sok-sok évvel később egy kiadványbanzongorakísérettel, amit Beethoven szerzett! Tehát vi-tathatatlan, hogy ismerte a magyar polihisztor művét.(Beethoven számos népdalt ismert, hiszen sok feldol-gozása látott napvilágot.) Lásd alább

További tény, hogy Beethoven az „Örömódát” telje-sen süketen írta meg. Zenei nagyságát igazolja, ám amagyar kultúrával kötött örök barátságát támasztja aláa mű általa választott dallama… Ahogy Ifj. Csoóri Sán-dor fogalmazott: a két mű dallamvezetésének hason-lósága vitathatatlan. Az óda két egységből áll. Az elsősor 2. fokra, illetve a második sor első fokra történőlezárása jellegzetessége a magyar népdaloknak.

A második egység pedig egyszerűen a magyar pász-torok által megőrzött virtuóz duda improvizáció (apra-ja) feldolgozott változata.

Célunkat elértük, hiszen megvizsgálva az alkotókéletét, a műveket, a korabeli leírásokat választ kapunkkérdésünkre. Igen, igaza van Barsi tanárúrnak. Az Eu-rópai Unio himnusza, Beethoven műve, az „Örömóda”- Kisfaludy alkotásának egyik örökbecsű utódja.

Forrás: Barsi Ernő, Múzeumi füzetek 2. Sümeg, 1994. – KisfaludySándor dalban, muzsikában

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 15

A mezőgazdaság népe volt történelmünk mindenkatasztrófája után (Muhi, Mohács, trianoni feldara-bolás) a nemzet megtartó és termelést újraindító ere-je. Nem véletlen: az első világháború után a Kun Béla-téboly elsősorban a gazdákat irtotta, ugyanúgy, mintaz 1945 utáni folyamatos kommunista ország-veze-tés. A falu népét tette a legsúlyosabban tönkre. Féle-lemben tartás mellett az egymás elleni uszítás, erköl-csi züllesztés, kisemmizések, a termelési munka elér-téktelenítésével, a lumpen elemek vezetésbe emelé-sével. A törvényesített terror, a tekintélyrombolás, ahaza, a család, a nemzet, a vallás eszméinek törlésé-vel, a felelőtlenek jogi támogatásával sikerült elérni:

mindent tönkretenni, mindenkit lejáratni, a magyartüldözni, deportálni, börtönnel, vagyonelkobzássalbüntetni. Létbizonytalanná tenni az egész országot.Vagyonokat idegeneknek és dologtalanoknak átját-szani. Az országot a magyarságot kiárusítva hitel-csapdával tönkretenni. A nemzetidegen dőzsöl, míg afalvak dolgozó népe megélhetési és jogi bizonytalan-ságban vergődik.

Általános tapasztalat: A falu népe még érdeklődéstsem mutat a politika iránt. Fásult, közönyös, teljesentávol marad minden politikai megmozdulástól. Dolgo-zik, a megélhetésével törődik, nem hatja meg semmi-féle agitálás. Az öregebbje eljár a templomba, (néhaaz unokáját is elviszi), a felnőtt középkorú a munkájá-nak él, míg a volt lumpen, aki ma még támogatásból-segélyből él, a kocsmát látogatja. Hogyan jutott ide aparasztság?

A faluközösségi élete a Termelőszövetkezet előttigazságosságban példamutató volt: tiszteletre, rend-re, fegyelemre, vallás-, család-, gyerek-, szülőföld-, ha-zaszeretet-eszmékre, de elsősorban a munkára ne-velt. A falu életében a tekintély, a tisztelet meghatá-rozó volt. Tekintélye volt a jobb gazdának, a községválasztotta bírónak, az előjáróságnak, a jegyzőnek, atanítónak és főleg a papjuknak. A falu önkormányza-ta (képviselőtestület) a községi közmunkát ingyen

végeztette el, közmunkaként. A kisbíró szólításáravagy dobolására mindig tárgyilagosan a teherviselés-ben a gazdag vagyonának megfelelően érdekeltség-ben ingyen munkával végezték el. Minden falubanvolt tanító, községháza, templom, bíró, elöljáróság,paplak és csendőrpihenő. A falu életéhez tartozott agazdakör, a legényegylet, a vasárnapok, ünnepnapokmegtartása, olvasókör, tűzoltóegylet, az iskoláknálszívgárda, színjátszó kör, KALOT, rózsafüzér-társulat.Ha a falu tanítója kántor is volt, akkor dalárda. A fia-taloknál a hazafias nevelés a Leventében és a Leány-egyletben folyt. A közrendre a közbiztonságra, a bel-ső utak karbantartására, a mezei utak járhatóságáraügyelt a gazdakör. A magántulajdont, a termés biz-tonságát a választott páros férfi mezőőr vigyázta. Alopás szégyene mellett a kinézettség szégyene védel-mezte a termést. A közlegelő és erdő társulás hatá-rozta meg a tulajdonjog alapját, a legelőre járó tehénszámát, a tűzifa részesedést. A legelő gondozása, azerdő karbantartása ingyen munka volt részesedésialapon.

A pásztorokat a társulás választotta (csordás, ka-nász, csikós), akiknek a feladata az őrzés mellett abika, a kan, a csődőr ellátása volt.

A község egész mezőgazdasági területe hasznosí-

tott volt (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös, erdő).Parlag terület nem volt. A jobb gazdák a szántót a ré-teket évi kétszeri termésre hasznosították. Ismert voltaz intenzív vetésforgó. 3-4 évenként alapos szervestrágyázás volt a termőerő fokozására. A mezőbenéven át volt dolgozó ember. Több volt a haszonállat,mint a lakószám kétszerese (500 kg=1 haszonállat).A falu az adózáson túl önmagát eltartotta, sőt az érté-keit gyarapította. A gyereknevelés során tiszteletre,fegyelemre, munkára szoktatott. A termelő erő sajáttermelvényeivel szolgált energiát, mégis olcsóbb,hasznosabb és intenzívebb volt a gazdálkodás sokol-dalúsága, főleg a termék minősége a mainál. Csaknitrogén műtrágyát és emberre ártatlan permetet

Miért hallgat a falu?SZABÓ LAJOS

Dobogó16

használtak szőlőnél. Általános volt serdülő körben atanfolyamos, illetve iskolai szakképzés. A tulajdonos-nak az adott szónak, a jó gazdának tekintélye, példa-mutató ereje biztosítva volt. Igaz, a falu közösségeidegent egyenrangúnak csak idővel fogadott be, avégzett munkája és emberi tisztessége alapján.

A falu életében a legnagyobb tekintély a pap volt,a jegyző, a tanító, a postavezető és a község által vá-lasztott bíró mellett. Falunkban volt posta, jegyzőség,naponta két-háromszor autóbusz járat. Három ve-gyeskereskedés, két kocsma, de orvos és patika nemvolt. Kétféle újság járt (Pesti Hírlap, Magyar Nemzet),az iskolánál Szívgárda és Új Nemzedék volt forgalom-ban. Iparos volt bőven: cipész, varrónő, kovács, bog-nár, asztalos, ács, kőműves, kádár, tejcsarnokos.

A falu-vezetők és az öregek szavát mindenki meg-hallgatta és hittek nekik, követték tanácsaikat, paran-csaikat. Falunkban mindenki mindenkit ismert, egy-mást kölcsönösen köszöntötték. A falu alapja a csa-lád, a gyermek, a munka, a haza, a vallás, a szülőföldszeretete mellett a bizalom volt.

Az élet minden területén a hazaszeretet, az ün-nepek megtartása, a hősök és az ősök emlékénektisztelete határozta meg. A falu egész élete a szokás-jogra alapozott íratlan, de mindenki által betartotttörvény volt.

A kötelező elemi iskolai tanítás 7 éves kortól, a 6

elemi elvégzése minden gyerekre kiterjedt. Még alegkisebb településen sem maradt írástudatlan em-ber (szellemi fogyatékos, cigány). Írni, olvasni, alap-műveletekkel számolni mindenkinek meg kellett tan-ulni. Iskolai bizonyítványt a tanító csak tények alap-ján adott. Az első osztályt addig kellet ismételni, míga csemete az alapkövetelményeket meg nem tanulta.

Alsópáhokon az első osztályba 1928-ban 35 gye-rek járt ( 18 fiú és 17 lány ). A lakosság száma 1100fő volt. Ugyanott ma 3 községet összevonva alig felea létszám. Hat osztály elvégzése után még 2 évig heti1 alkalommal ismétlő iskolai kötelezettség maradt.Akkoriban 2-2 (alsó) osztályt egyetlen tanító (nő) ok-tatott délelőtt: 8-12, délután:1-4 óráig, hétfőtől pén-tekig . Az iskola az egyház tulajdona volt, összes költ-ségével. A tanítás ingyenes volt. A tanítók állami al-kalmazottak voltak.

A falu kérése: térjen vissza a bizalom, a jó erkölcs,a felelősségvállalás, a munkamorál, a tisztesség, arend, az értékek becsülete, a magyar nemzettudatkötelezettsége.

A szerző Vasokleveles agrármérnök, falugazdaMOLNÁR V. JÓZSEF szíves ajánlásával

Fizessen elő a Dobogóra!.

Állandó szerzőink: Molnár V. József, Szelestey László, Tóth Zoltán József, Tóth Ferenc, Born Gergely, Fellegi Béla, dr. Végvári József, Harangozó Imre, Bradák

Károly, Grandpierre Attila, Vetráb József, és akiknek tanításait követjük: Pap Gábor, Molnár V. József és Szántai Lajos

Megjelenési időpontok: február, április, június, augusztus, október, december, az adott hónap utolsó napja. Terjedelem, formátum: 36 oldal, A/4, színes borítóval Terjesztés: nemzeti könyvesboltok, magánterjesztők

Előfizetési díj egy évre: 5000 Ft, ami tartalmazza a postaköltséget is.Európába: 8000 Ft, Tengeren túlra: 12000 Ft.

Minden esetben kérjük tüntesse fel pontosan lakcímét!Előfizethető rózsaszín postautalványon, vagy személyesen is, Két Hollós Könyvesbolt, 1081. Budapest, Kenyérmező u. 3/a.

Bármilyen előfizetéssel kapcsolatos kérdéssel hívja a Két Hollós Könyvesboltot (299-0032).

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 17

Az alábbi két részlet Megy a gyűrű vándorútra cí-mű írásomból való, mely ékszerek, s ékes tárgyakmentén igyekszik szkíta–hun–magyar múltunkba bepil-lantást nyerni.

Nézzünk az aranycsészék fenekére s lássuk, mit tar-talmaznak. Mint már említettük, szkíta eredetmon-dánkban szerepel az égből hullott aranykincsek között.(1. kép) Az ég „ajándéka”, az égi kötelék egyik záloga,ennek okán szentséggel bír. A csésze a kupa-kaponya-koponya láncolat része, olyan spirituális eszköz, mely-lyel a belőle italozó a spiritusszal, azaz szellemi-lelkisűrítménnyel töltekezik. És mivel égből kaptuk – mi-lyen is a magyar nyelv! –, aki „kapatos” lesz a belőle fo-gyasztott italtól, az a magasságossal léphet kapcsolat-ba. Vagyis, ha a benne lévő ital a szóló-szőlő nedűje,akkor „beszélő viszonyba” kerülhet Teremtőjével.

A szilágysomlyói darabok egészében, a szeged-nagyszéksósi elektroncsésze töredékesen megmaradtállapotában is érzékelteti azt a „metafizikus” élményt,milyen lenyűgöző lehetett az aranyfényben szikrázónedű, a kortyonkénti íz, illat és szín együtthatása,miközben szó szerint feltárult az ivó szeme előtt azékesség.1 (2-3. kép)

A virág szirmainak formája megidézi a tengeri suga-rasan elhelyezkedő szemeit, s hogy ez nem véletlen,azt jól példázzák az ég tengeréhez kötődő virágossá-gok-világosságok. Az „ég mennyezeti” között igengyakran találkozunk hasonló „tengeri-szirmokkal”, deilyen mag-formák telítik „Világ világa, virágnak virága”

dicsfényét, továbbá számtalan faragás, hímzés, ésegyéb tárgy hordozza kép-jelét.2 (4-8. kép) A tenger ésa szeretet, illetve szerelem szoros kapcsolata hangotkap népdalainkban is:

„Régi szeretőmértMit nem cselekednék, Tengerből a vizetKanállal kimerném”.3

Az ékes aranycsészéből italozó – a fém fényének ésaz áttetsző folyadék tulajdonságának okán – nem csakakkor találkozhat az alant elhelyezkedő ékességgel,mikor kiüríti annak tartalmát, de a fénytörések és tük-

Nézzünk az aranycsészék fenekéreSZABÓ ANTÓNIA

1. ábra: Forgó lovakból kirajzolódó svasztika. Szkíta aranycsésze.

(Gold der Steppe Archaologie der Ukraine c. könyv nyomán.)

2. ábra: Aranycsésze a szilágysomlyói kincsből. Szilágysomlyó.

(A gepida királyok aranykincsei c. katalógus nyomán.)

3. ábra: Szeged-Nagyszéksósi elektron csésze. (Bóna István: A hunok és nagykirályaik c. könyv nyomán.)

Dobogó18

röződések fizikai tulajdonságának eredményeként,már akkor felszínen láthatja lebegni azt, mikor áldo-másra emeli fel.

Az ékesség szó szerint is megmutatkozik, ha a kö-vetkező csészék aljára nézünk. (9 és 12. kép) Az ital vér-ré válik, és folyamodványává az atillaságnak, kit mon-danak és tartanak szkítának, hunnak és a magyarok elsőkirályának. Minden egyes áldomás, minden egyes felmu-tatás Atillát, egyben „messzi folyamú” vérvonalát idézimeg. A köteléket, megkötő varázsszem biztosítja. Pör-gessük meg nyelvünkön: amikor az áLDozónak leeresz-kedik ToRkán az iTaL, áLDozati LéTet él meg.4

A csésze ékessége tehát nem egyszerű díszítgetés,ékessége az ég része, s mikor az áldomásozó ajkáhozemeli s fenékig üríti tartalmát, úgy jelennek megszámára a csillogó, fénylő ég-ékkövek, mint látóhatárfölé emelkedő, tengerből megszülető csillagok. Mireelfogy az ital, s lényének részévé válik, tiszta aranylófény kápráztatja el szemeit, s szó szerint megvilá-gosodik, mivel a virág napvilágra kerül. Az előtűnőékesség egyszerre megidézheti az egész Világe-gyetemet, az ég küldötteit, a közénk született Ember-

4. ábra: Zabolai festett mennyezetkazetta. Középen a tenger(i),mint sugárzó fényforrás, a sötét háttérben pedig a tengernyi csillag

képviselői. (Koszecz Sándor felvétele nyomán.)

5. ábra: Krisztus tengeri dicsfénnyel a nagygalambfalfi freskón.

(Fényhozók c. könyv nyomán.)

6. ábra: Fotográfia a tengeri keresztmetszetéről. (Mivel nem színes felvételben látjuk, idézzük fel: a belseje fehér,

amiben a magok ülnek az vörös, a magok Nap-sárgák.)

7 ábra: Faragott tükrös Vas megyéből. (Sáfrány Zsuzsa: A tükrös c. kiadvány nyomán.)

Megjegyzendő, hogy dunántúli faragásoknál tengeri-szem formáraerősen emlékeztető úgynevezett rozetták sűrűn előfordulnak.

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 19fiát, vagy Tengernek Csillagát, a szépség, a harmónia,a szerelem képviselőjét.

Aki ilyen csészéket készít, aki ilyen csészékből isz-sza szertartás-italát, aki minden egyes korttyal égi ésföldi őseinek áldoz, az nem osztogatja akárkinek azilyenfajta kincseket, sem „beosztottaknak” s főkéntnem idegeneknek. Tudniillik az idegent nem érdeklik aszellemi tényezők, a „fellelkesített” tárgyak ég-föld kö-zötti közvetítő szerepe, az adott nemzetség hitvilágá-ban betöltött szerepe.5 Ahol, vagy akinél előfordul, ottmár felmerül a szkíta-hun-avar-magyar rokonság, le-gyen az vérvonal-, vagy égi kapcsolatok egymásbólfakadó láncolatának okán.

8 ábra: Cifraszűr hímjei Palócföldről. (Malonyay Dezső: A magyar nép művészete. Hasonmás kiadás,

Helikon Kiadó, Budapest, 1987. V. köt. nyomán.)

9. ábra: Aranycsésze a szilágysomlyói kincsből. Szilágysomlyó.(A gepida királyok aranykincsei c. katalógus nyomán.)

12. ábra: Fa alapú hun csésze rekonstrukciós rajza. (Bóna István: A hunok és nagykirályaik c. könyv nyomán.)

11. ábra: Avar-kori fa csészének kiegészített rajza. Ugyanaz apántolás-típus, mint a szilágysomlyói aranycsészénél.

(Az avarok aranya, a nagyszentmiklósi aranykincs c. könyv nyomán.

Helikon.)

10. ábra: Arany granulátumos veret csésze

oldaláról a kunbábonyi fejedelmi lelet-ből.

(Kiállítási ismertető nyomán. Fotó: Kiss Béla)

13. ábra: Szkíta aranyveretes fa csésze rekonstrukciója. (Gold der Steppe Archaologie der Ukraine c. könyv nyomán)

Dobogó20

Egyesek azt kürtölik és visszhangozzák országnak-világnak, hogy Atilla kapzsiságától űzve rabolta és sar-colta végig a fél világot, mert kellett neki a sok arany,pusztán, mint értékes matéria, s így tartotta tirannusi –értsd: zsarnok, önkényúr, durva, kegyetlen, erőszakosúton hatalomra jutott – mivoltát. A szilágysomlyóiaranycsészékkel kapcsolatban, az elfogultsággal nemvádolható műítész sem tudja figyelmen kívül hagyniAtillát, s Priszkosz rétor megfigyeléséből ennyit meg-enged: „…csak Attila ivott tüntetőleg faedényből”.Láthatóan nem érti ezt a tirannusi hóbortot. Ha Atillanagykirályt a Nap fénye-fémje ragyogta is körül, nekimagának a fakupával, azaz a Tejút-fa energiájával voltdolga.6 Ma már jó pár olyan szkíta és hun-avar aranytárgy-maradványt ismerünk, amelyek mutatják, hogycsak részben voltak arannyal borítva az egyébként faivóalkalmatosságok. (10-14. kép) A szkíta arany dom-borítás jelei egymásba íródó, egymásból kifejlődőfolyamatok mentén közli a világról alkotandó képet. Afejek és a kacskarigók szellemi úton való teremtésre,az egymásból való kibomlás folyamatosságra-folyto-nosságra utalnak, az egymásból következő-kipördülőméretarányok teremtő-spiráljai újabb és újabb nem-zedék-születést „irányoznak” elő, vagy éppen valósí-tanak meg (mint a 10/l. képnél).7

kkk

Na és hogy állunk az „őslakos” keltákkal? Fentebbmár ráláttunk ismérveikre, de pár tétel erejéig időz-zünk még el. Úgy mondják, hogy hazánk peremére,pontosabban a Kárpát-medencéhez, az „őslakos” kel-ták Kr. e. 400 körül érkeztek meg. Ezt megelőzőencsak a szelük érkezett: „…feltehetően Csehország felőlérkeztek kelta kultúrhatások”.8 Ilyen hatás-eseménybemindig belebotlunk. De érdeklődjünk a’ felől, hogy akelták miként lettek „őslakosok”? Amikor idejöttek9,találtak egy vidéket, mely két részből állott, ahol: „Ahatalmas halomsírok, erődített telepek tehetős arisz-tokrata rétegről tanúskodnak.” 10 Ez korábban az emlí-tett Hallstatt-kultúrához tartozott, melyet, mint tudjuk„áthatott” a szkíta kultúra. Tehát a két rész egyike az„áthatott” Dunántúl volt, ahol főként csak arisztokrá-

ciát emlegetnek. Ennek népességét: „…az illyrrel ro-kon nyelvet beszélő pannonok alkották”. A másik részneve: Alföld, ahol: „steppei eredetű kultúra alakult ki”.11

Vegyük sorra ezeket az állításokat. A kelták szállás-foglalását kijelölő térképeken azt tapasztalhatjuk, hogyaz fedi a korábban „szkíta kultúrájú egyedek” befo-lyása alá került keleti Hallstatt-kultúra területeit.12 A ha-talmas halomsírok, kurgánok, kun-, vagy hunhalmok„Szitya Fejedelmek Sírhalmai” – ekképpen összegziHorvát István.13 Ő szintén azt írja, hogy az illyrek egynyelven beszéltek a pannonokkal, de azt is kifejti,kiket lehet pannonoknak nevezni. Erre mindjárt ráté-rünk, csak előbb tisztázzuk az Alföld népességének ho-vatartozását, akikről azt írják: „steppei eredetű kul-túra”. Ezt is említettük fentebb, de érdemes szó szerintis megismernünk ennek a kultúrának a teóriáját: „…ko-rábban a kimmer törzsszövetséghez tartozó, későbbszkíta hatás alá került iráni sigynnákból (ezt Hérodoto-sz alapján Harmatta J. mutatta ki) és az őslakosságból”tevődött össze.14 A történelem vegykonyhájában így ala-kult: kimmerekhez tartozó, szkíta hatás alá került iránikereskedők – ebből lett anno, az alföldi „steppei kultú-ra”. Ezen vegyülettel már könnyen megmagyarázható,hogy a kelták művészetébe hogyan keveredett bele„kimmero-szkíta” művészi hatás.

Kiket értsünk illyr, azaz pannon etnikum alatt. A fen-tebb említett Horvát István széleskörű búvárkodásaeredményeként, forrásokra hivatkozva, sokat segít osz-latni a homályt. Leírja, hogy a szkítákon belül a jászokíjászok voltak, kiket többek között hívtak Jas, Jazyx,Toxotae, Panjon, Pannon, Sagittarii stb. néven.15 A kíná-latból tehát világossá válik, hogy Jász ország egyenlőPanjon vagy Pannon országgal, tehát szkíta-fajú lakos-ságot kell itt tudnunk, s hogy az ősiség honnan ere-deztethető, azt meg éppen a Sagittari árulja el, mert ezbizony egyenlő a Nyilas csillagképpel. A magyar (kiszittya ősökkel rendelkezik) pedig éppen a Nyilas alárendelt nép, melynek égi hona a Tejút szikja felé kere-sendő, léte ebben a magosságban teljesedik.

Ezekre a gondolatokra szokták mondani, hogy„délibábosak”, s főként „tudománytalanok”. Tudo-mányt emlegetve, nézzük meg milyen következtetéseksora rajzolódik ki genetikai, azaz örökléstani vonalon.Ugye azt halljuk lépten-nyomon, hogy népek mentek,népek jöttek, keveredtünk. A genetikai kutatások meg„azt a megállapítást teszik, hogy az európai férfiak80%-a az őskorban már itt élt férfiak utóda.”16 Továbbieredmény a „Hazai etnikumok/populációk genetikaistruktúrája” címet viselő tanulmányban, hogy „A X-XII.századi honfoglaláskori temetők csontmaradványaibólvégzett fosszilis mtDNS vizsgálatok 36%-ban ázsiai és58%-ban európai haplocsoportokat mutatnak /…/ AzEu18 és Eu19 vizsgálata a magyar férfiak eredeteszempontjából érdekes eredményekhez vezetett. AzEu18 és Eu19 egy eurázsiai markerből, az M173-asmutációból vezethető le, mely körülbelül 35-40 ezerévvel ezelőtt keletkezhetett. /…/ A magyar minták vizs-gálata alapján kimutatták, hogy a ma élő férfiak 93,3%-

14. ábra: Szkíta aranyveretes fa csésze rekonstrukciója. (Veronique Schitz: Les Scythes c. könyv nyomán.)

21MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM

ára a 4 haplotípus jellemző (Eu19, 18, 7, 4) és 73,3%-uk már a paleolitikumban itt élt férfiak utódja. A leg-nagyobb számban (60%) az Eu19-es őskőkorszakbelihaplotípus figyelhető meg. Hasonló értéket csak alengyel (56,4%) és az ukrán (54%) minták vizsgálatasorán találtak.”17

Bakay Kornél Tóth Tiborra hivatkozva a követke-zőket írja: „Számunkra, magyarok számára pedig azteszi kiemelkedően fontossá a szarmatákat, hogy azembertani anyag vizsgálata során Tóth Tibor előtt vilá-gossá vált, hogy az ún. finnugor népek morfológiai sa-játosságai nincsenek meg a honfoglaló magyarság em-bertani anyagában, valamint a mongoloid komponensis jelentéktelen, ellenben a Fekete-tenger vidéki és anyugat-kazahsztáni szarmata embertani anyag mutatjaa legnagyobb hasonlóságot az ősmagyarokkal.”18 Ezeka vizsgálatok nemde azt a látszatot keltik, hogy a Kár-pát-medencébe egymás után érkező – vagy Pap Gáborértelmezése nyomán: egy földrajzi szélességi fokon akét élhető végpont között oda-vissza hullámzó íjfe-szítő-népek mozgásának nyomán – letelepedett népekegyívásúak? Ilyen irányú kutatások fényében mindjárttöbb igazságtartam tulajdonítható akár a bibliában leír-taknak, akár a saját mondai hagyományunknak, azasztrálmítoszi keretekről nem is beszélve. Ilyen alapoksegíthetik a régészet vélt vagy valós megállapításait is.

Lábjegyzetek:

1 Bóna István igen nagy lelkesedéssel, helyére teszi a sok csacs-ka elképzelést. Krónikáink, regényes és romantikus elképzeléseinkzavaros poharába végre tiszta vizet önt: „Kereken 150 év régészetigyűjtése és kutatása bárkit meggyőzhet arról, hogy a hun korszak-nak, s azon belül a hunoknak nincs, s már aligha lesz más vagy más-féle emlékanyaga.” Vagyis annyira nincs semmi, hogy: „Egyetlen leletesik 50 000 km²-re, ha három nemzedéknyi időben számolunk,akkor 150 000 km²-re.” Bóna István: A hunok és nagykirályaik.CORVINA, Budapest, 1993. 122-130 old.

2 A tengeri, mint termény és a tenger között nem szoktak kapcso-latot keresni, de a hangzási egyezőség mentén minden továbbinélkül meg lehet tenni, és akkor ennek mentén eljutunk a tengrihez.Czuczor-Fogarasi szótárából megtudhatjuk, hogy a tengerrel rokon-hangzású a mongol-tatár tengri, ami „ég, istenség, isten” jelentésű!Ezek összefüggését példáink támasztják alá. Czuczor Gergely-Foga-rasi János: A magyar nyelv szótára. I-VI. Pest. 1862.

3 Szántai Lajos értelmezése szerint a „régi szerető” alatt a magyarősvallás értendő. Így a csillag-, vagy Fényvallásra kapunk utalást. Ésmivel a tenger az ég tengerét is jelenti, a kanál-képlet a Nagymedvecsillagképpel egyeztethető, mivel ismeretes ennek Merőkanál eln-evezése is, például az észak-amerikai indiánoknál.

4 A kiemelt mássalhangzók „működésének” mikéntjét lásd: PapGábor: Népművészetünk „képírási” jelentésszintjének néhány sajá-tossága. In.: Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népmű-vészet. Pódium Műhely Egyesület – Magányos Kiadó, Debrecen,1993.

5 Elég csak az aztékok, vagy inkák aranytemplomainak és tö-ménytelen szent tárgyának beolvasztására gondolnunk.

6 Atilla fakupájáról és aranysátráról, a Nap-úthoz és a Tejúthozvaló viszonyáról lásd: Pap Gábor: Jött éve csodáknak. A csillagmí-toszi hagyomány élő Atillája. Szabad Tér Kiadó. é. n.

7 Az ilyen összevető „délibábos” gondolatok megelőzésére szol-gál Bóna István azon leirata, miszerint az itthon talál fémpántos fa-csészék típusa: „nem függ össze közvetlenül a szkíta kori fémpántosfaedényekkel.” Bóna im. 221 old.

8 A szerzőtől azt is megtudhatjuk, hogy a kelták érkezését egyközel 300 évvel későbbi „kivonatban” lévő adat alapján következtet-ték ki, mivel ugyanakkor „törtek be” Itáliába is. Szabó Miklós: Akeleti kelták nyomában Magyarországon. Corvina Kiadó. Budapest,1971. 10-11. old.

Ráadásul a helyszínmegjelölés olyan képzetet kelt, mintha Cseh-ország akkor létezett volna – ilyen kinyilatkoztatások a csúsztatásokmelegágya.

9 Senkinek nem szúr szemet, hogy az „őslakos” fogalom nem fe-di az „jövevény” fogalmát?

10 Szabó Miklós: Im. 10. old.11 U.o. 10. old.12 Egy példával éljünk, az őslakosok temetkezésével: Bata

környékén jelenlegi tudásunk alapján 126 halomsír található, ezértis nevezik ma Százhalombattának. Az őslakosságot illetően pedig,kimutatott tény, hogy folyamatában létezett például ezen az adotthelyen is, ahol úgynevezett középső őskőkori (Kr. e. 150 000-40000.) eszközlelőhelyet tártak fel. Lásd még a genetikai kutatásokidevonatkozó megállapításait.

13 Horvát István: Rajzolatok. A’ magyar nemzet legrégiebb törté-neteiből. Főnix Könyvek, Debrecen, 2001. 38. old.

Ugyanitt említést tesz arról, hogy voltak kik ugyanazokat ahalmokat a keltáknak tulajdonították. Az ilyen irányú megnyilatkozá-sok arra mutatnak, hogy a kelta kultúra összefüggést mutat, vagyis akeltáknak nevezett népesség nem különbözik hagyatékában. Ahalmokat illetően még írja Horvát István: „Számtalan e’ féle Kún-halmok vagynak a’ Fekete Tenger mellett, Kis Ázsiában, Baby-loniában /…/ Pártus Országban, Olasz országban /…/ és hihetőlegmindenütt, a’ hol Szityák laktak.” 39. old.

14 Szabó Miklós: Im. 10-11. old.15 Horvát im. 14. old. Ez szempontunkból azért figyelemreméltó,

mert az úgynevezett Illyricumot gótokkal, majd rómaiakkal fedik le,ugyanúgy, mint Pannóniát. A gótokhoz idézzük ide Horvát Istvántólazt a fejtegetést, miszerint: „A’ Gothusokról is feljegyeztetett, hogyezek többnyire Kun nevekkel éltek”.

16 Béres Judit: A magyarországi népesség genetikai rokonsága.In.: A genom. Szerk.: Hídvégi Egon. Széphalom Könyvműhely, Buda-pest. 184. old.

17 Béres Judit: Hazai etnikumok/populációk genetikai struktúrá-ja. Forrása jelöletlen fénymásolat. A lengyel és ukrán megfeleléstovábbgondolásra érdemes, mert a lengyelek magukat polacy-nakhívják, igen ám, de a lengyelek połowcynak, az oroszok megpolovicinek hívják a kunokat is, kiket más – török – néven kip-csakoknak neveznek. Ezt az elnevezést boncolva az a megállapítás,hogy a szó második tagja a çak azt jelenti, hogy szaka, azaz szkíta.Érdekes módon a jelenlegi ukrán területeken, beleértve a kimmerek,szkíták és gótok lakta Krím-félszigeten is tudják őket!

Béres Judit mindkét munkájából, és több kutató hazai öröklés-tani leírásából kitetszik, hogy a kutatás folyamán igyekeznek atörténészek, nyelvészek, stb. által felállított tézisekkel valahogyanszinkronba kerülni, amelyek néha természetesen paradox gondola-tokat szülnek. Így fordulhat elő, hogy idézett szerzőnk, ha a vizsgála-tok minden oldaláról azt tapasztalja, hogy a magyarok egyáltalánnem mutatnak genetikai rokonságot a finnekkel, s ezt pár mondatonbelül többször körülírva kifejti, mégis megjegyzi – érezhetőenszámára is megmagyarázhatatlan módon –, hogy „a nyelvi rokonságnem jelent feltétlenül genetikai rokonságot”. A genetika őt (őket) iga-zolja, mert már régóta köztudott, hogy a finnugor elmélet egy hamistörténelmi „kreatúra”.

18 Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai I. ua. 182. old.

Ha értékes könyvet, CD-t, vagy előadásokDVD-felvételeit szeretné, esetleg a Dobogó,

vagy a Dobogkő régebbi számait, akkor:

http://kethollos.huhttp://kiralyikozpont.hu

Dobogó22

...Magyarország mediterrán borvidékén, a villányiborvidékhez tartozó Palkonya nevű falu területén, So-mogyi Tibor kiváló szőlőtermesztő és borász birtokánépült fel 2006–2007-ben, szőlőmunkások számára,szolgálva menedékül és tájékozódásul. E kicsiny kiskápolna természetes anyagokból készült: helyi ter-méskőből, kézi vetésű téglából, méhviasz falszigetelés-sel, égetett agyagcserépfedéssel, mészhabarcs vako-lathímekkel. Az épület helyének és tengelyének kitű-zése is hagyományos középkori módszerekkel történt:pálcás (radiesztéziás) helymeghatározással, SomlósiLajos jóvoltából.

A kápolnát augusztus 24-re, Szent Bertalan napjáratájoltuk: ekkor a felkelő nap sugarai megvilágítják aszentélyt és benne Szent Bertalan képét, hozzásegítvebennünket is a megvilágosodáshoz: a bennünk lévőszent bertalanság, mint tulajdonság, megtalálásához.

Bertalan egyik legendaváltozata szerint nagy tudásúrabbiknál tanult, ma úgy mondanánk: értelmiségi pá-lyára lépett. A keresztény hagyomány Bertalant – Krisz-tus által történő elhivatása előtt – Nátánáelként tarja

számon. János evangéliumában Fülöp apostol hívószavára: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a prófé-ták írnak, a názáreti Jézust, Józsefnek fiát!” – Nátánáela tanult leckét felmondva, a jobban tudás gőgjével el-határolódva így válaszolt: „Názáretből támadhat-e vala-mi jó?” Ezzel vélt jólértesültségét a tapasztalatok eléhelyezte. Bár tiszta volt, mégis steril. Tanítvánnyá Krisz-tussal történő személyes találkozása tette, de jellemzőmódon nem testi gyógyulások, nem csodák, hanemKrisztus szellemi fensőbbsége győzte meg.

Maga Krisztus mondta róla: „Íme egy igaz izraelita,akiben semmi álnokság nincsen.” Szent Bertalan apos-tol élete végéig megőrizte tisztaságát. Nem véletlenüllett tehát a Szűz havának szentje. Legendája szerinthaláláig, huszonhat éven át, ruhája és saruja, se megnem avult, se be nem piszkolódott. Mártíromságotszenvedett. A kereszténység korai időszakában kele-ten Bertalan keresztre feszítésének hagyománya élt,míg nyugaton lefejezéséről tudtak. Elevenen történőmegnyúzása, azaz hogy halála előtt Bertalan bőrtelen-né vált, csak később terjedt el, nagy valószínűséggelmagyar hatásra, mint ahogy Nátánáellel történő azono-sítása is épp ezidőtájt kezdődött – Keleten a IX., Nyu-gaton a XI. századtól. Bertalannak Krisztustól történőelhatárolódásáért, saját bőrétől, azaz a külvilágtól valóelhatároló szervétől kellett megválnia. A csak a felszínburkát látó ítéletéért a saját testének burkától való el-határolódást kellett megtapasztalnia. Nem büntetés-ből, nem azért mert rosszabb volt nálunk, hanemtanulságképpen. A mi okulásunkra, segítségképpen.

Története azért eleven és tanulságos számunkra,mert Nátánáel hibáját mi is naponta elkövetjük: fel-színes, vélt jólértesültségünket sokszor az embertár-sainkkal való érzelmi azonosulás elé helyezzük. A jól-értesültség önmagában hiánybetegség, a szívvel, a lé-lekkel való együttgondolkodás mellőzéséből fakad.Lelki indítéka: a (jobban) tudáson keresztül a min-denáron való bizonyosságra való törekvés, a bebiztosí-tottság érzésének elérése – a Gondviselésre való ha-gyatkozás és a Lélek általi vezéreltség helyett.

A magyar néphagyományban Szent Bertalan a szől-őhegyek egyik védőszentje. A szőlőt dézsmáló mada-rak ellen a napján (névünnepén) kezdtek el kerepelni.A régiek szerint, amilyen Bertalan napja, olyan lesz majdaz ősz is. A Bertalankor szedett gyógynövényeket sok-kal hatásosabbnak tartották. Szent Bertalan napján aszőlővel már nem szabad és nem is lehet semmit semtenni, a jó termésért imádkozni azonban felettébbajánlott. Bertalan apostol azonban a magyar művelt-ségben nemcsak a borhoz kötődik. Neve bokornyi ha-sonló hangzású és rokon jelentésű régi magyar szóvalegyütt, különös módon apostolságának, mint egyfajta

A palkonyai szőlőhegyi Szent Bertalankápolna...

GRÁTZ ANTAL

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 23tulajdonságcsomagnak a legendáiban megörökítettszentséges tulajdonságait örökíti tovább.

Ebből néhány: Ber-talan=bértelen volt; gyógyító te-vékenységéért nem volt hajlandó bért elfogadni. Bár-talan, azaz vágytalan volt, a „bár csak…!” óhajtása nél-küli. Bir-talan volt, mert nem óhajtott semmit sem bir-tokolni. Legendája szerint soha szükséget nem szenve-dett, angyalok táplálták. Az erdélyi Szék falvának SzentBirtalan néven ő a védőszentje. Bor-talanul élt, vagyisjózan, tiszta tudattal. Ezt a bortalanságot azonban túl-zásba is lehet vinni. A bor a lélek görcseinek kiválóoldószere, de ő, még mint Nátánáel, Fülöp örömhíreellenére sem volt hajlandó mások tapasztalatában osz-tozni, mások örömében feloldódni, nehogy a tudott,tanult elvek, a tudás, s a birtoklásukkal járó bizton-ságérzet – csorbát szenvedjenek. Végül, további szó-pörgetéssel: Bertalan bőr-telen lett, mert elevenenmegnyúzták. A további magánhangzókkal alkotott szó-gyökök bur-, bür-, a burok és a bürke is, a bőrre, a fel-színre utalnak, sőt a bor- is, lásd borít, beborít. Ahogya bor a testet és a szellemet, vagyis az elveket és amegvalósulást összekötő, vagy azokat elválasztó lé-leknek az itala, úgy a bőr is a külvilág, és az akara-tunkat hordozó belső világunk közötti elhatároló,ugyanakkor azokat összekötő szervünk.

Ami mindebben egyszerre döbbenetes és örven-detes: nyelvünknek e nyilvánvalóan régi, és egy bokor-ba tartozó, – itt fosztóképzővel bővített – szógyökeimintha készen állva várták volna a bertalanság magasszintű, Szent Bertalanban történő megtestesülését. Alineáris időt és a kauzalitást, az ok-okozati sorrendetmellőző, ugyanakkor a jobb agyfélteke képi melléren-delésére épülő fenti összefüggések nem példanélkü-liek nyelvünkben. Magam mindezt úgy nyugtázom,hogy a magyar nyelv még mindig vagy a teremtéshez,mint forráshoz igen közel álló nyelv, vagy pedig azajándékok és a kegyelem nyelve. Vagy mind a kettőegyszerre.

Szent Bertalant a borrá válni készülő szőlővel valórokon sorsa tehette a szőlőhegyek egyik védőszen-tjévé. Ahogy a szőlőszemeket bőrük eltávolítása indítjael a borrá nemesedés útján, hasonlóképpen az apos-tolt is, bőrétől történő elválasztása indította el a mártír-rá válás útján. Elgondolkodtató párhuzam. A hagyo-mány szerint megnyúzott bőrét vállára vetve indult elutolsó útjára...Vajon a kegyelemnek miféle borát, aléleknek milyen italát kellett megtapasztalnia a leg-endáiban mindentudónak nevezett apostolnak a halálaelőtt? Nem tudjuk. Egy biztos: Szent Bertalan közelebbvezethet bennünket a kenyér és a bor titkának megér-téséhez és átéléséhez.

Szent Bertalannak a magyar történelmet formálómagyar Szent Korona életében is nélkülözhetetlen sze-rep jutott. Minderre Pap Gábor művészettörténész hív-ta fel az ország, s a Szent Korona sorsa iránt egyarántérdeklődők figyelmét: Bertalannak zománcképe az ur-al-kodó Krisztus, a Pantokrátor képe mögött, annaktakarásában foglalt helyet, nagy bölcsességgel jelez-

vén, hogy a jólértesültség önmagában nem jelenhetmeg, csak a krisztusi szeretet szűrőjén keresztül! Akápolna szentélyében mi is így jártunk el: az apostolképét az uralkodó Krisztus képe mögé helyeztük.Azonban ünnepén, augusztus 23-áról 24-ére virradóéjszaka Krisztus képét minden évben egy napra áthe-lyezzük, hogy mikor felvirrad az apostol napja, a felke-lő nap, az Igazság Napjának (Sol Justitii) földi fénye aző képét is dicsőséggel beragyogja.

Bertalan apostol zománcképét ártó kezek, feltehető-leg a Habsburgok, a Szent Korona jogtalan külfölditartózkodása idején eltávolíttatták. E kápolna továbbiszerepe az eddigiekből már kikövetkeztethető: a„Szent Bertalan”-ság mindenféle értelemben történőhelyére kerülését hivatott előmozdítani. Már nemcsakfizikai szőlőmunkások számára szolgáló menedék.Amilyen kicsiny, mustármagnyi méretű e kápolna, oly-annyira nagy feladatra hivatott: az emberi társadalomNátánáeljeit szeretné Szent Bertalanon keresztül meg-nemesíteni és az uralkodó Krisztus mögé sorakoztatni.

E megtérést szolgálják, súgják és dúdolják a kápol-na vakolatból formált külső-belső képi beszédei is:népdalhimnuszok, himnikus népi költemények a ma-gyar népművészet és népi építészet formanyelvén.Ahogy a bejárati homlokzat is mutatja: terelnek,térítenek bennünket a cél, a bennünk lévő célkeresztfelé…

Én pedig köszönöm Pap Gábornak, hogy annak ide-jén a hősök terei Szentkorona szertartás Szent Berta-lan szerepére felkért. És köszönet e kápolna építtető-jének, Somogyi Tibornak is. Szolgáljon tette jó példá-val, áldás legyen rajta.

Dobogó24

Tell Mukajárban végzett igen fontos ásatások nyo-mán a szaktudományban, majd ennek révén a nagy-közönség köreiben elterjedt a nézet, amely szerintÁbrahám ősatya itt, a dél-mezopotámiai Ur városábanélt „kivonulása” vagy elüldözése előtt. Az ásatásokatvégző L. Wooley még Ábrahám egykori lakóházát ismegtalálni vélte, az ásatási területen az arab őrök mais szívesen mutatják „Ibrahim” házának porlódó agyag-falait. Mindez azonban naivitáson alapuló elhamarko-dott következtetésnek bizonyult. A választott nép törté-nelmi előzményeinek inkább erőszakos, mintsemmegfontolt igazolásául szolgáló sikertelen kísérleté-nek. Azóta, 1920 óta előbb kétségessé vált, hogy azÁbrahám-elbeszélések városa „a káld Úr” (vö. Gen.11:28) valóban a dél-mezopotámiai településsel volnaazonos, mára viszont bizonyossá vált, hogy ÁbrahámÚr városát máshol kell keresni.

Az ugariti okmányok sűrűn emlegetik „Ura keres-kedői”-t, akiknek joguk van az ugariti király országánáthaladni aratás évadján, akik tehát kereskedelmi út-jaikon észak-mezopotámiai székhelyükről Fönícián átKánaánig vagy még délebbre jutnak el. (Vö. a Józsefetmegvásárló és Egyiptomban eladó kalmárokkal, Gen.37:25 és 28.) A bibliai Ábrahám városa feltehetőenezzel az Ura nevű várossal azonos. A Biblia „káld” jel-zője csak későbbi, anakronisztikus magyarázat: a kal-du szó az ékírásos forrásokban is csak az i. e. IX. szá-zadban jelenik meg. (Vö. J. A. Brinkmann: A PoliticalHistory of Post-Kassite Babylonia. Roma 1968.) Így aBibliában sem lehet egészen korai hagyomány, ami aztjelenti, hogy az Úr városnév azonosítása szempont-jából semmi jelentősége nincs.

„Ha Ábrahám városát nem délen, hanem Észak-Me-zopotámiában tudjuk, egy csapásra érthetővé válik,hogy miért találunk a családfán oly sok észak-mezopo-támiai helynevet személynévként”. (A Gen. 11:14 skk.g. genealógiája rendjében, Éber, Peleg, Reú, Szerúg,Náhór, Terah, Hárán.) „Ez a családfa nem más, mintegy meghatározott térség (az Eufrátesz nagy kanyarjaáltal közrezárt „folyóköz”) földrajzi neveiből konstruált,épp ezért teljesen fiktív leszármazási láncolat. Kivételviszont Ábrahám (vagy Ábrám) neve, ez tiszta személy-név, még az ékírásos névanyagban is találkozunk vele(Aba-rámi és változatai). A Biblia egyértelműen ki-mondja, – ahogy Dr. Komoróczy Géza is mondta arádió adásában (nyomtatásban is megjelent: A BibliaVilága, MRT-Minerva, Budapest 1972.) – hogy Ábrahámarámi volt. „Vándorló arámi volt az atyám…” – olvas-suk róla, a héber szöveg (Deut. 26:5) pontos értelmeszerint. Mindezt tekintetbe véve, s a lényeget illetőenelfogadva C. H. Gordon elemzéseinek eredményeit,arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a bibliai

Ábrahám-történetek annak az életformának felelnekmeg, amelyben az Észak-Mezopotámiából kirajzó ará-miak, még pontosabban talán arámi kereskedő-pász-torok éltek az i. e. II. évezred küszöbén.”

Hárán nem azonos Urhójjal. Hárán (Harrán) Észak-nyugat-Mezopotámiában, a Bálíh folyó forrásvidékén,karavánutak kereszteződésében fekvő város, Színholdisten kultuszának legjelentősebb központja. Innenszármazott az utolsó újbabilóni uralkodó, a Szín kul-tuszát erősen propagáló Nabunaid. (A több helyen isemlített „háráni nő”, a Háránban tisztelt istennő Színholdistennővel azonos. Innen a holdsarlón álló Boldo-gasszony.) A Geneszisz hagyománya a várost Ábrahámnemzetségének tartózkodási helyeként említi (Gen.11,31; 27,43; 28,10). Urhój, a mai Edessza, az Eufrá-tesz felső folyásánál lévő város, karavánutak találkozó-helye. Egy, még a XIX. században is élő legenda a vá-rost, szír neve alapján azonosította a „káldeus Úr”-ral(I. Móz.11,28), Ábrahám származási helyével.

Ezékiel próféta is ezt mondja, Jeruzsálemről, azaz azsidókról szólva: „apád amorita (=arámi), anyád hetti-ta” (Ez. 16:3). A héber megjelölés nem héberül van. Azékírásos forrásokban habiru, az egyiptomi és ugaritiszövegekben apiru formában használt kifejezés jelen-tése egyértelmű és világos: azokat az idegeneket jelöli,függetlenül nyelvi vagy etnikai hovatartozásuktól, akikkiváltak saját faluközösségükből, és más helyen ke-restek megélhetést, alkalmazást államok, városok vagyéppen magánszemélyek szolgálatában, leggyakrabbanzsoldosként. Ezt a társadalmi kategóriát akkádul a hup-su szóval jelölték, amely a bibliai héberben is meg-található: hopsí.

Ábrahám tehát így habiru, azaz héber, amikor amo-rita alkalmazói mellett szerepel (vö. Gen. 14:13.), Jó-zsef így habiru, azaz héber alkalmazója, Potifár házá-ban (vö. Gen. 39:14, 41:12.). A héber tehát nem ön-megjelölés, nem etnikum megnevezése, nem népnév.

Ábrahám és Melkicedek találkozása a Genesis egyiklegvitatottabb fejezetében (Gen. 14.) szerepel. A szö-veg szerint Ábrahám öt kánaáni király hadvezéreként,egy csatában négy idegen király felett győzedelmes-kedik. A királynevek az egyetlen Tideál kivételévelmindmáig megfejtetlenek. (Tideál a Tudhalija hettitakirály nevével lehet azonos. Ezen a néven négyet is is-merünk: I. Tudhalija 1650 körül, II. Tudhalija 1450körül, III. Tudhalija1390 körül, IV. Tudhalija 1260 kö-rül.) Azzal a Melkicedekkel, „aki pedig (melek sálém)Sálem királya, a magasságos erős Istennek a papjavala:” (Gen. 14:18.) Ez utóbbi csak azért érdekes, mertJézust is „Melkicedek rendje szerint való pap”-nakmondják később.

A bibliai szövetségeszme – innen származik maga

Úr, merre vagy?

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 25az Ószövetség elnevezés is – a Kr. e. II. évezred elejiszíriai, észak-mezopotámiai szokásjogban gyökerezik.A héber „szövetség” szónak fogalmi fejlődését a Bib-lián belül J. Begrich klasszikus értékű tanulmánya (Ge-sammelte Studien zum Alten Testament. München1964.) gyönyörűen elmagyarázta.

„A törzsek származásáról, avagy a Kincsesbarlang”című ősi irat, a szír irodalom keresztény és vallásosszellemű irodalom egyik jellegzetes, és világirodalmiszempontból is jelentős alkotása, amely a bibliai köny-vek, az Ó- és az Újszövetség történeti könyveit elmon-dó, átfogalmazó egységes irodalmi kompozíció. Beve-zető szövege: „Urunknak, Jézusnak, a Krisztusnak ih-lető erejében bízva, kezdjük el könyvünket A törzsekszármazásáról, avagy a Kincsesbarlangról, amelyeturunk, Szent Efrém fogalmazott meg. Uram, segíts ir-galmaddal! Ámen!”

Szent Efrém azonos a szír irodalom legnagyobb éslegsokoldalúbb klasszikusával, Ephraem Syrus-sal, akiKr. u. 370 körül húnyt el. Műve, vagy a neki tulajdoní-tott munka két változatban is ránk maradt. Szír nyel-ven írott példánya a 600-as évekből és arab nyelvenírott példánya a 800-as évekből. A két változat dog-matikai álláspontjában tér el egymástól. A szír változata „kettős természet elvét valló”, azaz nesztoriánusirányzat szellemében íródott, míg az arab nyelven ránkmaradt változat a heterofizita, vagy nesztoriánus ele-meket mellőzve, az azzal élesen szembenálló monofi-zita, avagy jakobita irányzatnak megfelelő tanokatképvisel. Judeo-keresztény felfogás szerint mindkettőeretnek tanítás, amelyeket különösen a chalcedoni zsi-nat (451) bélyegzett meg. Ezért a keresztény világ asaját példányait megsemmisíttette. A Kincsesbarlang aBibliából ismert elbeszéléseket részben pontosítja,újabb adatokkal gazdagítja, a Bibliában nem szereplőeseményekkel és személyekkel egészíti ki, a bibliaiszövegterjedelmét nagymértékben rövidíti. Ugyanak-kor saját kora természettudományának elemeiből isbelevesz egyet-mást, belelopja a keleti folklór elemeités az általa krisztianizált pogány mítoszokat. Így kerül-hetnek az egységes világnézetet hordozó, de egyik maelismert vallásirányzat számára sem elfogadható műbecsak a legmagasabb teológiai ismeretekben fennma-radt „adamita” és „sethiánus” (azaz: Ádámot és har-madszülött fiát, Sétet magasztaló) vallási irányzatok.

A Kincsesbarlang szövege világosabb, mint a Bib-liáé. „Sziszán király pedig egy forrásra bukkant „Deró-ginban”. Ez a máshonnan is ismert Drangiané vagyÁdorbajgán tartomány, a mai Azerbajdzsán. „NimródJókdórába, Nód országába ment, s midőn az Atrasztóhoz ért, ott találta Jóntónt, Noé fiát.”

Minden történész által ismert, de kevésszer idézettaz Anonymus gestájában is idézett világkrónika, ame-lyet Pompeius Trogus művéből kivonatolt Marcus Ju-nianus Justinus. (Magyar fordításban megjelentette aHelikon Könyvkiadó 1992-ben.) Művének harmincha-todik könyvében kitér a júdeaiak eredetére. Olyan hé-ber történetet ad elő, mely jelentős eltéréseket mutat

az Ószövetség eseménytörténetétől, és sok vonatko-zásban nincs párhuzam az általunk ismert ókori iro-dalomban. Justinos (Trogus) vélhető forrása ez eset-ben talán Poszeidóniosz volt.

„A zsidók eredete ugyanis Damascenára megy visz-sza, Syria híres városára, ahonnan az asszír királyok ésSemiramis királynő nemzetsége is származott. E városDamascus nevű királyáról kapta a nevét, akinek tiszte-letére a syrusok felesége, Atarathe sírját templomkénttisztelték, és később, mint istennőt a legszentebb val-lásos tiszteletben részesítették. (Atarathe Damascus-nak, az első zsidó királynak volt a felesége 584-550között.) Damascus után Azelus, majd Adores, Abra-hames és Ishrahel voltak a királyaik. Ám Ishraelt ősei-nél is híresebbé tette a szerencse bőkezűsége: a tíz fia.Ezért hát népét tíz királyságra osztotta, és átadta őketfiainak. Juda nevéről, aki az ország felosztása utáneltávozott az élők sorából, valamennyiüket iudaeusok-nak nevezte el, és elrendelte, hogy mindnyájan tartsáktiszteletben annak az emlékét, akinek osztályrészénmindannyian örökségként osztoztak. A testvérek kö-zött a legkisebb Joseph volt, akinek kiváló tehetsé-gétől testvérei tartottak, ezért titokban elfogták, és ide-gen kereskedőknek eladták. Ezek aztán Egyiptombavitték, és miután itt a vele született kiváló tehetségfolytán elsajátította a mágusok mesterségét, rövid időalatt a király is igen megkedvelte. Mert kitűnően értetta csodajelek megfejtéséhez, és ő alapította meg azálmok értelmezésének tudományát. Úgy tűnt, hogytökéletesen ismeri mind az emberi, mind az isteni tör-vényt, így sok évvel korábban megjósolta a földek ter-méketlenségét is. Egész Egyiptom elveszett volna azéhínség miatt, ha az ő intelmére a király nem hirdeti kirendelettel, hogy sok éven át gyűjtsék be a terménye-ket. Jóslatai annyira beváltak, hogy úgy látszott, nem isembertől, hanem az istentől valók.

Az ő fia volt Moses, akit atyja tudományának örök-ségén kívül szép külseje is kedveltté tett. Ám az egyip-tomiak, amikor rühben és bőrkiütésben szenvedtek,egy jóslat intésére a betegekkel együtt kiűzték Egyip-tom földjéről, hogy a vész ne terjedjen át másokra is.Moses a száműzöttek vezéreként titokban magávalvitte az egyiptomiak szent tárgyait. Amikor ezeket azegyiptomiak fegyverrel akarták visszaszerezni, egy vi-har arra kényszerítette őket, hogy hazatérjenek. AzutánMoses, visszatérve régi hazájába, Damascénába, elfog-lalta a Sínai-hegyet, ahová hétnapi éhezés után, Arábiapusztaságain keresztül érkezett meg népével együtt,kimerülve; ezért a hetedik napot, amelyet a nép szoká-sa szerint sabbatnak neveznek, mindörökre böjtölésselegybekötött szent nappá nyilvánította, mivelhogy ez a napvetett véget éhségüknek és bolyongásuknak. És mert em-lékezetükben tartották, hogy Egyiptomból a ragály to-vábbterjedése miatti félelemből űzték ki őket, nehogyugyanezért újra fölkeltsék maguk iránt az ott lakókgyűlöletét, óvakodtak attól, hogy idegenekkel együtt él-jenek. Ez az intézkedés azután, melynek határozott okavolt, lassanként szabállyá és vallásos előírássá változott.

Dobogó26Moses után a fiát, Arruast az egyiptomi istentisztelet

papjává, majd királlyá választották, és ettől kezdve azsidóknál mindig az volt a szokás, hogy királyaik egyszemélyben papjaik is. Hihetetlen, hogy ezek vallásiméltósággal vegyült igazságossága milyen mértékbenmegerősítette törvénykezésüket.”

A karantén, a járványügyi zárlat még ma is negyven-napos, a neve is a quarante, azaz a negyven szóbólszármazik. A menekülés útvonalát még kétszáz éve isjól ismerték. Ősi útvonal volt az, Napóleon egyiptomiexpedíciós hadai is azon vonultak. Az út felderítésétmaga a főparancsnok – a későbbi császár – végzi. Mintírja, mindössze „három sült csirkét visz magával, pa-pírba csomagolva… Mózes forrásaihoz is elzarándokol,s azon a csak apálykor használható gázlón kel át, amelyannak idején a Választott Népnek is jó szolgálatot tett.De amikor visszatér, már megkezdődött a dagály, s haj-szálon múlt, hogy a főparancsnok és kísérete bele nemfullad a tengerbe, mint a bibliai fáraó”. (Idézi Napóleonéletrajzában André Castelot, Európa 1972. 163)

Előbbiek ismeretében válik érthetővé, hogy mit ke-resett Saul a damaszkuszi úton: rokonságához tartott.A zsidók eredete ugyanis Damascenára megy vissza.(*)

A szír kereszténység a szír kultúrkörben kialakultkeresztény egyházak vallása, amelyek közé a keleti-szí-rek, (a szír-káldok, a melkiták), a nyugati szírek, (a ja-kobiták és a maroniták) sorolhatók. A keleti szír egy-ház alapítójaként Tamás apostolt tisztelik. (A keleti szírkeresztény liturgia legnagyobb központja Edessza, akorábbi Urhoj volt. Ide tartozik a káld rítus és az In-diában élő tamáskeresztények szír-malabár rítusa is. Akeleti szír liturgia legnagyobb hatású típusa az Antio-chiában kialakult görög nyelvű liturgia volt, ebbőlalakult ki a bizánci liturgia.) (A nyugati szír liturgiákhoztartozik a maroniták liturgiája, a monofizita jakobitákés melkiták liturgiája. Valamennyi közös jellemzője aszír nyelv használata.) A szír káldeus egyház volt az el-ső, a katolikus egyházból kivált egyház. A nyugati szíregyház gyökereit Péter és Pál apostolok igehirdetéséigvezetik vissza. Antiochiában nevezték először a jézusitanítványokat keresztényeknek (ApCsel 11,26).

*A zsidók eredete ugyanis Damascenára megy vissza. Justinus ír-ja Világkrónikájában (Marcus Junianus Justinus: Világkrónika akezdetektől Augustusig (Fülöp királynak és utódainak története)(Magyarul: Helikon Kiadó, Budapest 1992. 262 o.) hogy: A zsidókeredete ugyanis Damascenára megy vissza, Syria híres városára,ahonnan az assyr királyok és Semirámis királynő nemzetsége is szár-mazott. E város Damascenus nevű királyáról kapta a nevét, akinektiszteletére a syrusok felesége, Atarathe sírját templomként tisztel-ték, és később mint istennőt a legszentebb vallásos tiszteltbenrészesítették. Damascus után Azelus, majd Adores, Abrahames ésIsrahel voltak a királyaik. Ám Israhel őseinél is híresebbé tette a sze-rencse bőkezűsége: a tíz fia. Ezért hát népét tíz királyságra osztotta,és átadta őket fiainak. Iuda nevéről, aki az ország felosztása utáneltávozott az élők sorából, valamennyi iudeusoknak nevezte el, éselrendelte, hogy mindnyájan tartsák tiszteletben annak emlékét,akinek az osztályrészén mindannyian örökségként osztoztak. A test-vérek között korban a legidősebb Joseph volt, akinek kiváló tehet-ségéről testvérei tartottak, ezért titokban elfogták, és idegen keres-kedőknek eladták. Ezek aztán Egyiptomban vitték, és miután itt a

vele született kiváló tehetség folytán elsajátította a mágusok mester-ségét, rövid idő alatt a király is megkedvelte….

Az ő fia volt Moses…Moses a száműzöttek vezéreként titokban magával vitte az egyip-

tomiak szent tárgyait. Amikor ezeket az egyiptomiak ezeket fegyver-rel akarták visszaszerezni, egy vihar arra kényszerítette őket, hogyhazatérjenek.

Moses után fiát, Arruast az egyiptomi istentisztelet papjává, majdkirállyá választották, és ettől kezdve a zsidóknál mindig az volt aszokás, hogy királyaik egy személyben papjaik is.

Hm. Ezeket a forrásokat mintha nem nagyon hallot-tuk volna emlegetni…

Mi közünk van Ábrahámhoz? Sok!

Ábrahám 13 éven keresztül a föld alatt bujkált Nim-ród király elől, aki meg akarta gyilkoltatni, mert Ábra-hám nem volt hajlandó meghajolni egy bálvány előtt.A zsidó hagyományok leírják, hogy Ábrahám apja,Tháré egy bálványokat árusító bolt tulajdonosa volt.Ábrahám már három éves korában kételkedni kezdetta szobrok erejében, ami oda vezetett, hogy a gyermekösszetört néhány bálványt. Vétkéért bátyjával, Hárán-nal együtt a király előtt kellett felelnie. Amikor azon-ban Ábrahám nem volt hajlandó meghódolni egy bál-vány előtt, Nimród halálra ítélte. A király katonái elfog-ták Ábrahámot és testvérét, és tűzbe (egyes leírásokszerint egy égő bokorba) vetették őket. Ábrahámotmegvédte a hite, és sértetlenül került ki a lángok közül,de Hárán hite nem volt elég erős, ezért ő meghalt. Másforrás szerint apja, Ezera bálványokat készített, ame-lyeket Ábrahám összetört. Bűnéért tűzbe vetették,amelyet csodás módon túlélt.

Ábrahám (nevének jelentése: sokak apja/vezére)próféta volt, akit a judaizmus mellett a keresztény, aziszlám és a Bahái vallás is ősatyaként tisztel. Ábrahámnem volt zsidó, hiszen akkoriban még nem léteztekzsidók. Viszont Sém és Héber leszármazottjaként Áb-rahám sémita és héber volt. Történetét a Teremtéskönyve írja le, amely szerint Ábrahám az izraeliták, azismaeliták, a midianiták és az edomiták ősatyja. Abálványimádó Tháré (vagy Terach) fia volt, Nákhor ésHárán testvére. Ábrahám Noé tizedik és Ádám husza-dik leszármazottja volt. Harránból származott, csak akései hagyomány származtatja a khaldeai Ur városá-ból. Nuzi, Ebla és Ugarit kőtábláin fennmaradtak utalá-sok egy északon fekvő Ur nevű településre. Hárán (Car-rhae) – ahol Ábrahám apja meghalt – vidékén többolyan történelmi település neve is fennmaradt, ame-lyek Ábrahám őseinek nevét viselik (például: Péleg,Sérug, Nákhor és Tháré). Ábrahám Urban veszi fele-ségül Szárait, és Ur városában hal meg bátyja, Hárán,Lót apja, azé a Lóté, gyermekeket nemzett – az Úráldásával – a lányaival. Ábrahám az Úr parancsára in-nen indult el – minél messzebbre az ilyen hagyományúnemzetségétől – az ígéret földjére Kánaánba, hogymegérkezzen Egyiptomba…

HALASY-NAGY ENDRE

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 27

Helytörténeti adatok keresgélése közben találtamegy régi levelet:

„Szerelmes édes Atyám Fiai, Istentől jó egészségetés hosszú életet kívánok Kegyelmeteknek.

Elunván a sok heverést, az 1716-ik esztendőben in-dultam szerencsémnek keresésére Moldván átal Kozákországban és a mint régi Magyar Históriák mongyák éstartyák, a Schythiai Birodalomban azon esztendőbenteleltem egy Kozák úrnál Mitzarad (?) nevű városban.Ki is igen nagy gazdagságú ember, mivel vagyon 600Fejős Tehene, 1400 Juha, 1700 Kancza lova, 145 pari-pája és megmondhatatlan gazdagsága.

Ezen uri ember grátziájából mentem a Baltikum ten-ger mellé, 300 mérföldnyire Péterburg várostól, az ho-lott is találtam a Felséges Muszka Császárt. És ezen Fel-séges urnak parancsolatjából az Muszka nyelvnek ésírásnak tanulásához kezdtem, melyet meg is tanulván,már jól tudok írni, és az Muszka nyelven beszélni. Ésazt megtanulván lettem fő hadi Tiszté, most is azonTiszteletben Fungáló. Fizetésem esztendeig 750 ma-gyar forintok, 8 paripák, két szolgák.

Ezen Péterburgból commandéroztam Hajóhoz a Vol-ga vizen 100 mérföldnyire, melytől is a Schythiában aTanais vizen tul 100 mérföldnyire esik a Caspium Ten-ger, melyen is a rettenetes szélvészek miatt kétszerszenvedtem Gállya törést, de Isten Ő Felsége életbenmegtartott, mivel a tengernek habjain deszkákra kap-ván, kivetett a partra. Mostan Felséges uram hadaivalPerzsiában Szulák nevű helyben, a honnét is az Araráthegye, kiben Noé Bárkája megakadott, látszik. A melyis Magyarországtól esik 700 vagy 800 mérföldnyire.Táplál ugyan a szerencse, hogy még valamikor szép ha-zámat és Nemzetségemet megláthatom. (…)

Ha unalommal nem lennék, ezen országnak szoká-sairul, dolgairul egy keveset írok, mivel a históriák ír-ják, hogy az Magyarok, Hunnusok Európában Schythi-ából jöttek: én azon az országon tudakoztam, hol lak-nak és hol légyen az Magyarok lakó helyek. Rá is talál-tam, lakások volt a Volga vize mellett igen fövenyes éserdőtlen helyen. Mindazonáltal szép házakban lakhat-tak, mivel ma is kályha darabok olyak találtatnak, mintaz uj keresztény (habán) korsók, itten pedig minálunka téglák igen szélesek és szépek, melyből meg es-merni, hogy derék házakban laktak a Magyarok. (egy-kor) A királyok pedig Numra(?) nevű folyóvíz mellettlakott, Palotái jó lehet rongyosak (romosak), de mainapig is fenn állnak és azon helyet ma is híjják Pogánynyelven Magyar-nak. Magyar nyelven itten sehol sembeszélnek, Magyar faluk nincsenek, a mint pedig a ka-lendáriumban írják: 15 000 magyarok visszatértekSchythiába, azon magyarok le telepedtek a krimi Ta-

tárok között. Most is Krimben vannak a tatárok protek-tiója (védelme) alatt. Vannak ugyan két magyar faluk,melyben magyarul beszélnek, én azokban is voltam,de sehol nincs a mi országunknál, a mi Magyarorszá-gunknál szebb és jobb.

Ezen az országon bálvány imádók vannak, Csavás-zok (csuvas) Ronyva vagy Rondva nevű nemzete, a kikImádság hellyiben Kancza Lovakat és Juhokat ölnek, ahusát megeszik magok, a bőrt pedig Istennek adgyákés a fűz fára felfeszítik. Némelyek pedig a Nyúl bőritmegtöltik szénával és attul, mint Istentül szép üdőtkérnek: ha pedig eső nem talál lenni, erősen megkor-bácsolják és a tűzre teszik.

És némelyek a hólt testeket felakasztyák, némelyekmegégetik, némelyek vízbe vetik. Ki micsoda Planétaalatt születik…

Írtam Astrakánumban, a Kaspium Tenger mellett,die 2-a Április 1728.”

Tuszkay Sámuel

Az eredeti levélről a Kazinczy vő, Krajnyik József1780-ban a gönczi járás szolgabírája készített másola-tot. (Az Adalékok Zemplén-vármegye történetéhez c.folyóiratban közli Becske Bálint, 1906. XII. évf. 1-2.

Az égitestek tiszteleteMAKOLDI SÁNDORNÉ

Türkmén temető kos-szarvas fejfái (Sheila Paine, 2005. nyomán)

Dobogó28szám 59. oldalán: Egy Rákóczi-emigráns levele 1728-ból címmel.) Az Adalékok Sátoraljaújhelyben jelentmeg, mint történelmi havilap – ott, ahol ma a Ronyvaátugorható vize képezi a „hajózható” határt Szlovákiafelé, levágva Újhely és Zemplén É-i részét, illetve a To-kaj-hegyaljai (zárt) borvidék 3 faluját. (Talán nem vé-letlen a nevek egybeesése, hiszen honfoglalóink errejöttek be a Kárpátok hágóin, és vezéreik sírja leggaz-dagabban itt, a Bodrogközben, Zemplénben találha-tók.)

A fenti adat szerint pedig a Ronyva nem-zetség, mint„a csuvasok, török nép, mely a Volga középső folyá-sánál a kazáni és szimbirszki kormányzóság, a CsuvasAutonóm Köztársaság területén él (Oroszországban).Számuk kb. egy millió. (1937.) Nyelvük erősen eltér atörök nyelvtől, a régi bolgár-török nyelvből alakult. Acsuvasok az egykori volgai bolgárok leszármazottai.Főként földművesek: keresztények, mohamedánok ésrészben pogányok. (1937.) Régi műveltségük és po-gány vallásuk erős nyomokat hagyott a szomszédosfinnugor népek: cseremiszek (marik), zürjétek (komik),votjákok (udmurtok) műveltségében. Nyelvük közel állahhoz a bolgár-török nyelvhez, amelyből a magyarnyelv honfoglalás előtti jövevényszavai származnak.”(Új idők lexikona 6. Budapest, 1937. 1558.)

Így az sem csoda, hogy „pogány” módon lovakat ésjuhokat (kosokat?) áldoznak még 1728-ban is, mint aszemtanú írja. A termé-szet Kos idején való feltá-madását idéző kos-formájú sírkövek, kos-szarvas fej-fák a türkméneknél, és a Kaukázus környékén is van-nak, a lovas temetkezés, a temetésen a lóáldozat (Nyi-las erejének megidézése) pedig közismert a magya-roknál is. Mégpedig mint itt, még 1728-ban is(!) feli-dézve a honfogla-láskori részleges lovas sírok temet-kezési módját (megnyúzva), amit a magyarok is – bi-zonyítható régészeti jellegzetességként – magukkalhoztak a Kárpát-medencébe. A pusztai, nyilazó népekszimbóluma a ló, az égen a Nyilas csillag-erők megfele-lője az emberiség egyetemes kultúrkincsében.

Viszont a nyúl megnyúzása és kitömése előttem ez-eddig ismeretlen szokás volt – és főleg az, hogy meg-verik, ha nincs eső! Mivel a levélíró magyarázatát nemadja, ebből másra nem tudok következtetni, minthogyKeleten a nyúl Hold-állat, s a Hold állása felelős a vize-kért, így az esőért is! Ennek a gondolkodásmódnak alétét bizonyítja az is, hogy a halottaikat is a „Planéták”szerint temetik – vagy inkább azok elem-rendszerimegfelelése szerint: tűzbe, vízbe, levegőbe (valószínű-leg nem „felakasztva”, hanem lábakon álló sírhelyrefektetve) és talán a földbe is – amit nem említ a levélírója, hiszen az nálunk, ekkor már természetes.

A Planéták tiszteletben tartása úgy látszik a csuva-soknál mindennél előbbre való volt, s befogadták haj-dan a magyarokat.

A fentieket mi is értjük, magyar szokások analógiái-val tudjuk magyarázni – bár nálunk, már csak töredé-keiben él a Nap és a Hold tisztelete – és velük az égie-ké (a Zodiákus csillag-erőié, ahol a Nap jár.) A felkelő

Naphoz természetesen sok szokás kapcsolódik, hiszenez a kezdete a fénynek, a nappali időszaknak. (Szava-ink egybeesése is kifejezi!) Környékünkön, a Takta-közben gyógyító Szóláth János Nap-felkeltekor ment kia háza végébe, és a Napba nézve imádkozott a konkrétállat gyógyulásáért. Nem tudni, hogy mit mondott, deaz állatok a nagy távolságok dacára is meggyógyultak –gazdáik szerint. (Saját gyűjtés: Csobaj, 1989.) VigaGyula is gyűjtötte Zemplénben (1996.), hogy „a rontás

ellen a szenes vizet naplementekor készítették” – ésöntötték ki vele a bajt. Szendrey Ákos már 1959-benfoglalkozott „A napforduló és a mágikus állattartásösszekapcsolódásának kérdésé”-vel. (Ethnographia,1959. 313-339.)

Közismerten szakrális: a Napban feltűnő Szentlélekvárása manapság is, Pünkösdkor a székelyeknél, Csík-somlyón. De Magyarország másik végén, Göcsejből isemlíti, méghozzá igen korán (1914-ben) Gönczi Fe-renc: „A Nap keltét egy tál vízben figyelik. Látják azt,ahogy ringattya Mária a fiát” – természetesen a Nap-ban, tisztelve azt, szintén Pünkösd hajnalán. Mária tisz-telete a Napba öltözött asszonyé, és a gyermek Jézus(Sol Invictus), az életerőt adó, az éltető energia tiszte-lete mára már a kereszténységben átíródott, de lénye-gében megmaradt.

A Hold is, szintén Göcsejben Szendrey Zsigmond ésÁkos szerint kitüntetett népünknél: „A göcseji katho-likusoknak újhold vasárnapján külön miseénekük van:80 évvel ezelőtt még ilyenkor körmenetben kerültékmeg a templomot, s ekkor énekelték azt az éneket,amely ma már a mise végére szorult:

Bűnös ember nézz az égre, és fontold meg a napot,A jó Isten kegyelméből ma kezdesz új hónapot!Bárcsak te is az új holddalErkölcseidben megújulnál,s bűneidért sírnál!”

(A magyarság néprajza IV. 300.)

A nép főleg a gyógyításban veszi figyelembe a Holdállását: fogyó holdkor kell elküldeni a betegséget is!De a dagadó-növekvő Hold elősegíti a növények növe-

Kos alakú sírkő a XVI. századból Kaukázus környéke.

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 29kedését – mint az árapályt, a vizek dagadását és a nőktermékenységi ciklusát. Tehát ilyenkor kell elvetni amagot – a kertben is! (Mert van esély rá – szerintünk is– hogy ilyenkor lesz eső! Ha nem: a csuvasok megver-hetik a nyulat!)

Aki nálunk bővebben foglalkozott először az égites-teknek szentelt hittel, az egy pap Kálmány Lajos: My-thologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szoká-saiban. A Hold nyelvhagyományainkban. (MTA Értesítő-je a Nyelv- és Széptudományok köréből 1887. XIV. évf.5. sz. 1-20.) Szeged környékén:

„Új Hód: új Kiráj! „Új Hód: új Király!Aggyá neköm jó heteket. Az én gyerökömetJó hetekbe jó napokat A nehézség töri.Jó napokba jó órákat Te vagy a Ráadó,Jó órákba jó szöröncsét Te vagy az Évivő,Azután mög jó egésség!” Vödd le rúla!”

Bandy Dezső Erdélyben is felgyűjtött néhány fohásztaz új holdhoz: „Újság, köszöntelek!”…

Ezt Zemplénben is ismerik. Sőt: újdonság, hogy azesti csillaghoz – Vénuszhoz is – mint a szerelem „pla-nétájához” is a következő szöveggel fordulnak!

„Akinek a foga fájt, akkor szoktak a hódvilághoz ki-gyönni. Mikor az újhold felgyön, imádkoznak:

– Holdom, holdom, holdvilágom, tehozzád fohász-kodom.

A határba van egy tőgyfa, tőgyfába van egy nagy pa-jer. (pajor = kukac)

Kérdezd meg a nagy pajertól, fáj-e neki a foga!De hamarabb azt mondja. hogy:– Holdom, holdom, holdvilágom, tehozzád fohász-

kodom.Magosan vagy, messzi látszol. Ott a másvilágon láttál-e holt embert?Kérdezd meg tűle, fáj-e neki a foga!Mint ahogy nekik, nekem se fájjon a fogam!”

„Az esti csillaghoz – kérem szépen – szoktak imád-kozni. Ha valaki rosszul él: férj-feleség, akkor van hoz-zá olyan imádság a csillag előtt, és az használ!

Ha valaki nősülni akar, fiatalember, vagy fiatal lány,akkor az esteli csillaghoz imádkozik, és azt a napotmegbőtöli, és akkor oszt használ.

Az imádság:

Ókeán-hegy, óceán-tengeren túl van 12 tőgyfa. 12 tőgyfa alatt van egy sír, a sírba van egy acéldeszka. Az acéldeszka alatt fekszik szomorú … (név)szomorún, árván elhagyottan.

Menjetek 12 apostol, ássátok ezt a sírt,emeljétek a deszkát, tegyétek… (név)hogy ettűl fogva legyen velem,ne foglalkozzon más szerelmivel,

más alakokkal, csakis szeresse …(név) Mindörökké ámen!”

(Mindkettőt elmondta: Lipták Istvánné, 1968. Közli Dobos Ilona: Bodrogkeresztúri mesék és

mondák. Új magyar népköltési gyűjtemény XXII.1988. 360.)

Kálmány Lajos az 1880-as években még – megle-pően – a Markolábbal is találkozott Szeged néphitében,amit ma már csak a palócoktól ismerünk. Szőregi adat:

„– Mikor a Hód fogy, mög a Nap is: a Markaláb eszi.Mög is láccik, hogy kapkoggya.

– Milyen az a Markoláb?– A Markaláb oljan, mind a papagály madár. Mikor

meögemésztötte, lassanként kiaggya a világosságot,mint a galamb, mikor öteti a fiját, osztán kiaggya az ön-ni valót.

– Hol van a Markaláb?– A Markaláb, mikor nem lehet látni, a Napkeletfáján

van.Csak akkor gyün le, mikor fogyatkozás van.”

Hát igen: a Napkelet fája! Erről már Berze NagyJános mesélhet nekünk (Égigérő fa. 1961.) – aminekágain a Nap és a Hold „lakik” – a szertartási dobokábrái szerint. A csillagos égről sugárzó mitológiánkrólmeg Pap Gábor. Követőiknek (és a magyar őstörténetkutatóknak) az „Adalékból” – adalékul ajánlom fel afent gyűjtött adatokat.

Nagy László:

Egy csillag halálaEgy csillag halálba futvilágok a farka alatt

égbeli pávakakastördeli a holdsugarat

zuhanását csak ez a szívhallotta jaj csillagok

élek gyönyörűen a halálragyogó fia vagyok

Dobogó30

„B(eatu) Waac paulina erenum incolens vita(e)sanctitat(is) Divo Ladislao regi veneradus etiam vi-tae(?)...”

Boldog Vác pálos remete élete és szentsége SzentLászló királynak (ajánlva)…

A történelmi könyveink szerint Vác városa a XI.században a környékbeli erdőkben élt Vác remetérőlkapta a nevét. Történetírónk Thuróczy János, a’ szarvas-nak megjelenéséről emlékezik meg művében és Vá-con határozza meg azt a helyet ahol Géza király a temp-lomot építetett.

„…hogy tudni illik, ott építette volna Geysa Király a’Püspöki Széki Templomot, a’ bóldogságos Szűz tiszte-letére.” „Találtatik pedig Vátzon a’ városon kívül nemmessze a’ Duna’ partjától, a’ Pestre vezető út mellett,egy régi kápolna egy kútnál; és ebben a’ kápolnábanrégóta tiszteltetik a’ bóldágságos Aszonynak Jésusátbal karján tartó szobor képe, tökéletesen hasonlóMária Táli Képhez Posony mellett, melly egész Ország-

ban tartatik Máriának minden tsudálatos képei közöttlegrégebbieknek.”

Ebben az időben többen voltak, akik az országunkerdeibe vonultak, hogy imádkozásban töltsék az éle-tüket. A pálosok kolostort építettek Pilisben a Szentke-reszt (Keresztúr) né-ven. „Keresztben azüdvösség”. Szent Ke-reszt tiszteletére szen-telte, melynek két ün-nepét is megülte ősi-dőktől fogva az Egy-ház, (a megtalálást ésa felmagasztalást).Szent Ilona császár-nő volt az, aki meg-kereste és megtalál-ta üdvösségünk áráts így érthető, miérttisztelték őt is külö-nösképpen a pálo-sok. (Gyéressy Ágos-ton)

Látomásának ha-tására össze szerettevolna gyűjteni a szét-szóródott remetéket,ezért sorba járta azországban már meglevő nagyobb remetetelepeket. Ezután Rómába ment, hogy a szerzetalapításhoz elnyerjea Szentszék jóváhagyását. Itt pártfogásába vette Aqui-nói Szent Tamás, így nem sokára IV. Orbán pápajóváhagyta a rendet, melynek ideiglenes szabályaivalPál veszprémi püspököt bízta meg. Boldog Özséb arendet Remete Szent Pál oltalma alá helyezte. A rendelső tartományfőnöke Özséb lett. 1270-ben halt meg a

BAKK ISTVÁN – BAKK ERZSÉBET

Boldog Vác remete

TRAGOR IGNÁC (szerk.): Váci könyv címlap. Múzeum-Egyesületévkönyve Két műmelléklettel, egy hasonmással és több képpel. Vác,1907. (Pestvidéki ny.) 176 [2] p. Kiadói, illusztrált papírborítóban. 275

mm.

László herceg látomása. KépesKrónika (Chronicon Pictum) I. MagyarHelikon, Budapest, 1964. 83. old. (f.42).

Országos Széchényi Könyvtár,Budapest

Pilisszántó templom (Boldog Özséb atya) Fotó: Kovács Balázs

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 31szentkereszti monostorban, ajkán Jézus Krisztus ésSzűz Mária nevével. Gyéressy Ágoston megfogalma-zásában a magyar Pálosok Boldog Vác atyát mindigszent elődjükként tisztelték: „Talán mondanunk semkell, hogy Boldog Vácot is saját szentjüknek tisztelik apálosok. A czestochowai olajfestmény (1663-ból kb.)fehér rendi ruhában ábrázolják őt. Persze a nagyszerűtüskevári pálos fafaragások Pantheonjából sem marad-hatnak ki, a pesti Egyetemi templom egyik mellék-oltárán ma is látható kőbe faragva „B. Vaczius Eremi-ta” Ez a relif „a vallásos és művészi elragadtatás ragyo-gó összhangja.” Gyéressy Béla Ágoston disszertációja)

A mohácsi csatavesztés után a szerzetesek egyideig még védik a török ellen kolostorukat, Nógrád,Vác, és Esztergom eleste után Márianosztra is pusztításvár, olyannyira, hogy még a Buda felszabadítását kö-vető néhány évig romokban hever. Már 1711-ben a pá-los szerzetesek elindítják az újjáépítési munkálatokat,amit Széchenyi György esztergomi érsek adományatesz lehetővé.

Tudjuk, II. József a (Kalapos király) a magyar pálosrendet feloszlatta 1786-ban, vagyonukat elkoboztatta.„…A magyar pálosokkal való szoros kapcsolat ma-gyarázza még, hogy a csestochowai kolostorban tömér-dek magyar vonatkozású tárgyra bukkanunk. A temp-lom bejáratánál Szt. István és Szent László magyar ki-rályok és Szent Imre magyar királyfi életnagyságú állóalakjai láthatók. A zárda előcsarnokát UtjesenovicsFráter György, egykor itteni, majd sajóládi pálos perjel,később váradi püspök és bíbornok építtette. Erre vallaz a kö-rülmény, hogy az egész pitvar kizárólag az őéletéből vett freskókkal van borítva. A földszinti folyo-sókon a magyar pálosok őseinek olajfestményű arcké-pei őriztetnek. Ott van Szent András Zoerardus és tanít-ványa Benedek, a nyitrai remeték, Boldog Vác, vala-mint Salamon király, pálos rendi fehér kámzsában. Azelső emeleti folyosókon igen nagy kép tárja föl azt a je-lenetet, amint Nagy Lajos magyar király fényes kíséret-tel viszi Szent Pál tetemeit Buda-Szent-Lőrincre. Ugyan-ott láthatók Tamás atya, amint Mátyás király előtt jö-vendőt mond, Eusebius esztergomi kanonok, Bertalanpécsi püspök. A második emelet folyosója merőbencsak magyar paulinusok arcképcsarnoka. Ott látjukDénes kalocsai érsek, Mihály zágrábi, Péter nyitrai, Ist-ván szerémi, Szabályi János csanádi, Fráter Györgyváradi püspök képmását, úgyszintén Szent Gellért ar-cképét, ki a fölirat szerint «e Palestina Paulinum Ere-mum in Ungariam primus intulit et coluit». De legneve-zetesebb Báthory Lászlónak, a Biblia legrégibb magyarfordítójának arcképe, melynek fölirata a bizonyíték ar-ra nézve, hogy Báthory László 1457-ben halt meg. Arendi könyvtárban vannak összegyűjtve az orosz-len-gyelországi feloszlott pálos-klastromok összes könyvei,azon értékesebbek kivételével, melyeket szekérszám-ra vitetett az orosz kormány a szentpétervári, moszk-vai, kijevi és vilnai könyvtárakba. A könyvtár mellettikis épületben (jelenleg gyalogsági kaszárnya) volt eszázad elejéig a zárda nyomdája, melynek összes ma-

gyar tárgyú termékeit Ballagi Aladár írta le a MagyarKönyvszemle 1887. évfolyamában. A zárda kincstáramegfelel nevének: valóságos kincsesház. Különösenértékes benne egy szőlőtőke alakú arany monstrancia,mely 2366 darab drágakővel s 213 gyöngyszemmelvan kirakva. Itt is sok a magyar vonatkozású emlék,melyek közül kiválóbbak Báthory Istvánnak kardja ésfeszülete, valamint a Hedvig királyné, Nagy Lajos leá-nya által a klastromnak ajándékozott szebbnél szebb,drágagyönggyel és aranyfonállal kivarrott domborművűmisemondó ruhák.” „A pálos szerzet a mai napig fen-náll Lengyelországban. Az 1786-ai esemény előtt Sza-niszló Ágost lengyel király sürgetésére egy 1784. de-cember 3-án kelt apostoli brévéjével a lengyel rendtar-tomány a többitől elkülönült. Saját látogatót választha-tott 1785-től, ki egyben a egyik zárdának a perjele ésegyben az egész rendtartománynak a feje, „Reveren-dissimus” előcimet viseli. A rend előljárója Csesz-tokhovában lakik. 1862-ben kiadott „Catalogus Offi-cialumae Residentium Patrum ac Fratrum Ordinis Mo-narchorum S. Pauli I. Eremitae” szerint a rendnek 12zárdája van, csak a csesztokhovai kolostor népes, atöbbiben csak néhány szerzetes van.” Tehát a lengyelkongregáció kolostorának folyosóját öt olajfestménydíszíti, melyeken azok a szent remeték vannak megö-rökítve, akiket a rend tagjai, mint őseiket tiszteltek.Elődeik közé sorolták azokat is, akik még a rend mega-lapításuk előtt töltötték istenfélelemben életüket. Ígykerült a pálos szentek társaságába boldog Vác remete.(Gyéressy Ágoston) a fentebb látható festmény 1 méterszéles magassága 1,3 méter. A képen Vác remete egyház előtt ül, és egy könyvből imádkozik. Előtte egykereszt áll a pálosok jellegzetes fehér habitusa látható.A festményen a következő szöveg található:

B(eatus) Waac paulina erenum incolens vita(e) sanc-titat(is) Divo Ladislao regi veneradus etiam vitae(?)...

Boldog Vác pálos remete élete és szentsége SzentLászló királynak (ajánlva)…

Idehaza is mindenkor tiszteletben tartották a szentéletű remete emlékét. A XVIII. század végén is fennál-lott a város egyik házának falán a remete képe ezzel afelirattal: B. Vatius. Ez a ház a nyugati városkapu mel-lett állt és Migazzi (Migazzi Kristóf Antal: Christoph An-ton von Migazzi Trident, 1714. október 14. – Bécs,1803. április 14.) bécsi érsek, bíboros, váci püspök)parancsára 1763-ban lebontották. Természetesen De-sericius a város történetírója szintén megemlékezikVác remetéről. Desericius: (Desericzky) József, magyartörténetíró, született Nyitrán 1702-ben, meghalt Vácott1765-ben. A kegyesrendi szerzetbe lépett, tanul-mányait Győrött végezte azután tanárkodott. Rendje őtRómába küldte a rend generálisának segédéül. Ittenitartózkodását a hazai történetírás kútfőinek tanul-mányozására fordította. E munkásságának fő gyümöl-cse volt a magyarok elejéről és őseiről írt műve (De ini-tiis ac maioribus Hungarorum), mely öt kötetben jelentmeg Budán 1748-1760. ívrét. E terjedelmes munkacsak Sz. Istvánig jut. Széles olvasottságról tanúskodik,

Dobogó32de híjával van minden kritikának. Pray kemény bírálat-tal sújtotta e könyvet, miből a két tudós szerzetes köztigen éles polémia fejlődött. XIV. Benedek pápa Dese-riczky-t diplomáciai küldetésbe is küldte. Így Constan-tin Maurocordato hoszpodárhoz, (goszpodár = gazda)de ez az útja nem járt eredménnyel. Majd visszatérveVácra itt élt és itt írta meg a váci püspökség történetét1763.

Weber Henrik festő-művészt is megihletteVác alapításának le-gendája. Weber Henrikfestő azt a jelenetet áb-rázolja, mikor Géza ki-rály boldog Vác reme-tével találkozik és ígé-retet tesz neki, hogykolostort épít, melybenaztán zavartalanul él-het hivatásának.

Boldog Vácz remete,Vác (Kapás Sándor,1908) – Vácz Remeteszobra egy helyi mű-vész, Kapás Sándor al-kotása

Vác remete szobrátegy helyi művész, Ka-pás Sándor alkotta. Amű több alkalommal

költözött a város határain belül. Eredetileg a Konstan-tin tér és a Káptalan utca kereszteződésénél lévő Eme-ricana egyesületi ház oldalánál állt, mígnem a zene-iskola építésénél lebontották. Ezt követően a Géza ki-rály téri I. Géza király Közgazdasági Szakközépiskolakertjébe került. Jelenlegi helyére a Kossuth tér ren-dezése után került a szobor. „A barlang és a románstílusú templom furcsa keveredését felidéző keretbenlévő köztéri alkotás a remete mellett egy szarvast isábrázol. Ez részben utalhat a remete erdőlakó élet-módjára, de emellett többen úgy vélték és vélik, hogyaz agancsos állat szobra a Képes Krónika történetévelszorosan összefüggő szimbólum. Géza és László kirá-lyok fogadalmára, a templomépítésre emlékeztet. Amogyoródi csata előtt Lászlónak látomása volt. Képze-letében egy csodaszarvas futott át előtte, majd megálltegy helyen. Ekkor megfogadta László, hogy ha győzte-sen tér vissza a csatából embereivel, templomot építSzűz Mária tiszteletére. A viadal feltehetően diadallalzárult, legalábbis erre utal a váci Székesegyház megé-pülése, de az nem a mostani helyén állt.”

Továbbá a váci várbeli épületek régészeti feltárásanapjainkban is folyik,(?) a barbakán maradványai aközépiskola udvarán, a rekonstruált ágyúterasz a temp-lom mögött, a Duna-parti részen látható. A terasz falán2000 óta áll I. Géza király szobra, akit a Képes Krónikaszerint az akkor itt álló székesegyházban temettek el1077-ben.

Karcsú Antal Arzén ferences szerzetes jegyezte fel apálosokról Vácon: „1435-ben a váci káptalan kiváltsá-gos levele a pálosok szervezetének a naszáli villában agróvári völgyben levő két szőlőjéből Ferenc prior gen-erális iratában megígéri az Üdvözítő kegyelme a pálosszerzetesek által művelni fog és a tisztelt káptalan tag-jait, mint jótevők üdvéért hetente – egy szent misétrendel el a fent nevezettek lelki nyugalmáért a Torony-alja nevű kolostorba. „1606-ban Bocskai foglalása mi-att Vácon nem tartózkodhatott az egyetlen magyar ere-detű kedves pálos szerzetnek Pozsony-völgyében fek-vő ahol Máriavölgyi iskola működött ott tartózkodottKéry váci püspök és ott halt meg a pálos monostor-ban.”

A török idők utáni és az azt követő korszaktól nap-jainkig a Pálos-rend kiemelkedő személyiségei: FráterGyörgy, Cseppelényi György, Benkovics Ágost, utóbbváradi püspök; Kéry testvérek Ferenc és István test-vérek, Széchenyi Pál, utóbb kalocsai érsek, Ányos Pál,Verseghy Ferenc, Virág Benedek, Gyéressy Ágoston,Bolváry Pál, Árva Vince stb.

A rend tagjai közül 1 kardinálist, 4 érsek (tudniillik 2esztergomi, 2 kalocsai), 22 püspököt (nagyvárad 2, vá-ci 2, veszprémi 2, pécsi 1, csanádi 1, zágrábi 3, szeré-mi 4, tinnini 1, scardonai 2, sardicai 1, epiphaniai 1,liviniai (Lengyelhon.) 1, főpásztori álatalános helyettest3 (1 esztergomi, 1kalocsai, 1 egri) 5 prépost, 4 apát, 4kanonokot, és egy fehérvári őrt adott az egyháznak.Többek, pedig az irodalom és tudomány művelésekörül szereztek érdemeket.

Boldog Vác festményen

Boldog Vác remete szobra. (fotó: Simon Károly)

33„A rendnek az idők során zárdája volt Palesztinában,

Isztriában, Lengyelországban, Litvániában, Poroszor-szágban, Sziléziában, Morva- és Csehországban, Orosz-országban, Ausztriában, Stájerországban, sváb földön,Portugáliában, stb. Európában összesen kb. 207 ko-lostora volt.”

Emléknapja Vác remetének a Vác város névadójá-nak minden év november 26-án van. Emlékezzünkmeg erről minden évben. Boldog Vác remete kápolná-járól: a Szent Jeromos, a Szent Kristóf és Boldog Vácremete kápolnát a Sződi plébánia filiája. Ellátja Sződ-liget.

Idézzük ide még amagyar történelem fel-jegyzésiből Boldog Vác-ra vonatkozóan:

„Ez egyúttal a váciszékesegyház alapítá-sának legendája is, merta krónika szerint a her-cegek ekkor Vác tájánállottak, ahol ekkor mégnem volt város, csakegy nagy erdőség, mely-ben egy Vác nevű re-mete lakott.” DümmertDezső: Az Árpádok nyo-mában, Corvina, 2003.p. 146.

„...jegyzőkönyvében(1276) történt említésróluk, de feltűnnek nem-csak Budán és Pesten,hanem más városok-ban (Veszprém, Eszter-

gom, Vác) is. ...Remete-rendek. Pálosok. A szerzetesiéletformák között külön helyet foglal el a remeteség.”Hermann Egyed: A katolikus egyház története, AuróraKönyvek, 1973. 85, 175.

„Géza, László és Ottó herczegek s a magyarok egészserege is, kik velők valának, megszállának Vácz körül.Ott akkor nagy erdő volt s abban senki sem lakott egyVácz nevezetű szent életű remetén kívül…” A Magyar-ország Vármegyéi és Városai Központi Szerkesztőbi-zottságának közreműködésével szerkeszti BorovszkySamu, 12. kötet 1. rész Országos Monográfia Társaság,1895. p. 246.

„De Géza, László és Ottó hercegek és az egész ma-gyar hadsereg, amely velük volt, megszállottak Váctáján. És ottan volt egy nagy erdő és senki sem tanyá-zott benne, csak Vác nevű szentéletű remete, akineknevéről nevezte el később Géza herceg az ott alapítottvárost.” A régi magyarság: a magyar irodalom történetea legrégibb időktől 1772-ig. Féja Géza, Tátra 1900. p.28.

„Magyarországon a remete – rend székhelyét és fő-kolostorát: Szent Lőrincet, a Birodalom gyönyörűségesvigaszát teljesen ...az esztergomi káptalan és a szent-

kereszti remeték közötti birtokper alkalmából rögzítetta váci káptalan.” Communicationes archeologicaeHungariae, Népművelési Propaganda Iroda, 1992.

„...első szent remete tiszteletének gyakorlásában ésterjesztésében a pálosrend mindenkor kifejtett, ...Vác,1804.) már a pálosrend eltörlése után, hogy a szerzetemlékét megőrizze, tette névtelenül közzé” Katholikusszemle 21. kötet, 6-10. kiadás, Szent-István-Társulat,1907. p. 792.

„Géza, László és Ottó hercegek hadaikkal Vác körülszálltak meg. Volt pedig ott egy nagy erdőség, csak egyVác nevű szent életű remete lakta, róla nevezte el ké-sőbb Géza az itt épült várost.” László király emlékeze-te: antológia, tanulmányok, dokumentumok, MagyarHelikon, 1977. p. 39.

„Eközben Géza, László és Ottó herceg, valamint azegész magyar hadsereg, amely velük volt, Vác mellettszállt meg. Volt ott egy nagy erdőség, amelyben senkisem maradt egy szent életű, Vác nevezetű remeténkívül. Később Géza herceg ennek…” Kálti Márk: KépesKrónika, Osiris, 2004. p. 78

„Azonközbe Gejza méne Vác felé, es László atyjafiátlátá eleibe jöni nagy haddal, es mind a cseö urakkal,es menének az ...es azon pusztában lakozik vala egyvén remete penitenciát tartván holott az diadalomnakutánna Gyejza egy nagy monostort rakattata, nevezvénaz jámbor remete nevére Vácnak.” Toldy Ferenc: Ma-gyar szentek legendái a Carthausi névtelentől: az ere-deti 1859. p. 98.

„Egyik reggel az erdőben, melyet az ott élő Vác nevűremetéről neveztek el, a két testvér lóháton azon tana-kodott, hogy miképpen vezessék győzelemre seregei-ket, amikor László előtt mennyei látomás jelent meg.„Láttál-é valamit...?” Györffy Rózsa: Új magyar legen-dárium: szent magyarok történetei, 1988. p. 107.

Forrás:

Bakk István-Bakk Erzsébet: Pálos szellemiség érvényesítése amagyar oktatásban, 2010. 600. p. PhS dolgozat

Karcsú Antal Arzén: Vác története. (a sz.-ferencrendi váci ko-lostor főnöke, kiérdemült rendtartományi tanácsos, a magyar törté-nelmi társulat rendes tagja.) I-IX. köt. Vác, 1880-1888.

Képes Krónika (Chronicon Pictum) I. Magyar Helikon, Budapest,1964.

Váci könyv. A Váci Múzeum-Egyesület évkönyve. szerk. Tragor Ig-nác. Vác, 1907, Pestvidéki ny. 176, (2] p. 2 t. 27 cm. (Váci könyvek2.)

MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 33

A sződi Mária szobor

Ha értékes könyvet, CD-t, vagy előadások DVD-felvételeit szeretné, esetleg a Dobogó régebbi

számait, akkor:

http://www.kethollos.hu

34

ELÕADÁSOK - PROGRAMOKa KÉT HOLLÓS Könyvesboltban

Bp., 1081 Kenyérmezõ u. 3/a., telefon: 299-0032,

http://www.dobogommt.hu

május-júniusA műsorváltozás jogát fenntartjuk!

MÁJUSSZÁNTAI LAJOS előadása: május 4. péntek, 18 óra: „Lesznek jelek a Napban a Holdban és a

csillagokban...” (4. rész) – Az ezer éves királyság vége és az utolsó ítélet kezdete

GONDOS BÉLA előadása: május 8.. kedd, 18 óra: Magyar emlékek Itáliában

VARGA CSABA előadása: május 11. péntek, 18 óra: Jel, jel, jel

OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: május 15. kedd, 18 óra: Szent István „reformjairól“

GRÁTZ ANTAL előadása: május 17. csütörtök, 18 óra: Magyarul térítő tér-idő 3. rész

BALLA EDE ZSOLT előadása: május 18. péntek 18 óra: Aranyosszék és Kalotaszeg szent helyei

MOLNÁR V. JÓZSEF előadása: május 22. kedd, 18 óra: Világ-virág, a szerves műveltség alapjelei és azokrendszerei 5. rész

KISS MAO-TUN ISTVÁN előadása: május 24. csütörtök, 18 óra: II. Rákóczi György erdélyi fejedelem élete,Magyarország és Erdély egyesítésének elindítója

BORN GERGELY előadása: május 25. péntek, 18 óra: Szent helyek csillagtitkai és az égi vőfény 4. rész

ARADI LAJOS előadása: május 29. kedd, 18 óra: Pilis rejtély 9. rész

JÚNIUSSZÁNTAI LAJOS előadása: június 1. péntek, 18 óra: (Egyeztetés alatt, kérjük érdeklődjön a Két Hollós

elérhetőségein, vagy internetes oldalunkon)

MOLNÁR V. JÓZSEF előadása: június 4. hétfő, 18 óra: TRI-A-NON és annak történelmi mitikus előzményei

BORN GERGELY előadása: június 8. péntek, 18 óra: Szent helyek csillagtitkai és az égi vőfény 5. rész

GRÁTZ ANTAL előadása: június 14. csütörtök, 18 óra: Magyarul térítő tér-idő 4. rész

BALLA EDE ZSOLT előadása: június 22. péntek 18 óra: Zarándok utak, lelki utak

ARADI LAJOS előadása: június 26. kedd, 18 óra: Pilis rejtély 10. rész

SZÁNTAI LAJOS előadása: június 29. péntek, 18 óra: (Egyeztetés alatt, kérjük érdeklődjön a Két Hollóselérhetőségein, vagy internetes oldalunkon)

Dobogó34