2012 - agronaplo.huagronaplo.hu/files/file/2013/2012_kukorica_barometer.pdf · soltész gyula...

Felelős kiadó: dr. Szieberth DénesKiadja: Magyar Kukorica Klub EgyesületSzerkesztés: AgroinformDesign: Opal Média Kommunikáció Bt. Nyomda: Agroinfom Kiadó és Nyomda Kft.Budapest, 2012. december 14.

„…új kihívást jelent, hogy merre haladjon mezőgazdaságunk. Meggyőződésem szerint ez az út nem lehet más, mint az elektronika, a

csúcstechnika, a minőség, az ökológia és a jövedelmező gazdálkodás harmóniájának megteremtése.”

(Győrffy Béla)

2012

A ProZea Alap támogatói:Perczel Mihály Sczaurski JózsefSimon LászlóSoltész Gyula

Kiadványunk hirdetői: Axiál KftBASF Hungária KftBioNat KftCheminova Magyarország KftEuralis Kft

Fertilia KftKWS Magyarország KftNuFarmPC Agrár KftSyngenta kftYara Hungária Kft

A Kukorica Termésverseny szponzorai

TámogatóPénz

támogatás,Ft

Közvetlen támogatás értéke, Ft

Különdíj felajánlás értéke, Ft

Összes támogatás

értékeFokozat

Monsanto Hungária Kft 1 500 000 3 500 000 5 000 000 Főtámogató

Yara Hungária Kft 500 000 300 000 300 000 1 100 000 Arany fokozatú támogató

Axiál Kft 500 000 500 000 1000 000 Arany fokozatú támogató

Syngenta Kft 600 000 600 000 Ezüst fokozatú támogató

Saaten-Union Hungária Kft 500 000 1 500 000 250 000 2 250 000 Arany fokozatú támogató

Fertilia Kft 500 000 750 000 100 000 1 350 000 Arany fokozatú támogató

Cheminova Magyarország Kft 100 000 100 000 Támogató

Mezőmag Kft 300 000 300 000 Támogató

Összes szponzori támogatás 4 200 000 2 850 000 4 650 000 11 700 000

A Kukorica Termésverseny a legkiválóbbak megmérettetésén túl egy, a hitelesített gyakorlati tapasztalatokból építkező minőségi adatbázis forrása is. Mindenki, aki segíti ennek a tapasztalati adatbázisnak a gyarapodását, a kukoricatermesztés fejlesztéséért hoz áldozatot, hozzájárulva ezzel a gazdák versenyképességének hosszútávú fennmaradásához. A szponzori jótékonyság nem marad viszonzás nélkül! A legkiválóbb eredmények bizonyítják a legkiválóbb termékek használatának előnyeit.

2

A 2012. esztendő mérföldkő a Magyar Kukorica Klub Egyesület életében. A 2009-ben elindított, és immár negyedszer sikerrel befejezett IV. Kukorica Termésverseny megszervezésének nemzet-közi szintre emelésével megvalósult az alapítók elképzelése, hogy a szervezet ne csak tagságá-nak összetételével, de tevékenységének kiterjesztésével is átlépje a határokat. Az elképzelés nem volt öncélú. Tudjuk, hogy a modern kor versenyeit nemzetközi pályákon futják. A versenyképes-ség feltétele, hogy közösen elfogadott szabályok korlátai között, a korlátlan tudáshoz jutás, a cse-lekvés és az emberi kapcsolatépítés szabadsága érvényesülhessen. A tiszta versenyben az elsők láthassák igazolva teljesítményüket, s a követőkkel közösen mérhes-sék fel a továbbfejlődés útjait és lehetőségeit. Az ilyen versenynek nincsenek győztesei és vesz-tesei, csak helyezettjei. A verseny sorrendjének akkor van értéke, ha a sor hosszú, mert a dicsőség olyan száguldó üstö-kös, amely arcok fényében ragyog.

Előszó

Megköszönjük támogatóinknak, szponzorainknak, a versenyzők segítőinek és tanácsadóinak, a termésverseny kitűzött céljaival és módszereivel egyetértő, azok fejlesztését, megvalósulását támogató „háttérmunkásoknak”, de mindenekelőtt a versenyzőknek, hogy az igen nehéz, a nö-vénytermesztés szempontjából kritikus 2012. esztendőben sem hagyták cserben ügyünket.

Nincs olyan év, amikor mindenkinek kedveznek a feltételek, de az elmúlt termelési időszak idő-járásának kevés kedvezményezettje volt. Mégsem mondjuk azt, hogy ők szerencsések voltak. Mindannyian valóban egyformán valljuk, hogy a szerencsés körülmények érvényesüléséhez is meg kell adni az esélyt, s hogy az ugyanannyi munkát és ugyanannyi szakértelmet kíván, mint bármikor máskor, vagy bárhol másutt.

Külön köszönetet mondunk azoknak, akiket a többieknél is jobban sújtott az aszály, s mégis vál-lalták a részvételt, jelentősen növelve ezzel az egész verseny értékét!

Kőszárhegy, 2012. december 14.dr. Szieberth Dénes

3

Kukorica Barométer

Díj-parádé

III.

III.

II.

II.

II.

I.

I.

I.

III.II.I.

Kárpát-medencei Nagydíj

Országos díjak, Magyarország

Regionális díjak, Magyarország, Szerbia

Kategória díjak, szántás nélküli kategória

2012-ben ismét, immár harmadszor tér-tünk vissza Herendre, hogy ennek a híres porcelángyárnak a termékeivel ismerjük el versenyzőink semmi mással nem he-lyettesíthető teljesítményeit, s hogy mi is meggyőzően mutathassuk fel: tudjuk, mi a minőség, és azt is, hogy a minősé-get csakis minőséggel lehet elismerni! A díjakról:A 2011-es évben 160. születésnapját ün-neplő Viktória minta modern színhatá-sú verziója az évszázad esküvőjén a Ma-gyar Állam ajándéka volt a hercegi pár-nak.Így teremtve meg egy mítosz modern-kori folytatását, hiszen az első – londoni – világkiállításon a herceg dédnagyma-mája, Viktória királynő rendelt először e bazsarózsás, lepkés, virágos ízig-vérig herendi mintából. (Kárpát-medencei és országos díjak)A Rothschild név a jólétet, a gazdag-ságot idézi, a herendi porcelán esetében pedig 1850 óta a legelső megrendelőjé-re, vevőjére utal. De a dekoráció a leg-szentebb érzésre a szerelemre is utal, hi-szen a madárpár, mint az egymásra ta-lált, szerelmes férfi és nő ősi szimbólu-maként jelenik meg, ráadásul 12 külön-féle változatban. (Regionális díjak)AzApponyi – az egyik legismertebb herendi dekoráció – megszületése gróf Apponyi Albert nevéhez fűződik. Az ő számára készítette el először a Manufak-túra az „Indiai virágkosár” motívum le-egyszerűsített változatát. A XXI. század-nak megfelelően a minta évfordulójára a herendi mesterek türkiz és platina színek összhangjában teremtették újra a legen-dát. Csillogó, elegáns, egy modern lakás-nak is méltó dísze! (Kategória díjak)

4

Különdíj, 2011.

A DEKALB-bal Törökországban

A Magyar Kukorica Klub 2011. évi kukorica termésversenyének regionális győztesei a Monsanto Hungária Kft által felajánlott különdíj keretében Törökországban jártak.A résztvevők 2012. szeptember elején indultak – az a megtiszteltetés ért, hogy a csapattal tart-hattam – és Isztambul érintésével érkeztünk utazásunk első állomására Izmírbe. A következő na-pon szakmai programon vettünk részt. A csoportot a Monsanto Törökországi Értékesítési vezető-je, fejlesztési és kereskedelmi kollégája fogadta és adott számunkra egy rövid, tömör összefog-laló előadást a jelenlegi gazdasági helyzetről és mezőgazdaságról. Ma az ország a világ 16. leg-nagyobb gazdasága és – az elmúlt 7 évben átlag 4,3%-kal növekedett – 2015-re a 10. helyre vár-ható. A kedvező időjárási és földrajzi feltételek, gazdag talaj és biológiai változatosság következ-tében a mezőgazdaság az egyik vezető szerepet tölti be a Török gazdaságban. A legfontosabb ágazatok: gabona (búza, árpa, kukorica), hüvelyesek (csicseri borsó, lencse, bab), állattenyész-tés (szárnyasok, marha, borjú). Világelső mogyoró termelésben (70%-át adja a világnak). Kukori-catermesztés körülbelül 580 000 ha-on történik melyből valamivel 100 000 ha feletti a siló (FAO 600–800). A FAO 500–600-as csoport kb. 190 000 ha-t míg a FAO 650–700-as csoport ~280 000 ha-t képvisel. A gazdálkodói körre jellemző a kis méret. Az 50 ha alatti terület összesen közel 350 000 ha a 100 ha feletti pedig alig több mint 20–25 000. A belső előadást farmlátogatás majd egy állatte-nyésztő (hízómarha) telep felkeresése követte.

Érdekes volt számunkra a már betakarított és a nagyon nagy felületen vetett másodvetésű ku-korica – búza után – aránya. Az átlagtermés közel 10 t/ha köszönhetően az öntözésnek, mely jel-lemzően árasztásos öntözés. A szakmai napot követően másnap Ephesos-ba az egyik leghíre-sebb ókori településre vezetett utunk. Virágkorát a Kr.előtti első évszázadban élte. Következő ál-lomásunk – Pamukkale – az UNESCO Világörökség része. A hófehér mészkőmedencéket a földfel-szín alól feltörő kb.35 Celsius fokos forrásvíz hozta létre, mely már az ókorban is látogatott gyógy-fürdő volt.A csoport a program zárásaként 3 csodálatos napot tölthetett el az Antalya tartományhoz tarto-zó tengerparton.

Papp Károly

5

Kukorica Barométer

Szakmai önéletrajz

Popp József 1955-ben született Bonyhádon, az MTA doktora 2007 óta. A Deb-receni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar egyetemi ta-nára, dékánhelyettese, a Gazdaságelméleti Intézet vezetője. Szűkebb szakte-rülete az agrár-közgazdaságtan.Tudományos munkásságának fő területe nemzetközi kereskedelem liberali-zálásának, a nemzetközi agrárpolitikának, ezen belül kiemelten Közös Agrár-politikának a tudományos vizsgálata. Popp József „Az EU közös agrárpolitiká-jának elmélete és nemzetközi mozgástere” című könyve (Agrárpolitikai Kft., Budapest, 2004) hiánypótló munkának tekinthető a hazai agrárgazdasági ku-tatásban. A nemzetközi agrárpolitikai változásainak elemzése mellett újszerű megközelítéseket alkalmazva olyan alternatívákat vázol föl, melyek kibővítik a lehetséges agrárpolitikai eszköztárat a hatékonyabb döntéshozatal érdeké-

ben. E téren elméleti és módszertani szempontból is úttörő munkát végzett és felhívta a fi gyelmet arra, hogy az EU-csatlakozás kihívásai a magyar élelmiszergazdaság azonnali alkalmazkodását követeli meg a hatékony-ság számottevő javításával. A szerző a közjavakkal és externáliákkal összefüggésben nyomatékosan felhívja a fi gyelmet arra, hogy agrárpolitikának nem szabad összekeverni a jövedelemhelyzetet a közjavak szolgálta-tásának támogatásával. Meghatározó egyéniség a magyar élelmiszer-gazdaság versenyesélyeinek javításáról és az élelmiszer-keres-kedelem beszerzési és árképzési politikájáról szóló kutatásokban. Szerkesztője és társszerzője „A verseny-esélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszer-gazdaságban. Alapanyag-termelő vagy nagyobb hozzá-adott-értékű terméket előállító ország leszünk?” c. könyvnek (Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2008), amely részletes ágazati elemzéssel támpontot ad az élelmiszergazdaság szereplői számára képességeik és gyen-geségeik konkrét számbavételéhez, hosszú távú üzletpolitikájuk kialakításához és versenyesélyeik javításá-hoz. Irányításával készült az „Az élelmiszer-kereskedelem beszerzési és árképzési politikája” című tanulmány (Agrárgazdasági Tanulmányok, 2009. 10. szám. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest). A téma aktualitá-sát jelzi, hogy a gyakorlatban a kereskedelem számos esetben másképp működik (ráadásul gyakran eltérés tapasztalható a láncok között is, melyeknek külön-külön kell megfelelni), mint ahogy az elmélet alapján vár-ható lenne, ugyanis az ellátási lánc – mezőgazdaság, élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem – kapcsola-tában a kereskedő a legerősebb fél. Kiemelkedő szerepet játszik a globális élelmezés-, energia- és környezetbiztonság összefüggéseinek közgaz-dasági elemzésében. Ezen belül is kiemelkedik a bioüzemanyag termelés ökonómiájával és kilátásaival, a bioenergia és élelmiszeripar termőföldért folytatott versenyével és a második generációs bioüzemanyag-gyártáshoz szükséges cellulóz-alapú nyersanyag fenntartható előállításával foglalkozó kutatásai. Több konferencia keretében tartott komoly nemzetközi visszhangot kiváltó előadásokat (Economics of bioethanol production. OECD workshop: Sustainability of biofuels production on the landscape. Mad-rid, 21–24 October 2008; Economic balance on competition for arable land between food and bioindustry. Challenges for agricultural research. OECD Conference. 6-8 April 2009, Prague; Assesing trends in grain markets and the implications for ethanol producers. Biofuels in Central and Eastern Europe. F. O. Licht. 21–22 April 2009, Budapest; Tension between the 4 F’s Food – Fibre – Fuel – Feed”. IAMA: 19th annual food and agribusiness world forum and symposium. Global Challenges – Local Solution. June 21. Budapest; Tension between food, feed, fi bre and fuel production. Global Biofuels Summit 2011, Fleming Europe, Barcelo-na, Spain January 26–27, 2011; Land-use confl icts-the increasing competition for biomass. Second Global Biofuels Summit 2012, Fleming Europe, Barcelona, Spain. January 25-26, 2012).

6

E témakörben több könyvfejezeteket is publikált nemzetközi kiadványokban (Economic balance: competition between food production and biofuels expansion. pp. 151–182. In: Lal, R. and Stewart, B.A. (eds), Advances in soil science. Soil quality and biofuel production. p. 210. Taylor and Francis Group, USA; 2010; Economic balance on competition for arable land between food and biofuel: global responsibilities of food, energy and environmental security pp.117–143. In: Challenges for Agricultural Research. p. 301. OECD Publishing, Paris, 2011; Sustainability of cellulosic biofuels on the landscape. p. 47. Summary Report of OECD Summit held October 2008 Madrid, Spain. OECD. Paris, 2009). Az élelmezés- és környezetbiztonság összefüggésében felhívta a figyelmet a közjavak szolgáltatásának jelen-tőségére. Előadásokat tartott az Európai Parlamentben (Rural development and public goods. Workshop on a new CAP. A longer-term vision beyond 2013. March 4, 2010. European Parliament, Brussels), a RISE Alapít-vány által szervezett brüsszeli fórumon (The nature & scale of public goods delivered by EU land managers. 2nd Forum for the future of agriculture. Financing and governing food & environmental security – the new challenge. 17–18 March 2009, Brussels) és az Európai Agronómiai Társaság konferenciáján (Public goods from agriculture in the context of CAP reform. Agro2010 the XIth ESA Congress. August 29th – September 3rd, 2010 Montpellier, France. European Society for Agronomy: ESA). A RISE Alapítvány munkacsoportjának tagjaként részt vett a KAP-reform megalapozását szolgáló nemzetközi kiadvány elkészítésében az Európai Bizottság számára (Public goods from private land, Brussels, 2009. p. 66.). Legújabban az OECD felkérésére a növényvédelmi intézkedések közgazdaságtanáról tartott előadást (Cost-benefit analysis of plant protection measures. Decision making and science - the balancing of risk based decisions that influence the sustainability of agricultural production conference. Berlin. 7–8 October 2010. OECD). E témakörben jelentek meg cikkei a Springer kiadó gondozásában (Cost-benefit analysis of crop protection measures. Journal of Consumer Protection and Food Safety, Volume 6, 105-112, 2011; Pesticide productivity and food security. A review. Agronomy for Sustainable Development, DOI: 10.1007/s13593-012-0105). Hasonló témakörben számos hazai magyar és angol nyelvű folyóiratban is megjelentek publikációi.Iskolateremtő módon ötvözte az interdiszciplináris tudomány területeit közgazdasági elemzéseiben. Ered-ményei egyértelműen hatással voltak a hazai és a nemzetközi agrár-közgazdasági tudomány fejlődésére.Az elmúlt években készített részletes nemzetközi kitekintésekre is kitérő közgazdasági tanulmányai megha-tározóak a magyar agrárstratégia kialakításában. Nemzetközi konferenciákon bemutatott előadásai és nem-zetközi publikációi jelentős mértékben járultak hozzá a magyar agrárközgazdászok nemzetközi elismertsé-géhez. A magyar agrár-közgazdaságtan meghatározó egyénisége, akinek nemzetközi elismertsége példa-értékű. Vezetésével agrár-közgazdasági iskola alakult az Agrárgazdasági Kutató Intézetben és a Debreceni egyetemen.Nemzetközi kutatói kapcsolatai kiterjednek a nemzetközi szervezetektől kezdve (OECD, Európai Bizottság, Európai Parlament, WTO stb) az európai és tengerentúli agrár-közgazdasági kutató intézeteken át (IAMO, VUZE, BAWI, Institute of Agricultural Economics and Development, Chinese Academy of Agricultural Sciences stb) a külföldi egyetemekig (Iowa State University, Kansas State University, Műszaki Egyetem München, Freising-Weihenstephan stb) bezárólag. Számos alkalommal tartott előadást az International Association of Agricultural Economics és a European Association of Agricultural Economics konferenciáin is.Közleményeinek száma 380, ebből 157 a tudományos közlemény (45 idegen nyelvű), 102 egyéb tudományos és 121 ismeretterjesztő mű. Impakt faktoros közleményeinek száma 6, összesített impakt faktor 3,093. Füg-getlen hivatkozások száma tudományos közleményeire 239, egyéb tudományos műveire 35. Hirsch index 8.

Budapest, 2012-11-23

Popp József

7

Kukorica Barométer

A mezőgazdaság jövője – a jövő mezőgazdasága(Popp József, egyetemi tanár, Debreceni Egyetem)

BevezetésMa a világgazdaság meghatározó jelensége az integráció és a globalizáció. A magyar agrárgaz-daság nem volt képes hatékonyan adaptálódni sem a globális, sem az európai integráció kihívá-saihoz, hiányzott a nyitottság, a sokoldalú partnerség és az együttműködés. Ez a hiányosság már tapasztalható volt az uniós csatlakozási folyamat időszakában, de a csatlakozást követően sem változott a helyzet. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szereplőinek hozzáállása azt sugallta, hogy nem igazán érdekelte őket az EU működése, célja és a csatlakozás lehetőségei. Ahelyett, hogy megértették és kihasználták volna a globalizáció és az európai integráció kínálta fejlesztési, fejlődési lehetőségeket, sokkal inkább e folyamatok kárvallottjának tekintik magukat. Így nem meglepő, hogy az EU-csatlakozás óta eltelt időszak változásait a szakmai közvélemény gyakran értetlenül, tehetetlenül, sőt egyre inkább kiábrándultan élte meg. Általában azt hallot-ták, amit hallani szeretnének, és nem azt, amit tudniuk kellene. A rövidtávú érdekeket folyama-tosan a hosszú távú perspektíva elé helyeztük, ami gyakran a megbízhatatlanság, a félrebeszé-lés és a látszatkeltés kultúrájával párosult. Ezzel a mentalitással nem kerülünk közelebb az euró-pai élvonalhoz, de saját várakozásainkhoz sem. Hosszú távon ugyanis saját magunk jelöljük ki helyünket az Európai Unióban. Még mindig nem tudatosult bennünk, hogy az EU-ban sincs „ingyen ebéd”, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy a tagországok képességeik szerint profi -táljanak a nemzetközi munkamegosztásban. Az Európai Unió nem egyenlő a globalizációval, ha-nem sokkal inkább megoldási lehetőséget kínál a globalizációs problémákra. Ha jelenlegi men-talitásunk nem változik, egyelőre pedig nem változik, inkább romlik, akkor a jövőben sem fogjuk kihasználni az EU előnyeit, hanem továbbra is „szenvedésként” éljük meg a tagságot. Egyébként valóban van élet az Európai Unión kívül is. Kérdés azonban, hogy uniós tagság nélkül Magyaror-szág milyen gazdasági teljesítményre lenne képes. Erre a válasz nem igényel nagy képzelőerőt.A viszonylag jó ökológiai adottságok ellenére az utóbbi években nem javult a magyar élelmiszer-gazdaság nemzetközi versenyképessége. A gyenge vásárlóerő, az olcsó termékek iránt növekvő kereslet ördögi köréből csak fejlesztések segítségével lehet kitörni. Amíg a lakosság fogyasztá-si döntéseinél az ár a meghatározó, a feldolgozóknál a minőség szerinti szelekció nem fog vég-bemenni. A magyar élelmiszeripar nemcsak a többi nemzetgazdasági ágazathoz, hanem koráb-bi pozíciójához képest is hanyatlott/hanyatlik. Hazai piaci részesedése csökkent, gyorsan növe-kedett az import aránya, közel nullszaldós a külkereskedelmi mérleg a feldolgozott (másodlagos feldolgozás) termékek forgalmában, de néhány meghatározó alapanyagból is (például sertéshús, tej és tejtermékek, gyümölcs) nettó importőri pozícióba kerültünk. A hazai állapotokat jellemzi, hogy több nagy nemzetközi élelmiszer-feldolgozó vállalat kivonult az országból, a külföldi tőke aránya pedig folyamatosan csökkent. Kiutat a legkorszerűbb technológia és élelmiszeripari isme-ret alkalmazása, vagyis a tőkebefektetés jelenthet. Ennek jelét ma nem látjuk. A válság miatt hazánkban a kiskereskedelmi szereplők a kereslet stagnálásának, illetve visszaesé-sének következtében tovább növekedni csak a piac újrafelosztásával tudnak, ami a kiskereske-dők között kíméletlen – horizontális – versenyt eredményez. Ennek eszköze az alapvető termé-kek esetében a minél alacsonyabb fogyasztói ár. Ezért a kereskedelmi láncok és beszállítóik kap-csolata vegyes képet mutat. A tőkeerős, elsősorban nemzetközi élelmiszer-feldolgozó és mező-gazdasági beszállítók számára még így is jövedelmező lehet a kereskedelmi láncok által biztosí-

8

www.pc-agrar.hu

PC AGRÁR Könyvelő és Tanácsadó Kft.H-7400 Kaposvár, Roboz u. 7.Telefon: (30) 993-8998 • E-mail: [email protected]

AO Agrár-Office programcsomag, a növénytermesztés adatainak egyszerű nyilvántartásához• Földbérlet modul,• Táblatörzskönyv – Gazdálkodási Napló modul,• GIS (térkép) modul,• Precíziós gazdálkodás modul

Kérje még ma a program 30 napos tesztverzióját!

9

Kukorica Barométer

tott széles körű piaci jelenlét. Ezzel szemben a hazai szinten nagy, de kevésbé tőkeerős beszál-lítók alkupozíciója a legkritikusabb, számukra ugyanis még akár veszteséges áron is létkérdés a kereskedelmi láncok által nyújtott piaci jelenlét, mivel az alternatív értékesítési csatornák egy ré-széhez túl nagyok (független boltok), más részéhez pedig túl kicsik (exportpiacok). Paradox mó-don tehát a hazai piaci viszonyok között az élelmiszer-gazdasági vállalkozások növekedése a kö-zép- és nagyméretű vállalati határon komoly jövedelmezőségi és értékesítési gondokhoz vezet.Az EU tagállamaként Magyarországon a versenyjogot az uniós és a harmonizált hazai versenyjo-gi szabályok jelentik. Az agrárszektor specialitásait ezzel szemben a közös és a nemzeti agrárpo-litika jeleníti meg, az ágazati szabályozás keretében elsőbbséget biztosítva a versenyjogi szabá-lyok alkalmazásával szemben. Az élelmiszerlánc teljes kizárása a versenyszabályok alkalmazása alól azonban az uniós tagállami kötelezettségeink felmondását jelenti, ezért nem jogszerű meg-oldásról lenne szó. A piaci zavarok esetében az állam piacbefolyásoló, árakat is érintő ad hoc be-avatkozásai nem képesek a piaci folyamatokat tartósan befolyásolni, sőt csökkentik a tartós meg-oldások kialakulásának esélyét is (legfeljebb az indulatok csillapítására alkalmasak).A hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvetlen kiskereskedelmet korláto-zó, vagy beszállítókat támogató közigazgatási eszközök rövid- és középtávú eredményt ugyan hozhatnak, de hatásuk nehezen mérhető és fenntartható. Joggal tehető fel ugyanakkor a kérdés, hogy az élelmiszer-kiskereskedelem szereplői között folytatódó kíméletlen verseny esetében cél-szerű-e a hazai élelmiszer-gazdaság további erodálódását meggátolni, illetve a racionális piaci szelekcióval szemben harcolni?

A főbb mezőgazdasági ágazatok diagnózisaMagyarország EU-csatlakozásának egyik legkritikusabb tényezője a csatlakozás előtt alkalmazott támogatáspolitika volt. Egyes országokban, mint pl. Romániában, Magyarországon és Csehor-szágban a támogatások szintje az EU csatlakozás előtt megközelítette az EU-tagországok átlagos szintjét. Ezzel szemben a támogatások szintje nagyon alacsony volt Lengyelországban és Szlová-kiában. E magas támogatások akár kedvező hatással is lehettek volna a csatlakozás után, ha azo-kat elsősorban a versenyképesség fokozására fordítják. Magyarországon, Romániában és Csehor-szágban azonban a támogatásokat elsősorban ár- és piactámogatásként nyújtották és nem a ver-senyképesség fokozására. Ennek következtében a hatás negatív volt a fentebb említett országok-ban, mivel a csatlakozás szerény áremelkedést eredményezett, sőt egyes termékek (pl. nyerstej) esetében árcsökkenés következett be. A csatlakozás előtt alacsony támogatást, ezen belül mini-mális ár- és piactámogatást nyújtó országokban a gazdák kedvezően reagáltak a csatlakozásra, elsősorban Lengyelországban, ahol a csatlakozás után termelőknek nyújtott ösztönzők követ-keztében a növekvő termelésre a kereskedelem is kedvezően reagált. A konszolidált üzem- és birtokszerkezettel rendelkező országokban (Lengyelország, Szlovénia) a mezőgazdasági termelők sokkal jobban és hatékonyabban tudtak alkalmazkodni a csatlakozás utá-ni körülményekhez. Magyarországon az üzem- és birtokkonszolidációt elősegítő agrárpolitika hiá-nya szintén negatívan hatott és hat ma is a bővülő piacok adta lehetőségek kihasználásában. Az állattenyésztés visszaszorulása miatt a gabonafélék hazai takarmánykereslete visszaesett, egyre inkább az egyéb ipari feldolgozás és az export jelenthetett értékesítési lehetőséget. Az olajos magvak exportvolumene a hazai feldolgozóipar alapanyagigényétől függ, többek kö-zött az újabb nyersolaj- (és esetleg biodízelgyártó) kapacitások megvalósulásától. A szántóföldi növénytermesztők nem reagálnak kellő gyorsasággal és ésszerűséggel a piaci folyamatokra, elő-rejelzésekre. Folytatás a 83. oldalon

10

IV. Kukorica Termésverseny

A Kukorica Termésversenyt a Magyar Kukorica Klub Egyesület írja ki. A Termésverseny a Magyar Kukorica Klub Egyesület tevékenységi körébe tagozódik. A Termésversenyhez kötődő minden jog tulajdonosa és személyhez nem köthető jogkövetkezmények viselője a Magyar Kukorica Klub Egyesület. A Termésverseny felelőse: a Magyar Kukorica Klub Egyesület mindenkori elnöke.

A Termésverseny kiírásának célja:A Magyar Kukorica Klub Egyesület célja a Termésverseny kiírásával, hogy rávilágítson a Magyar-országon és a környező országokban folytatott kukoricatermesztés lehetőségeire, népszerűsítse és elterjessze a legeredményesebb termesztési módszereket, hozzájáruljon a vidéki élet és a me-zőgazdasági tevékenység jobb megismeréséhez, tekintélyének növeléséhez.

A Termésverseny tárgya: Maximális kukoricatermés elérése legalább 5, legfeljebb 10 hektáros területen.

A Kukorica Termésverseny 2012. Évi megvalósulása:2012-ben száraz és öntözött, valamint hagyományos és szántás nélküli művelési kategóriákban le-hetett jelentkezni. A verseny 5 hazai és 7 határon túli területi kategóriában zajlik. Amennyiben 5, vagy annál több a jelentkező egy -egy területi vagy művelési kategóriában, az első három helyezet-

1. ábra: A 4. Kukorica Termésverseny résztvevőinek területi eloszlása

11

Kukorica Barométer

tet díjazásban is részesítik. Ötnél kevesebb jelentkező esetén régió- vagy kategóriaösszevonásokat eszközölhetnek, vagy csak az országos összevont értékelésben állapítanak meg helyezést vagy dí-jat. 2012-ben, tekintettel a kedvezőtlen körülményekre, területi vagy művelési kategória összevo-nást nem alkalmaztak, hogy ezzel is elismerjék a versenyzők kitartását, illetve ösztönzést adjanak a jövőre nézve. Így lehetővé vált, hogy valamennyi meghirdetett kategóriában sor kerüljön helye-zések és díjazás megállapítására, valamint lehetőség nyílt az újonnan bevezetett Kárpát-medencei Nagydíj fokozatainak első alkalommal történő elnyerésére.A már említett kedvezőtlen körülményeknek tudható be, hogy a nevezések száma az előző évhez viszonyítva hazánkban csökkent, de messze elmaradtak a várakozásoktól a határokon túli jelent-kezéseket illetően is. Míg hazánkban összesen 74 jelentkezést regisztráltak, a környező államok te-rületéről mindössze a délvidéki területekről jeleztek előre mintegy 20 résztvevőt, de tényleges re-gisztráció onnan is csak 3 érkezett.A két területről összesen 52 sikeres betakarítást hajtottak végre, Magyarországról 49-et, s Szer-biából (a Vajdasági Autonóm Tartományból) 3-at. Jellemzően az ország középső és déli vidékei-ről regisztrált versenyzők vonták vissza jelentkezésüket. Arra tekintettel, hogy a várhatóan gyen-gébb termést ígérő versenyparcellák nevezését vonták vissza, a területi adatok nem alkalmasak a tényleges terméspotneciál összehasonlítására.

Statisztikai adatok:

1. táblázat: összefoglaló adatok a IV. Kukorica Termésversenyről

régió/ kategória sikeres betakarítás t/ha rel.% az magyarországi országos versenyátlaghoz

1 12 10583 104,02 12 8107 79,73 9 12283 120,74 3 10125 99,55 12 10261 100,9

Öntözött 1 14504 142,6Szántás nélkül 11 10567 103,9

Magyarország 49 10174 100,0

Szerbia-Vajdaság 3 8382 82,4Megjegyzés: az öntözött parcella termését nem vettük fi gyelembe az országos átlag kiszámításánál

Ettől az évtől néhány módosítást eszközöltünk a Versenyszabályzatban. A módosítások legfontosabb eleme az volt, hogy csak megadott módszerrel elvégzett termésbecslés egyidejű megküldésével le-hetett betakarítási ellenőrt kérni. Ennek révén hatékonyabban tudtuk szervezni a betakarítási ellen-őrök munkáját, de tapasztalataink szerint maguk a versenyzők is több információt szerezhettek a ver-senyterületről, s a betakarítandó terület végleges megjelölésében sikeresebbek voltak. Számos megfi gyelést végeztünk a betakarítási ellenőrzések során, s elemzés alá vettük a beküldött Technológiai adatlapokat is. Jóllehet ezek végleges feldolgozása még nem történt meg, annyit már-is megállapíthatunk, hogy jelentős tartalékok maradnak kihasználatlanul. A termesztési eljárások fi -nomításával további költségek felhaszálása nélkül, költség-átrendezéssel vagy viszonylag kis költség-

12

többlet felhasználásával lehetne emelni a termésátlagokat. A termés-elmaradások jelentős része ve-zethető vissza gyenge minőségű vetésre, nem jól megválasztott gyomirtó szer használatra vagy alkal-mazásra, a talajfertőtlenítés elmulasztására, nem megfelelő vetési sorrendre, rovarkártevők, különö-sen a kukorica moly elleni védelem elhagyására. Azt is megállapítottuk, hogy ezek a jelenségek gyak-ran ott is előfordulnak, ahol a versenyzők viszonylag nagy termésátlagokat értek el, jelezve ezzel is, hogy még messze nem értük el a hazai kukoricatermesztés gazdaságossági határait.

A továbbiakban bemutatjuk a versenyzők teljesítményeit.

2. táblázat: A Kárpát-medencei Nagydíj helyezettjei/Positions of Award „Carpatic Basin”

Bejegyzési szám Versenyző neve Fajta Vetésidő Betakarítás

dátumaTermés kg/ha

Szem nedvesség%

12-3-64 Papp György DKC4490 4. 26. 10. 17. 16 496 17,1

12-KV-45 Borsos Csaba DKC5007 4. 10. 9. 12. 14 272 15,5

Helyezések és díjazások, Magyarország

3. táblázat: Országos sorrend, 1–5 helyezés, Magyarország/Country ranking, places 1–5, Hungary

Bejegyzési szám Ré

gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

ia

Versenyző neve Cégnév Fajta

Veté

sidő

Beta

karít

ás d

átum

a

Szám

ított

net

tó

term

és kg

/ha

Szám

ított

sz

emne

dves

ség%

Term

és az

orsz

ágos

át

lagh

oz

12-3-64 3 1 1 i Papp György DKC4490 4. 28. 10. 17. 16 496 17,1 162,1

12-3-48 3 2 2 i Papp Mihály DKC4995 4. 27. 10. 17. 15 660 17,3 153,9

12-3-47 3 3 3 i Papp György DKC4590 4. 26. 10. 17. 15 463 17,3 152,0

12-5-41 5 1 4 N Kardos Csaba Kardos Farm Kft. DKC5276 4. 20. 9. 26. 15 224 17,7 149,6

12-5-07 5 2 5 i Menyhárt-Farm Kft Menyhárt-Farm Kft DKC5007 4. 20. 10. 5. 14 027 16,0 137,9

4. táblázat: Kategóriahelyezések, szántás nélkül, 1–5 helyek, Magyarország/Category of Conservation tillage, places 1–5, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és, k

g/ha

Szem

ned

vess

ég

%

Term

és a

kate

gória

át

lagh

oz%

12-5-41 nem szánt 1 4 N Kardos Csaba Kardos Farm Kft. DKC5276 4. 20. 9. 26. 15 224 17,7 147,5

12-5-28 nem szánt 2 9 N Nagy Sándor DKC4995 4. 5. 9. 26. 12 738 15,4 129,5

12-5-11 nem szánt 3 12 N Kovács Sándor DKC5007 4. 21. 10. 5. 12 374 16,9 130,1

12-1-35 nem szánt 4 16 N Hartmann Farm Kft. Hartmann Farm Kft. P9494 4. 15. 10. 4. 11 675 18,8 120,1

12-3-31 nem szánt 5 25 N Juhász János Kor-An 98 Kft. DKC5276 4. 12. 10. 18. 10 240 18,4 113,0

13

Kukorica Barométer

5. táblázat:: Regionális sorrend, 1. Régió (Dunántúl-Észak), 1–5 helyezés, Magyarország/Regional ranking, Region 1, (Trans-Danubia-North),places 1–5, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Kárp

át-m

eden

ce

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

sidő

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

nedv

essé

g%

Term

és a

regi

onál

is át

lagh

oz%

12-1-20 1 1 7 i Körmendi Szilárd DKC4795 4. 17. 10. 3. 13 054 17,0 123,4

12-1-55 1 2 8 i Nagy Szabolcs DKC5007 4. 18. 10. 8. 12 825 16,2 123,8

12-1-46 1 3 10 i Hegyi János Lin-Co Kft. DKC4590 4. 18. 10. 12. 12 501 17,0 123,6

12-1-35 1 4 16 N Hartmann Farm Kft. Hartmann Farm Kft. P9494 4. 15. 10. 4. 11 675 18,8 114,6

12-1-19 1 5 18 i Schweighardt László Aranykocsi Zrt. DKC4795 4. 24. 10. 5. 11 260 19,5 111,9

6. táblázat: Regionális sorrend, 2. Régió (Dunántúl-Dél), 1–5 helyezés, Magyarország/Regional ranking, Region 2, (Trans-Danubia South), 1–5 places, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Kárp

át-m

eden

ce

Műv

elés

i kat

egór

ia

Versenyző neve Cégnév FajtaVe

tés d

átum

a

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

nedv

essé

g%

Term

és a

regi

onál

is át

lagh

oz%

12-2-67 2 1 6 i Deák István DKC5276 4. 20. 10. 10. 13 223 20,4 163,1

12-2-56 2 2 22 i Németh Ferenc DKC4014 4. 16. 9. 11. 10 475 14,0 129,2

12-2-70 2 3 24 i Zöld-Mező 2000 Kft Zöld-Mező 2000 Kft DKC4590 4. 21. 9. 27. 10 309 18,2 127,2

12-2-09 2 4 27 i Szilvási János DKC5190 4. 12. 9. 29. 9 353 14,9 115,4

12-2-58 2 5 30 i Szente Mihály Tricciana Zrt DKC5276 4. 9. 9. 22. 8 806 18,7 108,6

7. táblázat: Regionális sorrend, 3. Régió (Alföld-Észak), 1–5 helyezés, Magyarország/Regional ranking, Region 3, (Great- Plain North) places 1–5, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Kárp

át-m

eden

ce

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

ned

vess

ég%

Term

és a

regi

onál

is át

lagh

oz%

12-3-64 3 1 1 i Papp György DKC4490 4. 28. 10. 17. 16 496 17,1 134,3

12-3-48 3 2 2 i Papp Mihály DKC4995 4. 27. 10. 17. 15 660 17,3 127,5

12-3-47 3 3 3 i Papp György DKC4590 4. 26. 10. 17. 15 463 17,3 125,9

12-3-26 3 4 11 i György Dániel DKC4590 4. 19. 9. 14. 12 405 17,6 101,0

12-3-04 3 5 13 i Sztrakon Zsolt DKC4014 4. 16. 9. 14. 12 064 12,5 98,2

14

8. táblázat: Regionális sorrend, 4. Régió (Alföld-Nyugat), 1–3 helyezés, Magyarország/Regional ranking, Region 4, (Great-Plain West), places 1–3, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

iaVersenyző neve Cégnév Fajta

Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

ned

vess

ég%

Term

és a

regi

onál

is át

lagh

oz%

12-4-25 4 1 14 i Ötvös Tibor Phileaxx 4. 15. 9. 26. 11 931 13,9 117,8

12-4-17 4 2 26 i Dr. Vavró Iván Hergevica Kft. DKC5276 4. 12. 9. 26. 10 108 16,7 99,8

12-4-06 4 3 34 i Schieber Markus Jabba Kft. DKC5276 4. 12. 10. 19. 8 337 15,4 82,3

9. táblázat: Regionális sorrend, 5. Régió (Alföld-Kelet), 1–5 helyezés, Magyarország/Regional ranking, Region 5, (Great-Plain East), places 1–5, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

ned

vess

ég%

Term

és a

regi

onál

is át

lagh

oz%



12-5-28 5 3 9 i Nagy Sándor DKC4995 4. 5. 9. 26. 12 738 15,4 124,1

12-5-11 5 4 12 N Kovács Sándor DKC5007 4. 21. 10. 5. 12 374 16,9 120,6

12-5-29 5 5 17 i Szima György DKC4608 4. 21. 9. 25. 11 588 15,7 112,9

10. táblázat: Öntözéses kategória/Category, irrigated


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és

kg/h

a

Szem

ned

vess

ég

%

12-ö-23 ö 1 ö Deák István Héjja Testvérek Kft. DKC5007 5. 3. 10. 10. 14 504 16,5

Helyezések és díjazások, Szerbia, Vajdasági Autonóm Tartomány

11. táblázat: Regionális sorrend, Szerbia-Vajdaság, 1–3. Helyezés, Szerbia/Regional ranking, Serbia-Vojvodina, places 1–3, Serbia

Beje

gyzé

si sz

ám

Régi

ó

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás

dátu

ma

Term

és

kg/h

a

Szem

ned

vess

ég

%

Term

és a

régi

ó át

lagh

oz%

12-KV-45 KV 1 1 i Borsos Csaba DKC5007 4. 10. 9. 12. 14 272 15,5 103,6

12-KV-40 KV 2 2 i id. Pál Károly PR34B23 4. 15. 9. 27. 5 784 13,8 93,7

12-KV-39 KV 3 3 i ifj. Pál Károly PR34B23 4. 15. 9. 27. 5 089 15,6 100,0

15

Kukorica Barométer

12. táblázat: A versenyzők országos névjegyzéke, Magyarország/Country list of Contestants, Hungary


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

iaVersenyző neve Cégnév Fajta

Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

ned

vess

ég

%

Term

és az

orsz

ágos

át

lagh

oz%

12-3-64 3 1 1 i Papp György DKC4490 4. 28. 10. 17. 16 496 17,1 162,1

12-3-48 3 2 2 i Papp Mihály DKC4995 4. 27. 10. 17. 15 660 17,3 153,9

12-3-47 3 3 3 i Papp György DKC4590 4. 26. 10. 17. 15 463 17,3 152,0



12-2-67 2 1 6 i Deák István DKC5276 4. 20. 10. 10. 13 223 20,4 130,0

12-1-20 1 1 7 i Körmendi Szilárd DKC4795 4. 17. 10. 3. 13 054 17,0 128,3

12-1-55 1 2 8 i Nagy Szabolcs DKC5007 4. 18. 10. 8. 12 825 16,2 126,1

12-5-28 5 3 9 N Nagy Sándor DKC4995 4. 5. 9. 26. 12 738 15,4 125,2

12-1-46 1 3 10 i Hegyi János Lin-Co Kft. DKC4590 4. 18. 10. 12. 12 501 17,0 122,9

12-3-26 3 4 11 i György Dániel DKC4590 4. 19. 9. 14. 12 405 17,6 121,9

12-5-11 5 4 12 N Kovács Sándor DKC5007 4. 21. 10. 5. 12 374 16,9 121,6

12-3-04 3 5 13 i Sztrakon Zsolt DKC4014 4. 16. 9. 14. 12 064 12,5 118,6

12-4-25 4 1 14 i Ötvös Tibor Phileaxx 4. 15. 9. 26. 11 931 13,9 117,3

12-3-27 3 6 15 i György Gergő Dániel DKC4964 4. 19. 9. 14. 11 773 13,8 115,7

12-1-35 1 4 16 N Hartmann Farm Kft. Hartmann Farm Kft. P9494 4. 15. 10. 4. 11 675 18,8 114,8

12-5-29 5 5 17 i Szima György DKC4608 4. 21. 9. 25. 11 588 15,7 113,9



12-1-21 1 7 20 i Szentirmayné Varga Eszter DKC4608 4. 24. 10. 11. 11 076 17,9 108,9

12-1-73 1 8 21 i Rábapordányi MgZrt Sufavor 4. 18. 10. 24. 10 747 17,5 105,6

12-2-56 2 2 22 i Németh Ferenc DKC4014 4. 16. 9. 11. 10 475 14,0 103,0

12-5-60 5 6 23 i Sóvágó Sándor Korpád Kft. DKC4795 4. 23. 9. 25. 10 313 14,9 101,4

12-2-70 2 3 24 i Zöld-Mező 2000 Kft Zöld-Mező 2000 Kft DKC4590 4. 21. 9. 27. 10 309 18,2 101,3

12-3-31 3 7 25 N Juhász János Kor-An 98 Kft. DKC5276 4. 12. 10. 18. 10 240 18,4 100,7

12-4-17 4 2 26 i Dr. Vavró Iván Hergevica Kft. DKC5276 4. 12. 9. 26. 10 108 16,7 99,4

12-2-09 2 4 27 i Szilvási János DKC5190 4. 12. 9. 29. 9 353 14,9 91,9

12-5-68 5 7 28 i ifj . Hevesi István DKC4964 4. 1. 9. 7. 9 317 12,3 91,6

12-3-61 3 8 29 N Horváth Ferenc Becő Kft. DKC3511 4. 20. 10. 12. 9 176 17,1 90,2

12-2-58 2 5 30 i Szente Mihály Tricciana Zrt DKC5276 4. 9. 9. 22. 8 806 18,7 86,6

12-5-10 5 8 31 N ifj . Kovács Sándor Kov-Perm Kft. DKC4795 4. 21. 9. 25. 8 733 15,7 85,8

12-1-36 1 9 32 N Hartmann Imre NK Columbia 4. 17. 10. 4. 8 611 17,4 84,6

12-1-37 1 10 33 N Takács András DKC5007 4. 17. 10. 4. 8 502 16,3 83,6

Folytatás a következő oldalon/Continued at the nex tpage

16


gió

Regi

onál

is so

rrend

Orsz

ágos

sorre

nd

Műv

elés

i kat

egór

ia


Veté

s dát

uma

Beta

karít

ás d

átum

a

Term

és kg

/ha

Szem

ned

vess

ég

%

Term

és az

orsz

ágos

át

lagh

oz%

12-4-06 4 3 34 N Schieber Markus Jabba Kft. DKC5276 4. 12. 10. 19. 8 337 15,4 81,9

12-1-74 1 11 35 i Rábapordányi MgZrt DKC4975 4. 26. 10. 24. 8 246 18,1 81,0

12-2-71 2 6 36 i Kovács Andrea DKC5276 4. 27. 10. 3. 8 028 15,1 78,9

12-2-08 2 7 37 N Schieber Markus Aranyfürt Mezőgazdaság Kft. DKC5276 4. 17. 10. 31. 7 939 19,4 78,0

12-5-42 5 9 38 i Csarnai Nándor Tavasz-4 Bt. DKC5007 4. 21. 10. 5. 7 885 14,7 77,5

12-1-38 1 12 39 i Forintos István Cseri Agrár Kft. Surreal 4. 26. 10. 4. 7 417 17,2 72,9

12-3-02 3 9 40 i Takács Ádám DKC4964 4. 23. 10. 4. 7 273 15,6 71,5

12-5-54 5 10 41 i Dávid Máté Texxel 4. 6. 9. 18. 7 221 11,9 71,0

12-5-15 5 11 42 i Baji László DKC4590 4. 10. 9. 18. 7 187 12,92 70,6

12-5-53 5 12 43 i Papp József Papp József Kft. Surreal 5. 1. 9. 26. 6 531 12,9 64,2

12-2-14 2 8 44 i Binder Antal Fitoprodukt Kft. DKC5276 4. 14. 10. 3. 6 468 14,5 63,6

12-2-43 2 9 45 i Soltész Gyula Naki Mezőgazdasági Zrt. DKC5190 4. 14. 10. 1. 6 058 15,3 59,5

12-2-13 2 10 46 i Ritecz József DKC5276 4. 27. 10. 11. 5 634 14,0 55,4

12-2-72 2 11 47 i Kovács Andrea DKC5007 4. 29. 10. 3. 5 563 15,4 54,7

12-2-44 2 12 48 i Soltész Gyula Naki Mezőgazdasági Zrt. DKC5007 4. 15. 10. 1. 5 428 14,2 53,4

12-ö-23 ö 1 ö Deák István Héjja Testvérek Kft. DKC5007 5. 3. 10. 10. 14 504 16,5

Jelmagyarázat: I = szántással, N = szántás nélkül, Ö = öntözöttLegend: I = ploughed, N = not ploughed, Ö = irrigated; (ploughed and not ploughed are non irrigated)

Header, respectively: registration number of Contestant; Region; Category of cultivation; Name of contestant; Denomination of farm; Name of hybrid; date of harvest; planting date; harvesting date; yield kg/ha; grain moisture,

percentage of country/regional avg., resp.)

Folytatás/Continued

17

Kukorica Barométer

Kárpát-medencei Nagydíj I. Országos I.

Az alkalmazott/tervezett technológia rövid, szöveges leírása: ősszel lazítással kezdtem, majd mélyszántás következett 30cm-en, tavasszal 6q 27%, és 4q 8:24:24 lett kiszórva és forgókapás magágy készítővel bedolgozva, így elkészítve a magágyat is. Vetésnél sorba Phylazonit 15l/ha dózissal valamint a talajfertőtlenítő is ekkor került kiszórásra, szintén sorba. Gyomirtás, vetés után két héttel kiegészítve agrosolution-nal 2,5kg + keserűsó 10kg. 8–10 leveles korában lomb-trágyát juttattam ki rá Zn-kel kiegészítve.

Név: Papp GyörgySzületési év: 1979Végzettség: aranykalászos gazda, érettségiIskolák: 138. Sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző, MátészalkaVállalkozás: őstermelő

Terméseredmény t/ha: 16,496Fajta: DKC4490Közigazgatási terület: Nyírderzs

Tanácsadó: Rádi Attila László, Kovács András Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Mizik Zsolt, dr. Szieberth Dénes

2012

18

Axial hirdetés

19

Kukorica Barométer

Kárpát-medencei Nagydíj II. Szerbia – Vajdaság Autonóm Tartomány Régiós I.

Főprofi lom a sertésfelvásárlás és értékesítés, de ezelőtt 5 évvel nyílt lehetőség arra, hogy álla-mi földekhez jussanak a gazdák, így sikerült gazdaságomat bővíteni. Mára elértem a 260 ha-os birtoknagyságot, ami messze meghaladja a vajdasági átlagot. A 260 ha-ból 200 ha bérlemény, 60 ha pedig saját terület. A földművelést egy régi MTZ 82-es traktorral kezdtem, mára pedig fej-lett gépparkkal rendelkezem. A Kukorica Termésversenyre 2011-ben jelentkeztem először, mivel azonban későn értesültem határon túli gazdaként a versenyről, előre nem tudtam erre felkészülni, így a versenyparcellá-kon is ugyanazt a technológiát alkalmaztam, mint a gazdaság egészén. Idei évben felkészülteb-ben tudtam benevezni, a parcellát már tavaly ősszel kezdtem előkészíteni. Száraz, hagyomá-

nyos művelés kategóriában indul-tam. Az elővetemény paprika volt, a terület humuszban gazdag öntés-talaj. Alapművelésként szántás tör-tént, a magágykészítés kombinátor-ral. Tápanyag-visszapótlásként szer-ves trágyát, talajvizsgálatra alapo-zott műtrágyát és Mikro-Vital bakté-riumtrágyát használtam, a vetett faj-ta: DKC 5007-es volt, amivel 14.271 kg-ot sikerült hektáronként betaka-rítani a rendkívül aszályos területen, mivel a vegetációban mindösszesen 147 mm csapadék hullott.

Név: Borsos CsabaSzületési év: 1975.Végzettség: Kereskedelmi Középiskola Felsőfokú Mezőgazdasági Iskola, Agrármenedzser Szak, SabacVállalkozás: Kontakt Kft, Állat- és Terményfelvásárlás

Terméseredmény t/ha: 14,272Fajta: DKC5007Közigazgatási terület: Adorján

Tanácsadó: Justus Lilla Támogatók: Bio-Nat Kft.Ellenőr: Tamási Balázs, Varga János, dr. Szieberth Dénes

2012

21

Kukorica Barométer

Országos II. Régiós II.

Ősszel mélyszántás következett 30cm-en, tavasszal 6q 27%, 4q 8:24:24, lett kiszórva és forgókapás magágy készítővel bedolgozva, így elkészítve a magágyat is. Vetésnél sorba, 2q 15:30, phylazonit 15l/ha dózissal valamint a talajfertőtlenítő is ekkor került kiszórásra, szintén sorba. Gyomirtás a vetés után két héttel történt, kiegészítve keserűsóval, 10kg/ha. 8–10 leveles korában lombtrá-gyát juttattam ki rá Zn-kel kiegészítve.

Név: Papp MihálySzületési év: 1971Végzettség: Aranykalászos gazdaVállalkozás: egyéni vállalkozó

Terméseredmény t/ha: 15,660Termésarány R%: 127,5Termésarány O%: 153,9Fajta: DKC4995Közigazgatási terület: Nyírderzs


2012

22

AZ I N NOVÁCIÓ FOL Y TATÓ D I K

T E R M Ő K É P E S S É G – V Í Z L E A D Á S – S T R E S S Z T Ű R É S

23

Kukorica Barométer

AZ I N NOVÁCIÓ FOL Y TATÓ D I K

T E R M Ő K É P E S S É G – V Í Z L E A D Á S – S T R E S S Z T Ű R É S

Országos III.Régiós III.

Ősszel lazítással kezdtem, majd mélyszántás következett 30cm-en, tavasszal 6q 27%, és 4q 8:24:24 lett kiszórva és forgókapás magágy készítővel bedolgozva, így elkészítve a magágyat is. Vetésnél sorba Phylazonit 15l/ha dózissal, valamint a talajfertőtlenítő is ekkor került kiszórásra, szintén sorba. Gyomirtás május 8, kiegészítve keserűsóval 10kg/ha. 8–10 leveles korában lomb-trágyát juttattam ki.

Név: Papp GyörgySzületési év: 1979Végzettség: aranykalászos gazda, érettségiIskolák: 138. Sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző, MátészalkaVállalkozás: őstermelő

Terméseredmény t/ha: 15,463Termésarány R%: 125,9Termésarány O%: 152,0Fajta: DKC4590Közigazgatási terület: Nyírderzs


2012

24

Az UMG MICRO mikrogranulált starter műtrágyákkal a kukorica kelése és gyökeresedése robbanásszerű!

A jó START megalapozza a magas hozam biztonságát!

• UMG MICRO ZeaStart (7 N +32 P + 1 K + 2,4 S + 0,4 Fe + 4 Zn)

• UMG MICRO StarterMax (10 N +46 P + 2 Zn + 1 Fe)

A Gramix NP és Gramix NPK starter műtrágyák használata segíti a kukorica korai fejlődését, növeli a termény minőségét, és várható mennyiségét!

• GRAMIX KUKORICA STARTER NPK 15-25-5+ 2 MgO + 5 CaO + 6 S + 0,1 % Zn + 0,05 % Mn + 0,05 % Cu UMG

• GRAMIX KUKORICA STARTER NPK 5-15-28+ 1 MgO + 3 CaO + 3 S + 0,2 % Zn UMG

• GRAMIX KUKORICA STARTER NP 15-30+ 1 MgO + 4 CaO +7 S + 0,1 % Zn + 0,05 % Mn + 0,05 % Cu UMG

UMG MICRO és Gramix starter NPK az ideális kombináció!

Telefon: +36 (22) 572-059www.fertilia.hu www.mutragyalicit.hu

25

Kukorica Barométer

Kategória I.Régiós I. Országos IV.

2011 őszi búza betakarítás után tarlóhántás következett, a kombájn által szétszecskázott búza szalmáját Vaderstadt Carrier-rel kevertük a talaj felszínébe. Augusztusban 300 kg NPK 6-21-21 komplex műtrágyát jutattunk ki a mélylazítás előtt. A mélylazítást átlag 40 cm mélyen Maschio Artiglio mélylazítóval végeztük. Ezt követően repcével vetettük be a területet. A száraz ősz miatt elég későn kelt ki a repce a télen jelentős fagyási kár keletkezett. A kora tavaszi fejtrágyázásnál még nem lehetett egyértelműen felmérni a kárt és elvégeztük rajta az első fejtrágyázást Fertisol folyékony nitrogén műtrágyával. Később mégis a kidolgozás mellett döntöttünk és április 19-én ugyan csak Carrierrel kitárcsáztuk a megmaradt, foltokban egész jelentős tömeget adó, szárba in-dult repcét. Következő napon 04.20-án be is vetettük a területet DKC5276 Cruiser csávázott vető-maggal, a vetéssel egy menetben Gramix NPK 15-30-0 típusú műtrágyából 100 kg összes meny-nyiséget jutattunk ki a sorok mellé. Az egyenletesen kikelt, fejlődő állományt egyszer sorköz-művelő kultivátorozással szellőztettük és még fejtrágyaként jutattunk ki folyékony 28%-os ol-dat műtrágyát. 4-5 leveles korban Principal Plusz Gold gyomirtó szer kombinációval kezeltük bár, nem volt benne jelentős gyom, kevés megmaradt repce, kisebb kétszikűek és köles, valamint ka-kaslábfű volt elvétve a táblán, de a tartamhatás miatt, később is tökéletesen tiszta kukorica állo-mány volt. 6 leveles korban kipróbálás gyanánt 2 kg/ha Agrosolution növénykondicionáló levél-trágyát szórtunk ki permetezővel. Hozzátartozik még a terület leírásához, hogy ezen az adott te-rületen évek óta csak szántás és forgatás nélküli művelést alkalmazunk, szántóföldi kultivátor és mélylazító segítségével. A kukorica előtt búza, azt megelőzően napraforgó és az előtt kukorica vetésváltást alkalmazva követték egymást.

Név: Kardos CsabaSzületési év: 1985.11.08.Végzettség: Gazdasági Agrármérnök, GödöllőIskolák: Szent István Egyetem, Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény Vállalkozás: Kardos Farm Kft.

Terméseredmény t/ha: 15,224Termésarány R%: 148,4Termésarány O%: 120,8Fajta: 149,6Közigazgatási terület: Hajdúböszörmény

Tanácsadó: Kovács Zsuzsanna Támogatók: Fertilia Kft.Ellenőr: dr. Szieberth Dénes, Varga Péter

2012

26

Gratulálunk a Nyerteseknek!AmalgerolCyren ECKentaur 5 GMaton 600Nic-ItNic-It TurboNic-It Shado PackRadistartmikrogranulátumokShadoShado Gold Successor TSuccessor Top PackZinic 700

Vigyázunk a kukoricájára!

Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék: Rácz Tibor - mobil: +36/20 943-8698 • Hajdú-Bihar,Békés megyék: Tóth Balázs - mobil: +36/20 456-6275 • Kelet-Bács-Kiskun, Csongrád megyék: Lécz István -mobil: +36/20 286-9890 • Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Nógrád megyék: Tamasi József - mobil: +36/20 286-6204Fejér, Pest megyék: Horváth József - mobil: +36/20 943-8696 • Nyugat-Bács-Kiskun, Tolna, Baranya megyék:Gyöngyösi Zsolt - mobil: +36/20 456-6675 • Gyôr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Veszprém megyék:Takács Gábor - mobil: +36/20 943-8649 • Vas, Zala, Somogy megyék: Dr. Varga Zsolt - mobil: +36/20 943-8622

www.cheminova.hu

KukoricaBarometer2012_10_Layout 1 10/17/12 11:24 AM Page 1

27

Kukorica Barométer

Kategória II.Régiós III.

Őszi alapművelés közép mély lazítás. Tavasszal március közepén talaj egyengetése kombinátor-ral. Vetés április 5. közvetlen előtte magágy készítés. Vetéssel egy menetben 180 kg Eurofertil Plus 35NP + Linzer Na27. Virágzáskor kapott lombtrágyát 2,5l Fertileadre AXIS +1,25l Fertileader VITAL+ 3l Amalgerol Prémiumot. Kijuttatás John Deere 4730.

Név: Nagy SándorSzületési év: 1958.09.16.Végzettség: géplakatos, aranykalászos gazdaVállalkozás: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági növénytermesztés és mezőgazdasági szolgáltatás, zöldség, gyümölcs kereskedelem

Terméseredmény t/ha: 12,738Termésarány R%: 124,1Termésarány O%: 125,2Fajta: DKC4995Közigazgatási terület: Nádudvar

Tanácsadó: Dobi Mihály Támogatók: Monsanto Hungária Kft.Ellenőr: Mizik Zsolt

2012

102,89

109,65

97

107 106,4

120

110

100

90

80

70

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés

Termési Termés/Vízi

Vetőmagár a

legdrá-gábbhoz %

Fedezetiösszeg,

rel %

Vetőmag ára fedezeti összeghez,

rel %

A DKC4995 éréscsoportja elején érő jó termőképességű és kiváló termés-szemnedvesség arányúhibrid. Jelentős vetőmag költségaránya ellenére fedezeti összeg termelő képessége szempontjából

éréscsoportjában a legjobb.

28

Szaktanácsadók:

Éri

Fer

enc

kere

sked

elm

i vez

ető

+36

30

27

72 5

56

fere

nc.e

ri@

yara

.com

Dr.

Tér

meg

Jáno

ssz

akta

nács

adó

Dun

ántú

lte

l.:

+36

30

34

98

08

4ja

nos.

term

eg@

yara

.com

Gyu

ris

Kál

mán

szak

taná

csad

óD

él-M

agya

rors

zág

+36

30

38

39

34

1ka

lman

.gyu

ris@

yara

.com

Kov

ács

And

rás

kert

észe

ti s

zakt

anác

sadó

Kel

et-M

agya

rors

zág

+36

30

68

98

09

5an

dras

.kov

acs@

yara

.com

Tóth

Gáb

orsz

akta

nács

adó

Ész

ak-M

agya

rors

zág

+36

30

68

98

09

4ga

bor.

toth

@ya

ra.c

om

Ügyfélszolgálat:

+36

88

57

7 9

44

Yara

táp

anya

g-el

látá

si m

egol

dáso

k

ww

w.y

ara.

hu •

ww

w.y

arav

ita.

hu •

ww

w.f

aceb

ook

com

/Yar

aHun

gari

a

29

Kukorica Barométer

Szaktanácsadók:

Éri

Fer

enc

kere

sked

elm

i vez

ető

+36

30

27

72 5

56

fere

nc.e

ri@

yara

.com

Dr.

Tér

meg

Jáno

ssz

akta

nács

adó

Dun

ántú

lte

l.:

+36

30

34

98

08

4ja

nos.

term

eg@

yara

.com

Gyu

ris

Kál

mán

szak

taná

csad

óD

él-M

agya

rors

zág

+36

30

38

39

34

1ka

lman

.gyu

ris@

yara

.com

Kov

ács

And

rás

kert

észe

ti s

zakt

anác

sadó

Kel

et-M

agya

rors

zág

+36

30

68

98

09

5an

dras

.kov

acs@

yara

.com

Tóth

Gáb

orsz

akta

nács

adó

Ész

ak-M

agya

rors

zág

+36

30

68

98

09

4ga

bor.

toth

@ya

ra.c

om

Ügyfélszolgálat:

+36

88

57

7 9

44

Yara

táp

anya

g-el

látá

si m

egol

dáso

k

ww

w.y

ara.

hu •

ww

w.y

arav

ita.

hu •

ww

w.f

aceb

ook

com

/Yar

aHun

gari

a

Szántás nélküli száraz művelésKategória: III.

Az alkalmazott technológia hagyományos kukorica technológia napraforgó elővetemény után. La-zítás volt az alapművelés. A lazítónk szárnyas késes és egy menetben két sor hullámos tárcsa bizto-sítja a rögök aprítását és a megfelelő visszatömörítést. A gazdaságunkra általánosan jellemző, hogy szántást csak a kukorica után végzünk, egyéb előveteményeknél a lazításon alapuló alapművelést részesítjük előnyben. A napraforgó szár- és tányérdarabok lefúvásra kerültek a kombájnoláskor, ezért a szármaradványok egyenletesen oszlottak el a talajfelszínen. A vetést a kiválasztott fajta tenyészidejét és csírázáskori hőigényét fi gyelembe véve időben és ideális körülmények között si-került végrehajtani. A műtrágyát alaptrágyaként és kultivátorozással egy menetben juttattuk ki.

A vetéssel egy menetben starter műtrágyát juttattunk ki, mely az előző kedvező tapaszta-latok miatt az egész vetésterületen a techno-lógia része lett. A hatása rendkívül meggyőző volt. Ez a kukorica kezdeti gyors fejlődésén ke-resztül megfi gyelhető volt. A kukorica kelése előtt a nagytömegű napraforgó árvakélés mi-att hormonbázisú növényvédőszerrel kezel-tük a területet, hogy a kezdeti gyomkonkuren-ciát kikapcsoljuk. Sorközműveléskor kiadtuk a még hiányzó műtrágya hatóanyag mennyisé-get. Kultivátorozás után juttattuk ki a YaraVita Zintrac levéltrágyát. Ezek után már csak a be-takarítás következett, egyéb technológiai ele-met nem alkalmaztunk.

Név: Kovács SándorSzületési év: 1942Végzettség: agrármérnök (1964), növényvédelmi szakmérnök (1974)Iskolák: Agrártudományi Egyetem, DebrecenVállalkozás: Kov-Perm Kft.

Terméseredmény t/ha: 12,374Termésarány R%: 120,6Termésarány O%: 121,6Fajta: DKC5007Közigazgatási terület: Tetétlen

Tanácsadó: Kovács László, Kovács András, Vígh József Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft., Kwizda Magyarország Kft.Ellenőr: Mizik Zsolt, dr. Szieberth Dénes, Varga Péter2012

Díjátadás, 2011.

Ahol a növény és a védelem találkozik www.nufarm.hu

Három az egyben

A világ leggyorsabb háromtestû vitorlása.

Gyors, mégis tartós és biztonságos hatás a három hatóanyag kom-binációjának köszönhetôen.Kedvezô árú gyûjtôcsomag a kukorica magról kelô kétszikû, valamintmagról kelô és évelô egyszikû gyomnövényei ellen.Egyszeri kijuttatás és osztott kezelés esetén is megállja a helyét.

163x238 zeagran nico:Layout 1 10/9/12 3:03 PM Page 1

31

Kukorica Barométer

Hagyományos, száraz művelés1. Régió Régiós I.

Az őszi búza betakarítását követően tarlóhántás + henger volt az első munkaművelet. Majd ezt követően a szántás előtt az őszi alapműtrágya kiszórása következett 400kg 8:20:30-as komplex. A szántást Kuhn Multimaster 122, 5 ekefejes váltvaforgató ekével végeztem el.Tavasszal a talaj lezárása simítós hengerrel történt. Ezután a terület 400kg 27% nitrogén hatóanyag tartalmú MAS műtrágyát kapott Kuhn Axis 30.1 típusú műtrágyaszóróval. A magágy készítés ásó-boronával történt közvetlen vetés előtt. A vetés Kuhn Maxima vetőgéppel végeztem el 74.000 ki-vetett magszámmal. A vetéssel egy menetben Timac Eurofertyl Plus 35 NP 150-ot kg juttattam ki. A gyomirtás Steller+Dash készítménnyel posz te-mer gensen történt. A nö-vény 7–8 leveles állapo-tában rugókapás kulti-vátorral sorközművelés-sel egy menetben 100kg ammónium-nitrát műtrá-gyát juttattam ki. A címer-hányás kezdetén a kuko-rica hidastraktorral 1 l/ha YaraVita Zintrac lombtrá-gyát kapott. A betakarítás október 1. napján volt.

Név: Körmendi SzilárdSzületési év: 1977Végzettség: aranykalászos gazdaIskolák: gépjármű technikai szerelőVállalkozás: családi gazdaság

Terméseredmény t/ha: 13,054Termésarány R%: 123,4Termésarány O%: 128,3Fajta: DKC4795Közigazgatási terület: Komárom

Tanácsadó: Takács István, Térmeg János Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Varga Péter, Nagy Bence

2012

Ahol a növény és a védelem találkozik www.nufarm.hu

Három az egyben

A világ leggyorsabb háromtestû vitorlása.

Gyors, mégis tartós és biztonságos hatás a három hatóanyag kom-binációjának köszönhetôen.Kedvezô árú gyûjtôcsomag a kukorica magról kelô kétszikû, valamintmagról kelô és évelô egyszikû gyomnövényei ellen.Egyszeri kijuttatás és osztott kezelés esetén is megállja a helyét.

163x238 zeagran nico:Layout 1 10/9/12 3:03 PM Page 1

Díjátadás, 2011.

32

Új csúcsokat hódítunk

Syngentaúj kukorica hibrideka kiemelkedőhozamért

Az új Syngenta kukorica hibridek Force Zea csávázószerrel kezelve kerülnek forgalomba.

Syngenta Kft. • 1117 Budapest, Alíz u. 2. • Telefon: 06 1 488-2200 • Fax: 06 1 488-2201www.syngenta.hu • [email protected]

Syn_kukoricahibridek_168x238_1211.indd 1 11/23/12 10:32 AM

33

Kukorica Barométer

Hagyományos, száraz művelés1. RégióRégiós II.

A terület előveteménye kukorica volt, amely az aratás után meg lett tárcsázva, és váltva forgató ekével 30cm mélyen megszántva. Tavasszal, március közepén le lett simítva a terület, majd utána meg lett szórva vinasszal. (A vinasz egy szeszipari melléktermék, amely főleg káliumot tartalmaz) Utána kombinátorozás. A vetés 72.000 szemmel történt 04.18-án a vetéssel egy menetben a sor mellé 200 kg Linzer Gold műtrágya került. A gyomirtás Spirittel történt, majd június elején még megkultivátoroztuk, így már gyommentes maradt a terület.

Név: Nagy SzabolcsSzületési év: 1979Végzettség: Mezőgazdasági gépésztechnikusIskolák: Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközépiskola, CsornaVállalkozás: Szántóföldi növénytermesztés

Terméseredmény t/ha: 12,825Termésarány R%: 121,2Termésarány O%: 126,1Fajta: DKC5007Közigazgatási terület: Pér

Támogatók: Monsanto Hungária Kft. Ellenőr: Pető Gábor, Tamási Balázs, Varga János

2012

Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás – a kukorica gyomirtására vonatkozó rész elektronikus formában a

www.magyarkukoricaklub.hu honlapon – a szerző hozzájárulásával! Készítették: dr. Szieberth Dénes, Timár András, Varga Péter

34

Hagyományos, száraz művelés1. RégióRégiós III.

Elővetemény lekerülése után gyors talaj lezárás Carrier porhanyítós tárcsával. Őszi alapműtrá-gya kiszórása után ismét tárcsa-bedolgozás és tisztántartás céljából. Októberben 32 cm mélyen szántás+packer. Tavasszal megfelelő talajállapotnál terület lezárás He-Va Tiprollerrel. Közvetlen vetés előtt műtrágyaszórás majd vetőágy előkészítés kompaktorral (Lemken). Vetés 5 cm mé-lyen Kuhn vetőgéppel egy menetben Zeastart mikrogranulátum + 100kg MAS 27-es. Vetés után 2 nappal pre-emergens gyomirtás, ami jól sikerült, így nem volt szükség a posztemergens gyom-irtásra. 50 cm növényállománynál sorköz kultivátorral 100kg MAS 27-et juttattunk ki. Ezután egy héttel Azospeed levéltrágyát szórtunk. Eredmény: megfelelően fejlett állomány. Igazság szerint az utolsó pillanatban mindig kaptunk csapadékot.

Ha a fajtaválasztási döntés után is elégedett szeretne lenni,

tanulmányozza a Kukorica Barométer 10. és 13. számát!

A jó fajta nem csak szép, de versenyképes is!

Név: Hegyi JánosSzületési év: 1956Végzettség: okleveles agrármérnök, növényvédelmi szakmérnökIskolák: Gödöllői ATE, Móvár ATE Vállalkozás: Linco Kft.

Terméseredmény t/ha: 12,501Termésarány R%: 118,1Termésarány O%: 122,9Fajta: DKC4590Közigazgatási terület: Szilsárkány

Tanácsadó: Szobi Géza Támogatók: Fertilia Kft.Ellenőr: Grénus István, Tamási Balázs2012

35

Kukorica Barométer

Hagyományos, száraz művelés2. RégióRégiós I.

2011 őszén Lamborghini R7 típusú erőgéppel, és egy Vogel-Noot XS 850 váltva forgató eké-vel elvégeztük az őszi mélyszántást, 30 cm mélyen. Tavasszal, amint a földre rá lehetett men-ni, elvégeztük a talajlezárást 6,2-es Tytan simítóval. 2012.04.20-án elszórtunk hektáronként 500 kg 27-es pétisót Kuhn MDS 935 típusú műtrágyaszóróval. Ezt követően talaj előkészítés tör-tént 5,6-os ásóboronával, majd a vetés következett, amelyet egy 6-soros Kuhn Maxima típusú vetőgéppel végeztünk el. A vetéssel egy menetben hektáronként 12 kg Force talajfertőtlenítő, 200 kg Timac NP 35 típusú műtrágya, valamint a DKC 5276 fajta vetőmag került a talajba, ami 78.000 tő/ha mennyiséggel lett elvetve. A gyomnövények kikeltével Hardy Commander Plus vegyszerező géppel 2l/ha Laudist, valamint 1 L/ha Cambiot használtunk a felülkezelésre. A ku-korica virágzásakor történt még egy kezelés hidas permetezővel, amely a kukoricabogár elle-ni védekezésre irányult. Ehhez 0,3dl/ha Biscayat, illetve 1 L/ha Axist használtunk. A betakarítás 2012.10.10-én John Deere 9640i típusú betakarítógéppel, és Oros HSA kukorica adapterrel tör-tént. A betakarított mennyiség nettó 13,23 t/ha.

Név: Deák IstvánSzületési év: 1956.04.15.Végzettség: mezőgazdasági kovácsIskolák: 407. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Zalaegerszeg Vállalkozás: családi gazdálkodó

Terméseredmény, t/ha: 13,223Termésarány, R%: 163,1Termésarány, O%: 130,0Fajta: DKC5276Közigazgatási terület: Murakeresztúr

Tanácsadó: Major László Támogatók: Monsanto Hungária Kft.Ellenőr: Vörös Bálint, Cziráki László

2012

36

Jövőt vetni1856 óta

KWS Magyarország Kft.H-9027 Győr, Gesztenyefa u. 4.Tel.: 96/528-710Fax: 96/528-711www.kws.hu

Fokozzuk a sebességet. Növekedjen velünk!

KWS – a legdinamikusabban fejlődő nemesítő ház. A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb ku-tatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban.

Ön mikor csatlakozik hozzánk?

37

Kukorica Barométer

Jövőt vetni1856 óta

KWS Magyarország Kft.H-9027 Győr, Gesztenyefa u. 4.Tel.: 96/528-710Fax: 96/528-711www.kws.hu

Fokozzuk a sebességet. Növekedjen velünk!

KWS – a legdinamikusabban fejlődő nemesítő ház. A világon egyre több gazdálkodó választja a KWS kukorica hibridjeit. Európában mintegy 2,5 millió hektár vetésterületen ismerik el a KWS fajták sikerét. A sikerünk titka: Európa egyik legsokoldalúbb ku-tatási programja, mely a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó minőségi vetőmagot nemesít. Ez az az út melynek segítségével a növekedés lehetőségét megteremthetjük minden egyes régióban.

Ön mikor csatlakozik hozzánk?

Hagyományos, száraz művelés2. Régió Régiós II.

Név: Németh FerencSzületési év: 1952Végzettség: agrármérnökIskolák: agrártudományi egyetemVállalkozás: családi gazdálkodó

Terméseredmény t/ha: 10,475Termésarány R%: 129,2Termésarány O%: 103,0Fajta: DKC4795Közigazgatási terület: Hetes

Tanácsadó: Lovász József Támogatók: Monsanto Hungária Kft.Ellenőr: Tamási Balázs, Weiszenburger József

2012

109,60110,82

97

109

101,4

120

110

100

90

80

70

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés


Vetőmagár a

legdrá-gábbhoz %

Fedezetiösszeg,

rel %


rel %

A DKC4795 hibrid 3 éve szerepel a Top20 kísérletekben fi gyelemre méltó eredménnyel. Nagy termőképességéhez nagyon jó termés-szemnedvesség arány járul.

Ez a magyarázata, hogy viszonylag magas vetőmag költsége ellenére csoportjában a legmagasabb fedezeti összeg termelő képességgel rendelkezik..

38

ES BlaSon Duo Fao 420

HIDEGHIDEG

SZÁRAZSZÁRAZtermőhelyekre

területekre

körülményekhez

körülményekre

GYOMOSGYOMOS

JÓ TERMŐHELYIJÓ TERMŐHELYIHIDEGHIDEG


területekre

körülményekhez

körülményekre

GYOMOSGYOMOS

JÓ TERMŐHELYIJÓ TERMŐHELYI

HIDEGHIDEG


területekre

körülményekhez

körülményekre

GYOMOSGYOMOS


Bármilyen területi adottságok esetén van megoldásunk!

ES Sigma Fao 280

ES CuBuS Fao 320

ES Flato Fao 330

ES CortES Fao 410

ES moSQuitoFao 350

ES SEnSor Fao 390

ES ZoDiaC Fao 450

E rő s e b b g y ö k é r z e t – M a g a s a b b t e r m é s

EURALIS Kft.1118 Budapest, Rétköz u. 5. Tel.: 06-1/883-8884Fax: 06-1/883-8885www.euralis.hu

Regionális értékesítési vezetőkNyugat-Magyarország:Kristóf Milán, 06-70-328-4209Kelet-Magyarország:Czina Zoltán, 06-30-405-9881

39

Kukorica Barométer

ES BlaSon Duo Fao 420

HIDEGHIDEG


területekre

körülményekhez

körülményekre

GYOMOSGYOMOS

JÓ TERMŐHELYIJÓ TERMŐHELYIHIDEGHIDEG


területekre

körülményekhez

körülményekre

GYOMOSGYOMOS


HIDEGHIDEG


területekre

körülményekhez

körülményekre

GYOMOSGYOMOS


Bármilyen területi adottságok esetén van megoldásunk!

ES Sigma Fao 280

ES CuBuS Fao 320

ES Flato Fao 330

ES CortES Fao 410

ES moSQuitoFao 350

ES SEnSor Fao 390

ES ZoDiaC Fao 450

E rő s e b b g y ö k é r z e t – M a g a s a b b t e r m é s

EURALIS Kft.1118 Budapest, Rétköz u. 5. Tel.: 06-1/883-8884Fax: 06-1/883-8885www.euralis.hu

Regionális értékesítési vezetőkNyugat-Magyarország:Kristóf Milán, 06-70-328-4209Kelet-Magyarország:Czina Zoltán, 06-30-405-9881

Hagyományos, száraz művelés2. RégióRégiós III.

Név: Kozári TiborSzületési év: 1959Végzettség: mezőgazdasági technikumIskolák: mezőgazdasági technikum Vállalkozás: Zöldmező 2000 Kft. Tulajdonos, ügyvezető igazgató

Terméseredmény t/ha: 10,309Termésarány R%: 127,2Termésarány O%: 101,3Fajta: DKC4590Közigazgatási terület: Magyaregres

Tanácsadó: Lovász József, Támogatók: Monsanto Hungária Kft.Ellenőr: Vörös Bálint

2012

106,89

111,95

97

108102,0

120

110

100

90

80

70

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés


Vetőmagár a

legdrá-gábbhoz %

Fedezetiösszeg,

rel %


rel %

A DKC4590 kiváló termőképességű, kiváló termés-szemnedvesség arányú, ennek megfelelően ár szempontjából is magasan értékelt hibrid. Fedezeti összeg

termelő képessége szintén kiváló.

40

A Phileaxx nagy termésének, kedvező szemtermés-szemnedvesség arányának köszönhetően jelentős fedezeti összeg termelésre képes. A vetőmag ármegállapítás

hozzájárul a hibridre jellemző pénzügyi mutatók „jó megjelenéséhez”.

107,01103,38

84

110

84,1

120

110

100

90

80

70

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b

Termési Termés/VíziVetőmagárindex

Max, rel %

Fedezetiösszeg,

rel %


rel %

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés

101,70 100,65

80

102

86,7

105

100

95

90

85

80

75

70

65

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b


Vetőmagár a

legdrá-gábbhoz %

Fedezetiösszeg,

rel %


rel %

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés

Az Alexandra az értékarányos ármeghatározásnak köszönheti átlagnál jobb fedezeti összeg termelő képességét.

41

Kukorica Barométer

Hagyományos, száraz művelés4. RégióRégiós I.

Terméseredmény t/ha: 11,931Termésarány R%: 117,8Termésarány O%: 117,3Fajta: PhileaxxKözigazgatási terület: Jánoshalma

Tanácsadó: Ficsór Béla, Gyuris Kálmán Támogatók: Ragt Vetőmag Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Pető Gábor

2012

Név: Ötvös TiborSzületési év: 1976Végzettség: mezőgazdasági gépjavító és karbantartóIskolák: Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási Továbbképző és Szaktanácsadó Intézet Vállalkozás: családi gazdálkodóTulajdonos, ügyvezető igazgató

A Phileaxx termesztése mellett az RAGT Vetőmag Kft. szakembereinek tanácsainak alapján dön-töttem. Az őszi mélyszántás tavasszal hengerrel kapcsolt simítóval zártam le. A magágynyitást kétszeri kombinátorozással végeztem. A vetés 72 000 mag/ha felhasználásával Kunh vetőgéppel 9 km/h sebességgel április 14-én történt. A vegyszeres gyomirtást sorköz kultivátorozással egé-szítettem ki. A növényállomány táplálása érdekében 160 N, 60 kg P, és 150 kg K hatóanyagot tar-talmazó műtrágya kijuttatással oldottam meg.

Díjátadás, 2011.

42

Hagyományos, száraz művelés4. RégióRégiós II.

A versenyparcellán az elővetemény őszi búza volt. A betakarítást követően előbb tarlóhántást (Carrier) majd közép mélylazítást (Simba) végeztünk. Az őszi szántást tavaszi elmunkálás majd magágy előkészítés követte. A vetést 70.000 tőszámmal Kuhn Maxima vetőgéppel végeztük.Tápanyagellátás három menetben: ősszel 1,5q K60%, tavasszal 3q N64% és 1,5q Yara 7-20-28 majd levéltrágyaként a gyomirtást követően Zintrac került kijuttatásra.Növényvédelem: Pronik csomag (Casper + Milagro) majd mechanikai ápolás keretében Konskilde kultivátorozás történt.

Név: Dr. Vavró IvánSzületési év: 1967.05.10.Végzettség: egyetemIskolák: JPTEVállalkozás: Hergevica Kft

Terméseredmény t/ha: 10,108Termésarány R%: 99,8Termésarány O%: 99,4Fajta: DKC5276Közigazgatási terület: Jánoshalma

Tanácsadó: Papp Károly, Gyuris Kálmán Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Pető Gábor2012

108,35106,73

97

113

91,1

120

110

100

90

80

70

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b

Termési Termés/VíziVetőmagárindex

Max, rel %

Fedezetiösszeg,

rel %


rel %

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés

A DKC 5276 kiugró szemterméssel, kiváló szemtermés-szemnedvesség aránnyal, a kísérletben szereplő többi hibridét meghaladó fedezeti összeg termelő képességgel

kiváló teljesítményt nyújt. Maximálishoz közelítő vetőmag ára értékarányos.

43

Kukorica Barométer

Hagyományos, száraz művelés4. Régió Régiós III.

Szántás nélküli talajművelés. A versenyparcellán az elővetemény őszi búza volt. A betakarítást követően előbb tarlóhántást (július 20.), majd (augusztus 15.) még egy tárcsázást végeztünk Köckerling Allrounder-rel. A területen október közepén nehézkultivátoroztunk (Horsch Tiger). Tavasszal vetőágy készítés (Köckerling Allrounder) ezt követően műtrágyaszórás és bedolgozás (Allrounder) történt. A vetést 72.000 tőszámmal 12 soros Monosem vetőgéppel végeztük.Tápanyagellátás három külön menetben tavasszal történt: MAP, K60%, N30 formában. Összesen kijuttatott hatóanyag: N-160kg, P-70kg, K-105kg hektáronként. Levéltrágyaként YaraVita Zintrac került kijuttatásra.Növényvédelem: korai post-Lumax 4l/ha

Név: Schieber Markus Születési év: Végzettség:Iskolák: Vállalkozás: Jabba Kft.

Terméseredmény t/ha: 8,337Termésarány R%: 82,3Termésarány O%: 81,9Fajta: DKC5276Közigazgatási terület: Bácsbokod

Tanácsadó: Papp Károly, Támogatók: Monsanto Hungária Kft.Ellenőr: Tamási Balázs2012

44

Országos V. 5. RégióRégiós II.

Rendszerváltás előtt háztáji gazdálkodás (paprika, torma) termesztéssel és sertéstartással foglal-koztam.1992-től egyéni vállalkozásban, 2008 óta pedig mint Menyhárt-Farm Kft. termelek takarmány ku-koricát, napraforgót, paprikát, burgonyát, ipari paradicsomot, zöldborsót, csemege kukoricát. A használt terület nagysága 140 ha.Emellett fő állásban 1993-tól a Kokadi Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke, 2000-től az átalakulás-sal létrehozott Kokad-2000 Kft ügyvezetője vagyok. Technológiai leírás:2011 évi munkálatok: Középmély lazításJD 7430 Gaspardo Maschio 7 késes, Tarlóhántás 4,2 IH Tárcsa, Szántás JD 7430 4 fejes Rabewerk 32-cm mélységben 2012:Szántás elmunkálás JD7430 Borona+Simitó 03.22-énMűtrágyaszórás 34% Ammónium-nitrát 500 kg/ha 04.19.Műtrágyaszórás Yara 8-24-24 500 kg/ha 04.19.Magágykészítés JD 6920 Kongskilde Kombinátorral 04.20.Pylazonit MC 15 liter/ha 04.20.Vetés JD 6330 + JD 1750 Vetőgéppel DKC5007 75000/ha talajfertőtlenítés Force 1,5 G 15 kg/ha 04.20.Állomány gyomirtás Cambio + ordax+ ammónium-nitrát 34% 05.15.Lombtrágyázás 05.24.Agrosol 2,5 hg/ha 05.31.

Név: Menyhárt DánielVégzettség: Gépjármű technikus Iskolák: Ezüst és Aranykalászos Gazda Tanfolyam Vállalkozás: Menyhárt Farm Kft., Kokad-2000 Kft.

Terméseredmény t/ha: 14,027Termésarány R%: 136,7Termésarány O%: 137,9Fajta: DKC5007Közigazgatási terület: Kokad

Tanácsadó: Kovács László, Gyuris Kálmán Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: Mizik Zsolt

2012

45

Kukorica Barométer

Öntözéses művelés szántás nélküli kategória

A durum búza betakarítása után tarlót hántottunk. A közép mély lazítást az ősz folyamán elmunkáltuk, amely előtt kiszórtuk az alapműtrágyát. Tavasszal a magágy készítés előtt kijuttattuk a nitrogén műtrágya egy részét, a többit két részletben kultivátorozással. Vetés 75.000 maggal történt hektáronként. A gyomirtást Lumax készítménnyel végeztük 3 leveles állapotban. Június közepétől augusztus végéig 45 mm csapadék hullott a térségünkben, ezért öntözéssel pótoltuk a hiányzó víz mennyiségét. Összesen 140 mm öntözővizet juttattunk ki

Név: Deák IstvánSzületési év: 1978.08.22.Végzettség: AgrármérnökIskolák: Debreceni Agrártudományi EgyetemVállalkozás: Héjja Testvérek Kft.

Terméseredmény t/ha: 14,504Termésarány R%: –Termésarány O%: –Fajta: DKC5007Közigazgatási terület: Felgyő

Tanácsadó: Kiss Ákos Péter, Gyuris Kálmán Támogatók: Monsanto Hungária Kft., Yara Hungária Kft. Ellenőr: dr. Szieberth Dénes

2012

104,43 104,56100

105

111,7

120

110

100

90

80

70

60

Ma

gya

rK

uk

or

ica

Klu

b

Országos

Top2

0 ga

zdas

ági é

rtéke

lés


Vetőmagár a

legdrá-gábbhoz %

Fedezetiösszeg,

rel %


rel %

A DKC5007 hibrid nagyon jó termőképességű és nagyon jó termés-szemnedvesség indexxel rendelkező hibrid. Vetőmag költsége magas, de arányban áll egyéb kedvező

tulajdonságaival és fedezeti összeg termelő képességével.

46

A Termésverseny résztvevőinek teendői a verseny lebonyolítása során

Ki a Versenyző?

A Kukorica Termésverseny Versenyzője az a természetes vagy jogi személy, akinek a megfele lően kitöltött Jelentkezési Íve a Versenykiírásban meghirdetett határidőre a Magyar Kukorica Klubhoz beérkezett és ott nyilvántartásba vették. A versenyző vagy természetes úton (pl: a terület jogos használója), vagy a terület jogos használója által felhatalmazás útján rendelkezik a versenyterü-lettel.

Hogyan kell jelentkezni a Termésversenyben való részvételre?• Jelentkezési ív kitöltése és beküldése• Technológiai adatlap kitöltése és beküldése• Regisztrációs díj átutalása(A Jelentkezési Ív adatainak ellenőrzése után a Versenybizottság által meghatározott határidőn belül hiánypótlásra van lehetőség – pl.: koordináták pontosítása, technológiai adatok pontosítá-sa. A nyilvántartásba vételről és a hiánypótlási igényről a Versenybizottság értesíti a Versenyzőt.)

Mik a Versenyző kötelezettségei a verseny során?

A versenyző köteles minden, a verseny átlátható és megbízható lebonyolításához szükséges kö-rülményt és eszközt biztosítani, mégpedig:• Hiteles mérlegelési lehetőséget• Hiteles szemnedvesség mérési lehetőséget• Betakarító és szállító kapacitást• Pártatlan tanú jelenlétét• Betekintési lehetőséget biztosítani a Gazdanaplóba (a versenyterület adataira nézve)

Mik a teendői a versenyzőnek a verseny során?• Vezeti a Versenynaplót• Elvégzi a termésbecslést• Bejelenti a betakarítás várható időpontját és kéri a becsült terméshez szükséges ellenőrzést• Versenyparcellán belül kijelöli a betakarítandó területet és elkülöníti a tábla többi részétől• Amennyiben személykocsival nem járható az út, biztosítja az ellenőrök számára a versenyte-

rületre jutást• Bemutatja az ellenőröknek a mérleget és a szemnedvesség mérő műszereket, s a hitelesítő

(kalibrálási) dokumentumokat• Bemutatja az ellenőröknek a betakarító és szállító járműveket, azok alkalmasságát a feladat

elvégzésére• Irányítja a betakarítást• A megfelelő helyeken ellátja aláírásával a Versenynaplót és a kísérő dokumentumokat

47

Kukorica Barométer

• A betakarítást követő 24 órán belül elektronikus levélben értesíti a Versenybizottságot a be-takarítás megtörténtéről, a ténylegesen betakarított terület nagyságáról, a betakarítási átla-gos szemnedvességről és az általa kiszámolt terméseredményről

• A betakarítást követő 48 órán belül regisztrált levélben feladja a Versenybizottság részére a teljes Versenynaplót mellékleteivel, s a szükséges aláírásokkal

Mik a versenyző jogai és lehetőségei a verseny során?• A versenyzőnek joga van tanácsadókat alkalmazni és felajánlott támogatásokat (szpon zo-

rációt) elfogadni• A versenyző élhet azzal a lehetőséggel, hogy a Magyar Kukorica Klub a versenyzés évére és

egy további évre versenyzői jogon ingyenes klubtagságot szerezzen, amennyiben a klubtag-ságot továbbra is fenn kívánja tartani, a rendes tagok kötelezettségeinek is eleget kell tennie

• A versenyző kérheti a Magyar Kukorica Klubot, hogy tanácsokkal lássa el a versenyben való részvétellel kapcsolatos ügyekben, szakmai kérdésekben

• A versenyző kérheti, hogy tanácsadóját, szponzorát a versennyel kapcsolatos közlemények-ben feltüntessék

• A versenyzőnek lehetősége van arra, hogy a parcelláját szélesebb körben bemutassa, ver-senyzői tevékenységével kapcsolatos szakmai rendezvényeket szervezzen

• A versenyző kérheti a Magyar Kukorica Klubtól, hogy az általa kezdeményezett rendezvények szervezésében és lebonyolításában közreműködjön – a Magyar Kukorica Klub az ilyen kezde-ményezéseket támogatja

Az ellenőrök legfontosabb teendői a versenyparcella betakarításának ellenőrzésekor

Ki a versenyellenőr?A Magyar Kukorica Klub által kiírt Termésverseny ellenőri tevékenységét csak a Versenybizottság által elfogadott versenyellenőr láthatja el.A versenyellenőr eleget tesz mindazon feltételeknek, amelyeket a Versenyszabályzat előír, a Ver-senybizottság felvette a Versenyellenőrök jegyzékébe és ellátta Versenyellenőri igazolvánnyal.

Mik a versenyellenőr feladatai?A betakarítási ellenőrzés kérése után felveszi a kapcsolatot a versenyzővel és megállapodnak a betakarítás részleteit illetően, tisztázzák, hogy a beküldött termésbecslés alapján hány fő és mi-lyen minősítésű ellenőrre lesz szükség, s szükség lesz-e pártatlan tanúra.Megállapodnak a betakarítási módszerben, s amennyiben a versenyző ragaszkodik a teljes parcella betakarítási módszer végrehajtásához, fi gyelmezteti, hogy ezzel elveszíti annak lehetőségét, hogy vita, vagy termésszint (felfelé) átsorolás esetén eredményes betakarítást rögzíthessenek.A betakarítás megkezdése előtt ellenőrzi a Versenynaplót, s azt, hogy az megfelel-e az előírásoknak.

Ellenőrzi a versenyterületet.

Amennyiben úgy találta, hogy a versenyterület megfelel a bejelentéskor közölt adatoknak, s a betakarítandó terület el van választva a tábla többi részétől, ellenőrzi a betakarító és szállító jár-

48

művek alkalmasságát és előkészítettségét, a mérlegelés helyére vezető utat, a mérleget, a szem-nedvesség mérő műszereket és ezek dokumentumait.

Feljegyzi a szállító jármű(vek) rendszámát.

A betakarítás résztvevőit tájékoztatja a versenyparcella betakarításának szabályairól és külön hangsúlyozza, hogy a szabályok megszegése a parcella kizárásához vezet.

Megméri a területet és a mérési adatokat rögzíti a versenynaplóban.

Jelt ad a betakarítás megkezdésére.

Amennyiben nincs külön mérlegelési ellenőr, s a mérlegelő hely távolabb van, a mérlegelés idejé-re megállítja a betakarítást, bekíséri a megtelt járművet a mérlegeléshez, a mérlegelés befejezté-vel elkéri a mérlegjegyet, feljegyzi a szemnedvesség mérési adatokat és folytatják a betakarítást.Amennyiben van külön mérlegelési ellenőr, vagy a teljes betakarított mennyiség felfér a rendel-kezésre álló szállító járművekre, a befejezésig folytatják a betakarítást.Amennyiben a tábla szabálytalan alakja indokolja, a ténylegesen betakarított terület pontos meghatározásához szükséges számú mérést végez a betakarítás során.A betakarítás befejeztével kitölti a Versenynapló megfelelő jegyzőkönyveit, s megkéri a felelősö-ket a megfelelő helyeken aláírásuk megtételére.

Figyelem! A versenyzőnek minden dokumentumot el kell látnia kézjegyével!

Mielőtt elhagyja a versenyterületet (a jegyzőkönyvek kitöltésének helyszínét) ismételten meg-győződik, hogy minden dokumentumot megfelelően elkészítettek-e (aláírások, mellékletek), s csak abban az esetben tekinti befejezettnek a betakarítást, ha hiánytalannak találta a verseny-naplót.Figyelmezteti a versenyzőt, hogy 24 órán belül elektronikus levélben be kell jelentenie a beta-karítás tényét és az általa számolt eredményeket, és 48 órán belül regisztrált levélben el kell kül-deni a papír alapú dokumentumokat a Versenybizottságnak (8152 Kőszárhegy, Kazinczy Ferenc utca 12.).A betakarítás tényét a mérési eredményekkel együtt telefonon vagy elektronikus levélben jelen-ti a Versenybizottságnak.A versenyellenőr, amennyiben a verseny bármely fázisában szabálytalanságot észlel, köteles a verseny folyamatát megszakítani.Amennyiben a verseny megszakításra került azonnal jelentést kell küldeni a Versenybizottságnak az okok részletes megjelölésével.Amennyiben a harmadolós betakarítási módszert választották, s a szabálytalanság súlya/termé-szete nem indokolja a verseny folyatásának megtagadását, a betakarítás a következő harmadon folytatódhat, eggyel magasabb szintű ellenőrzés mellett.Ez az eljárás lép érvénybe akkor is, ha a termésátlag meghaladja azt a szintet, amelyet a jelenlé-vő ellenőrzési szint igazolni jogosult.

Figyelmeztetés: súlyos és szándékos szabálytalanság esetén a Versenybizottság megtagadhatja a verseny folytatását!

49

Kukorica Barométer

Szerbia Régió, hagyományos, száraz művelés Régiós II.

Név: Pál KárolySzületési év: 1951.Végzettség: FőiskolaIskolák: Gimnázium, (Topolya), Közgazdasági Főiskola, (Szabadka).Vállalkozás: Családi gazdálkodó, valamint a VMSZ ügyvezető alelnöke, és Kishegyes Község Képviselő-testületének elnöke

Terméseredmény t/ha: 5,784Termésarány K%: 69,0Termésarány O%: Fajta: PR34B23Közigazgatási terület: Bácsfeketehegy

Tanácsadó: Justus Lilla, Sándor Ervin Támogatók: Bio-Nat Kft.Ellenőr: dr. Szieberth Dénes

2012

Régiós III.

Név: ifj . Pál Károly

Terméseredmény t/ha: 5,089Termésarány R%: 69,0Termésarány O%: Fajta: PR34B23Közigazgatási terület: Bácsfeketehegy

Tanácsadó: Justus Lilla, Sándor Ervin Támogatók: Bio-Nat Kft.Ellenőr: dr. Szieberth Dénes

Az alkalmazott/tervezett technológia rövid, szöveges leírása: Az elővetemény búza volt. A tar-ló tárcsázását, műtrágyázás (hektáronként 170 kg NPK 15-15-15), majd téliszántás követte. Vetés előtt két alkalommal történt meg a talajelmunkálás, hektáronként 170 kg urea műtrágya, és 1 li-ter Mikrovital baktériumtrágya bemunkálása. Vetés négysoros pneumatikus OLT vetőgéppel tör-tént 70 cm sortávolságra, és 23 cm tőtávolságra. A vetést követően sor került a gyomirtószerek ki-juttatására, kelés után pedig egy alkalommal történt meg a sorközi megmunkálás. Az aszály kö-vetkezményeken a versenyparcellákon elért hozam a gazdaságban 70 hektáron termelt kukori-ca átlaghozamának szintjén alakult.

50

A TOP20 kísérletek kukorica hibridjeinek termésstabilitása a 2012. évbenÁrendás TamásMTA ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár

A kukorica hibridek kiválasztásakor fi gyelembe vehető és veendő agronómiai érték-mérők sorában termelőeszközként használhatóak azok az ismeretek, amelyek a termés jobb tervezhetőségéhez járulhatnak hozzá. Ezeknek a háttér-információknak a számsze-rűsítését segítik az ún. stabilitás vizsgálatok. Ezek egy részével könnyen és gyorsan értel-mezhető ismereteket lehet szerezni, egyidejűleg több hibrid összehasonlításával.Az itt bemutatott ábrák egyenként 4-5, közel azonos tenyészidejű hibrid viselkedéséről tá-jékoztatnak az igen szélsőséges termésszinteket okozó 2012. évi TOP20 kísérletek ered-ményei alapján. Az értelmezés egyáltalán nem, csak első ránézésre lehet bonyolult. A grafi konok vízszintes tengelye az ún. környezeti átlagokat mutatja meg, vagyis a termelő itt jelölheti ki önmaga számára az egyes táblákon általa reálisan tervezhető termések nagyságát, intervallumait. A függőleges tengely azt mutatja meg, hogy miután a kukori-catermelő kiválasztott egy reális termésmennyiséget, s ahhoz a vízszintes tengelyre merő-legesen egy vonalzót illesztett, akkor az adott csoportban melyik hibrid vonala van legfe-lül, azaz melyik segítheti leginkább az elvárt eredmények megvalósulását. Minden ábrán szöveges formában is megadtuk, de egy függőleges vonallal (képzeletbe-li vonalzóval) is jelöltük a TOP20 eredménysorból az adott éréscsoport idei országos ter-mésátlagát. Mindezek alapján érdemes tehát ezzel párhuzamosan a magunk elvárható termésszintjeihez igazítani, tolni a vonalzót, s a korábbi – más időjárású – évek Kukorica-barométereinek hasonló információit is mérlegelve kiválasztani a bőséges kínálatból a legnagyobb biztonságot és eredményt ígérő hibrideket.

1 (FAO310) y = 0,952x + 0,6306R = 0,9909

2 (FAO290) y = 1,0061x + 0,1021R = 0,9749

3 (FAO290) y = 0,9978x + 0,3148R = 0,9391

4 (FAO290) y = 0,9347x + 0,6307R = 0,9616

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha

Környezeti átlag t/ha

1: DKC3511 st. 2: El3806 3: DKC3705 4: DKC4014

TOP20 FAO 290-349 csoport országos átlag = 8,66 t/ha

1. ábra Korai (FAO 300-349) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012.

51

Kukorica Barométer

1 (FAO310) y = 0,952x + 0,6306R = 0,9909

2 (FAO310) y = 0,9851x + 0,2849R = 0,9883

3 (FAO330) y = 1,0102x - 0,7252R = 0,9514

4 (FAO330) y = 1,1141x - 1,238R = 0,9767

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: DKC3511 st. 2: DKC4025 3: DS0791C 4: ES FLATO



1 (FAO360) y = 1,1142x - 0,9092R = 0,9846

2 (FAO360) y = 1,1128x - 1,303R = 0,938

3 (FAO370) y = 1,0761x - 0,5628R = 0,9787

4 (FAO370) y = 0,975x + 0,2108R = 0,9883

5 (FAO380) y = 1,0293x - 0,5239R = 0,9927

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: DKC4590 st. 2: SUFAVOR 3: WINXX 4: RH11084 5: DA SONKA


1 (FAO390) y = 0,9307x + 0,5559R = 0,9848

2 (FAO390) y = 1,0396x - 0,4238R = 0,9712

3 (FAO390) y = 0,9229x + 0,3497R = 0,9769

4 (FAO390) y = 0,9056x + 1,0452R = 0,9903

5 (FAO390) y = 0,9624x + 0,6967R = 0,9808

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: PR37N01 st. 2: ES ANTONETTI 3: ES SENSOR

4: DKC4795 5: DKC4490




52

1 (FAO390) y = 0,9307x + 0,5559R = 0,9848

2 (FAO390) y = 0,9066x + 0,5181R = 0,9655

3 (FAO395) y = 1,0355x + 0,0705R = 0,993

4 (FAO400) y = 0,9892x + 0,2756R = 0,977

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: PR37N01 st. 2: P9494 3: DKC4717 4: DKC4964


1 (FAO410) y = 0,8851x + 0,9838R = 0,973

2 (FAO440) y = 1,011x + 0,1349R = 0,9912

3 (FAO400) y = 0,9632x + 0,4898R = 0,9627

4 (FAO420) y = 0,9697x + 0,2588R = 0,9777

5 (FAO450) y = 1,1711x - 1,8673R = 0,9868

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: PR37F37 st. 2: DKC5143 st. 3: DKC4964 4: ES CORTES 5: SUPERBIA



6. ábra Középérésű (FAO 400-450) kukorica hibridek termésstabilitása. TOP20 kísérletek, 2012.

53

Kukorica Barométer

1 (FAO440) y = 0,8903x + 0,9522R = 0,9875

2 (FAO460) y = 1,0218x - 0,301R = 0,971

3 (FAO470) y = 0,9529x + 0,216R = 0,9771

4 (FAO480) y = 1,0573x - 0,1821R = 0,9894

5 (FAO480) y = 1,0974x - 1,8822R = 0,9698

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: DKC5143 st. 2: DKC4717 3: CADIXXIO 4: DKC5222 SUMBRA


1 (FAO440) y = 0,8903x + 0,9522R = 0,9875

2 (FAO490) y = 0,9404x + 0,961R = 0,9833

3 (FAO490) y = 0,9228x + 1,0777R = 0,9775

4 (FAO490) y = 1,0073x + 0,1107R = 0,998

4

6

8

10

12

14

16

4 6 8 10 12 14 16

Sze

mte

rmés

t/ha


1: DKC5143 st. 2: DKC5276 3: DKC5007 4: DKC5190




54

Hurrikán NeoZn

Hurrikán MegaMindent visznek!

A nagysikerű mellett, már itt

a Hurrikán Mega, mely az Overdose®–zal kiegé

szülve még markánsabb hatást biztosít már az

évelő kétszikűek ellen is!

Felhasználás előtt olvassa el a címkén található használati utasítást!

www.kwizda.hu

55

Kukorica Barométer

Top20 Fajtakísérleti eredmények, 2012.

Lehetett volna több? Hasonlóan más aszályos évekhez, a 2012-ben is nagyszámú kísérletet veszítettünk el. Sok pénz és munka veszik ilyenkor kárba, mégis inkább az elveszett információt sajnáljuk. A veszteségek nagyobb részét nem önmagában okozza az időjárás. Ilyenkor az egyes elköve-tett hibák hatása felerősödik, s a növényzet már nem képes azokat kompenzálni. Ezekre jó példa, hogy száraz évjáratban sok a gyengén kelt, kezdetben kiegyenlítetlen növényállományú parcel-la, több a kártevő, jobban kidomborodnak a tápanyag visszapótlási hibák, erősebben kirajzolód-nak a fi totoxikus hatások. Az is természetes, hogy a kísérlet talajának egyenetlenségeit is ilyen-kor mutatják meg magukat. Ebben az évben az elvetett 18 kísérletből csak 8-at értékeltünk. A fennmaradó tízről vagy már az első szemle alkalmával, vagy később, a növényfejlődés különböző szakaszaiban derült ki, hogy alkalmatlan az értékelésre. Legtöbb esetben agrotechnikai, tápanyag visszapótlási vagy növény-védelmi hiba miatt, vagy arra is visszavezethető okból kellett kimondani az alkalmatlan minősí-tést.Az értékelésből kizárt kísérleteket úgy igyekeztünk hasznosítani, hogy feljegyeztük a kizárás okait, ezeket megkonzultáltuk a kísérlet kivitelezőjével annak érdekében, hogy a jövőben ezek elkerülhetők legyenek. Vannak olyan általános következtetések is, amelyeket a köztermesztés is fel tud használni, ezért ezeket is közreadjuk. Ilyen jellegű tanulságokat vonhattunk le a szerves trágya használatról, az okszerű és célzott mű-trágyázásról, a rovarölő szeres magcsávázástól és a talajfertőtlenítéstől várható valódi védelem-ről, egyes gyomirtó szerek fi totoxikusságáról és fajtakísérletekben való alkalmazhatóságáról, és más jelenségekről, a gyakorlatban sem ritkán előforduló hibákról.A fő tanulság azonban az, hogy ezek az itt tapasztalt hibák nem csak a kísérleti tevékenységre jellemzők. Mondhatjuk, mindennapi kísérői a gazdák tevékenységének. Ezért állítjuk felelősség-gel, hogy további befektetések nélkül, csak a gazdák ismereteinek bővítésével és felelősségtuda-tuk, tudással is megerősített szakmaszeretetük erősítésével az országos termésátlag is tonnák-kal lehetett volna több!

Általános technológiai jellemzők:A kísérleti célra szánt vetőmagvak kivétel nélkül rovarölőszeres csávázásban részesültek, kiszere-lésüket a Mezőfalvi Mg. Zrt. vetőmag üzemében végezték.Az 1. sz. táblázatból megállapítható, hogy a fajtakísérleteket a kivitelezők a Magyarországon szo-kásos időszakban vetették el (április 11. és május 5. között). A talajállapot általában megfelelő volt, kivéve a majsi kísérleti helyet, ahol a magágy készítésnél nem vették fi gyelembe a talaj ned-vességállapotát. A helytelen talajművelés egyenetlen keléshez és a kísérleti hely kizárásához ve-zetett.A tápanyag ellátás (1. táblázat) az ide vonatkozó előírások és szerződéses kitételek ellenére nem mindenütt ítélhető szakszerűnek. Három kísérletnél fordult elő, hogy szerves trágyát használtak közvetlenül a kísérlet alá. Ez egyenetlenségeket idézett elő a növények kezdeti fejlődése során. A ceglédi kísérletnél a szerves trágyahasználat következtében olyan mértékű volt az egyenetlen-ség, amely a kísérleti hely kizárását eredményezte. Orosházán a tápanyag visszapótlás teljes el-hagyása indokolta a kísérlet alkalmatlanná minősítését. Itt az történhetett, hogy a korán vetett kísérlet az átmenetileg csapadékosra és hűvösre fordult időjárásban nem jutott felvehető fosz-

Hurrikán NeoZn

Hurrikán MegaMindent visznek!

A nagysikerű mellett, már itt

a Hurrikán Mega, mely az Overdose®–zal kiegé

szülve még markánsabb hatást biztosít már az

évelő kétszikűek ellen is!

Felhasználás előtt olvassa el a címkén található használati utasítást!

www.kwizda.hu

56

for és nitrogén tápanyaghoz, majd a két erős felhőszakadás kimoshatta a maradék ásványi nitro-gént is a még fejlődésben lévő gyökérzónából. A hirtelen felmelegedésben és a talaj gyors kiszá-radása miatt leálló talajélet már nem tudta a hiányt pótolni, s a minden talajban, így itt is meglé-vő egyenetlenségek statisztikai módszerekkel már kezelhetetlen eltéréseket okoztak. A Top20 kí-sérleteknek egyébként sem célja, hogy a kísérletbe állított hibrideket tápanyag hiányos környe-zetben tesztelje.A kísérletek elvetését követően az országban mindenütt volt elegendő csapadék a keléshez szükséges talajnedvesség biztosítására, s az április végi lehűlés nem okozott egy kísérletnél sem kritikus helyzetet.

Gyomnövények elleni védekezés:Az országos gyakorlattal megegyezően a posztemergens kezelések a leggyakoribbak a kísérletek gyomirtásánál is. Az eljárás hibája, hogy sok bizonytalanságot hordoz, számos olyan hatóanya-got használnak, amelyek fitotoxikusak lehetnek a kukoricára nézve isKülönösen délen és délkeleten az okozott gondot, hogy a csapadékos és szeles időjárás miatt késlekedtek a posztemergens gyomirtások elvégzésével. A kedvezőtlen, gyomosító elővete-mény (napraforgó) utáni védekezésnél Mezőhegyesen, valamint nehezen irtható gyommal (me-zei acat) fertőzött területen, Pacsán 2,4D hatóanyagú gyomirtó szert is használtak, amely a kuko-rica fajtakísérletekben nem kívánatos. Ugyanígy vélekedünk a dikamba hatóanyagot tartalmazó szerekről is. Használatuk a kísérletekben azért is kerülendő, mert a hibridek velük szemben mu-tatott érzékenysége sem egyforma.

1. táblázat: A Top20 kísérletek tápanyag ellátása

Kísérlet helye Elővetemény Vetés dátuma

Betakarítás dátuma

ősszel tavasszal Egyéb ˙(#,z#,.):N P K N P K

Pacsa/Zalaszentmihály repce 4. 19. 9. 28. 0 30 84 135 0 0

Mosonudvar búza 4. 26. 9. 25. 60 60 60

Majs szója 5. 3. 9. 7. 0 0 0 150 0 0

Kaposvár repce 4. 26. 9. 25. 159 60 90

Iregszemcse tavaszi tritikale 4. 17. 10. 10. 5 21 24 97 21 30

Dalmand őszi búza 5. 5. 9. 19. 0 0 0 58 0 0 #: 50 q/ha

Jászboldogháza búza 4. 20. 9. 27. 48 48 48 68

Cegléd őszi búza 4. 26. 9. 14. 0 0 0 102 0 0 #: 50 q/ha

Mezőhegyes naprafogó 4. 16. 9. 16. 12 52 34

Kardoskút búza 5. 9. 9. 7. 0 50 50 102 0 0

Murony búza 4. 28. 9. 11. 0 50 50 102 0 0

Kétsoprony őszi búza 4. 27. 10. 2. 0 0 0 0 0 0 #: 45 q/ha

Orosháza őszi Búza 4. 11. 9. 18. 0 0 0 0 0 0

Debrecen – Józsa kukorica 4. 27. 9. 14. 0 50 50 102 0 0

Bruck/Leitha őszi búza 4. 23. 10. 2. 40 20 73 95 49 30

57

Kukorica Barométer

Talajlakók elleni védekezés:Mint említettük, minden vetőmag rovarölő szerrel volt kezelve. Ismeretes, hogy a rovarölő sze-res csávázás hozzájárul a kivetett mag és a fi atal növény megvédéséhez, de jelentősebb fertőzé-ses nyomás esetén nem nyújt kielégítő védelmet a talajlakók ellen. Mind a mocskospajor, mind a drótféreg, mind a kukoricabogár lárvája ellen talajfertőtlenítést is kell végezni.A kiegészítő védekezés elmulasztása miatt Kardoskúton a drótféreg, Debrecenben a kukoricabo-gár (lárva és imágó) kártétele miatt hiúsultak meg a kísérletek. Jászboldogházán a fél adag talaj-fertőtlenítő szer éppen hogy csak elegendő volt ahhoz, hogy a kártételt a kritikus szint alatt tartsa.

2. táblázat: A Top20 kíséreltek növényvédelme

Kísérlet helye (legközelebbi település): Preemergens Posztemergens Talajfertőtlenítés

sorkezeléssel

Pacsa Spirit csomag Dicopur Top 464 SL

Mosonudvar Lumax max Santana

Majs Lumax Jumbo-Turbo Force 1,5G

Kaposvár Adengo Force 1,5G

Iregszemcse Gurdian tetra Force 1,5G

Dalmand Lumax Laudis Force 1,5G

Jászboldogháza Adengo Force 1,5G

Cegléd Clio+Akris+Break Thru Force 1,5G

Mezőhegyes Gardoprim Plus Gold Mextrol DezormonCambio jumbo pack

Kardoskút Nem kaptunk adatot Nem kaptunk adatot

Murony Cambio

Kétsoprony Clio+Stomp 330+Dash HC Force 1,5G

Orosháza Laudis Santana

Debrecen – Józsa Adengo

Bruck/L Kelvin star pack

Megjegyzés: a dózisok és a felhasználás időpontjai adatbázisunkban megtalálhatók.

Az eredmények értékeléseA 3. táblázatban bemutatjuk az egyes évjáratokban elért kísérleti termésátlagokat és ezek viszo-nyát a sztenderd fajták átlagához. Fontosnak tartjuk azt is megmutatni, hogy a kísérletekben sze-replő legeredményesebb hibridek hogyan viszonyulnak a sztenderdek átlagához, illetve a kísér-leti átlaghoz, mert ez a viszonyszám jellemzi a köztermesztés számára rendelkezésre álló geneti-kai potenciál erősségét.

58

3. táblázat: A Top20 kísérletek terméseredmény mutatói 2007-tőlK

özép

érés

űek

kí

sérl

eti á

tlag

a a

szte

nd

erd

ek%

-áb

an

Köz

épér

ésű

ek

5 le

gjo

bb

ja a

sz

ten

der

d%

-hoz

Ko

raia

k kí

sérl

eti

átla

ga

a sz

ten

der

d%

-áb

an

Ko

raia

k 5

leg

job

bja

a

szte

nd

erd

ek%

-áb

an

Ko

raia

k sz

ten

der

d

átla

ga

t/h

a

Köz

épér

ésű

ek

szte

nd

erd

átl

aga

t/h

a

Ko

raia

k 10

le

gjo

bb

ján

ak

átla

ga

t/h

a

Köz

épér

ésű

ek

5 le

gjo

bb

ján

ak

átla

ga

t/h

a

2007 93,2 99,4 94,9 97,5 7,36 8,25 7,18 8,20

2008 99,0 102,4 95,6 99,4 13,31 13,53 13,20 13,88

2009 100,4 102,0 100,2 103,4 11,43 11,84 11,82 12,09

2010 102,8 107,0 99,2 104,6 12,25 12,51 12,79 13,28

2011 101,4 105,9 101,2 106,8 12,43 12,86 13,25 13,62

2012 100,7 104,7 99,0 101,2 8,83 8,84 8,96 9,25

A 2012. esztendőre jellemző a 2007-i hasonló aszállyal szemben, hogy a korai csoport hibridjei kevésbé károsultak. Ez abban nyilvánul meg, hogy míg 2007-ben mind a sztenderd, mind az él-vonalbeliek átlaga elmaradt a középérésűekétől, 2012-ben ez a különbség elhanyagolható. Eb-ből az következik, hogy a két évjárat aszályának biológiai hatása eltért egymástól. Meg kell azt is jegyezni, hogy 2007-ben a kukoricabogár kártétele összehasonlíthatalanul nagyobb volt. Ebből az következik, hogy a 2007-i aszály önmagában enyhébb lehetett a 2012-inél. A táblázat adataiból az is kiderül, hogy amíg a középérésű csoportban az élvonalbeli hibridek már jelentős előnyt képviselnek a sztenderd átlaghoz viszonyítva (sztenderdváltás szükséges), más szóval, a köztermesztésnek jobban kell ezekre a hibridekre koncentrálni, a koraiaknál elég erős a sztenderd, itt inkább a nemesítőknek kell újabb potenciálszintet bemutatni. A 2012-ben elért kísérleti termésszint és az országos termésátlag 100%-os eltérése reális lehetőségeket mu-tat a termelői szférának a termés biztonságos fokozása szempontjából.

Éljen a lehetőséggel: szavazzon kukorica hibridekre a www.magyarkukoricaklub.hu honlapon!

59

Kukorica Barométer

4. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, országos összevont mutatók, 2012.

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 – Korai érésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2012 – Early maturity group

Viszonyítás: standard fajták, csökkenő sorrend / standard variety, descending

Sorr

end Fajták

(* = Standard fajta)

Nem

esít

ő r

övid

n

eve

Szemtermés Töréskoriszemnedvesség

50%nővirágzás

vetéstől

Szár-szilárdsági

hiba

t/ha % a % b % elt. a elt. b nap elt. a % a elt. a

1 DKC4717* Monsanto 9,17 103,9 100,0 15,08 0,14 0,94 76 1 1,2 -0,6

2 DKC4490** Monsanto 9,16 103,7 99,8 14,77 -0,17 0,63 74 -2 1,1 -0,8

3 DKC4795 Monsanto 9,01 102,0 98,2 14,90 -0,04 0,76 76 1 1,1 -0,7

4 DKC4964 Monsanto 8,97 101,6 97,8 14,44 -0,50 0,30 75 -1 1,1 -0,8

5 DKC3705 Monsanto 8,96 101,4 97,6 14,25 -0,69 0,11 72 -4 1,4 -0,5

6 Winxx RAGT 8,90 100,7 97,0 15,00 0,06 0,86 75 -1 2,2 0,3

7 DKC4590* Monsanto 8,89 100,6 96,9 15,05 0,11 0,91 76 0 1,0 -0,9

8 DKC3511* Monsanto 8,88 100,5 96,8 14,44 -0,50 0,30 74 -1 3,0 1,1

Standard fajták átlaga 8,83 100,0 14,94 0,00 76 0 1,9 0,0

9 DKC4025 Monsanto 8,82 99,8 96,1 14,40 -0,54 0,26 71 -5 1,8 -0,1

10 EI3806 Monsanto 8,82 99,8 96,1 14,14 -0,80 0,00 74 -1 5,7 3,8

11 RH11084 RAGT 8,78 99,4 95,7 14,68 -0,27 0,54 74 -2 2,3 0,4

12 PR37N01* Pioneer 8,74 98,9 95,3 15,34 0,40 1,20 76 1 1,7 -0,2

13 DKC4014 Monsanto 8,73 98,8 95,1 14,53 -0,42 0,39 74 -1 2,8 0,9

14 ESANTONETTI Euralis 8,72 98,7 95,0 15,12 0,17 0,98 77 1 3,1 1,2

15 DASONKA DOW AS 8,53 96,5 92,9 14,73 -0,21 0,59 76 0 0,4 -1,5

16 P9494 Pioneer 8,49 96,1 92,5 14,63 -0,32 0,49 76 0 1,3 -0,6

17 SUFAVOR Saaten-U. 8,48 96,0 92,4 14,97 0,03 0,83 75 0 1,7 -0,2

18 ESSENSOR Euralis 8,46 95,8 92,3 14,87 -0,07 0,73 77 1 1,4 -0,4

19 ESFLATO Euralis 8,41 95,2 91,7 14,23 -0,71 0,09 68 -8 1,3 -0,6

20 DS0791C DOW AS 8,03 90,8 87,5 14,74 -0,21 0,60 75 -1 1,5 -0,4

Átlag 8,75 99,0 – 14,72 -0,23 – 75 -1 1,8 0,0

SzD5% 0,42 0,44 1,0 1,5

SzD5% St.átlaghoz 0,34 0,36 0,83 1,22

C.V.% 3,42 2,13 0,97 57,19

Helyek száma 8 8 5 6

* Standard fajták** tenyészidő-információs céllal bejelentve% a – standardok átlagához viszonyított relatív mennyiség% b – maximumhoz viszonyított relatív mennyiségelt. a – standardok átlagához viszonyított abszolút eltéréselt. b – minimumhoz viszonyított abszolút eltérés

60

5. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, helyenkénti terméseredmény, 2012

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 / Small plot comparative variety trials 2012

Korai éréscsoport – Terméseredmények, t/ha / Early maturity group – Harvest results, t/ha

* = standard fajta / standard variety

Kísérleti helyek / Trial locations

Fajták

Bru

ck

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Két

sop

rony

Mu

rony

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Főát

lagh

oz%

1 DKC3705 12,92 7,76 3,82 9,54 8,82 8,57 7,81 8,45 12,55 9,61 8,96 102,4

2 EI3806 13,42 7,38 3,69 9,51 7,58 8,32 8,67 9,10 11,18 9,65 8,82 100,8

3 DKC4014 13,44 8,16 4,40 8,51 8,20 8,54 8,57 7,29 11,25 9,03 8,73 99,8

4 DKC3511* 13,48 7,92 4,14 8,74 8,07 8,47 8,59 8,95 11,13 9,56 8,88 101,5

5 DKC4025 13,99 7,82 4,33 9,02 7,69 8,57 8,09 8,71 10,91 9,24 8,82 100,8

6 ES FLATO 14,45 6,66 4,09 8,50 7,11 8,16 7,67 7,46 11,36 8,83 8,41 96,2

7 DS0791C 13,46 5,74 3,73 7,26 7,33 7,50 8,20 8,28 10,21 8,90 8,03 91,8

8 DKC4590* 15,51 6,92 3,74 8,90 7,88 8,59 8,36 7,96 11,83 9,39 8,89 101,6

9 SUFAVOR 14,18 5,03 2,96 10,05 7,13 7,87 8,17 8,74 11,60 9,50 8,48 97,0

10 Winxx 15,24 7,23 4,06 9,74 7,45 8,74 8,30 7,43 11,74 9,16 8,90 101,7

11 RH11084 14,22 7,62 3,52 9,27 8,09 8,54 8,25 8,27 11,03 9,18 8,78 100,4

12 DASONKA 14,33 7,24 3,30 9,18 6,62 8,13 8,48 8,24 10,82 9,18 8,53 97,5

13 PR37N01* 13,99 7,79 3,70 8,95 7,53 8,39 8,24 9,06 10,66 9,32 8,74 99,9

14 ES SENSOR 13,79 7,55 3,50 9,38 7,02 8,25 8,13 8,50 9,84 8,82 8,46 96,8

15 ES ANTONETTI 14,58 8,12 3,76 9,02 6,49 8,39 7,85 8,10 11,81 9,25 8,72 99,7

16 DKC4490 14,61 7,77 4,52 9,33 7,67 8,78 8,03 9,55 11,79 9,79 9,16 104,7

17 DKC4795 14,48 7,75 4,59 8,93 7,85 8,72 8,81 8,81 10,85 9,49 9,01 103,0

18 P9494 13,43 7,29 4,13 9,13 7,13 8,22 8,33 7,09 11,38 8,93 8,49 97,1

19 DKC4717* 15,40 7,43 4,29 9,55 7,95 8,92 8,34 9,07 11,38 9,60 9,17 104,9

20 DKC4964 14,90 7,65 3,85 9,44 7,46 8,66 8,92 9,21 10,36 9,50 8,97 102,6

Átlag 14,19 7,34 3,91 9,10 7,55 8,42 8,29 8,41 11,18 9,30 8,75 100,0

Maximum 15,51 8,16 4,59 10,05 8,82 8,92 8,92 9,55 12,55 9,79 9,17 104,9

Minimum 12,92 5,03 2,96 7,26 6,49 7,50 7,67 7,09 9,84 8,82 8,03 91,8

SzD5% 0,80 0,86 0,44 n.s. 0,69 0,46 0,37 1,05 n.s. 0,83 0,42

C.V.% 3,99 8,31 8,04 12,86 6,50 3,85 3,19 8,86 12,72 6,33 3,42

61

Kukorica Barométer

6. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, töréskori szemnedvesség kísérleti helyenként, 2012


Korai éréscsoport – Szemnedvesség,% / Early maturity group – Grain moisture at harvest%



Fajták

Bru

ck

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Két

sop

rony

Mu

rony

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Elté

rés a

főát

lagt

ól%

1 DKC3705 17,51 10,38 15,13 15,33 13,39 14,35 15,68 12,15 14,48 14,10 14,25 -0,46

2 EI3806 16,96 11,13 15,25 14,65 13,28 14,25 15,55 11,98 14,33 13,95 14,14 -0,58

3 DKC4014 17,75 12,25 15,58 14,58 13,49 14,73 15,68 12,23 14,68 14,19 14,53 -0,19

4 DKC3511* 18,06 11,75 15,20 14,28 13,38 14,53 15,70 12,15 15,00 14,28 14,44 -0,28

5 DKC4025 18,23 11,25 15,50 14,38 13,88 14,65 15,78 12,20 14,03 14,00 14,40 -0,31

6 ES FLATO 18,16 11,75 14,90 14,58 13,31 14,54 15,58 11,88 13,70 13,72 14,23 -0,49

7 DS0791C 19,07 13,38 14,85 15,00 13,58 15,17 15,53 12,20 14,30 14,01 14,74 0,02

8 DKC4590* 19,47 13,63 15,10 15,25 13,49 15,39 15,63 12,10 15,75 14,49 15,05 0,34

9 SUFAVOR 19,17 14,13 15,08 14,95 13,15 15,29 15,73 12,38 15,20 14,43 14,97 0,26

10 Winxx 20,13 13,48 15,58 15,15 14,26 15,72 15,73 11,98 13,73 13,81 15,00 0,29

11 RH11084 19,01 12,63 14,83 14,90 13,36 14,94 15,53 12,05 15,13 14,23 14,68 -0,04

12 DASONKA 18,46 12,75 15,53 14,38 13,16 14,85 15,78 12,28 15,53 14,53 14,73 0,01

13 PR37N01* 18,88 14,63 16,18 14,93 14,13 15,75 15,90 12,73 15,35 14,66 15,34 0,62

14 ES SENSOR 18,46 13,00 15,43 14,83 13,48 15,04 15,60 12,35 15,83 14,59 14,87 0,16

15 ES ANTONETTI 18,96 13,38 15,30 14,50 13,76 15,18 16,00 12,35 16,70 15,02 15,12 0,40

16 DKC4490 18,81 12,00 15,38 14,83 13,67 14,93 15,95 12,23 15,33 14,50 14,77 0,06

17 DKC4795 18,84 14,50 15,85 14,00 13,54 15,35 15,88 12,28 14,35 14,17 14,90 0,19

18 P9494 18,18 12,88 15,00 14,83 13,41 14,86 15,43 12,35 14,95 14,24 14,63 -0,09

19 DKC4717 19,42 14,13 15,68 14,18 13,47 15,37 16,00 12,40 15,38 14,59 15,08 0,36

20 DKC4964 19,18 11,75 15,10 14,60 13,35 14,80 15,70 12,08 13,75 13,84 14,44 -0,28

Átlag 18,63 12,74 15,32 14,70 13,53 14,98 15,72 12,22 14,87 14,27 14,72 0,00

Maximum 20,13 14,63 16,18 15,33 14,26 15,75 16,00 12,73 16,70 15,02 15,34 0,62

Minimum 16,96 10,38 14,83 14,00 13,15 14,25 15,43 11,88 13,70 13,72 14,14 -0,58

SzD5% 0,78 1,32 0,38 n.s. 0,50 0,37 n.s. 0,18 n.s. n.s. 0,44

C.V.% 2,95 7,32 1,75 5,11 2,62 1,75 1,98 1,07 12,58 4,31 2,13

62

7. táblázat: Top20 kísérletek, korai éréscsoport, kidőlt és megdőlt tövek kísérleti helyenként, 2012.


Korai éréscsoport – Megdőlt tő% / Early maturity group – logged plants%



Fajták

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Elté

rés a

főát

lagt

ól%

1 DKC3705 0,00 2,30 0,25 0,76 0,83 0,00 0,00 0,66 0,29

2 EI3806 0,00 0,77 0,00 6,82 1,90 0,29 0,29 1,57 1,20

3 DKC4014 1,33 0,00 0,00 0,00 0,33 0,61 0,61 0,39 0,01

4 DKC3511* 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,91 0,91 0,18 -0,19

5 DKC4025 0,00 0,00 0,23 0,00 0,06 1,21 1,21 0,29 -0,09

6 ESFLATO 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,87 0,87 0,17 -0,20

7 DS0791C 1,06 0,26 0,00 0,00 0,33 0,95 0,95 0,45 0,08

8 DKC4590* 0,00 0,26 0,00 0,00 0,06 0,60 0,60 0,17 -0,20

9 SUFAVOR 0,00 0,26 0,00 0,00 0,06 0,60 0,60 0,17 -0,20

10 Winxx 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 5,24 5,24 1,05 0,67

11 RH11084 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 1,85 1,85 0,37 -0,01

12 DASONKA 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,31 0,31 0,06 -0,31

13 PR37N01* 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,59 0,59 0,12 -0,26

14 ESSENSOR 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,37

15 ESANTONETTI 0,00 0,26 0,00 0,38 0,16 2,02 2,02 0,53 0,16

16 DKC4490 0,00 0,26 0,00 0,00 0,06 0,29 0,29 0,11 -0,26

17 DKC4795 0,00 0,00 0,00 0,38 0,09 0,60 0,60 0,19 -0,18

18 P9494 0,00 0,26 0,26 0,00 0,13 0,94 0,94 0,29 -0,08

19 DKC4717 0,00 0,00 0,00 0,38 0,09 0,92 0,92 0,26 -0,12

20 DKC4964 0,27 0,26 0,50 0,00 0,26 1,20 1,20 0,45 0,07

Átlag 0,13 0,24 0,06 0,44 0,22 1,00 1,00 0,37 0,00

Maximum 1,33 2,30 0,50 6,82 1,90 5,24 5,24 1,57 1,20

Minimum 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,37

SzD5% n.s. 1,08 n.s. n.s. n.s. 1,57 1,57 n.s.

C.V.% 565,85 314,06 374,52 705,67 360,33 110,69 110,69 172,23

63

Kukorica Barométer

8. táblázat: Top20 fajtakísérletek, korai éréscsoport, cső alatt letört szár kísérleti helyenként, 2012.


Korai éréscsoport – Letört tő% / Early maturity group – broken stalks%



Fajták

Bru

ck

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Elté

rés a

főát

lagt

ól%

1 DKC3705 1,92 0,00 0,51 1,46 0,38 0,86 0,59 0,59 0,81 -0,72

2 EI3806 2,24 0,00 16,33 3,26 3,79 5,12 0,59 0,59 4,37 2,83

3 DKC4014 4,81 0,53 3,32 3,19 1,52 2,67 1,52 1,52 2,48 0,95

4 DKC3511* 4,81 1,36 6,89 1,91 0,38 3,07 1,50 1,50 2,81 1,27

5 DKC4025 3,21 0,00 1,03 3,12 1,14 1,70 0,96 0,96 1,57 0,04

6 ESFLATO 1,28 0,00 1,02 3,00 0,76 1,21 0,58 0,58 1,11 -0,43

7 DS0791C 1,66 0,00 1,02 1,36 2,16 1,24 0,33 0,33 1,09 -0,44

8 DKC4590* 1,92 0,00 0,00 1,72 1,15 0,96 0,29 0,29 0,85 -0,69

9 SUFAVOR 3,21 0,00 3,83 1,62 0,40 1,81 0,00 0,00 1,51 -0,03

10 Winxx 2,56 0,00 0,26 3,07 0,38 1,25 1,45 1,45 1,29 -0,25

11 RH11084 4,17 1,58 2,04 3,75 0,38 2,38 0,00 0,00 1,99 0,45

12 DASONKA 0,32 0,00 0,26 0,72 0,00 0,26 0,60 0,60 0,32 -1,22

13 PR37N01* 3,53 0,00 1,02 3,14 0,77 1,69 1,18 1,18 1,61 0,07

14 ESSENSOR 3,21 0,00 1,79 2,12 1,52 1,73 0,00 0,00 1,44 -0,10

15 ESANTONETTI 4,17 0,00 9,18 1,18 0,38 2,98 1,15 1,15 2,68 1,14

16 DKC4490 1,28 0,00 0,26 2,61 0,77 0,98 1,23 1,23 1,02 -0,51

17 DKC4795 0,96 0,00 0,51 3,77 0,00 1,05 0,59 0,59 0,97 -0,56

18 P9494 1,77 0,00 1,79 2,54 0,00 1,22 0,32 0,32 1,07 -0,46

19 DKC4717 1,30 0,00 0,00 1,88 2,65 1,17 0,31 0,31 1,02 -0,51

20 DKC4964 0,98 0,00 0,51 2,72 0,00 0,84 0,00 0,00 0,70 -0,83

Átlag 2,47 0,17 2,58 2,41 0,93 1,71 0,66 0,66 1,53 0,00

Maximum 4,81 1,58 16,33 3,77 3,79 5,12 1,52 1,52 4,37 2,83

Minimum 0,32 0,00 0,00 0,72 0,00 0,26 0,00 0,00 0,32 -1,22

SzD5% 2,88 n.s. 4,47 n.s. n.s. 1,36 1,12 1,12 1,19

C.V.% 82,63 530,31 122,61 89,94 264,79 51,26 119,91 119,91 54,76

64

Középérésűek

9. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, országos összevont adatok

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012 – Középérésű hibridek csoportja

Small plot comparative variety trials 2012 – Medium maturity group

Viszonyítás: standard fajták, csökkenő sorrend / standard variety, descending

Sorr

end Fajták

(* = Standard fajta)

Nem

esít

ő r

övid

nev

e

Szemtermés Töréskori szemnedvesség

50% nővirágzás

vetéstőlnapokban

Szár-szilárdsági

hiba

t/ha % a % b % elt. a elt. b nap elt. a % a elt. a

1 DKC5276 Monsanto 9,42 106,6 100,0 16,07 0,43 1,39 77 -1 0,9 -0,1

2 DKC5007 Monsanto 9,38 106,1 99,6 16,41 0,77 1,73 77 0 1,1 0,1

3 DKC5222 Monsanto 9,33 105,6 99,0 17,79 2,14 3,11 78 1 0,7 -0,3

4 DKC5190 Monsanto 9,17 103,8 97,4 17,85 2,21 3,17 78 1 1,6 0,6

5 DKC5143* Monsanto 8,96 101,4 95,1 15,92 0,28 1,25 77 0 0,8 -0,2

6 DKC4964 Monsanto 8,90 100,7 94,5 14,68 -0,96 0,00 76 -2 1,4 0,4

7 DKC4717 Monsanto 8,89 100,6 94,4 16,09 0,45 1,41 77 -1 1,0 0,0

Standard fajták átlaga 8,84 100,0 15,64 0,00 77 0 1,0 0,0

8 CADIXXIO RAGT 8,79 99,5 93,3 16,56 0,91 1,88 77 0 2,0 1,0

9 ES CORTES Euralis 8,72 98,7 92,6 15,93 0,29 1,25 76 -1 1,4 0,5

# PR37F73* Pioneer 8,71 98,6 92,5 15,36 -0,28 0,68 78 0 1,2 0,2

# PR35F38 Pioneer 8,68 98,3 92,2 16,54 0,89 1,86 77 0 1,2 0,3

# SUPERBIA Saaten-U. 8,36 94,6 88,7 17,83 2,19 3,16 78 1 0,9 -0,1

# SUMBRA Saaten-U. 7,99 90,4 84,8 17,94 2,30 3,26 79 2 1,3 0,3

Átlag 8,87 100,4 - 16,54 0,89 - 77 0 1,2 0,2

SzD5% 0,42 0,56 1 n.s.

SzD5% St. átlaghoz 0,34 0,46 0,66

C.V.% 3,42 2,35 0,73 67,59

Helyek száma 8 8 5 6

* Standard fajták% a – standardok átlagához viszonyított relatív mennyiség% b – maximumhoz viszonyított relatív mennyiségelt. a – standardok átlagához viszonyított abszolút eltéréselt. b – minimumhoz viszonyított abszolút eltérés

65

Kukorica Barométer

10. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, szemtermés kísérleti helyenként, 2012.

Kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletek 2012

Középérésű csoport – Terméseredmények, t/ha / Medium maturity group – Harvest results, t/ha



Fajták

Bru

ck

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

nánt

úl

Jász

bo

ldo

gh

áza

Két

sop

rony

Mu

rony

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Főát

lag

hoz

%

1 DKC4964 14,21 8,46 4,22 10,10 7,07 8,81 9,18 9,39 8,57 9,04 8,90 100,3

2 PR37F73* 13,79 7,83 4,71 9,85 7,77 8,79 8,66 7,70 9,39 8,58 8,71 98,2

3 ES CORTES 14,30 7,35 4,18 9,62 8,34 8,76 7,99 9,08 8,93 8,67 8,72 98,4

4 DKC5143* 14,64 7,83 4,36 9,89 7,19 8,78 8,77 9,44 9,58 9,26 8,96 101,0

5 SUPERBIA 15,23 6,41 3,49 9,60 6,92 8,33 7,72 8,10 9,40 8,41 8,36 94,2

6 DKC4717 15,31 7,37 4,23 9,93 6,27 8,62 7,54 9,59 10,91 9,34 8,89 100,2

7 CADIXXIO 15,27 7,21 4,37 9,87 7,59 8,86 7,88 8,35 9,78 8,67 8,79 99,1

8 DKC5222 16,35 7,74 4,18 9,50 7,68 9,09 9,03 9,28 10,89 9,73 9,33 105,2

9 SUMBRA 15,07 5,03 2,66 9,33 6,61 7,74 7,97 8,65 8,60 8,41 7,99 90,1

10 DKC5007 15,19 8,33 4,44 9,23 7,77 8,99 9,10 10,42 10,57 10,03 9,38 105,7

11 DKC5276 14,96 7,89 4,19 9,88 7,96 8,98 9,03 10,44 11,03 10,16 9,42 106,2

12 DKC5190 15,71 7,53 4,27 10,10 7,40 9,00 8,50 9,66 10,22 9,46 9,17 103,4

13 PR35F38 14,75 8,20 4,46 8,57 7,33 8,66 7,90 9,03 9,24 8,72 8,68 97,9

Átlag 14,98 7,48 4,14 9,65 7,38 8,72 8,40 9,16 9,78 9,11 8,87 100,0

Maximum 16,35 8,46 4,71 10,10 8,34 9,09 9,18 10,44 11,03 10,16 9,42 106,2

Minimum 13,79 5,03 2,66 8,57 6,27 7,74 7,54 7,70 8,57 8,41 7,99 90,1

SzD5% 0,88 0,64 0,47 n.s. 1,05 0,40 0,35 1,31 1,66 0,62 0,30

C.V.% 4,11 6,01 7,91 10,34 9,91 3,21 2,88 10,00 11,79 4,72 2,32

66

11. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, töréskori szemnedvesség kísérleti helyenként, 2012.


Középérésű csoport- Szemnedvesség,% / – Medium maturity group – Grain moisture at harvest%



Fajták

Bru

ck

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Két

sop

rony

Mu

rony

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Elté

rés a

főát

lagt

ól%

1 DKC4964 18,49 11,13 15,05 15,58 13,23 14,69 15,73 12,18 16,05 14,65 14,68 -1,86

2 PR37F73* 19,46 12,50 15,48 15,45 13,52 15,28 16,83 12,88 16,78 15,49 15,36 -1,18

3 ES CORTES 19,59 16,50 15,43 14,40 14,01 15,98 16,93 12,58 18,00 15,83 15,93 -0,61

4 DKC5143* 19,49 13,88 15,65 15,83 13,52 15,67 16,73 12,75 19,55 16,34 15,92 -0,61

5 SUPERBIA 21,75 20,38 18,00 16,05 14,23 18,08 18,08 13,18 21,03 17,43 17,83 1,30

6 DKC4717 18,69 14,75 15,93 16,60 13,81 15,96 16,50 12,48 19,98 16,32 16,09 -0,44

7 CADIXXIO 20,55 16,00 16,13 16,58 14,29 16,71 17,08 12,83 19,00 16,30 16,56 0,02

8 DKC5222 21,70 21,13 16,85 15,88 14,35 17,98 19,10 13,00 20,30 17,47 17,79 1,25

9 SUMBRA 22,35 22,25 16,63 15,95 14,60 18,35 19,08 14,00 18,65 17,24 17,94 1,40

10 DKC5007 19,90 14,13 15,78 15,35 14,46 15,92 17,38 12,20 22,10 17,23 16,41 -0,13

11 DKC5276 20,06 14,13 15,60 15,45 14,15 15,88 17,45 12,68 19,08 16,40 16,07 -0,46

12 DKC5190 20,46 20,00 17,00 15,63 14,92 17,60 19,00 12,98 22,83 18,27 17,85 1,31

13 PR35F38 21,05 15,63 16,38 15,38 14,41 16,57 18,35 12,88 18,23 16,48 16,54 0,00

Átlag 20,27 16,34 16,14 15,70 14,11 16,51 17,55 12,81 19,35 16,57 16,54 0,00

Maximum 22,35 22,25 18,00 16,60 14,92 18,35 19,10 14,00 22,83 18,27 17,94 1,40

Minimum 18,49 11,13 15,05 14,40 13,23 14,69 15,73 12,18 16,05 14,65 14,68 -1,86

SzD5% 0,71 1,56 0,66 n.s. 0,92 0,48 0,50 0,43 3,53 1,20 0,56

C.V.% 2,42 6,64 2,83 5,67 4,52 2,03 1,97 2,36 12,70 5,05 2,35

67

Kukorica Barométer

12. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, kidőlt és megdőlt tövek kísérleti helyenként 2012.


Középérésű csoport – Megdőlt tő% / Medium maturity group – logged plants%



Fajták

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Elté

rés a

főát

lagt

ól%

1 DKC4964 0,00 0,00 0,00 0,33 0,33 0,11 -0,01

2 PR37F73* 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,12

3 ESCORTES 0,00 0,00 0,00 0,33 0,33 0,11 -0,01

4 DKC5143* 0,00 0,00 0,00 0,37 0,37 0,12 0,01

5 SUPERBIA 0,00 0,26 0,13 0,32 0,32 0,19 0,08

6 DKC4717 0,00 0,00 0,00 0,71 0,71 0,24 0,12

7 CADIXXIO 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,12

8 DKC5222 0,00 0,00 0,00 0,32 0,32 0,11 -0,01

9 SUMBRA 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,12

10 DKC5007 0,00 0,00 0,00 0,64 0,64 0,21 0,10

11 DKC5276 0,00 0,00 0,00 0,34 0,34 0,11 0,00

12 DKC5190 0,27 0,00 0,14 0,68 0,68 0,32 0,20

13 PR35F38 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,12

Átlag 0,02 0,02 0,02 0,31 0,31 0,12 0,00

Maximum 0,27 0,26 0,14 0,71 0,71 0,32 0,20

Minimum 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00 -0,12

SzD5% n.s. n.s. n.s. n.s. n.s. n.s.

C.V.% 721,11 721,11 517,11 249,92 249,92 218,33

68

13. táblázat: Top20 kísérletek, középérésű csoport, cső alatt letört tövek kísérleti helyenként, 2012.


Középérésű csoport – Letört tő% / Medium maturity group – broken stalks%



Fajták

Bru

ck

Ireg

szem

cse

Kap

osv

ár

Mo

son

mag

yaró

vár

Pacs

a

Dun

ántú

l

Jász

bo

ldo

gh

áza

Alfö

ld

Ors

zágo

s átla

g

Elté

rés a

főát

lagt

ól%

1 DKC4964 1,97 0,31 0,55 3,01 0,00 1,17 1,97 1,97 1,30 0,17

2 PR37F73* 3,27 0,00 1,09 2,47 0,00 1,37 0,35 0,35 1,20 0,07

3 ESCORTES 1,92 0,61 1,36 1,45 2,65 1,60 0,33 0,33 1,39 0,26

4 DKC5143* 0,64 0,30 0,82 1,25 1,14 0,83 0,00 0,00 0,69 -0,44

5 SUPERBIA 1,92 0,00 0,27 1,24 0,76 0,84 0,66 0,66 0,81 -0,32

6 DKC4717 0,99 0,00 1,09 2,26 0,39 0,94 0,70 0,70 0,90 -0,23

7 CADIXXIO 2,24 0,61 4,08 1,74 2,71 2,28 0,64 0,64 2,00 0,87

8 DKC5222 0,32 0,00 0,82 1,45 0,38 0,59 0,99 0,99 0,66 -0,47

9 SUMBRA 1,92 0,00 0,00 2,64 2,27 1,37 1,00 1,00 1,31 0,17

10 DKC5007 1,28 0,00 1,36 1,95 0,38 0,99 1,02 1,02 1,00 -0,13

11 DKC5276 0,32 0,00 1,36 2,45 0,00 0,83 0,64 0,64 0,79 -0,34

12 DKC5190 0,64 0,00 0,54 2,14 3,81 1,43 1,31 1,31 1,41 0,28

13 PR35F38 1,28 0,00 2,45 2,63 0,78 1,43 0,32 0,32 1,24 0,11

Átlag 1,44 0,14 1,21 2,05 1,17 1,20 0,76 0,76 1,13 0,00

Maximum 3,27 0,61 4,08 3,01 3,81 2,28 1,97 1,97 2,00 0,87

Minimum 0,32 0,00 0,00 1,24 0,00 0,59 0,00 0,00 0,66 -0,47

SzD5% n.s. n.s. n.s. n.s. n.s. n.s. n.s. n.s. n.s.

C.V.% 132,30 326,39 154,82 71,89 191,29 70,14 135,56 135,56 68,08

69

Kukorica Barométer

Magyarország éghajlatának alakulásaa 2012. január-augusztus időszakbanTanulmányunkban bemutatjuk, hogyan alakult hazánk időjárása az idei év első nyolc hónapja során. Részletesen elemezzük az időszak hőmérsékleti- és csapadékviszonyait, és azoknak átlag-tól való eltéréseit. Megvizsgáljuk a napfénytartamot és a talajnedvességet is. Az országos havi ér-tékeket bemutató diagramok mellett a térbeli eloszlásokat ábrázoló térképek segítségével ele-mezzük azokat az időjárási körülményeket, melyek az idei súlyos aszály kialakulásához vezettek. Hőmérsékleti viszonyokA 2012-es év első nyolc hónapjának országos középhőmérsékleteit láthatjuk az 1. ábránkon. Az átlagos éves menettel szemben a januári, idén közel +1°C-os érték helyett a februári országos át-lag lett a legalacsonyabb, -4°C alatti középhőmérséklettel. Márciustól kezdve már mindegyik hó-nap a szokásosnál melegebb idővel telt, a júliusi érték a 23°C-ot is meghaladta.

1. ábra. Az országos havi középhőmérsékletek alakulása a 2012. január–augusztus időszakban,valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

-10 °C

-5°C

0°C

5°C

10 °C

15 °C

20°C

25 °C

J F M Á M J J A

2012

1971-2000

2. ábra. Az országos havi és az időszakos középhőmérsékletek eltérése a sokévi (1971–2000-es) átlagtól a 2012. január-augusztus időszakban (interpolált adatok alapján)

+1,9 °C

-4,8°C

+2,3 °C

+1,5 °C

+0,9 °C

+2,2 °C

+2,8 °C

+2,6 °C

+1,2 °C

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

jan-aug

2012.

70

A 2. ábra a havi középhőmérsékletek anomáliáit mutatja az 1971-2000-es időszak átlagos érté-keihez viszonyítva. Feltűnő a februári kiugró érték, az országos átlag ekkor majdnem 5°C-kal ma-radt el a megszokottól. A többi hónap mind pozitív anomáliával zárult, a különbség márciusban és a nyári hónapokban a 2°C-ot is meghaladta. Az év első nyolc hónapja összességében 1,2°C-kal volt melegebb az átlagosnál.Az I. táblázat az egyes hónapok sorszámát mutatja az 1901-től vett 112 év legmelegebb idősza-kai között. Az ideinél csak 11 hidegebb február fordult elő a múlt század eleje óta, ezt leszámítva ugyanakkor mindegyik hónap a 30 legmelegebb közé tartozik. Kiemelkedő helyet foglal el a há-rom nyári hónap, az idei volt az ötödik legmelegebb június, melyet a második legmelegebb júli-us és a negyedik legmelegebb augusztus követett.

A hőmérsékleti küszöbnapokat (II. táblázat) vizsgálva is jól látható az év első nyolc hónapjának átlagtól való eltérése. A vizsgált időszakban országosan 15 napon mértek -10°C-nál hidegebbet a szokásos 7 helyett. A zordnak nevezett napokból a legtöbb Zabar állomáson volt (38 nap), de még Budapest belterületén is 5 napon fordult elő ilyen hideg. Fagyos napokból is (amikor a mi-nimumhőmérséklet nem éri el a 0°C-ot) több volt az átlagosnál, országosan 62 napon regisztrál-tak negatív hőmérsékletet. Téli napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet egész nap fagypont alatt marad, augusztusig idén eddig az átlagos 16 helyett 19-szer fordult ez elő.

A meleg időjárásra vonatkozó küszöbértékekből is több volt idén a megszokottnál. Országos át-lagban augusztusig 89 nyári nap volt (a napi maximumhőmérséklet ≥ 25°C) a 66 helyett, még

I. táblázat. A 2012. január–augusztus időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legmelegebb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)

II. táblázat. Hőmérsékleti küszöbnapok száma a 2012. január–augusztus időszakban

Hónap SorszámJanuár 18

Február 101Március 14Április 23Május 30Június 5Július 2

Augusztus 4

Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helyeZord napok száma (tn <= -10°C) 15 7 38 Zabar 5 Budapest Belterület

Fagyos napok száma (tn <= 0°C) 62 59 99 Zabar 38 Budapest Lágymányos

Téli napok száma (tx <= 0°C) 19 16 54 Kékestető 13 Budapest Belterület, Budapest Újpest,

Iklódbördőce, Sopron Fertőrákos, TátNyári napok száma (tx >= 25°C) 89 66 106 Szeged 21 Kékestető

Hőség napok száma (tx >= 30°C) 45 19 65 Fülöpháza, Szeged 0

Forró napok száma (tx >= 35°C) 12 1 26 Túrkeve 0

71

Kukorica Barométer

Kékestetőn is 13 napon fi gyeltünk meg 25°C-nál melegebbet. Gyakori volt a 30°C-ot meghala-dó hőség is, 19 helyett 45 hőségnapot regisztráltunk országos átlagban. Látható, hogy a 35°C-ot meghaladó forróság már nagyon ritkának számít, az országos sokévi átlag mindössze egyetlen nap. Idén átlagosan 12 forró nap volt, a legtöbbet, 26 napot Túrkeve állomásunkon rögzítettük.A 3. ábra a januártól augusztusig tartó időszak középhőmérsékletét mutatja. Az ország döntő ré-szén 12–13°C közötti értékek láthatók, de a Dunántúlon néhány helyen, Pest megyében és az Alföld déli részén 13°C-nál is melegebb volt. Az első nyolc hónap középhőmérséklete nem érte el a 12°C-ot a nyugati határszélen, az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, valamint a maga-sabban fekvő területeken, az Északi-középhegységben pedig helyenként 9°C alatt maradt.

Az idei év első nyolc hónapja szinte mindenütt melegebb volt az 1971–2000-es időszak átlagá-nál (4. ábra). A pozitív anomália az ország döntő részén meghaladta az 1°C-ot, de a Dunántúlon több helyen 1,5°C-nál is több volt.

3. ábra. A 2012. január-augusztus időszak középhőmérséklete

4. ábra. A 2012. január-augusztus időszak középhőmérsékletének eltéréseaz 1971–2000-es sokéves átlagtól

72

Csapadékviszonyok

Az 5. és 6. ábránkat tekintve, láthatjuk, hogy 2012 első nyolc hónapja közül csupán egy hónap, a július csapadékösszege haladta meg az 1971–2000-es átlagos értéket, illetve a májusi érték ala-kult a sokévi átlagnak megfelelően, a többi hónap csapadéka azonban rendre elmaradt a normál értéktől. A legszembetűnőbb, igen markáns különbségek március és augusztus hónapban je-lentkeztek. Márciusban az 1971–2000-es normálnak csupán a 7%-át mértük, országos átlagban 2,3 mm-es csapadékösszeg adódott, s voltak olyan állomások is, ahol nem hullott mérhető meny-nyiségű csapadék egész hónapban. Augusztusban ennél valamivel több csapadék hullott (7,3 mm), de a sokévi átlaghoz képest ez is elenyésző mennyiség volt, annak csupán 13%-a. Az idő-szak legcsapadékosabb hónapja, a július csak csekély 2%-kal haladta meg a sokévi átlagot, s így összességében 28%-kal maradt el az időszak csapadékösszege a normáltól.

5. ábra. Az országos havi csapadékösszegek alakulása a 2012. január–augusztus időszakban, valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok (interpolált adatok alapján)

0 mm

20 mm

40 mm

60 mm

80 mm

100 mm

120 mm

J F M Á M J J A

1971 – 2000

2012

6. ábra. Az országos havi és az időszakos csapadékösszegek a sokévi (1971–2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve a 2012. január–augusztus időszakban (interpolált adatok alapján)

84%

96%

7%

73%

100%

79%

102%

13%

72%

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

jan-aug

2012.

73

Kukorica Barométer

A szokásostól szintén eltérést mutat, hogy a sokévi átlagok alapján hazánkban általában a feb-ruár a legszárazabb hónap, idén azonban (eddig) három hónap is szárazabbnak bizonyult (janu-ár, március, augusztus) nála. A legcsapadékosabb hónap szintén nem a megszokott június volt, a májusi és a júliusi összeg is meghaladta az idei júniusi értéket.A hónapokat elhelyezve az 1901-től kezdődő legcsapadékosabb időszakok sorában, azt láthatjuk, hogy a május és a július a mezőny közepén, a január, február, április és június pedig a szárazabb, második harmadban helyezkedik el, míg a márciusi és augusztusi összegek, rekordot döntve, a sor legelejére kerültek, vagyis az elmúlt 112 év legszárazabb márciusa és augusztusa volt (III. táblázat).

Március és augusztus hónapok szélsőségesen száraz időjárása a 7. ábránkon is szépen kirajzoló-dik, ahol a különböző küszöb feletti csapadékú napok számát olvashatjuk le havonta. Továbbá az is jól látszik, hogy nemcsak a havi és időszakos csapadékösszegek maradtak el az átlagostól, de nagy napi csapadékösszegek sem voltak jellemzőek a vizsgált nyolc hónapban.

III. táblázat. A 2012. január-augusztus időszak hónapjainak sorszáma az 1901-től számított legcsapadékosabb időszakok sorában (interpolált adatok alapján)

Hónap SorszámJanuár 71

Február 65Március 112Április 87Május 52Június 76Július 51

Augusztus 112

7. ábra. A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag)a 2012. január-augusztus időszakban

0 nap

2 nap

4 nap

6 nap

8 nap

10 nap

12 nap

14 nap

16 nap

18 nap

J F M Á M J J A

>=0,1mm>=1mm>=5mm>=10mm>=20mm>=30mm

74

A IV. táblázatban láthatjuk, hogy az egész időszakra vonatkozóan, országos átlagban, valameny-nyi csapadékos küszöbnap elmaradt a normáltól, a zivataros és havas napok száma pedig átlag körül alakult.

A 8. ábrán a vizsgált időszak csapadékösszegének térbeli eloszlását figyelhetjük meg. A legtöbb, 500 mm-t meghaladó csapadék Sopron térségében hullott. A Dunántúl északi és déli részén, va-lamint elszórtan az Északi-középhegység és a keleti határ térségében 3-400 mm közötti értékek

IV. táblázat. A különböző küszöbértékek fölötti csapadékú napok, zivataros napok és havas napok száma a 2012. január-augusztus időszakban

Országos átlag Normál Maximum Maximum helye Minimum Minimum helyeCsapadékos napok száma 67 76 103 Mesztegnyő 34 Kétpó

1 mm feletti csapadékú napok száma

47 57 79 Jánkmajtis 31 Kétpó


19 26 33 Sopron Kertváros 8 Kecskemét dél


8 12 20 Sopron Muck-kilátó 2 Kiskunmajsa, Szentes, Tarcal


2 3 9 Sopron Muck-kilátó 0


1 0 5 Budapest Rákoscsaba 0


0 0 2 Sopron Görbehalom 0

Zivataros napok száma 14 15 36

Sopron Görbehalom, Sopron Kertváros,

Sopron Kuruc-domb1

Bátorliget, Békésszentandrás, Egerfarmos, Füzesabony,

Recsk, Tiszadorogma, Tyukod

Havas napok száma 16 16 39 Kékestető 5 Kerkafalva, Molnaszecsőd

8. ábra. A 2012. január–augusztus időszak csapadékösszege

75

Kukorica Barométer

rajzolódnak ki térképünkön, az ország jelentős részén azonban 2-300 mm közötti összegek vol-tak jellemzőek.A sokévi átlag százalékában tekintve a csapadékösszegeket, hasonló térbeli elrendeződést látha-tunk (9. ábra). Egyedül Sopron térsége kapott 2012 első nyolc hónapjában átlag feletti csapadé-kot, az ország többi részén átlag körüli, illetve nagyobb részt átlag alatti értékek (60–80%) voltak jellemzőek. A legnagyobb eltérés a Balatontól délre fekvő területen rajzolódik ki térképünkön, itt a normál érték kevesebb, mint 60%-a hullott csupán.

A talaj szempontjából fontos szerepet játszó, országos átlagban vett, 30 napos csapadékösszege-ket mutatja a 10. ábra. Az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli. Az idei értékek az időszak legnagyobb részében a sokéves átlag alatt maradtak, csupán január ele-

9. ábra. A 2012. január–augusztus időszak csapadékösszege a sokéves (1971–2000-es) átlag százalékos arányában kifejezve

10. ábra. 30 napos csapadékösszegek országos átlagban, a 2012. január–augusztus időszakban, jelölve a 10 mm-t el nem érő értékeket (az adott dátumhoz tartozó érték az addig lehullott 30 napos összeget jelöli)

0 mm10 mm20 mm30 mm40 mm50 mm60 mm70 mm80 mm90 mm

2012. január–augusztus sokévi átlag

J F M Á M J J A

76

jén és július végén–augusztus elején jelentkeztek normált – érdemben – meghaladó összegek. A legkisebb értékek a márciusi és augusztusi szárazsághoz kapcsolódóan jelentek meg ábránkon március végén-április elején, valamint augusztus végén. Az aszály megfogalmazására számos definíció használatos (létezik mezőgazdasági, meteoroló-giai, hidrológiai stb. aszály), az egyik ezek közül, melyet a 2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 1. bekez-dése tartalmaz: „az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott nö-vény vegetációs időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék ösz-szes mennyisége a tíz millimétert nem éri el”. Ezen definíció értelmezése szerint kiemeltük ábrán-kon az idei év első nyolc hónapjának – országos viszonylatban vett – két leginkább aszályosnak nevezhető időszakát (március 17–április 6. és augusztus 28–31. közötti időszak). Az aszály kialakulásáért felelős meteorológiai hatások az idő során összegződnek – egy ideihez hasonló erősségű aszálynak egy rövidebb csapadékos időszak még nem tud véget vetni, hiába éri el a csapadékösszeg a 10 millimétert egy hónapban.Láthattuk tehát, hogy a 2012-es csapadékviszonyok nem alakultak kedvezően, március és augusz-tus hónapban igen száraz, sőt aszályos időszakot, s a legtöbb hónapban az átlagosnál kisebb csa-padékmennyiséget figyeltünk meg. S mindezt súlyosbítja az a tény, hogy az előző év is rendkívül száraz volt. A 2011-es év elején hazánk ugyan még a belvízzel küzdött (a 2010-es, szélsőségesen csapadékos év után), de a szinte állandó csapadékhiány végül súlyos aszályhoz vezetett. Nem csak az év, hanem kettő kivételével (július és december) minden hónap csapadékdeficitet mutatott ta-valy. A legszélsőségesebb a novemberi csapadékösszeg volt, amikor is országos átlagban az egész havi csapadékösszeg az 1 mm-t sem érte el, csupán 0,4 mm volt. Ezzel a 2011-es november az 1901 óta mért legszárazabb november lett. Ugyanakkor az ősz egészében is rendkívül száraznak bizo-nyult, csapadékhozama a második legkisebb volt a mérések kezdete óta. A 2011-es évet 28%-os csapadékhiánnyal zártuk, mely – bár csekély különbséggel a korábbi rekordhoz képest – a legala-csonyabb értéknek számít 1901 óta. Következő térképünkön (11. ábra) a 2011-es év csapadékösz-szegét láthatjuk a sokévi átlag százalékában kifejezve. Az, hogy idén két hónap is évszázados szá-razsági rekordot döntött, önmagában is igen rendkívülinek számít, de ha ehhez hozzávesszük még a tavalyi, szintén rekordot állító novemberi csapadékösszeget is (10 hónapon belül 3 rekord száraz hónap), illetve azt, hogy 2011 eleje óta csupán három hónap csapadéka haladta meg a sokéves át-lagot, akkor érezhetjük, hogy egy kivételesen szélsőséges időszak van mögöttünk.

11. ábra. 2011 csapadékösszege a sokéves (1971–2000) átlag százalékos arányában kifejezve

77

Kukorica Barométer

NapfénytartamA havi napfénytartam összegek (12. ábra) az idén szokatlanul magasak voltak az első nyolc hó-napban. Már januárban is több, mint 100 napfényes órát regisztráltunk, márciusban pedig közel 250-et, ami jócskán meghaladja az áprilisi értéket, és még a májusi 270 órát is megközelíti. Nyá-ron is sokat sütött a nap, mindhárom hónapban több mint 300 órát. A legtöbb napfényes órát augusztusban mértük, közel 350 órát.

A 13. ábrán a havi napfénytartam összegeket láthatjuk az 1971-2000-es időszak átlagainak szá-zalékában kifejezve. A nyolc hónap mindegyike naposabb volt a szokásosnál, januárban és már-ciusban az átlagosnál több mint 70%-kal többet sütött a nap. Idén augusztusig bezárólag az át-lagos összeg 129 százalékát mértük.

12. ábra. A napsütéses órák havi összegei 2012. január-augusztus időszakban,valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok

13. ábra. A napsütéses órák havi és időszakos összegei az 1971–2000-es normál százalékában, a 2012. január-augusztus időszakra vonatkozóan

0 óra50 óra

100 óra150 óra200 óra250 óra300 óra350 óra

J F M A M J J A

1971 -2000

2012

176%

116%

172%

119%

114%

123%

118%

134%

129%

január

február

március

április

május

június

július

augusztus

jan-aug

2012.

78

A napfénytartamot ábrázoló térképen (14. ábra) – a domborzati hatások mellett – északnyugat-ról délkelet felé növekvő értékek láthatók. Míg a Kisalföldön 1750 óra körüli összeg volt jellemző, addig az ország középső részén és délkeleten 1950 óránál is többet sütött a nap.

TalajnedvességA 15. ábrán a talaj felső 1 méteres szintjében lévő három szelvény (0–20, 20–50 és 50–100 cm) ta-lajnedvesség értékeit figyelhetjük meg országos átlagban, a 2012. január–augusztus időszak-ra vonatkozóan (a hónapok utolsó napjain), valamint a sokéves átlagokat. Jól látható a diagram-ból, – ahogy az a csapadékviszonyok elemzésekor kapott eredményekből is sejthető volt – hogy már az év első hónapja átlag alatti talajnedvességgel indult – köszönhetően a szélsősége-sen száraz 2011-es évnek. A legfelső, 20 cm-es talajréteg nedvessége, mely legjobban köve-ti a csapadékviszonyok alakulását, július végére – a május és július átlaghoz közeli csapadékának köszönhetően – visszatért a normál értékhez közeli állapotba, majd az augusztusi szárazság követ-keztében az időszak végére újra visszaesett. A mélyebb, 50–100 cm-es rétegben egész időszak alatt megmaradt a deficit, melyet csak egy több hónapos, átlagnál csapadékosabb idő tudna helyreállítani.

14. ábra. A napsütéses órák száma a 2012. január-augusztus időszakban

15. ábra. A talajnedvesség országos átlaga a hónapok utolsó napján, a 0–20, 20–50 és 50–100 cm-es talajrétegben, a 2012. január-augusztus időszakban, valamint az 1971–2000-es sokévi átlagok

79

Kukorica Barométer

81

Kukorica Barométer

A 16. ábrán tizenegy térképet láthatunk, melyek a talajnedvesség országos eloszlását mutatják 2011. október és 2012. augusztus között. A térképek a talaj felső 50 cm-ének nedvességtartalmát ábrázolják százalékban kifejezve. Az értékek megmutatják, hogy a talaj a telítettség eléréséhez szükséges nedvességnek mekkora részét tartalmazza.

16. ábra. Talajnedvesség százalékban kifejezve a hónapok utolsó napján, a 0–50 cm-es talajrétegben, 2011. október – 2012. augusztus közötti hónapokban

82

A térképek szerint tavaly ősszel a délnyugati országrész kivételével mindenütt súlyos vízhiány volt, amely a téli hónapokban sokat enyhült ugyan, de néhány területet leszámítva nem szűnt meg. Tavasztól azután fokozatosan egyre jobban kiszáradt a talaj, júniusra szinte az egész ország-ban jelentős defi cit alakult ki, amit csak az északi részeken enyhített számottevően a júliusi csa-padék. Az utolsó térképen a hosszú augusztusi hőség és csapadékhiány következménye látható: a talaj kiszáradása fokozódott, nedvességtartalma az ország jelentős részén még a 20 %-ot sem érte el.

ÖsszegzésA tavalyi év 11. ábrán látott csapadékhiánya komoly károkat okozott az országban. Idén tovább folytatódott az alapvetően száraz időjárás, az egyre súlyosbodó aszály főleg a mezőgazdaságban okozott jelentős károkat. Az MTI tájékoztatása alapján, szakértők szerint augusztus végéig több mint 400 milliárd forint kár érte a mezőgazdaságot. Kukoricából a korábban országosan várt 8 millió tonnának csak mintegy felét lehetett betakarítani, és az őszi kalászosok hozama is lénye-gesen csökkent az ötéves átlaghoz viszonyítva. A nyári forróság mellett, a takarmányárak növe-kedése miatt az állattartók helyzete is tovább romlott. Augusztus 29-én a vidékfejlesztési minisz-ter országos aszályhelyzetet hirdetett.

2012

83

Kukorica Barométer

A kockázatvállalási és -megosztási hajlandóság hiánya abból fakad, hogy a termelők nem fi gye-lik a piacot, nincsenek tisztában az aktuális folyamatokkal, ráadásul nyilvántartásuk sem alkalmas az optimális gazdasági döntés meghozatalára egy adott piaci helyzetben. A kereskedők és a ter-melők viszonya sem problémamentes: míg a nagykereskedők esetében többé-kevésbé már ki-alakult a beszállítói kapcsolat és szerződéses fegyelem, addig a kiskereskedők, helyi felvásárlók és termelők kapcsolatában közel sem kielégítő a szerződéses fegyelem és a bizalmi kapcsolat.A szántóföldi növénytermesztésben nagyon fontos a megfelelő fajtaválaszték és agrotechnika al-kalmazása. Ezzel szemben a felújítási arány (fémzárolt vetőmag) folyamatosan esik vissza és egy-re inkább jellemző az után-termesztett vetőmag használata. További gond, hogy kevés az öntöz-hető terület, pedig a szélsőséges időjárás Magyarországon rendkívül nagy hozamingadozáso-kat okoz.A tengeri kikötőktől való elszigeteltségből eredő logisztikai hátrányunkat a vasúti áruszállítás csökkenő aránya tovább erősíti. Előrelépést jelent a pályahasználati díjak csökkentése a visszfu-varok arányának növelésével, a vasút munkájának megfelelő színvonalú szervezése, a berakó- és szállítókapacitások bővítése, illetve a szolgáltatások minőségének javítása. A termények belvízi szállítása sem zökkenőmentes, tekintettel a fedett rakodóhelyek és hajókapacitások hiányára, a gázlókra és szűkületekre, de legfőképp a vízszint szélsőséges ingadozására. A gabonakereskede-lemben is (a húskereskedelem mellett) jelentősnek mondható a feketepiac, amihez hozzájárul a hiányos termelési nyilvántartás és a számla nélküli árumozgás. Emiatt a legálisan működő nagy-kereskedőket veszteség éri, mert időszakonként le kell mondaniuk néhány jelentősebb piacról. Kérdés, hogy a fordított áfa hatékony eszköz lesz-e a probléma kezeléséhez.A gabona-feldolgozó szakágak egyike sincs kedvező helyzetben, ami magában hordozta an-nak esélyét, hogy elsősorban alapanyag-termelőkké váltunk. A hazai termelők kiszolgáltatottsá-ga nő, a piac beszűkül, a hozzáadott-érték főleg külföldön realizálódik (munkahelyeket exportá-lunk). A feldolgozóipar versenyesélyeit leginkább a kihasználatlan kapacitások, a gyenge műsza-ki színvonal, a feketegazdaság és a kereskedelmi láncok részéről az árakra gyakorolt nyomás és a szerződéses fegyelem hiánya rontja. A zöldség- és gyümölcstermelőknek komoly kihívást jelent a piaci igények gyors változása, az árak számottevő ingadozása, továbbá a hazainál olcsóbb importáru térnyerése. A kiszámítha-tatlan időjárási jelenségek (aszály, kánikula vagy éppen csapadékbőség) miatt csúszik a szezon-kezdet, így a rövid szezonidőszak miatt „összeérik” a termés, ami gyakran piaci zavarokhoz ve-zet. Mindez visszavetette a zöldség- és gyümölcstermelési kedvet, így ma már a belső fogyasztás egyre nagyobb hányadát importból fedezzük. A kivitel és behozatal egyenlege azonban még po-zitív – ugyanakkor gyümölcsből nettó importőrök lettünk. További probléma, hogy nincs megfelelő volumenű, egységes minőségű árualap, mert a gaz-dák nagyon sok fajtát termesztenek elaprózott területeken. Rendkívül szervezetlen az értékesí-tés ott, ahol nem működik termelői és értékesítési szervezet (tész), mert alig akad nagyobb felvá-sárló. A kézimunkaerő hiányának következtében elmaradó válogatás, csomagolás stb. rendkívül heterogén minőségű termékek értékesítéséhez vezet. A zöldség- és gyümölcsfélék értékesítésé-ből a tészek még ma is csupán 20%-kal részesednek, a szakma által elvárt 40–50% helyett. A ter-melői összefogás a kertészeti ágazatokban gyenge, a gazdálkodók többsége ragaszkodik önálló-ságához és elképzeléseihez, ezért még a tészek sem tudnak egységes árualappal kilépni a piacra.A kertészeti termelést Magyarországon két szélsőség jellemzi. A gazdálkodók egy része a tőke-hiány miatt elmaradott, elavult módszerekkel termeszt, aminek következménye az alacsony ter-méshozam. Kialakult viszont egy olyan termelői kör, amely intenzív, szakszerű termesztéstech-

A mezőgazdaság jövője a jövő mezőgazdasága Popp József előadásanyagának folytatása.

84

nológiát alkalmaz, rendelkezésére állnak a szükséges eszközök, terméshozamai pedig elérik az európai élvonalat. A zöldségfélék hazai átlaghozama az EU tagállamokéval összehasonlítva többnyire a középme-zőnyben helyezkedik el, ami számunkra versenyhátrányt jelent. Szembetűnő a hozamok éven-kénti hullámzása, ami többek között a szétaprózódott birtokszerkezetre, a termesztéstechnoló-giai eltérésekre, az öntözés hiányára vezethető vissza. Persze e tényezők az árutermelő gazdasá-gokban nem egyformán érvényesülnek, így az egyes zöldségfajok és üzemek eredményei között nagyok az eltérések. A gyümölcsfélék átlaghozama a nyugat-európai vagy a hazai intenzív termesztésben elért hoza-mok felét-harmadát teszi ki. Ennek okai az időjárás szélsőségei, az elöregedett ültetvények mel-lett az öntözés korlátozott lehetősége, a gyakran hiányos növényvédelem és tápanyag-utánpót-lás stb. Az ágazatban az egyik legsúlyosabb gond a 20 évesnél idősebb ültetvények magas ará-nya, az elavult faj- és fajtaszerkezet. Az elmúlt évtizedekben meggondolatlan fejlesztések jelle-mezték a gyümölcságazatot. Állami támogatás mellett többnyire elaprózott ültetvények jöttek létre. Elhibázott lépés volt az ipari céllal telepített ültetvények támogatása (elegendő léalma ke-letkezik a sérült és étkezési célra át nem vett gyümölcsökből). A piacvesztés ellenére, a verseny-képesség alakulásától függetlenül további ültetvények telepítésének támogatása élvez(ett) prio-ritást. A számottevő vidéki munkanélküliség ellenére problémát jelent a kertészeti ágazatok ma-gas kézimunka-igényének kielégítése, a legális munkaügyi szabályozás és a járulékterhek befi-zetése. A hazai zöldségtermés több mint negyedét, a gyümölcsök kétharmadát a konzerv- és hűtőipar dolgozza fel. A konzervipar bevételének döntő hányada exportból származik, ugyanakkor a kon-zervgyárak többsége az utóbbi években veszteséges volt. A termékkínálat koncentrált, a cseme-gekukorica és a zöldborsó mellett nincs egyéb jelentősebb mennyiségű tartósított termék. En-nek egyik oka, hogy a feldolgozóüzemek alapanyag-ellátása mindinkább nehézségekbe ütközik. Az ingadozó termésmennyiség és a magas felvásárlási árak miatt a legtöbb fagyasztóüzem az áruválaszték megtartása érdekében gyakran kényszerül külföldről árut vásárolni. Sok feldolgozó-üzem hatékonyságát csökkentik a régi, nem megfelelően kialakított épületek, a szűk raktárkapa-citás, az elavult gépek és berendezések.A csatlakozást követően a hazai tejtermelés visszaesett, holott gazdaságaink tehénállománya közösségi összehasonlításban magas koncentrációt mutat. A hazai tejtermelés költségszerkeze-tében egyik leggyengébb pont a magas takarmányköltség. Bár az üzemek között nagy a szórás, a termelők többsége a takarmányhasznosítás, a zöldtakarmány-felhasználás terén elmarad a ver-senytársaktól. A munkabérköltség viszonylag magas szintje arra utal, hogy a szervezettség, mun-katermelékenység terén ugyancsak versenyhátrányban vagyunk. A tej- és tejtermékek külkeres-kedelmében 2004 óta mind volumenben, mind értékben nettó importőri pozícióba kerültünk. A kvótarendszer fokozatos kivezetése – az országos tejkvóta kihasználtsága alig éri el 80–85%-ot – a hazai tejágazatot közvetetten érintheti, mivel a hatékonyan termelő tagállamok kerülhetnek előnybe a Magyarország számára fontos olasz piacon. Az importált tejtermékek a hazainál általá-ban alacsonyabb áron kerülnek a boltok polcaira. A koncentráció a feldolgozó vállalatok nagy száma ellenére viszonylag magas, a kapacitások ki-használtsága azonban igen alacsony (becslések szerint alig 50%). Nagyfokú rugalmatlanság jel-lemzi a tejpiacot, sem a termelők, sem a feldolgozók nem tudnak elég gyorsan reagálni a pia-ci változásokra. Ráadásul a hazai tejipar technológiai, hatékonysági szempontból lemaradásban van a versenytársaktól. Míg korábban a piaci részarány növelése volt az uralkodó stratégia, mára

85

Kukorica Barométer

az eredménynövelés vált a legfőbb célkitűzéssé, például a profi ltisztítás, a kapacitások jobb ki-használása, a termékfejlesztés, új kiszerelések, modernebb csomagolás bevezetésével. Ennek el-lenére a termék-innováció terén elmaradtunk a versenytársaktól, a hazai piacon ma is meghatá-rozó szerepet játszanak a rendszerváltás előtti márkák. Hazai húsmarha állományunk jelentős része keresztezett állomány és a hazai magyar tarka, de jelen vannak a világfajták (hereford, limousine, aberdeen angus és a charolais) is. Az elmúlt évek bizonyították, hogy a húsmarhatartás nem bír el drága beruházásokat és tartástechnológiát. Ma-gyarországon a levágott marhák többségét az idősebb, kiselejtezett tejhasznú tehenek teszik ki. A borjúvágás aránya elenyésző. A hazai vágóhidakon és élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben a szakosított húsmarhatartás termékei alig találhatók meg. A legnagyobb hazai marhafeldolgo-zó üzemek fél- vagy negyedelt marhát és darabolt marhahúst értékesítenek. A húskészítmények előállításával az utóbbi években kísérleti jelleggel kezdtek el foglalkozni. Továbbra is meghatáro-zó marad az élő állat exportja.A fejlett sertéstartással rendelkező nyugat-európai országokkal szemben Magyarországon nem specializálódtak a gazdaságok, holott más tartástechnológiát igényel a tenyészállat és mást a hí-zósertés. Üzemi szerkezetünkre egyaránt jellemző a koncentráltság és a szétaprózottság. A sertés-tartók döntő része termőföld hiányában kiszolgáltatott, mivel nem képes megtermelni a megfele-lő mennyiségű takarmányt és biztonságosan elhelyezni a keletkezett hígtrágyát (nálunk még nem működik a régi tagországokban már kialakult közvetítő piac a trágya elhelyezésére), mivel a földtu-lajdon és -használat nagymértékben elszakadt az állattartástól. A hatékonyság tekintetében legsú-lyosabb gondok a kisebb szaporulat, a lassú tömeggyarapodás és gyenge takarmányhasznosítás, a hosszú hízlalási idő, az elnyújtott kocaforgó, valamint a jelentős élőmunka-ráfordítás. A hazai sertéstartók földrajzi, gazdaságpolitikai és társadalmi okok miatt sem tudják felvenni a versenyt a fejlett sertéshústermelő országokkal. Magyarország földrajzi fekvése miatt a fehérje-források beszerzése, és a sertéshús harmadik országokba irányuló kivitele a magasabb szállítási költségek miatt egyaránt jelentősen drágább, mint versenytársainknál. A fűtési, hűtési költségek is magasabbak, mint pl. Dániában, Hollandiában, vagy Brazíliában, ahol kisebb a hőmérséklet in-gadozása. Megnőtt az állattartó telepeken a vagyon elleni bűncselekmények száma, ezért az őr-zés-védés megszervezése szintén növeli a termelési költségeket. További problémát jelent a ha-zai sertéstartók számára a felvett hitelek magas kamatfelára, a szervezetlen termékpálya, a szak-tanácsadás hiánya. A hazai baromfi ágazat visszaeséséhez az uniós tartási követelmények és állategészségügyi elő-írások folyamatos szigorítása is hozzájárult. A háztáji baromfi tartás eltűnése után megszűnt a közepes méretű gazdaságok jelentős része, így ma kevés számú nagytermelő irányítja a piacot. Az ágazatban a tartástechnológia elmarad a genetika optimális kihasználásához szükséges szín-vonaltól. A fejlesztésekhez (pl. teljes körű automatizálás) azonban nem áll rendelkezésre ele-gendő forrás, ráadásul a hitelek kamatterhe rendkívül magas. A hazai állomány magas arányú szalmonella-fertőzöttsége humán, állategészségügyi és külkereskedelmi szempontból is veszé-lyezteti az ágazat versenyképességét: a legsürgetőbb feladat az istállók padozatának cseréje és megfelelő szigetelésű álmennyezetek kiépítése (a legjobb esetben új istállók építése), továbbá mentes naposcsibék telepítése és hőkezelt takarmányok használata lenne. Sajnálatos tény, hogy az ágazatban a lopáskár komoly költségtényező. A hazai víziszárnyas-fogyasztást elsősorban a vásárlók árérzékenysége korlátozta. A fi atalabb korosztály számára a vízi szárnyasok magas kalória- és zsírtartalmuk miatt sem vonzóak. Az ága-zatban a legfőbb gondot a szigorodó állatvédelmi szabályok okozzák, ami az utóbbi időben bi-

86

zonytalanná tette a hízott áru termelését. Az elhíresült Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet le-járató kampányában a kacsa- és libamáj feldolgozása során keletkező darabolt termékek kerül-tek a célkeresztbe, amelyek a német piaci szereplők számára konkurenciát jelentenek. Az elhú-zódó lejárató kampány bizonytalanná tette a hízottszárnyas-tenyésztésben érdekelt gazdálko-dók megélhetését. A tartástechnológia nem megfelelő, a beruházási támogatásokkal a felújított zártrendszerű tele-pek kialakítását és a hagyományos tenyésztés visszaszorítását célszerű elősegítenie. A hatékony-ság szempontjából viszont előnyös a víziszárnyas-termékpályán megvalósult vertikális integrá-ció. A pecsenye- és húsáru-feldolgozásban az egyes feldolgozók mögött álló külföldi tőke elő-segíti a hazai és nyugat-európai vágóhidak, feldolgozók közötti nézetkülönbségek enyhítését. Probléma, hogy az egycsatornás értékesítés és a tőkehiány miatt a termelők erősen kiszolgálta-tottak a vágóhidaknak. A feketegazdaság komoly méreteket ölt a sertés- és baromfiszektorban (aránya becslések szerint 30-35%), ezért gátolja a koncentrációt is. A magas áfa miatt egyre többen kerülik el az adófize-tést. A kis vágóhidak az illegális alapanyagot drágábban (számla nélkül) szerzik be, mint a nagy feldolgozók, de olcsóbban értékesítik (számla nélkül) az élelmiszerláncoknak.

Az élelmiszeripar helyzeteAz élelmiszer termékpályákon képződő összes profit szintje más ágazatokkal összevetve önma-gában sem magas, mert erős verseny jellemzi az élelmiszerpiacot. Különösen erős a verseny az alacsony feldolgozottságú, alacsony hozzáadott értékű termékeknél (a feketekereskedelem ará-nya is e termékeknél a legnagyobb). Mivel a magyarországi mezőgazdasági termelők és feldol-gozók jellemzően nem prémium kategóriájú tömegtermékeket állítanak elő, maga a feldolgozó-ipar is erős versenynyomás alatt áll. Az élelmiszertermelés különböző fázisainak nemzetgazdasá-gi szerepét nem a kibocsátás mennyiségén, hanem a hozzáadott-érték és az eredményesség ala-kulásán keresztül célszerű mérni. Sajnos, a mennyiségi bázisszemlélet (tonna, liter, százalék stb.) uralja a hazai köztudatot, gondolkodást, holott az eredményszemlélet sokkal többet mutatna a jövőbeni esélyekről, a kilátásokról.A feldolgozóipar beszerzésének földrajzi piaca az alapanyagok szállíthatósága és szállítási költsé-ge miatt viszonylag korlátozott, ezzel szemben az értékesítési oldalon a magasabb hozzáadott-ér-ték alacsonyabb fajlagos szállítási költségeinek köszönhetően egyre kiterjedtebb földrajzi piacra termel, ahol a potenciális vagy tényleges versenytársak növekvő számával kell versenyezni. Az ér-tékesítési piacokon tapasztalható éleződő verseny aktuális piaci hatásait a feldolgozók kénytelenek közvetíteni a beszállítók felé. Az árhatások közvetítésének szintje attól függ, hogy az adott feldol-gozónak milyen földrajzi piaci beszerzési lehetősége és/vagy földrajzi értékesítési pozíciója van. A rövidtávú hatások és a hosszú távú érdekek ütköztetése esetén derül ki, hogy a piaci szereplők mi-lyen tartalékeszközökkel képesek kezelni a felmerülő piaci problémákat. Ha a piaci szereplők ala-csony tartalékokkal és viszonylag erős tárgyalási pozícióval rendelkeztek, akkor a beszerzési olda-lon kénytelenek a nyomásgyakorlás eszközéhez folyamodni. Az európai és tengerentúli élelmiszer-ipari nagyvállalatok tevékenységüket – piacszerzési céllal – az anyaországon kívülre is áthelyezték, illetve áthelyezik. Európában a határok e tekintetben (is) folyamatosan veszítenek jelentőségükből. A magyar élelmiszer-gazdaság szükségszerűen betagozódik a regionális „munkamegosztásba”, a szakosodás és a vezető cégek globális terjeszkedése elkerülhetetlen. Az élelmiszertermelés és -kereskedelem globalizálódása a logisztikai rendszerek globalizálódá-sával párhuzamosan megy végbe. A nemzetközi versenyképesség és fenntarthatóság (környe-

87

Kukorica Barométer

zetvédelem, kőolajár stb.) szempontjából növekvő szerepe van a szállításnak, a hűtésnek és a logisztika egyéb területeinek. A koncentráció, a specializáció, a feldolgozás és kereskedelem regionalizációja egyre erősebben érvényesül. A regionalizáció nyomán az élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem hatékonysága, ezáltal nyeresége nő, hiszen jobban ki tudják használni a különböző országok, illetve térségek eltérő fogyasztási szerkezetéből adódó előnyöket (pl. a ser-tésszalonna Magyarországon népszerű, ugyanakkor Ausztriában szinte eladhatatlan). A feldolgo-zással és élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó cégek igyekeznek optimalizálni az élelmisze-rek terítését a más és más terméket előnyben részesítő piacokon. A feldolgozók is törekedtek a helyi fogyasztói szokásoknak, kereslet-kínálati viszonyoknak meg-felelően optimalizálni termelésüket (pl. egyik országban a karaj, míg másikban a combhús ke-resettebb). Egy-egy vállalatcsoport több országban is termel, a termelési költségeket, folyama-tokat és gyakorlatot („szokásokat”) napi szinten hasonlítják össze, a fejlesztési pénzeket pedig a legnagyobb nyereséggel kecsegtető vállalati tagokra összpontosítják. Döntéseiket befolyásol-ják az eltérő nemzeti szabályozásokból fakadó „profi t-transzferálási” lehetőségek, amelyek a csak belföldi piacon működő hazai vállalkozások számára (lásd Magyarország) nem adottak.Magyarország kis fogyasztói piacnak számít. A vállalkozások (magyar cégek és külföldiek he-lyi érdekeltségei, leányvállalatai) nemzetközi mércével kisméretűek, termelésük döntőrészt a bel piaci igények kielégítését szolgálja. A magyar tulajdonú vállalkozásokat a piaci részesedés megőrzése mellett a tőkehiány, az elavult technológia, a szerény innováció, a csekély volumen, az elsősorban réspiaci termékek előállítása jellemzi. Az exportorientált élelmiszeripari befektetők folyamatosan kivonultak az országból vagy felhagytak a termeléssel, így csökken a szerepünk a regionális élelmiszertermelésben (eltekintve a nyersanyagnak tekinthető szántóföldi növényektől). A magyar élelmiszeripari vállalatok fejlesztési és beruházási hajlandósága, illetve képessége nemzetközi összehasonlításban alacsony. A megfelelő technológiával rendelkező cégek jelen-tős arányban külföldi befektetők tulajdonában vannak, multinacionális cégek leányvállalatai-ként működnek. A multinacionális vállalatcsoportokon belül a K+F feladatok a tagok között szét-oszthatók. A valóban innovatív új terméket gyakran az anyavállalat fejleszti és gyártja, a leányvál-lalatok jobb esetben díj ellenében az eljárást veszik át, gyakrabban a készterméket közvetlenül importálja a kereskedelem. A középvállalatok rendszerint tőkeszegények, kutatásra, fejlesztésre kevés forrásuk marad. A termékpaletta gyakran túlságosan széles, a gyártható mennyiség kevés, ami a fejlesztéseket jelentősen drágítja. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szakiskolák felszámolá-sának, a szakképzés és a piac eltávolodásának következménye az egyre inkább érzékelhető szak-emberhiány a magyar élelmiszer-gazdaságban. Tény, hogy a szakképzett munkaerő számára ez a pálya egyelőre nem kínál vonzó jövőt, alig van már jelentkező például húsipari szakképzésre.Az alapanyag- és energiaár emelkedése, az élőmunkát terhelő adók és járulékok, a korszerűtlen üzemek és az elavult termékkínálat miatt, továbbá a kis- és középüzemek korábban erőltetett fejlesztési támogatásai következményeként folyamatosan megszűnnek a termelőkapacitások, a munkahelyek. A gyárbezárások, cégkarcsúsítások okai szerteágazóak: csőd, végelszámolás, a ter-melés kihelyezése (outsourcing), racionalizáció, profi ltisztítás, technológiaváltás, minőségi mun-kaerőcsere, forintárfolyam, magas inputárak, piacvesztés.

Az élelmiszer-kereskedelem jellemzőiAz élelmiszer-kiskereskedelem globalizálódása ma már a világ országainak mintegy felét érin-ti, ahol a Föld népességének közel 80%-a él. Az USA és Európa kereskedelmi vállalatainak műkö-dési területe ma még elsősorban a saját kontinens, ugyanakkor a célpiacok között megjelent és

88

növekvő részarányt képvisel Kína és India. A kereskedelmet és az élelmiszeripart is a koncentrá-ció, a multinacionális vállalatok térhódítása jellemzi: a nem is olyan távoli jövőben legfeljebb né-hány tucat élelmiszeripari vállalatcsoport fog működni globális szinten 20–25 márkanévvel, és az élelmiszerek döntő hányada világszerte néhány áruházláncon keresztül jut el a fogyasztók-hoz. A koncentrációval párhuzamosan egyre kevésbé lesz arra lehetőség, hogy a termelők kü-lönböző önkéntes szabványok teljesítése, vagyis élelmiszer-biztonsági, minőségirányítási, kör-nyezetirányítási rendszerek működtetése nélkül beszállítói legyenek az élelmiszer-kiskereskede-lemnek. Ugyanakkor egyre nagyobb vásárlói igény mutatkozik a közvetlen értékesítésre is, mert a fogyasztók előnyben részesítik a termelőtől vásárolt friss, megbízható, regionális és/vagy helyi élelmiszert.A Nyugat- és Közép-Európában található 30 legnagyobb élelmiszer-kiskereskedelemmel (is) fog-lalkozó cég a térség élelmiszer-kiskereskedelmi forgalmából mintegy 60%-kal részesedik. Ma-gyarországon is hasonló a helyzet, ahol a hipermarket-, szupermarket- és diszkontláncok részaránya meghaladja a 60%-ot a hazai kiskereskedelmi forgalomból. A diszkont üzletek terjeszkedésével azonban az elsősorban kisebb és a nagyvárosoktól távoli vagy nehezen meg-közelíthető településeken található kisboltok száma elkerülhetetlenül csökken, egyre szűkül a vevőkör, piaci részesedésük folyamatosan zsugorodik (a kereslet visszaesése miatt az alapvető napi élelmiszereken kívül egyre kevesebb áruféleséget kínálnak). A termelés, a logisztika, a kiskereskedelem fejlődésének és globalizálódásának köszönhetően még a friss élelmiszerekre is a kínálat és választék stabilitása, relatív állandósága jellemző (már nem az adott földrajzi terület éghajlati sajátosságaihoz igazodik). A mozgástér bővítése céljá-ból komoly befektetéseket hajtottak végre élelmiszer-beszerzési logisztikai rendszerek ki-építésében, amelyek adott földrajzi területen időjárási, vagy más okokból fellépő kínálati za-varok esetén a kereskedelem részére alternatív lehetőséget tudnak kínálni az alkalmazkodás-ra (többletmennyiség beszerzésével) és a tárgyalási pozíció erősítésére (árcsökkentési nyomás-gyakorlással). A fogyasztók viszont örülnek a stabil kínálatnak és a nagyobb választéknak, mert nincs szükség házi tartósításra, vagy tartósított élelmiszerek beszerzésére. A friss élelmiszerek piacán tapasztalható erős és folyamatos versenyhatások következménye a növekvő importter-mékek aránya.Az alkalmazkodási képesség és -készség hiányosságai mellett az utóbbi két évtizedben eltérő irányú koncentrációs folyamatok zajlottak az élelmiszerláncban. Az agrárszektorban, különö-sen a kiskereskedelemmel közvetlen kapcsolatot kiépítő ágazatokban dekoncentrációs folyamat ment végbe, ezzel szemben a feldolgozóipar kisebb, a kereskedelmi szektor gyorsabb ütemben koncentrálódott. Az éleződő versenyben a gyenge verseny- és alkalmazkodási képességű terme-lők piacról való kiszorulásához hozzájárul(t) a vertikális szintek közötti eltérő koncentrációs fok-kal magyarázható érdekérvényesítési különbség és a számukra ebből adódó jövedelemvesztés.A Magyarországon található kiskereskedelmi láncok általában több tagállamban működnek, sőt globálisan is terjeszkednek. Ebből következik, hogy az egyes országokban működő leányválla-latok csak részben folytatnak önálló üzletpolitikát, ugyanis a döntések egy részét, mint például a teljes nemzetközi hálózatban forgalmazott saját márkákra vonatkozó üzletpolitikájukat nagyobb régiókra kiterjesztve hozzák meg.A beszállítók kiszolgáltatottságát növeli a saját márka arányának növekedése, mivel a keres-kedelmi lánc az árdiszkrimináció eszközével a gyártói márkatermékek kiszorításával egyúttal ver-senytársa is a beszállítónak. Ezen túl a beszállító bizonyos külön szolgáltatásokat vásárol a keres-kedelmi lánctól, ahol monopolista túlárazási veszélyeknek is ki van téve.

89

Kukorica Barométer

Ennek ellenére az elmúlt években elenyésző számban érkeztek beszállítói panaszok a ver-senyhatósághoz Magyarországon. A kilistázás reális veszélye is visszatartja a gyengébb pozíció-jú felet a panasztétel lehetőségétől, a beszállítói pozíció megszerzése szintén előnyös a kapacitá-sok jobb kihasználása szempontjából. A nagyobb volument korlátozott földrajzi piacon értékesí-tő beszállítóknak szinte lehetetlen alternatív csatornákat, értékesítési lehetőségeket találni, ezért ragaszkodnak a késedelmes, de biztosan fi zető kereskedelmi láncokhoz (a kétes hátterű kereske-dőkkel való helyettesítés kockázatos). Továbbá a stabil, jól működő együttműködés fenntartása kisebb tranzakciós költségekkel jár.

Nemzetközi tendenciákA földterületért (vízfelhasználásért) az élelmiszeripar versenyez többek között a takarmány-, energia- és vegyiparral (lebomló csomagolóanyag-gyártás). Ezen felül a környezetvédelem, a biodiverzitás és a rekreáció is felértékeli a termőföldet. ÉlelmezésbiztonságÁrkilengések persze korábban is előfordultak, e legutóbbi ársokkot azonban számos tényező együttesen idézte elő. Az élelmiszerár-sokkot kiváltó tényezőket három fő csoportba sorolhat-juk: a mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természetű tényezők; a makrogazdasági környezetre ható tényezők (népesség és fogyasztói jövedelmek nö-vekedése, kőolaj világpiaci árának drasztikus emelkedése stb.) és az agrár- és kereskedelempo-litikai tényezők (kereskedelemkorlátozó intézkedések, reformok, bioüzemanyag-gyártás ösztön-zése stb.). A felsorolt tényezők egy része rövidebb, a másik hosszabb távon fejti ki hatását. Míg pl. a termelés visszaesése a vezető agrártermelő és -exportőr országokban inkább csak éven belül (ciklikusan) befolyásolja a piacokat, egyes makrogazdasági tényezők sokéves időszakon átívelő strukturális változásokat idéznek elő. Vajon paradigma-váltásnak lehetünk szemtanúi? Napjainkban a szabad kereskedelem helyett a protekcionizmus, az élelmezésbiztonság helyett az önellátás, a magánkészletezés helyett az álla-mi készletezés erősödése, az import helyett az élelmiszer-termelés kiszervezése fi gyelhető meg. Dél-Korea, Kína, az Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia és Japán óriási földterületeket vásá-rol/bérel Afrikában, Ázsiában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, de már Oroszország és Ukraj-na is felkerült a befektetők listájára. Bár globális viszonylatban az egy főre vetített élelmiszerfogyasztás csökkent az elmúlt években, a gabonafélék és olajnövények kereslete ennek ellenére egyrészt az étrend változása, diverzi-fi kációja (húsfogyasztás növekedése a feltörekvő országokban), másrészt az ipari felhasználás miatt rohamosan nőtt. Ugyanakkor említést érdemel, hogy elsősorban nem az előállított élelmi-szer mennyisége a probléma, hanem annak globális elosztása a háztartások jövedelem helyze-tének függvényében (a világon közel egy milliárd ember csak részben vagy egyáltalán nem tud-ja megvenni az élelmiszert). Erősen keresleti piacon már a globális termelés kismértékű vissza-esésekor gyorsan apadnak a készletek. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a mezőgaz-dasági termékek nemzetközi kereskedelmi forgalma a kibocsátáshoz viszonyítva nem jelentős: a búza 16 százaléka, a rizs 8 százaléka, míg a tejtermékek 8 százaléka kerül a világpiacra. Ráadásul a gabonafélék és olajnövények globális exportárualapjának döntő hányadát csupán néhány „ha-gyományos” exportőr (az Egyesült Államok, Kanada, az Európai Unió, Ausztrália, Argentína, Bra-zília, Oroszország, Ukrajna, Malajzia és Indonézia) adja, és ezek szerepe a jövőben is ugyanolyan meghatározó marad.

90

A globális termőterület 13,1 milliárd hektárt tesz ki, vagyis a földfelszín 18 százalékát. Ebből 5 mil-liárd hektár a mezőgazdasági terület (ebből 1,4 milliárd ha a szántó, 0,2 milliárd ha az ültetvény és 3,4 milliárd hektár a gyep), 4 milliárd ha az erdő és 4,1 milliárd ha az egyéb terület. A legfontosabb fehérjetakarmány, a szója mellett másik fontos fehérjehordozó, a halliszt termelése évről évre csökken. A földfelszín 71 százalékát kitevő óceánok már csupán 4 százaléka termékeny, azaz ha-lászatra alkalmas. Ez is jelzi, hogy már középtávon is alternatív fehérjetakarmányra lesz szükség.Az állati termékek fogyasztásának növekedésével az állattenyésztés továbbra is a legnagyobb földhasználó lesz a világon. Az EU-ban a mezőgazdasági terület kétharmadát az állattenyész-tés köti le, globális szinten ez az arány már meghaladta a 40 százalékot. A takarmánytermelés az utóbbi évtizedben nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével, továbbá óriási re-gionális eltéréseket tapasztalhatunk az egy főre jutó takarmánykeverék-gyártásban. Amennyi-ben a fejlődő országokban emelkedik a takarmánytermesztés vagy a hústermelés önellátottsági szintje, akkor növelni kell a takarmánygabona termelését vagy importját. Kérdésként vetődik fel, hogy honnan szerzik be a takarmánygabonát vagy esetleg milyen egyéb nyersanyagok jöhetnek szóba takarmányozásra? Míg optimista vélemények szerint a mintegy 1,4 milliárd hektár globá-lis szántóterületet akár a kétszeresére lehetne növelni, a pesszimisták úgy vélekednek, alig ma-radt termelésbe vonható föld a világon (csak Afrikában, Dél-Amerikában, Oroszországban, Ukraj-nában és Kazahsztánban vannak még tartalékok), ezért a szántó legfeljebb 5%-os növekedésé-ről lehet szó. Tény, hogy többek között a népesség növekedése, valamint az urbanizáció és mo-torizáció is csökkenti a rendelkezésre álló mezőgazdasági területet. Az újabb földterületek ter-melésbevonását gyakran azok alacsony termőképessége és a növénybetegségek magas kocká-zata akadályozza. Mivel a mezőgazdasági földterület növelése korlátokba ütközik, fontos lenne a hozamok eme-lése. Ugyanakkor az elmúlt másfél évtizedben számos termény esetében a hozamok stagnáltak vagy csak szerény mértékben növekedtek. Ez különösen a búzánál (pl. Európában az 1990-es év-tized eleje óta) és a rizsnél (pl. Kínában az 1990-es évtized közepe óta) szembetűnő. A legfőbb ok a fejlesztési beruházások hiánya – a termelési kapacitások visszafogásával azonban egyre nehe-zebben elégíthető ki a növekvő belföldi és globális kereslet. Ugyanakkor a komoly fejlesztések eredményeként a kukoricahozamok számottevően nőttek az elmúlt években. A főbb termények árának emelkedése hozzájárult a mezőgazdasági beruházások szerény növe-kedéséhez, de ezek nagyobbrészt a hektárhozamok emelése helyett inkább újabb földterüle-tek művelésbe vonására koncentráltak, amire Afrikában és Dél-Amerikában számos példát talá-lunk. A gabona esetében a normál biológiai és technikai hozamnövelés éves átlagban jelenleg 0,8 százalék, ezzel szemben a globális kereslet az elkövetkező évtizedben évi 1,0–1,3 százalékkal nőhet. A megcsappant készletek miatt már az átlagtól éppen csak elmaradó termés is gondokat okozhat, komolyabb terméskiesés esetén pedig akár katasztrofális következményekkel számol-hatunk. A hektárhozamok növelésének szükségessége okán természetesen előtérbe kerül a gén-technológiailag módosított (GM) növények elterjedése is. A világ mind több országában fognak GM növényeket termeszteni függetlenül attól, hogy az Európai Unió milyen gyorsan, illetve egy-általán engedélyezi azokat vagy sem. Az is nyilvánvaló, hogy a Közösség nem képes csökkente-ni függőségét a mezőgazdasági nyersanyagimporttól, elsősorban a fehérjetakarmány behozata-lától. A hektárhozamok növelését, stabilizálását az öntözésre alkalmas földterületek rohamos csökke-nése is korlátozza. A víz egyre behatároltabb szerepet játszik a termelékenység fokozásában. Az elmúlt években a szárazság okozta terméskiesések jelzik, milyen komoly mértékben függ a me-

91

Kukorica Barométer

zőgazdaság a vízkészletek alakulásától. A világ számos térségében egyre élesebb verseny folyik a rendelkezésre álló vízforrások hasznosításáért a mezőgazdaság és az ipar, valamint a háztartá-sok/közösségek között. A mezőgazdaság 70%-os részesedésével jelenleg a legnagyobb vízfo-gyasztó. Egyes térségekben, mint pl. Észak-Kínában már olyan mértékű a vízhiány, hogy a föld-terület egy része nem művelhető. Ez döntően arra vezethető vissza, hogy a sokmilliósra duzzadt nagyvárosok megnövekedett vízfogyasztása miatt a talajvízszint több méterrel apadt és nagy te-rületek elsivatagosodtak.A globális gazdasági expanzió és a népesség folytatódó, noha lassuló ütemű (éves átlagban 1 százalék körüli) növekedése nyomán várhatóan tovább élénkül az élelmiszerek iránti keres-let. Ma a világ népessége meghaladja a 7 milliárd főt, 2050-re 9 milliárd főre emelkedik. A népes-ség 20%-a az Európai Unió, Észak- és Dél-Amerika területén kívül él, a gazdasági növekedés mo-torja pedig Ázsia, ahol a világ népességének 70%-a él, elsősorban Indiában és Kínában. E két or-szág, de az egész távol-keleti térség egyre meghatározóbb szerepet játszik a világgazdaságban. A jövedelem emelkedésével párhuzamosan nő a fehérjefogyasztás is. Egy milliárd főre kalkulál-va – Kína vagy India lakossága ennél egyébként nagyobb – az évi húsfogyasztás fejenkénti 10 ki-logrammos növekedésénél 40 millió tonna többlettakarmányra lesz szükség (1 kg élősúly-gyara-podáshoz átlagosan 4 kg takarmányt használnak fel). Az élelmiszerkereslet növekedésében a fogyasztói szokások változása is szerepet játszik. Kínában már a népesség 20 százaléka, mintegy 300 millió fő engedheti meg magának a magasabb szín-vonalú étkezést. Indiában kialakult egy 150–200 milliós, jómódú, évi mintegy 30 millió fővel bő-vülő középosztály, amelynek élelmiszerfogyasztási struktúrája mind inkább a nyugat-európai-hoz hasonlítható. A vásárlóerő növekedésével a lakosság nemcsak kalóriából, hanem állati ere-detű termékekből is többet fogyaszt. A hús- és tejtermékek iránti igények erősödésével párhuza-mosan nő a gabonafélék és olajnövények kereslete, hiszen pl. egy kilogramm (élősúly) hús elő-állításához 2–8 kilogramm takarmányra van szükség. További gond, hogy az élelmiszer-termelés késleltetve követi az étrend változásából származó élelmiszer-fogyasztási szerkezet elmozdulá-sát a tej- és hústermékek javára.A táplálkozási szokások gyors változása többek között a globális urbanizációval is összefügg. A földműveléssel felhagyó emberek tömegei költöznek a városokba, ahol – részben az életszín-vonal növekedésének köszönhetően – étkezési szokásaik megváltoznak. Strukturális természe-tű folyamatról van szó, amely összességében növeli a keresletet. De szélsőséges esetben az ur-banizáció a mezőgazdasági munkaerő „elszívásával”, továbbá az infrastruktúra, az ipari parkok és lakónegyedek terjeszkedésével az agrárkibocsátást is korlátozhatja. Ma a világ népességének több mint fele városokban él, a jövőben pedig elkerülhetetlenül még nagyobb túlsúlyba kerül a városi lakosság. Az urbanizációval – és a nemzetközi kereskedelem liberalizációjával – egyre tá-volabb kerülnek egymástól a termelés és fogyasztás földrajzi központjai, aminek következtében nő a szállítás, a raktározás és a hűtés jelentősége, és értelemszerűen az árukezelés költsége, ami ugyancsak hozzájárul az élelmiszerárak emelkedéséhez.Az időjárással kapcsolatos tényezők a kínálati oldalt befolyásolják, mert a jövőben is számolnunk kell a kedvezőtlen, esetenként szélsőséges időjárás által okozott terméskieséssel, a készletek megcsappanásával a főbb exportőr országokban. Ez persze még nem vezetne feltétlenül az árak drasztikus emelkedéséhez, ha nem nőne folyamatosan a globális élelmiszerfogyasztás. A mezőgazdasági termékek származékos (határidős és opciós) piacain pedig megnőtt a spekulá-ció szerepe, aminek szintén árfelhajtó hatása volt/van. A legtöbb és legélesebb kritika azonban a bioüzemanyag-gyártást éri, tekintettel arra, hogy mind az etanol-, mind a biodízel-előállítás

92

nyersanyagát ma még főleg olyan termények jelentik, amelyeket élelmiszer- és takarmánycé-lú felhasználásra termelnek. Bár a bioüzemanyagok a fosszilis eredetű üzemanyagok globális fo-gyasztásának egyelőre mindössze néhány százalékát váltják ki, kétségtelenül hatást gyakorol-nak a terménypiacokra, hiszen az iparág ma évente már a globális cukornád és növényolaj-ter-melés legalább 10 százalékát, valamint a gabona-termelés 7–8 százalékát használja fel. A világ bioüzemanyag-kibocsátásának növekedése azonban csupán egy az élelmiszerárakat felfelé húzó tényezők sorában.Az élelmezésbiztonság nemcsak fizikai értelemben vett kérdés, hanem elsősorban az élelmiszer-árak és a vásárlóerő alakulásának a függvénye, mert ettől függ az élelmiszerhez való hozzájutás esélye. A fizikai kínálat azért is fontos kérdés, mert az emberek attól is rettegnek, hogy még akkor sem jutnak élelemhez, ha van elegendő pénzük azok megvásárláshoz. A kockázatkezelés szem-pontjából az élelmiszerhez való hozzájutás kockázatáról beszélhetünk: pénzt lehet akár félelem-ből is csinálni, de élelmiszert nem! Ezért a globális élelmezésbiztonsági háló kiépítése sürgető fel-adat a visszafordíthatatlan következmények elkerüléséhez. A szegény országokban számítani le-het további élelmiszerválságokra (éghajlati tényezők), ezzel együtt a népesség-vándorlás (Délről Északra) veszélyére. Az Észak számára biztonsági kihívást jelent a migráció, így az EU számára el-sősorban az Afrikából érkező bevándorlók. Ez azért is nagy probléma, mert Európában egyre na-gyobb támadás éri a multikulturális társadalom modelljét. Az élelmiszerlánc veszteségének mérséklésével változatlan feltételek mellett egyrészt növelhető az élelmiszer kínálata, másrészt csökkenthető a fajlagos vízfelhasználás. Az élelmiszerlánc vesz-tesége eléri az 50–60 százalékot. A fejlett országokban a megvásárolt élelmiszer 30 százalékát ki-dobják, vagyis élelmiszerhulladék lesz. Ezzel együtt az élelmiszertermeléshez szükséges vizet és energiát is kidobunk.

EnergiabiztonságEgy ideje egyre többen ismerték fel, hogy az ősmaradványi erőforrásokra épülő mesterséges tár-sadalom nem tartható fenn sokáig, mert nem lesz többé olcsó erőforrás (kőolaj). Az elmúlt évti-zedek óriási gazdasági növekedését egyszerűen annak köszönhetjük, hogy rendkívül olcsón tud-tunk erőforrásokat felhasználni a termeléshez, szállításhoz, vagy a kényelmesebb életmódhoz. Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatá-val, nevezetesen az olajhozam-csúcs elmélettel. A Földön a lélekszám emelkedésével párhuza-mosan növelni kell az energiatermelést is. Mivel az emberek átlagos fogyasztása emelkedik, vál-tozatlan népesség mellett is egyre több erőforrást használunk fel, habár az energia-hatékony-ság javítása mérsékelheti ezt a folyamatot. A növekvő világnépesség hatványozódó (exponen-ciális) erőforrás-felhasználást eredményez, a készletek viszont végesek. Ennek következtében el-érünk egy csúcsot, amin túl a kőolaj kitermelése a véges készletek miatt már nem növelhető (ez az olajcsúcs).A politikusok és közgazdászok a gazdasági nehézségekre hivatkozva a folytonos gazdasági növe-kedés hamis képét ajánlják, sőt erőltetik megoldásként. Az erőltetett gazdasági növekedés akár a végpusztulásba juttathatja bolygónkat, mert az élővilág összeomlásával az üvegházhatású gázok kibocsátása megkétszereződne. A megújuló és zöld erőforrások helyzete sem bíztató, mivel nap-jainkban a primer energiafelhasználás csupán 13 százalékát teszik ki. A megújuló nyersanyagok állandóan újratermelődő anyag- és energiaforrások, amelyek hozzájárulnak az energiaellátás biz-tonságának javításához, a környezetterhelés, különösen a CO2 kibocsátás csökkentéséhez, a vi-dékfejlesztéshez és a nemzetközi kereskedelem bővítéséhez. A megújuló energiaforrá sok növek-

93

Kukorica Barométer

vő felhasználása mellett az energiahatékonyság és -takarékosság is fontos tényező az energiaim-port-függőségből származó politikai és gazdasági kockázatok csökkentésében.A kőolaj világpiaci árának megugrása mindenekelőtt Kína és India ipari termelésének gyors bő-vülésével magyarázható. A kőolaj kereslete többek között a földgáz és nitrogénműtrágya árá-nak alakulását is befolyásolja. Igaz, hogy a földgáz és a kőolaj piaca közötti kapcsolat manapság lényegesen gyengébb, ami a földgáz keresletének számottevő növekedésével, valamint a föld-gáz-kereskedelem liberalizációjával magyarázható. A földgáz nehezebben szállítható, ezért kíná-lata kevésbé rugalmas. Hosszabb távon azonban a földgáz ára várhatóan ismét szorosabban iga-zodik a kőolajéhoz, ugyanis a nagy fölgáz-importőrök jelentős kapacitásokat építenek ki a csepp-folyósított földgáz (LNG) fogadására és tárolására. Legújabban a palagáz kitermelése fénykorát éli, legnagyobb készlettel és kitermelési pontenciállal az USA rendelkezik.A kőolajfüggőség és magas kőolajár a mezőgazdasági termelés inputköltségeinek és a termé-kek szállítási költségének emelkedése mellett az alternatív, megújuló energiaforrások kínálta le-hetőségekre irányította a politikai döntéshozók fi gyelmét. Már csak azért is, mert ezek haszná-latával az üvegházhatású gázok kibocsátása is csökkenthető. A megújuló energiák, különösen a bioüzemanyagok nem tekinthetők környezetvédelmi csodaszernek, de a létező technikák körülte-kintő alkalmazásával elért és elérhető eredményeket nem szabad lebecsülni. A bioüzemanyagok használata mellett természetesen szükség van az energiahatékonyság javítására is. Ma techno-lógiai realitás, hogy a bioüzemanyagoknak nincs azonnal, illetve a közeli jövőben alkalmazható alternatívája. Nem meglepő, hogy használatuk, bekeverésük sok országban ajánlott, illetve elő-irányzott vagy kötelező. A bekeverés ajánlása vagy előírása mellett a bioüzemanyagok előállítá-sát ösztönző eszközök tárháza nagy. Az energiapolitika célja az energiakínálat kockázatának minimalizálása mellett az energiaárak alacsony szinten tartása és az energiafelhasználás környezeti hatásának csökkentése. Az energi-ából származó globális CO2-kibocsátás évi 30 milliárd tonna, ebből a közlekedésre legalább 10 milliárd tonna jut. Az EU energiaimport-függősége aggasztó, az energiaellátás zavartalan bizto-sítása érdekében egyre fontosabb lesz a behozatal és az elérhető energiaforrások diverzifi kálása. Az EU közlekedési ágazata az összes energiafelhasználásból 30 százalékkal, az összes olajfelhasz-nálásból 70 százalékkal részesedik. Az ágazatban felhasznált energia 98 százaléka azonban kő-olajból származik. Nagyon kevés régió állít elő fosszilis energiát a világon, ráadásul többségében politikailag megbízhatatlan országokról van szó, amelyek gyakran a politikai zsarolási eszköz-ként, stratégiai fegyverként használják az energiaexportot. A megújuló forrásból származó ener-gia részaránya az EU-ban 2010-ben 10% körül alakult. 2020-ra a megújuló energiaforrások rész-arányát 20%-ra kell növelni az EU teljes energiafelhasználásában, ezen belül a bioüzemanyagok arányát 10%-ra (energia-egyenértékben kifejezve) tagállami szinten.A világ összes mezőgazdasági területének mindössze 2 százalékát művelik organikusan, követ-kezésképp műtrágya, azaz többletenergia nélkül lehetetlen kielégíteni a világ élelmiszerigé-nyét. A műtrágya-felhasználás nagymértékben függ attól, hogy a termelők milyen gabona- vagy olajosmagárakra számítanak. (A gabonafélék vagy olajosmagvak árának várható emelkedése esetén a műtrágyák iránti kereslet nő.) A globális műtrágya-felhasználásból Kína 30 százalékkal, India 14 százalékkal, az Egyesült Államok 13 százalékkal, míg az Európai Unió 9 százalékkal része-sedik. A legfontosabb műtrágyát, a nitrogéntartalmú ammónium-nitrátot közvetlenül földgáz-ból állítják elő, ezért ennek termelési költsége – mint korábban említettük – a kőolaj és a földgáz árának alakulásától függ. A fontos kálium- és foszforlelőhelyek a nagy felvevőpiacoktól földrajzi-lag távol eső térségekben találhatók, vagyis a szállítási költségek emelkedése kihat e műtrágyák

94

árára. A műtrágyák előállítása a termelési kapacitások szűkössége miatt is költséges – nehezen megtérülő, tőkeigényes beruházásokról van szó. Az arab országok műtrágyatermelése azonban folyamatosan nő, így már nem csak a kőolajárakra, hanem a világ műtrágyaellátásán keresztül az élelmiszerárakra is befolyást gyakorolhatnak. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a mezőgazdasági inputok ára némileg a globális termelési szerkezetre is kihathat, hiszen például a magas műtrá-gyaárak mellett a gabonafélék termelésénél előnyösebb lehet pl. a szója termelése (a szója mű-trágyaigénye ugyanis kisebb).

KörnyezetbiztonságA környezetbiztonság azt jelenti, hogy élelmiszert és energiát elkerülhető környezeti károk nél-kül állítsunk elő. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen gyorsan használjuk fel az egyelőre még olcsó természeti erőforrásokat (exponenciális erőforrás-felhasználás), és sokkal gyorsabban termeljük a hulladékot, mint amennyi idő alatt hasznos erőforrást tudunk nyerni belőle. 2000-ben az Unió összes üvegházhatású gázok kibocsátásának 27%-ért az energiaipar, 21%-ért a közlekedés, 10%-ért a mezőgazdaság volt felelős. Ha az EU-ban csökken az atomenergia alkal-mazásának aránya, úgy ezzel párhuzamosan egyéb kiegészítő, alacsony CO2-kibocsátással járó energiaforrásokra lesz szükség a villamosenergia-termelésben, mert egyébként nem teljesíthe-tő az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére és az energiaellátás biztonságára vonatkozó cél-kitűzés. Az EU tagállamai vállalták, hogy 2020-ig uniós szinten 20%-ról csökkentik az 1990-es szinthez képest az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, továbbá 20%-ra növelik a megúju-ló energiaforrások részarányát. A klímaváltozás elsősorban a fejlődő országokat érinti, ahol továbbra is fő kérdés az urbanizáció, a növekvő vízhiány és a technológiai lemaradás. A technológia-transzfer eddig nemigen nyújtott segítséget a fejlődő országok számára a megfelelő birtokméret és szakértelem hiánya miatt. A vi-déknek hozzáférési lehetőséget kell adni a modern élet hálózatához (közművek, egészségügy, villamosítás, oktatás, stb.) az ott élő lakosság életfeltételeinek javítása érdekében. Így a nettó ag-rárexportőr országoknak még több élelmiszert kell a nettó importőr országokba szállítani, hogy olcsó, megfizethető élelemhez jussanak.

KövetkeztetésekA világgazdaság felgyorsult fejlődése, a globalizáció az élelmiszergazdaságot is befolyásolja. A termelés feltételrendszere világszerte gyorsan változik és új kihívásokat támaszt az ágazattal szemben. A változások legfontosabb meghatározói: az átalakuló kereslet, a tradicionális mező-gazdasági termékek csökkenő relatív árai, az integrált vertikális termékpályák egyre nagyobb je-lentősége, a gyorsuló koncentráció az élelmiszer-kereskedelemben és -feldolgozásban, a súlyos-bodó környezeti problémák, a klímaváltozás hatásai, a globális kereskedelem liberalizációja és az agrárpolitikai reformok. Első helyen a kereslet átalakulását indokolt említeni. A gabonafélék iránt mutatkozó élelmiszer célú kerereslet növekedésének üteme fokozatosan mérséklődik, ugyanis az élelmiszer-fogyasz-tás mellett egyre jelentősebb lesz az állatállomány takarmányigénye. Ennek oka, hogy folyama-tosan bővül az állati termékek, valamint a gyümölcs- és zöldségfélék iránti kereslet. Emellett egy-re inkább előtérbe kerül a biztonságos, egészséges élelmiszerek fogyasztásának igénye. Ugyan-akkor az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás mennyiségi mutatói nem növekednek, sőt egyes ter-mékeknél – például a gabonaféléknél – tartós csökkenés figyelhető meg az étrend folyamatos minőségi javulásával párhuzamosan a hús-és tejtermékek javára.

95

Kukorica Barométer

Új fejlemény, hogy nő az igény a bioenergia termelés alapanyagai iránt. A fosszilis energia-hordozók gyorsan emelkedő árai és csökkenő készletei felértékelték a mezőgazdaságban rejlő energiatermelési lehetőségeket. A biomassza mellett az olajos növények és a gabonafélék, első-sorban a kukorica jön szóba energiatermelési alapanyagként. Ma a bioenergia-termelés inkább a jövő lehetősége, de már közeljövőben a bioenergia- termelés alapanyag igénye meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdasági termelésben. Fontos tényező a nemzetközi árak alakulása. Az elmúlt években megtört a relatív árak csökke-nő trendje és várhatóan ez a tendencia érvényesül az elkövetkező években is. Egyre inkább ösz-szekapcsolódik az energia és a mezőgazdasági termékek globális áralakulása. Ugyanakkor a me-zőgazdasági termelés szempontjából fel kell készülni a mezőgazdasági termelői árak nagymér-tékű volatilitására. Az elmúlt évtizedben komoly szerepet játszott az integrált vertikális termékpályák kialakulá-sa Ez a jelenség az élelmiszer-kereskedelem gyors koncentrációjával, vagyis a szuper- és a hi-permarketek térhódításával párosult. Az élelmiszer-feldolgozás és – kereskedelem egyre maga-sabb fokon integrálja az élelmiszerlánc szereplőit az alapanyag termeléstől a végső fogyasztóig. Az élelmiszerek útját a szántóföldtől a fogyasztó asztaláig integrált rendszerek fogják át, ahol a feldolgozók és a kereskedelmi láncok követelményei, szabványai a meghatározóak. Közép-Kelet Európában is hasonló folyamat fi gyelhető meg. Az élelmiszer forgalom kétharmadát az öt legna-gyobb kereskedelmi lánc adja Magyarországok (Lengyelországban „csak” a felét). A mezőgazdaság termelést az agrárpolitikai és intézményi környezet alakulása is befolyásolja. A WTO tárgyalások eredményeképpen előbb vagy utóbb a nemzetközi piacok további liberalizá-ciója elkerülhetetlen, ugyanakkor megkönnyíti a fejlődő országok termékeinek nemzetközi piac-ra jutását (ha a megfelelő minőségű és mennyiségű terméket állítanak elő). A fejlett országokban viszont a tradicionális mezőgazdasági támogatási rendszer átalakulásával és ezzel együtt növek-vő piaci versennyel kell számolni, ezen belül a KAP reformjával is. A változó kereslettel együtt a nemzeti és a nemzetközi mezőgazdasági piacok egyre nagyobb mértékű integrációja valósul meg. Ennek eredményeként a mezőgazdasági termelésben a tra-dicionális mennyiségi megközelítés helyett a piacra termelés és a jövedelem-centrikusság lesz meghatározó. A termelők sikerének záloga a teljes élelmiszerláncban való gondolkodás. A me-zőgazdasági termelést tradicionálisan meghatározó emberi munka szerepe is átalakul, mert a fi -zikai erő helyett mindinkább a termelést szervező és vezető tényező, azaz a munkaerő minősé-gi oldala kerül előtérbe. A piaci kereslet határozza meg a termelői döntéseket, így a gazdaságok szintjén a termelés specializációjával számolhatunk, regionális szinten a termelés diverzifi káció-jával párosulva.A piaci kapcsolatok erősödésével párhuzamosan a termelési méretek is gyors növekednek, különösen az állattenyésztésben. Az iparszerű állattartó telepek a baromfi - és sertéshús-, vala-mint a tojástermelés egyre nagyobb hányadát adják. Hasonló tendenciák érvényesülnek a tejter-melésben kisebb méretnövekedés mellett. A modern nagyüzemi állattenyésztési technológiák könnyen alkalmazhatók a világ különböző régióiban. Az állattenyésztési technológiák fejlődése viszont egyre nehezebb helyzetet teremt a kisüzemek és a családi gazdaságok számára. A közel-múltban készült elemzések és előrejelzések szerint a nyitott piaci versenyben csak azok a terme-lők tudnak fennmaradni, akik képesek termelési méreteik számottevő növelésére a fentebb em-lített szektorokban.A kisüzemek hatékonysági előnye a hagyományos agrárgazdaság körülményei között nem von-ható kétségbe. A családi munka nagyobb termelékenysége és a kisebb gazdaságok alacsonyabb

96

vezetési-, irányítási költségei általában kompenzálták a nagyobb üzemek fejlettebb technológi-ájából eredő előnyöket. Ma azonban nagy kérdés, hogy a kisüzem és családi gazdálkodás ké-pes lesz-e megőrizni korábbi hatékonysági előnyeit az integrálódó élelmiszergazdasági pia-cok körülményei között. A tapasztalatok szerint csak szorosabb együttműködés, valamint egysé-ges és szervezett piaci fellépés esetén lesznek képesek a tartós fennmaradásra.A mezőgazdasági termelésben egyre gyakrabban és hatványozottabban jelentkeznek a kör-nyezeti problémák, amelyek összefonódnak a globális klímaváltozás kihívásaival. Az inten-zív mezőgazdasági termelési rendszerek környezet-károsító hatásának mérséklése komoly erő-feszítéseket igényel. A környezeti szempontból fenntartható, a klímaváltozás hatásait mérséklő mezőgazdasági termelés megvalósítása nem opció, hanem elengedhetetlen szükségszerűség.A tudomány eredményeire épülő gyors technológiai fejlesztés kiemelt prioritás. A világ me-zőgazdaságában olyan termelési eljárások kifejlesztésére van igény, amelyekkel a fajlagos hoza-mok számottevően növelhetők a környezet károsodása nélkül szűkülő természeti erőforrások fel-használása mellett. A teljes élelmiszerlánc termelékenységének és minőségének a javításához a mezőgazdasági kutatási és fejlesztési ráfordítások gyors növelésére van szükség.Összefoglalva megállapítható, hogy a viszonylag jó ökológiai adottságokkal rendelkező magyar agrárgazdaság a globális és az európai integráció kihívásaihoz való hatékony adaptálódásához a nyitottság, a sokoldalú partnerség és az együttműködés mellett nélkülözhetetlen a legkorsze-rűbb technológia és szakismeret alkalmazása. Az élelmezés-, energia- és környezet-biztonság hármas prioritása által meghatározott erőtérben új, tudatos és harmonizált alkalmazkodási stra-tégiára van szükség. Az alkalmazkodási kényszer nem pusztán agrárérdek, ugyanis versenyképes mezőgazdaság ma már nem képzelhető el versenyképes feldolgozás, kereskedelem, oktatás-ku-tatás, innováció és versenyképes intézményrendszer nélkül. A „betegeskedő” magyar élelmiszergazdaság terápiájának talán legfontosabb eleme a tudás, a kutatás, az oktatás infrastruktúrájának és széles körű elérhetőségének megteremtése, valamint a nemzetközi tapasztalatcsere (nem szégyen másoktól tanulni). Magyarország ma nem ebbe az irányba halad! A hazai élelmiszergazdaság sem képes komoly pénzforrásokat költeni kutatásra, fejlesztésre és innovációra. Ebben a helyzetben a kutatás, a fejlesztés és az innováció a bérmun-ka szintjére süllyedt, jóllehet jelentős hozzáadott értéket termelne a végtermék értékesítésében. Nem tudunk minden területen versenyképesek lenni, de néhány szakágazatban talán igen, ahol érvényesülhetnének komparatív előnyeink. Hosszabb távon remélhetőleg erre is lesz példa.

Budapest, 2012-11-24Popp József

Egyetemi tanárDebreceni egyetem

2012 - agronaplo.huagronaplo.hu/files/file/2013/2012_kukorica_barometer.pdf · soltész gyula...

Documents