2013. június 12. - pte Áokaok.pte.hu/docs/hirmondo/pdf/okh_1306.pdf · 2013. május 13-án...

2

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

2013. június 12.1. Szervezeti egységvezetõi pályázatok véleményezéseAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazati eredménnyel támogatta a szervezeti egységvezetõi pályázatokat.

2. Docensi pályázatok véleményezéseAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazati eredménnyel támogatta az egyetemi docensi pályázatokat.

A fenti táblázatokban lásd a korábbi szavazások eredményeit is. A szavazatok sorrendje mindenhol: igen, nem, tartózkodás, érvénytelen – a szerk.

3. Pro Facultate Medicinae kitüntetések adományozásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a „Pro Facultate Medicinae” kitüntetések 2013. szeptember hónapbanvaló tárgyalására tett javaslatot.

4. „Honoris Causa” doktori cím adományozásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazati eredménnyel támogatta a „Honoris Causa” doktori címre történõ felter-jesztéseket.

5. „Címzetes egyetemi tanári” cím adományozásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa az alábbi szavazati eredménnyel támogatta a „Címzetes egyetemi tanári” címre történõ felter-jesztéseket.

A Kari Tanács ülése

Név Dékáni Intézeti Tanulmányi Tudományos Igazgatói Kari véleményezõ B. szavazás Bizottság Bizottság értekezlet Tanács

Dr. Bogár Lajosegyhangúlag

Mûveleti Medicinatámogatva

– 6, 0, 0 11, 0, 0 31, 1, 1 75, 0, 2Tanszék

Dr. Deli József egyhangúlagFarmakognóziai Tanszék támogatva

3, 0, 0 6, 0, 0 11, 0, 0 33, 0, 0 76, 0, 1

Dr. Gyulai Rollandegyhangúlag 13, 0, 0 6, 0, 0 11, 0, 0 33, 0, 0 74, 2, 1Bõr-, Nemikórtani és támogatva

Onkodermatológiai Klinika

Dr. Pál Endreegyhangúlag – 6, 0, 0 11, 0, 0 33, 0, 0 76, 0, 1Neuropatológiai támogatva

nem önálló Tanszék

Név Dékáni Tanulmányi Tudományos Igazgatói Kari véleményezõ B. Bizottság Bizottság értekezlet Tanács

Dr. Farkas Ágnes egyhangúlag 6, 0, 0 11, 0, 0 33, 0, 0 74, 0, 2

Farmakognóziai Tanszék támogatva

Dr. Szabó Imre egyhangúlagI. sz. Belgyógyászati Klinika támogatva

6, 0, 0 11, 0, 0 33, 0, 0 76, 0, 0

Név Igen Nem TartózkodásDr. Petra C. Arckegyetemi tanár

74 0 2

Dr. Edward F. Bellegyetemi tanár

74 0 2

Név Igen Nem TartózkodásDr. Harald-Robert Bruchegyetemi tanár

70 0 2

Dr. Rókusz Lászlóhabil. fõorvos

68 0 3

6. Gyógyszerészi Biotechnológiai Önálló Tanszék megalakításaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Gyógyszerészi Biotechnológiai Önálló Tanszék megalapítására tett javaslatot.

7. Az Orvoskari SZMSZ módosításaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta az Orvoskari SZMSZ módosítására tett javaslatot.

8. Az Orvoskari Doktori és Habilitációs Szabályzat módosításaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta az Orvoskari Doktori és Habilitációs Szabályzat módosítására tett javaslatot.

9. Kórházi akkreditációAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta és támogatta a Kórházi akkreditáció anyagát.

10. A PTE, ÁOK 2013/2014. tanév kurrikulumának elfogadásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egy tartózkodás mellett elfogadta a PTE ÁOK 2013/2014. tanév kurrikulumára tett javaslatot.

11. A 2013. március 13-i Kari Tanácsülésen elfogadott 2013/2014-es tanév idõbeosztásának kiegészítéseAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a 2013/2014. tanév idõbeosztásának kiegészítésére tett javaslatot.

12. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosításaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa 1 „nem” szavazattal, 4 „tartózkodás” mellett elfogadta a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatmódosítására tett javaslatot.

13. Térítési és Juttatási Szabályzat módosításaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Térítési és Juttatási Szabályzat módosítására tett javaslatot.

14. A Migrációs-Egészségügyi mester szakképzés alapítása és a képzési tananyag elfogadásaAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a Migrációs-Egészségügyi mester szakképzés alapítására, és képzésitananyag elfogadására tett javaslatot.

15. Beszámoló TDK-munkáról

16./ Tájékoztató az Orvoskari Feedback munkáról

17. Költségtérítési díjak megállapítása a bielefeldi képzésünkbenAz Általános Orvostudományi Kar Tanácsa egyhangúlag elfogadta a bielefeldi képzésünkben megállapított költségtérítési díjakra tett javaslatot.

3

2013 JÚNUS – JÚLIUS

S zakemberek szerint a klímaváltozás és az emberi tevékeny-ség is hozzájárul ahhoz, hogy folyóinkon egyre magasabb avízszint tavasszal. Idén ismét rekordokat döntöttek folyóink.

36 780 önkéntes regisztrált a katasztrófavédelemnél, de a gátaknáldolgozók száma ennél jóval nagyobb volt. A védekezés során 10 179 000 homokzsákot és 242 500 köbméter homokot használtak fel.

Tucatnyi falu volt még veszélyben, amikor a dunaszekcsõiek se-gítségért fordultak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói önkor-mányzatához. Sürgõsek voltak a teendõk, éjszaka is százan dolgoz-tak a védmûvek megerõsítésén.

– Napok óta folyamatosan tartott a munka, pihenés, váltás nem-igen akadt, fáradtak voltak a helyiek. – meséli Kolumbán Bálintvégzõs általános orvos szakos hallgató, aki egy internetes közössé-gi portálon akadt az EHÖK által indított toborzó levélre. (Íme, ittegy újabb példa, hogy már nem is élhetünk nélkülük.) A lelkes se-gítõkkel teli busz szombat reggel a katasztrófavédelmi vezetõk el-igazítását követõen azonnal munkába is állt.

– Három csoportra osztva gáterõsítésre és gátépítésre vezényel-tek minket. Akinek már volt tapasztalata, az önállóan dolgozott azépítésen, mi a megerõsítésben vettünk részt. Tényleg jól látszott,hogy közelít a Duna, zsákokat töltöttünk meg az odaszállított ho-mokkal, adogattuk kézre az építõknek, illetve régebbi zsákokat cso-portosítottuk át az útmutatás szerint.

Az utolsó utcák védelmén dolgoztunk öt órán át, amikor a ho-mokszállítmányokat átirányították a nagyobb veszélyben lévõ, a

Duna feljebb lévõ szakaszán található faluba. Addigra egy térdigérõ gátvonalat húztunk fel.

Jól mutatja, milyen széles összefogást eredményezett a fenyege-tõ áradat, mindenki ott segített, ahol lehetõsége volt. A mi csopor-tunk is felkészült a kemény munkára, vagy kétszáz szendviccsel atarsolyukban indult útnak a PTE 45 fõs csapata, de segítõinketDunaszekcsõn is folyamatosan kínálták ásványvízzel, ennivalóval.Hálásak voltak a falubeliek, nagy örömmel fogadták a segítséget.

Az összehangolt segítésre, az aggódók tájékoztatására idén még„Árvízvédelmi rádióadás” is indult. Lehet, hogy nem szerepeltünka hírekben, de nagyon jó, hogy vannak „Bálintjaink”, akik – állam-vizsgára készülés ide vagy oda –, legények a gáton, ha kell. Mi is hálásak vagyunk érte. És büszkék.

Földényi GabriellaFotó: Kovács Zoltán (PMMIK, hallgató)

Ha ember kell a gátraÁrvíz 2013

4


2013. május 27.

1. Habilitációs ügyek1/a Habilitációs pályázat lezárásaA Tanács egyhangú szavazással javasolja az EHHB-nak az aláb-biak részére a cím odaítélését:Dr. Jászberényi Miklós, egyetemi adjunktus, SzTE Kórélettani

IntézetDr. Katona Gábor Ferenc, osztályvezetõ fõorvos, Heim Pál

Gyermekkórház, Fül-Orr-GégeosztályDr. Kovács Krisztina, egyetemi adjunktus, Biokémiai és Orvosi

Kémiai IntézetDr. Mühl Diána, klinikai fõorvos, AITIDr. Schwarcz Attila, egyetemi adjunktus, Idegsebészeti Klinika

1/b A habilitációs szabályzat módosításaA DHT a kormányrendelet elõírásainak megfelelõen a szük-

séges korrekciókat megtette és a kari tanács elé terjeszti az új sza-bályzatot.

2. Doktori ügyek

2/a Állami ösztöndíjas PhD hallgatók ügyeiDr. Hanyecz Anita, I. éves PhD-hallgató (Immunológiai és

Biotechnológiai Intézet) szigorlata 2013. április 16-án 100%-oseredménnyel megtörtént. A korábban kijelölt egyik opponens afeladatot nem tudja elvállalni, ezért az új opponens kijelölésemegtörtént.

2/b. Önköltséges (levelezõs) PhD-hallgatók ügyeiDr. Labossa Gusztáv (Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika)

levelezõ hallgatóként szeretne csatlakozni a dr. Tényi Tamásegyetemi tanár által vezetett PhD-programhoz. A kérést a DHTtámogatja.

Dr. Gomány Zsuzsanna Piroska (Szülészeti és Nõgyógyásza-ti Klinika) levelezõ hallgatóként szeretne csatlakozni a dr.Czirják László egyetemi tanár által vezetett PhD-programhoz(témavezetõk: dr. Sütõ Gábor egyetemi tanár és dr. VeszprémiBéla egyetemi docens). A kérést a DHT támogatja.

Dénes Tünde (Marosvásárhely) levelezõ hallgatóként szeret-ne csatlakozni a dr. Deli József egyetemi tanár által vezetett PhD-programhoz (témavezetõ: dr. Papp Nóra egyetemi adjunktus ésdr. Varga Erzsébet egyetemi adjunktus (Marosvásárhely). A ké-rést a DHT támogatja.

Dr. Molnár Gábor (Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika) le-velezõ hallgatóként szeretne csatlakozni a dr. Pajor László egye-temi tanár által vezetett PhD-programhoz (témavezetõk: dr. Pa-jor László egyetemi tanár és dr. Veszprémi Béla egyetemi do-cens). A kérést a DHT támogatja.

Dr. Melegh Béla egyetemi tanár kérése TÁMOP által finan-szírozott álláson lévõ levelezõ hallgató nappalis hallgatóként tör-ténõ regisztrálása ügyében. A hallgató beadott pályázati anyagaés eddigi tudományos teljesítménye alapján a DHT támogatja akérést.

Dr. Siri Kommedal levelezõ hallgató (Anatómiai Intézet) el-készítette értekezését. Az opponensek és a védési bizottság kije-lölése megtörtént.

2/c. Egyéni felkészülõk ügyeiDr. Szalay László Csaba egyéni felkészülõ (Élettani Intézet)

elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tár-gyak, a szigorlati bizottság, az opponensek és a védési bizottságkijelölése megtörtént.

Bognár Eszter egyéni felkészülõ (Biokémiai és Orvosi Inté-zet) elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlatitárgyak, a szigorlati bizottság, az opponensek és a védési bizott-ság kijelölése megtörtént.

Dr. Szijártó Valéria egyéni felkészülõ (Orvosi Mikrobiológi-ai és Immunitástani Intézet) elkészítette értekezéstervezetét. Azelõbírálók, a szigorlati tárgyak, a szigorlati bizottság, az oppo-nensek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Aradi Mihály egyéni felkészülõ (Idegsebészeti Klinika)elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tár-gyak, a szigorlati bizottság, az opponensek és a védési bizottságkijelölése megtörtént.

Dr. Bátor Judit egyéni felkészülõ (Orvosi Biológiai Intézet)elkészítette értekezéstervezetét. Az elõbírálók, a szigorlati tár-gyak, a szigorlati bizottság, az opponensek és a védési bizottságkijelölése megtörtént.

Feldmann Ádám egyéni felkészülõ (Neurológiai Klinika)egyik felkért elõbírálója a feladatot nem tudja vállalni. Az új elõ-bíráló kijelölése megtörtént.

Dr. Baracs József egyéni felkészülõ (Sebészeti Klinika) szi-gorlata 2013. április 4-én 100%-os eredménnyel megtörtént.

Orsós Zsuzsanna egyéni felkészülõ (Orvosi Népegészségta-ni Intézet) szigorlata 2013. április 15-én 100%-os eredménnyelmegtörtént.

Dr. Lukács Edit egyéni felkészülõ (Szívgyógyászati Klinika)szigorlata 2013. április 29-én 100%-os eredménnyel megtörtént.Nevezett elkészítette végleges dolgozatát. Az opponensek és avédési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Balatonyi Borbála egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktatóés Kutató Intézet) szigorlata 2013. április 30-án 93%-os ered-ménnyel megtörtént.

Dr. Varga-Szemes Ákos egyéni felkészülõ (SzívgyógyászatiKlinika) szigorlata 2013. május 3-án 100%-os eredménnyelmegtörtént.

Pörczi Zsuzsanna egyéni felkészülõ (Budapest) szigorlata2013. május 8-án 100%-os eredménnyel megtörtént.

Dr. Sikorszki László egyéni felkészülõ (Miskolc) szigorlata2013. május 13-án 100%-os eredménnyel megtörtént. A koráb-ban kijelölt védési bizottság elnöke a feladatot nem tudja ellátni,ezért az új elnök kijelölése megtörtént.

Dr. Lengyel Zsuzsanna egyéni felkészülõ (BõrgyógyászatiKlinika – Anatómiai Intézet) szigorlata 2013. május 14-én100%-os eredménnyel megtörtént.

Dr. H. Nagy Katalin egyéni felkészülõ (Gyula, Gyermekkli-nika) szigorlata 2013. május 21-én 100%-os eredménnyel meg-történt.

Almási Attila egyéni felkészülõ (Gyógyszerészi Kémiai Inté-zet – Farmakológiai Intézet) elkészítette értekezését. Az oppo-nensek és a védési bizottság kijelölése megtörtént.

Dr. Szendi Katalin egyéni felkészülõ (Orvosi Népegészségta-ni Intézet) értekezésének védése 2013. április 4-én 92%-os ered-ménnyel megtörtént. ADHT ennek alapján egyhangúlag javasol-

A Doktori és Habilitációs Tanács ülése

5


ja az EDB-nek a PhD-fokozat odaítélését.Dr. Hollósy Tibor egyéni felkészülõ (Anatómiai Intézet) érteke-

zésének védése 2013. április 11-én 100%-os eredménnyel megtör-tént. A DHT ennek alapján egyhangúlag javasolja az EDB-nek aPhD-fokozat odaítélését.

Kulcsár Gyõzõ egyéni felkészülõ (Szerves- és Gyógyszerkémi-ai Intézet) értekezésének védése 2013. április 15-én 100%-os ered-ménnyel megtörtént. A DHT ennek alapján egyhangúlag javasoljaaz EDB-nek a PhD-fokozat odaítélését.

Dr. Csákváry Violetta egyéni felkészülõ (Szombathely - Labo-ratóriumi Medicina Intézet) értekezésének védése 2013. április 23-án 96%-os eredménnyel megtörtént. ADHT ennek alapján egyhan-gúlag javasolja az EDB-nek a PhD-fokozat odaítélését.

Dr. Miklós Zsanett Éva egyéni felkészülõ (Sebészeti Oktató ésKutató Intézet) értekezésének védése 2013. május 16-án 100%-oseredménnyel megtörtént. A DHT ennek alapján egyhangúlag java-solja az EDB-nek a PhD fokozat odaítélését.

Dr. Halmai Richárd egyéni felkészülõ (II. sz. BelgyógyászatiKlinika Nephrológiai Centrum) értekezésének védése 2013. május27-én 100%-os eredménnyel megtörtént. A DHT ennek alapjánegyhangúlag javasolja az EDB-nek a PhD-fokozat odaítélését.

3. Egyebek� Dr. Pintér Erika egyetemi tanár társ-témavezetõként szeretné

szerepeltetni dr. Papp Nóra egyetemi adjunktus mellett aGyógyszertudományok Doktori Iskolában dr. Varga Erzsébetmarosvásárhelyi egyetemi adjunktust. A téma címe: Etnofarma-kobotanika: gyógynövényismereti gyûjtõutak Erdélyben, a népiorvoslás gyógynövény taxonjainak szövettani és fitokémiaivizsgálata. Kérését a DHT támogatja.

� Dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár témavezetõként szeretnészerepeltetni dr. Szakály Péter egyetemi adjunktust. A téma cí-me: Lehetõségek a szervátültetések hosszú távú eredményeinekjavításában. Kérését a DHT támogatja.

� Dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár témavezetõként szeretnészerepeltetni dr. Szántó Zalán egyetemi adjunktust. A téma cí-me: Mellkasi és tüdõbetegségek vizsgálata állatkísérletes mo-dellben és humán beteganyagban. Kérését a DHT támogatja.

� Dr. Horváth Örs Péter egyetemi tanár témavezetõként szeretné

szerepeltetni dr. Gyulai Rolland egyetemi docenst. A téma címe:1. A cirkadián biológiai óra szerepe bõrbetegségekben. 2. Ahipoxia szerepe a melanoma malignum kialakulásában. Kéréséta DHT támogatja.

� Dr. Miseta Attila egyetemi tanár témavezetõként szeretné szere-peltetni dr. Gyulai Rolland egyetemi docenst. A téma címe: 1. Apsoriasis klinikai, genetikai és immunológiai vonatkozásai. 2.Gyógyszerallergia kivizsgálása lymphocyta transzformációsteszt és epicutan tesz összehanoslításával. 3. Autoantitestek vizs-gálata szisztémás lupus erythematosusban. Kérését a DHT tá-mogatja.

� Dr. Czirják László egyetemi tanár társ-témavezetõként szeretnészerepeltetni dr. Sütõ Gábor egyetemi tanár mellett dr. Veszpré-mi Béla egyetemi docenst. A téma címe: Reumatológiai beteg-ségben szenvedõ nõk reprodukciója. Kérését a DHT támogatja.

� Dr. Pajor László egyetemi tanár társ-témavezetõként szeretnészerepeltetni dr. Veszprémi Béla egyetemi docenst. Atéma címe:A triszómiák idegrendszeri patológiájának komplex vizsgálata.Kérését a DHT támogatja.

� Dr. Bogár Lajos egyetemi tanár „Parenchymás szervek akut éskrónikus sérülései, következmények: a diagnosztika és a terápiaeszköztára” címû PhD-program indítási kérelme. A külsõ bírá-lók kijelölése megtörtént.

� Idegen nyelvû nappali PhD-képzés indítása. A részletek ki-dolgozása után dönt a tanács.

� A PhD-képzésben résztvevõk (PhD-fokozatot szerzettek prog-ram- és témavezetõi) munkájának elismerése 2013. január 1-tõl megváltozik. A gazdasági igazgató levelének értelmébenévente kétszer – félévente összevontan: január 1-június 30. kö-zötti sikeres védések és július 1-december 31. közötti sikeres vé-dések esetében történik a díjazás kifizetése.

� Az állami ösztöndíjra jelentkezettek szóbeli elbeszélgetése2013. június 20-28. között lesz.

Dr. Fischer Emilegyetemi tanára PTE ÁOK Doktori ésHabilitációs Tanácsának elnöke

Forrás: www.aok.pte.hu

Pedagógusnapi ünnepi szenátusi ülés2013. június 1.

A Pécsi Tudományegyetem Pedagógusnapi ünnepi szenátusi ülésén a Pécsi Tudományegyetemen és jogelõd intézményeiben50, 60, 65 és 70 éve diplomát szerzett hallgatóink arany, gyémánt, vas és rubin okleveleinek, valamint egyetemi kitüntetések és el-ismerések átadására került sor.

A Pécsi Tudományegyetem rektora Arany Katedra Díjat adományozott azoknak az általános iskolai és középiskolai pedagógu-soknak, fõiskolai és egyetemi oktatóknak, akik kiemelkedõ oktató-nevelõ munkát végeztek, és jelentõs eredményeket értek el a te-hetséggondozás területén.

A 2013. esztendõben Arany Katedra Díjban részesült: dr. Lénárd László, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézeté-nek egyetemi tanára; dr. Kocsis Béla, a Klinikai Központ Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetének egyetemi docense.

A Pécsi Tudományegyetem szervezeti egységek vezetõinek javaslatára az egyetem érdekében kifejtett eredményes és tartósanmagas színvonalú munkavégzésük elismeréseképpen rektori dicséretben részesült a Klinikai Központban dr. Arató Endre fõorvos,dr. Traiber-Harth Ibolya, minõségirányítási igazgató, Milovecz Gáborné intézetvezetõ fõnõvér, az Általános OrvostudományiKaron dr. Balogh Péter egyetemi docens, dr. Pajor Lászlóné óvodavezetõ és Zsupán Jánosné igazgatási ügyintézõ.

6


– Mi jut eszedbe, ha a Nemzetközi Estre gondolsz vissza? –kérdezem Marlon Asbach német programos hallgatónkat, azAngol-Német Hallgatói Önkormányzat ez évi elnökhelyettes-ét.

– Amikor visszatekintek, úgy érzem, mindegyik Nemzet-közi Est alkalmával csodát éltünk meg. Abban rejlik a Nemzet-közi Est igazi varázsa, hogy az emberekben örömöt ébreszt.

Ez az öröm ott ült a résztvevõk csillogó szemében, moso-lyában.

– Mi, a szûk szervezõcsapat hónapokat dolgoztunk a ren-dezvény elõkészítésén, megszervezésén. Mitõl egyedülálló ez arendezvény?

– Nem számít, honnan jössz, milyen a bõröd színe, vagy az,hogy miben hiszel. Egyek vagyunk ezen a Földön. Ezt a gon-dolatot tükrözte idei szlogenünk is: Mindenki egyért, egy min-denkiért.

Ezúttal 64 nemzet osztozott az eggyé tartozás örömében.Megmutattuk a többieknek, megosztottuk egymással kultúránkegy-egy szeletét. Ezért különleges a Nemzetközi Est. Ami kü-lönlegessé teszi, az lehet egy finom étel, amit ezelõtt még sohanem kóstoltunk, egy gyönyörû dal, amit még soha nem hallot-tunk, a sok csinos ruha, amit a hétköznapokban nem viselünk,és a szenzációs elõadások a színpadon, amiktõl kiráz minket ahideg. És még folytathatnám…

– Hogy kezdõdött és hova jutottunk?– Érdekes, hogy a Nemzetközi Est gondolata közel 20 év-

vel ezelõtt született meg. Egy teapartival indult, amit néhánylelkes, külföldi diák kezdeményezett. Az elgondolás évrõl évrebefogadókra talált, egyre terebélyesedett , mára pedig Pécs vá-rosának is egyik legnagyobb nemzetközi rendezvénye.

– Mi vezérli a hallgatókat, hogy felkészüljenek, szerepelje-nek, legjellemzõbb ételeiket elkészítsék? Hisz rengeteg energiá-ra van ehhez szükség.

– Higgyék el nekünk, nagyon boldogok vagyunk, hogy egyilyen városban, egy ilyen egyetem orvoskarán válthatjuk valóraálmunkat, hogy orvosokká váljunk. Hálásak vagyunk, hogy eb-ben az országban esélyt kapunk arra itt élõ és tanuló vendég-ként, hogy a békés egymás mellett élés aktív résztvevõi lehe-tünk. Mi más is lehetne hitelesebb fóruma ennek a békés együtt-élésnek, mint a Nemzetközi Est, ami a toleranciáról, egymáskultúrájának tiszteletérõl, a hagyományokról és ugyanakkor jó-tékonyságról szól?

– Kiknek szántátok az adományt? – Nagy megtiszteltetés számomra, hogy bejelenthetem: cé-

lunkat elértük, sikeresen teljesítettük! Ötmillió forint értékbenadományoztunk a Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika javáraegy klinikai fetoszkópot! Az ünnepélyes átadáson jelen voltakKarunk vezetõi és a klinika nevében rektor úr vette át az adományt.

– Adni öröm. Ekkora támogatást adni különösen az.– Alegfiatalabb, még meg nem született pici betegeink és anyu-

káik valószínûleg nem fognak arra emlékezni, kiknek köszönhetõenjutott a klinika a készülékhez. De erre a felemelõ érzésre, hogy ad-tunk, valószínûleg sokáig emlékezni fognak a klinika orvosai, dol-gozói és mi külföldi hallgatók is.

– Jut-e máshova is segítség a Nemzetközi Esten gyûjtött pénzbõl?– Igen, Dobány Elma pécsi kislány külföldi gyógykezelését is

támogatjuk 250 ezer forinttal.– Gratulálunk az adományozóknak és köszönjük a segítséget

mindazoknak, akik hozzájárultak a Nemzetközi Est sikeréhez!

Földényi Gabriella

AdományátadásÖtmillió forint az Angol-Német Hallgatói Önkormányzattól

7


A palliatív ellátás olyan szemlélet és ellátási forma,amely a szenvedés megelõzésével és enyhítésével ja-vítja az életet fenyegetõ betegséggel szembenézõ bete-

gek és családtagjaik életminõségét, valamint a fájdalom és egyébfizikai tünetek, pszichoszociális és spirituális problémák magasszintû kezelésével a beteg élettartamát is növelheti.

Egyre több ember él súlyos, az életet megrövidítõ betegségekelõrehaladott stádiumában – sokkal hosszabb ideig. Ennek kö-vetkeztében a fájdalomcsillapítás és a palliatív ellátás kérdése vi-lágszerte rendkívül fontos népegészségügyi problémává és sür-getõ feladattá vált, mely magyarázza a palliatív ellátási formákgyors fejlõdését az elmúlt évtizedekben. A hazai demográfiaiváltozások és a krónikus betegek arányának növekedése elen-gedhetetlenné teszi, hogy a palliatív ellátási formák hazánkban isegyre szélesebb körben beépüljenek a klinikai gyakorlatba és azellátó rendszerek integrált részévé váljanak. AWHO ajánlást tesza nemzeti rákellenes és palliatív program nemzeti népegészség-ügyi programba való integrálására. Az ajánlás tartalmazza, hogya palliatív orvoslás legyen része a graduális és posztgraduálisképzésnek és épüljön be a klinikai ellátásba. Cél, hogy a súlyos,elõrehaladott állapotú betegek számára a palliatív ellátási formákelérhetõek legyenek – függetlenül a beteg ellátási szintjétõl és azellátás helyszínétõl.

A palliatív orvoslás több nyugat-európai országban és azEgyesült Államokban már önálló szakterület, mely szakvizsgá-hoz kötött. Magyarországon a palliatív orvoslás a hospice ellátá-si formán keresztül kezdett elterjedni, ami 2004 óta finanszíro-zott a magyar egészségügyi rendszerben. Két finanszírozott ellá-tási forma mûködik jelenleg is Baranya megyében: az otthonihospice szakellátás és az Irgalmas Rend hospice osztálya.

A Családorvostani Intézet Prof. Dr. Nagy Lajos vezetésévela kezdetektõl fogva támogatta, felkarolta a palliatív ellátási for-mát. Az intézet hozzájárult a Pécs-Baranyai Hospice Alapítványmegalakulásához, amely a megye egyik otthoni hospice szakel-látójaként közel 1000 beteget és családot látott el 2004 óta. A je-lenleg 30 fõs, szakképzett és nagy gyakorlattal rendelkezõ teammár a megye 71 településén nyújt szakszerû ellátást.

A hospice ellátási formának a PTE képzéseiben való megje-lenése ugyancsak a 2000-es évek elejére nyúlik vissza. ACsalád-orvostani Intézet képzési programjaiba felvette a palliatív ellátásegyes elemeit és úttörõ szerepet vállalt az életvégi ellátás téma-kör egyetemi curriculumba való integrálásában. Hazai és nem-zetközi kutatási programok kezdõdtek az intézetben. Ez a többéves munka alapozta meg az elsõ ilyen témájú PhD-értekezésmegszületését.

Hospice-Palliatív TanszékAz intézet és az alapítvány együttes és összehangolt szakmai,

oktatói és kutatói munkájának eredményeként az országban elsõ-ként a PTE, ÁOK, Családorvostani Intézet keretein belül meg-alakult a Hospice-Palliatív Tanszék. Létrehozását – úttörõ szere-pet vállalva – a PTE, ÁOK vezetése mellett a PTE, Klinikai Köz-pont is támogatta. Emellett az Onkoterápiás Intézet palliatív

szakrendelés mûködtetésével járult hozzá az ellátási formák bõ-vítéséhez.

A tanszék a hospice-palliatív szemlélet és gyakorlat megva-lósítását, valamint további fejlesztését tartja fõ feladatának regi-onális, országos és nemzetközi szinten. E célokat pedig graduálisés posztgraduális oktatási, képzési programok fejlesztésével, azellátási formák bõvítésével, a szabályozási és finanszírozásirendszer kialakításában való együttmûködéssel, valamint hazaiés nemzetközi kutatási programok kidolgozásával és az azokbanvaló részvétellel kívánja elérni.

A palliatív orvoslásnak a posztgraduális képzésben való ok-tatása terén jelentõs elõrelépések történtek, melyhez a tanszék ishozzájárult. A 2013-14 tanévtõl a rezidensek törzsképzési prog-ramjának kötelezõ része a palliatív orvoslás oktatása 40 órában,valamint alap szakképesítésre ráépíthetõ palliatív licence vizsgatehetõ 12 hónapos elméleti és gyakorlati képzést követõen. Kétkiemelt célunk egyike, hogy a palliatív orvoslás - ami jelenlegszabadon választható a pécsi orvosi karon - kötelezõ tantárggyáváljon az orvosképzésben. Másik kiemelt célunk a hospice-pal-liatív ellátási formák teljes integrálása a szociális és egészség-ügyi ellátó rendszerekbe.

A Hospice-Palliatív Tanszék dr. Csikós Ágnes vezetésévelmûködik, munkatársai dr. Radványi Ildikó és Busa Csilla. ACsa-ládorvostani Intézet jelenlegi igazgatója, dr. Balogh Sándor isminden támogatást megad a tanszék céljainak megvalósulásá-hoz. A Hospice-Palliatív Tanszék az egyetemi kapcsolatok mel-lett különösen fontosnak tartja a más oktatási intézményekkel,ellátó és civil szervezetekkel való együttmûködést is.

Klinikai Palliatív Mobil CsoportA képzési és ellátási formák bõvülésének következõ lépése a

TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0065 azonosítószámú pályázat ke-retében felállításra került Klinikai Palliatív Mobil Csoport, mely-nek keretében speciális képzettségû szakemberek csoportja nyújtszakellátást az egyetemi klinikák osztályain fekvõ elõrehala-dott/terminális állapotú, daganatos betegeknek és családjaiknaka kezelõ orvos javaslatára. A Palliatív Mobil Csoport segítségetnyújt a betegek testi tüneteinek enyhítésében, a beteg állapotát ésigényeit figyelembe vevõ kezelési célok meghatározásában, abeteg és a család pszichés vezetésében, valamint koordinálja abeteg hazabocsátását, további ellátási lehetõségeit. A mobil cso-port vezetõje Lukács Miklós.

Az új ellátási formák fejlesztésének párhuzamosan kell tör-ténnie képzési és kutatási programok megvalósulásával. A palli-atív orvoslásnak a graduális és posztgraduális képzésben történõkötelezõ megjelenésével, valamint a finanszírozási lehetõségekkidolgozásával az ellátási formák köre és a hozzáférhetõség isszámottevõen bõvülhet. Apalliatív szakterület magyarországi ki-alakítása a szakmai háttér biztosításával és a szemléleti változáselõsegítésével érdemi változást hozna a súlyos állapotú betegekminõségi ellátásában, elõsegítve az életük végén levõ emberekszenvedéseinek enyhítését, méltóságuk megõrzését.

Dr. Csikós Ágnes

Elsõként az országban: Hospice-Palliatív Tanszéka PTE Családorvostani Intézetében

Aterminális állapotú betegek ellátásának minõségi javítása, a palliatív ellátási formák fejlesztése

8


2013. május 21-én az MTASzékház II. emeletén található nagyteremben ke-rült megrendezésre dr. Olasz Lajos professzor akadémiai doktori védése„Az elõrehaladott szájüregi rákok kombinált kezelésének értékelése és prob-lematikája a sebészet- és kemoterápia tükrében” címmel. Az opponensekegyöntetû támogató és elfogadó nyilatkozattétele után a kilenc tagú akadémi-ai bíráló bizottság 88,9%-os eredménnyel fogadta el és támogatta Olasz pro-fesszor akadémiai doktori kinevezését. Kedves Professzor Úr, a PTE, KK,Fogászati és Szájsebészeti Klinika munkatársai és az egész szájsebész szak-ma nevében õszintén gratulálunk.

Dr. Nagy Ákos Dr. Szalma Józsefklinikaigazgató a Szájsebészeti Ambulancia osztályvezetõje

2013. május 28-án a Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Köz-pont II. sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrológiai Centrumábanmegnyílt az Egyetemi Diabeteses Neuropathiás Centrum. Az ün-nepélyes megnyitón beszédet mondott Prof. Dr. Decsi Tamás aKlinikai Központ fõigazgatója, Prof. Dr. Wittmann István a II. sz.Belgyógyászati Klinika igazgatója, Prof. Dr. Komoly Sámuel aNeurológiai Klinika igazgatója, majd Kádár Éva, az infrastruktúramegújítását támogató cég képviseletében. A pécsi sajtóorgánumokreprezentatív jelenlétében ezt követõen elõadások hangzottak el,tudománytörténeti bevezetõt mondott Prof. Dr. De Chatel Rudolfa Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájáról, majdProf. Dr. Kempler Péter az Országos Neuropathia Oktató és SzûrõKözpont vezetõje foglalta össze dióhéjban a kórkép lényegét és je-lentõségét, végül Dr. Molnár Gergõ Attila beszélt az új pécsi cent-rum felépítésérõl és mûködésérõl. A centrum kialakításával elsõ-sorban Baranya megyében szélesebb körben nyílik lehetõség a –sajnos sok esetben lábamputációhoz vezetõ idegkárosodás – idõ-ben történõ felismerésére, és a betegség progressziójának a lassítá-sára. A neuropathia nemcsak a Magyarországon kb. egymillió em-bert érintõ diabetes mellitus szövõdménye lehet, hanem többek kö-zött krónikus vesebetegség, alkoholos és nem-alkoholos eredetûidült májbetegség, szisztémás autoimmun betegségek és hemato-lógiai kórképek is állhatnak a háttérben. A különbözõ típusú neu-ropathiák korai felismerése azért is kiemelkedõ jelentõségû, mertjelenleg már rendelkezésre áll mind az oki, mind a tüneti szerekszéles palettája, melyek az egyes betegcsoportokban a kórkép típu-sától és súlyosságától függõen parenterálisan kúraszerû ellátás for-májában ill. szekvenciális kezelésként is elérhetõek. A Rydel-Seiffer-féle ún. kalibrált hangvilla, a neurotip és a Semmes-Weinstein monofilmentumon kívül a Wörwag Pharma cég általadományozott Neurometer segítségével a Centrumban a szenzorosneuropathia szofisztikált felmérése valósul meg, ami a ritkábbidegbántalmak gyanúját is felvetheti, melyek további részletes ki-vizsgálása a Neurológia Klinikán történhet. Az autonom neu-ropathia vizsgálatára a neuroteszten kívül a Ewing-féle kardio-vaszkuláris reflextesztek is rendelkezésre állnak. A NeuropathiásCentrumba az alapellátásban dolgozó Kollégákon kívül a dia-betológiai szakrendelésekrõl ill. fekvõbeteg intézményekbõl is elõ-jegyezhetõek a betegek. A terminus egyeztetése elektronikus for-mában, e-mailen ([email protected]) a Klinikára eljuttatott kitöl-tött formanyomtatvány segítségével történik. A centrumban többdiabetológus szakorvos és szakápoló bevonásával heti 20-25 vizs-gálat végezhetõ el, a kapacitás a késõbbiekben az igényekhez iga-zodik. AII. sz. Belgyógyászati Klinika egyszersmind Nephrológiai

Centrum is, így profilja megfelelõ számú betegforgalmat biztosítaz eddig tudományos igénnyel még nem kellõen felmért krónikusvesebetegségekhez kapcsolódó neuropathia megjelenésének és ke-zelési lehetõségeinek kutatására is.

Dr. Halmai Richárd PhDa Neuropathiás Centrum vezetõje

Egyetemi Diabeteses Neuropathiás Centrum nyílta II. sz. Belgyógyászati Klinikán

9


Az utóbbi évtizedek fejlõdését bemutatósorozatunkban dr. Than Péter azarthrosis diagnosztikus és terápiás le-hetõségeit vázolja fel.

Az ízületi arthrosiskezelési lehetõségei

Definíció: Az ízületek degeneratív jel-legû, jellegzetes klinikai tünetekben mani-fesztálódó elváltozását arthrosis defor-mans-nak nevezzük. Az ízületi porc dege-nerációját, fokozatos pusztulását, azízvégek csontszerkezetének jelentõs átala-kulása, a synovialis hártya izgalma(synovitis) és az ízületi tok szöveti szerke-zetének módosulása kíséri. A degeneratívfolyamatok mellett az ízületi végekenproliferatív szöveti jelenségek is megfi-gyelhetõk (pl. osteophyta-képzõdés). Eváltozások az ízületi funkció romlásában ésfájdalmasságában nyilvánulnak meg.

Történeti áttekintés:Az elmúlt, több mint egy évszázadban,

amikor az ortopédiai szakellátás valóbanteret nyert, az ízületi arthrosis kezelésébenjelentõs változások történtek. Ezt a lezajlóváltozást több oldalról is megközelíthetjük:

Egyfelõl komoly technikai, gazdasági,demográfiai módosulások történtek a XX.század társadalmában, amelyek jelentõsenmeghosszabbították a várható átlagélet-kort; a megnyúlt életút teret engedett a ké-sõi életkorban elõtérbe kerülõ betegségek-nek, jelen esetben a mozgásszervi kórfo-lyamatoknak. Másfelõl a technikai fejlõdéshatékonyabbá tette szinte a beavatkozásokösszes fázisát, így már a kezdeti, konzerva-tív kezelés terápiás tárháza is széles spekt-rumúvá vált.

A per os alkalmazható szerek ható-anyag erõssége eltérõ, molekula megjele-nése változó, így az orvos számára lehetõ-ség nyílik a lépcsõzetes dozírozás kialakí-tására, amely csökkentheti a szerek mellék-hatását, a beteg számára pedig egy hosz-szabb, fájdalommentes periódust ad a ké-sõbbi kezelések megkezdése elõtt.

Tekintettel arra, hogy az arthrosis kiala-kulásának és progressziójának részletei tö-kéletesen nincsenek tisztázva, specifikus„arthrosisgyógyszerrel” nem rendelke-zünk. Viszont számos kiegészítõ készít-ménnyel javíthatunk a beteg általános álla-potán, és/vagy lassíthatjuk a folyamat sú-lyosbodását. Retrospektív tanulmányok

egyértelmûen bizonyították, hogy az érin-tett betegcsoportnak adagolt kondroitin-szulfát jelentõsen csökkenti az ízületiarthrosis progresszióját. Az intraarticular-isan alkalmazott hialuronsav injekció ha-sonlóan kedvezõ hatású; természetesenszámolnunk kell az invazív beavatkozás le-hetséges szövõdményeivel.

Jótékony hatásuk miatt alkalmazhatókszalicilátszármazékok, non-szteroid gyul-ladás csökkentõk és izomrelaxánsok, önál-lóan vagy kombinálva. A szteroidok alkal-mazása megfontolandó, egyéb gyógysze-res terápiára nem reagáló, folyadék-gyülemmel járó ízületi gyulladás esetén al-kalmazásuk indikálható.

Fontos kiemelni a szûrõvizsgálatokmegjelenésébõl fakadó elõnyöket. Ezekközül kiemelendõ a csecsemõkorban el-végzendõ, hazánkban három alkalommaltörténõ csípõficamszûrés. E rendszereskontrollvizsgálatnak köszönhetõen szintenullára csökkent a csecsemõkori csípõfi-cam talaján kialakult, fiatal korban jelent-kezõ, általában súlyos fokú csípõízületiarthrosis.

Talán a legszembetûnõbb változás azízületi protézis megjelenésével kezdõdhe-tett el, mert ez a fajta mûtéti, ízületi felszín-pótlás a betegség olyan fázisában jelenthethosszú távú, jó ízületi funkciókat biztosítómegoldást, ahol korábban már csak szinteaz ízület sebészi elmerevítése adhatta visz-sza a beteg számára a fájdalommentes éle-tet, az ízületi mozgástartomány teljes be-szûkülésével, ami a betegnek ugyanakkoraz életvezetés nagyfokú megnehezülését isjelentette.

A technikai fejlõdés felgyorsulása kap-csán kimagasló változás ment végbe a kép-alkotó diagnosztika terén. A szummációsképet adó röntgenképalkotás a napi rutinrészévé vált, szinte minden esetben elsõ vá-lasztású diagnosztikai eszköz, amely jól le-képezi a mozgásszervi betegségek csont-érintettségét. A CT-diagnosztika térhódítá-sával részletgazdagabb felvételek készül-hetnek, és akár a 3D rekonstrukcióra is le-hetõség nyílhat. Azonban a csontok, cson-tos részletek mellett a mozgásszervi sebészgyakran keres kórokot az ízület környékilágyrészekben, ill. a röntgenképalkotás so-rán nem ábrázolódó hyalinporcban. E rész-letek diagnosztikus ábrázolását az 1977-ben megjelent mágneses rezonancia-képal-kotás (MRI) teszi lehetõvé. Amagas víztar-talmú szövetek esetén a mai napig a leg-jobb lágyrészkontrasztot adó módszer. Rá-adásul az MRI nem jelent többlet terhelést

az emberi szervezetre, kiegészítõ kont-rasztanyag adásával ill. szoftverek alkal-mazásával hatásfoka tovább növelhetõ.

Konzervatív kezelés:� Fizioterápia: Fizikai erõkkel (hõ,

víz, fény, mágneses hatás) történõ,gyógyhatású kezelés. Kialakult ízü-leti mozgástartomány beszûkülés,krónikus fájdalom esetén jótékonyhatású lehet a gyógytornász által irá-nyított gyógytorna, és a szakszerûgyógymasszázs. A subaqualis, te-hermentesítõ gyógytorna az izomat-rophia kivédése okán nyer jelentõ-séget. A kiegészítõ, idõszakonkéntismételt gyógyfürdõ-terápia is jóté-kony hatású lehet.

� Extensiós kezelés: ezzel a beavat-kozással a viszonylagos tehermen-tesítés és/vagy nyugalomba helye-zés érhetõ el, amely átmenetileg jó-tékony hatású lehet, csökkentheti ésakár meg is oldhatja a beteg fájdal-mait, kontraktúráit egyaránt.

� Terápiás röntgenbesugárzás: Azalkalmazott röntgenterápia tartósfájdalmatlanságot biztosíthat a be-teg számára. Azonban a nagy dózisúsugárterhelés miatt a kezelés jelen-tõs szünetekkel ismételhetõ, illetvetöbbszöri alkalmazása megfonto-landó.

Mûtéti kezelés:� Amennyiben a konzervatív terápia

nem eredményes, illetve a kialakultízületi kopás súlyos fokú, mûtét al-kalmazása válhat szükségessé,amelynek célja szintén a fájdalomszanálása, a kialakult conractura ol-dása, a fennálló deformitás (csont-részlet, tengely) korrekciója. A pa-nasz forrásának megfelelõen végez-hetünk osteotomiát, arthroplasticátvagy arthrodesist. Minden mûtétibeavatkozás elõtt szigorúan felmé-rendõ a várható mûtéti hatásfok, abeteg általános állapota, különös te-kintettel a beteg posztoperatív ko-operációjára, amely nagyban meg-határozza a rechabilitáció hatásfo-kát, így a beavatkozás eredményes-ségét.

Dr. Than Péter

10


40 éve tanít és gyógyít Pécsett dr. Szabó Gyula, a Fogászati ésSzájsebészeti Klinika volt tanszékvezetõ professzora, aki márci-us 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben ré-szesült. A professzor szerint az óriási technológiai fejlõdés mel-lett továbbra is az empátia az egyik legfontosabb tulajdonság afogorvosok számára.

Mi vezette a fogorvosi pályára? Szülõi, családi hatás, avagymás gyerek-, fiatalkori élmények?

Édesapám joggyakorlata alapján úgy látta az 1960-as évek-ben, hogy az orvosi pálya mentes a politikai befolyástól, ezértmotivált az egészségügyi pálya felé. A Budapesti Orvostudomá-nyi Egyetem Fogorvostudományi Kara szakorvosképzés szem-pontjából elõnyösebbnek látszott, mert rövidebb képzési idõ-szakkal adott lehetõséget a fogszakorvosi gyakorlat megkezdé-sére.

Voltak olyan tanáregyéniségek, mesterek az egyetem során,akik nagy hatást gyakoroltak késõbbi karrierjére, szemléletmód-jára?

Donáth Tibor anatómus professzornak az állcsont és fog ana-tómiájára, annak a spatiumokban terjedõ gyulladásokra vonatko-zó szemléletes elõadására még most is emlékszem annak ellené-re, hogy ez 47 évvel ezelõtt volt. Milyen jó lenne, ha a mi elõ-adásaink is ilyen hosszú távra adnának hasznos üzeneteket!Straub F. Bruno professzor a mi fogorvostan hallgató évfolya-munknak vezette be a feleletválogatós vizsgaformát. Akkor azrendkívül új volt a magyar felsõoktatásban, de mindjárt rájöttünkarra, hogy átfogó és részletekbe menõ felkészülést igényel,ugyanakkor a lényeges felosztó és osztályozó ismeretek nemkérdezhetõk vele. A tudományos kutatás alapelveit dr. RontóGyörgyi késõbbi tanszékvezetõ tanította meg nekem, és a Biofi-zika Intézetben öt éven keresztül voltam díjas demonstrátor. Aklinikai fogorvoslásban meghatározó volt dr. Tóth Károly pro-fesszor segítsége és szakmai vezetése a rezidensi munkámban éskésõbb a tudományos minõsítésem felkészülési idõszakában. ASzegedi Fogászati és Szájsebészeti Klinikán sajátítottam a fogá-szati szakdiszciplinák alapvetõ elveit és dolgozhattam olyan kli-nikai csapatban, amely a szakmai önképzés és a klinikai tudomá-nyos munkát képes volt összeegyeztetni. Tudományos munkám-ban I. Ruyter a Skandináv Fogászati Anyagtan Kutató Intézetszakértõje volt az egész szakmai karrieremre kiható mentor, akia projekttervezésben, az eredmények kritikus értékelésébenadott egy életre szóló indítást.

40 éve dolgozik a Fogászati és Szájsebészeti Klinikán. Nemmerült fel Önben karrierje során, hogy más városban, egyete-men, esetleg külföldön folytassa tovább?

Tóth Károly professzor példájából tudom, hogy ha a kezdõfogorvos eredményeket akar elérni a manuális munkájában és tá-jékozódni, illetve lépést akar tartani szakmája fejlõdésével, ak-kor mindegy, milyen környezetben van, mert életének legna-gyobb részét munkahelyén tölti, legyen az Budapest, Szeged,

vagy Pécs. A kezdettõl induló magángyakorlatom olyan beteg-kör kiépítésével is járt, hogy nem szívesen hagytam volna ott aklinikai munkámhoz is biztonságot adó pécsi környezetet.

Több évtizedet töltött már a fogorvosi pályán. Mennyibenváltozott a szakma az Ön pályakezdése óta, milyen új lehetõsé-gek és kihívások jelentek meg a napi gyakorlatban?

A fogorvosi munka gyakorlatilag mind manapság, mind azelmúlt évtizedekben, a két fogászati népbetegség, a káriesz és afogágybetegségek elleni küzdelmet jelenti. A korábbi évtizedek-re jellemzõ elfogatlanodás a fiatalabb korcsoportokban lelassult,ugyanakkor az átlagos életkor növekedésével az idõs betegcso-portok tömegesen jelentek meg az ellátó rendszerben. Teljes egé-szében átalakult a szakma menedzsmentje: az állami betegellá-tás csak az egyetemeken mûködik, a fogászati alapellátást teljesegészében privatizálták az országban. Ennek hátránya, hogy azellátó rendszer szervezete szinte teljesen megszûnt és hatékonyúj szakmai ellenõrzés nem nagyon alakult ki. A praxisok egy ré-sze elértéktelenedik, mások viszont gyorsan korszerûsödnek. Er-re igen nagy szükség is van, mert a fogorvoslás technikai hátte-re rendkívüli fejlõdésre kapcsolt: a fogászati implantáció és a ke-rámiatechnikák forradalma után a digitális képalkotás egyre szé-

„Nem ismerek annál nagyobb elismerést,mint amit a betegeimtõl kapok”

Interjú Szabó Gyula fogorvos professzorral

11


lesebb körû alkalmazása ad sokkal jobb prognózist a terápiának.A mindennapos fogorvosi gyakorlat nagy feladata annak eldön-tése, hogy milyen terápiás eljárások és anyagok adaptálhatók ab-ban a gyakorlatban, ahol dolgozunk.

Tanszékvezetõként és aktív oktatóként jó rálátása van a fog-orvosképzésre. Mi tesz Ön szerint jóvá egy fogorvost, és mi a vé-leménye a fiatalabb fogorvos-generációkról?

A fogorvosi tevékenységi kört, az úgynevezett kompetenciá-kat a felsõoktatási törvény határozza meg. Afogászati oktatás be-mutathat diagnosztikai, terápiás rendszereket, azok megvalósítá-sát, de az új szakembernek mértéktartóan kell értékelni sajátmunkájukat. Ezt a képességet, ha a gyakorlatok és elõadások jók,akkor a fiatal kollégák ki tudják alakítani magukban. A szemé-lyesebb, közös munkára alapozott oktató-hallgató kapcsolatban aszakmai üzenetek sokkal gyakrabban és hatásosan elmélyülnek.Tapasztalatom szerint az új fogorvos-generációk többnyire igentehetséges, jól fejlõdõ szakemberbõl áll, akik fejlõdését az egye-tem indítja el, de a továbblépésükben a kialakuló környezetükfejti ki a legnagyobb befolyást. Ha meg akarom fogalmazni, mi-re van szüksége egy jó fogorvosnak, akkor Szentgyörgyi pro-fesszor véleményével tudok azonosulni. „Tartsd nyitva a sze-med, az apró részleteket is vedd észre, és legyél mindenbenmértéktartó – céljaidat kivéve!” Az egyetem a szemlélet elsa-játítását kínálja annak eldöntésére, milyen helyen ígéretes a jövõ,milyen körülmények esetén kell váltani.

A fogorvosi munka során is kiemelkedõ fontosságú a doktor-páciens kapcsolat. Vannak olyan trükkök, módszerek, amelyekkelcsökkenthetõ a betegek szorongása?

Az empátia sokat segíthet a fogorvosi munkában, hiszenmindenki fél és szorong attól, ami ismeretlen és nehezen képzel-hetõ el. Igen nehéz feladat egy 5 éves gyerek értelméhez megta-lálni az utat, vagy egy idõs embernek elmagyarázni, mit jelent afogvesztés után a protézis az egész életvitelére. Sokszor egy egy-szerû együttérzõ szó sikert ad az együttmûködésben, máskor

gyorsan döntést kell hozni, hogy bármely fogászati beavatkozástcsak aneszteziológiával érdemes kezdeni. A fogorvos részérõl arizikó-csoportba tartozás gyors felismerése sok feszültséget elõzmeg a beteg-orvos viszonyban.

Idén március 15-én a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje ki-tüntetésben részesült. Mit jelent Önnek ez a kitüntetés, mennyiretartja fontosnak a hasonló, nem elsõsorban szakmai jellegû elis-meréseket?

A kitüntetés elismerést és példamutatást jelent. Emberilegnehezen felfogható négy évtized a magyar felsõoktatásban: ez el-sõsorban a hûséget fejezi ki az egyetemhez, a klinikához. Köszö-nettel tartozom az egyetemi és kari vezetésnek, akik a munkám-nak kereteket és lehetõségeket biztosított. Hálával tartozommunkatársaimnak, akik kitartóan azonosultak céljaimmal és se-gítettek azokat megvalósítani. A mögöttem álló csapat teszi mégma is lehetõvé azt, hogy a fogorvosi gyógyításban sikeres legyekés segítsek az arra rászorulókon. Ez teszi ma teljessé a szakmaiés személyes életemet. Nem ismerek annál nagyobb elismerést,mint amit azoktól a betegeimtõl kapok, akik több évtizede van-nak bizalommal a munkám iránt.

Stemler MiklósFotó forrás: ÚDN

NévjegyDr. Szabó Gyula professzor 1946-ban született, 1970-benszerzett diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen,amely elvégzése után nem sokkal a Pécsi OrvostudományiEgyetemre került, és immár több mint 40 éve oktat és kutatPécsett. Kutatóként a fogpótlástan és fogászati implantológiaterületeiben mélyedt el elsõsorban, tanszékvezetõ professzor-ként pedig meghatározó szerepet játszik az újabb fogorvos-nemzedékek képzésében.

A zt hiszem az elmúlt évtizedek-ben nemigen kapott Magyaror-szágon orvosi diplomát, aki

nem forgatta volna a nemzetközi hírûSzentágothai János által írt funkcionálisanatómia könyvet és az ugyancsak nevé-vel fémjelzett atlaszt.

Mint radiológus nemigen érzem azt,hogy nekem róla, a legendás pécsi pro-fesszori kar egyik kiemelkedõ személyi-ségérõl méltatást kellene írnom. Az Or-voskari Hírmondó 2012. októberi számá-ban Süle Tamás vagy az orvosi kamara,az Orvosok Lapja 2012/12 számábanCzompó Judit tollából errõl a jeles évfor-dulóról, a nagynevû anatómus méltatá-sáról lehetett olvasni.

Az megszokott, hogy a magyar or-voslás nagy alakjairól, tevékenységükrõlérmek emlékeznek meg. Napjainkban

már talán régimódinak tekinthetõ a bé-lyeggyûjtés – és lassan a papír alapú levélis, melynek régen elengedhetetlen részevolt a postabélyeg –, így nem „trendi”mostanság a bélyeg gyûjtése sem. E so-rok írója a filatéliával nem túl elmélyül-ten foglalkozik, de szakmája miatt talánérthetõ, ha figyelme fokozott az olyanbélyegek iránt, melyeknek témája az or-voslás, egészségügy. A bélyeggyûjtõk al-bumai lényegesen többet rejtenek ma-gukban, mint amit az átlagember a leve-leken elõforduló forgalmi bélyegek lát-ványa alapján gondolna.

A magyar posta tavaly egy, 4 bélyeg-bõl álló kisívet jelentetett meg „Jeles ma-gyarok 2012” címmel. Négy ismert és el-ismert mûvész, szakember születésénekcentenáriuma adta az alkalmat ÖrkényIstván, Solti György, Ottlik Géza,

Szentágothai János portréinak bélyegformájában történõ megismertetésére.Szentágothai professzort, mint egyetemioktatót tipikus helyzetben, elõadás köz-ben mutat be, jobb kezében mutatópálcá-val. Talán nem mindenki találkozott ez-zel a bélyeggel, mely a pécsi AnatómiaiIntézet meghatározó alakját mutatja.

Weninger Csaba dr.Arvika, Svédország

Szentágothai-centenárium

Matematikusnak készült, végül idegse-bész lett Prof. Dr. Dóczi Tamás, a PTEKK Idegsebészeti Klinikájának igazgató-ja – rengeteg beteg szerencséjére. A nem-rég a Magyar Tudományos Akadémiarendes tagjává választott orvosprofesszorborúlátóan ítéli meg a magyar egészség-ügy jelenét és jövõjét, de az IdegsebészetiKlinikán mindent megtesznek, hogy a be-tegek a lehetõ legkevésbé érezzék az ellá-tórendszer válságos állapotát.

Elmondása szerint egyetemi évei alattkacérkodott azzal is, hogy az orvosi pályahelyett inkább matematikával foglalkozikmajd. Hogyan lett végül idegsebész?

Rá kellett jönnöm, hogy a matematiká-ban nem vagyok elég tehetséges, bár na-gyon ambicionáltam. Így lettem végül se-bész, aztán az idegsebészet irányába „sod-ródtam”. Sokat számít persze, hogy az em-ber milyen fõnököt talál magának, dekonkrét, nagy története nincs annak, hogymiért lettem idegsebész.

Szegeden kezdte a pályafutását, majda rendszerváltás környékén eltöltött né-hány évet Svájcban is. Mennyire volt fon-tos késõbbi karrierje szempontjából ez azidõszak?

Még ezelõtt Angliában dolgoztam re-zidensként, ami akkoriban nagy szerencsevolt, igen értékes dolognak számított.Svájcba már felnõtt fejjel, érett orvoskéntkerültem 1990-ben, és természetesen na-gyon más volt, mint Magyarország, anya-gi szempontból pedig nagyon megérte.

Ön aztán viszonylag rövid idõ utánmégis hazajött és átvette a pécsi idegsebé-szeti klinika vezetését. Manapság már ezszámít a ritkább megoldásnak a fiatal or-vosok körében...

Itthon talán jobb élni annak, aki szere-ti az anyanyelvét, a környezetét. Most per-sze nagyon nagy trend a külföldi munka,ami egyrészt a civilizáció fejlõdésével ismagyarázható: már mindenki utazik, a vi-lág kisebb lett. Vannak most is olyanok,akik inkább itthon maradnak, de annyiranem tartja a fiatalabb orvosokat itthon ahaza, mint amikor még le voltak zárva ahatárok, és ennek nyilván megvannak anagyon nyomós okai a magyar egészség-ügy mûködésében.

21 éve vezeti a pécsi idegsebészeti kli-nikát, ez ilyen téren igen hosszú idõ. Mirea legbüszkébb ebbõl a korszakból akár kli-nikaigazgatóként, akár orvosként, kutató-ként?

Talán leginkább arra, hogy senkineksem kellett rossz szájízzel itt hagynia a kli-nikát az itt dolgozók közül. Sokan a mainapig itt dolgoznak azok közül, akik máraz én érkezésemkor itt voltak, és a késõbbjövõk is beilleszkedtek, nem volt nagyfluktuáció. Egy fõnök és egy beosztott per-sze máshogy látja a dolgokat, de ez mégis-csak egy indikátor arra, hogy nem elvisel-hetetlen légkörben folyik itt a munka. Egyamerikai multi felõl nézve ez mondjuknem feltétlenül eredmény, hiszen ott az aszokás, hogy mindenkit hét évente lecse-rélnek; onnan nézve mindez kelet-európaicsökevény.

A csapatmunka szempontjából azérttalán mégis ez a gyakorlat az egészsége-sebb, nem a multiké...

A csapatmunka természetesen nagyonfontos, hiszen összegezõdnie kell a tudá-soknak. Egy kórház általában úgy mûkö-dik, hogy a fõorvos tudása határozza megaz adott osztály mûködését, egy klinika vi-szont ha közösségként mûködik, akkor adolgozók tudása összeadódik, és ettõl min-denki teljesítménye javul.

Errõl a csapatmunkáról is szól az azolvasói levél, ami néhány napja jelent mega Dunántúli Naplóban; egy Ön által meg-mûtött betegük dicsérte az idegsebészetiklinika emberséges légkörét és az itt dol-gozók segítõkészségét. Mennyire lehet azilyen szempontokat szem elõtt tartani amodern, lényegében gyárszerûen mûködõegészségügyben?

Nagy elismerés, ha valaki azért ragadtollat, hogy megdicsérjen minket, az ilyenmindig jólesik. Ehhez jó munkatársak kel-lenek, olyanoknak érdemes egy klinikándolgozni, akik szívesen foglalkoznak bete-gekkel, jó érzés számukra segíteni máso-kon. Nagyon jó nõvérek dolgoznak sze-rencsére nálunk, és nagyon jó a vezetõnõ-vérünk is. És persze ha egy közösség jóhangulatban tud dolgozni, az a munkájánis megérzõdik. Emellett az egészségügyegyfajta szolgáltatóipar, ahol fontos a be-teg, a „vevõ” bizalma és megelégedése, és

megtiszteltetés számunkra, ha minket vá-laszt.

Pécsre kerülésekor már karrier állt Önmögött, összességében négy évtizede dol-gozik idegsebészként, amely idõ ezen a te-rületen is óriási változásokat hozott.Mennyiben változott meg a szakmája ezenidõ alatt, miben más most idegsebészneklenni?

A munka szeretete nem változott meg,most is nagy örömet okoz, ha beteggelfoglalkozhatom. Ma is akadnak olyan ese-tek, amikor az orvosra komolyan rászorula beteg, és nagy adomány számomra, hogyolyan munkát végezhetek, amelyben élve-zem a másik fél bizalmát, és ha jól csiná-lom a dolgomat, annak nagyon szemmellátható eredményei vannak. Technológiaitéren persze óriási változások történtek,sokkal biztonságosabb lett az idegsebé-szet, és ugyanabból a betegségbõl lénye-gesen nagyobb eséllyel gyógyulnak fel apáciensek.

Nemrég választották tudományos telje-sítménye okán a Magyar TudományosAkadémia rendes tagjának. Mi a fonto-sabb Önnek, a tudományos kutatás, vagy abetegekkel való foglalkozás?

A kettõ együtt jár. Klinikus vagyok, ésaz Akadémián sok klinikus orvos van. Amagas szintû gyógyítói munka része egyorvos tudományos tevékenységének, nincséles határ. A klinikai kutatás tulajdonkép-pen a beteggel való foglalkozásban mani-fesztálódik; a gyógyítást egy bizonyosszint felett lehet tudományos igényesség-gel végezni, nincs ebben semmifajta misz-tikum.

Emellett oktatással is foglalkozik; mikell Ön szerint ahhoz, hogy valakibõl jóidegsebész, avagy egyáltalán orvos le-gyen?

Mint ahogy mindenhez, ehhez is szor-galom kell, mindent meg lehet tanulni. Azis fontos, hogy ne utálja az embertársait,olyan ember legyen, akinek örömet okozaz, hogy segít másokon.

Rengeteg mûtétet végzett már el pálya-futása során, ezek többsége sikeres volt,olyanok is akadtak azonban, amelyek nem.Milyen esetekre emlékszik vissza?

A nagy kihívások mindig jobban meg-

12


„Az igazi hazaszeretet az, amikor az emberszorgalmasan dolgozik”

13


maradnak, csábító egy ilyen feladatot megoldani. Természetesenvoltak olyan esetek, amikor ez nem sikerült, és olyanok is, ame-lyeket ha újrakezdhetnék, akkor máshogyan csinálnék meg bizo-nyos lépéseket. Sajnos nincs száz százalékos siker.

Mennyire foglalkoztatják ezek az esetek? Sokat gondol azok-ra a mûtétetekre, amelyek ilyen vagy olyan okból nem optimáli-san sikerültek, avagy azokra, amelyek esetében nagy sikert ért el?

Nyilván van az embernek egy-két olyan nyomasztó élménye,amelybõl sokat tanult. A sebészekre jellemzõ, hogy ahogy men-nek a hetek és a hónapok, egy egész regimentnyi beteg megy áta kezeük alatt, és csak azok az arcok maradnak meg, ahol vala-milyen dráma volt. Ezekre élesen emlékszik az ember, és az nagyélmény, amikor egy ilyen sikeres mûtéten átesett emberrel talál-kozik az utcán.

Lassan aktív pályafutása végéhez közeledik. Vannak mégolyan tervei, amiket mindenképpen meg akar valósítani?

Nagy nyilvános terveim nincsenek, ezek többnyire belsõ,személyes dolgok. Emelt fõvel szeretném csinálni, amit csinálok.Vannak vágyaim és elképzeléseim: ezek akkor lesznek fontosak,amikor megvalósítom õket.

Hogyan látja a klinika és úgy általában a magyar egészség-ügy jövõjét?

Sajnos pesszimista vagyok, nagyon nagy zuhanást látok a pé-csi helyzet kapcsán is. Amikor idekerültem Svájcból, akkor ezegy nagyon jól mûködõ klinikum volt, elsõsorban a manuális te-rületek, amelyek talán itt voltak legerõsebbek az egész ország-ban. Ehhez képest lejtmenetben vagyunk, ami persze egyáltalánnem csak a helyi viszonyokra igaz. Ráadásul a gazdasági helyzetjavulásáig nem is várhatjuk, hogy ezen a téren változás legyen,hiszen tudjuk, hogy szegény betegnek szegény az orvosa, és sze-gény országnak is szegény az orvosa. Az igényeket eközben anyugat-európai, amerikai szinthez mérjük, de ezek elérése nemreális. Közben pedig igen negatív tendenciákat látunk: az erõsenjelzésértékû, ha valaki miután elsajátított egy magas intelligenci-át és rengeteg tanulást kívánó szakmát, nem a saját környezeté-ben marad, hanem inkább külföldre megy. A céhrendszernekpersze mindig is része volt, hogy a tanítványok és fiatal mester-emberek világot láttak, de most nem errõl van szó, az objektívmutatók igencsak beszédesek.

Eközben egy olyan egészségügyi finanszírozási rendszermûködik, amely alapvetõ logikátlanságokat tartalmaz. Nem is-meri például az amortizáció fogalmát, az épületek állaga eszerintnem romlik, az eszközök nem mennek tönkre, a kórtermeketnem kell kifesteni. A rendszer szerint az ügyeletes csapatot nemkell fizetni, ha nem jön beteg, hiába töltik készenléti állapotbanaz idõt. Az ilyen elemi hibák következménye, hogy 23 évvel arendszerváltás után itt tartunk.

Az orvosszakma régóta látja ezeket a gondokat, amelyekmost már nagyon látványosak, és a betegek számára is egyre ér-zékelhetõbbek. Az elégedetlenség fokozódása eredményezhetesetleg valamiféle változást?

A legnagyobb gond szerintem, hogy ezen a téren nem történtrendszerváltás, a régi szocialista reflexek élnek tovább. Számom-ra tanulságos volt az Egyesült Államokból a kilencvenes évek-ben visszatért Korompai Ferenc professzor története, aki a Szív-centrum létrehozásában vett részt, majd néhány év után váratla-

nul távozott. Amikor rákérdeztem ennek az okára, akkor aztmondta, hogy mi itt Magyarországon a magyar nyelvet nem ar-ra használjuk, hogy megosszuk a gondolatainkat, hanem arra,hogy elrejtsük azokat, míg kint ez épp fordítva van. Épp ezért ná-lunk minden kicsit Patyomkin-jellegû.

A beszélgetést azzal kezdtük, hogy Ön viszont visszatértSvájcból és itt is maradt. A most elmondottak fényében nem bán-ta ezt meg?

Mindez attól függ, hogy kinek mi a fontos. Ha fontos számá-ra az anyanyelvi környezet és a családja, akkor itthon marad, ésakkor is, ha fontos számára a társadalmi hasznosság. Ez minden-kinek a személyes döntése. Ha a hazaszeretet egyszerûen akarjukmegfogalmazni, akkor az az igazi hazaszeretet, amikor az emberjól és szorgalmasan dolgozik. Azok az országok a sikeresek, aholerõs a hazaszeretet, és ha mindenki jól és szorgalmasan dolgozik,akkor kerülhetünk közelebb régi vágyunkhoz, a nyugati orszá-gok utoléréséhez.

Stemler Miklós

NévjegyDr. Dóczi Tamás professzor Szegeden született 1949-ben, kli-nikusi pályafutását szintén itt kezdte meg a Szent-Györgyi Al-bert Orvostudományi Egyetem Idegsebészeti Klinikáján. Rö-vid svájci kitérõ után, 1992-ben került Pécsre, és azóta is aPTE, KK Idegsebészeti Klinikájának igazgatója. Dolgozott aMagyar Gerincgyógyászati Társaság elnökeként, tagja az Eu-rópai Idegsebészeti Társaságok Szövetségének. 2007-ben letta Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja, idén a ren-des tagok közé választották.

14


A z Erasmus program keretében a Brassói ErdélyiEgyetem az elmúlt évek sikeres rendezvényei utánebben az évben immáron negyedszer szervezett ez-

úttal kettõ, kéthetes, intenzív nemzetközi továbbképzõ kur-zust MSc és PhD-hallgatók számára. Az egyik május 13-24.között került megrendezésre Dr. Antonella Chesca,Transilvania University of Brasov szervezésében, „Classicand modern methods for molecular diagnostics in humanpathology” témakörben. A PTE, KK, Laboratóriumi Medici-na Intézetébõl Dr. Tõkés-Füzesi Margit és Vassné Dr. LakatosÁgnes oktatóként kapott meghívást, PhD-hallgatóként az In-tézetbõl Dr. Kátai Emese és Dr. Bence Bálint vett részt a kre-ditpontos továbbképzésen. Az írásbeli vizsgával záruló kur-zust 34 hallgató látogatta Hollandiából, Franciaországból, Tö-rökországból, Romániából, Csehországból és Magyarország-ról. A nemzetközi meghívott oktatógárda is a fenti országok-ból érkezett Brassóba. Magyarországot egyetemünk képvisel-te. Oktatási anyagunk az egyébként könyv formában is meg-jelenõ kiadványban az alábbi címekkel szerepelt: Dr. Tõkés-Füzesi Margit: Microparticles in health and disease, VassnéDr. Lakatos Ágnes: New recreational drugs in the clinical tox-icology. A programot 5 kreditponttal ismerték el a résztvevõegyetemek. Ugyanebben az idõpontban, szintén a Brassói Er-délyi Egyetem koordinálásával „Telemonitoring and telediag-nostic for life sciences” címmel Dr. Mihaela Badea szervezettnemzetközi Erasmus intenzív kurzust. Egyetemünkrõl Dr.Czibulya Zsuzsanna (PTE, TTK, Általános és Fizikai KémiaiTanszék) és Dr. Kõszegi Tamás (PTE, KK, LaboratóriumiMedicina Intézet) oktatóként, a Laboratóriumi Medicina Inté-zetbõl Varga Zsófia és Sali Nikolett PhD-hallgatóként vettekrészt a programban. Dr. Czibulya Zsuzsanna „Telemonitoringof anthocyanines and polyphenols and other aromatic com-pounds in food and environmental sciences” címmel, míg Dr.Kõszegi Tamás „Telemonitoring in food applications” és „Therole of model experiments in basic toxicology research” cím-mel tartott elõadást. Az összes elõadás anyaga várhatóankönyv formájában is elérhetõ lesz. A kurzust Romániából,Franciaországból, Magyarországról és Szlovéniából 45 hall-gató látogatta, a program írásbeli vizsgával zárult. A nemzet-közi oktatógárdában olyan kiváló tanárok is szerepeltek, mintpl. Prof. Dr. Jean Louis Marty (Université de Perpignan). Akurzust sikeresen elvégzõ hallgatók 5 ECTS kreditpontot kap-tak. Mindkét program résztvevõi számára a sikeres szakmaitovábbképzésen túl a kedvezõ idõjárás, a hétvégén szervezettkirándulás (Törcsvár, Poiana-Brassó) és a város szépségeimaradandó élményt nyújtottak. ABrassói Egyetem a jövõ tan-évben is pályázni kíván hasonló kurzus szervezésére, remél-hetõleg sikerrel. A kéthetes ott-tartózkodás kedvezõ alkalmatnyújtott diákok és oktatók számára egyaránt személyes kap-csolatok építésére és jövõbeni tudományos együttmûködés ki-alakítására.

Dr. Tõkés-Füzesi Margit

Dr. Kõszegi TamásHelyi Erasmus koordinátor

Erasmus Nyári EgyetemBrassóban

Erasmus Nyári EgyetemBrassóban – a PhD-hallgató szemével

A PTE, ÁOK, Laboratóriumi Medicina Intézet négyPhD-hallgatója és a PTE négy oktatója vehetett résztaz idei évben a Transilvania University of Brasov által

meghirdetett Erasmus Lifelong Learning Programme nemzet-közi eseményen.

Két kurzuson vehettünk részt:„Classic and modern methods for molecular diagnostic in

human pathology” (koord.: Antonella Chesca; résztvevõk:Tõkés-Füzesi Margit és Vassné Lakatos Ágnes oktatók, ill.Bencze Bálint és Kátai Emese hallgatók), „Telemonitoring andtelediagnostic for life sciences” (koord.: Mihaela Badea; részt-vevõk: Czibulya Zsuzsanna és Kõszegi Tamás oktatók, ill. SaliNikolett és Varga Zsófia hallgatók).

A kurzusok május 12-25. között kerültek megrendezésre aBrassó városában található Transilvania University-n. Nehéz-kes érkezésünket követõen, hétfõ reggeltõl minden hétköznapizgalmasabbnál izgalmasabb témákkal vártak minket a résztve-võ országok (Románia több egyeteme, Törökország, Szlovénia,Csehország, Franciaország és persze Magyarország) neves ok-tatói.

A „Classic and modern methods for molecular diagnostic inhuman pathology” programon orvosi szemlélet uralkodott. Azelõadások az egyes betegségek során létrejövõ molekuláris éssejtszintû elváltozásokat járták körül, ismertetve a legújabbtechnológiákat is, amivel ezek észlelhetõek.

Ezzel szemben a „Telemonitoring and telediagnostic for lifesciences” program sokkal inkább a legújabb mûszaki (biofizi-kai, fizikai-kémiai, elektronikai) és egyéb eljárásokra épült, eze-ken keresztül mutatva be felhasználási lehetõségeiket is. Ebbena programban helyet kapott egy nemrég épült és félig már bete-lepített kutatóközpont meglátogatása is, ami új, gyakorlati él-ményt nyújtott a hallgatók számára. Az itt kiépített laborokatmeg is tekinthettük, körbejárhattuk, kérdezhettünk az ott dolgo-zó kutatóktól, és aki vágyott rá, ki is próbálhatott számára új esz-közöket és módszereket.

Természetesen egyik kurzusból sem maradhattak ki a szoci-ális programok, városnézés, ismerkedés a környékkel, a helyi-ekkel és persze a kurzus többi résztvevõjével, oktatókkal, diá-kokkal egyaránt. Remek alapot szolgáltatott ehhez a„Dissemination-information meeting”, ahol a hallgatók felada-tul kapták, hogy mutassák be országukat, egyetemüket és helyinevezetességeiket egy rövid prezentáció formájában. Az estevégül féktelen táncolásba fulladt. Hétvégén lehetõség volt vá-rosnézõ túrára, illetve a környék nevezetességeinek meglátoga-tására is, de aki akart Bukarestet és a Bodies kiállítást is meg-nézhette szervezett keretek között.

Összességében mindannyian hatalmas élménnyel és renge-teg tudással gazdagodtunk, amit reményeink szerint saját kuta-tásainkban és tudományos életünkben is kamatoztathatunkmajd.

Varga ZsófiaPhD-hallgató

15


2013. május 23. és 25. között került megrendezésre 21. alkalom-mal az International Students’Scientific Conference Gdanskban.A konferencián, melyet a Gdanski Orvosi Egyetem TudományosHallgatói Egyesülete (Students’Scientific Association of MedicalUniversity of Gdansk) szervez, orvosi-biológiai területen tanulóhallgatók, PhD-hallgatók illetve fiatal doktorok mutathatják bekutatási eredményeiket minden évben. A beküldött absztraktokelõzetes elbíráláson esnek át, a konferencia szabályzata a honla-pon tekinthetõ meg: az elfogadott témák 10 különbözõ szekcióvalamelyikébe kerülnek besorolásra: onkológia, neurológia, or-vosi kémia, kardiológia, gyermekgyógyászat, belgyógyászat, or-topédia és traumatológia, alapkutatás, sebészet és közegészség-tan. Az elõadóknak 7 perc áll rendelkezésükre munkájuk bemuta-tására, ezt követik a 3-4 tagú szakmai zsûri illetve a hallgatóságkérdései. Az egyes szekciókban elhangzó elõadásokat a zsûrinégy szempont alapján pontozza: absztrakt, újdonság, eredmé-nyek és konklúzió, elemi tudományos korrektség.

A háromnapos konferenciának a Gdanski Orvosi EgyetemAtheneum Gedanense Novum épülete adott otthont, mely a bel-várostól néhány villamosmegállónyira, parkos-fás környezetbentalálható. Amegnyitó ceremónián az egyetem rektora köszöntettea megjelenteket, majd a korábbi rektor elõadását hallgathattukmeg az egyetem történetérõl. Rövid szünetet követõen elkezdõd-tek a szekció elõadások. Hasonlóan egy tudományos diákkörikonferenciához, az elõadások élvezhetõsége és követhetõsége je-lentõsen változott az elõadók felkészültségétõl, rutinosságától,elõadói készségeitõl és aktuális idegességének mértékétõl függõ-en. Az elõadók többsége valamelyik lengyel egyetemrõl érkezett,közöttük jelentõs számban elõfordultak azonban angol progra-mos vagy Erasmusos hallgatók is, akik a legkülönfélébb nációkat

képviselték. Kisebb számban jelen voltak külföldi, például oroszés belorusz egyetemek hallgatói is. Tudomásom szerint egyedülimagyarként vettem részt a konferencián.

A tudományos prezentációk mellett ismeretterjesztõ jellegûbemutatók is szerepeltek a programban. Részt vettem például anégy, lelkes vegyészhallgató által „levezényelt” kémiai bemuta-tón, ahol látványos, takarékossági és takarítási szempontokat hát-térbe helyezõ reakciók sorát csodálhattuk és szagolhattuk meg.Legalább 7 évvel fiatalabbnak érezhettem magam, mikor a kö-zönség bevonásának jegyében én végezhettem el az ezüsttükör-próbát, sõt, utána hazavihettem a kémcsövet is. Hasonlóan kikap-csolódási és kitekintési lehetõséget nyújtott Dr. Agata Leœnickaelõadása, melyben a szerelem biokémiai hátterét, illetve a párkap-csolatok kialakulását és mûködését jellemzõ biológiai-pszicholó-giai modelleket mutatta be.

A konferencia utolsó napjának délelõttjén a közegészségtanszekcióban magam is elõadást tartottam Identification and evalu-ation of drug-supplement interactions in hospital patients cím-mel. Azáró ceremónia délután 4 órakor kezdõdött, ekkor kerültekkihirdetésre az eredmények. Egy lengyel elõadóval megosztva el-sõ helyezett lettem a szekcióban. Az elért eredményben jelentõsszerepe volt kollégáim, különösen Dr. Lankó Erzsébet segítségé-nek, szintén köszönettel tartozom témavezetõmnek, Prof. Dr.Botz Lajosnak, továbbá Somogyi Dávidnak a nyelvi felkészíté-sért. Akonferencián való részvételemet a TÁMOP-4.2.2./B-10/1-2010-0029 Tudományos képzés mûhelyeinek támogatása a PécsiTudományegyetemen program támogatta.

Végh AnnaPhD-hallgató

Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár

Beszámoló a 21. ISSC konferenciáról

2013. május 16-18. között Pécsett a Hotel Palatinusban kerültmegrendezésre a VIII. Országos Fül-orr-gégészeti Szakdolgo-zói Konferencia és Kiállítás, melynek házigazdája klinikánkvolt.

Tudományos programunk fõbb témakörei:� daganatos megbetegedések mûtéti eljárásai, utógondozás� audiológiai fejlesztések, új eljárások, új termékek, mûté-

tek valamint utógondozás� betegek táplálása, új tápszerekkel kapcsolatos tapasztalatok� új felfedezések, jól bevált kezelések az allergológia terü-

letén� szakdolgozók elvándorlásával járó problémák és megol-

dásaik� egyéb

Másfél nap alatt 18 igen színvonalas elõadás hangzott el, ebbõl7 pécsi elõadás volt. Klinikánkról az alábbi dolgozók adtak elõ: � Orovicza Erika mûtõs szakasszisztens, Kuszik Lajos

mûtõssegéd: Lézerrel asszisztált stapedotomia napjaink-ban

� Berta Józsefné, ápoló: Stapedectomia és stapedotomiasebészeti, ápolási különbségei

� Borsányi Lászlóné, intézetvezetõ fõnõvér: Humán erõ-forrás deficit okai a Pécsi Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-,Nyaksebészeti Klinikán, azaz miért vagyunk mi olyan ke-vesen?

� Tóth Alíz és Kellényi György, klinikai elektrofiziológiaiasszisztensek: Cochlearis- és középfül implantáció Pé-csett

� Jakabosné Nagy Verona, diplomás ápoló: A szorongás-ról

� Pap Ágnes, ápoló: Az orrvérzés korszerû ellátása és ápo-lási vonatkozásai

� Faragó Anett, diplomás ápoló: Acetylsalycilsav másként

A szakmai tudományos nap után színházi elõadással egybekö-tött vacsora és szerepjáték emelte az est hangulatát.

Borsányi Lászlóné

VIII. Országos Fül-orr-gégészetiSzakdolgozói Konferencia és Kiállítás

16


Gratulálunk kinevezéséhez. Mirõl szól az új feladat?A tanszék teljes neve Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Köz-

pont, Idegsebészeti Klinika, Kísérletes Idegtudományi Képalkotó ésKlinikai Neuroradiológiai Tanszék. A tanszék munkáját – a neurora-diológiára fókuszálva – eddig Barsi Péter tanár úr irányította, a stafé-tát a tevékenységi kört kicsit kibõvítve veszem át. Terveink szerint azidegtudományi kutatások támogatása és azokban való aktív részvételmellett kapcsolódni szeretnénk a Barsi tanár úr által megálmodott,országosan egységes neuroradiológiai oktatáshoz, és a Pécsi Tudo-mányegyetem többi képalkotó diagnosztikai intézetével közösen egyintegrált tantárgyat szeretnénk létrehozni. Ebben sokat segít az is,hogy korábbi kaposvári helyettesem, a Németországból közelmúlt-ban hazatért Vajda Zsolt is a Tanszék munkatársa.

Mi változik a korábbiakhoz képest?Papíron csupán annyi, hogy a Pécsi Tudományegyetemen belül

az Egészségtudományi Kartól átkerülök a Klinikai Központhoz. Avalóságban viszont lezárul egy korszak az életemben: a következõfélévtõl már csak vendégként vehetek részt radiográfus képzésben.

Mintha szomorúság rejlene e mondata mögött.Berényi Ervinnel, Harkányi Zoltánnal, Kis Évával, Lombay Bé-

lával, Martos Jánossal, Repa Imrével, Vandulek Csabával és számta-lan, megbecsült kollégánkkal sokat tettünk a magyar radiográfusképzés megvalósításáért és felfuttatásáért. Meggyõzõdésem, hogy amagyar egészségügyön belül azért képes a magyar radiológia mégmindig megfelelõ teljesítményt nyújtani, mert a megfelelõ kompe-tenciával és kiváló szaktudással bíró radiográfus tehermentesíti a ra-diológust. Tanítványaink közül a végzés után sokan külföldön he-lyezkedtek el és váltak sikeressé, ez is azt mutatja, hogy európai szin-ten is versenyképes tudást nyújtunk hallgatóinknak. Ugyanakkor azis világosan látszik, hogy a magyar felsõoktatás problémái a BSc-szintû radiográfus képzést is érintik, bár a szûkülõ keretek ellenéretovábbra is sok diák jelentkezik erre a szakirányra.

„Civilben” a Pécsi Diagnosztikai Központ ügyvezetõ igazgatója,valamint a teleradiológiával foglalkozó Iconomix Kft. vezetõje. Nemtúl sok ennyi feladat?

Szerencsére nagyon jó mindkét csapat, így az érdemi munkáratudok koncentrálni. APécsi Diagnosztikai Központot valamivel több,mint egy éve vezetem, és a Németh Béla által felépített kiváló alapo-kon stabil mûködést tudtunk kialakítani. Egy függetlenül mûködõ di-agnosztikai központnak egyértelmûen a radiológusok számára vonzóhellyé kell válnia. Ezt szakmai igényességgel és az elvégzett teljesít-ménnyel arányos javadalmazással kell megoldani. A szakmai igé-nyességre Kövér Ferenc orvosigazgató kollégám jelent garanciát, ajövedelmi környezetet pedig a PDK-ban tavaly május óta az ameri-kai mintára sikeresen mûködõ, Radiological Unit alapú leletdíjazásirendszerrel tudtuk vonzóvá tenni. Az Iconomix Kft.-ben pedig többmint 60 radiológussal dolgozom együtt, egy jól kialakított koncepci-óban, amit nagymértékben támogatnak a kapcsolódó informatikairendszerek.

Hogyan lett a teleradiológia megszállottja?Talán sokan emlékeznek még arra a nyárra 2006-ban, amikor bi-

zonyos közremûködõi szerzõdések július 1-jétõl színlelt szerzõdé-seknek számítottak, így fel kellett bontani õket. Ennek köszönhetõen

szinte egyik nap-ról a másikra fel-mondott több ra-diológus a zala-egerszegi radio-lógiai osztályon,és az ellátás egy-értelmû és sú-lyos veszélybekerült. NagyGyöngyi fõor-vos asszonyazonnali segítsé-get kért tõlünkKaposvárról –hiszen akkormég ott dolgoz-tam – mi pedignaponta jártunkát Zalaegerszeg-re, hogy leg-alább az akut és sürgõs vizsgálatokat értékeljük a Zala Megyei Kór-házban. Ez volt az az élmény, ami után a Zala Megyei Kórház veze-tése és magam is arra konkludáltunk, hogy hosszabb távon át kell hi-dalni a földrajzi korlátokat informatikai megoldásokkal, azaz Ma-gyarországon is be kell vezetni a teleradiológiát a radiológiai ellátás-ba. Ez pedig elindított egy változást, ahogy a világban máshol is...

Milyen hatással van a teleradiológia a radiológia mûködésére?Egyértelmû humán erõforráskrízis elõtt állunk, nemcsak az

egészségügyben, a radiológiában is. Nem engedhetjük meg, hogy azország leletezési erõforrásait: a magyar radiológusokat kihasználatla-nul hagyjuk, és a magyar radiológus közösség sem teheti meg, hogynem hoz létre hatékony ellátási szerkezetet. Hosszú évekkel ezelõttpontosan azért indítottuk el az BSc-szintû radiográfus képzést Deb-recenben, Miskolcon, Budapesten és a PTE kaposvári képzõhelyén,hogy a vizsgálatkészítést professzionális módon átvevõ, diplomás,megfelelõ kompetenciával ellátott szakembergárda mentesítse a ra-diológusokat, így több idõ juthasson a leletezésre. Alapesetben a te-leradiológia is arról szól, hogy a radiológusnak ne kelljen naponta 2-3 órát utaznia, hanem a megfelelõ protokoll alapján készített, minõ-ségi vizsgálatot méltó körülmények között és infrastruktúrával lele-tezhesse.

Otthon vagy kórházban?Megfelelõ körülmények között, a szakmai alapelvek szerint. Mi-

vel a röntgendiagnosztikai ellátás legalább két megapixeles, diag-nosztikai minõségû monitorokat igényel, egy röntgenleletezõ mun-kaállomás költsége 1,5-2 millió forint, nem biztos, hogy azt érdemesotthon, a dolgozószobában tartani és csupán napi 6-8 órában használ-ni. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a leletezõ központok nagy-mértékben növelik a munkahatékonyságot, hiszen az ott dolgozószakemberek megfelelõ koncentrációval, ideális körülmények közöttvégezhetik a leletezést. A CT- és MR-diagnosztikában, fõként a nemrutinnak számító esetekben, a specialista szakemberek bevonásaazért a legjobb megoldás, mert õk találkoznak azzal a kritikus meny-

Más dimenzióban„A teleradiológia a mai magyar valóságban mûködtethetõvé teszi a rendszert” – meséli Bogner Péter professzor, akit 2013. június1-tõl bízott meg tanszékvezetõi feladatokkal a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja.

17


nyiségû vizsgálattal, ami egy terület vagy elváltozás magabiztosés valid értékelését lehetõvé teszi.

Melyek a magyar teleradiológiai tevékenység bástyái?Zalaegerszegen hat éve kezdõdött a rendszeres CT/MR-tel-

eradiológia, ma a járóbeteg vizsgálatok több mint felét külsõs ra-diológusok írják. Aztán hasonló munkaerõ-krízishelyzetet kellettmegoldani Egerben, azóta ott visszaállt az egység és a rend, de ateleradiológiai hátteret mind a mai napig igénybe veszik. SzántóTamás irányítása alatt megvalósult a Veszprém megyei ellátórend-szer teleradiológiai integrációja, és szervezési szempontból kivá-ló rendszer jött létre, amelyet a speciális esetekben hamarosan miis támogatni szeretnénk. Debrecenben pedig a közelmúltban ala-kítottak ki egy mindent igénynek megfelelõ leletezõ központot,ami fantasztikus teljesítményre képes. Az országban egyre többhelyen mûködik még teleradiológiai megoldás a távoli földrajzipontok összekötésére, de teleradiológiai tevékenységnek csak aznevezhetõ, amelyben a teljes munkafolyamatot a teleradiológia le-hetõségeinek megfelelõen, korlátainak messzemenõ figyelembevételével megfelelõen valósítják meg. Ebben az Iconomix mint-egy két tucat szakrendelõnél, illetve a fehérgyarmati és karcagiCT-ellátásnál ért el jelentõsebb eredményeket.

Milyen korlátokat kell figyelembe venni?Ma már kevés radiológusnak adatik meg, hogy a beteget a

vizsgálat kezdetétõl végigkövesse. Ráadásul a modern medikaiinformatikai rendszerek lehetõvé teszik az elõzményadatok és ko-rábbi leletek gyors összegyûjtését. A radiológusnak ma már nincsideje arra, hogy személyesen jelen legyen a vizsgálatoknál, vi-szont olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek a beutalónakmegfelelõ, standard minõségû vizsgálatot eredményeznek. Ehhezjó vizsgálati protokollokra és jól képzett radiográfusokra vanszükség. De mindenekelõtt olyan klinikusokra, akik valódi beuta-lót küldenek, és nem csak annyit írnak, hogy “kérem a beteg rönt-genvizsgálatát”.

Vannak ilyen helyek az országban?Hosszú folyamat, míg a radiológia új szerepköre kialakul a

kórházakban. Vannak persze olyan intézmények, amelyek elõljárnak, ilyen például a Zala Megyei Kórház, a debreceni KenézyKórház, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház, a szombathelyiMarkusovszky Kórház, valamint a pápai Gróf Esterházy Kórház,illetve szépen fejlõdik a Fehérgyarmati Kórház, valamint a karca-gi Kátay Gábor Kórház, ahol a CT-diagnosztikában radiológusszakorvos nélkül, kiválóan kialakított protokollrendszer alapjánkészíti az egyre jobb radiográfusi csapat a vizsgálatokat. Deugyanez jellemzõ a szerencsi, polgári, vecsési, csepeli stb. szak-rendelõre, ahol bizonyos mûszakokban szakorvos nélkül végzikvizsgálatokat.

Milyen eredménnyel?Tapasztalataink alapján országszerte meglehetõsen heterogén

a vizsgálatkészítési módszertan, ráadásul sok helyen senki sem el-lenõrzi azt. Hajmeresztõ dolgokat tapasztaltunk számos szakren-delõben azután, hogy elkezdtük a teleradiológiai szolgáltatás be-vezetését. Nem egy helyen derült ki, hogy a röntgen addig rosszulvolt beállítva, nem használtak blendét a vizsgálatokhoz, és a fosz-forlemezes kiolvasót már több éve le kellett volna cserélni, mertrosszak a kazetták. A teleradiológia viszont igényli a megfelelõbeutalót, az elõzményadatokat és az értékelhetõ felvételeket – kü-lönben nem tudunk leletet kiadni.

Ezek szerint nem is az informatikáról, hanem a megfelelõmunkafolyamatokról szól a teleradiológia?

Természetesen fontos a megfelelõ informatikai háttér is. Miehhez a CT/MR-diagnosztikában az eRAD-rendszerét találtukmeg, röntgendiagnosztikában pedig a Béker-Soft InformatikaTERASY-megoldását használjuk. Mindkét megoldás döntõ elõ-nye, hogy nemcsak a távoli leletezést teszi lehetõvé, hanem amunkafolyamatokat is az elvárásainknak megfelelõen támogatja.Megfelelõ informatikai háttér, helyi vagy regionális diszpécserekés a feladatra dedikált radiológusok nélkül ugyanis nem lehet si-keres a teleradiológiai ellátás.

Évek óta keressük a választ: a teleradiológia a meglévõ rend-szerek kiterjesztése vagy egy új, eddig nem ismert dimenzió?

Inkább azt mondom, a teleradiológia egy más dimenzió. A tel-eradiológia a mai magyar valóságban mûködtethetõvé teszi arendszert. Lehetõvé teszi, hogy a szakrendelõ vagy a városi kór-ház 15 percen belül röntgenleletet kapjon. Segítségével ott is lehetröntgent, CT-t vagy MR-t üzemeltetni, ahol valamilyen ok miattnem találni orvost. Az egységes képkommunikáció megvalósulá-sával csökkentheti a felesleges vizsgálatok számát. Ráadásul hoz-záférést nyújt a legjobb szakemberekhez.

Vonzónak tûnõ álmok. Mikorra várható megvalósulásuk?Ezek nem álmok, hanem a valóság. Röntgen teleradiológiai

rendszerünkben van olyan nap, amikor több mint 300 leletetadunk ki, és az átlagos megfordulási idõ felülrõl súrolja a 10 per-cet. Van olyan városi kórházi partnerünk, ahol a sürgõsségi orvo-sok azért szeretnek velünk dolgozni, mert mi negyed órán belülleletet adunk, míg helyileg ez inkább 30-40 perc. Közel 20 olyanpartnerünk van, ahol nincs a helyszínen radiológus, a leletek vi-szont a legkényesebb igényeket is kielégítik. Az egységes kép-kommunikáció Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már nem álom, hanem nagyon közel álla valósághoz. A legjobb szakemberekhez való hozzáférést pedig amég júniusban induló Országos Teleradiológiai Rendszer teremtimeg, amelyben a különleges esetek diagnosztikájában a PalkóAndrás, Hetényi Szabolcs, és Barsi Péter által vezetett szakmaicsapatok nyújthatnak iránymutató véleményt.

És milyen álmai vannak?Szeretném elérni, hogy az egészségügyi hatóságok megértsék

a telemedicinában rejlõ lehetõségeket. Az Egészségügyi Államtit-kárság már 2010-ben zászlajára tûzte a telemedicina és a teleradi-ológia fontosságát, már csak meg kell várnunk, hogy ez a minden-napokban, a hatósági szinten is megjelenjen. Battyáni István tanárúr, a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozatának elnökeként na-gyon sokat segített abban, hogy a teleradiológiai tevékenységet istartalmazzák a minimumfeltételek. Az ÁNTSZ viszont nem ad kiországos értékelõi engedélyt, illetve az egyes régiók gyakorlatanagymértékben eltér egymástól. Néhány évvel ezelõtt nem ismer-ték teleradiológiai tevékenységet, és nem is tudták elhelyezni ameglévõ dobozokba. Ma már úgy látom, támogatnák a teleradi-ológiát, hiszen nélküle sok helyen nem lenne ellátás, csak a gya-korlati megoldás tartalmaz bizonytalanságokat. A teleradiológiavilágszerte a radiológiai üzemeltetés részévé válik, és a trend alólmi sem mentesíthetjük magunkat. Feladatunk viszont az, hogy avilágszerte és Magyarországon is tapasztalható teleradiológiaikockázatokra és mellékhatásokra megfelelõ megoldásokat talál-junk.

Forrás: www.radiologia.hu

18


I mmár második alkalommal rendezték meg a Pécsi Tudo-mányegyetemen az Interdiszciplináris Doktorandusz Kon-ferenciát május 15. és 17. között, amelyen mintegy 250

PhD-hallgató vett részt, 24 szekcióban, 147 elõadással és 17poszterrel. A nagyszerûen megszervezett konferencia kiváló al-kalom volt a különbözõ karok PhD-hallgatóinak kutatási mun-kájának megismeréséhez, és új innovatív ötletek megszületésé-hez. A konferencia tétje azonban nem csak a PTE és Magyaror-szág szempontjából volt óriási, hanem egész Európa számára,különösen a tudományos utánpótlás helyzete, a doktori képzésekmegújítása terén.

A szervezõk komoly fegyvertényként könyvelték el, hogy azelõadók között ott volt a zágrábi orvoskar professzora ZdravkoLackovic is, aki az Európában legaktívabb és legerõsebb, aposztgraduális képzések nemzetközi szintû egységesítéséért és aszínvonal meghatározásáért dolgozó szervezet, az ORPHEUSelnöke. Koller Ákos a PTE, ÁOK tudományos dékánhelyetteseelmondta, hogy a meghívás egyik, nem titkolt célja, hogy remél-hetõleg két-három éven belül a következõ ORPHEUS konferen-ciát Pécsett tartsák meg. Ezzel Pécs nagyot léphetne elõre a nem-zetközi megjelenés területén, mivel a rendezvényen hagyomá-nyosan nagyon erõs akadémiai képviselet komoly presztízst je-lent, ami még akár a külföldi jelentkezõk számában is érezhetõlehet. Prof. Lackovic meghívta a Koller Ákost a soron követke-zõ ORPHEUS konferenciára Lausanne-ba és találkozott MisetaAttila dékán úrral és a horvát fõkonzul asszonnyal, LiljanaPancirovával, hogy tovább mélyítsük a horvát kapcsolatainkat.

Az ORPHEUS, bár a háromosztatú képzés legmagasabbszintjével foglalkozik, nem része szorosan a bolognai kezdemé-nyezésnek, „mindössze” azt szeretné elérni, hogy az Európábannagyon eltérõ színvonalú doktori képzések mindegyike elérjenegy bizonyos szintet, ezáltal ezek is minden országban elfogad-hatóak legyenek, nagy lépést téve egy egységes európai tudás-alapú társadalom kialakítása felé. Az ORPHEUS elnevezés igentaláló: „Orpheus a legendás dalnok a görög mitológiában, aki ze-néjével lecsillapította a vadállatokat, táncra indította a sziklákat,megállította a folyókat. Héthúrú lantján állítólag olyan harmóni-ákat volt képes megszólaltatni, amelyek megindították az alvilágõreit is. Értette a természet nyelvét, tudott beszélni az állatokkal.Úgy tartják, hogy õ tanította meg az emberiséget az orvoslásra,írásra és földmûvelésre” (Wikipedia).

Ami a magyar PhD-képzést illeti, a követelmények minimu-mát már most is törvény szabályozza, és ezek elég magasak.Örömteli, hogy ezek alapján mi már most is megfelelünk azORPHEUS elvárásainak, – mondta el Koller Ákos – bár az tény,hogy a képzés színvonala nem egységes a PTE-n belül sem. Aszervezet azon új céljai igazán fontosak nekünk, ami a doktoriképzések nívójának és akadémiai szerepének megtartását céloz-za – tette még hozzá – hiszen ezen a téren jelenleg Magyarországkifejezetten magas általános szintet képvisel.

Aszínvonal tartásához a forráshiány a legnagyobb probléma,de nem csak az. Az egészségügyben továbbtanulók szintjén mamár egy átlagos rezidensi hely többet ér egy doktoranduszinál,

ráadásul a két tevékenység jogszabályi szinten sem összeegyez-tethetõ (sajnos, mondja KÁ). Ezért, sokan inkább választják abiztosabb, eleinte is már jobban fizetett klinikai-kórházi munkát,még ha kiválóak lennének tudományos karrierre is. Tehát jó len-ne, ha nem csak „vagy-vagy”, hanem „is” választás is lehetne.„Jó lenne, ha a mindennapi élethez szükséges flexibilitás végremegjelenne a rendeletek terén is.” – jegyezte meg ezzel kapcso-latban a dékánhelyettes némi iróniával. – „Sajnos a kutatás támo-gatásának a kiosztási gyakorlata sem igazodik az egyetemi igé-nyekhez. A legtöbb kutató személyes kötõdései és a témája mi-atti lelkesedésbõl marad a pályán és egyes intézményekben nema magas fizetésért, azonban ha a mentoroknak nincs pályázati tá-mogatása (ami a jelenlegi helyzet) nincs mibõl kutatást végezniés a fiatal tehetségeket bevonni, lelkesíteni és itt tartani. Ördögikör alakul ki, mert a végén már minõsített oktató sem lesz, aki akülföldi, jól jövedelmezõ oktatást tudná végezni. Továbbá, a tu-dománynak nem mindig tesz jót, ha csak „felülrõl” szervezik –ahogy ez a legtöbb uniós pályázatnál is látható. A támogatástközvetlenül a kutatóknak kellene adni, lehetõ legkisebb admi-nisztrációs teherrel, és bízni benne, csak a végterméket nézni(publikációk, szabadalom), és nem minden lépését ellenõrizni,mivel a kutatásban fõleg elõre nem látható dolgok vannak.

A doktori képzések egységesítésén jelenleg is dolgozik a há-rom magyar vidéki orvoskar. Ahogyan az ORPHEUS a biológi-ai tudományok területérõl kiterjesztette tevékenységét más terü-letekre is, úgy lehet, hogy – az orvostudományi képzõhelyek pél-dáját követve – a többi tudományterület is felkarolja a kezdemé-nyezést.

Az OPHEUS legutóbbi konferenciáját Prágában tartották,erõs pécsi jelenléttel. „Az ÁOK diákjai újabban minden évbenrészt vesznek ezen, bár hallgatók kevesen voltak összességében”– számolt be tapasztalatairól Gunszt Dóra, a PTE doktoranduszhallgatói önkormányzatának (PTE, DOK) elnöke, aki maga isrészt vett az eseményen. Az elnöknõ szerint a találkozó sajátostapasztalata, hogy a hallgatók véleményét végül is nem össze-gezték a konferenciakiadványban, ami azt mutatja, hogy azORPHEUS egyelõre nagyon akadémiai vonalon mozog, a részt-vevõi is inkább oktatók. A résztvevõk száma szempontjábólaránylag kicsi, ám a 200 fõs konferencián a tudományos világnagyon erõsen képviseltette magát. „Minden európai ország fon-tosnak tartotta ott lenni, ám Magyarországon sajnos nincs orszá-gos összefogás ilyen téren a doktori iskolák között, a konferen-cián az országos doktorandusz érdekképviselet nem volt jelen.”– tette mindehhez hozzá a PTE, DOK elnöke.

A hallgatók hasonló szervezete, az EURODOC 2013-tólkezdve együttmûködik az ORPHEUS-szal, de a hallgatók véle-ménye uniós szinten is fontos. Brüsszelben kidolgoztak és útjá-ra indítottak egy felmérést kifejezetten az EU-n belül hallgatódoktoranduszok véleményének és problémáinak összegyûjtésé-re, ebben a kezdeményezésben Pécs is részt fog venni.

Szabó Gábor

A tudománynak nem mindig tesz jót, ha csakfelülrõl szervezik!

Adoktori képzések terén erõsít a pécsi orvoskar

19


A Pécsi Tudományegyetem, GyógyszerésztudományiSzak a „Megújuló gyógyszerészeti kompetenciák gya-korlatorientált elsajátítását szolgáló digitális tan-anyagok kifejlesztése magyar és angol nyelven, azegyetemi oktatók felkészítése a 21. század oktatási ki-hívásaira” címû pályázat keretében több sikeres kép-zést valósított meg illetve tervez megvalósítani.

ATÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0016 sz. projekt célkitû-zéseinek megvalósításához pénzbeli támogatást az Euró-pai Szociális Alap valamint hazai társfinanszírozás bizto-sít.

A 22 hónapos elektronikus tananyagfejlesztési pro-jektben résztvevõ intézetek a pécsi gyógyszerészképzésmaghatározó szakintézetei, a képzés „rendszergazdái”,ahol a pécsi gyógyszerészképzés 2000. évi indulása ótaszámos jegyzet és egyéb oktatási segédanyag készült elnyomtatott formában. A gyógyszerészképzés a Pécsi Tu-dományegyetem oktatási struktúrájában korábban nemszereplõ, teljesen új szakismereteket igénylõ, interdiszcip-lináris képzés. Így a Gyógyszerésztudományi Szak szak-intézeteiben folyó elektronikus tananyagfejlesztõ munkakiemelkedõ jelentõségû. 2000. óta angol nyelvû, költség-térítéses gyógyszerészképzés is folyik a szakon.

AGyógyszerésztudományi szak jelenleg az ÁltalánosOrvostudományi Kar integráns része, de folyamatban vana szak önálló karrá alakulása. E karosítási folyamathoz je-len pályázati projekt is jelentõsen hozzájárul. Aprojekt so-rán kifejlesztett elektronikus tananyagok a pécsi gyógy-szerészképzés mellett a társegyetemek magyar és angolnyelvû gyógyszerész- és orvosképzésében, valamint mástermészettudományi képzésekben is felhasználhatók lesz-nek.

A projekt konkrét célja 7 angol és 11 magyar nyelvûelektronikus tananyag megtervezése, az oktatási színvo-nal nemzetközi versenyképességének fenntartásához ésnöveléséhez szükségszerû digitalizált formában történõelõállítása, illetve vizuális eszközöket is alkalmazó inte-raktív és/vagy mozgó tartalmakkal való bõvítése.

A projektben a Gyógyszerészi Kémiai Intézet, aGyógyszertechnológiai és Biofarmáciai Intézet, a Gyógyszeré-szeti Intézet, valamint a Farmakognóziai Tanszék vezetõ pro-fesszorai, oktatói vezetésével fiatal oktatók fejlesztik a projektvégére online elérhetõ tananyagokat.

A fejlesztési tevékenység szakterületei a Gyógyszerészi Ké-mia, a Gyógyszertechnológia és Biofarmácia, a Gyógyszerészet,valamint Farmakognózia.

A projekthez tartozik, a projekt megvalósításának fontos ele-

me az ún. „képzõk képzése” modul. A projekt ezen részében ke-rül sor a tananyagfejlesztõk képzésére, amely során elsajátítottkompetenciák szükségesek a projekt céljainak eléréséhez.

A „képzõk képzése” keretében az alábbi a projektfejlesztéstmegalapozó módszertani és technológiai tréningek, képzésekkerültek megszervezésre.

1. A digitalizáció szerepe a tudomány átadásában – A moti-váció felkeltése és a tanulás elõsegítése korszerû digitális

Képzõk képzése a GyógyszerésztudományiSzak tananyagfejlesztési projektjében

Multimédiás képzés 2012 májusában.Elõadók: Kittkáné Bódi Katalin, prof. dr. Csernus Valér

Pedagógiai képzés, 1. modul, 2013 május 14.Elõadó dr. Hejj Andreas

20


tudás alkalmazása által c. képzés I. képzõk részére 3 na-pos, 20 órás intenzív képzés (2012. május 14 -16.) Elõ-adók: Kittkáné Bódi Katalin az ÁOK, Oktatástechnikaiés Szervezési Csoport vezetõje; Czulák Szilvia, informa-tikus mérnök; Dr. Csernus Valér, egyetemi tanár.

A Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézetének szaknyelvioktatói – Eklicsné Lepenye Katalin, Hajnal Brigitta, Dr. HegedûsAnita, Dr. Zrínyi Andrea, Szelényi András intenzív, kiscsoportos,angol és német szaknyelvi továbbképzést tartottak illetve tarta-nak a képzõk részére.

2. 30 órás intenzív angol szaknyelvi képzés I. (2012.03.01-2012.04.26),

3. 30 órás, intenzív, angol szaknyelvi képzés II. (2012.03.14-2012. 05.09.)

4. Német szaknyelvi képzés õsz-tavasz, 60 óra, I. csoport2012 októberétõl folyamatosan.

5. Német szaknyelvi képzés õsz-tavasz, 60 óra, II. csoport,2012 szeptemberétõl folyamatosan.

6. 30 órás, angol szaknyelvi képzés, I. csoport, 2013 január-jában.

7. 30 órás, angol szaknyelvi képzés, II. csoport részére,2013. január és február folyamán.

8. 30 órás, angol szaknyelvi képzés, III. csoport 9. 30 órás, angol szaknyelvi képzés, IV. csoport 10. 30 órás, angol szaknyelvi képzés, V. csoport

A második, gyakorlatorientált multimédiás képzés kép-szerkesztés, grafikus szerkesztés és közleményjegyzék-szerkesztés témákat fedte le.

11. A digitalizáció szerepe a tudomány átadásá-ban – A motiváció felkeltése és a tanulás elõ-segítése korszerû digitális tudás alkalmazásaáltal c. képzés, II. képzõk részére 20 órásmultimédiás képzés indult 2013. január 22-én, mely március 25-26-27-én folytatódott. AKépszerkesztés modul elõadója Czulák Szil-via, informatikus mérnök, PTE, ÁOK, Okta-tástechnikai és Szervezési Csoport. A Grafi-kus szerkesztés c. modul elõadója KalmárNagy András, grafikus. A Közleményjegyzékkészítése címû modult Tóth Szász Enikõ, aThomson Reuters oktatási szakértõje tartottatávoktatás keretében.

A projekt nagyon fontos képzési területe a korszerû pe-dagógiai módszerek tanítása képzõk részére. E képzésPrezentáció technikák tréninggel kezdõdött Dr. HejjAndreas, egyetemi tanár vezetésével 2013. május 14-én. Ezt követte az E-learning tananyag fejlesztés mód-szertana címû modul május 15-én, Dr. Korpics Márta ésDr. Ács Péter elõadásában.

A képzés harmadik moduljának célja a „Gyógysze-résztudományi Szak oktatóit segíteni a korszerû peda-gógiai módszerek megismerésében és alkalmazásábanoktatói munkájuk során új kompetencia alapú felsõok-tatási szemlélet átadásával. Cél, hogy az oktatók aTÁMOP-4.1.2.A./1-11/1 projektben készülõ, új tan-anyagaik alkalmazását hatékony tanulásszervezési ésértékelési eljárások közül választva tervezhessék és va-lósíthassák meg. Közvetett cél annak tudatosítása, hogya felsõoktatás elõtt törvényi elõíráson nyugvó képzés-fe-lülvizsgálati és kimeneti szabályozáselemzési feladatáll, melynek sikeres megvalósításához jelen modul isközelebb vihet”. A 14 órás modul megtartására a projekt

szakmai vezetõje, Dr. Perjési Pál, egyetemi tanár, a Gyógysze-résztudományi Szak vezetõje, az Eötvös Lóránd Tudomány-egyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Oktatáselméleti Tan-szék vezetõjét Dr. Vámos Ágnes, egyetemi tanárt kérte fel, akikollégájával, Dr. Lukács István fõiskolai docenssel vállalta a2013. május 22-ei és június 3-ai modul megtartását.

A felkért elõadóknak tisztelettel köszönjük, hogy szakmai ta-pasztalatuk és tudásuk átadásával hozzájárultak a pályázati pro-jekt sikeres megvalósításához.

Dr. Bognár Ritaprojektmenedzser

Pedagógiai képzés, 2. modul, 2013 május 15.A képen balról jobbra az elõadók dr. Ács Péter és dr. Korpics Márta,

a projektmenedzser dr. Bognár Rita

Pedagógiai képzés, 3. modul, 2013 május 22.A képen balról jobbra dr. Bognár Rita projektmenedzser, dr. LukácsIstván elõadó, prof. dr. Perjési Pál szakmai vezetõ, prof. dr. Vámos

Ágnes elõadó, Lencse Máté oktatást segítõ PhD-hallgató

21


Á prilis 8-11. közöttaz Illinois EgyetemUrbana – Cham-

paign-beli kampuszán im-már 15. alkalommal megren-dezett Principles of Fluores-cence Techniques kurzusonvettünk részt kolléganõm-mel, Kollár Veronikával.

Az Illinois egyetem mel-lesleg 22 Nobel díjassalbüszkélkedik; Urbana ki-csiny repülõterén az ideérke-zõket egybõl a város büszke-ségeinek képei üdvözlik.

Az egyetemen számostalálmány született, rengeteghíres tudós tanult, dolgozottfalai között; igazi paradi-csom a tudománytörténetszerelmeseinek. Az egyetemikampusz impozáns területénelhelyezkedõ intézetek nagyrészének halljaiban kiállítá-sok engednek betekintést atanszék, az egyetem, dicsõ-séges múltjába és jelenébe.Így volt ez a BeckmannInstitute-ban is, ahol a kur-zus zajlott. Láthattunk az in-tézet névadója vezetésévelkifejlesztett centrifugarotort,pH-mérõt, oxigénszenzort,illetve Arnold Beckmann út-törõ munkásságának rövidbemutatását is.

Anégynapos kurzus elégintenzív volt, szigorú óra-rend szerint a délelõtti elõ-adásokat gyakorlatok követ-ték. Hallhattuk többek kö-zött David M. Jameson ésEnrico Gratton professzo-rok elõadásait is, akik a fluo-reszcencia spektroszkópianeves szakemberei. Az elõ-adásokon megismert fluo-reszcencia spektroszkópiai -és mikroszkópiai módszerekelsajátítását a kapcsolódó kí-sérletek és az azt követõ ana-lízis mélyítették el. Ötfõscsoportokban dolgoztunk azegyenként legalább kétórásgyakorlatokon. A konkrétmérési feladatokat egy kiad-ványban kaptuk kézhez, ami azóta is – és minden bizonnyal ké-sõbbi munkánk során is – hasznos sillabuszként szolgál. A mû-szerek megismerését követõen mérés, adatkiértékelés, majd disz-kusszió következett. A gyakorlatokat irányító kutatók kérdéseik-kel folyamatosan ébren tartották figyelmünket, majd mi is azövékét, analóg otthoni kísérleteinknél felmerült tapasztalataink-kal, problémáinkkal. A fluoreszcencia élettartam mikroszkópiagyakorlaton élõ sejtes mintán, két megfelelõen megjelölt (ún.

FRET standarddal) fehérje közötti interakciókat vizsgáltuk fluo-reszcencia élettartam mérésen keresztül. A steady state fluoresz-cencia méréseket a híres professzor, David M. Jameson vezé-nyelte, aki asszisztensével közösen show-mûsorba illõ humorral,közvetlenséggel és hatásvadász kísérletekkel hívta fel figyel-münket rengeteg apró jelenségre, mérési trükkre, buktatóra. Agyakorlatos palettát fluoreszcencia korrelációs spektroszkópiaimérés színesítette. Ezzel a technikával egyedi molekulák diffúzi-ós tulajdonságai vizsgálhatóak. Ehhez hasonló kísérleti elrende-

Fluoreszcencia kurzus az Illinois Egyetemen

A 15. Principles of Fluorescence Techniques kurzus résztvevõi a Beckmann Institute elõtt

Kollár Veronika és Raics Katalin - háttérben a Beckmann Institute

22


zés összeállítását a Biofizikai Intézetben is tervezzük. Ameg-lehetõsen interaktív gyakorlatok zárásaként B. Barbieri jó há-zigazdához méltóan válaszolt a kurzus során felmerült, mégmegválaszolatlan kérdéseinkre, illetve kutatási témáinkhozkapcsolódó otthoni kísérleteinkre vonatkozóan is hasznos út-ravalóval látott el minket.

A kurzuson Európából és az Amerikai kontinensrõl ösz-szesen 60 résztvevõ érkezett. Betekintést nyerhettünk máskutatócsoportok munkáiba, és azon túl, hogy rengeteg új is-meretanyaggal térhettünk haza, egy amerikai kisváros hangu-latába is bepillanthattunk. A kurzus költségeit a TÁMOP4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0002 pályázat fedezte.

Raics Katalin PhD-hallgató, Biofizikai Intézet

Kísérlet közben – David és Mark

2013. június 3-7. között Budapesten, a Merriott Szállodában tar-totta 50., jubileumi kongresszusát az Európai Gyermek-radioló-gus Társaság. Számos tengerentúli résztvevõ is eljött a Duna ál-tal már kissé fenyegetett fõvárosunkba. A találkozó szervezõi aSemmelweis Egyetem I. Gyermekklinikájának radiológusai, KisÉva tanárnõ és csapata volt, akik fantasztikus lelkesedéssel, re-mek színvonalú összejövetelt hoztak létre, nem kevés mun-kával. Számos nagy cég szponzorálta az eseményt.

A konferencia kétnapos postgraduális kurzussal, remekösszefoglalókkal kezdõdött, ezen belül két magyar kolléga isszerepelt, (Balázs György és Barsy Péter) Ezután következettmaga a kongresszus, számos sectioban sok érdekes és tanul-ságos referátum, esetbemutatással egybekötött téma volt, né-ha heves vitákkal. Jól esett látni, hogy – hacsak nem a gép-parkra gondolok – nem vagyunk elmaradva különösebben a„nyugati” színvonaltól. Számos magyar elõadó is színesítet-te a programot. Jómagam a péntek reggeli gastrointestinalissectioban a Torontói Sick Child Hospital radilológus profesz-szorával, Mr. Alan Danemannal voltam üléselnök. Itt is érde-kes, ámde jó néhány vitatni való témáról volt szó (pl. jobb al-só quadrans CT-diagnosztikája). De gyönyörûen kidolgozott,csodás fényképekkel illusztrált elõadást tartottak példáulfrancia kollégák (Bicetre) a nyitott ductus venosus problé-makörérõl.

A társasági programok is jól szervezettek, igényesek voltak.Jó volt ott lenni, jó volt kicsit feltöltõdni, külföldi kollégák-

kal ismerkedni, beszélgetni, kilépni a mindennapok szürkeségé-bõl, erõt meríteni a továbbiakhoz.

Mohay Gabriella

Az Európai Gyermek-radiológus Társaság kongresszusa

23


Farmakobotanikai Tanulmányúta Kelet-Mecsekben

A Magyar GyógyszerésztudományiTársaság minden évben megrendezifarmakobotanikai tanulmányútját

Magyarország különbözõ vidékein. Ebben azévben a Mecsek adott otthont a kirándulás-nak. Május 11-én, szombaton reggel sokankémleltük aggódva az eget: vajon elmossa-eaz esõ a várva várt farmakobotanikai túrát aMecsekben, vagy kegyes lesz hozzánk az ég?A felhõkkel mit sem törõdve, szép számmalgyülekeztek az érdeklõdõk Pécsváradon, aPannonPharma Gyógyszergyár parkolójában.A budapestiek egy nagy buszt töltöttek meg;Pécsrõl és környékérõl pedig gépkocsikkalérkeztek gyógyszerészek, vegyészek, botani-kusok és laikusok a kirándulásra. Dr. PallosJózsef Péter, a gyógyszergyár vezetõje rövi-den bemutatta cégüket, Pécsváradot éskörnyékét; majd csapatunk nekivágott azútnak, idõnként a sárban cuppogva, de végigtöretlen lelkesedéssel.

Szakavatott túravezetõink, Dr. DánosBéla (1. kép) és Dr. László-Bencsik Ábelmegismertettek minket a Kelet-Mecsek jel-legzetes növényeivel, azok hatóanyagaival ésgyógyászati értékükkel. Utunkat számosfásszárú növény szegélyezte, a fák közül pl.tölgy (Quercus), juhar (Acer), kõris(Fraxinus) és hárs (Tilia) fajok, a gyertyán(Carpinus betulus) és a bükk (Fagus sylvati-ca). A cserjeszint jellegzetes képviselõi agalagonyák (Crataegus), a kecskerágók(Euonymus), a rózsa (Rosa) és bangita(Viburnum) fajok, a fekete bodza (Sambucusnigra) és a hólyagfa (Staphylea pinnata). Alágyszárúak közül alaposan szemügyrevehettük a Dél-Dunántúlon jellemzõ pirító-gyökeret (Tamus communis, 2. kép) és azillatos hunyort (Helleborus odorus). A Zengõfokozottan védett különlegességét, a bánátibazsarózsát (Paeonia officinalis ssp. banati-ca) már terméses állapotában figyelhettükmeg (3. kép). Az orchideafélék közül amadársisak (Cephalantera) és a kosbor(Orchis) nemzetség képviselõit találtuk meg.

A túra fáradalmait a Dombay-tó festõikörnyezetében pihenhettük ki, ahol aPannonPharma munkatársai már bográcsbanrotyogó pincepörkölttel vártak minket. Aszívélyes vendéglátást hálásan fogadtuk. Apihenõt újabb rövid séta követte a közeli forráshoz, majd lassan szedelõzködni kezdtünk. Ahogy beszálltunk a jármûvekbe,eleredt az esõ…

Dr. Farkas Ágnes(PTE, ÁOK, Farmakognóziai Tanszék)

1

2

3

1. Túravezetõnk, dr. Dános Béla (Fotó: dr. Horváth Györgyi)2. Virágzó pirítógyökér (Fotó: Filep Rita)3. A bánáti bazsarózsa tüszõtermései (Fotó: Filep Rita)

24


2013. május 31. és június 1. között került megrendezésre a XXI.Pécsi Oktató Családorvos Találkozó a PTE, ÁOK, Központi épülettanácstermében. Az esemény kiemelt fontosságú volt, mivel ezt meg-elõzte a tutori pályázatok értékelése, az oktató családorvosi praxisokakkreditációja az elkövetkezõ 4 éves oktatási ciklusra. A pályázatokelbírálását követõen 154, elsõsorban dunántúli családorvos nyerte elaz oktató családorvos címet a 2013-2017 közötti idõszakra.

Az ünnepséget Dr. Balogh Sándor, a Családorvostani Intézet igaz-gatójának köszöntõ szavai nyitották meg, majd Dr. Miseta Attila dé-kán és Dr. Ertl Tibor dékánhelyettes, a Szak- és Továbbképzõ Köz-pont igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Ezt követõen került sora kinevezési okmányok és „réztáblák” ünnepélyes átadására.

Atalálkozó „Az év oktató családorovosa” díj átadásával folytató-dott, melyet az idén Dr. Kopjár Gábor oktató családorovos és Dr. Kiss

Erika oktató házi gyermekorvos vehettek át, több évtizedes kiemelke-dõ oktatói tevékenységükért. Ezt követte a „Címzetes Fõorvos” kine-vezések, majd az államvizsga-dolgozatra felkészítõ oktatók részére el-ismerõ oklevelek átadása. A program elsõ része az év oktató családor-vosa cím díjazottjainak elõadásaival zárult.

A találkozó a Családorovostani Intézet múltját, jelenét és jövõjétbemutató elõadással folytatódott Dr. Balog Sándor intézetvezetõ pre-zentálásában, majd a korszerû vérnyomáscsökkentést és a vakcinációkaktualitásait felvázoló szakmai elõadásokat követõen bemutatkozott aPTE, ÁOK, Hospice-Palliatív Tanszék. Az új részleg tevékenységét ésterveit Dr. Trompos Katalin oktató családorvos és Dr. Radványi Ildikótudományos munkatárs mutatták be.

Aelsõ nap programja a Pezsgõház Étteremben megrendezett kötet-len, jó hangulatú vacsorával zárult.

A Családorvos Találkozó második napján az oktatási programokaktualitásainak, feladatainak megbeszélésére került sor. Agardulis ok-tatást érintõ feladatokat, a kötelezõ és választható tantárgyakat Dr.Végh Mária intézetvezetõ-helyettes mutatta be. Atudományos diákkö-ri munkát és államvizsga-dolgozatokat érintõ feladatokat Dr. HeimSzilvia, az oktatási tevékenységeinket értékelõ feed-back visszajelzé-seket Dr. Bán Ildikó munkatársak foglalták össze. Aszakorvos képzésaktualitásairól, az elõttünk álló új feladatokról Dr. Rinfel József klini-kai fõorvos vezette a megbeszélést. A folyamatos szakorvos-tovább-képzés aktualitásainak megbeszélésére Dr. Balogh Sándor intézetve-zetõ irányításával került sor, majd Igazgató Úr köszöntõ szavai zártákaz oktatásra felkészítõ tartalmas és hasznos délelõttöt.

Dr. Heim SzilviaPTE, ÁOK, Családorvostani Intézet

Beszámoló a

XXI. Pécsi Oktató Családorvos Találkozóról

25


I dei évben, 2013. június 6-8. között Pécsett ke-rült megrendezésre a magyar belgyógyászategyik kiemelkedõ rendezvénye, a Magyar Bel-

gyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának Ván-dorgyûlése, a PTE, KK, II. sz. Belgyógyászati Klini-ka és Nephrologiai Centrum szervezésében. A szer-vezõk személye lehetõvé tette azt is, hogy az elmúltévekben nagy sikerrel megszervezett Hámori ArturBelgyógyászati Napok és a Vándorgyûlés közösenkerüljön megszervezésre. A rendezvénynek a PTE,ÁOK Elméleti Tömbje biztosította a helyszínt.

Az idei Nagygyûlésre a szervezõk a korábbi ha-gyományokkal szakítva nem csak a Dunántúlról,hanem az ország valamennyi régiójából kértek felelõadókat, hogy a hallgatóság még magasabb tudo-mányos értékû elõadásokon vehessen részt.

A konferencia megnyitója után, melyet váro-sunk polgármestere, Páva Zsolt is megtisztelt jelen-létével és megnyitó elõadásával, szakmapolitikaikerekasztalon vehetett rész a hallgatóság, ahol Dr.De Châtel Rudolf moderálása mellett Dr. Decsi Ta-más, Dr. Jermendy György, Dr. Paragh György ésDr. Nagy Lajos részvételével vitatták meg az egész-ségpolitika aktuális kérdéseit.

Ezt követõen került sor a Belgyógyász Társaságidei díjainak átadására, melyeket Dr. Nagy Lajos(Szombathely), a Belgyógyász Társaság Dunántúliszekciójának elnöke adott át a díjazottaknak: Dr.Hunyady Bélának, Dr. Lakatos Lászlónak és Dr.Nagy Lajosnak (Pécs).

Adíjátadás után Dr. Simon Kornél tartott egy át-fogó elõadást a mai medicinában egyre inkább újraszükséges holisztikus szemléletrõl és annak hiányá-ról.

Az elsõ plenáris szekcióban a lipidológia újdon-ságairól számoltak be az elõadók: Dr. Karádi Istvána lipidcsökkentõ kezelés vaszkuláris hatásait, Dr.Paragh György a vesefunkcióra kifejtett hatásokat,Dr. Bajnok László a lipidcsökkentõ kezelés veszélyeit és mellék-hatásait, Dr. Reiber István pedig az új, vizsgálatok alatt állóterápiás lehetõségeket foglalta össze.

Az elsõ kardiológiai blokkban Dr. Tomcsányi János ismertettea syncope új diagnosztikus és terápiás lehetõségeit, Dr. ZámolyiKároly a coronáriaszûkület nélküli myocardiális infarktusróladott elõ, Dr. Lupkovics Géza az új revaszkularizációs lehetõsége-ket, Dr. Dinnyés József pedig a myocardiális infarktus új diagnó-zisát ismertette.

Ezt követõen szabad elõadások következtek, ahol Dr. FridrikGábor, Dr. Kisjós Balázs, Dr. Hajdu Katalin, Dr. Fehér Andrea,Dr. Bazsó Judit és Dr. Kiss Tünde ismertette munkacsoportukeredményeit.

Ezután Dr. Kovács L. Gábor ismertette a labordiagnosztikaifejlesztésekben lévõ perspektívákat, új módszereket.

Az endokrinológiai szekcióban Dr. Nagy Zsuzsanna számoltbe fiatal nõbetegek pajzsmirigybetegségének kezelési nehézsége-irõl, majd Dr. Pátkay József számolt be a policisztás ováriumszindróma és a metforminkezelés kapcsolatáról.

Az elsõ esti fogadást a Megyi Közgyûlés dísztermében tartot-tuk, ahol a szép számú vendég szórakoztatásáról a Simply Englishnevû, hamisítatlan angol népzenét játszó együttes, majd aKreszits-Poller duó gondoskodott.

Amásodik nap két diabetológiai blokkal indult, ahol Dr. GerõLászló tartott elõadást a dapagliflozin hatásairól, majd Dr. HalmosTamás inkretinkezelésrõl szóló áttekintõ elõadása után Dr. Hídvé-gi Tibor a liraglutid, Dr. Vándorfi Gyõzõ az exenatid, Dr. OroszlánTamás a lixisenatid, Dr. Winkler Gábor a szitagliptin, Dr. KemplerPéter a vildagliptin, Dr. Jermendy György a saxagliptin, Dr. SudárZsolt a linagliptin fõ hatásairól, Dr. Pogátsa Gábor az

Kongresszusi beszámolóA Magyar Belgyógyász Társaság Dunántúli Szekciójának

LVII. Vándorgyûlése és a PTE Klinikai Orvostudományok Doktori IskolaVI. Hámori Artur Belgyógyászati Napok

26


inkretinkezelés jó és rossz mellékhatásairól tartott elõadást.A vasanyagcsere-zavarról szóló blokkban Dr. Balla József a

funkcionális vasanyagcsere-zavarral, míg Dr. Figler Mária a vas-anyagcserezavarok kezelésével kapcsolatban nyújtott összefoglalót.

Az új alvadásgátlókkal kapcsolatos blokkban Dr. Nagy Ágnesaz alvadásgátló kezelésrõl szóló áttekintõ elõadása után Dr. TóthLászló a dabigatran, Dr. Kovács Imre a rivaroxaban, Dr. Rónaszé-

ki Aladár az apixaban fõhatásait, Dr. Nagy Lajos (Pécs) a fentiszerek lehetséges mellékhatásait diszkutálta. Dr. Nagy Lajos(Szombathely) az ADP-receptorbokkolók fõ hatásairól szóló elõ-adását Dr. Lakner Lilla a lehetséges mellékhatásokkal egészítetteki.

A nefrológiai szekcióban Dr. Ábrahám György a renálisdenervációval kapcsolatos adatokat ismertette, Dr. Nagy Judit aD-vitaminhiány szerepérõl beszélt krónikus vesebetegségben, Dr.Kiss István a D-vitamin pleiotrop hatásairól számolt be, Dr. Ko-vács Tibor a becsült GFR jelentõségérõl, Dr. Szelestei Tamás ametformin vesebetegekben való alkalmazhatóságának korlátairólbeszélt.

Az ezt követõ második kardiológiai szekcióban Dr. Tóth Kál-mán az ivabradin használhatóságát, indikációját, míg Dr. Józan-

Jilling Mihály annak lehetséges mellékhatásait ismertette. Dr.Cziráki Attila a kardiális embóliaforrásokkal kapcsolatban adottelõ.

Az elsõ gasztroenterológiai szekcióban Dr. Gervain Judit aHCV infekció új kezelési lehetségeirõl, Dr. Hunyady Béla enneknehézségeirõl, Dr. Gasztonyi Beáta a hepatológiát érintõ újdonsá-gokról számolt be.

A második gasztroenterológiai blokkban Dr.Rácz Istvánaz új endoszkópos, míg Dr. Vincze Áronaz új, nem-endoszkópos diagnosztikai lehetõségek-kel kapcsolatban tartott elõadást. Dr. Beró Tamáspedig a laktóz-intolerancia jelentõségét ismertette.

Agasztroenterológiai szabad elõadás blokkbanDr. Pár Alajos, Dr. Bali Ottilia, Dr. Pár Gabriella,Dr. Mester Gábor, Dr. Takács Katalin, Dr. Félix Me-linda, Dr. Juhász László és Dr. Gödölle Zoltán elõ-adását hallgathatták meg az érdeklõdõt.

Az estét borkóstolással egybekötött vacsorazárta a Tettye Étteremben, ahol a vendégek szó-rakoztatását a Vivát Bacchusénekegyüttes vállal-ta, akik bordalgyûjteményük széles repertoárjátfelvonultatták.

Az utolsó napot Dr. Koller Ákos elõdása nyi-totta meg, mely a mikrovaszkulatura és hyper-tonia összefüggéseivel foglalkozott.

Az utolsó kardiológiai szekcióban Dr. RostásLászló és Dr. Simor Tamás a ritmuszavarok kon-zervatív és eszközös kezelésérõl beszélt.

A Fiatalok Fórumában Dr. Fitos Péter, SzujóSzabina orvostanhallgató, Dr. Török Zsófia Lau-ra, Dr. Molnár Gergõ Attila, Dr. Nagy Rita, Dr.Virágh Éva, Dr. Sámson Zoltán adott elõ, az elsõdíjban idén Dr. Sámson Zoltán részesült.

A hematológiai blokkban Dr. LosonczyHajna és Dr. Szomor Árpád ismertette az új keze-lési lehetõségeket a malignus hematológiai be-tegségek kezelésében, külön kitérve a biológiaiterápiára.

Anefrológiai-endokrinológiai szabad elõadá-sok blokkban Dr. Amma Zoltán, Dr. Halmai Ri-chárd, Dr. Mácsai Emília, Dr. Rinfel József, Dr.Györkös Andrea, Dr. Ungvári Zoltán, Dr. KovácsMónika és Dr. Bálint Tünde elõadását hallgathat-tuk meg.

A záró szekcióban Dr. Sonkodi Sándor be-szélt az antioxidáns vitamin kezeléssel kapcsola-

tos adatokról hypertoniás betegek vonatkozásában, Dr. WittmannIstván a rezveratrol lehetséges terápiás szerepérõl, Dr. Rábai Mik-lós pedig az alkoholtartalmú és alkoholmentes vörösborhemorheológiai hatásairól.

Reméljük, hogy az idei évben is nívós elõadásokat hallhattaka résztvevõk, és a rendezvénnyel átfogó képet nyújthattunk a bel-gyógyászat új, fejlõdõben lévõ területeirõl is.

Aszervezõk (Dr. Wittmann István, Dr. Kovács Tibor, Dr. Mol-nár Gergõ Attila és a PTE, KK, II. sz. Belgyógyászati Klinikamunkatársai) ez úton szeretnék megköszönni a hallgatóságnak arészvételt, szponzorainknak a támogatást, és egyben kívánunk jóBelgyógyász Vándorgyûlést a következõ, 2014-es évre is.

Molnár Gergõ Attila

27


Tisztelt Érdeklõdõ!

Ez úton szeretnénk a kedves kollégák figyelmébe ajánlani egy aMigrációs-egészségügyi Tanszéki Csoport (Mûveleti MedicinaTanszék) szervezésében megrendezésre kerülõ nemzetközi kon-ferenciát. A ’1st Conference on Tackling Health Inequalitiesin Europe through Human Resource Capacity Building’ el-nevezésû konferencia jó lehetõséget kínál angol nyelvû elõadá-sok, poszter-prezentációk bemutatására. A nemzetközi konferen-cia bizonyos – a programban jelölt – szekciói magyar nyelvenkerülnek lebonyolításra.

Rendezvényünk szabadon választható elméleti tovább-képzésként kerül akkreditációra az OFTEX rendszerében. Akonferencián való részvétellel (regisztrációhoz kötött) 15 kredit-pont (5 kreditpont/nap) gyûjthetõ.Prezentációk regisztrálásával további kreditpontok szerezhetõk:� magyar nyelvû elõadás vagy poszterprezentáció: 10/5

kreditpont (elsõ/másod szerzõ), míg� angol nyelvû elõadás vagy poszterprezentáció: 30/20

kreditpont megszerzésére biztosít lehetõséget.A rendezvény a Zsolnay Kulturális Negyed E78 termébenkerül megrendezésre 2013. szeptember 5-7 között.További információkért és a regisztráció részleteivel kapcso-latban a konferencia honlapján, a webfelületen tájékozód-hat.Az OFTEX program résztvevõi számára az alább részletezettprogramból a következõ szekciók látogatása biztosítja a meg-szerezhetõ kreditpontokat. Az elõadással regisztrálók jelen-tkezését elsõsorban a zöld színnel jelölt szekciókba várjuk:

Szeptember 5. (csütörtök)� 1st Plenary Session: dedicated to the introduction of the

CHANCE curriculum

Szeptember 6. (péntek)� 2nd Plenary Session: keynote speeches� 2nd Parallel Sessions - Occupational Health and

Migration� 3rd Parallel Sessions - Migration and Primary Health

Care - New Challenges in Family Medicine(Hungarian Section)

Szeptember 7. (szombat)� 4th Parallel Sessions - Rural Health and Migration� 4th Hungarian Migrant Vaccination Round Table

Migrációs-egészségügyi Tanszékcsoport

5 Sept, Thursday13:00-14:00 Opening Ceremony: greetings and keynote

speeches14:00-15:30 1st Plenary Session: dedicated to the introduction

of the CHANCE curriculum15:30-16:00 Coffee Break

16:00-17:30 1st Parallel Sessions� Health and Social Services in Multicultural,

Multireligious Environment � Health Education and Health Promotion in

Migrant Communities19:00- Welcome Reception

6 Sept, Friday9:00-11:00 2nd Plenary Session: keynote speeches11:00-11:30 Coffee Break11:30-13:00 2nd Parallel Sessions

� Occupational Health and Migration� Interoperability in Military Medicine

14:00 Lunch14:00-16:00 3rd Parallel Sessions

� Need for HRC in assisting victims of traf-fickingWorkshop of the Regional ResearchNetwork (Challenging Existing Discourses,Approaches and Responses to HumanTrafficking)

� Migration and Primary Health Care - NewChallenges in Family Medicine (HungarianSection)

16:00-16:30 Coffee Break

7 Sept, Saturday9:00-11:00 4th Parallel Sessions

� Does the Higher Education System in theEU respond to the need for ‘Ethnic minoritysensitive health assistance’Workshop organised by OSI Roma HealthPrograms and the RomaHealthNetwork

� Rural Health and Migration11:00-11:30 Coffee Break11:30-13:00 5th Parallel Session

� Challenges in Health Assistance of RomaPeople

� Health Economics and Migration13:00-14:00 Lunch14:00-15:30 4th Hungarian Migrant Vaccination Round Table15:30-16:30 3rd Plenary Session (Closing of the Conference)16:30-17:00 Coffee Break17:00-18:30 Joint Meeting of the Boards of

� International Association of Rural Healthand Medicine (IARM)

� The European Rural and IsolatedPractitioners Association (EURIPA)

� European Association for CommunityHealth Care (EACHC)

� CHANCE Consortium19:30 Farewell Dinner

28


Tisztelt Olvasók!Túl érzékeny, öngyilkosságra hajlamos lelke,hányatott magánélete sem tudták eltakarni,feledés homályába taszítani hol borongós,hol kristálytiszta, érzelmektõl izzó költésze-tét. Mindezt géniusz kortársak mellett, éssemmi esetre sem mögöttük, alkotta meg.130 éve született Juhász Gyula.Kellemes, pihentetõ, dús kalászt érlelõ nya-rat kívánok.

Kiss Tamáskönyvtáros

Szerelem?

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,Elrévedezni némely szavadon,Mint alkonyég felhõjén, mely ragyogÉs rajta túl derengõ csillagok.

Én nem tudom, mi ez, de édes ez,Egy pillantásod hogyha megkeres,Mint napsugár ha villan a tetõn,Holott borongón már az este jön.

Én nem tudom, mi ez, de érezem,Hogy megszépült megint az életem,Szavaid selyme szíven símogat,Mint márciusi szél a sírokat!

Én nem tudom, mi ez, de jó nagyon,Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.Ha balgaság, ha tévedés, legyen,Ha szerelem, bocsásd ezt meg nekem!

Kérdések

Mért van az, hogy aki mélységedbe láthat,Aki egész szívvel méltóan imádhat,Azt te vaskezeddel durván eltaszítod,Lángoló szerelmét gyûlöletre szítod.Mért van az, te zsarnok, te gyönyörû élet?

Mért van az, hogy aki önlelkét tagadva,Cédán veti testét hiú forgatagba,Azt te lágy szelíden simogatod szépen,Örömek virágát kelted a szívében,Mért van az, te zsarnok, te gyönyörû élet?

Mért van az, hogy én is tiporva, tagadva,Áhítatos ajkkal hallgatok szavadra,Hogy bár rámtapostál, csókolom a képed,Örvényekbe dobva álmodom a szépet,Szeretlek, imádlak, te gyönyörû élet?

Trianon Nem kell beszélni róla sohasem, De mindig, mindig gondoljunk reá.

Mert nem lehet feledni, nem, soha, Amíg magyar lesz és emlékezet, Jog és igazság, becsület, remény, Hogy volt nekünk egy országunk e földön, Melyet magyar erõ szerzett vitézül, S magyar szív és ész tartott meg bizony. Egy ezer évnek vére, könnye és Verejtékes munkája adta meg Szent jussunkat e drága hagyatékhoz.

És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt a kedves Pozsony, Hol királyokat koronáztak egykor, S a legnagyobb magyar hirdette hévvel, Nem volt, de lesz még egyszerMagyarország! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt legszebb koszorúja Európának, a Kárpátok éke, És mienk volt a legszebb kék szalag, Az Adriának gyöngyös pártadísze! És nem lehet feledni, nem, soha, Hogy a mienk volt Nagybánya, ahol Ferenczy festett, mestereknek álma Napfényes mûveken föltündökölt, S egész világra árasztott derût. És nem lehet feledni, nem soha, Hogy Váradon egy Ady énekelt, És holnapot hirdettek magyarok. És nem lehet feledni, nem, soha A bölcsõket és sírokat nekünk, Magyar bölcsõket, magyar sírokat, Dicsõség és gyász örök fészkeit. Mert ki feledné, hogy Verecke útján Jött e hazába a honfoglaló nép, És ki feledné, hogy erdélyi síkon Tûnt a dicsõség nem múló egébe Az ifjú és szabad Petõfi Sándor! Õ egymaga a diadalmas élet, Út és igazság csillaga nekünk, Ha õt fogod követni gyászban, árnyban, Balsorsban és kétségben, ó, magyar, A pokol kapuin is gyõzni fogsz, S a földön föltalálod már a mennyet! S tudnád feledni a szelíd Szalontát, Hol Arany Jánost ringatá a dajka? Mernéd feledni a kincses Kolozsvárt, Hol Corvin Mátyást ringatá a bölcsõ, Bírnád feledni Kassa szent halottját? S lehet feledni az aradi õskert Tizenhárom magasztos álmodóját, Kik mind, mind várnak egy föltámadásra?

Trianon gyászos napján, magyarok, Testvéreim, ti szerencsétlen, átkos, Rossz csillagok alatt virrasztva járók, Ó, nézzetek egymás szemébe nyíltan

S õszintén, s a nagy, nagy sír fölött Ma fogjatok kezet, s esküdjetek Némán, csupán a szív veréseivel S a jövendõ hitével egy nagy esküt, Mely az örök életre kötelez, A munkát és a küzdést hirdeti, És elvisz a boldog föltámadásra.

Nem kell beszélni róla sohasem? De mindig, mindig gondoljunk reá!

Forrás: Internet

29

„Egyetemtörténet” – Rodler Miklós

30


Szép, termékeny, kalandos és hosszú élete volt, mint írtuk –Galántha Judit e-mail szövegét felhasználva – az Orvoskari Hír-mondó 2013. áprilisi számában. Akik ismerték, csak fizikai érte-lemben búcsúztak el tõle, de szellemét, s vele kapcsolatos élménye-iket soha nem felejtik; Goethe megható idézete szerint: „was mantief im Herzen besitzt, kann man durch den Tod nicht verlieren”.

Életének sajátos elemeit gyûjtögettük, talán sikerült is egy tudósember életrajzából, tudományos munkásságából jól szemezgetni.Szerencsére a bõség kosarából válogathatunk, barátai által közölte-ket és mások által leírtakat saját élményeinkkel összevegyítve, min-dig megemlítjük, hogy éppen kitõl, illetve melyik intézménytõlszármaznak színes, vagy szürke mozaikkockáink (kár, hogy Gyur-ka nem fogadta meg Galántha Judit régi tanácsát, hogy maga írjale Húsvét-szigeti élményeit, õ csak legyintett, de a tudományosközleményeken, elõadásokon kívül nem látta annak értelmét, hogysaját személyével kérkedjen).

* * *

Manapság a Húsvét-szigetrõl rengeteg ismeretet szerezhetünkegy pillanat alatt, elég csak az interneten egy keresõsávba beírni„Easter Island” kulcsszót és rögtön olvashatjuk képernyõn az 1722.évi felfedezéstõl kezdve a pillanatok alatt megjelenõ file-okbanadatok tárházát, rövid beszámolókat, kutató jellegû leírások, közle-mények, sõt könyvek szövegét e különös szigetrõl.

A magányos óceániai sziget földrajzilag tényleg magányos, dema már repülõgépeken Chilébõl naponta, Peruból és Montrealbólhetente induló járatok révén turisták tömkelege látogatja és fokoza-tosan tönkreteszi e sajátos sziget õsi környezetét. Mi a sok „isme-ret” közül a Montreali McGill University által szervezett MedicalExpedition to Easter Island (METEI; 1964. november 16. és 1965.március 17.) elnevezésû, jól tervezett és szervezett 38 fõs kutató-csoportjának beszámolóját elemezzük, benne részletesen NógrádyGyörgy bakteriológus professzor tevékenységét, ki elsõ magyar-ként járt a szigeten, annak minden részén, és végzett célirányos ku-tatómunkát.

AMETEI objektív céllal érkezett a Húsvét-szigetre, Dr. StaenlyC. Skoryna igazgató összefoglalója szerint, hogy orvosi laboratóri-umokat létesítsenek a világ egy teljesen elszigetelt és fejletlen ré-szén. Ehhez elõre gyártott épületelemek, elektro-generátorok, víz-sótalanító, és egy “modern” tábori kórház osztályainak mûködésé-hez szükséges gépek, mûszerek, eszközök odaszállítása volt szük-séges. Végül a tudományos személyzet életfeltételeit is biztosítanikellett.

A különleges feladatot vállaló csoport célja volt, hogy integráltorvos-biológiai szempontok szerint vizsgálja meg a Húsvét-szigetbennszülött lakosságát, értékelje egy elszigetelt népességen a kör-nyezeti és örökletes tényezõk szerepét (hozzátehetjük, talán az utol-só pillanatban).

Tanulmányozták és kidolgozták a mintavételek módszereit, a

nyert biológiai anyagok gyors vizsgálatát, majd állapotának megõrzé-sét és szállítását. A bennszülötteket segíteni óhajtották és szembesíte-ni azokkal az orvosi problémákkal, melyekkel most és késõbb talál-kozni fognak a szárazföldi lakossággal való érintkezés során.

Végül létesítettek egy Húsvét-szigeti Biológiai Állomást a né-pesség egészségének és jólétének gondozására, mivel érezhetõ volt,hogy a sziget izoláltsága megszûnõben van vagy lesz. A tudóscso-port, az orvosi személyzet tagjai és az asszisztenseik zömmel kana-daiak voltak, de az Egyesült Államokból, Angliából, Norvégiából,Svájcból is meghívtak néhány kutató szakembert. Õk a klinikai éslaboratóriumi osztályok csaknem teljes körét képviselték.

* * *

Jelen közleményünk kizárólag Nógrády György tevékenységétkívánja bemutatni. Mint szorgalmas kutató, ahogy õt itthon ismer-tük, alaposan készült a nagy „útra”. Mivel õ maga nem írt külön be-számolót vagy könyvet, legjobbnak tartom, ha az expedíció gyer-mekgyógyásza által írottakból nem szó szerint idézgetek (HelenEvans Reid).

Gyurka mindennel rendelkezett, ami a vizsgálatokhoz kellett(nemcsak a maga számára, hanem mások számára is). Fontos esz-közöket és kevésbé fontos dolgokat hozott magával. Jól felkészültleendõ feladatából. A chilei kormánytól kért és kapott egy Húsvét-sziget térképet, így elõre ismerte annak földrajzát, vegetációját, kli-matikus viszonyait, továbbá a sziget jelen történetét, statisztikaiadatait, melyeket azután kutatási tervében hasznosítani tudott.

De hozott magával fényképezõgépeket, lencséket, lemezeket,filmfelvevõt, sõt volt egy Polaroid kamerája is. Lefényképezte aszigetlakókat, akik megkapták a képeket, barátságossá váltak és atervezett vizsgálatok végzésébe vonakodás nélkül beleegyeztek.

De volt cipõkeféje, fogpiszkálója, gyertyája, krétája, sok külön-féle ragasztószalagja. És kitûnt különös öltözetével, sapkáival, ka-lapjaival, sisakjaival. A napi intenzív kutatómunkán kívül a szigetminden részét bejárta, mindenre volt ideje, mindent megnézett, le-fényképezett, mindent gyûjtött. Energiája kimeríthetetlen és fanati-kus lelkesedése nemcsak a baktériumokra irányult (CarlottaHacker). Szóval Gyurka hasznos ember volt, bõséges ismereteketszerzett. Ha valaki talált valamit a szigeten és nem tudta mi az, min-denki rögtön azt tanácsolta, kérdezd meg Gyurkát. És 10 esetbõl ki-lencszer biztosan jó választ kapott a kolléga.

Bár csak Nógrády György tevékenységének részleteit kívánjukösszefoglalni, a hematológiai kutatások egy meglepõ eredményétmégis feltétlen megemlítendõnek ítéljük:

A Húsvét-sziget lakosságának 67%-a „A” vércsoportú, 31%-a„0” vércsoportú volt, csak 1 – 1 %-ban fordult elõ a B és AB vér-csoport. Az adatok alapján nagyfokú apai ágú vérrokonságot álla-pítottak meg az õsi népesség körében. Különösnek tûnik, hogy ahemoglobin-szint is alacsonyabb volt a normálisnál.

Nógrády Györgyre, mint bakteriológusra zúdult a legnehezebb

Karcolatok egy rendkívüli emberrõl

Dr. Nógrády György, 1919–2013

31


és legizgalmasabb feladat; ehhez a munkához minden szükségesmûszerrel és tartozékkal rendelkezett. Irányította asszisztenseit,Carlotta Hackert (Montreal) és Marguerita Tepanot (chilei kórháziasszisztens), és 5 kisegítõ asszisztense is volt. Gyurka kutató mun-kája tehát széleskörûnek tekinthetõ. Az asszisztensek segítségével5600 humán, állati eredetû, víz- és talajmintát dolgoztak fel. Orr,garat, köpet, vizelet és széklet leoltásokat végeztek. A felhasználttáptalajokat (véresagar, Endo) helyben készítették. Színvonalasbakteriológiai diagnosztika történt kiegészítve telepmorfológiai,mikroszkópos és biokémiai vizsgálatokkal.

Érdekesebb megállapításaik: (1.) A garatflóra a vizsgált szigetlakó személyekben nagyon ha-

sonló volt és leginkább alfa-hemolizáló Streptococcusokból állt; ezta tényt aggodalommal vette tudomásul: úgy gondolta, hogy a vár-hatóan megélénkülõ turista forgalom miatt behurcolásra kerülõ ide-gen baktérium törzsekkel szemben ez csökkent védekezési lehetõ-séget jelent;

(2.) A nem pasteurizált tehéntejek hatvan százalékábólStaphylococcus tenyészett ki; Nógrády úgy vélte, hogy ez a gyer-mekeknél enterális problémákkal járhat. Ebben a témakörben kon-zultált a kutatócsoport gyermekgyógyászával.

(3.) A sós tengervízbõl is – a nagyfokú hígulás ellenére –Staphylococcus tenyészett ki, ezt a szigeten tapasztalt elhanyagoltszemét-kezeléssel hozta összefüggésbe. Az általa a Húsvét-szigetenkitenyésztett Staphylococcus törzsekbõl Pécsre is küldött volt mun-katársának, az ismert Staphylococcus kutatónak, dr. Angyal Tibor-nak, aki azokat tovább tipizálta.

(4.) A talaj-mintákat anaerob is tenyésztette, kevés Clostridiumtörzset talált bennük; ezzel magyarázta azt a jelenséget, hogy a szi-geten alig fordult elõ gázgangréna és tetanuszfertõzés. Montrealbavisszatérve ezekbõl a talaj- és barlangi mintákból antibiotikum ter-melõ gombákat próbált keresni.

(5.) Közremûködött a parazitológiai vizsgálatokban; megállapí-tották, hogy a 11 évnél fiatalabb gyermekek 22%-a cérnagiliszta(Enterobius vermicularis) petét ürít.

Az expedíció más szakemberei is szorgalmasan dolgoztak. Avirológus 459 tupferes és sok száz szérum-mintát gyûjtött. EzeketRevco ultramélyhûtõben -96C°-ra lefagyasztva szállították Montre-alba, ahol sokféle vírus, köztük influnza A, B és C, polio, adeno,vaccinia, MMR stb. vírus kimutatását végezték el. Keresték egy ahelyiek által kokongonak nevezett felsõ légúti fertõzés gyanítható-an virális kórokozóját.

Érdemes mikrobiológiai és infektológiai szempontból megem-líteni az expedíció néhány további megállapítását, bár ezek az ered-mények nem köthetõk közvetlenül dr.Nógrády Györgyhöz. A gon-dos vizsgálatok ellenére a klinikusok nem találtak a szigeten az ad-dig ismerteken kívül újabb tuberkulotikus beteget. Továbbá egyigazolt és két lepragyanús személyt sikerült beazonosítani. Az ízelt-lábú parazitákat keresve sok bolhára leltek, ugyanakkor a kevésszúnyog között nem volt anopheles. Ezzel magyarázták, hogy a szi-geten nincs ismert maláriás beteg.

Gyurka az elõzetes terv szerint a sziget minden részén járt.Skorynaval együtt négyzetrács-szerûen (számtanfüzet lapjain látha-tó módon) 67 területre osztották a sziget felszínét. Így mintavétele-

zés történt mindegyik terület középpontjából, akár sík szabad terü-letekrõl, akár barlangokról, akár kráterekrõl volt szó (ezt a szót Reida könyvében „craaaaterként” írja, hangsúlyozva, hogy Gyurka min-dig magyar kiejtéssel mondta). De talált olyan barlangot is, amelyetegy kotrógéppel létesített nyíláson át tudott bejárni; Gyurka örömé-re kis tócsák, õsi emberi maradványok, többek között egy koponyavolt fellelhetõ (de más csont nem volt). A lelet elsõsorban azért lettérdekes, mert a zárt barlangot a sziget lakossága nem szennyezhet-te be.

Senki se vitt „haza” magával annyi vizsgálandó anyagot, köz-tük a koponyát, s más néprajzi és természeti gyûjteményt, mintGyurka: diapozitívok sokaságát, 100 filmfelvételt. Reid külön meg-jegyzi, hogy Gyurka ismerte legjobban a szigetet, a küldöttségbõlsenki se járt a sziget olyan helyén, amelyet már elõbb Gyurka ne lá-tott volna. Õ volt a legnépszerûbb a bennszülöttek körében is. SõtReid azt is írja: lehet, hogy Gyurka aludt is, de nem tudja elképzel-ni, mikor?

* * *

A Húsvét-szigeti kutatások célját sok szempont figyelembevé-telével határozták meg (Skoryna és választott munkatársai), kieme-lendõnek tartották az ökológiai, szociológiai, antropológiai vizsgá-latokat. Nógrády György a már ismertetett mikrobiológiai vizsgála-tok eredményes végzése közben természetesen behatóan érdeklõ-dött más tudományágakhoz tartozó kutatótársai munkája iránt is.Járt dzsippel, lóháton és gyalog a sziget minden részén, jól ismertetársai megfigyeléseit, leírásait is, s rá jellemzõen maga is „gyûjtõ”munkát folytatott. Muzeális értékû, tudományos jelentõségû tárgy-dokumentumait a Magyar Földrajzi Múzeumnak ajándékozta. Dr.Kubassek János múzeumigazgató a magyarországi viszonylatbanpáratlan gyûjteményt 1977-ben „Dr. Nógrády György, a Húsvét-sziget elsõ magyar kutatója” címû kiállításon mutatta be, kiegészít-ve dr. Balázs Dénes eredeti, helyszínen készült diafelvételeinek ve-títésével. A gyûjtemény révén alapos bepillantást nyertünk a több-tonnás, rejtélyes moai-k (kõszobrok), ahu-k (szabadtéri oltárok), azömök, hosszú fülû és a vékony testalkatú, rövid fülû szigetlakókvilágába. Nógrády György mint barlangkutató és búvár eleven kap-csolatot ápolt a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulattal. Érté-kes könyvadománnyal megalapította a társulat Plózer István Búvár-könyvtárát. Az adomány Balázs Dénes világjáró geográfus múze-umalapítóhoz fûzõdõ személyes kapcsolata eredményeként kerül-hetett Érdre (az elõzõ mondatok idézése dr. Kubassek múzeumigaz-gató engedélyével történt, amiért köszönetünket fejezzük ki).

A magyar kollégákkal együtt végzett munkát az „EighthInternational Congress of Speleology, Western KentuckyUniversity, Bowling Green, Ky” tudományos rendezvényen kétposzter mutatta be, a biológiai szekcióban K. Szekely and G. L.Nogrady: „Cooperation of speleologist and microbiologist” címmelés az archeológiai szekcióban G. L. Nogrady, K. Szekely and K.Arpas: „Facial reconstruction of an Easter Island skull” címmel. Akorábban is leírt, elzárt barlangban talált koponyát Balázs Dénes ré-vén juttatta haza. Ennek alapján készülhetett el Árpás Károly szob-rászmûvész által az arcrekonstrukció két példányban: az egyik haj-jal, a másik haj nélkül. Egyik példány a budapesti Embertani Inté-zetben, a másik az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban látható.

32


Amikor Balázs Dénes a szigeten járt és a lakosság rájött arra,hogy õ is magyar, lelkesen üdvözölték, mint „Kori” honfitársát.

A leírt adatok egy része a Chronicle of Montreal-HungarianCommunity News III. évfolyam 1. számában (2000. január 7.),más része egy Bencsics Klára által írt cikkben található, benneangolból fordítva Helen Evans Reid könyvének NógrádyGyörgyrõl szóló része, Montreáli büszkeségünk címmel.

A www.magyarkronika.com III. évfolyam 1. száma számolbe arról, hogy a Magyar Földrajzi Társaság dr. Nógrády Györgyorvos-biológus, a Montreali Egyetem professzora részére érde-mei elismeréseként a Teleki Sámuel érmet adományozta a 2000.évben. A kitüntetés átadása a Magyar Köztársaság Fõkonzulátu-sán került sor [lásd a fotót].

Nógrády György tudományos munkásságát 22 angol, fran-cia, német és magyar közlemény, egy szakmai oktatófilm mellettegy általa szervezett és rendezett szimpózium foglalja össze. Ezutóbbinak anyaga könyv alakban is megjelent, melynek szer-kesztõje, kiadója volt. Címe: Nógrády, Georges L. (Ed):Microbiology of Easter Island. Procceedings of an InternationalSymposium on the Microbiology of Easter Island (Rapa Nui)April 26-28, 1971. John Doell Bookseller Edition, Dartmouth,Nova Scotia, Montreal, 1974.

* * *

Még egyszer idézzünk fel egy sajátos kort, mely alaposanbefolyásolta Dr. Nógrády György további életútját.

Pécsett vagyunk, valamikor 1948. és 1956. között. Elsõ felesé-ge, Ilona tragikus körülmények között hal meg, Gyurka a kutató-munkába menekül és megalkotja a polytrop táptalajt. Nem szaba-dalmaztatja módszerét, megteszik ezt – nagyon kis és lényegtelenváltoztatással – mások, nagynevû cégek.

Telnek az évek és Gyurka valamennyire „regenerálódva”Bernadettel köt házasságot. Az életvidám teremtés az 1948-49-es tanév idején, zöldhatáron a Vajdaságból szökik át hazánkba aszerb határõrök sortûzétõl kísérve és lesz orvostanhallgató Pé-csett. Azután emigrálnak, vagy az akkori idõk kifejezésével disz-szidálnak Kanadába. A „polihisztor” képességekkel megáldottGyurka Montrealban töretlenül folytatja munkáját, magyarkéntmegmaradva új hazájában és a világban is.

* * *

Az idõ azonban ott is gyorsan múlik és három évtized múl-tán újra tragédia történik. Bernadett 1986-ban rosszindulatú be-tegség következményeiben meghal. Egy boldog otthon, igényesidõtöltés egy pillanat alatt megszûnik. Gyurka elveszti feleségétés társát, akivel együtt sokoldalúan sportoltak, fõleg a búvárko-dás volt életelemük. Nógrády György ekkor már nyugdíjas egye-temi tanár. Sok szomorúsággal vegyített aktív élete azonnal meg-változik, egyedül maradva a Montreali Magyar Házba kerül.

Visszaemlékezve elkallódott leveleinek soraira és két tele-fonbeszélgetésünkre úgy vélem, nem érezte jól magát az internetsegítségével megkereshetõ és képeken is láthatóvá tehetõ, „ott-hont” nyújtó Magyar Házban (ezen érzésemet egyébként egy

Skype beszélgetés során Galántha Judit is megerõsítette). Dr.Nógrády György, sokak Gyurka bácsija a montreali, sõt a kana-dai magyarság közismert és elismert tagja lesz, igen sok ismeret-terjesztõ elõadást tart Kanadában, az Egyesült Államokban, sõt avilág más részén is. Beszámolói, elõadásai sokak érdeklõdésétfelkeltik; s ez talán könnyebbé teszi problémáktól nem mentesöregedõ napjait.

Természetes, hogy a szintén pécsi származású Galántha Judi-tot régóta ismeri. Gyurka tudomást szerez arról, hogy JuditKõrösi Csoma Sándor életútjának elkötelezett kutatója. A 80-asévek végén és a 90-es évek elején lehetõség kínálkozik, hogy ku-tatási célból és mellékesen turisztikai elképzelésekkel elutazza-nak többször is Ázsiába (sõt egyszer Ausztráliába is). Nem tu-dom, hogy valamilyen szervezet, vagy alapítvány szponzorálta-e útjaikat, de az útvonalak tervezésében Nógrády György bizto-san közremûködött. Minden, ami ezen években történt, GalánthaJudit: Fehér hegyek, kék pipacsok címû, Kolozsvárott 1992-benkiadott könyvében olvasható.

A könyv íróját majdnem szó szerint idézem: NógrádyGyörgy 70-es életéveiben járva vállalkozott arra, hogy õt Ázsiá-ba, mint az út fotóriportere kísérje, így a könyvben található fel-vételek zöme tõle származik. A fényképes dokumentáció teljesmértékben hozzájárulás könyvemhez, és a felfedezõ utazások so-rozatát is neki köszönhetem. Pártfogása nagylelkû és serkentõvolt kutató munkámban.

Utazásaik idõpontjai:

1989: Tokió, itt Gyurka egy nemzetközi mikrobiológiai kong-resszuson vett részt. Ezt követõen Ausztrália, Hongkong, Thaiföldés Szingapúr lett utazásuk célja. 1990: India – Sikkim; 1992: India– Ladakh; 1993: Kína – Tibet (Gyurka ezeken a magaslati helyekenhegyi betegsége miatt nem járt, õ a mélyebben fekvõ városok kör-nyékén utazgatott; lásd Galántha Judit könyvében.

Utóirat:

Felvetõdik a kérdés, miért vállalkozott a 70-74 éves, márnem egészen egészséges Nógrády György „keleti” utakra. Úgyvéljük, hogy Galántha Judit Csoma-kutató szenvedélye hatott rá,de magának Körösi Csoma Sándor személyének és egykori uta-zásának célja is izgathatta. Itt jegyezzük meg, hogy Galántha H.Juditot Kõrösi Csoma Sándor életútjának kutatásáért a MagyarFöldrajzi Társaság 2002-ben Teleki Sándor éremmel tüntette ki.

Forrásjegyzék (megjegyzésekkel):

Helen Evans Reid: A World Away. A Canadian Adventure on EasterIsland. The Ryerson Press Toronto (benne a Nógrády Györgyrõlszóló fejezet: The White Knight and others, 72-79. oldal. E-mai-l-ben ezen oldalakat Dr. Kiss József; Victoria, British Columbia,Canada küldte meg számunkra)

Carlotta Hacker: Karácsony napja a Húsvét-szigeten (eredeti címe és bib-liográfiai adatai nem érhetõk el; Galántha Judit e-mail közlése)

Preliminary Report. Medical Expedition to Easter Island and HMCS.Cape Scott (1964.november 16 – 1965. március 17). Részlegesenidézve: Wikipedia.org/english version.

Magyar Földrajzi Múzeum számos kiadványa:Ízelítõ a Húsvét-sziget titkaiból. Nógrády György, a Húsvét-sziget elsõ

33


magyar tudományos kutatója (kiállítás: Érd 1997.szeptember 23-án. Dr. Kubassek János múzeum-igazgató megnyitója és diavetítéses bemutatója)

Érdi napok a múzeumban. Érdi Újság 1977. október 3.Írta: Kovács Sándor

Az életmentõ pulitól a Húsvét-szigetig. Nógrády György. Érdi Újság 2013. március 28. Írta: Dr. Kubassek János,

a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatójaDr. Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában. Érd

1993.Chronicle of Montreal – Hungarian Community News

2000. január 7.: Montreáli Büszkeségünk. „A Fe-hér lovag” Dr. Nógrády György László. Írta:Bencsics Klára.

Lendvainé Tímár Edit: számos másolatot küldött a Ma-gyar Földrajzi Múzeum Archívumából

Galántha H. Judit: Fehér hegyek, kék pipacsok.Kõrösi Csoma Sándor nyomában. NIS Kiadó,Kolozsvár 1992

Magyar Életrajzi Lexikon (Kõrösi Csoma Sándor)Számos személyes közlés e-mail-ben: Galántha Judit,

Montreal, Canada (engedélyt adott összes adatá-nak felhasználására) Kiss József, Victoria, BritishColumbia, Canada

Dr. Kubassek János múzeumigazgató fényképfelvételeKõrösi Csoma Sándor síremlékérõl (a szerzõ en-gedélyével)

Flórián Csaba honlapján egy közlés: Galántha Judit ésNógrády György réztáblája 2010-ben már nemtalálható a dardzsilingi sírnál.

Köszönetnyilvánítás:Minden közremûködõnek, az adatokat rendel-

kezésünkre bocsátóknak, az Orvoskari Hírmondókészítõinek hálás köszönetünket fejezzük ki.

Dr. Török Béla egyetemi tanár és Dr. Kocsis Béla egyetemi docens

A Teleki Sámuel emlékérem átadása 2000-ben, a Magyar Köztársaság montreáli Fõkonzulátusán

Kõrösi Csoma Sándor sírja DardzsilingbenDr. Kubassek János felvétele

Kérjük, támogassa hívásával a Pécsett kezelt rákbeteg gyermekek rehabilitációját.Hívja a 13600-as Adhat vonalat, üsse be a 65-ös kódot, így 250 Ft-tal támogatja a

Tölösi Péter Alapítványt a leukémiás és tumoros megbetegedésû gyermekek gyógyításáért.

Az adománygyûjtés célja: Az onkológiai osztályról kikerült gyermekek és fiatalok még nem tekinthetõek gyógyultnak. Rá-kos megbetegedés esetén 5 év telik el a teljes gyógyulásig. A fiatalok egy része a fenntartó kezelések alatt még nem mehet közösség-be, elszigetelten kénytelen élni.

A kórházból kikerülve elveszítik a biztonságot nyújtó szakemberek körét (orvos, ápoló, gyógytornász, szociális munkás, pszicho-lógus, pedagógus). Továbbra is egészségügyi problémákkal küzdenek a betegség és a kezelések mellékhatásaként. Tanulási, pálya-választási, munkába állási problémáik vannak. A családok jelentõs része szociálisan és financiálisan is perifériára kerül.

A HÍD IRODA modell program segíteni kívánja a kórházból kikerültek társadalmi reintegrációját: a krízishelyzetben lévõkkomplex támogatását, hogy életük folyamán a társadalomnak ne eltartottjai, hanem aktív, produktív tagjai legyenek. A HÍD IRODAaz alapítvány pécsi rehabilitációs központjában, az onkológiai utógondozással egy helyen kerülne kialakításra.

Az Adhat vonal 2013. január 1-jétõl 2013. december 31-ig hívható.Számunk: 13600-65-ös kód

Egyszeri hívással 250 Ft támogatást kap alapítványunk.www.tolosialapitvany.hu

34


Somos Zsuzsanna

Magyar szentek és hõsök a régmúltból

S omos Zsuzsanna történelmi útikönyve a nemzetközileg is is-mert és tisztelt magyar szentekrõl és személyiségekrõl ír,életüket és jelentõségüket történelmi közegbe helyezi, is-

merteti napjainkra gyakorolt hatásukat. Megismerjük Skóciai SzentMargitot, az Árpád-házi királylányt, Árpád-házi Szent Erzsébetet,aki francia nagyanyja révén nagy tiszteletnek örvend Franciaország-ban is, továbbá fókuszba kerül régi történelmünk elfeledett alakja,Magyarországi Klemencia francia királyné, Károly Róbert testvére.Bemutatja Teleki Blanka és Nagy Imre Párizsban fellelhetõ sírját,valamint a Bois de Boulogne egyik parkjában lévõ Antall Józsefemléktáblát. Leírja a Napoleon gyõzelmét hirdetõ Diadalíven a gyõ-ri csatára utaló Raab és a Pécsi Francia emlékmû kapcsolatát, jelen-tõségét. APárizsi Szabadkõmûves Múzeumben rálelt Kossuth Lajospátensére. Taglalja Orbán Balázs találkozását Victor Hugo-val ésennek hatását a nagy székely életmûvére. Elkalauzolja az olvasót II.Rákóczi Ferenc fejedelem szívét rejtõ Yerres-beli kolostor helyszí-nére és a lourdesi emlékhely magyar vonatkozású helyeire. Bemu-tatja Irán legnagyobb lélekszámú nemzetiségét, Bíborban születettKonstantin császár által a magyarokkal azonosnak mondott türkö-ket. Taglalja Kõrösi Csoma Sándor életútját, úti célját, jelentõségét.

A közelebbi múltból napjainkig máig tartó kihatással bíró I. ésII. világháború nevezetes eseményeit, megpróbáltatásait, vesztesé-geit és következményeit, hogy ne feledhessünk!

Az Appendix részben a magyar nyelvvel és népzenével kapcso-latos érdekességeket találhat az olvasó.

Kairosz Kiadó, 2013, 266 oldal. ISBN: 9789636625986

Thomas Mann: A varázshegySzõllõsy Klára fordítása (szemelvények)

– Tous-les-deux – válaszolta. – Mind így hívjuk idefenn, mert ez az egyetlen, amit a szájából hallani. Tudod, mexikói, egy árva szótse tud németül, és franciául is alig, csak egypár morzsát. Öt hete jött a nagyobbik fiához, aki reménytelen eset, valószínûleg nemsoká-ra befejezi... már mindene beteg, az egész szervezete meg van mérgezve, lehet mondani, ez aztán a végén majdnem úgy fest, mint a tí-fusz, mondja Behrens... mindenesetre szörnyû azoknak, akik benne vannak. Két hete aztán feljött a kisebbik fia, mert még egyszer lát-ni akarta a bátyját, egyébként hallatlanul jóképû gyerek õ is, mint a bátyja... mind a kettõ jóképû gyerek, olyan égõ szemû, a nõk majda bõrükbõl bújtak ki értük. No, szóval a kisebbik már odalenn is köhögött egy kicsit, de máskülönben kutya baja sem volt. Alighogyideérkezik, mit gondolsz, mi történik; belázasodik, de veszettül, mindjárt 39,5, érted, ágynak esik, és ha valaha még talpra áll, azt mond-ja Behrens, csak a szerencsecsillagának köszönheti... Mindenesetre legfõbb ideje volt, mondja Behrens, hogy feljött. No és azóta az any-juk úgy járkál, mint az õrült, ha épp nem ül az ágyuknál, és ha az ember megszólítja, mindig csak ezt hajtogatja: ,,Tous les deux!”, mertegyebet nem tud mondani, és pillanatnyilag nincs idefenn senki, aki ért spanyolul.

(...)Az ajtóban kis híján beleütköztek Behrens udvari tanácsosba, aki Krokowski doktor kíséretében éppen beviharzott.– Hoppla, vigyázat, uraim! – mondta Behrens. – Ez bizony könnyen kétoldali tyúkszemroncsolásra vezethetett volna. – Erõs szász

kiejtéssel beszélt, tele szájjal, s mintha megrágná a szavakat. – Ahá, szóval maga az! – szólt Hans Castorphoz, amikor Joachim össze-zárt cipõsarokkal bemutatta. – Örvendek. – Azzal odanyújtotta a fiatalembernek óriási lapátkezét. Nagy darab, csontos férfi volt, jó há-rom fejjel magasabb Krokowskinál, már egészen deres fejû, dudoros tarkójú; nagy, dülledõ, véreres kék szeme könnyben úszott, felve-tett pisze orra alatt kurtára nyírt bajuszkája ferdén állt, mert felsõ ajka egyik oldalán felhúzódott. Amit az orcájáról mondott Joachim,szóról szóra igaznak bizonyult, csakugyan kék volt az arca; feje így színesen ütött el fehér sebészköpenyétõl, a térden alul érõ öves kön-töstõl, mely látni engedte csíkos nadrágját és kissé kopott magas szárú fûzõscipõbe bújtatott óriási lábait. Krokowski doktor is munka-ruhát viselt, de az õ köntöse fekete volt, s a csuklóján gumira húzott, fekete lüszterbõl készült, ingszerû zubbony kiemelte sápadtságát.

Írók, költõk betegségekrõl és orvoslásról

35


Tisztára asszisztáló módon viselkedett, és semmiképpen sem vett részt az üdvözlésben, de ajkának kritikus fodrozódása elárulta, hogy aláren-delt helyzetét különösnek érzi.

– Unokafivérek? – kérdezte az udvari tanácsos, és keze ide-oda járt a két fiatalember között, véraláfutásos kék szeme pedig alulról felfelészegezõdött rájuk. – No és õ is fel akar esküdni a bornyúra? – fordult Joachimhoz, fejével Castorp felé bökve. – Isten õrizz... ugye? Mindjárt lát-tam magán – és most már egyenesen Hans Castorphoz intézte szavait –, hogy van magában valami civil, valami komfortábilis, nem olyan fegy-vercsörtetõ, mint ez a szakaszvezér itten. Magából jobb páciens válnék, fogadni mernék. Mindjárt meglátom én azt mindenkin, hogy használ-ható páciens válik-e belõle, mert ahhoz tehetség kell, mint mindenhez, és ennek az Achillesnek itt egy szikra tehetsége sincsen hozzá. Az egze-círozáshoz talán van tehetsége, ahhoz nem értek, de a betegséghez nincs. Akár hiszi, akár nem, állandóan el akar menni! Igen, képzelje csak,folyton-folyvást el akar menni, nyaggat és szekál, alig várja, hogy odalenn nyúzassa magát. Micsoda vakbuzgóság! Egy fél évecskét sem akarnekünk áldozni. Pedig igazán szép itt minálunk... no mondja, Ziemssen, ugye, hogy szép itt! No, a kedves bátyjaura majd jobban értékel min-ket, elszórakozik idefenn. Hölgyekben sincsen hiány... rendkívül bájos hölgyikéink vannak! Némelyik igazán festõi, legalábbis kívülrõl nézve.De hallja, kérem, egy kicsit üdébb arcszínt nem ártana szerezni, másképp megbukik a hölgyeknél! Zöld lehet az élet aranyfája, de arcszínnekazért a zöld mégsem ajánlatos. Persze fenemód anémiás – folytatta, és minden teketória nélkül odalépett Hans Castorphoz, mutató és középsõujjával lehúzta alsó szemhéját. – Természetesen, amint mondtam, fenemód anémiás. Tudja, mit? Nem is volt olyan ostoba dolog, hogy egy kisidõre magára hagyta drágalátos szülõvárosát. Nagyszerû intézmény az a Hamburg, évente bõséges kontingenst szállít nekünk azzal a csurom-víz-meteorológiájával. De ha szabad ez alkalomból egy szerény tanáccsal szolgálnom... teljesen sine pecunia, tetszik tudni... amíg itt van, csi-náljon mindent végig, amit az unokafivére csinál. A maga esetében nem tehet az ember okosabbat, mint hogy egy kis ideig úgy éljen, minthakönnyû tuberculosis pulmonum-a volna, és egy kis fehérjét szedjen fel... Tudniillik ez fura egy história itt minálunk a fehérjeanyagcserével: azáltalános égés fokozódik, de a szervezetben mégis fehérje rakódik le... No és maga, Ziemssen? Szépen aludt? Derék dolog! No hát, akkor indu-lás, gyerünk andalogni! De csak egy félórát, ne tovább! És utána szájba dugni azt a higanyszivart! És mindig szépen felírni az eredményt,Ziemssen! Szolgálatilag! Lelkiismeretesen! Szombaton látni akarom a görbét! És a tisztelt bátyjaura is mindjárt mérõzködjék egy füst alatt. Alázmérés sohasem árt. Jó reggelt, uraim! Jó mulatást! Jó reggelt... jó reggelt... - És Krokowski doktor kíséretében elvitorlázott, karját lóbálva, te-nyerét hátrafelé fordítva, s jobbra-balra kérdezgetve, „szépen” aludtak-e, amire túlnyomóan igenlõ válaszokat kapott.

(...)– Egészségesnek egészséges vagyok, kivéve a vérszegénységemet – felelte Hans Castorp. – Szó, ami szó, eléggé nyersen megmondta, hogy

zöld a képem. De igaznak igaz, magamnak is feltûnt, hogy hozzátok képest zöld vagyok idefenn; odahaza nem is vettem észre. Másrészt per-sze kedves tõle, hogy ellát jó tanácsokkal, teljesen sine pecunia, ahogyan kifejezte. Szívesen rászánom magam, hogy megfogadjam a tanácsa-it, és a te életmódod szerint igazodjam... mi egyebet is tehetnék nálatok idefenn, meg nem is árthat, ha Isten nevében egy kis fehérje rakódik lea szervezetemben, ámbár kissé utálatosan hangzik, azt meg kell adni.

(...)Valamennyien Hans Castorpra néztek, közös orcátlan mosolygással. Egy zöld szvetteres, rosszul fésült, nyurga fiatal lány, kinek bárgyú sze-

me félig lezárult álmosan, közvetlenül Hans Castorp mellett húzott el, karjával majdnem megérintette. És eközben fütyült.. . Nem, hát ez igazánõrjítõ volt! Odafütyült, de nem a szájával, azt nem is csücsörítette, hanem ellenkezõleg, szorosan összezárta ajkait. Belõle fütyült, a lányból, mi-közben ránézett Hans Castorpra, bárgyún és félig lezárt szemmel; rendkívül kellemetlen fütyülés volt, érdes, éles, mégis tompa, elnyújtott s a vé-ge felé ereszkedõ hangú, leginkább azokra a vásári gumimalacokra emlékeztetett, amelyek egyre apadó testtel, panaszos sivítással eresztik ki abeléjük fújt levegõt. Ilyen sípolás tört elõ a leány mellébõl valami megmagyarázhatatlan módon – azután elvonult társaságával.

Hans Castorpnak a földbe gyökerezett a lába, szeme a messzeségbe révedt. Azután gyorsan megfordult, és annyit mindenesetre megértett,hogy ez a fertelem: tréfa volt, elõre megbeszélt ugratás, mert az elvonulók vállán látta, hogy nevetnek; egy duzzadt ajkú, alacsony termetû if-jonc, aki mindkét kezét nadrágzsebébe mélyesztve meglehetõs illetlenül ráncolta fel hátul a kabátját, leplezetlenül vissza is fordult feléje, és ne-vetett... Eközben Joachim is odaért. Üdvözölte a csoportot, szokott lovagi módján félreállt, és cipõje sarkát összezárva meghajolt; azután csatla-kozott unokabátyjához, és szelíden nézett rá.

– Mért vágsz ilyen fancsali képet? – kérdezte.– Fütyül! – válaszolta Hans Castorp. – Fütyült a hasával, ahogy elment mellettem, mivel magyarázod ezt?– Ennyi az egész? – nevetett Joachim megvetõn. – Nem a hasával fütyül, te szamár. Kleefeld kisasszony volt, Hermine Kleefeld. A pneu-

mothoraxával fütyül. (...) A pneumothorax valamennyire sebészeti dolog, amint magad is kitalálhatod, ez egy mûtét, amelyet gyakran végeznekidefenn. Behrensnek óriási gyakorlata van benne... Ha az egyik tüdõ nagyon rossz állapotban van, tudod, a másik azonban egészséges vagy vi-szonylag egészséges, akkor a beteg tüdõ mûködését egy idõre kikapcsolják, nyugalomba helyezik, hogy kíméljék... Vagyis: itt fölvágják az em-bert, valahol itt oldalt, én persze nem tudom pontosan a helyet, de Behrensnek a kisujjában van az egész. És aztán gázt engednek az ember mell-kasába, tudod, nitrogént, és így üzemen kívül helyezik az elsajtosodott tüdõlebenyt. A gáz persze nem tart sokáig, körülbelül kéthetenként megkell újítani... az embert feltöltik, így képzeld el valahogyan. És ha ezt egy esztendeig folytatják, vagy még tovább, akkor a tüdõ a kényszerû pi-henésben meggyógyulhat. Nem mindig, persze, sõt eléggé kockázatos vállalkozás. De állítólag szép ereclményeket érnek el vele. Mindegyik-nek pneumothoraxa van, az egész társaságnak, akit itt láttál. Frau Iltis is velük volt, az a májfoltos, meg Levi kisasszony, az a sovány, emlékszelrá... sokáig feküdt ágyban. Megbarátkoztak egymással, mert az ilyesmi persze összehozza az embereket, és most „Féltüdõ Egyletének nevezikmagukat, ezen a néven ismerik õket itten. De az egylet büszkesége Hermine Kleefeld, mert õ fütyülni is tud a pneumothoraxával, ez egy adott-ság, csak kevesen tudják. Hogy hogyan csinálja, azt nem tudnám neked megmondani, õ maga sem tudja pontosan meghatározni. De ha gyor-san jár, akkor fütyül a mellkasürege, és ezt persze arra használja, hogy megijessze az embereket, különösen az újonnan érkezett betegeket. Azthiszem egyébként, hogy nitrogént pazarol vele, mert hetenként kell tölteni.

Hans Castorp most már nevetett: izgalma Joachim szavainak hatására a vígság irányában dõlt el, jártában eltakarta szemét, elõregörnyedt, svállát halk, szapora kuncogás rázta.

– Hivatalosan bejegyezték az egyesületet ? – kérdezte. Nehezére esett a beszéd; hangja sírósan, majdnem jajveszékelve szólt az elfojtott ne-vetéstõl. – És alapszabályaik is vannak? Milyen kár, hogy te nem vagy tagja az egyletnek, akkor talán engem is befogadnának mint díszvendé-get vagy... poharastársat... Mért nem kéred meg Behrenst, hogy részlegesen helyezzen üzemen kívül? Hátha te is tudnál fütyülni, ha nagyon akar-nád, elvégre ezt is meg lehet tanulni... Jaj, ennél mulatságosabbat még soha életemben nem hallottam! – lihegte levegõ után kapkodva. – Ne ha-

36


ragudj, hogy így beszélek róla, de hiszen õk maguk is túláradón jókedvûek, ezek a pneumatikus barátaid. Ahogy itt jöttek lefelé... És ha meg-gondolom, hogy ez a „Féltüdõ Egylet”!! Rám fütyül: „Tiuuu!” ... A bolondos nõszemély. Hiszen ezek nem férnek a bõrükbe! Miért olyan kicsa-pongók, te, meg tudnád ezt magyarázni?

Joachim egy ideig keresgélte a választ.– Istenem – mondta azután –, olyan szabadok!... Úgy értem, hiszen fiatalok, és az idõ nem játszik szerepet az életükben, és a végén talán

meghalnak. Miért vágjanak komoly képet? Néha azt gondolom, betegség és halál igazából nem is komoly dolog, hanem inkább egyfajta lógás;komolyság voltaképpen csak a lenti életben van. Azt hiszem, idõvel majd te is megérted ezt, ha tovább leszel idefenn.

(...)– Mit is akartam kérdezni... – kezdte. – Egyszóval az az eset a szobámban éppen akkor halt meg, amikor megérkeztem. És egyébként... sok

haláleset fordult már elõ, amióta itt vagy?– Valószínûleg jó néhány – felelte Joachim. – De diszkréten kezelik, érted, az ember semmit sem tud meg róla, vagy legfeljebb csak utóbb,

alkalomadtán, szóval szigorúan titkolják, ha valaki meghal, tekintettel a páciensekre, kivált a hölgyekre, nehogy hisztériába essenek. Észre semveszed, ha meghal melletted valaki. A koporsót is kora reggel hozzák fel, amikor még alszol, és elszállítani is olyankor szokás az illetõt, amikornem vesszük észre, például étkezés idején.

– Hm – mondta Hans Castorp, és tovább rajzolgatott. – Vagyis a színfalak mögött játszódik le az ilyesmi.– Igen, úgy is mondhatjuk. De a minap, megállj, lehet annak vagy nyolc hete...– Akkor nem mondhatod, hogy a minap – jegyezte meg Hans Castorp szárazon, tárgyilagosan.– Hogyan? Hát akkor nem a minap. Milyen aprólékos vagy! Hiszen csak úgy találomra mondtam az idõpontot. Tehát egy idõvel ezelõtt egy-

szer mégis beláttam a színfalak mögé, merõ véletlenbõl, úgy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. Akkor történt, amikor a kis Hujus lány-nak, a katolikus Barbara Hujusnak hozták a viatikumot, tudod, a halotti szentséget, az utolsó kenetet. Még fenn járt, amikor én idejöttem, és né-ha olyan túláradóan jókedvû tudott lenni, tudod, úgy csintalankodott, mint egy süldõ lányka. De aztán rohamosan ment lefelé, már nem kelt fölaz ágyból, három szobányira feküdt tõlem, aztán eljöttek a szülei, no és a végén elhívták a papot. Délután jött, amikor mind lenn teáztunk, egylélek sem járt a folyosón. De képzeld, én elaludtam, a délutáni fekvõkúrán elnyomott az álom, és nem hallottam a gongot; elkéstem egy negyed-órát. Így aztán a döntõ pillanatban nem voltam ott, ahol a többiek, hanem a színfalak mögé kerültem, ahogy kifejezted, és ahogy végigmegyeka folyosón, szembejönnek velem, csipkeingben, és elöl a kereszt, aranykereszt lámpákkal, az egyik vitte elõttük, úgy, mint a janicsárcsörgõt arezesbanda elõtt.

– Ez nem megfelelõ hasonlat – jelentette ki Hans Castorp megrovóan.– Olyannak láttam. Önkéntelenül az jutott eszembe. De hallgasd tovább. Szóval jönnek felém, egy-kettõ, egy-kettõ, gyorslépésben, hárman

voltak, ha jól emlékszem, elöl az, aki a keresztet vitte, aztán a pap, orrán szemüveg, leghátul egy gyerek füstölõvel. A pap a melléhez szorítottaa lefödött oltáriszentséget, és ájtatosan félrehajtotta fejét, mert hát tudod, nekik ez a szentek szentje.

– Éppen azért – mondta Hans Castorp. – Éppen azért csodálkozom, hogy a janicsárcsörgõt emlegeted.– Jó, jó. Ha ott lettél volna, te se tudnád, milyen arcot vágj az egészhez. Olyan volt, hogy álmodni lehetne róla... (...) Félrehúzódtam - foly-

tatta Joachim –, és a falhoz álltam, tiszteletteljes tartással, és egy kissé meghajoltam, amikor odaértek hozzám... épp a Hujus lány szobája elõtttörtént, a huszonnyolcas szám elõtt. Azt hiszem, a papnak jólesett, hogy köszöntem, udvariasan visszaköszönt, és levette a birétumát. De akkormár meg is álltak, a füstölõs ministránsgyerek bekopog, és lenyomja a kilincset, és elõreengedi a fõnökét az ajtón. És most képzeld el, mi tör-tént, képzeld el ijedelmemet, éld bele magad a helyzetembe! Abban a pillanatban, amikor a pap a küszöbre lép, odabenn iszonyú hertyegés kez-dõdik, olyan rikácsolás, amihez foghatót még életedben nem hallottál, három vagy négy szaggatott sikoltás, és aztán elnyújtott ordítás, szünetés tagolás nélkül, nyilván eltátott szájjal, a-ahhh, de tudod, annyi panasz volt benne és rémület és ellenkezés, hogy az leírhatatlan, és volt bennevalami szörnyûséges könyörgés is, és akkor egyszerre tompán, siketen kongott, mintha a föld alól szólna egy mélységes mély pincébõl.

Hans Castorp heves mozdulattal odafordult unokaöccséhez.– A Hujus lány volt az, aki sikoltozott? – kérdezte magánkívül. – És hogyhogy: a pincébõl?– A paplan alá bújt! – magyarázta Joachim. – Képzeld el, hogy mit éreztem! A pap ott állt a küszöbön, és megnyugtató szavakat mormolt,

még most is látom, mindig elõrenyújtotta a nyakát, amikor beszélt, aztán meg visszahúzta. A kereszthordozó meg a ministránsgyerek ott álltakaz ajtóban, nem tudtak se belépni, se visszahúzódni. Én pedig beláttam közöttük a szobába. Éppolyan szoba, mint a tiéd vagy az enyém, az ágyaz ajtótól balra áll a fal mellett, az ágya fejénél többen álltak, a hozzátartozói persze, a szülei, és õk is csitították, beszéltek az ágynak, de nemlátszott benne egyéb, csak egy alaktalan tömeg, ami könyörgött, tiltakozott és rúgkapált.

– Azt mondod, rúgkapált?– Inaszakadtáig! De hiába, nem használt, fel kellett vennie az utolsó kenetet. A pap odalépett hozzá, a két kísérõje is belépett, az ajtót be-

csukták. De még elõbb láttam: a Hujus lány feje egy pillanatra elõbukkan a paplan alól, világosszõke haja ziláltan hull az arcába, és tágra nyíltszemmel mered a papra, tudod, egészen sápadt, színtelen volt a szeme... és aztán nagy sikoltozva, jajgatva megint a paplan alá bújik.

– És ezt csak most mondod el? – szólt Hans Castorp némi hallgatás után. – Nem értem, miért nem említetted már tegnap este! De hát, édesIstenem, mégis rengeteg életerõ lehetett még benne, ha ennyire védekezett. Hisz ahhoz erõ kell. Nem lenne szabad papért küldeni, amíg a be-teg egészen el nem gyengül.

– Elgyengült õ már... – válaszolta Joachim. – Ó, temérdek mesélnivaló lenne még... nem könnyû kiválogatni, hogy hol is kezdje az ember.Ó, gyengének elég gyenge volt a kis Hujus lány, csak az ijedség öntött bele annyi erõt. Mert hát iszonyúan megijedt, amikor észrevette, hogymeg kell halnia. Fiatal lánynál megbocsátható az efféle. De néha férfiak is viselkednek olyasformán, és ez persze megbocsáthatatlan nyimnyám-ság. Behrens egyébként tud velük bánni, megfelelõ hangot használ velük ilyen esetekben.

– Milyen hangot? – kérdezte Hans Castorp, szemöldökét összevonva.– Azt mondja nekik: „Ne csináljon ilyen cirkuszt!” – válaszolta Joachim. – Legalábbis a minap azt mondta az egyiknek... a fõápolónõtõl tud-

juk, aki jelen volt, és segített lefogni a haldoklót. Tudod, az is a végén szörnyû jelenetet rendezett, és a világért sem akart meghalni. És akkorBehrens ráripakodott: „Ne csináljon, kérem, ilyen cirkuszt!” – mondta neki, és a beteg elcsöndesedett, és aztán már egész nyugodtan halt meg...

Hans Castorp tenyerével a combjára csapott, hátát a pad támlájának vetette, és felnézett az égre.– No hát, tudod, ez mégis egy kicsit sok! – kiáltott fel. – Ráripakodik, és azt mondja neki: „Ne csináljon ilyen cirkuszt!” Egy haldoklónak!

37


Ez igazán több a soknál! Egy haldokló bizonyos tekintetben tiszteletre méltó. Mégse lehet csak úgy... oda se neki!... A haldokló bizonyos fokigszent, legalábbis az én véleményem szerint.

– Nem tagadom – mondta rá Joachim. – De ha mégis nyimnyámul viselkedik... – Nem, nem! – tiltakozott Hans Castorp olyan nagy hévvel, mely sehogy sem állt arányban Joachim ellenállásával. – Nem tágítok attól a né-

zetemtõl, hogy a haldokló magasabb rendû, mint egy olyan akárki senkiházi, aki jön-megy és röhög, és pénzt keres, és tömi a hasát! Ezt nem le-het úgy... – és a hangja gyanúsan elcsuklott. – Nem lehet csak úgy elintézni...

(...)

Balról az úton idegen közeledett, egy törékeny úr, kackiásan pödrött fekete bajsza volt és világos-kockás pantallója. Odaérkezvén, üdvözöltékegymást Joachimmal; az idegen köszöntése precízen és dallamosan csengett, majd lábát keresztbe téve, botjára támaszkodva, kecses testtartás-sal megállt elõttük.

SATANA

Korát nehéz lett volna megbecsülni, harminc és negyven közt lehetett, mert ha megjelenése egészben véve fiatalos volt is, haja a halántékánmár erõsen deresedett, feljebb pedig észrevehetõen megritkult, s a gyér maradékba kopasz sarok öblösödött fel, homlokát magasítva. Öltözéke,világossárgával kockázott bõ nadrág és darócszerû anyagból készült, kétsoros gombolású, feltûnõen széles hajtókás hosszú kabát, korántsem lé-pett fel az elegancia igényével: kereken kihajlított keménygallérjának széle kirojtosodott a sok mosásban, fekete nyakkendõje kopott volt, és ké-zelõt nyilvánvalóan nem viselt, ezt Hans Castorp mindjárt észrevette a kabátja ujján, ahogy petyhüdten lötyögött csuklója körül. Mindamelletttisztán látta, hogy úriemberrel áll szemben, az idegen kifinomult arckifejezése, kellemes tartása minden kétséget eloszlatott eziránt. Kopottság-nak és kellemnek ez a keveréke, hozzá a fekete szemek és a lágyan kacskaringózó bajusz – mindez nyomban bizonyos külországbeli zenészek-re emlékeztette Hans Castorpot, akik karácsony tájt otthon az udvarban muzsikáltak, (...) s így cseppet sem lepõdött meg a néven, amely meg-ütötte fülét, mikor Joachim felállt a padról, és kissé elfogódottan bemutatta õket egymásnak:

– Unokabátyám, Castorp ... Settembrini úr.(...) Udvariasan kérte mindkettõjüket, ne zavartassák magukat kényelmükben, visszatessékelte õket ülõhelyükre, õ maga pedig kecses test-

tartásával állva maradt elõttük. Ahogy ott állt, és a két fiatalembert, de kivált Hans Castorpot, szemlélte, elmosolyodott, és szája egyik sarkánakez a finom, kissé gúnyos elmélyülése, fodrozódása a tömött bajusz felfelé ívelõ szép kunkorodása alatt, sajátosan hatott az emberre: mintegy szel-lemi tisztaságra és éberségre ösztökélte, s a nevetéstõl ittas Hans Castorpot is abban a pillanatban úgy kijózanította, hogy elröstellte magát.

Tudományos szimpózium

2013. július 12.

Tisztelt Kollégák!

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farma-kológiai Intézete a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostu-dományi Kar Farmakológiai Intézetével közösen tudományosszimpóziumot szervez 2013. július 12-én délelõtt 11 órától aSzentágothai Kutató Központ B001-es termében.Program:11.00 Pintér Erika: Köszöntõ. A PTE ÁOK Farmakológiai és

Farmakoterápiai Intézet kutatási profiljainak bemutatása.11.20 Szõke Éva: Receptorkötõdési és receptoraktivációs vizs-

gálatok trigeminális érzõidegsejteken és receptortexpresszáló sejtvonalakon

11.40 Németi Balázs: Az ATP-szintáz és az arzenát redukciója12.00 Baczkó István: A rövid távú QT variabilitás lehetséges

szerepe a súlyos kamrai ritmuszavarok elõrejelzésében.12.20 Corici Claudia: Az eddigieknél biztonságosabb, új antiar-

itmiás gyógyszermechanizmusok kutatása.Témavezetõk:Dr. Jost Norbert és Prof. Dr. Varró András

12.40 Morvay Nikolett: Endocannabinoidok lehetséges szerepea telítetlen zsírsav-dús diéta kardioprotektív hatásában.Témavezetõ: Prof. Dr. Leprán István

Részvételi szándékát kérjük jelezze a címen!Minden érdeklõdõ kollégát szeretettel várunk!

Prof. Pintér Erika Dr. Kemény Ágnes

Tisztelet az elõdöknekA Gyermekklinika „elhasznált” és hiányos technikai felszereltségû tanterme egy éve felújításra került (a tanterem elektromosan vezérelt sötétítése,hangosítás, mellékhelyiségek teljes cseréje, stb.).Két hónapja a tanterem jól látható falára a klinika korábbi intézetvezetõ professzorait bemutató, 72x54 cm-es tablók kerültek. Ezeken az ízléses tab-lókon az intézetvezetõ professzorok fényképei mellett szakmai munkásságukat bemutató magyar és angol nyelû ismertetés olvasható. Az eddigi hétintézetvezetõ gyermekgyógyász professzor között olyan ismert nevek találhatók, mint Heim Pál, Kerpel-Frónius Ödön vagy Méhes Károly. Tablótkapott a Gyermekklinika igen ismert gyermeksebésze, Pilaszanovich Imre és gyermek fül-orr-gégésze, Kollár Dezsõ is.

Dr. Pintér András

Fotó: Russayné Szabolcsik Ildikó

A tablók közlésének a végére értünk. A korábban megjelenteket lásd: Orvoskari Hírmondó 2013. április, 41. oldaltól, és Orvoskari Hírmondó

május, 35. oldaltól – a szerk.

38


39


40


41


Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

Gasztroenterológiai munkacsoport.�� A Magyar Gasztroenterológiai Társa-ság 55. Nagygyûlésén (május 31–június 4.)Tihanyban a „Pro Optimo Merito inGastroenterológia” emlékérmet vehette átHunyady Béla professzor. Üléselnöki fel-adatot látott el Hunyady Béla, Pakodi Fe-renc, Pár Alajos, Solt Jenõ és Vincze Áron.Elõadással szerepelt: Bajor J. és mtsai:HLADQ homozygotaság és a klinikai képkapcsolata lisztérzékenyekben), HunyadyBéla (On-treatment and projectedsustained virological responses withboceprevir-based triple therapy in previoustreatment failure HCV patients withadvanced fibrosis or cirrhosis), Illés A. etal: Progression of diffuse esophagealspasm to achalasia, Langhammer Szilvia ésm.: Endoscopos mucosectomia), Pár Gab-riella és mtsai: Liver stiffness measure-ment selects patients with liver diseases atrisk of bearing large esophageal varices),Sarlós Patricia et al: Role of colonoscopicdecompression in the treatment of toxicmegacolon secondary to Clostridium diffi-cile colitis) és Vincze Áron (A vasanyag-cserével kapcsolatos újabb felismerések amáj és a pancreas vonatkozásában. A Magyar Belgyógyász Társaság Dunán-túli Szekciójának 57. Vándorgyûlésén(jún. 6-8.) Pécsett a Társaság kitüntetésétkapta Hunyady Béla professzor. Üléselnö-ki feladatot látott el a gasztroenterológusokközül Hunyady Béla és Pár Alajos, elõ-adást tartott Hunyady Béla (Nehézségek aC vírus hepatitis kezelése kapcsán), PárAlajos (Farmakogenetika krónikus C hepa-titisben, valamint A máj tranziens elasz-tográfia alkalmazása nyelõcsõ varicositáselõrejelzésében krónikus májbetegségek-ben), és Vincze Áron (Új nem endoszkóposdiagnosztikai lehetõségek).

Haematológiai Munkacsoport.�� 2013. május 23-25. között Debrecenbenrendezték meg a Magyar Hematológiai ésTranszfuziológiai Társaság XXIV. kong-resszusát. Klinikánkról az alábbi munkák-kal szerepeltünk: Losonczy H., Kovács G.:A CLL naprakész kezelési lehetõségei (re-ferátum); Szomor Á. és mtsai: Autológhaemopoetikus õssejt-transzplantáción át-esett lymphomás betegeink kondicionálókezeléseivel szerzett tapasztalataink (elõ-adás); Pammer J. és mtsai: Profilaktikusposaconasol alkalmazása autológ haemo-

poeticus õssejt-transzplantáció során peri-fériás T-sejtes lymphomában (elõadás);Emmert Vanessza és mtsai: Sikeres autológperifériás vérõssejt-átültetés többszörösgranulocytás sarcomában (esetismertetés,poszter). A konferencián dr. LosonczyHajna és dr. Szomor Árpád üléselnöki teen-dõket láttak el. �� A Magyar Hematológiai és Transzfuzi-ológiai Társaság tisztújító közgyûlésén atársaság titkárává választották dr. SzomorÁrpádot.

Kardiológiai munkacsoport.�� 2013. május 24-25-én Zamárdiban ren-dezték a Magyar Kardiológusok Társaságaés a Bayer Hungária Kft. „Szív-ér-vér-vérrög – Új horizontok a karidológiában”címû közös szimpóziumát, amelyen klini-kánkról meghívott elõadóként Habon Ta-más és Késmárky Gábor vett részt. HabonTamás „AROCKETAF vizsgálat az alcso-portelemzések tükrében” címmel tartottelõadást, és az „Új orális antikoagulánsok aPF kezelésében – Mikor? Kinek? Mit?” cí-mû kerekasztal beszélgetés moderátoravolt; Késmárky Gábor „Perifériás érbete-gek ellátása – különös tekintettel a kritikusvégtag ischaemiára” címmel tartott elõ-adást.�� 2013. június 13-15. között rendeztékmeg a Magyar Sebész Társaság KísérletesSebészeti Szekció XXIV. KongresszusátDebrecenben, ahol klinikánkról KésmárkyGábor felkért elõadóként és a MagyarHaemorheologiai Társaság szimpóziumá-nak egyik üléselnökeként, Sándor Barbaraelõadóként vett részt: Késmárky Gábor ésmtsai.: „Haemorheologiai vizsgálatok je-lentõsége a klinikumban és az alapku-tatásban”, Sándor Barbara és mtsai.: „Ve-setranszplantált páciensek rezisztenciájaacetilszalicilsav kezelésre: összehasonlítása rezisztencia populáció adataival”. Ameg-nyitó ünnepségen mások mellett KésmárkyGábor, a Magyar Haemorheologiai Társa-ság elnökeként köszöntötte a kongresszusrésztvevõit, és a társaság elismerõ okleve-lét adta át Mikó Irén professzor asszony-nak, a debreceni Sebészeti Mûtéttani Tan-szék vezetõjének a haemorheologiai kuta-tások területén elért eredmén yei és szerve-zõ munkája elismeréseként.

AII. sz. Belgyógyászati Klinika ésNephrológiai Centrumból

�� 2013. május 27-én dr. Halmai Richárd

sikeresen megvédte „Role of cigarettesmoke in chronic kidney disease” címûPhD tézisét. 2013. május 28-án nyílt megklinikánkon a Diabeteses NeuropathiaEgyetemi Centrum, melynek megnyitójá-ról részletes beszámolót olvashatnak.2013. május 29–június 1. között kerültmegrendezésre a XVIII. DebreceniNephrológiai Napok, melyen klinikánkdolgozói felkért elõadásokkal szerepeltek.Wittmann István „A neuropathia kezelésé-nek holisztikus szemlélete krónikus vese-betegségekben”, „Antidiabetikus kezelésidült vesebetegségben” valamint „Vese- éskardiovaszkuláris védelem diabetes melli-tusban” címû elõadásokat tartott. Nagy Ju-dit „Glomerulonephritisek kezelése, aKDIGO ajánlása” címmel tartott elõadást.További elõadások: Csiky Botond: „Volu-mentöbblet szerepe a refrakter hyper-toniában”; Degrell P., T. Kovács K.: „Is-mert lupusos nõbeteg vesefunkciórom-lással (klinikopatho-lógia)”; Molnár Ger-gõ Attila „Uraemiás neuropathia és az ideg-bántalom jellegzetességei krónikus vese-betegségekben”. Wittmann István „Selyeés a calciphylaxis nyomában: súlyos szö-võdmény-e a krónikus vesebetegségekhezcsatlakozó neuro-pathia?” valamint a„Nemzeti veseprogram: a dialíziskezeléselmúlt 20 éve Magyarországon” címûszekciók üléselnöke volt, dr. Nagy Juditpe-dig a „Nephrológia 2012: új tények, ajánlá-sok, érdekességek” címû szekcióban elnö-költ. �� Június 6-8. között klinikánk szervezésé-ben került megrendezésre A Magyar Bel-gyógyász Társaság Dunántúli Szekciójá-nak LVII. Vándorgyûlése és a PTE Klini-kai Orvostudományok Doktori Iskola Há-mori Artur Belgyógyászati Napok VI., me-lyen klinikánk számos dolgozója elõadás-sal szerepelt. Dr. Wittmann István a„Rezveratrol és antioxidáns vitaminok sze-repe a belgyógyászati gyakorlatban” címûszekció üléselnöke volt, valamint az „Új-donságok a nefrológiában„ címû szekcióüléselnöke dr. Nagy Judit volt, dr. KovácsTibor pedig a Fiatalok fóruma címû szekci-óban elnökölt. Elõadások: Wittmann I.:„Rezveratrol szerepe a belgyógyászatban”;Kovács T.: „eGFR jelentõsége”; Nagy J.:„A D-vitamin-hiány jelentõsége, gyakori-sága és protektív hatásai krónikus vese-betegekben”; Nagy Zs.: „Fiatal nõk pajzs-mirigy-betegségeinek kezelése – mi válto-zott az elmúlt években?”; Halmai R.: „Ult-rahangvezérelt perifériás kanül behelyezés

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK, INFORMÁCIÓK

42


technikája és jelentõsége a belgyó-gyászatban”; Molnár G. A.: „Terhelésre fo-kozódó glomeruláris típusú haematuria,mint a glomeruláris bazálmembrán beteg-ség jele?”, Ungvári Z.: „Cushing-szin-dróma invazív hypophysisadenoma követ-kezményeként”.

ABiofizikai Intézetbõl

�� Dr. Orbán József egyetemi adjunktuselnyerte a Közigazgatási és IgazságügyiHivatal által, a TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Programkeretében meghirdetett Magyary ZoltánPosztdoktori Ösztöndíjat. „A MagyaryZoltán Posztdoktori Ösztöndíj célja a fia-tal, tehetséges oktató-kutatók, mûvészekanyagi és szakmai támogatása, a kiemelke-dõ kutatási, fejlesztési teljesítmény ösztön-zése és elismerése, valamint a tudományosutánpótlás képzésének és biztosításánakelõsegítése”.�� Dr. Lukács András egyetemi adjunktus,Raics Katalin és Futó Kinga PhD-hall-gatók Campus Hungary által kiírt rövidtá-vú utazási pályázata kedvezõ elbírálásbanrészesült.�� Június13-14. között intézetünkbenmegrendezésre került a „Gyorskinetikaimódszerek” címû PhD kurzus. A kurzussorán a résztvevõk többek közt bepillantástnyerhettek a femtobiológia rejtelmeibe,megismerkedhettek a gyorskinetikai mód-szerekkel, valamint az intézetünkben ren-delkezésre álló stopped flow készülékhasználatával is hallgatói gyakorlatok ke-retei között. A kurzus szervezését és lebo-nyolítását dr. Kengyel András és dr. OrbánJózsef valósították meg.�� Dr. Lukács András, egyetemi adjunktusBolyai János Kutatási Ösztöndíjat nyert.

�� Dr. Kutas Lászlónak, a Biofizikai Inté-zet korábbi munkatársának, a Magyar Bio-fizikai Társaság (MBFT) május 14-i kül-dött közgyûlésén a Társaság elnöksége, ,,aTársaságban kifejtett aktivitásáért” egydíszoklevél kíséretében az MBFT érmétadományozta.

Az Élettani Intézetbõl

�� Dr. Karádi Zoltán alelnök és dr. PintérErika ifjúsági titkár részvételével az ÉlettaniIntézet adott otthont a Magyar Élettani Tár-saság videokonferencia formában megtartottelnökségi ülésének 2013. május 28-án.�� Az Élettani Intézet munkatársai nagyszámban vettek részt a 2013. június 5-8.között Budapesten megrendezett A Ma-gyar Élettani, Farmakológiai és Mikro-

cirkulációs Társaságok 2013. évi közösTudományos Kongresszusán a következõposzter bemutatásokkal: Kovács A., LászlóK., Zagoracz O., Bencze N. et al.: Intra-amygdaloid microinjection of RFRP-1influences passive avoidance learning;Gálosi R., Szalay Cs. et al.: Examination ofMnCl2 toxicity to develop a useful methodfor activity-induced MEMRI in 3T clinicalscanner; Zagoracz O., Kovács A., LászlóK., Lénárd L.: Effects of direct QRFP-26administration into hypothalamic andamygdaloid areas on food intake in rats;Nagy B., Szabó I., Csetényi B. et al.: Kórosglukóz tolerancia a mediodorzális prefron-tális kéreg streptozotocin mikroinjekciójátkövetõen patkányban; Csetényi B., Hor-may E., Nagy B. et al.:Acinguláris kéregbeadott IL-1β mikroinjekció homeosztatikushatásai patkányban; Hormay E., CsetényiB., Szabó I. et al.: A glukóz-monitorozóidegsejtek katekolamin érzékenysége ésintraorális íz-ingerlésre adott válaszai pat-kány cinguláris kérgében; Szabó I., NagyB., Csetényi B. et al.: Medialis és lateralisorbitofrontalis kérgi idegsejtek komplexfunkcionális sajátosságai. Kóbor Péterkollégánk pedig az Ifjúsági Szekció kereté-ben szóbeli prezentációban mutatta beeredményeit: Kóbor P., Petykó Z., BuzásP.: Tem-poral frequency tuning of blue-ON cells in the lateral geniculate nucleus ofthe cat.

AFarmakognóziai Tanszékrõl

�� Tanszékünk munkatársai részt vettek a2013. május 11-én az MGYT által szerve-zett mecseki farmakobotanikai túrán, ame-lyet dr. Dános Béla és dr. László-BencsikÁbel vezetett. A túráról részletes tudósításlapszámunkban olvasható.�� Dr. Papp Nóra adjunktus 2013. május17-18-án részt vett Nagyváradon a „VII.Zilele Farmaceutice Oradeane„ elnevezésûkonferencián a következõ elõadásokkal: N.Papp, K. Birkás-Frendl: Tinctures andsyrups in the Transylvanian ethnomedi-cine; Mircea Sándor és mtsai: Diagnosticsi tratament in patologia venoasa periferica– Glenmark Pharmaceuticals; É. Bagosi ésmtsai: Nóra Papp, Tibor Németh: Deter-minarea acidului cafeic din Coffeaeperi-carpium prin metoda HPLC.�� Az Európai Növénytudományi Szerve-zet (European Plant Science Organisation– EPSO ) szervezésében idén május 18-ánkerült megrendezésre a Növények Világ-napja, amelynek keretében a látogatókmegtekinthették tanszékünk MeliusGyógynövénykertjét, valamint kézmûves

foglalkozásokon vehettek részt.�� Dr. Molnár Péter egyetemi tanár 2013.május 24-én opponensi feladatokat látott elTrondheimben az ottani egyetemen(NTNU – Norvegian University of Scienceand Technology, Department of Chem-istry) Syed Majid Bukhari pakisztáni szár-mazású doktorandusz „Isolation and Struc-ture elucidation of anti-inflammatorycompounds from Sclerochloa dura„ címûdoktori (PhD) értekezésének védésén.�� Dr. Farkas Ágnes, a Faust Miklós Ala-pítvány volt ösztöndíjasa elõadást tartott„Kereslet és kínálat: az annónacserje(Asimina triloba, Annonaceae) virágbioló-giája és lehetséges megporzói” címmel aCornell Egyetemen (USA) folytatott kuta-tásairól – a Faust Miklós Szellemi Hagya-ték Továbbélése tudományos emlékünnep-ségen, amelyet a Budapesti CorvinusEgyetem Kertészettudományi Karán ren-deztek meg 2013. június 3-án.�� 2013. június 13-án interjú készült dr.Papp Nórával dr. Babulka Péter és munka-társa erdélyi népgyógyászattal foglalkozófilmjéhez. A filmet várhatóan november-ben mutatják be a Duna Televízióban.�� 2013. június 14-én dr. Papp Nóra ad-junktus elõadást tartott Budapesten az Oá-zis Kertészetben „Fitoterápiai alapis-meretek” címmel.

AFül-, Orr-, Gégészeti ésFej-, Nyaksebészeti Klinikáról

�� Dr. Révész Péter „Necrosis of the longprocess of the incus following stapessurgery – new anatomical observations”címmel elõadást tartott a „10th AnnualMiddle East Update in OtolaryngologyConference & Exhibition” 2013. április20-23-ig tartó rendezvényén Dubaiban. Azelõadásával III. helyezést ért el. �� Dr. Gerlinger Imre 2013. április 28-31.között részt vett a Nizzában megrendezett„2. Európai Fül-orr-gégészeti Konföderá-ció” konferenciáján, ahol üléselnöki teen-dõt látott el. Ugyanitt újabb két esztendõreaz Európai Fülészeti Akadémia Közép- ésKelet Európai titkárának választották.�� Dr. Gerlinger Imre 2013. május 8-11.között meghívott kerekasztal részvevõkéntrészt vett a 84. Német Nemzeti Fül-orr-gé-gészeti Konferencián Nürnbergben. Akerekasztal címe „Modern stapes surgery”volt.�� Dr. Gerlinger Imre 2013. június 1-5. kö-zött részt vett Szöulban a XX. Fül-orr-gé-gészeti Világkongresszuson, ahol azorrpolypozis kerekasztalban üléselnöki te-endõt látott el. Ugyanezen a konferencián

43


felkért elõadást tartott „Rádiofrekvenciásmûtéti megoldások a fül-orr-gégészetben”címmel.�� Dr. Németh Adrienn és Kellényi György2013. május 23-26. között Isztambulbanképviselte klinikánkat az Európai Gyer-mek Cochleáris Implantációs Kongresszu-son. Két nagy újdonsággal találkoztak: avilágon elsõként a MEDEL cég mutatta beaz egy egységbõl álló cochleáris implan-tátum beszédprocesszorát, a Rondo-t. Amásik újdonság a Cochlear cég Nucleus 6beszédprocesszora, mely az elõzõekhezképest sok funkcióval bõvült. Sok értékeselõadás hangzott el a középfül és a csontve-zetéses implantátumokról is.

AGyermekgyógyászati Klinikáról

�� Dr. Decsi Tamás egyetemi tanár,Marosvölgyi Tamás tudományos munka-társ, dr. Szabó Éva rezidens, dr. LohnerSzimonetta PhD-hallgató és Mihályi Krisz-tina TDK-hallgató képviselték a klinikát a46th Annual Meeting of the EuropeanSociety for Paediatric Gastroenterology,Hepatology and Nutrition kongresszuson,Londonban, 2013. május 8-11-én. A mun-kacsoport 3 posztert jelentett be a kong-resszusra, melyek közül Mihályi KrisztinaTDK-hallgató munkáját a „Poster ofDistinction” kategóriába sorolta és elõ-adásként fogadta el a rendezõbizottság.Elõadás: Mihályi K. és mtsai: Changes offatty acid composition of breast milkduring the first six months of lactation.Poszterek: Marosvölgyi T. és mtsai: Highern-6 polyunsaturated fatty acid values inchildren with inflammatory bowel disease;Lohner S. és mtsai: Is gender a relevantfactor modifying the polyunsaturated fattyacid composition of serum and erythrocytemembrane lipids in all age groups? Akong-resszuson dr. Decsi Tamás üléselnöki fel-adatokat látott el a „Nutrition” poszter-szekcióban, valamint az „Obesity Treta-ment in Children and Adolescents” szim-póziumon.�� Dr. Decsi Tamás egyetemi tanár résztvett a Committee on Nutrition of the Euro-pean Society for Paediatric Gastroen-terology, Hepatology and Nutrition szerve-zet (ESPGHAN CoN) soros ülésén Lon-donban, 2013. május 9-én.�� Dr. Decsi Tamás egyetemi tanár „Im-portance of LCPs and Prebiotics for thedevelopment of Immunity and Brain inToddlers” címû referátum tartásával vettrészt a „Middle East Pediatric NutritionUpdates 1” továbbképzõ tanfolyamon, Bu-dapesten 2013. május 17-18-án. �� Dr. Molnár Dénes egyetemi tanár 2013.

május 12-15. között megrendezett európaielhízástudományi kongresszuson vett résztLiverpoolban. Az európai együttmûködõelhízás központok megbeszélésén, vala-mint szerkesztõbizottsági üléseken vettrészt. Ezen a konferencián Kovács Éva„Metabolically healthy obese phenotype:can the concept be verified in child popula-tion of the IDEFICS study?” címmel posz-tert mutatott be. Az abstract a szervezõEASO (The European Association for theStudy of Obesity) által szerkesztett ObesityFacts.The European Journal of Obesity c.folyóiratban jelent meg. �� Dr. Molnár Dénes egyetemi tanár Glas-gowban 2013. június 5-8. között az Euró-pai Gyermekorvos Társaság és az AngolKirályi Gyermekorvos Társaság által kö-zösen rendezett 6th Eropediatrics kong-resszuson vett részt, ahol szekció elnökifeladatokat látott el, felkért elõadást tartott„Epidemiologic factors: Conclusions ofthe HELENA study of obesity in adoles-cence” címmel, valamint képviselte a Ma-gyar Gyermekorvosok Társaságát a köz-gyûlésen.�� A Fiatal Gyermekgyógyászok XII.Konferenciáján (2013. május 24-26.Alsópáhok) klinikánk munkatársai az aláb-bi elõadásokkal és poszter bemutatásávalvettek részt. Elõadások: Major Judit:„Szokványos pleuropneumonia, vagymégsem?”; Józsa Gergõ: „Krónikus obsti-patio hátterében álló sebészeti kórkép diag-nózisa és kezelése osztályunkon”; KovácsOrsolya: „Amikor a Salmonella-enteritisnem gyógyul…”Poszter: Sólyom Alexander: „Mikor merülfel periodikus láz szindróma? Találkoztálmár PFAPA-val?”. Üléselnöki tisztségettöltöttek be: dr. Molnár Dénes, dr. NyulZoltán, dr. Mosdósi Bernadett, dr. TárnokAndrás, dr. Török Katalin, dr. Erhardt Éva.Részt vettek még: dr. Péterfia Csaba, dr.Aradi Pálma. A rendezvény legjobb elõ-adója 3. díjat dr. Major Judit kapta.�� AGyermekgyógyászati Klinika Táplál-kozástudományi Munkacsoport képvisele-tében Felsõ Regina gyógytornász és dr.Nagy Péter PhD-hallgató részt vett az„International Society of BehaviouralNutrition and Physical Activity”(ISBNPA) éves konferenciáján Ghentben2013. május 22-25 között. Atáplálkozástu-dománnyal és fizikai aktivitással foglalko-zó konferencián poszter elõadást tartottak„Phy-sical activity and insulin resistance inobese Hungarian children” és „Associationbet-ween the parental estimation andmeasured physical activity in childrenfrom the IDEFICS study” címmel.�� A Sebészeti osztály munkatársai 14th

Congress of the European PaeditriaSurgeons’Association vettek részt az aláb-bi elõadásokkal: D. Kardoset al: „Changesin bone metabolism after dirrerent types ofurinary bladder augmentation pertormed inchildhood and adolescence”; C. Castellaniet al: „Electron microscopic studies onovene esophageal muscle after stretchtests: implication in long-gap esophagealatresia repair and tissue engineering”.Résztvevõk: Vajda Péter, Pintér András.2013. június 5-8. Lipcse.�� A Magyar Gyermekorvosok Társasága2013. évi Nagygyûlésén (június 6-8. Deb-recen) a Klinika munkatársai az alábbi elõ-adásokkal vettek részt: Hollódy Katalin:„Irányelvek az epilepszia ellátásban újszü-lött és csecsemõkorban”; Kövesi Tamás:„Fájdalommentes beavatkozás gyerme-keknél? – Igen, hogyan?”; Kozári Adri-enne: „A serdülés endokrin zavarainak el-látása: korai serdülés”; Masszi György, Vil-mányi Csaba: „Magzati kardiológia elér-hetõsége Magyarországon”; Baracsi Máriaés mtsai: „A magyarországi Non-Hodgkinlymphoma tartós túlélõ gyermekek késõimellékhatásai”; Nyul Zoltán: „Autoimmunhepatitis”. Üléselnöki feladatot dr. HollódyKatalin látott el.�� A Magyar Klinikai NeurofiziológiaiTársaság 2013. június 6-8. között tartottakongresszusát Debrecenben. Lábadi Ár-pádné, a Gyermekklinika EEG laboratóri-umának asszisztense elõadást tartott „Acsecsemõ- és gyermek videó-EEG készítésrejtelmei asszisztensi szemmel” címmel.

Az Igazságügyi Orvostani Intézetbõl

�� Dr. Heckmann Veronika iagzságügyiorvosszakértõ lett. �� Rácz Evelin „Egy különleges vízbeful-ladásos eset diagnózisának igazolása PCRalapú módszerrel” és Poór Viktor Soma„RNS degradáció vizsgálata fog pulpában”címmel mutatott be posztert a 43. Memb-rán-transzport konferencián, Sümegen.

Kórházhigiénés Szolgálat

�� Dr. Rauth Erika elõadást tartott a Ma-gyar Gyermekorvosok Társasága 2013.évi Nagygyûlésén (június 6-8., Debrecen)„Nozokomiális infekciók elõfordulása ko-raszülött intenzív osztályon„ címmel.

ALaboratóriumi Medicina Intézetbõl

�� A Laboratóriumi Medicina Intézet ötmunkatársa vett részt a 20th IFCC-EFLMEuropean Congress of Clinical Chemistryand Laboratory Medicine, EURO-

44


MEDLAB Kongresszusán, amely 2013május 19-23. között került megrendezésreMilánóban. Dr. Kovács L. Gábor, dr. Kõsze-gi Tamás, dr. Liszt Ferenc és dr. LudányAndrea összesen három poszter prezentáci-óval is szerepeltek e rangos, nemzetközi fó-rumon: „Serum actin/gelsolin ratio: A newbiomarker in sepsis?” (T. Kõszegi et al.);„Urinary orosomucoid in sepsis” (A.Ludány et al.); „A new possible mechanismof flavonoid-drug interaction: Flavonoidsare able to displace warfarin from humanserum albumin” (M. Poór et al).

AMagatartástudományi Intézetbõl

�� A Magyar Pszichológiai Társaság XXII.Országos Tudományos Nagygyûlése Buda-pesten került megrendezésre, 2013. június5-7. között. AGumikéz Illúzió címû szimpó-zium keretében 3 elõadás hangzott el, me-lyek témaköre a testkép, testséma, kognitívés neurális hálózatainak feltérképezésévelfoglalkozott: Kállai János és mtsai: A Gu-mikéz Illúzió: teória és eljárási mód; Szolc-sányi Tibor és mtsai: A gumikéz illuzió ha-tása a fájdalom-észlelésre ; Darnai Gergelyés mtsai: A gumikéz illúzió indukciója so-rán aktív ideghálózatok: fMRI vizsgálat. Arendezvényen bemutatásra került még GácsBoróka; Csathó Árpád: Az auditoros és vi-zuális idõészlelés interakciója c. posztere is.

Az Orvosi Genetikai Intézetbõl

�� Az Európai Humángenetikai Társaság2013. június 8-11. között Párizsban rende-zett konferenciáján a következõ poszterekkerültek bemutatásra: Komlósi Katalin:Novel phenotypic variant of MYH7 muta-tion associated with dominant distalmyopathy in a Roma family; Szalai Renáta:Polymorphisms of CYP2B6 and CYP2D6genes associated with drug metabolism inRoma population samples; dr. BerenténéBene Judit: Distribution of eight SNPs oflipid level modifier genes in healthy Romaand Hungarian population samples; DugaBalázs: Marked differences of haplotypetagging SNP distribution, linkage, andhaplotype profile of APOA5 gene in Romapopulation samples; Kövesdi Erzsébet:Phenotypic variability in a Hungarianfamily with a novel TSC1 mutation;Magyari Lili: Marked differences of haplo-type tagging SNP distribution, linkage, andhaplotype profile of IL23 receptor gene inRoma population samples. Komlósi Kata-lin posztere a rendezõk által díjazásra került.Duga Balázs az Európai HumángenetikaiTársaság fiatal kutatói ösztöndíját nyerte el.Ugyanõ elnyerte a Nemzeti Kiválóság

Program keretén belül az Apáczai Csere Já-nos Doktoranduszi Ösztöndíj pályázatot is.�� Dr. Berenténé dr. Bene Judit és dr.Komlósi Katalin a közelmúltban elnyerték aBolyai János Kutatási Ösztöndíjat.

ASebészeti Klinikáról

�� Dr. Cseke László, dr. Papp András, és dr.Vereczkei András kötelezõ sebészeti szak-vizsgára felkészítõ tanfolyamon tartottakfelkért elõadást, a SOTE I. sz. Sebészeti Kli-nikáján.�� A Sebészeti Klinika egyéni PhD felké-szülõi, Baracs József, Sikorszky László ésTóth Imre sikeresen védték meg értekezésü-ket.�� Tóth Marianna intézetvezetõ fõnõvér, aPTE KK Ápolásigazgatás kreditpontosszakmai továbbképzésén tartott elõadástszakdolgozók részére.�� A Magyar Gastroenterológiai Társaság55. Nagygyûlésén, ill. a Magyar SebészTársaság Kísérletes Sebészeti SzekcióXXIV. Kongresszusán tartott elõadást dr.Papp Róbert.�� A Magyar Sebész Társaság KísérletesSebészeti Szekció XXIV. Kongresszusánbemutatott elõadásáért dr. Balatonyi Bor-bála részére az „Alapítvány a mikrose-bészeti és sebészeti oktatás, kutatás klinikaialkalmazhatóságáért” Kuratóriuma „Se-bész Kutató Díj”-at adományozott.�� Balatonyi Borbála sikeresen megvédtePhD értekezését.�� Kelemen Dezsõ poszter prezentációt tar-tott az Európai Pancreas Club (EPC) konfe-renciáján Zürichben, 2013. június 26-29.között.

ASebészeti Oktató ésKutató Intézetbõl

�� A Magyar Sebész Társaság KísérletesSebészeti Szekció XXIV. Kongresszusán(Debrecen, 2013. június 13-15.) dr. JancsóGábort a Szekció titkárává választották, és a2015-ös Kongresszus rendezési jogát a pé-csi Sebészeti Oktató és Kutató Intézetnekítélték. A fenti kongresszuson az alábbi elõ-adások hangzottak el intézetünkbõl: JancsóG.: Reperfúziós károsodások csökkentésé-nek lehetõségei az érsebészetben (felkértelõadás); Lantos J és mtsai: Fehérvérsejtfelszíni CD markerek kórjelzõ értékénekvizsgálata szeptikus és égett betegekben;Balatonyi B. és mtsai: AGlutation-S-Trans-feráz /GST/ gátlás hatása a szívizomsejtekéletképességére, a MAPK jelátviteli utakraés az iszkémiás posztkondicionálásra; Ko-vács V. és mtsai: Glutathion-S-TransferázP1 gén polimorfizmus és nyitott mellkasú

szívmûtét posztoperatív szövõdményeinekösszefüggései; Nagy T. és mtsai: A Gluta-tion S-Transzferáz gátló etakrinsav hatásaaz iszkémia-reperfúziós károsodásokra alsóvégtagi iszkémia modellen; Veres Gy. T. ésmtsai: A pre- és posztkondicionálás szerepea pneumoperitoneum által kiváltottiszkémia-reperfúzió indukálta oxidatívstressz kivédésében; Kürthy M. és mtsai: Aposztkondicionálás hatása az iszkémi-a/reperfúziós károsodására hiperlipidémiáspatkánymodellen; Jancsó G.: Sebészetimûtéttan oktatása és fejlesztések a Pécsi Tu-dományegyetemen; Huszár O. és mtsai: AHarmonic ACE és Enseal vágókészülékvérzéscsillapító hatásának összehasonlítóvizsgálata Copidogrel/Aszpirin Protectokozta tct aggregáció gátlásban részesült, il-letve nem részesült sertéseken; Fazekas G.és mtsai: CEREBRÁLIS hyperperfusiossyndroma carotis thrombendarterectomiátkövetõen.

ASzülészeti ésNõgyógyászati Klinikáról

Neonatológiai Tanszék.�� Ertl Tibor egyetemi tanár elõadással, atanszék más munkatársai poszterekkel vet-tek részt a „Bridges in Life Sciences 8thAnnual Scientific Meeting”-en Prágában2013. április 5-7. között (Hyland RM,Komlósi K, Alleman BW, Tolnai M, WoodLM, Bell EF, Ertl T: Infantile hemangiomasand retinopathy of prematurity: commonmechanisms of pathogenesis, ill. KvárikTimea és mtsai, Effects of maternalsmoking on the early neurobehavioraldevelopment of rat pups; Mammel Barbaraés mtsai, Effects of early hyperglycaemiaand insulin treatment on the retinalstructureof rat pups).�� Ertl Tibor egyetemi tanár elõadást tartott„Magyarország demográfiai helyzete aXXI: század elején” címmel az EgészségAkadémia rendezvényén Pécsett, 2013.március 4-én, valamint „A neonatológiaszerepe az idegrendszeri károsodások koraikivizsgálásában” címmel a MagyarFejlõdésneurológiai Társaság III. Kong-resszusán, Budapesten, 2013. május 10-én.�� Vida Gabriella, Rauth Erika és Ertl Ti-bor részt vettek a Magyar Gyermekorvo-sok Társasága 2013. évi nagygyûlésén Deb-recenben, 2013 június 6-8. között, ahol elõ-adásokat tartottak, illeteve üléselnökkéntszerepeltek (Vida G. és mtsai: A near-infrared spectroscopy (NIRS) szerepe kora-szülöttek monitorizálásában; Rauth E. ésmtsai: Nozokomiális fertõzések elõfordulá-sa koraszülött intenzív osztályon).

45

TTARARTTALOMALOM

A Kari Tanács ülése

Árvíz 2013 (Földényi Gabriella)

A Doktori és Habilitációs Tanács ülése

Kitüntetettjeink

Elsõként az országban: Hospice Palliatív

Tanszék (Csikós Ágnes)

Egyetemi Diabeteses Neuropathiás Centrum(Halmai Richárd)

„Nem ismerek annál nagyobb elismerést, mint amita betegeimtõl kapok” – Szabó Gyula professzor; „Az igazi hazaszeretet az, amikor az ember szorgal-masan dolgozik” – Dóczi Tamás professzor;

Stemler Miklós interjúi

Adományátadás(Földényi Gabriella)

Erasmus Nyári Egyetem Brassóban(Tõkés-Füzesi Margit, Kõszegi Tamás, Varga Zsófia)

Más dimenzióban – interjú Bogner Péterrel(www.radiologia.hu)

Röviden: ISSC konferencia, Fül-orr-gégészeti szak-dolgozói konferencia, Fluoreszcencia kurzus, az Eu-rópai Gyermekradiológiai Társaság Kongresszusa,Farmakobotanikai Tanulmányút

A doktori képzések terén erõsít a pécsi orvoskar(Szabó Gábor)

Képzõk képzése ... (Bognár Rita)Pécsi Oktató Családorvos Találkozó

(Heim Szilvia)

Magyar belgyógyászok vándorgyûlése ésHámori Artur Belgyógyászati Napok

(Molnár Gergõ Attila)

Kiss Tamás irodalmi összeállítása

Karcolatok egy rendkívüli emberrõl – NógrádyGyörgy (Török Béla és Kocsis Béla)

Somos Zsuzsanna: Magyar szentek és hõsök arégmúltból (könyvismertetés)

Írók, költõk betegségekrõl és orvoslásrólThomas Mann: Varázshegy

(ford. Szõllõsy Klára)��

Intézeti, klinikai hírek, információk��

Tudományos közlemények��

Sajtószemle

A címlapon Lantos János fotója (Hegyestû, Káli-medence), a hátsó borítón Gergely Tibor és Lan-tos János fényképei.

Középen:Rodler Miklós: Palóc Húsvét, Hollókõ, 2013

Felelõs szerkesztõ: Barthó Loránd, Bogár LajosOlvasószerkesztõ: Hollósy Tibor, szerkesztõségi munkatárs: Kiss TamásTördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. Aszerkesztõség címe: PTE, Általános Orvostudományi Kar, Sajtóiroda, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 72/536-116. E-mail: [email protected] � HU ISSN 1586-1031

Elektronikus publikáció: www.aok.pte.hu/hirmondo � HU ISSN 1586-1295. Nyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája.Abelívben Barthó Loránd: ZsámékAhivatalos fotókat Verébi Dávid készítette, Czulák Szilvia gondozta.

ÁRVÍZ – 2013Fotó: Kovács Zoltán


46


In memoriam Prof. Ember IstvánEmber professzor 2013. május 10-én lépte át utoljára az Or-

vosi Népegészségtani Intézet küszöbét.Hogy elõször mikor lépte át, napra pontosan nem emlék-

szem. De azt tudom, hogy amikor Ember adjunktus Debrecen-bõl megpályázta az 1991-ben megüresedett intézetigazgatóiposztot, kinevezése 1992. július elsejétõl szólt.

A két dátum közt majd’egy emberöltõ a távolság. Elég arra,hogy nyomot hagyjon az ember. Sõt annál sokkal többre is. Azintézetben egészen az alapoktól kezdve mindent teljesen átszer-vezett, új laboratóriumokat, új munkacsoportot, új kutatási pro-filt teremtett. Ez a feladat száz százalékosan a testére volt szab-va. Hihetetlenül jól érezte magát „fiatal, farmernadrágos pro-fesszorként”, ahogy mondani szokta. Már-már fanatikus tenniakarása, lelkesedése átragadt a kis csapatra, éjszakákba nyúlóandolgoztunk, igazi mûhely alakult. Nappal dolgozott, éjszakán-ként „leltározott”, áttanulmányozta az intézet legkisebb zugaitis, hétvégenként kirándult, keresztül-kasul bejárta a környéket.További, egyre nagyobb terveket kovácsolt, valóban mert na-gyokat álmodni. Szerencsés és boldog ember volt, mert mindenálmát valóra válthatta. Azután viszont rögtön újakat álmodott.

„Kolléga úr, a molekuláknak is van epidemiológiája?” – kérdezte tõle egy tanártársa, soha nem árulta el, hogy kicsoda, de nagyonrosszul esett neki. Hiszen a molekuláris epidemiológia hazánkban az õ „gyermeke volt”. Ember professzor küzdött, falakat döntött le,hogy megismerjék, elismerjék. Hamar jöttek a díjak, kitüntetések, elsõként az intézet molekuláris epidemiológiai laboratóriuma kaptaa Magyar Onkológusok Társasága Terry Fox díját, már 1993-ban. A számtalan többi közül csak a néhány legkedvesebb: Széchenyi Ist-ván Professzori Ösztöndíj, a Magyar Higiénikusok Társaságának Fodor József emlékérme, Holub József kutatói díj, a Lissák Kálmándíj, a Népegészségügyi Tudományos Társaság emlékérme vagy a Collegium Ramazzini emlékérem. Fontos volt számára, hogy ezeketa felsorolásokat a még Debrecenben, TDK tutori tevékenységéért a Szociális és Egészségügyi Minisztériumtól kapott kiváló munkáértdíjjal kezdje.

Persze, jó iskolába járt. Egész életében büszke volt a Kertai-iskolára, soha nem felejtette el, amit ott tanult, és igyekezett tovább isadni azt. Ez nemcsak a szakmára, a tudományra vonatkozott, hanem az életre is. „Kertai-iskola” – mondta elégedetten, kikacsintva, kisfélmosollyal, amikor valamit véleménye szerint ügyesen elintézett. A Magyar Epidemiológiai Társaság áprilisi konferenciája volt azutolsó tisztelgése Mestere elõtt – ekkor emlékeztünk meg Kertai Professzor Úr 85. születésnapjáról. Miközben utolsó erejét összeszed-ve, jó házigazdaként vezette a konferenciát, úgy, hogy legtöbben még azt sem vették észre, hogy beteg, a halál már aljasul élezni kezd-te a kaszáját. Vajon mit gondolhatott mélyen legbelül, miben hitt, mi adott ilyen emberfeletti erõt neki, hogy az utolsó pillanatig, min-den nap, minden percben erõs tudott maradni, méltóságát, vezetõi tekintélyét mindvégig megõrizve? Bizakodott és kételkedett is egy-szerre. „Tudod, hogy fatalista vagyok”, mondta, amikor betegségérõl, esélyeirõl beszélt. Mert néha azért errõl is beszélt, elképesztõ tár-gyilagossággal, érzelmeket nem mutatva, mintegy kívülállóként. Nem egyszer célzott az elmúlásra is, többünknek is adott útmutatást,intelmeket. Mindenrõl. „Az én síromnál senki ne mondjon könnyes szemmel beszédet!” – a következõ pillanatban pedig kijelölte azt aszobát, ahol nyugdíjas éveit fogja tölteni, és ellentmondást nem tûrõen közölte, hogy a titkárnõjéhez ragaszkodik majd. Vívódott, azélettel, a halállal, a világgal és önmagával.

Számot vetett azzal, hogy mit is ért el az életben, a szakmában, a tudományban, az utolsó nagy számvetésre jó alkalom volt a 60. szü-letésnapján tiszteletére rendezett ünnepség. Tisztában volt azzal, hogy a több mint 20 éves intézetvezetõi pályafutás keveseknek adatikmeg. Ez idõ alatt a maga képére alakította az intézetet, lényegében a munkahelyet második otthonaként, az ott dolgozókat második csa-ládjaként tekintve. Szeretett viccelõdni, tréfálkozni, ugratni bárkit, ezektõl még betegsége sem térítette el. Szívesen mesélt történeteket,az évek során azokat is csiszolgatva, lassanként azokat is saját képére alakítva. Fiatal koromban áprilisi tréfaként küldött egy levelet, mint-ha a Dékáni Hivatalból jött volna, hogy én nyertem az év számítógépes oktatója díjat. Néhány óráig leledztem ebben a boldog állapot-ban, amíg titkárnõje diszkréten felvilágosított, hogy beugrattak. Ez a történet az Õ elmondásában önálló életre kelt, évrõl évre lassankéntalakulva végül már odáig jutott, hogy szombaton családdal, gyerekekkel, díszbe öltözve mentem átvenni a díjamat – így valóban sokkaljobban hangzik. Õ ilyen és hasonló történetek összessége volt, amelyek nem lehetnek benne semmiféle curriculum vitae-ben.

Semmit nem úgy csinált, ahogy más csinálta volna. Más volt, új volt, kiszámíthatatlan volt. Sõt, még a kiszámíthatatlansága semvolt kiszámítható. Ami viszont mégis kiszámítható volt, az az õt övezõ konfliktusok hosszú sora. Még aki nem ismeri, az is jól tudja ró-la, hogy milyen erõs egyéniség volt. Ha hitt valamiben, akkor azt minden erejével megpróbálta elérni, megvalósítani, és ez nyilvánva-lóan konfliktusokhoz vezetett. A verseny, a küzdelem, a változás volt az élete. Mindennek mozgásban kellett lennie. Ugyanakkor életé-ben jelen volt a stabilitás, az állandóság is. Mindig ugyanolyan hálával és tisztelettel beszélt „pécsi mentoráról”, Bauer professzorról,aki a beilleszkedés idõszakán segítette át, késõbb atyai jóbarátja lett, és aki mellett fiatalon rektorhelyettesként dolgozhatott.

Egy intézet vezetéséhez nélkülözhetetlen a kiterjedt kapcsolatrendszer. Õszintén csodáltam, ahogy kapcsolatokat tudott teremteni,és ahogy ápolta ezeket. A szakmai munka mellett ennek is az eredménye, hogy az Általános Orvostudományi Kar és az Egészségtudo-mányi Kar doktori iskoláiban levõ PhD-programjaiban harminc körüli hallgató szerzett fokozatot, közülük tizenötnek témavezetõje is

47

volt egyben. Ahogy a kutatások anyagi hátterét megteremtette, arra a pénzügyi zseni kifejezés illik legjobban. Az új keresése kutatókéntis jellemzõ volt rá. Itt is sikerrel ötvözte az állandóságot (daganatkutatás) a változásokkal (az állatkísérletes génexpresszió-változásokvizsgálatától a mikroRNS-ekig, sõt új tervekben, új gondolatokban már annál is tovább).

Szeretett írni, szívesen hangoztatta „grafomán” voltát. Minden mûfajban, minden területen publikált: „Itt van, elküldtem egy kisszösszenetet”. A közegészségtan oktatásában alapmûnek tekintette a Népegészségügyi Orvostan tankönyvet, amelynek második kiadá-sát az áprilisi MET-Kongresszuson mutatta be. Büszke volt az általa megalkotott tudományra, amelynek alapjai a Történeti egészség-tan címû mûben olvashatók (ami a PTE 2010. Év Kiemelkedõ Publikációja Díját kapta). Se szeri se száma különbözõ írásainak, ame-lyek a szakma és a közélet határmezsgyéjén mozogtak, és a közegészségügy, az egészségügy, az oktatás és egyáltalán az ország nagysorskérdéseivel foglalkoztak. Gyûjteményes kötetekben is megjelent írásait korábban Kutreba Béla (a debreceni anyaintézeti kollégáinevének kezdõbetûibõl), majd Egrestõy Antal írói néven jelentette meg, de természetesen saját neve alatt is publikált.

Azok közé az orvosprofesszorok közé tartozott, akik szûkebb szakmájuk mûvelésén kívül otthon voltak az élet tágabban humán ol-dalán is. Páratlan mûveltséggel, elképesztõ tárgyi tudással és átéléssel tudott akár órákig is beszélni például az irodalomról vagy a tör-ténelemrõl. Természetesen ilyenkor kitüntetett helyet kapott a magyar irodalom és a magyarság története (itt egy kis szakmai kitérõt istett, a magyarság eredetének vizsgálatát célzó archeogenetikai projektjével). Az erdélyi magyarság nemcsak a történelem szintjén von-zotta, hanem szívügye volt, mindent megtett, hogy az anyaországgal való kapcsolatukat elõmozdítsa. Úttörõként dolgozott a Marosvá-sárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem és a PTE Általános Orvostudományi Kara közötti kapcsolatok kiépítésében. Fá-radhatatlanul oktatott a Marosvásárhelyi Egyetemen, tagja volt a doktori iskolájának is, ottani PhD-hallgatója már sikeresen fokozatotszerzett. Mindemellett le sem tagadhatta volna – ellenkezõleg, gyakran emlegette – azt az olaszos mentalitást, ami a személyiségébõladódó temperamentumon túl majdnem kétéves olaszországi, fõként nápolyi tartózkodása alatt ragadt rá.

Súlyos betegségérõl nemcsak a külföldi kollégák, de a hazai ismerõsök többsége is már csak a gyászhírbõl értesülhetett. Nem akar-ta – megtiltotta –, hogy betegségérõl beszéljünk, és csak kevesekkel osztotta meg a szomorú igazságot. Kérem, ne sajnálják õt! Ettõl agondolattól irtózott a betegsége alatt, ezért sem akarta, hogy gyászbeszédeket mondjanak felette, nem akart esendõ lenni és gyenge.Számtalanszor elmondta, hogy inkább szeressék, gyûlöljék, irigyeljék, de ne sajnálják! De miért is kellene sajnálni valakit, aki százhúszévig élt? Merthogy egy a földi idõszámítás szerinti év alatt annak mindenképpen legalább dupláját élte. Miért is kellene sajnálni vala-kit, aki ennyire teljes életet élt, boldog házasságban, szeretõ családban, unokák között, barátokkal körülvéve, napjai nagy részét pedigmásodik családja – intézete – körében eltöltve? Ugyan miért is kellene sajnálni valakit, aki ilyen gazdag szakmai pályát futott be, mû-helyt teremtett, alkotott, és még azt az ajándékot is megkapta a sorstól, amire nagyon sokan csak vágynak, hogy ünnepelve, pályafutá-sát annak csúcsán, büszkén és emelt fõvel fejezhesse be? Teljesítsék ezt az egyik legfõbb utolsó kívánságát, morzsolják el azt az átko-zott, minduntalan feltörekvõ könnycseppet, és gondoljanak valami kevésbé fájdalmasra! Írok még száraz tényeket, hogy könnyebbenmenjen!

Több mint 15 könyv, több mint 25 egyetemi jegyzet, több mint 30 könyvfejezet. Az Egészségtudományi Kar Népegészségügyi mes-terszakának vezetõje. Négy szakvizsga. Szakmai kollégiumi, majd tanácsi tagság. Szakvizsga-bizottsági tagság. A szakképzés dunántú-li régiójának grémiumvezetõje. Collegium Ramazzini tagság. Az orvostudományok kandidátusa, 1989; az MTA doktora, 2003. A Ma-gyar Epidemiológiai Társaság alapítója, elnöke. Különbözõ vezetõ pozíciók több hazai szakmai társaságban (Népegészségügyi Tudo-mányos Társaság, Magyar Higiénikusok Társasága, Magyar Onkológus Társaság). Számos hazai és külföldi szerkesztõbizottsági tag-ság. A Magyar Epidemiológia alapító fõszerkesztõje. A Journal of Proactive Medicine alapító fõszerkesztõje.

A sors szörnyû fintora, hogy az a betegség támadta meg, ami ellen kutatóként küzdött, amit õ próbált megsemmisíteni. Életében aszakmai sikerek mellett talán apró csatákat vesztett korábban is, de ez az egyetlen igazi háború, amit nem tudott megnyerni. Hosszú ésnehéz háború volt, ahol hihetetlen erõvel és kitartással sok ütközetet megnyert, olyanokat, amelyek bármelyikébe az átlagember bele-halt volna. Ahogy életében bármikor, itt sem merült fel még a gondolata sem annak, hogy feladja a küzdelmet. Amint belépett az inté-zet ajtaján, az esendõ ember azonnal megváltozott, erõt és határozottságot sugárzott. Az utolsó három hetet mégis kórházban töltötte,azon a sebészeti osztályon, ahol fia, Ágoston dolgozik. Végig vele volt felesége, Márti is, aki nemcsak betegsége alatt, de mindenkortürelemmel és szeretettel nyújtotta számára az általa olyan nagyra tartott és sokszor emlegetett „biztos családi hátteret”. A mûtét utánfelcsillant a remény, ha életet nem is, de legalább idõt nyerhet.

Már tudjuk, nem sikerült. A hír kegyetlen: június 1-jén, életének 61. évében, hosszú betegség után elhunyt dr. Ember István egyete-mi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Népegészségtani Intézetének igazgatója.

Professzor Úr, most már megpihenhetsz… Nyugodjál örök békében!

Kiss István

48


In memoriam Dr. Pámer ZsuzsannaÉvek óta tudtunk betegségérõl, mégis megdöbbenéssel fogadtuk amegrázó hírt: Dr. Pámer Zsuzsanna egyetemi docens, a SzemészetiKlinika intézetvezetõ-helyettese, tantárgyfelelõse 2013. június 24-énhosszantartó, súlyos betegségben elhunyt.

Halála óriási veszteség családjának, férjének és leányának, szüleinek,testvéreinek, és pótolhatatlan veszteség a Pécsi Szemészeti Klinikakollektívájának, az általa oktatott diákoknak, rezidenseknek, és azegész magyar szemész társadalomnak.

Dr. Pámer Zsuzsanna Pakson született 1960-ban. A Pécsi Leõwey KláraGimnázium német nemzetiségi tagozatán érettségizett, majd 1985-ben„summa cum laude” eredménnyel végezte el a Pécsi OrvostudományiEgyetemet.

1985 óta a Pécsi Szemészeti Klinikán dolgozott. 1989-benszemészetbõl jeles eredménnyel szakvizsgázott. A szakvizsgátkövetõen tíz hónapon át DAAD-ösztöndíjasként a MüncheniSzemészeti Klinikán, majd másfél évig Amerikában, a Houston-iUniversity of Texas Hermann Eye Center-ben szintén ösztöndíjaskéntvégzett kutatásokat. 1997-tõl osztályvezetõ adjunktusként, 2009 ótaegyetemi docensként dolgozott a Szemészeti Klinikán, 2002-bentudományos minõsítést (PhD) szerzett. 2003 óta a Klinika igazgatóhe-lyettese is volt.

A Szemészeti Klinikán a német nyelvû orvostanhallgatók oktatásátszinte egyedül végezte, de az angol, illetve a magyar nyelvû oktatásbanis nagyon aktívan vett részt. Számos hallgató gyakorlatvezetõjeként,illetve rezidensek tutoraként adta át hatalmas ismeretanyagát. Lelkes,magával ragadó, maximalista oktató volt. A tanítványai szerették, tisztelték, becsülték.

Utánpótlás nevelési munkáját a tudományos diákköri kongresszusokon elhangzott nagyszámú elõadás, és államvizsgadolgozatok mentori vezetése jellemzik.

2010-ben a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa oktatói tevékenysége elismeréseként „Arany Katedra” díjban részesítette,amire nagyon büszke volt. Amikor idén tavasszal Budapesten egy nagy ünnepség keretében neki ítélték az „Év Orvosa”kitüntetést, és átvehette az azzal járó „Astellas Díj”-at, megfogalmazta Ars poeticáját: „Számomra az orvoslás szolgálat,s nem szolgáltatás”.

A Szemészeti Klinikán 2007-ben megszervezte a makula ambulanciát, ahol 90%-os eredményességel kezelik azóta is amakula degenerációban szenvedõ betegeket.

Fõnökei, kollégái, beosztottai tisztelték és nagyra becsülték.

Az utolsó erejéig dolgozott a tõle megszokott óriási teherbírással, pontossággal, lelkiismeretességgel, igényességgel, igenmagasra állítva a szakmai mércét a maga és kollégái számára is.

Kedves Zsuzsa!

A Szemészeti Klinika valamennyi munkatársa, a magam és családom nevében is búcsúzom Tõled.

Köszönöm, hogy 28 éven keresztül együtt dolgozhattam Veled.

Köszönöm az emberségedet, a mindig segíteni akarásodat, hasznos tanácsaidat, a nagyszerû szakmai munkádat, és abarátságodat.

Fájó szívvel búcsúzom, nyugodj békében!

Dr. Biró ZsoltPTE, Szemészeti Klinika igazgatója

2013. június 12. - pte Áokaok.pte.hu/docs/hirmondo/pdf/okh_1306.pdf · 2013. május 13-án...

Documents