Kedves Olvasóink!

Az Orvoskari Hírmondó rendszeres megjelenéséhez, az intézetekben, klini-kákon történõ események, eredmények olvasóhoz juttatásában a sajtórefe-rensek elismerésre méltó munkát végeznek. Minden intézetvezetõnek lehe-tõsége van arra, hogy delegáljon egy olyan személyt, akire rábízhatja ezt anagyon fontos feladatot, hogy divatos szóval élve a munkahely PR felelõ-seként a jó értelemben vett nyilvánosságot biztosítsa.

Szerkesztõbizottságunk évek óta havonta hívja össze a sajtóreferenseket,ahol sorba vesszük az orvoskar legfontosabb eseményeit, összesítjük infor-mációinkat, kiosztjuk az aktuális feladatok lebonyolítását, megállapodunk alapzárta idõpontjában. Itt szeretném megköszönni elsõsorban azon sajtóre-ferensek aktivitását, akik rendszeresen, nagy kitartással végzik ezt a munkátés akikre mindig lehet számítani. Remélem, hogy a jövõben a névsor továbbbõvül, mellyel az Orvoskari Hírmondó színvonala és ifnormációs értéke bi-zonyára nyerni fog.

A sajtóreferensek névsora: Gyermekklinika – dr. Decsi Tamás, SebészetiTanszék – dr. Rozsos István, Bõrgyógyászati Klinika – dr. Hódosi Balázs,Biológiai Intézet – ifj. dr. Sétáló György, Anatómiai Intézet – dr. Józsa Ri-ta, Szemészeti Klinika – dr. Schöller Mónika, Egészségügyi Nyelvi ésKommunikációs Intézet – Mészégetõné Halmos Éva, Szak- és Továbbkép-zõ Központ – dr. Biró Gábor, ÁOK Gazdasági Igazgatóság –Szmolenszkyné Czinege Andrea, Ortopédiai Klinika – dr. De Jonge Tamás,dr. Fónai Valér, Baleseti és Kézsebészeti Klinika – dr. Kovácsy Ákos, Vi-deostúdió – Nemeskéri Imre, Urológiai Klinika – dr. Villányi Kinga, Egye-temi Gyógyszertár – dr. Molnár Béla, Mozgástani Intézet – Farkas György,megelõzõen Kiss Sándor, Igazságügyi Orvostani Intézet – dr. Jegesy And-rea, Klinikai Kémiai Intézet – dr. Ludány Andrea, Orvostörténeti Múzeum– dr. Benke József, Fül- Orr- Gégeklinika – dr. Pupp Lajos, Szívgyógyásza-ti Klinika – dr. Gulácsy István, Élettani Intézet – dr. Bagi Éva, Pszichiátriaiés Orvosi Pszichológiai Klinika – dr. Tényi Tamás, Fogászati Klinika – dr.Benke Bea, Radiológiai Klinika – dr. Hegedûs Krisztina, AITI – dr. HeiglPéter, Szülészeti Klinika – dr. Tóth Tamás.

Munkánkat folyamatosan segítik a Pályázati Iroda munkatársai: Duga Bog-lárka és dr. Szekeres Péter, a PHD irodából Kis-Gadóné Wenczler Mária.Munkájukat köszönjük csakúgy, mint dr. Pintér Évának, a Dékáni Hivatalvezetõjének folyamatos segítségét és Balogh Annának, a Centrum ElnökiHivatal adminisztrátorának a meghívók havonkénti kiküldését és a sajtóre-ferensi ülés megszervezését, valamint ifj. Vadász Istvánnak, aki a jelen-tõsebb rendezvényeken készített fotóival színesíti a lapot.

Dr. Rõth Erzsébet, a Szerkesztõbizottság tagja

2

Felelõs szerkesztõ Rõth Erzsébet, Barthó Loránd, Buzogány IstvánnTördelõszerkesztõ: Babarciné Stettner Lenke. A szerkesztõség címe: PTE Általános Orvostudományi Kar Sajtóirodája, 7624 Pécs, Szigeti út 12. Tel.: 536-116, 536-000/1214. Fax: 536-115. E-mail: hirmondo@aok.pte.hu n HU ISSN 1586-1031

nElektronikus publikáció: Somoskeöy Szabolcs www.aok.pte.hu/hirmondo n HU ISSN 1586-1295nNyomtatta a PTE ÁOK Nyomdája. Vezetõ: Ollmann Ágnes

TARTALOMTARTALOM

Halottaink

Dékáni vezetõi értekezletek

A Kari Tanács ülése

Ünnepi szenátusi ülés: díszdoktorok, március 15-ei megemlékezés

Egy fel nem ismert járvány: sérülések és balesetek (NKFP – 2002) Dóczi Tamás

Egy szabad géniusz életrajza Szent-Györgyi Albertrõl egy könyv apropóján

Juhász-Nagy Sándor; Orvosi Hetilap)

Új profil a II. sz. Belgyógyászati Klinikán(Kovács Tibor)

Kongresszusok

Pályázatok

Röviden

Köszönet sajtóreferenseinknek

Rektorválasztás (Rõth Erzsébet)

Kitüntetések

PhD-védések (folytatás)

Klinikai Táplálási Munkacsoport

A kari Habilitációs Tanács ülése

A Közalkalmazotti Tanács tájékoztatója

Lezárult a TUDOR

Egy integráció margójára

Sítáborok

Kenesei fogász-hétvége

PAB-program

Intézeti, klinikai hírek

Tudományos közlemények karunkról

Sajtószemle

n

A borítón Barthó Loránd fényképei

Középen: Barcelona – Gaudi, Nagy Judit fényképei

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

KÖSZÖNJÜK

3

2003 ÁPRILIS

2003. augusztus 1-jétõl dr. Lénárd Lászlóegyetemi tanár, akadémikus személyébenaz orvoskar ad rektort a Pécsi Tudomány-egyetemnek. Ezt az örömteli eseményt dr.Sümegi Balázs, a PTE ÁOK Tanári Testü-letének elnöke a legutóbbi ülésen méltatta,míg az április 2-án tartott kari tanácsülésendr. Kosztolányi György, az Orvostudomá-nyi és Egészségtudományi Centrum elnö-ke ülés elõtti felszólalásában gratulált ésköszönte meg Lénárd professzornak fárad-hatatlan tevékenységét, mely sikeres meg-választásához vezetett.

Az Orvoskari Hírmondó Szerkesztõbi-zottsága és sajtóreferensei véletlenül éppazon a napon és idõben tartották szokásoshavi megbeszélésüket, amikor a rektortválasztó Szenátus ülésezett (március 20.).Valamennyiünknek rendkívül nagy volt azöröme, amikor a Centrum Hivatal munka-társaitól „forró dróton” értesültünk a gyõ-zelem hírérõl, Lénárd professzor elsõ kör-ben elért meggyõzõ fölényérõl. Úgy gon-

dolom, hogy mindazok, akiket baráti vagymunkatársi kapcsolat köt Lénárd László-hoz, meggyõzõdéssel állíthatják, hogy aPécsi Tudományegyetem újonnan megvá-lasztott rektora mindazokkal a szakmai és

emberi tulajdonságokkal rendelkezik, me-lyek ennek a mérhetetlenül nagy és sokré-tû feladatnak az ellátásához kellenek. Máreddig is tanúbizonyságát adta, hogy ha arábízott feladatot saját belsõ erkölcsi érté-keivel nem tudja összeegyeztetni, akkorinkább feláll a sokak számára csak a hatal-mat jelentõ székbõl. Elismerésre méltó,ahogy sok éven át a POTE rektorhelyette-seként, majd az integrált PTE tudományosrektorhelyetteseként dolgozott, és az évekalatt összegyûjtött vezetõi tapasztalatát –mint karunk dékánja – az integráció általszétzilált rendszer új életre keltésére hasz-nálta fel. Hihetetlenül sok munka, lemon-dás van amögött, hogy Lénárd László gyõ-zött a rektorválasztáson, aminek mindenbizonnyal számos eredményét látja majdaz elkövetkezendõ években karunk és aPTE integrált rendszere. Kívánunk a nagymunkához jó egészséget, erõt, kitartást ésnagyon sok sikert.

Dr. Rõth Erzsébet

(Az eseményrõl lásd még a Sajtószemle 26. oldalántalálható írást.)

Rektorválasztás

2003. március 17.

A dékáni vezetés támogatja dr. Dobay Pé-ter (KTK) dékán kezdeményezését, melyszerint a Rákóczi u. 80. sz. épület átépíté-se során a fõ folyosó üvegablakain a 9 karcímere kerüljön kialakításra. Dr. CsernusValér dékánhelyettes a mi szempontunk-ból különösen szerencsésnek tartja azt,hogy karunk jelenlegi címere a jogelõdPOTE címere volt. A címerek megjelené-se karonként csupán egy jelképes összeg-be (100 000 Ft) kerül.

n

Dr. Miseta Attila, a TDK vezetõ tanára le-vélben kérte a dékáni vezetést, hogy azidén megrendezésre kerülõ Országos Tu-dományos Diákköri kongresszusra a nagylétszámú résztvevõ szállítására az egyete-mi nagybusz álljon a küldöttség rendelke-zésére. A Nemzetközi Tudományos Diák-kör rendezvénye Marosvásárhelyen kerülmegrendezésre, ahova dr. Karádi Zoltántés két hallgatót delegált a vezetés. A rész-vételhez utazási támogatást kérnek. A dé-káni vezetés mindkét kérelmet támogatja.

Dr. Rõth Erzsébet

DÉKÁNI VEZETÕIÉRTEKEZLETEK

Március 15-e alkalmából Széchenyi-díjat vehetett át dr. Szolcsányi János, a MagyarTudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvos-tudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanára. (Lásdmég: Sajtószemle, 26. oldal.)

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetés-ben részesült dr. Hámori József, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja,neurobiológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára, valamint dr. Korinek László kri-minológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára, a Belügyi Szemle fõszerkesztõje.

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott dr. Feledi Éva, a Pé-csi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Szülészeti és Nõgyógyászati Klini-ka egyetemi adjunktusa.

CEEPUS MINISTERS, PRIZE OF EXCELLENCE 2003A díjat 1998-ban alapították azzal a céllal, hogy kitüntessék azokat, akikkülönösen sokat tesznek a program jó hírnevének öregbítéséért. Idén DR. KILÁR

FERENC professzor vehette át a kitüntetést a H-76, bioanalitika és biokémiaterületén tevékenykedõ hálózat koordinátoraként. Az oklevelet a CEEPUSországok oktatási miniszterei (Horvátország, Ausztria, Bulgária, Csehország,Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) írták alá.

Kitüntetések március 15. alkalmából

2003. április 2.Dr. Kosztolányi György professzor a kari tanács nevében gratuláltés sikeres munkát kívánt dr. Lénárd László dékánnak rektorrá tör-tént megválasztása alkalmából.Dr. Lénárd László megköszönte a gratulációt és elmondta: a rek-torválasztás alatt végig érezte a Tanári Testület és a Kari Tanács,az Egészségügyi Fõiskolai Kar és a hallgatók támogatását. Nagyjelentõségûnek tartja azt, hogy többen más karokról is támogattákszavazatukkal pályázatát, ami reményt ad arra, hogy az egyetemérdekét szolgáló terveit megvalósíthassa. Ehhez kérte mindenki-nek a segítségét.Ezt követõen a tanács tagjai egy perces néma felállással adóztak aközelmúltban elhunyt három kiváló oktató, dr. Györe Csilla, dr.Kispál Gyula, dr. Kóczán György emlékének.

nn

1. Szervezeti egységvezetõi pályázatok véleményezése

2. Egyetemi tanári pályázatok véleményezése

3. Egyetemi docensi pályázatok véleményezése(lásd a táblázatot a következõ oldalon)

nn

Dr. Lénárd László dékán a tanácsülésen bemutatta dr. Ésik Olgát,dr. Tury Peregrint és dr. Tischler Bernadettet.Dr. Tischler Bernadett dr. Németh Péter általános dékánhelyettesirányításával megkezdte a kar OM gazdálkodásával kapcsolatosmunkáját. Elmondta: mivel a PTE-n 8 kar gazdasági hivatallalmûködik, az orvoskaron is szükségessé vált ennek kialakítása.Egy hatékonyan mûködõ, napra kész adatokat szolgáltató kis csa-pat mûködtetésére készülnek, mely alapfeltétele a pontos adatnyil-

vántartásnak. Mindenkinek tudnia kell, hogy áll az aktuális témaszá-ma, milyen keretei, bevételei vannak, hogy tervezheti aktuális kiadá-sait. Ehhez kérte a tanács támogatását. Dr. Tischler Bernadett adékánhelyettesi hivatalban, az 1529-es melléken érhetõ el.

4. A Hallgatói Felvételi Szabályzat módosítása (Elõterjesztõ: dr.Lengvári István)Jogharmonizációt célzó változtatásokról van szó. Ez a szabályzatvalószínûleg csak 2004-ben lesz érvényben, mivel 2005-ben a fel-vételi rendszer alapvetõen meg fog változni.Lényeges változások:Jövõre nem bocsátható szóbeli vizsgára a pályázó, ha írásbeliösszpontszáma nem éri el a 15 pontot. (Az írásbeli dolgozatokmaximális pontszáma 20-20 pont, a szóbeliké 10-10 pont.)A költségtérítéses képzésre jelentkezõk hozott pontjaikat megket-tõzhetik. Az általános orvosi, fogorvosi vagy gyógyszerészi diplo-mával rendelkezõk kérhetik felvételüket oklevelük minõsítésealapján akkor, ha tanulmányi átlageredményük legalább 3,51.

Kérheti az elévülési idõszakon belül a karon szerzett elõzõ évipontszámainak beszámítását az a pályázó, aki adott pontszámmalmás felsõoktatási intézménybe vagy karra nem nyert felvételt.Költségtérítéses képzésre is csak az jelentkezhet, aki a maximálispontszám 60%-át, a 72 pontot eléri.A Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a Hallgatói Felvételi Sza-bályzat módosítását.

5. Záróvizsga bizottsági elnökök megválasztása(Elõadó dr. Csernus Valér dékánhelyettes)A záróvizsga bizottsági elnökök személyét a Kari Tanács 1 tartóz-kodás mellett elfogadta.

4

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

A PTE ÁOK Tanácsának ülése

Név Bizottsági vélemény Intézeti vélemény Kari Tanács Tanári Testületigen nem tart. igen nem tart. igen nem tart.

Dr. Ésik Olga .tudományos fõmunkatárs, egyhangú támogatás 13 0 0 85 2 0 57 2 1Onkoterápiás IntézetDr. Tury Peregrintudományos fõmunkatárs, egyhangú támogatás új intézet 85 1 1 55 1 4Katona- és Katasztrófaorvostani Intézet

Név Bizottsági vélemény Tudományos Biz. Kari Tanács Tanári Testületigen nem tart. igen nem tart. igen nem tart.

Dr. Hunyadi Béla egyetemi docens egyhangú támogatás 7 0 0 86 1 0 48 6 5

I. sz. Belgyógyászati KlinikaDr. Kuhn Ferenc visiting professzor

egyhangú támogatás 4 1 2 75 6 4 48 6 5Szemészeti KlinikaDr. Pál Tibor egyetemi docens

egyhangú támogatás 6 0 1 86 0 0 58 0 1Orvosi Mikrobiol. és Immun. IntézetDr. Wéber György egyetemi docens

egyhangú támogatás6 0 1 80 6 0 52 5 2

Sebészeti Klinika

6. A 2003/2004-es tanév idõbeosztásaA szorgalmi idõszak szeptember 8-tól de-cember 12-ig és február 2-tõl május 14-igtart. Vizsgaidõszak: december 15-január30-ig és május 17-tõl június 25-ig. A tava-szi szünet április 5-9-ig tart. A VI. évfolya-mon a záróvizsga idõszaka szeptember 1-tõl augusztus 13-ig tart. A vizsgák gyakor-latilag folyamatosan lesznek a kiírt idõ-pontokban. A záróvizsga idõpontját az Or-szágos Záróvizsga Bizottság határozzameg tavasszal (az általános orvosi szakonvalamikor augusztus 20-a és augusztus vé-ge közötti napon lesz a vizsgaidõpont –novemberben egy utó-záróvizsga is –, afogorvosi szakon június vége felé szokottlenni).A Kari Tanács egyhangúlag elfogadta a2003/2004-es tanév idõbeosztását.

7. BejelentésekOktatási és munkaszünet. A Medikus Ku-

pa és a Medikus Hét miatt április 11-én dé-káni szünet lesz. Így a tavaszi szünettelegyütt április 11-22-ig az oktatás szünetel.Május 1-jével (május 1-4-ig) 4 napos mun-kaszünet lesz, de ebbõl a pénteki napot áp-rilis 26-án, szombaton le kell dolgozni.Gazdálkodás. Az egyetemnek nincs mégköltségvetése. Folyamatosan zajlanak atárgyalások a központi elvonás csökkenté-sérõl. Az ideális 10-12 % lenne. Kari költ-ségvetést akkor lehet készíteni, ha egy el-fogadott egyetemi és kari pénzügyi egyen-leg lesz az elmúlt évrõl, valamint ha elké-szül egy elfogadott egyetemi költségvetésaz idei esztendõre. A dékáni vezetés terve-zi a költségvetés és a rendelkezésre állópénz szakokra való lebontását is.Dr. Kosztolányi György centrumelnök rö-viden beszámolt minisztériumi tárgyalása-iról. Egyelõre nincs politikai szándék azorvosegyetemek különválásának támoga-tására. Megállapításként szerepelt a tár-

gyalásokon, hogy az Egészségügyi Cent-rumok státuszát az Oktatási Minisztérium-ban és a Felsõoktatási Törvényben megkell erõsíteni. Valószínûleg Budapesten ismegalakul egy centrum.Megalakult egy olyan konzorcium, ami-nek a címe Genomikai Kutatás az EmberiEgészségért. Ebben négy orvosképzõ helycentruma, a budapesti egyetem, az Orszá-gos Onkológiai Intézet, a Szegedi Biológi-ai Központ és két ipari partner vesz részt, spályázatot is adott be az EU 6-ra. Ezzelkapcsolatosan az elsõ országos program abiobankok létrehozása lenne. Ha kedvezõdöntés születik errõl Brüsszelben, akkorlehetõség nyílik az országos hálózat kiépí-tésére és ebben való közremûködésünkre,és meg tud indulni a munka.

Buzogány

(A tanácsülés jegyzõkönyve a könyvtár olvasóter-mében mindenki számára hozzáférhetõ.)

5

2003 ÁPRILIS

NévTanulmányi Tudományos

Kari Tanács Tanári TestületBizottság Bizottság

igen nem tart. igen nem tart. igen nem tart. igen nem tart.

Dr. Ésik Olga tudományos fõmunkatárs11 0 0 7 0 0 57 2 1 84 3 0

Onkoterápiás Intézet

Dr. Gáti Ágnes egyetemi adjunktus 10 0 1 1 4 2 54 2 4 81 2 4

Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika

Dr. Gerlinger Imre egyetemi adjunktus 11 0 0 3 0 4 55 1 4 79 3 5

Fül-Orr-Gégeklinika

Dr. Környei József egyetemi adjunktus 11 0 0 6 0 1 60 0 0 86 0 1

Élettani Intézet

Dr. Lovász György egyetemi adjunktus 10 0 1 6 0 1 58 0 2 86 1 0

Ortopédiai Klinika

Dr. Molnár Zsolt egyetemi adjunktus 11 0 0 7 0 0 57 0 3 83 3 1

Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet

Dr. Nyitrai Miklós egyetemi adjunktus 9 0 2 7 0 0 54 2 3 79 2 6

Biofizikai Intézet

Dr. Pethõ Gábor egyetemi adjunktus 11 0 0 7 0 0 60 0 0 85 1 1

Gyógyszerhatástani Intézet

Dr. Rékási Zoltán egyetemi adjunktus 10 0 1 7 0 0 59 0 0 84 3 0

Anatómiai Intézet

Dr. Tényi Tamás egyetemi adjunktus 10 0 1 7 0 0 60 0 0 86 0 1

Pszichiátriai és Orvosi Pszichológiai Klinika

Dr. Tóth Pál egyetemi adjunktus 10 0 1 7 0 0 60 0 0 85 0 2

Anatómiai Intézet

Dr. Tury Peregrin tudományos fmtárs 11 0 0 4 0 3 54 1 5 84 0 3

Katona- és Katasztrófaorvostani Int. Dr. Varga Csaba egyetemi adjunktus

6 1 4 5 0 2 49 5 6 76 2 9Közegészségtani Intézet

A bizottsági szavazás minden esetben egyhangúlag támogató volt.

6

Új Dunántúli Napló, 2003. március 29.

Díszdoktoroknégy országból

Márciusban újabb öttel bõvült azon tu-dósok köre, akiknek a PTE szenátusaHonoris Causa doktori címet adomá-nyozott.

A legújabban avatott díszdoktorok szemé-lyükben érzékeltetik a PTE szerteágazókapcsolatait mind földrajzilag, mind tudo-mányterületenként.

Dr. Ábrámov Iván Vaszilevics profesz-szor az Izsevszki Állami Mûszaki Egye-tem rektora. Bonyolult mechanikai rend-szerek biztonságának növelését kutatja.Kezdeményezésére oktatói együttmûkö-dés, hallgatói csere alakult ki a pécsi ésizsevszki egyetem között.

A debreceni születésû dr. Glant Tibororvosprofesszor jelenleg – 1995 óta –igazgatója a Chicagói Rush EgyetemOrthopéd-sebészeti Klinikája Biokémiaiés Molekulárbiológiai Kutató Laboratóri-umának, amelyet a világ egyik legjobbprotézis-kilazulást és annak megelõzésétvizsgáló alapkutatási laboratóriumává fej-lesztett. Évek óta gyümölcsözõ kutatásikapcsolatot alakított ki a Pécsi Tudomány-egyetem Ortopédiai Klinikájával.

Dr. Gilbert Gornig, a marburgiPhilipps-Universität Közjogi, Nemzetközijogi és Európa-jogi Tanszékének tanszék-vezetõ egyetemi tanára. A PTE Állam- ésJogtudományi Kara közjogi tanszékeivelaz 1990-es évek elejétõl rendszeres kap-csolatot tart. Motorja a marburgi és a pécsijogi kar közötti tudományos és emberikapcsolatok fejlesztésének.

Dr. Peter Raspora Ljubjanai EgyetemBiotechnológiai Karán az Élelmiszertudo-mány és Technológiai Tanszék tanszékve-zetõ egyetemi tanára, az Európai Mikrobi-ológiai Társaság fõtitkára. 1990 óta szak-mai és oktatási együttmûködést folytat aPTE TTK Általános és Környezeti Mikro-biológiai Tanszékével.

Dr. Hugh Spall a Central WashingtonUniversity közgazdász professzora. 1997óta többször hosszabb idõt töltött Pécsett:a KTK Angol Nyelvû Programján oktatotttöbb tárgyat, illetve folytatott kutatási te-vékenységet. Jelentõsen elõsegítette aCentral Washington University és a PTEközötti gyümölcsözõ kapcsolat kialakulá-sát és fennmaradását. n

Dr. Glant TiborDr. Glant Tibor 1944. április 8-án született Debrecenben. 1968-ban szerzett általános or-vosi diplomát a Debreceni Egyetemen, 1980-ban szerzett PhD fokozatot, majd 1988-banakadémiai nagydoktori fokozatot.

1983-ig a Debreceni Egyetem Anatómiai és Kórszövettani Intézetében dolgozott.1983 és 1986 között kutatói ösztöndíjjal Kanadában az McGill Egyetemen az åzületi Be-

tegségek Laboratóriumában dolgozott.1988-ban már a Chicagói Rush Egyetemtársprofesszora. 1994 és 1995-ben visit-ing professzor Bostonban, a HarwardEgyetemen. 1993-ban nyer egyetemi ta-nári kinevezést a Rush Egyetem Bioké-miai Intézetébe. 1995-tõl a Rush Egye-tem Ortopéd Sebészeti Klinikájának Bio-kémiai és Molekulárbiológiai Kutató La-boratóriumának igazgatója.

Hét nemzetközi biokémiai és ortopé-diai lapnak szerkesztõségi tagja.

Számos hazai és nemzetközi tudomá-nyos kitüntetést kapott. ågy 1987-ben a„Legjobb oktatói Díjat” nyerte el a debre-ceni orvosegyetemen. 1995-ben a Reu-matológiai Világszervezet Carol-Nachman Price díját kapta, majd 1997-ben a Gallante professzor által alapítottortopéd sebészeti díjat nyerte el.

Számos nemzetközi és egyesült álla-mokbeli tudományos szervezetnek tanácsadó tagja.

A Chicagoi Rush Egyetem Biokémiai és Molekulárbiológiai Laboratóriumát a világegyik legjobb protézis-kilazulást és annak megelõzését vizsgáló alapkutatási laboratóriu-mává fejlesztette. Szoros kapcsolatot tart a hazai orvosegyetemekkel, anatómiai és reu-matológiai intézetekkel. Évek óta gyümölcsözõ kutatási kapcsolatot alakított ki a PécsiTudományegyetem Ortopédiai Klinikájával. Jelenleg klinikánkról 4 orvoskolléga dolgo-zik jó hírû laboratóriumában, PhD ösztöndíjasként.

Tudományos publikációinak száma 104. Számos monográfia, 14 könyvrészlet szer-zõje.

Dr. Bellyei Árpád egyetemi tanárOrtopédiai Klinika

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

155 évvel ezelõtt olyan események zajlottak Pesten és Budán, amelyek új fejezetet nyitottakhazánk történelmében. Megkezdõdött egy polgári demokratikus forradalom, amelynek poli-tikai és katonai történéseirõl már nagyon sokszor megemlékeztünk. Egyetemi ünnepünkönén azokról a magas mûveltségû emberekrõl szeretnék beszélni, akik az eseményeket elõké-szítették, irányították vagy valamilyen szinten részesei voltak.

Az elsõ önálló parlamentáris magyar kormány 9 tagja olyan szellemi színvonalú testüle-tet alkotott, amelyhez hasonló a világtörténelem során ritkán vette a kezébe valamely országkormányrúdját. A 9 férfiú között két értelmiségi pályára került kisnemes, három jómódú kö-zépbirtokos nemes és négy fõnemes volt. Neveltetésükben, társadalmi helyzetükben, menta-litásukban, az ország gondjainak megoldására irányuló törekvéseikben igen különbözõ em-

ÜNNEPI SZENÁTUSI ÜLÉSMegemlékezés az 1848-as polgári demokratikus forradalomról

berek. Ezek a különbségek maguk-ban hordozták a késõbbi ellentéteklehetõségét, az induláskor azonbanegy dologban egységesek voltak: a

magyarság szolgálatában.Batthyány Lajos gróf, miniszterelnök már az 1843-44-es or-

szággyûlésen a fõrendi ellenzék elismert vezérének számított. AMagyarországra vonatkozó pénzügyi, iparfejlesztési és katonapoli-tikai elképzelései már a forradalom elõtt kiváltották az uralkodóházgyûlöletét. Sorsa már 1848 decemberi letartóztatása elõtt eldõlt, kí-méletre nem számíthatott, bár tisztségérõl a kormány Debrecenbevaló távozása elõtt lemondott.

Esterházy Pál herceg, a külügyek irányítója és „a király szemé-lye körüli” miniszter volt. Szerepét a külügyekben inkább Batthyánytöltötte be. Mérsékelt politikus lévén a kormányból hamar távozott.

Kossuth Lajos, a forradalom elõkészítésének szellemi vezére, akormányban a pénz- és gazdaságpolitika, Széchenyi István gróf aközlekedés- és munkaügy felelõse volt. Személyiségük, eszméik,munkásságuk, sorsuk tanulmányok százaiból ismert. Munkásságukmegítélése napjainkban is éles vitákat tud kiváltani. Abban azonbanvalószínûleg minden méltató megegyezhet, hogy a kormány mûkö-désének elsõ néhány hónapjában hatékonyan együttmûködtek azország érdekében.

A földmûvelés, ipar és kereskedelem ügyeinek minisztere, Kla-uzál Gábor neve talán kicsit elhalványul Kossuth és Széchényi ne-ve mellett. Deák Ferenc híveként korán távozott a kormányból. Ki-váló képességeit és szakértelmét azonban a szabadságharc után isaz ország szolgálatába állította.

Deák Ferenc, a kormány igazságügy-minisztere, a reformkoregyik kiemelkedõ alakja. Az 1832-36-os diétán kidolgozott tör-vénytervezetei a legkorszerûbbek voltak Európában. Nagy mûvelt-sége, kitûnõ memóriája, nyugalma, mesteri érvelése és gondolatai-nak rugalmassága minden szempontból alkalmassá tették arra,hogy a kormány tagja legyen, és folytassa jogalkotó munkáját. Kos-suth radikalizálódása és saját békéltetõ politikájának kudarca láttánlemondott tisztségérõl. Képviselõként azonban tovább segítette aforradalom ügyét. A forradalom bukását követõ megtorlások utánújra visszatért a politikába, és segített tetõ alá hozni a kiegyezést, ki-váltva ezzel az emigrációban élõ Kossuth éles kritikáját, ugyanak-kor biztosítva Magyarország polgári, liberális irányú fejlõdését.

Szemere Bertalan az elsõ kormány belügyminisztere volt, majdBatthyány lemondása után miniszterelnök lett. Kossuthtal együtt õírta alá a magyar-román megegyezést, majd az elsõ nemzetiségi tör-vényt.

A hadügyeket, hadügyi szállításokat Mészáros Lázár császárihuszárezredes és magyar honvédtábornok irányította. Kemény ka-tona, akirõl talán kevesen tudják, hogy 9 nyelven beszélt, tagja volta Magyar Tudományos Akadémiának, természettudós és bibliaku-tató volt. A kormányon belül kialakuló radikális nézetekkel márnem tudott azonosulni. Kilépett a kormányból és külföldre távozott.

A kormánytagokról való megemlékezésem végén Eötvös Jó-zsef báróról, a 48-as kormány vallás- és közoktatás miniszterérõlkissé bõvebben szeretnék beszélni. Az egyetem szellemisége leg-szorosabban az õ tevékenységéhez kapcsolódik. Mikor a kormány-tisztséget elvállalta, már ismert író, világlátott és nagy mûveltségûember volt, aki azonnal hozzálátott ahhoz, hogy hozzájáruljon „ki-mûvelt emberfõk” képzéséhez. Nevéhez fûzõdik az általános és kö-

telezõ népoktatás bevezetése, a zsidók egyenjogúságának biztosítá-sa. Sõtér István szerint „Eötvös gondolkodásában a haza fogalmaaz emberiség ügyével, a haza szeretete az emberszeretettel elvá-laszthatatlanul összekapcsolódik.” A rövid idõ, fél év, amíg a kor-mány tagja volt, nem tette lehetõvé, hogy igénybe vegye, haszno-sítsa azt a szellemi potenciált, ami akkor az országban jelen volt. Eltudjuk képzelni, hogy mit tehetett volna egy Arany János nevû ta-nár vagy egy Jánosi Ferenc kémikus, Darwin nézeteinek elsõ ha-zai ismertetõje a középiskolai oktatásért? Mit segíthetett volna Eöt-vösnek Barabás Miklós, Borsos József, id. Markó Károly a mû-vészképzés, az akkor már idõs Pollák Mihály vagy Hild József ésYbl Miklós a mûegyetemi oktatás megteremtésében, vagy a Bécs-bõl elüldözött Semmelweis Ignác az orvosképzésben? A politikanem hagyott erre idõt.

Szabó József, a hazai geológia megteremtõje, 1848-ban kényte-len volt szerepet vállalni a honvédség lõporellátásában. Balassa Já-nos, aki a világon másodikként operált éter narkózisban, a honvéd-sereg egyik vezetõ fõorvosa volt. Horváth Mihály püspök, a kiválótörténész, a Szemere kormány vallás- és közoktatási minisztere, aFüggetlenségi Nyilatkozat szövegezõje tábori papként mûködött aforradalmi hadseregben. Személyéhez egyetemünk jogelõdje, azErzsébet Tudományegyetem Pekár Mihály élettan professzoron, azegyetemet 1923-ban Pécsre telepítõ kormánybiztoson keresztül kö-tõdik. Horváth Mihály Pekár Mihály anyai nagybátyja volt.

Thán Károly, a késõbbi híres kémikus, aki a harkányi gyógyvíz-ben felfedezte a karbonszulfidot, 14 éves korában részt vett a sza-badságharcban. Zsigmondy Vilmos mérnök a szabadságharcban se-gítette a fegyvergyártást, amiért bebörtönözték. Késõbb õ fúrta, töb-bek között, a harkányi és margitszigeti artézi kutat.

Markusovszky Lajos, az Orvosi Hetilap megalapítója a szabad-ságharc szolgálatába állt, emiatt megfosztották klinikai állásától.Lumniczer Sándor sebész a szabadságharcban a honvédség egész-ségügyi fõnöke volt. Korányi Frigyes báró, a magyar belgyógyá-szat megteremtõje orvostanhallgatóként szónoklatot tartott 1848.március 15-én. A szabadságharc után Bécsbõl és Pestrõl kitiltották.Szabolcsban dolgozott, ahol harcolt a magyarság egészségi állapo-tának javításáért. Magyarországon 1840-ben 550 orvos volt. Szá-muk 20 év alatt nem nõtt. A Habsburg Birodalmon belül Magyar-ország adta a lakosság 43 %-át, a kórházi ágyaknak azonban csakkevesebb, mint egynyolcadával rendelkezett. Schöpf-Mérei Ágos-ton a magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója Kos-suthtal együtt elhagyta az országot.

Talán sikerült megmutatnom, hogy történelmi fordulópontokonmilyen nagy szükség van mûvelt, szakmailag felkészült, tisztessé-ges és áldozatokat vállalni kész emberekre. Az ilyenek jelenléte ter-mészetesen nemcsak a fordulópontokon, hanem a mindennapi élet-ben is kívánatos. Képzésük a mi feladatunk.

Befejezésül szeretném megemlíteni, hogy az Erzsébet Tudo-mányegyetemen rendszeresen megemlékeztek születésük és halá-luk kitüntetett évfordulóin történelmünk nagyjairól, akkor is, hanem álltak közvetlen kapcsolatban az egyetemmel. Ezt a szép szo-kást jó lenne újjáéleszteni kari szinten, akár ebben az évben. 2003-ban van Deák Ferenc születésének 200., Eötvös Józsefszületésének190. évfordulója. Klauzál Gáborszületésének 200. évfordulója jö-võre lesz. Három év múlva Batthyány Lajos, Eszterházy Pál és Mé-száros Lázár születésének kerek évfordulója következik. A hagyo-mányápolás szép példája lenne ezek megünneplése.

Lázár Gyula

(Elhangzott a szenátusi ülésen, 2003. március 13-án.)

7

2003 ÁPRILIS

ÜLÉS demokratikus forradalomról

8

A PTE Általános Orvostudományi Karának PhDprogramjaiban megvédett – a Doktori Tanács által

javaslattal továbbított – PhD disszertációk szerzõi éscímei a védés sorrendjében

Az Orvoskari Hírmondó 2002. szeptemberi számában közölt névsor folytatása

Dr. Sipos Katalin: Három jelátviteli út mechanizmusának egy-egy új komponense(Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet, dr. Sümegi Balázs);

Dr. Walter – Szánya Jolán: Genetic characterization of astroviruses associated withdiarrhea among children in a community of Mexico City periurban (KlinikaiKémiai Intézet, dr. Kellermayer Miklós);

Buzády Andrea: Dipoláris relaxáció vizsgálata idõbontott spektroszkópiai módsze-rekkel (Biofizikai Intézet, dr. Somogyi Béla);

Visegrády András: Intracelluláris kalciumoszcillációk mechanizmusának vizsgálataelektromosan nem ingerelhetõ sejtekben (Biofizikai Intézet, dr. Somogyi Béla);

Dr. Márton Zsolt: Hemorheological methods in the investigation of risk factors ofmyocardial ischemia and of the antioxidant properties of different cardiovas-cular drugs (I. sz. Belgyógyászati Klinika, dr. Tóth Kálmán);

Dr. Csermely Tamás: Serdülõkori amenorrhoea és raromenorrhoea: elõidézõ okok,klinikai vonatkozások (Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika, dr. Szabó István);

Dr. Halvax László: Új diagnosztikus és terápiás törekvések a szülészetben a peri-natalis mortalitás és morbiditás csökkentésére (Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika, dr. Szabó István);

Dr. Horváth Magdolna: Periodikus hasi fájdalom gyermekkorban (Gyermekklini-ka – I. sz. Belgyógyászati Klinika, dr. Mózsik Gyula);

Dr. Minda Hajnalka: Esszenciális zsírsavak és hosszú szénláncú, többszörösen te-lítetlen metabolitjaik egészséges és beteg gyermekekben (Gyermekklinika, dr.Molnár Dénes);

Dr. Lubics Andrea: Oligochaeta fajok idegrendszerének immunhisztológiai vizsgá-lata (Anatómiai Intézet, dr. Sétáló György);

Szõke Éva: Capsaicin és anandamid hatásainak vizsgálata patkány trigeminális gan-glionsejteken (Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, dr. Szolcsányi János);

Lázár Zsófia: Nem-adrenerg, nem kolinerg (NANC) ingerületátvívõ anyagok far-makológiája enterális és érzõ idegekben (Farmakológiai és Farmakoterápiai In-tézet, dr. Barthó Loránd, dr. Szolcsányi János);

Dr. Reuter Gábor: A humán calicivírusok molekuláris epidemiológiája Magyaror-szágon (Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézet, dr. Emõdy Levente);

Dr. Jósvay János: A medencetájéki decubitusok mûtéti kezelésének lehetõségei éseredményei (Központi Honvédkórház – Ortopédiai Klinika, dr. Bellyei Árpád);

Dr. Vékási Judit: Haemorheológiai faktorok és oxygen szabadgyökös reakciók sze-repe szemészeti kórképekben (Szemészeti Klinika – Szerves- és Gyógyszer-kémiai Intézet, dr. Hideg Kálmán);

Dr. Ferencz Andrea: Moderation of Oxidative Stress During Experimental SmallBowel Autotransplantation (Kísérletes Sebészeti Intézet, dr. Rõth Erzsébet).

KLINIKAI TÁPLÁLÁSI

MUNKACSOPORT

Hamarosan két éve lesz, hogy újraszervezõ-dött a Pécsi Tudományegyetem OEC klini-káit átfogó Klinikai Táplálási Munkacsoport,mely a PTE klinikáin kezelt betegek táplá-lásterápiájának szervezésével, optimalizálá-sával a gyógyító tevékenység támogatásáttûzte ki céljául. A csoport tagjai a klinikákróldelegált orvosok, dietetikusok és egy intéze-ti gyógyszerész. A közelmúltban történt, aHonvédkórházzal való integráció után acsatlakozó részlegek részérõl is kiegészült amunkacsoport.

A legutóbbi megbeszélésen a parenterálistáplálás volt a kiemelt téma. Meghallgattukés megvitattuk a „Parenterális táplálás irány-elvei és klinikai gyakorlata” címmel összeál-lított ajánlást, melyet dr. Bogár Lajos lekto-rálásával Kegyes Réka és Sasréti Évadietetikusok állítottak össze. Bemutatták azintenzív ellátásban részesülõ betegek táplá-lásterápiájának megtervezését és kivitelezés-ét, melyet példaként szeretnénk állítani másbetegcsoportok táplálási protokolljának ki-alakításához. Fontos lenne, hogy minden fel-vételre kerülõ betegnél már a bekerüléskorregisztráljuk a tápláltsági állapotát is, és en-nek alakulását a távozás napjáig kövessük.Közben a betegség jellegének, a várható be-avatkozásoknak a figyelembevételével meg-tervezzük és megvalósítjuk a neki optimálistáplálásterápiát. Ennek egyik fontos elemelenne a táplálás monitorozása (pl. a 3-4 na-ponta mért praealbumin értékek követésével).

A továbbiakban Szabóné dr. Schirm Szilviatájékoztatott az Egyetemi Gyógyszertárbankészülõ „all in one” tápláló infúziók ellátásaterén várható változásokról. A korábbanhasználatos keverékek összetevõi közültöbbnek megszûnik a forgalmazása, új ké-szítményekre cserélik õket. A velük készít-hetõ teljes parenterális tápláló infúziók típu-sainak, tervezett összetételének („receptjei-nek”) egyeztetése, megbeszélése a táplálásimunkacsoport részérõl megtörtént. A megfe-lelõ stabilitási-kompatibilitási vizsgálatokeredménye után, az új rendelhetõ keverékekösszetételérõl körlevélben és az ÁOK OECintranetes honlapján a gyógyszertári szolgál-tatások között adunk tájékoztatást.

Dr. Figler Mária KTM elnökSzabóné dr. Schirm Szilvia KTM titkár

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

9

A Habilitációs Tanács 2003. március 27-i ülésén két napirendi pont sze-repelt: 1. A 2001/2002. és a 2002/2003. tanévi habilitációs eljárások le-zárása és 2. A kari Habilitációs Szabályzat módosítása.

1.) A habilitációs eljárás nyílt részének befejezése után a HabilitációsTanács titkos szavazással valamennyi pályázó anyagát alkalmasnak ta-lálta arra, hogy azt pozitív javaslattal az Egyetemi Doktori és HabilitációsBizottság (EDHB) elé terjessze. Dr. Bogner Péter, dr. Bíró Zsolt, dr. De-li József, dr. Horváth Judit, dr. Környei József, dr. Kõszegi Tamás, dr. Lo-vász György, dr. Lóránd Tamás, dr. Molnár F. Tamás, dr. Oláh Attila(Gyõr, Megyei Kórház), dr. Pintér Erika, dr. Szabó György100%-os, dr.

Gróf Pál (Semmelweis Egyetem) 93 %-os, dr. Király Ágnes 87%-os sza-vazati arányt ért el. A Dr. Habil. cím megadásáról az EDHB dönt.

2.) A módosítási javaslat a szabályzat néhány pontjára, ill. a 2. sz. mel-lékletre vonatkozik, amelyik a tudományos teljesítmény mérõszámait tar-talmazza. Mivel az MTA emelte a doktori követelményeket, a habilitációselvárásokat is ehhez kell igazítani. A módosítást a Kari Tanács hagyja jó-vá. A módosított szabályzat 2003. szeptember 1-jétõl lesz érvényes.

Dr. Lázár Gyula egyetemi tanára PTE ÁOK Habilitációs Tanácsának elnöke

Tájékoztató a PTE ÁOK Habilitációs Tanácsának ülésérõl

A Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács tájékoztatójatájékoztatója

A PTE ÁOK és az EFK Közalkalmazotti Tanácsa ésSzakszervezeti Bizottsága 2002. december 9-én tartottülésén tárgyalta a kamatmentes kölcsönre beérkezett ké-relmeket.Az egyetem dékánjához 20 db kérelem érkezett. Ebbõl: n fûtéskorszerûsítés 1 dbn lakásvásárlás 4 dbn építés 5 dbn felújítás 7 dbn komfortfokozat-növelés 1 dbn hõszigetelés 2 db.

A bizottságok 13 kérelmet tartottak jogosnak.Az indokoltságot a beérkezett kérelmek, csatolt doku-mentumok, helyszíni környezettanulmány, valamint arendelkezésre álló kamatmentes lakáskölcsön-alap alap-ján rangsorolták a testületek. A jogosnak elfogadott 13kérelem közül 10 kérelmet tartottak indokoltnak a bi-zottságok, az alábbiak szerint:

Építés:Szávai József 400 000,-FtBalogh Anna 350 000,-FtHeim Lászlóné 250 000,-FtMesnyi Éva 400 000,-Ft

Vásárlás:Dobi Ferencné 300 000,-FtMester Lászlóné 300 000,-FtKovács Jánosné 250 000,-Ft

Komfortfokozat-növelés:Narancsikné Csiki Erzsébet 300 000,-Ft;

Fûtéskorszerûsítés: Teveli Judit 300 000,-Ft;Hõszigetelés: Szabó Júlianna 200 000,-Ft;Összesen: 3 050 000,-Ft

Az Egészséügyi Fõiskola külön keretébõl Szijj Katalinlakásvásárlás jogcímén 300 000,-Ft kamatmentes köl-csönben részesült.

Dr. Csere Tibor a KT elnöke Illés József SZB-titkár

A bizonyítékokon alapuló orvoslásTUDOR projektjének lezárása

A Brit Nagykövetség adott otthont a Know How Alap Magyarországon FejlesztésiEgyüttmûködés 2003. február 28-án megtartott záróünnepségének. A Department forInternational Development támogatásával a Know How Alap 1989 és 2003 közötthozzávetõlegesen 17 milliárd forintot fordított különbözõ magyarországi projektekanyagi hátterének a biztosítására. A támogatott projektek egyike volt a TUDOR (Tu-dáson alapuló orvoslás fantázianéven, a bizonyítékokon alapuló orvoslás gondolatkör-ének magyarországi népszerûsítésére és terjesztésére életre hívott mozgalom, amely-ben egy pécsi munkacsoport is részt vett.

Az évek során a TUDOR mozgalom a bizonyítékokon alapuló orvoslás témájábankurzusokat szervezett mind a négy orvoskarral rendelkezõ egyetemi városban (köztük2000 decemberében Pécsett, a PAB Székházban), az elmúlt év decemberében pedig a leg-szélesebb értelemben vett közép-kelet-európai régió számára szervezett kurzus házigaz-dája volt Magyarország. Igen jó érzés volt, hogy Nigel Thorpe úr, az Egyesült Királyságmagyarországi nagykövete magyar nyelven (!) megtartott értékelõ beszédében a TUDORprojektet a Know How Alap négy legsikeresebb magyarországi projektje között emelteki. A pécsi TUDOR munkacsoport tagjaiként pedig külön örömmel láthattam, hogy a pé-csi alkotóközösség munkájának eredményeként létrehozott, A bizonyítékokon alapuló or-voslás tankönyve címû munka a Know How Alap támogatásával létrejött és a záróünnep-ségen bemutatott kiadványok legigényesebbjei közé tartozik.

A Know How Alap támogató tevékenysége a korábbi formájában lezárult, hiszenMagyarország a közelgõ EU-csatlakozással „felsõbb osztályba léphet”, azaz már nemszámít a különleges támogatásra szoruló fejlõdõ országok sorába. Azonban NigelThorpe nagykövet is hangsúlyozta: ennek az adott támogatási formának a lezárulásanem jelenti azt, hogy a jövõben magyarországi projektek ne számíthatnának brit támo-gatásra. A támogatás formája azonban már az EU-n belüli lehetõségeknek a megraga-dása lehet.

A magyarországi TUDOR mozgalom tehát eredeti formájában véget ért. A bizo-nyítékokon alapuló orvoslás gondolatkörének további népszerûsítése és terjesztéseazonban változatlanul ígéretes eszköze lehet az egészségügyi ellátás színvonala fej-lesztésének. A TUDOR mozgalomban résztvevõk elhatározták, hogy ha más formá-ban is, de fenntartják a korábbi együttmûködést. Ehhez talán az EU 6. keretprogram-ban való részvétel teremtheti meg az anyagi alapokat. A magyar TUDOR munkacso-portok csatlakoztak a krakkói székhelyû Medycyna Praktyczna Kiadó által koordináltnemzetközi konzorciumhoz, amely „Liking Candidate Countries with EuropeanProgrammes of Evidence Based Medicine Implementation” címmel kíván pályázni azEU 6. keretprogram keretében a „Life Science, Genomics and Biotechnology forHealth, Specific Support Action” témakörben elnyerhetõ támogatásért.

TUDOR (1999-2003): valami befejezõdött, de talán valami el is kezdõdik.Dr. Decsi Tamás

a PTE ÁOK TUDOR munkacsoport titkára

2003 ÁPRILIS

10

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

EGY FEL NEM ISMERT JÁRVÁNY:SÉRÜLÉSEK ÉS BALESETEKNemzeti Kutatási Fejlesztési programok – 2002Beszámoló a projekt elsõ félévérõl

ANemzeti Kutatási és Fejlesztési Program(„Széchenyi Projekt”) 2002. évi pályázatána Pécsi Tudományegyetem Orvos- és

Egészségtudományi Centruma által vezetett konzorci-um a sérülések és balesetek következményeinek csök-kentésére, a pontosabb diagnózis, a hatékonyabb ke-zelési módok, valamint a jobb rehabilitáció módozata-inak kidolgozására nyert el kutatási támogatást. Akonzorcium megfelel annak az elvárásnak, hogy egyi-dejûleg legyen tudásközpont – kutató-fejlesztõ hely-ként jelenik meg a PTE Orvos- és EgészségtudományiCentrum –, valamint töltse be a technológiai központ,a K+F eredményeket termékké, szolgáltatássá fejlesz-tõ vállalkozás szerepét is.

Projektünk a sérülések és balesetek okozta egész-ségügyi, szociális, társadalmi és gazdasági terheket új,hatékonyabb diagnosztikus, gyógyítási és rehabilitáci-ós technikák, piacképes innovatív egészségügyi ter-mékek: eszközök, implantátumok, mûszerkészletekkifejlesztésével, ill. a gyakorlatba történõ bevezetésé-vel kívánja csökkenteni. Erre garanciát jelent az ISOés CE minõségügyi követelményeknek megfelelõ há-rom konzorciumi partnerünk: az egri SANATMETAL Kft. ésMedimetál Kft., mint a hazai mûszer- és implantátum-fejlesztés és -gyártás két zászlóshajója, valamint a NeuroCT Kft. Pécsi Diagnoszti-kus Centruma, mint a neurológiai és idegsebészeti diagnosztika és te-rápia jelentõs kooperációs partnere. Programunk más részfeladatainak„technológiai központjai” konzorciumi partnerként meg nem jelenõ,de a projektben nevesített kisvállalkozások. Reményeink szerint pro-jektünk közvetlen életminõség-javító eredményén túl hozzájárul az in-nováció regionális bázisainak erõsítéséhez is.

(1 mortalitással járó balesetre vonatkoztatott sérülés-arány, azaz a„baleseti keresztmetszet”, illetve a potenciálisan elvesztett életévekszáma jól mutatja e kérdéskör társadalmi jelentõségét!)

A sérülésekkel és balesetekkel kapcsolatos kutatási programunkatöt nagy problémakör szerint csoportosítottuk: politraumatizáció; ko-ponya/agysérülések; gerincsérülések; végtagsérülések és poszttrau-más állapotok.

A politraumatizáció jelenségéhez kapcsolódó alap- és alkalmazottkutatási programunk három területen kíván új eredményeket elérni, ill.az eddigieknél hatékonyabb kezelési eljárásokat kidolgozni: (1) A bal-eset és a vele összefüggésben lévõ bakteriális fertõzés következtébenkialakuló szisztémás és lokális gyulladásos válasz, valamint a mikro-cirkuláció változásának meghatározása mikrodialízis segítségével újfolyadékterápiás és ödémaprevenciós protokoll kidolgozására. (2) Agyakori hasi sérülések okozta vékonybél ischaemia biokémiai, morfo-lógiai és molekuláris biológiai hatásainak meghatározása az oxidatív

stressz monitorozásának kidolgozása céljából. (3) Ahosszú szakaszra kiterjedõ tracheasérülések miattilégcsõpótlás módszerének továbbfejlesztése: a lég-csõhám-gyógyulás molekuláris biológiai hátterének,illetve a regenerációját elõsegítõ anyagok hatásme-chanizmusának tisztázása, s a pótláshoz használhatóanyagok, valamint a mûtéti technika meghatározása.

A koponya/agysérülésekkel kapcsolatos alap- ésalkalmazott kutatási program a következõ területeketcélozza: (1) A primer diffúz idegsejt-károsodás hoz-zájárulása a koponyatraumák morbiditásához és mor-talitásához (kísérleti paradigmák kidolgozása). (2) Atraumás diffúz axon-károsodás molekuláris biológiaimechanizmusának vizsgálata. (3) A perifériás idegek-ben végbemenõ axonális kompakció in vivo vizsgá-lata. (4) A terápiás kísérletek eredményességének invivo követésére alkalmas eljárások tesztelése. (5) Új,liquor és szérum-analizissel kombinált MRI-MR-angiográfiás diagnosztikus protokoll kidolgozása éstesztelése. (6) Minimálisan-invazív neuroendoszkó-pos mûtéti eljárások kifejlesztése a leggyakoribb vér-zéses kórképek gyógyítására. (7) A magyarországi

11

2003 ÁPRILIS

súlyos koponya-agysérültek klinikai monitoring rendszerének kifej-lesztése.

A gerincsérülésekhez kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatásiprogramunk a következõ területeket érinti: (1) Minimálisan-invazív,CT vezérelt navigációs rendszerre épülõ csigolyaplasztika mûtéti eljá-rásának és egyszer használatos eszközkészletének kidolgozása. (2) Aporckorong protézis alkalmazásához szükséges discoligamentárisrendszer elemeinek és egészének sértése miatt szükséges szalagképlet-pótlás vizsgálata; nyaki gerinc porckorong protézis, s a beültetéshezhasználatos mûszerkészlet és a mûtéti eljárás kifejlesztése.

A végtagsérülésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatásiprogramunk a következõ részfeladatok vizsgálatát tûzi ki célul: (1) Azízületi folyadék mennyiségi és minõségi megváltozásából eredõ elvál-tozások morfológiai, biokémiai és immunológiai vizsgálata. (2) Aporcképzõdés molekuláris és genetikai mechanizmusainak vizsgálataután arteficiális porc graft kifejlesztése. (3) Az osteoporotikus csontrögzíthetõségének vizsgálata, a leggyakoribb idõskori osteoporotikusháttérrel rendelkezõ törések új implantátum-rendszerének, mûszer-készletének és mûtéti eljárásainak kidolgozása. (4) A sajkacsont-törésdiagnosztika fejlesztése, az ún. Carpal box kifejlesztése és piacra ve-zetése.

A poszttraumás állapotok közül az alábbiak diagnosztikai és keze-lési eljárásainak fejlesztésére irányul alap- és alkalmazott kutatásiprogramunk: (1) Poszttraumás stressz-betegség (posttraumatic stressdisorder, alábbiakban PTSD) szenzoros kapu-szabályozás kombináltmagatartási és elektrofiziológiai vizsgálatán alapuló diagnosztiája, te-rápiája és rehabilitációja, startle-berendezés fejlesztése. (2) Traumásepilepsziás mûködészavar keletkezésének vizsgálata, a kezelés, vala-mint a kognitív teljesítmény monitorozásának fejlesztése. (3) A poszt-traumás alvászavarok új kezelési lehetõségeinek kifejlesztése. (4) Aposzttraumás hydrocephalus minimálisan invazív neuroendoszkóposmûtéti technikájának kifejlesztése és elterjesztése. (5) A poszttraumásneurogén fájdalom szindróma és a hiperkinézisek új funkcionálisidegsebészeti kezelési módszereinek kidolgozása.

Konzorciumi partnerek:Orvos- és Egészségtudományi Centrum: Kísérletes Sebészeti, Ma-

gatartástudományi, Gyógyszertani, Immunológiai és Biotechnológiai,valamint Biokémiai Intézet, Elektronmikroszkó-pos Laboratórium, Idegsebészeti, Baleset- ésKézsebészeti, Aneszteziológiai és Intezív Terápi-ás, Sebészeti és Neurológiai Klinika.

SANATMETAL Kft., Medimetál Kft., vala-mint a NeuroCT Kft. Pécsi Diagnosztikus Cent-ruma.

Projekt management (dr. Dóczi Tamás pro-jektvezetõ, dr. Lengvári István projekt-mene-dzser, dr. Szekeres Péter projekt-koordinátor, aK+F Iroda munkatársai, gazdasági adminisztrá-ció [a PTE Központi Pályázati Irodája], FarkasJózsef ügyvezetõ igazgató [Sanatmetal Kft.],Antal István ügyvezetõ igazgató [MedimetálKft.], dr. Kövér Ferenc fõorvos [NeuroCT Kft.]).

A SANATMETAL Kft. feladata kutatás-fej-lesztés és hazai gyártás révén megteremteni kor-szerû, a kor igényét kielégítõ nyakcsigolya porc-korong pótló protéziseket, magyarországi árszin-ten.

A Pécsi Diagnosztikus Központ feladata:MRI vizsgálatok végzése a súlyos agysérültekagyszöveti károsodásának megállapítására, CT

vezérelt navigációt biztosít kompressziós csigolyatörést szenvedettbetegek vertebroplasztikájához.

A Medimetál Kft. feladata: részt vesz az implantátumok (comb-nyaktörések, humerus collum chirurgicumának törései, distalis radiusés supracondyler humerus törések gyógyítására szolgáló implantá-tumok) megtervezésében, legyártja a megtervezett implantátumokprototípusait. A sikeres klinikai próbák után megteremti ezen implan-tátumok gyártási feltételeit, majd legyártja a nullsorozatot. Részt vesza termék forgalmazásához szükséges forgalomba hozatali engedélyekmegszerzésében, a szükséges marketinganyagok megtervezésében éslegyártatásában.

A költségvetés megoszlása: alapkutatás 30 %, alkalmazott K+F 60%, demonstráció 10 %; teljes ráfordítás: 393 700 eFt, támogatás: 250000 eFt.

Az elsõ félévben megvalósított részfeladatok:Politraumatizációhoz társuló alapjelenségek kutatása: Szisztémás

és lokális gyulladásos válasz és a mikrocirkuláció változás kutatása;Vékonybél ischaemia molekuláris biológiai, biokémiai és morfológiaijelenségeinek kutatása; A trachea-sérülés és -gyógyulás molekulárisbiológiai és morfológiai vizsgálata.

Koponya/agysérülésekhez társuló alapjelenségek kutatása: Kísér-leti paradigmák kidolgozása; A terápiás kísérletek eredményességénekin vivo követésére alkalmas eljárások; A traumás diffúz axon-károsodás molekuláris biológiai mechanizmusának vizsgálata; A pri-mer diffúz axonkárosodás kísérletes-terápiás vizsgálata; perifériás ide-gekben végbemenõ axonális kompakció in vivo vizsgálata.

Nyaki gerincsérülések és a szalagpótlás morfológiai vizsgálatakadaver modellben.

Végtagsérülésekhez társuló alapjelenségek kutatása: Ízületi vér-ömleny patomechanizmusának vizsgálata; A porcképzõdés molekulá-ris mechanizmusainak vizsgálata; Osteoporotikus csont rögzíthetõsé-gének vizsgálata.

Poszttraumás állapotokhoz kapcsolódó alapjelenségek kutatása: Aszenzoros kapu-szabályozás kombinált magatartási és elektrofizioló-giai vizsgálata.

Dr. Dóczi Tamás

Kongresszusi felhívásKongresszusi felhívásIV. International Symposium

on Myocardial CytoprotectionA Magyar Kardiológus Társaság Experimentális szekciója és a PTE ÁOK Kísérle-tes Sebészeti Intézete az International Academy of Cardiovascular Sciences szakmaitámogatásával 2003. szeptember 25-27. között rendezi meg a IV. InternationalSymposium on Myocardial Cytoprotection konferenciát. A kongresszus honlapja az alábbi intranet címen érhetõ el:

http://www.pote.hu/expsurg/ismc2003/Internet elérhetõség: http://expsurg.pote.hu/ismc2003/Az absztraktok beadási határideje: április 30.További információ kérhetõ dr. Lantos Jánostól:

5832, 5820; janos.lantos@aok.pte.hu

12

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

2003. január 1-jétõl az OEP által befogadottan20 ágyon mûködik a II. sz. BelgyógyászatiKlinikán a hipertónia részleg dr. Nagy Juditvezetésével, a korábbi immunológiai osztályhelyén. A klinika a hipertónia-ellátó helyekmegalakulása óta (1996) regionális központ-ként szerepel, de csak most vált lehetõvé,hogy önálló osztályos háttérrel vállalhassa fela hipertóniás betegek emelt szintû, regionálisellátását, kiemelve a szekunder hipertóniákkivizsgálását és kezelését. Az elmúlt évek ótahipertónia szakambulanciánkon egyre többhipertóniás beteget gondozunk. Jelenleg ket-ten a hipertónia-gondozás minõsített orvosai(dr. Nagy Judit, dr. Csiky Botond) és két mi-nõsítésre készülõ, de már ráépített szakvizs-gával rendelkezõ kolléga (dr. Késõi István –belgyógyász/kardiológus; dr. Kovács Tibor –belgyógyász/nephrológus) végzi a szakam -buláns, illetve osztályos munkát.

Érdemes áttekinteni, hogyan alakult kiklinikánkon Nagy Judit professzor asszony is-kolateremtõ kezdeményezésébõl az elmúltévtizedekben népbetegséggé váló magas-vérnyomás diagnosztikájára/kezelésére egykisebb munkacsoport. Nagy Judit professzorasszony az 1990-es évek elején amerikai ta-nulmányútja során kezdett el foglalkozni azendothel dysfunctio és a hipertónia kapcsola-tával (1), majd Csiky Botond dr. töltött 2 éveta Mineapolis-i Egyetemen, ahol az angioten-zin II, illetve szimpatikus tónus szerepét vizs-gálta a hypertónia patogenézisében. 1995-tõltöbb közlemény jelent meg a klinikáról, melyrészben a nitrogén-oxid szerepét vizsgálta, il-letve a vesebetegségekben elõforduló hipertó-nia kedvezõtlen szerepére hívta fel a figyel-met. Mind Csiky dr., mind Kovács dr. PhD ér-tekezésének meghatározó részét tették ki a hi-pertóniával kapcsolatos megfigyeléseik. Amindennapos klinikai diagnosztika számáraklinikánk izotóplaborjában (vezetõ: dr.Schmelczer Matild) beállításra került a rend-szeres renin és aldoszteron meghatározás. Ra-diológiai részlegünkön dr. Dérczy Katalin ésdr. Fehér Eszter vizsgálja a carotisokban a ko-rai endothel károsodás jeleit, dr. Késõi Istvána hipertóniás betegek kardiovaszkuláris álla-potát, dr. Szelestei Tamás genetikai jellemzõi-ket kutatja. Mindezen vizsgálatok PhD témátis képeznek. A hipertónia munkacsoport szo-rosan együttmûködik nemcsak a nephroló-giai, hanem a dr. Wittmann István vezette dia-betológiai munkacsoporttal is.

Terveink között szerepel a klinika távlatielképzeléseivel összhangban:

– a graduális képzésben a hipertónia okta-tás koncentráltabb megjelenítése,

– a hipertónia szakambulancia mindenna-possá tétele,

– a posztgraduális képzésben való foko-zott részvétel, kiemelten a háziorvosokéban,hiszen õk kezelik a legtöbb hipertóniás bete-get,

– rendszeres továbbképzések, konzultáci-ók biztosítása,

– a progresszív betegellátás keretein belüla súlyos vagy akceleráló fázisban lévõ bete-gek kezelése.

Dr. Kovács TiborHIVATKOZÁSOK

Raij L., Nagy J., Coffee K., DeMasterE. G.:Hypercholesterolemia promotes endothelialdysfunction in vitamin E- and selenium-defi-cient rats. Hypertension 1993; 22(1): 56-61.

Csiky B., Simon G.: Synergistic vascular effects ofdietary sodium supplementation and angioten-sin II administration. Am J Physiol 1997;273(3 Pt 2):H1275-82

Csiky B., Simon G.: Effect of neonatal sympathec-tomy on development of angiotensin II-induced hypertension. Am J Physiol 1997;272(2 Pt 2):H648-56

Simon G., Illyés G., Csiky B.: Structural vascularchanges in hypertension: role of angiotensin II,dietary sodium supplementation, blood pres-

sure and time. Hypertension 1998; 32(4):654-60Kovács T., Barta J., Kocsis B., Nagy J.: Nitric

oxide in IgA nephropathy patients with orwithout hypertension. Exp Nephrol 1995;3(6):369-72

Szelestei T., Kovács T., Barta J., Nagy J.: Circadianblood pressure changes and cardiac abnormal-ities in IgA nephropathy. Am J Nephrol 1999;19(5):546-51

Vas T., Kovács T., Szelestei T., Csiky B., Nagy J.: Arövid és a hosszú hatású antihypertensiv szerekrenoprotectiv hatásának összehasonlító vizsgá-lata IgA nephropathias betegekben. Orv Hetil1999; 140(36):1991-5

Csiky B., Kovács T., Wagner L., Vas T., Nagy J.:Ambulatory blood pressure monitoring andprogression in patients with IgA nephropathy.Nephrol Dial Transplant 1999; 14(1):86-90

Csiky B., Kovács T., Nagy J.: White-coat hyperten-sion, relative nocturnal hypertension and sus-tained hypertension accelerates the progres-sion of IgA nephropathy. J Hypertension 2000;18(Suppl.4):S35

Nagy J., Csiky B., Kovács T., Wittmann I.:Endotheldysfuntio. Orvosi Hetilap 2001;142(31):1667-1672

Kovács Tibor: Újabb adatok az IgA nephropathiaprogressziójában szerepet játszó tényezõkhöz.PhD értekezés 2000. (témavezetõ: dr. Nagy Ju-dit)

Csiky Botond: Effect of dietary sodium supple-mentation, neonatal sympathectomy and struc-tural vascular changes on the development ofangiotensin II-induced hypertension.Prognostic value of blood pressure monitoringin kidney disease. PhD értekezés 2000. (téma-vezetõ: dr. Nagy Judit)

Új profil a II. sz. Belgyógyászati Klinikán

Tisztelt Fõszerkesztõ Asszony/Úr!

A Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiájának célja, hogy a magyar származású,illetve a magyarok iránt szimpátiával viseltetõ orvos-egészségügyi szakembereket összetartsa.Mint e nemes célú non-profit szervezet nemzetközi elnöke tisztelettel kérem, hogy az alábbi rövidhirdetésünket folyóiratában térítésmentesen közzétenni szíveskedjék.Segítségét, mellyel a szent harcunk megvalósulását támogatja, elõre is hálásan köszönöm.

TisztelettelDr. Rosivall László

Academia Medica Hungarica UniversalisAcademia Medica Hungarica UniversalisMagyarok Nemzetközi Orvostudományi AkadémiájaMagyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája

Akadémiánk célja, hogy összefogja a világ magyar származású vagy nem magyar, dea szervezethez csatlakozni kívánó orvos-egészségügyi szakembereit.

Fõbb törekvései: n Az oktatás, kutatás és betegellátás fejlõdésének elõsegítésen Hazai és határon túli szakemberek támogatásan A magyar orvosi szaknyelv ápolásan Nagyjainknak emléket állító pályázatok indítása

Kérek minden érdeklõdõ kollégát, hogy mielõbb jelentkezzék új tagsági vagy tag-megújítási nyomtatványunkért.(Tagsági díj: hazai orvosok 3000 Ft/év; egyetemisták, nyugdíjasok 500 Ft/év, átutalásiszámlaszám: ABN AMRO BANK RT. WHMA 10200830-32315475-00000000)

Üdvözlettel: Dr. Rosivall László

elnöke-mail: rosivall@net.sote.hu; tel.: (36-1) 2-100-100; fax: (36-1) 2-102-956; Budapest,Nagyvárad tér 4. H-1089

13

2003 ÁPRILIS

Egy integrációmargójára…

Hosszú ideig tartó várakozás és ezzel arányos mennyiségûstressz elõzte meg a Honvédkórház januári integrációját. Agond az, hogy ezekbõl a résztvevõknek nem egyformán jutott.Jelesül, egy részének a várakozásteli izgalom, a másiknak in-kább a stressz.

Én most az utóbbi szemszögébõl, meglehetõsen alulnézet-bõl szeretnék néhány gondolatot megosztani az olvasókkal:

Az Egyetemi Gyógyszertárhoz rendelt, eddig is végletekigkihasznált szállító kapacitást még tovább terhelte az integrá-ció. Naponta 20 km-rel hosszabb táv, megnövekedett várako-zási idõ, a gyógyszerszállítmányok elhelyezési gondjai az el-sõ idõkben – hogy csak a legfontosabbakat említsem. E sorokírója „elsõ kézbõl” tájékozódott január 3-án, az elsõ gyógy-szerkiszállítás alkalmával az ottani helyzetrõl. Hangulatfestéshelyett csupán egy számadat: a honvédkórházi osztályok egynapi gyógyszerigényének lerakása közel négy órát vettigénybe… Négy óra telt el ugyanis azzal, hogy az ott addig al-kalmazott és bevált, de januártól megszüntetett gyógyszertáro-ló trezorrendszer helyett egy másik ideiglenes, de legalább ha-sonlóan biztonságos gyógyszerátadó helyet keressünk.

A helyzet azóta némiképp javult (egy további szállítókocsiis rendszeresen besegít), de még mindig messze jár a megfe-lelõtõl – az optimálisról nem is beszélve.

Ide most tegyünk valamilyen jelet a lábjegyzet jelöléséhez.Sokáig kérdéses volt, hogy a Honvédkórház gyógyszertá-

rának dolgozói az új struktúra melyik eleméhez tartoznakmajd. Jelenleg a két asszisztens egyike az Egyetemi Gyógy-szertárban, másik a honvédkórházi telephelyen dolgozik, hetiváltásban.

Itt jön a második jel.A Honvédkórház saját informatikai hálózatot alakított ki,

ami az õ igényeiket kielégítette. A gyógyszerrendelések azosztályokról 100%-ban on line-módon történtek. (Összeha-sonlításként: A PTE OEC keretén belül ez az arány 32% – voltaz integráció elõtt. Azóta az arány természetesen kisebb lett.)Most a honvédkórházi osztályokról a rendelés megrendelõkönyvben érkezik, kézzel írva, mintha Alan Turing, NeumannJános és Bill Gates meg sem született volna… Állítólag az in-formatikai integráció még hosszú idõt vesz igénybe.

Harmadik jel.

Lábjegyzet helyett…Az integráció során a PTE OEC gyógyszerbeszerzési és -

ellátási rendjének átültetésével bizonyosan nõtt az új telephe-lyünkön is ezen terület hatékonysága és tervszerûsége. Emel-lett azonban egy ott korábban jól mûködõ struktúra is áldoza-tul esett. Talán egy kicsit nagyobb „tervszerûséggel” ez ismenthetõ lett volna. Természetesen ez is kiigazítható, nem istúlzottan nagy ráfordítással. Reméljük, ez sem tart már soká!

Molnár BélaEgyetemi Gyógyszertár

Véget ért a síszezon

Az elõzõ évekhez hasonlóan az idén is sokan utaztak el egyetemünk-rõl síelni. A környezõ országokban december elejétõl egészen májusiglehet élvezni ezt a szabadidõs sportot. A síelés az a fajta „nyaralás”,mely magas hegyek közt, jó levegõn eltöltött aktív pihenés, kikapcso-lódás.

A Mozgástani Intézet testnevelõ tanárai immár hagyományosan szer-veztek sítáborokat egyetemünk dolgozói és hallgatói részére. Ezekbena táborokban lehetõség volt a kezdõ síelõknek elsajátítani a síelés alap-jait, s akik már régóta síelnek, azok kis csapatokban csiszolhattáksítudásukat.

A táborokat dr. Rugási Endre, dr. Rugási Endréné és Farkas Györgytestnevelõ tanárok vezették az olaszországi Civettán, a szlovéniaiBovecen, Bohinjban, Cerknón és az ausztriai Mürzstegen. Az öt tábor-ban az orvoskarról közel kétszázan vettek részt, s természetesen azegyetem más karairól is voltak résztvevõk. A táborok jó hangulatát biz-tosították a velünk lévõ családtagok és barátok is.

Összességében kellemes síszezont zártunk. Reméljük, hogy a követke-zõ idényben még többen élvezik ennek az egyre népszerûbb sportág-nak a szépségeit.

Farkas GyörgyMozgástani Intézet

14

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Kenesei hétvége

MTA Pécsi Területi Bizottság Székháza2003. június 4-5.

A Magatartástudományi Napok elnöksége:Dr. Füzesi Zsuzsanna PTE ÁOK, Magatartástudományi IntézetA Szervezõ Bizottság:

Elnök: Dr. Varga JózsefTagok: Dr. Vereczkei Lajos, Lampek Kinga, dr. Tiringer

István, Laklia Józsefné, Polecsák AndrásnéA konferencia fõ témája: A programtól a cselekvésig. A Magatar-tástudományi Intézetek szerepe „Az egészség évtizedének Johan Bé-la Nemzeti Programja” gyakorlati megvalósításában

Elõzetes program: 2003. június 4. szerda

13.30–14.30 Regisztráció14.30–14.45 Megnyitó, üdvözlések

14.45–16.00 Plenáris ülés16.20–18.00 Plenáris ülés19.00 Társasági program*

2003. június 5. csütörtök9.00–10.40 Szekcióülések11.00–13.00 Szekcióülések13.00–14.00 Ebéd*14.00–15.20 Szekcióülés és interaktív poszter szekció15.20–16.30 Szekcióülések16.30 Zárszó17.30 Városnézés

* A társasági program és az ebéd költségeinek fedezése a konferencia szpon-zorálási lehetõségeitõl függ.A fõtémában felkért referátumok hangzanak el, melyek idõtartama 30 perc.Egyetemi és PhD hallgatók részére a részvétel díjtalan.

Atavasz közeledtével mindenki egyre nehezebben viseli ahétköznapok fáradalmait, ezért dr. Szabó Gyula vezetésé-vel úgy döntöttöttek a Fogászati Klinika dolgozói, hogy

közösen pihenik ki magukat. Egy hosszú hétvégére elutaztunk a ba-latonkenesei Hotel Marina Port-ba. Sajnos a rossz (havas) idõ miatt apénteki érkezés a késõi órákban történt, de egy vidám táncos mulat-sággal feledtettük az út viszontagságait.

Szombaton szakmai továbbképzésen vettünk részt, melyre alaposanfelkészültek a kollégák. A délután folyamán kipróbáltuk a szállodanyújtotta lehetõségeket: úsztunk, fitness teremben tornásztunk, szau-náztunk, majd fáradt izmainkat pihentettük a termálvizes jacuzziban.Este már csak egy sétára volt idõnk, majd vasárnap fájó szívvel jöt-tünk vissza Pécsre. Reméljük, hogy minden évben meg tudjuk ismé-telni ezt a kollektívát összekapcsoló szakmai hétvégét.

Dr. Benke Bea

IV. Magatartástudományi Napok„A programtól a cselekvésig” nn A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Magatartástudományi Intézete és Orvosi Pszichológia Csoportja szervezésében

15

2003 ÁPRILIS

Az élet nivellál, a különbet a halál emeli ki – ha kiemeli.A mindennapok szellemi életében (legyen az mûvészetvagy tudomány) ennek az a jelentése, hogy azt, ki az

igazi nagyság közöttük, a kortársak tudni többnyire nem szokták.Az emberi belátásba és ítélõképességbe vethetõ halvány reményttáplálják azok a kivételek, amelyek az ellenkezõre szolgáltatnakpéldát. Különösen áll ez Magyarországra, a magyar tudományra,mely a magános rögeszmékbe torzult Bolyai Jánostól vagy az õrü-letbe zuhant Semmelweistõl kezdõdõen olyannyira bõvelkedik el-átkozott tehetségekben. A XX. században a legnagyobb ellenpéldaSzent-Györgyi Albert, megérdemelten a „szerencse fia”. Hogy mi-ért volt lehetetlen zsenialitását már kortársainak félreismerniük?Hogyan adathatott meg neki kivételesen hosszú, átütõ eredménye-ket átütõ eredményekre tornyozó termékeny alkotói pálya még ak-kor is, ha életének legutolsó periódusa – nagy tisztelõje, a „kettõsspirálos” Watson szerint – sokkalta inkább hasonlított a Lear kirá-lyéhoz, mint a kiegyensúlyozott öregkort megért bölcs pátriárká-kéhoz? Ezekre felel egy hallatlanul adatgazdag, szakszerû és re-mek íráskészséggel megírt biográfia, Ralph Moss mûve.

Moss életének jelentõs hányadát szentelte annak, hogy a tõle tel-hetõ mélységig behatoljon a Szent-Györgyi életmû összetett vilá-gába – egyedül e könyv megírására hét esztendõt fordított. Márpe-dig joggal beszélhetünk komplex életmûrõl, hiszen ennek csakegyik – bár kétségtelenül legnagyobb és legmaradandóbb – részea tudományos teljesítmény, ám nem hanyagolható el a pálya méglegalább két másik vetülete sem: a tudós politikai tevékenysége éssoha nem szûnõ küzdelme a merev konvenció, a tudományos„establishment” ellen. (Erre utal a könyv többértelmû „beszélõ cí-me” is!) A feladat nehézségét és Moss teljesítményének értékétcsak növeli, hogy egy Brooklynban született, tényleges „magyarháttér” nélküli amerikainak kellett itt beleásnia magát olyan ma-gyar történelmi és társadalmi kérdésekbe, melyek megértése, sze-mélyes átlényegítése ma már egy fiatal hazai, természettudomá-nyos képzettségû értelmiséginek sem könnyû. A könyv szerzõjeugyanis ilyen képzettséggel rendelkezik, s PhD fokozatot szerezveolyan hivatásra adta a fejét, melynek képviselõit „tudományosszakírónak” nevezhetjük – a mûfaj legjobb angolszász hagyomá-nyai szerint. Ellentétben a Közép-Európában inkább megszokott„ismeretterjesztés” (régebben többnyire gügyögõ, manapsággyakran inkább nagyotmondó vagy viccelõdõ) képviselõivel, azilyen szerzõ úgy képes írni a mûvelt emberek legtágabb körének –méghozzá a leghajlékonyabb esszényelven – elvont tudományoskérdésekrõl is, hogy a közlendõ tartalom nívójából nem ad le egyfikarcnyit sem. (Hazánkban Vekerdi László képviseli ezt, ill. az en-nél jobb színvonalat.) Tudományos vonatkozásban mûvében aligvan, vagy egyáltalán nincs tévesztés. A magyar társadalmi-politi-kai vonatkozásokban azért természetesen van (nem annyira tény-szerû – ilyen is akad –, mint inkább az értékítéletek arányaiban), saz utóbbiakról nem tudhatjuk, mennyiben felelõs értük a szerzõmaga és mennyiben Szent-Györgyi színes, vibráló személyisége,akivel nem csak legendák estek meg, de aki körül a banális tényekis legendákká, olykor „poémákká” kerekednek ki.

De mi mást, mint állandó drámát várhatnánk egy olyan ember élet-történetében, akinek fejét Hitler üvöltve követelte a Klessheimberaportra rendelt Horthytól, s aki körül még a tudományos közélet-

ben is állandóan felforrósodott a levegõ. Nobel-díjának odaítélésekor, 1937-ben Stockholmbanszemélyérõl olyan ádáz vita dúlt, hogy mikor ahosszú egyeztetés után végre felnyílt az ajtó és adíjodaítélõ bizottság elnöke, JacobaeusKarolinska professzor bejelentette, hogy a nyer-

tes Szent-Györgyi Albert, ezután azon nyomban összeesett és ahelyszínen szívbénulásban meghalt.

A mû jó lehetõséget ad arra, hogy áttekintsük Szent-Györgyi élet-pályájának fõbb állomásait, kiemelve vagy hozzátéve azokat a vo-natkozásokat, melyek a magyar olvasót különösen érdekelhetik.

Szent-Györgyit a közvélemény, joggal, mint a C-vitamin felfede-zõjét tartja számon. Ám ez a jelentõs tudományos vívmány akko-ri vizsgálódásainak, a biológiai oxidációk kutatásának csak mint-egy „mellékterméke” volt. Tanulságos az aszkorbinsav (vagy aho-gyan akkor Szent-Györgyi nevezte: a hexuronsav) C-vitaminkéntvaló azonosításáért folyó éles nemzetközi verseny elõtörténete. Askorbut elleni hatóanyag kémiai természetének kiderítésében min-denki a citrusfélébõl való fáradságos izolálás útját járta – kivéve õt.Szent-Györgyi (még jóval elõbb) a mellékvesébõl kristályosított kiegy hõre bomlékony cukorszármazékot, a hexuronsavat. Vizsgál-ta, aztán félretette, majd egy nap beállított hozzá egy második ge-nerációs fiatal amerikai orvos, Joseph Svirbely dr. (egy kivándoroltmagyar acélöntõ munkás fia) azzal, hogy szülei kívánságára egy-két évet az óhazában szeretne dolgozni. A professzor megkérdez-te tõle, mihez ért, s õ tört magyarsággal elmondta: tengerimalac-kísérletben meg tudja állapítani, tartalmaz-e valamilyen tápanyagC-vitamint. Szent-Györgyi átnyújtott neki egy fiolát a hexuronsavmaradékával: „Fogja, vizsgálja meg ezt – szerintem ez a C-vita-min”. Az volt. (Szent-Györgyi maga – élete végéig – utált élõ álla-tokon kísérletezni.) A kivételes elme ilyenfajta „telibe találását” ne-héz, sõt lehetetlen megbocsátani. A narancs- és citromlésûrítõ-konyvasztó riválisok jó ideig szélhámosnak tekintették Szent-Györgyit, mindenekelõtt King pittsburgi professzor, aki közülük acélhoz legközelebb jutott. (A narancsfélék magas cukortartalma –figyelembe véve a laboratóriumi metódusok akkori fejlettségiszintjét – meggátolta a rokon vegyület aszkorbinsav izolálásánaksikerét; a cukormentes paprika hasznosítása e célra a magyar tudósezt követõ másik telitalálata volt!) King élete végéig eredményeielorzásával vádolta Szent-Györgyit; a valóságban éppen fordítvatörtént: õ kísérelte meg az utolsó pillanatban saját magának tulaj-donítani a siker oroszlánrészét – de ez hosszú történet. Ám az ame-rikai sajtó „patriotizmusból” sokáig, egy része Szent-Györgyi ‘47-es amerikai emigrációjáig terjedõen sõt tovább, King mellé állt, akivoltaképpen mindvégig Szent-Györgyi „bête noire”-ja maradt azUSA-ban.

Ha másért nem, a fenti – nem éppen épületes – prioritási vita kont-rasztjaként hozható fel az akkor növényi metabolitként számontartott dikarbonsavak (fumarát, malát, szukcinát) általános biológi-ai érvényû, „ciklikus” kulcsszerepének felismerése Szent-Györgyirészérõl, mellyel eldöntötte a klasszikus biokémia legnagyobb vi-tatott kérdését, az évtizedes Wieland-Warburg vitát – azaz, hogy atápanyag hidrogénjének aktivációja avagy az oxigén aktivációjaszabályozza-e a szöveti légzést. Szent-Györgyi felismerte, hogymindkettõ, melynek kapcsán az említett metabolitok nem egysze-rûen köztes égéstermékként szerepelnek, hanem mintegy katalizá-tor feladatuk van egy körfolyamatban. Hipotézisében azonbantöbb hibás mozzanat és hézag is volt, amit Hans (késõbb: Sir Hans)Krebs korrigált a citrát szerepének tisztázásával, ma ismert végsõformájába kerekítve a kört. (Így lett a dikarbonsavból trikarbon-

16

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

Orvosi Hetilap, 2002, 12: 611-614.

EGY SZABAD GÉNIUSZ ÉLETRAJZA*

sav-ciklus, s a folyamatból citrátkör, mindenütt a világon – Ma-gyarországot kivéve – egyszerûen Krebs-ciklus.) Ha valamire,Hans Krebs tehetségére lehetett volna Szent-Györgyi féltékeny, hi-szen ennek a kérdésnek a végsõ megoldása nagyobb dolog a bio-kémiában, mint a C-vitamin. Ámde amikor Krebs – zsidó szárma-zása miatt – a náci Németországban nagy bajba került, Szent-Györgyi szerzett neki, a fiatalabb pályatársnak, Cambridge-i ösz-szeköttetéseinek „mozgósításával” munkalehetõséget és állást ot-tani korábbi professzora, Frederick Hopkins intézetében. (A har-mincas években, a kutatók mostaninál összehasonlíthatatlanul ki-sebb mobilitásának idején, ez nem volt olyan viszonylag egyszerûdolog, mint manapság.) Szakmai vitáik voltak Krebsszel, de a kétnagy biokémikus közti barátság mindhalálig fennmaradt.

Semmi sem volt jellemzõbb Szent-Györgyi magatartására a téma-választásban, mint mélységes, alkati irtózása a kutatás kitaposottcsapásainak követésétõl. A biológiai oxidációk terén ekkortájt vi-lágszerte tapasztalt hatalmas elõrehaladás után úgy vélte, hogy eza témakör már érdemben lezárult, holott biokémikusok – kitûnõbiokémikusok! – százai dolgoztak még évtizedekig benne, értékeseredményeket érve el. Õ azonban mindezt csupán szürke rész-, ill.utánvizsgálódásnak tartotta. (A maga szempontjából, de csakis azõ invenciókészségének szintjén, ebben igaza is lehetett.) Ekkorfordult érdeklõdése az izommûködés vizsgálata felé. Munkái kö-zül minden magyar szívéhez ezek a kutatások állhatnak legköze-lebb. Itt ugyanis bármifajta külföldi laboratóriumi inspiráció nél-kül, egyértelmûen és kizárólag hazai talajon fogantak és születtekmeg azok a világraszóló eredmények, melyek azóta is szilárdan ál-ló új alapokra helyezték az izommûködés biokémiáját. Emellettekkor alakult ki Szegeden a tulajdonképpeni „Szent-Györgyi isko-la”, tehetséges tanítványok sokaságával, akik a mester szellemétitthon és külföldön egészen a közelmúltig törekedtek éltetni.Szent-Györgyinek ismét majdnem mindenben szerencséje volt,egyetlen dolgot kivéve: a kutatás megint csak „Nobel-díjas színvo-nalú” nagyszerû találatai idõben pontosan egybeestek Európa,benne Magyarország szerencsétlenségével: a II. világháborúval.Ez egyrészt elzárta laboratóriumát a nagyvilág tudományos fóru-maitól, másrészt elõrevetítette az iskola hamarosan bekövetkezõszétszóródását.

Eredményeinek lényege – mint minden alapvetõen nagy eredmé-nyé – igen tömören összegezhetõ. Elsõ ízben sikerült reprodukál-ni az izom-összehúzódást a feltárt szövetbõl preparált fehérjékkelaz élõ organizmuson kívül („üvegben”, azaz in vitro), bebizonyít-va, hogy ennek lényege két alapfontosságú protein, az aktin és amiozin kölcsönhatása a hozzá energiát szolgáltató adenozin-tri-foszfát (ATP) és bizonyos ionok jelenlétében. A felismerés kulcs-mozzanata egy addig ismeretlen fehérje-összetevõ: az aktin felfe-dezése volt. (A miozint ekkor már csaknem 80 éve ismerték, de akutatók önmagában egyszerûen nem tudtak mit kezdeni vele.)

Az aktin jelentõsége az idõközben eltelt 60 év során hatalmas mér-tékben megnõtt, általános biológiai fontosságot nyert. Kitûnt, hogya hozzá kapcsolódó rendszernek korántsem egyedül az izombanvan szerepe, hanem az életmûködések minden területén, ahol ak-tív mozgás van (sejtosztódás, phagocytosis stb.), és felelõs azeukaryoták legáltalánosabb értelemben vett „kontraktilis tónusá-ért” is, megakadályozva az ozmotikus sejtduzzadást. Felfedezésé-nek története sokszor megírt, de nem ellentmondásmentes történet.

Mára azonban már, amikor a fõszereplõk mindegyike – sajnos –halott, úgy hiszem nincs akadálya a valós tényállás egyéni presz-tízsbe nem ütközõ, személyes érzékenységeket meg nem bántó

megállapításának. E szerint az aktint mesterével karöltve BangaIlona fedezte fel, õ ismerte fel, hogy itt egy teljesen önálló, azösszfehérje-kivonatról leválasztható proteinrõl van szó, Szent-Györgyi nevezte azt el, és a munkálatokba késõbb bekapcsolódóStraub F. Brunó végezte el a végsõ preparatív tisztítást. Vagyis sze-repük – nevük említésének sorrendjében – nagyjából a szülõ, a ke-resztapa és az újszülöttet tiszta pólyába rakó nörsz szerepének fe-lel meg. A köztudatban (nem szándéktalan csúsztatással) mindezmásként él. A tényleges felfedezõ – Banga Ilona – érdeme teljesenkiiktatódott, s minden dicsfény a végsõ technológiai simítás vég-rehajtójára szállt. Nem volt vétlen mindebben Szent-Györgyi ma-ga sem; úgy tûnik, õ sem volt mentes a „boss”-ok (tudományosakvagy nem-tudományosak) örök hibájától, az embereik sorsávaltörténõ taktikázástól, mintegy valami nagy sakkjátszma figuráinaktekintve õket. A majdan õreá is visszaáramló társadalmi siker na-gyobb lehetõségét látta a dinamikusan elõre törekvõ Straubban,mint a szerény, egyedül a kutatás szépségének bûvöletében élõBangában, emberi és tudományos kvalitások tekintetében egy-aránt legkiválóbb tanítványában. Számítása helyes is lehetett vol-na, ha nem jön közbe a „fordulat éve” (1948/49), ami után õ, azemigráns, megbélyegzett és kitaszított árulóvá vált ugyanazon aMagyar Tudományos Akadémián, ahol Straub Brunó fényes kar-riert futott be. Ezen közben Banga Ilona, akiben nyoma sem volt apártállamhoz való törleszkedés hajlamának, egyre inkább háttérbeszorult; viszont késõbbi munkáival bebizonyította, hogy önállóan,Szent-Györgyi nélkül is nagyszerû tudományos eredmények el-érésére képes, ami a másikukról nem mondható el. Életének utol-só évtizedében Szent-Györgyi megtörte – lelkiismerete szavárahallgatva – hosszú némaságát az ügyben, és nyilvánosan hangoz-tatta Banga Ilona érdemének elsõdlegességét, sõt errõl levelet írt azAkadémia akkori (egyébként kiemelkedõ élettudományi kutató-ként általa is nagyrabecsült) elnökének is. (Ekkor már, különösenazóta, hogy 1978-ban Szent István koronájának Cyrus Vance kül-ügyminiszterrel egyetemben egyik „hazamentõje” volt, itthon is-mét megkapta a legalább külsõdleges hivatalos elismerést.) Ké-nyes kérdést bolygatott, választ sem kapott.

Akár jelképes jelentõségûnek is láthatjuk azt az ellentétet, melySzent-Györgyi életpályájában a valódi tudományos siker és a tár-sadalomjobbítói, ill. tudományszervezõi sikertelenség között fe-szült; az utóbbi területeken valahogy mindig sikerült magát ellen-zéki pozícióba játszania. És ez nem szól személyiségének nagysá-ga ellen! Érdekes mindjárt az õ és a Straub társadalmi karrierje kö-zötti összevetés, amely véleményem szerint éppen nem plutark-hoszi, hanem sokkal inkább nietzschei párhuzam. Nietzsche írjavalahol, hogy az emberi történések során minden esemény kétszerjátszódik le: elõször mint szomorújáték (komoly színmû), másod-szor mint komédia. Meglepõ, mily sok analóg példát szolgáltat er-re a (látszatra felületesen szellemeskedõ) megállapításra maga atörténelem. (Nem egyszer nagyon is véreset: lásd például Napóle-ont és utána Hitlert.) Szent-Györgyi amerikai emigrációjához adöntõ lökést az adta meg, hogy államelnöki ambícióját, amihez õ‘46-ban komoly reményeket fûzött (más kérdés, hogy realista mó-don e, de teljesítményének méreteit és a fasizmus ellenében szer-zett erkölcsi tõkéjét tekintve nem alaptalanul), a kommunista pártkeresztülhúzta. Ezt a törekvését a már rogyadozó diktatúra idejénugyanezen a poszton végül is Straub teljesítette be az „Elnöki Ta-nács” utolsó elnökének komikus szerepében.

Végsõ soron hasonló sikertelenség kísérte Szent-Györgyinek azt apróbálkozását, hogy közvetlenül a háború után (a megszületõnekvélt demokrácia rövid „mézeséveiben”) újjászervezze és megre-

17

2003 ÁPRILIS

formálja az áporodott középszerûség szellemét árasztó MagyarTudományos Akadémiát. Bár kezdetben több kiváló segítõtársratalált ebben (Bay Zoltán, Gombás Pál, Illyés Gyula, KarácsonySándor, Kodály Zoltán és mások), a törekvés, az ilyen irányú tö-rekvésekben törvényszerû módon, vakvágányra futott.

S legvégül az amerikai évek. Furcsa magunkban tudatosítanunk,pedig úgy van, hogy Szent-Györgyi igazán aktív tudósi életszaká-nak nagyobbik hányadát (legalább háromötödét) az Egyesült Álla-mokban élte le. Vajon csodálkozásunkban eufemisztikusan takar-va nem az rejlik-e, hogy igazán jelentõs alkotásait már ottani tevé-kenysége elõtt létrehozta? Van ebben igazság, de sommás ítélet-ként mindenképpen méltánytalan. Elõször is: a tudományos mun-ka nem egysíkú tevékenység, még az olyan kézzelfogható tény-anyaggal operáló területen sem, mint a kísérletes élettudomány.Mást csinál, mást hoz létre a való világ töredékes részjelenségeinfelülemelkedni képes idõsödõ kutató, mint a fiatal, még akkor is,ha mint Szent-Györgyi (makacsul ragaszkodva ifjúkori magatar-tásmintáihoz) tudatosan nem kíván kiszakadni az újabb és újabb„felfedezések” egymás utáni forgatagából, azt híve, hogy egy kö-vetkezõ, még ismeretlen szubsztancia azonosítása lesz a számáraéppen megteendõ lépés. De hogy ez sikerül-e vagy sem, esetlegmásodlagos azokhoz a távlatokhoz képest, amelyeket csak õ tud-hat belátni.

Másodszor pedig: Szent-Györgyi igazi „világnagysággá” mégis-csak Amerikában lett, kiteljesítve egy szuverén magatartásformát,mely külsõdlegesen ugyan, de legkönnyebben olyan kortárs tudós-nagyságok bámulatán és szeretetén volt lemérhetõ, mint IlyaPrigogine, James Watson, Linus Pauling vagy Sir Hans Krebs. Aszellemi emberek szélesebb körében való megismertségéhez pe-dig jelentõsen hozzájárultak Szent-Györgyinek az emberi nem je-lenével és jövõjével kapcsolatos szaktudományon túli állásfoglalá-sai. Magyarságát meg nem tagadva „jó amerikaivá” vált, s ezáltalfeljogosítva érezte magát az új hazájának politikájával szembenilegerõteljesebb kritikára is. Fõként a fegyverkezés kérdésében. He-ves hatalom- és hadseregellenes érzelmei még az I. világháború-ban katonaként átélt megrázó élményeiben gyökereztek. „Kis ka-tekizmus” c. mûvében ezt írta: „Ha embertársadat megölöd, azgyilkosság, függetlenül egyenruhádtól, nyelvedtõl, meggyõzõdé-sedtõl, bõröd színétõl és a jelszavaktól.” – Határozottan nem egyfelsõbbségnek engedelmes, jogkövetõ állampolgár szavai, mert atételes törvényeken túli mélyebb igazság hangján szólnak. Azamerikai társadalom – újabban nálunk divatból ismét kétségbevont – nagyságának bizonyítéka, hogy ezt az embert, aki nézetei-ben a középtõl egyértelmûen és jelentõsen balra állt, az elmúlt év-század „legjobboldalibb” elnöke, Ronald Reagan 90. születésnap-ján a legmelegebb szavakkal köszöntötte fel.

Ami pedig az USA-ban folytatott sok évtizedes kutatómunkát ille-ti: soha nem állította Szent-Györgyi önmaga elé olyan magasra amércét, mint ezekben. Az életjelenségek lényegét kívánta szub-molekuláris szinten megfejteni, s ennek alapján megtalálni a rossz-indulatú sejtburjánzások hatékony kezelését. Vélekedése szerintközel került a rák keletkezését és visszafejlõdését megszabó leg-fontosabb sejtszintû faktorok azonosításához. (Az ilyen igényekmellett szinte eltörpültek az izomkutatás terén még jó ideig folyta-tott – igen jelentõs – vizsgálatai, például a glicerinnel kezelt sejt-membránmentes izomroston, azaz az általa kifejlesztett, az izom-kutatás történetében valaha is legtöbbet hasznosított, páratlan cél-szerûségû preparátumon.) Vizsgálódásai fõvonalában azonbanmottóként megfogalmazott szavaihoz tartotta magát: „...be modestin everything except your aims” – és nála a hangsúly nem az elsõ,

hanem az utolsó szavakra esik! Elképzeléseit itt lehetetlen teljes ki-fejtésükben ismertetni. Lényegében az „életet” mint a fehérjemo-lekulák (mint elektromos vezetõk) mentén történõ elektronmoz-gást fogta fel, ahol is az élõ állapot nem más, mint elektronikusan„deszaturált” státusa az egymásra ható fehérjeelemeknek. Hívhat-juk ezt a folyamatot protometabolizmusnak is. Különös kijelente-ni, de idevágó kutatásainak legvonzóbb vonása talán az, hogy masem tudjuk megmondani mennyiben (lesz) jelentõs és mennyibentévút ez a megközelítés. Számunkra, mai mindennapi kutatók szá-mára egy tekintetben legalább mindenképpen jelentõs: felhívja fi-gyelmünket, hogy a ma általános „molekulárbiológiai” (genetikai)megközelítése az élõ világ kutatásának, legyen bármennyire diva-tos, nem az „utolsó szó” a biológiában. Többek között a szub-molekuláris mechanizmusok jobb megismerése nyithatja meg amihamarabbi továbblépés útját.

A mindennapok tudományának rutin megközelítéseibõl történõilyen mértékû kiszakadás a már a végtelenbe (az õ esetében: a vég-telen kicsibe, az atomok mögé) tekintõ nagy tudós részérõl az élet-rajzban óhatatlanul konfliktusokat jelent. Igényei sehogy sem illet-tek az artisztikusan eredeti, egyéni invenció helyett a rutint díjazóhivatalosságok elképzeléseibe, a mai világ „nagyipari szervezett-ségû”, ötletmentes, de a kis dolgokban célratörõ tudományánakkeretei közé. Egyre többször került összeütközésbe nem csupán agrantokat osztó szervezetekkel, hanem az õt támogató (és nagyraértékelõ) magánalapítványokkal, sõt családtagjaival is. Emberilegmindebben õ, a 90. évéhez közeledõ, majd azt betöltõ öreg tudóssem volt hibátlan. Egyre magányosabbá lett. 1986. október elejénWoods Hole-i laboratóriumát bezárták. Oda többé nem mehetett;három hét múlva, október 22-én, 93 éves korában otthonábanmeghalt.

Moss nagy emberi, mondhatnánk tanítványi együttérzéssel, deegyúttal tiszteletreméltó tárgyilagossággal írja le az utolsó évektörténéseit, melyeknek szépségét és tragikumát mi magyarok talánaz amerikaiaknál jobban megérthetjük. Ezek után csak egyetlen –de az adott esetben nehezen megfejthetõ – kérdés marad csak nyit-va: miért nem jelent meg még mindig, a megírását követõ jó egyévtized után sem ez a könyv itthon, magyarul, holott egész újkoritörténelmünk egyik legnagyobb magyarjáról (nem csupán „ma-gyar tudósról”) szól, emellett – közhelyesen szólva – lehetetlenülérdekes is. Talán még mindig sért bizonyos érzékenységeket? Ta -lán mert hõsérõl nem csupán a „jót” mondja el (az ájult tisztelethangján), hanem fogyatékosságait is említi? Szomorú lenne, haígy lenne, és nemzeti önismeretünk (mely sajnos túlzottan soha-sem volt fejlett) aggasztó hiányosságára vallana.

Ezért nem állhatom meg, hogy ide ne írjam – záradékul – MikszáthKálmánnak az enyémnél átütõbben és egyszerûségüknél fogvaszebben megfogalmazott sorait. Neki hasonló vád (?) ellen kellettvédekeznie, mivel csodálatraméltó Jókai-életrajzában hõse életénekkényesebb vonásait, árnyoldalait is szóba hozta. Így írt: „...a leg-szebb festéket az igazság adja a megörökíteni szándékolt archoz”.Aztán: „Végre is gondoljuk meg, hogy egy Jókairól van szó. Ha õ,az emberek egyik legnagyobbika és legjobbika, se bírná meg, hogyigazat írjanak felõle, mit kelljen akkor tartani az emberiségrõl? Hi-szen az borzasztó volna. Hiszen akkor csakugyan nem biographiákkellenének már ide, hanem megint egy kis özönvíz”.

Juhász-Nagy Sándor dr.

*Ralp W. Moss: Free Radical – Albert Szent-Gyorgyi and the Battle overVitamin C. Paragon House, New York, 1988. XVIII + 316. old.

18

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

19

2003 ÁPRILIS

Elsõ alkalommal 1901-ben nyújtották át a Nobel-díjakat.Az Orvosi Hetilap szerkesztõsége kedves erkölcsi kö-telmének érzi, hogy megemlékezzen az évfordulóról.

Választásunk alapján felidézzük Alfred Nobel korabeli rendelke-zését és az Orvosi Hetilap szerkesztõségének reflexióit az elsõmagyar kitüntetett, dr. Szent-Györgyi Albert professzor Nobel-díja alkalmából.

Alfred Nobel. Az érvényes végrendelet dátuma 1895, nem-rég volt 105 éve. 1890-ben végrendelkezett elõször, s elsõsorbanaz orvostudomány és az élettan kutatóit díjazta volna. 1893. már-cius 14-i keltezéssel újabb végrendelet született, amely a koráb-biakat semmisnek jelenti ki. A végleges testamentum 1895. no-vember 27-i keltezésû, s a mai Nobel-díjakra vonatkozó rendel-kezése így hangzik:

„Egyéb hátramaradó, hasznosítható vagyonom a következõ-képpen használandó fel:

Hagyatékom gondnokai által biztos értékpapírokban elhelye-zett tõkém alapot képvisel majd, amelynek évi kamatai azok szá-mára osztassanak fel, akik az elmúlt esztendõben az emberiség-nek a legnagyobb hasznot hajtották.

E kamatok öt egyenlõ részre osztassanak, amelybõl egy részazé, aki a fizika terén a legfontosabb felfedezést vagy találmánytérte el;

egy rész azé, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tö-kéletesítést érte el;

egy rész azé, aki a fiziológia vagy az orvostudomány terén alegfontosabb felfedezést tette;

egy rész azé, aki az irodalomban eszmei értelemben a legjob-bat alkotta;

egy rész azé, aki a legtöbbet vagy a legjobban mûködött köz-re a népek testvériségéért, az állandó hadseregek megszüntetésé-ért vagy csökkentéséért, valamint a békekongresszusok megren-dezéséért és követeléséért.

A díjakat a fizikában és a kémiában a Svéd TudományosAkadémia, a fiziológiában vagy az orvostudományban a stock-holmi Karolinska Intézet, az irodalomban a stockholmi akadé-mia, a béke ügyében pedig egy öttagú bizottság adja ki, amelyeta norvég Storting választ.

Kifejezetten akaratom, hogy a díjak odaítélésében a nemze-tiség kérdése fel ne merüljön, így tehát a díjat a legméltóbb nyer-je el, akár skandináv az, akár nem.”

Szent-Györgyi Albert orvosi Nobel-díjáról az Orvosi Hetilapfelelõs szerkesztõje, Vámossy Zoltán egyetemi tanár emlékezettmeg 1937. november 6-án, a 81. évfolyam 45. számának 1119-1120. oldalán:

Vámossy Zoltán így emlékezett:„A Karolin-intézet tanári kara mai ülésén elhatározta, hogy

az ez évi orvostudományi Nobel-díjat élettani és orvostudományimûködéséért Önnek ítéli azokért a felfedezéseiért, amelyek a bi-ológiai égési folyamatokra vonatkoznak, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumarsav-katalysisre. – Gunar Holmgreen, aKarolin-intézet rectora.”

„Ez a szûkszavú távirat hozta meg Szent-Györgyi számára avilág tudósainak elösmerését és nekünk magyaroknak azt a ki-tüntetést, hogy a nagy nemzetek a cultura és tudomány növeléseterén magukkal egyenrangúaknak ismernek el bennünket. Az élõ

szervezetekben végbemenõ égés kezdetleges elgondolásától, azoxygen támadásaként keletkezett szénsavtól és víztõl a rejtélyekmilyen hosszú útja vezet mai tudásunkhoz, melynek elsõ kapuitWarburg Ottó, Wieland Henrik és Keilin Dávid nyitogatták ki alélegzési fermenttel, a hydrogen-activalással és a cytochrommal.Tíz év megfeszített munkája kellett hozzá, hogy Szent-Györgyia borostyánkõsavon, fumarsavon, almasavon és oxalecetsavonkeresztül ezt a bonyolult folyamatot az állati szervezetben feltudta deríteni. De még evvel sem elégedett meg; õt a növényekégési folyamatai is érdekelték és kimutatta, hogy az máskép fo-lyik le, s hogy abban lényeges szerepet játszik az ascorbinsav,mit az állati szervezet sem tud nélkülözni. Ennek azonosságát aC-vitaminnal õ derítette ki, s csupán a véletlen mûve volt, mi apaprikában foglalt nagy mennyiségére rávezette. Önzetlen, tudóslelkületére legjellemzõbb, hogy a kezében levõ kristályos kincs-bõl minden vele foglalkozó akaró kutatónak juttatott, s így nagy-ban elõsegítette az anyag és hatása felderítését. Alig egy eszten-deje, hogy a rejtély újabb kulcsát adta kezünkbe a flavonok sze-repének kiderítésével, melyek az oxydatiót közvetítik azascorbinsav és a perosydase között, s amelyek hiánya a scorbutelõidézésében, szerepe annak gyógyításában a C-vitamin mellettigen számottevõ. Mivel vitaminjellege kétségtelen és különösena hajszáledények vérzékenységét csökkenti, permeabilitasi (P)-vitaminnak nevezte el.

Ez Szent-Györgyi kutatómunkájának rövid foglalata. Az agyakorlati haszon, ami a két vitaminból az emberiségre hárul,csaknem eltörpül a sejtben lefolyó oxydatio felderítésének érde-me mellett. Az élet nagy titkához jutottunk vele közelebb egymagyar kutató révén, kinek ezért hálás a tudomány maga és azegész világ, mert osztatlanul és egyhangúlag ítélték oda neki ababért. – A Szegedrõl sugárzó fénybõl jut a munkatársaknak is,kikrõl a legbarátibb fõnök sohasem feledkezik meg és jut nekünkis, szegény magyaroknak egy biztató sugár, amit köszönünk Ne-ked, dicsõ Kartársunk, Szent-Györgyi Albert!”

101 esztendõ telt el, évszázad alatt vehették át a Nobel-díjatazok, akiknek odaítélték. Emlékezünk a centenárium alkalmából.

Vértes László dr. n„Be kell vinni az életet a tudományba, hogy a tudományt kivihes-sük az életbe.”

Kossuth Lajos

Orvosi Hetilap 2002, 12: 614-615.

1901-ben adták át elõször a Nobel-díjakat

A PAB Székház április havi programja04. 10. 10:00 A PAB kihelyezett elnökségi ülése

Eszéken

04. 10-11. 13:00 A PAB Szervetlen és Anatlitikai Ké-miai Munkabizottságának kihelyezettülése

04. 25. 9:00 Kezelési stratégiák a gyakorló orvo-sok számára – konferencia

A Traumatológiai Központ Balesetsebészeti és Kézsebészeti

Klinikáról

n 2003. március 8-án klinikánk konferen-ciatermében került megrendezésre aComesa cég által szervezett 1 napos Térd-protézis Workshop, melynek keretében amintegy 40 résztvevõ részére bemutatták aNex-Gen térdprotézist, a beültetõ mûsze-reket, illetve mûanyag csontokon a mûtétegyes lépéseit egészen a protézis beragasz-tásáig.n 2003. március 12-14. között dr.Vámhidy László és dr. Mester Sándor ad-junktusok az ausztriai Murauban (StolzAlpe) nemzetközi továbbképzõ kurzusonvettek részt, ahol ugyancsak a Nex-Gentérdprotézis volt a téma.n 2003. március 21-22-én dr. NyárádyJózsef egyetemi tanár és dr. Naumov Istvánadjunktus Olaszországban, Anconában„Hip Revision Surgery” kurzuson vettekrészt és tartottak elõadást: „Implant selec-tion and surgical approach” címmel.n 2003. március 21-22-én dr. VámhidyLászló és dr. Mester Sándor adjunktusokAngliában Exeterben vettek részt „Exeterreviziós protézis” címû továbbképzõ kur-zuson.

Az I. sz. Belgyógyászati Klinikáról

n Dr. Hunyadi Béla egyetemi docens si-keresen megvédte a „Biogén aminok és re-ceptoraik állatkísérletes és humán vizsgá-lata az emésztõrendszerben” címû MTAdoktori értekezését 2003. március 4-én.n Dr. Tóth Kálmán egyetemi tanár sikere-sen megvédte „Haemorheológiai faktorokés oxigén szabad gyökös reakciók szerepea myocardiális ischaemia kialakulásában”címû MTA doktori értekezését 2003. már-cius 18-án.n A Bükfürdõn 2003. február 13-15. kö-zött megtartott Hepatológia 2003. tudomá-nyos ülésen dr. Pár Alajos Autoimmun he-patitis címmel tartott referátumot.

A Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetbõl

n Dr. Gregus Zoltán egyetemi tanár résztvett a Socety of Toxicology konferenciá-ján Salt Lake City-ben (2003. március 9-13.), ahol „Effect of selenite on the dispo-

sition of arsenate and arsenite in rats” cím-mel posztert mutatott be (társszerzõ: dr.Csanaky Iván).

A Fül-Orr-Gégeklinikáról

n Dr. Pytel József egyetemi tanárt, a Fül-Orr-Gégeklinika igazgatóját a CsehországiFül-Orr-Gége Társaság tiszteletbeli tagjá-nak választotta meg. A hivatalos beiktatás-ra és a tudományos elõadásra 2003. márci-us 21-én Prágában kerül sor.n Würzburgban 2003. április 3-5. közöttagytörtzsi implantatios workshopot szer-vezett a Német Fül-Orr-Gégészeti Társa-ság. A rendezvényre meghívták és elõadásmegtartására kérték fel dr. Pytel Józsefegyetemi tanárt. n Dr. Gerlinger Imre adjunktus részt vetta Kölnben 2003. február 16-19. közöttmegrendezett „12th National and 3rdInternational Parotid and Facial NerveSurgery Course” címû rendezvényen. Aszimpóziumra a kölni klinika igazgatójá-nak, Prof. E. Stennertnek a nyugdíjba vo-nulása alkalmából került sor.

A Gyermekklinikáról

n Dr. Pintér András egyetemi tanár 2003.március 8-15-én az ausztriai Kühtai-banmegrendezett IV. Paediatric Surgical Weekrendezvényen 3 felkért referátumot tartott:1. Augmenting the augmented bladder; 2.Retroposition penis – surgical sulution; 3.Vesicoureteral reflux – ethiopathologicalconsiderations.n Dr. Decsi Tamás docens „A prebi-otikumok szerepe az entero-enterális cir-kulációban. A prebiotikumokkal kapcsola-tos klinikai tanulmányok eredményei”címmel tartott felkért referátumot aPrebiotikumok szerepe és jelentõsége acsecsemõtáplálásban szimpóziumonParádsasváron 2003. február 27-én.n Dr. Decsi Tamás docens részt vett a„7th Steering Committee Meeting of theEuropean Union Project NUHEAL:Nutraceuticals for a healthier life: n-3polyunsaturated and 5-methyl-tetra-hydro-folate” rendezvényen Granadában, 2003.március 8-án.n Dr. Hollódy Katalin egyetemi adjunk-tus és dr. Csábi Györgyi egyetemi tanárse-géd részt vettek a British PaediatricNeurology Association Liverpoolban tar-

tott éves konferenciáján 2003. január 10-12. között.

Az Ortopédiai Klinikáról

n Dr. Szabó István 2003. január 19-25. kö-zött a franciaországi Val d’Iserben amerikai,svájci és francia vezetõ vállsebészek szerve-zésében tartott elméleti és gyakorlati tovább-képzõ kurzuson vett részt. Fõ témák a rotá-torköpeny szakadás, befagyott váll kezelése,továbbá a recurrens ficamok és sportsérülé-sek arthroscopos ellátása voltak.n 2003. január 30-31-én Párizsban, a szé-les körû nemzetközi részvétellel évenkéntmegrendezésre kerülõ ARGOS gerincse-bészeti kongresszuson dr. Illés Tamás ésdr. Domán István képviselte klinikánkat.n 2003. március 12-én dr. Bárdos Tamássikerrel védte meg „Speciális immunoló-giai tényezõk a proteoglycan-indukáltaarthritisben” c. PhD értekezését. n 2003. március 13-án dr. Glant Tibort, achicagoi Rush University Ortopédiai Inté-zete Biokémiai Kutatólaboratóriumánakprofesszorát a PTE rektora egyetemünkdíszdoktorává avatta. Glant Tibor profesz-szor molekuláris és sejtszintû kutatómun-kát irányít a nagyízületi endoprotézisek ki-lazulási folyamatának, továbbá mozgás-szervi autoimmun kórképek területén. Kli-nikánkról több munkatársunknak is tartósösztöndíj- és kutatómunka-lehetõségetbiztosított intézetében.n Dr. Halmai Vilmos Prof. Dr. P. Eyselmeghívására 2003. március 3-tól 3 hetettöltött a kölni Ortopédiai Klinikán. A fel-nõtt- és gyermekortopédián belül az inté-zetben folyó gerincgyógyászati tevékeny-séget tanulmányozta. A kétoldalú kapcso-lat következõ lépéseként a kölni klinikadocensét várjuk intézetünkbe, aki a klini-kánkon folyó gerincdeformitás-sebészetiránt érdeklõdik.n A PAB Mozgásszervi és RehabilitációsMunkabizottsága „Az ágyéki gerinc” cím-mel tartott tudományos ülést 2003. március19-én. Klinikánkról dr. Illés Tamás a gerincbiomechanikájáról, dr. de Jonge Tamás alumbális instabilitásról tartott elõadást.n 2003. március 22-én a Magyar OrtopédTársaság „Protézis kerekasztal” vitaindítófórumot tartott Nyíregyházán. Dr. ThanPéter a totál térdprotézisek patello-femorális komponensének problematiká-járól tartott két elõadást.

20

PTE ORVOSKARI HÍRMONDÓ

INTÉZETI, KLINIKAI HÍREK

A Radiológiai Klinikáról

n Az Európai Radiológus Társaság 10éve szervez tagjai számára oktató jellegûtovábbképzési lehetõségeket. Ennek alkal-mából workshoppal egybekötött rendez-vényt tartottak Grácban március 5-6-án,melyen klinikánkról dr. Battyányi Istvánvett részt.n Március 6-10-ig Bécsben került sor aszokásos évi Európai Radiológus Kong-resszusra, melyen dr. Horváth László, dr.Battyányi István, dr. Weninger Csaba, dr.Harmat Zoltán, dr. Magda Ingrid és dr.Tóth Mónika képviselte klinikánkat.

A Sebészeti Tanszékrõl

n A Mandulavirágzási Tudományos Na-pokon Kollár Lajos professzor elõadásttartott az Érháló(zat) témából.n Szilágyi Károly tanár úr március 4-6.között részt vett a Bécsben rendezett, azemlõrák kezelésével foglalkozó posztgra-duális továbbképzésen.n A Baranya Megyei kórházban mûködõcolorectalis munkacsoport két elõadássalszerepelt a Magyar Sebésztársaság Colo-proctologiai szekciójának kongresszusánZalakaroson.

n Rozsos István felkért elõadásokat tartottháziorvosi továbbképzõ fórumokon Siófo-kon és Kaposváron.n Kollár Lajos professzor vezetésévelBalatonkenesén megrendeztük az ez éviregionális érsebész találkozót, a GORETörzsasztalt.n A Fiatal Sebészek fórumán Debrecen-ben 1-1 elõadással szerepelt Orbán Lajos,Mátrai Gábor és Hardi Péter.

Az Urológiai Klinikáról

n „Aktuális problémák az urológiai daga-natok és infekciók kezelésében” témakör-ben a Magyar Kemoterápiás Társaság és aMagyar Urológusok Társasága, valamintaz International Society of Chemotherapy,az European Society for Infection inUrology és az European Association ofUrology közös nemzetközi tudományoskonferenciát szervezett Budapesten. A két-napos rendezvényen dr. Farkas László„Heredaganatok sebészi kezelése” cím-mel, dr. Buzogány István adjunktus pedig„Áttételes vesedaganatok immuno- ésimmunokemoterápiájának indikációjaés eredményei” címmel felkért elõadásttartott. n Február végén, háromnapos nemzetkö-

zi tudományos üléssel egybekötve, elsõ al-kalommal került megrendezésre az Uroló-gus Farsang Budapesten, a FüvészkertiUrológus Napok keretében. Klinikánkatdr. Farkas László és dr. Fábos Zoltán ad-junktus képviselte. Farkas dr. szekcióelnö-ki funkciót töltött be a rendezvényen. n Március 12-15. között Madrid adott ott-hont a 18. Európai Urológus Kongresszus-nak. Az Európai Urológus Társaság leg-rangosabb rendezvényén 40 plenáris ülé-sen, 6 párhuzamos helyszínen zajlóalszekciókban és workshop-okban, 8video- és 44 poszterszekcióban számoselõadás hangzott el. A kongresszus kiemelttémái között szerepeltek a BPH és aprostata carcinoma, valamint az erectilisdysfunkció kezelése, de az urológia vala-mennyi témaköre szerepelt. Az üléseketélõben közvetített mûtéti bemutatók, azEuropean School of Urology párhuzamo-san folyó oktató- és tréningprogramjai tet-ték teljessé. A felnõtt urológiai témák mel-lett az Európai Gyermekurológus Társaságtudományos ülése és az Urológiai Szak-dolgozók 4. Nemzetközi Konferenciája ishelyet kapott a programban. Az ülésekendr. Szántó Árpád, dr. Fábos Zoltán, dr.Pusztai Csaba adjunktusok, dr. Pytel Ákosés dr. Fariborz Bagheri vett részt.

21

38

Dr. Kispál Gyula professzor(1957- 2003)

A Pécsi Tudományegyetem, az Általános Orvostudományi Kar, a Biokémiai és OrvosiKémiai Intézet megrendüléssel és mérhetetlen szomorúsággal tudatja dr. Kispál Gyulaprofesszor halálát, aki 2003. március 20-án tragikus körülmények között elhunyt. Meg-rendítõen váratlanul, életének 46. évében hagyott itt örökre bennünket. Egy szeretett fi-atal kollégánkat, barátunkat veszítettük el. Pályája delén volt, a szó minden, szakmai ésemberi értelmében is.

Középiskolai tanulmányait a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte, majd 1981-bendiplomát szerzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Kispál Gyula dr., mára egyete-münk professzora egyetemi évei elsõ pillanatától tántoríthatatlan elkötelezettséget érzetta tudomány, a kutatómunka iránt. Elsõ és egyben utolsó munkahelye a POTE Biokémi-ai Intézete, ma már a Pécsi Tudományegyetem Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézetevolt. Kiváló képességének, hihetetlen munkabírásának köszönhetõen gyorsan haladt felfelé, nemcsak az egyetemi, hanem a nem-zetközi elismertség ranglétráján is. 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktori fokozatát és egyetemünkön professzori cí-met nyert el. Tudományos teljesítményét jelzi 51 angol nyelvû közleménye, amelyeknek színvonalat jelzõ faktorértéke 233, ésamelyekre 816 esetben hivatkoztak más kutatók világszerte. Fiatal korához képest ez rendkívülien kimagasló tudományos ered-mény. Pályájának mérföldkövei voltak rangos külföldi ösztöndíjai (Humboldt, EMBO), és tanulmányútjai, amelyeket Dallasban,Münchenben, Marburgban töltött és amely helyekrõl eredményekben gazdagon, bizton mondhatjuk, gyõztesként tért haza.

Tudományos munkaterületei voltak a zsírsavanyagcsere, a mitokondrium transzport folyamatai és a vas-kén komplexek sze-repe. Pályája második felében fõ módszere, korunk kutatásának úttörõ módszere, a molekuláris biológia volt, amelynek egyete-münkön õ volt fõ meghonosítója és országosan ismert szakértõje. Nem zárkózott be az elmélet falai közé, kereste a kapcsolatottudománya és a beteg ember között, amit számos, klinikus kollégákkal együtt végzett munkája bizonyít. Emberi nagyságát jelzi,ahogyan munkaerejét nem kímélve segítette az egyetemi hallgatókat és fiatal kutató tanítvány-kollégáit, tanácsaival látta el azegyetem más intézeteibõl hozzá fordulókat. Szinte hihetetlen, hogy mindemellett maradt energiája az egyetemi és országos tudo-mányos közéletre, ahol egyre magasabb tisztségeket kapott, egyre több munkát vállalva magára.

Egy felfelé ívelõ pályát tört ketté a véletlen, amely oly kegyetlenül vak tud lenni. A veszteség sújtja a magyar tudományos éle-tet, egyetemünknek egy tartóoszlopa dõlt ki. Gyula elment úgy, hogy kollégáiban, barátaiban a pótolhatatlanság érzését hagytamaga után.

Megnémultam… elszakadt a húr,Nem szólal lantom többé senkinek,Hanem ott bent lelkem sziklái köztHalkan zúgnak tovább a vadvizek

Dr. Kispál Gyulát a Pécsi Tudományegyetem saját halottjának tekinti.Gyula, nyugodjál békében!

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómiai Intézetének dolgozói megrendülten tudatják mindazokkal,akik ismerték, tisztelték és szerették, hogy

Dr. Flerkó Bélaa Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Orvostudományi Egyetem korábbi rektora, a Pécsi Akadémiai Bizottságkorábbi elnöke, az Anatómia, Szövet- és Fejlõdéstani Intézet volt igazgatója, emeritus professzora, a kiemelkedõ egyetemi oktató,iskolateremtõ, nemzetközi hírû természettudós, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság korábbi elnöke vagy vezetõsé-gi tagja, több külföldi egyetem tiszteletbeli doktora, Pécs város díszpolgára, kiemelkedõ közéleti személyisége, az AnatómiaiIntézet dolgozóinak felejthetetlen vezetõje, munkatársa2003. április 12-én elhunyt. Emlékét kegyelettel megõrizzük.