2019 35 szam - a szabadság

1XIV. (XXX.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM2019. AUGUSZTUS 31.

XIV. (XXX.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 2019. AUGUSZTUS 31.( ) ,VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!200

MUNKÁSPÁRTI HETILAP

30éveséves

Nem kérünk

a szabad rablásból!

2 XIV. (XXX.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM2019. AUGUSZTUS 31.

Munkáspártot né-hány településen, de esetleges támogatá-sunkért sehol sem ígértek részesedést a hatalomból, legfeljebb külsős bizottsági helyeket, vagy azt sem.

A Munkáspárt nem ment bele ilyen alkukba. De nem azért nem, mert keveset ígértek. Nem tudtak volna olyat ígérni, ami ellensúlyozta volna elvi fenntartásainkat. Támogathat-e a Mun-káspárt olyan szövetséget, amelynek része a Jobbik? Támogat-hatunk-e olyanokat, akik a drogliberalizációt, a kannabisz, a

marihuána szabad terjesztését akar-ják? Támogathatja-e a Munkáspárt a 21. századi szabad rablást? Világos, hogy nem!

A Munkáspárt történelmi külde-tése, hogy felmutasson egy harmadik utat. Olyan önkormányzatok képét, ahol nem a pénz dirigál, hanem az emberek érdekei a döntőek, ahol az emberekért az emberekkel dolgozunk.

A Munkáspárt programját nem lehet támadni. Ha megkérdőjeleznék a lényeget, vagyis azt, hogy az embe-rekért az emberekkel együtt, az nem találna támogatásra sehol sem. Ki merné nyíltan bántani az embereket?

A liberális ellenzék megérezte, hogy a Munkáspárt programja számukra éppen ezért veszélyes. Nem forradalmat, nem osztályharcot hirdet, nem a múltról be-szél, hanem az embereknek akar segíteni. A Munkáspárt balol-dali, nemzeti, ellenzéki kiállása sokaknak rokonszenves. Vagyis könnyen lehet, hogy sok ember most a Munkáspártra szavaz.

Éppen ezért beindult a liberális támadás. A liberális ellenzék úgy gondolja, hogy szoros csata lesz a várvédők és az ostromlók között, és ilyenkor jól jönnének a munkáspárti szavazatok is. Akkor hát próbáljuk bemocskolni a Munkáspártot! Mondjuk róluk, hogy ők tolják a Fidesz szekerét! Ők az „ellenzéki egység” megbontói! Ha ez se segít, akkor mondjunk csúnyákat a Mun-káspárt vezetőiről! Poroljunk le régi pletykákat, amelyek koráb-ban ugyan nem váltak be, de hátha valaki most megeszi!

Sajnálatos, hogy most is akadnak olyanok, akik valaha a Munkáspárt tagjai voltak, és most is hajlandók belerúgni egy-kori pártjukba. Verik a mellüket, hogy „Kádár János hívei”, meg az „igazi szocializmus harcosai”, közben ártani igyekez-nek az egyetlen pártnak, melynek vörös a lobogója. Ne törőd-jünk velük! Ez is a lélektani háború része.

Két nehéz hét jön. Sok ajánlást kell összegyűjtenünk. Sok emberrel kell beszélnünk. Sok ember szemét kell felnyitnunk. Sok ember támogatását kell megnyernünk. Adjon erőt annak tudata, hogy az igazság a mi oldalunkon van! Az emberek mellett, a dolgozók mellett, a nép mellett mi vagyunk. Ez a mi hitünk, ez a mi erőnk!

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

BALSZEMMELTHÜRMER GYULA

Nem kérünk a szabad rablásból!

A Munkáspárt történelmi küldetése, hogy

felmutasson egy harmadik

utat.

Elindult a csata, azaz az önkormányzati választási kampány. Kialakultak a harcoló felek. Az egyik oldalon a Fidesz-KDNP. Ők vannak kormányon, ők irányítják a városok és falvak ab-szolút többségét. Mondhatni, hogy ők a várvédők.

A másik oldalon van egy nagy csoport, amire nehéz elneve-zést találni, mivel sokfelől jöttek, és valószínűleg csak ezen a néhány héten át hajlandók egyfelé menni. Mondjuk, hogy ők az ostromlók.

A várvédők elég egységesek, nem látszanak törésvonalak, bár nyilván lehetnek ilyenek. Az ostromlók képe más. Hogy szép hasonlattal éljek: az ostromlók nagyjából olyanok, mint Lotarin-giai Károly hadai 1686-ban Buda vissza-foglalása előtt. Rengeteg helyről jöttek, nincs közös nyelvük, és nem is a török kiűzése motiválja őket, hanem a három napos szabad rablás, ami a győzelem után jön. És ahogyan korabeli tudósítá-sokból tudjuk, jött is!

Mit jelent ez a csata? Tegyük félre egy pillanatra a nagy szavakat, pátoszos gondolatokat, egyáltalán az egész pro-pagandaködöt, amivel mindkét oldalról körbeveszik a választást! Felejtsük el egy pillanatra a kormánypártok jelsza-vait a nemzet, sőt Európa megmentésé-ről! Tegyük félre a támadók szürrealisz-tikus elképzeléseit a „budapesti alkot-mányról”, a kerületek klímavédelméről és egyebekről!

Nos, mi marad? A meztelen valóság! Az önkormányzati hatalom azt jelenti, hogy a győztes csoport emberei kerülnek a vezető tisztségekbe, ők döntik el a település sorsát. Azt is jelen-ti, hogy az ő barátaik és támogatóik nyerik el a pályázatokat,

a mögöttük álló vállalkozói kör élvezi a fejlődés eredményeit.

Ma ez a lehetőség a kor-mánypártoké.

Ha győzne a támadók tarka csapata, akkor az ő embereik ülnének a főnöki fotelekbe és az ő üzleti hátterük kerülne nyerő helyzetbe. Ez a dolgok lényege, a többi

politikai marketing, vagy egyszerűbben szólva:

duma.A Munkáspárt nem

tartozik egyik cso-porthoz sem.

Az ellenzéki támadó csa-pat ugyan megke-reste a

3XIV. (XXX.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM2019. AUGUSZTUS 31.Nem kérünk az EU-ból!Nem kérünk az EU-ból!

Szerbiában a fi atalok 40 százaléka ellen-zi az ország európai uniós csatlakozását, 38 százaléka támogatja – derült ki a szerb ifjúsági szervezetek ernyőszerve-zetének (KOMS) felméréséből, amelyet csütörtökön tettek közzé. (http://koms.rs)A szerb fi atalok között egyre többen értik meg, hogy az EU nem jobb életet hoz Szerbiának, hanem Szerbia piacát, munkaerő-tartalékait akarja megsze-rezni, A 15 és 30 év közötti fi atalok 56 százalékának véleménye szerint az élet „ugyanolyan vagy rosszabb” lenne, ha Szerbia csatlakozna az EU-hoz. 2017-ben ez az arány 49 százalék volt. A fi ata-lok 33 százaléka úgy véli: Belgrádnak a külpolitikában Moszkvára kellene ha-gyatkoznia, és mindössze 21 százalékuk látja Brüsszelben Szerbia legnagyobb szövetségesét.

Nincs mese! Venezuelával tárgyalni kell!Nincs mese! Venezuelával tárgyalni kell!Magas szintű kapcsolatfelvétel van folyamatban Washington és Caracas között – jelentette be múlt kedden Donald Trump amerikai elnök. Az információt Nicolás Maduro venezuelai elnök is megerősítette. John Bolton amerikai nemzetbiztonsági ta-nácsadó szerdán azt írta Twitterén, hogy e magas szintű kapcsolatok Maduro elnök távozását szolgálják. (www.mti.hu)Akármit is mond Trump, nyilván-való, hogy az USA erővel nem tudta megbuktatni a venezuelai népi rendszert. Most megpróbálják más eszközökkel. Venezuela az amerikai-venezuelai tárgyalásokkal egy újabb kaput kíván nyitni a világ felé.

Ne dugjuk homokba fejünket! Oroszország ellensúlyozni fogja a NATO kelet-európai katonai jelenlété-nek erősödését, valamint az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek romániai és lengyelországi megjelenését – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tárca kollégiumának szerdai moszkvai tanácskozásán, amelyen a nyugati és a keleti katonai körzet 2019 és 2025 közötti tevékeny-ségét vitatták meg. (www.mti.hu)Ne dugjuk homokba fejünket! Ne gondoljuk, hogy Oroszország nem válaszol arra, ha az USA rakétákat telepít Kelet-Európába! Ne higgyük, hogy Moszkvában nem tudnak a magyar-amerikai védelmi megállapodásról! Ne gondoljuk, hogy a több fegyver több biztonságot jelent! Európa veszélyben van, és ezt a veszélyt az USA, a NATO idézte elő.


Hiába több a fi zetés, ha min-

den drágább lesz! A terméscsökkenés miatt várhatóan drágább volt a meggy, de drágább lesz az alma is. Kör-téből, szilvából, szőlőből átlagos a termés, de ezek is drágulni fognak. (https://www.agrarszektor.hu)Az idén mindennek nő az ára. A piaci árusok is panaszkodnak, hogy hiába beszélnek álta-lános gazdasági felemelkedésről, az emberek többsége napról napra él. A termelőknek pedig minden forintért többet kell dolgozniuk. A sok áremelés elviszi azt a többletet, amit a fi zeté-sek emelkedése eredményezett.

A lecsó máris luxus!Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszere szerint a Budapesti Nagybani Piacon augusz-tus első napjaiban 435-460 forintot kérnek a hazai gömb-paradicsomért, a fürtös pedig ennél is többe, mérettől függően 540-555 forintba kerül. Az előző évhez viszo-nyítva ez több mint hetvenszázalékos áremelkedés. A paprika még jelentősebben drágult egy év alatt. Az édes, tölteni valóért július végén, augusztus elején 390 forintot és 445 forintot kértek a fővárosi nagybanin, míg egy éve 220 és 310 forint között mozogtak az árak. (https://www.magyarnemzet.hu)Tetszik érteni? Hetven százalékkal emelkedtek az árak! Pedig nem valami különlegességről van szó, hanem olyan dolgokról, amelyeket mi, magyarok szinte minden nap eszünk. A kormány folyamatosan arról beszél, hogy egyre többet keresünk, tehát egyre jobban élünk. Ez azonban így nem igaz. A több fi zetést elviszik a nagyobb árak. Több pénzből élünk, de többségünk ugyanúgy, mint korábban, egyik napról a másikra.

Magyar-német újrakezdés A magyar-német gazdasági kapcsolatok erősítésének szükségességéről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Sopronban,

miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral. (www.mti.hu)

Mindkét kormányfő elége-detten állhatott fel az asztaltól.

Az egykori határnyitás évfordulójára és az új EU vezetésre hivatkozva újra elin-

dulhatott a párbeszéd, anélkül, hogy bármelyikük-nek is meakulpázni kellett volna. A német oldal megér-

tette, hogy nem bánhatnak óvodásként Magyarországgal és Közép Európával. A magyar fél megértette, hogy a magyar-német ten-

gelyt nem tudják mással helyettesíteni. A migráció pedig túl szűk téma ahhoz, hogy németellenes szövetséget építsenek ki akár a V4 országokkal, akár Olaszor-

szággal. Mindkét fél tudatában van annak, hogy a német tőke magyarországi jelenléte és a magyar-német viszony fontos eleme Magyarország gazdasági és politikai stabilitásának. A magyar

stabilitás pedig elősegíti, hogy Európa ne boruljon lángokba.


Budapesti kampánynyitóBudapesten Kajli Béla, a Munkáspárt budapesti elnöke, az országos Elnökség tagja mutatta be a Munkáspárt budapesti polgármesterjelöltjeit. A párt főpolgármester-jelöltje Thürmer Gyula. Újpesten Barabás György indul a polgármesteri szé-kért, a Józsefvárosban Fehérvári Zsolt István, a Ferencvárosban Fléger Tamás István, Kőbányán Kerezsi László, Újbudán Benyovszky Gábor, Zuglóban Koch János, a XV. kerületben Karacs Lajosné, Csepelen pedig Wolf József.

Paks sem marad ki a harcbólA Munkáspárt paksi szervezete is felmérte a lehetősé-geket. Mi sem maradhatunk ki a harcból. Paks 3. számú egyéni választókerületében indul Szarka Sándor. Az ajánlások gyűjtése már folyik.

Borsodban is elstartoltakBiztos munka, biztos jövedelem, biztos jövő – ezek Fülöp József Istvánné programjának főbb pontjai, amiket részletesen szombati sajtótájékoztatója keretében ismertetett a munkáspárti polgármesterjelölt – adta hírül a miskolci Minap (https://minap.hu/cikk/

programot-hirdetett-munkaspart-miskolci-polgarmesterjeloltje)Miskolcon és BAZ megye más te-lepülésein is elindult az ajánlások gyűjtése – tudtuk meg a párt megyei elnökétől.

Csepelen sokan ismerik Thürmer GyulátCsepelen már szombat délben megkezdődött az ajánlások gyűjtése. Thürmer Gyulát sokan már régi ismerősként kö-szöntötték. Korábban indult a kerületben országgyűlési választásokon is. Legutóbb az EP-választások idején is többször kampányolt Csepelen. Ezúttal a főpolgár-mesteri jelöltséghez szükséges ajánlásokat, illetve Wolf József helyi polgármesteri jelöléséhez szük-séges ajánlásokat gyűjtötték. Kemény munka, idő és kitartás kell hozzá! – nyilatkozta a párt elnöke.


Ki kezdte a második világháborút? A választ azonnal rá is vághatjuk. Németország kezdte, amikor 1939. szeptember 1-én lerohanta Lengyelországot. Ez önmagában még nem volt világ-háború, de innentől kezdve villámgyorsasággal terjedt a háború tüze, és két éven belül elborította a világ jelentős részét. A má-sodik világháború a német támadással éppen 80 éve kezdődött.

A választ azonnal rávágtuk, de manapság sokan már nem ezt válaszolják. Mostanság a nyugati hatalmak azt bizonygatják, hogy Németország ugyan valóban megtámadta Lengyelorszá-got, de az egészre a Szovjetunió provokálta, amely szerette volna határait nyugatra tolni és lecsippenteni a falatot Lengyel-országból.

Mi a valóság? Az 1929-es világválság megrázta a tőkés vi-lágot. Olyan helyzet állt elő, mint az első világháború után. A tőke megijedt. Az első világháború egyik következménye ugyanis a forradalmak egész sora volt Európában és Ázsiában is. 1917 októberében Oroszországban győzött a szocialista for-radalom. Aztán következett Németország, és 1919-ben nálunk a Tanácsköztársaság. Kína is megindult a forradalmi változások útján.

A tőkés erők leverték a forradalmakat Németországban is, Magyarországon is. 1920-ban a lengyel-szovjet háborúban a lengyelek megállították Tuhacsevszkij csapatait Varsó alatt, és ezzel nem csak a lengyel-szovjet háborút nyerték meg, de megállították a világforradalom kiteljesedését is. Kínában a forradalom hosszan tartó véres polgárháborúvá fajult. A Szov-jetunió élve maradt, sőt megerősödött. Összegészében azonban a tőke megnyugodott.

De jött az 1929-es válság. Újra elégedetlen emberek milliói az utcán, bizonytalanság. A tőke tudta, hogy ebből újra forra-dalmak egész sora indulhat el. Ráadásul ott volt a Szovjetunió milliókat vonzó példája. Egy olyan ország példája, ahol nem a pénz volt a döntő, hanem az ember.

A tőkés erők alapvetően két módszert vetettek be az elégedet-lenség megállítására, a szocialista forradalmak megelőzésére. Az egyik módszer Franciaországra, Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra volt jellemző. A tőkésállam tudatosan beavatkozott a piaci folyamatokba. A tőkésállam munkahely-teremtő beruházásokba kezdett, kedvezményeket adott a töme-geknek. Politikai téren igyekeztek szélesebb rétegeket beenged-ni a kormányzásba. Az eredmény nem maradt el. Az 1929-es válság sem Nyugat-Európában, sem az USA-ban nem vezetett forradalomhoz.

A tőke más módszert alkalmazott Németországban és Olaszországban. Mindkét ország vesztes volt az első világháborúban, amelynek a következményeit még nem heverték ki. Mindkét országban erős kommunista mozgalom alakult ki. Olaszországban milliók követelték, hogy „tegyünk úgy, mint az oroszok!”. Németországban fennállt a reális ve-szélye annak, hogy a kommunista párt egy polgári parlamenti választáson hatalomra kerülhet.

A fenyegetés komoly volt, így a tőke a legszélső-ségesebb eszközökhöz nyúlt, a nyílt diktatúrához. A fasizmust a tőkés rendszer szülte, a tőke érde-keit szolgálta. A tőke a kapitalizmus megmentése érdekében behunyta a szemét és engedte, hogy a fasiszta rendszerek szélsőséges nacionalista, faj-gyűlölő célokat tűzzenek ki és hozzálássanak ezek megvalósításához.

A brit és a francia tőkés erők célja az volt, hogy Hitler támogatásával egyrészt Németországban megakadályozzák a kommunisták győzelmet,

Ki kezdte a második világ

VI. G , N -B N ,


másrészt a náci Németországot a szocialista Szovjetunió ellen fordítsák. A számítás egyszerű volt. Németország legyőzi a szovjeteket, visszaáll az 1917 előtti rend. A németek meggyen-gülnek a költséges és nagy áldozatokkal járó háborúban, és a végén a britek és a franciák fogják Európa sorsát eldönteni.

Miért akarta Hitler megtámadni Lengyelországot? Németor-szág erőforrásai korlátozottak. Európa meghódításához újabb erőforrásokra volt szüksége. Lengyelország tűnt a leggyengébb láncszemnek. A lengyelek legyőzésével jelentős ipari és mező-gazdasági területek kerülnek a németekhez, és a lengyel mun-kaerőre is szüksége volt a német iparnak.

Miért engedték a nyugati kormányok, hogy Hitler megtámadja Lengyelországot? Nos, a cél az volt, hogy Hitler a Szovjetunió ellen forduljon, ehhez meg kellett kapnia Lengyelországot, mert egyébként nem volt közös német-szovjet határ. Bíztak abban, hogy Németországot teljesen leköti a lengyel, majd az orosz hadjárat és nem fognak gondot okozni a nyugat-európai államoknak.

A Szovjetunió felajánlotta a francia és brit kormánynak, hogy hajlandó Lengyelországnak katonai segítséget adni a német támadás esetén, feltéve, ha Franciaország és Nagy-Britannia is ugyanilyen katonai támogatást ad a lengyeleknek. A francia és brit kormány azonban erre nem volt hajlandó.

gháborút?

A

H M


gati tőke a fasizmus megszületésében és támogatásában játszott dicstelen szerepét csak azzal tudja leplezni, hogy egyenlőség-jelet tesz a fasizmus és a kommunizmus közé, sőt a nagyobb rossznak a kommunizmust tartja. De kell ez az érvelés azért is, hogy a mai Oroszországot nevezhesse ki fő agresszornak, amely ellen a mai tőkés világnak össze kell fognia.

Ezért van az is, hogy a második világháború kezdetét a nyugati hatalmak sajátos módon ünneplik az idén. Varsóban megem-lékezést tartanak az EU és a NATO vezetői. Jelen lesz Trump amerikai elnök is. Oroszországot nem hívták meg.

A lengyel és a német államfő kéz a kézben fog emlékezni. Csak nem haragszunk egymásra Hitler miatt? Ott lesz Nagy-Britan-nia és Franciaország is, akik 1939-ben megakadályozhatták volna Lengyelország lerohanását, ha nem egyezkednek Hit-lerrel. De egyezkedtek. Azt akarták, hogy Hitler támadja meg Oroszországot és mindketten vérezzenek ki a háborúban.

Ott lesz az USA is, amely 1941-ig nem lépett be a háborúba, hagyta, hogy Hitler elfoglalja az európai államokat. Nem hív-ták meg viszont Oroszországot, amely áldozata nélkül Európa sohasem szabadult volna meg a fasizmustól. Oroszország nél-kül nem lehet Európa békéjét biztosítani ma sem. Ha megpró-bálják, többnyire háború a vége.

És egyébként nem lesz ott Kína sem. Annak ellenére, hogy a második világháború tulajdonképpen már 1937-ben elkezdő-dött, amikor Németország és Olaszország szövetségese, Japán lerohanta Kínát. És annak ellenére sem, hogy a Japán elleni háborúban, amely része volt a második világháborúnak, a kínai nép mérhetetlenül nagy emberáldozatot hozott közel negyven millió halottjával és sebesültjével. És tanulság az is, hogy Kína ellenében sem lehet a békét megtartani a mai világban sem.

Miből indult ki a Szovjetunió vezetése? A szovjetek nem voltak naivak. Pontosan tudták, hogy a tőkés világ csak az alkalmat várja arra, hogy leszámoljon a Szovjetunióval, végleg meg-szüntesse a világforradalom veszélyét. A franciák és a britek ezt nem tudták volna végrehajtani. A fasiszta Németország viszont hajlandó volt erre.

A szovjet vezetés célja az volt, hogy a Németországgal való há-borút a lehető legtovább eltolja és elkerülje azt a verziót, hogy egyedül kell küzdenie Németországgal szemben. 1939 nyarán a Szovjetunió hosszan tárgyalt a britekkel és a franciákkal Lengyelország közös védelméről. Ha ez létrejött volna, talán sikerült volna a második világháborút is megállítani.

Amint láttuk sem a britek, sem a franciák nem voltak erre haj-landóak, és nem törődtek döntésük katasztrofális következmé-nyeivel. A szovjet vezetés ezt látva úgy döntött, hogy meg nem támadási megállapodást köt Németországgal.

Miért kellett a Szovjetuniónak a megnemtámadási szerződés? A szerződéssel egy időre elhárult a szovjet-német háború ve-szélye. Másrészt, a Szovjetunió visszaszerezhette azokat az orosz területeket, amelyek az első világháború után Lengyelor-szághoz kerültek.

Miért kellett a szerződés Németországnak? 1939-ben a náci Németország még nem volt felkészülve arra, hogy Lengyelor-szág lerohanásával egyidőben háborút folytasson a Szovjetunió ellen is. Időre és újabb gazdasági és katonai erőforrásokra volt szüksége. Ezeket, mint tudjuk, Hitler 1940-ben szerzi meg Nyugat-Európa lerohanásával.

Miért kell a nyugatnak ma azt állítani, hogy a második világ-háborúért a Szovjetunió a felelős? Egyrészt azért, mert a nyu-

H V


Tudtad? Nem tudtad? Most már tudod!Hetven éves a Kínai Népköztársaság

A Nagy Kulturális Forradalom

1962 szeptemberében a Kínai KP Mao Ce-tung útmutatása alapján kimondta: a szocialista forradalom győzelme nem azt jelenti, hogy a társadalomból eltűntek a szocializmus ellen fellépő erők. Ebből kiindulva fokozni kell a küzdelmet a megmaradt tőkés elemek és az ő túlélé-süket segítő erők és személyek ellen.

A kérdés megítélésében a kínai párt-ban sem volt egység, és fokozódott a vita. Mao elnök 1966 májusában úgy döntött, hogy átfogóan fel kell számolni minden olyan tényezőt, ami a szocializmust fe-nyegetheti Kínában. Ezzel kezdetét vette a Nagy Kulturális Forradalom, amely egészen 1976-ig, Mao haláláig tartott.

A kulturális forradalom koncepciója abból indult ki, hogy a társadalomban vannak jobboldali, revizionista, ellensé-ges elemek, amelyek a szocialista rendet veszélyeztetik. Mao és a kulturális for-radalom vezetői úgy vélték, hogy ezek az erők különösen erősek az értelmiségben, és behatoltak a párt és állami vezetésbe. A kulturális forradalom ezért arra irányult, hogy országos méretekben leszámoljon velük.

A kulturális forradalom nyilvánvalóan eltúlzott és hibás rea-gálás volt. Nyilvánvaló azonban az is, hogy az imperializmus erői a szocialista Kína felszámolására törekedtek. Az ENSZ


A Magyar Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Frankfurter ZsuzsannaSzerkesztőség: 1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51a.; telefon: (1) 787-8621; e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu

Kiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.

Biztonsági Tanácsában 1971-ig nem a Kínai Népköztársaság, hanem Tajvan képviselte Kínát. 1965-ben az USA katonailag is beavat-kozott a vietnámi eseményekbe, és a vietnami háború egészen 1973-ig tartott. 1968-ban Cseh-szlovákiában ellenforradalmi lázadás tört ki, amelyet csak a szocialista országok fegyveres erőinek közös fellépése tudott elfojtani. Azt mondani, hogy nem volt osztályellenség, súlyos tévedés lenne.

S még valami. Mao szembe került azzal a problémával, amellyel minden szocialista or-szág így vagy úgy, de szembesült. A szocialista forradalom győzelme után néhány évvel meg-jelentek új generációk. Az ő szüleik munkásból vagy parasztból lettek értelmiségivé. Megjelenik egy új réteg, amelyet nem a forradalom előtti polgári rend szült, hanem maga a szocializmus, de kezdenek felmutatni olyan tulajdon-ságokat, amelyek korábban csak a polgári értelmiség sajátjai voltak. De ez még nem minden! Ez az új réteg kezdi kisajátíta-ni az értelmiségi állásokat, beleértve a vezető tisztségeket is, kiszorítva onnan a munkást és a parasztot.

A Nagy Kulturális Forradalom keretében leszámoltak a polgári tudósokkal és alkotókkal. A revizionizmus elleni harc jelszavával eltávolították a vezetésből a kínai kommunista moz-galom számos ismert egyéniségét.

Mao az ifjúságot hívta segítségül. A fi atalok elhagyták az iskolákat, beléptek a Vörös Gárdába és a szó szoros értelmében üldözni kezdték a polgári szemlélettel vádolt tanárokat.

A Nagy Kulturális Forradalom jelképe a Vörös Könyv lett, amely Mao-idézeteket tartalmazott. A könyv a fi atalok „ima-könyve” lett.

A Nagy Kulturális Forradalom súlyos károkat okozott a gazdaságban. Visszavetette a tudomány és kultúra fejlődését. Nagyon sok kiváló személyisége lett Vörös Gárdák üldözésé-nek áldozata.

Ugyanakkor tény, hogy a Kínai Kommunista Párt nem esett szét, megmaradt, és 1976 után egy teljesen más országban kezdhetett hozzá a szocializmus korszerű építéséhez. Nagyon sok mindent elpusztítottak, ami érték volt, de nagyon sok min-den olyan is eltűnt, amely akadálya volt a fejlődésnek. Ebben a küzdelemben erősödik meg a pártvezetés második nemzedéke, melynek meghatározó alakja Teng Hsziao-ping. De itt van Csao Ce-jang, aki egy ideig a Kínai KP főtitkára vagy éppenséggel Csiang Cö-min, aki 1989-től 2002-ig vezette a kínai pártot.

Mao halála

Mao hosszú betegség után 1976 szeptemberében hunyt el. Mao Ce-tung a XX. századi kínai és az egyetemes munkásmozga-lom egyik legkiemelkedőbb egyénisége, korának egyik legna-gyobb hatású politikusa, a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköztársaság vezetője volt.

Mao volt az, aki a marxizmus-leninizmust az akkori Kína feudális és gyarmati viszonyai között alkalmazta, és ezzel

útmutatást adott a világ sok más népének, amelyek hasonló körülmények között éltek.

Mao a kínai kommunista mozgalom első nemzedékének legjelesebb tagja volt. Ez a generáció az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása alatt indította el tevékenységét. Ezt soha sem tagadták, sőt büszkék voltak. A kínai kommunis-ta mozgalom vezetői, élükön Maóval, azonban tisztában voltak azzal, hogy a marxizmus-leninizmust Európa szülte. Egy olyan Európa, ahol a kapitalizmus fejlett volt, volt jelentős munkás-osztály. Marx, Lenin nézetei alkalmazhatóak Kínában is, de észszerűen alkalmazni kell a kínai sajátosságokhoz.

Mao úgy vélte, hogy egy óriási méretű, félfeudális, fél-gyarmati ázsiai országban, ahol nincs jelentős munkásosztály, a parasztságnak kell a forradalom motorjának lenni. A „falu keríti be a várost”, azaz a falun létrehozott forradalmi bázi-sokról kiindulva lehet mozgósítani a városi munkásságot és legyőzni a tőkésosztályt. A forradalom az első szakaszában polgári-demokratikus forradalom, de nem a régi értelemben, hanem olyan új demokratikus forradalom, amely ugyan tőkés viszonyokat teremt, de azonnal átmegy a szocialista forrada-lom megvalósításába.

Mao – később Teng is – azt vallotta, hogy nem az elmélet alapján kell a valóságot megítélni, hanem az elméletet kell a valósághoz igazítani.

Hosszú élete során szembe került a szocializmus építésének konkrét problémáival, s számos jó, és számos rossz választ adott. Mao volt az, aki 1956 után szembeszállt a szovjet és a kelet-európai kommunista mozgalomban felerősödő megalku-vó, revizionista politikával. A Kínai Kommunista Párt Mao gondolatait a marxizmus-leninizmus folytatásának, a kínai sajátosságú szocializmus egyik elméleti alapjának tekinti.

A Kínai KP a Mao által kezdeményezett kulturális forra-dalmat – méreteit és időtartamát tekintve – példátlan hibának tekinti. De hozzáteszik: „Ezek a hibák egy nagy proletár-forradalmár hibái voltak…Akkor is, amikor komoly hibákat követett el, arra biztatta a pártot, hogy tanulmányozzák Marx, Engels és Lenin műveit, és következetesen hitte, hogy az, amit tesz, megfelel a marxizmusnak.”

Mao 1976. szeptember 9-én halt meg. Egy szegény, de fejlő-dőképes, egységes szocialista országot hagyott maga után.

11XIV. (XXX.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM2019. AUGUSZTUS 31.B E S Z É LŐB E S Z É LŐ

KÖV E KKÖV E KBudapest tele van történelmi helyekkel, köztük számos olyan középülettel, ame-lyek a magyar munkásmozgalom történetéhez kötődnek. Az épületek funkciója többnyire már megváltozott. Esetenként az utcák és terek neve is megváltozott. Lassan elmennek azok, akik még felidézhetik a történelmet. Induljunk közös sétá-ra! Mi marad a munkásmozgalmi Budapestből?

Budapest, Munkásotthon utca: munkásművelődés és antifasiszta ellenállás

Ritka manapság, hogy megmaradjon egy olyan utca neve, ame-lyet a szocializmus idején kereszteltek el. Az újpesti Munkás-otthon utca ilyen ritka kivétel. Az utca volt Gyár, Kolozsvári, Somogyi Béla, majd Bútorgyár utca, 1955 óta viseli a Munkás-otthon utca elnevezést.

De mi is ennek a története? A 19. század vége felé a magyar kapitalizmus rohamos fejlődésnek indult. Egymás után jöttek létre ipari üzemek a fővárosban, és az akkor még önálló város-nak számító Újpesten is.

Több gyár, több munkás, több szakszervezet, erősebb mun-kásmozgalom. A munkásság szerveződésének első formái közé tartoztak a dalárdák, énekkarok, olvasókörök, antialkoholista körök. Idővel sok helyütt felmerült az igény arra, hogy a mun-kásszerveződéseknek közös otthonuk legyen.

A tőkés vállalkozók is örültek ennek, sőt sokan támogatták is a munkásotthonok létrehozását. Nem csak azért, mert a munkások képzése, műveltségük bővítése javította a munkaerő színvonalát. Az is szerepet játszott, hogy az ilyen kulturális intézmények lekötötték a munkásokat. Amíg olvas vagy énekel a munkás, addig sem sztrájkol!

A fővárosban az 1880-as évek folyamán indult meg a munkás-egyletek szervezése. Újpesten 1889 októberében megalakult az Újpesti Munkásképző Egylet, mely alapja lett a Munkásotthon szervezésének. 1902-ben megalakult a Munkásotthon első vezetősége: Szabó Ferenc, Tarnovszky Aladár, Jócsák Kálmán, Rosenberg Fülöp, továbbá Zatykó György rész-vételével – tudjuk meg a Munkásott-hon történetét feldolgozó tanulmány-ból. (https://www.ujpest.hu/galeria/intezmenyek/helytorteneti_ertesito/uhe-199901.pdf)

A Népszava 1909. december-ben közölte a jó hírt: „Az újpesti Munkás-Otthon megnyitása dec-ember hó 5-én történik. Az új intéz-mény az egykori Kakas Vendéglő épületében nyílt meg. Mint tudjuk, a Munkásotthont 1928-ban emelet-ráépítéssel bővítették. Az eklektikus épület díszei az emeleti félköríves erkély és az egészalakos iparos szob-rok voltak. Az emeleti ablakok feletti

falmezőkben a legjelentősebb újpesti ipar-ágak – asztalosok, kőművesek, bőrösök, vasmunkások – jelképeit helyezték el, középre pedig a munkás természetjárók szimbóluma, a havasi gyopárt tartó, két egymásba kulcsolódó kéz került”.

Az intézményt szövetkezeti alapon tar-tották fenn, a szakmák, illetve magánosok is birtokoltak részjegyeket. A nehéz helyzet ellenére pezsgő élet folyt itt. A kulturális rendezvényeken olyan ismert személyisé-gek vettek részt, mint József Attila, Mód Aladár, Keleti Márton, Gárdos Mariska. Gyakran szavalt itt Major Tamás, Horváth

Ferenc és Gobbi Hilda is. Itt adták elő először József Attila Lebukottak című versét.

A Munkásotthon a munkásmozgalom harci központja is volt. A Népszava 1931. június 4-én a következőket írta: „Csön-desek az asztalosárugyárak Újpesten, de hangos a Munkásotthon udvara és nagyterme. Végre együtt van a Munkásotthonban, a szo-ciáldemokrata munkásság otthonában Újpest megkínzott, lealázott, kizsákmányolt famunkástábora. Együtt vannak izzó lelkei, elszánt hangulatban, együtt vannak és együtt maradnak.” A munkásság szervezésében nagy szerepet játszott Rezi Károly, aki Újpesten élt, nem messze a Munkásotthontól. A rendszerváltásig az ő nevét is egy újpesti utca, a mai Király utca viselte.

1944 márciusában, Magyarország német megszállása után a Munkásotthont bezárták. Az épületben azonban nem maradt minden élet nélkül. Az újpesti antifasiszta ellenállók Földes László vezetésével egy ideig innen irányították a németek és a nyilasok elleni harcot.

1945 után a Munkásotthon visszakapta eredeti rendeltetését. Évtizedeken át a munkásság képzését, művelődését és szórakozását szolgálta. Az 1960-as években Újpest is rohamosan fejlődésnek indult. A főváros szerves részévé vált. Tömegével épültek a lakó-telepek. Az emberek örültek az új lakásoknak. Örültek Újpest új, nagyvárosi arculatának.

A fejlődésnek azonban áldozatai is voltak. Sok-sok épült tűnt el, amit ma sajnálunk. 1969-ben lebontották a Munkásott-hont is. Kár volt!

12 XIV. (XXX.) ÉVFOLYAM, 35. SZÁM2019. AUGUSZTUS 31.Állj! Figyeljünk oda!

Meghökkentő mesék?Az Egyesült Államokban elindult az elnökválasztási kampány. Az eddig sem teljesen normális politizálás-ba abszurd ötletek, meghökkentő történetek kerülnek. Trump, aki az egész világot gazdasági háborúba hívta Kína ellen, most megegyezést ígér.

Putyin nem térdel lePutyin orosz elnök franciaországi látogatása során virágcsokorral kedveskedett Macron francia elnök feleségének. A fotó csalóka. Úgy tűnik, mintha az

orosz elnök letérdelt volna. De olyat még nem látott a világ, hogy Putyin letérdelt volna bárki elött is.

Ki fújja a passzátszelet?Az új brit miniszterelnök az EU vezetőinél próbálkozik új Brexit-feltételek kialakulásá-ról. Merkel német kancellár az elmúlt hóna-pok kellemetlenségei után újra magához tért. Tudatta a világgal, hogy ki is fújja valójában a passzátszelet Európában.

Jó utat, Fjodor!Ő Fjodor. Egészen pontosan Fedor, mivel nem a Fjodor orosz férfi név-

ről van szó, hanem a tudományos megnevezés (Final Experimental Demonstration Object Research)

rövidítéséről. Fjodor 106 kiló és 182 cm magas. Ő az első emberformájú

robot, amelyet az orosz űrkutatók küldtek a világűrbe.

2019 35 szam - a szabadság

Documents