25. A náci és a bolsevik ideológia

Náci ideológia

Előzményeko Francia forradalom eszméi: liberalizmus, konzervativizmus, nacionalizmus

Nacionalizmus: kötődés és azonosságtudat az azonos nyelvet beszélők, azonos kultúrával és történelemmel rendelkezők között

o Ipari forradalom: gazdasági fellendülés és urbanizáció Ezzel ellentétben politikai szétforgácsoltság a német területeken

Offenzív jellegű nacionalizmus: nemzet érdekeinek megvalósítása mindenek felett áll

o Területi igényeko Képviselői nem nyelvészek és költők, hanem politikusoko Elszakad a liberalizmustólo Szabad véleménynyilvánítás korlátozása demokratizálódás akadályozása

Szociáldarwinizmuso Charles Darwin: A fajok eredeteo Élővilágban állandó harc a létért erősebb, életképesebb fajok maradnak

fenn Emberi társadalomban is ez érvényesül

o Nacionáldarwinizmus: küzdelem megjelenik a nemzetek közötti kapcsolatokban is

Nemzetállamok létrehozása: német egység kérdése 1871: Német Császárság kikiáltása

Nacionalizmus erőszakosabbá válásao Nemzetiségi törekvések, kisebbségek elnyomásao Nemzetük által lakott területek egyesítéseo Nagyhatalmi nacionalizmus

A célok túlmutatnak az etnikai határokon Orosz pánszlávizmus: Balkán Francia revansizmus: Elzász-Lotaringia Német pángermánizmus: Közép-Európa Angolok: egész világot

Nemzetiszocializmus

I. világháború után: szélsőségek megerősödéseo Szélsőjobboldal: NSDAP

Adolf Hitler Führer Mein Kampf Hatalom megszerzése, totalitárius diktatúra kiépítése a cél

Propaganda: tömegek megnyerése Egyén alárendelése a közösségnek

o Egyéniség eltűniko Nem fordul a rendszer ellen

Nemzetiszocializmus

o Fasizmus továbbfejlesztése Tekintélyelvű politikai ideológia A nemzetek között folyamatos harc zajlik és ez jótékony hatást

gyakorol a társadalmakra Állam: totális hatalom birtoklása

o Antiszemitizmus: a fennálló problémákért a zsidóságot tették felelőssé Nem vallási faji, politikai alapon ellenséges

o Fajelmélet: biológiai jegyek alapján elkülönítés „Árja faj”: felsőbbrendűek „Alacsonyabb rendű fajok”: alárendeltek Lebensraum /Rosenberg, 1937/: élettérre van szüksége az árja

fajnak az alacsonyabb rendűek feletti uralomhoz

Bolsevik ideológia

Előzményeko Ipari forradalom: társadalom átalakulása

Munkásság kialakulása és megerősödése Egyenlőtlenségek: társadalmi rétegek közötti szakadék kitágulása Munkásság kiszolgáltatottsága és alárendeltsége

o Szocializmus: egyenlőség, igazságos társadalom megvalósítása Utópista szocialisták

Fourier, Saint-Simon, Owen Tudományos szocializmus (történelmi materializmus)

o Karl Marx, Friedrich Engels 1848: Kommunista Kiáltvány

o Hegel dialektikája Világ állandó mozgásban van ellentétek harca okozza Tézis – antitézis szintézis: ellentétek küzdelme kiegyenlítődéshez

vezeto Feuerbach: materializmus

Világ anyagi eredetűo Történelem ellentétes érdekű osztályok harcának sorozata

Egyre magasabb szintű társadalmak születnek Ősközösség: nincs magántulajdon nincsenek osztályok Rabszolgatartó társadalom: szabad rabszolga Feudális társadalom: nemes jobbágy Kapitalista társadalom: tőkés munkás Szocializmus: proletárdiktatúra

Tulajdonviszonyok radikális átalakítása Magántulajdon megszűntetése

Kommunizmus: nincs magántulajdon nincsenek osztályoko Forradalomelmélet

Legfejlettebb tőkés országban robban ki (Anglia) Világforradalom: egységbe szervezett munkásság által láncreakció-

szerűen terjed tovább XIX. század közepe: világforradalom nem következik be

o 1864: I. Internacionálé „Nemzetközi Munkásszövetség” Nemzeti munkásmozgalmak összefogása és koordinálása

o Második ipari forradalom: munkásság kettéválik Ny-Európa: kapitalizmus fejlődésének békés szakasza

Van munkalehetőség, életszínvonal nő Nem akarják megdönteni a kapitalista rendszert

Revizionizmus: marxi gondolatok felülvizsgálata, új rendszerhez igazítása

Eduard Bernstein Proletárdiktatúra demokratikus szocializmus Forradalom békés átmenet Társadalmi tulajdon vegyes tulajdon (állami, szövetkezeti,

magán) K-Európa: fejletlen gazdaság, általános nyomor

Forradalmiság fennálló rendszer megdöntéseo 1889: II. Internacionálé

Revizionisták (Bernstein) Forradalmi marxisták (Lenin) Centristák: két szélsőség között (Kautsky) Reform és forradalom viszonyának megvitatása Általános, titkos választójog megszerzése

Bolsevizmus

I. világháború: sorozatos háborús kudarcok, a gazdaság összeomlása, éhínség és nyomor

o Szélsőségek megerősödése szélsőbaloldal Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt

Mérsékeltek: mensevikek Radikálisak: bolsevikok

o 1917: bolsevik hatalomátvétel Kommunizmus megvalósítása Államosítás, kolhozosítás Ideológiai nevelés Terror (Cseka)

o 1919: Komintern (III. Internacionálé) Bolsevik vezetésű világpárt Világforradalom kibontása a cél

o 1922: Szovjetunió Lenin Sztálin Ideológiai ellentétek

Trockij: „permanens forradalom”o Világforradalmat kell csinálni

Sztálin: szocializmus egy országban történő megvalósításao „Trockista ellenzékkel” leszámolo Totalitárius diktatúrao Vezérkar lecseréléseo Tervgazdálkodáso Propagandao Vezér-elv