Karl Marx 6s Friedrich Engels

A nemet ideolgia

a legjabb ntSmet filozfia kritikja kepviselinek: Feuerbachnak, B. Bauernak 6s Stirnernek szem6ly6ben

6s a n6met szocializmus kritikja klnbzo prf etainak szem6ly6ben 2

28 MarxEngels

csak a term6szeti vilagban leine drisi vltozst, hanem az egesz emberi vilgot es sajt szemleleti kepesseg6t, sot sajt letezes6t is igen hamar hinyoln. Igaz, hogy emellett^ fennmarad a klso term6szet elsodleges-s6ge, es igaz, hogy n^rmelT^nem alkalmazhat az seredeti, generatio equivoca* ltal l6trehozott emberekret^de^ennek a megklnbztetis-nek csak annyiban van eVtelme, amennyiben az embert a term6szettoI megklnbztetettnek tekintjk. Egy6bk6ritez az emberi trt6nelmet megelozo termeszet nem az a term6szet, amelyben Feuerbach el, nem az a termeszet, amely manapsg, taln egyes jabb eredet d6ltengeri korall-szigeteken kivl, brhol is l6teziks teht Feuerbach szmra sem ltStezik.

Feuerbachnak mindenesetre megvan az a nagy elonye a tiszta" mate-rialistkkal szemben, hogy tltja, hogy az ember is 6rz6ki trgy" ; de eltekintve attl, hogy az embert csak 6rzeki trgyk6nt", nem pedig erzeki tevekenysegkent" fogja fei, minthogy ebben is megmarad az elm6let keretei "kzt, az embereket nem adott trsadalmi sszefgg6sk-ben fogja fei, nem meglevo 6letfelteteleik kztt, amelyek azz tettelc ket, amik, ez6rt sohasem jut el a valban l6tezo, tev6keny emberek-hez, hanem megll az ember" elvontsgnl, es csak arra kepes, hogy a valodi, egydni, hus-ver embert" az 6rzetben elismerje, vagyis nem ismer msfele emberi viszonyokat" ember es ember kztt", mint a szeretetet 6s bartsgot, meghozz eszm6nyitve. Nem birlja a jelenlegi eletviszonyokat. Sohasem jut el teht odig, hogy az 6rzeki vilgot az azt alkoto egyenek egyttes eleven erzeki tevekenysegekent fogja fei, 6s ez6rt, amikor peldul egeszseges emberek helyett egy sereg grvelykros, agyondolgozott 6s tdveszes 6henkrszt lt, kenytelen a magasabb szeml6lethez" es az emberi nemben" val6 eszmei kiegyenh'todeshez" meneklni, teht 6ppen ott kenytelen visszaesni az idealizmusba, ahoi a kommunista materialista mind az ipar, mind a trsadalmi tagozds tformlsnak szks6gesseget 6s egyttal feltetel6t ltja.

Ahoi Feuerbach materialista, ott a trtenelem nem szerepel nla, ahoi pedig a trtenelmet tekintetbe veszi, ott nem materialista. Nla materia-lizmus es trt6nelem teljesen klnesik, ami egyebkent mr a mondottak-bl magyarzdik.**

* [6snemzs] zva:] Ha itt megis behatbban foglalkozunk a trtenelemmel, ezt azirt tesszk,

mert a nemetek megszoktk, hogy a trtenelem" is trtenelmi" szavaknal minden lehetfit elkepzeljenek, csak nem a valsagost; ennek tndkl bizonysaga nevezetesen az arany-szj" Szent Bruno.

[A kvetktzo behjczdis clenek magassdgdban szjegyzet:} Trtenelem

Nemet ideoIt5gia /1. Feuerbach 29

[ T r t 6 n e l e m ]

Az el6'felt6teln6lkli n6metekn6l azzal kell kezdennk, hogy leszgez-zk minden emberi l6tez6snek, teht minden trt6nelemnek is els6 elo-felt6tel6t, nevezetesen azt az elofelt6telt, hogy az embereknek ahhoz, hogy trt6nelmet csinlhassanak", meg kell elnik. Az 6lethez azonban mindenekeltt ev6s 6s ivs, laks, ruhzat 6s m6g egy 6s ms szks6ges.* Az e^Fsg) trt6nelmi tett teht e szks6gletek kiel6git6s6re szolgl eszk- 4 > zk elollftsa, magnak az anyagi 6letnek a termel6se, mrpedig ez olyan trt6nelmi tett minden trt6nelemnek olyan aTpTeltitele, amelyet m6g ma is, mint 6vezredekkel ezelott, naponk6nt 6s 6rnk6nt"teljesiteni kell, hogy az ember egyltaln 6letben maradhasson. M6g akkor is, ha az 6rz6-kis6g, mint Szent Brunnl, egy botra, a minimumra redukldik, akkor is elfelt6telezi e bot megtermel6s6nek tev6kenys6g6t. Minden trt6neti felfogsnak teht az az elso kvetelm6nye, hogy ezt az alapyeto t6nyt egesz jelent6s6g6ben 6s eg6sz kjterjed6s6ben megfigyeljk 6s 6ry^6nyre juttassuk. Ezt a n6metek tudvalevoen sohasem tett6k meg, ez6rt soha nem volt jlii bzisuk a trt6nelemhez 6s kvetkez6skeppen soha nem volt trt6netir6juk sem. A francik 6s angolok, m6g ha e tinynek az gy-nevezett trt6nelemmel val sszefgges6t csupn szerfelett egyoldalan fogtk is fei, jelesl mindaddig, amig foglyai voltak a politikai ideolgi-nak, m6gis megtett6k az elso kfs6rleteket arra, hogy a trtenetirsnak materialista bzist adjanak, amennyiben 6'k irtak eloszr trt6nelmi mfive-ket a polgri trsadalomrol, a kereskedelemrl 6s az iparrl. Aimsodili JL, az, hogy maga a kielegitett elso szks6glet, a kiel6gft6s cselekv6se 6s a Jeiel6g{t6snek mr megszerzett szerszma j szks6gletekhez vezet 6a j szks6gleteknek ez a megteremt6se az elso^ trtdnelmi tett. Itt ts- ( { , t6nt megmutatkozik, milyen szellem szltte a n6metek nagy trt6nelmi blcsess6ge, akik Ott, ahoi a pozitiv anyagbl kifogynak 6s ahoi nem teolgiai, politikai vagy irodalmi 6rtelmetlens6grl trgyalnak, egyltaln nem is trt6nelemrl, hanem trt6nelemeltti kor" esemenyeirl besz6l-nek, anelkl azonban, hogy felvilgositannak bennnket arrl, mik6ppen jutunk e trtenelemeltti komak" nevezett 6rtelmetlens6gboI a tulajdon-k6ppeni trt6nelembe, br msfell trt6nelmi spekulciojuk eloszeretet-tel erre a trt6nelemeltti korra" veti r magt, mert azt hiszi, hogy itt

* [Szeijegyztl:] Hegel. Geol6giai, vfzrajzi stb. viszonyok. Az emberi testek. Szkseglet, munka

30 MarxEngels

biztonsgban van a nyers teny" beavatkozsaitol, 6s azert is, mert itt spekulacis hajlamt szabadjara ^ ngedheti 6s ezerszamra teremthet 6s

g dnthet le hipot6ziseket. Ajharmadik j viszony, amely itt mr eleve bel6p a trtenelmi fejlod6sbe, z, hogy az emberek, akik sajt 6letket naponk6nt jra megtermelik, kezdenek ms embereket termelni. sza-

torodni a ferfi 6s no, szlok 6s gyermekek kztti viszony, a csald. z a csald, amely jtezdetben az egyetlen trsadalmi rzony^a k6sbbiek-ben, amikor a megszaporodott szks6gletek j trsadalmi viszonyokat 6s az emberek megszaporodott szma j szksegleteket teremt t alrendeltte vlik (kiv6ve Nemetorszgban), 6s akkoral6tez empirikus adatokra tmasz-kodva kell trgyalni 6s kifejteni, nem pedig a csald fogalmra" tmasz-kodva, mint az N6metorszgban szoksos. Egy6bkent a trsadalmi teve-kenys6gnek ezt a hrom oldalt nem hrom klnbz fokozatkent kell felfogni, hanem csak hrom oldalk6nt, vagy, hogy a n6metek szmra vilgosan irjunk: hrom mozzanatk6nt", amelyek a trt6nelem leg-kezdete es az elso emberek ta egyms mellett l6teztek 6s a trt6nelemben meg ma is 6rv6nyeslnek. Az elet termel6se, mind a sajt 6let6 a mun-kban, mind az idegen 6lete a nemz6sben, rgosX mr azonnal kettos viszony~ k6nt jelenik meg (e^lel^jterm6szetii ,^sfeloL4rsadaImi viszonykent , trsadalmik6nt abban~z ertelemben, hogy ezen tbb egyen egytt-mkd6s6t 6rtjk, egyre megy, hogy az milyen felt6telek kztt, milyen mdon 6s milyen c6lbl trtenik. Ebbol kvetkezik, hogy egy meghat-rozott termel6si mpd vagy ipari fejlod6si fok mindig az egyttmkdes meghatrozott mdjval vagy meghatrozott trsadalmi fejl(i6si fokkl jr egytt, es az egyttmkd6snek ez a mdia maga is TftermeIoero"; hogy az emberek szmra hozzferheto termeloerok mennyis6ge szabja meg a trsadalmi llapotot, hogy teht az emberiseg trt6net6t" mindig az ipar es a csere trtenetevel sszefggesben kell tanulmnyozni 6s fel-dolgozni. De az is vilgos, mi6rt lehetetlen N6metorszgban ilyen trte-nelmet irni, minthogy ehhez a nemeteknek nemcsak felfogk6pessegk 6s anyaguk, hanem 6rz6ki bizonyossguk" sincs, es a Rajnn tl e dol-gok felol nem lehet tapasztalatokat szerezni, mert ott mr semmif6le trtenelem sem jtszdik le. Teht mr eleve kitnik, hogy materialiszti-kus sszefgges van az emberek kztt, amelyet a szks6gletek 6s a ter-mel6s mdja szabnak meg, 6s amely olyan regi, mint az emberek maguk ~ | olya sszefgg6s, amely mindig j formkat lt 6s ez6rt trt6neiem 7 ;7 an6jkl is, hogy brmino politikai vagy vallsi nonsens 16tezn6k. amelv az embereket m6g kln sszetartaniLj^jCsak most. miutn az eredeti. trt6nelmi viszonyoknak mr n6gy mozzanatt, n6gy oldalt szemgyre

Nimet ideolgia / I. Feuerbach 31

vettk. csak most ltjuk, hogy az embemek* tudata" is yan.** De ez sincs eleve. mint tiszta" tudat. A szellemre" eleve rnehezedik az az tok, hogy meg van terhelve" anyaggal, amely itt megmozgatott 16g-rMrmk. hangok. egvszoval a nvelv formiEn lep fei. A nyelv olyan r6gi, mint a tudat a nyelv maga a gyakorlati, ms emberek szmra is l6tezo, teht a magam szmra is csak ezltal l6tez valsgos tudat, es a nyelv, mik6nt a tudat, csak a ms emberekkel valo 6rintkez6s szks6glet6bol, k6nytelens6g6bl keletkezik.*** Ahoi viszony l6tezik, ott az szmomra l6tezik, az llat nem viszonyul" semmihez es egyltalban nem viszo-nyul. Az llat szmra msokhoz val viszonya nem viszonyk6nt l6tezik. Atudat teht mr eleve trsadalmi term6k 6s az is marad, ameddig embe-rek egyltalban l6teznek! A tudat eleinte term6szetesen csupn a Itg-kzelebbi 6rz6ki krnyezetrol vlii6lu^dafis> maga tudatra 6bred egyenen kivli ms szem6lyekkel 6s olgokkal^val korltolt sszefgges tudata; egyidejieg tudata a term6szetnek, amely "kezdetben teljeseiT idejgen, muidenhat 6s megtmadhatatlan hataI6mTT6nt lep szernBe" az emberekkel, amelyhez az emberek teljesen llati mdon viszonyulnak, amely f6lel-met ebreszt bennk, mint az llatban, 6s ilymodon a term6szetnek tisz-tn llati tudata (term6szetvalls) 6ppen az6rt, mert a termeszet meg alig ment t trt6nelmi mdositson; (6isr6szt megvan annak a szks6g-szers6gnek a tudata, hogy a krnyez egy6nekkel kapcsolatba kell l6pni, annak a tudatnak kezdete, hogy az ember egyltalban trsadalomban el. Ez a kezdet 6ppolyan llati, mint e fok trsadalmi 6lete maga, pusz-tn csordatudat. s azjmber itt a birktol csak abban klnbzik, hogy tudata helyettesiti az sztQnj, vagy hogy sztne tudatos. Itt mindjrt lthatjuk: Ezt a term6szetvallst vagy ezt a term6szethez valo meghat-rozott viszonvulst a trsadalmi forma szabja meg 6s megforditva. Itt , mint mindentt, kivilglik term6szet 6s ember azonossga olymodon is, hogy az embereknek a term6szethez val korltolt viszonya megszabja az emberek korltolt viszonyt egymshoz, es egymshoz va!6 korltolt viszonyuk a term6szethez valo korltolt viszonyukat. E birkatudat vagy trzsi tudat tovbbi fejld6se 6s kialakulsa a termelekenyseg fokozds-nak, a szks6gletek szaporodsnak 6s a mindkett alapjul szolglo n6pess6gszaporulatnak a kvetkezmenye.^zzel kifejlodik a inunka meg-

* [thzva:] egyebek kztt szelleme" is van, es hogy ez a szellem" tudatkint" nyilvanul".

** [Szdljegyzet:] Az embereknek azert van trtenetk, mert ^letket termdnik kell, es-pedig meghatrozott mdon: ez fizikai szervezetk ltal adott; csakgy mint tudatuk. *** [Athzva:] Krnyezetemhez val6 viszonyom a tudatom.

32 MarxEngels

osztasa, amelyeredetilgg nem volt ms, mint a munkanak a nemi aktus-Xan val megosztsa, majd a munknak olyan megosztsa, amely terme-szetes k6pess6g (pdldauTtesti ero), szks6gletek, veletlenek stb. stb altai nmagtl vagy termeszetadta mdon" jn letre.* A munka megosztsa csak attl a pillanattl vlik val^an megosztss, amikor bekvetkezik az anyajp es szellemi munka m^osztsa7**^t t^a j? i I lanat t6 l kezdve a tudat yaloban azt k6pzel/ie

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 33

lyknak 6s korlatoknak k6pzete, amelyeken bell az elet termelesi mdja es az azzal sszefggo 6rintkezesi forma mozog.*

A munka megosztasaval, amelyben mindezek az ellentmondsok adva vannak 6s amely a maga r6sz6rol ismet a munknak a csaldban val ter-meszetadta megosztsn 6s a trsadalomnak egyes, egymssal ellentett csaldokra val szetvlsn nyugszik, egyidejleg az elosztds is adva van, megpedig a munknak 6s termekeinek mind mennyis6gre7 mind mino-segre egyenlotlen elosztsa^teriat a tulajdon, amelynek a csaldban, ahoi a no es a gyermekek a~f6rfirabszolgi, megvan mr a csirja, az, elso for-mja. A csaldban levo, persze m6g nagyon kezdetleges, latens rabszolga-sg az elsojtulajdgn, amely egyebk6nt itt mr tkeletesen megfelel a modern kzgazdszok definicijnak, amely szerint a tulajdon idegen munkaero feletti rendelkezes. Egy6bkent munkamegoszts 6s magntulajdon azo-nos kifejez6sek az egyikben ugyanazt jelentik ki a tev6kenys6gre vonat-koztatva, amit a msikban a tevekenyseg termek6re vonatkozlag jelen-tenek ki. A munka megosztsval tovbb egyszersmind adva van az ellentmonds az egyes egy6n vagy az egyes csald erdeke 6s az egymssal 6rintkezo valamennyi egy6n kzss6gi erdeke kztt; ez a kzssegi 6rdek pedig nem csupn a k6pzetben letezik, mint valami ltalnos", hanem mindenekeltt a valsgban, mint azoknak az egyeneknek klcs-nj_fggsege, akik kztt a munka megoszlik.

Eppen a klns 6s kzss6gi 6rdek ezen ellentmondsbl kif olylag a kzssegi erdek mint llam nll alakulst lt, klnvlva a valsgos egyedi es ssz-6rdekektol, 6s ugyanakkor illuzrikus kzss6gisegk6ntaei mindig a minden csaldi 6s trzsi tmrl6sben meglev ktel6kek realfs bzisn, aminok a hs 6s v6r, a nyelv, a munka nagyobb mervu megosztsa 6s egyeb erdekek klnsen pedig, mint kesobb ki fogjuk fejteni, a munka megosztsa ltal mr felt6telezett osztlyok relis bzisn, amelyek minden ilyen emberi halmazatban elklnlnek egymstl 6s amelyek kzl egyik valamennyi tbbin uralkodik. Ebbl kvetkezik, hogy az lla-mon bell foly minden harc. a demokrcia, arisztokrcia 6s monarchia kztti harc, a vlasztjogert val harc stb. stb. nem egyebek, mint azok az illuzrikus formk, amelyekben a klnbzo osztlyok valsgos harcai-kat egyms kztt megvivjk (amir'l a n6met teoretikusoknak halvny sejtelmk sincs, jollehet a Ueutsch-Franzsische Jahrbcher"-ben 9 6s a

* [thzva:] Fennll gazdasgi korlatoknak ez az idealisztikus kifejezese nem tisztn elmeleti csupn, hanem megvan a gyakorlati tudatban is, vagyis a magt emancipl es a fennll termelsi mddal ellentmondsba kerl tudat nem csupn vallsokat is filoz-likat alkot, hanem llamokat is.

3 MarxEngels 3. 1

34 MarxEngels

Szent csald "-ban1 0 el6g tmutatst kaptak ehhez), kvetkezik tovbb az is, hogy mindenuralomra trekvo nsztlynak. meg ha uralma mint a proletaritus esetben az egesz regi trsadalmi forma 6s egyltalban az uralom megszntetst felte'telezi is, eloszr a politikai hatalmat kell meghditania, hogy a sajt erdeket ismel az ltalnoskent mutathassa be^ amire az elso' pereben knyszeritve van. flppen mert az egy6nek csak klns rdekket keresik, mely szmukra nem esik egybe kzssegi drde-kkkel az ltalnos egyltalban illuzrikus formja a kzssgisgnek , ezt mint szmukra idegen" is tlk fggetlen", mint magban ismet klns tis sajtsgos ltalnos "-rdeket juttatjk rvdnyre, vagy nekik maguknak kell ebben a meghasonlsban mozogniok, mint a demokriciban. Msrszt aztn a kzssegi es illuzrikus kzssegi rdekekkel llandan oaloban szembefordul klndrdekek gyakorlati harca is szksgess6 teszi, hogy az illuzrikus ltalnos "-erdek mint llam gyakorlatilag kzbelep-jen 6s megfekezze ket.

s vegl a munka megosztsa mindjrt annak is elso' peldja, hogy amed-dig az emberek a termszetadta trsadalomban vannak, ameddig teht letezik a hasads a klns 6s kzs 6rdek kztt, ameddig teht a tev6keny-seg megosztsa nem nkentes, hanem term6szetadta, addig az ember sajt tette egy szmra idegen, vele szembenll hatalomm vlik, amely t leigzza, ahelyett, hogy uralkodnek felette. Amint ugyanis a munkt elkezdik megosztani, mindenki egy meghatrozott kizrlagos tevekeny-segi krt kap, amelyet reroszakolnak, amelybl nem tud kikerlni; vadsz, halsz vagy psztor vagy kritikai kritikus, 6s annak kell maradnia, ha nem akarja az 6let fenntartshoz szks6ges eszkzket elvesziteni a kom-munista trsadalomban viszont, ahoi mindenkinek nem csak egy kizrla-gos tevkenysegi kre van, hanem brmely tetszleges tevkenys6gi gban kik6pezheti magt, a trsadalom szablyozza az ltalnos termelst es Oppen ezltal Iehet6'v6 teszi szmomra, hogy ma ezt, holnap azt tegyem, reggel vadsszam, delutn halsszam, este llattenydsztessel foglalkozzam, ebed utn kritizljak, ahogy 6ppen kedvem tartja anelkl, hogy valaha vadssz, halssz, psztorr vagy kritikuss vlnk. A trsadalmi tevSkeny-segnek ez a megrgzod^se, az, hogy sajt term^knk dologi hatalomm szilrdul felettnk, kino ellen'rzesnk all, keresztlhzza vrakozsain-kat, semmiv6 teszi szmitsainkat ez az egyik fo mozzanat_ai_ddigi trt6nelmi_ fejlp'd^sbpn*.

* [thtizva:] es a tulajdonban, amely kezdetben maguk az emberek Altai veghezvitt berendezkedes letere a trsadalomnak nemsokara egy sajt, a tulajdonnak a megteremti

J : Ast. M ..s

. >

Nemet ideol6gia / I. Feuerbach 35

A kommunizmus szemnkberfoem dllapot, amelyet letre kell hozni,(nerriJ)l eszmeny, amelyhez a valsgnak hozz kell igazodnia. M i kommunizmus- I nak a vaUsgos mozgalmat nevezzk, amely a mai allapotot megsznteti. f E mozgalom leltetelei a ma fennll elfelt&elbl addnak.

A trsadalmi hatalom, vagyis az a megsokszorozott termeler, amely a klnbzo egy6neknek a munka megosztsban megszabott egyttmfik-dese ltal l6trejn, ezen egyenek szmra minthogy az egyttmkdes maga nem nkentes, hanem termdszetadta nem mint sajt, egyeslt hatalmuk jelenik meg, hanem mint idegen, rajtuk kivl ll ero, amelyrl nem tudjk, honnan 6s hova tart, amelyen teht nem lehetnek mr rr, amely most ellenkezleg, sajtsgos, az emberek akarstl es megfutstl 1 1 fggetlen, st ezt az akarst es megfutst 6ppen irnyit szakaszok 6s fejl-d6si fokok sorozatn megy t.

Ez az elidegenles" hogy a filozfusok szmra erthetoen fejezzk ki magunkat term6szetesen csak ket gyakorlati elfelt6tellel szntetheto meg. Hogy elviselhetetlen" hatalomm vljeTc, vagyis olyan hatalomm, amely eilen "forradalmat csinlnak, ahhoz az kell, hogy az jemberis6g tmeg6t telj esen tulajdonn6lklik6nt" hozza l6tre, s egyszersmind ellent-mondsban a gazdagsgnak~6s mvelts^gnek egy meglevo vilgval amely gazdagsg 6s mveltseg a ternieloer nagy megnveked6s6t, fejld6s6nek magas fokt elfelt6telezi; msr6szt. pedig a termelerk e fejlod6se (amivel egyben mr adva van az embeTek vildgtrtenelmi 6s nem helyi l6te-z6s6ben meglevo empirikus exisztencia) mr az6rt is abszolt szks6gszer gyakorlati elofelt6tel, mert ndlkle csak a nelklzest* tenn6k ltalnoss. teht az inseggel^^sjzks,6gk6ppejijsm^ megkezdodn6k a harc a szks6gesert s ism6t elollna az_eg6sz r6gi_szemet, tovbb, mert csak a termeloerknek ezzel az egyetemes fejlo'd6s6vel t6telezodik az emberek egyetemes 6rintke-z6se, enn6lfogva egyreszt valamennyi n6pben egyidejleg l6trehozza a tulajdonn6lkli" tmeg jelens6g6t (ltalnos konkurrencia), mindegyik n6pet fggov6 teszi a tbbinek a forradalmasodsaitl, 6s v6gl vildgtrtti-nelmi, empirikusan egyetemes egy6neket llit a helyi jelleg egy6nek helyebe. Enelkl 1. a kommunizmus csak mint helyi jelens6g l6tezhetnek, 2. magnak az 6rintkez6snek a hatalmai nem fejlodhettek volna ki mint egyetemes, s ez6rt elviselhetetlen hatalmak, hazaistet-babons kriil-m6nyek" maradtak volna, 6s 3. az 6rintkezes minden bovl6se megszn-

altal semmikepp sem szAndekolt fordulatot ad, amely mindenki szmra zemlletes, aki nem ragadt benne az ntudat" vagy az Egyetlen" ktyujban

* [A sorfU (roa:] fnseg

3 - i

36 MarxEngels

tetne a helyi kommunizmust. A kommunizmus empirikusan csak az ural-kod n6pek tettek6nt egyszerre" 6s egyidejleg lehetseges, ez pedig a termeloer egyetemes tejlod6s6t 6s a vele sszetgg vilgerintk~ez6st el-feltetelezi. Egyebkent olyan emberek tmege, akik pusztdn munksok a tk6tl vagy brmilyen korltolt kiel6gl6stol elrekesztett tmeges munks-ero , 6s ez6rt magnak ennek a munknak mint biztositott 6letforrs-nak* mr nem idleges elvesztese is a konkurrencia folytn elfeltetelezi a vildgpiacot. A proletaritus** teht csak vildgtrtenelmileg letezhetik, mint ahogy akcija, a kommunizmus egyltalban csak mint vilgtrt6nelmi" l6te/6s Iphpt- r r ieg : mint azegyenek vilgtrtenelmi l6tezese, vagyis mint az egyeneknek olyan l6tezese, amely kzvetlenl sszekapcsoldik a vilgtrtenelemmel.***

Msklnben hogyan lehetett volna p6ldul a tulajdonnak egyltalban trtenelme, hogyan lthetett volna klnbzo alakokat, es teszem a fld-tulajdon hogyan nyomulhatott volna a klnbzo' meglevo elofelt6telek-nek megfeleloen Franciaorszgban a szetparcellzottsgtl a keves k6z-ben val centralizls, Angliban a keves kezben val centralizltsgtl a sz6tparcellzs fel6, amint ma valban ez a helyzet? Vagy hogy van az, hogy a kereskedelem, amely pedig nem egy6b, mint klnbzo egy6nek 6s orszgok termekeinek csereje, az eg6sz vilg felett uralkodik a kereslet 6s kinlat viszonya r6ven olyan viszony ez, amely, mint egy angol kzgaz-dsz mondja, az antik vegzethez hasonlan lebeg a fld felett s lthatatlan kezzel szerencset 6s balszerencs6t oszt az embereknek, birodalmakat alapit 6s birodalmakat rombol szet, nepeket tmaszt es tntet el , nv'g a bzis, a magntulajdon megszntet6sevel, a termeles kommunista szablyozsval 6s azon idegensegnek ebben rejlo megsemmislt6sevel, amellyel az emberek sajt term6kkhz viszonyulnak, a kereslet 6s kinlat viszonynak hatalma semmiv6 foszlik es az emberek a cseret, a termel6st, klcsns viszonyul-suk mdjt ism6t hatalmukba keritik?

A valamennyi eddigi trt6nelmi fokon meglevo' termeloerk ltal meg-szabott 6s viszont maga is megszab 6rintkez6si forma a polgritrsadalm. amelynek, mint mr az elobbiekbol kitnik. az eg^szerucsala^esazossze-tett csald, az gynevezett trzsi rendszer az. elofeIt6tele 6s alapzata. 6s amelynek kzelebbi meghatrozsait mr az elobbiek tartalmazzk. Mr itt

* [A aor fl( irva:\ a merfiben bizonytalan helyzet * [Athzca:] elfeltetelezi tehat a vilagtrtinelmet mint gyakprlati empirikus letezest. * [Ez a bekezdis ptUlag betoldva a jobbhasibon, ezzel a jelzettel:] Kommunizmus

Nemet ideologia / I. Feuerbach 37

megmutatkozik, hogy ez a polgri trsadalom minden trt6nelem igazi kohja es szintere, 6s hogy milyen kfepfelenseg a valsgos viszonyokat elhanyagol eddigi trt6netfelfogs, amely a nagy-hhs hadi 6s politikai szinjt6kokra szoritkozott.*

[A t u d a t t e r m e l e s e r l ]

A trtenelejrn nem egy6b, mint az egyes nemzed6kek egymsutnja, amelyek mindegyike kiaknzza azokat az anyagokat, t'keket, termeloer-ket, amelyeket valamennyi eldje re hagyomnyozott, ilyenkeppen teht egyfelol a rhagyott.Jtev6kenys6get folytatja egeszen megvltozott krl-"iflrryck kztt, ('msfelol pedig a reg! krlmenyeket mdositja egeszen megvaTfztt tevekenys6ggel; s ezt mrmost spekulativ fnodon gy lehet kiforgatni, hogy a k6sobbi trt6nelmet a korbbinak c6ljv teszik, pelddul azt llitjk, hogy Amerika felfedez6s6nek az volt a celja, hogy elosegitse a francia forradalom kirobbanst, ami ltal azutn a trtenelem megkapja a maga kln c6ljait es szem6lly6 vlik ms szem6lyek mellett" (amilyenek: ntudat" , Kritika", Egyetlen"stb.), holott az, amit a korbbi trt6ne-lem rendeltetesenek", c6ljnak", csirjnak", eszm6j6nek" jellnek meg, nem egy6b, mint elvonatkoztats a kesobbi trtenelembl, elvonat-koztatas abbl az aktiv befolysbl, amelyet a korbbi trt6nelem a k6sob-bire gyakorol. Min6l jobLan kiterjednek mrmost e fejlod6s folyamn az egyes krk, amelyek egymsra hatnakT" minel jobban megsemmisl az egyes'nemzetisegek eredeti lezrtsga a kifejlett termel6si md, 6rintkez6s 6s a munknak a klnbzo nemzetek kztt ezltal termeszetadta mdon l6trehozott megosztsa r6v6n, a trt6nelem annl inkbb yilgtrt6nelemme vlik, gyhogy peldul ha Angliban egy gepet tallnak fei, amely Indiban 6TKinban szmtalan munkst foszt meg kenyer6tl 6s ezeknek a birodal-maknak egesz letez6si formjt felforgatja, ez a tallmny vilgtrt6nelmi t6nny6 vlik; vagy peldul a cukor es a kv6 vilgtrtenelmi jelentosegket a X I X . szzadban azzal bizonyitottk be, hogy a napleoni kontinentlis

* [A keziratban mig ez k.vetkezik.:] Eddig az emberi tevkenysegnek fleg csak az egyik oldalt, a termeszelnek az emberek altal val6 megmunkdldsdt vettk szemgyre. A msik oldal, az embereknek, az emberek ltal valo megmunkdldsa

[Szjegyzet:] rintkezes es termeloer Az llam eredete es az llam viszonya a polgari tarsadalomhoz. [Ezutdn Ve oldal res.]

38 MarxEngels

rendszer12 ltal e term6kekben eloid6zett hiny a ndmeteket Napoleon eilen felkelesre birta es igy az 1813-as dicsoseges felszabadito hbor relis bzisa lett. Ebbl kvetkezik, hogy a trt6nelemnek ez a vilgtrt6nelemme val tvltozsa nem az ntudatnak", vilgszellemnek vagy msvalami-lyen metafizikai kis6rtetnek mero'ben elvont tette, hanem teljesenjuiyagi, empirikusan kimutathat tett, olyan tett, amelyre minden egy6n, ahogy jr 6s kel, eszik, iszik 6s ltzik, bizonyit6kot nyjt*.

Az eddigi trt6nelemben persze szintgy empirikus teny, hogy az egyes egy6nek, tev6kenysegknek vilgrrt6nelmiv6 val kiterjedes6vel, mind-inkbb egy szmukra idegen hatalom igia al kerltek (ezt a nyomst aztn az gynevezett vilgszellem stb.~gonsz tr6fajanalc is elk6pzelt6k), amely hatalom mind tmegesebb lett 6s v6gso fokon vildgpiackent ntutat-kzik meg. De 6ppannyira empirikusan megalapozott az is, hogy frutorp a kommunista forradalom megdnti a fennll trsadalmi llapotot (^ erroT lbb lesz sz) 6s ami ezzel azonos megsznteti a magntulajdont, ezltal ez a n6met teoretikusok szmra oly titokzatos hatalom felbomlik 6? akkoj minden egyes egyen f elszabaditsa abban a m6rtekben vlik valra, amTlyenben a trt6nelem teljesen vuagtrt6nelemm6 vltozik t.** Hogy az

)*egy6n valsgos szellemi gazdagsga teljes eg6sz6ben valsgos vonatkziT sainak gazdagsgtl tgg, az a tentiekbol vilgos. Az egyes egy6nek csak ezltal szabadulnak meg a klnbzo nemzeti 6s helyi korltoktl, kerlnek gyakorlati vonatkozsba az eg6sz vilg termel6s6vel (szellemi termel6s6vel is), es kerlnek abba a helyzetbe, hogy az egesz fld e mindenoldal terme-leset (az emberek alkotsait) elvezhessek. A mindenoldal fggos6g, az egyenek vilgtrtenelmi egyttmkd6s6nek ez a term6szetadta formja, e kommunista forradalom ltal talakul az azon hatalmak fltti ellen-rzess6 6s tudatos uralkodss, amelyek az emberek egymsra-hatsbl

"Tceletkeztek, de eddig teljesen idegen hatalmakkent felelmet ebresztettek T>ennk 6s uralkodtak orajtuk. Ezt a szeml6letet mrmost ism6t tel leheF fogni spekulativ-idealisztikusan, vagyis fantasztikusan az emberi nem nl6trehozsak6nt" (a trsadalom mint szubjektum"), es ezltal az egy-

* [Athzva:] maga Szent Max Stirner a htn hordozza a vilgtrtenelmet es min-dennap eszi tis issza, mint hajdanta Urunk Jezus Krisztus testet es veret. Kvetkezik teht, . hogy a vilgtrtenelemben" az egyenek eppannyira ugyanazok a tulajdonosok, mint a dikok es szabad varrlnyok minden stirneri egyesleteben", es a vilgtrtenelem megint-csak naponta termeli 6t, az Egyetlent, aki a sajtmaga termke, minthogy neki ennie, innia 6s ruhzkodnia kell; az Einziger etc."-beli idezetek, akrcsak Szent Maxnak Hess es ms felreesfi emberek elleni polmija, 1 3 bizonyltjk, mennyire termeke 6 szellemileg is a vilgtrtenelemnek.

** [Szjegyzet:] A ttiiat termelerl

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 39

mssal sszefgg6sben ll egy6nek egyms utn kvetkez sort el lehet k6pzelni egyetlen egyenkent, aki v6gbeviszi a miszt6riumot, hogy nmagt letrehozza. Itt megmutatkozik, hogy az egyenek k6szitik ugyan egymdst, mind fizikailag, mind szellemileg, de nem keszitik nmagukat, sem Szent Bruno 6rtelmetlens6geben,* sem az Egyetlen", a k6sz" ember 6rtelme-ben.**

V6gl a kifejtett trt6netfelfogsbl meg a kvetkez eredm6nyeket kapjukj^TTa termelo'erk fejlodeseben bekvetkezik egy fok, amelyen olyan termeloerok 6s~erintkez6si eszkzk jnnek letre, amelyek a fennll viszo-nyok kztt csak bajt okoznak, amelyek tbb6 nem termeloerok, hanem rombolerok (gepi berendezes es penz) es ami ezzel sszefgg, l6trejn egy osztly, amely a trsadalom minden terh6t kenytelen viselni, an6lkl, hogy elonyeit 61vezn6, amely a trsadalombl kiszoritva valamennyi tbbi osztllyal a leghatrozottabb ellentetbe k6nyszerl; olyan osztly, amely a trsadalom sszes tagjainak tbbs6get alkotja, 6s amelyto'l kiindul a gykeres forradalom szksegess6g6nek tudata, a kommunista tudat, amely termesze-tesen ms osztlyok soraiban is kialakulhat a szbanforg osztly helyzet6-nek szeml6leten6l fogva^ 2.^zok a felt6telek, amelyek kztt meghatro-zott termeloero'ket alkalmazni lehet, egy meghatrozott trsadalmi osztly uralmnak feltetelei, amelynek szocilis, tulajdonbl ered hatalma a mmdenkori llamformban ltgi/Q^or/afi'-idealisztikus kitejez6st,'l'it"''js ezert minden forradalmi harc egy addig uralkod osztly eilen irnyuff"3?ynin-den eddigi forradalomban a tev6kenys6g mdja mindig 6rintetlen*~maradt, 6s csupn e tev6kenys6g ms felosztsarl, a munknak ms szem6lyekre val j elosztsrl volt sz, a kommunista forradalom viszont a tev6keny-s6g eddigi mdja eilen irnyul, a munkdf kikszbli 6s az sszes oszt-lyok uralmt magukkal az osztlyokkal egytt megsznteti, mert ezt a forradalmat az az osztly viszi v6ghez, amely a trsadalomban mr nem szmit osztlynak, amelyet nem ismernek el osztlynak, amely mr kifeje-zoje mmd.en osztly, nemzetis6g stb. felbomlsnak a mai trsadalmon bell; if\4. h kommunista tudat tmeges l6trehozshoz 6s magnak a dolognak akeresztlvitelehez egyarnt az emberek tmeges megvltozsa szkseges, ami csakis gyakorlati mozgalomban, forradalomban mehet

* [Egy dthzotl resz kvetkezik, amely kiftve visszatdr a .JSzent Bruno" szvegeben (v. . / 0 2 I _ 2 , ) . ]

** [Athzva:] Az elzkbl mrmost adodik annyi, hogy az egyenek, akiknek tudata kommunista, mihelyt a fennll trsadalommal ne[m]

** [Szeljegyzet:] az emberek erdekeltek a termeUs mostani llapotnak fenntartsban 0 [Athzva:] a tevkenyseg modern formjt, amely alatt az uralma a l . . . ]

40 MarxEngels

vegbe; a forradalom tehfr'nemcsalc azert szjtsiges, mert az uralkod osztlyt nem lehet ms mdon megdnteni/Kanem azert is, mert a meg-dnto osztly csak forradalomban juthat el odaTg, hogy lerzza nyakrl a mlt egesz szenny6t 6s k6pess6 vlj6k a trsadalom i megalapozsra.*

Ez a trt6netfelfogs teht azon nyugszik, hogy a valsgos termelesi fofyamatot iejti kl m6gpedig a kzvetlen 6let anyagi termel6s6b6'j kundulva , 6s az ezzel a termel6si mddal sszefggo 6s ltala letrehozott 6rintkez6si formt,(teht^a j o l g r i trsadalmat a maga klnbzo fejlo'd6si fokaiban** az eg6sztrt6nelem alapzatakfat togja fei esfegyreszt cselek-v6s6ben mint llamot brzolja/msr6szt a_tudat sszes klliBoz' elm6leti term6keit 6s formit, vallst, filozofiatT erklcst stb. stb. belole magya-rzza 6s keletkez6sk folyamatt bellk kiindulva kveti, ami ltal azutn term6szetesen brzolni lehet a dolgot a maga teljess6g6ben (6s ez6rt e klnbzo' oldalaknak egymsra val klcsnhatst is). Ennek a trt6net-felfogsnak nem kell, mint az idealisztikus trt6netszeml6letnek, minden

* [Athzva:] Valamennyi kommunista mind Franciaorszagban, mind Angliban es Nemetorszgban mr joideje egyetrt a forradalomnak ebben a szksgszersegben, Szent Bruno viszont nyugodtan tovbb lmodozik es gy vli, hogy a relis humanizmust", vagyis a kommunizmust csak azrt llitjk a spiritualizmus helyre" (amelynek nincs is helye), hogy tiszteletben reszesljn. Akkor, lmodozik tovbb, alkalmasint el^rkezik. az dvzles, a fld a mennyorszgg s a mennyorszg a fldd vltozik". (A hittuds mag mindig nem tudja feledni a mennyorszgot.) Akkor rm es vigassg 1 1 zeng majd mennyei harmnikban rkkn-rkk." (140. old.) A szent egyhzatya azonban nagyon fog csodl-kozni, amikor felvirrad majd r a vegitlet napja, amelyen mindez beteljesedik a nap, amelynek hajnalpfrja ig vrosok visszfenye lesz az egen, amikor e mennyei harmnik" kzt a Marseillaise es a Carmagnole dallama zeng majd flebe az elmaradhatatlan gy-drgesse\ egytt es a guillotine veri hozz a taktust; amikor az elvetemlt tmeg" ca ira, ca i r - t 1 5 vlt s az ntudatot" a lmpavas segitsegevel magasztalja fei. (Szent Brunnak legkevesb van oka arra, hogy epletes kepet fessen az rmrl is vigassgrl rkkn-rkk". A feuerbachi szeretetvalls hiveinek" gy ltszik mgis hat sajtsgos kepzetk van en l az rmrl s vigassgrl" ahoi is egeszen ms dolgokrl van sz, mint mennyei harmnikrl". Es jllehet a szent ferfit elg pontosan ismerik, megis lemondanak^ Lemondunk arrl a gynyrs^grl, hogy a priori megkonstruljuk Szent Bruno iteletnapi magatartst. < Nehz is eldnteni, hogy mik^nt kell majd felfogni a forradalmas prolet-rokat [prottaires en rvolution]: gy-e, mint szubsztancit" amely az ntudat eilen lzad, mint tmeget", amely meg akarja dnteni a kritikt, vagy mint a szellem emancijt", amely szellem azonban mag hijval van a baueri gondolatok megemszteshez szksges konzisztencinak.^

[Sziljcgyzet:] Szent Csald [Az egesz keziratolial fle a lapszdm helyere irva:] Bauer [Az albb kvetkez szveg eiere irva:] Feuerbach

** [Athzva:] es gyakorlati-idealisztikus tkrkepeben, az llamban,

Nmet ideolgia / I. Feuerbach 41

idoszakban valamilyen kategria utn kutatnia, hanem llandan meg-marad a relis trt6nelmi talajon, nem a gyakorlatot magyarzza az eszm6-bo'I, hanem az eszmealakulatokat az anyagi gyakorlatbl, 6s ehhez m6rten arra az eredm6nyre is jut, hogy a tudat valamennyi formja 6s term6ke nem szellemi kritika ltal, nem az ntudatba" val feloldsvagy Iid6rcc6", kis6rtett6", rigolyv" val tvltoztats ltal, hanem csakis azoknak a relis trsadalmi viszonyoknak gyakorlati megdnt6se ltal oldhat fei, nielyelcbol ezek az idealista fntazmagrik szrmaztak hogy nem a kritika, hanem a forradalom a hajtereje a trt6nelemnek, a valls, a filoz-fia es az egyeb elm6let trtenet6nek is. Ez a trt6netfelfogs megmutatja, hogy a trt6nelem nem 6r veget azzal, hogy szellembol val szellemk6nt" felolddik az ntudatba", hanem hogy minden fokon keszentallhat benne egy anyagi eredmeny, a termeloer^ egy sszege, egy trtenel-mileg megteremtett viszony a term6szethez 6s az egy6nek kzt egy-mshoz, amelyet minden nemzedk az elo'tte jrtl rkl; a termel-ero'knek, tk6knek 6s krlm6nyeknek egy tmege, amelyet egyfelol az j nemzed6k mdosit ugyan, de amely msfelol elo' is irja az j nemzedek

'feletfelteteleit, 6s meghatrozott fejldest, sajtlagos jelleget ad neki hogy teht a krlm6nyek eppannyira alkotjk az embereket, mint az emberek a krlm6nyeket. A termelo'eroknek, to'k6knek 6s trsadalmi 6rintkez6si

" formknak ez az sszege, amelyet mindegyik egy6n 6s mindegyik nemzedk mint valami adottat k6szentall, a relis alapia annak. amit a filozfusok ,Iszubsztancinak" 6s az ember l6nyeg^neK^cepzeltek el, amit isteni-tettek 6s ami eilen harcoltak, olyan relis alap, amelyet az emberek fejld6-s6re gyakorolt hatsaiban es befolysaiban a legkevesbe sem zavar az, hogy ezek a filozfusok az ntudat" es az Egyetlen" megtesteslesek6nt lzadnak ellene. A klnbzo' nemzed6kek e keszentallt 6letfelt6telei dn-tik el azt is, hogy a trtenelemben idszakosan visszat6ro forradalmi meg-rzkdtats eleg eros lesz-e arra vagy sem, hogy minden fennllnak a bzist megdntsej*sjia a teljes forradalmasodsnak-ezek az anyagi elemei rievezete3en(j;gyfe]6T*a meglevo termelerol^msfelol^olyan forradalmi tginegnek a k6pzcd6se, amelj(nem^ak>z eddigi trsadalomnak egyes fel-t6telei eilen indit forradalmat(Tianem maga az eddigi 6lettermel6s", az ssztev6kenys6g" eilen, amely e trsadalom bzisa volt nincsenek meg, akkor a gyakorlati fejldes szempontjbl teljesen kzmbs, hogy ennek a forradalmasodsnak az eszmejet mr szzszor is kimondtk mint ezt a kommunizmus trtenete bizonyitja.

_Az eg6sz eddigi trt6netfelfogs a trt6nelemnek ezt a valsgos bzist vagy teljesen figyelmen kivl hagyta, vagy csak mellekes dolognak tekin-

42 MarxEngels

tette, amelynek a trt6neti folyamattal semmif6le sszefgg6se nincs. tgy aztn a trt6nelmet mindig valami rajta kivl es niirce szerint~k~ell megirm; a valdi 61ettermel6s 6'strt6netinek jelenik meg, a trt6nelmi elem viszont gy jelenik meg, mint ami el van vlasztva a kznseges 6lettl s e vilagon kivl 6s fltte lebeg. Az embereknek a term6szethez val viszo-nyat ilymdon kirekesztik a trtenelembol, s ezltal l6trehozzk a term6szet 6s a trtenelem ellentetet. Ezert az eddigi felfogs a trtenelemben csak fejedelmek 6s allamok politikai szinjt6kait, valamint vallsi 6s egyltalban elm6leti harcokat lthatott 6s sajatlag minden trt6neti korszaknl osztoznia kellett e korszak illiizijdban. Ha peldul egy korszak azt k6pzeli magrl, hogy tisztn politikai" vagy vallsi" inditekok hatrozzk meg, jllehet a valls" 6s a politika" csak a korszak valdi inditekainak formi, trt6net-irja elfogadja ezt a n6zetet. Ezeknek a meghatrozott embereknek a val-sgos gyakorlatukrl alkotott kepzelmet", k6pzet6t" tvltoztatjk a kizrlagosan meghatroz es aktiv hatalomm, amely ezeknek az emberek-nek a gyakorlatn uralkodik 6s azt meghatrozza. Ha a munka megoszts-nak az a kezdetleges formja, amely az indiaiaknl 6s egyiptomiaknl fordul elo', e nepek llamban es vallsban a kasztrendszert hivja 6letre, a trtenetir azt hiszi, hogy a kasztrendszer az a hatalom, amely ezt a kezdet-leges trsadalmi formt l6trehozta. A francik es angolok legalbb meg-maradnak a politikai illzionl, amely m6g legkzelebb all a valosghoz. a n6metek viszont a tiszta szellem" tartomnyban mozognak 6s a vallsi illzit teszik meg a trtenelem hajterej6ve. A hegeli trt6netfilozfia az utols, legtisztbb kifejez6s6re" hozott kvetkeztetese ennek az eg6sz h6met trtenetirsnak, amelyben nem valsgos, de m6g csak nem is poli-tikai erdekekrol, hanem tiszta gondolatokrl van sz, 6s amelynek aztn Szent Bruno szem6ben is gy kell megjelennie, mint gondolatok" soroza-tnak, melyek kzl az egyik felfalja a msikat s v6gl elsllyed az ntu-datban", 6s m6g kvetkezetesebben Szent Max Stirner szemeben, aki az eg6sz valsgos trtenelemrol semmit sem tud, e trt6neti folyamatnak szks6gk6ppen gy kellett megjelennie, mint pusztn lovag-", rabl- 6s kisertet-trtenetnek, amelynek ltomsaitl term6szetesen csak a szentseg-telens6g" rev6n tud megmenekedni.* Ez a felfogs valban vallsi jelleg, felt6telezi, hogy a vallsos ember volt az sember, akitol minden trt6nelem kiindul, es kepzeleteben a vallsi fantzia-termel6st teszi a l6tfenntartsi eszkzknek 6s magnak az 6letnek valsgos termelese helyebe. Ez az

* [Szeljegyzet:] Az gynevezett objektiv lrtenetiras eppen abban allott, hogy a trteneti viszonyokat a tevekenysegtl elvalasztva fogta fei. Reakciis jelleg.

Nmet ideo!6gia / I. Feuerbach 43

eg6sz trt6netfelfogs, felbomlsval 6s a belo'Ie eredo' k6te!yekkel 6s agg-lyokkal egytt, pusztn nemzeti gye a n6meteknek 6s csak helyi 6rdeke van N6metorszg szmra, mint p6ldul annak a fontos, jabban tbbszrsen megtrgyalt kerdesnek: tulajdonkeppen hogyan is jutunk Isten orszgbl az ember orszgba", mintha ez az Isten orszga" valaha is msutt letezett volna, mint a k6pzeletben 6s mintha a nagytudomny urak, anelkl, hogy tudnk, nem mindig az ember orszgban" 6lnenek, amelyhez most az utat keresik, 6s mintha az a tudomnyos szrakozs mert nem tbb annl , hogy megmagyarzzuk ennek az elm6leti Iegvr6pit6snek kurizu-mt, 6ppen megforditva nem abban llna, hogy keletkez6set a valsgos fldi viszonyokbl mutatjuk ki. Egyltalban ezeknel a n6meteknel mindig arrl van sz, hogy a keszentallt 6rtelmetlens6get valamilyen ms hbortban oldjk fei, vagyis elofelt6telezz6k, hogy ennek az egesz 6rtelmetlens6gnek egyltalban valami kln ertelme van, amelyet ki kell deriteni, holott csak arrl van sz, hogy ezeket az elm6leti frzisokat a fennll valsgos viszo-nyokbl megmagyarzzuk. E frzisok valdi, gyakorlati feloldst, e k6p-zeteknek az emberek tudatbl val eltvolitst, mint mr mondottuk, meg-vltozott krlmenyek, nem pedig elmeleti levezet6sek viszik vgbe. Az emberek tmege, vagyis a proletaritus szmra ezek az elm6leti k6pzetek nem l6teznek, szmukra teht nem is kell oket feloldani, 6s ha ennek a tmegnek volt is valaha egyn6mely elmeleti kepzete, p6ldul vallsa, azokat a krlm6nyek most mr reg feloldottk.

E k6rd6sek 6s megoldsok tisztn nemzeti mivolta m6g abban is meg-mutatkozik, hogy ezek a teoretikusok egesz komolyan azt hiszik, hogy olyan agyszlem6nyek, mint az istenember", az ember" stb., lltak a trt6ne-lem egyes korszakainak 6l6n Szent Bruno eg6szen odig megy, hogy azt ll itja: csak a kritika 6s a kritikusok csinltk a trt6nelmet" , 6s ha trt6nelmi konstrukcikra sznjk r magukat, minden korbbi dolgon a legnagyobb sietseggel tugranak es a mongolsgrl" tst6nt a tulajdonk6p-peni tartalmas" trt6netre, nevezetesen a Hallische" 6s Deutsche Jahrbcher"-nek 1 6 , valamint a hegeli iskola ltalnos civakodss val fel-bomlsnak trt6net6re t6rnek t. Minden ms nemzetet, minden valsgos esem6nyt elfelejtenek, a theatrum mundi* a lipcsei knyvpiacra 6s a Kritika", az Ember" 6s az Egyetlen" klcsns viszlykodsaira kor-ltozdik. Ha a teria esetleg egyszer rsznja magt valban trt6nelmi temk trgyalsra, amilyen peldul a X V I I I . szzad, akkor is csak a kepze-tek trtenet6t nyjtja, elszakftva a t6nyektl 6s a gyakorlati fejlodesekto'l,

* Jvilag szinpada]

44 MarxEngels

amelyek alapjukul szolglnak, 6s ezt is csupn azzal a sznd6kkal, hogy ezt a kort tkeletlen elfokkent, az igazi trt6nelmi kornak, azaz az 184044-es nemet filozfushborsg kornak m6g korltolt elofutrjakent brzolja. Ennek a celnak hogy t i . a r6gebbi trt6nelmet az6rt frjk meg, hogy egy nem-trtenelmi szemelynek es fantziinak dicso's6g6t annl f6nyesebben ragyogtassk megfelel azutn az, hogy semmif6le valban trtenelmi ese-menyt, m6g a politiknak a trtnelembe val igazn trt6nelmi beavatko-zsait sem emlitik meg, ehelyett egy nem tanulmnyokon, hanem konstruk-cikon es irodalmi pletykahistrikon nyugv mes6t adnak mik6nt azt Szent Bruno tette immr feled6sbe merlt Geschichte des achtzehnten Jahrhunderts "-jban. Ezek a fellengzo' 6s fennh6jz gondolat-szatcsok, akik azt hiszik magukrl, hogy vegtelen magasan llnak minden nemzeti elo'it6let felett, a gyakorlatban teht meg sokkal nemzetibbek, mint azok a srfiliszterek, akik Nemetorszg egysegero'l lmodoznak. Ms nepek tetteit nem is ismerik el trtenelminek, N6metorszgban, Nemetorszgnak 6s Nemetorszgert 6lnek, a Rajna-dalt17 egyhzi 6nekk6 vltoztatjk 6s meg-hditjk Elzszt 6s Lotaringit, csakhogy a francia llam helyett a francia filozfit lopjk meg es francia tartomnyok helyett francia gondolatokat germanizlnak. Venedey r kozmopolita Szent Brunhoz 6s Szent Maxhoz kepest, akik az elm6let vilguralmval Nemetorszg vilguralmt proklaml-jk.*

E fejteget6sekbo'l az is kitnik, mennyire csaldik Feuerbach, mido'n (Wigand's Vierteljahrsschrift", 1845, I I . kt . 1 8 ) magt kz-ember" voltra hivatkozva kommunistnak nyilvnitja, a kommunistt" az" ember pr6diktumv vltoztatja, teht azt hiszi, hogy a kommunista szt, amely a fennll vilgban egy meghatrozott forradalmi prt hiv6t jelenti, megintcsak puszta kategriv vltoztathatja t. Feuerbach eg6sz levezetese az emberek egymshoz val viszonyt illeto'en csak annak a bizonyitsra fut ki, hogy az embereknek szksegk van es mindig szksegk Volt egy-msra. Ennek a t6nynek a tudatt akarja megalapozni, teht, akr a tbbi teoretikus, csak egy fennll teny helyes tudatt akarja letrehozni, mig a valsgos kommunista szmra az a feladat, hogy ezt a fennllt megdntse. Egyebkent teljess6ggel elismerjk, hogy Feuerbach akkor, amikor eppen ennek a t6nynek a tudatt igyekszik megteremteni, olyan messzire megy, amennyire egy teoretikus egyltaln elmehet an6lkl, hogy megsznnek

* [Egy dthuzott csonka resz kvetkezik, amely csekely elteressel visszater a ,zent Bruno" szvegeben (u. . P / t _ 2 J ) ; eiere irva:] Bauer

[Az aldbb kvetkez szveg az dthuzott resz helye'be u\tatva; &ere irva:] Feuerbach

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 45

teoretikus 6s filozfus lenni. Jellemzo' azonban, hogy Szent Bruno 6s Szent Max azonnal Feuerbachnak a kommunistrl alkotott kepzetet teszik az igazi kommunista helyebe, ami reszben mr az6rt trtenik, hogy a kommu-nizmus eilen is mint szellembl val szellem", mint filozfiai kategria, mint egyivs ellenfel eilen kzdhessenek Szent Bruno reszerol pedig meg pragmatikus okokbl is. Peldakeppen a fennll elismer6sere 6s egyben felreismeres6re, amiben Feuerbach m6g mindig osztozik ellenfeleinkkel, emlekeztetnk a Philosophie der Zukunft" ama helyere,19 ahoi kifejti, hogy egy dolog vagy ember l6te egyttal lenye is, hogy egy llati vagy emberi egyen meghatrozott l6tez6si viszonyai, eletmdja es tevekenys6ge az, amiben l6nye" magt kielegltnek 6rzi. Minden kivetelt itt kifejezetten gy fog fei, mint szerencsetlen veletlent, abnormitst, amelyen nem lehet vltoztatni. Ha teht a proletrok millii korntsem 6rzik magukat 6let-viszonyaikban kieleglteknek, ha l6tk" [ . . . ] *

Az uralkod osztly gondolatai minden korszakban az uralkod gondola-tok", vagyis az az osztly, amely a trsadalom uralkod anyagi hatalma, az egyszersmind uralkod szellemi hatalma is. Az az osztly. amely az anyagi Termeles eszkzeit kezeben tartja, ezzel egyszersmind a szellemi termel6s eszkzei fltt is rendelkezik, gyhogy ezzel egyszersmind azoknak a gon-dolatai, akik hijn vannak a szellemi termel6s eszkzeinek, tlagban neki vannak alvetve. Az uralkod gondolatok nem egyebek, mint az uralkod anyagi viszonyok eszmei kifejez6se, a gondolatkent megtogalmazott ural-kod anyagi viszonyok; teht eppen azoke a viszonyoke, amelyek az egyik osztlyt uralkodv teszik, vagyis ez osztly uralmnak gondolatai. Az egye-neknek, akik az uralkod osztlyt alkotjk, egyebek kztt tudatuk isyan es enn6lfogva gondolkodnak; amennyiben teht mint osztly uralkodnak 6s egy trtenelmi korszakot eg6sz ter]edelm6ben meghatroznak, magtl 6rte-todik, hogy ezt eg6sz kiterjedeskben teszik, teht egyebek kztt mint gorP dolkodk, mint gondolatok termeloi is uralkodnak, koruk gondolatamak trmeles6t es elosztst szablyozzk; hogy teht gondolataik a korszak uralkod gnnrlrdarai Dlyan korhan pplrlnl es olyan orszgban, ahoi kirlyi hatalom, arisztokrcia 6s burzsozia vetekszik az uralomert, ahoi teht az uralom megoszlik, uralkod gondolatkent a hatalommegoszls tana jelent-kezik, amelyet immr rk trv6nyk6nt" mondanak ki. A munka meg-osztsa, amelyet mr fentebb([3134.] old.)az eddigi trt6nelem egyik f

* [-4 folytatds hidnyzik, A kvetkez fennmaradt k&iratoldal egy dthuzott resz vegive kezddik, amely csekely eltiressel visszatir a S ien f Max" szvegeben (v. . 162t-a7).]

46 MarxEngels

hatalmak6nt leltnk fei, most az uralkod osztlyban is nyilvnul mint a szellemi es anyagi munka megosztasa, gyhogy ezen az osztlyon bell az egyik resz az illeto osztly gondoIkodik6nt lep fei (az osztly aktiv kon-ceptiv ideolgusaikent, akik ez osztly nmagrl tpllt illzijnak kiala-kitst teszik fo megelhetesi gukk), mig a tbbiek ezekhez a gondolatok-hoz 6s illzikhoz inkbb passziv 6s receptiv mdon viszonyulnak, mert ok a valsgban az aktiv tagjai az osztlynak es kevesebb idejk van ahhoz, hogy sajt magukrl illzikat 6s gondolatokat alkossanak. Ezen az osztlyon bell az osztlynak ez a kettehasadsa meg a k6t r6sz bizonyos szembehelyezked6-s6ig 6s ellens6gess6geig is tejl'dhetik, ez azonban minden olyan gyakorlati 5sszetkz6sn61, amikor maga az osztly kerl veszelybe, magtl megszfi-pik, s ekkor aztn m6g a ltszata is eltmk annak, mintha az uralkod gon-dolatok nem az urajkodd osztlv gondolatai lenn6nek es ez osztly hatalmX-t$I megklnbztetfltt ^ a t a l m u k volna. Forradalmi gondolatok l6tez6se egy bizonyos korszakban mr elo'felt6telezi egy forradalmi osztly I6tez6s6t, amelynek elfelt6teleirl mr fentebb ([3536.] old.) elmondottuk a szk6geset.

f Ha rjirmost a trtenelmi folyamat felfogsban az uralkod osztly gondolatait eloldozzuk magtl az uralkod osztlytlfha nllsitjuk 6'ket,

/fia^negllunk ott, hogy egy korszakban ezek meg ezek a gondolatok urj-" Kdtak, anelkl, hogy trodn6nk e gondolatok termel6s6nek feltetejeivel 6s termelikkel, ha teht mello'zzk a gondolatok alapjul szolgl egy6neket 6s vilgllapotokatyalckor peldul azt mondhatjuk, hogy abban a korban, amikor az arisztokraciirralkodott, a becslet, hs6g stb. fogalmai, a bur-zsozia uralma alatt pedig a szabadsg, egyenlo'seg stb. fogalmai uralkod-tak.* Maga az uralkod osztly tlagban ezt kepzeli. Ez a tSrtnetfelfog&g. amely minden trtenetirban, kivltkeppen a X V I I I . szzad ta, kzs, szksegk6ppen arra a ielens6gre hukkan. hogy egyre elvontabb_gondolatok uralkodnak, vagyis olyan gondolatok, amelyek mindinkbb az ltalnossg formjt ltik. Minden j osztly ugyanis, amely egy elotte uralkod osztly hely6be lep, kenyszerl, mr csak az6rt is, hogy celjt keresztlvigye, a maga 6rdeket "a trsa"ctaIom valamennyi tagjnak kzssegi 6rdekek6nt fe tntetni,_yagyis eszmeileg kifejezve: gondolatainak az ltalnossg formjt dni, azokat gy feltntetni, mint egyedl 6sszeru, ltalnos erveny gon-

* [Athzva:] Ezek az uralkod fogalmak" annl ltalnosabb es tfogbb formit lte-nek majd, minel inkbb knyszerl az uralkod osztly a maga erdeket a trsadalom vala-mennyi tagjanak erdekeknt brazolni. Magnak az uralkod osztlynak tlagban az a kep-zete, hogy ezek a fogalmai uralkodnak, s csak annyiban klnbzteti meg ezeket a regebbi korszakok uralkod kpzeteitl, hogy ork igazsgoknak brzolja 6ket.

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 47

dolatokat. A forradalmasit osztly, mr csak az6rt is, mert egy osztdllyal all szemben, eleve nem mint osztly, hanem mint az egesz trsadalom k6p-viseloje lep fei, a trsadalom teljes tmegekent jelenik meg az egyedli, uralkod osztllyal szemben.* Ezt azert teheti, mert kezdetben 6rdeke meg valban inkbb sszefgg valamennyi tbbi nem-uralkod osztly kzs-s6gi 6rdekevel, mert az eddigi viszonyok nyomsa alatt meg nem fejlodhe-tett ki egy klns osztly klns 6rdekekent. Gyo'zelme teht a tbbi, uralomra nem jut osztlyok szmos egy6nenek is hasznra vlik, de csak annyiban, hogy ezeknek az egy6neknek most mdot ad az uralkod osztlyba val felemelkedesre. Mido'n a francia burzsozia megdnttte az ariszto-krcia uralmt, ezltal sok proletrnak leheto've tette, hogy a proletaritus fl6 emelkedjek, de csak amennyiben burzsov vlt. Ennelfogva minden j osztly csupn sz6lesebb bzison hozza l6tre az uralmt, mint amilyen az addig uralkod osztlye volt, viszont k6sobb aztn annl 6lesebben is m6lyebben fejlo'dik is ki a nem-uralkod osztlyok ellent6te a most uralkod; vaT:szemben. Mind a ketto feltetelezi, hogy ez j uralkod osztly eilen folytatand harc megint az eddigi trsadalmi llapotok hatrozottabb, gykeresebb tagadsra tr, mintsem azt valamennyi eddigi uralomra trekvo' osztly tehette.

Ez az eg6sz ltszat, mintha egy meghatrozott osztly uralma csupn bizo-nyos gondolatok uralma lenne, term6szetesen magtl v6get 6r, mihelyt egyltalban az osztlyok uralma nem lesz a trsadalmi rend formja t'bb6, mihelyt teht nem sziiks6ges tbb egy klns 6rdeket ltalnos erdeknek vagy az ltalnost" uralkodnak feltntetni.

Miutn mr az uralkod gondolatokat elvlasztottk az uralkod egynek-t'l s^ mmdenekelott^a termelisTTnd egy adott fokbl eredo viszonyoktl, 6s ennek folytn l6trejtt az az eredm6ny. hogy a trt6nelemben mindig gojidolatok uralkodnak, ^kkor nagyon knnyii e klnbzo gondolatokbl q gondolatot". az eszmet stb., mint a trjenelemben uralkodt, elvonat-koztatni 6s ezzel mindezeket az egyes gondolatokat 6s fogalmakat a magt a trtenelemben kifejto~fogalom nmeghatrozsaikent" felfogni^jnEzt, ^ette a spekulativ filozfia. Hegel maga vallia be a Geschichtsphilosophie"

* [Szeljegyzet:] (Az ltalnossg megfelel: 1. az osztlynak kontra rend, 2. a konkurren-cinak, vilgrintkezsnek stb., 3. az uralkod osztly nagyszmsgnak, 4. a ^zsseji erdekek illzijnak kezdetben ez az illzi igaz , 5. az ideolgusok csalatkozsnak s a munka megosztsnak.)

** [Szeljegyzet:] Akkor azutn az is termszetes, hogy az emberek sszes viszonyait az ember fogalmbl, az elkpzelt emberbl, az ember lenyegebl, az emberbl lehet levezetni.

48 MarxEngels

v6gen, hogy o csakis a fogalom kifejles6nek menet6t vizsglta" 6s a trt6-neTemben az lgizTTeodicedt" brzolta (4467~oItI.). Most aztn ismit vissza lehet nylni a fogalom" termelire, a teoretikusokra, ideolgusokra 6s filozfusokra, 6s akkor arra az eredmenyre jutnak, hogy kezdettol fogva a filozfusok, a gondolkodk mint olyanok uralkodtak mindenkoron a trtenelemben, ezt az eredminyt, mint lttuk, mr Hegel is kimondta.* Az eg6sz bv6szet teht, hogy a trtenelemben a szellem fennhatsgt (Stirnern61 hierarchiit) jmtasslk~~ki, a kvetkez hrom mfgsra

jkozik. N M ; Az empirikus okokb}, empirikus feltetelek mellett 6s anyagi

egyenenkent uralkodk gondolatait el kell vlasztani ezektol az uralkodk-J l 6s ilymdon elismerni a gondolatok vagyiJIuzik uralmt a trt6nelem-

_ _ N _ _ Z j Ebbe a gondolaturalomba rendet kell bevinni, az egymsra kvet-kez uralkod gondolatok kztt misztikus sszetggest kimutatni, amit a7"]ral vi'gTnck v^ghe. hogy a fogalom nmeghatrozsaik6nt" fogjk fei 6'ket (ez az6rt lehetseges, mert e gondolatok empirikus alapzatuk kzvetite-s6vel csakugyan sszefggenek egymssal, es mert puszta gondolatokkent felfogva nmegklnbztet6sekke, a gondolkods ltal tett klnbsegekke vlnak).

Hogy ezen nmagt meghatroz fogalom" misztikus klszinet kikiisyttr.ttlj.sk, s7pm.%p ..az ntudatt" vagy, hogy aztn iga^ zn materialistknak mutatkozzanak, egy sereg szemellye vltoztatjk t, akik a fogalmat" k6pviselik a trtenelemben, a gondolkodkk^ a.'.filozfusokk", az ideolgusokk, 6s ezeket aztn megintcsak a tr-t6nelem~csinlikent, ..az 6'rok tancsak6nt". az uralkodkk6nt fogjk fgl/Ji* Ezzel eltvolitottk a trt6nelembl valamennyi materialisztikus elemet 6s most mr nyugodtan megereszthetik spekulativ paripjuk gyeploj6t.***

Ezt a trteneti mdszert, amely Nemetorszgban s hogy mi6rt kivlt-k6pp ott uralkodott, egyltalban az ideolgusok illzijval val ssze-fgg6sb'l p6ldul a jogszok, politikusok (kztk a gyakorlati llamfdr-

* [Egy dthuzott ritz kvetkezik. amely csekely elteressel visszater a .JSzent Max" szvege-ben (v. . 163i^.\

[A kvelkezS mondat az dthuzott resz helyebe iktatva.] ** [Szeljegyzet:] Az ember = a gondolkodo emberi szellemmel .

*** [Egy dthuzott resz kvetkezik, amely cseky elteressel visszater a ,zent Max" szve-geben (v. . 163l087).]

[A kvetkez bekezdes az dthuzott risz helyibe iktatva.]

Nemet ideolgia / I. Fererbach 49

fiak) illziibl, e fickk dogmatikus brndozsaibl 6s ferdit6seibl kell kifejteni, s ez az illzi egeszen egyszeren gyakorlati helyzetkbol, foglalkozsukbl 6s a munka megosztsbl magyarzdik.

A kzns6ges eletben minden shop-keeper* nagyon jl megtudja kln-bztetni azt, aminek valaki magt kiadja, attl, ami valban, a mi trt6net-irsunk ellenben m6g nem jutott el ehhez a trivilis felismereshez. Minden korrl szra elhiszi, amit az nmagrl mond es magrl kepzel.**

[Az e r i n t k e z e s i f o r m a t e rme l6se ]

[. . . ] * * * tallhat. Az elsbl a munka egy kialakult megosztsnak 6s egy kiterjedt kereskedelemnek az elofeltetele addik, a msodikbl a helyhez-kttts6g. Az elson6l az egyeneket egyve kell hozni, a msodiknl az egy6-nek az adott termelesi szerszm mellett maguk is mint termel6si szerszmok vannak jelen. Itt elot6rbe lep teht a klnbseg a term6szetadta 6s a civili-zci ltal megteremtett termelesi szerszmok kztt. A szntfld (a viz stb.) term6szetadta termelesi szerszmnak tekintheto'. Az elso' esetben, a term6szetadta termel6si szerszm eseteben, az egy6nek a term6szet al van-nak besorolva, a msodik esetben egy munkatermek al. Az elso' esetben ez6rt a tulajdon (fldtulajdon) is mint kzvetlen, termeszetadta uralom, a msodik esetben mint a munka, sajtlag a felhalmozott munka, a to'ke uralma jelenik meg. Az elso' eset elfeltetelezi, hogy az egy6nek valamilyen ktelek, mint akr a csald, a trzs, maga a fld stb. ltal sszetartoznak; a msodik, hogy egymstl fggetlenek es csak a csere tartja ssze 6'ket. Az elso' esetben a csere fokent az emberek 6s a termeszet kztti csere, olyan csere, amelyben az egyiknek munkjt a msiknak term6keire cserelik; a msodik esetben tlnyoman emberek egyms kztti csereje. Az elso' eset-ben elegendo' az tlagos emberi 6rtelem, testi 6s szellemi tevekenyseg meg nem is vlik szet; a msodik esetben a szellemi 6s testi munka megoszts-nak gyakorlatilag vegbe kellett mr mennie. Az elso' esetben a tulajdonos-nak a nem-tulajdonosok feletti uralma szemelyi viszonyokon, egyfajta kzss6gen nyugodhatik; a msodik esetben dologi alakot kellett ltenie valami harmadikban, a p6nzben. Az elso' esetben letezik ugyan a kisipar, de

* [szatcs] * [Egy dthuzott risz kvetkezik, amely csekely elteressel is tmrltessel visszater a .JSzent

Max" szvegeben (v. . 1633t-16420).] ** [Nigy keziratoldal hidnyzik- A hinyz reszben valszinleg j szakasz kezddtt.

4 MarxEngel S. 20

50 MarxEngels

a term6szetadta termelesi szerszm hasznlata al besorolva, es ez6rt a munka nincs elosztva klnbzo egy6nekre; a msodik esetben az ipar csak a munka megosztsban 6s ltala all fenn.

Eddig a termelesi szerszmokbl indultunk ki, 6s mr itt megmutatkozott, hogy az ipar bizonyos fejlo'd6si fokain szks6ges a magntulajdon. Az indu-strie extractive-ban* a magntulajdon meg teljesen egybeesik a munkval; a kisiparban es minden eddigi mezgazdasgban a tulajdon a meglevo terme-l6si szerszmok szks6gszer kvetkezmenye; a nagyiparban a termelesi szerszm 6s a magntulajdon kztti ellentmonds csak a nagyiparnak a term6ke, s letrehozshoz a nagyiparnak mr nagyon fejlettnek kell lennie. Teht a magntulajdon megszntetese is csak a nagyiparral lehets6ges.

Az anyagi 6s szellemi munka legnagyobb megosztsa a vros 6s falu klnvlsa. A vros es falu kztti ellentet a barbrsgbl a civilizciba, a trzsi rendszerbl az llamba, a hfclyi keretekbo'l a nemzetbe val tmenet-tel kezdo'dik 6s v6gigvonul a civilizci eg6sz trteneten mind a mai napig (az Anti-Corn-Law-League20). A vrossal egytt adva van a kz-igazgatsnak, a rendors6gnek, az adknak stb., egyszval a kzsegi rend-szernek es ezzel egyltalban a politiknak a szksegessege. Itt mutatkozott meg eloszr a nepess6gnek ket nagy osztlyra val megoszlsa, amely kzvetlenl a munka megosztsn es a termelesi szerszmokon nyugszik. A vros mr a n6pesseg, a termelesi szerszmok, a to'ke, az elvezetek, a szk-segletek koncentrcijnak tenye, a falu viszont eppen az ellentett t6nyt, az elszigetelo'd6st 6s egyedlllsgot szemlelteti. A vros es falu kztti ellentet csak a magntulajdonon bell letezhetik. Ez az ellentet a legkirivbb kifejez6se annak, hogy az egyen be van sorolva a munka megosztsa, egy meghatrozott, re kenyszeritett tevekenyseg al, s ez a besoroltsg az egyik embert korltolt vrosi llatt, a msikat korltolt falusi llatt teszi es naponta jra szli erdekeik ellent6tet. Itt megint a munka a fdolog, az egy6nek fltti hatalom, es ameddig ez a hatalom letezik, addig leteznie kell a magntulajdonnak is. A vros es falu ellent6t6nek megszntetese a kzs-seg egyik els felt6tele, olyan feltetel, amely megint egesz sereg anyagi elo-felteteltl fgg, 6s amelyet a puszta akarat nem tlthet be, mint azt mindenki elso' pillantsra Itja. (Ezeket a felt6teleket meg ki kell fejteni.) A vros 6s a falu klnvlst gy is fei lehet fogni, mint a to'ke 6s a fldtulajdon kln-

* [a IdtermelS iparban, iparzesben]

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 51

vlst, mint a tke fldtulajdontl fggetlen Ietez6s6nek 6s fejlo'd6s6nek kezdetet, olyan tulajdonnak a kezdetet, amelynek csakis a munkban 6s a cser6ben van a bzisa.

Azokban a vrosokban, amelyek nem a korbbi trt6nelemb6'l kerltek t k6szen a kz6pkorba, hanem jonnan alakultak szabadd lett jobbgyokbl, mindegyik embernek a maga klns munkja volt egyetlen tulajdona a csek6ly, szinte csak a legszksegesebb k6zmves-szerszmban ll tok6n kivl, amelyet magval hozott. A f olyvst a vrosba 6rkezo szktt jobbgyok konkurrencija, a falu folytonos hborja a vrosok eilen 6s enn6lfogva egy szervezett vrosi hader szks6gess6ge, az a ktelek, amelyet egy meghat-rozott munka kzs tulajdona jelentett, ruik eladsra szolgl kzs 6pletek szks6gess6ge olyan korban, amelyben a k6zmvesek egyttal commercant-ok* is, a hivatlanoknak ezzel jr kirekeszt6se ezekbol az 6ple-tekbl, az egyes k6zmvess6gek egyms kzti 6rdekellent6te, a fradsggal kitanult munka vedelmenek szks6gessege 6s az egesz orszg feudlis szer-vezete voltak az okai annak, hogy mindegyik kezmVesseg munksai c6hek-ben egyesltek. Nem feladatunk itt bo'vebben kit6rni a c6hrendszernek arra a sokrendbeli mdosulsra, amelyek kesbbi trt6nelmi fejlemenyek r6v6n l6pnek fei. A jobbgyok meneklse a vrosokba az eg6sz kz6pkoron t szakadatlanul folyt. Ezek a jobbgyok, akiket falun uraik ldztek, egyen. k6nt jttek a vrosokba, ahoi k6szentalltak egy szervezett kzsget, amely-lyel szemben erotlenek voltak, 6s igy al kellett vetnik magukat annak a helyzetknek, amelyet a munkjuk irnti szks6glet 6s szervezett vrosi kon-kurrenseik 6rdeke szmukra kijellt. Ezek az egyenk6nt 6rkezo munksok sohasem tehettek szert hatalomra, mivel, ha munkjuk c6hszer volt, amelyet ki kellett tanulni, a c6hmesterek a maguk hatalma al hajtottk 6s a maguk erdeke szerint szervezt6k meg 6'ket, vagy pedig, ha munkjukat nem kellett kitanulni, teht az nem c6hszer, hanem napszmosmunka volt, akkor sohasem jutottak el szervezked6sig, hanem szervezetlen plebs maradtak. A plebset az teremtette meg, hogy a vrosokban szkseg volt napszmos-munkra. Ezek a vrosok igazi egyesletek" voltak, amelyeket az a kzvetlen szks6glet, az a gond hivott 6letre, hogy a tulajdont megv6dj6k 6s az egyes tagok termelesi eszkzeit 6s vedelmi eszkzeit gyarapitsk. E vrosok plebse, azltal, hogy egymstl idegen, egyenk6nt 6rkez6' egyenek-bo'l llt, akik egy szervezett, katonailag felszerelt, 6'ket f6lt6kenyen szemmel-tart hatalommal szervezetlenl lltak szemben, minden hatalomtl meg volt fosztva. A mesterleg6nyeket 6s inasokat minden k6zmvessegben gy

* [kereskedk]

4* - 1

52 MarxEngels

szervezt6k, ahogy az a mesterek erdekenek legjobban megfelelt;* a patriar-chlis viszony, amelyben mesterkkel llottak, ezeknek ketto's hatalmat adott; egyreszt mert kzvetlenl befolysuk volt a leg6nyek egesz elet6re, msr6szt pedig, mert ez a viszony az ugyanannl a mesterndl dolgoz leg6-nyek szmra valsgos ktelek volt, amely 6'ket a tbbi mesterek legenyei-vel szemben sszetartotta 6s tolk elvlasztotta; es vgl a legdnyeket a fenn-ll rendhez kttte mr az az erdekk is, hogy maguk is mesterekke legye-nek. Mig teht a plebs legalbb az egesz vrosi rend elleni zendl6sekig vitte, amelyek azonban er6'tlens6ge folytn teljesen hatstalanok maradtak, a leg6nyek csak olyan, egyes c6heken belli kis ellenszegl6sekig jutottak el, amilyenek magnak a cehrendszernek l6tez6sehez hozztartoznak. A kz6p-kor nagy felkel6sei mind a falubl indultak ki, de a parasztok sz6tforgcsolt-sga 6s ebbo'l kvetkez' kezdetlegessege miatt ugyancsak teljesen ered-m6nytelenek maradtak.

A to'ke ezekben a vrosokban meg term6szetadta** to'ke volt, a laksbl, a k6zmves-szerszmokbl 6s a term6szetadta, rkletes vevkrbo'l llott, s a fejletlen 6rintkez6s es hinyos forgalom miatt nem l6ven realizlhat, aprl fira kellett rklo'dnie. Ez a to'ke nem volt p6nzben felbecslhet, mint a modern to'ke, amelyn6l kzmbs, hogy ilyen vagy olyan dologban fekszik, hanem kzvetlenl a birtokos meghatrozott munkjval ssze-fggo, attl el sem vlaszthat 6s ennyiben rej\di tke volt.

A vrosokban a munka megosztsa az egyes c6hek kztt m6g [egesz ter" m6szetadta] volt es magukban a c6hekben az egyes munksok kztt egy-ltaln nem trt6nt meg. Mindegyik munksnak munkk eg6sz kreben kellett jratosnak lennie, mindent meg kellett tudnia csinlni, amit szersz-maival meg lehetett csinlni; a korltozott erintkezes 6s az egyes vrosok csek6ly sszekttet6se egymssal, a n6pess6g hinya 6s a szks6gletek kor-ltozottsga nem nyjtottak mdot a munka tovbbi megosztsra, es ez6rt mindenkinek, aki mester akart lenni, eg6sz k6zmfivess6g6ben jrtasnak kel-lett lennie. Innen ered, hogy a kzepkori k6zmuvest m6g 6rdekli a maga specialis munkja 6s az, hogy abban gyess6gre tegyen szert, 6s ez az erdek-lo'd6s bizonyos korltolt mveszi 6rz6kk6 fokozdhatott. De ugyancsak

* [Athzva:] 8k egyms kzt megint szet voltak forgcsolva, mivel egy s ugyanazon kezmvessegen bell a klnbzo' mesterek legnyei megint szembenlltak egymssal;

** [Athzva:] sajtosan renA'

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 53

ezert minden kz6pkori kezmves egeszen fei is olddott a maga munkj-ban, meghitt szolgasgi viszonyba kerlt vele 6s sokkal inkbb be volt al sorolva, mint a modern munks, akinek szmra kzmbs a munkja.

A munka megosztsnak kvetkez' kiterjeszked6se a termel6s 6s a forga-lom [Verkehr] klnvlsa, a kereskedok klns osztlynak kialakulsa volt; s ez a klnvls a trt6nelmi mlt vrosokban (egyebek kztt a zsidkkal) trklo'dtt, az jonnan kepzo'dttekben pedig nagyon hamar bekvetkezett. Ezzel adva volt a legkzelebbi krny6ken tlmeno' kereske-delmi sszekttet6s Iehet6's6ge, olyan lehetoseg, amelynek valra vltsa a fennll kzlekedesi eszkzkto'l, a falusi kzbiztonsgnak a politikai viszonyok ltal megszabott llapottl (az eg6sz kzepkorban a kereskedo'k, mint ismeretes, fegyveres karavnokban vndoroltak) es a forgalom sz-mra hozzferheto' terletnek a mindenkori kulturlis fok ltal megszabott kezdetlegesebb vagy fejlettebb szksegleteitol fggtt. Azltal, hogy egy klns osztlyban konstituldott a forgalom, s a kereskedelmet a kereskedo'k a vros legkzelebbi krnyezeten tl kiterjesztett6k, azon-nal klcsnhats llott be a termel6s es a forgalom kztt. A vrosok kapcsolatba lepnek egymssal, j szerszmokat hoznak egyik vrosbl a msikba, es a termeles es forgalom kzti megoszts csakhamar a termeles j megosztst idzi elo az egyes vrosok kztt, s csakhamar mind-egyikk valamely tlslyban levo' ipargat aknz ki. A kezdeti idok hely-hezktttsege kezd lassankent felolddni.

Csupn az erintkezes kiterjedesetl fgg, hogy az egyik helyen nyert ter-melo'ero'k, nevezetesen tallmnyok, elvesznek-e a kesobbi fejlo'd6s szmra vagy sem. Ameddig m6g nem l6tezik olyan erintkezes, amely tlmenne a kzvetlen szomsz6dsgon, minden tallmnyt minden helyen kln kell felfed ezni, 6s puszta veletlenek, mint peldul barbr n6pek betr6sei, s meg a kzns6ges hbork is, oda juttathatnak egy fejlett termeloero'kkel 6s szk-s6gletekkel bfr orszgot, hogy megint ellro'l kell kezdenie. A trt6nelem kezdet6n minden tallmnyt naponk6nt jra 6s minden helyen fggetlenl kellett felfedezni. Hogy kialakult termelo'ero'k meg viszonylag igen kiter-jedt kereskedelem eset6n is milyen kev6ss6 vannak biztositva a teljes letn6s-to'l, bizonyitjk a fnfciaiak*, akiknek tallmnyai e nemzetnek a kereskede-lembo'l val kiszoritsa, Nagy Sndor hditsa 6s az abbl eredo hanyatls folytn legnagyobbr6szt hossz idore veszendobe mentek. Ugyanfgy a

* [Sztjegyzet:] it az vegkszlts a kzepkorban

54 MarxEngels

kzepkorban pl. az vegfesteszet. Csak amikor az 6rintkez6s vilg6rintke-zesse vlt es a nagyipar a bazisa, amikor valamennyi nemzet bekapcsoldik a konkurrenciaharcba, csak akkor van biztositva a nyert termel'er'k fenn-maradsa. "TTmunka klnbzo vrosok kztti megosztsnak a legkzelebbi kvet-kezm6nye a manufaktrknak, a c6hrendszerb6'l kinott termelesi gaknak keletkez6se volt. A manufaktrk elso felvirgzsnak Olaszorszgban 6s k6sobb Flandriban trtenelmi elofeltetele a klfldi nemzetekkel val enntkezes volt. Ms orszgokban peldul Angliban es Franciaorszg-ban a manufaktrk eleinte a belfldi piacra korltozdtak. Az emlitett elofelteteleken kivl a manufaktrk tovbbi elo'felt6tele a nepess6g mr el'rehaladott koncentrcija jelesl a falun es a to'ke koncentrcija, amely rdszben a c6htrv6nyek ellenere a cehekben, r6szben a kereskedokn6l egyesek kezeben kezdett sszegylni.

Az a munka, amely mr eleve egy g6pet, akr meg a legkezdetlegesebb alakban is, elfeltetelezett, csakhamar a legfejldo'kepesebbnek mutatkozott. A szves, amelyet addig falun a parasztok mellekesen ztek, hogy szks6ges ruhzatukat megszerezz6k, volt az elso munka, amely az enntkezes kiter-jedese ltal sztnzesre es tovbbi kik6pzo'd6sre tett szert. A szves volt az elso 6s maradt a legfobb manufaktra. A nepesseg nveked6s6vel nvekv kereslet a ruhzati anyagok irnt, a termeszetadta tkenek a meggyorsult krforgs rev6n megindul felhalmozdsa 6s mobilizldsa, az ezltal el-idezett 6s az 6rintkezes fokozatos kiterjedese ltal egyltalban elomozditott luxus-szks6glet a szv6snek mennyisegileg es minos6gileg olyan sztn-zest adott, amely kiszakitotta az addigi termel6si formbl. A sajt haszn-latra szvo parasztok mellett, akik tovbbra is megmaradtak 6s ma is meg-vannak, a takcsok j osztlya alakult ki a vrosokban, s ezeknek a szvetei az egesz hazai piac es tbbnyire kls piacok szmra is k6szltek. A sz-y6s, ez a legtbb esetben keves gyess6get kivn 6s csakhamar vegtelen sok gra szeteso munka egesz mibenl6t6n6l fogva ellene szeglt a c6h b6klyi-nak. A szv6st 6pp ez6rt tbbnyire falubelyen es c6hszervezet nelkli mez-vrosokban folytattk, amelyek lassank6nt vrosokka, m6gpedig csakhamar minden orszgban a legvirgzbb vrosokka vltak. A cehmentes manu-faktrval nyomban megvltoztak a tulajdonviszonyok is. A term6szetadta-rendi to'ken tlmeno elso elrehalads a kereskedk jelentkez6sevel volt adva, akiknek tkeje eleve mobil volt, tke volt modern 6rtelemben v6ve, amennyire ilyenro'l az akkori viszonyok kztt sz lehet. A msodik elre-halads a manufaktrval kvetkezett be, amely ism6t mobilizlt egy tmeg termeszetadta to'ket 6s egyltalban szaporitotta a mobil t6'ke tmeget a ter-

Nemet ideolgia / 1. Feuerbach 55

meszetadta tkevel szemben. A manufaktra egyttal a parasztok mene-dek6v6 vlt az 6'ket kirekeszto' vagy rosszul fizeto' c6hekkel szemben, mint ahogy korbban a ceh-vrosok voltak a parasztok mened6kei [az elnyom vid6ki nemesseggel] szemben.

A manufaktrk kezdetevel egybeesett a csavargs egy idoszaka, amelyet az vltott ki, hogy megszntek a feudlis kis6retek, sz6lnek eresztett6k azo-kat az sszevero'dtt hadseregeket, amelyek a kirlyokat szolgltk a hb6re-sek eilen, tkeletesedett a fldmvel6s 6s Iegel6'kk6 vltoztattak nagy szn-tfld-svokat. Mr ebbol is kitnik, hogy ez a csavargs milyen szorosan sszefgg a hub6ris6g felbomlsval. Mr a X I I I . szzadban akadnak egyes ilyenf6le korszakok, de ltalnosan es tartsan ez a csavargs csak a XV. szzad v6gen 6s a X V I . szzad elejen tnik fei. Ezeket a csavargkat, akik oly nagy szmban voltak, hogy tbbek kztt V I I I . Henrik angol kirly 72 000-et akasztatott fei kzlk, csak a legnagyobb neh6zs6gekkel, a leg-szrnybb ins6g r6ven 6s csupn hosszas ellenszegles utn lehetett rvenni arra, hogy dolgozzanak. A manufaktrk gyors felvirgzsa, kivlt Angli-ban, fokozatosan felszfvta 6'ket.

A manufaktrval a klnbzo' nemzetek konkurrenciaviszonyba, a keres-kedelmi harcba leptek, amelyet hborkkal, vedo'vmokkal 6s tilalmakkal vivtak meg, mig r6gebben a nemzetek, ha sszekttetesben lltak, b6k6s cser6t folytattk egymssal. Mostantl kezdve a kereskedelem politikai jelentosegve lett.

A manufaktrval egyszersmind adva volt a munksnak a munkltathoz val vltozott viszonya. A cehekben tovbbl6tezett a leg6nyek 6s a mesterek kztti patriarchlis viszony; a manufaktrban ennek helyebe a munks es a tk6s kztti penzviszony lepett; ennek a viszonynak falun 6s kisvro-sokban megmaradt a patriarchlis mza, de a nagyobb, tulajdonkeppeni manufaktra-vrosokban mr korn elveszitette szinte minden patriarch-lis szinezet6t.

A manufaktra 6s egyltalban a termel6s mozgsa roppant lendletre tett szert az 6rintkez6snek azzal a kiterjedesevel, amely Amerika 6s a kelet-mdiai tengeri t felfedez6sevel kvetkezett be. Az* j , onnan behozott ter-m6kek, nevezetesen az arany- 6s ezsttmegek amelyek belekerltek a forgalomba, teljesen megvltoztattk az osztlyok egymshoz val helyzetet s er's csapst m6rtek a feudlis fldtulajdonra es a munksokra , tovbb a kalandorexpedicik, a gyarmatosits es mindenekelo'tt a piacoknak most

* [Athzva:] j piacok

36 MarxEngels

lehetsegess6 vlt 6snaprl napra mind jobban bekvetkez'kiterjedese vilg-piacca a trt6nelmi fejlodes j szakaszt idezt6k elo, amelyre itt ltalnossg-ban nem kell bovebben kiternnk. Az jonnan felfedezett orszgok gyarma-tositasa ltal a nemzetek egyms elleni kereskedelmi harca j tpot nyert 6s ennek megfelelo'en kiterjedtebb6 es elkeseredettebbe vlt.

A kereskedelem 6s a manufaktra kiterjed6se meggyorsitotta a mobil tke felhalmozst, mig a cehekben, amelyeket semmi sem sztnztt a bo'vitett termelsre, a termeszetadta to'ke stabil maradt vagy meg apadt is. A keres-kedelem 6s a manufaktra megteremtette a nagyburzsozit, a c6hekben a kispolgrsg koncentrldott, amely immr nem uralkodott a vrosokban, mint azelott, hanem meg kellett hajolnia a nagy kereskedo'k 6s a manufak-tratulajdonosok uralma elott.* Innen ered a cehek hanyatlsa, mihelyt kapcsolatba kerltek a manufaktrval.

A nemzetek egyms kztti 6rintkez6sbeli viszonya abban a korszakban, amelyro'l szltunk, ket klnbzo' alakot lttt. Eleinte az arany 6s ezst csek6ly forgalomban levo' mennyis6ge megszabta e femek kivitelenek tilal-mt; es a nvekvo' vrosi n6pesseg foglalkoztatsnak szksegessege folytn szks6gesse vlt, tbbnyire klfldrl importlt ipar nem nelklzhette a kivltsgokat, amelyeket termeszetesen nemcsak a belfldi, hanem fo'k6nt a klso' konkurrencia eilen kaphatott. A helyi c6hkivltsg ezekkel az eredeti tilalmakkal az eg6sz nemzetre kiterjeszkedett. A vmok azokbl az adkbl keletkeztek, amelyeket a hub6rurak a terletkn tvonul kereskedo'kre a kifoszts megvltsakent kirttak; ezeket az adkat k6so'bb a vrosok szinten kivetett6k, es a modern llamok kialakulsval ezek lettek a kincstr leg-k6zreeso'bb eszkze a p6nzszerzesre. Az amerikai arany 6s ezst meg-jelen6se az eurpai piacokon, az ipar fokozatos fejl'd6se, a kereskedelem gyors fellendlese es a nem-c6hes burzsozinak, valamint a p6nznek ezl-tal elo'id6zett felvirgzsa ezeknek a rendszablyoknak ms jelentoseget adott. Az llam, amely naprl napra kev6sbe n6lklzhette a p6nzt, most az arany 6s ezst kivitelenek tilalmt kincstri szempontokbl tartotta fenn; a burzsok, akiknek szmra ezek az. jonnan piacra dobott p6nztmegek az sszevsrls fo' trgyai voltak, ezzel teljesen meg voltak el6gedve; az addigi kivltsgok beveteli forrss vltak a kormny szmra, s az p6nzert rusi-totta 6'ket. A vmtrvenyhozsban kialakultak a kiviteli vmok, amelyek az ipar tjba csak akadlyt [grditettek] es tisztn kincstri c6lt szolgltak.

* [Szlljegyzet:] Kispolgrok Kzeprend Nagyburzsoazia

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 57

A msodik id'szak a X V I I . szzad kzepevel kezdo'dtt 6s csaknem a XVIII.-nak a veg6ig tartott. A kereskedelem 6s a hajzs gyorsabban ter-jeszkedett, mint a manufaktra, amely msodlagos szerepet jtszott;* a gyarmatok kezdtek eros fogyasztkk vlni, az egyes nemzetek hossz har-cokban megosztoztak a megnyil vilgpiacon. Ez az id'szak a hajzsi tr-venyekkel21 es gyarmati monopliumokkal kezdodik. A nemzetek egyms kztti konkurrencijt vmilletekek, tilalmak, szerzo'd6sek tjn lehetoleg kizrtk; 6s a konkurrenciaharcot vegso' soron hbork (klnsen tengeri hbork) tjn vivtk meg es dntttek el. A tengeren leghatalmasabb nem-zet, az angol, biztositotta tlslyt a kereskedelemben 6s a manufaktrban. Mr itt megvan az egy orszgra val koncentrci. A manufaktrt llan-dan v6dtek, a hazai piacon vedo'vmokkal, a gyarmati piacon monopliu-mokkal 6s a klfldin a leheto'seg szerint klnbzeti vmokkal. A magban az orszgban el'llitott anyag feldolgozst elo'mozditottk (gyapj 6s len Angliban, selyem Franciaorszgban), a belfldn termelt nyersanyag kivi-tel6t megtiltottk (gyapj Angliban), a behozott anyag feldolgozst pedig elhanyagoltk vagy elnyomtk (gyapot Angliban). A tengeri kereskedelem-ben 6s a gyarmati hatalomban tlnyom erej nemzet biztositotta magnak termeszetesen a manufaktra legnagyobb mennyis6gi 6s minos6gi kiterjesz-t6s6t is. A manufaktra a vedelmet egyltalban nem n6lklzhette, mint-hogy a legcsek6lyebb vltozs ltal, amely ms orszgokban v6gbemegy, elveszitheti piact 6s tnkremehet; knny egy orszgban n6mik6ppen ked-vezo' feltetelek mellett bevezetni, 6s eppen ezert knny el is pusztftani. Ugyanakkor annak a mdnak kvetkezteben, ahogyan kivlt a X V I I I . szzadban falun zt6k, annyira sszenott egyenek nagy tmegenek 6let-viszonyaival, hogy egy orszg sem merheti a manufaktra I6tez6s6t a szabad konkurrencia megenged6sevel kockztatni. Ezert a manufaktra, ha eljut a kivitelig, teljesen a kereskedelem kiterjedts6geto'l vagy korltozottsgtl fgg 6s [arra] viszony[lag] nagyon csek6ly a visszahatsa. Innen szrmazik msodlagos [jelentosege] es innen a kereskedo'k nagy befolysa a X V I I I . szzadban. [A keres]kedo'k es klnsen a hajtulajdonosok kveteltek min-denki msnl inkbb llami v6delmet es monopliumokat; a manufaktra-tulajdonosok ugyan szint6n k6rtek es kaptak v6delmet, de politikai jelento'-seg dolgban mindig a kereskedo'k mgtt maradtak. A kereskedo'vrosok, sajtlag a tengeri kiktvrosok, nemik6ppen civilizldtak es nagypolg-riak lettek, a gyrvrosokban viszont megmaradt a legnagyobb kispolg-

* [Athzva:] a megnyil vilgpiacot sszevsiroltk az egyes nemzetek, amelyek viszily-kodtak annak kiaknazasart.

58 MarxEngels

riassg. V. . Aik in 2 2 stb. A X V I I I . szzad a kereskedelem szzada volt. Pinto ezt nyomat6kosan meg is mondja: 2 3 Le commerce fait la marotte du siecle"*, 6s depuis quelque temps i l n'est plus question que de com-merce, de navigation et de marine"**.

A to'ke mozgsa, br jelento'sen meggyorsult, mdgis viszonylag meg min-dig lass maradt. A vilgpiac sz6tforgcsoldsa egyes r6szekre, amelyek mindegyik6t egy klns nemzet aknzta ki, a nemzetek egyms kztti konkurrencijnak kizrsa, magnak a termelesnek gymoltalansga, 6s az elso fokaibl 6pphogy kifejlodo penzgazdlkods nagyon akadlyozta a forgalmat. Ennek kvetkezmenye egy piszkos, kicsinyes szatcsszellem lett, ez tapadt m6g min Jen keresked'hz 6s a kereskedelemz6s egesz mdjhoz. A manufaktratulajdonosokhoz 6s kivlt a kezmvesekhez k6pest ezek mindenesetre nagypolgrok, burzsok voltak, a kvet-kez id'szak kereskedo'ihez es gyrosaihoz kepest kispolgrok maradtak. V . o . A. Smith. 2 4

Jellemzi meg ezt az ido'szakot az arany- es ezstkiviteli tilalmak megsznte, a p6nzkereskedelemnek, a bankoknak, az llamadssgoknak, a papirp6nz-nek, a r6szv6ny- 6s 6rtekpapirspekulcinak, a minden cikkben folytatott to'zsdez6rkedesnek l6trejtte es egyltalban a penzgazdlkods kialaku-Isa. A to'ke ismet egy nagy reszet elveszitette a m6g hozz tapad termeszet-adta jellegnek.

A kereskedelemnek 6s a manufaktrnak a X V I I . szzadban feltartztat-hatatlanul fejlo'do' koncentrldsa egy orszgra, Anglira, ennek az orszg-nak lassank6nt egy viszonylagos vilgpiacot teremtett es ezzel olyan keres-letet ez orszg manufaktraterm6kei irnt, amelyet az addigi ipari termel-er'k nem tudtak mr kielegiteni. Ez a termeloerok feje fl6 novo kereslet volt az a hajter, amely el'idezte a magntulajdonnak a kz6pkor ta har-madik ido'szakt azltal, hogy l6trehozta a nagyipart elemi ero'k ipari c6lokra val alkalmazst, a gepi berendez6st 6s a munka legkiterjedtebb megosztst. Ennek az j szakasznak a tbbi felt6tele a konkurrencia sza-badsga a nemzeten bell, az elmeleti mechanika kialakulsa (a Newton ltal beteljesitett mechanika egyltalban a X V I I I . szzadi Franciaorszg-ban 6s Angliban a legn6pszerbb tudomny volt) stb. Angliban mr letezett. (A nemzeten belli szabad konkurrencit mindentt forradalom-

* [,,A kereskedelem a szzad vesszparipja"] '* [egy id5 6ta msr61 se beszelnek, mint kereskedelemrSl, hajzsr61 es hajohadrol"]

Nmet ideolgia / I. Feuerbach 59

mal kellett kivivni 1640 6s 1688 Angliban, 1789 Franciaorszgban.) A konkurrencia hamarosan minden orszgot, amely trtenelmi szerep6t meg akarta tartani, arra k6nyszeritett, hogy a manufaktrit jabb vmrendsza-blyokkal vedje (a r6gi vmok a nagyipar eilen mr nem hasznltak), 6s hogy hamarosan meghonositsa vmok v6delme alatt a nagyipart. A nagyipar e vedelmi eszkzk ellen6re egyetemesse tette a konkurrencit (ez a gyakorlati kereskedelmi szabadsg, a v6do'vm csak csillapitszer, vedo'gt a kereske-delmi szabadsgon bell), ki6pitette a kzleked6si eszkzket 6s a modern vilgpiacot, alvetette magnak a kereskedelmet, minden tk6t ipari tk6v6 vltoztatott t es ezzel l6trehozta a tkek gyors forgst (a p6nzgazdlkods kialakulst) es centralizcijukat. Az egyetemes konkurrencia ltal minden egy6nt energija legvegs' megfeszit6s6re k6nyszeritett. Amennyire lehetett, megsemmisitette az ideolgit, vallst, erklcst stb., 6s ahoi ezt nem tudta, ott kezzelfoghat hazugsgg tette. A nagyipar teremtette csak meg a vilg-trtenelmet, annyiban, hogy minden civilizlt nemzetet es benne minden egy6nt szks6gleteinek kiel6git6s6ben az eg6sz vilgtl fggV6 tett 6s meg-semmisitette az egyes nemzetek addigi term6szetadta kirekesztlegess6g6t. A term6szettudomnyt besorolta a toke al 6s a munka megosztst meg-fosztotta term6szetadta jelleg6nek utols ltszattl. Egyltalban megsem-misitette a term6szetadta jelleget, amennyire ez a munkn bell Iehetseges, es minden term6szetadta viszonyt p6nzviszonny oldott fei. A termeszet-adta vrosok hely6be megteremtette a mrl holnapra fel6plt modern, nagy iparvrosokat. Ahova behatolt, tnkretette a kezmvess6get es egyltalban az ipar minden korbbi fokt. Beteto'zte [a] kereskedovros gy'zelmet a falu felett. [Elso elofeltetele] az automatikus rendszer. [Fejld6se] eg6sz sereg olyan ter[melo'e]ro't [ho]zott l6tre, amelyek szmra amagn [tulajdon] epp-annyira b6klyv vlt, mint a manufaktra szmra a c6h, es mint a kiala-kul k6zmvess6g szmra a kis, falusi zem. Ezek a termeloerok a magn-tulajdon alatt csak egyoldalan fejl'dnek, a tbbs6g szmra rombol ero'kk6 vlnak, 6s egy sereg ilyen er't magntulajdonban egyltaln nem is lehet alkalmazni. A nagyipar ltalban mindentt ugyanazokat a viszonyo-kat hozta letre a trsadalom osztlyai kztt 6s ezltal megsemmisitette az egyes nemzetis6gek klnss6g6t. Es v6gl, mig minden nemzet burzsozi-jnak m6g maradnak kln nemzeti erdekei, a nagyipar teremtett egy olyan osztlyt, amelynek minden nemzetben ugyanaz az erdeke, 6s amelynel a nemzeti jelleg mr megsemmislt, olyan osztlyt, amely valban lerzta az eg6sz regi vilgot 6s ugyanakkor szembenll vele. A nagyipar a munks szmra elviselhetetlenn6 teszi nemcsak a to'k6shez val viszonyt, hanem magt a munkt is.

60 MarxEngels

Magtl erteto'dik, hogy a nagyipar egy orszgnak nem minden hely6n jut el a kialakuls egyazon magaslatra. Ez azonban nem tartztatja fei a proletariatus osztlymozgalmt, minthogy a nagyipar letrehozta proletarok e mozgalom 6lere llanak es az eg6sz tmeget magukkal ragadjk, es mint-hogy a nagyiparbl kirekesztett munksokat ez a nagyipar meg rosszabb 6let-helyzetbe hozza, mint magukat a nagyipari munksokat. Ugyanigy hatnak azok az orszgok, amelyekben nagyipar fejldtt ki, a plus ou moins* nem-ipari orszgokra, amennyiben a vilgerintkezes ltal ezek is belesodrdtak az egyetemes konkurrenciaharcba.

E klnbzo formk egyszersmind a munka szervezetenek es ezzel a tulajdonnak is megannyi formi. Minden ido'szakban v6gbement a l6tez termelo'ero'k egyeslese annyira, amennyire a szks6gletek ltal ez szks6-gess vlt.

Ennek a termeloerok 6s az 6rintkez6si forma kztti ellentmondsnak, amely, mint lttuk, az eddigi trtenelemben mr tbb izben elfordult, anelkl azonban, hogy annak alapzatt veszelyeztette volna, mindannyiszor forradalomban kellett kirobbannia, amelynek sorn egyszersmind kln-bzo' mellekalakokat lttt, mint sszetkzesek totalitsa, mint klnbzo osztlyok sszetkzesei, mint a tudat ellentmondsa, gondolatok harca stb., politikai harc stb. Korltolt szemszgbl nezve most ki lehet ragadni az egyik ilyen mellekalakot es e forradalmak bzisnak lehet tekinteni, ami annl knnyebb, mert azok az egyenek, akiktl a forradalmak kiindultak, mveltsegi fokuknak es a trtenelmi fejld6s fokozatnak megfelelen ma-guk is illzikat tplltak sajt tev6kenys6gk felo'l.

A trtenelem minden sszetkz6s6nek eredete teht a mi felfogsunk szerint a termelo'ero'k 6s az 6rintkezesi forma kztti eilentmondsban van. Egy6bk6nt ahhoz, hogy ez az ellentmonds egy orszgban sszetkzesek-hez vezessen, nem szkseges, hogy magban ebben az orszgban 6lez6'dj6k ki. Az iparilag fejlettebb orszgokkal foly konkurrencia, melyet a kibvlt nem-zetkzi 6rintkezes id6z el, elegend ahhoz, hogy kev6sbe fejlett iparorsz-gokban is hasonl ellentmondst hozzon letre (peldul Nemetorszgban a lappang proletariatus, amelyet az angol ipar konkurrencija hozott f elszinre).

A konkurrencia elszigeteli egymssal szemben az egyeneket nem csu-pn a burzsokat, de m6g inkbb a proletrokat , noha egyve hozza 6'ket. Ez6rt hossz ido'be telik, amig ezek az egyenek egyeslhetnek, nem besz6lve

* [tbbe-kevesbe]

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 61

arrl, hogy ehhez az egyesleshez ha az nem csupn helyi jelleg a szkseges eszkzket, a nagy iparvrosokat 6s az olcs 6s gyors kzleked6st a nagyiparnak elobb ki kell 6pitenie, s ezert minden szervezett hatalmat, amely ezekkel az elszigetelt es az elszigetelts6get naprl napra jratermel viszonyok kztt 6lo egyenekkel szembenll, csak hossz harcok utn lehet legyzni. Ennek ellenkezjet kivnni annyit jelentene, mint azt kivnni, hogy ebben a meghatrozott trtenelmi korszakban ne l6tezzek a konkur-rencia, vagy hogy az egy6nek azokat a viszonyokat, amelyek fltt el-szigetelts6gkben nincs ellenrz6sk, verjek ki a fejkbl.

Hzepftes. A vadaknl magtl 6rtet6'd6', hogy mindegyik csaldnak sajt barlangja vagy kunyhja van, ahogy a nomdoknl mindegyik csaldnak kln stra. Ezt a klnll hztartst a magntulajdon tovbbi fejlod6se csak m6g szks6gesebbe teszi. A fldmvel nepeknel a kzs hztarts ugyangy lehetetlen, mint a kzs talajmveles. Nagy halads volt a vro-sok 6pit6se. De minden eddigi ido'szakban a klnll gazdlkods megszn-tetese amely nem vlaszthat el a magntulajdon megszntet6setl mr csak azert is lehetetlen volt, mert nem voltak meg ehhez az anyagi fei-tetelek. A kzs hztarts berendezese elfeltetelezi a g6peknek, a term6-szeti erk es sok ms termeloer' peldul a vi'zvezetekek, a gzvilgits, a g6'zfi3t6s stb. felhasznlsnak fejld6s6t, a vros 6s falu [kztti klnb-s6g] megszntet6s6t. E feltetelek nelkl a kzs gazdlkods nem lenne maga is j termelo'ero, nelklzne minden anyagi bzist, pusztn elm6leti alapzaton nyugodnek, azaz mero' hbort lenne 6s csak a kolostori gazdlko-ds fokra jutna el. Azt, hogy mire volt leheto'seg, mutatja a vrosokka tmrles es kzs hzak 6pit6se egyes meghatrozott celokra (brtnk, kaszrnyk stb.). Hogy a klnll gazdlkods megszntet6se nem vlaszt-hato kln a csald megsznteteseto'l, az magtl erteto'dik.

{Az a Szent Maxnl gyakran elo'fordul t6tel, hogy mindenki az llam ltal vlt mindazz, ami, alapjban ugyanaz a tetel, mint az, hogy a burzso csak egy p6ldnya a burzsonemnek; olyan tetel ez, amely elfeltetelezi, hogy a burzsok osztdlya mr az t konstitul egyenek eltt letezett.}*

A kzepkorban a polgrok minden vrosban k6nytelenek voltak egyeslni a falusi nemess6g eilen, hogy a brket v6dj6k; a kereskedelem kiterjeszke-dese, a kzleked6s ki6plese** az egyes vrosokat elvezette oda, hogy meg-

* [Sziljegyzet:] Az osztly elore-ktezese a filozfusoknl ** [Athzva:] elvezetett tbb vros egyesiilesehez, amelynek alapja a feudlis nemessggel

8zembeni rdekeik egyenlsge volt.

62 MarxEngels

ismerjenek ms vrosokat, amelyek ugyanazokat az 6rdekeket ugyanazzal az ellentettel kzdve juttattk ervenyre. Az egyes vrosok sok helyi polgrs-gbl csak nagyon fokozatosan szletett meg a polgroszfd/i/. Az egyes pol-grok eletfeltetelei a fennll viszonyokkal szembeni ellent6t 6s a munk-nak ezltal megszabott mdja r6ven egyszersmind olyan felt6telekk6 vltak, amelyek valamennyik szmra kzsek 6s minden egyesto'l fggetlenek vol-tak. E f elt6teleket a polgrok teremtett6k meg, amennyiben kiszakitottk ma-gukat a feudlis ktelekbl, 6s a polgrokat e felt6telek teremtett6k meg, amennyiben a k6szentallt huberis6ggel szembeni ellent6tk szabta meg 6'ket. Az egyes vrosok kzti sszekttet6s bekvetkezt6vel ezek a kzs felt6-telek osztlyfelt6telekk6 fejlodtek. Ugyanazok a feltetelek, ugyanaz az ellen-tet, ugyanazok az 6rdekek nagyjban 6s eg6szeben mindentt ugyanolyan szo-ksokat is kellett hogy elidezzenek. Maga a burzsozia csak lassank6nt fej-lodik ki a felteteleivel egytt, a munka megosztsnak megfelelen ism6t klnbzo' csoportokra hasad 6s vegl minden keszentallt birtokos osztlyt felsziv magba* (mikzben a k6szentallt birtoktalan osztly tbbscget 6s az eddig birtokos osztlyok egy reszet j osztlly, a proletarituss fejleszti ki) abban a m6rtekben, ahogy minden k6szentallt tulajdon ipari vagy keres-kedelmi tk6ve vltozik t. Az egyes egy6nek csak annyiban k6peznek osz-tlyt, amennyiben kzs harcot kell folytatniok egy msik osztly eilen; egy6bk6nt a konkurrenciban ism6t ellens6gesen llnak szemben egymssal. A msik oldalon az osztly viszont nllsul az egy6nekkel szemben, gy-hogy ezek 6letfelt6teleiket eleve-elrendelten k6szentalljk, az osztly kije-lli elethelyzetket 6s ezzel szemelyes fejlo'd6sket is, maga al besorolja 6'ket. Ez ugyanaz a jelens6g, mint az egyes egy6nek besorolsa a munka megosztsa al, 6s csak a magntulajdonnak 6s magnak a munknak fel-emelve-megszntet6sevel kszblheto' ki. Hogy mik6ppen fejlo'dik az egyeneknek ez az osztly al besoroltsga egyttal mindenf6le k6pzetek al stb. stb. val besoroltsgg, azt mr tbb izben jeleztk.

Ha az egy6neknek ezt a fejlo'd6s6t, mely a trt6nelmileg egymsra kvet-kez rendek 6s osztlyok kzs letezesi felt6teleiben 6s az ezek ltal rjuk er6'-szakolt ltalnos k6pzetekben megy v6gbe, filozfiailag tekintjk, akkor persze knnyen azt k6pzelhetjk, hogy ezekben az egyenekben az emberi nem vagy az ember fejlo'dtt ki, vagy hogy 6k fejlesztett6k ki az embert; olyan k6pzeld6s ez, mellyel nehnyszor derekasan arculcsapjk a trtlnel-

* [Szjegyzet:] Elfiszr a kzvetlenl az llamhoz tartoz munkagakat szivja fei, ksSbb azutn az sszes tbb-kevesbe' ideolgiai rendeket.

Nemet ideolgia / I. Feuerbach 63

met. Ezeket a klnbzo rendeket 6s osztlyokat azutn az ltalnos kifeje-z6s specifikciik6nt, a nem alfajaik6nt, az ember fejlo'd6si szakaszaik6nt foghatjuk fei.

Az egy6neknek ez a meghatrozott osztlyok al besoroltsga csak akkor szntetheto' meg, amikor mr egy olyan osztly alakult ki, melynek az ural-kod osztllyal szemben tbb6 nem egy klns osztly6rdeket kell 6rv6nyre juttatnia.

Azt, hogy a szem6lyi hatalmak (viszonyok) a munka megosztsa rev6n dologi hatalmakk vltoztak t, nem lehet azltal ism6t megszntetni, hogy az errl alkotott ltalnos kepzetet kiverjk a fejnkbo'l, hanem csak azl-tal, hogy az egy6nek ezeket a dologi hatalmakat megint besoroljk maguk al 6s a munka megosztst megszntetik.* Ez a kzss6g nelkl nem lehets6ges. Csak a [msokkal val] kzss6gben [kapja meg mindegyik] egy6n az eszk-zket ahhoz, hogy hajlamait minden irnyban kimvelje; csak a kzss6g-ben vlik teht Iehet6'v6 a szem6lyes szabadsg. A kzss6g eddigi ptlekai-ban, az llamban stb. a szem6lyes szabadsg csakis az uralkod osztly viszo-nyai kztt fejlo'dtt egyenek szmra letezett 6s csak annyiban, amennyiben ennek az osztlynak az egyenei voltak. Az a ltszlagos kzss6g, amelly6 eddig az egy6nek egyesltek, mindig nllsitotta magt velk szemben 6s minthogy egy osztlynak egy ms