3 . a programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

7
3. A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek 3.2. A program készítés folyamata Adatelemzés, adatszerkezetek felépítése Típus, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe 3.3. Algoritmusok fogalma, algoritmuskészítés módszerei, leírónyelvek Folyamatábrázolási módszerek 3.4. A TP fejlesztői környezet Programkönyvtárak Utasítások, adatok, függvények, eljárások, objektumok 3.1. Programkód, programnyelv Kódolás, forrásprogram Programnyelvek generációi

Upload: dacia

Post on 06-Jan-2016

48 views

Category:

Documents


6 download

DESCRIPTION

3 . A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek. 3.2 . A program készítés folyamata Adatelemzés, adatszerkezetek felépítése Típus, változó, konstans fogalma, deklarációja, szerepe. 3.3 . Algoritmusok fogalma, algoritmuskészítés módszerei, leírónyelvek - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

3. A programozás eszközei, programozás-technikai

alapismeretek3.2. A program készítés folyamata Adatelemzés, adatszerkezetek felépítése Típus, változó, konstans

fogalma, deklarációja, szerepe

3.3. Algoritmusok fogalma,

algoritmuskészítés módszerei, leírónyelvek

Folyamatábrázolási módszerek

3.4. A TP fejlesztői környezet Programkönyvtárak Utasítások, adatok,

függvények, eljárások, objektumok

3.1. Programkód, programnyelv Kódolás, forrásprogram Programnyelvek generációi

Page 2: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

3.1. Programkód, programnyelvekA kódolás és forrásprogramProgramnyelvek generációi

Sokat beszélünk az okos és az intelligens számítógépekről,

azonban a számítógépek önmagukban nem okosak. Okossá a

rajta futó programok teszik, jó programot viszont csak akkor

tudunk írni, ha biztosak vagyunk abban, hogy a szg. megérti a

szándékainkat, nem érti félre. Ehhez viszont jól át kell gondolni,

hogy mit és hogyan tegyünk.

A programozás azt a folyamatot jelenti, melynek során a

feladatot a szg. számára érthető formában írjuk le. A programo-

zás eredményeként létrejön a program.

Page 3: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

program= gépi kódú utasítások sorozata, amelyeket a szg. megért és egy jól

meghatározott sorrendben végre is tud hajtani. utasítás= a program legkisebb funkcionális egysége, ez írja le a programot. programozási nyelv= a leírás nyelve, melyek arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a programozó munkáját a feladat megfogalmazásakor.A programozási nyelveket két nagy csoportba bontjuk:

alacsony szintű: nehéz a programírás, de a lefordítandó program közelebb áll a gép nyelvéhez; nehezen hordozható (minden utasításnak van egy kódja, amely egy számot jelképez)

magas szintű: emberközeli, könnyebb programot írni, a számok helyett angol szavak szerepelnek. Azonban egy ilyen nyelvet nem ért meg a gép, ezért kell lefordítani a gép nyelvére. Ehhez szükség van egy olyan segédprogramra, mely az általunk megírt programot gépi kóddá alakítja, ez a fordító- Compiler, vagy lépésenként végrehajtja, ez az értelmező- Interpreter.

Page 4: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

A programvégrehajtás menete:

A memória: minden rekesz sorszámmal (címmel) rendelkezik, így a memória bármely rekesze megcímezhető, és így a processzor által közvetlenül elérhető.

A processzor (CPU- központi feldolgozó és vezérlő egység): feladata, hogy végighaladjon a program utasításain és az előírt sorrendben végrehajtja

azokat. Az utasítások műveleteket végeznek az adatokon.

utasítás kódok adatok 1. a soron következő utasítás gépi kódja lehívódik a memóriából a

Memória CPU- ba 2. dekódolás: megállapítja, hogy

milyen adatokkal milyen milyen műveletet

kell elvégezni3. beolvassa a memóriából a szükséges adatokat, végrehatja az előírt

utasítást, az eredményt pedig visszaírja a memóriába

CPU

Dekódolás Végrehajtás

Page 5: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

Programozási hibák hibakeresés:

Egy magas szintű nyelven írt program írása során is véthetünk hibákat. Ezek

a hibák a következő típusúak lehetnek:

-szintaktikai hibák (alaki): a program nem felel meg az adott nyelv

szabályainak, elírás történt. Az ilyen hibákat viszonylag könnyű megtalálni

-szemantikai hibák (tartalmi): a program elindul, de nem azt csinálja amit kell, helytelen eredményt ad. Az ilyen hibák megtalálása és kiíratása sokkal nehezebb

feladat, erre külön segédprogramok (debugger- ek) állnak rendelkezésünkre.

Page 6: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

Programnyelvek generációi:

idő

2000 JAVA

DELPHI

1990 C++

1980 SMALLTALK

C

PROLOG

1970 PASCAL

PL/1

BASIC

1960 COBOL LISP

FORTRAN

1950 ASM

alacsony szintű magas szintű

Page 7: 3 .  A programozás eszközei, programozás-technikai alapismeretek

A ma is élő, legelterjedtebb általános nyelvek:

-assembly: gépi kódú programozást segítő nyelv, nehezen hordozható;

ma már csak az op. rendszerek készítői , ill. a hardvergyártók

programoznak ilyenben

-PASCAL: a strukturált programozás tanulónyelvének szánták; továbbfejlesztett változata a TURBO PASCAL, OOP is támogatja;

a valós életben a C miatt nem tudott érvényesülni, de a DELPHI- ben él tovább

-DELPHI: alapja az OOP;

fő erőssége a korszerű és hatékony vizuális fejlesztőfelület

-C: alacsony és magas szintű nyelvként is szokták emlegetni, mert hatékony is és könnyű programozni;

hordozható; ma a helyét egyre inkább átveszi a C++

-C++: a C nyelv objektum- orientált továbbfejlesztése;

napjainkban minden általános programot ebben írnak

-Java: szintaktikája nagyon hasonlít a C++ nyelvéhez; az Internet programozás fő nyelve; tökéletesen hordozható