4-5. tétel az egészségügyi ellátás rendszere, az időskorúak ápolása

4. tétel Az egészségügyi ellátás rendszere, az

időskorúak ápolása

Az otthoni szakápolás, az egészségügyi alapellátás feladatai, kapcsolatrendszere a szociális ellátásokkal.

Kiss Györgyi

Betegség - egészség

• Testi és lelki egész – ség, ép – ség. (egész, ép) • Nem csupán a betegség hiánya

– Testi, lelki, szociális jól-lét állapota (WHO)

• Betegség: A szervezet belső szabályozásában, a szervezet és a környezet kölcsönhatásában beálló kóros változás, illetve folyamat, amely orvosi megfigyelést, vizsgálatot igényel, illetve gyógyszeres vagy egyéb terápiás beavatkozást.

• A szervezeten belül is és a külső környezettel is az egyensúlyi állapot az ideális, ha ez az egyensúly megbomlik, ennek helyreállítása szükséges.

• Heveny, gyors lefolyású betegségek, • Krónikus, idült, lassú lefolyású betegségek.

Betegség definíciók

• Az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a normálistól eltérnek.

• Az egészség ellentéte.

• A testi-lelki-szellemi egyensúly felbomlása, amely akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét.

• A betegség lehet örökletes, szervi, parazitás vagy sérülésből eredő, pszichoszomatikus eredetű.

• A betegségekkel az orvostudomány foglalkozik.

Betegség WHO szerinti definíciója

• A szervezet épségének elvesztése.

• A normálistól való eltérés.

• Fiziológiás vagy fejlődési változás.

• Kiválthatja élő vagy élettelen faktor.

• A mérhető paramétereknek valamilyen jellegzetes megváltozása.

Alapelvek, jogok, etikai normák

• Jog a beteg állapotának megfelelő, hozzáférhető és esélyegyenlőségen alapuló ellátáshoz,

• Emberi méltóság tiszteletben tartása, • Kapcsolattartás hozzátartozókkal (állandóan a beteg mellett

tartózkodhatnak), • Az intézmény elhagyásának joga, • Felvilágosítás, tájékoztatás ( a vele kapcsolatos

beavatkozásról, várható eredményről, kockázatokról a gyógykezelés minden stádiumában),

• Önrendelkezés, • Az ellátás visszautasításának joga, • Egészségügyi dokumentáció megismerése, • Orvosi titoktartáshoz való jog, • Betegek jogainak érvényesítése, betegjogi képviselő.

Finanszírozás, működtetés forrásai

• Finanszírozás: szolidaritási elvű (OEP) – nem a befizetéssel arányos az elosztás! – Befizetések: – Egyének és munkavállalók a munkával szerzett

jövedelem alapján (járulék, adó), – Munkáltatók a bér arányában, – Az állam, bizonyos népegészségügyi, képzés

feladatokat ellát, – Az egyének a szolgáltatások igénybevételekor

fizetik (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, fogászati beavatkozások) a díjat (támogatott, nem támogatott)Í

Finanszírozás, működtetés forrásai

• Lakosság – járulék befizetés – OEP

• Lakosság – adók – költségvetés (helyi önkormányzat költségvetése is)

• Egészségügyi szolgáltató működési költségének biztosítása

• Egészségügyi szolgáltatások biztosítása

• Finanszírozás: OEP, fenntartó, lakossági hozzájárulás

A szolgáltató finanszírozása

Alapellátás - fejkvóta Az a finanszírozási vagy elosztási rendszer,

amelyben az elosztás alapja az ellátott vagy ellátandó betegek száma. Általában korrekciókkal (kor, morbiditás, degresszió stb.) és pótlékokkal alkalmazzák.

Járóbeteg szakellátás - tételes

szolgáltatások szerinti elszámolás (pontrendszer)

A szolgáltató finanszírozás

• Fekvőbeteg-ellátás

• Aktív fekvőbeteg-ellátás - HOMOGÉN BETEGSÉG CSOPORTOK alapú elszámolás „súlyszám” alkalmazásával. (Csoportképző kritériumok: az ápolást indokoló fő diagnózis,

műtét történt-e, a beteg kora, kísérő betegségek, komplikációk) • Krónikus fekvőbeteg-ellátás - teljesített ápolási napok alapján

• Átmeneti ellátási formák finanszírozása: otthoni ápolás

térítési díj

Az egészségügy legfontosabb jellemzői

• Hozzájutás: – Széles körben, EU tagoknak és szerződéses országok

állampolgárainak sürgősségi ellátás. (emberi jogon jár) – Biztosítási jogon, a járulékfizetőnek (TB kártya, TAJ szám),

EU kártyával rendelkezőnek is, ha saját országában van biztosítása.

– A biztosított hozzátartozójának, – Nyugdíjasok, munkanélküliek után a nyugdíj-és biztosítási

alapok fizetik az egészségbiztosítási járulékot. – A betegség első 15 napját a munkáltató fizeti, ezt követően

táppénz. – Betegek hozzájárulása.

Az egészségügyi rendszer legfontosabb jellemzői

• Tulajdonviszonyok:

– Az egészségügyi ellátás állami közfeladat, melyet az állam és az önkormányzatok biztosítanak.

– Állami, önkormányzati fenntartó kötelező feladatellátó.

– Nem állami: 1. nonprofit (alapítvány, KHT, egyesület, egyházak ) 2. magán finanszírozású, for profit szervezetek.

Változások

• Az állami egészségügyi intézmények

Állami Egészségszervezési Központ alá vonása,

Ez a központ látja el a Nagytérségi Egészségfejlesztési Igazgatóságok felügyeletét.

• Az irányító: Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség – és Szervezetfejlesztési Intézet.

• A funkcióváltások forrása: EU-forrás 2011-ben 60, 2012-ben 70 milliárd forint.

Működési elvek • Progresszivitás: az ellátórendszer minden szintjének

megvannak a feladatai, melyek hierarchikusan szerveződnek. Az alapellátás, szakellátás és kórház feladatai eltérőek, egymásra épülnek, összehangolt, differenciált rendszer.

• Sürgős szükség gyanúja esetén az igénybevétel jogosultságának vizsgálata nélkül meg kell vizsgálni, szükség esetén biztosítani kell az ellátást.

• Elvárható gondossággal és az etikai szabályok betartásával kell kezelni minden beteget.

• Definitív ellátás: Az ellátás minden szintjén a befejezettségre kell törekedni. Csak azokat az eseteket kell szakellátásba küldeni, ahol az alapellátás már nem tud továbblépni.

• Igénybevétel korlátozása: az indokoltnál magasabb szintű szolgáltatás igénybevételét feltételekhez lehet kötni.

Megelőző ellátások 1. Korai felismerést, betegségeket megelőző

ellátások:

- Lakosság fertőző betegségekkel szembeni ellenállása,

- Betegségek megelőzése, felismerése szűrővizsgálattal,

- Család-és nővédelmi gondozás,

- Fogászati megelőző ellátás,

- Mentális megelőzés és gondozás,

- Gyermek-és ifjúság-egészségügyi gondozás,

- Veszélyeztető, fertőző betegségek felkutatása,

- Népegészségügyi szempontból jelentős betegségek korai felismerése,

- Életkorhoz kötött szűrővizsgálatok,

- Élet és munkakörülményekből adódó egészségkárosodások felismerése,

- Jogszabályban meghatározott egészségi alkalmasság megállapítása,

- Szövődmények korai felismerése.

Megelőző ellátások 2. • Fertőző betegségek megelőzése:

– Védőoltások,

– Járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok,

– Általános járványügyi feladatok,

– Egyéni védőeszközök alkalmazása,

– Egészségkultúra kialakítása.

• Szűrővizsgálatok: – Cél a lakosság védelme, élettartamának növelése, betegséget

megelőző kórállapotok korai feltárása.

– Közegészségügyi, járványügyi okból kötelező és végrehajtható.

– Rendszeres, rutinszerű, célzott szűrővizsgálatok.

Az egészségügyi ellátás rendszere

fekvőbeteg

szakellátás

járóbeteg

szakellátás

alapellátás

Egészségügyi alapellátás (WHO)

• „Az alapellátás a lakosság igényeinek olyan szolgáltatásokkal való kielégítése, amelyek a lakosság lakó- és / vagy munkahelyéhez olyan közel vannak, amennyire csak lehetséges, elfogadható az áruk, mindenki számára könnyen elérhető, illetve megszerezhető.”

Alapellátás

Az alapellátás a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által

• közvetlenül, folyamatosan igénybe vehető • a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén)

egyenlő eséllyel igénybe vehető • behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások

és egyes • egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós

ellátások összessége. Az alapellátás igénybevétele jellemzően a lakos tartós (nem

eseti) választásán alapul. Az alapellátás holisztikus szemléletű, a lakos egészségi

állapotáért (nem csak a gyógyításáért) felelős.

A szolgáltatórendszer felépítése, alapellátás

• Alapellátás minden olyan ellátási forma, amelyhez a lakosság közvetlenül fordul. Lakóhelyen kell biztosítani.

• Cél: prevenció (szűrések, védőoltások), egészségi állapot figyelemmel kísérése,felvilágosítás, egészségnevelés, gyógykezelés, gondozás, rehabilitáció, szakorvoshoz irányítás,fekvőbetegek otthonukban történő ellátása.

Alapellátás az egészségügyi tv. szerint

• lakóhelyhez közeli,

• választható,

• hosszú távú, folyamatos ellátást biztosít,

• személyes kapcsolaton alapul,

• nemtől-, kortól-, a betegség természetétől független

egészségügyi ellátási forma.

Alapellátás elemei (önkormányzati feladat)

- háziorvosi ellátás házi gyermekorvosi ellátás

- fogorvosi alapellátás

- az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás

- körzeti védőnői szolgálat

- iskola-egészségügyi ellátás

- egészségügyi alapellátási körzet kialakítása

• A háziorvos önálló vállalkozói praxis, 1500-2000 lakos, az ellátás térítésmentes, TAJ kártya alapján. A betegek 50%-a idős.

A szakellátás A szakellátás egyes betegségcsoportok ellátására

specializálódott • specialista (szakorvos) által nyújtott, • magas erőforrás-igényű

egészségügyi ellátás, melyben a kezelőorvos általában átmeneti ideig

• megszabott igénylési rend alapján • többnyire az alapellátás kezdeményezésére • a konkrét probléma (epizód) megoldása érdekében

végzi tevékenységét. A szakellátás a betegért felelősséget az ellátás (epizód)

időtartamára, illetve annak következményeinek tekintetében visel.

Szakellátás – járóbeteg ellátás

• Állami feladat: • Beutalóval igénybe vehető egyszeri vagy alkalmankénti, kúraszerű

ellátások.

• Szakorvosi rendelők, valamint gondozóintézeti járóbeteg ellátás intézményei.

• Feladatuk az alapellátás segítése (röntgen, laboratórium, CT, MRI, ultrahang stb.), a fekvőbeteg ellátás kiváltása, ha ez lehetséges.

• Belgyógyászat, reumatológia…

• Fekvőbeteg gyógyintézeti beutalás.

• Önkormányzati feladat: - a tulajdonában lévő közfinanszírozott szakellátást nyújtó

szolgáltató működtetése - egészségügyi szakellátási feladat teljesítése

Szakellátás - kórházak

• Fekvőbeteg ellátás, magas szintű ellátás,ápolás, hotel szolgálat.

• Kórházi beutalás vagy a beteg jelentkezése alapján (pl. sürgősségi mentő beszállítás).

• Területi ellátási kötelezettség alapján.

• A 65 éven felüliek aktív és rehabilitációs fekvőbeteg ellátására fordított kiadás az összes kiadás hozzávetőlegesen 35%-a, ezen belül 30%-a tisztán ápolási-gondozási feladat.

• A tartós ápolási idejű fekvőbeteg ellátást a 65 éven felüli idősek 70%-a vett igénybe.

Kórházak tagolódása

• Intenzív ágy/osztály: súlyos, közvetlen életveszély, magas műszerezettség és szakmai színvonal.

• Aktív ágy/osztály: állandó és folyamatos orvosi ellátást és ápolást igényelnek szakterületenkénti szervezettségben.

A 60 éven felüli lakosság 40%-a fordul meg évente aktív, fekvőbeteg ágyakon, körülbelül 750.000 esetet láttak el.

Krónikus fekvőbeteg ellátást évente 200.000 idős vesz igénybe.

• Rehabilitációs ágy/osztály: fizikai, szellemi képesség helyreállítása, funkciók segédeszközzel pótlása.

• Ápolási ágy/osztály: orvosi megfigyelésre, folyamatos kezelésre nem szoruló betegek ápolása, akik önmaguk ellátására nem képesek.

További eü. tv. által szabályozott ellátások

• Ügyeleti ellátás

– Cél a napi munkarenden kívüli sürgősségi esetben történő ellátás, vizsgálat, beavatkozás, beutalás fekvőbeteg gyógyintézetbe.

– Az állami mentőszolgálat gondoskodik sürgősségi ügyeleti ellátás körében a fekvőbeteg – gyógyintézeti sürgősségi ügyeleti rend megszervezéséről,

– részt vesz a fekvőbeteg ellátáson kívüli sürgősségi orvosi ügyeleti ellátásban.


• Mentés:

• Azonnali egészségügyi ellátásra szoruló betegnek a feltalálási helyén történő sürgősségi ellátása, ellátásra alkalmas legközelebbi egészségügyi szolgáltatóhoz történő szállítása, szállítás közbeni mentése.

• Azonnali egészségügyi ellátásra szorul: – Személyi sérüléssel járó baleset, egészségügyi válsághelyzet,

– Életveszély vagy annak gyanúja,

– Heveny, riasztó tünetek, mely kockázatokkal jár, ha az ellátás elmarad,

– Szülés,

– Erős fájdalom, heveny tudatzavar,

– Veszélyeztető magatartás.


• Mentés: • Sürgősségi igénytől függetlenül

– Bárki jogosult a mentés kezdeményezésére

– Orvos által rendelt mentés – mentőápoló felügyeletével a feltalálási helyétől egészségügyi intézménybe, egészségügyi intézményből egészségügyi intézménybe szállítás.

• Hospice ellátás

• Otthoni szakápolás


• Betegszállítás:

• Mentőápolói felügyeletet nem igényel, de az egészségügyi ellátás elérése másként nem biztosítható, szállításra szorul, mozgásában korlátozott, csak speciális helyzetben szállítható, fertőzésveszélyes, otthonába történő szállítás ha a gyógyintézetet másként nem tudja elhagyni.

• Az állami mentőszolgálat koordinálja.


• Ápolás:

– Ápolási-gondozási eljárások összessége, melyek feladata az állapotjavítás, egészség megőrzés, helyreállítás, fejlesztés, állapot stabilizálás, szenvedés enyhítése

– Szerves része az intézeti keretek között végzett ellátásnak

– Kiegészítő eleme a beteg otthonában végzett ellátásnak, rehabilitációnak

– Ápolási terv alapján történik

Otthoni szakápolás 20/1996. (VII.26.) NM rendelet

• Cél: a kiadások csökkentése, humánus ellátás: – Ne kerüljön kórházba, aki otthonában ellátható,

– Csökkenjen az ellátórendszer kórház centrikussága,

– Ápolás humanizálása (otthonában, családias légkörben, partnerségben történik).

– Igénybe vehető a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén.

– Szakképzett ápoló által végzett tevékenység.

– Ápolási dokumentáció vezetése kötelező.

– Hozzájutás. A háziorvos rendeli el, OEP finanszírozza, 14 vizit, mely háromszor megismételhető, összesen 56 ellátás (ezen felül fizetni kell a szolgáltatásért)

– 1 vizit 30 perctől 3 óráig is terjedhet (szükség szerint)

• Pl. lábszárfekély kötözés 30-40 perc,

• Folyadékpótlás infúzióval 1,5-2 óra

Az otthoni szakápolás feladata 20/1996. (VII.26.) NM rendelet

• 1. Szondán át történő tápláláshoz és folyadékfelvételhez kapcsolódó szakápolási tevékenységek végzése és megtanítása.

• 2. A tracheális kanül tisztítása, betét cseréje, a tevékenység tanítása.

• 3. Állandó katéter cseréjéhez vagy rendszeres katéterezéshez, hólyagöblítéshez kapcsolódó szakápolói feladatok.

• 4. Az intravénás folyadék- és elektrolitpótláshoz parenterális gyógyszer beadáshoz kapcsolódó szakápolási feladatok.


• 5.Baleseti és egyéb műtétek utáni szakápolási feladatok és az önellátás korlátozottsága esetén a testi higiéné biztosítása, valamint a mozgás segítése.

• 6. Műtéti területek (nyitott és zárt sebek) ellátása, sztomaterápia és különböző célt szolgáló drének kezelésének szakápolási feladatai, szakmaspecifikus szájápolási tevékenységek műtét után.


• 7. Dekubitálódott területek, fekélyek szakápolási feladatai.

• 8.Betegség következményeként átmenetileg vagy véglegesen kiesett vagy csökkent funkciók helyreállításához, fejlesztéséhez vagy pótlásához kapcsolódó szakápolási feladatok:

• - gyógyászati segédeszközök, protézisek használatának tanítása,

• - mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása,

• - hely- és helyzetváltoztatás segítése.


• 9.Szükség esetén kiegészítő speciális eljárások alkalmazása:

• - UH inhalálás, légzésterápia,

• - szívó alkalmazása,

• - oxigénterápia.

• 10. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolási feladatai.


• 11. A beteg állapotától függően beszédterápia, a fizioterápia köréből: gyógytorna, elekroterápia biztosítása.

• 12.Haldokló beteg otthonában történő szakápolása az ellátandó feladatok megnevezésével.


• 13.A szakápolás és a szakirányú terápiás szolgáltatás során biztosítani kell:

• - a beteg pszichés vezetését, étkezési tanácsadást és mindazon tevékenységek megtanítását, amelyet maga a beteg és/vagy családja megtehet a beteg egészsége megtartásáért, helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért,

• - ápolási anamnézis felvételét, az ápolási folyamat dokumentálását és jelentési kötelezettség teljesítését,

• - rendszeres kommunikációt a házi-, illetve kezelőorvossal és más, a beteg ellátásában résztvevőkkel.


• 14. Otthoni parenterális táplálás végzése kizárólag krónikus bélelégtelenségben szenvedő betegek esetében, szükség esetén dietetikus bevonásával

Az otthoni hospice ellátás keretében ellátható feladatok 20/1996. (VII.26.) NM rendelet

• 1. Alap- és szakápolási tevékenységek

• 2. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolói feladatok

• 3. Gyógytorna

• 4. Fizioterápia

• 5. Szociális tevékenységek szervezése

• 6. Diétás gondozás, tanácsadás

• 7. Mentálhigiénés gondozás, tanácsadás (melynek része a családtagok, közvetlen gondozásban résztvevők felkészítése a hospice ellátásra)

• 8. Gyógyszerelés tervezése, ellenőrzése (megelőző, lépcsőzetes, kombinált fájdalomcsillapítás, orvosi tevékenység)

Otthoni szakápolás problémái

• Az OEP meghatározott vizitszámra szerződik, nincs rá fedezet

• Nehéz a hozzájutás, a háziorvosok nem kellően támogatják,

• Szakmai presztizs féltés (házi segítségnyújtás, körzeti ápolást végzők, szakápolás),

• A beteg otthonában hiányoznak a feltételek,

• A családnak nagyobb teher, mint a kórházi kezelés.

A szociális intézmény ápolási feladata 1/2000. (I.7.) SzCsM rend.

• A szociális intézmény köteles gondoskodni a szükség szerinti alapápolásról, a 20/1996-os NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével:

– Személyi higiéné biztosítása,

– Gyógyszerezés, gyógyszerellátás, gyógyászati segédeszközökhöz juttatás,

– Étkezésben, folyadékpótlásban segítség,

– Szakorvoshoz jutásban segítség,

– Kórházi kezeléshez hozzájutás.

Kapcsolat a szociális ellátásokkal

• Sok esetben nem lehet elkülöníteni a szociális és ápolási igényeket.

• Home care: izraeli módszer, az idős embert teljes szociális-szomatikus lényként kezeli. (mentális)

• 1990. józsefvárosi modellkísérlet. • Szociális, mentális és egészségi problémák egy rendszerben

történő gondozása a kliens otthonában. • Multidiszciplináris team; orvos, nővér, gyógytornász, szociális

munkás. • Cél: életkor, szociális helyzet ellenére az idős ember önellátó

képessége kitolódjék.

Kapcsolat a szociális ellátásokkal

• Szakápolás és alapápolás együttműködésével a betegnél töltött idő növelhető,

• A feladatok egymásra épülő módon megoszlanak a két szolgáltatás között,

• Olcsóbb, mint a kórházi vagy szociális szakosított ellátás!

ISZER modell

• Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer. • Szoc. és eü. rendszer jobb koordinációja és integrációja.

Integráció, egy pü-i rendszer. • Megfelelő esetirányítási rendszerrel érhető el a szükséges

szociális, eü. és mentális ellátás. • XIII. ker. önkormányzat; munkájuk során a házi

segítségnyújtásban 70%-ban láttak el szakápolásba tartozó eseteket.

• Nyírő Gyula Kórház, modellkísérlet (Magyarországi Zsidó Szoc. Segély Alapítvány).

Háziorvosi hálózat és területi gondozás I. (Bajzáthné Komár Mária)

• Pesterzsébet Gondozási Központ. • Eü. és szoc. ellátások kapcsolatát erősíteni, koncepció váltás (

senki ne feküdjön kórházba szociális okok miatt). • A házi segítségnyújtás és a háziorvosi ellátás együttműködése. • 1986-ban rendelet szabályozta, hogy a házi gondozás öt-hat

gondozónővel körzetenként alakuljon meg. • 1987-ben a főváros a gondozói körzet határát a körzeti orvos

praxisának területén határozta meg, együtt látták el a betegeket.

• A szabályok változtak, a területet nem tudták lefedni. • Az 1990-es években az integrált eü. és szoc. ellátás iránti igény

nőtt.

Háziorvosi hálózat és területi gondozás II.

• Nagy központosított intézmények helyett helyi szintű ellátások, otthon maradást segítő alapszolgáltatások.

• Humánus,költségmegtakarító. • 1. Pesterzsébet, házi segítség- nyújtás és együttműködés a háziorvossal. • 2. Home care 1995-ben, komplex szakmai team Phare támogatással

(orvos, körzeti nővér, házi gondozó, gyógytornász, pszichológus). Képzés. • 3. Házi ápolási program 1996-ban (Phare támogatás). Házi orvosok,

körzeti nővérek, házi segítségnyújtás jeleznek egymásnak, a betegellátásba behívják egymás szolgáltatásait.

• A program 1997-ben véget ért, de az együttműködés azóta is folyamatos. • Finanszírozás két különböző forrásból, ez nehezíti a komplex gondozást (pl.

dekubituszos beteg ápolása eü. finanszírozásban kellene, hogy történjen, ha nem látják el, akkor a házi gondozó mit tegyen, ellátatlan nem maradhat a beteg).

A home care, ISZER, hospice témakörök a 19. tételhez felhasználhatóak, plusz a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, új Alzheimer gondozási programok (pl. Dabas Zárdakert Idősek Otthona gondozási programja, „A legjobb barát modell”, a Békéscsabáról induló Kapu program (fiatal munkanélküliek önkéntes segítségnyújtást végeztek idősek gondozásában, mely a generációs együttműködést is erősítette), élethosszig tartó tanulás (idősek szabadegyeteme, számítógépes, informatikai ismeretek tanulása idős korban)stb.

5. tétel A hospice ellátás szemlélete, a hospice formái, az ellátás megszervezésének követelményei, eljárása.

Kiss Györgyi

József Attila: Reménytelenül

Az ember végül

homokos,

szomorú,vizes

síkra ér,

szétnéz merengve

és okos fejével

biccent, nem

remél.

A semmi ágán ül

szívem,

kis teste

hangtalan vacog,

köréje gyűlnek

szelíden

s nézik, nézik a

csillagok.

Mi a hospice?

• A hospice terminális állapotú, haldokló betegek palliatív ellátása.

• Latin kifejezés: látogató, vendéglátás (az

egyház pihenőhelyeket épített, ahol a fáradt vándor megpihent, sokszor meg is halt).

• Az ember méltóságának megőrzése a

haldoklásban, kínzó fájdalmának enyhítése.

Terminális állapot, palliatív ellátás

• Terminális állapot: a betegségnek az a szakasza, amikor kuratív terápia már nem lehetséges. A betegség nem gyógyítható, folyamatosan romlik és a halálhoz vezet. A terminális állapot rákbetegség esetén 3-6 hónap, esetleg 1 év. A betegnek kínzó fájdalom tünetei vannak, amelyek megfelelő fájdalomcsillapítással enyhíthetők, a beteg akár hétköznapi életet is élhet.

• Palliatív ellátás: az alap-és szakellátásban igénybe vehető

ellátás, melynek célja nem a gyógyítás, hanem a gyógyíthatatlan beteg fájdalmának megszüntetése, csökkentése, a betegek életminőségének javítása.

Mit jelent súlyos betegen élni?

• Kínzó fájdalom,

• Korlátozott fizikai és szellemi tevékenység,

• Szorongás félelem ( a haláltól, a kezelésektől),

• Veszteségek, lemondás,

• Kiszolgáltatottság.

Félelem, szorongás a betegségfolyamatban

• Félelem:

–A haláltól, haldoklástól,

– Szenvedéstől, kiszolgáltatottságtól,

–Kezelésektől, mellékhatásoktól,

– Izolációtól,

– Személytelenségtől.

Az egészségügy szemlélete

• A betegségre és nem a betegre fókuszál,

• Gyógyítás központú gyógyíthatatlan betegek esetében is,

• Elégtelen kommunikáció a beteggel,

• A betegek jogai korlátozottak.

A hospice célja

• Cél: az élet minőségét az elérhető optimumig emelni. A hospice támogatást nyújt azoknak, gyógyíthatatlan betegség végső szakaszában vannak, hogy életük hátralévő napjaiban teljes és fájdalommentes, emberhez méltó életet éljenek. A halál természetes folyamat, az élet része

• Holisztikus szemlélet: egy összetett dolgot vizsgál, nem analitikus elkülönültségeket, komplex

A hospice alapevei

• Jog a természetes halálhoz,

• A haldokló beteg szeretetteljes testi-lelki gondozása,

• A dühödt gyógyítani akarás és az eutanázia elutasítása,

• A fájdalomcsillapítás, fájdalomkontroll a tiszta tudatállapot megőrzése,

• Életminőség,pszichés támogatás,

• Segítség a családnak a betegség ideje alatt és a gyászban.

Hospice team

• Állandó és időszakos tagok: • Orvos, • Nővér, • Pszichiáter, • Pszicholgus, • Gyógytornász, • Szociális munkás, • Önkéntes segítők, • Konzultáns orvos, • Lelkész, • Jogász, • Gyógyszerész.

Hospice története

• Cicely Saunders, Anglia (ápoló, szoc. munkás, orvos)

• 1948-ban vetette fel a gondolatot: ahogy meghalunk, az nem helyes. Elmúlás emberhez méltó módon, önrendelkezési-és egyéb jogaink gyakorlása mellett.

• Tudni kell a betegnek, hogy mi a baja, ő a felelős a saját egészségéért, dönthessen saját magáról.

• Első hospice ház: London, 1967.

• 1980-ra a holisztikus szemlélet és a fájdalomcsillapítás elfogadott.

Hospice története

• Elizabeth Kübler Ross, svájci pszichiáter, USA-ban hospice házak létrehozása, haldoklás, gyász folyamatának vizsgálata.

• Teréz Anya

• Tanatológia: halállal, haldoklással, gyásszal foglalkozó tudomány.

• 1998. a világon 81 országban 5500 hospice szervezet működik.

Hospice története

• Magyar Hospice Alapítvány 1991. Polcz Alaine,Muszbek Katalin,

• Mo-on az eü. sokáig nem fogadta be, finanszírozásban 2004-től részesül,

• Magyar Hospice Palliatív Egyesület 1995. Hegedűs Katalin,

A hospice magyarországi létjogosultsága

• Magyarország vezeti a világ rák halálozási statisztikáját.

• Minden 4. magyar állampolgár rákban hal meg.

• Többnyire kórházban, magányosan, méltatlan körülmények között halunk meg.

Hospice – az emberi méltóság megőrzése

• Értékeli és becsüli az életet, a haldoklást természetes folyamatnak tekinti,

• Enyhíti a fájdalmat és más kínzó tüneteket,

• Biztosítja a beteg pszichés, spirituális és szociális szükségleteit,

• Törekszik az elérhető legjobb fizikai és szellemi aktivitás fenntartására,

• Az életminőség javítását helyezi előtérbe,

• Az indokolatlan életmeghosszabbító kezeléseket elkerüli,

• Nem késlelteti, de nem is sietteti a halált,

• Támaszt nyújt a hozzátartozónak.

Jellemzői

• Holisztikus szemlélet, • Interdiszciplináris team, • Életminőség javítása, • Fizikai, lelki támogatás, • A beteget és hozzátartozóit egyaránt támogatja, • Együttműködik a családdal (pszichés támogatás, a

gyászfeldolgozás segítése) , • Tiszteletben tartja a beteg meggyőződését, kívánságait, • Fájdalomcsillapítás (test-lelki szenvedés enyhítése korszerű

fájdalomcsillapítással), • Köztudat formálása, a halál tabujának oldása, • Ingyenes.

A hospice ellátás formái

• Elsősorban a beteg otthonában – hospice otthonápolási csoport,

• Kórház bentfekvő részlege,

• Kórházi mobil team,

• Ápolási idősek otthonai,

• Nappali ellátás.

1. Ambuláns hospice - otthonápolási szolgálat

• Háziorvosi elrendelésre, az ambuláns hospice - otthonápolási szolgálat végzi ezt a szolgáltatást. Főként szakápolói viziteket látnak el, elsősorban felfekvés megelőzés, kezelés, mobilizálás, higiénés szükségletek ellátása a feladtuk. A Hospice szolgáltatók állományában, - a hospice gondozásban - orvosok, nővérek, gyógytornászok, pszichológusok, akár lelkészek, szociális munkások és képzett önkéntes segítõk is részt vesznek. A munkacsoportok tagjai mind testi, mind lelki és spirituális támaszt tudnak nyújtani a betegek és hozzátartozók részére egyaránt.

1. Az otthoni hospice ellátás keretében ellátható feladatok 20/1996. (VII.26.) NM rendelet

• 1. Alap- és szakápolási tevékenységek

• 2. Tartós fájdalomcsillapítás szakápolói feladatok

• 3. Gyógytorna

• 4. Fizioterápia

• 5. Szociális tevékenységek szervezése

• 6. Diétás gondozás, tanácsadás

• 7. Mentálhigiénés gondozás, tanácsadás (melynek része a családtagok, közvetlen gondozásban résztvevők felkészítése a hospice ellátásra)

• 8. Gyógyszerelés tervezése, ellenőrzése (megelőző, lépcsőzetes, kombinált fájdalomcsillapítás, orvosi tevékenység)

2. Bentlakásos hospice

• A bentlakásos hospice a gyógyíthatatlan daganatos megbetegedésben szenvedők intézményi ellátását, életminőségének javítását jelenti, illetve a hozzátartozóknak nyújtott segítséget a betegség és a gyász elfogadására. Nem a kórházak elfekvő osztályai, bár számos esetben – kapacitáshiány miatt – az elfekvő osztályok is kénytelenek hospice ellátásra szoruló betegeket ellátni. Az alapvető különbség a családias, emberközeli környezet. A hospice-otthonokat úgy alakították ki, hogy a család folyamatosan a beteg mellett tudjon lenni. Kényelmi funkciókban más kórházi osztályokkal szemben maximálisan ellátott.

3. Palliatív osztályok, kórházi kezelés után – a

diagnózis megállapítását követően

• A palliatív osztályokon az esetlegesen szükségessé vált kórházi beavatkozásokat könnyen, gyorsan el tudják végezni, hiszen ugyan önálló részlegként működnek a palliatív osztályok, de sürgősségi ellátás esetén a kórház biztosítja a beteg számára a szükséges ellátást. Ezen osztályokon nehezebben alakítható ki a hospice otthonos jellege, nehezebben biztosítható a család állandó jelenléte és a gondozásba történő bevonás.

Hospice szervezetek 2010. • Összesen 186 ágy

• Összes ellátott 2010-ig 41.829

• 78 szervezet

– 11 hospice bentfekvő,

– 62 otthoni ellátó team,

– 2 ápolási intézmény, idősek otthona jellegű ellátás,

– 3 mobil team, kórházi támogató csoport

• 2010-ben az összes ellátott 6.500

• Ellátotti napok száma:120.014

• Átlagos gondozási nap 41

• Személyzet száma 1.679 (67 szoc. munkás)

• OEP finanszírozza a befogadott szervezeteket (kiemelt rehabilitációs ellátás)

A haldoklás lelki folyamatának szakaszai

• Elutasítás fázisa (a diagnózis megismerése után),

• Düh fázisa (a tagadást feladja, agresszió, dühös a világra),

• Alkudozás fázisa (alkudozik orvossal, Istennel, akitől megoldást remél, betart minden szabályt, egészségesen él),

• Depresszió fázisa (belátja, hogy nincs mit tenni, befelé fordul),

• Elfogadás fázisa (mély gondolatok, kívánságok).

Haldoklás - gyász

• Mi a gyász?

• Búcsúzás, elengedés. Egy fejezet lezárása, megtanulása annak, hogyan éljünk tovább.

• Mi a haldoklás?

• Búcsúzás, elengedés. A kapu átlépése előtti utolsó hátranézés, a fejezet lezárása.

Jogok

• Eü. tv. 99.§ (Európa Tanács ajánlására) A haldokló beteg gondozása, hospice ellátásának célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, emberi méltóság tisztelete.

• Fájdalomcsillapítás, szenvedés enyhítése, hozzátartozók segítése, tájékoztatás, önrendelkezés, kapcsolattartás, az ellátás visszautasításának joga, élő végrendelet,

• Emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartása.

A haldokló betegek chartája

• Jogom van, hogy élő, érző emberi lényként kezeljenek halálomig.

• Jogom van mindvégig megőrizni a reményt. • Jogom van, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a

reményt. • Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a halálom

előtt a magam módján. • Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben. • Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha

egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani. • Jogom van, hogy ne haljak meg egyedül. • Jogom van, hogy ne legyenek fájdalmaim. • Jogom van, hogy őszinte választ kapjak a kérdéseimre.

• Jogom van, hogy ne vezessenek félre.

• Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak is joga van segítséget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat.

• Jogom van békében és méltóságban meghalni.

• Jogom van ahhoz, hogy megőrizzem egyéniségemet és hogy ne ítéljenek el, ha döntésem nem egyezik mások meggyőződésével.

• Jogom van, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat, anélkül, hogy befolyást gyakorolnának rám.

• Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak testemmel a halálom után.

• Jogom van, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek megérteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak abban, amikor szemben állok a halállal.

4-5. tétel az egészségügyi ellátás rendszere, az időskorúak ápolása

Documents