4 Az Egyesült Izzó Kutató Intézetének története

1921-1949, 1. rész

Előszó helyett

Örömmel olvashattuk az elmúlt hónapok-ban a híreket az 1990 elején amerikai tulaj-donba került patinás magyar vállalat, aT újjáél dé é ől é kk i

jük, azzal a megjegyzéssel, hogy persze abírálat bírálatát nem tisztünk elvégezni.

„Annak ellenére, hogy az elektroncső-

(Forrás: dr. Kardos Ferenc: Az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumának története, 1958. 09. 30.; Surguta László: A TUNGSRAM-márka története,2007-2010, www.holux.hu/publikaciok))

alakult meg az elektroncső-laboratóriumaz új Kutató II. emeletén.…az elektroncső-kutatásban részt vettekf l lá ából hiá ik Pi é GéTungsram újjáéledéséről – még akkor is,

ha ez együtt járt a logó alapos – nem fel-tétlenül szerencsés – módosításával. Ahozzáfűzött „Örökségünk az innováció”üzenet azonban nagyon is rendben van, ki-fejezi azt, hogy az új vezetés igyekszikmegőrizni az egykori vállalat korábbi sike-res évtizedei alatt – talán nem is csak aműszaki haladás területén felhalmozó

„Annak ellenére, hogy az elektroncsőgyártás érték volumenben egyenrangú voltaz izzólámpa-termeléssel, kutatásilag sok-kal inkább volt saját eredményeire utalva,mint az izzólámpa-gyártás. Az elektron-cső-gyártás megindulásakor semmifélekülföldi tapasztalatcsere rendelkezésrenem állott. Az elektroncső-kutatásbanrésztvevő munkaerőknek mindent a saját

felsorolásából hiányzik Pinczés Géza neve,aki többek között a legelső Magyaror-szágon működő diffúziós szivattyút készí-tette és ezzel úttörője lett a magyarvákuumtechnikai iparnak…”

Úgy érezzük azonban, hogy mindezek el-lenére dr. Kardos Ferenc írása fontos és ér-tékes kordokumentum – már csak azért is,

műszaki haladás területén –. felhalmozó-dott pozitív értékeket.Mindenesetre ez adta az apropóját annak,hogy egy régi adósságot törlesszünk, sközre adjuk dr. Kardos Ferenc „Az Egye-sült Izzólámpa és Villamossági Rt. KutatóLaboratóriumának története” című munká-ját, amely annak idején idő és hely hiányá-ban kimaradt „A TUNGSRAM-márka tör-

erejükből kellett megteremteni és mindenta legintenzívebben és legsúlyosabb szaba-dalmi harcok közepette.”A pályaműből „nem derül ki, hogy a bári-umkatóda az Egyesült Izzó önálló kutatásieredménye, amelynek segítségével a 20-asévek végén az Egyesült Izzó elektroncsö-vei a világ legjobb elektroncsövei voltak,é kk l l f lj bb Phili ö i

mert a szerző hosszú éveken át dolgozottkutatóként az Egyesült Izzó Kutató Intéze-tében, tehát igencsak jól ismerhette, s tu-dományos munkájának eredményeit szá-mos szabadalom fémjelzi.Az eredeti kézirat fotókat, táblázatokattartalmazó mellékletének sajnos nyoma ve-szett, ezért például a Kutató Intézet egy-k i i f lé í é é dj k

ban kimaradt „A TUNGSRAM márka története” című cikksorozatból, s amely kitű-nően bemutatja a tungsramos innovációforrásának, Európa első ipari kutatóintéze-tének kezdeti néhány évtizedét.Az eredeti írás 1958. szeptember 30-i kel-tezésű – alig két évvel a II. világháborúutáni újabb magyar „világégés” után.Pályázati anyagként született, akkoriban

és azokkal legfeljebb a Philips csövei ve-hették fel a minőség szempontjából a ver-senyt. Arra sem található semmiféle utalás,hogy a Telefunken cég 8 éven keresztül azEgyesült Izzó báriumkatód-szabadalmaszerint gyártotta csöveit, és ennek volt kö-szönhető, hogy az Egyesült Izzó a szaba-dalmi harcban nem roppant össze, hanema redukciós báriumkatód szabadalom elle

kori szervezeti felépítését nem tudjuk meg-mutatni. Vonatkozó fotók azonban bőventalálhatók az említett „A TUNGSRAM-márka története” című összeállításban.A kézirat az elütések javításától és a régiesanyagnevek átírásától eltekintve változat-lan. Mindössze egyetlen, személyiségi jo-gokat sértő „tréfás” megjegyzést töröltünk,s terjedelmi okokból nem kapott helyet a

ui. feltehetőleg a vállalat alapítását még1889. febr. 1-jére datálták. Ekkor alakultmeg az Egger-féle elődvállalatnak a buda-pesti Huszár utcában működő izzólámpaosztályából a Villanyos Izzólámpagyár Rt.Így tehát a vállalat 1959-ben éppen 70éves fennállását ünnepelhette volna, s fel-tehetőleg ez a pályázat is az ünnepi készü-lődé é l A ól j ól

a redukciós báriumkatód-szabadalom elle-nében jogot kapott a nélkülözhetetlenkulcsszabadalmak, mint pl. a Schottky-szabadalom használatára.Nem található utalás a báriumkatóda ki-dolgozásával kapcsolatban nyert tudomá-nyos eredményekre (pl. arra sem, hogy akutatások során az elektroncső laborató-rium kifejlesztett bárium fémkatódát).

s terjedelmi okokból nem kapott helyet aszerző által a régi kutatók eredményeitismertető irodalomjegyzék sem.Az íráson érezhető „az akkori idők elvá-rásainak” való megfelelési kényszer, ezérttalálhatjuk például néha a „kapitalista”szót pejoratívnak, de ez semmit sem von leaz írás értékeiből.A kézirat egyébként lényegében az Egye-

lődés része volt. Arról sajnos nem szól afáma, hogy akkoriban tartottak-e valóbanünnepi megemlékezést. Később ugyanis avállalat igazi elődjének az 1896. aug. 1-jénEgyesült Villamossági Rt. néven bejegyzettcéget ismerték el, így azután az igazi nagy,75. évforduló megünneplésére 1971-benkerült sor.Mindenesetre a tervezett ünnepi megemlé

rium kifejlesztett bárium fémkatódát).Megállapította, hogy az aktív oxidkatódá-ban szabad fémbárium jelenlétére vanszükség stb., de egy szó említés sem talál-ható a kettős vezérlésű végerősítő-csövek,az ún. "pp" csövek kifejlesztéséről, ame-lyek nélkül a magyar rádiócsőgyártás nemlett volna lehetséges…Tárgyi tévedés, hogy a 20-as években a

A kézirat egyébként lényegében az Egyesült Izzó Kutató Intézetének első nagy kor-szakát teljes egészében felöleli, hiszen1949 után ezt a fajta önállóságát évtize-dekre elveszítette. 1949-ben belőle alakultmeg a Távközlési Kutató Intézet (TKI),majd 1953-ban a TKI-ról leválasztott fény-forrás- és volfrámtechnológiai fejlesztésselfoglalkozó csoport adta a Híradástechnikai

Mindenesetre a tervezett ünnepi megemlé-kezésre beérkezett pályaműveket bírálógrémium, vagy annak egyik (feltehetőlegelektroncső-kutatással foglalkozó) tagja(neve a fennmaradt dokumentumból nemderül ki) erősen nehezményezte, hogy aszóban forgó írás a rádiócső-kutatás rová-sára erősen izzólámpa-centrikus, s felsorolnéhány „tárgyi tévedést” is, ezért a

régi kutatóépületben folyt az alapproblé-mák vizsgálata, az elektroncsövekre vo-natkozólag és az elektroncsövek kidolgo-zását, konstrukcióját viszont az Audionépületben lévő csoport Winter Ernő ésCzukor Károly vezetésével végezte, vala-mint hogy 1931 körül egyesültek az elek-troncső-kutatással foglalkozó erők az újk ó é ül á dik l é 1928 i

Kutató Intézet (HIKI) magvát. Az újabbnagy változást 1982 hozta, amikor a HIKIés a Tungsram félvezetőkkel foglalkozórészlegeinek összevonásával megalakult aMikroelektronikai Vállalat, s a hagyomá-nyosan a Tungsramhoz kötődő kutatásitevékenység ismét teljes egészében aTungsram fennhatósága alá került. De ez

á é á ö é

HOLUX Hírek No183 p.12

néhány „tárgyi tévedést is, ezért apályamű kinyomtatását vagy díjazásátannak „élénk stílusa mellett” sem javasoltaA bírálat fontosnak vélhető megállapításaita teljesség kedvéért az alábbiakban közöl-

kutató épület második emeletén. – 1928-igaz elektroncsövekre vonatkozó kutatásgyakorlatilag csak az elektroncső-gyártás-ban folyt, és 1929 év végén, 1930 év elején

már egy egészen más történet…(A Szerk.)

dr Kardos Ferenc: Az Egyesült ából ö k tt ikká l ? á t i 1897 től útbi t ító b d

4dr. Kardos Ferenc: Az EgyesültIzzó Kutató Laboratóriumánaktörténete

Az Egyesült Izzólámpa és VillamosságiRt. „Tungsram” Kutató Laboratóriumánaktörténetét tudományos dolgozatok, irattárá-nak maradványai és főleg a laboratórium-mal annak idején kapcsolatban állt szemé-

zából összerakott mozaikká lesz?Az eltévedésnek megpróbáltam elejét ven-ni a munka következő felépítésével: azelső rész a Laboratórium életének esemé-nyeit követi, szem előtt tartva a társadalmiés általános történelmi vonatkozásokat is.A végzett tudományos és műszaki munkatörténete egy külön, második részben kö-vetkezik Végül egy szűkre szabott lexi-

gyártani. 1897-től vasútbiztosító berende-zéseket is készítenek, úgyhogy végül a jólmenő üzemnek költöznie kell megfelelőbbhelyre, ahol terjeszkedésének elég teret ta-lálhat. Így költözik egy egyesülés kapcsánÚjpestre, ahol Egyesült Villamossági Rt.néven 1901-ben alakul meg a gyár.Az izzólámpagyártás ekkor még elég koc-kázatos vállalkozás A szénszálas lámpamal annak idején kapcsolatban állt szemé

lyek tanúsága alapján próbáltam össze-állítani.Ez az összefoglalás viszonylag rövid idő,mintegy 35 év eseményeit öleli fel. Lehet,hogy éppen ez a tény kétségeket is szül:érdemes-e ilyen közelmúlt eseményeiveltörténeti szempontból foglalkozni, meg-van-e egyáltalában a szükséges történelmi

vetkezik. Végül egy szűkre szabott lexi-kális jellegű részben engedek a belsőkényszernek, hogy a kutatók személyérőlis írjak legalább néhány adatot. Így, háromlépésben talán kibontakozhat a teljes kép:először a külvilághoz való viszonyt is tük-röző események kerülnek előtérbe.Az a tény, hogy csak egy 35 éves vissza-pillantást végzünk, természetszerűleg je-

kázatos vállalkozás. A szénszálas lámpagyártása nehéz, sok vesződséggel járómunka, a kész körte drága és kényessége,rossz hatásfoka meg a villamos hálózatkorlátozott kiterjedtsége miatt nehezen bír-ja a versenyt a gázvilágítással. A gyártásazért folyik, és azzal párhuzamosan nagyerőfeszítések, hogy az elektromos izzólám-pa szálanyagául a szénnél megfelelőbbgy g

távlat?Ha valaki azonban elkezd foglalkozni aTungsram Laboratórium régi dolgaival,úgy fogja találni, hogy érdemes felelevení-teni a történeteket, alaposan megismerni amúltat. Akarva sem lesz képes abbahagynia vizsgálódást, míg maradéktalanul megnem ismerte a Laboratórium fejlődésének

p g , g jlenti, hogy a szereplők egy része ma is él.Az a munka, melyet az Egyesült Izzó Ku-tató Laboratóriuma kezdett meg, ma is fo-lyik, tehát bizonyos folytonosság van, ésez megint olyan szempont, mely ellent-mond az események történeti feldolgoz-hatóságának.Azt is látnunk kell azonban, hogy az el-

p y g ganyagot találjanak. A feltételek, követel-mények ismertek: magas olvadáspontú,magas hőmérsékleten is kevéssé párolgó,jó mechanikai szilárdságú, szál formájábankönnyen előállítható anyagra van szükség.Számos vegyész keresi a megoldást, mertekkor még és ezután is hosszú ideig azizzószál és lámpagyártás problémái telje-

részleteit.Mi az, ami megragadja az embert, amikormegkísérli előhozni a lassan feledés homá-lyából a Tungsram Laboratórium múltjá-nak eseményeit?Talán az a felismerés, hogy az országegyik legnagyobb és legkorszerűbb gyárá-nak kutatólaboratóriumáról van szó. Hogyaz első és hosszú időkig egyedüli önálló

múlt idők lezárt korszakokat is tartalmaz-nak. A tudomány és az ipar fejlődése atárgyalt időszakban rendkívül gyors volt.Ez a közhelyszerű megállapítás a híradás-technika és a vákuumtechnika területénkülönösen is igaz, ezért sok problémának,mely az Egyesült Izzó Laboratóriumát fog-lalkoztatta, ma már a műszaki tudományok

tjából tö té ti é d k é i

sen a kémiai technológia tárgykörébe tar-toztak. Külföldi gyárak némi haladást ér-nek el az ozmium és tantál szálanyagul va-ló felhasználásával, de a technikának eb-ben a csatájában a döntő győzelem magyarföldön, és éppen az újpesti Egyesült Villa-mossági gyártelepen születik meg. JustSándor és Hanaman Ferenc itt dolgozták ki

lf á i ó ál k tk ó b d laz első és hosszú időkig egyedüli önállókutatóintézet volt ez hazánkban, mely sokszép, külföldön is elismert eredménnyel di-csekedhet. De még szubjektívebb élménytjelent a szerepet játszó személyekkel valómegismerkedés. Egymás után kerülnek előa nagy nevek. Gazdasági és tudományoséletünk számos vezetőjéről, kutatóintéze-teink vezető kádereiről és a nemzetközi tu-

szempontjából történeti érdekessége isvan. Igaz az is, hogy 35 éve a maihoz vi-szonyítva egészen más körülmények kö-zött, más társadalmi rendben, más tulaj-donviszonyok mellett, más ösztönző erők-től hajtva és más erkölcstől ellenőrizveindult meg a kutatómunka. Megváltozott akutatás szervezete is hazánkban. A Tungs-ram Kutató Laboratórium eredeti formájá-

volfrám izzószálakra vonatkozó szabadal-mukat.* Ez a két magyar vegyész a bécsiegyetemen tanársegédeskedett, de munká-juk híre eljutott Újpestre is, és a gyár errerögtön egy címükre küldött meghívássalválaszolt. Egy évi munka után 1905-benkészült el a volfámszál készítésére irá-nyuló munka. Sem ez az első ún. szubszti-túciós eljárás sem az ezt sűrűn követőteink vezető kádereiről és a nemzetközi tu

domány számos oszlopáról hamar kiderül,hogy pályáját a Tungsram Kutató Labora-tóriumában kezdte, vagy pályájának egyszakaszán szoros kapcsolatban volt vele.Tudásban és emberségben megmutatottnagyságukkal tiszteletet követelő nevekkésztetik a vizsgálódót, hogy minél többrészletet felderítsen.

ram Kutató Laboratórium eredeti formájá-ban már nincs meg, helyére, örökségébeegész sor ipari kutatóintézet lépett.Megváltoztak a körülmények, lezárultakkorszakok, a régi rendnek sok hibáját látószemmel feltárjuk, de visszanézve nagyeredményeket és eredményes munkábannaggyá növő embereket is kell látnunk.Sikerekben méltó utódokká szeretnénk vál-

túciós eljárás, sem az ezt sűrűn követőjavított változatok nem váltak véglegessé,azonban itt indult meg az a folyamat,melynek eredményeképpen a volfrámegyeduralkodóvá lett az izzólámpa-gyár-tásban. Az a tény, hogy ezen a téren azújpesti gyár kezdeményező volt, önmagárais kedvezően hatott vissza. Ettől az időtőlkezdve esett mind nagyobb súly a gyár

A nagy egyéniségek jelenléte a történetiáttekintés szempontjából néha zavaróan ishat. Egy testület, egy laboratórium történe-tét feldolgozni volna a kitűzött cél, de amindennapi emberek tömegéből magasankiemelkedő személyek annyira magukravonják a figyelmet, annyira főszereplői azeseményeknek, hogy nehéz megtalálni a

ni, ezért érdemes az elmúlt eseményeket ésgondolatokat feleleveníteni és belőlük asikerek titkát megtanulni.

AZ ESEMÉNYEK

A Kutató megalakulásához vezető útMég jóval a századforduló előtt kezdte

gy y gytermékei közül az izzólámpára. Kifejezés-re jutott ez egy névváltoztatásban is. 1906óta egy új részvénytársaság a gyár tulaj-donosa: az Egyesült Izzólámpa és Villa-mossági Rt. A későbbiek során fogalommá

*A történeti hűség kedvéért: a vállalat a szabadalmileírás megjelenésének napján, 1904. dec. 13-án vá-sárolta meg a Just Sándor és Hanaman Ferenc felta-

HOLUX Hírek No183 p.13

tárgyalás helyes útját. Meddig tartozik azegyéni munka és élet a testület történeté-hez, és mikor vezet a további részletezésoda, hogy a dolgozat nagy tudósok életraj-

működését a Huszár utca 7. szám alattiEgger-féle távírda-építő vállalat. Ez a kismanufaktúra jellegű üzem 1886-ban újdon-ságként szénszálas izzólámpákat is kezd

sárolta meg a Just Sándor és Hanaman Ferenc feltalálóktól, a bécsi Technische Hochschule tanársegé-deitől a volfrámszálas izzólámpa kizárólagos gyártásiés értékesítési jogát Ausztria-Magyarország területére,vállalva a tömeggyártás megindítását és a szabadalomtovábbi értékesítésében való részvételt. – A Szerk.

ál T ” é d i új i L b tó i é é l é té é lődé étől E k i á á át t lá k llé

4vált „Tungsram” név eredete is az újpestitalálmánynak elismert volfrámlámpára ve-zethető vissza. A vége a wolfram szóbóllett, míg eleje ennek az angolszász meg-felelőjéből, a tungsten szóból származik.(tung = szelén, sten = kő)*A gyár igen szépen fejlődött. 1913-banmár 4000 alkalmazottat foglalkoztat. Ezekközött kitűnő szakemberek vannak mint

Laboratórium szervezésével és vezetésé-vel.

Az első évek1921-22-ben a kezdet igen szerény volt,legalábbis külsőségekben. Egy földszintes,néhány helyiségből álló épületet szentelteka kutatómunka otthonává. Ez előzőleg ló-istálló volt ma pedig asztalosműhely a

lődésétől. Ennek visszásságát talán kollé-gái is érzik, ezt fejezi ki később az előbbemlített ünnepségen mondott felköszöntő-jében dr. Keleti Károly, mikor a következőszavakkal fordul az ő szeretett Náci bá-csijához. ”...Téged ugyan szorosan vett ve-gyészeti munkakörödből más egyesült irá-nyokba terelt izzó lelkesedésed, de szá-munkra megmaradtál a jóakaratú kedvesközött kitűnő szakemberek vannak, mint

Perczel Aladár, Helfgott Ármin és HevesyGyula, akik mindent elkövetnek a jó minő-ség és a korszerű gyártmányfejlesztés biz-tosítására. Az izzólámpagyártás az üzemtevékenységének még mindig csak egyikága, azonban ekkor már a gyengeáramú ésvasútbiztosító berendezések mellett szén-szálas és fémfonalas lámpákból vegyesen

istálló volt. ma pedig asztalosműhely agyártelep Dallos utcai frontján.Az egyszerű épületben azonban nagy te-hetségű emberek kezdtek munkához. Pfei-fer első munkatársai kipróbált, tudomá-nyos munkában már elismerést szerzett ku-tatók voltak. Dr. Bródy Imre, dr. SelényiPál és dr. Vidor Pál, mint maga Pfeiferprofesszor is, az elméletibb egyetemi tudo-

munkra megmaradtál a jóakaratú, kedvesbarátnak...” Mindenesetre Pfeifer szemé-lyében kitűnő vezetőt kap a Kutató, a gyárpedig a szerény kezdet ellenére jó lehető-ségeket biztosít számára, bőkezű mecé-násként áll mögötte. Nemcsak hogy az elsőmagyar ipari kutatóintézet vezetését vehetikezébe, és világviszonylatban is magas ní-vón, jó felszereléssel és – ami a legfonto-szálas és fémfonalas lámpákból vegyesen

naponta 30-35 000 darabot gyárt.Az első világháború a fejlődést jelentősenvisszavetette, de a béke éveiben azutánismét lendületet vett.1921-ben Aschner Lipótot nevezték ki azIzzó vezérigazgatójává. Ez az ember, akigyakornokból törte fel magát a vezérigaz-gatói székig, kitűnő gazdasági érzékkel

p , gymányos munka területéről tértek át az iparikutatás vonalára.Fontos tudni, hogy nem teljesen saját jó-szándékukból tették ezt. A politikai körül-mények segítették az Egyesült Izzót abban,hogy a kiváló szakembereket Kutató Labo-ratóriumában egyesíthesse. Ez a tény pediga Kutató Laboratórium szellemére, a kis

, j gsabb – kiváló munkatársak segítségévelláthat neki az úttörő munka elvégzésének.A személyek megválasztása a Kutatóbanmindig központi kérdés volt. Világosanlátták, hogy a jó feltételek, a jó felszerelésés anyagiak még nem teremtik meg azeredményes munkát. Megfelelő munkatár-sakra is szükség van, és ha valakit ilyennek

rendelkezett. Elsőrangú szervező volt, jár-tas a nemzetközi kereskedelmi életben, áttudta tekinteni teljes terjedelmében azizzólámpagyártást és piacot. Izzig-vérigkapitalista volt. Minden cselekedeténekvégső rugója a több termelésre, a konku-rencia legyőzésére, a nagyobb piac meg-szerzésére, a nagyobb profit elérésére valóö k é l D ő á 19 á di

közösség beállítottságára a továbbiakbanmeghatározólag hatott.Pfeifer maga is politikai okokból vissza-vonulásra kényszerített ember volt. 1912óta a kémiai technológia tanára a Műegye-temen. Közismerten a haladó szellemetképviselte, és az akkor nálunk feltörekvő-ben lévő polgárság egyik jellegzetesen li-b áli té k b dkő ű

ismertek fel, erre féltve is vigyáztak, hogyel ne veszítsék.Pfeifer professzor első munkatársaiul márnem kezdő embereket választott.Vidor Pállal már egy évtizede együtt dol-gozott a Műegyetemen, elismerten jóhírűvegyész volt már ekkor, és meg kell je-gyezni, hogy az egyetemről távozásának

k i f áh h ló tá d ltörekvés volt. De ő már nem a 19. századivéres, klasszikus kapitalizmus híve. Felfo-gásában liberalista, törekvéseit igyeksziknem erőszakosan, hanem okosan elérni.Vezetése alatt az Egyesült Izzó Magyaror-szág legszebb, legmodernebb kapitalistaüzeme lett. A fizetések viszonylag (tehát atöbbi egykorú gyárhoz képest) magasakvoltak szociális és kulturális juttatások te

berális szervezetének, a szabadkőműves-ségnek lelkes híve, a budai szabadkőművespáholy nagymestere. Ez az a Tanácsköz-társaság ideje alatti magatartás volt az ok,amiért annak bukása után Pfeifer pro-fesszor a Műegyetemen nyugdíjazását kéri.Mint ez irányú kérvényében írja: a kiala-kult körülmények között „nem rendelkez-tem a tekintélynek azzal a csorbítatlan

okai a professzorához hasonlóan társadal-miak voltak.Selényi Pál a Tudományegyetem FizikaiIntézetében Eötvös mellett betöltött tanár-segédi munkakörből jött az Izzóba. Szinténa politikai helyzet ajándékozta meg az ipa-ri kutatást és a gyártást ezzel a nagy tudásúfizikussal. Komoly eredményeket tudottmár a háta mögött a kísérleti fizika terüle-voltak, szociális és kulturális juttatások te-

rén a gyár évtizedekkel megelőzte a kapi-talista Magyarország többi üzemét. De ami tárgyunk szempontjából ez csak mellé-kesen érdekes, csak segítség, hogy jobbanmegértsük az egész helyzetet.Számunkra érdekesebb, hogy Aschner Li-pót volt az, aki éles elmével meglátta,hogy tervszerű és speciális célkitűzésektől

tem a tekintélynek azzal a csorbítatlanmértékével, mely az oktatás sikerét bizto-sította volna”. Emberi méltóságához két-ség sem férhet, tekintélyét az ellenforra-dalom csorbította meg, így ő inkább le-mond tanszékéről. Speciális érdeklődésikörébe a vizek technológiája, a kazánépí-tés és az ezzel kapcsolatos vízlágyítási ésmás gyakorlati, kémiai-technológiai prob-

már a háta mögött a kísérleti fizika terüle-tén. A fény hullámtermészetét igazoló kí-sérletei máig is fundamentális jelentősé-gűek. Saját vágyai az egyetemen, a tu-dományos kutatás mellett tartották volna,de a húszas évek ellenforradalmi légköré-ben ettől meg kellett válnia, hiszen ő éppena Kommün megbízásából volt a tanszékvezetője a Tanácsköztársaság idején. Azhogy tervszerű és speciális célkitűzésektől

vezérelt kutatómunkára van szükség ah-hoz, hogy az Izzó a nemzetközi konkuren-ciával szemben a versenyt bírhassa, ésezért megalapította a Kutató Laboratóriu-mot. Aschner ma is olyan emberként él amunkatársai emlékezetében, mint aki mű-szaki problémák részleteihez nem igen ért,de zseniális szervező és kereskedő, és igen

s gy o , é ec o óg p oblémák tartoznak.Nyugdíjazása után egy időre Nyugatramegy, majd Aschner hívására visszatér éselvállalja az Izzó Kutató Laboratóriumá-nak szervezését. Aschner a professzor 70-éves születésnapján így emlékezik vissza:„csodás körülmények között” vállalkozotterre. Ez a megállapítás érthető, hiszen

j g jipari kutatásba való bekapcsolódás ala-csonyabb rendű munkakört, a tudományoskarrier kettétörését jelentette – különösen akívülállók szerint. Selényi belevetette ma-gát a munkába, és megmutatta, hogy azipari kutatás területén is lehet jelentős al-kotótevékenységet kifejteni.

HOLUX Hírek No183 p.14

jó érzékkel tudja megválasztani munkatár-sait. Így a későbbiek száz százalékig iga-zolták választását, mikor Pfeifer Ignác pro-fesszort bízta meg a megalapítandó Kutató

Pfeifer, a Kutató népszerű Profja már idősember ekkor, és inkább a pihenés járna kineki, mint az új kezdés; és mert ez eltéréstjelent tulajdonképpeni tudományos érdek-

*Egészen pontosan: Az angol és francia nyelv-területen elterjedt tungsten szó a kálciumvoframátrahasznált svéd Tung Sten (am. nehéz kő) szóravezethető vissza. – A Szerk.

S ik hő á l állí i ból B h f ll é l é Í éldá l l ő b ó é

4Sematikus hős-avatás volna azt állítani,hogy Selényi számára nem volt keserű do-log az egyetemi munkáról lemondani, demegtalálta az új helyzetben is a helyét.Évek múltán egész világosan foglaljaössze a kétféle kutatómunka közti különb-séget és a kettő kapcsolatát: „A tudomá-nyos kutatás célja új természeti jelenségekvagy ismeretes jelenségek közötti kapcso

ból, Bohr professzor mellett végzett elmé-leti fizikai kutatómunkából jött az EgyesültIzzóba, és a kutatógárdának mindvégigegyik legkiemelkedőbb alakja volt.Ez a Pfeifer professzor vezérlete alattegyesült gárda jelentette a magot, melybőla nagyhírű Tungsram Kutató Laboratóriumkifejlődött; az ő tudományos felkészültsé-gük emberi nagyságuk formálta azt a lég

Így például elsősorban a gyógyszer- éstextiliparban, de a gép- és elektromos ipar-ban is. Az utóbbit természetesen főleg gé-pész- és elektromérnökök végezték, míg azelőbbit vegyészek. A Kutató megalakulásaelőtt a kísérleti munka terhe az Izzóban isvegyészekre nehezedett, különösen akkor,amikor a volfrámszálat még paszta eljárás-sal készítettékvagy ismeretes jelenségek közötti kapcso-

latok, természeti törvények, vagy ha úgytetszik, természeti igazságok felismerése.Az ipari kutatás célja gyártási eljárások tö-kéletesítése, új gyártási eljárások kidol-gozása, új ipari termékek, vagy mondjukröviden: új ipari találmányok létrehozása.Ez előbbit végzi a tudós tisztán eszményi,az utóbbit a feltaláló tisztán gyakorlati cé-

gük, emberi nagyságuk formálta azt a lég-kört, melyben a tehetséges fiatalok alkotómunkássága kibontakozott.Mert hamarosan fiatalokkal bővült ki a ku-tatócsoport. Ezeknek a fiataloknak a kivá-lasztásában nem kevésbé kínosan figyelteka kimagasló tehetségre és a készségre,hogy a fiatal mérnökök a Kutató munkájá-ba témakör és szellem tekintetében jól be-

sal készítették.A Laboratórium megalakulásakor azonbanmár világos volt, hogy a vákuumtechnikaiiparban szükség van a fizika aktuális ered-ményeinek alkalmazására is. Tehát itt nemlehetett az évszázados ipari tapasztalatok-ból megélni, melyek az apáról fiúra szállómesterségbeli szaktudástól a kézműiparonkeresztül megőrződtek és fejlődtek a mo-az utóbbit a feltaláló tisztán gyakorlati cé

lokért. A valóságban azonban ez az éles el-lentét nemcsak, hogy nem áll fenn, hanemannál inkább elmosódik, minél közelebbrőlvesszük a dolgot szemügyre. Elsősorban isköztudomású, hogy a tudománynak önma-gától is megvan az a belső tulajdonsága,hogy előbb-utóbb technika, vagyis talál-mány legyen belőle, és az ipari kutató

ba témakör és szellem tekintetében jól bekapcsolódjanak.Így lettek a Kutató tagjai Szász Tibor,Tury Pál, Tarján Imre, Patai Imre és Mill-ner Tivadar. Nem kis megtiszteltetés voltez, és mint anyagi karrier is sokat jelentett.Az értelmiségi munkanélküliség idején egypuszta fix állás is csak a kiváltságosak ré-sze lehetett. Az Izzó mérnökévé válni pe-

keresztül megőrződtek és fejlődtek a modern nagyiparig. Itt szükség volt a legújabblaboratóriumi kísérletek és ismeretek átvé-telére és továbbfejlesztésére, közvetlenipari alkalmazására. Hogy Pfeifer pro-fesszor ezt tudatosan látta, azt bizonyítjaegy napilapunkban megjelent cikkéből vettkövetkező idézet: „A matematikával és fi-zikával való telítés javára vált a kémiának,

alapjában véve nem is tesz mást, minthogy ezt a folyamatot igyekszik meggyor-sítani.”Ilyen meggondolás alapján igyekezett al-kalmazkodni az ipari kutatás követelmé-nyeihez, és tudjuk, hogy 20 éves ilyen ter-mészetű munkássága nem kis nyereségevolt a magyar vákuumtechnikai iparnak.Állá f l lá á di é idé i

dig többet jelentett, mint egy átlagos állástelnyerni. A kutatók kezdő fizetése 160-200pengő havi fix között ingadozott, ami mégaz üzemben szokásos kezdő fizetésnél is10-20 százalékkal magasabb. A gyakorlottkutatók fizetése azonban hamar emelkedettés elérhette a 4-5-6 vagy esetleg a 800pengőt is. Összehasonlításul talán jó meg-

lí i h 1931 b ü i k há

mert az a sok részt gyakorlati tudományszabatosságát jelentékenyen fokozta.”Ilyen meggondolás alapján kerestek az újipari Kutató Laboratórium számára elmé-leti tudású embereket és a tudományoskutatás terén gyakorlattal rendelkező fizi-kusokat is.A jó kollektíva nagyon hamar kialakult. AK ó l k éh éÁllásfoglalását pedig azért idéztem itt,

mert általánosságban véve is jó meghatáro-zása az ipari kutatómunka jellegét, és nemcsak Selényi Pál egyéni véleményét, ha-nem az egész Kutató mentalitását is tük-rözi.De tudni kell és el kell ismerni azt is, hogya másik oldalról a gyár vezetősége igennagy szabadságot biztosított kutatóinak

említeni, hogy 1931-ben az üzemi konyhána négyfogásos ebéd ára 0,64 fillér, a há-romfogásosé pedig 0.42. A havi 200 fixakkoriban a megénekelt vágyak közé tarto-zott. De a Kutató tagjának lenni az összesanyagi és szociális előnyökön kívül mégigen nagy szakmai elismerést is jelentett.Az első időben a feladatok az izzólámpa-gyártás tökéletesítése körül sűrűsödtek A

Kutató, melynek szervezetéhez természe-tesen nemcsak a már felsorolt mérnökök ésfizikusok tartoztak, hanem még techniku-sok, laboránsok és tisztviselők csoportja is,egy nagy családra emlékeztetett. A jó han-gulat talán elsősorban a „családfő”, a Proférdeme. Emberi nagyságának számos em-léke maradt fenn írott dokumentumok éshálás emberek emlékezetében Mint általánagy szabadságot biztosított kutatóinak,

megkövetelte, hogy időnként eredménye-ket mutassanak fel, mégpedig olyan ered-ményeket is, amelyek a gyárnak gazdaságihasznot hajtanak, és ezen túlmenően nem-csak elnézte, de támogatta is kutatói mun-káját olyan területeken, amelynek nem voltközvetlen kapcsolata a gyártás profiljával.Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a

gyártás tökéletesítése körül sűrűsödtek. Avégzett munkáról a belső jelentések alap-ján még majd számot adunk. Érdekesazonban, hogy ezek a saját, illetve gyárihasználatra készült jelentések többnyirenémet nyelvűek. Ennek az a magyarázata,hogy a gyárnak hosszú ideig voltak német-ajkú igazgatói, és így a gyáron belül a né-met mintegy hivatalos nyelvként szerepelt.

hálás emberek emlékezetében. Mint általá-ban a jó főnökök, igen szigorú volt. Meg-követelte a rendet, a fegyelmet, a kínostisztaságot. Azonban magát sem tekintettekivételnek. Minden reggel elsőnek érkezetta Kutatóba, és jókor munkához látott, méga fizikai dolgozók előtt, akiket a tisztvise-lők már csak egy óra múlva követtek. AProf naponta minden helyiséget végigjárt,Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a

Horthy-Magyarországon az egyetemi inté-zetekben a személyzet száma, a munkanél-küli diplomások százai ellenére is olyanalacsony volt, hogy az oktatómunkán túlkutatótevékenységre ott idő nem jutott, ak-kor válik világossá, hogy miként történ-hetett meg, hogy egy gyári, ipari kutató-laboratórium egyben a magyar fizikai ku-

met mintegy hivatalos nyelvként szerepelt.Így volt ez egészen a harmincas évek kö-zepéig, amikor azután Aschner elrendelte,hogy a belső jelentéseket magyarul kellírni.A kutatógárda összetételét nézve látható,hogy az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriu-ma szolgáltatta az első és hosszú időkighazánkban követés nélkül maradt példát

Prof naponta minden helyiséget végigjárt,és behatóan érdeklődött a munka állása,eredményei és nehézségei iránt. Látogatá-sai sokszor túllépték a tisztán tudományosszámonkérés kereteit. Mindenkihez voltkedves szava, érdeklődése kiterjedt a dol-gozók személyére, magánéletére is, és nemegyszer megesett, hogy egy-egy szomorútekintet, kisírt szem láttán a fájdalom oka

HOLUX Hírek No183 p.15

tatás csomópontja is lett. Mert a TungsramLaboratórium az idők folyamán azzá vált.Nagy szerepe volt ebben a harmadik ala-pító tagnak, Bródy Imrének is. Ő Göttingá-

arra, hogy az ipari kutatásba fizikusokat iskell bevonni. Kétségkívül, hogy kísérletifejlesztési, vagy ha úgy tetszik, kutató-munka folyt más magyar gyárakban is.

iránt kezdett érdeklődni. Vigasza mindig akonkrét segítségre is kiterjedt, és miutánjómódú ember volt, segítsége tudott bőke-zű is lenni.

S í dé lt k tá it b k é fi lik k t d á álló P ft ki b ből d ák k é

4Szívesen vendégelte meg munkatársait ba-ráti körben is a professzor. Ezeken a vidámestéken a Megyeri-csárdában, vagy későbbaz Izzó üdülőtelepén még tovább mé-lyültek azok a személyes jó barátságok,melyek a napi munka közben a kutatók kö-zött kialakultak. Tudunk több esetről, hogyrokon témán dolgozó kutatópartnereket amagánéletükre is kiterjedő meleg barát

nek és figyelik a katedrán álló Proft, akiéppen egyik társukat leckézteti. Ez a rajzkülönösen Selényi Pál munkája, bár ő aszerzőséget soha nem ismerte el. Ő alkottaugyanakkor azokat a kis névkártyákat is,melyek a New York étteremben az ünnepiasztalnál az egyes dolgozók helyét kijelöl-ték, és amelyeken a karikatúra mellett kisversike is állt

„nem emberszeretetből adták a sok pénzt akutatólaboratóriumok fenntartására, hanemazért áldoztak, hogy egy jól bevált talál-mány a befektetett tőkét és annak jól meg-számított kamatait behozza.” És hogy aTungsram Laboratórium mennyire feleltmeg ennek a követelménynek, azt Oszt-rovszky György akadémikus 1955-ben, azI Híradástechnikai Konferencián mondottmagánéletükre is kiterjedő, meleg barát-

ság szálai fűztek egymáshoz. Voltak per-sze irigységek is, riválisok is akadtak, ésaz általános jó légkörben ez nem éleződ-hetett ki. Bár a legényemberek társasága, a„tízes csoport” hétvégeken külön mulatsá-gokat rendezett, a szoros emberi kapcso-latok sorában a Kutatón belül később né-hány házasság is született, ami persze szin-

versike is állt.A csoportképről jól leolvasható az is, hogymilyen arány alakult ki a kutató és az őketmunkájukban segítő dolgozók között.Hangsúlyozott elv volt, hogy annyi labo-ránst és műszerészt kell alkalmazni, hogy amérnökök idejét maximálisan ki lehessenhasználni intellektuális vonatkozásban.Ezzel azonban már elébe vágtam az ese-

I. Híradástechnikai Konferencián mondottmegnyitójában a következőképpen jellem-zi: „Nagy híradástechnikai gyáraink kül-földi érdekeltségek kezében voltak: ennekkövetkeztében a gyártás külföldi dokumen-táció alapján történt. Volt azonban kivételis: az Egyesült Izzó keretében történő ön-álló fejlesztés. Ennek köszönhető, hogygyártmányai felvették a versenyt az egészy g , p

tén növelte az együttes összetartását.Kedves, baráti együttlét volt a mindennapiebéd is, amit néhányan áthozattak maguk-nak a kultúrházból a kutatóépületbe, és ottközösen fogyasztottak el. Ez persze igen jóalkalom volt a szakmai tájékozódásra is,hiszen itt egyszerre voltak jelen különbözőérdeklődésű szakemberek.

gményeknek. Közben a kutatás szempont-jából fontos dolgok történtek, és inkábbezekre térek rá.

Megépül az új „Kutató”A fejlődő Laboratórium kinőtte első, sze-rény otthonát. Ezért hamarosan elkészültegy új épület a gyár szívében, mely már

gyártmányai felvették a versenyt az egészvilág legfejlettebb ipari országainak gyárt-mányaival.”A Kutató tudományos dolgozói, vezetőimindig így tekintettek munkájukra, ilyenfelelősséggel végezték: biztosítani a gyárönállóságát, gyártmányainak korszerűsé-gét, és büszkén nézhettek munkájukra, el-végezték a rájuk bízottakat.

A család hétköznapjainak sorába néha ün-nepek is iktatódtak. Ilyen volt például Pfei-fer professzor 60. születésnapja is. A Che-mische Rundschaunak, mely a megté-vesztő német név ellenére a Magyar Che-mikusok Egyesületének volt a hivataloslapja, ebből az alkalomból külön jubileumiszám jelent meg. Tartalmához minden ku-t tó h ájá lt l i l té

csak méreteiben is méltóbb volt ahhoz akomoly munkához, mely a Kutatóbanfolyt. Az építkezés során nehézségekkel iskerültek szembe: a már majdnem készépület folyosói beszakadással fenyegettek,mert a laza, hulladékkal feltöltött altalajona kétemeletes épület saját súlya alatt meg-roppant. Lévén, hogy az építkezési vállal-k ó kö li k l tb állt é i

A kapitalista Aschner Lipót még másszempontból is sokra értékelte az „ő Ku-tatóját”. Mivel tudta, hogy az önálló fej-lesztés ellenére is még mindig sok pénztkell kifizetni idegen szabadalmak haszná-latáért, ezt a másik szempontot talán elő-térbe is helyezte. Ő a Kutató puszta lété-nek propagandahatását is nagyra becsülte.M dják h kö k ő htató hozzájárult valamivel a maga téma-

köréből. Talán jó képet ad az 1927-es ku-tatógárdáról és az őket foglalkoztató té-mákról az ünnepi szám cikkeinek jegy-zéke:● dr. Vidor Pál: Pfeifer Ignác 60. születésnapján;● Bródy Imre és Millner T.: A szén párolgáshőjéről;● Czukor Károly: A magnézium gázelnyelő hatásáról;● dr. Knapp O.: Újabb nézetek az üveg szerkezetéről;● dr Márton L és Rostás R : Fotocellák elektrolitikus

kozó közeli kapcsolatban állt a vezérigaz-gatóval – Aschner öccse volt –, különö-sebb vita ebből nem származott, a hibát ha-marosan kijavították, és 1930 elején a ku-tatóhelyiségeket átadták nemes rendelteté-süknek.Az akkori követelményekhez képest igenkorszerű laboratóriumi épület volt ez. Akutatóknak és a kisegítő személyzetnek jó

Mondják, hogy egyszer a következő ha-sonlatot mondta: „a Kutató nekem ugyan-olyan propagandaeszköz, mint a cipőpasz-tagyárnak a magasba emelkedő repülőgép,mely az esti égen részleteiben villantja fela Schmoll-paszta reklámot.” Az ő prog-ramja az volt, hogy az Izzónak nemzetkö-zi méretekben súlyt szerezzen, és ehhezszükséges volt hogy külföldi tárgyaláso● dr. Márton L. és Rostás R.: Fotocellák elektrolitikus

előállítása és azok gyakorlati alkalmazása;● Pillitz Dezső: Vasat és alumíniumot tartalmazó vi-zek vizsgálata;● dr. Pollányi Mihály: Fali reakciók elméletéhez;● dr. Selényi Pál: Az üveg elektrolitikus vezetésévelkapcsolatos vizsgálatok léghíjas, fémszálas izzólám-pákon;● Szász Tibor: Újabb előhaladás a kis specifikus fo-gyasztású izzólámpák gyártásában;● Tarján Imre és Tury Pál: Egyetlen kristályból álló

kutatóknak és a kisegítő személyzetnek jóés kényelmes munkalehetőséget biztosítot-tak itt. Tiszta, kókusz szőnyegekkel borí-tott lépcsőháza és folyosói pedig már a be-lépés pillanatában kellemes, jó benyomástgyakoroltak a belépőre.Tekintélyes összegbe került az új épület,de a Kutató fenntartása is az Izzónak.Megmaradt költségvetési adatok szerint

szükséges volt, hogy külföldi tárgyaláso-kon büszkén mondhassa „az én Kutatóin-tézetem”, „az én professzorom”. Hogyszámítása nem csalta meg, annak legjobbbizonyítéka, hogy 1931-ben a nemzetközikartell vezetését is kezébe vehette Asch-ner.A nemzetközi kapcsolatok a gyárnak jóexportlehetőségeket biztosítottak, amihezTarján Imre és Tury Pál: Egyetlen kristályból álló

volfrámrudak előállítása volfrámporból.

1932. szeptember 30-át, a Prof 65. szüle-tésnapját nagy vacsorával is megünnepel-ték. Ebből az alkalomból csoportkép is ké-szült a Kutató dolgozóiról. A jó hangulatrajellemző, hogy ennek a felvételnek kari-katúra változata is elkészült. Székely End-re, a Prof titkára kivágta a csoportképről az

f j k é f l j

eg d ö ségve és d o s eebben az időszakban, a harmincas évekelején fenntartási és beruházási célokra (aszemélyi kiadásokon kívül) 15 000 pengőtirányoztak elő. Ebből akkor még meg istudtak takarítani, de a mind nagyobb ku-tatóprogrammal együtt a költségvetésiösszeg is rohamosan emelkedik, és 1937-remár 70 000 pengő körül járt, a háború

exportlehetőségeket biztosítottak, amihezpersze jó minőségű áru kellett. Ennek biz-tosítása a Kutatóra hárult, de a kartell ke-retén belül a kutatóknak sok tanulmányútranyílt lehetőségük. Ki is használták az al-kalmakat, és minden évben néhányan ellá-togattak az Osram- vagy Philips-gyárba, aCompany des Lamps telepére, vagy a többitag gyárának egyikébe. Az útijelentések

HOLUX Hírek No183 p.16

egyes fejeket és felragasztotta egy rajz-lapra, ahol a kutatóegyüttes egy osztály ne-bulóinak alakzatát veszi fel. A padbanülnek, illetve többé-kevésbé rendetlenked-

éveiben pedig már százezrekre rúg.Miért áldozott kutatómunkára ilyen össze-geket a gyár? Bródy György 1936-ban ígyválaszolja meg ezt a kérdést: a gyárak

mutatják, hogy mennyi tapasztalatot gyűj-töttek, mennyit tanultak ezeken az utakon.A nagy költségbefektetéssel megépült na-gyobb épület további fejlődés lehetőségét

i A él i áll á á ll A ül f l ói á k K ób h éhá d i

4nyitotta meg. A személyi állomány már azúj épület felavatása előtt kibővült néhánykutatóval, Czukor Károly, Szigeti György,Winter Ernő, Theisz Emil, Vészi Gábor ésNeumann Mihály ezekben az években in-dulnak el azon az úton, melynek soráneredményes munkásságukkal beírták nevü-ket a magyar műszaki tudomány történe-tébe

mellette. Az egyesület folyóiratának szer-kesztésében, előadások tartásában a Kutatódolgozói jelentős részt vállaltak. Mások,különösen később, az ElektrotechnikaiEgyesületben működnek, és így hatásuk azegész magyar műszaki és tudományos élet-re kiterjed.A Laboratórium eredményeinek és általá-ban a világítástechnika vívmányainak fő

gozott a Kutatóban, hogy néhány eredetivilágítástechnikai ötletét szabadalomkészállapotba hozza. 1938-ban R.W. Pohl,majd Zworikyn nézi meg az Intézetet.Rendszeres látogató a technikai érdeklő-désű József főherceg is. ... Pfeifernek nagytisztelője, és tanácsát gyakran kikéri.Pfeifer és a kutatók különösen nagy ügyetlátogatásaiból nem csináltak Tudomásultébe.

Az érdeklődés középpontjában az elsőidőkben az izzólámpa állott. Emellettazonban már korszerűbb témákra is szen-teltek időt. Elektroncsövekkel, glimmlám-pákkal, gázkisülésekkel kapcsolatos kuta-tás már korán megindul. Ezek közül azelektroncső-fejlesztés annyira új problémá-kat vet fel, az eddigiektől eltérő gondol-

ban a világítástechnika vívmányainak főnépszerűsítője Pillitz Dezső. Ő az Izzóbanviselt állásán kívül a VilágítástechnikaiÁllomás vezetését is végzi. Ez hivatalosfővárosi szerv, mely az Eötvös u. 11/a alattszékel. Itt rendszeresen folynak előadásokés előadássorozatok, melyeket többek kö-zött a gyár mérnökei és kutatói tartanak.Az előre megszervezett ismeretterjesztő

látogatásaiból nem csináltak. Tudomásulvették, hogy érdekli a technika, és kuta-tásaiban segítségére voltak.Annak idején, az új épületbe való költö-zéssel új szokások bevezetése is járt. Anagyobb rendszeresség kedvéért 1930.február 1-jén megtartották az első kutatóikonferenciát, melyen a Prof elnökletéveldr. Selényi Pál, dr. Bródy Imre, Szigetikat vet fel, az eddigiektől eltérő gondol

kodásmódot és mérési módszereket kíván,hogy erősebb munkamegosztásra vanszükség. Így 1930-ban az épület másodikemeletén megkezdi működését az Elek-troncső Laboratórium. Ez a Kutató kereténbelül igen nagy önállóságot élvez, a veze-tését Winter Ernőre bízzák, akinek érdek-lődése már régebben az elektroncsövek

Az előre megszervezett ismeretterjesztőmunkán kívül állandó tanácsadó szolgála-tot tartottak fenn, és a hozzájuk fordulók-nak korszerű világítástechnikai megoldá-sok tervezésében és kivitelezésében segít-séget nyújtottak. Pillitz hihetetlen mennyi-ségű népszerűsítő munkát végzett a világí-tástechnika területén. Jóformán alig vanolyan alkalmazási területe a villamos vilá-

dr. Selényi Pál, dr. Bródy Imre, SzigetiGyörgy, Frommer József, Millner Tivadar,Theisz Emil, Tury Pál, Szász Tibor, dr.Czukor Károly, Winter Ernő, Pillitz De-zső, Mende László és Bródy György vesz-nek részt a jegyzőkönyv tanúsága szerint.Elhatározzák, hogy ettől kezdve hetenkéntlesznek hasonló konferenciák. Hat hétigtart is ez a rendszer, azután azonban az

irányába mutat.A bővebb helyen szép, nagy könyvtárat isbe lehet rendezni. Ennek eleinte Bródy Im-re a vezetője, és bár a munka zömét ké-sőbb átveszik tőle mások, a szellemi irá-nyítás végig az ő kezében marad. Akönyvállomány mellett sok a folyóirat,több mint 70-et fizetnek elő. Ezeket a ku-

ók d f álják É d k

gításnak, melyről 17 kis füzetének egyiké-ben ne írt volna. Komoly tudományos ala-pokon, népszerű hangon ír az ipari, sport,közúti világítás mellett a mesterséges fényhatásáról a növénytermesztésben (eredmé-nyes kutatásait jól dokumentálja, hogyévek múlva karácsonykor saját termeszté-sű, „villanyfényen nőtt” földieperrel ked-

k dik f l i k) d é ű í i

ülések el-elmaradoznak, és végül ismét aspontán megbeszélések és olykor össze-hívott konferenciák irányítják a munkát. Aspontán megbeszéléseknek nem maradtpersze írásos nyoma, Csak tudjuk, hogyegy-egy érdekesebb folyóirat szám, közle-mény megjelenésekor hamar összegyűlteka kutatók egyik vagy másik szobában és

b él ék új d é k étatók rendszeresen referálják. Érdekes,hogy már 1938-ban járatják a Physikali-sche Zeitschrift von Sovietunion-t. Talán aszovjet tudomány ismerete is segítette aTungsram Kutató dolgozóit, hogy a háborúmiatt ne üljenek fel a fasiszta propagan-dának? Bizonyosan.A könyvtár nemcsak a kutatók használa-tára volt rendelve hanem egyben az egész

veskedik feletteseinek), de népszerűsíti agyár és a Kutató tudományos eredményeitis.Pillitz Dezső tulajdonképpen nem tartozika Kutató állományába, ő a kémiai minősé-gi ellenőrzés vezetője, mely azután a La-boratórium épületében kap helyet és a pro-fesszor ellenőrzése alá tartozik. Az itt vég-zett rendszeres ellenőrző és összehasonlító

megbeszélték az új eredményeket és eset-leges ezzel kapcsolatos saját kísérleteiket.A hat hivatalos konferenciának, melyet aműfaj kialakításáig tartottak, jegyzőkönyveis fennmaradt, és ezek nagyon érdekesadatokkal szolgálnak a Kutató szellemétilletően.A legérdekesebb, hogy a Laboratóriummunkáját a témák választását és az egyestára volt rendelve, hanem egyben az egész

gyár műszaki könyvtára is volt. Ez a helyvolt a Kutató és a gyár többi mérnökeiközti érintkezés csomópontja. Ez az érint-kezés igen eleven volt. Gyakran az újon-nan felvett mérnökök, mielőtt a termelés-ben feladatot kaptak volna, a Kutatóbantanultak valamelyik tudós mellett. Sokszoregy-egy probléma megoldásának az idejé-

zett rendszeres ellenőrző és összehasonlítóvizsgálatok biztosították, hogy a Tungs-ram-védjegyű lámpák minőség tekinteté-ben ne maradjanak el a nemzetközi szín-vonaltól. A „társbérlő” minőségi ellenőr-zés vegyészei, Pillitz Dezső és dr. KrassóTibor annyira hozzátartoztak a Kutatóhoz,hogy annak történetében nekik is méltóhelyet kell biztosítani.

munkáját, a témák választását és az egyeskutatók gondolkodását mennyire a sza-badalmi helyzet irányítja. Az Izzó sza-badalmi irodája szorosan a Kutató szerve-zetéhez tartozott, ezért látjuk ott MendeLászlónak, a szabadalmi ügyek intézőjé-nek nevét a Kutató konferenciákon részt-vevők között. A kapitalista iparpolitikánakegy országon belül és nemzetközi mére-egy egy probléma megoldásának az idejé

re valamelyik gyári mérnök beköltözött aKutatóba, és ott annak dolgozóival együttkeresték a megoldást a gyártási problémá-ra. Ez a jövés-menés igen termékeny volt agyártásra is, hiszen ilyen módon sok újtudományos eredményt vittek ki az üzem-be, rövid úton.Az Egyesült Izzó kutatógárdájának a ha-

helyet kell biztosítani.A Laboratórium épületében gyakran for-dulnak meg vendégek is. Ezek közül töb-ben szakértőként, Aschner hívására érkez-nek, hogy valamilyen munkaterületen ta-nácsokat adjanak.A berlini, majd manchesteri professzorPolányi Mihály látogatásai rendszeresekvoltak. Neumann János szintén szakértője

egy országon belül és nemzetközi méretekben is egyik legfontosabb alaptörvényea szabadalmi jog. Ennek paragrafusai kö-zött az embernek kiismerni magát és az ál-tala nyújtott lehetőségeket optimálisan ki-használni nem is volt olyan egyszerű do-log. De a kapitalista számára létkérdésvolt, hogy mestere legyen a szabadalmikérdéseknek. Így tudta gyártmányait töké-

HOLUX Hírek No183 p.17

tása azonban túlnyúlik a gyártelep hatá-rain. Pfeifer a Magyar Chenikusok Egye-sületének ügyvezető elnöke, Vidor Pál,majd Pillitz Dezső tölti be a főtitkári tisztet

volt a Kutatónak. A bécsi Salpéter és aberlini Bruno Lange professzorral egy-egykérdésben szoros együttműködés alakul ki.Gábor Dénes 1933-ban hosszabb ideig dol-

letesíteni, a piacon keresetté tenni, de akonkurenciával szemben is védeni magát.A szabadalom érvényességének időtarta-mára ez biztosította a vállalat számára,

h bi á á k ő i b d b l i ál i k l k li ik il üldö ö b k

4hogy egy bizonyos gyártmányt csak ő visza piacra, és főleg, hogy más nem vihet! Hatehát valakinek sok jól megalapozott sza-badalma volt, ez tőkét jelentett. Ha a sza-badalmak folytonosan követték egymást,mindig jobb és jobb minőségű, új árufajtákeladásában biztosítva az egyeduralmat avállalatnak, akkor ez a tőke bőséges profi-tot hozott Aschner Lipót jó kapitalista vo

Persze nem szabad abszolutizálni ezt akérdést. A nem szabadalmaztatható tudo-mányos eredményt is megbecsülték, hiszenezek a Tungsram Kutató jó hírét, presztí-zsét sokszor még szélesebb körök előttemelték.Másrészről a szabadalmak irányították akutatómunkát, megszabták a témaválasz-tást A szabadalmi iroda állandóan figye

kalmaztak politikailag üldözött embereket,mert ezek a felkarolásért az Izzónak lekö-telezettjei lettek, és mozgási lehetőségükkülönben is korlátozott volt. Visszatérve avégzett munka dokumentálásának kérdésé-re, azt kell szem előtt tartani, hogy csak abelső jelentések, a publikációk és a szaba-dalmak együttes áttekintése adhat teljesképettot hozott. Aschner Lipót jó kapitalista vo-

násaihoz az is hozzátartozott, hogy a sza-badalmi manipulációknak bajnoka volt.Ezek után érthető, hogy a kutatók felé islegfőbb követelményként hangsúlyoztákaz ilyen irányú munkát. A Kutatóba felvettmérnökök és fizikusok szerződése fő he-lyen tartalmazta azt a megállapítást, hogy akutatók kötelessége a rájuk bízott munkát

tást. A szabadalmi iroda állandóan figye-lemmel kísérte az új találmányokat, és akülföldi szabadalmi ügyvivők hálózata ha-sonló jelentésekkel szolgált. Innen derültfény az aktuális, a nagy világcégeknél is azérdeklődés középpontjában álló témákra,és innen jöttek azok az érvek is, melyekmiatt más, kerülő megoldást kellett keresniegy-egy kérdésben, mert a már ismert,

képet.A Kutató fennállásának első másfél évti-zede 1936-tal jár le. Pfeifer Ignác közbenmár 70. életéve felé közeledik, lassanutódjáról kell gondoskodni. Nem könnyű aválasztás, sok szempontot kell össze-egyeztetni. Az Izzónak az egész országgazdasági életében már olyan jelentős sze-repe van, hogy ilyen döntő fontosságú sze-kutatók kötelessége a rájuk bízott munkát

olyan irányba terelni és olyan fokra fej-leszteni, hogy abból szabadalmak szület-hessenek. A szabadalmat természetesen azEgyesült Izzó neve alatt kellett bejelenteni,és az ebből származó összes anyagi elő-nyök a vállalatot illették meg. Ez önmagá-ban véve nem kedvező a kutatókra nézve,mégis igyekeztek minél több találmányt a

egy egy kérdésben, mert a már ismert,vagy a könnyebb út idegen tulajdonbanlévő szabadalom védelme alatt állt.Hogy milyen erős hatást gyakorolt a sza-badalmi helyzet a Laboratórium és azegyes kutatók munkájára, sok példán lehet-ne szemléltetni, de talán legvilágosabbanmutatja ezt Bródy Imre beszámolója azIzzó erőfeszítéseiről, melyeket az izzólám-

repe van, hogy ilyen döntő fontosságú személyváltozást az állam is figyelemmel kí-sér. Végül Bay Zoltánnak, a Szegedi Tudo-mányegyetem fizikaprofesszorának szemé-lyében találják meg az alkalmas új vezetőt.Ezzel azonban, ha nem is éles határral, deegy korszak zárul le a Kutató történetében.A kialakulás, a munkába lendülés korszakaez, melynek jellegét egyrészt a két háború

szabadalmi irodának bejelentésre átadni,mert ezek szerezték meg számukra az er-kölcsi megbecsülést munkaadójuknál. Azolyan mérnök, aki jól értette a szabadalmipolitikát, sok külföldi kiküldetést is élvez-hetett, mert a szabadalmat nem egyszerkellett idegenben szabadalmi bíróság előttmegvédeni, vagyis bebizonyítani, hogy a

ób f ó lál á lób új

pa tökéletesítésére tett. Ezek az erőfeszíté-sek vezettek a kriptonlámpa feltalálásához1929-30-ban, ami talán az egész magyarműszaki tudomány egyik legszebb teljesít-ménye. De miért éppen ezekben az évek-ben volt szükséges foglalkozni – ahogyBródy maga írja – „nemcsak a lépésről lé-pésre haladó tökéletesítés módszereivel,h l h l di f l l l

közti békés fejlődés, másrészt Pfeifer pro-fesszor igen szimpatikus személye hatá-rozza meg.

Új vezető a Kutató élénEgy intézmény történetének részekre tago-lása mindig bizonyos fokig önkényes, nemannyira éles határpontok, mint inkább azá ki h ő é k ik j iszóban forgó találmány valóban új, egyet-

len már elfogadott szabadalomból sem kö-vetkezik. Ez a munka komoly tudományosfelkészültséget is igényelt, hiszen rögtö-nözve, vagy esetleg néhány órás előtanul-mány után kellett más szakemberek előttegyértelműen és tudományos érvekkel be-bizonyítani. Egy európai, vagy különösentengerentúli útról megvédett szabadalom

hanem mélyreható, valódi feltaláló tevé-kenységgel is?” Mert ezekben az évekbenjártak le azok az alapvető szabadalmak,melyek a nagy kartellbe tömörült gyárakelőnyét a gyártmányok minősége terén biz-tosították. Tehát a szabadalmak lejárta kö-veteli a megfeszített erővel végzett kuta-tást. Az eredményes munka után megnyu-godva jelenti Bródy Imre: komoly kilátá

áttekinthetőség praktikus szempontja tesziindokolttá.Hogy a Kutató életében a beállott személyiváltozás zökkenőt ne okozzon, erről különis gondoskodnak. Pfeifer professzor me-gint csak magas mércéjű erkölcsiségről, jóemberismeretről, nagy tapintatról tesz ta-núságot, majdnem két évig még a Kutató-ban marad és fokozatosan adja át a vezetengerentúli útról megvédett szabadalom-

mal visszatérni, ez komoly trófeának szá-mított.A szabadalmakkal való kereskedés perszea gyár gazdasági vezetőire, elsősorbanAschnerre tartozott. De az a tény, hogy aszabadalom a kapitalista gazdasági rend-ben szintén értékes portéka, adás-vételicikk, magyarázatul szolgál arra is, hogy

godva jelenti Bródy Imre: „komoly kilátá-sunk van az elektromos lámpa minőségé-nek oly mérvű megjavítására, mely már lé-nyeges fegyvert ad kezünkbe az outside-rekkel szemben.”Egy olyan munka számára, mely hívenszeretné demonstrálni a Kutató teljesítmé-nyét, a fenti tényből komoly következtetéstkell levonni. Nem szabad csak a publi-

ban marad, és fokozatosan adja át a veze-tést utódjának, míg maga mindinkább hát-térbe vonul. Az Egyesült Izzó és Villamos-sági Rt.-nek továbbra is igazgatósági tagja,úgyhogy a kapcsolatok teljes megszaka-dása csak a negyvenes évek végén, halá-lával következik be.Bay Zoltán 1936. július 1-jén lép a Kutatóállományába. Nem könnyű a feladata,cikk, magyarázatul szolgál arra is, hogy

miért engedte a vállalat viszonylag szaba-don választott témakörökben dolgozni ku-tatóit. Nem szívbéli jóságból. A gyárnaknem szükséges szabadalom ugyanis szin-tén hasznot hajtott, esetleg egyenértékűvolt egy termeléshez szükséges szabada-lommal, mert arra megfelelő kerülő úton ellehetett cserélni. Ezért lehetett viszonylag

kell levonni. Nem szabad csak a publikációkban keresni a végzett munka szum-máját, mert azokból csak hiányos képet le-het kapni. Igen sok munka és éppen a leg-jelentősebb eredmények éppen szabadalmiokokból nem kerültek közlésre, vagy csaknagy időkéséssel jutottak el odáig. A sokpublikációt Aschner azért nem szerette,mert félt, hogy emberei széles körben is-

állományába. Nem könnyű a feladata,olyan népszerű, humánumban olyan nagy-szerű embert kell helyettesítenie, mintPfeifer Ignác. Bay ekkor 36 éves, de márhat évi szegedi egyetemi tanárság tapasz-talata van mögötte. Úgy tartják számon,mint a fiatal magyar fizikusgenerációegyik legtehetségesebb tagját. Ifjúságaigen küzdelmes, nélkülözésekkel terhes,

HOLUX Hírek No183 p.18

szabadon megfogalmazni a kutatók felada-tát: nem lényeges bizonyos határok között,hogy milyen témakörben, de időnként mu-tassanak fel kézzelfogható eredményeket.

mertek lesznek, és esetleg kecsegtető aján-lattal a konkurencia elcsábítja őket tőle.Valószínűleg hasonló mentalitás húzódikmeg a mögött is, hogy mindig szívesen al-

ami emberi jellemén mély nyomokat hagyhátra. Feltétlenül korrekt ember, azonbanerősen keresi a kárpótlást a tanári oklevél-hez és a bölcsészdoktori címhez vezető ne-

hé ú é T h é á l l ik Nehé é ek f á i b ib l k hiá öl ö é

4héz útért. Tehetsége, páratlan logikus gon-dolkodásmódja gyors felemelkedést bizto-sít számára. Az Izzóban tudják, hogy azegyetemi tanárság erkölcsileg, rangbantöbbet jelent, mint egy ipari kutatólabora-tórium vezetőjének lenni, és ehhez mérik aSzegedre küldött meghívás ígéreteit. Fize-tés tekintetében a kapitalista nagyvállalatkönnyen túl tudja licitálni az egyetemi ta

Nehéz évekA szépen kifejlődött szervezet, a sok ágú,egyre inkább a modern fizikai irányba te-relődő munka ellenére, elsősorban külsőokokból nehéz esztendők következnek aKutatóra. Az egész ország számára nehézesztendők voltak a háborús készülődés, afasizálódás és a háború évei. Az Izzó és aKutató tragédiája az egész ország tragédiá-

fagyási sebeibe, melyeket hiányos öltözé-kében szerzett az orosz télben. PreisachFerencet az első vonalba hajtják aknátszedni, és felrobban. Selényi György,Glasner Imre, Gléziosz Tibor sem tér töb-bé haza.Itthon is egyre romlanak a viszonyok, anémetek és magyar cinkosaik már készítiktömegpusztító terveiketkönnyen túl tudja licitálni az egyetemi ta-

nár munkaadóját, az államot. Azonban tud-ják, hogy a tudósnál nem minden a pénz.Ezért a Kutató két szobáját, megfelelő se-gítőket és anyagiakat rendelkezésére bo-csátanak, hogy saját atomfizikai érdeklő-désének megfelelő kutatómunkát végez-hessen. Két tanársegédjét, Horváth Antaltés Szepesi Zoltánt magával hozza Szeged-

Kutató tragédiája az egész ország tragédiájának része volt.Selényi Pál nyugdíjazása 1939 végén volta rossz előjelek közül az első. Munkaere-jének teljében volt még, mikor politikai,faji okokból ismét kizökkentették ezt anagy tudású fizikust megszokott munka-menetéből. Sajnos a numerus clausus kö-vetkeztében többeknek követnie kell őt

tömegpusztító terveiket.A Kutatón belüli baloldali, antifasisztaegyüttműködést alig bontja meg egy-egydisszonáns hang. A segítségnyújtásban, amenteni akarásban, a kollegiális összetar-tásban azonban ezek is vállalják a közös-séget.A gyárnak sikerül elérnie, hogy a Wer-macht számára nem kell szállítani felszere-és Szepesi Zoltánt magával hozza Szeged

ről az Izzóba, és elsősorban ők vannak se-gítségére a munkában. 1938 szeptemberé-ben teljesen kárpótolja az Izzó Bay Zol-tánt az elhagyott szegedi tanszékért, ami-kor egy 300 000 pengős alapítvánnyal aMűegyetemen atomfizikai tanszéket léte-sít, kifejezetten saját laboratóriumvezetőjeszámára. A „personal unio” sok hasznot,

ezen az úton.A háborúval járó létbizonytalanság nemkedvez a kutatómunkának. Az Izzó igyek-szik dolgozóinak segítséget nyújtani, de hi-ába a zsírigénylések gyűjtése, a jegyellá-tás, a háború általános leromlást, életszín-vonal-csökkenést hoz, és a munkakedv isminimumra süllyed.

macht számára nem kell szállítani felszerelést, de a magyar katonai hatóságoknakkell munkát végezni. Ezt az Izzó vezető-sége szívesen veszi, mert ebben kivételeshelyzet biztosításának lehetőségét látja.Sokan valóban felmentést kapnak a kato-nai szolgálat alól, de vannak, akik felmen-tés hiányában sem tesznek eleget a bevo-nulási parancsnak. Ezek tovább dolgoznak,

együttműködési lehetőséget jelentett, deegyben Bay Zoltán idejének és energiá-jának egy részét el is vonta a Kutatótól.Pedig ekkor már a Kutatón belül is igenszéleskörű és erősen differenciált munkafolyik. 1937 óta az Elektroncső Laborató-rium mellett még egy többé-kevésbé ön-álló részleg működik: a Czukor Károly

T l í ió L b ó i E k

Az Izzó hadiüzem lesz. Bay Zoltán magais tagja a Honvédelmi Minisztérium fenn-hatósága alá tartozó Műszaki Hadi Tanács-nak, és ezen keresztül a Kutató is sok kato-nai megbízást kap.A régi meleg, családias közösségnek nyo-ma sincs. A körözvények hangja egyre szi-gorúbb, katonás, majdnem hogy goromba.1943 b j l ik l l k S bb

és ha jön az igazoltató őrjárat, elbújnak agyártelep valamelyik zugában. 1944-bendrámaivá válnak az események, elmondá-suk szétfeszíti az objektív történeti beszá-moló kereteit.A zsidó származású kutatók gettóba kerül-nek. Nagy eredmény például, mikor BródyImrének és családjának tudományos mun-ká á á ki l külö ki k ávezette Televíziós Laboratórium. Ennek

már nem is jut hely az épületben, a szom-szédos víztoronyban kap két szobát.Egy ebből az időből megmaradt diagrammutatja a Kutatót foglalkoztató témákat ésa munkamegosztást.* Az élő kortársak el-beszélése nyomán ez az ábra megeleve-nedik. Látni, hogy bár nagyvonalakban jólmutatja a kutatás szervezetét mégis az

1943-ban megjelenik a leveleken a „Szebbjövőt!” köszöntés, egyre jobban kiélezik afaji kérdést, már 1942-ben is csak a szár-mazás igazolása után vesznek fel új alkal-mazottat, még kisegítő állásba is.A Kutató sok régi tagja zsidó származású.Bay professzor és az Izzó vezetőségeigyekszik sok mindent megtenni menté-sükre Bay is haladó baloldali antifasiszta

kásságára tekintettel egy külön kis kamrátsikerül biztosítani. Hamarosan azonban acsaládokat is szétszakítják. A férfiakat agyár területére hívják be munkaszolgálatra.Szokott munkahelyükön dolgoznak, akultúrház fedett sportpályáján alszanak.Ez nem tart soká. Az idegek már felmond-ják a szolgálatot. Bródy Imre július 3-án adeportálások hírére családjához siet ésmutatja a kutatás szervezetét, mégis az

általa mutatott kép sokkal merevebb a va-lóságosnál. A munkakörök nem válnakennyire szét, sokkal több az átfedés, azegyüttműködés. A vonalas rajz felső sorá-ban elhelyezkedő négyszögek a márklasszikussá vált kutatási területet ábrázol-ják, míg az alsó négyszögek az új, moderntémaköröket mutatják. A felső sor special

sükre. Bay is haladó, baloldali, antifasisztabeállítottságú ember. Nem politikus, derégóta szimpatizált a népies, parasztpártiirányzattal. Neki is meggyőződése, hogy akutatógárdát együtt kell tartani, mert a há-ború utáni kutatás ezen áll vagy bukik. Ér-vényesül a régi elv: anyagiakat, épületeket,pénzt lehet ismét szerezni, de az össze-szokott, nagy tudású kutatókollektíva pó-

deportálások hírére családjához siet, ésegyütt hurcolják őket a németországiMühldorfba (nem jutott el, csak Sopron-kőhidáig?), ahol sok más újpestivel, izzós-sal együtt a halál vár rájuk.Amikor a gyárban lakó munkaszolgálato-sokat is elviszik, Pillitz Dezső, Krassó Ti-bor, Mende László és még egy mérnök, hacsak passzívan is, de ellenállnak: elbújnaktémaköröket mutatják. A felső sor special

research felirata az egyedüli, ami talánmagyarázatra szorul: ez Bay magánérdek-lődési körébe vágó kutatást jelöl, amirőlmár volt szó.A gyár szervezeti felépítésében a Kutatóközvetlenül a vezérigazgató, Aschner Li-pót fennhatósága alá tartozik. Minden lé-nyeges kérdésben, elsősorban a költség-

, gy ptolhatatlan, hát mindenáron meg kellőrizni.1942 nyarán mégis megérkeznek az elsőbehívók. Az Egyesült Izzó több mint 200baloldali és zsidó származású mérnöke in-dul Tápiósülyről különleges büntető mun-kaszázaddal a frontra. A keret megkapja aparancsot: a rájuk bízottak közül senki sem

É

csak passzívan is, de ellenállnak: elbújnaka gyári szellőzőberendezésben. Hármukatott kutatják fel, Krassó Tibort a ventilátorvéresre zúzza, ott halt meg.A gyár ismét megpróbál segíteni. AschnerLipótot tőkés érdekeltségek jó pénzért ki-váltják a németektől, és ő már rég Svájc-ban van, de utódai is vállalják ezt a harcot.

HOLUX Hírek No183 19

vetésre vonatkozóakban, hozzá kell fordul-ni jóváhagyásért, és a kutatás eredményeitugyancsak neki kell jelenteni.

térhet élve vissza. És a Kutató veszteség-listáján megjelennek az első nevek. Grün-wald Gézát 1943 júliusában agyonlövik,Lukács Ernő néhány hónap múlva belehal

*A bevezetőben utaltunk már arra, hogy az eredetiírás mellékletei sajnos hiányoznak, így „A Kutatószervezetét ábrázoló diagram 1937-ből”.címűt semtudjuk bemutatni. – A Szerk.

A kból l k ki é h k i i d l k lé új f l A k á l h l ő A

4A vagonokból emelnek ki és hoznak visszanégy embert a kutatók közül: Barta Istvánt,Dallos Györgyöt, Szigeti Györgyöt ésWinter Ernőt. Ettől kezdve az újpesti mun-kásszázad tagjai, az Izzó tulajdonában lévőrégi, Just-féle gyártelepen laknak, és onnanjárnak be naponta dolgozni. Dolgozni! Ellehet képzelni, hogy ebben a légkörbenmilyen alkotómunka folyt

megindul a munka a termelés újrafel-vételéért.A Kutató felszerelése is hiányos, elpusztulta könyvtár, de ami a legnagyobb veszte-ség: nem sikerült együtt tartani a kutató-gárdát. Az említetteken kívül Marton Má-tyás, Pillitz Dezső, Terebesi Pál is elpusz-tul, többen átkerülnek a termelésbe a ki-esett mérnökök helyébe

A kutatás volumene hatalmasat nőtt. ATKI-t és a HIKI-t egyaránt számba véve,mondhatjuk, hogy megtízszereződött.Fiatal szakemberek generációja nőtt fel,akik lelkes alkotni akarással hajtják végrea kitűzött kutatási programokat.A felsővezetésben is tisztázódott a kutatásnagy jelentősége, párt- és kormányhatá-rozatok formájában a törvény erejével semilyen alkotómunka folyt.

Mindennaposak az igazoltatások, házkuta-tások, zaklatások. Senkinek sincs nyugta,senkinek sincs biztonságban az élete. AzIzzót megbízhatatlan, baloldali fészekkéntkezelik.A radarkutató csoport a bombatámadásokelől Nógrádverőcére költözik, és itt titok-ban folyik tovább a munka. Titokban már

esett mérnökök helyébe.Fiatalok lépnek az elpusztultak helyére, ésújraindul a kutatómunka is. Egy ideig nagya létszám, mert az Atomfizikai tanszékdolgozói is Újpestre járnak, míg az egye-tem is meg nem nyitja kapuit.A viszonyok normalizálódásakor érezni,hogy milyen nyomasztó a káderhiány. AKutató tagjai részt vállalnak a pótlásra irá-

rozatok formájában a törvény erejével se-gítik a tudományos munkát. Országunkbanígy a kutatás már nem egy vállalat, hanemegy egész társadalom felemelkedésénekügye lett.(Folytatás a HOLUX Hírek következőszámában. – A Szerk.)

ban folyik tovább a munka. Titokban márcsak azért is, mert a katonai munkát márelszabotálják, és lassan átállnak a békéscélú mikrohullámú kísérletek kidolgozá-sára.Dallos György tagja az ellenállási mozga-lomnak, kapcsolatot teremt Bay és az el-lenállók között, és tudatosan, a központiutasításoknak megfelelően folyik a sza-

Kutató tagjai részt vállalnak a pótlásra irányuló munkában. Valkó Iván Péter, DallosAndrás, Barta István a Műszaki főiskolakeretében részt vesznek a híradástechnikaiszakemberek képzésében.De a munkából még további személyek iskiesnek. 1948 tavaszán disszidál Bay Zol-tán, és néhány fiatal munkatársa követi őt.A vezetést Szigeti György veszi át, majd

botázs.De a pusztításban még nincs megállás.Dallos Györgyöt feljelentésre letartóztat-ják, a haditörvényszék 15 évre ítéli, ésSopronkőhidára szállítják. – Bay Zoltán ismegtapasztalja a Margit körúti vallatást ésfogságot. Két nap után hazaengedik, Dal-los a kínzás ellenére sem adta ki főnöke

é D úl h jö ő já B i

nemsokára átszervezés történik, és 1950-ben az Egyesült Izzó Kutató Laborató-riuma mint ilyen befejezi működését.Ez a befejezés nagyon szomorú lenne,mert hamarosan kiderült, hogy a Kutatóutódja, a TKI (Távközlési Kutató Intézet)nem alkalmas a régi munka folytatására, azipar követelményeinek megfelelő kutatás

i l b h h inevét. De ezentúl, ha jön az őrjárat, Bay isaz óvóhelyre bújik előlük.A gyárat a németek le akarják szerelni.December 16-án érkezik a bénítási pa-rancs, de a gyár igazgatója, Telegdy Árpádinkább saját szívét bénítja meg öngyilkos-sággal. Ekkor már egy ideje Bay Zoltán agyár műszaki vezérigazgatója. A felelős-ség egy része tehát rajta van A gyár gépei

vitelére. 1953-ban néhány hónapra ismétaz Izzóé lesz a Kutató, de azután kialakul avégleges forma: a vákuumtechnikai iparkutatási feladatainak terhét egy új intézet,a HIKI (Híradástechnikai Ipari KutatóIntézet) veszi magára. Az Izzó területénennek az intézetnek két laboratóriuma van:a régi Kutató épületében a mártírhalált haltfizikusról elnevezett Bródy Imre Laboratóség egy része tehát rajta van. A gyár gépei-

nek alkatrészeit a kőbányai sörpincékbe ésahová lehet, elrejtik. Már hallani a szovjetágyúk hangját, még néhány hét ellenállás,és szabad lesz Újpest és a gyár!

ÚjrakezdésA felszabadulás után hamar megindul amunka. A gyár területén és környékén nem

fizikusról elnevezett Bródy Imre Laborató-rium, és egy másik épületben az elektro-nikus laboratórium. Ezeket, különösen azelőbbit, kell a régi Kutató jogutódjánaktekinteni, mert helyiség, vezetők és felada-tok tekintetében egyaránt annak örökébeléptek.Az új intézetek sok nehézséggel küzdöttek,de ma már a megalakulásuk óta megtett,munka. A gyár területén és környékén nem

volt harc. A szovjet gyárparancsnok kíván-ja a gyártás mielőbbi beindítását. A leg-több gép hiányzik, de január 20-án már

de ma már a megalakulásuk óta megtett,eredményekben nem szegény útra vissza-nézve, optimalisták lehetünk.

HOLUX Kft. 1135 Budapest, Béke u. 51-55. HOLUX Központ és Mérnökiroda Tel.: (06 1) 450 2700 Fax: (06 1) 450 2710HOLUX Vevőszolgálat Tel.: (06 1) 450 2727 Fax: (06 1) 450 2710

Ü

Minőségirányítási rendszer

A MEE Világítástechnikai Társaságtagja

HOLUX Üzletház Tel.: (06 1) 450 2718 Fax: (06 1) 320 3258HOLUX Fényszaküzlet Körmend Tel.: (06 94) 594 315 Fax: (06 94) 594 316HOLUX Fényszaküzlet Nyíregyháza Tel.: (06 42) 438 345 Fax: (06 42) 596 479HOLUX Fényszaküzlet Szeged Tel.: (06 62) 426 819 Fax: (06 62) 426 702www.holux.hu www.fenyaruhaz.hu e-mail: hoso@holux.hu

A kiadványunkban közölt információkat a legnagyobb körültekintéssel igyekeztünk összeállítani, az esetleg mégis előforduló hibákért felelősséget nem vállalunk. A közölt adatok változtatásának jogát minden külön értesítés nélkül fenntartjuk.

3 Az Egyesült Izzó Kutató Intézetének története

1921-1949, 2. rész

Kedves Olvasó!Az összeállításból érthető módon hiányoznak abenne szereplők további életútjáról szóló adatok.Nincs már HIKI és TKI sem, és az alap- és iparikutatások témái is jelentősen megváltoztak azóta.Ugyanakkor sokunk számára. még ilyen formában

Kedves Olvasó!Az összeállításból érthető módon hiányoznak abenne szereplők további életútjáról szóló adatok.Nincs már HIKI és TKI sem, és az alap- és iparikutatások témái is jelentősen megváltoztak azóta.Ugyanakkor sokunk számára. még ilyen formában

dr. Kardos Ferenc: Az EgyesültIzzó Kutató Laboratóriumánaktörténete, folytatás

A K ó ék é ű ki d

izzott, és ez a szénszálas lámpához képest75% ökonómia javulást eredményezett.Nem vitte előbbre a szálkészítést a tömeg

kovasav tartalommal készíti el. Ebből azalapanyagból kedvező tulajdonságú drótotnyertek bár az eljárást tiszta empíria su

(Forrás: dr. Kardos Ferenc: Az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumának története, 1958. szept. 30.; Surguta László: A TUNGSRAM-márka története,2007-2010)

is pótolhatatlan információul szolgálhat. Nemírtuk át a „jelen időben” (tehát 1958-ban!) fogal-mazott utalásokat sem – erre gondolni kell avisszaemlékezés olvasásakor. – A Szerk.

is pótolhatatlan információul szolgálhat. Nemírtuk át a „jelen időben” (tehát 1958-ban!) fogal-mazott utalásokat sem – erre gondolni kell avisszaemlékezés olvasásakor. – A Szerk.

A Kutató tevékenysége a műszaki tudo-mányok területén

A kísérleti, műszaki fejlesztési munka azújpesti gyártelepen jóval a Kutató megala-kulása előtt indult. Még a szénszálas vá-kuumlámpák korában, a századfordulóután kezdődtek meg azok, a lámpa minő-ségének javítását célzó munkálatok me

Nem vitte előbbre a szálkészítést a tömeg-gyártás irányába az 1914-ben Fintsch általkidolgozott paszta eljárás sem. Ennél szer-ves anyagokkal pépessé gyúrt, 2% tórium-oxidot tartalmazó volfrámport kis lyuka-kon át fonallá sajtolják, majd 2000-2200°C-on hőkezelésnek vetik alá. Ez az eljárásmég mindig kis teljesítőképességű, drága,és a kapott fémszál törékeny magas hő-

nyertek, bár az eljárást tiszta empíria-su-gallta, és teljesen tisztázatlan volt és ma-radt még sokáig, hogy milyen mechaniz-mussal végzik a járulékos anyagok a minő-ségjavítást.Ezen a fokon volt körülbelül az izzólámpa-gyártás, amikor 1922-ben a kísérleti mun-ka határozott formát öltött az EgyesültIzzóban és megkezdte működését a Kuta-ségének javítását célzó munkálatok, me-

lyeknek eredménye Just és Hanaman1904-es 34.541 sz. magyar szabadalma avolfrám izzószál előállítására.* Ezzel a ta-lálmánnyal nagy lendületet adtak az izzó-lámpa-fejlesztés ügyének. A magyar kuta-tók munkájának az a nagy jelentősége,hogy utat mutattak a 3380 °C-on olvadó éskis gőznyomású volfrám fém szálanyag-

és a kapott fémszál törékeny, magas hőmérsékleten nem alaktartó.A kísérletezések tovább folynak tehát,hogy az előnyös tulajdonságokkal rendel-kező volfrám fémet nagyüzemi módontudják előállítani. A század elején azIzzóban Helfgott Ármin vegyészmérnökvezeti a kísérleteket. Mielőtt valaki lebe-csülően gondolna az akkori kutatás színvo-

Izzóban, és megkezdte működését a Kutató Laboratórium.Korán kialakul az a nézet, hogy a kedvezőmechanikai tulajdonságok a fém kristály-szerkezetétől függenek. Magas hőmérsék-leten a drót csak akkor alaktartó, ha egészkeresztmetszetét hosszú, nagykristályoktöltik ki. A kísérleti munka célja világ-szerte az ilyen nagykristályos szerkezetűkis gőznyomású volfrám fém szálanyag

ként való felhasználására.Az addig használt szénszál olvadáspontjaugyan még magasabb (3523 °C), de erőspárolgása a magas hőmérsékleten szüksé-gessé tette, hogy a lámpában a szál ne íz-zon 1500-1600 °C felett. A szénszálaslámpa búrája még így is hamar feketedettaz izzószálról elpárolgó szénatomok hatá-

gnalára, olvassa el Helfgott 1914-ben „azizzólámpák tudományos és technikai alap-jairól” írt cikkét, és látni fogja, hogy ez amérnök milyen magas színvonalon ismertea fizika, köztük a fiatal kvantumelméleteredményeit már akkor. A volfrám-elő-állítás forradalmi javítása terén azonban asiker az amerikai Coolidge munkáját koro-

y gy yvolfrámfém előállítása. Nehézzé teszi akutatást, hogy a fém végső tulajdonságaitigen sok tényező együttes hatása szabjameg. Ez azt jelenti, hogy a késztermék tu-lajdonságait igen sokféleképpen lehet be-folyásolni, de azt is, hogy a sok kombiná-ciós lehetőséget nehéz áttekinteni. Az üze-mi, tömeggyártásbeli körülmények lénye-

sára, míg az elvékonyodó szál a lámpakorai halálát jelezte. A gazdaságosság és akellemes fényösszetétel viszont azt kíván-ná, hogy az izzítás hőmérséklete minél ma-gasabb, ideálisan 6000 °C körüli legyen. Amai izzólámpák volfrámspirálja 2700 °C-on világít; e felé jelentette dr. Just és Ha-naman munkája az első lépést. Mások kül-földö i l é áll l kí é l

názta. 1908-ban volfrámporból zsugorított,majd 1500 °C-on kovácsolt volfrámfémrealkalmazza a dróthúzás módszerét. 1911-től kezdve átveszik ezt a módszert az új-pesti gyárban is. A bevezetés megint sokkísérleti munkát igényel, melyet ekkor Per-cel Aladár főmérnök vezet.Az Egyesült Izzóban a kísérletek még1913 ban megindulnak és ennek eredmé

gesen bonyolultabbak, és kevésbé ponto-san meghatározhatók, mint a laboratóriu-miak. Ezért nehéz a laboratóriumi eredmé-nyeket az üzemben alkalmazni, ezért ezt aterületet az empíria és az intuíció uralja.Tury Pál és Tarján Imre széleskörű kémiaiés metallurgiai vizsgálatokat folytatnak(1924-1930). Megállapítják, hogy bár anagykristályos szerkezetet a kész lámpáföldön ozmiummal és tantállal kísérletez-

tek, de az első volfrámszálak rögtön meg-mutatták, hogy ezé a fémé a jövő. Eljárá-suk és az akkor gyártott lámpák még per-sze hosszú út előtt álltak, míg a mai fejlő-dési fokra eljutottak.A volfrámszál előállítására a volfrám-oxi-klorid gőzt tartalmazó hidrogén atmoszfér-ában szénszálat izzítottak Ekkor a követ

1913-ban megindulnak, és ennek eredmé-nyeképpen Percel Aladár, Helfgott Árminés Hevesi Gyula néhány éven belül ki-dolgozzák a hazai gáztöltésű lámpák gyár-tási módszerét.A gáztöltésű lámpákhoz szükséges volf-rámspirálok előállítása közben felmerültnehézségek ismét a volfrám technológiaitulajdonságainak javítását sürgették 1916-

nagykristályos szerkezetet a kész lámpá-ban, magas hőmérsékleten lezajlott újra-kristályosodás után kell elérni, a kiindulóvolfrámpor struktúrájának döntő fontossá-ga van. Ezért a 20-as években használt kisThO2 tartalmú fémre kidolgozzák a reduk-ciós eljárás olyan formáját, mely a megfe-lelő minőségű fémport adja.

ában szénszálat izzítottak. Ekkor a követ-kező kémiai reakció játszódik le:WO2Cl2 + 2C + H2 = 2HCl + 2CO + W,vagyis helycserével kémiailag tiszta volf-rámfém keletkezik (szubsztitúciós eljárás).Ez a volfrámszál rendkívül törékeny, belő-le nagy elővigyázatossággal, darabonkéntgyártották a nagyvákuumra leszívott lám-pákat. Erős légritkítást azért használtak,

tulajdonságainak javítását sürgették. 1916ban például már megpróbálkoztak a spirálismételt feltekercselésével kettős spiráltelőállítani, de a volfrámdrót hajlékonyságamiatt ez a kísérlet akkor még kudarcba ful-ladt. Csak 1927-30 között dolgozta ki azEgyesült Államokban a magyar származá-sú Pácz Aladár a kedvezőbb mechanikaitulajdonságokkal rendelkező, magas hő-

*A történeti hűség kedvéért megismételjük az 1.részben már leírtakat: a vállalat a szabadalmi leírásmegjelenésének napján, 1904. dec. 13-án vásároltameg a Just Sándor és Hanaman Ferenc feltalálóktól, abécsi Technische Hochschule tanársegédeitől a volf-rámszálas izzólámpa kizárólagos gyártási és értéke-sítési jogát Ausztria-Magyarország területére, vállalvaa tömeggyártás megindítását és a szabadalom továbbiértékesítésében való részvételt Az azonban tény

HOLUX Hírek No184 p.6

pákat. Erős légritkítást azért használtak,hogy a jelenlévő gáznyomok hővezetésselne vonjanak el energiát a száltól, és ezáltalne romoljon a lámpa hatásfoka. Ezekben alámpákban a volfrámszál 2000 °C-on

j g , gmérsékleten is alaktartó volfrámszálak elő-állításának módszerét. Módszerének lénye-ge, hogy a Coolidge-féle eljárás alapanya-gául szolgáló fémport kb. 1% alkáli- és

értékesítésében való részvételt. Az azonban tény,hogy a szabadalom ipari felhasználásának kidolgozásaa két feltaláló közreműködésével már az EgyesültIzzó nevéhez fűződik, amit az izzólámpa történetévelfoglalkozó visszaemlékezésekben sokszor figyelmenkívül hagynak. – A Szerk.

Mi l hő é ékl tű új k i tál á l ké dé k ti tá á á l h t tt á á

3Mivel a magas hőmérsékletű újrakristályo-sodás az első bekapcsoláskor következikbe az izzólámpában, és mivel eközben adrót különösen könnyen áthajlik, Tury Páljavaslatára bevezetik az égők előzetes hő-kezelését. Így ellenőrzött körülmények kö-zött zajlik le a kristályosodás, és az áthaj-lások száma lecsökken. Ezzel az eljárássalaz Izzó megelőzte a többi lámpagyárat

mányos alapkérdések tisztázására lehetettösszpontosítani. Ezek a korábbi eredmé-nyekkel együtt már elég jó képet adnak aGK fémről. A kísérletek szerint jó minősé-gű volfrámfém eléréséhez elengedhetetlen,hogy megfelelő mennyiségben Si, Al és Kadalékanyag-hármas legyen a volfrámsav-ban a redukció során. Fémfizikai szem-pontból igen érdekes nézetek következtek

tására.Annak idején, 1926 körül egy igen érdekeselméleti döntés után állt rá a Kutató mégnagyobb erővel a volfrámkutatására. Mi-kor a gáztöltés és a spirál izzószál beveze-tésével a volfrámlámpa hatásfoka ugrás-szerűen megjavult, felmerült a kérdés,hogy hasonló újítások nem eredményezné-nek e a szénszálas lámpa esetében még naaz Izzó megelőzte a többi lámpagyárat.

A Laboratóriumban eközben a főkérdés,hogy vajon a megfelelő kristályszerkezetkialakulásában milyen szerepe van a jelen-lévő adalékanyagoknak. Vajon tisztító ha-tásukkal javítják a fém technológiai tulaj-donságait, vagy éppen mint szennyezőanyagok működnek jótékonyan. Ez a prob-léma évtizedeken keresztül foglalkoztatja

pontból igen érdekes nézetek következtekebből a felismerésből. A preparált porbólkészült atomanyag sem tartalmaz több ada-lékanyagot, mint a legtisztább alapanyag.Mégis a GK alapanyagból kiindulva nagy-kristályos, nem törékeny fémet kapunk, atiszta anyagból viszont nem. Következ-tetés: megfelelő adalékanyag-többlet ese-tén „szennyező atomok” épülnek be a fém-

nek-e a szénszálas lámpa esetében még na-gyobb javulást, hiszen a szén olvadás-pontja fölötte van a volfráménak. BródyImre és Millner Tivadar meghatározták akétféle szálanyag párolgási hőjét, és ennekalapján válaszolják meg a kérdést. A ki-számolt párolgáshők viszonya (volfrámra210 kcal, szénre 160 kcal) bizonyítja azt,hogy az olvadáspontbeli hátrány ellenére aé a évt ede e e es tü og a o tatja

az újpesti volfrámkutatást.Közben 1931-ben megszületik az a talál-mány, mely világviszonylatban is elsőhelyre állítja a magyar volfrámgyártást. A0,2% NaCl, 0,3% KCl, 0,4% SiO2, 0,05%Al2O3 és 0,05% Fe2O3 adalékanyaggalkészült fémpor a szokásos gyártásmenetalkalmazása után olyan drótot eredményez,

té „s e ye ő ato o épü e be a érácsba redukció közben, a fölösleg pedigkristályhatárokon mechanikusan kötődik,zárványokat képez. Az előbbi, kémiailagkötött atomok szabják meg az előnyöskristályosodási tulajdonságokat, a zárvá-nyok pedig a mechanikai viselkedést be-folyásolják, mégpedig károsan. Ezért Mill-ner Tivadar és munkatársai kidolgozzák

hogy az olvadáspontbeli hátrány ellenére avolfrám párolgáshőjének magassága miattelőnyben van.A Kutatóban sok fémtechnikai vizsgálatvonatkozik a másik fontos vákuumtechni-kai alapanyagra, a molibdén fémre. Ezekazonban egyrészt nem játszanak oly köz-ponti szerepet, mint a volfrámvizsgálatok,másrész sokszor azzal analógok.

mely a kívánt alaktartó, nagykristályosszerkezettel bír. Az eljárás újdonságaelsősorban az alumíniumszálak használata,mely elődeinél, az amerikai eredetű „C”fémnél, sem annak újpesti változatánál, a„CC” fémnél, sem pedig a bécsi Wattgyárnál használt „N” fémnél nem volt szo-kásos. A Millner Tivadar és Tury Pál általkid l ú GK d ó l jó k bi

1953-ban a zsugorításnak olyan módját,hogy azalatt a fém a zárványoktól teljesenmegszabaduljon, de az oldott szennyezőatomokat mégis tartalmazza. Hogy ez si-került és a várt eredményeket hozta, szépigazolása az előbb vázolt nézeteknek. Ez-zel azonban egy igen érdekes területéreérünk a fémfizikának, ahol a jó mechanikai

l jd á k i á f

Az alapanyagokra vonatkozó kutatáshoztartozik az üvegvizsgálatok sora is. Ilyenkísérletek az első évektől mindvégig foly-tak a Kutatóban. Az üvegek legnagyobbszakértője Knapp Oszkár, és többen másokis végeznek üvegkémiai kutatást, a fizikaimérések többségét viszont Selényi Pálvégzi. Kiemelkedő eredményekről nem

d k d áll dó k á bi íkidolgozott ún. GK drót oly jónak bizo-nyult, hogy mindmáig uralkodó szerepevan az izzólámpa-gyártásban.A kutatásnak ezért még igen sok feladatotkellett megoldania. A gyártás általában jó,nem törékeny drótot szállít, de időnkéntmégis panaszok érkeznek a spiralizálóból,hogy a drót tekercselés közben helyenkéntridegen elpattan

tulajdonságokat a nagy tisztaság, a megfe-lelő kristályosodást pedig a kimutatha-tatlanul kevés szennyező anyag biztosítja.1949-ben egy másik igen fontos felisme-réssel gazdagodott a volfrám terület: ez avízgőzös illékonyság. Régi probléma volt,hogy az anyag hogyan vándorol a redukciósorán, hiszen egyik ismert volfrámoxidsem illó a szóban forgó 8 900°C os hőmér

tudunk, de az állandó kutatás biztosította amegfelelően megmunkálható, kívánt át-eresztőképességű üveg gyártását, a készüveg marási, festési és bevonási eljárásait.A 20-as években lépésről-lépésre javítot-ták az izzólámpák minőségét újabb spirál-konstrukciókkal és a ballon alkalmasabbkiképzésével. Ezeket a munkákat főlegBródy Imre és Szász Tibor végezték Azridegen elpattan.

Kézenfekvő a gondolat, hogy a törékenyszakaszokon a kémiai összetétel kedvezőt-len, talán ott az anyag szennyezésekbenfeldúsult. Széleskörű vizsgálat indul teháta fém összetételének, a szennyező anyagokeloszlásának igen pontos megállapítására.Ez nehéz analitikai feladat, mert a vizsgá-latok megmutatják, hogy a szennyező

sem illó a szóban forgó 8-900 C-os hőmér-sékleten. Millner Tivadar és NeugebauerJenő azonban megállapították, hogy a WO3redukciójakor szükségképpen keletkezővízgőz illékonyságot kölcsönöz az oxidok-nak, melynek mértékét a szennyező anya-gok katalitikusan szabályozzák. Ez a tech-nológiára is fontos következményeket ho-zott, de tudományosan is nagyon érdekes

Bródy Imre és Szász Tibor végezték. Azutóbbi szerkesztette a gyár első duplaspi-rállámpáját is a 20-as évek végén. Ezekfogyasztása már csak 1/2W Hefner gyer-tyánként, míg az egyszerű spirállámpákémég 0,8-1,0 W/HGy*. A 20-as évek végénnagy erőfeszítések kezdődtek az izzólámpatovábbi javítására.Bródy Imre elgondolásaihoz az alapot egyato eg utatjá , ogy a s e ye ő

anyagok nagy része a zsugorítás és hő-kezelések folyamán kipárolog a fémből, ésa visszamaradt ezredszázalék nagyság-rendben jelenlévő adalékanyagok eloszlá-sát kell nyomon kísérni. Hosszú évekreelnyúló, egészen napjainkig tartó munká-val dolgozzák ki Millner Tivadar és mun-katársai a szóba jöhető szennyező anya-

ott, de tudo á yosa s agyo é de eseredmény.A HIKI Bródy Imre Laboratóriumában mais a kis szennyezésekkel kapcsolatos kuta-tás áll az előtérben. Sok új módszer beve-zetésével (termomérleges vizsgálatok, me-legkeménység mérés, magas hőmérsékle-tű röntgenvizsgálatok, Robinson kísérle-tek, finom analitikai eljárások stb.), széles

Bródy Imre elgondolásaihoz az alapot egyrégi, meglepetést okozó kísérlet adta. Azugyanis, hogy a nitrogént argontöltésselfelcserélve az izzólámpa hatásfoka többetjavult, mint az várható lett volna az argonkisebb hővezetőképessége folytán. Enneka magyarázatát régóta keresték a kutatók.Bródy egész gondolkodásmódja termodi-namikai beállítottságú volt, ezért erről az

HOLUX Hírek No184 p.7

gokra a megfelelően finom, legtöbb eset-ben 10 000 atom között egy idegent is ki-mutató analitikai eljárásokat.1945 után a vizsgálatokat a természettudo-

körű természettudományos kutatással töre-kednek az Izzólámpa osztályon a volfrám-mal kapcsolatos alapkérdések tisztázásáraés a volfrámgyártás minőségének javí-

oldalról közelítette a kérdést. Segítségérevolt egy akkoriban megjelent közlemény.

* 1 Hefner-gyertya ≈ 0,.920 candela. – A Szerk.

Ebb Ibb ilá d k á i i t t ki it li til l l h t tl é k i t b é b E t i l

3Ebben Ibbs a szilárd testekre már ismertLudwig-Soret effektust kimutatta gázokrais. Más néven ezt a jelenséget termikus dif-fúziónak hívják. – E szerint ha egy nagyhőmérsékletgradiensű térrészben több fajtagáz egyidejűleg van jelen és a könnyebbkomponens túlsúlyban van, akkor a nehézatomok a hideg hely felé áramlanak, ésdiffúziójuk annál erősebb minél nagyobb

viszont ezt kiviteli tilalom lehetetlennéteszi. 1931 februárjában mégis hozzájut-nak a kívánt héliumhoz. Egy ismerős ame-rikai tudós nitrogén feliratú palackban kül-di el Bródyék címére a ritka kincset. Elké-szülnek a héliumtöltésű lámpák, és való-ban ezek élettartama igen rövid. Hogy ahatásfok rossz lesz, az várható volt, de azélettartam rövidülés az erős volfrámpárol

kriptonban és xenonban. Ezt a viszonylagkis tömegű dúsított mosófolyadékot dol-gozzák fel ezután a következő lépésben.Rektifikáció* és sokszoros tisztítás utánígy nyerik a nehéz nemesgázokat.Kőrösy, Orowán és Pillitz ültetik át a gya-korlatba az elgondolást, a műszaki felsze-relést pedig a német Linde cég szállítja,mely ugyanebben az időben dolgoz ki ha-diffúziójuk annál erősebb, minél nagyobb

a két komponens atomsúlya közti különb-ség. Az argontöltéssel járó várakozásonfelüli javulást 1929-ben Bródy a Sret-ha-tással magyarázza. Az argon atomsúlya(40) közelebb áll a volfráméhoz (184),mint a nitrogéné (14), tehát argonban las-súbb a termikus diffúzió, magasabb hő-mérsékleten jobb hatásfokkal működtet-

élettartam-rövidülés az erős volfrámpárol-gásról, vagyis a Soret-effektusról tanúsko-dik.Érdemes tehát anyagi áldozat árán is elő-állítani a kriptonlámpát. 1931-ben ½ literkriptont vásárolnak az Aschner által kihar-colt kedvezményes áron Linde-éktől, és jú-liusban elkészül az első lámpa.Teljes a siker. A magasabb hőmérsékleten

mely ugyanebben az időben dolgoz ki ha-sonló kripton-előállítási eljárást. Így épülmeg Ajkán, az energiaforrást jelentő bá-nyákhoz közel a világ első gázgyára, melyfőtermékként izzólámpagyártás céljairaállítja elő a kriptont.A gázgyártásra vonatkozó munka és akriptonlámpa kikísérletezése egy időbenfolytak. Természetesen ezzel az újítássalmérsékleten jobb hatásfokkal működtet

hető a lámpa. A dolog annyira fontos,hogy Ibbs kísérleteit azonnal, még 1929-ben Újpesten is reprodukálják. Két erősenkülönböző atomsúlyú gáz, N és H elegyé-vel megtöltenek egy hosszú üvegcsövet,melynek tengelyében volfrámszál izzik.Két szonda van a csőbe bevezetve: azegyik közvetlenül a szál mellé nyúlik, a

e jes a s e . agasabb ő é sé eteizzított lámpák fénye szép fehér, a hatás-fok lényegesen javul, és egy váratlan ered-mény is adódik: a búrát sokkal kisebbre islehet méretezni káros következményeknélkül. Így kevesebb töltőgáz is elég, ami adrága kriptonnal nagy gazdasági nyereség.A kriptongáz előállításának kérdése azon-ban még mindig nincs megoldva. A nagy-

y jkapcsolatban az izzólámpa felépítésén isváltoztatni kellett; az új töltőgáz új lámpa-konstrukciót is kívánt. – Sokáig ezek akísérletek nagy titoktartás mellett folytak.Kifelé gammagáz lámpákról beszéltek,nem részletezve a titokzatos gammagázkémiai összetételét. Mikor azonban az el-vek igazolódtak, és a problémák nagy ré-

másik a száltól távolabb, a gáztérbe. Gáz-mintákat vesznek működés közben a cső-ből, ezeket analizálják, és az eredményekkimutatják a Soret-effektust.Ha viszont ez így igaz, akkor az elvet tu-datosan alkalmazni kell, és az izzólámpatöltőanyagát a nagy atomsúlyú anyagokközül kell megválasztani. A kriptongáztlá öl é á k á é i d kk l

szerű újítást csak akkor lehet majd igazánkiaknázni, ha olcsó kriptongáz áll rendel-kezésre. Bródynak erre nézve is megvan-nak a saját elképzelései, de megfelelő ta-pasztalatok hiányában az Izzó egymagábannem láthat ezek megvalósításához.Megkezdődnek a gazdasági tárgyalások anagy külföldi gázgyárakkal. A tárgyalófe-l k b l d k é ik B ód ik kö li

sze is megoldottá vált, 1933 végén közöl-ték a kartellbeli partnerekkel az eredmé-nyeket. (A szabadalmak jóval korábbiak,itt azonban már arról van szó, hogy akivitelezés is sikerült.) A kartell többi tag-jai ebben az időben a duplaspirál-lámpákgyártását szorgalmazták. Ez lényeges javu-lást adott az egyszeres spirálhoz képest, de

k i t lá ö ött l dt A I ólámpatöltésre mások már évtizedekkelelőbb ajánlották, mert hiszen hővezetőké-pessége előnyösen kicsi. Bródy felismerte,hogy a termikus diffúzió szempontjából isalkalmas töltőgáz lenne. A kriptongázazonban hihetetlenül drága volt. 1933-ban1 liter gáz ára 25 000 német márka. Haazonban a nagy atomsúlyt helyezzük elő-térbe akkor vannak még a kriptonnál is

lek bolondnak nézik Bródyt, mikor közli,hogy köbméter számra szeretnénk kripton-gázt vásárolni lámpatöltéshez. Nem hiszik,hogy megvalósítható lenne Bródy ötlete: akriptongáz főtermékként való előállítása.Bródy azonban hisz ebben a lehetőségben.A további munkához először is tudni kell,hogy mennyi a levegő nemesgáz tartalma.Szakirodalomból ismeretesek már adatok

a kriptonlámpa mögött lemaradt. Az Izzó-ban megvalósítják a duplaspirál kripton-lámpát, ami valamennyi között a legjobb.A tiszta kriptonnal töltött lámpának azon-ban rossz tulajdonságai is vannak. A krip-ton szigetelőképessége rossz, könnyen ke-letkezik ív az egyes spirálmenetek között,ekkor az áram nem a volfrámdróton, ha-nem igen nagy erősséggel a gázon keresz-térbe, akkor vannak még a kriptonnál is

előnyösebb gázok. Ilyenek pl. a nehéz-fémek halogénvegyületei, és ezek előállí-tása nem is költséges. Kétséges azonban,hogy az izzólámpa magas hőmérsékletűszálával érintkezve nem fognak-e felbom-lani ezek a vegyületek. Nem lehet azonbankísérlet nélkül a puszta kétségek alapjánelvetni az ötletet. A Kutató vezetősége

Szakirodalomból ismeretesek már adatokerre vonatkozóan, de ezek szerzőről-szer-zőre erősen eltérőek. Bródy és Kőrősyszínképelemzés módszerével újra, mostmár pontosan meghatározza a levegő ne-mesgáz-tartalmát, és 1,5.10-6 térfogatrész-nek találja azt. Ez a szám nagyobb, mint atöbbi szerző által megadottak.Erre az ismeretre alapozva Bródy Polá-

nem igen nagy erősséggel a gázon keresz-tül folyik, és eközben a spirál könnyentönkremegy, a lámpa leég.A bajt az idők folyamán több módon is or-vosolják. Elsősorban nem használnak tisz-ta kripton töltőgázt, hanem jó szigetelőké-pességű nitrogént kevernek hozzá. Megál-lapítást nyer az is, hogy a spirál előzeteshőkezelés után kisebb átütési veszélynekelvetni az ötletet. A Kutató vezetősége

Millner Tivadart elküldi Bresslauba OttoRuffhoz, hogy sajátítsa el a nehéz vegyü-letgázok készítésének módszerét. Haza-térve Theisz Emillel készítettek is lám-pákat ilyen gáztöltéssel, azonban sajnosnem a remények, hanem a kétségek igazo-lódnak be.Nem marad más lehetőség, mint a kripton

e a s e et e a apo va ódy o ányival és Háberrel közösen kidolgozza akriptongáz előállításának gazdaságos mód-szerét. Eszerint nem az oxigéngyártás mel-léktermékeként, mint eddig, hanem főter-mékként kell előállítani az izzzólámpa-gyártás számára legelőnyösebb kripton-xenon keveréket. Több megoldási lehető-ség is felmerül, végül a következő valósul

yvan kitéve. Ezért a gyártásmenetbe előtisz-títást iktatnak, melyet gázöblítés mellett,fokozatosan emelt, a névlegesnél 20-30%-kal magasabb feszültséggel végeznek.Egy másik megoldás, melyen Kőrösy ésPillitz is dolgozik Bródy mellett,: kevésjód vagy jódtartalmú gáz adagolása a krip-tonlámpához. Ez szintén megakadályozza

HOLUX Hírek No184 p.8

felhasználása. Már rég terveznek egy kí-sérletet elgondolásaik negatív oldalról valóigazolására, de az ehhez szükséges hélium-gázt csak Amerikából lehetne beszerezni,

meg: a feldolgozandó levegő egy részétcseppfolyósítják és ezzel a többiből kimos-sák az oxigénnél magasabb forráspontú ne-héz nemesgázokat. A folyadék így feldúsul

az ívleégést.

* folyadékelegyek szétválasztása – A Szerk.)

A 1936 b d i kö i á á b hő é ékl t b állt kí á t 15 2 Kő ö l kö ö b h tó i ál t k

3Az 1936-os budapesti nemzetközi vásáronaz Izzó tudományos kiállítást rendez. Ezönmagában is érdekes újdonság. A ki-állításon sok érdekes műszert, kutatási esz-közt mutatnak be, de a látogatók között alegnagyobb sikert a kriptonégő aratja.1937-re pedig már a világpiacon van azEgyesült Izzó és az egész magyar iparbüszkesége a kriptonlámpa

szobahőmérsékleten beállt a kívánt 15-2atm nyomás. A szuper-nagyynyomásúkripton izzólámpában a volfrám párolgásaelenyészően kicsire csökkent, és így azizzítás hőmérsékletét élettartam-rövidülésnélkül tovább lehetett emelni. De a kisbúraméretek miatt ez a kis párolgás is erősfeketedést okozott. Ezért külön kis „tes-tecskéket” építettek a lámpába megfelelő

Kőrösyvel közösen beható vizsgálatnakvetették alá 1937-38-ban a Langmuir-ré-teget. Újra definiálták a réteg határát, újmérési módszert dolgoztak ki a Langmuir-réteg vastagságának és a szál körüli hő-mérséklet-eloszlásnak mérésére. Kimutat-ták, hogy a korábban elfogadott nézetekcsak első közelítésben jók. A Langmuir-rétegben a gáz nem teljesen nyugszik abüszkesége, a kriptonlámpa.

Egy táblázat talán jó segítség a kripton-lámpa előnyének felmérésére:

A kriptonlámpánál elért nyereség az argon-lámpávalszemben

Típus Egyszerű spirál Kettős spirál220V 25W 30% 15%220V 40W 24% 14%

tecskéket építettek a lámpába megfelelőmódon a gázáramlás útjába helyezve, hogya volfrám a búra fala helyett ezeken csa-pódjon le. A 210V-os, 150W teljesítményűkísérleti példányok hatásfoka elérte a 20lm/W értéket is.Megoldásra váró kérdés volt még a nagy-nyomású lámpáknál a robbanásveszély ki-küszöbölése. Bródy Imre azonban ezen a

rétegben a gáz nem teljesen nyugszik, ahőátadás nagy része ugyan valóban veze-téssel történik, de azért szerepe van azáramlásnak is.Ha megpróbálnánk kiemelni a Kutatóbanvégzett izzólámpa-fejlesztés legfontosabberedményeit, akkor okvetlenül kettőt kellmegemlíteni: a GK volfrámdrót és a krip-tonlámpa kidolgozását. Ezen a két terüle-

220V 40W 24% 14%

Ez a nyereség több tényezőből tevődikössze: 1. a kriptongáznak kisebb a hőveze-tőképessége; 2. a 83 atomsúlyú kriptonbancsökken a termikus diffúzió, de 3. kisebb aközönséges diffúzió is. Ezeket figyelembevéve a kriptonlámpában 80 °C-kal maga-sabb hőmérsékleten lehet izzítani a spirált,

yponton kiesett a munkából, és a háborúután nem tért vissza az érdeklődés ehhez atémához.A felszabadulás után is él a törekvés a Ku-tatóban az izzólámpák minőségének javí-tására, és bár a kriptonlámpához hasonlít-ható forradalmi felfedezés nem születik, amai izzólámpák hatásfoka eléri már a 12-

p gten az újpesti gyár világviszonylatban elsőhelyen áll.Voltak jelentős kezdeményezések és ered-mények az izzólámpán kívül egyébfényforrások területén is..

Egyéb fényforrásokA fénycsövekkel való foglalkozást a jegy-sabb hőmérsékleten lehet izzítani a spirált,

és így alakul ki a végső, kedvező energia-mérleg.Igaz a kriptonégő előállítása költségesebb,mint többi társáé, de mégis érdemes világí-tásra ezt használni, mert mint Bródy Imrekiszámolta, kisebb energiafogyasztásávalélete folyamán 240 pengőt takarít meggazdájának (1933-as áramtarifa mellett).

18 lm/W értéket.Az eddigiekben megpróbáltam időrendbenkövetni az izzólámpa fejlesztésén végzettfontosabb munkák fonalát. Közben szám-talan kisebb eredményt kihagytam. Nem islehet ezek hiánytalan felsorolására vállal-kozni, de néhányat címszó szerint mégismegemlítek.Mé l ítá t kö tő é kb k t

zőkönyv tanúsága szerint az 1930.02.18-ántartott konferencián határozták el a kuta-tók. Ekkor még nem lehetett látni, hogy eza világító eszköz be fog válni a gyakorlat-ban is, de mint a Prof mondta, meg kell in-dítani a munkát, nehogy lemaradjanak afejlődéstől. Szigeti György specializáljamagát erre a szakterületre, hiszen ő máré k ót f l lk tt k té át j l tőEzenfelül fénye igen szép, de elő lehet

állítani kis méretben, különleges formák-ban is (gyertyaégő), ami a régi töltőgázokmellett nem volt megvalósítható.A Kutató nem elégedett meg azonban ez-zel az eredménnyel. További tökéletesíté-seket terveztek, különösen a nagyteljesít-ményű, közvilágítási célokra használt lám-

k l k l k l

Még az alapítást követő években sokatfoglalkoztatta a kutatókat az izzólámpábarekedt vízgőz káros hatása. Tarján Imremérte ki a vízgőz parciális nyomása és alámpa élettartama közötti összefüggést. Amegfelelő getteranyag, a szilícium-tetra-fluorid alkalmazását Millner Tivadar dol-gozta ki ezután.Selényi Páltól egész sereg mérési eljárás

évek óta foglalkozott a rokontémát jelentőglimmlámpákkal. 1932 és 34 között sok kí-sérletezés folyik a gázkisülésekkel. Ké-sőbb a higany és kadmium fémgőzlámpákkerülnek előtérbe. Ezeknél lehet világításrahasználni a szelektív rezonancia vonalakat,vagy ami kellemes fényhatást eredményez,fluoreszcens festéket világításra gerjeszte-ni a fémgőz vonalaival A kísérletek ered-pák vonalán. Már régen kísérleteztek a töl-

tőgáz nyomásának emelésével, mert avolfrám párolgása ily módon is fékezhető.Bródy Imre a kriptontöltés már bebizonyí-tott előnyeit nagy (2-3 atm) és szuper nagy(>10 atm) nyomások alkalmazásával akar-ta megsokszorozni. Neumann Mihállyalkezdtek neki a kísérletezésnek. VárbíróLajosra az üvegtechnikusra is nehéz fela

Selényi Páltól egész sereg mérési eljárásszármazik a lámpa „léghíjjassági fokának”mérésére, tóriumnyomok kimutatására stb.Bródy igen sok elméleti vizsgálatot végzettaz izzólámpával összefüggésben- Pfeiferprofesszor mondta egy beszélgetésen, me-lyet 1934. nov. 26-án, a Magyar Raciona-lizálási Bizottság előtt tartott: „…ritkánlátható előre, hogy valamilyen tisztán el-

ni a fémgőz vonalaival. A kísérletek ered-ményeképpen a Tungsram Kutatóba is ké-szítenek izzókatódos fluoreszcens fénycsö-veket. A fejlődés ezek után külföldön ésitthon is a nagynyomású fémgőzlámpák fe-lé vezetett. Nagy nyomások alkalmazásaesetén ugyanis azt tapasztalták, hogy nemcsak vonalas, hanem folytonos színkép isjelentkezik, ami a kapott fény minőségeLajosra, az üvegtechnikusra is nehéz fela-

dat hárult: kvarcból kellett az 5, 10, sőtnéha 50 atmoszférás nyomást is kiálló bal-lonokat elkészíteni. A nagynyomású lám-pák elvét és kivitelezési lehetőségeit többszabadalomban is leírták. Az egyik 1939-re kidolgozott megoldásnál 70 mm hosszú,18-20 mm belső átmérőjű és 5-6 mm fal-vastagságú kvarccsőbe helyezték el mo-

ó e ő e, ogy v ye s eméleti kutatástól milyen gyakorlati ered-mény várható; az elméleti kutatás az a for-rás, melyből a gyakorlat hatalmas folyamakeletkezik. Elméleti megfigyelések egy-másba való kapcsolása vezet gyakran alegfontosabb gyakorlati eredményekre.”Ez a megállapítás nagyon igaz Bródy mun-káira. 1927-ben írt „Wie brennt eine „C”

j , p y gszempontjából igen előnyös. Nagynyomá-sú higany- és kadmiumgőz-lámpákat világ-szerte és 1936-tól a Kutatóban is készíte-nek. Bay Zoltán ötlete nyomán azonbanSzigeti György a nagynyomású gázkisülé-ses lámpáknak egy új fajtáját dolgozta ki: anemesgáz-töltésű nagynyomású ívlámpát.A kripton ívlámpa 1937-ben készült el,

HOLUX Hírek No184 p.9

vastagságú kvarccsőbe helyezték el molibdéntartókon a volfrámspirált. Folyékonylevegő hőmérsékletén kiszámolt mennyi-ségű kriptont töltöttek a csőbe, kevés nitro-gén kíséretében, és így leforrasztás után a

Lampe aus?”* című belső jelentése kollé-gái és a gyár mérnökei számára is soksegítséget nyújtott az izzólámpában lezajlófolyama-tokra nézve.

szintén adott folytonos spektrumot is,hatásfoka pedig 30 lm/W érték körül

*”Hogyan ég ki egy ‘spirálláma’?” – A Szerk.

N hé é j l h i k ilikát é i kb il ilikát lt I k d ti ők t k ió ldá

3mozgott. Nehézséget jelentett, hogy agyújtáshoz nagy feszültségre volt szükség,de ezt különleges, ún. mozgó elektróda-konstrukcióval sikerült kiküszöbölni.Bár a kísérletek, mint az a fentiekből lát-szik, elég előrehaladott állapotban voltak,és még a háború alatt is folytatódtak, anagynyomású ívlámpák itthon nem kerül-tek gyártásra Külföldön egy másik válto

cinkszilikát és cinkberil-szilikát volt.Ezen a területen jelentős elméleti ered-mények is felmutathatók. A fő mérőesz-közt egy átalakított Steinheil-spektroszkópképezte, melynél intenzitásmérésre elek-tronsokszorozót használtak, és az eredmé-nyeket erősítés után oszcillográfon regiszt-rálták.A húszas években a régi Kutató épületében

Igen sok eredeti csőkonstrukciós megoldásszármazik a Kutatóból. Szinte valamennyiTungsramban gyártott csövet itt dolgoznakki, így nehéz lenne ezeket felsorolni. Né-hány nevezetesebb eredményt azért emlí-teni kell.A harmincas években a többrácsos csövekszerkesztése folyik. 1932-35 között WinterErnő megalkotja az antimikrofóniás csőtí-tek gyártásra. Külföldön egy másik válto-

zat, a nagynyomású xenon ívlámpa nagyonelterjedt, és sok helyen használják nagytérségek világítására.A fénycsőgyártás azonban megindult, és afelszabadulás után különösen nagy mérete-ket öltött. A kutatómunka is igen erősenfolyik mindmáig a Kutató jogutódjának, aBródy Imre Laboratóriumnak Szabó János

A húszas években a régi Kutató épületébenfolyt az alapproblémák vizsgálata. Ilyenekaz elektroncsövekkel összefüggő üveg-problémák, a tóriumos volfrámdrót előállí-tásának kérdése, az oxidkatódokra vonat-kozó elméleti munka. Itt folytak a készAudion-csövekre vonatkozó ellenőrző mé-rések és tartóségetési vizsgálatok is. Azelektroncsövek kidolgozásának, konstruk-

Ernő megalkotja az antimikrofóniás csőtí-pust, miután a rácsemisszió okait tisztázta.Preisach és Zakariás találmánya a két ka-tódkivezetés, Lukácsé a tértöltéscsatolásalkalmazása.1937-38-ra már készen van egy egész so-rozat miniatűrcső terve. Ezeknél a fűtőtel-jesítmény kisebb, mint a világ legjobb rá-diócsőgyárainak csöveinél.Bródy Imre Laboratóriumnak Szabó János

vezette osztályán.A legmodernebb világítóeszközök terénsem volt lemaradva a Tungsram Kutató.Először említem azt a világítótestet, melyetnapjainkban különösen az Egyesült Álla-mokban többfelé alkalmaznak, de az ötleta Kutatóból, Szigeti Györgytől származik.Ez egy radioaktív fényforrás, mely itthon

g ,ciójának problémáit viszont az Audion-épületben lévő csoport Winter Ernő ésCzukor Károly vezetésével végezte. 1931körül egyesültek az elektroncső kutatássalfoglalkozó erők az új Kutató épület máso-dik emeletén. De ez az egység néhány évmúlva ismét megbomlott. Preisach, Budin-csevits és Frommer maradtak a Kutató

gySzekuneremissziós katódák előállításahosszú évekig a törekvések középpontjá-ban áll. Bay és Budincsevics dolgozzák kiaz ezüst-magnézium ötvözetből készültszekunderemissziós rétegeket, melyek se-gítségével épült meg az elektronsokszoro-zó, amiről még más helyen külön kellbeszélni. A szekunderemisszós elektródá-

nem jutott az ötlet fokon túl. Az eredetiszabadalom sokféle kiviteli módot megen-ged, a lényeg az, hogy fluoreszcens festék-anyagot bétasugárzással gerjesztünk vilá-gításra. Megoldható ez pl. úgy, hogy egygömb alakú üvegbúra falát vonjuk be vilá-gító festékkel, és a búrát tríciumot tartal-mazó gázzal töltjük meg. A tríciumból (a

di k í há hid é i ó ból) á

Elektroncső Laboratóriumában, Winter,Glasner és Lukács pedig az üzemi elek-troncső laboratóriumban végzik továbbfejlesztési munkájukat. A két csoport kö-zött azért továbbra is szoros az együtt-működés.Ebben a témakörben három csoportra osz-tották a kérdéseket: 1. alapanyag problé-

ák 2 ők t k iók 3 lk l á k

kat multiplikációs elven működő, rövidhul-lámú csövek szerkesztésére is felhasznál-ják.A harmincas évek végére már erősen térthódítanak a rádiótechnikában a mikrohul-lámok. Ekkor ilyen csőtípusok tervezésefolyik. A legkonkrétabb igény a lokátor kí-sérletekkel kapcsolatban merül fel. A mik-

h llá ú át h k ll f l lőradioaktív hármas hidrogénizotópból) szár-mazó bétarészecskék a festékanyagba üt-közve egyenletesen világító „örökégővé”teszik a gömböt.A legmodernebb világítóeszköznek, a „jö-vő fényforrásának” szabadalma szintén aKutatóban született. Bay Zoltán és SzigetiGyörgy ismerte fel először, hogy a Loszevszovjet fizikus által megfigyelt jelenség az

mák, 2. csőkonstrukciók, 3. alkalmazások.A legfontosabb alapanyag kérdés megfele-lő elektronemittáló anyagok előállítása azizzókatódok számára. – A közvetlen fűtésűkatódok korában Tury és Tarján dolgozzákki a tóriumos volfrámszálak előállításánakmódját.Az oxidkatódok területén Winter Ernő ta-lálmányai folyamatosan biztosították a fej

rohullámú generátorhoz kell megfelelőcsöveket szállítani. A frekvencia emelésé-vel egyidejűleg itt a csőteljesítményt is aszokásos sokszorosára kell emelni. Winterés Budincsevics ezt eredeti elgondolással,a meglévő színüveg triódák módosításávaléri el. Az adócső (EC 108) fűtőteljesít-mény szempontjából jobb, mint a külföl-diekszovjet fizikus által megfigyelt jelenség, az

elektrolumineszcencia fényforrás célokrais felhasználható. A kísérleti tény itt az,hogy vannak olyan anyagok, melyek nor-mál hőmérsékleten a rajtuk áthaladó elek-tromos áram hatására teljes tömegükbenvilágítanak. Közelebbről megvizsgálva akérdést a Tungsram Kutatóban derítettékfel azt is, hogy itt tulajdonképpen a kris-

lálmányai folyamatosan biztosították a fej-lődést. A húszas évek végén Czukor Ká-roly társaságában sokat vizsgálták, hogyvajon a tiszta fémnek, vagy az oxidnakvannak előnyösebb emitter tulajdonságai.Ebből a munkából született meg a világ-szabadalmat jelentő, kiválóan emittáló,tiszta fémbárium réteggel bevont katód.A katódfejlesztési program része Theisz

diek.Az alkalmazási kérdéseknek reklám jelle-ge is van: bizonyítani kell, hogy a Tungs-ram-csövekkel jó készülékeket lehet épí-teni, de ez tanulmányi szempontból ishasznos munkaterület. Az alkalmazásikérdésekben folyó kutatást Frommer, majdValkó vezeti. Az ő munkájukból származikaz első hordozható rádiókészülék és a va-fel azt is, hogy itt tulajdonképpen a kris

tályon áthaladó elektronok által okozottfluoreszcenciáról van szó.*A fénycsövek és katódsugárcsövek gyártá-sával függött össze, hogy 1940-ben megin-dultak a kutatások a lumineszkálás elméle-tének néhány kérdésével kapcsolatban.Szigeti György kezdte a munkát, néhányév múlva Nagy Elemérrel közösen folytat-

ód ej es és p og és e e sEmil 1929-30 közötti munkája a volfrám-bronz előállítására. Kolloid formájábanfelvitt bárium-metavolframátból sikerültmegfelelő bronzbevonatot előállítani nik-keldrótokon. Később, 1931 körül oldjameg az alkáliföldfém-karbonátok leválasz-tását nikkel, arany vagy platina elektró-dákra szerves formiát oldatból váltóáramú

rázsszem felhasználása a kivezérlés méré-sére. Idetartoznak a hangszóró vizsgálatokis, melyeket Valkó Iván Péter újszerűen,egészen finom likopódiumporral végez. Aporból kirajzolódó ábrák jól mutatják ahangszóró önrezgési módjait, míg másgyárakban ezt a kérdést csak nagy nehéz-ségekkel tudják vizsgálni.

HOLUX Hírek No184 p.10

ták, és a felszabadulás után egész kis cso-port (Szigeti, Nagy, Bodó, Makai, Ger-gely) végezte a kutatást. A vizsgálatok tár-gya a legtöbb esetben a mangánnal aktivált

elektrolízissel. A mind fejlettebb izzó-katódoknak egész sora következik mégezután az Elektroncső Laboratóriumévtizedes munkájának eredményeképpen.

*A LED-ek történetéről részletesebb beszámoló pl. aHOLUX Hírek 51., 2007 decemberi számábanolvasható „100 éves a LED? – A kezdetek és a jövő”címmel.

A ik h llá ú kí é l i k ő A l kt k ó é ki bb l 10 8/ ál E i

3A mikrohullámú kísérletsorozat is sok cső-alkalmazási kérdést vet fel 1942 és 1946között, de erről külön lesz szó. Az alkal-mazások munkája határozott kereteket ka-pott a felszabadulás után az ún. Segéd Mű-szer Programban. Ez az SMP igen sok ku-tató munkáját kötötte le, és a cél az volt,hogy az Orion számára modern műszerprototípusokat (generátorok oszcillográf

Az elektronsokszorozóIdőrendben ez a munka az utolsók közöttkövetkezne, de a történeti hűség kedvéértitt kell megemlíteni, mert a Televíziós La-bor egy megfigyeléséből nőtt ki. Jól elsöté-tített szobában megfigyeltek a képernyőnolyan felvillanásokat, melyek csak egyeselektronok hatásaként voltak magyarázha-tók

sége kisebb volt 10-8/s-nál. Ez igen nagyhaladást jelentett a korábban használt gáz-töltésű számlálókhoz képest, ami érthető,hiszen az elektronfutási idő a sokszorozó-ban lényegesen kisebb, mint az ionlavinafelépüléséhez szükséges idő egy gázosszámlálóban.Ezzel az eredménnyel sem elégedtek megazonban a kutatók A további tökéletesítéstprototípusokat (generátorok, oszcillográf

stb.) dolgozzanak ki és a laboratóriumot isfelszereljék korszerű elektronikus műsze-rekkel (csővoltmérő, nagyfrekvenciás hi-dak stb.).A későbbi átszervezések során az elektron-cső-fejlesztés, különösen a mikrohullámúcsövek problémái a TKI hatáskörébe ke-rültek, míg az alkalmazási kérdéseken a

tók.A jelenséget megmutatták Bay professzor-nak, és ezáltal jutott ő az elektronsokszo-rozós elektronszámlálás gondolatára. Elek-tronsokszorozót Zworykin már évekkelelőbb szerkesztett, és ilyen eszközök építé-sét a Kutatóban Preisch és Vészi még ak-kor megkezdte, mikor Bay átvette a veze-tést. Mikor azonban megszületett a célkitű-

azonban a kutatók. A további tökéletesítéstaz ezüst-magnézium szekunderemisszióselektródák kidolgozása jelentette. A hábo-rú alatt azután más témák kötötték le amunkaerőt, és az elektronsokszorozós kí-sérletek csak a háború után folytatódtaknagyobb intenzitással. Budincsevics ésPapp ekkor építették meg az ezüst-magné-zium elektródás sokszorozót, mely márrültek, míg az alkalmazási kérdéseken a

HIKI elektronikus laboratóriuma dolgozik.A Bródy Laboratóriumban a felszabadulásután indult meg, és ma már külön osztálykeretében folyik a legmodernebb rádió-technikai eszközök, a germánium-diódákés -tranzisztorok kidolgozása és a velükkapcsolatos kutatás.

gzés, hogy egyes elektronokat akarnak szá-molni a sokszorozó segítségével, az egé-szen különös követelményeket jelentett.Elsősorban a sötétáramot kellett minimá-lisra szorítani. A normálisan használtcéziumelektródás sokszorozó termikus sö-tétárama 1010 elektron/cm2 szobahőmér-sékleten, és ez lehetetlenné teszi, hogy

zium elektródás sokszorozót, mely már5.10-9 felbontóképességgel működött, ésnulleffektusa is jobb volt, mint elődjének.Ezzel az eszközzel azután igen sok méréstvégeztek. Részecskéket számoltak, előké-születek folytak neutron számolására, ki-próbálták a röntgen érzékenységét, egé-szen kis fényintenzitásokat regisztráltaksegítségével.

Televíziós LaboratóriumCzukor Károly 1936 végén érkezett hazaLondonból, ahol ekkor már működött tele-víziós adás. A szerzett tapasztalatok alap-ján írja 1936. október 5-i keltezésű javasla-tát az Izzó Televíziós Laboratóriumának afelállítására. Hivatkozik arra, hogy mártisztázódott, hogy a vétel módosítottB ő l f ö é i di új

ilyen eszközzel egyes elektronokat lehes-sen észlelni, hiszen az általuk okozott ki-sebb áramot a sötétáram így elfedi.A cél leghamarabb mégis a már ismert cé-ziumos sokszorozókkal látszott elérhető-nek. A hosszú kísérletsorozatban az elsőlépést az jelentette, hogy a sokszorozótfolyékony levegővel lehűtötték, és így at ik jt k l til llá ök

Igen sok elektronikus berendezéssel egé-szítették ki a későbbiek során a sokszoro-zót. A legfontosabb ezek közül a koinci-denciás mérőberendezések.1948-ban azután, Bay távozását követően,ez a téma a Kutatóban kikerült az érdeklő-dés középpontjából.

F ll fé lBraun-csővel fog történni, ez pedig az új-pesti gyár profiljába tartozik. Elő kell ké-szülni, a problémákat jól megérteni, hogyha majd aktuálissá válik a képcsőgyártás,legyenek megfelelő szakemberek a veze-téshez.Barta István, Terebesi Pál és Magó Kál-mán ilyen célkitűzésekkel költöznek jobbhelyiség hiányában a víztorony második

termikus zajt gyakorlatilag nullára csök-kentették. Nem volt azonban bizonyos,hogy ilyen hőmérsékleten a fotókatód és azegész eszköz megőrzi érzékenységét. A kí-sérletek kedvező választ adtak erre a kér-désre. A cseppfolyós levegővel hűtött Ag-Ca2O-Cs elektródás sokszorozóval1937-ben sikerült egyes elektronokat észlelni. Aprioritást Bay Zoltán igyekezett több nyu

Fotocella, fényelemEz a kutatási terület már a 20-as évekbentöbbeket foglalkoztatott a Kutatóban. Amunka azután évtizedekig eltartott, sőt Se-lényi Pál – nyugdíjaztatása után – a Kuta-tótól függetlenül, a háború alatt és után isfényelemekkel foglalkozott.Márton és Rostás kezdték a kísérleteket,ők építették az első nátriumos fotocellákathelyiség hiányában a víztorony második

emeletére, az 1937-ben megalakított Tele-víziós Laboratóriumba.A rádiófrekvenciás résszel nem sokat fog-lalkoznak, csak egyik szobából a másikbatovábbítják a képeket. Erejüket és tudásu-kat a képfelbontás és -összerakás kérdései-nek megismerésére összpontosítják, hogyezáltal ismerjék meg a képcsövekkel szem-

prioritást Bay Zoltán igyekezett több nyu-gati folyóiratban is rögzíteni.Az első sikeren felbuzdulva megindultak akísérletek nagyobb kilépési munkával ren-delkező szekunderemissziós rétegek elő-állítására. Ezektől várni lehetett, hogy ter-mikus hatásokra hűtés nélkül sem fognakáramot adni.Így készült el először a Ni-BaC-Ba

ők építették az első nátriumos fotocellákata Kutatóban 1925 körül. Ezek csak házihasználatra készültek, de miután hírük ki-szivárgott a Laboratóriumból, idegenek iskérni kezdtek ilyen cellákat, és végül azigény olyan nagy volt, hogy a gyártást ismegindították, ha nem is nagy méretekben.Az üveg elektrolitikus szétbontása, és ide-gen anyagoknak zárt üvegedényekbe valóezáltal ismerjék meg a képcsövekkel szem

ben támasztott igényeket.Először csak állóképeket továbbítanak: azegyik szobában az oszcillográf ernyőjéreegy Miki egeret rajzolnak, ezt a képet ve-szik a másik szobában egy hasonló oszcil-lográffal. Az első ilyen kép 1937. július21-én rajzolódik ki a vevőernyőn. Perszeezen még sok a tökéletesíteni való. Később

gy és ü e e ős ö Cszekunderemissziós réteg 1938-ban. 9-12fokozatú, mágneses eltérítésű sokszorozó-kat építettek ezzel az anyaggal, és ennekmár csak percenként egy lökés volt a nul-laeffektusa. Hogy akusztikusan vagy vizu-álisan észlelni lehessen egy katódból kilé-pő egyes elektronokat, a kapott jelet egyváltoztatható sávszélességű erősítő után

gen anyagoknak zárt üvegedényekbe valóbevitele ennek segítségével kedvenc témá-ja volt Selényi Pálnak. Ezt a módszert al-kalmazta a cellák fotokatódjának kiképzé-sére Márton és Rostás is. Közönségesautólámpát NaNO3, NaNO2 olvadékábahelyezték, az izzó volfrámspirált pozitívpólusnak, a sóolvadékot negatívnak kap-csolva elektrolízisnek vetették alá az üveg-

HOLUX Hírek No184 p.11

mozgóképek továbbítását is megvalósítják.A negyvenes években már abbamaradnakezek a kísérletek, részben mert más sürge-tő témákat kell megoldani.

hangszóróra vagy oszcilloszkópra vitték.Mint fénymérő, ez érzékenyebb volt, mintaz emberi szem, vagy a legjobb fényérzé-keny emulzió. Az eszköz felbontóképes-

búrát. Ilyen módon a lámpába nátriumotlehetett juttatni, mely belül vékony, nagytisztaságú bevonat formájában rakódik le abúra fel nem melegített részén.

A 20 é k é é S lé i i i t ább töltött é kék ít é é l i t lő D k kí ül ől b d é i ű

3A 20-as évek végén Selényi viszi továbbezt a témát. Törekvése a cellák érzékeny-ségét növelni, különösen a vörös fény irá-nyában. Ezt nikkel, majd még tartósabbanO2 bevitelével sikerült elérnie.A fotocellák alkalmazásának igen sok le-hetőségét is kidolgozza Selényi. Felhasz-nálja fotometrálásra, fényrelé építésére ésmég igen sok laboratóriumi és üzemi mé

töltött részecskék segítségével szigetelőanyagra. Egy ionforrásnak a rögzíteni kí-vánt jellel modulált áramát mozgó szigete-lőlemezre vezeti megfelelő gyorsító fe-szültség segítségével, de az így létrehozotttöltéseloszlást likopódiumporral „hívjaelő”. Szükség esetén a képet lakkozássaltartósítani is lehet.Ekkor úgy látszik hogy a módszernek

De csak kívülről szabad megnézni, a mű-szereket és vezérlő gombokat látják csak,ami nem nagy segítséget jelent. Sőt, az ottlátott háromszög alakú oszcillográf kisütésnyomán hosszú ideig téves irányban halada munka, míg ki nem derül, hogy a jóenergiakihasználás csak négyszög és nemháromszög impulzusokkal érhető el.A lokátorépítés sok részfeladatra tagoló-még igen sok laboratóriumi és üzemi mé-

résre.Ennek a munkásságnak mellékhajtásakéntfoglalkoznak a szelén és rézoxidul fényele-mekkel, együttműködve Bruno Lange pro-fesszorral. – Elméleti vonalon itt új az amodell, melynek segítségével Selényi ésKőrösy szemléletesen magyarázza a fény-elem működését. A fényelemet mint egy

Ekkor úgy látszik, hogy a módszerneknagy jövője lesz. Selényiben él a meggyő-ződés, hogy az általa kidolgozott új útonsikerül majd előbbre vinni a képtovábbí-tásnak ekkor még megoldatlan kérdésétA következő években számtalan változat-ban használja fel Selényi Pál az elktrográ-fia módszerét oszcillográfok, képtelegra-fáló berendezések, televíziós felvevők és

A lokátorépítés sok részfeladatra tagoló-dik, és sokan vesznek részt benne, amit akatonai hatóságok anyagi támogatása islehetővé tesz.Az elméleti, tervező munkát Papp, Simo-nyi és Sólyi végzik. Az antennatervezés aStandard részéről segítséget nyújtó Ist-vánffy munkája. – Az adót Szepesi, avevőt Dallos György építi meg. 1943.y gy

fotocellát és vele párhuzamosan kapcsoltegyenirányítót írják le. Így sikerült a pri-mer fotohatást és a zárórétegen való átha-ladás aktusát különválasztani, és ez nagy-ban segíti a megértést. A rézoxidul fény-elemek gyakorlati kivitelezését Neumann,a szelén fényelemekét Vészi dolgozza ki.

,leadók szerkesztésére. Megoldja elektro-grafikus úton mozgóképek folyamatos to-vábbításának problémáját is.Az egész eljárás és az egyes gyakorlatimegoldások rendkívüli ügyességről, kom-binatív készségről és arról a sok munkáróltanúskodnak, melyet Selényi Pál és segítő-társa, Patak János a kísérletekre fordítot-

y gy p gáprilis 13-án tudják földi tereptárgyakrólaz első visszaverődéseket észlelni.Nagy feladat még az oldal-, magasság- éstávolságmérő berendezések felépítése. Atávolságmérő teljesen eredeti elgondolásalapján készül. Bay ötletét Magó és PappGyörgy ülteti át a gyakorlatba: a vissza-verődött impulzust és egy helyi segéd-

ElektrográfiaEz a szó a Kutatóban ma is fogalom.Ennek az igen érdekes, szellemes, de a fej-lődés más iránya miatt alkalmazásra nemkerült eljárásnak feltalálója és egyedüli fej-lesztője: Selényi Pál. Tudományos történe-ti szempontból igen érdekes nyomon kísér-ni a téma fejlődését.1923 b S lé i fi lt h h

tak. Érdekes lenne részletesebben is ismer-tetni ezt a munkát, de itt egy olyan kuta-tási területtel találkozunk, melyet az időmáig még nem igazolt, és úgy látszik, hogygyakorlati jelentősége nem is lesz.*

Mikrohullámú kísérletekA harmincas évek második felében márk d k té t hódít i ádiót h ikáb

impulzust közös oszcillográfra viszik. Asegédimpulzust fáziseltolással fedésbehozzák a reflektált jellel. A fedést az osz-cillográf képernyőjén vizuálisan észlelik, atávolságot pedig a fáziseltolást szabályozógomb megfelelően kalibrált skáláján ol-vassák le.Így épült meg 1944-ben a Borbála nevűtü é é i l kát l b kk á1923-ban Selényi megfigyelte, hogy ha

szigetelőlemezen egy drótot húz végig, ak-kor a dörzsölés következtében a felületentöltések jelennek meg, és ezek porszeme-ket vonzanak magukhoz, úgyhogy a drótnyoma megmutatkozik. Ha finom likopó-dium porszemcséket szór a lemezre, akkorezek a szórási művelet súrlódásától feltöl-tődve még sokkal jobban kirajzolják a

kezdenek tért hódítani a rádiótechnikábana mikrohullámok. A Kutatóban ekkor mégcsak egy ember: Dallos György foglalko-zik ilyen berendezésekkel, bár mikrohullá-mú csövekkel és ezzel összefüggő témák-kal (pl. frekvenciamodulációval) más isdolgozik.Az első lépés volt egy mikrohullámú adó-vevő építése távbeszélő összeköttetés cél

tüzérségi lokátor, mely azonban ekkor márnem sok katonai hasznot hajt.Bay Zoltán és munkatársai az utolsó idő-ben már különben is szabotálják a katonaikutatást, és 1944 márciusától mind jobbanegy tudományos mikrohullámú kísérletetkészítenek elő. – Ki akarják próbálni, hogya mikrohullámok áthaladnak-e az ionosz-férán és lehet-e a Holdról mikrohullámútődve még sokkal jobban kirajzolják a

dróttal húzott vonalat. Tehát elektroszta-tikus töltésekkel lehet rajzolni! (Innen anév = elektrográfia.) Mivel a módszer lé-nyege a láthatatlan rajznak porral való elő-hívása, a Kutatóban tréfásan „pornográ-fiának” is nevezték.)Az első megfigyelést 6 évi szünet követi.1930 körül Selényi sokat foglalkozik Bra-

vevő építése távbeszélő összeköttetés cél-jaira. A Winter, Szepesi és Budincsevicsáltal triódából alakított csővel 58 cm hul-lámhosszon néhány kW-os adót építenek1941-ben. Ezzel sikerül beszédösszekötte-tést létesíteni először a két Duna partiTungsram-vízitelep, majd Újpest és a Na-szály-hegy között.A háború alatt lokátorkísérletek végzésére

férán, és lehet-e a Holdról mikrohullámúreflexiót kapni.Bayt, a tudóst rendkívüli módon megra-gadta az a lehetőség, hogy az ember koz-mikus méretekben hajtson végre kísérle-teket, és ne csak megfigyelésekre legyenutalva, mint ebben a csillagászati tudo-mányágban eddig. Korszakalkotónak tart-ja, ha a kísérlet pozitív eredménnyel fogy g

un-csövekkel, és akkor jut eszébe, hogy azelektronnyaláb bizonyára ott is képes a szi-getelő csőfalon láthatatlan elektrosztatikusrajzokat produkálni, amit azután színesporral elő lehet hívni. Így kidolgoz egy új-fajta oszcillográfot, mellyel a katódsugár-cső homlokfalán rögzített képet lehet létre-hozni.

bo ú o o sé e e vég ésé ekapnak utasítást a kutatók. Ekkor már igenmegnehezíti a munkát, hogy el vannakvágva minden külföldi tájékoztatástól. Tel-jesen magukra hagyva, sokszor elpazarol-va az energiát mások által már megoldottproblémákon kell végezni a kutatást. – Alokátorral kapcsolatban sincs semmi iro-dalmi adat, támpont. Bay Zoltánnak és

j , p y gjárni.A tervet azonban csak a felszabadulás utánlehet megvalósítani. Lokátor maradvá-nyokból sikerül összeállítani egy 2,5méteres hullámhosszon dolgozó adót.

*Ebben a Szerző tévedett. A Selényi-féle elektro-gráfia a xerográfia leglényegesebb elemeit tartalmaz-t S lé i l kt áfiá ké át it l állítól j bb

HOLUX Hírek No184 p.12

Újabb 6 év múlva, 1936 körül sikerül egyolyan berendezést építeni, mely nem nagy-vákuumban, mint a katódsugárcsöveknél,hanem szabad levegőn rajzok kívánt ábráit

Jáky őrnagynak, aki a Honvédelmi Minisz-térium részéről vesz részt a munkában anémetek nagy titokban megmutatják sajátradarberendezésüket.

ta: Selényi elektrográfiás képátvitele állítólag jobbminőségű volt, mint a xerográfia széles körbenelfogadott feltalálójaként tisztelt Chester F. Carlson1938. október 22-én készült első xerografikusmásolata. – A Szerk.

A l bb hé é h él á tá b lt lk l h ú idő át ki ét l k t tók éhá k llé őjük t

3A legnagyobb nehézség az, hogy ennél akísérletnél igen rossz a jel/zaj viszony, ésígy nehéz lesz a gyenge reflexiót észlelni.Érzékenyebb eszköz hiányában kénytele-nek végül a nehézkes és hosszadalmas híd-rogén Cuolomb-méterrel észleléshez folya-modni. Sok munkatárs közreműködésével1945 augusztusa és 1946 januárja közöttmegépítik az egész felszerelést és február

gyártásban volt alkalmazva hosszú időn át,munkája mégis javarészt a Kutatóval kap-csolatos. Tehát az egyedüli mérték a tudo-mányos munkásság lehet, és ennek alapjánfelsorolok mindenkit, aki legjobb tudomá-som szerint a kutatómunkában részt vett.E rész összeállítása közben is fő szempontvolt, hogy a személyi állományon keresz-tül magára a Kutatóra az egész kollektí

kivétel, a kutatók néhány kolléganőjüketmunkásnői minőségben felvették a Kutató-ba, és azután munkájukat titokban megosz-tották velük. A titok azonban idővel kitu-dódott, és így itt állhat a „névtelenek” ne-ve: dr. Blum Erzsébet, Ciffer Zsuzsa, Kál-mán Béláné sz. Weiss Lilly (?) és dr. Ke-resztes Zsuzsanna. Munkájuk eredményeaz emberek tudatában beleolvadt a férfimegépítik az egész felszerelést, és február

6-án végrehajtják az első sikeres mérést.Az Egyesült Államokból és a Szovjetúnió-ból röviddel előtte jelentik hasonló kísér-letek sikerét. A kutatóknak kicsit fáj alemaradás, különösen, mert tudják, hogy aháború vetette vissza munkájukat, békébenlehettek volna elsők is, de a harmadik helyis szép eredmény.

tül magára a Kutatóra, az egész kollektí-vára vessen fényt. Ezért az egyes kutatókrövid személyi adatain és az őket foglal-koztató témákon kívül igyekeztem feltün-tetni, hogy milyen pályát futottak be, mi-lyen eredményeket értek el, akik munkáju-kat a Tungsram Kutató Laboratóriumábankezdték.Nem szabad azonban megfeledkezni arról,

az emberek tudatában beleolvadt a férfimunkatárséba, de ahol a tényállás tudatá-ban megtehetem, ott külön is megemlé-kezem róluk, munkájukról, mikor az egyeskutatókra rátérek.Dr. Hegedűs András, Sass Lóránd, dr. Sas-vári Kálmán, dr. Szabó János és WeisburgJános az Egyesült Izzó Kutató Laborató-riuma fennállásának utolsó évében, 1948-is szép eredmény.

Ugyanezzel a berendezéssel a világonelsőnek észlelik a Nap rádióhullámú sugár-zását, de ezt az eredményt nem tudják ki-aknázni, mások előbb publikálják a sugár-zás vételét.

Akarattal hagytam ezt a munkát a be-számolóban utolsónak. Mondják, hogy a

g ,hogy a kutatómunka sikere nagyrészt nyu-godott azoknak a technikusoknak, labo-ránsoknak és műszerészeknek, tisztvise-lőknek a lelkiismeretes munkáján, akiknekneveit itt hiánytalanul felsorolni meg semkíséreltem. Minden kutató bevallotta, hogyaz előbbiek által nyújtott segítség nélkülmunkája lehetetlen lett volna. A segítő

,49-ben kezdték meg itt munkájukat. Mun-kájukról és személyükről egyenként nemírok, mert kutató munkásságuk nagyobbméretű kibontakozása már a jogutód intéz-mények korszakába esik.

Hold-kísérlet végrehajtásának volt egy hát-só gondolata is. – Ebben az időben a kon-kurens gyárak nyugaton azt híresztelték,hogy az Egyesült Izzó a háborús károk kö-vetkeztében megsemmisült, és így akartákelhódítani piacát. Az Izzóban érezték,hogy ezeket a híreket szavahihetően megkell cáfolni, hiszen a gyár működik és készhí jó i ő é ű á i k állí á á

munkások érdeme annál nagyobb, mertmunkájukért nevük megőrzését sem vár-hatják az utókortól. Bár igaz, hogy sokközlemény végén találhatunk utalást a se-gítőtársak munkájára is, és az is igaz, hogyvannak köztük olyanok, akik azóta már ön-álló beosztást is elértek, mint Szemző Im-re, Kincse Kálmán, Pataki János és BartaLá ló A lő ő kb lt á é

Dr. BARTA István (1910-) – A Televíziós La-boratórium megalakulásakor, 1937-ben kerültaz Izzóba. 1942-ig a televíziós fejlesztési prog-ramon dolgozik, majd az Audion gyárrészlegé-ben folytatja munkáját. A felszabadulás utánismét a Kutatóban az Orion műszerprogrammalés mikrohullámú kísérletekkel foglalkozik.1949 óta a Budapesti Műszaki Egyetem Veze-

híres, jó minőségű áruinak szállítására.A Hold-kísérlet jó cáfolata volt a kacsá-nak, minden hirdetésnél hathatósabban ésolcsóbban tanúsította, hogy az Izzó és aKutató él és dolgozik. A világ összes rá-dióállomásai és újságjai szenzációként je-lentik: „a Tungsram Kutató Laboratóriummunkatársai észlelték mikrohullámok ref-lexióját a Holdról ”

László. Az előzőekben szerepelt már né-hány név a Kutató nem tudományos be-osztású dolgozói közül. Hármat a leghűsé-gesebbek közül, akik több évtized után mais a HIKI Bródy Imre laboratóriumában akutatómunka szolgálatában állnak, haddemeljek ki külön is: Móder Józsefnét,Ficker Irént és Várbíró Lajost. Személyü-kön keresztül szóljon e helyről is a megbe

téknélküli Híradástechnikai Tanszékének ve-zető tanára, akadémikus. Munkatársai a háborúelőtt: Czukor, Terebesi, Magó, a felszabadulásután: Dallos A., Valkó voltak.

Dr. BAY Zoltán (1900-) – Szegedi fizikapro-fesszori székből kerül az Izzóba. 1936. júl. 1-jétől fokozatosan átveszi a Kutató Laboratóriumvezetését a nyugalomba vonuló Pfeifer Ignác-tól 1938 t b étől id jűl tilexióját a Holdról.

Ezért hagytam utoljára ezt a kozmikuskísérletet. Jelképe lehet ez a Kutató többévtizedes munkájának, melynek soránannyiszor írta az „égre” a magyar ipar jóhírét és a Tungsram nevét.

Az Egyesült Izzó kutatógárdája

kön keresztül szóljon e helyről is a megbe-csülés szava mindannyiuk felé.Voltak a Kutatóban még más névtelenekis, akiknek emlékét, legalább egy ilyennégyükről írt közös bekezdésben meg kellörökíteni. Ezek névtelen diplomások, illet-ve doktorok voltak. Négy nőről van szó,akik egyetemi végzettséggel, munkásnőibeosztásban végeztek tudományos, mű-

tól. 1938 szeptemberétől egyidejűleg a pestiMűegyetem Atomfizikai tanszékének egyetemitanári állását is betölti. Ehhez járul harmadik-nak 1944 őszén az Egyesült Izzó műszaki ve-zérigazgatósága is, majd a felszabadulás után azMTA III. Osztályának titkársága, az Elektro-technikai Egyesület elnöksége és számos mástudományos és társadalmi szerv vezetőségitagsága. A Kutató vezetésén túlmenően sze-mélyes tudományos érdeklődésének tárgya: azNem problémamentes kérdés, hogy ilyen

címszó alatt kikről kell megemlékezni.Nem mértékadó a kérdés eldöntése szem-pontjából, hogy kinek van vagy volt diplo-mája, és kinek nem. Sokan dolgoztak aKutatóban képesítés nélkül, de ha valakimegállta a helyét, akkor munkakör ésfizetés tekintetében egyaránt ennek megfe-l lő bí álták l A k t tók á kö t

beos sb vége e udo yos, űszaki fejlesztési munkát a Kutatóban. Aférfi kutatók közül is többen mint műsze-részek vagy más gyári dolgozók kezdtékpályafutásukat az Izzóban, de az ő szá-mukra nyitva állt a lehetőség, hogy egy időután kutatói munkakört kapjanak. Nőketazonban Aschner elvből nem vett fel ön-álló munkakörbe, de a nagy értelmiségi

mélyes tudományos érdeklődésének tárgya: azelektronsokszorozó és ennek felhasználása, kü-lönösen koincidenciás mérésekhez. A háborúalatt a lokátorkísérleteket vezeti, majd a munká-nak békés utóterméke a Holdról az ionoszféránkeresztül reflektált mikrohullámok felfogása.Bay 1948 tavaszán elhagyta Magyarországot, ésjelenleg az USA-ban dolgozik a NationalBureau of Standards laboratóriumában. Közvet-len munkatársai: Horváth Antal Szepesi Zoltán

HOLUX Hírek No184 p.13

lelően bírálták el. A kutatók egymás köztnem vizsgálták ezt a kérdést. – Nem lehetszelekciót végezni egyedül az állomány-beli hovatartozás szerint sem. Van, aki a

munkanélküliség lehetővé tette, hogy fér-fiak között kedvére válogasson. A kutatókés a gyár vezetősége között általában jó vi-szony, egyetértés volt, ez a kérdés azonban

len munkatársai: Horváth Antal, Szepesi Zoltán,Papp György, Simonyi Károly, Dallos György,Winter Ernő, Budincsevics Andor, Magó Kál-mán és 1945-től Bodó Zalán, Pócza Jenő,Horváth Tibor, Takács Lajos és Csiki Jenő.

D BODÓ Z lá (1919 ) 1945 b H ld h é é á 193 ől l í ió l b ó GLOSICS Tib Né t t é tt

3Dr. BODÓ Zalán (1919-) – 1945-ben a Hold-kísérlettel kapcsolatos kutatásba kapcsolódikbe. Hamarosan azonban áttér igazi tématerüle-tére: a fluoreszcencia és lumineszcencia vizsgá-latára, de általánosabban a félvezetőkkel kap-csolatos problémákra. Jelenleg mint a HIKIosztályvezetője az ott folyó félvezetőkutatástvezeti. Kutatóbeli munkáját főleg Nagy Elemér-rel, Szigeti Györggyel és Weissburg Jánossalvégzi

hazatérése után, 1937-től a televíziós laborató-rium vezetője. A zsidótörvények miatt koránnyugdíjazzák. 1945-ben, a háborús nélkülözé-sektől megviselve, kiéhezve hal meg. EleinteWinter Ernő és Preisach Ferenc társaságábanvégzi munkáját. A Televíziós LaboratóriumbanBarta, Terebesi és Magó a munkatársai.

CSIKI Jenő – 1945 után rövid ideig mintl kt é ök űködik K t tób M káj

GLOSICS Tibor – Német egyetemen végzettfizikus-mérnök. Az Elektroncső Laboratórium-nak a 30-as évek második felében lesz munka-társa. Néhány évi, főleg triódákra vonatkozómunka után bevonul munkaszolgálatra. Afasiszták áldozata lesz.

Dr. GOMBÁS Pál – A Kutatónak, különösen afelszabadulást követő években szakértője.

végzi.

BRÓDY György – A húszas évek végén kezdimunkáját a Laboratóriumban. Tudományosmunkásságot csak néhány évig folytat. Üvegekfizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozik.A háború után a HIKI elektronikus laboratóriu-mában ismét kutatómunkát végez, míg 1957-ben nyugalomba nem vonul.

elektromérnök működik a Kutatóban. Munkájaa Hold-kísérlet műszerezésével kapcsolatos.

Dr. DALLOS András (1921-) – 1945 óta dol-gozott a Kutató Laboratóriumban. Először aműszerprototípus-építési programban vett részt,majd az elektronsokszorozó továbbfejelsztésé-ben. A nagyfrekvenciás csövekkel kapcsolatosmunkája már átnyúlik a TKI korszakába. Jelen-leg ennek főosztályvezetője Barta István Papp

Dr. GRÜNWALD Géza – Csak néhány évetdolgozik az Egyesült Izzóban mint a Kutatómatematikusa. Az elektronsokszorozó mérete-zésének számítási munkáját végzi. A 401-eskülönleges munkásszázadba vonul be 1942-ben,de röviddel ezután a keretlegények megölik.

HORVÁTH Antal (1905-) – 1936-ban Baytkövetve cserélte fel a szegedi tanársegédi áll-

Dr. BRÓDY Imre (1890-1945?) – Az EgyesültIzzó Kutató Laboratóriumának alapító tagjaiközé tartozott. Amint a Born professzor mellett,Göttingában betöltött állását elhagyta, 1923.július 1-jén lépett be az Izzóba. Itt kutatómun-kája elsősorban az izzólámpa tökéletesítéséreirányult. Szilárdtestfizikai alapon több munkájavonatkozik az izzószál és izzókatód anyagára ésviselkedésére. Tudományos munkája mellett

leg ennek főosztályvezetője. Barta István, PappGyörgy és Budincsevics Andor voltak a munka-társai.

DALLOS György (1910-1945) – 1936-tólkezdve a Kutató ultrarövidhullámú specialis-tája. A rövidhullámú távbeszélő, majd a radar –elsősorban a vevőrész – kidolgozásában veszrészt. Sokat foglalkozik a rádiózavarok elhárí-tásának kérdéseivel. Közel tíz éves kutatómun-

követve cserélte fel a szegedi tanársegédi áll-ását a Kutatóval. Az elektronsokszorozó kifej-lesztésében kezdettől fogva részt vesz. Alokátorkísérletek idején, és később, az egész ku-tatómunkával kapcsolatban mint a nagyon el-foglalt Bay professzor összekötője működik.Később fénypor elektrosztatikus rögzítéséneklehetőségével, majd félvezető szilíciumkris-tályok és szilíciumötvözetek előállításával ésdiódaként való alkalmazásával foglalkozik.viselkedésére. Tudományos munkája mellett

évekig viseli a Kutató könyvtárának gondjait.Nevéhez fűződik a kriptonlámpa találmánya ésezzel kapcsolatosan a kriptongáz gazdaságoselőállításának kidolgozása. A nagynyomásúkriptonlámpára vonatkozó kísérleteinek márcsak egyes részleteit tudja befejezni. 1944.július 3-án deportálják, és a németországiMühldorfban, valószínűleg 1945-ben pusztul el.Túlsúlyban elméleti fizikai, termodinamikai

tásának kérdéseivel. Közel tíz éves kutatómunka áll már mögötte, amikor 1944-ben feljelentikaz ellenállási mozgalomban való részvételéért.Katonai bíróság előtt 15 évre ítélik, és Sopron-kőhidára szállítják. A kegyetlen bánásmód fel-őrli idegeit, és röviddel a foglyok szabadulásaelőtt végez életével. Ma Újpesten utca hirdetiemlékét.

Dr. FARAGÓ Péter – Közvetlenül a felszaba-

d óda é t va ó a a a ásáva og a o .Jelenleg volfrám témakörben a HIKI BródyImre laboratóriumban dolgozik. MunkájábanBay, Szigeti, Nagy, Bodó, legutóbb pedigMillner Tivadar a társa.

HORVÁTH Tibor (1922-) – 1944-ben gyakor-ló elektromérnökként kapcsolódott be a mikro-hullámú lokátor-kísérletekbe. A későbbi Hold-kísérletben és a koincidenciás számláló építésé-y

munkájához Millnertől, Theisztől, Kőrösytől,Neumann Mihálytól és Kálmán Bélánétól kapkémiai, illetve kísérleti vonatkozású segítséget.Az ajkai kriptongyár építése Polányival, Gro-wannal és Héberrel közös munkájuk.

BUDINCSEVICS Andor – 1930-ban, az Elek-troncső Laboratórium megalakulásakor, annakkeretében kezdi munkáját az Izzóban. Problé-

dulás után kapcsolódik bele a munkába. Érdek-lődése az elektronoptikai mellett a részecske-számlálási problémákra, elsősorban az elektron-sokszorozóval és a koincidenciás mérésekkelkapcsolatos kérdésekre terjed ki. A tömegspek-trográf építési munkája már félbemarad. 1950-ben kilép a Kutatóból. Az Eötvös Loránd Tu-dományegyetem docense, a KFKI osztályveze-tője lett. Jelenleg Angliában él.

pben is mint elektronikus impulzustechnikai ér-deklődésű szakember vesz részt. 1950 óta aTKI-ban dolgozik, melynek egyik osztályátvezeti.

Dr. KNAPP Oszkár – Az Egyesült Izzóval, aLaboratóriummal és Pfeifer professzorralévtizedeken keresztül szoros kapcsolatot tartfenn. A tokodi üveggyár vezető munkatársa,

mái időrendben: gázgőzös katódbevonás, több-rácsos csövek konstrukciója, álkolloidos katód-bevonás kataforézissel, 1936 után Ag/Mg sze-kunderemissziós katóddal foglalkozik, majd 40-től a lokátor-, majd Hold-kísérletben vesz részt.Ennek befejeztével ismét az elektronsokszorozófejlesztésén dolgozik. Később mikrohullámúcsövekkel foglalkozik. Kossuth-díjas. 1950 ótaa TÁKI állományába tartozik, amelynek osz-ál őj A K ób kái Wi E

FROMMER József – Az új épület megépülé-sekor, 1930-ban csatlakozik a Kutató gárdájá-hoz. Az elektroncsövek alkalmazásával, készü-lék-szerkesztéssel foglalkozik. 1939-ben Auszt-ráliába vándorol ki, jelenleg az USA-ban él.

Dr. GERGELY György – 1948-50-ig dolgo-zik a Kutatóban. Foszforenciával kapcsolatos

í ké é á ilá í á i ké dé kk l f l lk

majd a 30-as évek második felében már aKutatóban van helyileg is. 1958-ban történőnyugdíjba vonulását megelőzően az újpestigyártelepen lévő üveggyárat irányítja.Szakterülete mindvégig az üveggyártás és azezzel összefüggő kémiai és fizikai kutatás volt.

Dr. KŐRÖSY FERENC – 1934 áprilisábankezdi kutatóbeli munkáját. A kriptonlámpa to-

ábbf jl té é l é k i t á lőállítá á ltályvezetője. A Kutatóban munkáit Winter Er-nővel, Bay Zoltánnal, Zakariás Imrével, Prei-sach Ferenccel és Papp Györggyel végezteegyütt.

Dr CZUKOR Károly (…-1945) – A 20-asévekben kerül a gyárba,, és elektroncső-fejlesztéssel foglalkozik. A rádiócsőgyártásmegindítása részben az ő nevéhez fűződik. Azúj épület átadásakor ő is a második emeleti

színkép- és utánvilágítási kérdésekkel foglalko-zik. Az átszervezéssel a TKI-ba kerül, mostannak osztályvezetője.

GLASNER Imre – 1931-től az ElektroncsőLaboratóriumban dolgozik. Az elektroncsövek-kel összefüggő kémiai problémák, katódokkalkapcsolatban új bevonási módszerek kidolgo-zása foglalkoztatják. Egy időben az egyen-i á ítók f jl té é d l ik 1937 kö ül

vábbfejlesztésével és a kriptongáz előállításávalkapcsolatos elméleti és kísérleti munkák foglal-koztatják. Az izzólámpára vonatkozó termodi-namikus vizsgálatokat végzi. Jódvegyületeknekívleégés elleni felhasználását dolgozza ki. Ezena területen főleg Bródyval és Pillitz-cel dol-gozik együtt. Munkásságának másik részét ké-pezi a fotocellákkal és fényelemekkel kapcso-latos kutatás, Selényi Pál mellett. Gázok ned-vességtartalmának mérési módszerét kripton

HOLUX Hírek No184 p.14

új épület átadásakor ő is a második emeletielektroncső- laboratóriumban kezd dolgozni.1933-36-ig az Izzó londoni fiókját vezeti. Ittszerez értékes tapasztalatokat a televízióravonatkozóan, és

irányítók fejlesztésén dolgozik. 1937 körül azüzembe megy át, majd 1942-ben bevonul mun-kaszolgálatra, ahonnan nem is tér haza.

vességtartalmának mérési módszerét, kriptonadalékanyagának mérését Kálmán Bélánévaldolgozza ki. 1939-ben kilép, az USA-ba utazik,de onnan még a háború alatt visszatér. Ekkor-tól a Kutatóval csak mint külső munkatárs van

Á O á ó A hú é kb

3kapcsolatban. Később a HIKI Alkatrész labora-tóriumának dolgozója, majd 1957-ben kiván-dorol Izraelbe, ahol jelenleg egyetemi tanár.

Dr. KRASSÓ Tibor – Tulajdonképpen nem aKutató dolgozója, de az épület alagsorában lévőKémiai Minőségi Ellenőrzés kémikusa hosszúidőkön keresztül. Az izzólámpák gáztöltésével,a kriptongyártással kapcsolatos problémáknálkülö ö ütt űködé b d l ik

Dr. MÁRTON László – A húszas években tag-ja a Laboratóriumnak. Munkája a fotocella- kí-sérletekre irányul, ezzel kapcsolatban kidolgoz-zák az üveg elektrolitikus szétbontásának ésidegen anyagoknak zárt üvegedényekbe valóbevitelének módszerét. 1930-ban a brüsszeliPiccard professzor munkatársa lesz, jelenlegpedig az amerikai RCA-nál dolgozik. Az NBSigazgatója. A Kutatóban Rostás Ernő a társa,

jd S lé i Pál i át té áit

Dr. PAPP György – A műegyetemi Atomfizi-kai tanszék magántanára és emellett hosszúévekig (1943-48) szakértője a Kutatónak. Aháború után idejének nagy részét tölti Újpesten.A lokátor- és Hold-reflexiós kísérletek után azelektronsokszorozóval végzett részecskeszám-lálás kérdéseivel foglalkozik.

PATAI Imre – A Kutató fennállásának elsőé ib i ólá l ő b di ü ékülönösen szoros együttműködésben dolgozik a

kutatókkal. Szintén a nácik áldozata.

KUNOS Ferenc (1909-) – 1931-1942-ig dolgo-zott a Kutatóban. A nagykristályos GK volf-rámdrót kidolgozásával és üzemi bevezetésévelkapcsolatos problémákkal foglalkozott, elsősor-ban analitikai vonalon.1942 augusztusában ő isa különleges munkaszolgálatba vonulók közétartozott Ma az Egyesült Izzó volfrámgyártá

majd Selényi Pál veszi át a témáit.

Dr. MILLNER Tivadar (1899-) – Fiatal szak-emberként 1924-ben csatlakozik a Kutató akkormég kis gárdájához. A volfrámgyártás és a volf-rámfém tulajdonságai kezdettől fogva érdeklő-dése középpontjában állnak. Analitikai, kémiaimetallurgiai vizsgálatok a Kutató munkameg-osztásában reá tartoznak. 1929 körül a gáztölté-sű lámpák getterezési problémáin dolgozik A

éveiben izzólámpa-, elsősorban pedig üveg- ésvolfrám-tématerületen dolgozik. 1927 körül ki-válik, és megalapítja a Wien Elektroncsőgyárat.

PFEIFER Ignác (1867-194…) – A kutatómun-ka megszervezője, a Kutató első igazgatójaannak megalakulásától 1936-ig. Előzőleg a Mű-egyetemen a Kémiai Technológia tanára. ATanácsköztársaság bukása után ott nyugdíjaz-zák Saját tudományos témája az Izzóban nincstartozott. Ma az Egyesült Izzó volfrámgyártá-

sának egyik vezetője. A Kutatóban Millner Ti-vadar és Tury Pál munkatársa.

LUKÁCS Ernő (…-1943) – Az elektroncső-gyártás egyik szakembere. A Kutató épületébencsak 1938 előtt egy rövid ideig dolgozott. Ne-véhez fűződik a tértöltéscsatolás kimutatása.38-ban a gyári elektroncsőlaborba megy át.1942-ben különleges munkaszolgálatra hívják

sű lámpák getterezési problémáin dolgozik. Akriptonlámpához vezető úton a vegyület-gáztöltésű izzólámpák kidolgozása fűződik nevé-hez. Ezt követi a GK volfrámfém kidolgozásaés ezzel kapcsolatos finomanalitikai vizsgála-tok. 1945 után a volfrámgyártás természettudo-mányos alapkérdéseivel foglalkozik, elsősorbanaz igen kis, ezredszázalék nagyságrendjében je-lenlévő szennyezőatom technológiai hatásával.Kossuth-díjas, az Akadémia levelező tagja. Je-

zák. Saját tudományos témája az Izzóban nincs,mint igazgató általános irányító munkát végez.Az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. Igazga-tósági tagja. A Magyar Chemikusok Egyesüle-tének újjászervezője, másfél évtizedig elnöke, aTechnikai Kurír felelős szerkesztője. Több köz-életi és tudományos egyesületben vezető szere-pet tölt be. 1936 és 1938 között fokozatosanátadja a Kutató vezetését Bay Zoltánnak, magapedig nyugalomba vonul hiszen ekkor már 701942 ben különleges munkaszolgálatra hívják

be, és a Don-kanyarban fagyási sebei követ-keztében hal meg. Winter Ernővel dolgozottegyütt.

MAGÓ Kálmán (1908-) – 1937-től kezdve aTelevíziós Laboratórium tagja. Előzőleg márkét évet az októda alkalmazási problémáin dol-gozik Frommer Józseffel. Czukorral, Bartávalés Terebesivel végzett televíziós kutatások után

Kossuth díjas, az Akadémia levelező tagja. Jelenleg a HIKI Bródy Imre Laboratóriumábanosztályvezető és a HIKI igazgatóhelyettese.Munkatársai Bródy Imre, Tury Pál, TheiszEmil, Kunos Ferenc voltak, újabban pedig He-gedűs András, Horváth Antal, Sass Lóránd ésaz Izzó állományában lévő dr. NeugebauerJenő.

Dr. NAGY Elemér – 1943-tól kezdve foszfo-

pedig nyugalomba vonul, hiszen ekkor már 70éves. A felszabadulás után hal meg.

PILLITZ Dezső (1895-1944) – 1921-ben Pfei-fer professzor tanszékéről, vele együtt jön agyárba. A lámpatöltő gázok tisztítása és a kémi-ai minőségellenőrzés a munkaterülete. Ezekkelkapcsolatban számtalan vonatkozásban a ku-tatómunkában is részt vesz. 1927-től a fővárosfennhatósága alá tartozó Világítástechnikai Ál-g

1942-től a lokátoros csoporthoz csatlakozik, ésmunkamegosztás alapján az indikátor rész épí-tését vállalja magára. A felszabadulás után aHold-kísérletekben vesz részt, és ezzel párhuza-mosan koincidenciában dolgozó lökésszámlálótkészít az elektronsokszorozóhoz. Részt vesz azOrion műszerprogramban is. Később katódsu-gárcsövekkel és mikrohullámú csövekkel fog-lalkozik. Jelenleg osztályvezető a TKI-ban.

reszcenciával kapcsolatos kutatásokat végez.Általában a félvezető csoport munkájában veszrészt, a lumineszkáló cinkszilikáton és cink-beril-szilikáton kívül foglalkozik szilícium-dió-dákkal, germánium-problémákkal is. Munkájátfolytatja a TKI és HIKI keretein belül is, míg1957-ben kilép. Jelenleg az ELTE I.sz. KísérletiFizikai Intézetének professzora. MunkatársaiSzigeti, Bodó, Makai, Gergely és Horváth A.

g glomásnak is vezetője. Rengeteg világítástech-nikai tárgyú előadása és 17 ismeretterjesztő fü-zete a korszak gyümölcse. Külön erre a célrafelszerelt és világítástechnikailag megfelelőenberendezett szobában szenvedélyes kedvtelés-ként növénykísérleteket folytat. 1931-41-ig aMagyar Chemikusok Egyesületének főtitkára.1944-ben deportálják, és Mühldorfban pusztulel.

Dr. MAKAI Endre – Vegyész és matematikus.1945 után a fluoreszcencia-vizsgálatokba kap-csolódik be. Nehézvíz-készítéssel is foglalko-zik, mely moderátoranyagként szükséges a ré-szecskeszámlálásnál használt neutronforráshoz.Ez a munkája Faragó Péterrel közös. A fluo-reszcencia-vizsgálatokat Szigetivel, Nagy Ele-mérrel, Bodóval végzi közösen. Jelenleg a mű-

voltak.

Dr. NEUMANN János – Az Egyesült Álla-mokban élő elméleti fizikus, az atomkutatásvezető egyénisége. A háború előtt hosszabbideig szakértőként működik a Kutatóban.

NEUMANN Mihály – 1932-39-ig dolgozik azIzzó Kutató Laboratóriumában. A nagynyomá-ú k i i ólá ló í á áb ód

Dr. PÓCZA Jenő – 1945-től szakértői minő-ségben vesz részt a Kutató munkájában. Tevé-kenysége eleinte a Hold-kísérlettel kapcsolatos,később a nagyfelbontású elektronsokszorozó ésa hozzávaló koincidenciás berendezésen dol-gozik. Kidolgozza igen kis fénymennyiségekmérésnek módszerét, ezzel kapcsolatban meg-határozza a sokszorozó kvantumhatásfokát. A

egyetemi matematika tanszéken (Gallai Tan-szék) docens.

MARTON Mátyás – Két részre tagolódik akutatóbeli működése. Először 1931-ben szere-pel a különböző névsorokon. A harmincas évekmásodik felében Párizsba helyezik valamilyen,az Izzó érdekkörébe tartozó munkára. Francia-ország német megszállásakor mint idegenáll l á k h k ll jö i El kt

sú kripton izzólámpa megvalósításában BródyImre munkatársa. A fotocella-kutatásban isrészt vesz Selényi Pállal és Kőrösy Ferenccelegyütt. Kevésbé fontos témája az elektroncsö-vek rácshegesztésének új megoldása. 1939-benaz USA-ba vándorol ki, ahol a Westinghausnálköt ki.

Dr. OROWÁN(Y) Egon – 1936-39-ig, első-b jk i k i t á é íté é l k

Nier-féle tömegspektrográf építése már félbe-marad. 1950-ben az ELTE Kísérleti FizikaiIntézetének tanszékvezető docense lesz. A mik-rohullámú Hold-kísérlet csoportján kívül első-sorban Faragó Péterrel és Takács Lajossaldolgozik együtt.

Dr. POLÁNYI Mihály – Évtizedekenkeresztül szakértője a Kutatónak. Az ajkaik i t á t é éb é k k ét é t

HOLUX Hírek No184 p.15

állampolgárnak haza kell jönnie. Elektron-csövek és rádiós alkalmazásaik a szakterülete,de másodszor is csak rövid ideig dolgozik aKutatóban, mert hamarosan elhurcolják, és anácik áldozata lesz.

sorban az ajkai kriptongyár építésével kapcso-latos kutatómunkában vesz részt. UtánaAngliában dolgozik. Bródy Imre, Kőrösy Fe-renc a munkatársai.

kriptongyár tervezésében egész konkrétan résztvesz.

3Dr. PREISACH Ferenc – Hitler uralomra jutá-sa után kell távoznia Weiss professzor intéze-téből, és hazatérve, 1934 szeptemberétől azElektroncső Laboratóriumban folytat kutató-munkát. Érdeklődése inkább elméleti irányú. Aszekunderemisszión alapuló multiplikációs tí-pusú csövek, a kettős katódkivezetés az őmunkái. Nagyfrekvenciás csöveket is tervez.Preisach Ferenc is a fasiszta pusztítás áldozataikö ött Wi t E ő Z k iá I

Brunó Lange professzorral, a Kutatóban KőrosyFerenc, Rostás Ernő, Vészi Gábor, NeumannMihály és Kálmán Béláné a munkatársai. Rövidideig Dr. Keresztes Zsuzsával is dolgozikegyütt.

Dr. SIMONYI Károly – 1942-46-ig a mikro-hullámú radar- és Hold-kísérlettel kapcsolatbana Kutató szakértője.

Bodó Zalán és Horváth Antal a munkatársai.

Dr. TAKÁCS Lajos – A 45-46-os Hold-kísérletekkel kezdődik munkája a Kutatóban.Mint matematikus az elektronsokszorozóval ésa koincidenciás berendezéssel kapcsolatos szá-mításokat végzi. Részt vesz azonban Pócza Je-nő és Faragó Péter társaságában a kísérletek ki-vitelezésében is. 1951-ben hagyja el a Kutatót.A Eöt ö L á d T d á t V lóközött van. Winter Ernő, Zakariás Imre,

Budincsevics Andor és Lukács Ernő voltak amunkatársai.

ROSTÁS Ernő – Kb. 1924-től dolgozik a Ku-tatóban. Márton Lászlóval az üvegelektrolízisés a fotocella problémáján dolgoznak közösen.Ez a munka Selényi Pált is érinti, de vele közösa vákuumlámpákban fellépő termoionok vizs-gálata is Ugyancsak vele építik meg újrend

SÓLYI Antal – A negyvenes években mint fi-zikus és matematikus fejt ki tevékenységet a la-boratórium rövidhullámokkal foglalkozó részle-gében. 1945 után, félve háború alatti jobboldalimagatartásának következményeitől, vidékremegy, ahol agyhártyagyulladásban meghal.Szepesi Zoltánnal dolgozott együtt.

Dr SZALKAY Ferenc Munkássága a Kuta

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Való-színűségszámítási Tanszékének docense.

TARI László – Elektronikus szakember. AHold-kísérlet elektronikus berendezéseit terveziés készíti. Több automatizálási problémán dol-gozott. Sok munkát végzett Csiki Jenővelegyütt. A KFKI-ban, majd a Kisipari Szövet-kezetben működik.

gálata is. Ugyancsak vele építik meg újrend-szerű oszcillográfjukat, mely a Kerr-effektusalapján regisztrál. A harmincas évek elején akartellen belül egy párizsi laboratóriumnakadják át az érdeklődésének megfelelő fotocella-program kidolgozására.

ROTTER László – 1945 után kapcsolódik be amunkába. Több témán dolgozik. Először a mű-szerprogram megvalósításában vesz részt majd

Dr. SZALKAY Ferenc – Munkássága a Kuta-tó utolsó éveire esik. Többek között ultrahang-keltő berendezést épít. 54-ben kilép, az Optikaiés Finommechanikai Kutatóintézet vezetőjelesz.

SZÁSZ Tibor – Nem sokkal a Laboratóriumalapítása után csatlakozik a kutatócsoporthoz.Munkássága mindvégig az izzólámpák tökélete-sítésére irányul Spirálszerkesztési elvek az

TARTJÁN Imre – Az első tíz évben a Kutatómunkatársa. Fémek, mindenekelőtt a volfrámtechnológiai tulajdonságai képezik kutatómun-kájának tárgyát. A nagykristályos, alaktartóvolfrámdrót megteremtésén fáradozik. Több ta-nulmányutat tesz a berlini Osram gyárban, ésvégül ennek alkalmazottja lesz. Tury Pállal dol-gozik együtt a volfrám témán.

szerprogram megvalósításában vesz részt, majdgyémánt dróthúzókövek fúrására dolgoz kimódszert. Később a félvezető szilícium- ésgermánium-kristályokkal összefüggő kutatás-ban vesz részt. A TKI osztályvezetője lesz, míg1956-ban disszidál.

Dr. SELÉNYI György – 1938-ban végezte azegyetemet, a Kutatóval édesapja révén már ko-rábban is kapcsolatban állt. Fényporok mellett

sítésére irányul. Spirálszerkesztési elvek, azelső duplaspirállámpa, ballonkonstrukciók, sokfotométeres izzólámpa-vizsgálat, higanygőz-lámpához ultraibolyát áteresztő ballon készí-tése, fénycsővizsgálatok – ezek a témái. A 30-as évek elején egy ideig az Izzó kísérleti lámpa-gyártását vezeti. Mint tartalékos főhadnagy aháború alatt a Kutató katonai parancsnoka.Ezért meg különc emberi vonásai miatt 1945-ben nem igazolják. Később, mintegy rehabili-

Dr. TEREBESI Pál – 1937-ben az új Televízi-ós Laboratórium egyik munkatársa lesz. Eleinteteljes erővel a televíziós adás-vétel tulajdonsá-gait, a kép minőségét befolyásoló tényezőketvizsgálják. 1940 körül ettől kicsi eltérve adó- ésegyenirányító-csövekkel kezd foglalkozni, deezt a munkát már félbeszakítja a munkaszolgá-latos behívó. Ez az értékes szakember is fiata-lon a fasiszták áldozata lett. Czukor, Barta, Ma-p yp

több aktuális, kisebb kérdéssel foglalkozik.Doktori dolgozatának tárgya a röntgenes anyag-szerkezet-vizsgálat. Munkaszolgálatra hívjákbe, és onnan nem is tér vissza.

Dr. SELÉNYI Pál (1884-1954) – A 20-as évekantiszemitizmusának üldözöttjeként hagyja el apesti Tudományegyetem II.sz. Fizikai Intézetét,hogy azután az Egyesült Izzóban Pfeifer egyik

g j , gytálva ismét felveszik a gyárba, majd hamarosannyugalomba vonul, és a negyvenes évek végénmeghal.

Dr. SZEPESI Zoltán – 1936-ban Bay kíséreté-ben jön Szegedről, ahol az ő tanársegéde volt.Fő témája a Kutatóban a frekvenciamoduláció.Később az elektroncsöves készülékek és mű-szerek „zajforrásait” kutatja. A lokátor-kísér-

, ,gó a munkatársai.

THEISZ Emil (1901-) – 1929-1944-ig végzi aKutatóban az izzólámpa-fejlesztéssel összefüg-gő kémiai vizsgálatokat. A volfrámbronzokra ésalkáliföldfém-karbonátokra vonatkozó két ka-tódkísérleti munka után először a vegyületgáz,majd kriptontöltésű gáz megvalósításán dolgo-zik. Következő témája az ívleégés vizsgálata

első munkatársaként találjon újra munkalehető-séget. A Kutató megmaradt levéltári anyagaközött található a következő, 1940. okt. 20-ánkelt, dr. Selényi Pálnak címzett levél:„Kívánságára igazoljuk, hogy Ön 1921. okt. 21-1939. dec. 31-ig vállalatunknál, Kutató Labo-ratóriumunkban mint fizikus volt alkalmazás-ban. Ezen idő alatt az izzólámpa- és elektron-cső-gyártás terén, valamint ehhez rokon terüle-

letekkel kapcsolatban az adó rész építését végzi.1947 tavaszán külföldre megy, jelenleg Montre-álban dolgozik. Munkáit Bay Zoltánnal, SólyiAntalall, Preisach Ferenccel és a lokátoros cso-porttal végzi együtt.

Dr. SZIGETI György (1905-) – 1928 óta veszrészt a Kutató Laboratórium munkájában. Ezidő óta foglalkozott: elektroncső-tartóségetési

különböző gázokban, ezzel kapcsolatban meg-felelő spirál szerkesztése. A háború alatt kato-nai megrendelésre kis tehetetlenségű hanglám-pát dolgoz ki. 1944 vége óta a termelésbendolgozik, jelenleg az Egyesült Izzó izzólámpakémiai laboratóriumának vezetője. Munka-társai: Millner Tivadar, majd Bródy Imre.

TURY Pál (1894-) – Rejtő professzor mű-teken, fénymérés, fotocellák, fényelemek, ka-tódsugárcsövek, képtelegrafálás és távolbalátásterületén számos találmányt és gyártási eljárástés vizsgálati módszert dolgozott ki és különfélevillamos és optikai készülékeket szerkesztett. ALaboratórium kísérleti műszerész műhelyénekellenőrzése ugyancsak az Ön állandó munkakö-réhez tartozott.” 1939 ismét kényszernyug-díjaztatását hozza a numerus clausus követ-k téb R h bilitálá át k f l b d lá

vizsgálatokkal, izzó- és hidegkatódos gáztöltésűegyenirányítókkal, fényforrás célját szolgálógázkisülésekkel, fémgőzlámpákkal, katódsugár-cső-fejlesztéssel, nagynyomású gázkisülések-kel, majd fénycsövekkel. A legutóbbi időkbenfélvezető-problémák, elsősorban a tranzisztorokfoglalkoztatják. Előzőleg évekig lumineszcen-cia-vizsgálatokkal foglalkozik. 1948 augusztu-sától vezeti a Laboratóriumot, melynek nevej l l HIKI B ód I L b tó i A

egyetemi mechanikai technológia tanszékéről1922 elején kerül a Kutatóba. Mint metallurgusa vofrámfém technológiai fejlesztésén dolgozik.Hosszú évekig Tarján Imre a munkatársa. Anagykristályos, át nem hajló volfrámdrót felévezető utat először különböző hőkezelésekben,majd az adalékanyagok megfelelő megválasz-tásában keresi. A megoldást jelentő GK volf-rámhuzal Millner Tivadarral közös munkája. At ábbi kb i i di lf á é libdé

HOLUX Hírek No184 p.16

keztében. Rehabilitálását csak a felszabadulásután éri meg: az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem rendkívüli tanára, az Akadémia levele-ző tagja lesz. Kossuth-díjat kap. A fotocella-kutatás területén hosszabb ideig együttműködik

jelenleg HIKI Bródy Imre Laboratórium. AzAkadémia levelező tagja, a MÜFKI igazgatója,az Eötvös Loránd Fizikai Egyesület főtitkára.Kossuth-díjas. Korábbi munkáiban Vészi Gá-bor, Selényi Pál, Nagy Elemér, Makai Endre,

továbbiakban is mindig a volfrám- és molibdén-fém gyártásának tökéletesítésével foglalkozik.1930 óta a gyár volfrámlaboratóriumának avezetője. 1946-tól a gyár igazgatásában műkö-dik közre, jelenleg mint főtechnológus.

Ó Á

3VALKÓ Iván Péter – 1936-ban lép a Tungs-ram Laboratórium kötelékébe. Először üvegekoptikai vizsgálataival és fiziológiai optikával,majd glimmlámpákkal foglalkozik. 1938-tólkezdve elektroncső alkalmazási és akusztikai,konkrétan hangszóró-problémákkal foglalkozik.1942-ben az üzembe, a behívott Lukács Ernőhelyére kerül. A felszabadulás után újra aKutatóban van. A műszerfejlesztési program-b jd k lá l él ti ké dé k d l

Dr. VIDOR Pál – Pfeifer professzor tanszéké-ről, őt követve lép a Kutató alapító tagjai közé.A volfrám gyártásával kapcsolatos problémákfoglalkoztatják. Erre az időre esik főtitkársága aMagyar Chemikusok Egyesületében. Üvegek ésizzólámpák tulajdonságait kutató tevékenysége1928-ig követhető. Valószínűleg ekkor lép ki aKutató állományából.

WINTER E ő (1897 ) A E ült I ó

ZAKARIÁS Imre – Először az elektroncső-gyártásban Czukor Károllyal, majd a kutatóbelielektroncsőlaborban dolgozik. Főleg mikro-hullámúcső-problémák foglalkoztatják. A ket-tős katódkivezetés Preisach Ferenccel közösmunkájuk. 1939-ben kilép, és önállósítja magát.A 40-es évek végén ismét az Izzó területén dol-gozik, ekkor a HIKI elektronikus laboratóriu-mának munkatársa. Innen disszidál 1956-ban.

ban, majd kapcsoláselméleti kérdéseken dolgo-zik. A Műszaki Főiskolán meginduló híradás-technikai káderképzés szervezői között van.1950-ben a TKI egyik vezetője lesz, majd az1953-ban megalakuló HIKI elektronikuslaboratóriumát vezeti. Munkáit Selényi Pállal,Frommer Józseffel, Winter Ernővel és BlumErzsébettel végzi közösen.

Dr VÉSZI Gábor 1930 38 ig tagja a Kuta

WINTER Ernő (1897-) – Az Egyesült Izzóelektroncső-gyártásában már korábban is, a Ku-tatóban 1930 óta dolgozik. Elsősorban az izzó-katódok fejlesztésével foglalkozik. Kidolgozzaa Ba-katódát. 1938-ban néhány munkatársávalegyütt ismét elköltözik az épületből, és az üzemrádiócsőfejlesztési osztályát vezeti. Munkájaazonban itt is tervező-, kutatómunka. A Kuta-tóban mint tanácsadó működik. Jelenleg a TKIés az MFKI igazgatóhelyettese az AkadémiaDr. VÉSZI Gábor – 1930-38-ig tagja a Kuta-

tónak. Fizikai kémia a szakterülete. Üvegekkelfoglalkozik, majd az Audion-gyártás néhányproblémájával. Később a szelén fénylem kidol-gozása foglalja le, majd nagynyomású higany-gőz izzólámpák kikísérletezése. 38-ban kiván-dorol Angliába. Egy-egy kérdésben Szigetivel,Selényivel és Bródy Imrével dolgozik együtt.

és az MFKI igazgatóhelyettese, az Akadémialevelező tagja, Kossuth-díjas. Budincsevics, Lu-kács, Bay, Glasner, Czukor és Preisach hosz-szabb időn keresztül munkatársai voltak.

A Kutató Laboratórium személyzete 1936-ból – a legfelső sorban állók laboránsok és ipari tanulók; felülről a második sorban Budincsevics Andor (16), Krassó Tibor (18),Pillitz Dezső (40); a harmadik sorban Winter Ernő(42), Millner Tivadar (49), Tury Pál (44), Lukács Ernő (48), Frommer Vilmos (49), Valkó Iván Péter (50), Kőrössy Ferenc(57) Theisz Emil (61) Dallos György (62); az ülő sorban Knapp Oszkár (84) Bródy Imre (85) Aschner Lipót (89) Pfeifer Ignác (90) Bay Zoltán (91) id Selényi Pál (92)

HOLUX Kft. 1135 Budapest, Béke u. 51-55. HOLUX Központ és Mérnökiroda Tel.: (06 1) 450 2700 Fax: (06 1) 450 2710HOLUX Vevőszolgálat Tel.: (06 1) 450 2727 Fax: (06 1) 450 2710

Ü

Minőségirányítási rendszer

A MEE Világítástechnikai Társaságtagja

(57), Theisz Emil (61), Dallos György (62); az ülő sorban Knapp Oszkár (84), Bródy Imre (85), Aschner Lipót (89), Pfeifer Ignác (90), Bay Zoltán (91), id. Selényi Pál (92),Szigeti György (95).(Forrás: A TUNGSRAM Rt. Története 1896-1996, Aschner Lipót Alapítvány,2004)

HOLUX Üzletház Tel.: (06 1) 450 2718 Fax: (06 1) 320 3258HOLUX Fényszaküzlet Körmend Tel.: (06 94) 594 315 Fax: (06 94) 594 316HOLUX Fényszaküzlet Nyíregyháza Tel.: (06 42) 438 345 Fax: (06 42) 596 479HOLUX Fényszaküzlet Szeged Tel.: (06 62) 426 819 Fax: (06 62) 426 702www.holux.hu www.fenyaruhaz.hu e-mail: hoso@holux.hu

A kiadványunkban közölt információkat a legnagyobb körültekintéssel igyekeztünk összeállítani, az esetleg mégis előforduló hibákért felelősséget nem vállalunk. A közölt adatok változtatásának jogát minden külön értesítés nélkül fenntartjuk.