1

4. FEJEZET: MIT JELENT A SPORT A GYEREKEKNEK ÉS HOGYAN SEGÍTHETI A FEJLŐDÉSÜKET

2

1. kurzus: A gyermekek számára megfelelő környezet kialakítása

Oktatási segédanyag

mely az iCoachKids projekt eredménye:

Innovatív oktatás és képzés gyermekekre és fiatalokra specializálódott sportszakemberek számára

Köszönetnyilvánítás Az Oktatási segédanyagot Sheelagh Quinn, Declan O’Leary és Sergio Lara-Bercial készítette Ann McMahon szerkesztő segítségével. Közreműködött továbbá Marieke Fix, Nicolette Schipper-van Veldhoven, Kris Van Der Haegen, David Gibas és Karen Livingstone.

Nyilatkozat Az Európai Bizottság támogatása az anyag elkészítéséhez nem jelenti a tartalom jóváhagyását, az a szerzők véleményét tükrözi. A Bizottság nem vállal felelősséget az abban foglalt információk felhasználásáért.

A projekt csapata: Sergio Lara-Bercial, Julian North, A.J. Rankin-Wright, Marieke Fix, Nicolette Schipper-van Veldhoven, Declan O’Leary, Sheelagh Quinn, Kris Van Der Haegen, David Gibas, Rafael Navarro, Sonia García, Pedro Lara-Bercial, Renata Rutkauskaite, Irena Cikotiene, Ladislav Petrovic, Judit Balogh és Birute Statkeviciene.

www.icoachkids.eu @iCoachKidsEU Copyright © 2018 by iCoachKids

3

Tartalom iCoachKids 1. kurzus - 4. fejezet Az oktatási segédanyag használata 4 4. fejezet - Bevezetés 12 4. fejezet - 1. rész Mit nyernek a gyerekek és a fiatalok a sportolással? 14 4. fejezet - 2/1. rész Pszichoszociális fejlődés a sportban és a sportolás által 16 4. fejezet - 2/2. rész A sportolás pszichoszociális hatásai 18 4. fejezet - 2/3. rész Tegyük lehetővé 22 4. fejezet - 3. rész A sport általi személyiségfejlődés modellje 28 4. fejezet - 4. rész A sportolást szabjuk a gyerekre ne a gyereket a sporthoz 33 4. fejezet - Összefoglalás Mit jelent a sport a gyerekeknek és hogyan segítheti a fejlődésüket 42

Záró feladat 46

4

iCoachKids 1. kurzus - Oktatási segédanyag

Bevezetés

“Az edző elsődleges feladata, hogy ne csak sportolóként, hanem

emberként is segítse a sportolók fejlődését. Hogy ez megvalósuljon, az

edzőnek gyakorlati és feladatközpontú kompetenciákkal kell

rendelkeznie, melyeket ismeretek és reflexió támaszt alá.”

Európai Edzői Keretrendszer (European Sports Coaching

Framework), 39.o.

Gratulálunk, azzal, hogy regisztráltál az iCoachKids első tanfolyamára,

bebizonyítottad, hogy nyitott vagy arra, hogy többet megtudj az

utánpótlásedző munkájáról, és készen állsz arra, hogy továbbfejleszd

edzői tudásodat.

Az edzői munkád tökéletesítése időt és erőfeszítést igényel. A tartós

eredmény érdekében a fejlődésnek fokozatosan kell végbemennie. Ez

a felfogás figyelembe veszi az edzői tapasztalatodat, hogy hogyan

tanulsz, és hogy kiket edzel.

5

Hogyan tanulnak az edzők

Ezen a kurzuson abból indulunk ki, hogy a tanulás élethosszig tartó

folyamat és a széleskörű tapasztalatok segítik az edzői készségek

fejlődését. A kurzus során különböző tanulási módszereket

alkalmazunk, hogy a tanulás az edzők szükségleteinek és igényeinek

a lehető legjobban megfeleljen.

Az edző nem üres lap. Személyes sportolói vagy nézői tapasztalatokkal

kezdesz edzősködni, melyek kialakították elképzeléseidet arról, hogy

mit hogyan kellene csinálni. A következő feladat segít átgondolni, mit

hozol magaddal az edzői munkádba.

FELADAT: Mit hozol magaddal az edzői munkádba? (Nincs jó vagy rossz válasz. Ez a feladat arról szól, hogy átgondold korábbi tapasztalataidat.)

Az edzők úgy tanulnak legjobban, ha…

Milyen a tudásod és hogyan szeretsz tanulni?

Sorold fel a sporttal kapcsolatos tapasztalataidat

Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

Végzettséged Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

Élettapasztalat/ismeretek Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

Egyéb dolgok, melyek jellemzőek Rád

Mit ad hozzá az edzői munkádhoz?

6

A Te tanulásod

Az edzővé válás korai szakaszában sokat segíthetnek a formális képzés nyújtotta tanulási lehetőségek - az 1. kurzusban ezek az olvasmányokban és a gyakorlati munkádban alkalmazott egyéni feladatokban mutatkoznak meg. Ezt tekinthetjük úgy, mint a tudás megalapozását. A feladatok a kezdeti személyes elképzeléseket cáfolják vagy igazolják, és hozzájárulnak a gyermekközpontú keretek felállításához, melyek segítik az edzőket szakmai munkájuk megszervezésében és tudatos irányításában.

Ahogy szakmai fejlődésed folytatódik, a nem hivatalos tanulási lehetőségek egyre fontosabbá válnak. A gyerekek, más edzők, szülők, mentorok és a szabadon hozzáférhető szakanyagok mind hatással vannak Rád. Mindez lehetőséget ad a kialakuló filozófiád és a gyakorlati munkád értékelésére és átgondolására, emellett új ismereteket is szerzel általuk. Fontos megjegyezni, hogy az edzők a gyakorlati munka során tanulják a legtöbbet. Edzőként ezért a tudatosság és a saját tapasztalatok elemzésének képessége kulcsfontosságú.

7

FELADAT: Hogyan tanulnak

leghatékonyabban az edzők és

hogyan tanulsz Te

A baloldali oszlopban azt láthatod, hogy a kutatások szerint hogyan

tanulnak leghatékonyabban az edzők. A jobboldali oszlop a Tiéd:

reagálj a kutatások eredményeire, hogy azok érvényesek-e RÁD és

hatással vannak-e a tanulásodra. Ez segít abban, hogy tisztában legyél

a tanulási preferenciáiddal.

Az edzők leghatékonyabban akkor tanulnak, ha…

A Te tanulásod és preferenciáid

• Korábbi tapasztalataikat és képességeiket elfogadják és bátorítják őket, hogy értékeljék azokat és építsenek rá

• Motiválják őket, hogy vegyenek részt a tanulás irányításában; lehetőséget kapnak arra, hogy saját igényeik szerint alakítsák azt

• A tanultak gyakorlati alkalmazása a saját környezetükben világos és egyszerű

• A témák és az oktatási anyagok fontosak számukra

• A közeg pozitív és támogató, ami minimalizálja a szorongást; ösztönzi a próbálkozást és megfelelő kihívást jelent.

• Más edzőkkel való együttműködés szükséges

• Sokféle feladat áll rendelkezésre

• Sikerélményük lesz, kapnak visszajelzést, ami erősíti az önbizalmukat

8

Ha végeztél az előző két feladattal, megkezdted a tanulást az

iCoachKids tanfolyamán. Meghatároztad, hogy mit hozol magaddal az

edzői munkába, és hogy hogyan tanulsz hatékonyan.

Szép munka, olvass tovább, hogy megtudd, hogyan épül fel a

tanulásodat segítő oktatási segédanyag, és hogyan tudod annak

tartalmát hasznosítani edzői munkádban és abban, hogy GYERMEK-

KÖZPONTÚ EDZŐVÉ válj.

9

Az 1. kurzus oktatási segédanyagának felépítése

Az első kurzuson a képzés kombinált oktatási módszerrel történik, a

tanulást különböző feladatok segítik (pl. életszerű feladatok,

problémamegoldás, gyakorlati feladatok, edzői gyakorlat értékelése).

Ezek segítik az anyag elsajátítását és munkád hatékonyságának

növelését, emellett arra ösztönöznek, hogy további lehetőségeket

keress az önképzésre.

Az alábbi címek és ikonok a különböző feladattípusokat jelölik az

oktatási segédanyagban:

NÉZD MEG – Az anyagrészhez videóanyag kapcsolódik

OLVASD EL – A videóban szereplő anyag írott változata.

Lehetővé teszi, hogy a saját tempódban haladj és az írott szövegben is

tanulmányozhatod a videóban elhangzottakat.

FELADAT – Olyan feladat, melyben átgondolod, hogy a

tananyagot hogyan tudnád hasznosítani az edzői munkád során és

fontolóra veszed, miben kellene változtatnod a gyakorlatban.

EGYÉNI GYAKORLATI FELADAT – Olyan feladat, melyben a

tananyagot alkalmazod az edzői munkádban, majd elemzed, hogy

sikeres volt-e számodra és a gyerekek számára. Ezt a feladatot több

alkalommal kell elvégezned és értékelned, hogy a tanultakat az edzői

filozófiáddal és gyerekek igényeivel összhangban eredményesen

alkalmazd a gyakorlatban.

KÖZÖS MUNKA – Olyan feladat, melybe más edzőket is be kell

vonnod, hogy megbeszéljétek, alkalmazzátok, kipróbáljátok,

megfigyeljétek és értékeljétek a tananyag gyakorlati alkalmazását,

valamint a kollégáid véleményezzék, milyen változásokat látnak a

munkádban. Arra is ösztönöz, hogy másokat is meghallgass, pl.

szülőket, játékvezetőket, klubvezetőket, vagy akár a gyerekeket is!

MUNKA A SAJÁT KÖRNYEZETEDBEN – Olyan feladat, mely arra

ösztönöz, hogy átgondold, mennyire gyermekközpontú a

10

klubod/iskolád/közösséged szemlélete. Gondold át/vitasd meg, min

kellene változtani, hogy gyermekközpontúbb edző legyél.

TESZT – Minden fejezet végén ki kell töltened egy teszted. Ez

lehetőséget ad arra, hogy megerősítsd a tanultakat a legfontosabb

ismeretek átismétlésével és a gyakorlati alkalmazási lehetőségek

áttekintésével. Mielőtt megválaszolnád a kérdéseket, olvasd át újra az

oktatási segédanyag megfelelő szakaszát.

FEJEZETZÁRÓ FELADAT – Minden fejezet feladatokkal zárul,

melyek segítenek áttekinteni/alkalmazni a fejezetben szereplő

ismereteket és módszereket a munkádban. A következő feladatok

lehetnek:

EGYÉNI GYAKORLATI FELADAT

KÖZÖS MUNKA

MUNKA A SAJÁT KÖRNYEZETEDBEN

TOVÁBBI VIDEÓ/OLVASMÁNY – A kurzus természetéből

adódóan csak korlátozott mennyiségű anyag kerülhetett a tananyagba.

Ha többet szeretnél tudni a témakörből, további nézni- és olvasnivalót

ajánlunk.

A FEJLŐDÉSI UTAD UTÁNPÓTLÁSEDZŐKÉNT

Gyerekekkel dolgozni rendkívül pozitív élmény lehet, ami minden

fáradságot megér. A kurzus során elsajátított szemlélet és a

megszerzett tudás minden gyermek és edző számára pozitív élménnyé

teheti a sporttevékenységet.

Mostantól csak Rajtad múlik, hogy fejleszted-e tudásodat és edzői

módszereidet. Élvezd a tanulást!

11

iCoachKids: 1. kurzus Oktatási segédanyag - Feladat-ellenőrző lista: 4. fejezet

Név: _________________________________ Dátum: _______________________________

Ha befejeztél egy feladatot a fejezetben, tegyél egy pipát a körbe. Ez segít ellenőrizni, mi az, amit már befejeztél és hol kell folytatnod a munkát.

Feladat / fejezet rész

NÉZD MEG / OLVASD EL

/

FELADAT

EGYÉNI FELADAT

KÖZÖS MUNKA

MUNKA A SAJÁT

KÖRNYE-ZETEDBEN

TESZT

FEJEZETZÁRÓ FELADAT

TOVÁBBI VIDEÓ/

OLVASMÁNY

Bevezetés

1. rész

2.rész

3. rész

4. rész

Összefoglalás

Ha minden feladatot elvégeztél, a feladat-ellenőrző lista teljes. SZÉP MUNKA! Továbbléphetsz a következő fejezetre.

12

4. fejezet Bevezetés

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Megnézheted az online felületen (online MOOC) vagy elolvashatod az oktatási

segédanyagban. Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Mint már tudod, az egész tanfolyam arról szól, hogy hogyan lehet a legjobban

megteremteni a megfelelő sportkörnyezetet a gyermekek számára. Az első

fejezetben az utánpótlásedző szerepéről volt szó. A másodikban feltártuk az

értékekről és elvekről való gondolkodás fontosságát, valamint azok hatását az

edzői munkára és a gyerekek élményeire. A harmadik fejezet a csapatunk vagy

egyesületünk számára készült koncepció és stratégia hasznosságáról szólt, és

arról, hogy miként kezdjünk neki.

A negyedik fejezetben azt fogjuk megvizsgálni, hogy mit jelent a sport a

gyermekek számára, és hogyan segítheti a fejlődésüket. A negyedik fejezet

elvégzése után tisztában leszel azzal, hogy:

1. a sportolás haszna jóval túlmutat a kondicionális, technikai és taktikai

képzésen

2. a sport hogyan járul hozzá a gyerekek és a fiatalok pszichoszociális

fejlődéséhez és a pozitív értékek megteremtéséhez

3. a sport általi személyiségfejlődés nem automatikus, azt gondosan meg kell

tervezni

4. a sportnak negatív oldala is van, és milyen jellemző körülmények vezetnek a

negatív következményekhez

5. hogyan változnak kortól és fejlettségi szinttől függően a gyerekek és a fiatalok

szükségletei és igényei

A fejezet lényege hogy megértsd, utánpótlásedzőként nemcsak a kondicionális,

technikai és taktikai képességek fejlesztése a feladatunk, hanem tágabban

értelmezett szerepünk is van a gyermekek pszichoszociális állapotának és

képességeinek fejlesztésében.

Ha egy tanár azt mondja, hogy a gyerekek csak azért járnak iskolába, hogy

matematikát vagy földrajzot tanuljanak, és nem azért, hogy sokoldalú emberekké

váljanak, fel lennénk háborodva. A sport ugyanilyen: nagyszerű lehetőségeket

13

nyújt arra, hogy a gyerekek boldog, gyakorlatias felnőttekké és kiváló emberekké

váljanak. De ne szaladjunk előre!

Eljött az újabb feladat ideje.

4.0 FEJEZET ELŐTTI FELADAT

Amilyen gyorsan csak lehet, sorolj fel 7-10 dolgot, amit a gyerekek és a fiatalok

nyernek a sportolással, vagy sorold fel a sportolás pozitívumait. Ha megvan a

lista, nézd meg, hány elemet írtál fel a diagramban szereplő egyes kategóriákból

(kondicionális, technikai, taktikai, pszichoszociális).

1. Mit nyernek a gyerekek a sportolással?

Helyezd el az elemeket az alábbi ábrában:

4.1. ábra. A sportolás hatása a fejlődésre.

14

4. fejezet - 1. rész Mit nyernek a gyerekek és a fiatalok a sportolással?

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Megnézheted az online felületen (online MOOC) vagy elolvashatod az oktatási

segédanyagban. Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk, mit nyernek a gyerekek és a fiatalok a

sportolással. Ezt a feladatot edzők ezreivel végeztük már el az évek folyamán az

edzőképzéseken világszerte, és az eredmény mindig ugyanaz. Ha

megkérdezzük az edzőket, hogy mit kapnak a gyerekek a sportolástól, mindig

ezeket említik:

• szórakozás és barátok

• önbecsülés

• munkamorál

• csapatmunka

• interperszonális készségek

• tisztelet

Így van, a legtöbb dolog, amit az edzők felsorolnak, a pszichoszociális fejlődés

körébe tartozik. A kondicionális, technikai és taktikai képzés mindig sokkal

kevesebbszer szerepel. Ez azért érdekes, mert ha megkérdezzük az edzőket,

hogy hány feladat célja a pszichoszociális képességfejlesztés, a válasz általában

az, hogy sehányé. Ellentmondunk saját magunknak! Ha a pszichoszociális

fejlesztés olyan fontos, miért nem tervezzük azt?

Tudom, mire gondolsz...hallottam már elégszer. Sokszor, mikor ezt kérdezzük

az edzőktől a tanfolyamok során, a válasz valami hasonló: "Nem tervezem, de

magától is megtörténik, mert a sport jó a gyerekeknek."

Erre a válaszunk mindig ugyanaz: "nos, bizonyos pszichoszociális fejlődés

tényleg magától megtörténik, de az túl fontos ahhoz, hogy a véletlenre bízzuk,

nem igaz?"

15

Az igazság az, hogy számos bizonyíték van arra, hogy a sport néhány gyerek

számára kifejezetten negatív tapasztalatot jelenthet. A negatív sportélmény

eredménye lehet az alacsony önbecsülés, a romló érzelmi jólét, a depresszió és

az anorexia.

A sport pozitív hatása nem magától értetődő. Neked edzőként minden

lehetőséget meg kell ragadnod, hogy pozitív élményt nyújts. Olyan környezetet

kell teremtened, ahol a gyermekek pszichoszociális fejlődése ugyanolyan

mértékű, mint a kondicionális, a technikai és a mentális.

Az edzők erre azt mondják, hogy ennek két fő akadálya van:

Először is, az edzők nem teljesen biztosak abban, hogy mit értünk

pszichoszociális fejlődésen. Másodszor, az edzők nem biztosak abban, hogy a

kondicionális, technikai és taktikai képzés mellett marad idejük a direkt

pszichoszociális fejlesztésre.

Ez a fejezet ezzel a két aggállyal foglalkozik. Hidd el, utánpótlásedzőként az

iCoachKids átérzi a problémádat, tudjuk, hogy mindez nem könnyű. Az, hogy

mennyit tudsz tenni, függ a kontextustól. Például, milyen gyakran találkozol a

gyerekekkel. Minél többször, annál hatékonyabb lehetsz. De bármilyenek

legyenek is a körülmények, mindenképpen érdemes megpróbálni.

Pszichoszociális fejlesztési modell a sportban

A következő részben felvázolunk egy egyszerű pszichoszociális fejlesztési

modellt, mely az alábbi hat kategóriát tartalmazza:

• énfejlesztés

• érzelmi fejlesztés

• szociális fejlesztés

• erkölcsi fejlesztés

• kognitív fejlesztés

• a mindennapi élethez szükséges és a szakmai készségek fejlesztése

Meg fogjuk nézni, hogy milyen eredmények érhetők el a különböző

kategóriákban. De ami a legfontosabb, meg fogjuk mutatni, hogy milyen

környezeti feltételek és edzői tevékenység szükségesek ezekhez, hogy Te is

kipróbálhasd!

Ez a fejezet meg fogja változtatni edzői munkádat és tanítványaid életét.

16

4. fejezet - 2/1. rész Pszichoszociális fejlődés a sportban és a sportolás által

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Megnézheted az online felületen (online MOOC) vagy elolvashatod az oktatási

segédanyagban. Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Ebben a részben részletesebben megvizsgáljuk az utánpótlássport pozitív és

negatív oldalát. De mielőtt továbbmennénk, nézd meg a következő videót

(és/vagy olvasd el az átiratot), melyben gyerekek és szülők beszélnek sporttal

kapcsolatos élményeikről. Jegyezd fel a megemlített legfontosabb pozitív és a

negatív tapasztalatokat.

Találkozunk a videó után: (a videót megtalálod a Positive Coaching Alliance USA

YouTube csatornáján)

https://youtu.be/sMC5NxuGMN0

David Klein: "A Legends Baseball egy holisztikus fejlesztési program,

melynek célja a fiatalok mentális, érzelmi, lelki és természetesen testi

fejlesztése a baseball által, hogy a lehető legjobbak legyenek nem csak a

pályán, de a pályán kívül is."

"Úgy áll hozzá, hogy a fiúk személyisége is fejlődjön, ne csak a

sporttudásuk."

"Az a célja, hogy a fiúk megtanulják, hogyan legyenek jó tanulók és hogyan

váljanak férfivá."

"Ő rendíthetetlenül pozitív. Sok pozitív visszajelzést ad a gyerekeknek. Ha

a pozitív dolgokra koncentrálsz, azt hiszem, az történik a gyerekekkel - és

minden bizonnyal ez történt -, hogy amit jól csinálnak, abban még jobbak

lesznek."

"Úgy érzem, a gyakorlataiban a baseball mellett olyanok is vannak, mint a

mindennapi élet dolgai. Szórakozhatunk és tanulhatunk, vagyis nem kell

választani a kettő közül."

17

"Olyan dolgokról van szó, mint a táplálkozás, hogy hogyan figyeljünk,

hogyan legyünk a csapat vagy az osztály hasznos tagjai."

"Nagyon ideges voltam, ha dobnom kellett, szorongtam meg ilyenek, a

tudatosság és a koncentrálás viszont lehetővé teszi, hogy nyugodt

maradjak. Ez nagyon sokat segít, soha egy edző sem tett még ennyit értem.

Nagyon hálás vagyok ezért."

David Klein: "Soha nem mulasztjuk el a tanulás vagy a nevelés lehetőségét,

és ez az, ami igazán fontos, úgy érzem, arra születtem, hogy ezt csináljam."

"Sok időt fordít arra, hogy minden gyerekkel külön foglalkozzon, még ha ez

csak néhány percet is jelent alkalmanként."

David Klein: "A sport az életre is felkészít, a pozitív edző az igazán jó edző,

aki a sport által az életre is felkészít."

Remélem, tetszett. Láttunk néhány nagyszerű dolgot a videóban, ugye? A sport

kitűnő alkalom a sikerek és kudarcok megtapasztalására. Lássuk, tudunk-e

azonosítani néhányat a következő feladatban.

4.1. FELADAT Nevezz meg az előző videóban említett néhány pozitív és negatív hatást.

Pozitív hatások Negatív hatások

4. fejezet - 2/2. rész

18

A sportolás pszichoszociális hatásai

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Megnézheted az online felületen (online MOOC) vagy elolvashatod az oktatási

segédanyagban. Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Hogy ment az előző feladat? Hány pozitív és negatív hatást találtál?

Ebben a részben megnézünk néhány fontosabb összetevőt a modell hat

különböző kategóriájában. Emlékszel még, melyek ezek? Ismétlésképpen:

1. énfejlesztés

2. érzelmi fejlesztés

3. szociális fejlesztés

4. erkölcsi fejlesztés

5. kognitív fejlesztés

6. a mindennapi élethez szükséges és a szakmai készségek fejlesztése

4.2. ábra. A pszichoszociális fejlesztés modellje a sportban (Lara-Bercial, 2018).

Énfejlesztés

19

Az önismeret általában úgy írható le, mint annak megértése, hogy mit jelent

önmagadnak lenni, és milyennek látod magad. A kutatások azt mutatják, hogy

ha a sporttevékenységet megfelelő módon irányítják, annak a következő pozitív

hatásai lehetnek:

• pozitív önértékelés

• önbecsülés növekedése

• önbizalom növekedése

• hit és életcél kialakulása

Természetesen ennek ellentéte is előfordulhat. Ha a sporttevékenység nem

megfelelően irányított, fordított hatása is lehet: alacsony önbecsülés és

önbizalom, negatív önértékelés és szorongás. De ne aggódj, később

megvizsgáljuk, hogyan kerülhetjük el ezeket.

Érzelmi fejlesztés

Az érzelmi fejlődéshez tartozik önmagunk és mások tudatos szemlélése,

különösen az érzelmek felismerése, megértése és kezelése terén. Végül is azt

szeretnénk, hogy a gyermekek és a fiatalok érzelmileg stabil felnőttekké

váljanak, nem igaz? A sport nagyszerű hely a személyiségfejlődéshez. Néhány,

kutatók által azonosított pozitív eredmény:

• megnövekedett általános érzelmi jólét

• érzelmi intelligencia

• érzelmi kontroll

De ahogy korábban említettük, a sport kétélű fegyver. Bizonyos esetekben

negatív érzelmek kialakulásához vezethet, vagy gyengülhet az irányítás

képessége. Mindezek hatással lehetnek a gyermek általános érzelmi jólétére.

Szociális fejlesztés

A fejlesztés egy másik lehetséges területe a szociális fejlesztés. Ez arról szól,

hogy a gyermek képes kapcsolatba lépni másokkal, pozitív kapcsolatokat

kialakítani, megérti és elfogadja a közösség normáit. A szociális fejlődés

lehetővé teszi a gyermekek részvételét a közösségben.

Nem kérdés, hogy a sport társas tevékenység, még az egyéni sportokban is

szükséges az együttműködés másokkal. A sportban való részvétel

természeténél fogva olyan környezet, melyben szociális fejlesztés történik. A

szociális fejlődés korábbi kutatásokban leggyakrabban azonosított területei:

20

• közösséghez tartozás érzése

• interperszonális készségek

• együttműködési készségek

• kapcsolati tőke

A legtöbb esetben a sport nagyon hatékony eszköze lehet a pozitív szociális

fejlődésnek. Lehet azonban néhány negatív következmény is. Például: klikkek

kialakulása, zaklatás a csapattársak között, valamint a fiatal, tehetséges

sportolók elszigetelődése a sportra szánt idő miatt.

Erkölcsi fejlődés

A következő terület, amit megvizsgálunk, az erkölcsi fejlődés. Úgy határozható

meg, mint az erkölcsi gondolkodás és a viselkedés képessége. Például:

• jó és rossz megkülönböztetése

• mások tisztelete

• közösségi szabályok megértése és elfogadása

Ez kulcsfontosságú terület. A sport két fő erkölcsi eredménye:

1. saját magunk, mások és a szabályok tisztelete

2. az erkölcsi gondolkodás és a döntéshozás képességének javulása,

másképp fogalmazva: semmilyen módon ne csaljanak vagy bántsanak

másokat

Sajnos a sportnak ezen a területen is lehetnek negatív hatásai, különösen, ahogy

a gyerekek idősebbek lesznek, megjelenhet a csalás, az agresszió, a dopping

az alkoholfogyasztás vagy a dohányzás, melyeket kutatások is igazoltak. Az

edzőknek és a szülőknek szigorúan ellenőrizniük kell ezeket!

Kognitív fejlesztés

Szintén a sporthoz kapcsolódó jelentős terület a kognitív fejlesztés. A

gyermekek sportjában úgy jelenik meg, mint a gyermek képessége, hogy

megértse, feldolgozza és létrehozza az információt. A sport hasznosságát ezen

a szinten számos alkalommal igazolták a kutatások, nevezetesen:

• jobb tanulási képesség és iskolai teljesítmény

• jobb döntéshozási képesség

• jelentős javulás a kommunikációs készségekben

21

A mindennapi élethez szükséges és szakmai készségek

Végül vannak olyan képességek, melyeket nehéz az előző kategóriák

bármelyikébe sorolni. A legtöbbjük a mindennapi élethez szükséges és a

szakmai készségek közé sorolható, mint pl.:

• munkamorál

• fokozott önállóság és felelősségvállalás

• célállítás képessége

• időbeosztás és szervezési képesség

• versenyszellem

Összefoglalva, a pszichoszociális fejlesztés a sportban és a sport által valós

lehetőség. Bemutattuk a leggyakoribb példákat, de valószínűleg saját edzői,

sportolói vagy szülői tapasztalatod alapján még néhányat fel tudsz sorolni.

Most lépjünk a következő részhez, melyben megnézzük a környezeti feltételeket

és a módszereket, melyek az előzőek fejlesztését lehetővé teszik.

4. fejezet - 2/3. rész Tegyük lehetővé

22

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Az előző részben azt vizsgáltuk, hogy a sportolás pszichoszociális szempontból

milyen előnyökkel jár a gyermekek számára. Nagyon fontos, hogy megértsük,

miért történik mindez. Ne felejtsd el, ez annyira fontos, hogy nem bízhatjuk a

véletlenre!

Egyik legutóbbi tanulmányunkban a pozitív személyiségfejlődés összetevőinek

négy csoportját határoztuk meg, melyeket így neveztünk el:

1. Figyelemgyár

2. A fejlődés üvegháza

3. Személyiségfokozás

4. Való élet szimulátor

4.3. ábra. A pozitív személyiségfejlődés összetevői a sportban (Lara-Bercial,

2018).

Figyelemgyár

A "figyelemgyár" arra az elképzelésre épül, hogy a sportolás olyan célt jelent a

gyerekek életében, amit szeretnek és szívesen csinálnak. Ez a

figyelemösszpontosítás pozitív magatartásformákat generál életük más

területein is, például a családban és az iskolában. Emellett védelmet is jelent a

23

negatív attitűdök és magatartásformák ellen. Annak vágya, hogy jól teljesítsenek

a sportban, a napi rutin és a szervezettség nagyon fontos tényezők.

A "figyelemgyár" pozitív eredményei például:

• erős identitástudat

• hit és céltudatosság

• jó munkamorál

• fokozott versenyszellem

A fejlődés üvegháza

A következő csoportot "a fejlődés üvegházának" neveztük el. Ez a fejlődés

alapjául szolgáló környezet jellemzőiről szól. A siker fő tényezői közé tartozik a

gyermekközpontú klubfilozófia, az odafigyelő edzők, a szülők támogatása és a

kapcsolat a csapat és a klub összes tagjával.

A "fejlődés üvegháza" olyan eredményekhez vezet, mint:

1. pozitív önértékelés és önbizalom

2. mások iránti tisztelet

3. kapcsolati tőke

Személyiségfokozás

Egy másik csoportot "személyiségfokozásnak" neveztünk. Ez olyan

helyzeteket jelent, melyek a sportban hozzájárulnak, hogy a gyerekek jól érezzék

magukat. Legfontosabb elemei a következők: rendszeres sikerélmény,

büszkeség és a negatív energia levezetése.

Megállapítottuk, hogy a "személyiségfokozás" olyan pozitív eredményekhez

vezet, mint:

1. pozitív identitástudat

2. megnövekedett önbizalom

3. magas szintű érzelmi jólét

Való élet szimulátor

Végül az utolsó csoport a "való élet szimulátor". Ez egy nagy csoport. Magában

foglalja az összes tapasztalatot a sportban, melyek a sporton kívüli világot

mintázzák. Néhány a legfontosabb jellemzők közül: versenytapasztalat,

24

csapathoz tartozás, folyamatos odafigyelés és tanulás, függés különböző

emberektől, és egy mini-munkahelyhez tartozás.

A "való élet szimulátor" számos eredményhez vezet, ezek közül a

leggyakoribbak:

1. együttműködési készségek

2. érzelmi kontroll

3. erős munkamorál

Ezzel végeztünk is. Most már sokkal világosabban látjuk, hogy a gyerekek mit

kaphatnak a sportolástól, de még fontosabb, hogy azt is tudjuk, milyen

környezetben és milyen edzői hozzáállás esetén történik meg mindez.

Itt az ideje, hogy megvizsgáld a klubodat és edzői munkádat, hogy lásd,

mennyire dolgozol jól ezen a területen.

Végezd el a következő feladatot.

4.2. FELADAT

25

Saját tapasztalataid és tanítványaid tapasztalatainak összehasonlítása

1. Gondolj vissza elsősorban gyerekként szerzett sporttapasztalataidra.

a) Mi vált leginkább hasznodra a sportolásból?

b) Miért voltak ezek hasznosak?

c) Hogyan segített ezekben az edződ?

Mi volt hasznos? (1a) Miért? (1b) Hogyan segített az edző?

(1c)

2. Az edzői tapasztalataidat felhasználva:

a) Mit gondolsz, miben segíti a sportolás tanítványaid fejlődését?

b) Miért gondolod, hogy fejlődnek ezekben a dolgokban?

c) Mit teszel azért, hogy segítsd a fejlődésüket?

Miben fejlődnek? (1a) Miért? (1b) Mit teszel érte? (1c)

4.3. FELADAT - KÖZÖS MUNKA

26

SAJÁT KÖRNYEZETED FELMÉRÉSE

1. Kérdezd meg a klubodban a gyerekeket és a szülőket, hogy melyek azok

a legfontosabb dolgok, melyek hasznosak a sportolásban. Válaszaikat írd be az

alábbi táblázatba.

A gyerekek mondták A szülők mondták

Sorolj fel néhány hasonlóságot és eltérést

•

•

•

•

•

•

•

•

2.4. FELADAT - MUNKA A SAJÁT

KÖRNYEZETEDBEN

27

A pszichoszociális fejlődés vizsgálata a klubodban/csapatodnál

Töltsd ki az alábbi táblázatot a saját gyakorlatodra vonatkozóan a fejezet ebben

a részben tárgyalt témakörében.

Melyek azok a pszichoszociális területek, melyek fejlesztését leginkább segíti

klubod/csapatod?

Milyen eszközök/módszerek eredményezik a fejlődést?

Mit tehetnétek még a jobb eredmények érdekében?

Hogyan kezdenétek neki?

Mit fogsz tenni az előrelépés érdekében?

4. fejezet - 3. rész

28

A sport általi személyiségfejlődés modellje

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Most már világosan látod, hogy pszichoszociális szempontból miért hasznos a

sportolás a gyerekek számára. Tudod azt is, hogy ehhez milyen környezeti

feltételek szükségesek.

Szeretnél még néhány ötletet és módszert a munkádhoz? Nagyszerű! Nézzünk

meg egy egyszerű modellt, melyet sikeresen alkalmaznak a

személyiségfejlesztésben a sport keretein belül.

Ez a modell úgy ismert, mint a "C-k rendszere a sport általi

személyiségfejlődéshez". Az eredeti ötlet az amerikai Richard Lerner

professzortól származik, a sportkörnyezetre David Haskins és a UK Coaching

adaptálta.

A modell az úgynevezett "pozitív fiatalkori fejlődés" (PYD=PFF) néven ismert. A

PFF arra koncentrál, hogy segítse a gyermekeket és a fiatalokat a szükséges

attitűdök, magatartásformák és készségek fejlesztésében. A PFF nem a negatív

magatartásformák kiirtásáról szól. Sokkal inkább arról, hogy a gyerekek

megtanulják azokat a dolgokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy a társadalom

hasznos tagjaivá váljanak.

A pozitív fiatalkori fejlődés kedvelt szlogenje:

Ez a személyiségfejlesztés sokkal pozitívabb és proaktívabb megközelítése.

Dióhéjban, a "C-k" modellje hat elemből áll. Ha ez a hat eléggé fejlett, a gyerekek

sikeresen haladnak előre, ami eredményesebb átmenetet tesz lehetővé a

felnőttkorba. Ezek az elemek:

29

1. A kompetencia az egyén tevékenységének pozitív szemlélete, annak az

érzése, hogy képes a számára fontos dolgokat teljesíteni.

2. A magabiztosság az általános önbizalom, például az a gondolkodásmód,

hogy attól függetlenül értékes vagyok, hogy hogyan nézek ki, vagy milyen a

tudásom. A magabiztosság ahhoz is kapcsolódik, hogy mennyire tudunk

megfelelni a mindennapi élet kihívásainak. Ezt egyéni hatékonyságnak is

nevezzük.

3. A kapcsolatok arról szól, hogy pozitív kapcsolatokat építsenek ki az

emberekkel, intézményekkel vagy a környezettel, melyben élünk. Ezek a

pozitív kapcsolatok mind a gyermek, mind mások számára hasznosak, és

megteremtik az egyénnél nagyobb csoporthoz tartozás érzését.

4. A jellem a jó és a rossz megkülönböztetéséről, valamint a társadalmi és

kulturális szabályok tiszteletben tartásáról szól.

5. A gondoskodás az empátia fejlesztését és a másokkal való törődés

képességét jelenti. Jelenti még annak megtapasztalását is, hogy a körülöttünk

lévők törődnek velünk.

6. Kreativitás alatt értjük a problémamegoldás képességét és az eredeti,

újszerű gondolkodásmódot.

4.4. ábra. A C-k rendszere – Haskins (2010) alapján

Ami igazán érdekes a "C-k" modelljében az az, hogy a kutatások szerint azok a

gyerekek, akik magasra értékeltek a "C" kategóriákban, kifejlesztenek még egy

"C-t", a közreműködést. Ezek a gyerekek képesek nagyobb mértékben

30

hozzájárulni saját, a körülöttük lévők és a közösségük fejlődéséhez. Ezzel

mindenki jól jár.

Segítheti a sport a C-k fejlődését?

Egyetértünk abban, hogy a sport ideális a "C-k" fejlesztésére, ugye? Nézzük

meg, mit tehetünk edzőként, hogy előmozdítsuk a fejlődést.

1. Kompetencia. A kompetencia fejlesztéséhez az edzőknek a gyermekek

szintjének megfelelő feladatokat kell adniuk. Ezek fokozatosan és

észrevehetően növelik a gyermekek tudásszintjét. Fontos, hogy az edzők

megtalálják annak módját, hogy éreztessék a gyerekekkel, hogy egyre

többet tudnak. A célkitűzések és az egyéni csúcsok időnkénti felmérése

ennek jó módszere.

2. Magabiztosság. A magabiztosság fejlesztése érdekében az edzőknek

rendszeresen sikerélményhez kell segíteniük a gyermekeket, ezt nevezzük

"feladatmegoldó környezetnek". Ebben a környezetben a gyerekek a saját

fejlődésükre koncentrálnak a másokkal való összehasonlítás helyett. Ebből

következik, hogy a magabiztosság fejlesztése nagyrészt a gyerekek olyan

feladatok elé állítása, melyek segítenek növelni az ellenállóképességet a

kudarcokkal, az akadályokkal és a csalódásokkal szemben.

3. Kapcsolatok. A kapcsolatok a puzzle fontos darabja. Ez természetes módon

is kifejlődik a közösség tagjaként, de az edzők is elősegíthetik azzal, ha a

klubhoz tartozást különlegessé teszik, és megbecsülik a gyerekeket. Az

edzők is ösztönözhetik a kapcsolatokat, ha lehetőséget adnak a

gyerekeknek, hogy együtt dolgozzanak, segítsék egymást, vagy akár az

edzőt az edzéseken, és miért ne szervezhetnénk időnként közös

programokat? A diszkó vagy a bowlingozás mindig beválik.

4. Jellem. Ami a jellemet illeti, a sport tökéletesen megfelelő. Egy olyan

környezet, amelyik tiszteli és elfogadja a résztvevőket, edzőket,

játékvezetőket, szülőket és a sport szabályait, tökéletes ehhez. Az edzőknek

mindig példát kell mutatniuk és ezeket az értékeket folyamatosan

közvetíteniük kell.

5. Gondoskodás. Az edzők ebben is fontos szerepet játszanak! A gyermekek

név szerinti köszöntése mikor bejönnek az edzésre, érdeklődés a napjuk, az

iskola, a hétvége felől sikerre vezethet. Az edzők rendszeres időközönként

megkérdezhetik a gyerekeket, hogy hogyan segíthetnek nekik a fejlődésben,

vagy az edzések jobbá tételében. Az edzők olyan helyzeteket is

teremthetnek, ahol a gyerekeknek törődniük kell egymással, például egy

partnerprogram keretében, ahol a pároknak minden nap figyelniük kell

egymásra.

31

6. Kreativitás. A kreativitást olyan feladatokkal ösztönözhetjük, melyekben a

gyerekeknek gondolkodniuk kell. Segíteni a gondolkodást a gondolkodás

nélküli másolás és ismétlés helyett, kulcsfontosságú. Játék kis területen, a

csapatmunka, az önértékelés és a kérdezés nagyon hatékony lehet.

4.5. ábra. A C-k a gyakorlatban – Haskins (2010) alapján

Sokminden elhangzott, egy rövid recept és sok hozzávaló, melyekkel segíthetjük

tanítványaink személyiségének fejlődését. Különösen, ha kevés az idő a

személyiség fejlesztésére, minden, amiről szó volt, beilleszthető a mindennapi

edzésekbe. Csak egy kis gondolkodás és felkészülés szükséges. Az eredmény

megéri az erőfeszítést!

Remélem, tetszett ez a rész. Végezd el a 4.4-es feladatot.

32

4.4. FELADAT Személyiségfejlesztés a gyakorlatban

Gondold át, hogyan fejleszted most a gyerekek személyiségét az edzéseiden és

mit tehetnél, hogy még jobban csináld.

Mit teszel a fejlesztéséért? Mit tehetnél még?

Kompetencia

Magabiztosság

Kapcsolatok

Jellem

Gondoskodás

Kreativitás

33

4. fejezet - 4. rész A sportolást szabjuk a gyerekre ne a gyereket a sporthoz

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Az előző részekben azt vizsgáltuk, hogy mit tehet az edző a gyermekek

személyiségének fejlesztéséért a sporttevékenységet felhasználva. Számos

ötlet és gyakorlati tanács hangzott el, melyeket rögtön használni tudsz. Ahogy a

gyermekek nőnek és fejlődnek, igényeik, szükségleteik és a módszereink is

változnak. Többször is hangsúlyoztuk, hogy A GYEREKEK NEM KIS

FELNŐTTEK, de egy 5 éves és egy 12 éves is nagyon különbözik, ezért más

bánásmódot igényel, különben előfordulhat, hogy unatkozik, megsérül vagy akár

abbahagyja a sportolást...

Hogy még bonyolultabb legyen, a gyermekek fejlődését az úgynevezett "három

kor" is befolyásolja: a naptári életkor, a biológiai életkor és az edzéséletkor.

A naptári életkor a gyermek valós életkora születési dátuma alapján.

A biológiai életkor a gyermek fejlettségi szintje a biológiai érettség alapján. A

kutatások azt mutatják, hogy az azonos naptári életkorú gyermekek között

érettségtől függően akár 3-4 év különbség is lehet. A gyerekek ezeken a képeken

egyidősek, de a biológiai életkoruk nyilvánvalóan különböző.

34

Az edzéséletkor a sportban eltöltött évek számát jelenti, tehát két gyerek azonos

naptári és biológiai életkorú lehet, sportszakmai tudásuk mégis jelentősen

különbözhet, ha egyikük már jóval többet edzett.

Edzőként ezért meg kell próbálnunk meghatározni minden egyes gyermek

aktuális fejlettségi szintjét a "három kor" alapján, hogy ahhoz igazíthassuk az

edzésmódszereket. Ezt a 2. kurzus majd részletesebben tárgyalja, de azért

szeretnénk bemutatni egy egyszerű modellt, melyet néhány évvel ezelőtt

dolgozott ki az iCK projekt igazgatója, Dr. Sergio Lara-Bercial, hogy segítse az

utánpótlásedzők munkáját a gyermekek növekedése és fejlődése során.

Növekedés és fejlődés: a SPEC modell (a gyermekek

szociális, testi, érzelmi és kognitív fejlődése)

4.5. ábra. A SPEC modell (forrás: Wildcats Activ8 Coaches’ Resource – Sport

Northern Ireland, 2012).

35

Kezdjük a szociális fejlesztési területtel. Az edzőknek ezeket kell tudniuk:

1. A gyerekek kezdetben rendkívül énközpontúak, képtelenek osztozni vagy

együttműködni. Ha lehetőségük van rá, idővel egyre jobban képesek csapatban

dolgozni és örömüket is lelik benne. Neked, mint edzőnek, ez azt jelenti, hogy a

nagyon fiatal gyerekek nem állnak készen arra, hogy csoportban dolgozzanak,

vagy olyan feladatokat oldjanak meg, melyek magas szintű együttműködést vagy

közös gondolkodást igényelnek. Azt is jelenti, hogy egyes gyerekek önzőnek és

énközpontúak tűnhetnek, de ez nem azt jelenti, hogy rossz gyerekek, ez csak a

fejlődés normál menete.

2. A gyerekek nem mindig értik meg a saját teljesítményük és a csapat

teljesítménye közötti különbséget. Nem tudatosul bennük, hogy a különböző

játékosok különböző szerepet töltenek be, és az sem érthető számukra, hogy ha

együtt dolgoznak egy közös cél érdekében, a saját céljaikat ennek alá kell

rendelniük. Tehát mint edző, ne bosszankodj, ha egy gyermek önzőnek vagy

közönyösnek tűnik a csoportban. Segíts neki, amíg meg nem érti, mit vársz tőle.

3. A gyerekek, csakúgy, mint a felnőttek, szoros baráti kapcsolatokat

alakítanak ki egyes gyerekekkel, míg másokkal nem, és kis baráti csoportok is

létrejönnek. Edzőként nem az a feladatod, hogy ezeket a csoportokat feloszlasd,

hanem teremtsd meg a lehetőséget, hogy olyan gyerekekkel is összekerüljenek,

akikkel egyébként nem töltenek sok időt. A szoros kapcsolatban nem álló

gyerekek párba állítása lehetővé teszi, hogy jobban megismerjék egymást és

közelebb kerüljenek egymáshoz.

Nézzük meg a testi fejlődés területét. Néhány fontos ismeret az edzők számára:

1. A gyerekek eltérő ütemben növekednek a születéstől a teljes érettségig,

ami befolyásolja, hogy mit képesek megtanulni és megcsinálni, valamint hatással

van a sérülés kockázatára. Egyes esetekben, különösen a lányoknál,

megfigyelhető a növekedés korai felgyorsulása, ha a pubertás korán, 11 éves

korban kezdődik. Az edzőknek tudniuk kell, hogy a gyors növekedési

szakaszokban a koordináció visszaeshet, ahogy az agy az új arányokhoz

igazodik, emellett a gyerekek fájdalmat is érezhetnek, és jobban ki vannak téve

a nagy intenzitású, vagy ismétlődő terhelésekből adódó sérüléseknek.

2. A gyerekek felülről lefelé és a testük középvonalától kiindulva kifelé

növekednek. Fontos, hogy az edzők tudják, a gyerekek az agyukhoz és a testük

középvonalához közelebbi testrészeiket hamarabb kontrollálják, mint a

távolabbiakat. Gondoljunk bele: ügyesebbek a kezükkel, mint a lábukkal, és

jobbak az erőt igénylő feladatokban, mint az ügyességiekben (pl.: labda rúgása

távolságra vagy célba).

3. A gyermekek energiaszolgáltató rendszerei nem olyan fejlettek, mint a

felnőtteké. Az aerob és az anaerob rendszerük nem fog teljes kapacitással

dolgozni a serdülőkor előtt. Az edzők számára ez azt jelenti, hogy különösen

36

fiatal gyerekek esetében, nem szabad 5-20 másodpercnél tovább dolgozni, és

ugyanolyan pihenőidőket kell biztosítani. Fokozatosan lesznek képesek

hosszabb és intenzívebb munkára.

Nézzük meg az érzelmi fejlesztés területét. Amivel az edzőknek tisztában kell

lenniük:

1. A fiatal gyermekek nehezen dolgozhatják fel a csalódásokat, vagy ha

valami nem sikerül. Néhányan hisztivel reagálnak, míg mások lehangoltak

lesznek és visszahúzódnak. Edzőként nem várhatod, hogy minden gyermek

ugyanúgy viselkedjen. Hasznos lehet a gyerekek megismerése, és a szülők

megkérdezése arról, hogy milyen módon tudjuk a legjobban segíteni gyermekük

érzelmeinek kontrollálását.

2. A gyermekek alacsony érzelmi öntudattal rendelkezhetnek. Ez azt

jelenti, hogy nem igazán érzékelik tetteik és viselkedésük hatását. Azt is jelenti,

hogy nehezen fejezik ki az érzelmeiket és az érzéseiket, ezért ez is vezethet

hisztihez vagy visszahúzódáshoz. Hosszú távon a nyugodt hangnem és az

önuralomvesztés következményeinek többszöri elmagyarázása hatékonyabb,

mint a fegyelmezés.

3. A legtöbb gyerek nem igazán érti a késleltetett jutalmazást, ezért a "ha

jól dolgoztok, az edzés végén játszunk" nem igazán működik. Edzőként,

miközben segíted a késleltetett jutalmazás megértését, meg kell győződnöd

arról, hogy elegendő azonnali jutalmazást is használsz, hogy élvezzék az edzést

és visszajöjjenek a következő alkalommal is!

Végül vizsgáljuk meg a kognitív fejlesztési területet:

1. Az edzőknek meg kell érteniük, hogy a gyerekek többféle módon

tanulnak: gyakorlással, megfigyeléssel és utánzással, magyarázattal, stb. Azzal

is tisztában kell lenni, hogy kezdetben a gyerekek sokkal többet tanulnak azzal,

hogy próbálkoznak és hibákat követnek el, mint ha figyelnek és magyarázatot

hallgatnak. Neked, mint edzőnek ez azt jelenti, hogy sok lehetőséget kell adni a

gyerekeknek a gyakorlásra és a dolgok kipróbálására egyszerű bemutatással,

és ha szükséges, magyarázattal.

2. A gyermekek figyelmi ideje rövid, az információ feldolgozásának

képessége nem olyan fejlett, mint a serdülőké vagy a felnőtteké. Másképp

fogalmazva, ne beszélj túl sokat, ne magyarázz hosszan és bonyolultan, és ne

várasd őket hosszú sorokban! Ha azt teszed, nagy valószínűséggel elkalandozik

a figyelmük, unatkozni kezdenek, és olyan dolgokat kezdenek csinálni, melyeket

nem igazán akarsz.

3. A gyerekek nehezen tesznek különbséget ok és okozat, erőfeszítés és

képesség között. Ezért hajlamosak azt gondolni, hogy ha mindent beleadnak,

azonnal sikerülni fog. Lehet, hogy nehezen birkóznak meg a kudarccal, így az

37

edzőknek nagy szerepük van abban, hogy megértessék, a tanulás nem egyik

napról a másikra történik.

Mit jelentenek mindezek az edző szempontjából? Tekints úgy a négy területre,

mint négy összefüggő, mégis különböző útra, melyet a gyerekeknek meg kell

tenniük a felnőtté váláshoz. Néhány tanulság az edzők számára:

1. Az edzések és a gyakorlatok megfelelő szintűek legyenek. Ha szeretnénk,

hogy a gyakorlatok és az edzés egésze működjön, azoknak megfelelő

szintűeknek kell lenniük, nemcsak a legnyilvánvalóbb fizikális, hanem mind a

négy területen. A gyerekek különböző ütemben fejlődnek a négy területen.

Fizikailag képes lehet megcsinálni valamit, de ha a feladat szociálisan,

érzelmileg vagy értelmileg nem megfelelő szintű, nem tudja azt sikeresen, vagy

sorozatban sikeresen végrehajtani.

Mindezt az úgynevezett "tanítási zónákkal" tudjuk illusztrálni. Ahogy az ábra

mutatja, ha jól csináljuk, a gyakorlatok és az edzés épphogy a gyerekek aktuális

tudásszintje felett van, és a csoda megtörténik, jól érzik magukat és sokat

tanulnak. Ezt "tanulási zónának" nevezzük, azt szeretnénk, hogy az edzéseken

a gyerekek a lehető legtöbb időt töltsék ebben a zónában.

Tanítási zónák

4.6- ábra. Tanítási zónák (forrás: Wildcats Activ8 Coaches’ Resource – Sport

Northern Ireland, 2012).

Ami ez alatt van, az a "komfortzóna", ahol a tanulás megszilárdul és sikeres a

végrehajtás, de ha a gyerekek túl sok időt töltenek itt, gyorsan az "unalmi

zónába" kerülhetnek, és ahogy már tudjuk, ott semmi jó nem történik.

A másik véglet, amikor olyat kérünk a gyerektől, ami messze meghaladja az

aktuális tudásukat, ezt hívjuk "pánikzónának", és a pánikzónában nem sok jó

38

történik. A gyerekek vagy visszahúzódnak, vagy a legalsó zónába kerülnek, vagy

kiborulnak, és soha nem jönnek vissza! A pánikzóna megfelelő használata az

lehet, ha nehézségek elé állítjuk a gyerekeket, hogy lássuk, képesek-e magukat

olyan érzelmi állapotba hozni, hogy tanuljanak. Mindezt nagyon ügyesen és

ellenőrzött módon kell végrehajtani, mivel az irányítás könnyen kicsúszhat a

kezünkből!

2. Minden gyereket vonj be. A második tanulság az edzők számára az, hogy a

csoportodban valószínűleg minden gyermek fejlettségi szintje mind a négy

területen különböző. Ezért edzőként nagy kihívást jelent minden gyermek

számára megfelelő feladatot adni az edzésen, de érdemes időt szánni rá. A

differenciált edzés vezetése némi tervezést és gyakorlatot igényel, de rendkívül

fontos. Ezzel a 2. és 3. kurzuson fogunk foglalkozni.

Most már kicsit többet tudsz arról, hogyan nőnek és fejlődnek a gyerekek, és ez

mit jelent az edző számára. Végezd el a következő feladatokat, hogy lásd,

hogyan tudod a tanultakat alkalmazni a gyakorlati munkádban.

39

4.1. FELADAT Hogyan csináld jobban

Gondold át, hogyan fejleszted a gyerekek személyiségét az edzéseiden és mit

tehetnél, hogy még jobban csináld.

Összeállítottunk néhány esetleírást. A tanultak alapján írd le, mit rontott el az

edző és hogyan tudná helyrehozni.

1. eset

John egy 11 évesekből álló helyi labdarúgócsapat edzője. Néhány gyerek

meg tudja csinálni a feladatokat, míg másoknak ez nehezen sikerül. Az

edzés egyre hangosabb, a fiúk elkezdtek rendetlenkedni. John időnként

káromkodásokat hall és az agresszivitás szintje is nőni kezdett. John fél,

hogy az edzés már nem biztonságos a gyerekek számára.

1. Mit John legelső feladata?

2. Mit gondolsz, miért történt mindez?

3. Hogyan tudná John az edzést újra biztonságossá és élvezetessé

tenni?

40

2. eset

Jenny 17 éves lányokkal dolgozik egy kosárlabda táborban. A lányok egy

technikai feladatot hajtanak végre, néhányan megértették az utasításokat,

és csinálják a feladatot, de látja, hogy páran unatkoznak és félreállnak,

mások beszélgetnek, három lány pedig teljesen mást csinál.

1. Mi lehet az oka a lányok viselkedésének?

2. Mit kell Jenny-nek tennie, hogy az edzés visszatérjen a tervezett

mederbe?

3. eset

Hannah egy 9 évesekből álló, vegyes kézilabdacsapat edzője. A gyerekek

közül néhányan már egy éve járnak edzésre, mások csak egy hete

csatlakoztak. A fiúk piszkálni kezdték a lányokat, a lányok ezért

elkeseredettek, és páran félre is állnak. Ez már korábban is megtörtént, és

emiatt több lány abbahagyta a sportolást.

1. Mit tehetett volna Hannah, hogy ez ne történjen meg?

2. Hogyan segítheti a klub Hannah-t?

3. Hogyan érhetné el Hannah, hogy a fiúk és a lányok együtt

dolgozzanak?

41

4.2. FELADAT Mennyire vagy jó a gyermekek növekedésének és fejlődésének elősegítésében? Növekedés és fejlődés: a SPEC modell (a gyermekek szociális, testi, érzelmi és

kognitív fejlődése)

Az alábbi táblázat segítségével gondold át, hogy az edzéseid mennyire segítik a

gyerekek fejlődését a négy tárgyalt területen. Gondold át azt is, hogyan

csinálhatnád még jobban!

Mennyire segítik edzéseid a

gyerekek fejlődését ezen a

területen?

Hogyan csinálhatnád jobban?

Fizikai

Érzelmi

Szociális

Kognitív

42

4. fejezet Mit jelent a sport a gyerekeknek és hogyan segítheti a fejlődésüket - Összefoglalás

NÉZD MEG ÉS/VAGY OLVASD EL

Nézd meg az online felületen (online MOOC) vagy olvasd el az oktatási segédanyagban.

Ha segít az anyag elsajátításában, tedd meg mindkettőt.

Ebben a részben összefoglaljuk a 4. fejezetet, ami arról szólt, hogy mit jelent a

sport a gyerekeknek és hogyan segítheti a fejlődésüket.

Azzal kezdtük a fejezetet, hogy a sportolás haszna jóval túlmutat a fizikai,

technikai és taktikai készségek elsajátításán. Azt is láttuk, hogy habár a sportolás

során a személyiség természetes módon fejlődik, az túl fontos ahhoz, hogy a

véletlenre bízzuk. Ennek egyik oka az, hogy a nem megfelelően vezetett

sportolás negatív következményekkel is járhat és lemorzsolódáshoz vezethet.

A pszichoszociális fejlesztés modellje a sportban

A fentiek tükrében és hogy tudatosítsuk az edzőkben, hogy mit jelent a

személyiségfejlesztés a sportban, bemutattuk a legutóbbi kutatásunk egyik

modelljét. Ez a modell hat területet tartalmaz:

1. énfejlesztés

2. érzelmi fejlesztés

3. szociális fejlesztés

4. erkölcsi fejlesztés

5. kognitív fejlesztés

6. a mindennapi élethez szükséges és a szakmai készségek fejlesztése

A modell a személyiség fejlődését lehetővé tevő módszerek és környezeti

feltételek négy csoportját is felvázolja, melyek a következők:

43

• Figyelemgyár

• A fejlődés üvegháza

• Személyiségfokozás

• Való élet szimulátor

A "C-k" rendszere a sport általi személyiségfejlődéshez

A fejezet ezután a C-k rendszerével még konkrétabbá tette a személyiség

fejlődését a sportban. A C-rendszer szerint azok a gyerekek és fiatalok, akiknek

fejlődik a kompetenciájuk, a magabiztosságuk, a kapcsolataik, a jellemük,

gondoskodóbbak és kreatívabbak lesznek, azok sikeresebben lépnek át a korai

felnőttkorba és jobban hozzájárulnak saját és közösségük fejlődéséhez.

Növekedés és fejlődés: a SPEC modell

Végül a SPEC modell segítségével megvizsgáltuk a szociális, testi, érzelmi és

kognitív fejlődést. Ez az egyszerű modell segített megérteni, hogy miként

változnak a gyermekek szükségletei és igényei az idő előrehaladtával. Ne feledd,

edzőként minden gyermeket ismernünk kell és az edzéseket mind a négy

fejlesztési területen a megfelelő szinten kell megterveznünk, hogy a tanulási

zónában tartsuk őket!

A 4. fejezet végére értünk. Töltsd ki a tesztet, hogy ellenőrizd, mindent

megértettél a fejezetben. Utána végezd el a záró feladatot.

Köszönjük a kemény munkádat! Találkozunk a következő fejezetben, melynek

címe: Melyek a pozitív sportkörnyezet összetevői?

44

TESZT

1. Nevezd meg a pszichoszociális modell 6 kategóriáját.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

2. Nevezd meg a pozitív személyiségfejlesztés összetevőinek 4 csoportját.

1.

2.

3.

4.

3. Válaszd ki a listából a személyiségfejlődés 6 elemét a C-k rendszere

alapján.

Kompetencia Versenyzés

Magabiztosság Kapcsolatok

Lélekjelenlét Együttműködés

Jellem Elkötelezettség

Gondoskodás Kreativitás

3. Párosítsd a 3 sportkort a megfelelő definícióval: 1) naptári életkor; 2)

biológiai életkor; 3) edzéséletkor.

o A gyermek fejlettségi szintje a biológiai érettség alapján, ami akár 3-4 év

különbséget is jelenthet azonos naptári életkorú gyerekek között.

o A sportban eltöltött évek száma.

o A gyermek kora a születési dátum alapján.

45

1.

• Énfejlesztés

• Érzelmi fejlesztés

• Szociális fejlesztés

• Erkölcsi fejlesztés

• Kognitív fejlesztés

• A mindennapi élethez szükséges és a szakmai készségek fejlesztése

2.

1. Figyelemgyár

2. A fejlődés üvegháza

3. Személyiségfokozás

4. Való élet szimulátor

3.

- Kompetencia

- Magabiztosság

- Kapcsolatok

- Jellem

- Gondoskodás

- Kreativitás

4.

1. A naptári életkor a gyermek valós életkora születési dátuma alapján.

2. A biológiai életkor a gyermek fejlettségi szintje a biológiai érettség alapján.

A kutatások azt mutatják, hogy azonos naptári életkorú gyermekek között

érettségtől függően akár 3-4 év különbség is lehet.

3. Az edzéséletkor a sportban eltöltött évek számát jelenti, tehát két gyerek

azonos naptári és biológiai életkorú lehet, sportszakmai tudásuk mégis

jelentősen különbözhet, ha egyikük már jóval többet edzett.

46

4. fejezet - Záró feladat

1. - EGYÉNI FELADAT (írásban/szóban) Válassz egyet a személyiségfejlődés 6 eleméből a C-k rendszeréből és két héten

keresztül próbáld meg tudatosan fejleszteni az edzéseiden. Írje egy 500 szavas

összefoglalót / vegyél fel egy 3 perces videót a tapasztalataidról.

2. - KÖZÖS MUNKA

Szervezz egy interaktív workshopot a gyerekek szüleinek a sportolás hasznáról

a fejezet alapján. Írje egy 500 szavas összefoglalót / vegyél fel egy 3 perces

videót a tapasztalataidról.

TOVÁBBI VIDEÓ/OLVASMÁNY

• A Sport Ireland Utánpótlásedzői programja:

https://www.sportireland.ie/Coaching-Ireland/Coaching-Children/

• Prof. Richard Lerner a YouTube-on az 5 "C"-ről:

https://www.icoachkids.eu/who-what-how-key-principles-of-coaching-

children.html

• A Positive Coaching Alliance alapítója, Jim Thompson előadása:

https://www.icoachkids.eu/who-what-how-key-principles-of-coaching-

children.html

• Blogok a www.iCoachkids.eu-n

https://www.icoachkids.eu/who-what-how-key-principles-of-coaching-

children.html