44 pszichologia es onismeret elo

Pszichológia ésönismeret

2

PróbaleckePRÓBALECKE

Az ELO Könyvkiadó Kft. Pszichológia és önismeret tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik szeretnék jobban megismerni önmagukat és embertársaikat, és a lelki egészség kialakítására és megtartására törekednek.

Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt a család szerepéről a pszichológiában; a szerepek, az egyén és a csoport pszichológiája, valamint az önismereti témák tekintetében. Tanulhat többek között az alkalmazott pszichológia területeiről, a pszichológia módszereiről, a személyiség össze-tevőiről, a különböző gondolkodási modellekről. Kitérünk a lelki élet jelenségeinek mérhetőségére, a pszichológiai tesztek alkalmazási területére, a tudatos és a tudattalan viselkedés megnyilvánulásaira, az önismeret kialakulásában szerepet játszó tényezőkre. Szó lesz még a család funkcióiról; a jó párkapcsolat kialakításának feltételeiről; az életpozíciók és játszmák szerepéről; a stressz kezelésének mikéntjéről, a pályaválasztásról és a karrierépítésről; a munkahelyi beilleszkedésről; a kötődés és a gyász kérdésköréről; a védekezési mechanizmusokról; a depresszió és a szorongás tüneteiről; a személyiségzavarokról; a szenvedélybetegségek különféle formáiról; az öngyógyítás, a pszichoterápia témaköréről és a személyes fejlődés kérdéseiről is.

Bárhol, bármikor tanulhat!

Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában.

Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást!

Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybevételére is. A leckékben található házi fel-adatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során.

Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához!

é i h ló i i k lk l á i

A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyag-sorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban ta-lálható információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismer-heti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.

PRÓBALECKE PSZICHOLÓGIA ÉS ÖNISMERET

3

@

A LECKÉK FELÉPÍTÉSE A Pszichológia és önismeret tananyagsorozat 32 leckéből áll, normál tempó esetén tan-anyagcsomagonként (16 db) fogjuk elküldeni Önnek. Minden tananyagcsomag két leckét tartalmaz, ezekben egyaránt talál elméleti ismereteket, rövid olvasmányokat, valamint gyakorlatokat, példákat, esetleírásokat és kérdéseket.Arra törekedtünk, hogy a mindennapi életben gyakran előforduló élményekhez, prob-lémákhoz kapcsolódjon az ismeretanyag, amit elsajátít. Sőt mi több, nemcsak tanulnia kell majd, hanem önismereti vagy más jellegű gyakorlatokat is kell majd végeznie, hogy „működésükben” lássa a pszichológiai fogalmakat és struktúrákat. Ezért ahhoz, hogy si-keresen tanulhasson, feltétlenül jegyezze meg a következőket:

Ne ugorja át a gyakorlatokat, mindig végezze el őket! Gyűjtsön minél több „anyagot”: történeteket a gyerekkoráról, illetve későbbi életéből,

amelyekre élénken emlékszik - jegyezze fel őket már most, az induláskor. Elevenítse fel azokat a helyzeteket, amikor bizonyos emberekkel kapcsolatban gond-

jai voltak, amelyeket nehezen oldott meg - hasznos lehet, ha ezeket is röviden leírja egy füzetbe.

Jegyezze fel az álmait is! Legyen őszinte, amikor önmagára vonatkozó kérdésekre válaszol majd - magának és

magáért dolgozik, semmi értelme annak, hogy becsapja önmagát! Jobban fi gyeljen oda az emberekre, mint eddig tette. A szerzett ismereteket mások

vonatkozásában is értelmezheti majd. El kell sajátítania az elméleti tudnivalókat is! Ha saját, vagy mások viselkedését meg

akarja érteni, a fejében levő ismeretek között kell „lapozgatnia”, nem szaladhat min-dig haza, hogy utánanézzen a tanultaknak!

Az egyes leckékhez tudása bővítésének érdekében szakirodalomi utalásokat is meg-adunk. Jó, ha már most beiratkozik egy könyvtárba, egyrészt, mert ezek a könyvek nem olcsók, másrészt pedig nem mindegyik kapható már a könyvesboltokban.

Az új dolgok befogadásához nagyfokú nyitottságra lesz szüksége.

A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖNJelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől szá-mított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szük-séges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.

ÜGYFÉLOLDALAz ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.

A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell papiros vagy online formában kitöltenie a tanfo-lyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást.

PRÓBALECKEPSZICHOLÓGIA ÉS ÖNISMERET

4

A Pszichológia és önismeret tananyagsorozat tematikája1. lecke: Amit tudni akarsz magadról, de alig mered megkérdezni. Az al-kalmazott pszichológia területei.Ebből a leckéből megtudhatja, hogy miért különleges tudomány a pszichológia és melyek azok a gyakorlati területek, amelyekben ezt a tudományt használják. 2. lecke: Térképek a lélek megismeréséhez, avagy hányféleképpen magya-rázhatjuk a viselkedést.Szót ejtünk azokról a gondolkodási modellekről, melyek segítenek eligazodni a lelki jelenségek területén, áttekintést adunk a pszichológia módszereiről.

17. lecke: Pályaválasztás és karrier.A leckében ismertetjük, hogy milyen személyes tulajdonságokat kell fi gyelem-be venni a pályaválasztáskor. Szó lesz még a foglalkozások sajátosságairól, a munkaerőpiac helyzetéről és a kereslet és a kínálat jellegzetességeiről.18. lecke: Én és a főnök.A leckében a munkahelyi beilleszkedés kérdéseit érintjük, de főleg a vezetés és a vezetők típusaival foglalkozunk. Négy jellegzetes stílust írunk le; azaz a Ze-usz típusú, az Apolló típusú, a Dionüszosz típusú és az Athéné típusú vezetést.

7. lecke: Csípd el a tudattalant! Szimbólumok, álmok, jelek és értelmezésük.Megismertetjük a tudattalan jelenségével és a kialakulására vonatkozó néze-tekkel, továbbá a tudattalan megnyilvánulási formáival, az álommal, az elvété-sekkel (mint például a felejtés, nyelvbotlás, téves cselekedetek).8. lecke: Titkos forgatókönyvünk: a sorskönyv. Család és életút.A lecke első részében összefoglaljuk az eddig tanultakat, majd foglalkozunk a sorskönyv fogalmával. Ezen kívül követjük azt, hogy milyen üzeneteket ka-punk a fejlődésünk során, amelynek alapján a sorskönyvünket megírjuk.

23. lecke: Ki a normális?A leckében a lelki egészség vagy normalitás kérdésére összpontosítunk. Megis-mertetjük azzal az 5 legfontosabb követelménnyel, amelyeknek meg kell felel-niük ahhoz, hogy lelkileg egészségesnek tudjuk magunkat.24. lecke: Depresszió és szorongás.Bemutatjuk a tünet, a tünetegyüttes és a kórkép fogalmát; a depresszió és a szorongás jellegzetes tüneteit, az ilyen betegségek tipikus állapotát és jegyeit. Önismereti gyakorlatot végezhet el, ami a depressziós tüneteket egyesítette.

3. lecke: Miből áll a személyiség?A leckében tisztázzuk, mit jelent a személyiség fogalma a mindennapi szó-használatban és a pszichológiában. Két, egymástól eltérő elméletet mutatunk be a személyiség szerkezetéről; azaz szó lesz a pszichoanalitikus és a tranzak-cióanalitikus elméletről.4. lecke: Típusok és tipológiák, avagy hogyan ítéljük meg felebarátainkat?Bemutatjuk azokat a sajátosságokat, amelyek alapján az embereket csoportokba sorolják, illetve azokat, amelyek bármely ember jellemzésére alkalmazhatók.

19. lecke: Veszteségeink és a gyász.Ennek a leckének a kötődés és a gyász a témája. Defi niáljuk a self fogalmát, felvázoljuk a kötődés és a leválás folyamatának a jellegzetes szakaszait. Meg-vizsgáljuk a gyászfolyamat lezajlását, valamint a leválás előjeleit is.20. lecke: Az életút felén túl. A csoport pszichológiája.Az életút felén túl lévő korosztály néhány pszichológiai problémáját mutatjuk meg, mint a munka és a karrierhez kapcsolódó kérdések, az identitás fejlődése a felnőttkorban és az egyes pszichés funkciókban beálló változások.

9. lecke: Az önértékelés.Bemutatjuk a külső sajátosságokat, az intelligenciát, a szűkebb környezetet, a tágabb környezetet, az érzelmi életet, a társas kapcsolatokat, valamint ezek ha-tásait az önismeret kialakulásában.10. lecke: Párválasztás.Összefoglaljuk azokat az ismereteket, amelyek arra vonatkoznak, hogy mi alap-ján érzünk vonzódást; azaz foglalkozunk a többnyire tudattalan hasonlóságok-kal, az életpozíciókkal és a játszmákkal.

25. lecke: Védekezési mechanizmusok.A leckében ismét a tudattalan folyamatokkal foglalkozunk, megtanítjuk, me-lyek azok a folyamatok, amelyekkel a mindennapi feszültségeinket próbáljuk csökkenteni.26. lecke: Hangsúlyozott személyiségek. Személyiségzavarok.Bemutatjuk a leggyakoribb személyiségzavarokat. Részletesen ismertetjük a parandoid, a skizoid, a skizotipális, a nárcisztikus, a hisztrionikus, az antiszo-ciális, a határeseti, azaz a borderline és a dependens személyiségek jellemzőit.

13. lecke: A minták ismétlése - nem vagyunk feltalálók, de néha újítunk.Ebben a leckében az ismétlődő viselkedésminták kérdésével foglalkozunk. Át-tekintjük a George Kelly által meghatározott személyes konstrukciókat, majd az ismétlődés megértését elősegítő fogalom, séma és forgatókönyv lesz a téma.14. lecke: Melyik a főszerepem?Bemutatunk néhány szerepet, például a jellegzetes családi szerepeket, az érzel-mi viszonyok tükrében kialakuló szerepeket. Ezen kívül kitérünk az ezekhez a szerepekhez kapcsolódó konfl iktusforrásokra is.

29. lecke: Keressük a traumát?Átfogó képet adunk azokról a jelenségekről, amelyek a fejlődés folyamatát negatívan érintik. Ismertetjük az agresszió fogalmát, eredetét, fejlődését és megnyilvánulásait. Szó lesz még a nők és gyermekek traumáiról, valamint a szexuális traumáról is.30. lecke: Öngyógyítás és pszichoterápia.A leckében a lelki betegségek gyógyításának lehetőségeivel ismertetjük meg. Taglaljuk a pszichoterápia meghatározását és a terápiás folyamat bemutatását.

5. lecke: Mérés a pszichológiában. Mire jók a tesztek?Tárgyaljuk a lelki élet jelenségeinek mérhetőségét. Meghatározzuk, hogy mit jelent a teszt és melyek azok a követelmények, amelyeknek egy jó teszt megfe-lel, továbbá bemutatunk néhány teszt alkalmazásának főbb területeit.6. lecke: Tudatos és tudattalan: avagy a viselkedés szintjei.Ebben a leckében a viselkedési elemzések három szintjével foglalkozunk; így áttekintjük a nyíltan hangoztatott álláspontok, az érzelmi-emocionális történé-sek, valamint a tudattalan szintjeit.

21. lecke: Senki sincs egyedül, avagy: a csoport is ember.Ismertetjük, hogy mit értünk csoport alatt, és melyek a csoport legfontosabb jellemzői a korszerű szemlélet szerint, valamint hogy miért több a csoport, mint az őt alkotó személyek összessége.22. lecke: Kis csoportok, nagy csoportok. Lelki egészség és betegség.Folytatjuk a csoportok témáját. Megismertetjük a csoportok jellegzetes műkö-désével és a benne létrejövő jelenségekkel, megvizsgáljuk a csoportra jellemző viselkedésmintákat, azaz az együttműködést, valamint a dependanciát.

11. lecke: Én és a családom.Megismertetjük a család biológiai, gazdasági, társadalmi funkcióival, szem-ügyre vesszük a családi élet szakaszait, a jó párkapcsolat feltételeit. Ezen kívül szó lesz a testvérek születési sorrendben elfoglalt helyéről is.12. lecke: Nevelem a gyermekem. Miért fontos a gyermekkor?Ebben a leckében bemutatjuk Erikson fejlődéselméletét, melyben az első öt sza-kasz a gyermek- és fi atalkori fejlődés jellegzetes problémáit, kríziseit mutatja be, majd a második három szakasz a felnőttkori fejlődés kérdéseit tárgyalja.

27. lecke: A krízis és kezelése.Ismertetjük a krízis jelenségvilágát. Defi niáljuk a krízis, mint szakmai kife-jezés fogalmát. Szó lesz a krízishelyzetről, a krízisreakcióról, a testi és a lelki tünetekről, valamint a krízis szakaszairól is.28. lecke: Szenvedélyeink.Ebben a leckében a szenvedélybetegségek különböző formáival ismertetjük meg. Bemutatjuk a szenvedélybetegségek kialakulásának jellegzetes folyama-tát és a hatásait. Szót ejtünk az alkohol-, a kábítószer-, és egyéb függőségekről.

15. lecke: Stressz és szerep.Megtanítjuk, hogy mit jelent tudományos értelemben a stressz kifejezés, a stresszt kiváltó tényezők és a stresszorok. A lecke második felében szót ejtünk a szorongásról, a depresszióról, az agresszióról, a kognitív károsodásokról és a fi ziológiai reakciókról.16. lecke: A stressz kezelése.Ebben a leckében a megküzdés és a stresszkezelés problémájával foglalkozunk. Bemutatjuk a stresszkezelés formáit és megvizsgáljuk, hogyan kezelhetjük azt.

31. lecke: Kommunikációs stílusunk.Ebben a leckében a kommunikációval ismertetjük meg. Felvázoljuk a kommu-nikáció modelljét. Defi niáljuk az adó-vevő, a csatorna és a zaj, a referenciake-ret, a kommunikáció tartalmát és viszonyát.32. lecke: Honnan hová? A személyes fejlődés kérdései.A személyiségfejlődés kérdéseivel foglalkozunk. Először azokat a fejlesztési területeket nézzük át, melyek manapság divatosak és sokat hallunk róluk, to-vábbá egy átfogó és elgondolkodtató ismétlési gyakorlatot iktatunk be.


5

Bevezetés

Ebben a leckében arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan közelíthetõ meg va-lami, ami annyira elvont, mint a lélek. Amint már felhívtuk rá a figyelmét elõzõ lec-kében is, a lélek és a viselkedés nem azonosak. Míg ez utóbbi jól érzékelhetõ, addigmaga a lélek nemcsak láthatatlan, de íztelen, hangtalan, szagtalan is… Saját lelkünkkelállandó kapcsolatban vagyunk, folyamatosan megtapasztaljuk, átéljük, de ez nem elégahhoz, hogy a pszichikum mûködésérõl tudományos érvényû következtetéseket von-junk le. Sokszor a belsõ megtapasztalás ahhoz sem elég, hogy saját kérdéseinkre vá-laszt kapjunk. Ha pedig mások által megélt lelki jelenségekrõl szeretnénk tájékozódni,akkor még nehezebb helyzetben vagyunk. Hasonló kérdések tanulmányozásában ko-moly segítséget jelenthet az elméleti megközelítés.

Mindannyian szükségét érezzük annak, hogy tájékozódjunk az emberi dolgokban.Nemcsak azért, mert ez feltétlenül kell a mindennapi helyzetek megoldásához, hanemazért is, mert akkor érezzük magunkat biztonságban, ha ismerjük közvetlen kör-

nyezetünk emberi viszonyait. Gondoljon például egy olyan helyzetre, mint a párvá-lasztás, vagy amikor óvodát/iskolát választ gyermeke számára. Ilyenkor tudnia és hin-nie kell valamit azokról az emberekrõl, akikkel kapcsolatba került, és akik fontos szere-pet játszanak majd az életében.

A pszichológiával foglalkozó tudósok különbözõ megközelítéseket dolgoztak ki, ame-lyeken keresztül a lelki élet jelenségeit leírják és magyarázzák. Ezeket a nézõpontokattekinthetjük „térképeknek” is, amelyek segítenek a lelki élet bonyolult területén történõtájékozódásban. A második leckében ezekkel a térképekkel ismerkedhet meg.

Sose feledje el, a térkép nem maga az út! Vagyis a lélek sohasem pont olyan, mint ahogyazt a különbözõ megközelítések leírják, de attól még ezek hasznos eszközei lehetnek atájékozódásnak.

A leckében röviden bemutatjuk azokat a módszereket is, amelyekkel a pszichológiábana felállított hipotéziseket ellenõrzik, illetve a kutatásokat végzik.

A lecke végén egy kis önismereti kalandozásra hívjuk meg Önt!

2. LECKE

Térképek a lélek megismeréséhez –avagy hányféleképpen magyarázhatjuk aviselkedést

(2. lecke, 27. oldal)

Bevezetés, melyből megtudhatja,

miről szól a lecke.


6

38 2. lecke Pszichológia és önismeret

Az agreszív modell követése

Gyakran vitázunk ma is arról, hogy a filmekben és a TV képernyõjén megjelenõagresszió befolyásolja-e az emberek mindennapi viselkedését vagy sem. Ezek aviták nem új keletûek, már 1961-ben nagy port vert fel egy eset, amikor egy fiútsúlyosan megsebesítettek társai, akik ugyanúgy játszottak el egy késpárbajt, aho-gyan azt elõzõ este a TV-ben bemutatott James Dean filmben látták.

Már a 60-as években szép számmal végeztek kísérleteket annak eldöntésére,hogy az agresszív modell „terjed-e” utánzás útján vagy sem. Most egy olyan kí-sérletet mutatunk be, amelyben azt vizsgálták, hogy gyermekek milyen mértékbenutánozzák film által közvetített agresszív modelleket.

A kísérlet felépítése

Kísérleti személyek:Összesen 48 kislány és 48 kisfiú vett részt a kísérletben, akik az amerikaiStanford Egyetem óvodájába jártak. Életkoruk átlaga 52 hónap volt, vagyis 4 évkörül. Egy felnõtt férfi és egy felnõtt nõ szerepelt modellként az agresszió ábrázo-lására. A kísérleti személyeket három kísérleti és egy KONTROLLCSOPORTBA

osztották, mindegyikben 24 gyermek volt. Az elsõ csoport élethelyzetben elõfor-duló agressziót figyelt meg. A második csoport filmet nézett meg, amelybenugyanaz a két modell agresszív viselkedést alakított. A harmadik csoport egy ag-resszív figurákat ábrázoló rajzfilmet látott.

Feltételezés (hipotézis):A vizsgálatot tervezõk azt feltételezték, hogy minél jobban eltér a modell a való-ságtól, annál gyengébb lesz a vizsgálati személyekben a modellek utánzásáravaló késztetés. Vagyis az élõ modellek esetében a gyermekek inkább utánozzák azagresszív viselkedést, mint a filmen látott agresszió esetében.

Eljárás:Amikor a gyerekek igazi agressziót láthattak, akkor a kísérletvezetõ egy szobábavezette be egyenként õket, és leültek egy kis asztal mellé játszani, képeket készít-hettek különbözõ anyagokból. Az agresszív viselkedési mintát nyújtó modellt aszoba másik sarkában levõ játékasztalhoz vezették, ahol többek között egy nagyfelfújható baba is volt. Itt miután összeszedte a játékokat, a modell az idõ továbbirészében ütlegelte a babát. Olyan módon tette ezt, amit a gyerekek nehezen tud-tak volna maguktól kitalálni, például ráült a babára és ismételten ütögette az or-rát, fakalapáccsal püffölte a fejét. Ezeket a jól elkülöníthetõ cselekvéseket lehe-tett aztán az utánzás mutatóiként használni.

A filmbeli agressziónak kitett gyermekekkel is hasonlóan játszódott le a kísérlet,csak abban a modellt filmrõl nézhették, miközben kis asztalkájuknál képet készí-tettek.

A rajzfilmes változat esetében a gyerekeknek olyan filmet vetítettek, amelybenegy fekete macskának öltözött nõ hajtott végre hasonló agresszív cselekedeteket,püffölte ugyanannak a babának a fejét stb.


Ismertetjük a témához kapcsolódó

olvasmányokat.


7

Az alábbi feladat abból áll, hogy meg kell keresni, hogyha az alsó téglalapban lévõ da-rabokat pontosan összeillesztjük, mely alakzatot kapjuk meg a felsõk (a-e) közül.

Valójában egyetlen teszt sem méri az összintelligenciát, ezért sem szabad egy intelli-genciateszt eredménye alapján értékítéletet hozni a személyiségrõl. Ugyanakkor nemszabad elfeledkezni arról sem, hogy az intelligencia vizsgálatok során nem küszöböl-hetõk ki a temperamentum, a személyiség oldaláról eredõ hatások. A feladatok külön-bözõ erõvel motiválják megoldásra a vizsgált személyeket, és az eredményeket a moti-váció is befolyásolja.

Az intelligencihányados, vagy IQ értékeit általában a következõ sávokba soroljuk:

131 és felette - extrém magas, kiváló intelligencia,

121 - 130 igen magas intelligencia,

110 - 120 átlag feletti intelligencia,

91 - 109 átlagos intelligencia,

80 - 90 alacsony intelligencia,

69 -79 igen alacsony, úgynevezett határeseti intelligencia,

68 és kevesebb - értelmi fogyatékosság különbözõ szintjei.

Intelligencia vizsgálatra sor kerülhet:

� Beiskolázás elõtt, illetve korábban, ha fejlõdésbeli lemaradás gyanúja felmerül.

� Pályaválasztási, pályakorrekciós döntés elõtt, ha a kliens bizonytalan abban, hogymilyen szintû képzést tud elvégezni.

� Bizonyos funkciók betöltése esetében, ahol követelménynek tekintik a magas intel-ligencia szintet.

� Rehabilitációs tanácsadásban, amikor azokat a képességeket mérjük fel, amelyekreépíteni lehet új foglalkozás kiválasztásakor; vagy ha felmerül a szellemi retardációgyanúja.

� Ha bármely okból felmerül az intellektuális leépülés gyanúja.


Kép egy felnõtt intelligenciatesztbõl


Képekkel, illusztrá-ciókkal gazdagítjuk a

tartalmat.

A téma legfontosabb alapfogalmait

kiemeljük.


8

Ma már változatos módszerek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy rövid idõ alatt fel-térképezzük a személyiséget. A személyiség vizsgálata többféle módszerrel történhet:

A kérdõíves vizsgálatok a fõbb dimenziók mentén mérik a személyiség jellemzõit példá-ul az extraverziót-introverziót, stabilitást, neuroticizmust, dominanciát stb. Más kérdõ-ívek segítségével pszichikai egészség és betegség között lehet differenciálni, illetve se-gíthetnek diagnosztizálni a különbözõ lelki betegségeket. Skálák segítségével pedig egyadott jelenség, például a szorongás, a depresszió intenzitását tudjuk felmérni.

Nézzünk meg néhány példát! Szûrõvizsgálatoknál gyakran használják a Brengelmannkérdõívet, amely 50 kérdésbõl áll és az extroverziót, introverziót és rigiditást méri. Eze-ket a típusokat a tananyagban bõvebben is bemutattuk. A kérdõív eredménylapján lát-ható, hogy a vizsgált személy pontszámai az átlagos övezetbe esnek-e vagy sem. Azo-kat, akik kiugró értékeket érnek el, általában megvizsgálják más, komplexebb mód-szerrel is.

Nagyon sok kérdõív létezik a személyiség vizsgálatára, amelyek úgymond az „egészet”próbálják megragadni. A személyiségteszteknek és kérdõíveknek is rendelkezniük kellsztenderdekkel, vagyis viszonyítási adatokkal ahhoz, hogy az egyén eredményei érté-kelhetõek legyenek. Az alábbiakban egy ilyen értékelési grafikont láthat, amely aCalifornia Személyiség Kérdõív (California Personality Inventory, rövid nevén CPI,ejtsd szipiáj) skáláit mutatja: a sztenderd értékeket és egy vizsgálati személy ehhez vi-szonyított értékeit.

Ez a kérdõív 480 kérdést tartalmaz! Gyakran használják a vezetõkiválasztásban és másmunkakörökre való felvételnél, mert méri a vezetésben fontos összetevõket, a lelkiis-meretességet, a közösség normáihoz való alkalmazkodást stb. Nem célunk itt e kérdõívrészletes bemutatása, de az ábra vízszintes tengelyén jelölt tulajdonságok közül néhá-nyat felsorolunk:

Do - dominancia Ie - intellektuális hatékonyságCs - státus elérésére való képesség Py- pszichológiai érzékSy - szociabilitás Fx- rugalmasságSa - önelfogadás Fe- nõiesség

Pszichológia és önismeret 5. lecke 17

3 (30-35)


Grafi konokkal szemléltetjük a kutatási

eredményeket.


9

Nézzünk erre egy példát:

A fenti példa az átjárhatóságot illusztrálja a pszichológiai és a szociális szint között.Azok az emberek, akik magas szintû önismereti tudatossággal rendelkeznek éselfogadják azt, hogy nem vagyunk mindig tudatában cselekedeteink valódi érzelmiokainak, könnyen megértik a pszichológiai szintrõl jövõ üzeneteket is, képesek fel-használni ezeket alkalmazkodásuk javítására.

És végül vegyük szemügyre a harmadik, tudattalannak nevezett szintet. Vannak olyanélményeink, emlékeink is, amelyeket teljesen elfelejtünk. Ez nemcsak kisgyermekkoriemlékeinkre igaz, hanem a késõbbiekre is. Hogy miért tartunk meg egyes emlékeket ésfelejtünk el másokat, érdekes kérdés. A felejtés egyik oka lehet az élmény jelentékte-lensége. Ami nem fontos, azt elfelejtjük, amire nincs szükségünk, az nem marad meg,akár teljesen eltûnhet memóriánk tárházában.

A másik ok pedig lehet az elfojtás jelensége. Errõl említést tettünk már. Az elfojtás ésrészben más énvédõ mechanizmusok esetében is azok az emlékek felejtõdnek el, ame-lyek kínosak. Ezt végezhetjük tudatosan is, elhatározzuk, hogy nem gondolunk azokraa dolgokra, amelyek kellemetlenek számunkra. Ilyenkor a pontosság és a megkülön-böztetés kedvéért azt mondjuk, hogy elnyomjuk az illetõ gondolatot. Ez nem azonos atudattalan elfojtással, amikor mindezt úgy tesszük, hogy nem is vesszük észre. Vannakolyan személyek, akik hajlamosabbak az elfojtásra, mint mások. Egy kutatás szerintezek az emberek kevesebb érzelmekkel teli emléket tudnak felidézni mind gyermekko-rukból, mind a közelmúltjukból.


Szilvi 19 éves, szép szõke lány, már felnõttnek tekinti magát. Nagyon tetszikneki András, de igyekszik eltitkolni azt az érzést. Bár azt gondolja, hogy min-dent meg tudna tenni a fiú érdeklõdésének felébresztéséért, Szilvi mindig azellenkezõjét teszi annak, amit szeretne. Sohasem ül úgy le, hogy rámosolyog-hasson a fiúra, igyekszik látványosan hátat fordítani neki, ha egy társaság-ban vannak, illetve másokkal flörtöl. Bár összes barátnõjének arról mesél,hogyan halad kapcsolata Andrással, szinte észre sem veszi, hogy nagyobberõfeszítést tesz érdeklõdésének eltitkolásáért, mint a fiú meghódításáért. Habarátnõje figyelmezteti erre, akkor Szilvi kétségkívül felismeri, hogy viselke-dését az a félelem határozza meg, hogy elutasítják, mert õ „nem elég szép”.Félelmének igazolására Szilvi fel szokta hozni egy elõzõ próbálkozását,amely sikertelen volt. Nem látja be, hogy ott is érdeklõdésének eltitkolása ve-zethetett a sikertelenséghez és nem külsõ, „szépségbeli” hiányosságok.

Egy csoportos foglalkozás során gyermekkori élményeket és tipikus szülõimagatartásmintákat kellett felidézni. A csoport szinte mindegyik tagjánaktöbb emléke is volt, de Palinak ez sehogy sem sikerült. Egyetlen emléktöre-dék sem jutott eszébe sem óvodás, sem kisiskolás korából. Az õ esetébenhosszabb munkára volt szükség ahhoz, hogy apróbb emléktöredékek, példáulaz iskola ablakának betörése felidézõdjön. De ekkor is csak magát az ese-ményt sikerült felidéznie, olyan kérdésekre, hogy mi volt a büntetése, egyál-talán nem tudott visszaemlékezni. A közelmúlt eseményeivel nincs ilyengondja, még csak feledékenynek sem nevezhetõ. Mondhatni túlságosan is jólemlékszik mindenre, fõleg a mások által elkövetett hibákra, de a sajátjairakevésbé. Valószínûleg az elfojtást alkalmazza ezek elfejtésére is.

3 (10)


Példáink bemutatják az elméleti tudás gyakorlati

alkalmazását.


10

ismerõsség élményét éljük át, és ez sokkal jobb érzés, mint az ismeretlentõl való szo-rongás. A minta használata többnyire ugyanúgy nem tudatos, mint ahogy azt sem tuda-tosítjuk, hogyan lépünk. De lehet tudatosan is használni õket, mint ahogy lépéseinkre isodafigyelhetünk.

És máris elérkeztünk leckénk fõ témájához, az ismétléshez. Bea példájából is jól látha-tó, hogy ugyanazt a mintát alkalmazza, ahányszor a fõnök ajtaja kinyílik, hacsak az kinem szól elõre telefonon, hogy mit szeretne.

A minták mûködését fogjuk közelebbrõl is megvizsgálni leckénk e részében. ElõszörGeorge Kelly, egy zseniális, saját korát megelõzõ pszichológus emelte ki „mintakép-zõ” tehetségünket. Szerinte az embereknek szükségük van arra, hogy elõrejelezzék ma-guk számára az élet eseményeit.


George Kelly, az elfelejtett zseni?

Nem sokkal azután, hogy a múlt század fordulóján, 1900-ban megjelent az Álom-fejtés, Freud elsõ fontos mûve; 1905-ben Kansasban megszületett George Kelly,farmer szülõk egyetlen gyermekeként. Kelly tudományos karrierje nem volt tele aFreudéhoz hasonló nagy eseményekkel. Lassan, látványos karrier nélkül jutott eloda, hogy megújítsa a pszichológiát.

Apja eredetileg lelkész volt, csak késõbb lett farmer. Õszinte, istenhívõ emberekvoltak a szülei, akik elítélték nemcsak a komolyabb, de még az enyhébb bûnöketis, mint például az ivás, kártyázás, tánc. Egyetlen gyermeküknek nagyon sok fi-gyelmet szenteltek. Kelly egytantermes, kis vidéki iskolában kezdte tanulmányait.Késõbb a felsõ tagozat 4 évét négy különbözõ iskolában végezte el. 1926-banszerzett fõiskolai fokozatot fizikából és matematikából. Eredetileg mérnök szere-tett volna lenni. De az egyetemen érdeklõdése a szociális problémák irányábahajlott el, nevelésszociológiát, szociológiát és hasonló tantárgyakat vett fel azegyetemi fokozat megszerzéséhez.

Ezután különbözõ helyeken tanított, majd ösztöndíjat kapott Angliába az Edin-burgh Egyetemre, ahol az oktatás sikerességének elõrejelzésével foglalkozott ésbölcsész tanár fokozatot szerzett. 1931-ben már egy amerikai egyetemen szerzettdoktori fokozatot. Akadémikus pszichológusi karrierje 1943-ban kezdõdött elegy kansasi egyetemen. Itt dolgozta ki az utazó pszichológiai klinikák modelljét,amely új személetet alakított ki az állami oktatásban jelentkezõ iskolai viselkedé-si problémákról.

A második világháború ideje alatt a hadi repülõk pszichológusaként dolgozott ésa pilóták kiképzését vezette. A háború befejezése számos kérdést vetett fel, hiszena hazatérõknek sok pszichológiai problémájuk volt. Ekkor a klinikai pszicholó-gia jelentõs fejlõdésnek indult és ebben Kellynek is komoly szerepe volt.1946-ban már az Ohioi Egytem pszichológia professzora és igazgatója.


Érdekességekkel színesítjük az elméleti

ismereteket.


11

Mi a stressz?

A stressz napjaink egyik leggyakrabban használt kifejezése. Az emberek mindennapikonfliktusaik, betegségeik, szokatlan viselkedésük nagy részét a stressznek tulajdonít-ják.

A legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk stresszrõl, amikor az emberek fizikaivagy pszichológiai jóllétüket veszélyeztetõ eseménnyel szembesülnek. Ezeket az esemé-nyeket stresszoroknak nevezzük és az emberek ezekre adott válaszai a stresszreakciók.

Ha közelebb akarunk kerülni a stressz megértéséhez, akkor az úgynevezett„stresszorokat“, vagy magyarosabban, stresszt okozó tényezõket kell feltérképeznünklegelõször. Ez elsõ ránézésre nem tûnik nehéz feladatnak. Csakhogy a stressz okai em-berenként eltérõek. Ami egyeseknek súlyos megterhelés, az másoknak izgalmas és ki-hívó feladat csupán. Lehet, hogy ez az állítás nem tûnik túl hihetõnek. Nézzünk néhánypéldát:

Az élet bármely helyzete lehet stresszor. A személyiségünktõl függ, mi hat ránk így. Deazért a stresszt kiváltó helyzeteknek vannak közös vonásaik. Ezek a következõk:


Nem kell messzire elkalandozni ahhoz, hogy stresszorokat találjunk. Egyiklegismertebb stresszor a vizsgahelyzet. De ilyen a verseny vagy a színpadiszerep is.

Mónika orvostanhallgató, utolsó éves. Rengeteg vizsgája volt már. Át isment mindegyiken, szép eredménnyel. Mégis, az utolsó vizsgák elõtt is úgyérzi, a legjobb volna elmenekülni. Bár szorgalmasan tanul és tudja az anya-got, félelme indokolatlanul erõs. Rá ez a helyzet stresszorként hat. De Móni-ka más helyzetekben nem ilyen. Nyugodtan kísérletezik a párkapcsolatokkal,nem fél kipróbálni újabb és újabb partnereket, pedig ennek a „próbatétel-nek“ is van kockázata.

Lehet, hogy emlékszik Bellára, akit már többször is említettük. Ez a kislányszereti a versenyeket, számára mindegyik kellemes izgalom csupán. Mivel jóeszû, ügyes gyermek, sok versenyre elküldik. Bella lelkesen megy és gyakranér el valamilyen helyezést. Egyáltalán nem mutatja az izgalom jeleit. Dolgo-zatok elõtt sosem izgul. Szerepelni is szeret, számára minden esemény, aholjelen lehet, jó élmény és szívesen vállal bemondó vagy más szerepet, akár-hány nézõ elõtt. Szívesen megy egyedül vásárolni, utazik a nagyvárosban,pedig még kisiskolás.

9 (9)


Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak

összeállításánál.


12

Stressz és egészség

A stressz fenti következményei nem jelentenek betegséget. Az egészséges embereknekis vannak reakcióik a stresszre. Most azt a kérdést vesszük szemügyre, hogy hogyan be-folyásolja a stressz az egészséget.

A stresszkeltõ események számos fiziológiai és pszichológiai problémát okozhatnak.De hogyan befolyásolja az egészséget a stressz? A szakirodalomban négy különbözõutat írtak le, amelyen keresztül a befolyásolás megtörténik, ezek a következõk:

� a közvetlen út,

� az interaktív út,

� az életmódon és

� a betegségtudaton keresztül vezetõ utak.

Vizsgáljuk meg ezeket egyenként!

a) A fiziológiai válaszoknak, melyekkel a test a stresszkeltõ eseményekre reagál,közvetlen negatív hatásuk lehet a testi egészségre, ha a válasz hosszú idõn átfennmarad. A szimpatikus idegrendszer hosszú idõn át tartó, fokozott izgalmakárosíthatja az artériákat és a belsõ szerveket. A stressznek közvetlen hatása le-het arra is, hogyan tud megküzdeni az immunrendszer a betegségekkel.


Túlizgalom és egészség

A stressz egészségre gyakorolt közvetlen hatásai közé tartozik a krónikustúlizgalom is. A hosszú idõn át tartó túlzott izgalom szívkoszorúér-betegséghezvezethet. A szívkoszorúér-betegség akkor lép fel, amikor beszûkülnek vagy elzá-ródnak azok az erek, melyek a szívizmokat látják el, s ez megakadályozza az oxi-gén és a tápanyagok odaáramlását. Mindez a mellkasra és a felkarra kisugárzófájdalomhoz (angina pectoris) vezethet. Amikor a szív oxigénellátása teljesen le-áll, szívizominfarktus (szívroham) következik be.

A szívkoszorúér-betegség egyike azoknak az okoknak, amelyekben manapság alegtöbben halnak meg, és vezet a krónikus betegségek között is. Valószínûnek tû-nik, hogy a szívkoszorúér-betegségnek van egy örökletes összetevõje is: azoknála személyeknél, akiknél a család történetében elõfordult koszorúér-betegség, na-gyobb az esély rá. Kapcsolatban van a magas vérnyomással, a vér magas kolesz-terinszintjével, a cukorbetegséggel, a dohányzással és az elhízással is.

Az erõs stresszt jelentõ munkát végzõ személyeknek nagyobb a kockázata akoszorúér-betegségre, különösen az olyan munkáknál, amelyek nagyon nagykövetelményeket támasztanak (nagy terhelés, felelõsség, sok szerepkonfliktus),de ugyanakkor kevés a kontroll (a dolgozónak kevés lehetõsége van, hogy befo-lyásolja a munka sebességét, jellegét és feltételeit).


A logikus tagolás átláthatóvá teszi az

elsajátítható ismereteket.


13

(23. lecke, 12. oldal)(23 l k 12 ld l)

A fent említett jelenségeken kívül sok más helyzet van, amikor felmerül a normálisvagy beteg kérdés. Az egyik leggyakoribb ilyen jelenség a féltékenység. Nehéz eldön-teni, mikor egészséges és mikor beteges. Ezt csak az egyes esetek alapos elemzése utándönthetjük el.

Most, hogy világosan látja a normalitás követelményeit, végezzen el egy gyakorlatot!

Feladat

Keressen példákat normális illetve attól eltérõ személyekre, filmekben, ol-vasmányaiban vagy ismeretségi körében! Kövesse a következõ lépéseket:

� elõször írja le a személyek nevét a következõ táblázatba,

� majd tegyen pluszjelet azokhoz a kritériumokhoz, amelyek jellemzik azilletõt.

Aki mind az öt esetben + jelet kap, az valószínûleg egészséges. Perszekönnyen tévedhetünk, ha RELEVÁNS információink hiányoznak az illetõrõl!

Ha a személy nem mindegyik jellemzõre kap + jelet, akkor gondolkozzonazon, milyen olyan sajátosságai vannak még, amelybõl Ön betegségre követ-keztet!

Személy neve Jellemzõk

1 1. Önállóság 3. Kapcsolatai másokkal2. Közösséghez való alkalmazkodás 4. Örömteli érzések5. Önmegvalósítás




Megfigyelt, betegség gyanúját keltõ jelek:1. ..................................................................................................................2. ..................................................................................................................3. .................................................................................................................4. .................................................................................................................5. ..................................................................................................................

Reméljük, most már jól tájékozódik a lelki egészség területén. Most nézzük meg azérem másik oldalát is, vagyis azt, hogy milyen csoportjai vannak a lelki betegségnek.


Feladatainkon keresztül elmélyítheti megszerzett

tudását.


14

Egyetlen lista sem tökéletes, de a fenti összefoglalás tartalmazza a lényeget. Ha egész-séges kapcsolatban szeretne élni, akkor mindegyiket be kell tartania a fenti 23 arany-szabályból, még az önvizsgálatot is!

Azt javasoljuk, ha Ön kapcsolatban él, vagy házasságra készül tegye ki a lista címsza-vait valami jól látható helyre, és ha gondja van a kapcsolatban, nézze meg melyik tétel-hez tartozik. Gondolkodjon el azon, hogy mit lehetne tenni. Sokszor a józan parasztiész segít, vagy ha figyelembe veszi a másik szempontjait is, és nem hagyja a negatívKritikus Szülõt érvényesülni. Segítségül elkészítettük Önnek a listát.

ÍGY LESZ EGÉSZSÉGES A KAPCSOLAT

1 Válasszon bölcsen és jól!

2 Derítse ki, mit gondol jövendõbelije a kapcsolatokról!

3 Ne tévessze össze a szerelmet a szexualitással!

4 Ismerje fel saját szükségleteit, és fejezze ki õket nyíltan!

5 Tekintse csapatnak saját magukat!

6 Tanulja meg tisztelni a kettõjük között levõ különbségeket!

7 Ha nem érti, vagy nem tetszik amit a másik tesz, kérdezzen rá nyíltan miért csinálja!

8 Oldja meg a problémákat, ne halassza!

9 Tanuljon meg tárgyalni!

10 Gondolkozzon hosszútávon!

11 Hallgassa meg a párja panaszait és gondjait anélkül, hogy ítélkezne!

12 Figyeljen oda az intimitás megtartására!

13 Soha ne becsülje le a szex hatalmát!

14 Kérjen bocsánatot!

15 Bizonyos fokú dependenciára szükség van.

16 Szeresse és becsülje önmagát!

17 A kívülrõl behozott dolgok gazdagítják a kapcsolatot!

18 Fontos a feladatmegosztás és az együttmûködés.

19 Nehogy elfelejtse a spontaneitást!

20 Vigyázzon az energiájára!

21 Ne feledje, minden kapcsolatnak megvannak a csúcsai és a mélységei!

22 Ha rossz kapcsolatban él, akkor használja ezt arra, hogy önvizsgálatot tartson!

23 Fontos, hogy megértse, a szerelem nem egyetemes és nem állandó.



Tanácsokat adunk a tanultak alkalmazásához.


15

Az egészség-betegség között lévõ határterület elég széles, és tele van rejtelmekkel.Nem mindig könnyû eligazodni rajta. Fõleg akkor nem, ha olyan jelenségekrõl van szó,amelyek egyaránt elõfordulnak egészséges és beteg emberek esetében. Nézzük csakmeg közelebbrõl ezt a határterületet!

Tünet, tünetegyüttes, kórkép

Úgy a depresszió, mint a szorongás esetében gyakoriak bizonyos tünetek. Ezekrõl mártanultunk a 15. leckében. Mégpedig azért, mert a stresszre adott válaszként ezek a tüne-tek igen gyakran megjelennek. Ismételjük át ezeket a tüneteket!

A szorongás jellegzetes tünetei:

� nyugtalansághoz hasonló kellemetlen érzés

� ingerlékenység, zaklatottság

� fáradékonyság

� bizonytalanság

� testi tünetek: izzadás, remegés, gyakori ürítés

A depresszió legismertebb tünetei:

� szomorúság, levertség

� fáradtság, lassúság

� túlzottan negatív énkép, reménytelenség

� elhanyagolt külsõ

� testi zavarok: alvászavarok, étvágytalanság vagy túlzott evés stb.

Ha egy adott személy esetében felismer egyet-kettõt ezek közül a tünetek közül, az nemjelenti még azt, hogy az illetõ beteg. Sok ember él békében enyhébb vagy erõsebb tüne-teivel. Például: van aki indokolatlan félelmet érez a kutyától akármilyen pici is az, ésvan akinek szorongásos alapérzése évekig fennálló szorulásban vagy gyakori vizelésikésztetésben érhetõ nyomon. Máskor egy veszteség feldolgozása évekbe kerülhet.

Gyurit elhagyta a felesége 25 év házasság után. Nagyon nehezen tudta fel-dolgozni a rossz érzéseket. Elõször hosszú ideig levert volt. Ezt elsõsorbanalkohollal próbálta oldani. Bár szükségét érezte, nem fordult szakemberhezsegítségért, inkább ismeretterjesztõ könyveket olvasott.

Késõbb fáradékonyság és kisebb-nagyobb balestek jelezték, hogy valaminincs rendben. Gyakran betegedett meg, és fáradékonyságát nem lelki, ha-nem testi okokra vezette vissza. Mindeközben Gyuri ellátta felsõvezetõi mun-kakörét, támogatta gyermekeit és utazgatott kedvenc helyeire. Gyakranajándékozta meg magát drága dolgokkal, és sok zenét hallgatott. Csak a leg-közelebbi ismerõsök tudták, hogy van néhány szorongásra és depressziórautaló tünete.


15 (15-17)


Leckéink egymásra épülve biztosítják a megalapozott tudás elsajátíthatóságát.


16

(24. lecke, 38. oldal)(24 l k 38 ld l)

Értékelés

Ha az alábbi kérdésekre a választ bejelölte, már csak azt kell megnéznie, milyen válasz-típust adott gyakrabban. H az „a”-val jelölt válaszokból van több, akkor felmerül a de-presszió gyanúja. Persze ez nem egy pontos teszt, csak egy önértékelési kérdõív, amelynem értékes diagnosztikai eszköz. Azért vegye komolyan, és ha szinte mindegyik „a”jelû választ bejelölte, nem árt, ha elgondolkodik azon, mi a tennivaló depresszió esetén.

Tud-e Ön változtatni vagy ehhez segítségre van szüksége? E kérdés megválaszolásá-hoz is nyújtunk egy kis segítséget. Nézze meg, hogyan befolyásolja az Ön életét a felté-telezett depresszió! Gondolkodjon el azon, mennyiben érinti a depresszió az Ön min-dennapi életvitelét! Tegyen X jelet a megfelelõ válasz alá!

1. Változott-e az utóbbi idõben? Igen Nem

Kommunikációs képessége gyengült. . . . . . . . . . . . . . . .Döntésképessége romlott. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Teljesítménye csökkent. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Dühét kevésbé képes kontrollálni. . . . . . . . . . . . . . . . . .A lazítás képessége csökkent. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szexuális élete kevésbé intenzív. . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. Változott-e a munkaképessége? Igaz Nem igaz

Nem vagyok annyira hatékony, mint elõzõleg.. . . . . . . . . . .Nem tudok dolgozni, mások is észrevették ezt. . . . . . . . . . .Nem vagyok képes munkába járni. . . . . . . . . . . . . . . . . .

3. Változtak-e a családi és baráti kapcsolatai? Igen Nem

Nem változtak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nehezebb velem kijönni, mint eddig. . . . . . . . . . . . . . . .Hamar elveszítem a türelmemet, már mások is szóltak. . . . . . .Nehezemre esik másokkal lenni. . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szeretnék egyedül lenni. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Történtek-e változások a párkapcsolatában? Igaz Nem igaz

Jelenleg nincs párkapcsolatom.. . . . . . . . . . . . . . . . . . .Párkapcsolatom rosszabbodott. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Feszültebb a kapcsolatom, mint eddig. . . . . . . . . . . . . . . .Állandóan veszekedünk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Elviselhetetlen a kapcsolatom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Ön bizonyára rájött, hogy ha több a „Nem” és „Nem igaz” válasz, akkor bizonyára afeltételezett depresszió nem borítja fel az ön mindennapi életét! Vagyis jól meg tud küz-deni vele.

A gyakorlat végén, még egyszer figyelmeztetjük, hogy ez nem teszt, csak egy tüneteketösszesítõ önértékelési mód. Ne feledje, pszichológiai diagnózis felállításához szakem-ber kell!


Gyakorlataink segítséget nyújtanak a megfelelő énkép kialakításához.


17

Nemcsak azok a személyiségzavarok léteznek, amelyeket eddig bemutattunk. Az aláb-bi táblázatban, a teljesség igénye nélkül, felsoroltuk azokat a gyakrabban elõfordulószemélyiségzavarokat, amelyeket ma a szakkönyvek leírnak. A táblázat tartalmazza:

� azokat a helyzeteket, amelyek a típusra jellemzõ, kellemetlen viselkedésmódot ki-váltják (provokáló tényezõ, lásd 2. oszlop),

� azt a szemléletmódot, ahogyan az illetõ típus a kiváltó helyzetet értelmezi (a provo-káció értelmezése lásd 3. oszlop)

� jellemzõ viselkedésmintát és érzelmeket, amelyet a provokáló tényezõ kivált (ma-gatartási válasz, lásd 4. oszlop)

Személyiségzavar

neve

Provokáló tényezõ, amely

kiváltja a kellemetlen

viselkedést

Mások viselkedésének értel-

mezése a különbözõ

személyiségzavaroknál

Magatartási és érzelmi

válasz

PARANOID

szoros interperszonális kap-csolatok

„az emberek szimatolni akarnakutánam, és ártani akarnak ne-kem”

– ügyel a távolságra, titkolózó,rejtõzködõ, provokatív;

– gyanakvó, féltékeny, dühös,fokozottan éber;

SKIZOIDszoros interperszonális kap-csolatok

„az emberek nem jelentenek ne-kem semmit”

– elkerüli a társas érintkezést;

– hideg, merev, távolságtartó;

ANTISZOCIÁLIS

szociális sztenderdek ésszabályok

„a szabályok az én igényeimetkorlátozzák”

– megsérti a társas együttlétszabályait és törvényeit;

– Impulzív dühösség, ellensé-ges, erõszakos, alattomos;

HISZTRIONIKUS

heteroszexuális kapcsolatok „heves érzelmeket kell mutat-nom, hogy hatást gyakoroljakmásokra”

– flörtöl és eltúlzott, hiteltelenérzelmeket nyilvánít;

– a pozitív fogadtatás felizgat-ja, a negatív elkeseredetté te-szi;

NÁRCISZTIKUS

önértékelés „egyedül én számítok” – énközpontúság, elismerésrevár anélkül, hogy ezért vala-mit tenne;

– labilis, nagyzásos, felduz-zasztott érzelmek;

ELKERÜLÕközeli interperszonális kap-csolatok, nyilvános szerep-lés

„az emberek elutasítanak,és kritikusak velem”

– elkerüli, sõt menekül a nyil-vános szerepléstõl;

– szorongó, visszahúzódó;

DEPENDENSmagára utaltság, egyedüllét „utálok egyedül lenni” – a saját célokat feladja, hogy

másokhoz ragaszkodhasson;

– szorongó, pánikol;

KÉNYSZERES

meghitt, szoros kapcsolatoktekintély, strukturálatlanhelyzetek

„az én szabályaim legyenek azirányadók, a bizonytalanságijesztõ, az érzelmek megzavar-ják a gondolkodást”

– érzelmileg beszûkült, merev,dühös, és ha az õ törvényeitmegszegik, akkor elutasítjaaz együttmûködést;

– szorongó, dühös, neheztelõ;



Táblázatokkal növeljük a lecke átláthatóságát.


18

Mit tehet azért, hogy egy súlyos probléma miattne kerüljön komoly krízisbe?

Az alábbiakban hat szabályban foglaltuk össze a legfontosabb tennivalókat olyan ese-tekben, amelyek krízissel fenyegetnek.

1. Ha súlyos problémája van, mindenképpen beszélje meg azt valakivel, aki Önszámára fontos és bizalmas ember. Nincs olyan dolog, amit teljesen egyedül,magára hagyatva kellene megoldania! Az a fontos ilyenkor, hogy legyen vala-

ki, aki meghallgatja, és együtt érez Önnel.

2. Nem baj, ha érdemi tanácsot senki sem tud adni, nehéz helyzetekre nincsenekkész receptek! Nem kell azonnal cselekednie, a fontos az, hogy egyensúlyátmegõrizze!

3. Ha úgy érzi, nem tud valamit egyedül megoldani, minél elõbb keressen baráti,

rokoni vagy egyéb segítséget. Ha úgy érzi, környezetében nincsen senki, akihezfordulhatna, forduljon a legközelebbi tanácsadáshoz. Ilyenek a legtöbb helység-ben vannak, de legalább is a nagyobbakban:� családorvos

� pszichológus

� pszichiáter

� védõnõ

� diáktanácsadó

� kerületi mentálhigiénés tanácsadó

� családsegítõ

� önkormányzat szociális osztálya stb.

4. Ha pillanatnyilag nem érhetõ el senki, de úgy érzi azonnali segítségre van szük-sége, jó a telefon is: Hívja fel ismerõsét, rokonát, barátját! Ha nem tud elérni így

sem senkit, akkor hívja fel valamelyik lelki segítõ telefonszolgálatot! Ezek akövetkezõ számokon érhetõk el:

06-80-505-525, 06-80-505-515, 06-80-505-50306-80-505-510, 06-80-505-506, 06-80-505-543

5. Ne merüljön bele úgy a munkába, hogy a fontos örömszerzõ, kikapcsoló, lelkiegyensúlyt biztosító tevékenységeket tartósan elhanyagolja! A pozitív élmé-

nyek éppen olyan fontos táplálékok jelentenek a lélek számára, mint a test

számára az étel.



Gyakorlatias tudnivalókat

építünk be a leckékbe.


19

Összefoglalás

Utolsó leckénkben a személyiség fejlõdésének kérdéseivel foglalkoztunk. Elõszörszemügyre vettük azokat a fejlesztési területeket, amelyek manapság divatosak és sokathallunk róluk. Részletesebben is szóltunk:

� az önismeret és

� az érzelmi tudatosság fejlõdésérõl.

Ezután a tranzakció-analízis megfogalmazását tanulhatta meg arról, hogy mit jelent afejlett személyiség. Bemutattuk mit jelent az autonómia fogalma, három összetevõjénkeresztül, ezek:

� a tudatosság,

� a spontaneitás és

� az intimitás.

A lecke utolsó részében egy átfogó és elgondolkodtató ismétlési gyakorlatot iktattunkbe. Ez átfogja mindazokat a lényeges kérdéseket, amelyeket reméljük, megtanult.

Önellenõrzõ kérdések

1. Mit jelent az önismeret fogalma?

2. Hogyan alakul ki az önismeret?

3. Mit értünk magas szintû személyiség alatt?

4. Határozza meg az Intimitás fogalmát, TA értelemben!

5. Mit jelent az autonómia fogalma a TA-ban?

6. Hogyan történhet a személyiség fejlõdése?

7. Milyen olyan képzéseket ismer, amelyeknek személyiségfejlesztés a céljuk?

8. Fejlõdik-e a személyiség, ha csak egy készséget fejlesztünk?

9. Milyen egy „– +” személyiség fejlõdéi folyamata?

Ajánlott olvasmányok

Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D. J. Pszichológia, Osiris kiadó, Bu-dapest, 1977.

Berne, E. Szex a szerelemben, Osiris, Budapest, 1996.

Bradshaw, J. Vissza önmagunkhoz, A bennünk élõ gyermek felfedezése, Hunga-printNyomda és Kiadó, Budapest, 1990.

Harris, T. Oké vagyok, Oké vagy, Édesvíz Kiadó, Budapest, 1994.

Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkül, Helikon Kiadó, Budapest, 1999.



Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát.

A témához kapcsolódó szakkönyveket ajánlunk.

Kérdések megválaszo-lásával ismételheti át a

tanultakat.


20

Házi feladat

1.Írjon egy példátpárhuzamostranzakcióra!

6 pont

2.Írjon egy példátkeresztezetttranzakcióra!

6 pont

3.Írjon le egy Ön általmegfigyelt nonverbáliskommunikációt!

6 pont

4.Mondjon egy példát„idõtöltésre“ TAértelemben!

6 pont

5.Mit jelent a fejlettszemélyiség fogalma?

6 pont

Idegen szavak és kifejezések

Arousal az idegrendszer izgalmi állapota, amely az éberség különbözõszintjeire jellemzõ.

Galvanikus Bõr

Reflex (GBR)

a bõr elektromos vezetõképessége, amely különbözõ tényezõk, pél-dául izgalom, hatására változik.

Referenciakeret A pszichológiában azokat az ismereteket, információkat értjük alat-ta, amelyhez az egyén viszonyít, amelyek alapján konstrukcióit ki-alakítja.

Vegetatív ideg-

rendszer

az idegrendszernek az a része, amely szerveinket többnyire akara-tunktól függetlenül irányítja.



Házi feladataink által ellenőrizheti és

elmélyítheti tudását.

A szakmai kifejezéseket összegyűjtjük

és elmagyarázzuk.


21

Tel.: 1/382-0610 www.elo.hu

Szeretne jártasságot szerezni a pszichológia témakörében és tudását a mindenna-pokban is kamatoztatni? Problémát okoz Önnek a stresszhelyzetek nem megfelelő kezelése és a megoldáshoz vezető hatékony kommunikáció kialakítására törekszik? Rendelje meg még ma a Pszichológia és önismeret tananyagsorozatunkat!

Ne habozzon, hívjon minket most!

... de lehetősége van arrais, hogy internetenkeresztül küldje be

házi feladatát.

A postán beküldött leckéjét szaktanáraink kijavítják...

44 pszichologia es onismeret elo

Documents