49. szám. egyhÁz És iskola. -...

8
49. szám. EVANGELIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár: Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é. fA EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára: Négyhasábos petit sorként Szerkesztő- 8 kiadó-hivatal: Pozsony, Konventutcza 6. sz. egyszer közölve 7 kr.. többször közölve 5 kr. Felelős szerkesztő : Bélyegdíj : külön 30 kr. T R S Z T Y É N S Z K Y F E R E N C Z . Tartalom: Evangelizátió. (Láng Adolf). A bibliai realizmus. (Dr. Szlávik Mátyás. Irodalom. B e l f ö I-d. Külföld. Vegyesek. Nazarenizmus az ágost. hitv. ev. egyházban. h\ ( Evangelizátió.*) Egy éve annak, hogy Lutherről és a lutheri refor- matio áldásairól megemlékeztünk, de tekintve ezen refor- matio gyors elterjedésének okait, nem vontuk le magunk számára egyszersmind azon kötelezettséget, hogy híveink szaporítása érdekében — evangélizátiót is űzzünk. „Példát hagytam nektek, hogy az én nyomdokaimat kövessétek." — Idvezítőnk e szózata kétségkívül arra is vonatkozik, mit Mesterünk tana terjesztése és hívek szer- zése körűi személyesen megtett. Idvezítőnk a nép közé vívé az evangyéliomot, az embereknek általa végezendő megváltatásának örvendetes izenetét, ezzel első gyakorolta — az utánzással ajánlott — evangelizátiót. Mesterök szavát megfogadva, az apostolok is foly- tatták az evangelizátió munkáját, csakis így lehetvén meg- alkotni a keresztyén anyaszentegyházat. E magasztos példákat viszont követték reformátoraink, mikor az elferdített evangyéliomi tant eredeti tisztaságá- ban visszaállítva, evangelizátiót űztek, tagokat szerezve, a visszaállított ősi evangyéliom megújított keresztyén anyaszentegyházának. A mi dolgunk pedig, hogy belássuk, miszerint e tekintetben a reformátió még nincs bevégezve. Kötelességünk folytatni az evangelizátiót Magyar- országban is, hol kilencz tizedrész elfogadta volt a refor- mátiót és csak a legirtózatosabb kényszereszközöknek sike- rült a magyarhoni ev. egyházat a jelennél is kisebb lét- számra leszállítani. Szenvedett pedig legérzékenyebb vesz- teséget az ágostai hitv. ev. egyház, mely az erdélyi nem- zeti fejedelmek védnökségét is nélkülözve, a jezsuiták által vezetett dragonádoknak, legnagyobb részében, esett áldozatul. Evangelizátió a mi teendőnk, annyival inkább, mivel- hogy, ha a türelmi pátens kiadása óta, rendszer nélkül bár, de tettleg mégis tovább folyt a reformátiókori evangeli- +) Szóljanak a tárgyhoz mások is. Nézetünk szerint pro et contra sokat lehetne róla mondani. Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája, megszaporítva felekezetünk tagjait; akkor, nem mondom a vallásszabadság, de az alkotmányosság idejében még inkább van helye, joga és módja a rendszeres evangelizátíónak. Helye van az evangelizátíónak; mert ezt Idvezítőnk parancsolatán kívül, mely a szent eszme terjesztését el- rendeli, önfentartási kötelességünk is kívánja. A szenve- dett veszteségeket ki kell pótolnunk és a szent eszme szol- gálatába lépendő egyháztagok s test vérfelekezetünk hasonló működése mellett sikerülni fog a tiszta evangyéliom dia- dalának előkészítése. Joga is van az evangelikus egyháznak az evangeli- zátióhoz, mivelhogy bevett vallásfelekezet és így hasonló testületi jogokkal bir, mint az országban létező bármely engedélyezett egylet vagy társulat. Ugyanis minden ily egyletnek joga van tagokat gyűjteni és tagjait, legalább erkölcsileg ösztönözni tagtársak szerzésére. Es valamint az egyes társulatoknak nincs jövőjük tagok nélkül, úgy a vallásfelekezeteknek sincs jövőjök proselyták nélkül. Hogy pedig ennek az evangelizátíónak alkotmányos országban kiviteli módja van, azt bizonyítja a külföld pél- dája. Mint ilyen létezik Francziaországban a „Société centrale d' Evangelisation de Paris," Belgiomban a „Société d' Evangelisation de Belge" és az „Eglite missionaire de Belge," Németországban, még pedig Berlinben az „Evangelisationscomité für Spanien" és az „Elsässische Evangelisationsgesellschaft," Olaszország- ban „Olaszország evangelizatiója a Waldenziak által" stb. Léteznek ezek nemcsak, hanem nagyszerű sikereket ké- pesek felmutatni, miről mindenki meggyőződhetik pl. a Flieder által szerkesztett „Blätter aus Spanien" és „Nach- richten über die Ausbreitung des Evangeliums in Italien" czimű lapokból. A magyarországi evangelikus egyház által életbelép- tetendő evangelizátió kiviteli módjának részletezése e helyen nem történhetik meg; ez első sorban a papi érte- kezletek s utóbb külön e czélra szervezendő bizottságok dolga leend. Itt és ez alkalommal csak az a fő, hogy be- lássuk, miszerint erősödésre van szükségünk s hogy a

Upload: others

Post on 15-Jan-2020

2 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

49. szám.

E V A N G E L I K U S

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár:

Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é.

f A EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára:

Négyhasábos petit sorként

S z e r k e s z t ő - 8 k i a d ó - h i v a t a l : P o z s o n y , K o n v e n t u t c z a 6 . sz . egyszer közölve 7 kr. . t ö b b s z ö r közölve 5 kr.

Felelős szerkesztő : Bélyegdíj : külön 30 kr. T R S Z T Y É N S Z K Y F E R E N C Z .

Tartalom: Evangelizátió. (Láng Adolf). — A bibliai realizmus. (Dr. Szlávik Mátyás. I r o d a l o m . — B e l f ö I-d. — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k .

— Nazarenizmus az ágost. hitv. ev. egyházban.

• h\ ( Evangelizátió.*)

E g y éve annak, hogy Lutherről és a lutheri refor-matio áldásairól megemlékeztünk, de tekintve ezen refor-matio gyors elterjedésének okait, nem vontuk le magunk számára egyszersmind azon kötelezettséget, hogy híveink szaporítása érdekében — evangélizátiót is űzzünk.

„Példát hagytam nektek, hogy az én nyomdokaimat kövessétek." — Idvezítőnk e szózata kétségkívül a r ra is vonatkozik, mit Mesterünk tana terjesztése és hívek szer-zése körűi személyesen megtett . Idvezítőnk a nép közé vívé az evangyéliomot, az embereknek á l ta la végezendő megvál tatásának örvendetes izenetét, ezzel első gyakorol ta — az utánzással a jánlot t — evangelizátiót.

Mesterök szavát megfogadva, az apostolok is foly-t a t t ák az evangelizátió munkáját, csakis így lehetvén meg-alkotni a keresztyén anyaszentegyházat .

E magasztos példákat viszont követték reformátoraink, mikor az elferdített evangyéliomi t an t eredeti t isztaságá-ban visszaállítva, evangelizátiót űztek, t agoka t szerezve, a visszaállí tott ősi evangyéliom megúj í to t t keresztyén anyaszentegyházának.

A mi dolgunk pedig, hogy belássuk, miszerint e tekintetben a reformátió még nincs bevégezve.

Kötelességünk folytatni az evangelizátiót Magyar-országban is, hol kilencz tizedrész elfogadta volt a refor-mátiót és csak a legirtózatosabb kényszereszközöknek sike-rül t a magyarhoni ev. egyházat a jelennél is kisebb lét-számra leszállítani. Szenvedett pedig legérzékenyebb vesz-teséget az ágostai hitv. ev. egyház, mely az erdélyi nem-zeti fejedelmek védnökségét is nélkülözve, a jezsui ták ál tal vezetett dragonádoknak, legnagyobb részében, esett áldozatul.

E v a n g e l i z á t i ó a mi t e e n d ő n k , a n n y i v a l i n k á b b , m i v e l -

h o g y , h a a t ü r e l m i p á t e n s k i a d á s a ó t a , r e n d s z e r n é l k ü l b á r ,

d e t e t t l e g m é g i s t o v á b b f o l y t a r e f o r m á t i ó k o r i e v a n g e l i -

+) Szó l janak a t á r g y h o z mások is . N é z e t ü n k szer in t pro e t contra s o k a t l ehetne róla mondani. Cz ikk iróva l m a g u n k sem értünk mindenben e g y e t . Szerk.

zátio munkája , megszaporítva felekezetünk t ag ja i t ; akkor, nem mondom a vallásszabadság, de az alkotmányosság idejében még inkább van helye, joga és módja a rendszeres evangelizátíónak.

Helye van az evangelizátíónak; mert ezt Idvezítőnk parancsolatán kívül, mely a szent eszme terjesztését el-rendeli, önfentar tási kötelességünk is kívánja. A szenve-det t veszteségeket ki kell pótolnunk és a szent eszme szol-gá la tába lépendő egyháztagok s test vérfelekezetünk hasonló működése mellett sikerülni fog a t iszta evangyéliom dia-dalának előkészítése.

Joga is van az evangelikus egyháznak az evangeli-zátióhoz, mivelhogy bevett vallásfelekezet és így hasonló testület i jogokkal bir, mint az országban létező bármely engedélyezett egylet vagy társula t . Ugyanis minden ily egyletnek joga van tagokat gyűj teni és tagjait , legalább erkölcsileg ösztönözni tag társak szerzésére. E s valamint az egyes társula toknak nincs jövőjük tagok nélkül, úgy a vallásfelekezeteknek sincs jövőjök proselyták nélkül.

Hogy pedig ennek az evangelizátíónak alkotmányos országban kiviteli módja van, azt bizonyítja a külföld pél-dája. Mint ilyen létezik Francziaországban a „Société centrale d' Evangelisation de Paris," — Belgiomban a „Société d' Evangelisation de Belge" és az „Eglite missionaire de Belge," — Németországban, még pedig Berlinben az „Evangelisationscomité für Spanien" és az „Elsässische Evangelisationsgesellschaft ," — Olaszország-ban „Olaszország evangelizatiója a Waldenziak ál ta l" stb. Léteznek ezek nemcsak, hanem nagyszerű sikereket ké-pesek fe lmuta tn i , miről mindenki meggyőződhetik pl. a Flieder ál tal szerkesztet t „Blät ter aus Spanien" és „Nach-richten über die Ausbrei tung des Evangeliums in I tal ien" czimű l apokból .

A magyarországi evangelikus egyház által életbelép-tetendő evangelizátió kiviteli módjának részletezése e helyen nem történhetik meg; ez első sorban a papi érte-kezletek s utóbb külön e czélra szervezendő bizottságok dolga leend. I t t és ez alkalommal csak az a fő, hogy be-lássuk, miszerint erősödésre van szükségünk s hogy a

Page 2: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

•402

szent ügy, melyet képviselünk, megkívánja tőlünk, hogy zászla ja a lá minél több hívet gyü j t sünk . Szóval, ez alka-lommal csak hangoz ta t juk a j e l s z ó t : Evangelizátió!

Láng Adolf.

A bibliai realizmus. E becses lapok 34. és 35. számában e sorok irója

á l ta l röviden je l lemzet t modern theologiai i rányok mel le t t az evangyélmi p ro tes táns theologia mezején működik oly i r ány is, mely 1) a theologiában mint tudományban tisz-tán a bibliai kifejezésekhez ragaszkodik, s melyet a tüb inga i Beck „systematischer Anschluss an das reine Bibelwort" ne-vezet t . Ezen tudós theologus Bengel és Oettinger, á l t a l ában véve a wür temberg i pietizmus nyomán az Írásban az evan-gyélmi igazságnak teljesen befejezett organizmusát látja, melye t csak ki kell fe j tenünk, hogy a keresz tyén hit- és erkölcs-t annak egészét nye r jük . A dogmatör téne t s á l t a l ában az egész egyházi tudomány, va lamin t az eddigi bölcsészeti tudományos rendszerek ezen ál lásponton tek in te ten kivül h a g y a t n a k . Beck a maga főművében1) ha t á rozo t t an bibliai kifejezésekbe burkolódzott a h i t t an i s erkölcstani alapgon-dolatok felépítésében s ez alapon nem szorul sem az egy-ház- sem a bölcsészet tör ténetre . Concret pé ldával é l ve : P á l római levele t i sz tán s a j á t rendszeréből s alapgondola-taiból magyarázandó az előbbi exegeták e lhagyásával . A gyakor l a tban azonban a Beck-féle á l láspont t ény leg belé-m a g y a r á z t a t i k az írásba, s azé r t rendszeres, szorosan v e t t

| theologiai isolát nem h a g y o t t há r ra , sőt t a n í t v á n y a i is 1 teljesen isolálva á l lanak a theologiai tudományosság terén.

Mer t Beck álláspontja merő subjektivizmussal végződött. — Beck a gondola t formákat is az Írásból kons t ruá l j a s nem csat lakozot t sem a reformátorok sem az ó-protes táns dog-matikusokhoz. í g y kele tkezet t egy Beck-féle nyelvhasználati Mi pedig erre röviden az t mondjuk : a bibliai kifejezés még nem az absolut igazság, hanem csak magában foglal ja azt, abban van e l takarva . A keresz tyén evangyélmi igazság kifejtésében tekin te tbe veendő az irás t a r t a l m a s azon nyelv, melyen a biblia eredeti szövege megíra to t t . Absolute szükséges egyedül a vallásos tartalom s nem a kifejezések, — a burok, mely az igazságot magában foglal ja. Beck á l láspont ja t ehá t nagyon hiányós, mivel az egyházi élet m ú l t j á t s így a h i tva l lásokat is ignorál ja . A chiliazmus

/világnézete is jellemzi ezen theologiai i r á n y t s h ivatkozás j tör ténik e végből J á n . jel. 20. I s k . versekre, a hol azon-

ban nem dogmát, hanem vallásos képeket, a jövendő vallásos képeit kell l á tnunk.

2) Beck iskolájának további jellemző sa já t sága i az u. n. realizmus. E szerint a szellemi és tes t i lé t közöt t magasabb egység áll fenn, a szelleminek l assankén t testi-leg kell magá t kifejeznie, minden pneumat ikus lét a meg-dicsőült testiségben jelen meg. S miután a szellemi, földi megjelenésben szemlélendő, azér t az egyház dicsősége az ezer éves birodalomban következik be. E z alapon Beck ellensége volt a missiónak s te l jes életén á t az is marad t . Szer inte a missiót bizzuk az istenre, s vá r junk kényelmesen az ezer éves birodalomra, hol Kr i sz tusnak fényes dicsősége mindent keresztyénné teend. Pedig az evangyélmi prot. missió tör-ténetéből tudjuk , hogy még 1000 millió ember v á r j a a

*) Christliche Lehrwissenschaft, 1841.

Kr i s z tu s üdvét , épen azér t a vi lág vége még be nem kö-vetkezhet ik . Még 400 millió budhis ta , 100 millió muharhe-dánus szomjazik az örök élet fo r rása u t á n s u g y a n a n n y i durva polytheis ta . Ezen t ények előt t az evangyélmi prot . missió szemet nem h ú n y h a t .

3) Az erkölcstanban is n a g y h i ány t m u t a t ezen theo-logiai i rány . A z erkölcsiség a l a t t lényegesen nem é r t egye-bet, mint egyéni személyes képzést s a mel le t t el l e t t hanyagolva a közösség képzése. Pedig az erkölcsi életet nem merítheti ki a személyes erkölcsiség; erkölcsi közösségi Bur-mákra, tényezőkre is van szükségünk, milyen a család s az ál lam.

A legbensőbb i r á smagya rázóka t ezen iskola ad t a az evangyéliomi pro tes tan t izmusnak , de nem a legtudományo-sabbaka t is egyszersmind, mer t az írásmagyarázat határo-zottan subjektivizmusba ment át. A theologiai tudomány fe ladata e bibliai rea l l i s tákná l nagyon egyoldalú. Beck á l láspont ján ál l Reiff a maga h i t tanában , 1 ) továbbá Kübel t aná r Tübingában és Gess t a n á r Boroszlóban a maga christologiai művében.2) Belenövik m a g u k a t e theologusok a bibliába, min t egy hernyó, de a többi tudományok fe le t t bölcsen napirendre té rnek .

Az irás t anának , különösen az exegezisnek mélyebbé, bensőbbé té te lére soka t t e t t a bibliai realizmus, miként más résznél a lu ther i merev felekezeti táborban, a modern confessionalizmusban az ó-protestáns dogmatica iránti tlieol. tudományos érzék fejlődött ki. De mindké t t ábor gondolja meg, hogy a protestantizmus vérrokona a tudománynak1.

Dr. Szlávik Mátyás.

Nazarenizmus az ág. hitv. ev. egyházban. (Tanulmány.)

I V . Hazánkban a nazarenizmus t ű r t va l lás ; de tk . nagyobb

szabadságot élvez, mint a bevet t felekezetek. Az egyházból minden jelentés nélkül ki léphetnek a nazarénusok s ha onnan valamelyikök kicsapatot t , minden jelentés nélkül új-ból egyházunknak t ag j a .

E g y h á z u n k úgy tekint i a nazarenizmust mint nem létezőt, vagy mint a katholiczizmus tek in t i kebelében a szerzetes rendeke t ; pedig az el lentét a nazarénusok és evangélikusok között ép oly nagy, min t az evangélikusok és kathol ikusok között .

A nazarenusoknak anyakönyve ik vannak a legtöbb he lyü t t s n y o m t a t o t t k ivona toka t adnak a szolgabírói hi-va ta lnak tudomásvétel véget t . Temetőinket használ ják s o t t g y a k r a n még tér í tő szónokla tokat is t a r t a n a k .

Mily viszonyban legyen az egyház, a lelkész a naza-renizmussal?

Legtöbben a lelkészek közül a r r a hivatkoznak, hogy a nazarenizmus á l lamel lenes; ennélfogva nem tűrendő az állam által , sőt az ál lam közbelépésre felszólítandó. Ezen téves nézetben volt e sorok irója is. S a j á t szegénységünk bizonyí tványa az i ly el járás , s evangel ikus elvünk arczul csapása. Az egyház sohasem a l j asú lha t az állam rendőri intézményévé s ha azt teszi önmaga ellen követ el leg-nagyobb bűnt . H a a nazarenus hívő államellenes cselek-

!) „Christ l iche Glaubenslehre," 1823. 2) „Lehre von der Person Chr i s t i , * 1856, 2. k. 1875.

Page 3: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

•403

v é n y t követ el, úgy hiszem, a z t az ál lam minden egyes eseten meg fogja bünte tn i t ö rvénykönyve alapján. A tör-vény előt t kell, hogy mindnyá jan egyenlők legyünk te t -te inket i l le tő leg; de gondolataink s é rze le tünkér t I s t en Ítélőszéke előt t á l lunk, á l t a la Í té l te tünk el, á l t a l a mente-tünk fel. H i t dolgában egyedül az Ú r a mi bírónk az evangyéliom szerint — s az á l lam nem h iva to t t tudni azt , hogy mit hisszünk, hanem hogy mit teszünk.

A nazarenizmus államellenes, amennyiben a ka tonaság l é t j ogá t t agad ja , aki pedig a z t t agad ja , az az ál lam lét-j ogá t t a g a d j a ; de mi közünk nekünk ahhoz, ha va lak i valamely ins t i tu t ió já t nem helyesli — csak is akkor lesz köze hozzá, ha ins t i tu t ió ja va lamelyikének ellenszegül. A z ál lam evangel ikus szempontból felekezet nélkül i s ép oly isteni in tézmény, min t az e g y h á z ; mint a csa ládnak munka-köre elütő az előbbeniektől.

A mint sokaktól ha l lo t tam egyházunkban a nazare-nizmus ter jedésé t a belmissió volna képes megszünte tn i . A belmissió oly módon, amint a z t ná lunk a budapes t i angol t á r s u l a t teszi, inkább káros ha tássa l van. Minden vá logatás nélkül bármely betegeskedő lélek h i t f i togta tó visioi napvi lágot l á tnak a t á r s u l a t á l t a l s buzgóan ter jesz-te tnek. Ostoba s munkakerülő kolportőr je i a lelkészek fe le t t könnyelműen Ítélnek nép előt t .

Belmissiót a kerüle t i vagy egyetemes gyűléseken el-rendelni nem lehet . A növekedő hi t élet maga t e rmi meg azt , ahol pedig az nincs, o t t a belmissió nem egyéb, min t képtelenség. Lehet-e o t t gyümölcs, ahol a fa száraz v a g y korhad t ?

A belmissióval szoros összeköttetésben van a kül-missió. A hol külmissió nincs, o t t nincs belmissió sem. De hogy lehetne nálunk külmissióról szó, a hol a pol i t ika s nem az evangyéliom az i rányadó!

Épen hazai ev. egyházunknak volna h iva tása , hogy a pro tes tan t izmust terjeszsze a kelet i i r ányban . A török biro-dalom kapui megnyí l tak s a róm. kathol iczizmus te l jes erővel ront be. Mi pedig előre is g y a n ú s színbe helyezzük magunka t s előre is ny í l tan az t va l l juk , hogy ná lunk fő a politikai érdek, inkább hogy sem az csak lá tszólag is csorbát szenvedjen, hallgasson az evangyél iom. A bigot t Horvá tországban is megkönnyí te t tük ellenségeink munká-ját. A napi lapok vezérczikkei képesek vol tak oly anny i r a terror izálni a bányakerü le t gyűlését , hogy ny í l t an be l e t t val lva, miszerint a fontos Horvá t -Sz lavon prot . ü g y poli-t ikai indokok fo ly tán elodáztat ik. É p e n Horvá t -Sz lavon országban, továbbá Boszniában kerülni kel lene mindennemű politikai köpenyt, hogy bebizonyítsuk a z t , miszerint a magyarhoni protestánt izmus, a mint nem t ű r kebelében semminemű nemzetiségi tú lkapás t — ú g y másrész t követ i az evangyéliomot abban, hogy a Kr i sz tusban nincs római, sem görög, sem zsidó, sem úr, sem szolga, hanem mind-n y á j a n egyek vagyunk az Úrban.

A nazareaizmus egyházi baj , s a j á t egyházunk jav í tá -sával lehet csak a bajon segíteni. Több h i té le t s evangeli-kus szigorú elvek az e g y h á i vezetésében s az ochlokraczia megszüntetése, meg fogják szünte tn i a ba j t .

A z egyház, s mi mindnyájan azokkal a fegyverekkel küzdjünk, melyek . kezünkbe a d a t t a k : a keresz tyén hit tel , a keresztyén szeretet tel .

?

I R O D A L O M .

Válasz Margócsy Gyula bírálatára. Nagy t i sz t e l e tű Szer-kesztő Ú r ! Hogy a bánya i egyházkerü le tnek á l t a lunk szer-kesz te t t m a g y a r olvasókönyve az ev. közönség egy részé-nél mél tány lássa l fog ta lá lkozni — fogyatkozásaink élénk t u d a t a és érzete mel le t t is, — r e m é l t ü k ; de hogy talál-koznak olyanok is, kik a mienkkel e l lentétes i rányelvektől vezére l te tve és az ura lkodó korszellem á l t a l e lkapa tva , fe-l e t t ü n k pá lczá t törnek, az t is előre t ud tuk , vá r tuk . Mert beismerjük, hogy minket o lvasókönyvünk szerkesztésénél nem anny i r a a korszellem, mint inkább a kereszténység, az evangyél iom szelleme vezérel t . A r r a is e lvol tunk készülve, hogy mellőzött ve r seny tá r sa ink egyikére, vagy másikára nem lesz v i sszaha tás nélkül művünk ki tünte tése . De hogy valaki el lenünk oly b í rá la t ta l , nem b í rá la t t a l , de pasquil lal lépjen fel, mint a milyennel e lap 47. számában találko-zunk, és hogy ily ocsmány i r a tnak , nem ugyan csekély személyünk i rán t i kíméletből, noha a rága lomra senkinek okot nem ad tunk , de a megsé r t e t t felsőbb egyházi hatóság a ke rü le t i r á n t való t i sz te le t tekinte téből ezen egyházi lapban t é r jusson, az t — megval l juk — legtávolabbról sem gondol tuk volna.

Sokáig haboztunk, vájjon figyelmünkre mél tassuk-e ez i ra to t , lévén a semmi felelet is fe le le t ; végre is győzöt t bennünk azon meggyőződés, hogy egyrész t némely tekin-te tben esetleg t á jékoza t lan közönség, másrészt a főt. kerü-le t i rán t i köteles t isztelet , de meg támado t t emberi méltó-ságunk érzete is követeli, hogy Margórsi Gyula ú r rossz-a k a r a t ú közleményére legalább főbb vonásokban megfelel-jünk . Főbb vonásokban azér t , mer t az eml í te t t ú rnak ama n y i l a t k o z a t a : „Én e könyvet még megjelenése előtt elit éltem", fe lment minket az alól, hogy formát lan megjegyzéseivel, melyek nem csak a józan paedagogia szabályaival és egy-házunk t ana iva l ellenkeznek, hanem még a józan észszel is hadi lábon ál lnak, bővebben foglalkozzunk.

E g y i k főbb vád ja a köve tkező : „Czélja (t. i. az ol-vasókönyvnek) az volna, hogy abból a nem magyar a jkú növendékek a m a g y a r nye lve t legczélszerűbb módon elsa-j á t í t s ák . " Az egyszerűen nem igaz, hogy a bányake rü le t ezen czélt t űz t e volna k i a m a g y a r olvasókönyv szerkesz-tésénél. Hiva tkozunk a pá lyáza t i hirdetésre és az abban fog-la l t fel tételekre. A kerü le t k e t t ő t ha tározot t , először, hogy a nem m a g y a r a jkú növendékek kezébe minél elébb egy oly a lka lmas t a n k ö n y v adassék, mely a magya r beszéd e l sa j á t í t á sá t a lehető legczélszerűbb módon eszközölje, és másodszor, hogy egy olyan népiskolai olvasókönyv szer-kesztessék, mely a felekezeti é rdekekre sú ly t fektessen. A ker . iskolai bizot tság úgy ta lá l ta , hogy a tó t nyelvű isko-lák számára Groó Vilmos vezérkönyve a magya r nyelv t an í t á sá ra , a német nyelvű iskolák számára pedig Szirmai és társainak magya r nyelvképző füzetei methodikai lag oly helyesen vannak szerkesztve, hogy azok a kívánt czélnak tel jesen megfelelnek. í g y tö r tén t , hogy csupán, egy fele-kezeti m a g y a r olvasókönyv létesítése ha t á roz t a to t t el s ehhez képest az i rányelvek a bizot tság á l ta l megjelöltet-vén, a p á l y á z a t a ker. elnökség á l ta l k ih i rdet te te t t . Ezek-ből világosan következik, hogy olvasókönyvünk megbirá-lása ugyan azon szempontok alá esik, mint bármely más magyar o lvasókönyv megbirálásáé.

Page 4: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

•404

M. Gy. úr, az olvasókönyv „rövid tör ténete" , mond-hatnók a tények rövid ferdí tése u tán , következőképen nyi-la tkozik: „Munkájok minden a lap és rendszer nélküli . Nem nézték azt, mi a 3-ik és mi a 4-ik osztály t a n a n y a g a s tb ." De igenis, néztük és t i sz tában vol tunk a nevelés a lapjá-val, mely nem más, mint a J é z u s Kr i sz tus .

E s miután J é z u s Kr i sz tus t u d o m á n y á t egyházunk egyik symbolikus könyvében, a bibliából mer í t e t t Lu the r -féle kiskátéban ta lá l juk , és e könyv képezi a 3-ik és 4-ik osztá ly vallási t a n a n y a g á t , a k á r te tsz ik az a modern paedagogusoknak, a k á r nem, mi vallási o lvasmánya inka t a kátéhoz a lka lmazva ad tuk és a sorrendet az egyházi esz-tendő czyklusai szer int á l l í to t tuk össze. E z t persze M. Gy. ú r a kellő val lási érzék h iányában nem ve t te észre. Szint-úgy á l l í t ja , de nem bizonyí t ja az t is, hogy olvasókönyvünk ezen és többi részeinél oly dolgokat is felölel, melyek a 3-ik és 4-ik osztá ly t an te rvének kere tén kivül á l lanak. A ki a létező t an t e rveke t ismeri és azokkal o lvasókönyvünket egybeveti , azonnal belát ja , hogy M. G y . ú r i t t is ferdí t , és í téletében a szenvedély u ra lma a l a t t áll. A szenvedély pedig soha jó tanácsadó nem lehet .

A z t is mondja, hogy az á l ta lános ok ta tás i elvet sem t a r t o t t u k meg, vagyis az ismeretesről nem mentünk az ismeretlenre, hogy nem je lö l tük meg, mely o lvasmány való a 4-ik osz tá lyba stb. Igaz , ezt nem t e t t ü k s belá t juk, hogy erre M. Gy . ú rnak , a ki hozzá van szokva a já rsza laghoz, csakugyan n a g y szüksége volna. De há t segí the t magán, ha akar , kér jen meg szépen egy magáná l okosabb embert , bizonynyal fog ta lá ln i eleget, s hisszük, az ú tba fogja igazí tani a r r a nézve, hogy miképen j á r jon el az olvas-mányok kiválogatásánál . Hogyha e mulasz tás csakugyan h á t r á n y á r a van a t anu lásnak , mi bízunk a tan í tók több-ségének szakképzet tségben, hogy e hiányon magoktól is fognak tudn i segíteni. A ki tűnő német paedagogus dr. K ü h -ner a mi á l l á spon tunka t á l ta lánosan e l t e r jed t olvasóköny-vének előszavában a következőképen igazol ja : „az olvas-mányok a t a r t a lom rokonsága és ne e szer int legyenek rendezve, hogy a nehézség minő fokával j á r kezelésök." — „ E g y iskolai olvasókönyv olvasmányai tól megkövetelhető, hogy azok a t an í tónak és növendéknek munká t ad janak . Az olvasmányok ne legyenek a legnehezebbek, de azér t mégis nehezek legyenek s tb ." Nem ál lunk egyedül, kik a fokozatossági elvet, ú g y a mint az t M. Gy. ú r k ívánja , nem t a r t o t t u k meg. E részben h iva tkozha tnánk más kül-földi t ek in té lyekre is, de azokat mellőzzük. Hiva tkozunk a hazai olvasókönyv szerzők közü l : Gáspár ra , J a d a l y r a , Bá-r ány ra , Yassra , Lakicsra , Szőkére, Ha jna l r a , Lacknerre , a kiktől e tekinte tben ú tunk a vallási rész t k ivéve , vajmi kevéssé t é r t el.

Annak bebizonyítására, hogy olvasókönyvünk valót-lanságokat közöl, azt a pé ldá t hozza fel, hogy Magyar -ország a következő részekből á l l : Magyarország, Horvá t és Tótország stb." rosszlelkűleg fe lk iá l tván: „Sztarcsevics hol v a g y ? " I t t a t i sz te l t ú r Sztarcsevicset sz imato l j a ; pedig Sztarcsevics ő benne magában van. Egész irka-f irká-j á t Sztarcsevics szelleme, a nemtelen gyanús í tás , ferdítés, rosszakara t és gyűlölség h a t j a á t . Horvátország, E rdé ly stb. mint aká r Biharmegye, igenis a m a g y a r sz. korona kiegészítő részét képezi. Míg az á l lam á l t a l e lfogadott t an-könyvekben is ugyancsak az ál lam á l t a l k iadot t térképeken

e nevek ki törülve s más nevekkel felcserélve nem lesznek, addig az a szódi Sztarcsevicsnek nincs joga ez olvasmá-n y u n k r a a valót lanság bélyegét sütni .

Nem anny i ra boszantó, mint inkább nevetséges olvasó-könyvünk nyelv i és i rá ly i tu la jdonosága ellen in tézet t t á -madása. Tud j a meg M. G y . úr, hogy az inkr iminál t pon-tokban Károlyi t , a biblia ford í tó já t t á m a d j a meg magyar-ságáé r t és meg támad ja m a g y a r s á g á t annak, ki nem afféle „kétnyelvű hazafi", hanem egy tősgyökeres dunántú l i ma-g y a r ember és taní tó , ki a magya r t a n ü g y e t 25 esztendő óta szóval és Írásban, t á r sada lmi és irodalmi téren szol-gá l j a és szolgálni fogja, míg Is ten akar ja , és a ki bizonyára nem szorul egy M. G y . ok t a t á sá ra a r r a nézve, hogy tőle m a g y a r u l tanul jon.

Ebből kifolyólag a legnagyobh indignat ioval u tas í t juk vissza azon nemtelen rá fogás t is, min tha mi aká r csak egy o lvasmányunkban is a m a g y a r o k a t mint „ rablókat" á l l í t anánk a gyermek elé. Szerénytelenség nélkül merjük áll í tani , hogy hazafiság szempontjából o lvasókönyvünk bá r -mely magyar olvasókönyvvel k iá l ja a versenyt .

Sz in túgy a l jas rága lomnak ny i lván í t j uk azon passusát , mely szerint a pá lyáza t i fe l té te lektől el térőleg önállóan nem mer tünk dolgozni, „nehogy a pá lyad í j a t elszalaszszuk." Nem a pá lyadí j kedvéér t nem t é r t ü n k el a feltételekői, ha-nem azért , mer t a fe l té te lekben fogla l t i rányelvekhez kez-det től végig le lkünk tel jes meggyőződésével ragaszkodtunk. — Az embert s a j á t gondolkodása jellemzi legjobban !

A két t ankerü le t i b izot tság t ag ja i t , kik egytől-egyig t anügy i szakférf iak kicsinylő, sér tegető k i fäkadása i t M. ú rnak mellőzve, nem h a g y h a t j u k említés nélkül a követ-kező megyjegyzése i t : „Nem hiszem, hogy kerüle tünkben a tan í tók közöt t akadna egy is, aki ezen e l já rás t némán el-tűr je , az ellen ne t i l takoznék, s a ki a reá bízott gyerme-keket e könyvvel szellemileg ölje s tb ." E meggondolat lan szavakban M. Gy. ú r egyenesen felmondja az engedelmes-séget az egyházi főha tóságnak és az ellen "lázit. Hogy mit t e t t hasonló esetben csak nem rég a konzisztorium egy dunántú l i taní tóval , e lapokból is tud juk . Mit fog tenni M. ú r r a l a bánya i kerüle t , nem tud juk , nem is tar tozik reánk. Mi csak kons ta tá ln i aka r juk , hogy vele a kerü le t egy olyan taní tóval áll szemben, aki a kerület i ha tároza-toka t semmibe sem véve, az engedetlenséget hirdeti .

Befejezésül még csak anny i t j e l en tünk ki, hogy M. Gy. ú r r a l egyszer s mindenkorra végeztünk és vele többé semmiféle szóvál tásba nem ereszkedünk.

Németh Lajos, Linder Károly, a b. csabai ev. magyar iskola tanítója. b. csabai ev. lelkész.

„Liturgia, vagyis a lelkészi ev. istenszolgálat zenei része". Az alsó-nógrádi ev. papi értekezlet meghizásából szerkesztette Szluika Mihály béri ev. lelkész.

Je len művet nyereségnek t a r t h a t j u k az egyházi zene tekintetéből , a mennyiben az evangel ikus l i turg iá t így rendbe szedve még nem bi r tuk . Régen érzet t h i ány t is pótol, a mennyiben k ivá l t azon szláv egyházaknak aka r szolgála t jára lenni, melyek kebelökben a magya r istentisz-te le te t meghonositandók, a szláv nyelvű l i turgiának hű má-sola tá t k ívánják adni m a g y a r nyelven. Nem is maradand h a t á s nélkül ezen intézkedés, miután pl. az ősrégi a és b betűk a l a t t közzétet t előénekekben a szláv nép sa j á t j a i r a fog ismerni és egyú t t a l a m a g y a r nyelvű l i turgikus

Page 5: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

•405

i s tent iszte le te t is meg fogja ily ősi dal lamok u t án i kedvelni.

Ezen l i turgiában mindazon dal lamok foglalvák, me-lyeknek t iszte a lelkészé és a chorusé. Szerző és az alsó-nógrádi papi ér tekezlet helyesen cselekedett , mikor e dal-lamokat összegyűj tve ad t ák ki, mivelhogy ezek az ú jabb időben kiadot t templomi pa r t i t ú rákbó l egészen k imarad tak . A chorá lgyüj tők e t á r g y g y a l nem gondol tak, pedig ez is az egyházi sze r ta r táshoz ta r toz ik .

A mi a dal lamoknak m a g y a r nye lvre a lka lmazásá t illeti, ezek — egy-ké t théraá t kivéve — t i sz tán vannak közölve. Kifogásaink csakis oly e l térésekre vonatkoznak, melyek könnyen ki igazí tha tók. I lyenek az első előénekben, az utolsó előtt i ütemben a negyedrész eis hang jegynek c-re való feloldása, a ha rmadik énekben annak második része első ütemében a „Je" szótagot sokkal szebben és könnyeb-ben vél jük egy fé lhangjegyű e á l ta l kifejezhetni, miál ta l a dallam könnyebb és simább hangzásúvá lesz. A negyedik számú karácsonyi dal lamban az utolsó előt t i verssor első hangjegyét , mely /'-fel kezdődik, czélszerűbb volna d-vel jelezni, miután így inkább felel meg a zenészeti szabá lyoknak és hozzá még könnyebb is d zöngét hangozta tni , mint / -e t .

Kívánatos , hogy ezen hézagot pótló művecske minél szélesebb körben el ter jedjen, hogy ilyen módon a l i turgiá-ban is anny i ra k ívánatos egyönte tűség e lérhető legyen. — Ára 16 kr . s megrendelhető F a r k a s Gejza ev. lelkésznél Alsó-Bodony, u. p. Ba lassa -Gyarmat .

Wolf gang Lajos, mijkolczi zenetanár.

B S L f Ö L D .

iubilaeum. kaboldi evang. gyülekezet folyó hó 23-án nagy s mély örömmel ül te meg feléledésének századik év-fordulójá t . A megelőző szombaton délután egy órai haran-gozás h i rde t te a nagy örömünnepély közeledtét . Az ünnep-napon pedig ezen, mások i ránt i jó tékonyságáró l különösen ismeretes, régi s ha t községből álló gyülekezet , koszorúkkal d ísz í te t t templomában a legnagyobb á h í t a t t a l g y ű l t össze, s örege itja s ietet t , helyét minél előbb e l foglalni ; a más val lásúak sem hiányoztak. Nt . Fleischhacker Károly, felső-soproni esperes úr, túlél foglaltság mia t t nem je lenhetvén meg, levélben fejezé ki üdvözletét, egyházunk isteni u rá tó l á ldás t esdekelvén e gyülekezetére. Az énekben különösen j á r t a s gyülekezetnek legalább is ha tszáz t ag j a , mint egy ajakból , a legszebb összhangzatban zengte el : „Ach bleib' mit deiner Gnade" éneket.

Az ol tár i l i turgia, melyet szép karének kisért , vala-mint az ol tár i szentige, t . i. 2—7. v. felolvasása u tán , mely száz évvel ez előtt a legelső , kaboldi ev. prédikáczió alapigéje volt, Nitsch Károly, csávái lelkész ú r s esperességi pénztárnok, lépet t az o l tá r elé s mondott emelő t a r t a l m ú megható homiliát a templom s isteni t iszte le t végtelen fon-tosságáról s annak száz évi áldásáról á l t a l ában . E szónok remek előadása még fokozta beszédének ha t á sá t . E z u t á n a gyülekeze t „Lobe den Herren, den mächtigen König der E h r e n " czimű chorál t énekelvén el, Pitler Mátyás, helybeli lelkész úr , mondott a szószékről ünnepi prédikácziót : Máté 9. r . 18. 19. 23—26. verse a lapján . E szónoklat a beveze-tésben a 118 zsolt. 16. és 17-ik verséből indulván ki, mely szerint gyülekezete 123 évi halálos alvásából ezzel e lőt t

í száz évvel f e l t ámasz ta tván s az ú r népével e g y ü t t az ú r jobbjának fel magasz ta l t a t á s á t s d iada lá t t apasz ta lván él s élni fog, r áveze t e t t a szent leczkére, melynek a lapján a jubi laeumot fe l támadási há laünnepélynek jelezte s e t é t e l t á l l í tván fel „Mire int bennünket gyülekeze tünk ezen fel-t ámadás i há laünnepé lye?" fe j tegeté e három vá la szban : I . a gyülekeze t e lhuny tának f á j d a l m á r a , I I . fe l támadásának örömére s I I I . további fenál lásának reményére . Ezen ala-posan magyarázó , fe j tegető s tö r téne t i leg rajzoló beszéd a gyülekeze t m ú l t j á t s je lenét , kiszenvedési nagypénteké t , va lamint fe l támadás i husvé t jé t , nemcsak J a i r u s leányának, hanem J é z u s u r u n k n a k ha lá láva l s f e l t ámadásáva l is ha-sonl í tva össze, buzdí tá s b í z t a t á végül a gyülekezete t , hogy az az örökkön élő Üdvözítőnek „menjetek el innét" szavának s ha t a lmának segítségével minden viszontagságon győzni s az Urban s az Úr r a l mindaddig élni fog, a meddig az Ú r n a k él. A kidolgozás ép úgy mint az előadás e beszéd-nél is azon h a t á s t idézte elő, hogy könyben úszot t még számos férf inak is a szeme, s hogy az összes gyülekezet , t . Bergmann Gusztáv Adolf helybeli fe lügyelő úr elnöklete a l a t t , egyhangú lag mindkét beszéd közzétételét ha t á roz ta el. — Megemlí tendő még, hogy vegyes kar énekelte az exordium előt t „Grosser G o t t dich loben wir" , gyönyörű éneket s hogy az Ú r vacsoránál az Ú r tes te először véte-t e t t az ú j ezüstcziboriumból, melyre a gyülekezet t ava ly , a Lu the r jub i l aeum a lka lmáva l s önkénytes adakozás fo lytán , 65 f r t o t g y ű j t ö t t s ado t t ki. Dé lu t án pedig kis banke t t az urodalmi vendéglőben kedélyes t á r sa lgássa l és az i f júság részéről tánczes té ly bizonyitá külsőleg is s rekeszté be ezen emlékezetes nap örömét ! Kaboldi.

A vasi felső ev. egyházmegyébe kebelezett rohonczi gyülekeze t f. évi nov. 30-án A d v e n t I . vasárnapján ta r -t o t t a meg temploma 100 éves fennál lásának örömünnepét .

Az ünnep előestéjén dr. Kolatschek zágrábi lelkész mondot t Esa iás 62, 10—12 a lap ján e l ragadó beszédet. A z ünnep reggelén az egész környékből összesereglet t hívek felekezeti különbség nélkül be l á tha t a t l an tömegben gyüle-keztek a fe ldísz í te t t templomban. Az ol tár i l i turg ia ének-lése u t á n Zábrák Dénes bevezető szavak u tán m a g y a r imát mondott . Dr . Kolatschek németül imádkozot t és Uhlreich durand i lelkész ú r az epis tolát o lvas ta fel.

E z u t á n Unger Gusztáv helybeli lelkész lelkes beszéd-ben emlékezet t meg a gyülekeze t múl t já ró l és jelenéről.

A z ünnepi szónoklatot alulirt t a r t o t t a az advent i evangyél iom a lapján .

T h e m a : Zion dein König kommt zu dir, Begrüsse ihn mit Heilsbegier!

Részek : 1. E r wohnt mit seinem Gnadenwor t Seit hunder t J a h r ' n an diesem Ort .

2. E r kommt zu dir mit Liebe heut, Und heiligt deine Jube l f r eud .

3. Doch kommt er einst auch zum Gericht , Denk ' an dein Heil, o säume nicht.

Véo-ül buzdító szavak u tán dr. Kolatschek befejező Ö imát és á ldás t mondott .

E z u t á n Uhlreich gyónóbeszédet t a r t o t t , s az Ur va-csorá já t s zo lgá l t a t t a ki.

Közben adventi , alkalmi és karénekek emelték a buzgóságot. — Sopronban, 1884. decz. 2. — Zábrák Dénes:, ev. lelkész.

Page 6: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

•406

Száz éves örömünnep. A losonczi ág. h i tv . ev. egyház mul t vasá rnap nov.

30-án 100 éves jubi leumát t a r t o t t a meg. T. szerkesztő ú r szives engedelméből lehető rövidséggel irom le az ünnepély lefolyását , habár az ehhez hasonló események megérdemel-nék a terjedelmesebb ismerte tés t is.

Hiába, nz olvasó közönség ízlése vál tozot t ! most csak a sokféle elégít ki, — ez szabályozza t e b á t a leírókat , ú g y miként magá t a lapoka t is.

A jubiláris ünnepé lyre h ivata losak vo l t ak : Losoncz minden felekezetén, va lamennyi h ivata lán, egyletén, t á r su -la tán s lakosain kivül, az egyetemes egyház, a bányakerü-let, a nógrádi esperesség kormányzó t isz t ikara , Nógrád vmegye főispánja, a l ispánja, t iszt i főügyésze stb., a losonczi egyházban szü le te t t , de távol lakó ismertebb emberek, az egyház minden volt és még élő lelkésze, névszer int P é k á r L a j o s érd. főesperes, S z t e h l o A n d r á s érd. főesperes, T r s z t y é n s z k y F e r e n c z főesperes, H o l l e s D á n i e l esp. főjegyző és a mostani lelkész M a r g ó c s y J ó z s e f érd. főesperes. A lelkészek közül csupán Sztehlo A n d r á s ú r nem je lenhete t t meg gyengélkedése miat t . E g y b á z n a g y j a i n k t áv i r a t i üdvözleteket küldöt tek. Megyénk közt iszteletben álló főispánja gr. G - y ü r k y Á b r a h á m ú r ő nagj 'mél tósága 11 óra u tán a gyorsvonat ta l , esp. felügyelőnk pedig B e -n i c z k y G y u l a ő méltósága csak a délutáni vona t t a l a közebédhez é rkeze t t el. Ál ta lán véve nagyszámú díszes közönség ve t t rész t az is tent iszteleten, va lamin t a dísz-ebéden.

November 29-én esti öt órakor ve t te kezdeté t az ün-nepély a templom minden t e r é t betöl tő fényes gyülekezet te l . A befejezett száz év alkalmából T r s z t y é n s z k y F e -r e n c z az egyház volt kedves lelkésze t a r t o t t a 84. zsolt. 2—6. a lapján figyelmet lekötő, szívhez szóló szentbeszédet . November 30-án d. e. 97 2 órakor harangok zúgása mel le t t vonul t be a nagyszámú hal lga tóság s nem sokára kezdeté t ve t te az is tent isztelet . A z iparos i f jakból , i f jú leányokból s elemi iskolásokból dicséretes szorgalommal és ügyességgel Összeállított énekkar M i k u l a E n d r e vezetése a l a t t szép összhanggal énekelte el S á n t h a K á r o l y s ikerül t a lkalmi jubi lár is énekét . Ezen ének u t á n o l tá r elé lépet t M a r -g ó c s y J ó z s e f helybeli lelkész, s egy szép a lkalmi imá-val és a rendes advent i evangyéliom felolvasásával elvé-gezte az ol tár i sze r ta r tás t . U t á n n a egy rövid ének majd S v e h l a J á n o s nógrádi főesperes jubi lár is beszéde követ-kezett, elmondva az o l tá r elől. E szent beszéd, a rendes adventi epistolai igék nyomán. Svehla J á n o s ú r ismert szó-noki jó híréhez, úgy belértékre, mint vonzó s megragadó előadásra nézve, teljesen méltó volt. A beszéd bevégezte után, az „Erős vá runk" ké t versé t énekelte az énekkar , melynek végző sorai a l a t t H o l l e s D á n i e l lépe t t a szó-székre, hogy Ezsaias 61. 1—3. a lapján a losonczi ev. egy-ház tör ténetével á t sző t t emlékbeszédet mondjon.

Mindezek befejezve lévén, a jubiláris ünnepélyhez t a r -tozólag; mindazál ta l csupán a vele élni kívánók részvéte mellett , P é k á r L a j o s érd. főesperes ú r a 75 éves erő-teljes s i f jú szellemű agg, ki épen Adv. 1. mult 45 éve ik t a t t a to t t be a losonczi egyház papjául , — osztot ta ki a 100 éves kehelyből az urvacsorá já t . Bevezető szavai szó-nokra és ha l lga tókra a könyezésig meghatóak voltak s igy mondhat juk, hogy az egész ünnepély mind ké t nap ja becses emléklapja lesz a jubiláló losonczi ág. h. ev. egy-háznak.

Uralkodó szokásainknál fogva banket te l kellet véget •'•mié az ünnepélyek sorának s ez i t t a valódi sikernek figyelemre méltó kiegészítő részét képezte. Szebbnél szebb pohárköszöntök fűszerezték a külömben is fényes és ízletes ebédet. Az áldomás sorát Svehla J á n o s főesperes ur kezdte meg a nagy császár. I I . József reánk, pro tes tánsokra nézve á ldo t t művének megkezdését , igazi a lkotmányos k i rá ly i kegyelemmel befejező felséges k i rá lyunk I . F e r e n c z J ó z s e f ő csász. és ki rá lyi apostoli felségének s egész felséges !

csa lád jának éltetésével. Azu tán gr . G y ü r k y Á b r a h á m főispán ő nagymél tósága az esperességi elnökségért , majd többen egymásu tán ő nagymé l tó ságáé r t , egyebek közt P ö k o r n y G u s z t á v polgármester u r mint N y i t r a megyé-nek is fő ispánjáér t és sokan sokakér t mondtak s ikerül t pohárköszöntőket . A legmegragadóbbak közöt t áll F a r k a s K á r o l y ügyvéd, Losoncz egyik elsőrendű tekinté lyének s a h. h. ev. egyház presbyterének a felekezetek tes tvér i egyetér tésére s B a r t h o l o m a e i d e s z G y u l a érd. esperes u rnák , Kossuth L a j o s n a g y hazánkfiára , Losoncz város disz polgárára , ev. egyháznak t ag j á ra , esperességünk egyik egyházfelügyelőjére gyönyörű példázatból sikeresen leve-ze te t t felköszöntője.

A d. u. 2 órától 5-ig te r jedő ebéd u tán a nőegylet á l ta l rendezet t t ánczes té ly előkészületeihez l á to t t a ren-dezőség, — ennek le í rása azonban nem ta r toz ik tudós í tá -som keretébe.

A egyház, a 100 éves ünnepély emlékére, s a j á t hívei körében már eddig is 3000 f r t . körül álló a l ap í tvány t g y ű j t ö t t . E gyűj tésné l az egyházszere te tnek megható pél-dáival ta lá lkozunk. Egyik , ezek között, hogy egy B a h i 1 nevezetű munkás, ki napi 25—30 k rny i keresetéből évek során á t 500 f r to t g y ű j t ö t t magának Össze s kis tőkéjé t gyümölcsözés vége t t a t ak . pénz tá rná l helyezte el, egész élete keresményét a jubi lár is a lapnak a jándékozta , magának há t ra levő aggkorá ra csak a tőke kamata i t kérvén ki az egyháztól . I l y példák l á t á sa nem engedi meg az aggodalmat egyházunk jövője fe le t t .

M a r g ó c s y J ó z s e f .ur az egyház kiváló szorgalmú, tevékeny lelkésze, f á radság és költség kímélet nélkül dol-gozik a losonczi egyház tör téne tének megírásán, melynek I-ső füzete „a l o s ö n c z i e v . e g y h á z e m l é k k ö n y v e " czím a l a t t már a jubileumig elkészült s n a g y keletnek örvend. Második füzetében a jubileum részletes leírása is ben fog fogla l ta tn i s igy annak részletes le í rásától engem fe lmente t t .

K íván juk az egek Urá tó l , hogy ugy a losonczi ev. egyháza t mind annak buzgalmas le lkipásztorát á ld ja meg s á ldva kísérje a közegyház j avának munkála tában .

Hollas Dániel.

K Ü L F Ö L D .

Az Ev. Alliance évi közgyűlése Kopenhágában.

IV . Szerdán szeptember 3-án csak egy reggeli ülés t a r -

t a to t t , az est egy Roski ldba való k i rándulás ra lévén szánva. E reggeli gyűlésen de Buren colonel elnökölt, s az első szónok Christl ieb bonni t a n á r volt, ki terjedelmesebben szó l t : „a vallási közönyről Németországban." Először a közöny t ényé t á l l ap í t j a meg, azu tán annak okát, végleg pedig a ba j orvoslásáról szól. A mi a közöny tényének megál lapí tásá t illeti, ő a templom l á toga t á sá t tek in t i bizo-nyí téknak, miután ott , hol a val lás közös elv, a nép együt-tesen imádandja az I s t en t . Scotiában Ed inburghban 250,000 lakos közül 40,000 nem vesz rész t az isteni t i sz te le tben; Glasgowban 700,000 lakos közül 200,000; Bostonban a lakos-ságnak egy negyede ; Londonban 4 millió lakos közül 1 millió 200,000. A s ta t i sz t ika á l t a l az utolsó 20 évben összeáll í tot t ada ta i nyomán bizton ál l í tható, hogy oly helye-ken, a hol az isteni t isz te le tben való részvétel csökken, o t t a criminális vétségek szaporodnak. Pár i sban majdnem min-den munkás szabad gondolkozású és számos olvasó körből még Robinson-Crusoe is eltiltatott-* miután tú l sokat ta r -ta lmaz Is tenről . Tek in tve Németországot — (itt a szónok

! hang ja reszke te t t s anny i r a el volt érzékenyülve, hogy alig

Page 7: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

•407

fo ly ta tha t t a beszédjét) azt véli, legjobb volna hallgatással mellőzni. i Nem hiszi, «hogy egy országban is annyira kedve-zőtlenek volnának e viszonyok mint épen hazájában. Ber-linben egy helyen 50,000 emberre csak egy templom esik. New-Yorkban 200 templom áll a lakosságnak rendelkezé-sére, Berlinben csak 50. Berlinnek 1 millió lakossága közül csak 20,000 vesz részt az isteni tiszteletben, t ehá t 2%, mig Angolországban á t lag 20°/0 lá togat ja a templomot. Ham-burgban 400,000 lakos közül csak 5000 hal lgat ja Is ten igéjét. A templom mulasztók között Németországban szabály, hogy vasárnap délelőtt dolgoznak és délután mulatnak. Eszak-németországnak több kerületében hetenként 30 — 40 öngyil-kos végzi ki magát. Fa lu helyen a viszonyok ép oly kedve-zőtlenek. A munkás osztály oly nyomasztó viszonyok között s oly csekély munkabérér t kénytelen mindennapi kenyerét keresni, hogy munkabérök felemelése czéljából kötelezve érzik magokat a munkások vasárnapon á t is dol-gozni. E g y esetben Szászországban a templomi hallgató-ság 5 nőből s 1 férfiből ál lot t Szokás volt ugyan e helyen vasárnap délutánonként felolvasásokat hal lgatni Rénan „Jézus életé"-bői, mely felolvasások rendesen a papság ócsárlásával s piszkolódásával végződtek. A közép és fel-sőbb osztályokban az ál tudomány terjeszkedik. Ennek oka a negativ kriticzizmus, mely a hívekben megrendítet te a bibliában mint kijelentésben való hitet. Jö t t ek hozzá theo-logusok, kik előtte kijelentették, hogy nincsen bátorságuk a theologiai tudományokat tovább hallgatni. Nézete sze-rint az egyetemek a hitetlenség bölcsői.

A gymnásiumi tanítók többségének ideálja inkább pogány mint keresztény a szélsőségig v i t t darwinizmus és pantheizmus ugyan azokat az eredményeket szüli. Egyéb oka a közönynek, a családi á j ta tosság hiánya, az életnek önzése, melynek vége a kétségbeesés; a befolyásos emberek rossz példájának káros hatása, a saj tónak ellenséges hangja, mely nyilvános eseményeket soha sem hoz kapcsolatba a vallással s ellenzéki szellemben í r ; a val lásoktatásnak és az istentiszteletnek meddősége. A templomi hallgatóságról eleve feltételeztetik: hogy Keresztény; a megtérés hirdetése teljesen mellőztetik s a kereszténység csakis nevelési szem-pontból érvényesíttetik. Mind ennek daczára, nincsen ok kétségbeesni. Ott van Németországnak belmissiója, mely a keresztény élet ébresztését szorgalmazza; ot t van az ige-hirdetés és a cura pastoralis. Főeszköznek tekintendő a laikusok prédikálása kapcsolatban a rendes lelkészettel. Emlí tés t tesz Moody, amerikai evangélistának, bámulatos eredményű tevékenységéről Londonban s az üdvsereg mű-ködéséről is dicsérőleg nyilatkozik. — A sikert azonban, melyet az üdvsereg eddig aratott , nem érzéki methodusá-nak, hanem az evangyélmi elemnek tulajdonít ja , mely prédi-kálásában található. Az angol egyházakon kivül más egy-házak is szenteltek fel laikus prédikátorokat, így egy dán püspök 25 ilyen prédikátort ordinált.

Közeledünk — végzi a szónok — az 1789 esztendőnek czentennáriumához, a forradalmak időszakához. Kétség-telen, hogy számtalan forradalmi erő kifog törni, de kell hogy a keresztyénség az 1889. évet más jellemű czenten-nariummá alakítsa s a nagy feladatnak üdvös megoldása az „Ev. Allianceu-ra vár.

A Roskildba való kirándulás igen sikerült és élveze-tes volt. Nem kevesebb mint 1000 tagja s bará t ja az egy-

letnek szá l l í t ta to t t külön vonaton a kirándulás helyére. A vendégek ünnepi ruhában ta lá l ták a várost, zászlókkal

. é s lobogókkal díszítve. A székesegyház remek épülete, tömve történelmi emlékekkel, művészeti remek mívekkel, kapui t ny i tva t a r t á a vendégek előtt. Minden egyes ülő-hely csakhamar elfoglal tatot t s midőn elhangzott a zene, a főesperes választékos szavakban szólt a keresztyén uniónak áldásáról s melegen a ján lga t ta az „Ev. Alliance" magasztos elveit. A közönség ezután csoportokra oszolva körülvezet-t e t e t t a székesegyház nevezetességeinek megtekintésére, melyek között nem a utolsók a dán királyoknak sírboltjai, kiknek maradványai a székesegyház kápolnáiban el vannak helyezve.

Ezen nevezetes látványosságok megtekintése után, a vendégek egy nyilvános kertben adandó közebédre h iva t tak meg. Ez t követ te egy szabad ég a l a t t rögtönzött meeting, hol Tols t rup lelkész rövid szavakkal üdvözölte az egylet vendégeit. A dánok nevében dr. Ka lka r felelt, az ango-lokéban az egyletnek t i tká ra Arnolds , a francziákéban Pressensé és a többi nemzetiségiek nevében az ő illető képviselői. A nézőknek is k i ju to t t a részök ezen demon-stráczióból, ha annak nevezhető, egy evangelistikus beszéd t a r t a t v á n nekik, s már leáldozó félben volt a nap, midőn az összes vendégek a székesegyházba visszatértek egy egy-házi versenynek meghallgatására, mely a korál részekben kitűnően sikerültnek mondható. A vendégsereg ezután ú t r a kelve, szerencsésen viszaérkezett a fővárosba.

A szeptember 4-ki gyűlés t megtisztelték jelenlétükkel a dán koronaherczeg a koronaherczegnővel az udvari hölgyek kamarásának kíséretében.

Ez alkalommal Godet neuchateli t anár szólt „az új testamentomi könyvek alapjáról és hitetlenségéről". Igaz és authentikus-e az uj testamentom 27 könyve ? Ha igen, akkor azok a mi hitelességünk. Ezen kérdés, úgy látszik, veszélyes helyzetbe hozza az egyházat s úgy tetszik, mintha ez á l ta l a kr i t ika ingadozásának lenne kitéve. Kénytelen lesz-e az egyház a kr i t ikának Ítélete szerint megállapítani az ő h i té t? Nem. A kri t ikának Ítélete nem csa lha ta t lan ; az minden tizedik évben változik. Strauss csodálkozását fejezte ki az iránt, hogy az ő kollegái ezen fontos t á rgy megítélésében teljes részrehaj la t lanságot vindikáltak ma-goknak. I lyen fontos életkérdés megoldásával a tudományt megbízni, annyi volna, mint országunk határa i t egy oly szomszéd hatalomra bízni, mely eddig inkább ellenséges mint barátságos indulatú volt. Ezzel szóló á t t é r az evan-gyéliomokra. Fel tűnő hasonlatosságot észlel közöttök. — Apostoli eredetöket — mondja a szóló — egyszerűségök bizonyítja, különösen szemben az u. n. apokryphus evan-gyéliomokkal. A négy evangyéliomnak egyike, nem számit-ható e kategóriába. János evangyélioma az ő személyes emlékezeteit ta r ta lmazza s az egyház sohasem fogja el-hitetni magáva l , hogy ezen evangyéliom egy csalónak a műve. A mi Pál apostol 13 levelét illeti, az egyház nem rendíthető meg azon meggyőződésében, hogy igaz szellemben irvák. A zsidókhoz ir t levelet illetőleg, megjegyezi a szóló, hogy az egyház okosan cselekszik, ha ezen kérdést nein intézi el véglegesen. Bizonyos, hogy Pál barátjainak köré-ből származik s Luther nézete szerint egy másodrendű cánonba sorozandó. Ugyanilyen helyet kell, hogy adjunk János második és harmadik levelének valamint Péter ma-

Page 8: 49. szám. EGYHÁZ ÉS ISKOLA. - oszk.huepa.oszk.hu/02300/02356/00089/pdf/EPA02356_Evangelikus_Egyhaz_es... · Czikkiróval magunk sem értünk mindenben egyet. Szerk. zátio munkája,

408

sodik levelének, nem különben azon levélnek is, mely J a k a b n a k tu la jdoní ta t ik , ki valószinűleg az U r n á k tes tvére volt s ennélfogva nem ta r toz ik a t izen ketőhöz.

Vonatkozássa l az előtte való este Roski ldban ado t t egyházi hangversenyre az t jegyzi meg a szóló, hogy az ú j - tes tamentumi könyvek magasztos öszhangot képeznek, melyben a bassus-hangot Máté és J a k a b képviselik adván a Mózes-féle törvénynek m a g y a r á z a t á t keresz tyén szellem-ben; a soprán-hangot Lukács és P á l viszik, dicsőitvén a szabad megvá l tás t ; az a l t -hangot a Márk és Pá l közti összhang a d j a : végül a t enor t J á n o s képviseli, magaszta l -ván csengő ezüst hangjáva l az Igének t e s t t é lételét . Nem fogunk köztök vá lasz tan i — fo ly t a t j a Godet. E l fogad juk valamennyiüket . — Az egyháznak legkorábbi idejében né-melyek Máténak ad t ák az elsőséget, akkor a Doke t i s t ák Márk ra támaszkodtak . A második században Marcion Lu -kácsot és P á l t hangsúlyozta , akkor a myst ikusok J á n o s t t e t t ék elejébe a többinek. De mind ez volt s az egyház-történelemben mindezekről csak nevek marad t ak fenn. A z egyház az egész K r i s z t u s t szükségli , ha nagyságához fel a k a r emelkedni. Végül a szóló egyszerű s szivet megnyerő modorában a ha l lga tóka t a r r a kéri fel, hogy naponta egy pár verset olvassanak az ú j - tes tamentumból s ezek fe le t t emelkedjenek az Urnák azon szava s z e r i n t : „Az a ki én bennem marad, és a kiben én maradok, ez terem sok gyü-mölcsöt." J á n o s 15, 5. Schivalm,

pancsovai ág. h. lelkész.

V E G Y E S E K .

— Mindazon urak, kik a „Luther- társaság" eszméjét pártolják s érdekeit előmozdítani készek, tisztelettel kéretnek: szíveskedjenek e czélra szánt akár tagsági díjaikat, akár pár-tolási illetékeiket e lapok szerkesztőségéhez beküldeni; mink köte-lességünknek ismerjük a bevételekről nyilvánosan számolni s a pénz gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodni.

Az összeg beküldésénél szíveskedjenek megjelölni, hogy az adomány az alaphoz tőkésítve csatoltassék-e, vagy évdíj czimén irassék-e javukra, hogy a kimutatás is e szerint szerkesztet-hessék.

— Felhívás. A magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egy-ház theologiai akadémiája hal lgatóinak „Önsegélyző kör"-e magáévá t e t t e azon más i ly czélu egyetemi egyleteknél is szokásos elvet, hogy tag ja i számára bárminő nevelő és okta tó czélu á l lásokat szerez, illetőleg közvet í t . — Fel-hívjuk ennélfogva a t. szülőket, gyámoka t és t aná roka t , hogy ha a vezetésük a l a t t álló gyermekek mellé nevelőre vagy ko r r epe t i t o r r a szükségük volna, e czélból a lkalmi lag az „Önsegélyző kör" a lú l í r t elnökéhez fordúlni szívesked-jenek ( ta lá lható a theol. akadémián, Apáczautcza, délelőtt 9, 10 és 11 órakor). — Pozsony, 1884. Dec. 3 C s e c s e t k a Sámuel, a theol. akadémia igazgatója, „Önsegélyző kör"-i elnök.

A rozsnyói evang. egyház — í r ja levelezőnk — nov. 30. napján t a r t o t t a temploma alapköve letételének évszá-zados ünnepét . Az I s ten házában szép számmal egybegyűl t hívek Czékus ev. püspök épületes beszédéből megér te t ték azt, hogy Rozsnyón már 1525 körül vol tak az ev. egyház-nak hívei, kik később szép számra növekedvén, a más hit-sorsokkal is békés egyetér tésbea éltek az 1636. évig. E k k o r a jezsui ták Rozsnyóra behozatván, az evangélikusok a leg-nagyobb üldöztetésnek voltak kitéve, úgy hogy 1783-ig a városhoz legközelebb fekvő Berzéte községbe kel le t t jár-

mok az I s ten dicsőítésére. I I . József türelmi parancsa meghozta a rozsnyói evang. híveknek is a vá rva v á r t időt, midőn templomot épí the t tek s annak a lapkövét 1784, junius-hó 30-ik nap ján le is t e t t ék . A templomot ké t év a l a t t épí te t ték fel s 26 ezer for in tba kerül t . „Bpesti Hir l ."

— Pro ver i ta te! Az „Evang. E g y h á z és Iskola" nov. 22-iki 47. számában 387. lapon közlött könyvismerte tés első bekezdésében egyebek között ez ál l : „A kri t ikusok — egynek kivételével — a z : „engedjétek én hozzám jönni a kisdedeket" czímű jeligés munká t a j án lo t t ák elfogadásra." No há t nem egynek, hanem ket tőnek, más szóval a bíráló bizot tság egynegyed részének kivételével, kik közöl az egyik ha nem is legény a bírálói gáton, noha theologus korában tá rsa i és t a n á r a i másként ismerték, az a másik, annak a taní tóképző intézetnek t aná ra , igazgatója, lelke, a többi, szinte la ikusokkal szemben, mégis csak nyomhat va lami t a fonton. Vota non ponderantur , sed numerna tu r !

Pro veritate! — Az esketések száma. A szarvasi evang. egyházban

a folyó 1884-ik év fo lyamán a mai napig 227 pá r lépett házasságra , vagyis 60 p á r r a l kevesebb mint az előbbi év-ben, s ezzel az őszi esketési idény véget ért, s kezdetét veszik az advent i csendes napok. „Szarvasi Lapok."

— Az egyházi adóhátralékok behaj tásához szükséges közigazgatási segédkezés kirendelése i r án t az ev. egyház á l t a l megkereste tvén a j á rás i szolgabírói h iva t a l , ezen segédkezés 2098, 84. sz. a. kel t végzés értelmében a kérel-mező egyház számára megadato t t . „Szarvasi Lapok."

A hallei egyetemen — mint az utóbbi időkben foly-tonosan — ezen évben is n a g y számmal vannak a magyar tanulók. Míg egyrészről a gazdasági intézet európai hírű t aná ra i évről évre több és több gazdász t vonzanak Hal lébe hazánkból is, — addig másrészről theologusaink nagy elő-szeretet te l keresik fel az egyetem egészséges, szabadszel-lemű theologiai f aku l tásá t , mely ez időszerint, a tanulók számát tekintve, mind já r t a berlini és lipcsei u t án követ-kezik s hal lgatóinak száma felül áll a hatszázon, mely szám az egyetem összes polgárságának mintegy harmad-részét képezi. A folyó szemeszterre bei ra tkozot t t izenöt magya r közt tíz theologus, négy gazdász és egy philosophus van. Az 1863 óta fennálló „magyar egyle t" ez idén is megalakul t , elnöke G a r a y Sándor, t i t k á r a Bíszkup Béla. — Szászok, tudniil l ik (a h ivata los névjegyzék szerint) „er-délyiek" hárman l á toga t j ák e félévben a hallei egyetemet s élvezik nyugodt lelki ismeret tel a magyar ösztöndíjat.

— p — a .

— Die Bekehrten. Lebensgemälde von Carl F re iher r v. Sharanz. Leipzig, Ver lag v. Georg Böhme. 2 Bände 7.50, geb. 9. M. — A regény, mely e czímet viseli, val-lásos i rányú. Meleg, vallásos életet lehel s a pozitiv s épen azér t to leráns keresz tyénség á l láspont ján áll — de mindemellet t nem czélja az ő „megtér t"- je ivel az olvasót va lamely specifikus keresz tyéni i rányhoz térí teni . Szó sincs benne h i t tudományi vi tákról , proselytacsinálásról , — a szerző sa j á t t apasz ta la t a in és megfigyelésein alapuló, költői ruhába ö l töz te te t t é le tképet ád — melyben nem mondvacsinált , de hitelesen bizonyítot t események- és tör-ténetekkel óv a túlbuzgóság, tü re lmet lenség , felekezeti szűkkeblűség stb. ellen. Kompositiója, kivitele szellemes. „Szerző művet te remte t t , melynek előnyei — már az em-lékezet és képzelem fényeinek összevegyítése á l ta l is — a prózairodalomban sa já tságos i r ány t képviselve — oly számosak és szokat lanok, hogy nemzeti i rodalmunkban állandó díszhelyet elfoglalni van h iva tva" — mondja a mű lelkesült német bírálója. — Reánk nézve e regény annyiban érdekes, mer t vallásos i r ánya mel le t t Magyar -országon is já tszik, megemlékezve a magyar nemesi kúr iák életéről, a m a g y a r zsidók viseletéről, az ügyvédekről stb.

NYOMATTA WIGAND F. K". I'OZSOXYI'.AX.