49. szám.

E V A N G E L I K U S

EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Előfizetési ár:

Egész évre . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ negyedévre . 1 „ 50 „ Egy szám ára: 12 kr. o. é.

f A EGJELEN HETENKENT EGYSZER. Hirdetés ára:

Négyhasábos petit sorként

S z e r k e s z t ő - 8 k i a d ó - h i v a t a l : P o z s o n y , K o n v e n t u t c z a 6 . sz . egyszer közölve 7 kr. . t ö b b s z ö r közölve 5 kr.

Felelős szerkesztő : Bélyegdíj : külön 30 kr. T R S Z T Y É N S Z K Y F E R E N C Z .

Tartalom: Evangelizátió. (Láng Adolf). — A bibliai realizmus. (Dr. Szlávik Mátyás. I r o d a l o m . — B e l f ö I-d. — K ü l f ö l d . — V e g y e s e k .

— Nazarenizmus az ágost. hitv. ev. egyházban.

• h\ ( Evangelizátió.*)

E g y éve annak, hogy Lutherről és a lutheri refor-matio áldásairól megemlékeztünk, de tekintve ezen refor-matio gyors elterjedésének okait, nem vontuk le magunk számára egyszersmind azon kötelezettséget, hogy híveink szaporítása érdekében — evangélizátiót is űzzünk.

„Példát hagytam nektek, hogy az én nyomdokaimat kövessétek." — Idvezítőnk e szózata kétségkívül a r ra is vonatkozik, mit Mesterünk tana terjesztése és hívek szer-zése körűi személyesen megtett . Idvezítőnk a nép közé vívé az evangyéliomot, az embereknek á l ta la végezendő megvál tatásának örvendetes izenetét, ezzel első gyakorol ta — az utánzással a jánlot t — evangelizátiót.

Mesterök szavát megfogadva, az apostolok is foly-t a t t ák az evangelizátió munkáját, csakis így lehetvén meg-alkotni a keresztyén anyaszentegyházat .

E magasztos példákat viszont követték reformátoraink, mikor az elferdített evangyéliomi t an t eredeti t isztaságá-ban visszaállítva, evangelizátiót űztek, t agoka t szerezve, a visszaállí tott ősi evangyéliom megúj í to t t keresztyén anyaszentegyházának.

A mi dolgunk pedig, hogy belássuk, miszerint e tekintetben a reformátió még nincs bevégezve.

Kötelességünk folytatni az evangelizátiót Magyar-országban is, hol kilencz tizedrész elfogadta volt a refor-mátiót és csak a legirtózatosabb kényszereszközöknek sike-rül t a magyarhoni ev. egyházat a jelennél is kisebb lét-számra leszállítani. Szenvedett pedig legérzékenyebb vesz-teséget az ágostai hitv. ev. egyház, mely az erdélyi nem-zeti fejedelmek védnökségét is nélkülözve, a jezsui ták ál tal vezetett dragonádoknak, legnagyobb részében, esett áldozatul.

E v a n g e l i z á t i ó a mi t e e n d ő n k , a n n y i v a l i n k á b b , m i v e l -

h o g y , h a a t ü r e l m i p á t e n s k i a d á s a ó t a , r e n d s z e r n é l k ü l b á r ,

d e t e t t l e g m é g i s t o v á b b f o l y t a r e f o r m á t i ó k o r i e v a n g e l i -

+) Szó l janak a t á r g y h o z mások is . N é z e t ü n k szer in t pro e t contra s o k a t l ehetne róla mondani. Cz ikk iróva l m a g u n k sem értünk mindenben e g y e t . Szerk.

zátio munkája , megszaporítva felekezetünk t ag ja i t ; akkor, nem mondom a vallásszabadság, de az alkotmányosság idejében még inkább van helye, joga és módja a rendszeres evangelizátíónak.

Helye van az evangelizátíónak; mert ezt Idvezítőnk parancsolatán kívül, mely a szent eszme terjesztését el-rendeli, önfentar tási kötelességünk is kívánja. A szenve-det t veszteségeket ki kell pótolnunk és a szent eszme szol-gá la tába lépendő egyháztagok s test vérfelekezetünk hasonló működése mellett sikerülni fog a t iszta evangyéliom dia-dalának előkészítése.

Joga is van az evangelikus egyháznak az evangeli-zátióhoz, mivelhogy bevett vallásfelekezet és így hasonló testület i jogokkal bir, mint az országban létező bármely engedélyezett egylet vagy társula t . Ugyanis minden ily egyletnek joga van tagokat gyűj teni és tagjait , legalább erkölcsileg ösztönözni tag társak szerzésére. E s valamint az egyes társula toknak nincs jövőjük tagok nélkül, úgy a vallásfelekezeteknek sincs jövőjök proselyták nélkül.

Hogy pedig ennek az evangelizátíónak alkotmányos országban kiviteli módja van, azt bizonyítja a külföld pél-dája. Mint ilyen létezik Francziaországban a „Société centrale d' Evangelisation de Paris," — Belgiomban a „Société d' Evangelisation de Belge" és az „Eglite missionaire de Belge," — Németországban, még pedig Berlinben az „Evangelisationscomité für Spanien" és az „Elsässische Evangelisationsgesellschaft ," — Olaszország-ban „Olaszország evangelizatiója a Waldenziak ál ta l" stb. Léteznek ezek nemcsak, hanem nagyszerű sikereket ké-pesek fe lmuta tn i , miről mindenki meggyőződhetik pl. a Flieder ál tal szerkesztet t „Blät ter aus Spanien" és „Nach-richten über die Ausbrei tung des Evangeliums in I tal ien" czimű l apokból .

A magyarországi evangelikus egyház által életbelép-tetendő evangelizátió kiviteli módjának részletezése e helyen nem történhetik meg; ez első sorban a papi érte-kezletek s utóbb külön e czélra szervezendő bizottságok dolga leend. I t t és ez alkalommal csak az a fő, hogy be-lássuk, miszerint erősödésre van szükségünk s hogy a

•402

szent ügy, melyet képviselünk, megkívánja tőlünk, hogy zászla ja a lá minél több hívet gyü j t sünk . Szóval, ez alka-lommal csak hangoz ta t juk a j e l s z ó t : Evangelizátió!

Láng Adolf.

A bibliai realizmus. E becses lapok 34. és 35. számában e sorok irója

á l ta l röviden je l lemzet t modern theologiai i rányok mel le t t az evangyélmi p ro tes táns theologia mezején működik oly i r ány is, mely 1) a theologiában mint tudományban tisz-tán a bibliai kifejezésekhez ragaszkodik, s melyet a tüb inga i Beck „systematischer Anschluss an das reine Bibelwort" ne-vezet t . Ezen tudós theologus Bengel és Oettinger, á l t a l ában véve a wür temberg i pietizmus nyomán az Írásban az evan-gyélmi igazságnak teljesen befejezett organizmusát látja, melye t csak ki kell fe j tenünk, hogy a keresz tyén hit- és erkölcs-t annak egészét nye r jük . A dogmatör téne t s á l t a l ában az egész egyházi tudomány, va lamin t az eddigi bölcsészeti tudományos rendszerek ezen ál lásponton tek in te ten kivül h a g y a t n a k . Beck a maga főművében1) ha t á rozo t t an bibliai kifejezésekbe burkolódzott a h i t t an i s erkölcstani alapgon-dolatok felépítésében s ez alapon nem szorul sem az egy-ház- sem a bölcsészet tör ténetre . Concret pé ldával é l ve : P á l római levele t i sz tán s a j á t rendszeréből s alapgondola-taiból magyarázandó az előbbi exegeták e lhagyásával . A gyakor l a tban azonban a Beck-féle á l láspont t ény leg belé-m a g y a r á z t a t i k az írásba, s azé r t rendszeres, szorosan v e t t

| theologiai isolát nem h a g y o t t há r ra , sőt t a n í t v á n y a i is 1 teljesen isolálva á l lanak a theologiai tudományosság terén.

Mer t Beck álláspontja merő subjektivizmussal végződött. — Beck a gondola t formákat is az Írásból kons t ruá l j a s nem csat lakozot t sem a reformátorok sem az ó-protes táns dog-matikusokhoz. í g y kele tkezet t egy Beck-féle nyelvhasználati Mi pedig erre röviden az t mondjuk : a bibliai kifejezés még nem az absolut igazság, hanem csak magában foglal ja azt, abban van e l takarva . A keresz tyén evangyélmi igazság kifejtésében tekin te tbe veendő az irás t a r t a l m a s azon nyelv, melyen a biblia eredeti szövege megíra to t t . Absolute szükséges egyedül a vallásos tartalom s nem a kifejezések, — a burok, mely az igazságot magában foglal ja. Beck á l láspont ja t ehá t nagyon hiányós, mivel az egyházi élet m ú l t j á t s így a h i tva l lásokat is ignorál ja . A chiliazmus

/világnézete is jellemzi ezen theologiai i r á n y t s h ivatkozás j tör ténik e végből J á n . jel. 20. I s k . versekre, a hol azon-

ban nem dogmát, hanem vallásos képeket, a jövendő vallásos képeit kell l á tnunk.

2) Beck iskolájának további jellemző sa já t sága i az u. n. realizmus. E szerint a szellemi és tes t i lé t közöt t magasabb egység áll fenn, a szelleminek l assankén t testi-leg kell magá t kifejeznie, minden pneumat ikus lét a meg-dicsőült testiségben jelen meg. S miután a szellemi, földi megjelenésben szemlélendő, azér t az egyház dicsősége az ezer éves birodalomban következik be. E z alapon Beck ellensége volt a missiónak s te l jes életén á t az is marad t . Szer inte a missiót bizzuk az istenre, s vá r junk kényelmesen az ezer éves birodalomra, hol Kr i sz tusnak fényes dicsősége mindent keresztyénné teend. Pedig az evangyélmi prot. missió tör-ténetéből tudjuk , hogy még 1000 millió ember v á r j a a

*) Christliche Lehrwissenschaft, 1841.

Kr i s z tu s üdvét , épen azér t a vi lág vége még be nem kö-vetkezhet ik . Még 400 millió budhis ta , 100 millió muharhe-dánus szomjazik az örök élet fo r rása u t á n s u g y a n a n n y i durva polytheis ta . Ezen t ények előt t az evangyélmi prot . missió szemet nem h ú n y h a t .

3) Az erkölcstanban is n a g y h i ány t m u t a t ezen theo-logiai i rány . A z erkölcsiség a l a t t lényegesen nem é r t egye-bet, mint egyéni személyes képzést s a mel le t t el l e t t hanyagolva a közösség képzése. Pedig az erkölcsi életet nem merítheti ki a személyes erkölcsiség; erkölcsi közösségi Bur-mákra, tényezőkre is van szükségünk, milyen a család s az ál lam.

A legbensőbb i r á smagya rázóka t ezen iskola ad t a az evangyéliomi pro tes tan t izmusnak , de nem a legtudományo-sabbaka t is egyszersmind, mer t az írásmagyarázat határo-zottan subjektivizmusba ment át. A theologiai tudomány fe ladata e bibliai rea l l i s tákná l nagyon egyoldalú. Beck á l láspont ján ál l Reiff a maga h i t tanában , 1 ) továbbá Kübel t aná r Tübingában és Gess t a n á r Boroszlóban a maga christologiai művében.2) Belenövik m a g u k a t e theologusok a bibliába, min t egy hernyó, de a többi tudományok fe le t t bölcsen napirendre té rnek .

Az irás t anának , különösen az exegezisnek mélyebbé, bensőbbé té te lére soka t t e t t a bibliai realizmus, miként más résznél a lu ther i merev felekezeti táborban, a modern confessionalizmusban az ó-protestáns dogmatica iránti tlieol. tudományos érzék fejlődött ki. De mindké t t ábor gondolja meg, hogy a protestantizmus vérrokona a tudománynak1.

Dr. Szlávik Mátyás.

Nazarenizmus az ág. hitv. ev. egyházban. (Tanulmány.)

I V . Hazánkban a nazarenizmus t ű r t va l lás ; de tk . nagyobb

szabadságot élvez, mint a bevet t felekezetek. Az egyházból minden jelentés nélkül ki léphetnek a nazarénusok s ha onnan valamelyikök kicsapatot t , minden jelentés nélkül új-ból egyházunknak t ag j a .

E g y h á z u n k úgy tekint i a nazarenizmust mint nem létezőt, vagy mint a katholiczizmus tek in t i kebelében a szerzetes rendeke t ; pedig az el lentét a nazarénusok és evangélikusok között ép oly nagy, min t az evangélikusok és kathol ikusok között .

A nazarenusoknak anyakönyve ik vannak a legtöbb he lyü t t s n y o m t a t o t t k ivona toka t adnak a szolgabírói hi-va ta lnak tudomásvétel véget t . Temetőinket használ ják s o t t g y a k r a n még tér í tő szónokla tokat is t a r t a n a k .

Mily viszonyban legyen az egyház, a lelkész a naza-renizmussal?

Legtöbben a lelkészek közül a r r a hivatkoznak, hogy a nazarenizmus á l lamel lenes; ennélfogva nem tűrendő az állam által , sőt az ál lam közbelépésre felszólítandó. Ezen téves nézetben volt e sorok irója is. S a j á t szegénységünk bizonyí tványa az i ly el járás , s evangel ikus elvünk arczul csapása. Az egyház sohasem a l j asú lha t az állam rendőri intézményévé s ha azt teszi önmaga ellen követ el leg-nagyobb bűnt . H a a nazarenus hívő államellenes cselek-

!) „Christ l iche Glaubenslehre," 1823. 2) „Lehre von der Person Chr i s t i , * 1856, 2. k. 1875.

•403

v é n y t követ el, úgy hiszem, a z t az ál lam minden egyes eseten meg fogja bünte tn i t ö rvénykönyve alapján. A tör-vény előt t kell, hogy mindnyá jan egyenlők legyünk te t -te inket i l le tő leg; de gondolataink s é rze le tünkér t I s t en Ítélőszéke előt t á l lunk, á l t a la Í té l te tünk el, á l t a l a mente-tünk fel. H i t dolgában egyedül az Ú r a mi bírónk az evangyéliom szerint — s az á l lam nem h iva to t t tudni azt , hogy mit hisszünk, hanem hogy mit teszünk.

A nazarenizmus államellenes, amennyiben a ka tonaság l é t j ogá t t agad ja , aki pedig a z t t agad ja , az az ál lam lét-j ogá t t a g a d j a ; de mi közünk nekünk ahhoz, ha va lak i valamely ins t i tu t ió já t nem helyesli — csak is akkor lesz köze hozzá, ha ins t i tu t ió ja va lamelyikének ellenszegül. A z ál lam evangel ikus szempontból felekezet nélkül i s ép oly isteni in tézmény, min t az e g y h á z ; mint a csa ládnak munka-köre elütő az előbbeniektől.

A mint sokaktól ha l lo t tam egyházunkban a nazare-nizmus ter jedésé t a belmissió volna képes megszünte tn i . A belmissió oly módon, amint a z t ná lunk a budapes t i angol t á r s u l a t teszi, inkább káros ha tássa l van. Minden vá logatás nélkül bármely betegeskedő lélek h i t f i togta tó visioi napvi lágot l á tnak a t á r s u l a t á l t a l s buzgóan ter jesz-te tnek. Ostoba s munkakerülő kolportőr je i a lelkészek fe le t t könnyelműen Ítélnek nép előt t .

Belmissiót a kerüle t i vagy egyetemes gyűléseken el-rendelni nem lehet . A növekedő hi t élet maga t e rmi meg azt , ahol pedig az nincs, o t t a belmissió nem egyéb, min t képtelenség. Lehet-e o t t gyümölcs, ahol a fa száraz v a g y korhad t ?

A belmissióval szoros összeköttetésben van a kül-missió. A hol külmissió nincs, o t t nincs belmissió sem. De hogy lehetne nálunk külmissióról szó, a hol a pol i t ika s nem az evangyéliom az i rányadó!

Épen hazai ev. egyházunknak volna h iva tása , hogy a pro tes tan t izmust terjeszsze a kelet i i r ányban . A török biro-dalom kapui megnyí l tak s a róm. kathol iczizmus te l jes erővel ront be. Mi pedig előre is g y a n ú s színbe helyezzük magunka t s előre is ny í l tan az t va l l juk , hogy ná lunk fő a politikai érdek, inkább hogy sem az csak lá tszólag is csorbát szenvedjen, hallgasson az evangyél iom. A bigot t Horvá tországban is megkönnyí te t tük ellenségeink munká-ját. A napi lapok vezérczikkei képesek vol tak oly anny i r a terror izálni a bányakerü le t gyűlését , hogy ny í l t an be l e t t val lva, miszerint a fontos Horvá t -Sz lavon prot . ü g y poli-t ikai indokok fo ly tán elodáztat ik. É p e n Horvá t -Sz lavon országban, továbbá Boszniában kerülni kel lene mindennemű politikai köpenyt, hogy bebizonyítsuk a z t , miszerint a magyarhoni protestánt izmus, a mint nem t ű r kebelében semminemű nemzetiségi tú lkapás t — ú g y másrész t követ i az evangyéliomot abban, hogy a Kr i sz tusban nincs római, sem görög, sem zsidó, sem úr, sem szolga, hanem mind-n y á j a n egyek vagyunk az Úrban.

A nazareaizmus egyházi baj , s a j á t egyházunk jav í tá -sával lehet csak a bajon segíteni. Több h i té le t s evangeli-kus szigorú elvek az e g y h á i vezetésében s az ochlokraczia megszüntetése, meg fogják szünte tn i a ba j t .

A z egyház, s mi mindnyájan azokkal a fegyverekkel küzdjünk, melyek . kezünkbe a d a t t a k : a keresz tyén hit tel , a keresztyén szeretet tel .

?

I R O D A L O M .

Válasz Margócsy Gyula bírálatára. Nagy t i sz t e l e tű Szer-kesztő Ú r ! Hogy a bánya i egyházkerü le tnek á l t a lunk szer-kesz te t t m a g y a r olvasókönyve az ev. közönség egy részé-nél mél tány lássa l fog ta lá lkozni — fogyatkozásaink élénk t u d a t a és érzete mel le t t is, — r e m é l t ü k ; de hogy talál-koznak olyanok is, kik a mienkkel e l lentétes i rányelvektől vezére l te tve és az ura lkodó korszellem á l t a l e lkapa tva , fe-l e t t ü n k pá lczá t törnek, az t is előre t ud tuk , vá r tuk . Mert beismerjük, hogy minket o lvasókönyvünk szerkesztésénél nem anny i r a a korszellem, mint inkább a kereszténység, az evangyél iom szelleme vezérel t . A r r a is e lvol tunk készülve, hogy mellőzött ve r seny tá r sa ink egyikére, vagy másikára nem lesz v i sszaha tás nélkül művünk ki tünte tése . De hogy valaki el lenünk oly b í rá la t ta l , nem b í rá la t t a l , de pasquil lal lépjen fel, mint a milyennel e lap 47. számában találko-zunk, és hogy ily ocsmány i r a tnak , nem ugyan csekély személyünk i rán t i kíméletből, noha a rága lomra senkinek okot nem ad tunk , de a megsé r t e t t felsőbb egyházi hatóság a ke rü le t i r á n t való t i sz te le t tekinte téből ezen egyházi lapban t é r jusson, az t — megval l juk — legtávolabbról sem gondol tuk volna.

Sokáig haboztunk, vájjon figyelmünkre mél tassuk-e ez i ra to t , lévén a semmi felelet is fe le le t ; végre is győzöt t bennünk azon meggyőződés, hogy egyrész t némely tekin-te tben esetleg t á jékoza t lan közönség, másrészt a főt. kerü-le t i rán t i köteles t isztelet , de meg támado t t emberi méltó-ságunk érzete is követeli, hogy Margórsi Gyula ú r rossz-a k a r a t ú közleményére legalább főbb vonásokban megfelel-jünk . Főbb vonásokban azér t , mer t az eml í te t t ú rnak ama n y i l a t k o z a t a : „Én e könyvet még megjelenése előtt elit éltem", fe lment minket az alól, hogy formát lan megjegyzéseivel, melyek nem csak a józan paedagogia szabályaival és egy-házunk t ana iva l ellenkeznek, hanem még a józan észszel is hadi lábon ál lnak, bővebben foglalkozzunk.

E g y i k főbb vád ja a köve tkező : „Czélja (t. i. az ol-vasókönyvnek) az volna, hogy abból a nem magyar a jkú növendékek a m a g y a r nye lve t legczélszerűbb módon elsa-j á t í t s ák . " Az egyszerűen nem igaz, hogy a bányake rü le t ezen czélt t űz t e volna k i a m a g y a r olvasókönyv szerkesz-tésénél. Hiva tkozunk a pá lyáza t i hirdetésre és az abban fog-la l t fel tételekre. A kerü le t k e t t ő t ha tározot t , először, hogy a nem m a g y a r a jkú növendékek kezébe minél elébb egy oly a lka lmas t a n k ö n y v adassék, mely a magya r beszéd e l sa j á t í t á sá t a lehető legczélszerűbb módon eszközölje, és másodszor, hogy egy olyan népiskolai olvasókönyv szer-kesztessék, mely a felekezeti é rdekekre sú ly t fektessen. A ker . iskolai bizot tság úgy ta lá l ta , hogy a tó t nyelvű isko-lák számára Groó Vilmos vezérkönyve a magya r nyelv t an í t á sá ra , a német nyelvű iskolák számára pedig Szirmai és társainak magya r nyelvképző füzetei methodikai lag oly helyesen vannak szerkesztve, hogy azok a kívánt czélnak tel jesen megfelelnek. í g y tö r tén t , hogy csupán, egy fele-kezeti m a g y a r olvasókönyv létesítése ha t á roz t a to t t el s ehhez képest az i rányelvek a bizot tság á l ta l megjelöltet-vén, a p á l y á z a t a ker. elnökség á l ta l k ih i rdet te te t t . Ezek-ből világosan következik, hogy olvasókönyvünk megbirá-lása ugyan azon szempontok alá esik, mint bármely más magyar o lvasókönyv megbirálásáé.

•404

M. Gy. úr, az olvasókönyv „rövid tör ténete" , mond-hatnók a tények rövid ferdí tése u tán , következőképen nyi-la tkozik: „Munkájok minden a lap és rendszer nélküli . Nem nézték azt, mi a 3-ik és mi a 4-ik osztály t a n a n y a g a s tb ." De igenis, néztük és t i sz tában vol tunk a nevelés a lapjá-val, mely nem más, mint a J é z u s Kr i sz tus .

E s miután J é z u s Kr i sz tus t u d o m á n y á t egyházunk egyik symbolikus könyvében, a bibliából mer í t e t t Lu the r -féle kiskátéban ta lá l juk , és e könyv képezi a 3-ik és 4-ik osztá ly vallási t a n a n y a g á t , a k á r te tsz ik az a modern paedagogusoknak, a k á r nem, mi vallási o lvasmánya inka t a kátéhoz a lka lmazva ad tuk és a sorrendet az egyházi esz-tendő czyklusai szer int á l l í to t tuk össze. E z t persze M. Gy. ú r a kellő val lási érzék h iányában nem ve t te észre. Szint-úgy á l l í t ja , de nem bizonyí t ja az t is, hogy olvasókönyvünk ezen és többi részeinél oly dolgokat is felölel, melyek a 3-ik és 4-ik osztá ly t an te rvének kere tén kivül á l lanak. A ki a létező t an t e rveke t ismeri és azokkal o lvasókönyvünket egybeveti , azonnal belát ja , hogy M. G y . ú r i t t is ferdí t , és í téletében a szenvedély u ra lma a l a t t áll. A szenvedély pedig soha jó tanácsadó nem lehet .

A z t is mondja, hogy az á l ta lános ok ta tás i elvet sem t a r t o t t u k meg, vagyis az ismeretesről nem mentünk az ismeretlenre, hogy nem je lö l tük meg, mely o lvasmány való a 4-ik osz tá lyba stb. Igaz , ezt nem t e t t ü k s belá t juk, hogy erre M. Gy . ú rnak , a ki hozzá van szokva a já rsza laghoz, csakugyan n a g y szüksége volna. De há t segí the t magán, ha akar , kér jen meg szépen egy magáná l okosabb embert , bizonynyal fog ta lá ln i eleget, s hisszük, az ú tba fogja igazí tani a r r a nézve, hogy miképen j á r jon el az olvas-mányok kiválogatásánál . Hogyha e mulasz tás csakugyan h á t r á n y á r a van a t anu lásnak , mi bízunk a tan í tók több-ségének szakképzet tségben, hogy e hiányon magoktól is fognak tudn i segíteni. A ki tűnő német paedagogus dr. K ü h -ner a mi á l l á spon tunka t á l ta lánosan e l t e r jed t olvasóköny-vének előszavában a következőképen igazol ja : „az olvas-mányok a t a r t a lom rokonsága és ne e szer int legyenek rendezve, hogy a nehézség minő fokával j á r kezelésök." — „ E g y iskolai olvasókönyv olvasmányai tól megkövetelhető, hogy azok a t an í tónak és növendéknek munká t ad janak . Az olvasmányok ne legyenek a legnehezebbek, de azér t mégis nehezek legyenek s tb ." Nem ál lunk egyedül, kik a fokozatossági elvet, ú g y a mint az t M. Gy. ú r k ívánja , nem t a r t o t t u k meg. E részben h iva tkozha tnánk más kül-földi t ek in té lyekre is, de azokat mellőzzük. Hiva tkozunk a hazai olvasókönyv szerzők közü l : Gáspár ra , J a d a l y r a , Bá-r ány ra , Yassra , Lakicsra , Szőkére, Ha jna l r a , Lacknerre , a kiktől e tekinte tben ú tunk a vallási rész t k ivéve , vajmi kevéssé t é r t el.

Annak bebizonyítására, hogy olvasókönyvünk valót-lanságokat közöl, azt a pé ldá t hozza fel, hogy Magyar -ország a következő részekből á l l : Magyarország, Horvá t és Tótország stb." rosszlelkűleg fe lk iá l tván: „Sztarcsevics hol v a g y ? " I t t a t i sz te l t ú r Sztarcsevicset sz imato l j a ; pedig Sztarcsevics ő benne magában van. Egész irka-f irká-j á t Sztarcsevics szelleme, a nemtelen gyanús í tás , ferdítés, rosszakara t és gyűlölség h a t j a á t . Horvátország, E rdé ly stb. mint aká r Biharmegye, igenis a m a g y a r sz. korona kiegészítő részét képezi. Míg az á l lam á l t a l e lfogadott t an-könyvekben is ugyancsak az ál lam á l t a l k iadot t térképeken

e nevek ki törülve s más nevekkel felcserélve nem lesznek, addig az a szódi Sztarcsevicsnek nincs joga ez olvasmá-n y u n k r a a valót lanság bélyegét sütni .

Nem anny i ra boszantó, mint inkább nevetséges olvasó-könyvünk nyelv i és i rá ly i tu la jdonosága ellen in tézet t t á -madása. Tud j a meg M. G y . úr, hogy az inkr iminál t pon-tokban Károlyi t , a biblia ford í tó já t t á m a d j a meg magyar-ságáé r t és meg támad ja m a g y a r s á g á t annak, ki nem afféle „kétnyelvű hazafi", hanem egy tősgyökeres dunántú l i ma-g y a r ember és taní tó , ki a magya r t a n ü g y e t 25 esztendő óta szóval és Írásban, t á r sada lmi és irodalmi téren szol-gá l j a és szolgálni fogja, míg Is ten akar ja , és a ki bizonyára nem szorul egy M. G y . ok t a t á sá ra a r r a nézve, hogy tőle m a g y a r u l tanul jon.

Ebből kifolyólag a legnagyobh indignat ioval u tas í t juk vissza azon nemtelen rá fogás t is, min tha mi aká r csak egy o lvasmányunkban is a m a g y a r o k a t mint „ rablókat" á l l í t anánk a gyermek elé. Szerénytelenség nélkül merjük áll í tani , hogy hazafiság szempontjából o lvasókönyvünk bá r -mely magyar olvasókönyvvel k iá l ja a versenyt .

Sz in túgy a l jas rága lomnak ny i lván í t j uk azon passusát , mely szerint a pá lyáza t i fe l té te lektől el térőleg önállóan nem mer tünk dolgozni, „nehogy a pá lyad í j a t elszalaszszuk." Nem a pá lyadí j kedvéér t nem t é r t ü n k el a feltételekői, ha-nem azért , mer t a fe l té te lekben fogla l t i rányelvekhez kez-det től végig le lkünk tel jes meggyőződésével ragaszkodtunk. — Az embert s a j á t gondolkodása jellemzi legjobban !

A két t ankerü le t i b izot tság t ag ja i t , kik egytől-egyig t anügy i szakférf iak kicsinylő, sér tegető k i fäkadása i t M. ú rnak mellőzve, nem h a g y h a t j u k említés nélkül a követ-kező megyjegyzése i t : „Nem hiszem, hogy kerüle tünkben a tan í tók közöt t akadna egy is, aki ezen e l já rás t némán el-tűr je , az ellen ne t i l takoznék, s a ki a reá bízott gyerme-keket e könyvvel szellemileg ölje s tb ." E meggondolat lan szavakban M. Gy. ú r egyenesen felmondja az engedelmes-séget az egyházi főha tóságnak és az ellen "lázit. Hogy mit t e t t hasonló esetben csak nem rég a konzisztorium egy dunántú l i taní tóval , e lapokból is tud juk . Mit fog tenni M. ú r r a l a bánya i kerüle t , nem tud juk , nem is tar tozik reánk. Mi csak kons ta tá ln i aka r juk , hogy vele a kerü le t egy olyan taní tóval áll szemben, aki a kerület i ha tároza-toka t semmibe sem véve, az engedetlenséget hirdeti .

Befejezésül még csak anny i t j e l en tünk ki, hogy M. Gy. ú r r a l egyszer s mindenkorra végeztünk és vele többé semmiféle szóvál tásba nem ereszkedünk.

Németh Lajos, Linder Károly, a b. csabai ev. magyar iskola tanítója. b. csabai ev. lelkész.

„Liturgia, vagyis a lelkészi ev. istenszolgálat zenei része". Az alsó-nógrádi ev. papi értekezlet meghizásából szerkesztette Szluika Mihály béri ev. lelkész.

Je len művet nyereségnek t a r t h a t j u k az egyházi zene tekintetéből , a mennyiben az evangel ikus l i turg iá t így rendbe szedve még nem bi r tuk . Régen érzet t h i ány t is pótol, a mennyiben k ivá l t azon szláv egyházaknak aka r szolgála t jára lenni, melyek kebelökben a magya r istentisz-te le te t meghonositandók, a szláv nyelvű l i turgiának hű má-sola tá t k ívánják adni m a g y a r nyelven. Nem is maradand h a t á s nélkül ezen intézkedés, miután pl. az ősrégi a és b betűk a l a t t közzétet t előénekekben a szláv nép sa j á t j a i r a fog ismerni és egyú t t a l a m a g y a r nyelvű l i turgikus

•405

i s tent iszte le te t is meg fogja ily ősi dal lamok u t án i kedvelni.

Ezen l i turgiában mindazon dal lamok foglalvák, me-lyeknek t iszte a lelkészé és a chorusé. Szerző és az alsó-nógrádi papi ér tekezlet helyesen cselekedett , mikor e dal-lamokat összegyűj tve ad t ák ki, mivelhogy ezek az ú jabb időben kiadot t templomi pa r t i t ú rákbó l egészen k imarad tak . A chorá lgyüj tők e t á r g y g y a l nem gondol tak, pedig ez is az egyházi sze r ta r táshoz ta r toz ik .

A mi a dal lamoknak m a g y a r nye lvre a lka lmazásá t illeti, ezek — egy-ké t théraá t kivéve — t i sz tán vannak közölve. Kifogásaink csakis oly e l térésekre vonatkoznak, melyek könnyen ki igazí tha tók. I lyenek az első előénekben, az utolsó előtt i ütemben a negyedrész eis hang jegynek c-re való feloldása, a ha rmadik énekben annak második része első ütemében a „Je" szótagot sokkal szebben és könnyeb-ben vél jük egy fé lhangjegyű e á l ta l kifejezhetni, miál ta l a dallam könnyebb és simább hangzásúvá lesz. A negyedik számú karácsonyi dal lamban az utolsó előt t i verssor első hangjegyét , mely /'-fel kezdődik, czélszerűbb volna d-vel jelezni, miután így inkább felel meg a zenészeti szabá lyoknak és hozzá még könnyebb is d zöngét hangozta tni , mint / -e t .

Kívánatos , hogy ezen hézagot pótló művecske minél szélesebb körben el ter jedjen, hogy ilyen módon a l i turgiá-ban is anny i ra k ívánatos egyönte tűség e lérhető legyen. — Ára 16 kr . s megrendelhető F a r k a s Gejza ev. lelkésznél Alsó-Bodony, u. p. Ba lassa -Gyarmat .

Wolf gang Lajos, mijkolczi zenetanár.

B S L f Ö L D .

iubilaeum. kaboldi evang. gyülekezet folyó hó 23-án nagy s mély örömmel ül te meg feléledésének századik év-fordulójá t . A megelőző szombaton délután egy órai haran-gozás h i rde t te a nagy örömünnepély közeledtét . Az ünnep-napon pedig ezen, mások i ránt i jó tékonyságáró l különösen ismeretes, régi s ha t községből álló gyülekezet , koszorúkkal d ísz í te t t templomában a legnagyobb á h í t a t t a l g y ű l t össze, s örege itja s ietet t , helyét minél előbb e l foglalni ; a más val lásúak sem hiányoztak. Nt . Fleischhacker Károly, felső-soproni esperes úr, túlél foglaltság mia t t nem je lenhetvén meg, levélben fejezé ki üdvözletét, egyházunk isteni u rá tó l á ldás t esdekelvén e gyülekezetére. Az énekben különösen j á r t a s gyülekezetnek legalább is ha tszáz t ag j a , mint egy ajakból , a legszebb összhangzatban zengte el : „Ach bleib' mit deiner Gnade" éneket.

Az ol tár i l i turgia, melyet szép karének kisért , vala-mint az ol tár i szentige, t . i. 2—7. v. felolvasása u tán , mely száz évvel ez előtt a legelső , kaboldi ev. prédikáczió alapigéje volt, Nitsch Károly, csávái lelkész ú r s esperességi pénztárnok, lépet t az o l tá r elé s mondott emelő t a r t a l m ú megható homiliát a templom s isteni t iszte le t végtelen fon-tosságáról s annak száz évi áldásáról á l t a l ában . E szónok remek előadása még fokozta beszédének ha t á sá t . E z u t á n a gyülekeze t „Lobe den Herren, den mächtigen König der E h r e n " czimű chorál t énekelvén el, Pitler Mátyás, helybeli lelkész úr , mondott a szószékről ünnepi prédikácziót : Máté 9. r . 18. 19. 23—26. verse a lapján . E szónoklat a beveze-tésben a 118 zsolt. 16. és 17-ik verséből indulván ki, mely szerint gyülekezete 123 évi halálos alvásából ezzel e lőt t

í száz évvel f e l t ámasz ta tván s az ú r népével e g y ü t t az ú r jobbjának fel magasz ta l t a t á s á t s d iada lá t t apasz ta lván él s élni fog, r áveze t e t t a szent leczkére, melynek a lapján a jubi laeumot fe l támadási há laünnepélynek jelezte s e t é t e l t á l l í tván fel „Mire int bennünket gyülekeze tünk ezen fel-t ámadás i há laünnepé lye?" fe j tegeté e három vá la szban : I . a gyülekeze t e lhuny tának f á j d a l m á r a , I I . fe l támadásának örömére s I I I . további fenál lásának reményére . Ezen ala-posan magyarázó , fe j tegető s tö r téne t i leg rajzoló beszéd a gyülekeze t m ú l t j á t s je lenét , kiszenvedési nagypénteké t , va lamint fe l támadás i husvé t jé t , nemcsak J a i r u s leányának, hanem J é z u s u r u n k n a k ha lá láva l s f e l t ámadásáva l is ha-sonl í tva össze, buzdí tá s b í z t a t á végül a gyülekezete t , hogy az az örökkön élő Üdvözítőnek „menjetek el innét" szavának s ha t a lmának segítségével minden viszontagságon győzni s az Urban s az Úr r a l mindaddig élni fog, a meddig az Ú r n a k él. A kidolgozás ép úgy mint az előadás e beszéd-nél is azon h a t á s t idézte elő, hogy könyben úszot t még számos férf inak is a szeme, s hogy az összes gyülekezet , t . Bergmann Gusztáv Adolf helybeli fe lügyelő úr elnöklete a l a t t , egyhangú lag mindkét beszéd közzétételét ha t á roz ta el. — Megemlí tendő még, hogy vegyes kar énekelte az exordium előt t „Grosser G o t t dich loben wir" , gyönyörű éneket s hogy az Ú r vacsoránál az Ú r tes te először véte-t e t t az ú j ezüstcziboriumból, melyre a gyülekezet t ava ly , a Lu the r jub i l aeum a lka lmáva l s önkénytes adakozás fo lytán , 65 f r t o t g y ű j t ö t t s ado t t ki. Dé lu t án pedig kis banke t t az urodalmi vendéglőben kedélyes t á r sa lgássa l és az i f júság részéről tánczes té ly bizonyitá külsőleg is s rekeszté be ezen emlékezetes nap örömét ! Kaboldi.

A vasi felső ev. egyházmegyébe kebelezett rohonczi gyülekeze t f. évi nov. 30-án A d v e n t I . vasárnapján ta r -t o t t a meg temploma 100 éves fennál lásának örömünnepét .

Az ünnep előestéjén dr. Kolatschek zágrábi lelkész mondot t Esa iás 62, 10—12 a lap ján e l ragadó beszédet. A z ünnep reggelén az egész környékből összesereglet t hívek felekezeti különbség nélkül be l á tha t a t l an tömegben gyüle-keztek a fe ldísz í te t t templomban. Az ol tár i l i turg ia ének-lése u t á n Zábrák Dénes bevezető szavak u tán m a g y a r imát mondott . Dr . Kolatschek németül imádkozot t és Uhlreich durand i lelkész ú r az epis tolát o lvas ta fel.

E z u t á n Unger Gusztáv helybeli lelkész lelkes beszéd-ben emlékezet t meg a gyülekeze t múl t já ró l és jelenéről.

A z ünnepi szónoklatot alulirt t a r t o t t a az advent i evangyél iom a lapján .

T h e m a : Zion dein König kommt zu dir, Begrüsse ihn mit Heilsbegier!

Részek : 1. E r wohnt mit seinem Gnadenwor t Seit hunder t J a h r ' n an diesem Ort .

2. E r kommt zu dir mit Liebe heut, Und heiligt deine Jube l f r eud .

3. Doch kommt er einst auch zum Gericht , Denk ' an dein Heil, o säume nicht.

Véo-ül buzdító szavak u tán dr. Kolatschek befejező Ö imát és á ldás t mondott .

E z u t á n Uhlreich gyónóbeszédet t a r t o t t , s az Ur va-csorá já t s zo lgá l t a t t a ki.

Közben adventi , alkalmi és karénekek emelték a buzgóságot. — Sopronban, 1884. decz. 2. — Zábrák Dénes:, ev. lelkész.

•406

Száz éves örömünnep. A losonczi ág. h i tv . ev. egyház mul t vasá rnap nov.

30-án 100 éves jubi leumát t a r t o t t a meg. T. szerkesztő ú r szives engedelméből lehető rövidséggel irom le az ünnepély lefolyását , habár az ehhez hasonló események megérdemel-nék a terjedelmesebb ismerte tés t is.

Hiába, nz olvasó közönség ízlése vál tozot t ! most csak a sokféle elégít ki, — ez szabályozza t e b á t a leírókat , ú g y miként magá t a lapoka t is.

A jubiláris ünnepé lyre h ivata losak vo l t ak : Losoncz minden felekezetén, va lamennyi h ivata lán, egyletén, t á r su -la tán s lakosain kivül, az egyetemes egyház, a bányakerü-let, a nógrádi esperesség kormányzó t isz t ikara , Nógrád vmegye főispánja, a l ispánja, t iszt i főügyésze stb., a losonczi egyházban szü le te t t , de távol lakó ismertebb emberek, az egyház minden volt és még élő lelkésze, névszer int P é k á r L a j o s érd. főesperes, S z t e h l o A n d r á s érd. főesperes, T r s z t y é n s z k y F e r e n c z főesperes, H o l l e s D á n i e l esp. főjegyző és a mostani lelkész M a r g ó c s y J ó z s e f érd. főesperes. A lelkészek közül csupán Sztehlo A n d r á s ú r nem je lenhete t t meg gyengélkedése miat t . E g y b á z n a g y j a i n k t áv i r a t i üdvözleteket küldöt tek. Megyénk közt iszteletben álló főispánja gr. G - y ü r k y Á b r a h á m ú r ő nagj 'mél tósága 11 óra u tán a gyorsvonat ta l , esp. felügyelőnk pedig B e -n i c z k y G y u l a ő méltósága csak a délutáni vona t t a l a közebédhez é rkeze t t el. Ál ta lán véve nagyszámú díszes közönség ve t t rész t az is tent iszteleten, va lamin t a dísz-ebéden.

November 29-én esti öt órakor ve t te kezdeté t az ün-nepély a templom minden t e r é t betöl tő fényes gyülekezet te l . A befejezett száz év alkalmából T r s z t y é n s z k y F e -r e n c z az egyház volt kedves lelkésze t a r t o t t a 84. zsolt. 2—6. a lapján figyelmet lekötő, szívhez szóló szentbeszédet . November 30-án d. e. 97 2 órakor harangok zúgása mel le t t vonul t be a nagyszámú hal lga tóság s nem sokára kezdeté t ve t te az is tent isztelet . A z iparos i f jakból , i f jú leányokból s elemi iskolásokból dicséretes szorgalommal és ügyességgel Összeállított énekkar M i k u l a E n d r e vezetése a l a t t szép összhanggal énekelte el S á n t h a K á r o l y s ikerül t a lkalmi jubi lár is énekét . Ezen ének u t á n o l tá r elé lépet t M a r -g ó c s y J ó z s e f helybeli lelkész, s egy szép a lkalmi imá-val és a rendes advent i evangyéliom felolvasásával elvé-gezte az ol tár i sze r ta r tás t . U t á n n a egy rövid ének majd S v e h l a J á n o s nógrádi főesperes jubi lár is beszéde követ-kezett, elmondva az o l tá r elől. E szent beszéd, a rendes adventi epistolai igék nyomán. Svehla J á n o s ú r ismert szó-noki jó híréhez, úgy belértékre, mint vonzó s megragadó előadásra nézve, teljesen méltó volt. A beszéd bevégezte után, az „Erős vá runk" ké t versé t énekelte az énekkar , melynek végző sorai a l a t t H o l l e s D á n i e l lépe t t a szó-székre, hogy Ezsaias 61. 1—3. a lapján a losonczi ev. egy-ház tör ténetével á t sző t t emlékbeszédet mondjon.

Mindezek befejezve lévén, a jubiláris ünnepélyhez t a r -tozólag; mindazál ta l csupán a vele élni kívánók részvéte mellett , P é k á r L a j o s érd. főesperes ú r a 75 éves erő-teljes s i f jú szellemű agg, ki épen Adv. 1. mult 45 éve ik t a t t a to t t be a losonczi egyház papjául , — osztot ta ki a 100 éves kehelyből az urvacsorá já t . Bevezető szavai szó-nokra és ha l lga tókra a könyezésig meghatóak voltak s igy mondhat juk, hogy az egész ünnepély mind ké t nap ja becses emléklapja lesz a jubiláló losonczi ág. h. ev. egy-háznak.

Uralkodó szokásainknál fogva banket te l kellet véget •'•mié az ünnepélyek sorának s ez i t t a valódi sikernek figyelemre méltó kiegészítő részét képezte. Szebbnél szebb pohárköszöntök fűszerezték a külömben is fényes és ízletes ebédet. Az áldomás sorát Svehla J á n o s főesperes ur kezdte meg a nagy császár. I I . József reánk, pro tes tánsokra nézve á ldo t t művének megkezdését , igazi a lkotmányos k i rá ly i kegyelemmel befejező felséges k i rá lyunk I . F e r e n c z J ó z s e f ő csász. és ki rá lyi apostoli felségének s egész felséges !

csa lád jának éltetésével. Azu tán gr . G y ü r k y Á b r a h á m főispán ő nagymél tósága az esperességi elnökségért , majd többen egymásu tán ő nagymé l tó ságáé r t , egyebek közt P ö k o r n y G u s z t á v polgármester u r mint N y i t r a megyé-nek is fő ispánjáér t és sokan sokakér t mondtak s ikerül t pohárköszöntőket . A legmegragadóbbak közöt t áll F a r k a s K á r o l y ügyvéd, Losoncz egyik elsőrendű tekinté lyének s a h. h. ev. egyház presbyterének a felekezetek tes tvér i egyetér tésére s B a r t h o l o m a e i d e s z G y u l a érd. esperes u rnák , Kossuth L a j o s n a g y hazánkfiára , Losoncz város disz polgárára , ev. egyháznak t ag j á ra , esperességünk egyik egyházfelügyelőjére gyönyörű példázatból sikeresen leve-ze te t t felköszöntője.

A d. u. 2 órától 5-ig te r jedő ebéd u tán a nőegylet á l ta l rendezet t t ánczes té ly előkészületeihez l á to t t a ren-dezőség, — ennek le í rása azonban nem ta r toz ik tudós í tá -som keretébe.

A egyház, a 100 éves ünnepély emlékére, s a j á t hívei körében már eddig is 3000 f r t . körül álló a l ap í tvány t g y ű j t ö t t . E gyűj tésné l az egyházszere te tnek megható pél-dáival ta lá lkozunk. Egyik , ezek között, hogy egy B a h i 1 nevezetű munkás, ki napi 25—30 k rny i keresetéből évek során á t 500 f r to t g y ű j t ö t t magának Össze s kis tőkéjé t gyümölcsözés vége t t a t ak . pénz tá rná l helyezte el, egész élete keresményét a jubi lár is a lapnak a jándékozta , magának há t ra levő aggkorá ra csak a tőke kamata i t kérvén ki az egyháztól . I l y példák l á t á sa nem engedi meg az aggodalmat egyházunk jövője fe le t t .

M a r g ó c s y J ó z s e f .ur az egyház kiváló szorgalmú, tevékeny lelkésze, f á radság és költség kímélet nélkül dol-gozik a losonczi egyház tör téne tének megírásán, melynek I-ső füzete „a l o s ö n c z i e v . e g y h á z e m l é k k ö n y v e " czím a l a t t már a jubileumig elkészült s n a g y keletnek örvend. Második füzetében a jubileum részletes leírása is ben fog fogla l ta tn i s igy annak részletes le í rásától engem fe lmente t t .

K íván juk az egek Urá tó l , hogy ugy a losonczi ev. egyháza t mind annak buzgalmas le lkipásztorát á ld ja meg s á ldva kísérje a közegyház j avának munkála tában .

Hollas Dániel.

K Ü L F Ö L D .

Az Ev. Alliance évi közgyűlése Kopenhágában.

IV . Szerdán szeptember 3-án csak egy reggeli ülés t a r -

t a to t t , az est egy Roski ldba való k i rándulás ra lévén szánva. E reggeli gyűlésen de Buren colonel elnökölt, s az első szónok Christl ieb bonni t a n á r volt, ki terjedelmesebben szó l t : „a vallási közönyről Németországban." Először a közöny t ényé t á l l ap í t j a meg, azu tán annak okát, végleg pedig a ba j orvoslásáról szól. A mi a közöny tényének megál lapí tásá t illeti, ő a templom l á toga t á sá t tek in t i bizo-nyí téknak, miután ott , hol a val lás közös elv, a nép együt-tesen imádandja az I s t en t . Scotiában Ed inburghban 250,000 lakos közül 40,000 nem vesz rész t az isteni t i sz te le tben; Glasgowban 700,000 lakos közül 200,000; Bostonban a lakos-ságnak egy negyede ; Londonban 4 millió lakos közül 1 millió 200,000. A s ta t i sz t ika á l t a l az utolsó 20 évben összeáll í tot t ada ta i nyomán bizton ál l í tható, hogy oly helye-ken, a hol az isteni t isz te le tben való részvétel csökken, o t t a criminális vétségek szaporodnak. Pár i sban majdnem min-den munkás szabad gondolkozású és számos olvasó körből még Robinson-Crusoe is eltiltatott-* miután tú l sokat ta r -ta lmaz Is tenről . Tek in tve Németországot — (itt a szónok

! hang ja reszke te t t s anny i r a el volt érzékenyülve, hogy alig

•407

fo ly ta tha t t a beszédjét) azt véli, legjobb volna hallgatással mellőzni. i Nem hiszi, «hogy egy országban is annyira kedve-zőtlenek volnának e viszonyok mint épen hazájában. Ber-linben egy helyen 50,000 emberre csak egy templom esik. New-Yorkban 200 templom áll a lakosságnak rendelkezé-sére, Berlinben csak 50. Berlinnek 1 millió lakossága közül csak 20,000 vesz részt az isteni tiszteletben, t ehá t 2%, mig Angolországban á t lag 20°/0 lá togat ja a templomot. Ham-burgban 400,000 lakos közül csak 5000 hal lgat ja Is ten igéjét. A templom mulasztók között Németországban szabály, hogy vasárnap délelőtt dolgoznak és délután mulatnak. Eszak-németországnak több kerületében hetenként 30 — 40 öngyil-kos végzi ki magát. Fa lu helyen a viszonyok ép oly kedve-zőtlenek. A munkás osztály oly nyomasztó viszonyok között s oly csekély munkabérér t kénytelen mindennapi kenyerét keresni, hogy munkabérök felemelése czéljából kötelezve érzik magokat a munkások vasárnapon á t is dol-gozni. E g y esetben Szászországban a templomi hallgató-ság 5 nőből s 1 férfiből ál lot t Szokás volt ugyan e helyen vasárnap délutánonként felolvasásokat hal lgatni Rénan „Jézus életé"-bői, mely felolvasások rendesen a papság ócsárlásával s piszkolódásával végződtek. A közép és fel-sőbb osztályokban az ál tudomány terjeszkedik. Ennek oka a negativ kriticzizmus, mely a hívekben megrendítet te a bibliában mint kijelentésben való hitet. Jö t t ek hozzá theo-logusok, kik előtte kijelentették, hogy nincsen bátorságuk a theologiai tudományokat tovább hallgatni. Nézete sze-rint az egyetemek a hitetlenség bölcsői.

A gymnásiumi tanítók többségének ideálja inkább pogány mint keresztény a szélsőségig v i t t darwinizmus és pantheizmus ugyan azokat az eredményeket szüli. Egyéb oka a közönynek, a családi á j ta tosság hiánya, az életnek önzése, melynek vége a kétségbeesés; a befolyásos emberek rossz példájának káros hatása, a saj tónak ellenséges hangja, mely nyilvános eseményeket soha sem hoz kapcsolatba a vallással s ellenzéki szellemben í r ; a val lásoktatásnak és az istentiszteletnek meddősége. A templomi hallgatóságról eleve feltételeztetik: hogy Keresztény; a megtérés hirdetése teljesen mellőztetik s a kereszténység csakis nevelési szem-pontból érvényesíttetik. Mind ennek daczára, nincsen ok kétségbeesni. Ott van Németországnak belmissiója, mely a keresztény élet ébresztését szorgalmazza; ot t van az ige-hirdetés és a cura pastoralis. Főeszköznek tekintendő a laikusok prédikálása kapcsolatban a rendes lelkészettel. Emlí tés t tesz Moody, amerikai evangélistának, bámulatos eredményű tevékenységéről Londonban s az üdvsereg mű-ködéséről is dicsérőleg nyilatkozik. — A sikert azonban, melyet az üdvsereg eddig aratott , nem érzéki methodusá-nak, hanem az evangyélmi elemnek tulajdonít ja , mely prédi-kálásában található. Az angol egyházakon kivül más egy-házak is szenteltek fel laikus prédikátorokat, így egy dán püspök 25 ilyen prédikátort ordinált.

Közeledünk — végzi a szónok — az 1789 esztendőnek czentennáriumához, a forradalmak időszakához. Kétség-telen, hogy számtalan forradalmi erő kifog törni, de kell hogy a keresztyénség az 1889. évet más jellemű czenten-nariummá alakítsa s a nagy feladatnak üdvös megoldása az „Ev. Allianceu-ra vár.

A Roskildba való kirándulás igen sikerült és élveze-tes volt. Nem kevesebb mint 1000 tagja s bará t ja az egy-

letnek szá l l í t ta to t t külön vonaton a kirándulás helyére. A vendégek ünnepi ruhában ta lá l ták a várost, zászlókkal

. é s lobogókkal díszítve. A székesegyház remek épülete, tömve történelmi emlékekkel, művészeti remek mívekkel, kapui t ny i tva t a r t á a vendégek előtt. Minden egyes ülő-hely csakhamar elfoglal tatot t s midőn elhangzott a zene, a főesperes választékos szavakban szólt a keresztyén uniónak áldásáról s melegen a ján lga t ta az „Ev. Alliance" magasztos elveit. A közönség ezután csoportokra oszolva körülvezet-t e t e t t a székesegyház nevezetességeinek megtekintésére, melyek között nem a utolsók a dán királyoknak sírboltjai, kiknek maradványai a székesegyház kápolnáiban el vannak helyezve.

Ezen nevezetes látványosságok megtekintése után, a vendégek egy nyilvános kertben adandó közebédre h iva t tak meg. Ez t követ te egy szabad ég a l a t t rögtönzött meeting, hol Tols t rup lelkész rövid szavakkal üdvözölte az egylet vendégeit. A dánok nevében dr. Ka lka r felelt, az ango-lokéban az egyletnek t i tká ra Arnolds , a francziákéban Pressensé és a többi nemzetiségiek nevében az ő illető képviselői. A nézőknek is k i ju to t t a részök ezen demon-stráczióból, ha annak nevezhető, egy evangelistikus beszéd t a r t a t v á n nekik, s már leáldozó félben volt a nap, midőn az összes vendégek a székesegyházba visszatértek egy egy-házi versenynek meghallgatására, mely a korál részekben kitűnően sikerültnek mondható. A vendégsereg ezután ú t r a kelve, szerencsésen viszaérkezett a fővárosba.

A szeptember 4-ki gyűlés t megtisztelték jelenlétükkel a dán koronaherczeg a koronaherczegnővel az udvari hölgyek kamarásának kíséretében.

Ez alkalommal Godet neuchateli t anár szólt „az új testamentomi könyvek alapjáról és hitetlenségéről". Igaz és authentikus-e az uj testamentom 27 könyve ? Ha igen, akkor azok a mi hitelességünk. Ezen kérdés, úgy látszik, veszélyes helyzetbe hozza az egyházat s úgy tetszik, mintha ez á l ta l a kr i t ika ingadozásának lenne kitéve. Kénytelen lesz-e az egyház a kr i t ikának Ítélete szerint megállapítani az ő h i té t? Nem. A kri t ikának Ítélete nem csa lha ta t lan ; az minden tizedik évben változik. Strauss csodálkozását fejezte ki az iránt, hogy az ő kollegái ezen fontos t á rgy megítélésében teljes részrehaj la t lanságot vindikáltak ma-goknak. I lyen fontos életkérdés megoldásával a tudományt megbízni, annyi volna, mint országunk határa i t egy oly szomszéd hatalomra bízni, mely eddig inkább ellenséges mint barátságos indulatú volt. Ezzel szóló á t t é r az evan-gyéliomokra. Fel tűnő hasonlatosságot észlel közöttök. — Apostoli eredetöket — mondja a szóló — egyszerűségök bizonyítja, különösen szemben az u. n. apokryphus evan-gyéliomokkal. A négy evangyéliomnak egyike, nem számit-ható e kategóriába. János evangyélioma az ő személyes emlékezeteit ta r ta lmazza s az egyház sohasem fogja el-hitetni magáva l , hogy ezen evangyéliom egy csalónak a műve. A mi Pál apostol 13 levelét illeti, az egyház nem rendíthető meg azon meggyőződésében, hogy igaz szellemben irvák. A zsidókhoz ir t levelet illetőleg, megjegyezi a szóló, hogy az egyház okosan cselekszik, ha ezen kérdést nein intézi el véglegesen. Bizonyos, hogy Pál barátjainak köré-ből származik s Luther nézete szerint egy másodrendű cánonba sorozandó. Ugyanilyen helyet kell, hogy adjunk János második és harmadik levelének valamint Péter ma-

408

sodik levelének, nem különben azon levélnek is, mely J a k a b n a k tu la jdoní ta t ik , ki valószinűleg az U r n á k tes tvére volt s ennélfogva nem ta r toz ik a t izen ketőhöz.

Vonatkozássa l az előtte való este Roski ldban ado t t egyházi hangversenyre az t jegyzi meg a szóló, hogy az ú j - tes tamentumi könyvek magasztos öszhangot képeznek, melyben a bassus-hangot Máté és J a k a b képviselik adván a Mózes-féle törvénynek m a g y a r á z a t á t keresz tyén szellem-ben; a soprán-hangot Lukács és P á l viszik, dicsőitvén a szabad megvá l tás t ; az a l t -hangot a Márk és Pá l közti összhang a d j a : végül a t enor t J á n o s képviseli, magaszta l -ván csengő ezüst hangjáva l az Igének t e s t t é lételét . Nem fogunk köztök vá lasz tan i — fo ly t a t j a Godet. E l fogad juk valamennyiüket . — Az egyháznak legkorábbi idejében né-melyek Máténak ad t ák az elsőséget, akkor a Doke t i s t ák Márk ra támaszkodtak . A második században Marcion Lu -kácsot és P á l t hangsúlyozta , akkor a myst ikusok J á n o s t t e t t ék elejébe a többinek. De mind ez volt s az egyház-történelemben mindezekről csak nevek marad t ak fenn. A z egyház az egész K r i s z t u s t szükségli , ha nagyságához fel a k a r emelkedni. Végül a szóló egyszerű s szivet megnyerő modorában a ha l lga tóka t a r r a kéri fel, hogy naponta egy pár verset olvassanak az ú j - tes tamentumból s ezek fe le t t emelkedjenek az Urnák azon szava s z e r i n t : „Az a ki én bennem marad, és a kiben én maradok, ez terem sok gyü-mölcsöt." J á n o s 15, 5. Schivalm,

pancsovai ág. h. lelkész.

V E G Y E S E K .

— Mindazon urak, kik a „Luther- társaság" eszméjét pártolják s érdekeit előmozdítani készek, tisztelettel kéretnek: szíveskedjenek e czélra szánt akár tagsági díjaikat, akár pár-tolási illetékeiket e lapok szerkesztőségéhez beküldeni; mink köte-lességünknek ismerjük a bevételekről nyilvánosan számolni s a pénz gyümölcsöző elhelyezéséről gondoskodni.

Az összeg beküldésénél szíveskedjenek megjelölni, hogy az adomány az alaphoz tőkésítve csatoltassék-e, vagy évdíj czimén irassék-e javukra, hogy a kimutatás is e szerint szerkesztet-hessék.

— Felhívás. A magyarhoni ág. h. ev. egyetemes egy-ház theologiai akadémiája hal lgatóinak „Önsegélyző kör"-e magáévá t e t t e azon más i ly czélu egyetemi egyleteknél is szokásos elvet, hogy tag ja i számára bárminő nevelő és okta tó czélu á l lásokat szerez, illetőleg közvet í t . — Fel-hívjuk ennélfogva a t. szülőket, gyámoka t és t aná roka t , hogy ha a vezetésük a l a t t álló gyermekek mellé nevelőre vagy ko r r epe t i t o r r a szükségük volna, e czélból a lkalmi lag az „Önsegélyző kör" a lú l í r t elnökéhez fordúlni szívesked-jenek ( ta lá lható a theol. akadémián, Apáczautcza, délelőtt 9, 10 és 11 órakor). — Pozsony, 1884. Dec. 3 C s e c s e t k a Sámuel, a theol. akadémia igazgatója, „Önsegélyző kör"-i elnök.

A rozsnyói evang. egyház — í r ja levelezőnk — nov. 30. napján t a r t o t t a temploma alapköve letételének évszá-zados ünnepét . Az I s ten házában szép számmal egybegyűl t hívek Czékus ev. püspök épületes beszédéből megér te t ték azt, hogy Rozsnyón már 1525 körül vol tak az ev. egyház-nak hívei, kik később szép számra növekedvén, a más hit-sorsokkal is békés egyetér tésbea éltek az 1636. évig. E k k o r a jezsui ták Rozsnyóra behozatván, az evangélikusok a leg-nagyobb üldöztetésnek voltak kitéve, úgy hogy 1783-ig a városhoz legközelebb fekvő Berzéte községbe kel le t t jár-

mok az I s ten dicsőítésére. I I . József türelmi parancsa meghozta a rozsnyói evang. híveknek is a vá rva v á r t időt, midőn templomot épí the t tek s annak a lapkövét 1784, junius-hó 30-ik nap ján le is t e t t ék . A templomot ké t év a l a t t épí te t ték fel s 26 ezer for in tba kerül t . „Bpesti Hir l ."

— Pro ver i ta te! Az „Evang. E g y h á z és Iskola" nov. 22-iki 47. számában 387. lapon közlött könyvismerte tés első bekezdésében egyebek között ez ál l : „A kri t ikusok — egynek kivételével — a z : „engedjétek én hozzám jönni a kisdedeket" czímű jeligés munká t a j án lo t t ák elfogadásra." No há t nem egynek, hanem ket tőnek, más szóval a bíráló bizot tság egynegyed részének kivételével, kik közöl az egyik ha nem is legény a bírálói gáton, noha theologus korában tá rsa i és t a n á r a i másként ismerték, az a másik, annak a taní tóképző intézetnek t aná ra , igazgatója, lelke, a többi, szinte la ikusokkal szemben, mégis csak nyomhat va lami t a fonton. Vota non ponderantur , sed numerna tu r !

Pro veritate! — Az esketések száma. A szarvasi evang. egyházban

a folyó 1884-ik év fo lyamán a mai napig 227 pá r lépett házasságra , vagyis 60 p á r r a l kevesebb mint az előbbi év-ben, s ezzel az őszi esketési idény véget ért, s kezdetét veszik az advent i csendes napok. „Szarvasi Lapok."

— Az egyházi adóhátralékok behaj tásához szükséges közigazgatási segédkezés kirendelése i r án t az ev. egyház á l t a l megkereste tvén a j á rás i szolgabírói h iva t a l , ezen segédkezés 2098, 84. sz. a. kel t végzés értelmében a kérel-mező egyház számára megadato t t . „Szarvasi Lapok."

A hallei egyetemen — mint az utóbbi időkben foly-tonosan — ezen évben is n a g y számmal vannak a magyar tanulók. Míg egyrészről a gazdasági intézet európai hírű t aná ra i évről évre több és több gazdász t vonzanak Hal lébe hazánkból is, — addig másrészről theologusaink nagy elő-szeretet te l keresik fel az egyetem egészséges, szabadszel-lemű theologiai f aku l tásá t , mely ez időszerint, a tanulók számát tekintve, mind já r t a berlini és lipcsei u t án követ-kezik s hal lgatóinak száma felül áll a hatszázon, mely szám az egyetem összes polgárságának mintegy harmad-részét képezi. A folyó szemeszterre bei ra tkozot t t izenöt magya r közt tíz theologus, négy gazdász és egy philosophus van. Az 1863 óta fennálló „magyar egyle t" ez idén is megalakul t , elnöke G a r a y Sándor, t i t k á r a Bíszkup Béla. — Szászok, tudniil l ik (a h ivata los névjegyzék szerint) „er-délyiek" hárman l á toga t j ák e félévben a hallei egyetemet s élvezik nyugodt lelki ismeret tel a magyar ösztöndíjat.

— p — a .

— Die Bekehrten. Lebensgemälde von Carl F re iher r v. Sharanz. Leipzig, Ver lag v. Georg Böhme. 2 Bände 7.50, geb. 9. M. — A regény, mely e czímet viseli, val-lásos i rányú. Meleg, vallásos életet lehel s a pozitiv s épen azér t to leráns keresz tyénség á l láspont ján áll — de mindemellet t nem czélja az ő „megtér t"- je ivel az olvasót va lamely specifikus keresz tyéni i rányhoz térí teni . Szó sincs benne h i t tudományi vi tákról , proselytacsinálásról , — a szerző sa j á t t apasz ta la t a in és megfigyelésein alapuló, költői ruhába ö l töz te te t t é le tképet ád — melyben nem mondvacsinált , de hitelesen bizonyítot t események- és tör-ténetekkel óv a túlbuzgóság, tü re lmet lenség , felekezeti szűkkeblűség stb. ellen. Kompositiója, kivitele szellemes. „Szerző művet te remte t t , melynek előnyei — már az em-lékezet és képzelem fényeinek összevegyítése á l ta l is — a prózairodalomban sa já tságos i r ány t képviselve — oly számosak és szokat lanok, hogy nemzeti i rodalmunkban állandó díszhelyet elfoglalni van h iva tva" — mondja a mű lelkesült német bírálója. — Reánk nézve e regény annyiban érdekes, mer t vallásos i r ánya mel le t t Magyar -országon is já tszik, megemlékezve a magyar nemesi kúr iák életéről, a m a g y a r zsidók viseletéről, az ügyvédekről stb.

NYOMATTA WIGAND F. K". I'OZSOXYI'.AX.