5. fejezet tartószerkezeti szakmérnöki...jelen esetben az 1. geotechnikai kategória alkalmazása...

5. fejezet 345

Kétszintes családi ház alapozása

5. FEJEZET

KÉTSZINTES CSALÁDI HÁZ ALAPOZÁSA

5.1. Síkalapozás:

Pintér Imre okl. építészmérnök Terv-kontroll Kft.

Dr. Móczár Balázs okl. építőmérnök GeoExpert Kft.

5.2. Mélyített síkalapozás (markolt pontalap)

Pintér Imre okl. építészmérnök Terv-kontroll Kft.


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 346

Kétszintes családi ház alapozása síkalappal

5.1. fejezet: Síkalapozás

FEJEZET BEVEZETŐ

A kétszintes családi ház alapozása két, eltérő geotechnikai adottságú helyszínre került

kidolgozásra (két külön talajvizsgálati jelentés készült). A talajrétegződés és a talajjellemzők

úgy lettek megválasztva a két talajvizsgálati jelentésben, hogy egy térszín közeli síkalapozású

(sávalapozású) - 5.1 fejezet - és egy mélyített síkalapozású (markolt pontalapos) - 5.2 fejezet -

példa alkossa ezt a fejezetet.

Mindkét feladatrész kidolgozása során első lépésben a tartószerkezeti tervező megadta a

geotechnikai dokumentációk előkészítéséhez szükséges információkat (alapadat szolgáltatás),

melyben geotechnikai tervezőtől talajvizsgálati jelentés összeállítását kérte.

Geotechnikai tervező ez alapján, a helyszín előzetes ismeretét figyelembe véve - egyeztetve a

tartószerkezeti tervezővel - összeállította a feltárási programot és az eredmények alapján

elkészítette a talajadottságokat összefoglaló talajvizsgálati jelentést.

A tartószerkezeti tervező az alapozások tervezése során a geotechnikai tervező mérnök

közreműködését kérte az alapozási sík felvétele és a tervezési talajparaméterek

meghatározásához, melyet adatszolgáltatásként biztosított a geotechnikai tervező mindkét

példához.

Az alapozás tervezését a két tervező együttműködve, közösen hajtotta végre. Az alapozási sík

felvétele, a talajparaméterek karakterisztikus értékének meghatározása, a használhatósági

határállapot ellenőrzése a geotechnikus tervező feladatát képezte, a szerkezeti tervezést és a

síkalapok teherbírási ellenőrzését a tartószerkezeti tervező készítette. A végleges terv

folyamatos egyeztetés, kooperáció révén alakult ki.

TARTALOMJEGYZÉK:

5.1. FEJEZET: Kétszintes családi ház alapozása síkalapozással ............................................... 345

FEJEZET BEVEZETŐ ..................................................................................................................... 345

ALAPADAT SZOLGÁLTATÁS ......................................................................................................... 347

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ...................................................................................................... 348

1. A megbízás tárgya, adatszolgáltatás ............................................................................................. 349

2. A területtel és a tervezett építménnyel kapcsolatos információk ................................................. 349

2.1. Földtani viszonyok ................................................................................................................ 349

2.2. A terület szeizmicitási adatai ................................................................................................. 349

2.3. A tágabb építési helyszín bejárásakor szerzett tapasztalatok, az építési helyszín

története, helyszíni viszonyok ...................................................................................................... 350

2.4. Geodéziai adatok ................................................................................................................... 350

2.5. A tervezett építmény rendelkezésre álló adatai ..................................................................... 350

2.6. Geotechnikai kategorizálás ................................................................................................... 350

3. Talajfeltárás .................................................................................................................................. 351

4. Laboratóriumi vizsgálatok ............................................................................................................ 352

5. Talajviszonyok, geotechnikai paraméterek .................................................................................. 352

5.1. A talajviszonyok ismertetése ................................................................................................. 352

5.2. Geotechnikai paraméterek ..................................................................................................... 353

6. Talajvíz-viszonyok ....................................................................................................................... 354

7. Egyéb szempontok ....................................................................................................................... 354

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 347

Kétszintes családi ház alapozása síkalappal

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS MELLÉKLETE ............................................................................ 355

GEOTECHNIKAI ADATSZOLGÁLTATÁS ...................................................................................... 361

ALAPOZÁSI TERV ........................................................................................................................... 363

1. Bevezetés, kiindulási adatok .................................................................................................... 364

1.1. A feladat rövid leírása ...................................................................................................... 364

1.2. A szerkezet bemutatása .................................................................................................... 364

1.3. Terhelési adatok ............................................................................................................... 367

1.4. Geotechnikai kategorizálás .............................................................................................. 368

1.5. Jelölések ........................................................................................................................... 369

1.6. Felhasznált irodalom, hivatkozások, alkalmazott szabványok ......................................... 370

2. Helyszíni viszonyok ..................................................................................................................... 371

3. Talajvizsgálati jelentés – geotechnikai adottságok ...................................................................... 371

4. A számítások során alkalmazott geotech-nikai paraméterek karakterisztikus értékei ................. 371

5. Az alapozás méretezése ................................................................................................................ 372

5.1. Középfőfal alatti alaptest tervezése és süllyedésszámítása .............................................. 372

5.1.1. Méretezés teherbírási határállapotban (ULS) ................................................................. 372

5.1.2. Süllyedések mértékének ellenőrzése használati állapotban (SLS) ................................. 374

5.2 Külső homlokzati fal alatti alaptest tervezése és Süllyedésszámítása .................................... 376

5.2.1. Méretezés teherbírási határállapotban (ULS) ................................................................. 376

5.2.2. Süllyedések mértékének ellenőrzése használati állapotban (SLS) ................................. 378

5.3 A számított süllyedések értékelése ......................................................................................... 380

6. Kivitelezés, fenntartás, üzemeltetés ............................................................................................. 380

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 348

Kétszintes családi ház alapozása síkalappal Alapadat szolgáltatás

Alapadat szolgáltatás a geotechnikai vizsgálathoz

Tervezőtől adatszolgáltatás:

1. Megrendelő: Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat, Magasépítési Bizottság.

2. Tartószerkezet tervező: Pintér Imre (T-T-Tell-01-0846, e-mail:

[email protected])

3. Geotechnikai adatszolgáltatás jellege: talajvizsgálati jelentés és geotechnikai

adatszolgáltatás

4. A létesítmény geotechnikai kategóriája tartószerkezeti szempontból: 1. kategória.

5. Létesítmény: megnevezése, rendeltetése: Kétszintes iker családi ház

Ingatlan címe: Budapest Építmény alapterülete: 220m2

6. Magassági fixpont helye és értéke: Térképkivonat és geodézia szerint

7. Magassági adatok: +/-0,00=+100,20 (mBf)

Rendezett terepszint alatti szintek száma és legalsó padlószint mélysége: nincs

Rendezett terepszint feletti szintek száma és épületmagasság: 2 szint, 5,60 m

Munkagödör tükörszintje: -0,30 m

8. Tervezett szerkezet: teherhordó téglafalak, monolit vasbeton födémekkel

9. Előzetes elképzelés az alapozásra:

alapozási sík: -1,00 m alapozási mód: sávalap

10. Az alapozásra jutó becsült terhelés tervezési értéke:

sáv: 110-180 kN/m

pillér: -

lemez: -

11. Szárazsági követelmények: teljes

12. Feltárás módja és mélysége: geotechnikus megítélése szerint.

13. Süllyedési kritériumok: süllyedéskritériumok az MSZ EN 1997-1:2006

NA1. táblázat szerint.

Süllyedésszámítás szükséges: igen

14. Építmény fontossági osztálya (földrengés szerint): II. (MSZ EN 1998-1:2008)

15. Egyéb igény (dinamikus hatás, földnyomás, szomszédos épület stb.): nincs

16. Mellékletek: Alaprajz

Metszetek

Az alapozás felső síkjára jutó terhek közelítő értéke

Dátum: 2011. szeptember 30.

Megrendelő: Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat

Magasépítési Bizottság

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

4. fejezet 349

Kétszintes családi ház alapozása síkalappal Talajvizsgálati jelentés

Talajvizsgálati jelentés

1. A MEGBÍZÁS TÁRGYA, ADATSZOLGÁLTATÁS

A Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat Magasépítési Bizottsága egy Budapesten

létesítendő családi ház tervezéshez szükséges talajvizsgálati jelentés elkészítésével bízott meg

bennünket.

Kapcsolattartók:

Megrendelő részéről:

Vállalkozó részéről: Dr. Móczár Balázs

Tartószerkezeti tervező: Pintér Imre

A Megbízó adatszolgáltatása:

Földszinti alaprajz, metszetek, terhelési adatok, adategyeztető lap

Alvállalkozók:

Talajmechanikai feltárásokat végző cég:

Laboratóriumi vizsgálatok végző cég:

A Talajvizsgálati jelentés az MSZ EN 1997-1 és MSZ EN 1997-2 szabványok

követelményeinek megfelelően készült el.

A talajvizsgálati jelentésben hivatkozott ábrák a jelentés végén, a Mellékletekben találhatóak

meg.

2. A TERÜLETTEL ÉS A TERVEZETT ÉPÍTMÉNNYEL

KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

2.1. Földtani viszonyok

A földtani viszonyokról a következők mondhatók el röviden a földtani leírások- és térképek

(Budapest Építésföldtani Térképsorozata - 1984) alapján.

A vizsgált terület építésföldtani szempontból értelmezett alapkőzete felsőpannóniai korú

finomhomok, homokos agyag, illetve agyagmárga. Erre változó vastagságú holocén-

pleisztocén kavicsos homok, homok, illetve iszapos homok, néhol agyag települt. Az

alapkőzet a felszín alatt 6,3-7,8 méteres mélységben jelenik meg a korábbi környékbeli

feltárások alapján.

A területen összefüggő talajvíztükör található.

A környéken rendelkezésre álló számos feltárás alapján a rétegződés megközelítően ismertnek

tekinthető.

2.2. A terület szeizmicitási adatai

A MSZ 1998-1:2008 szabvány a (TNCR = 475 év visszatérési periódusú és PNCR = 10%

túllépési valószínűség értékhez tartozó) szeizmikus zónatérképének értékelése szerint a

vizsgált terület a 4. zónába tartozik. A vizsgált településre megadott talajgyorsulási

referenciaérték (az A altalajosztályra vonatkozó maximális gyorsulás): agR=0,14 ·g.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 350


A tervezéshez speciális szeizmicitási vizsgálatok nem készültek, azokra az 1. és 2.

geotechnikai kategória esetén nincsen szükség.

A talajok szeizmikus osztályozását az MSZ 1998-1:2008 3.1. táblázata szerint adjuk meg. A

helyszínen előforduló talajok a vonatkozó táblázat szerint a „C” altalajosztályba sorolhatóak.

Az átlagos nyíróhullám sebesség ezekre a talaj típusokra: νs30=180-360 m/s.

2.3. A tágabb építési helyszín bejárásakor szerzett tapasztalatok, az építési

helyszín története, helyszíni viszonyok

A vizsgált telek üres, korábbi beépítésnek nyoma nem látható. A környékbeliek elmondása

alapján ezen a telken korábban gyümölcsös volt. Felszíne jelenleg füves-gazos. A telek a

környékkel együtt gyakorlatilag sík. A környéken az egyik irányban új építésű 1-2 szintes

épületek (családi-és társasházak) vannak, míg az ellentétes oldal beépítetlen, mező-szántó. A

telek teljesen közművesített, bekerített, aszfaltos úttal megközelíthető. A környéken lévő

épületeken talajmechanikai okokra visszavezethető károsodás nem látható.

2.4. Geodéziai adatok

A telekről a megrendelő megbízásából az XY Kft. geodéziai felmérést készített, melyet a

rendelkezésünkre bocsátottak. A telken a terep magassága 100,05-100,4 mBf. szintek között

változik. A feltárások abszolút magasságát a geodéziai felmérésen feltüntetett vízóra akna

fedlap (EOV 646630; 236045) magasságához (100,35 mBf.) képest adtuk meg szintezéssel.

2.5. A tervezett építmény rendelkezésre álló adatai

A tervek szerint a vizsgált telken egy nem alápincézett, földszint+emeletes, magastetős,

kétlakásos családi házat szeretnének elhelyezni, melynek befoglaló mérete kb. 13x16,3 méter.

Az épület szerkezete hagyományos, Porotherm falazat monolit vb. födémekkel. Az építmény

alapterülete 212 m2. A ±0,00 szint a 100,2 mBf. szinten van. A becsült terhek alapozásra jutó

tervezési értéke a szélső falak alatt 150 kN/m, míg a középfőfal alatt 230 kN/m.

2.6. Geotechnikai kategorizálás

Figyelembe véve az építési helyszín földtani-és hidrogeológiai adottságait, geodéziai

viszonyait, az építési környezet beépítettségét, valamint a tervezett épület kialakítását,

szerkezetét, terhelési adatait, az MSZ EN 1997-1: 2006 szerint a tervezett építmény

(tartószerkezeti tervezővel egyeztetetve) az 1. geotechnikai kategóriába sorolható.

Jelen esetben az 1. geotechnikai kategória alkalmazása többek között azért indokolt (és nem

szükséges a 2.kategória alkalmazása), mert geotechnikai szempontból a rétegződés

egyenletesnek, a tervezett épület szempontjából kedvezőnek tekinthető, talajvízzel az építés

alatt nem kell számolni. Az alapozási síkot nem szükséges a minimális szint (fagyhatár) alá

vinni és az épület terhelése relatíve csekély, a szerkezete hagyományos, nem süllyedés-

érzékeny.

A kategóriába sorolás a tervezés későbbi fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén

módosítható. BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 351


3. TALAJFELTÁRÁS

A Megrendelővel és a tartószerkezeti tervezővel egyeztetve, az Eurocode 7-2 (MSZ EN 1997-

2) B mellékletének ajánlásaival összhangban, valamint az MSZ EN 1997-2:2008 2.4.1.3

szakaszának irányelveit figyelembe véve, az általunk javasolt feltárási tervnek megfelelően az

alábbi feltárásokat terveztük és végeztük el:

2 db 5 m-es talpmélységű kisátmérőjű (fúrási átmérő 65 mm) fúrás Borro Prosper

típusú gépi hidraulikus fúróberendezéssel

2 db 5 m-es talpmélységű Borro rendszerű dinamikus verőszondázás (DPH) az MSZ

EN ISO 22476-2:2005 szerint (a szabványosított szondafej 20 cm-es behatolásához

szükséges ütésszám rögzítése mellett)

A helyszíni feltárások 2011. október 1-én készültek a helyszínrajzon (1.ábra) feltüntetett

helyeken.

Az összes feltárás EOV (x,y) koordinátái és abszolút magasságai az alábbi táblázatban

kerültek összegzésre. A helyszínrajzi koordináták gps-el lettek bemérve, melynek pontossága

kb. 2-3 méter.

Feltárás jele EOV koordináták Balti mag. (mBf.)

Fúrások

1.F. 646616 236013 100,05

2.F. 646600 236000 100,21

Dinamikus (DPH) szondázás

1.DPH 646600 236013 100,09

2.DPH 646616 236000 100,14

A feltárások (fúrások és szondázások) egymástól való maximális távolsága 21 méter.

A fúrásokból a mintavétel max. 2 méterenként történt, a szondázás folyamatos volt a teljes

feltárási mélységig.

A feltárások során a talajban gázok előfordulását nem tapasztaltuk.

A feltárások során szabálytalan képződményeket (pl. lencsék, üregek) nem találtunk, azokra

utaló nyom a vizsgált telken nem észlelhető.

A feltárások az előzetes feltárási tervnek megfelelően készültek el. Minden feltárással elértük

a tervezett és szükséges feltárási mélységet.

Az elvégzett feltárások és az azokból nyert adatok elegendőek a kiviteli tervek elkészítéséhez,

további vizsgálatra nincsen szükség.

A helyszíni mintavételezés után a talajmintákat az MSZ EN ISO 22475-1 szerint kezelve,

megjelölve és hermetikusan lezárva az alvállalkozó akkreditált laboratóriumba szállítottuk a

feltárásokat követő napon. BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 352


4. LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK

A fúrásokból vett zavart talajmintákon laboratóriumban meghatároztuk a talajvizsgálati

jelentés elkészítéséhez szükséges jellemzőket. A talajok osztályozása, elnevezése, jellemzése

szemcsés talajok esetén a szemeloszlási vizsgálatok (MSZ 14043-3 szabvány) alapján történik

az MSZ EN ISO 14688-1:2006; MSZ EN ISO 14688-2:2006 és az MSZ 14043-2:2006

szabványokat alapul véve (kötött talajt nem tártunk fel). Valamennyi fúrás összes rétegéből

legalább egy mintán (max. 2 méterenként) meghatároztuk a víztartalom (w) értékét (MSZE

CEN ISO/TS 17892-1:2006 előírásait követve), amelyet a fúrásszelvények tartalmaznak.

A minták szemrevételezése és azonosítása után - a fúrásnaplókat figyelembe véve - a rétegsort

pontosítottuk, véglegesítettük.

A minták beérkezése a laboratóriumba 2011. október 2-án történt, az általunk kijelölt

vizsgálatokat október 3-6. között végezték el.

A szemcsés rétegekből zavartalan mintákat venni nem tudtunk.

A vizsgálatok eredményei a fúrásszelvényeken (lásd Mellékletek, 2-3.ábra) megtalálhatóak.

A fúrások alapján szerkesztett rétegszelvény a 4.ábrán látható. A DPH szonda diagramok az

5-6.ábrákon láthatóak.

Az ábrákon alkalmazott jelölések:

Gr (K) - kavics frakció tömegszázaléka

Sa (H) - homok frakció tömegszázaléka

Si (I) - iszap frakció tömegszázaléka

Cl (A) - agyag frakció tömegszázaléka

or - szerves frakció

Mg - feltöltés

CU - egyenlőtlenségi mutató

wL - folyási hatás

wP - sodrási határ

IP - plaszticitási index

IC - konzisztenciaindex

IL - folyóssági index

5. TALAJVISZONYOK, GEOTECHNIKAI PARAMÉTEREK

5.1. A talajviszonyok ismertetése

A feltárások (fúrások és szondázások) alapján az altalajviszonyokról az alábbi kép rajzolódott

ki:

A terepfelszín alatt a két fúrásban 0,2-0,3 méter vastag barna, humuszos, homok iszap

fedőréteg található. Ez alatt 2,6-2,8 méteres mélységig egy (a fúrási tapasztalatok alapján)

közepesen tömör állapotú, sárgásbarna, iszapos homokot (siSa) tártunk fel. Az iszapos

homok réteg szemeloszlási görbéje alapján egyenletes szemeloszlású (egyenlőtlenségi mutató:

Cu =8,9-14,6), az iszap+agyag tartalom 17-20%. Ezt követően a feltárások határáig (talpáig)

egy közepesen tömör állapotú, szürke, kavicsos homokot (grSa) harántoltunk. A

durvaszemcsés réteg egyenletes szemeloszlású, a szemeloszlási görbe alakja lapos

(egyenlőtlenségi mutató: Cu > 15).

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 353


A DPH szondázások (lásd 5-6.ábra) alapján a 20 cm-es behatoláshoz tartózó ütésszám (N20)

átlagos értéke az iszapos homokban 13, míg a kavicsos homokban 21 volt. Ennek

megfelelően az FTV 1981/40-es számú tervezési segédlete, valamint az MSZ EN 1997-

2:2008 G melléklete szerint az iszapos homok és a kavicsos homok is közepesen tömör

állapotú.

A feltárásokban észlelt rétegződés a korábban készített, hozzáférhető környékbeli fúrásokban

feltártakhoz hasonló, számottevő eltérés, helyi anomália nem fedezhető fel.

5.2. Geotechnikai paraméterek

A feltárt talajrétegek (képződmények) geotechnikai paraméterei a feltárási eredmények

(fúrások és laboratóriumi vizsgálatok, valamint szondázási adatok) alapján három táblázatban

szétbontva az alábbiakban található:

Talaj megnevezése w

[%]

γ

[kN/m3]

γs

[kN/m3]

IP

[%]

IC

[%] Sr e

1. Iszapos homok (siSa) 6,8-

12,5

18,0-

19,0*

19,5-

20,5* - - - -

2. Kavicsos homok

(grSa)

7,9-

10,2

19,0-

20,0*

20,5-

21,5* - - - -

Talaj megnevezése CU φ [°] c [kPa] cu [kPa]

Eoed

[MPa]

k

[m/s]

1. Iszapos homok (siSa) 8,9-14,6 25-27* 8-12* - 13-15* -

2. Kavicsos homok (grSa) 19,3-

28,9 33-35* 0* - 40-45* -

Talaj

megnevezése

fejtési

osztály

tömörít-

hetőség

erózió-

érzékenység

vízvezető

képesség

fagyve-

szélyesség

1. Iszapos

homok (siSa) F-II. T-2 E1 V3 (K) X-2

2. Kavicsos

homok (grSa) F-II. T-2 E2 V2 X-1

A *-gal jelölt értékek származtatott geotechnikai paraméterek (figyelembe véve a fúrási-és

szondázási tapasztalatokat, a dinamikus verőszonda (MSZ EN 1997-2:2008 és FTV tervezési

segédlet – 1981. 40. szám), valamint a talajazonosító vizsgálatok eredményeit és azok alapján

alkalmazott tapasztalati összefüggéseket).

A talajok minősítése, osztályozása fejtés, tömöríthetőség, erózióérzékenység,

vízvezetőképesség és fagyveszélyesség szempontjából az ÚT 2-1:222 (Utak és autópályák

létesítésének általános geotechnikai szabályai) alapján történt.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 354


6. TALAJVÍZ-VISZONYOK

A fúrásainkban 2011. október 1-én a terepszint alatt 2,4-2,5 méterre, vagyis egységesen kb. a

97,7 mBf. szinten észleltük a talajvizet nyugalmi állapotban (a megütött és a nyugalmi

vízszintek között nem volt különbség).

Az ÉGA adattárban fellelhető korábbi környékbeli feltárásokban 2,1-3,2 méteres mélységben

észlelték a talajvizet nyugalmi állapotban. A közelben (300 méteren belül) talajvízszint

észlelő kút nem található.

Budapest Építésföldtani Térképsorozata szerint az átlagos vízszint kb. 2,5-2,8, míg a becsült

maximális vízszint 2 méteres mélységben van. Budapest Építéshidrológiai Atlasza (FTV) a

98,0 mBf. szinten adja meg a becsült maximális (karakterisztikus) vízszintet, ami közel

megegyezik a MÁFI térképének adatával.

Értékelve a rendelkezésre álló adatokat, a becsült maximális (karakterisztikus) vízszintet a

98,0 mBf, míg a mértékadó (tervezési) talajvízszintet a 98,5 mBf. szinten kell felvenni.

Elvégeztük a fúrásokból vett talajvízminták kémiai vizsgálatát az alvállalkozónk akkreditált

laboratóriumában. Az alkalmazott szabványok az alábbiak:

pH: MSZ 448-22:1985

SO42-

: MSZ ISO 9280:1998

Cl-: MSZ 448-15:1982

A vizsgálati eredmények a következő táblázatban vannak összefoglalva:

Vizsgált jellemző Mennyiség

1.F. 2.F

pH 7,1 7,2

kloridion tartalom (mg/l) 105 134

szulfátion tartalom (mg/l) 347 421

Az MSZ 4798-1:2004 szabvány alapján a talajvíz az XA1 enyhén agresszív kitéti

(környezeti) osztályba sorolható (SO42-

≥ 200 és ≤ 600 mg/ l).

7. EGYÉB SZEMPONTOK

Minden megadott adat a talajvizsgálati jelentés készítésekor ismert és tudomásunkra hozott

tervezési állapotra vonatkozik.

A talajfeltárások pontszerű vizsgálatoknak tekinthetők. Emiatt az egyes talajrétegek

mélységbeli kiterjedése és eloszlása a feltárási helyek között az általunk becsültekhez képest

eltérhet.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 355


A talajfizikai vizsgálatok csak a vizsgált minták esetében reprezentatívak. Az eredmények

más területekre történő extrapolálása a geotechnikussal történt egyeztetés nélkül nem

megengedett.

Ha az építés során új, eddig nem ismert információk merülnek fel, vagy eltéréseket észlelnek

a feltárásainkhoz képest, akkor haladéktalanul értesítsenek bennünket. Fenntartjuk

magunknak a jogot, hogy a jelen talajvizsgálati jelentésben levont következtetéseket az új

adatok tükrében módosítsuk.

Budapest, 2011. október 20.

MELLÉKLETEK:

1. Feltárások helyszínrajza

2. 1.jelű fúrásszelvény


4. Rétegszelvény (1 db)

5. DPH szonda diagram (2 db)

6. Laboratóriumi vizsgálatok jegyzőkönyvei*

7. Fúrási naplók*

*A talajvizsgálati jelentésnek kötelező része, de a mintapélda a terjedelmi korlátok miatt nem

tartalmazza.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 356


Talajvizsgálati jelentés – Melléklet

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 357


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 358


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 359


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 360


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 361


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 362

Kétszintes családi hát alapozása síkalappal Geotechnikai adatszolgáltatás

Geotechnikai adatszolgáltatás

A Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának Magasépítési Bizottsága megbízta

társaságunkat egy Budapest területén létesítendő kétszintes családi ház tervezéséhez

szükséges talajvizsgálati jelentés összeállításával.

Az alapozást Pintér Imre (Terv-kontroll Kft.) tervezi, melyhez kérésére az alábbi geotechnikai

adatszolgáltatást adjuk, mely a kapott terhelési-és szerkezeti adatok és a talajvizsgálati

jelentés alapján készül.

A vizsgált telek közel sík, beépítetlen, de a környezet szinte teljesen beépített. A terepfelszín

alatt 0,2-0,3 méter vastag barna, humuszos, homok iszap (Org) fedőréteg található. Ez alatt

2,6-2,8 méteres mélységig egy közepesen tömör állapotú, sárgásbarna, iszapos homokot

(siSa) tártak fel, majd a feltárások határáig (talpáig - 5 méterig) egy közepesen tömör állapotú,

szürke, kavicsos homokot (grSa) harántoltak.

A fúrásokban a terepszint alatt 2,4-2,5 méterre, vagyis egységesen kb. a 97,7 mBf. szinten

észlelték a talajvizet nyugalmi állapotban. A becsült karakterisztikus (maximális) vízszintet a

GWLk=98,0 mBf, míg a tervezési (mértékadó) talajvízszintet a GWLd=98,5 mBf. szinten kell

felvenni.

A tervezett létesítmény a kis terhelés és a kedvező talajkörnyezet révén síkalapozással

(sávalapozással) készülhet. Az alapozási síkot a fagyhatár figyelembe vételével a felszín alatt

minimum 80 cm mélységben kell megválasztani az iszapos homok rétegben.

A tervezett épület alaptestei fagyhatáron történő alapozás esetén az iszapos homok rétegre

terhelnek. Teherbírás szempontjából csak az iszapos homok réteg „dolgozik” (a csúszólap a

várható alapszélességek mellett már nem ér le az alatta lévő kavicsos homok rétegbe). A

süllyedésszámítás szempontjából várható lehatási mélység néhány méter, ebben az esetben

már a kavicsos homok összenyomódásával is számolni kell. A várható hatástávolság alapján a

teherbírás ellenőrzésénél és a süllyedésszámításnál az egyes rétegek geotechnikai

paramétereinek (talajfizikai jellemzőinek) karakterisztikus értékei a laboratóriumi-és terepi

vizsgálatok eredményei, illetve az ezekből származtatott értékek alapján - figyelembe véve a

tervezett alapozási módot – az alábbiak:

Iszapos homok (siSa):

γ’ = 18 kN/m3

γs’ = 19.5 kN/m3

φk’ = 26o

ck’= 8 kN/m2

Es = 15 MN/m

2

Kavicsos homok (saGr):

γ’ = 20 kN/m3

γs’ = 21 kN/m3

φk’ = 33o

ck’ = 0 kN/m2

Es = 44 MN/m

2

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 363

Kétszintes családi hát alapozása síkalappal Geotechnikai adatszolgáltatás

Az alap teherbírása a megadott karakterisztikus értékekkel a 2. tervezési módszer DA2*

változatával ellenőrizhető. Az alapok ellenőrzését az MSZ EN 1997-1. „D” melléklete szerint

célszerű elvégezni (drénezett esetre).

Budapest, 2012. november 5.

…………………………….

Dr. Móczár Balázs

GeoExpert Kft.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 364

Kétszintes családi ház alapozása síkalappal Alapozási terv

Alapozási terv

1. BEVEZETÉS, KIINDULÁSI ADATOK

1.1. A feladat rövid leírása

Mint ahogyan a fejezet bevezetőjében is utaltunk rá, ezen mintapélda eredetileg a 2010. évben

a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának Magasépítési Bizottsága

„Magasépítési Létesítmények erőtani számítása MSZ EN szerint” címmel kiadott tervezési

segédletben került kidolgozásra a felszerkezet tekintetében. Jelen feladat az említett kétszintes

családi ház alapozásának méretezési számítását hivatott ismertetni.

Tervezésben részvevők:

geotechnikai tervező: Dr. Móczár Balázs (GeoExpert Kft.)

tartószerkezeti tervező: Pintér Imre (Terv-Kontroll Kft.)

1.2. A szerkezet bemutatása

A számításokban egy kétlakásos, hagyományos, tégla főfalakkal, monolit vasbeton

födémekkel, szokványos ácsszerkezeten kialakított, cserépfedéssel készülő családi házat

modelleztünk. A függőleges teherhordó szerkezetek 30cm vastag égetett agyag téglafalak. A

válaszfalak gipszkartonból készülnek, az akusztikai igényeknek megfelelően kettős

lemezeléssel mindkét oldalukon. A lépcső a teherhordó falba befogott és a födém élére

támasztott monolit vasbeton lemez.

Az egy dilatációs egységet képező, 16,3*13,0 m befoglaló méretű épületben a szerkezeti

fesztáv 6,05 illetve 3,0 méter volt. A szintmagasságok 2,7 m, a födémvastagságok 20 cm, a

2. ábra: Az épület térbeli elrendezése

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 365


falvastagságok 30 cm értékkel szerepeltek. A számításokban több egyszerűsítést

alkalmaztunk, azért, hogy ahol lehetséges, a kézi számítási módszereket tudjunk alkalmazni.

Az épület falainak a vízszintes terhekkel szembeni ellenállását (merevítés) csak a földrengés

teherre vizsgáltuk közelítő módszerekkel, a szélterhek hatására külön nem. Az alaprajzokon

nem jelöltük, de a földrengésvizsgálatok szerkesztési előírásai miatt az épület külső

falsarkaiban vasbeton oszlopokat kellett elhelyezni. Ezeket a számításokban külön nem vettük

figyelembe.

2. ábra: Az épület jellemző metszetei

A számításokban a vasalatlan alapbeton minőségét az MSZ EN 1992 szerint C12/15-X0b(H)-

32-F2, a talpkoszorúk, talpgerendák, és vasalt aljzat minőségét (nem agresszív talaj) C25/30-

XC2-24-F3 értékre vettük fel a tartóssági követelményeknek megfelelően.

Ebben a fejezetben sávalapozásnál az alaptesteket a -1,0 szinttől a -0,05m szintig vasalatlan

betonból terveztük. Erre az esetleges süllyedéskülönbségek csökkentése, és a válaszfalakat

alátámasztó, illetve a földrengés előírásoknak megfelelően az alaptesteket összekötő vasalt

aljzat bekötését biztosító 30 cm magas talpkoszorút terveztünk.

A betonacél minőségét mindenütt B500B (B60.50.) értékkel vettük figyelembe.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 366


3. ábra: Az épület jellemző alaprajzai

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 367


1.3. Terhelési adatok

Az alapozásra jutó terheket a térbeli modellből határoztuk meg. Külön teherkombinációt

képeztünk az önsúly jellegű állandó terhek, a hasznos terhek, és a földrengés rendkívüli

terhek eseteire. A talpkoszorú teherelosztó hatását figyelembe véve a számításokat az átlagolt

teher értékek felvételével végeztük.

Az alapozások tényleges csomóponti kialakítását a POROTHERM alkalmazástechnikai

katalógusa szerint vettük fel. Ez alapján számítható a külső főfalak alapozási csomópontjából

a külpontosság mértéke.

A felvett terhek alapján képeztük az MSZ EN 1990 szerint az alapozás méretezéséhez

szükséges teherkombinációkat.

A síkalapok teherbírásának tervezéséhez vizsgálni kell az általános állékonyság elvesztését,

az alap alatti talajtörés, átfúródás, kipréselődés esetét, az esetleges elcsúszás miatti

tönkremenetelt, a tartószerkezet és az altalaj együttes tönkremenetelét, illetve a tartószerkezet

tönkremenetelét az alap mozgása miatt. Ennek ellenőrzéséhez az STR/GEO kombinációt kell

alkalmazni:

1

ik,i0,iQ,k,11,0Q,1

1

jk,jG, """"ij

QQG

A használati állapot vizsgálatokhoz, a túlzottan nagy süllyedések (és

süllyedéskülönbségek), a túlzottan nagy megemelkedés (pl. duzzadás, fagy vagy más okok

miatt), illetve az elfogadhatatlan mértékű rezgések elkerüléséhez a kvázi állandó

teherkombinációt kell alkalmazni:

1

ik,i2,

1

jk, ""ij

QG

A szeizmikus rendkívüli hatásra történő ellenőrzéshez pedig a

1i

ik,i2,Ed

1

jk, "+"""G QAj

teherkombinációt.

A kombinációk képzéséhez a szükséges értékeket az elvégzett AXIS számítások alapján a 4.

illetve a 10. ábrán tüntettük fel táblázatos formában.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 368


4. ábra: A sávalapozás felső síkján működő terhek


A talajvizsgálati jelentés során a geotechnikai kategória már megállapításra került, a két

tervező (geotechnikai és tartószerkezeti) egyeztetése által. A talajvizsgálati jelentés készítése

óta új, nem ismert körülmény nem merült fel, így a felülvizsgálat változást nem okozott.

Ennek megfelelően megismételjük a talajvizsgálati jelentésben ezzel kapcsolatban leírtakat.



szerkezetét, terhelési adatait, az MSZ EN 1997-1: 2006 szerint a tervezett építmény az 1.

geotechnikai kategóriába sorolható.

Jelen esetben az 1. geotechnikai kategória alkalmazása többek között azért indokolt (és nem

szükséges a 2. kategória alkalmazása), mert geotechnikai szempontból a rétegződés

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 369


egyenletesnek, a tervezett épület szempontjából kedvezőnek tekinthető, talajvízzel az építés

alatt nem kell számolni. Az alapozási síkot nem szükséges a minimális szint (fagyhatár) alá

vinni és az épület terhelése relatíve csekély, a szerkezete hagyományos, nem süllyedés-

érzékeny.

1.5. Jelölések

Ebben a fejezetben található leírásokban, képletekben, példákban - többek között - a

következő jelöléseket alkalmazzuk:

a hatékony alapfelület tervezési értéke

alapszélesség

hatékony alapszélesség

alaphosszúság

hatékony alaphosszúság

alaptest magasság

takarási mélység

alapozási sík

talajvízszint karakterisztikus értéke

talajvízszint tervezési értéke

talajvízszint alapsík alatti karakterisztikus mélysége

talajvízszint alapsík alatti tervezési mélysége

alapsík hajlására vonatkozó tényezők tervezési értékei , és

lábindexekkel

eredő hatás külpontossága és lábindexekkel

a teher ferdeségi tényezője a kohézióra, a takarásra, és a térfogatsúlyra

utaló lábindexekkel

ferdeségi tényező képleteiben szereplő hatványkitevő

teherbírási tényezők , és lábindexekkel

takarási feszültség, függőleges geosztatikai nyomás az alaptest mellett, az

alapozási síkon (ha az alaptest két oldalán eltérő, akkor a kisebbik)

hatékony takarási feszültség, függőleges geosztatikai nyomás az alaptest

mellett, az alapozási síkon (ha az alaptest két oldalán eltérő, akkor a

kisebbik)

alapfelület alakjára vonatkozó tényezők , és lábindexekkel

alapfelület vízszintessel bezárt szöge

nedves térfogatsúly karakterisztikus értéke

telített térfogatsúly karakterisztikus értéke

hatékony térfogatsúly karakterisztikus értéke

közvetlen az alap alatt lévő talaj hatékony belső súrlódási szögének

karakterisztikus értéke

közvetlen az alap alatt lévő talaj kohéziójának karakterisztikus értéke

az alaptestre ható függőleges teher tervezési értéke

az alaptestre ható vízszintes teher tervezési értéke

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 370


a talajtörési ellenállás függőleges erőként értelmezett karakterisztikus értéke

a talajtörési ellenállás függőleges erőként értelmezett tervezési értéke

karakterisztikus állandó teher (az alaptest tetején) függőleges komponense

alaptest súlyának karakterisztikus értéke

alaptest feletti föld és burkolat súlyának karakterisztikus értéke

karakterisztikus esetleges teher függőleges komponense

karakterisztikus esetleges teher vízszintes komponense

az alaptestre ható felhajtóerő karakterisztikus értéke

állandó teher parciális tényezője

esetleges teher parciális tényezője

talajtörési ellenállás parciális tényezője

m0 Feszültségi határmélység

s süllyedés

smax maximális süllyedés

1.6. Felhasznált irodalom, hivatkozások, alkalmazott szabványok

MSZ EN 1990:2005 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai

MSZ EN 1991-1-1:2005 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 1-1. rész: Általános

hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei


hatások. Hóteher


hatások. Szélhatás

MSZ EN 1992-1-1:2010 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az

épületekre vonatkozó szabályok

MSZ EN 1992-1-2:2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános

szabályok. Tervezés tűzterhelésre

MSZ EN 1997-1:2006 Eurocode 7: Geotechnikai tervezés. 1. rész: Általános szabályok

MSZ EN 1998-1:2008 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre. 1. rész:

Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok

Deák György – Erdélyi Tamás – Fernezelyi Sándor – Kollár László - Visnovitz György:

Épületek tartószerkezeteinek tervezése az EUROCODE alapján : Terhek és hatások.

Bertelsmann Springer Magyarország Kft. Budapest, 2006.

Deák György – Draskóczy András – Dulácska Endre – Kollár László - Visnovitz György:

Vasbetonszerkezetek Tervezés az EUROCODE alapján. Springer Média Magyarország Kft.

Budapest, 2007. január

Szepesházi Róbert: Geotechnikai Tervezés az EUROCODE 7 és a kapcsolódó európai

geotechnikai szabványok alapján. Business Média Magyarország Kft. Budapest, 2008.

szeptember

Czap-Mahler-Mecsi-Móczár-Nagy-Takács: Eurocode-7 vízépítő mérnököknek, Magyar

Mérnöki Kamara, Budapest, 2010

Dr. Dulácska Endre: Földrengés elleni védelem, egyszerű tervezés az Eurocode 8 alapján.

Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat, Budapest 2009.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 371


2. HELYSZÍNI VISZONYOK

A vizsgált telek Budapesten, a IV.kerületben, a … található. A vizsgált telek közel sík,

beépítetlen, de a környezet szinte teljesen beépített. A telken a terep magassága 100,05-100,4

mBf. szintek között változik.

3. TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS – GEOTECHNIKAI

ADOTTSÁGOK

A Talajvizsgálati jelentés készítője Dr. Móczár Balázs (GeoExpert Kft.), kelte 2011. október

20. A tartószerkezeti tervező kérésére az alapozás tervezéséhez egy Geotechnikai

adatszolgáltatás is készült a geotechnikai tervező által (dátuma: 2011. november 5.). A

talajvizsgálati jelentés 2 db 5 méteres kisátmérőjű fúrás, valamint 2 db 5 m-es dinamikus

verőszondázás (DPH), valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit alapul véve került

összeállításra.

A talajvizsgálati jelentés és a geotechnikai adatszolgáltatás alapján összefoglaljuk a

geotechnikai viszonyokat.

A közel sík terepfelszín alatt 0,2-0,3 méter vastag barna, humuszos, homokos iszap

fedőréteg található. Ez alatt 2,6-2,8 méteres mélységig egy közepesen tömör állapotú,

sárgásbarna, iszapos homokot (siSa) tártak fel, majd a feltárások határáig (talpáig - 5

méterig) egy közepesen tömör állapotú, szürke, kavicsos homokot (grSa) harántoltak.


észlelték a talajvizet nyugalmi állapotban. A talajvizsgálati jelentés alapján a becsült

karakterisztikus (maximális) vízszintet a GWLk=98,0 mBf, míg a tervezési (mértékadó)

talajvízszintet a GWLd=98,5 mBf. szinten kell felvenni.

4. A SZÁMÍTÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT GEOTECH-

NIKAI PARAMÉTEREK KARAKTERISZTIKUS

ÉRTÉKEI

A Geotechnikai adatszolgáltatás alapján a karakterisztikus geotechnikai paraméterek

felvételének szempontjai és értékei az alábbiak.

A tervezett épület alaptestei fagyhatáron történő alapozás esetén az iszapos homok rétegre

terhelnek. Teherbírás szempontjából csak az iszapos homok réteg „dolgozik” (a csúszólap a

várható alapszélességek mellett már nem ér le az alatta lévő kavicsos homok rétegbe). A

süllyedésszámítás szempontjából várható lehatási mélység néhány méter, ebben az esetben

már a kavicsos homok összenyomódásával is számolni kell. A várható hatástávolság alapján a

teherbírás ellenőrzésénél és a süllyedésszámításnál az egyes rétegek geotechnikai





γ’ = 18 kN/m3

γs’ = 19.5 kN/m3

φk’ = 26o

ck’= 8 kN/m2

Es = 15 MN/m

2

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 372


Kavicsos homok (saGr):

γ’ = 20 kN/m3

γs’ = 21 kN/m3

φk’ = 33o

ck’ = 0 kN/m2

Es = 44 MN/m

2

A számítások során a rétegszelvény közepén mért átlagos rétegvastagságokat vettük

figyelembe (ennek elsősorban a süllyedésszámításnál van jelentősége).

5. AZ ALAPOZÁS MÉRETEZÉSE

5.1. Középfőfal alatti alaptest tervezése és süllyedésszámítása

5.1.1. Méretezés teherbírási határállapotban (ULS)

Az alaptestre ható terhelés központos, függőleges teher, az alapsík vízszintes, a térszín is

vízszintesnek tekinthető. Az alapozási síkot a -1,0 mRel. szinten vesszük fel a sárgásbarna

iszapos homokban. A talajvíz építési állapotban relatíve mélyen fekszik, mértékadó

állapotban az alapozás sík alatt 0,7 méterre van.

Az alaptestet drénezett állapotnak megfelelően a közvetlen tervezési eljárással (az MSZ

1997-1 szabvány 6.5.2.2 fejezete szerint ajánlott, D mellékletben található módszerrel)

vizsgáljuk a teherbírási határállapotot. A teherbírási határállapotok ellenőrzésekor a

számítással modelleztük az elképzelt törési mechanizmust, majd ezek után a használhatósági

határállapotokat pedig süllyedésszámítással ellenőriztük.

Padló rétegrend:

b=24kN/m3

s=24kN/m3 (vasbeton lemez)

±0,00 = 100,2 mBf.

Iszapos homok:

’=18kN/m3

s’=19,5kN/m3

w=10kN/m3

k’=26°

ck’=8kPa

Es=15MPa

GWLd= 98,5mBf

tw,d=1,7-1,0=0,7m (tervezési talajvízszint az

alapozási sík alatt)

5. ábra: Az alapozás felső síkján működő terhek

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 373


Az alaptest súlya folyóméterenként:

Az alaptest feletti vasbeton lemez súlya folyóméterenként:

( ) ( )

Az alapra jutó függőleges erő karakterisztikus értéke folyóméterre:

( )

Az alapra jutó függőleges erő tervezési értéke folyóméterre:

( ) ( ) ( )

Az alap talajtörési ellenállásának számítása:

Az alap dolgozó szélessége:

Az alap dolgozó hossza sávalapnál:

Teherbírási tényezők:

(

) (

)

( ) ( )

( ) ( )

Alaki tényezők (téglalap alakú alaptest esetén):

(

) (

)

(

) (

)

( )

( )

Tehát láthatóan sávalapnál 1,0-re vehetők.

Az eredő erő függőleges, így a teher ferdeségi tényezői:

Az alap alsó síkja vízszintes, így az alap ferdeségi tényezői:

Hatékony takarási feszültség:

∑

Az alap alatti hatékony térfogatsúly számításánál a talajvíz helyzete miatt kiszámítottuk a víz

alatti és víz feletti térfogatsúly közötti átmeneti értéket a 6. ábrán szereplő diagram szerint.

Három eset lehetséges:

ha tw,d ≤ 0,5B’, akkor ’=s-w

ha 0,5B’ tw,d 1,5B’, akkor ’=(s-w)+(-( s-w))( tw,d/B’-0,5) BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 374


ha 1,5B’ ≤ tw,d, akkor ’=

6. ábra: Alapsík alatti talaj hatékony térfogatsúlyának számítása

Esetünkben tw,d=0,7m

így ’=(s-w)+(-( s-w))( tw,d/B’-0,5)=(19,5-10)+(18-(19,5-10)) (0,7/0,6-0,5)=9,5+5,66=

= 15,16 kN/m3

A talajtörési ellenállás karakterisztikus értéke folyóméterre:

( )

(

)

A talajtörési ellenállás tervezési értékének meghatározásánál az épületet az R2 értékcsoportba

soroltuk. Így a talajtörési ellenállás meghatározásánál az MSZ EN 1997-1:2006 A5 táblázata

szerint R,v=1,4 értéket vettünk fel.

Ellenőrzés:

, Megfelel

A globális biztonság:

5.1.2. Süllyedések mértékének ellenőrzése használati állapotban (SLS)

5.1.2.1. Kany-féle feszültségszámítási módszerrel

A számítás az alaptest karakterisztikus pontja alatti talajfeszültségek felhasználásával

határozza meg a süllyedést. A karakterisztikus pont alatti feszültség az alaptest B/L és z/B

viszonya alapján egy grafikonról leolvasható.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 375


Geometria:

alaptest szélessége: B = 0,60 m

alaptest hossza: L ≈ ∞ m

viszonyszám: B/L = 0

Terhelés:

A süllyedésszámításhoz készített teherösszesítésből – az SLS kombináció értékéhez az

alaptest tömegének karakterisztikus értékét hozzáadva - az alaptest alsó síkján a teher

karakterisztikus értéke Vk = 101,82 kN/m

A tehernövekményből származó talpfeszültség:

Feszültség különbség az alapsíkon (a tehernövekményből számított talpfeszültség – a talaj

önsúlyából (tehermentesítésből) számított feszültség):

Az alaptest alatti talajok összenyomódási modulusainak karakterisztikus értéke:

- iszapos homok: Es = 15 MN/m2

- kavicsos homok: Es = 44 MN/m2

7. ábra: Alapsík alatti talaj feszültség diagramjai

A határmélységet a hatékony geosztatikai nyomás 20%-ának, illetve a tehernövekményből

(épület terheléséből) számított feszültségi görbe metszéspontja adja meg: m0 = 4,04 m

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 376


A határmélységig az ábra alatti terület: zσz

A feszültségi ábra két réteget „érint”, így az eltérő összenyomódási modulusok részekre kell

bontani a feszültségi ábrát. A süllyedés a feszültségi ábra terület és az összenyomódási

modulus hányadosaként számítható (rétegenként összegezve):

Számított süllyedés: cm 0,8744000kN/m

kN/m 48,8025

15000kN/m

kN/m 113,22

E

σzs

22

s

z

5.1.2.2. Jáky-féle közelítő módszerrel

A süllyedések egyszerűbb esetekben a Kany-féle módszerhez képest gyorsabban, egyszerű

képletekkel, gyakorlatilag fejben kiszámíthatóak a Jáky-féle közelítő módszerrel. A

tapasztalatok azt mutatják, hogy az így számított süllyedések jellemzően némileg ugyan

kisebbek lesznek, mint a Kany-féle számításból kapott süllyedések (a határmélység eleve jóval

kisebb), de a valós (egyes esetekben ténylegesen mért) süllyedéseket a legtöbb esetben jobban

megközelítik.

Geometria:



A terhelés és a talpfeszültség az előző pontokban számítottakhoz képest nem változik.

Határmélység Jáky elmélete szerint: m 1,22

0,6m10,62

L2

B1B2m0

Mivel az alaptest alatti iszapos homok vastagsága nagyobb, mint 1,2 méter, ezért a Jáky-féle

süllyedésszámítás során csak ezen réteg összenyomódási modulusával kell számolni.


2

kN/m7,511m 1,20

E

2

σm

s2

2

s

z,00

5.2. Külső homlokzati fal alatti alaptest tervezése és Süllyedésszámítása


A talajparaméterek természetesen megegyeznek az előző példában szereplőkkel. A

felszerkezetből átadódó terheléseket a lábazati gerenda a jelen esetben központosan elosztja

az alaptest felső síkjáig. A felvett statikai modell szerint a vasalt aljzat egyensúlyozza húzóerő

formájában a külpontosságból származó nyomatékokat.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 377


8. ábra: Homlokzati falak lábazati csomópontja

Az alaptest szélességének irányban az eB külpontosság értékét az alaptest szélességi

méretének 0,05 B értékre vettük fel.

Az alaptest súlya folyóméterenként (a lábazati gerenda tömegét az Axis számításban

figyelembe vettük):

Az alaptest feletti föld súlya folyóméterenként, ahol a külső oldali takarás a mértékadó (kis

közelítéssel):

( ) ( )

Az alapra jutó függőleges erő karakterisztikus értéke folyóméterre:

( )

Az alapra jutó függőleges erő tervezési értéke folyóméterre:

( ) ( ) ( )

Az alap talajtörési ellenállásának számítása:


Az alap dolgozó hossza sávalapnál:


(

) (

)

( ) ( )

( ) ( )

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 378


Alaki tényezők (sávalap esetén):

(

) (

)

(

) (

)

( )

( )




∑

Az alap alatti hatékony térfogatsúly számításánál a talajvíz helyzete miatt itt is kiszámítottuk

a víz alatti és víz feletti térfogatsúly közötti átmeneti értéket a 6. ábrán szereplő diagram

szerint.

Esetünkben tw,d=0,7m ami B’ 0,7/0,406=1,72B’> 1,5B’ értéknek felel meg. Ezért a ’=

értékkel számolhatunk, így ’=18,0 kN/m3

A talajtörési ellenállás karakterisztikus értéke folyóméterre:

( )

(

)

A talajtörési ellenállás tervezési értéke:

Ellenőrzés:

, Megfelel




Geometria:




BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 379


Terhelés:

A süllyedésszámításhoz készített teherösszesítésből az alaptest alsó síkján

a teher karakterisztikus értéke Vk = 62,98 kN/m

Talpfeszültség:

feszültség különbség az alapsíkon:

A határmélységet a 9. ábrán szereplő két görbe metszéspontja adja meg: m0 = 2,94 m

A számított süllyedés: cm 0,5644000kN/m

kN/m 18,7875

15000kN/m

kN/m 77,96

E

σzs

22

s

z

(magyarázatok lásd az 5.2.1.1 pontban)


5.2.2.2. Jáky-féle - közelítő – módszerrel

Geometria:



Terhelés és talpfeszültség nem változik (a Kany-féle számításhoz képest)

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 380


Határmélység: m 0,92

0,45m10,452

L2

B1B2m0


2

kN/m0,122m 0,90

E

2

σm

s2

2

s

z,00

5.3 A számított süllyedések értékelése

A követelményeket az MSZ EN 1997-1:2006 nemzeti mellékletének „H” pontja tartalmazza.

10. ábra: Az egyes követelmények értelmezése

E szerint a számítható legnagyobb süllyedés: smax=10,8 mm < 50 mm, megfelel

A relatív süllyedés különbség ellenőrzése:

A vizsgált alaptestek távolsága t=6000mm.

így megfelel.

Megjegyezzük, hogy az értékelés során a Kany-féle számítás eredményeit vettük figyelembe.

6. KIVITELEZÉS, FENNTARTÁS, ÜZEMELTETÉS

A sávalapok megépítéséhez kb. 1,0 méter mélységű alapárkokra van szükség. A tapasztalatok

alapján ilyen mélységig ideiglenes nyitva tartás esetén a földpartok függőleges falakban is

állékonyak maradnak.

A betonozást az alapárok kiemelést követően 1 napon belül meg kell kezdeni. Esős időben

történő alapozás esetén az alapozási sík feletti 15-20 cm-es talajrészt csak közvetlenül a

betonozás előtt szabad kiemelni.

A kivitelezés során minden alaptest esetén ellenőrizni az altalajt az alapsíkon. Amennyiben

szerves réteget, esetlegesen feltöltést, vagy nem a talajvizsgálati jelentésnek megfelelő

rétegződést észlelnek, akkor haladéktalanul értesíteni kell a geotechnikai tervezőt. Szükség

esetén az alapsíkot mélyíteni kell.

Az építés alatt talajvízzel számolni nem kell.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.1. fejezet 381


A síkalapok fenntartási és üzemeltetési igényt nem támasztanak.

Az alapozási (geotechnikai) tervben valamennyi számítást külön-külön dokumentálni

szükséges. A síkalapok ellenőrzését részletesen csak két főfal alapozásán keresztül közöljük.

Az alaptestek méretét, pontos elhelyezkedését alaprajzon kell közölni, a terjedelmi okok miatt

ettől jelen feladat keretein belül eltekintünk. A példatár célja a számítási menetek és a

dokumentációk tartalmának bemutatása, ezért tervlapokat nem csatolunk az anyaghoz.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 382

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal

5.2. fejezet: Mélyített síkalapozás

(markolt pontalapok)

FEJEZET BEVEZETŐ

A családi ház szerkezete, geometriája megegyezik az előzőekben ismertetettel. Másik

helyszín választásával ugyanakkor a kedvezőtlenebb geotechnikai adottságok nem teszik

lehetővé térszín közeli síkalapozás (sávalapozás) alkalmazását.

Ezen feladat kidolgozása is az alapadat szolgáltatással kezdődött (mely gyakorlatilag

megegyezik az előzővel, de ismét közöljük), mely a geotechnikai tervezőnek a talajvizsgálati

jelentés elkészítéséhez volt kiindulási alap.

Ismét készült a tartószerkezeti tervező kérésére egy geotechnikai adatszolgáltatás c.

dokumentum.

A létesítmény alapozását a talajvizsgálati jelentésben és a geotechnikai adatszolgáltatásban

foglaltak alapján a tartószerkezeti és geotechnikai tervező együttesen, folyamatos

együttműködésben dolgozta ki.

folyamatos egyeztetés, kooperáció révén alakult ki.

TARTALOMJEGYZÉK:

Alapadat szolgáltatás a geotechnikai vizsgálathoz ........................................................................... 129

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS . ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1. A megbízás tárgya, adatszolgáltatás ............................................................................................. 349

2. A területtel és a tervezett építménnyel kapcsolatos információk ................................................. 349

2.1. Földtani viszonyok 349

2.2. A terület szeizmicitási adatai 349


története, helyszíni viszonyok 350

2.4. Geodéziai adatok 350

2.5. A tervezett építmény rendelkezésre álló adatai 350

2.6. Geotechnikai kategorizálás 350

3. Talajfeltárás .................................................................................................................................. 351

4. Laboratóriumi vizsgálatok ............................................................................................................ 352

5. Talajviszonyok, geotechnikai paraméterek .................................................................................. 352

5.1. A talajviszonyok ismertetése 352

5.2. Geotechnikai paraméterek 353

6. Talajvíz-viszonyok ....................................................................................................................... 354

7. Egyéb szempontok

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS - MELLÉKLET ..................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

ALAPOZÁSI TERV . ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1. Bevezetés, kiinduló adatok ....................................................................................................... 364

2. Sávalapozás .............................................................................................................................. 371

2.1. Talajvizsgálati jelentés – geotechnikai adottságok 371

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 383

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal

2.2. A számítások során alkalmazott geotechnikai paraméterek karakterisztikus értékei

371

2.3. Középfőfal alatti alaptest tervezése és süllyedésszámítása 372

2.3.1. Méretezés teherbírási határállapotban (ULS) 372

2.3.2. Süllyedések mértékének ellenőrzése használati állapotban (SLS) 374

2.3.2.1. Kany-féle feszültségszámítási módszerrel 374

2.3.2.2. Jáky-féle - közelítő - módszerrel: Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.4. Külső homlokzati fal alatti alaptest tervezése és süllyedésszámítása 376

2.4.1. Méretezés teherbírási határállapotban (ULS) 376

2.4.2. Süllyedések mértékének ellenőrzése használati állapotban (SLS) 378

2.4.2.1. Kany-féle feszültségszámítási módszerrel 378

2.4.2.2. Jáky-féle - közelítő - módszerrel 379

2.5. A számított süllyedések értékelése 380

fentartás, üzemeltetés

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 384

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal Alapadat szolgáltatás


Tervezőtől adatszolgáltatás:


2. Tartószerkezet tervező: Pintér Imre (T-T-Tell-01-0846, e-mail:

[email protected])


adatszolgáltatás


5. Létesítmény: megnevezése, rendeltetése: Kétszintes iker családi ház

Ingatlan címe: Budapest Építmény alapterülete: 220m2

6. Magassági fixpont helye és értéke: Térképkivonat és geodézia szerint


Rendezett terepszint alatti szintek száma és legalsó padlószint mélysége: nincs


Munkagödör tükörszintje: -0,30 m

8. Tervezett szerkezet: teherhordó téglafalak, monolit vasbeton födémekkel


alapozási sík: -1,00 m alapozási mód: sávalap


sáv: 110-180 kN/m

pillér: -

lemez: -



13. Süllyedési kritériumok: süllyedéskritériumok az MSZ EN 1997-1:2006

NA1. táblázat szerint.

Süllyedésszámítás szükséges: igen

14. Építmény fontossági osztálya (földrengés szerint): II. (MSZ EN 1998-1:2008)

15. Egyéb igény (dinamikus hatás, földnyomás, szomszédos épület stb.): nincs

16. Mellékletek: Alaprajz

Metszetek

Az alapozás felső síkjára jutó terhek közelítő értéke




BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 385

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal Talajvizsgálati jelentés




létesítendő családi ház tervezéshez szükséges talajvizsgálati jelentés elkészítésével bízott meg

bennünket.

Kapcsolattartók:



Tartószerkezeti tervező: Pintér Imre


földszinti alaprajz, metszetek, terhelési adatok, adategyeztető lap

Alvállalkozók:






meg.






A vizsgált terület építésföldtani szempontból értelmezett alapkőzete felsőpannóniai korú

finomhomok, homokos agyag, illetve agyagmárga. Erre változó vastagságú holocén-

pleisztocén kavicsos homok, homok, illetve iszapos homok, néhol agyag települt. Az

alapkőzet a felszín alatt 7-8 méteres mélységben jelenik meg a korábbi környékbeli feltárások

alapján.

A területen összefüggő talajvíztükör található.





referenciaérték (az A altalajosztályra vonatkozó maximális gyorsulás): agR=0,14 ·g.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 386



helyszínen előforduló, alapozás szempontjából szóba kerülő talajok a vonatkozó táblázat

szerint a „C” altalajosztályba sorolhatóak. Az átlagos nyíróhullám sebesség erre a talajtípusra:

νs30=180-360 m/s.



A vizsgált telek üres, de a terepfelszínen korábbi átmozgatás jelei mutatkoznak. A

környékbeliek elmondása alapján korábban ezen és a környező telkeken „házi jelleggel”

homokot bányásztak és a területet feltöltötték vegyes építési törmelékkel és nem

hasznosítható homokkal. A feltöltés kora 5-8 év. A felszín jelenleg füves-gazos. A telek a

környékkel együtt gyakorlatilag sík. A környék (a szomszédos 3 db - hasonló adottságú -

telket kivéve) teljesen beépített 1-2 szintes családi- és társasházakkal. A telek teljesen

közművesített, bekerített, aszfaltos úttal megközelíthető. A környéken lévő épületeken

talajmechanikai okokra visszavezethető károsodás nem látható.


A telekről a megrendelő megbízásából az XY Kft. geodéziai felmérést készített. A telken a

terep magassága 116,5-116,8 mBf. szintek között változik. A feltárások abszolút magasságát

a geodéziai felmérésen feltüntetett vízóra akna fedlap (EOV 646630; 236080) magasságához

(116,68) képest adtuk meg szintezéssel.


Az adatszolgáltatásban közöltek szerint a vizsgált telken egy nem alápincézett,

földszint+emeletes, magastetős, kétlakásos családi házat szeretnének elhelyezni, melynek

befoglaló mérete kb. 13x16,3 méter. Az épület szerkezete hagyományos, Porotherm falazattal

és monolit vb. födémekkel. Az építmény alapterülete 212 m2. A ±0,00 szint a 116,75 mBf.

szinten van. A becsült terhek alapozásra jutó tervezési értéke a szélső falak alatt 150 kN/m,

míg a középfőfal alatt 230 kN/m.




szerkezetét, terhelési adatait, az MSZ EN 1997-1: 2006 szerint a tervezett építmény

(tervezővel nem egyeztetetve) geotechnikai szempontból (a feltárási adatokat is figyelembe

véve) a 2. geotechnikai kategóriába sorolható.

Jelen esetben a 2. geotechnikai kategória alkalmazása többek között azért indokolt (és nem

elegendő az 1.kategória alkalmazása), mert geotechnikai szempontból a rétegződés

kedvezőtlen, a felszín alatt vastagabb laza feltöltés van és nem alkalmazható „hagyományos

sávalapozás”.

A kategóriába sorolás a tervezés későbbi fázisában felülvizsgálandó, szükség esetén

módosítható.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 387


3. TALAJFELTÁRÁS

A tartószerkezeti tervezővel (Pintér Imrével) egyeztetve, az Eurocode 7-2 (MSZ EN 1997-2)

B mellékletének ajánlásaival összhangban, valamint az MSZ EN 1997-2:2008 2.4.1.3








A helyszíni feltárások 2011. október 1-én készültek a helyszínrajzon (1.ábra) feltüntetett

helyeken.



kb. 2-3 méter.


Fúrások

1.F. 646616 236013 116,71

2.F. 646600 236000 116,75

Dinamikus (DPH) szondázás

1.DPH 646600 236013 116,65

2.DPH 646616 236000 116,68

A feltárások (fúrások és szondázások) egymástól való maximális távolsága 21 méter.

A fúrásokból a zavart mintavétel max. 2 méterenként történt, a szondázás folyamatos volt a

teljes feltárási mélységig.










feltárásokat követő napon. BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 388



A fúrásokból vett zavart talajmintákon laboratóriumban meghatároztuk a talajvizsgálati

jelentés elkészítéséhez szükséges jellemzőket. A talajok osztályozása, elnevezése, jellemzése

szemcsés talajok esetén (kötött talajt nem tártunk fel) a szemeloszlási vizsgálatok (MSZ

14043-3 szabvány) alapján történik az MSZ EN ISO 14688-1:2006; MSZ EN ISO 14688-

2:2006 és az MSZ 14043-2:2006 szabványokat alapul véve. Valamennyi fúrás összes

rétegéből legalább egy mintán (max. 2 méterenként) meghatároztuk a víztartalom (w) értékét

(MSZE CEN ISO/TS 17892-1:2006 előírásait követve), amelyet a fúrásszelvények

tartalmaznak.

A minták szemrevételezése és azonosítása után - a fúrásnaplókat figyelembe véve - a rétegsort

pontosítottuk, véglegesítettük.

A minták beérkezése a laboratóriumba 2011. október 2-án történt, az általunk kijelölt

vizsgálatokat október 3-6. között végezték el.

A (víz alatti) szemcsés rétegekből zavartalan mintákat venni nem tudtunk.


A fúrások alapján szerkesztett rétegszelvény a 4.ábrán látható.


Gr (K) - kavics frakció tömegszázaléka

Sa (H) - homok frakció tömegszázaléka

Si (I) - iszap frakció tömegszázaléka

Cl (A) - agyag frakció tömegszázaléka

or - szerves frakció

Mg - feltöltés

CU - egyenlőtlenségi mutató

wL - folyási hatás



IC - konzisztenciaindex

IL - folyóssági index

5. TALAJVISZONYOK, GEOTECHNIKAI PARAMÉTEREK


A feltárások (fúrások és szondázás) alapján az altalajviszonyokról az alábbi kép rajzolódott

ki:

A terepfelszín alatt a két fúrásban 3,2-3,4 méter vastag, laza, vegyes, heterogén, építési

törmelékes homok feltöltést (Mg) tártunk fel. A feltöltés alatt a fúrások talpáig (6 méteres

mélységig) egy sárgásszüke, iszapos homokot (siSa) harántoltunk. Az iszapos homok réteg

szemeloszlási görbéje alapján egyenletes szemeloszlású (egyenlőtlenségi mutató: Cu =5,1-

13,4), az iszap+agyag tartalom 18-23%.

A DPH szondázás - a fúrásokkal megegyezően – egyértelműen „jelzi” a feltöltés és a termett

iszapos homok réteghatárát. A feltöltés laza (ütésszám jellemzően 1-4 közötti), míg a DPH

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 389


szondázás alapján a 20 cm-es behatoláshoz tartózó ütésszám (N20) átlagos értéke az iszapos

homokban 16. Ennek megfelelően az FTV 1981/40-es számú tervezési segédlete és MSZ EN

1997-2:2008 szerint az iszapos homok közepesen tömör állapotú.






[%]

γ

[kN/m3]

γs

[kN/m3]

IP

[%]

IC

[%] Sr e

1. Feltöltés (Mg) 6,4-

10,4

16,0-

17,0*

17,5-

18,5* - - - -

2. Iszapos homok (siSa) 13,2-

22,0

18,0-

19,0*

19,5-

20,5* - - - -


Eoed

[MPa]

k

[m/s]

1. Feltöltés (Mg) 8,6-13,4 22-26* 0* - 3-5* -

2. Iszapos homok (siSa) 5,1-13,4 26-28* 9-12* - 16-18* -

Talaj

megnevezése

fejtési

osztály

tömörít-

hetőség

erózió-

érzékenység

vízvezető

képesség

fagyve-

szélyesség

1. Feltöltés (Mg) F-III. T-3 E2 V2 X-1

2. Iszapos

homok (siSa) F-II. T-2 E1 V2 X-2

A *-gal jelölt értékek származtatott geotechnikai paraméterek (figyelembe véve a fúrási-

és szondázási tapasztalatokat, a dinamikus verőszonda (MSZ EN 1998-2:2008 és FTV

tervezési segédlet – 1981. 40. szám), valamint a talajazonosító vizsgálatok eredményeit és

azok alapján alkalmazott tapasztalati összefüggéseket).





A fúrásainkban 2011. október 1-én a terepszint alatt 4,5-4,6 méterre, vagyis egységesen kb. a

112,2 mBf. szinten észleltük a talajvizet nyugalmi állapotban.

Az ÉGA adattárban fellelhető korábbi környékbeli feltárásokban 3,5-5,3 méteres mélységben

észlelték a talajvizet nyugalmi állapotban. A közelben (300 méteren belül) talajvízszint

észlelő kút nem található. Azonban a közelben családi házak kertjeiben három helyen is

sikerült ásott kutakat fellelnünk. A kutakban a vízszint (az építési telektől 50-80 méterre) a

feltárásokban észleltekhez hasonlóan 4,2-4,6 méteres mélységben volt mérhető. A

tulajdonosok elmondása alapján heves esőzések után 2,5-3,0 méteres mélységig is fel szokott

emelkedni a talajvízszint. Ezt támasztja alá a kútgyűrűk oldalán látható vizesedés, mohásodás

is. A környéken lévő max. 2,0-2,2 méter mély pincékben eddig sehol sem észleltek talajvizet,

vizesedést.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 390


Budapest Építésföldtani Térképsorozatának (MÁFI 1984) hidrogeológiai térképe szerint az

átlagos vízszint kb. 4,0, míg a becsült maximális vízszint 2,5 méteres mélységben van. A

jelenleg észlelt vízszintek kissé az átlagos érték alatt vannak.

Budapest Építéshidrológiai Atlasza (FTV) a 114,0 mBf. szinten adja meg a becsült maximális

(karakterisztikus) vízszintet, ami közel megegyezik a MÁFI térképének adatával.

Értékelve a rendelkezésre álló adatokat, a becsült maximális (karakterisztikus) vízszintet a

114,1 mBf, míg a mértékadó (tervezési) talajvízszintet a 114,6 mBf. szinten kell felvenni.

Elvégeztük a fúrásokból vett talajvízminták kémiai vizsgálatát az alvállalkozónk akkreditált

laboratóriumában. Az alkalmazott szabványok az alábbiak:

pH: MSZ 448-22:1985

SO42-

: MSZ ISO 9280:1998

Cl-: MSZ 448-15:1982

A vizsgálati eredmények a következő táblázatban vannak összefoglalva:

Vizsgált jellemző Mennyiség

1.F. 2.F

pH 7,0 6,9

kloridion tartalom (mg/l) 95 78

szulfátion tartalom (mg/l) 152 178

Az MSZ 4798-1:2004 szabvány alapján a talajvíz az nem agresszív.






eltérhet.



megengedett.






BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 391


MELLÉKLETEK:





5. DPH szonda diagram (1db)




tartalmazza.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 392



BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 393


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 394


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 395


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 396


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 397


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 398

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal Geotechnikai adatszolgáltatás



társaságunkat a Budapest területén, a XV.kerület …-ban létesítendő kétszintes családi ház

tervezéséhez szükséges talajvizsgálati jelentés összeállításával.

Az alapozást Pintér Imre (Terv-kontroll Kft.) tervezi, melyhez kérésére az alábbi geotechnikai

adatszolgáltatást adjuk, mely a kapott terhelési-és szerkezeti adatok és a talajvizsgálati

jelentés alapján készül.

A vizsgált telek közel sík, beépítetlen, de a környezet szinte teljesen beépített. A telken

korábbi „talajátmozgatások” jelei fedezhetőek fel, a környéken sok helyen homokot

bányásztak.

A közel sík terepfelszín alatt a két fúrásban 3,2-3,4 méter vastag, laza állapotú, vegyes,

heterogén, építési törmelékes homok feltöltést (Mg) tártak fel. A feltöltés alatt a fúrások

talpáig egy közepesen tömör állapotú, sárgásszüke, iszapos homokot (siSa) harántoltak.


észlelték a talajvizet nyugalmi állapotban. Ez tekinthető építési (kivitelezéskor várható)

vízszintnek is. A becsült maximális (karakterisztikus) vízszintet a 114,1 mBf, míg a

mértékadó (tervezési) talajvízszintet a 114,6 mBf. szinten kell felvenni.

A feltárások alapján kiderült, hogy a felső vastagabb feltöltés laza állapotú, heterogén. Még a

relatíve kisebb terhelések mellett sem alkalmas egyéb beavatkozás (pl. talajcsere,

talajszilárdítás) nélkül a terhek viselésére káros süllyedések kialakulása nélkül. Ezért javasolt

az alapozási síkot a feltöltés alatti, közepesen tömör állapotú iszapos homok rétegben

megválasztani, abba min. 10-20 cm-t „befogva”. Az alapozás kialakítható markolt

tömb(pont)alapokkal. Építés alatt talajvízzel várhatóan nem kell számolni, ideiglenesen

várhatóan állékony marad a kiemelendő alaptömbök oldalfala (ha a betonozást a kiemelés

után rögtön megkezdik). Az alapokat mélyített síkalapként kell méretezni, vagyis a

feltöltésben kialakuló csekély mértékű köpenymenti ellenállás elhanyagolandó.

A tervezett épület alaptestei (pontalapjai) a feltöltés alá történő alapozás esetén az iszapos

homok rétegre terhelnek. Teherbírás szempontjából csak a (6 méteres mélységig feltárt)

iszapos homok réteg „dolgozik”. A várható hatástávolság alapján a teherbírás ellenőrzésénél

és a süllyedésszámításnál az egyes rétegek geotechnikai paramétereinek (talajfizikai

jellemzőinek) karakterisztikus értékei a laboratóriumi-és terepi vizsgálatok eredményei,

illetve az ezekből származtatott értékek alapján - figyelembe véve a tervezett alapozási módot

- az alábbiak:

Feltöltés (Mg):

γ’ = 16.5 kN/m3

γs’ = 18.0 kN/m3

φk’ = 23o

ck’= 0 kN/m2

Es = 4,5 MN/m

2

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 399

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal Geotechnikai adatszolgáltatás


γ’ = 18 kN/m3

γs’ = 20.0 kN/m3

φk’ = 26o

ck’: 10 kN/m2

Es: 16.5 MN/m

2





…………………………….


GeoExpert Kft.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 400

Kétszintes családi ház alapozása mélyített síkalappal Alapozási terv

Alapozási terv

1. BEVEZETÉS, KIIDULÁSI ADATOK

1.1. A feladat rövid leírása

Mint ahogyan a fejezet bevezetőjében is utaltunk rá, a kétszintes családi ház alapozása két

verzióval kerül bemutatásra. A szerkezet nem változik, csak a geotechnikai adottságok. A

kedvezőtlenebb talajadottságok miatt mélyített síkalapozásra (markolt pontalapokra) van

szükség, mely a talajvizsgálati jelentés alapján csak egy a lehetséges alapozási megoldások

közül. Természetesen ezenkívül más módon is meg lehetett volna oldani az alapozást (pl.

talajcserével, talajszilárdítással, mikrocölöpökkel, stb.).

Az alapozás mértezését két jellemző alaptesten mutatjuk be, kiterjedve a teherbírási, illetve a

használhatósági határállapotokra is.

Tervezésben részvevők:

geotechnikai tervező: Dr. Móczár Balázs (GeoExpert Kft.)

tartószerkezeti tervező: Pintér Imre (Terv-Kontroll Kft.)

1.2. A szerkezet bemutatása

Mint már említettük, az épület szerkezete, kialakítása, a felszerkezet terhelései nem változnak

az 5.1 fejezetben bemutatottakhoz képest. A szerkezet részletes leírását, bemutatását lásd az

5.1-es fejezet alapozási tervének 1.2-es pontjában.

1.3. Terhelési adatok

Az alapozásra jutó terheket a térbeli modellből határoztuk meg. Külön teherkombinációt

képeztünk az önsúly jellegű állandó terhek, a hasznos terhek, és a földrengés rendkívüli

terhek eseteire. A talpkoszorú teherelosztó hatását figyelembe véve a számításokat az átlagolt

teher értékek felvételével végeztük.

A felvett terhek alapján képeztük az MSZ EN 1990 szerint az alapozás méretezéséhez

szükséges teherkombinációkat.

A síkalapok teherbírásának tervezéséhez vizsgálni kell az általános állékonyság elvesztését,

az alap alatti talajtörés, átfúródás, kipréselődés esetét, az esetleges elcsúszás miatti

tönkremenetelt, a tartószerkezet és az altalaj együttes tönkremenetelét, illetve a tartószerkezet

tönkremenetelét az alap mozgása miatt. Ennek ellenőrzéséhez az STR/GEO kombinációt kell

alkalmazni:

1

ik,i0,iQ,k,11,0Q,1

1

jk,jG, """"ij

QQG

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 401


A használati állapot vizsgálatokhoz, a túlzottan nagy süllyedések (és

süllyedéskülönbségek), a túlzottan nagy megemelkedés (pl. duzzadás, fagy vagy más okok

miatt), illetve az elfogadhatatlan mértékű rezgések elkerüléséhez a kvázi állandó

teherkombinációt kell alkalmazni:

1

ik,i2,

1

jk, ""ij

QG

A szeizmikus rendkívüli hatásra történő ellenőrzéshez pedig a

1i

ik,i2,Ed

1

jk, "+"""G QAj

teherkombinációt.

A kombinációk képzéséhez a szükséges értékeket az elvégzett AXIS számítások alapján a 1.

ábrán tüntettük fel táblázatos formában. Bekarikáztuk a vizsgált két alaptestet.

1. ábra: Terhek a pontalapok felső síkján

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 402



A tartószerkezeti tervező az alapadat szolgáltató lapon megadta a geotechnikai kategóriát,

mely az épület felszerkezete szempontjából 1-es. Ugyanakkor a talajvizsgálati jelentés során a

geotechnikai tervező a feltárt kedvezőtlen altalajviszonyok miatt 2. kategóriát javasolt

geotechnikai szempontból. Akkor a két tervező még nem egyeztetett.

Az alapozási terv készítése során a tartószerkezeti tervező (a geotechnikai tervezővel

egyeztetve) mérlegelte az összes körülményt: az építési helyszín földtani-és hidrogeológiai

adottságait, a feltárt talaj-és talajvíz viszonyokat, az építési környezet beépítettségét, valamint

a tervezett épület kialakítását, szerkezetét, terhelési adatait. Ezek alapján úgy döntött, hogy az

MSZ EN 1997-1: 2006 szerint a tervezett építmény a 2. geotechnikai kategóriába sorolható,

tekintettel a kedvezőtlen talajviszonyokra és az abból fakadó - a tervezett épülethez képest -

nem szokványos alapozásra.

1.5. Jelölések

A jelölések az 5.1-es fejezet alapozási tervének 1.5-ös fejezetében megadottakkal

megegyeznek, nem ismételjük meg azokat.

1.6. Felhasznált irodalom, hivatkozások, alkalmazott szabványok

A felhasznált irodalom, hivatkozások és szabványok is megegyeznek az 5.1-es fejezet

alapozási tervének 1.6-os fejezetében megadottakkal, így azokat sem ismételjük meg.


A vizsgált telek Budapesten, a XV.kerületben, a … található. A vizsgált telek közel sík,

beépítetlen, de a környezet nagyrészt teljesen beépített. A telken a terep magassága 116,5-

116,8 mBf. szintek között változik.


ADOTTSÁGOK




talajvizsgálati jelentés 2 db 6 méteres kisátmérőjű fúrás, valamint 2 db 6 m-es dinamikus

verőszondázás (DPH), valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit alapul véve került

összeállításra.



A közel sík terepfelszín alatt a két fúrásban 3,2-3,4 méter vastag, laza állapotú, vegyes,

heterogén, építési törmelékes homok feltöltést (Mg) tártak fel. A feltöltés alatt a fúrások

talpáig egy közepesen tömör állapotú, sárgásszüke, iszapos homokot (siSa) harántoltak.


észlelték a talajvizet nyugalmi állapotban. A talajvizsgálati jelentés alapján a becsült

maximális (karakterisztikus) vízszintet a GWLk=114,1 mBf, míg a mértékadó (tervezési)

talajvízszintet a GWLd=114,6 mBf. szinten kell felvenni.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 403



NIKAI PARAMÉTEREK KARAKTERISZTIKUS ÉRTÉ-

KEI



A tervezett épület alaptestei (pontalapjai) a feltöltés alá történő alapozás esetén az iszapos

homok rétegre terhelnek. Teherbírás szempontjából csak a (6 méteres mélységig feltárt)

iszapos homok réteg „dolgozik”. A várható hatástávolság alapján a teherbírás ellenőrzésénél

és a süllyedésszámításnál az egyes rétegek geotechnikai paramétereinek (talajfizikai

jellemzőinek) karakterisztikus értékei a laboratóriumi-és terepi vizsgálatok eredményei,

illetve az ezekből származtatott értékek alapján - figyelembe véve a tervezett alapozási módot

- az alábbiak:

Feltöltés (Mg):

γ’ = 16.5 kN/m3

γs’ = 18.0 kN/m3

φk’ = 23o

ck’= 0 kN/m2

Es = 4,5 MN/m

2


γ’ = 18 kN/m3

γs’ = 20.0 kN/m3

φk’ = 26o

ck’= 10 kN/m2

Es = 16.5 MN/m

2

5. AZ ALAPOZÁS MÉRETEZÉSE

5.1. Középfőfal alatti pontalap tervezése és süllyedésszámítása


Az alaptestekre ható terhelés az alapállapotban központos, függőleges teher (a szélteherből

származó hatások elhanyagolhatók), az alapsík vízszintes, a térszín is vízszintesnek

tekinthető, a mértékadó talajvízszint az alapozási sík felett fekszik. Ugyanakkor a nyugalmi

(várható építési) talajvíz szint min. 4,5 méteres mélységben van, így az építési idő megfelelő

megválasztásával a víz alatti építés elkerülhető. Az alaptestet a drénezett állapotnak

megfelelően a közvetlen tervezési eljárás szerint - melyben más-más számítási modellt

alkalmazva vizsgáljuk az egyes határállapotokat - vizsgáltuk ebben az esetben is.

A pontalapokat 65cm magas, 30cm széles talpgerendával fogtuk össze. Ez biztosítja az

esetleges süllyedéskülönbségek felvételét, biztosítja a padlólemez együttdolgozását, elosztja a

rendkívüli – földrengés – hatásból származó vízszintes terheket.

A terheket az AXIS számítások térbeli modellje alapján a 2. ábrán tüntettük fel. A

talpgerendák tömegét az Axis számításokban figyelembe vettük.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 404


A jelölt alaptesteket méreteztük, ezek alapján terveztük meg a többi alaptest méretét.

A talpgerendák méretezését az STR határállapotra végeztük el, vasbeton terveit az MSZ-EN

1992 alapján készítettük.

Padló rétegrend:

b=24kN/m3

s=24kN/m3 (vasbeton lemez)

±0,00 = 116,75 mBf.

Feltöltés:

’=16,5kN/m3

s’=18,0kN/m3

Iszapos homok:

’=18kN/m3

s’=20,0kN/m3

w’=10kN/m3

k’=26°

ck’=10kPa

Es=16,5MPa

GWLd= 114,6mBf

B=L=1,0m 2. ábra: Az középfőfal mértékadó pontalapjának felső síkján működő terhek

Az alaptest súlya:

Az alaptestre ható felhajtóerő (mértékadó talajvízszint figyelembevétele esetén):

( )

Az alaptest feletti föld súlya –a padlólemez figyelembevételével:

( ) ( )

Az alapra jutó függőleges erő karakterisztikus értéke:

( )

Az alapra jutó függőleges erő tervezési értéke:

( )

( ) ( )

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 405


Itt a víz felhajtóerejét a nyugalmi talajvízszint helyzetére való tekintettel nem vettük

figyelembe (biztonság javára elhanyagoltuk)!

Az alap talajtörési ellenállása:


Az alap dolgozó hossza:

Az alap dolgozó területe:


(

) (

)

( ) ( )

( ) ( )

Alaki tényezők:

(

) (

)

(

) (

)

( )

( )



Hatékony takarási feszültség - a padlólemez figyelembevételével:

∑ ( ) ( )

Az alap alatti hatékony térfogatsúly:

Az alap víz alatt van, így

A talajtörési ellenállás karakterisztikus értéke:

( )

(

)

A talajtörési ellenállás tervezési értéke

Ellenőrzés:

, Megfelel

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 406





A számítás az alaptest karakterisztikus pontja alatti talajfeszültségek felhasználásával

határozza meg a süllyedést. A karakterisztikus pont alatti feszültség az alaptest B/L és z/B

viszonya alapján egy grafikonról leolvasható.

Geometria:


alaptest hossza: L = 1,00 m


Terhelés:

A süllyedésszámításhoz készített teherösszesítésből az alaptest alsó síkján a teher

karakterisztikus értéke Vk = 548 kN (Itt az AXIS modell számítás SLS kombinációjának

értékéből indultunk ki.)

Talpfeszültség:

Feszültség különbség az alapsíkon (figyelembe véve a kiemelendő földtömeg tehermentesítő

hatását):

A határmélységet a hatékony geosztatikai nyomás 20%-ának, illetve a tehernövekményből

(épület terheléséből) számított feszültségi görbe metszéspontja adja meg: m0 = 3,48m


(a feszültségi tartományban csak egy réteg található).


kN/m 360,18

E

σzs

2

s

z

(Megjegyezzük, hogy bár az alaptest alatti feszültségzóna a feltárási mélységeken túlnyúlik

(kb. 1 méterrel), a rendelkezésre álló környékbeli feltárási adatok alapján 7-8 méteres

mélységig ugyanaz az iszapos homok feltételezhető). BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 407



5.1.2.2. Jáky-féle közelítő módszerrel



Terhelés és talpfeszültség nem változik (a Kany-féle változathoz képest)

Határmélység: m 1,0m0,12

m 1,011,0m2

L2

B1B2m0


2

496,09kN/mm 1,0

E

2

σm

s2

2

s

z,00

Mint ahogyan az előző mintapéldában (5.1-es fejezet) is megemlítettük, a süllyedések

egyszerűbb esetekben a Kany-féle módszerhez képest gyorsabban, egyszerű képletekkel,

gyakorlatilag fejben kiszámíthatóak a Jáky-féle közelítő módszerrel. A tapasztalatok azt

mutatják, hogy az így számított süllyedések jellemzően némileg ugyan kisebbek lesznek, mint a

Kany-féle számításból kapott süllyedések (a határmélység eleve jóval kisebb), de a valós

(egyes esetekben ténylegesen mért) süllyedéseket a legtöbb esetben jobban megközelítik.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 408


5.2. Külső főfal alatti közbenső alaptest tervezése és süllyedésszámítása


A talajparaméterek természetesen megegyeznek az előző példában szereplőkkel.

4. ábra: A homlokzati főfal mértékadó pontalapjának felső síkján működő terhek

Az alaptest súlya:

Az alaptestre ható felhajtóerő:

( )

Az alaptest feletti föld súlya:

( ) ( )


( )

Az alapra jutó függőleges erő tervezési értéke

( )

( ) ( )

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 409


A víz felhajtóerejét a nyugalmi talajvízszint helyzetére való tekintettel itt sem vettük

figyelembe!


Az alap dolgozó szélessége – a talpgerenda elhelyezési pontatlanságának figyelembe

vételével: eB=0,05 B=0,05 0,8=0,04 m;




(

) (

)

( ) ( )

( ) ( )

Alaki tényezők:

(

) (

)

(

) (

)

( )

( )




∑ ( ) ( )


Az alap víz alatt van, így


( )

(

)


Ellenőrzés:

, Tehát nem felel meg.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 410


Növeljük az alaptest szélességét L=B=0,9m-re.

Az alaptest súlya:

Az alaptestre ható felhajtóerő:

( )


( ) ( )


( )

Az alapra jutó függőleges erő tervezési értéke, a víz felhajtóereje nélkül:

( )

( ) ( )

A hatékony takarási feszültség nem változik:

∑ ( ) ( )

(Itt a 10-20 cm vastagságú termett talaj többlet térfogatsúlyát a biztonság javára

elhanyagoltuk.)


Az alap dolgozó szélessége: eB=0,05 B=0,05 0,9=0,045 m;



Alaki tényezők (B’ és L’ a dolgozó keresztmetszet szerint a biztonság javára értelmezve):

(

) (

)

(

) (

)

( )

( )

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 411



( )

(

)


Ellenőrzés:

, megfelel.




Geometria:




Terhelés:


a teher karakterisztikus értéke Vk = 398,83 kN

Talpfeszültség:

Feszültség különbség az alapsíkon:

A határmélységet a két görbe metszéspontja adja meg: m0 = 3,02 m



kN/m 285,36

E

σzs

2s

z

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 412


5. ábra: A homlokzati főfal mértékadó pontalapjának felső síkján működő terhek

5.2.2.2. Jáky-féle - közelítő – módszerrel

Geometria:



Terhelés és talpfeszültség nem változik.

Határmélység: m 9,0m9,02

m 0,91m9,02

L2

B1B2m0


2

kN/m 47,404m 0,9

E

2

σm

s2

2

s

z,00

5.3. A számított süllyedések értékelése

E szerint a számítható legnagyobb süllyedés: smax=2,18 cm < 5 cm megfelel és

A relatív süllyedéskülönbségek ellenőrzése:

Az alaptestek távolsága t=6000 mm:

megfelel.

Az ellenőrzést itt is a Kany-féle számítás eredményeivel végeztük el.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5.2. fejezet 413



A mélyített pontalapok alapgödrei várhatóan ideiglenesen (gyors kibetonozás esetén)

függőleges földfallal is állékonyak maradnak. Az alapokat „csipegető-markolóval” lehet

kiemelni.

A betonozást az alaptömbök kiemelését követően rögtön meg kell kezdeni. A kiemelés során

lokális hámlásokra, beszakadásokra számítani lehet.

A kivitelezés során minden alaptest esetén ellenőrizni kell az altalajt az alapsíkon. Meg kell

bizonyosodni róla, hogy az alapozási síkon a termett iszapos homok van. Feltöltésre alapozni

nem szabad! Szükség esetén az alapsíkot mélyíteni kell.

Az építés alatt, az alapgödrök kiemelése során várhatóan talajvízzel számolni nem kell. Ha az

alapozáskor mégis az alapsík fölé emelkedik a talajvízszint, akkor már várhatóan béléscső

alkalmazása válik szükségessé. Ebben az esetben egyenértékű kör keresztmetszetet lehet

választani (előtte a tartószerkezeti tervezővel konzultálni szükséges).


Az alapozási (geotechnikai) tervben valamennyi számítást külön-külön dokumentálni

szükséges. A síkalapok ellenőrzését részletesen csak két jellemző alaptesten keresztül közöljük.

Az alaptestek méretét, pontos elhelyezkedését alaprajzon kell közölni, a terjedelmi okok miatt

ettől jelen feladat keretein belül eltekintünk. A példatár célja a számítási menetek és a

dokumentációk tartalmának bemutatása, ezért tervlapokat nem csatolunk az anyaghoz.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6. fejezet 414

Kétszintes irodaépület alapozása

6. FEJEZET

KÉTSZINTES, FALAZOTT TARTÓFALAS, MONOLIT

VASBETON FÖDÉMŰ IRODAÉPÜLET ALAPOZÁSA

6.1. Síkalapozás (sáv-és pilléralapozás):

Gonda Ferenc okl. mérnök DÉKETTŐ Statikus Iroda Kft.

Horváth Csaba okl. építőmérnök HCSPLAN Bt.


6.2. Síkalapozás (vb. lemezalapozás)

Gonda Ferenc okl. mérnök DÉKETTŐ Statikus Iroda Kft.

Horváth Csaba okl. építőmérnök HCSPLAN Bt.


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 415

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal

6.1. fejezet: Síkalapozás (sáv-és pilléralapozás)

FEJEZET BEVEZETŐ

A kétszintes irodaépület alapozásának tervezéséhez csak egy talajvizsgálati jelentés készült,

de a feltárt geotechnikai adottságokat (a felszín alatt erősen térfogatváltozó agyag van)

figyelembe véve kétféle alapozás került kidolgozásra: egy (mélyített) sáv-és pilléralapozásés

egy térszíni vb. lemezalapozás.

A feladatrészek kidolgozása során első lépésben a tartószerkezeti tervező megadta a

geotechnikai dokumentációk előkészítéséhez szükséges információkat (alapadat szolgáltatás),

melyben a geotechnikai tervezőtől talajvizsgálati jelentés összeállítását kérte.

A geotechnikai tervező ez alapján, a helyszín előzetes ismeretét figyelembe véve

összeállította a feltárási programot és az eredmények alapján elkészítette a talajadottságokat

összefoglaló talajvizsgálati jelentést.

A tartószerkezeti tervező az alapozások tervezése során a geotechnikus mérnök

közreműködését kérte az alapozási sík felvételéhez és a tervezési talajparaméterek

meghatározásához, melyet adatszolgáltatásként biztosított a geotechnikai tervező mindkét

példához.

Az alapozás tervezését a két tervező együttműködve, közösen hajtotta végre. Az alapozási

sík(ok) felvétele, a talajparaméterek karakterisztikus értékének meghatározása a geotechnikus

tervező feladatát képezte, a szerkezeti tervezést és a síkalapok teherbírási ellenőrzését és a

süllyedésszámítást a tartószerkezeti tervezők készítették. A végleges terv folyamatos

egyeztetés, kooperáció révén alakult ki.

TARTALOMJEGYZÉK:

Alapadat szolgáltatás a geotechnikai vizsgálathoz ................................................................. 417

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ........................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1. A megbízás tárgya, adatszolgáltatás ................................................................................... 418

2. A területtel és a tervezett építménnyel kapcsolatos információk ....................................... 418

2.1. Földtani viszonyok ...................................................................................................... 418

2.2. A terület szeizmicitási adatai ....................................................................................... 419


története, helyszíni viszonyok ............................................................................................ 419

2.4. Geodéziai adatok ......................................................................................................... 419

2.5. A tervezett építmény rendelkezésre álló adatai ........................................................... 419

2.6. Geotechnikai kategorizálás ......................................................................................... 419

3. Talajfeltárás ........................................................................................................................ 420

4. Laboratóriumi vizsgálatok .................................................................................................. 421

5. Talajviszonyok, alapfeltárások, geotech-nikai paraméterek .............................................. 421

5.1 A talajviszonyok ismertetése ........................................................................................ 421

5.2 Alapfeltárások .............................................................................................................. 422

5.3 Geotechnikai paraméterek ............................................................................................ 422

6. Talajvíz-viszonyok ............................................................................................................. 423

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS - MELLÉKLET ............. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

ALAPOZÁSI TERV I. ........................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 416

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal

1. Sáv- és pontalap (síkalapozás) kiviteli tervének számítása ............................................ 435

1.1 Előzetes terhelések az alapadat-szolgáltatáshoz .................................................... 435

1.2. Alapadatok ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.2.1 Felhasznált adatszolgáltatások ........................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.2.2 A választott alapozási mód, alkalmazott számítási eljárások ............................. 443

1.2.3 Alkalmazott anyagok .......................................................................................... 437

1.2.4 A felhasználandó karakterisztikus geotechnikai paraméterekHiba! A könyvjelző

nem létezik. 2.2.3 A választott alapozási mód, alkalmazott számítási eljárások ............................. 460

2.2.4 Alkalmazott anyagok .......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.2.5 A felhasználandó talajfizikai jellemzők ............. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.3 Az alapok felső síkjára jutó terhelések (GEO és STR határállapotra) ................... 461

2.3.1 Geometriai elrendezés (rajz) .............................................................................. 461

2.3.2 Táblázatos teherösszegzés .................................................................................. 461

2.4 Lemezalap számítása: ............................................................................................. 464

2.4.1 Végeselemes számítás: ....................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.4.2 Az alaplemez alakváltozása: .............................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.4.3 Az alaplemez vasalása: ....................................................................................... 468

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 417

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal Alapadat szolgáltatás



2. Tartószerkezet tervező: Gonda Ferenc (T-T 01-1860, e-mail: [email protected]).


adatszolgáltatás


5. Létesítmény: megnevezése, rendeltetése: falazott tartófalas irodaépület irodaház

Ingatlan címe: xxx Építmény alapterülete: 500 m2

6. Magassági fixpont helye és értéke: ……………………………………………………


Rendezett terepszint alatti szintek száma és legalsó padlószint mélysége: -


Munkagödör tükörszintje: szükség szerint

8. Tervezett szerkezet: egy traktusos; téglából falazott hosszfalak, monolit vb. födémek


alapozási sík: fagyhatár alatt alapozási mód: sáv-és pilléralapozás


sáv: fszt. padlósíkon 50-235 kN/m

pillér: fszt. padlósíkon 1000 ~ 1500 kN

lemez: 35-40 kN/m2



13. Süllyedési kritériumok: süllyedéskritériumok az MSZ EN 1997-1:2006 NA 13.3 pont NA1.

táblázat szerint.(4. sor: Vasalatlan téglafal)

Süllyedésszámítás szükséges: nem

14. Építmény fontossági osztálya (földrengés szerint): II. (MSZ EN 1998-1:2008 4.2.5 pont

szerint)

15. Egyéb igény (dinamikus hatás, földnyomás, szomszédos épület stb.): -

16. Mellékletek: Helyszínrajz, alaprajzok, metszetek




BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 418

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal Talajvizsgálati jelentés




létesítendő kétszintes irodaépület tervezéshez szükséges talajvizsgálati jelentés elkészítésével

bízott meg bennünket.

Kapcsolattartók:



Tartószerkezeti tervező: Gonda Ferenc


földszinti-és emeleti alaprajz, metszetek, terhelési adatok, adategyeztető

lap

Alvállalkozók:






meg.






A vizsgált terület földtani értelemben vett alapkőzete alsóoligocén korú foraminiferás

agyagmárga, agyag („kiscelli agyag”). Az alapkőzet a környékbeli fúrásokban változó

mélységben, de relatíve közel a felszínhez jelenik meg, 3,3-5,5 méteres mélységben. Az

alapkőzetre holocén, pleisztocén, változóan kőzettörmelékes agyag települt, mely a környéken

közismerten térfogatváltozó tulajdonságú. A kissé lejtős felszínt a legtöbb helyen feltöltéssel

egyengették, teraszosították.

A környéken rendelkezésre álló számos feltárás alapján a rétegződés megközelítően ismertnek

tekinthető.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 419






referenciaérték (az A altalajosztályra vonatkozó maximális gyorsulás): agR=0,14 g.


helyszínen előforduló talajok a vonatkozó táblázat szerint a „C” altalajosztályba sorolhatóak.

Az átlagos nyíróhullám sebesség ezekre a talaj típusokra: νs30=180-360 m/s.



A vizsgált telek jelenleg üres, felszíne rendezett. Szemmel láthatóan korábban is használták a

telket. Építmény nem található rajta, azonban részben murvás felületek lettek korábban

kialakítva. A környékbeliek elmondása alapján két évvel ezelőttig a telken egy parkoló

üzemelt, épület korábban - tudomásuk szerint - nem állt rajta. A terület közel sík. A hosszúkás

alakú telek egyik határán végig egy kétszintes, nem alápincézett épület tűzfala található. A

tervezett épület ehhez az épülethez fog zártsorúan csatlakozni. Az ellentétes oldalon lévő telek

is beépített (nem a telekhatáron) egy 3 szintes épülettel. A telek két rövidebbik oldalán

aszfaltozott utcák vannak. A telek teljes közművesített.

A környéken lévő 2-3 szintes épületeken talajmechanikai okokra visszavezethető károsodás

nem látható, viszont számos kerítésen és kerti építményen fedezhetőek fel térfogatváltozó

agyag „meglétére” utaló károsodások.


A telekről a Megrendelő alvállalkozója, XY Kft. geodéziai felmérést készített, melyet

rendelkezésünkre bocsátottak. A telken a terep magassága 99,8-100,2 mBf. szintek között

változik. A feltárások abszolút magasságát a geodéziai felmérésen feltüntetett, a telek előtt az

utcán lévő csatorna fedlap (EOV 646600; 236745) magasságához (99,95 mBf.) képest adtuk

meg szintezéssel.


A tervek szerint a vizsgált telken egy nem alápincézett, földszint+emeletes, lapostetős

irodaházat szeretnének elhelyezni, melynek befoglaló mérete kb. 10,5x47,7 méter, az

építménymagasság 7,5 méter. Az épület szerkezete hagyományos, Porotherm falazattal és

monolit vb. födémekkel. Az építmény alapterülete 500 m2. A ±0,00 szint a 100,1 mBf. szinten

van. A becsült terhek alapozásra jutó tervezési értéke a földszinti padlósíkon a falak alatt 50-

235 kN/m, míg a pillérek alatt 1000-1500 kN.




szerkezetét, terhelési adatait, az MSZ EN 1997-1: 2006 szerint a tervezett építmény (a

tartószerkezeti tervezővel egyeztetetve) a 2. geotechnikai kategóriába sorolható.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 420


Jelen esetben a 2. geotechnikai kategória alkalmazása többek között azért indokolt (és nem

elegendő az 1.kategória alkalmazása), mert az átlagostól eltérő talajviszonyok vannak

(térfogatváltozó agyag), a (pillér)terhelések relatíve nagyok és az épület egyik hosszanti

határoló fala zártsorúan csatlakozik egy meglévő (megmaradó) épülethez.)

3. TALAJFELTÁRÁS

A Megrendelővel és a tartószerkezeti tervezővel egyeztetve, az Eurocode 7-2 (MSZ EN 1997-

2) B mellékletének ajánlásaival összhangban, valamint az MSZ EN 1997-2:2008 2.4.1.3








2 db alapfeltárás a telekhatáron álló szomszédos épület alapozási viszonyainak

megismerése céljából

A helyszíni feltárások 2011. október 1-jén készültek a helyszínrajzon (1.ábra) feltüntetett

helyeken.



kb. 2-3 méter.


Fúrások

1.F 646589 236773 100,05

2.F 646599 236753 100,03

3.F 646589 236727 100,2

Dinamikus (DPH) szondázások

1.DPH 646595 236739 99,85

2.DPH 646595 236763 100,05

Alapfeltárások

1.AF 646600 236770 100,2

2.AF 646600 236735 100,1

A feltárások (fúrások, szondázások és alapfeltárások) egymástól való maximális távolsága kb.

14 méter.

A fúrásokból történő zavart-és zavartalan mintavétel max. 2 méterenként történt, a szondázás

folyamatos volt a teljes feltárási mélységig.




BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 421








feltárásokat követő napon.


A fúrásokból és az alapfeltárásokból vett zavart-és zavartalan talajmintákon laboratóriumban

meghatároztuk a talajvizsgálati jelentés elkészítéséhez szükséges jellemzőket. A talajok

osztályozása, elnevezése, jellemzése kötött talajok esetén a konzisztencia-határ vizsgálatok

(MSZ 14043-4 szabvány) alapján történik az MSZ EN ISO 14688-1:2006; MSZ EN ISO

14688-2:2006 és az MSZ 14043-2:2006 szabványokat alapul véve (szemcsés talajt nem

tártunk fel). Valamennyi fúrás összes rétegéből méterenként meghatároztuk a víztartalom (w)

értékét (MSZE CEN ISO/TS 17892-1:2006 előírásait követve), amelyet a fúrásszelvények

tartalmaznak. A zavartalan mintákon fázisos összetétel vizsgálatokat is végeztünk.


A fúrások alapján szerkesztett rétegszelvény az 5.ábrán látható. A dinamikus szonda

diagramok a 6-7.ábrákon találhatóak meg.


Mg - feltöltés

wL - folyási határ



IC - konzisztencia index

5. TALAJVISZONYOK, ALAPFELTÁRÁSOK, GEOTECH-

NIKAI PARAMÉTEREK


A feltárások (fúrások és szondázás) alapján az altalajviszonyokról az alábbi kép rajzolódott

ki:

A terepfelszín alatt a három fúrásban (és a két alapfeltárásban) 0,5-0,8 méter vastag, vegyes,

építési törmelékes, homokos feltöltést tártunk fel. A feltöltés alatt minden feltárásban a

fúrások (és alapfeltárások) aljáig egy sárgásbarna, rozsdafoltos, kőszórványos

(lejtőtörmelékes) kövér agyagot (Cl) észleltünk. Az agyag kemény konzisztenciájú, nehezen

fúrható volt, tömör állapotú. Lejtőtörmelék 4-5 méteres mélység alatt gyakorlatilag nem volt

észlelhető. Ide tehető kb. a negyedidőszaki és oligocén agyag réteghatára is (egyértelmű

átmenet nincsen).

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 422


A DPH szondázás alapján a 20 cm-es behatoláshoz tartózó ütésszám (N20) átlagos értéke a

kövér agyagban 15. A szondázási eredmények alátámasztják a fúrások készítése során

tapasztaltakat, valamint a laboratóriumi vizsgálati eredményeket.

A feltárásokban észlelt rétegződés a korábban készített, hozzáférhető környékbeli fúrásokban

feltártakhoz hasonló, számottevő eltérés, helyi anomália nem fedezhető fel.

5.2. Alapfeltárások

A szomszédos épület tűzfala mentén 2 db alapfeltárást készítettünk, melynek metszetei a

8.ábrán tekinthetőek meg.

Az alapfeltárások alapján kiderült, hogy a szomszédos épület tűzfalához képest az alap nem

rendelkezik kiugrással, az alap anyaga csömöszölt beton. Az alapsíkok közel megegyeznek: a

vizsgált két helyen 98,2 és 98,3 mBf. szinten voltak. Az alapozási sík a fúrásokban is feltárt

sárgásbarna, kemény kövér agyagrétegben van.

A kivitelezés megkezdése előtt még min. további két helyen ellenőrizni kell, hogy az

alapsíkok nem mutatnak-e eltérést a feltártakhoz képest, megjegyezve, hogy a kérdéses épület

egy ütemben épült.






[%]

γ

[kN/m3]

γs

[kN/m3]

IP

[%]

IC

[%] Sr e

1. Kövér agyag (Cl) 16,3-

19,3

20,3-

21,2

21,0-

21,5*

31,3-

37,0

1,18-

1,31

0,84-

0,92

0,56-

0,61


Eoed

[MPa]

k

[m/s]

1. Kövér agyag (Cl) - 14-16* 47-60* - 11-14* -

Talaj

megnevezése

fejtési

osztály

tömörít-

hetőség

erózió-

érzékenység

vízvezető

képesség

fagyve-

szélyesség

1. Kövér agyag

(Cl) F-IV. T-3 E2 V3 (Gy) X-2

A *-gal jelölt értékek származtatott geotechnikai paraméterek (figyelembe véve a fúrási-

és szondázási tapasztalatokat, a dinamikus verőszonda (MSZ ENV 1997-2:2008 és FTV

tervezési segédlet – 1981. 40. szám), valamint a talajazonosító vizsgálatok eredményeit és

azok alapján alkalmazott tapasztalati összefüggéseket).




Megvizsgáltuk az agyagrétegek térfogatváltozási hajlamára utaló jellemzőit d = 2,5 cm

átmérőjű és h = 2,5 cm magasságú mintákon. Mértük a kiszáradás hatására bekövetkező

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 423


lineáris zsugorodást, illetve fajlagos térfogatváltozást. Összesen 5 db mintát vizsgáltunk,

minden egyes fúrásból és az alapfeltárásokból is vettünk mintát. Az elvégzett vizsgálatok

alapján a kövér agyag lineáris zsugorodása 12,3-14,4 % között változott, tehát az agyag

erősen térfogatváltozó tulajdonságú! Az ÚT 2-1:222 szerint a különösen térfogatváltozó talaj

kategóriájába tartozik (D-5).


A fúrásainkban 2011. október 1-én talajvizet nem észleltünk. Összefüggő talajvízzel számolni

nem kell.

Rétegvizek, ill. szivárgó vizek előfordulására számítani lehet bármely szinten, erre utal az is,

hogy a feltárásokban az agyag változó mértékben (sokszor erősen) rozsdafoltos volt.

A MÁFI hidrogeológiai térképe alapján a rétegvizek mértékadó állapotban jellemzően 2-3

méteres mélységben mozognak.

A rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve a becsült maximális (réteg)víz szintet a 98,0

mBf., míg a mértékadó (réteg)víz szintet a 98,5 mBf. szinten adjuk meg.

A korábbi vegyi elemzések szerint a rétegvizek szulfáttartalma elérte a 900-1000 mg/liter

értéket is, így az MSZ 4798-1:2004 szabvány alapján a rétegvíz az XA2 kitéti (környezeti)

osztályba sorolható.






eltérhet.



megengedett.






BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 424


MELLÉKLETEK:






6-7. DPH szonda diagram (2 db)

8. Alapfeltárások metszetei (2 db)




tartalmazza.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 425



BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 426


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 427


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 428


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 429


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 430


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 431


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 432


BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 433

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal Geotechnikai adatszolgáltatás



társaságunkat egy Budapest területén létesítendő kétszintes irodaház tervezéséhez szükséges

talajvizsgálati jelentés összeállításával.

Az alapozást Gonda Ferenc (Dékettő Statikus Iroda Kft.) és Horváth Csaba (HCSPLAN Bt.)

tervezi, melyhez kérésükre az alábbi geotechnikai adatszolgáltatást adjuk, mely a kapott

terhelési-és szerkezeti adatok és a talajvizsgálati jelentés alapján készül.

A vizsgált telek jelenleg üres, építmény nem található rajta. A terület közel sík. A hosszúkás

alakú egyik telekhatárán végig egy kétszintes, nem alápincézett épület tűzfala található. A

tervezett épület ehhez az épülethez fog zártsorúan csatlakozni. Az ellentétes oldalon lévő telek

is beépített (nem a telekhatáron) egy 3 szintes épülettel. A telek két rövidebbik oldalán

aszfaltozott utcák vannak. A telek teljes közművesített.

A terepfelszín alatt a három fúrásban (és a két alapfeltárásban) 0,5-0,8 méter vastag, vegyes,

építési törmelékes, homokos feltöltést tártak fel. A feltöltés alatt minden feltárásban a

fúrások (és alapfeltárások) aljáig egy sárgásbarna, rozsdafoltos, kőszórványos

(lejtőtörmelékes) kövér agyagot (Cl) észleltek. Az agyag kemény konzisztenciájú, nehezen

fúrható volt, tömör állapotú. Az elvégzett vizsgálatok alapján erősen térfogatváltozó

tulajdonságú.

A telekhatáron található szomszédos épület határoló falánál két alapfeltárást is készítettünk.

Az alapfeltárások alapján kiderült, hogy a szomszédos épület tűzfalához képest az alap nem

rendelkezik kiugrással, az alap anyaga csömöszölt beton. Az alapsíkok közel megegyeznek: a

vizsgált két helyen 98,2 és 98,3 mBf. szinten voltak. Az alapozási sík a fúrásokban is feltárt

sárgásbarna, kemény kövér agyagrétegben van.

A fúrásokban 2011. október 1-én talajvizet nem észleltünk. Összefüggő talajvízzel számolni

nem kell. Rétegvizek, ill. szivárgó vizek előfordulására számítani lehet bármely szinten, erre

utal az is, hogy a feltárásokban az agyag változó mértékben (sokszor erősen) rozsdafoltos

volt. A rendelkezésre álló adatokat figyelembe véve a becsült maximális (réteg)víz szint a

98,0 mBf., míg a mértékadó (réteg)víz szint a 98,5 mBf. szinten vehető fel.

A tervezett létesítmény alapozására kétféle alapozási módot javasolunk.

Az egyik esetben sáv-és pilléralapozás alkalmazható, de az erősen térfogatváltozó agyag

jelenléte miatt (és ezt indokolja a szomszédos épület kb. 2,0 méter mélységű alapozási síkja

is) az alapozási síkot le kell vinni az un. meteorológiai határmélység alá, mely jelen esetben a

végleges terepszint alatti 2 méteres mélységet jelenti. Az alapsík tehát az egyöntetű kövér

agyagba esik.

Másik alapozási módként térszíni vb. lemezalapozás kerülhet szóba. Ebben az estben a

szerkezetileg szükséges vastagságú vb. lemez alá egy min. 50 cm vastag, jól tömöríthető

szemcsés (homokos kavics vagy zúzottkő) fagyvédő ágyazatot kell készíteni. Az ágyazat alatt

a feltöltést mindenképpen ki kell cserélni (a termett agyagig), az ágyazat vastagságát szükség

szerint növelni kell. Az ágyazatot a vb. lemez szélein a vastagságnak megfelelően túl kell

nyújtani (vagyis az ágyazatnak a lemez szélességéhez-hosszúságához képest min. 50-50 cm-el

nagyobbnak kell lennie, kivéve a szomszédos épület mellett).

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 434

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal Geotechnikai adatszolgáltatás

A tervezett épület alaptestei mindenképpen a kövér (térfogatváltozó) agyagrétegre terhelnek.

Vb. lemezalapozás esetén a kavicságyazat közvetíti a („szétkent”) feszültséget közvetlenül a

feltöltés alatti agyagrétegre. 2 méter mélységben történő sáv-és pilléralapozás esetén a várható

lehatási mélység néhány méter, míg vb. lemezalapozás esetén (figyelembe véve a

lemezszélességet) 5-6 méter körül van. Az agyagréteg tulajdonságai ebben a talajzónában

közel egységesnek mondhatóak. A talajvíz nem játszik szerepet. A várható hatástávolság

alapján a teherbírás ellenőrzésénél és a süllyedésszámításnál az egyes rétegek geotechnikai



tervezett alapozási módokat – az alábbiak:

Feltöltés (Mg):

γ’ = 18.0 kN/m3

Kövér agyag (Cl):

γ’ = 20.5 kN/m3

φk’ = 14o

ck’= 55 kN/m2

Es= 13 MN/m

2





…………………………….


GeoExpert Kft.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 435

Kétszintes irodaépület alapozása síkalappal Alapozási terv

Alapozási terv

1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

1.1. A feladat rövid ismertetése

Mint ahogyan a fejezet bevezetőjében is utaltunk rá, ezen mintapélda eredetileg a 2010. évben

a Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának Magasépítési Bizottsága

„Magasépítési Létesítmények erőtani számítása MSZ EN szerint” címmel kiadott tervezési

segédletben került kidolgozásra a felszerkezet tekintetében. Jelen feladat az említett kétszintes

irodaház alapozásának méretezési számítását hivatott ismertetni. Ebben a 6.1-es fejezetben

sáv-és pilléralapozás kerül kidolgozásra.

Az alapozás tervezését a tartószerkezeti tervezők (Gonda Ferenc és Horváth Csaba)

készítették. A talajvizsgálati jelentést és geotechnikai adatszolgáltatást Dr. Móczár Balázs

készítette.

1.2. Alapadatok

1.2.1. A szerkezet, alaprajzok, metszetek

Az épület szerkezete hagyományos, Porotherm falazattal és monolit vb. födémekkel. Az

építmény alapterülete kb. 500 m2. A ±0,00 szint a 100,1 mBf. szinten van.

Az építész alaprajzok és metszetek a következő (1-2.jelű) ábrákon láthatóak.

1. ábra Építész metszetek

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 436


2. ábra - Építész alaprajzok

1.2.2. Előzetes terhelések az alapadat szolgáltatáshoz

Az alapadat szolgáltatásban (lásd a fejezet elején a Talajvizsgálati jelentést megelőzően)

elegendő csak tájékoztató nagyságú, „–tól –ig” terhelési értékeket megadnunk a felmenő

szerkezet legalsó keresztmetszetére. (Ehhez engedélyezési terv vagy tenderterv statikai

számítása a rendelkezésünkre áll.).

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 437


Célszerű táblázatos formában, és elegendő egyszerűsítve összegezni a födémreakciók és

minden egyéb teher tervezési értékét valamennyi függőleges elemre. Ha szélteherből jelentős

többletek adódnak, akkor célszerű „szélteher nélkül és széllel” két értéket megadni. (A

táblázathoz tartozó ábra az 1.2.1 pont földszinti alaprajza.)

1-7; 10-

14

faltest

8-9

faltest

15

faltest

16-18

faltest

19

faltest

20-21

faltest

22-23

faltest

24-26

faltest

vb.

oszlop1

vb.

oszlop2

emelet feletti

födémről 47 14 35 97 80 80 46 720 490

fszt. feletti

födémről 43 14 44 90 70 67 42 670 460

tömör fal

önsúlya 22 48 22 22 22

oszlop

önsúlya 93 93

nyílásos fal

önsúlya (20%

nyílás)

17 17 17

összesen

(KN/m) 107 17 50 96 235 172 169 110

öszesen (kN) 1483 1043

4. táblázat: Előzetes teher adatszolgáltatás

1.2.3. Alkalmazott anyagok

Vasalatlan alaptestek betonja: C 16/20 – 32-XA2-F1

Vasalt alaptestek betonja: C 20/25-32-XA2-F2

Talpgerenda betonja: C 20/25-32-XA2-F2

Betonacél: B 60.50


A talajvizsgálati jelentés során a geotechnikai kategória már megállapításra került, a két

tervező (geotechnikai és tartószerkezeti) egyeztetése által. A talajvizsgálati jelentés készítése

óta új, nem ismert körülmény nem merült fel, így a felülvizsgálat változást nem okozott.

Ennek megfelelően megismételjük a talajvizsgálati jelentésben ezzel kapcsolatban leírtakat.



szerkezetét, terhelési adatait, az MSZ EN 1997-1: 2006 szerint a tervezett építmény a 2.

geotechnikai kategóriába sorolható. Indokolja a 2.kategória alkalmazását (és nem elegendő

1.kategóriát alkalmazni) a pillérterhelések nagysága, valamint a térfogatváltozó agyag altalaj.

1.4. Felhasznált szabványok, szakirodalom

MSZ EN 1990:2005 Eurocode: A tartószerkezetek tervezésének alapjai


hatások. Sűrűség, önsúly és az épületek hasznos terhei


hatások. Hóteher


hatások. Szélhatás

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 438


MSZ EN 1992-1-1:2010 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az

épületekre vonatkozó szabályok

MSZ EN 1992-1-2:2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános

szabályok. Tervezés tűzterhelésre

MSZ EN 1997-1:2006 Eurocode 7: Geotechnikai tervezés. 1. rész: Általános szabályok

MSZ EN 1998-1:2008 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre. 1. rész:

Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok

Deák György – Erdélyi Tamás – Fernezelyi Sándor – Kollár László - Visnovitz György:

Épületek tartószerkezeteinek tervezése az EUROCODE alapján : Terhek és hatások.

Bertelsmann Springer Magyarország Kft. Budapest, 2006.

Deák György – Draskóczy András – Dulácska Endre – Kollár László - Visnovitz György:

Vasbetonszerkezetek Tervezés az EUROCODE alapján. Springer Média Magyarország Kft.

Budapest, 2007. január

Szepesházi Róbert: Geotechnikai Tervezés az EUROCODE 7 és a kapcsolódó európai

geotechnikai szabványok alapján. Business Média Magyarország Kft. Budapest, 2008.

szeptember

Széchy: Alapozás II. (Műszaki Könyvkiadó, 1963)

1.5. Az alapok felső síkjára jutó terhelések (GEO és STR határállapotra)

1.5.1. Geometriai elrendezés (rajz)

3. ábra - A számításnál felhasznált sávalap és pontalap hivatkozások

1.5.2. Táblázatos teherösszegzés

Ideális esetben az állandó és esetleges terhek karakterisztikus értékéből, a megfelelő parciális

és kombinációs tényezőkből, dinamikus tényezőkből, hasznos teher csökkentő tényezőkből

számíthatók az alapok felső síkjára ható terhek.

Az egyes faltestekre és pillérekre jutó terheket a következő táblázat tartalmazza. (Az első

kötet elkészítésekor használt AXIS modellek változtatás nélkül kerültek felhasználásra). A

talajtörés ellenőrzésére és a süllyedésszámításhoz más teherkombinációk szükségesek, ezért

két külön táblázat készül.

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 439


1.5.2.1. Terhek és hatások

Az épület burkolati rétegrendjeiből származó állandó terheket, valamint a hasznos terheket a

következő táblázatok tartalmazzák:

vastagság réteg megnevezése vast. térf.súly súlya

[cm] [m] [kN/m3] [kN/m2]

R1. úsztatott padló rétegrend (földszinti padló) k,i gk,i

2,0 cm burkolat és ragasztó 0,02 25,00 0,50

6,0 cm aljzatbeton 0,06 25,00 1,50

6,0 cm hőszigetelés, úsztatóréteg 0,06 0,40 0,02

vízszigetelési rétegek - - 0,10

15,0 cm monolit vasbeton padlólemez 0,15 25,00 3,75

15,0 cm tömörített kavicságy

A rétegrend súlyából származó állandó teher

karakterisztikus értéke a szerkezeti önsúly…

…nélkül: Gk,R1=

2,12

…figyelembevételével: 5,87

R2. úsztatott padló rétegrend (földszint felett) k,i gk,i

2,0 cm burkolat és ragasztó 0,02 25,00 0,50

5,0 cm aljzatbeton 0,05 25,00 1,25

3,0 cm úsztatóréteg 0,03 0,20 0,01

25,0 cm monolit vasbeton födém 0,25 25,00 6,25

álmennyezet - - 0,20



…nélkül: Gk,R2=

1,96


R3. zöldtető rétegrend k,i gk,i

37,0 cm 40-30cm könnyített termőföld keverék 0,37 13,00 4,81

2,0 cm

dombornyomott vízmegtartó réteg, mindkét oldalán

szűrőréteggel (geotextíliával) 0,02 10,00 0,20

12,0 cm extrudált PS hab hőszigetelés 0,12 0,40 0,05

vízszigetelési rétegek - - 0,10

8,0 cm 5-15cm polisztirolgyöngy adalékos lejtbeton 0,08 10,00 0,80

25,0 cm monolit vasbeton födém 0,25 25,00 6,25

álmennyezet - - 0,20



…nélkül: Gk,R3=

6,16


R4. homlokzati fal rétegrend k,i gk,i

1,0 cm külső alap-és fedővakolat, dryvit hálóval 0,01 18,00 0,18

10,0 cm EPS hőszigetelés 0,10 0,15 0,02

30,0 cm PTH 30 N+F téglafal 0,30 8,37 2,51

1,0 cm belső javított mészhabarcs vakolat 0,01 18,00 0,18



…nélkül: Gk,R4=

0,38

…figyelembevételével: 2,89 5. táblázat: Rétegrendekből származó állandó terhek karakterisztikus értékének meghatározása

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 440


hasznos teher megnevezése teher qk hivatkozás

[kN/m2] [kN/m] [1] fejezetére

Irodateher (használati osztály: B) 3,0 - 7.2 pont

Nem járható tető (hajlásszög < 10fok) (használati osztály: H) 0,4 - 7.2 pont

Válaszfalteher (kettőzőtt, szerelt gipszkarton) 13

. 1,0 - 7.4 pont

Függesztett gépészeti teher 0,3 - -

Elválasztó falak vízszintes hasznos terhei - 0,5 7.5 pont

Ezen terheknél dinamikus hatásokat nem kell figyelembe venni. 7.7 pont 6. táblázat: Hasznos terhek karakterisztikus értékének meghatározása

A hóteher számítása [2] alapján:

A felszíni hóteher karakterisztikus értéke: 2/25,1 mkNsk

A tetők hóterhének karakterisztikus értéke (alaki tény.: 8,0i ):2/00,1 mkNss ki

Az attika helyi hófelhalmozódást eredményezhetne a tetőn, de jelen esetben, az attika túl

alacsony ahhoz, hogy többlethatást okozzon.

A hófelhalmozódás alaki tényezője [1] 8.5.7 pontja szerint: 8,02 w

Mivel a hófelhalmozódás alaki tényezője nem nagyobb, mint a normál terhelési esethez

tartozó alaki tényező, felhalmozódott hó nem okoz többletterhet a tetőn. (Amennyiben a

szomszéd ház magasabb lenne, akkor hózug teherrel kellene számolni.)

Mivel a tető hóterhének értéke nem nagyobb, mint a 2/69,841,127,07,0 mkNgk

rendkívüli hóterhet [1] 8.7 pontja szerint nem kell figyelembe venni.

A szélteherből keletkező vízszintes terheket a födémlemezek és a vasalt aljzat osztják el a

széliránnyal párhuzamos falak között, így vízszintes erő csak a fallal párhuzamosan

keletkezik, a falra merőleges vízszintes erő nulla. Ha a vasalt ajzat-fal csomóponti kialakítása

nem teszi lehetővé a földszinti fal szélterhének átadást a vasalt aljzatra, akkor ezt a (csekély),

fal síkjára merőleges vízszintes terhet az alaptest méretezésénél figyelembe kell venni.

Teherkombinációk:

A talajtörés ellenőrzéséhez a tartós tervezési helyzethez tartozó „felső” (sup) vagy

„kedvezőtlen” teherkombinációt kell használni:

ik,i0,

1i

iQ,1k,Q,1jk,

j

supj,G,Ed QψγQγGγp

13 A válaszfalterhet az EC1 kvázi-állandó hasznos teherként kell figyelembe venni. A födémről függesztett

gépészeti terhet is javasolható kvázi-állandó hasznos tehernek tekinteni. A kvázi-állandó terheknél

0=1=2=1,0, a parciális tényező 1,5 illetve – ha jelenlétük kedvezőbb esetet okozna – hatásuktól el lehet

tekinteni.

[1] Deák-Erdélyi-Fernezelyi-Kollár-Visnovitz: Terhek és hatások. Tervezés az Eurocode alapján. 2006.

[2] MSZ EN 1992-1-3 A tartószerkezetet érő hatások. Általános hatások. Hóteher

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 441


A süllyedésszámításhoz a kvázi-állandó teherkombinációt kell használni:

i

iki

j

jkqp QGp ,,2,

A süllyedésszámítás esetén a válaszfalból és a gépészeti teherből származó teheresetnél

γ2=1.0!

Az MSZ EN 1997 szabvány Nemzeti Melléklete a következő útmutatást adja:

1.5.2.2. Teherösszesítés talajtörés ellenőrzéséhez:

7. táblázat: Teherösszesítés talajtörés ellenörzéséhez

Hasznos

Önsúly+

Burkolat

Falazat

terhe

1. em

Önsúly+

Burkolat

Falazat

terhe

földszint

Válaszfal

+gépészet

[kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m]

1-2 faltest 9,78 7,20 1,05 6,37 6,00 0,81 2,56 4,13 33,47 4,42

2-7 faltest 27,36 7,29 2,92 17,38 7,40 2,22 7,03 4,13 63,55 12,18

8 faltest 0,00 9,15 0,00 33,75 9,30 3,46 13,69 4,13 56,33 17,15

9 faltest 0,00 9,15 0,00 34,30 9,30 3,53 13,92 4,13 56,88 17,45

10-14 faltest 27,56 7,29 2,94 17,40 6,10 2,22 7,05 4,13 62,47 12,21

15 faltest 9,81 9,15 1,05 6,89 9,30 0,88 2,77 4,13 39,27 4,71

16-18 faltest 19,71 7,80 2,13 12,83 7,87 1,64 5,16 4,13 52,34 8,93

19 faltest 62,42 14,00 6,73 40,65 14,23 5,18 16,32 4,13 135,42 28,23

20 faltest 71,28 9,15 7,50 41,25 9,30 5,10 16,89 4,13 135,10 29,50

21 faltest 44,62 9,15 4,82 17,11 9,30 2,19 6,92 4,13 84,30 13,93

22 faltest 69,05 9,15 7,26 40,70 9,30 4,80 15,90 4,13 132,33 27,96

23 faltest 35,50 9,15 3,84 11,55 9,30 4,46 4,68 4,13 69,63 12,98

24-26 faltest 23,61 7,80 2,55 15,39 7,87 1,96 6,17 4,13 58,79 10,68

Pillér

neve

Pillér

önsúly

Pillér

önsúly

[kN] [kN] [kN] [kN] [kN] [kN]

P1 335 23 35 212 23 27 85 4,13 597 147

P2 452 23 48 293 23 37 118 4,13 795 203

P3 403 23 43 271 23 34 108 4,13 724 185

P4 342 23 37 237 23 29 92 4,13 629 158

P5 479 23 52 312 23 40 125 4,13 841 217

Q GFaltest

neve

Teherösszesítés talajtörés ellenörzéséhez az alapozás felső síkjára, karakterisztikus érték

Sávalapozás

Tetőszintről Emeletről-0,15 és -

0,70 között

a vb.

lábazat

sulya

HasznosÁllandó teher Állandó teher

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 442


1.5.2.3. Teherösszesítés süllyedésszámításhoz:

8. táblázat: Teherösszesítés süllyedésszámításhoz


A vizsgált telek Budapesten, a XI.kerületben, található. A vizsgált telek közel sík,

beépítetlen, de a környezet szinte teljesen beépített. Az egyik szomszédos telken a

telekhatáron egy épület áll, mely zártsorúan csatlakozik egyik oldalról a tervezett épülethez.


ADOTTSÁGOK




talajvizsgálati jelentés 3 db 6 méteres kisátmérőjű fúrás, 2 db 6 m-es dinamikus

verőszondázás (DPH), 2 db alapfeltárás, valamint a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit

alapul véve került összeállításra.



A közel sík terepfelszín alatt 0,5-0,8 méter vastag, vegyes, építési törmelékes, homokos

feltöltés van. A feltöltés alatt egységesen egy sárgásbarna, rozsdafoltos, kőszórványos

(lejtőtörmelékes) kövér agyagot tártak fel. Az agyag kemény konzisztenciájú, nehezen

fúrható, tömör állapotú. Lejtőtörmelék 4-5 méteres mélység alatt gyakorlatilag nem volt

észlelhető. A feltárt agyag a laboratóriumi vizsgálatok (és környékbeli tapasztalatok alapján)

erősen térfogatváltozó tulajdonságú.

Hasznos

Önsúly+

Burkolat

Falazat

terhe

1. em

Önsúly+

Burkolat

Falazat

terhe

földszint

Válaszfal

+gépészet

[kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m] [kN/m]

1-2 faltest 9,78 7,20 2,38 6,37 6,00 0,81 2,70 4,13 33,47 2,33

2-7 faltest 27,36 7,29 6,61 17,38 7,40 2,22 7,40 4,13 63,55 6,42

8 faltest 0,00 9,15 0,00 33,75 9,30 3,46 14,26 4,13 56,33 7,74

9 faltest 0,00 9,15 0,00 34,30 9,30 3,53 14,51 4,13 56,88 7,88

10-14 faltest 27,56 7,29 6,64 17,40 6,10 2,22 7,42 4,13 62,47 6,44

15 faltest 9,81 9,15 2,39 6,89 9,30 0,88 2,92 4,13 39,27 2,47

16-18 faltest 19,71 7,80 4,81 12,83 7,87 1,64 5,43 4,13 52,34 4,71

19 faltest 62,42 14,00 15,22 40,65 14,23 5,18 17,18 4,13 135,42 14,90

20 faltest 71,28 9,15 16,95 41,25 9,30 5,10 17,74 4,13 135,10 15,51

21 faltest 44,62 9,15 10,90 17,11 9,30 2,19 7,28 4,13 84,30 7,64

22 faltest 69,05 9,15 16,40 40,70 9,30 4,80 16,71 4,13 132,33 14,73

23 faltest 35,50 9,15 8,67 11,55 9,30 4,46 4,93 4,13 69,63 8,54

24-26 faltest 23,61 7,80 5,76 15,39 7,87 1,96 6,50 4,13 58,79 5,64

Pillér

neve

Pillér

önsúly

Pillér

önsúly

[kN] [kN] [kN] [kN] [kN] [kN]

P1 335 23 79 212 23 27 90 4,13 597 78

P2 452 23 110 293 23 37 124 4,13 795 107

P3 403 23 98 271 23 34 114 4,13 724 98

P4 342 23 83 237 23 29 97 4,13 629 83

P5 479 23 117 312 23 40 132 4,13 841 115

Állandó teher Állandó teher Hasznos

Teherösszesítés süllyedésszámításhoz az alapozás felső síkjára, karakterisztikus érték

Sávalapozás

Faltest

neve

Tetőszintről Emeletről-0,15 és -

0,70 között

a vb.

lábazat

sulya

G Q

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 443


Összefüggő talajvízzel nem kell számolni, réteg-és szivárgó vizekkel azonban bármely szinten

megjelenhetnek.

A szomszédos épület betonalapjainak alapozási síkja a terepszint alatt kb. 2 méterre található.


NIKAI PARAMÉTEREK KARAKTERISZTIKUS

ÉRTÉKEI



A tervezett épület alaptestei mindenképpen a kövér (térfogatváltozó) agyagrétegre terhelnek.

A - javaslatok szerint - 2 méter mélységben történő sáv-és pilléralapozás esetén a várható

lehatási mélység néhány méter. Az agyagréteg tulajdonságai ebben a talajzónában közel

egységesnek mondhatóak. A talajvíz nem játszik szerepet. A várható hatástávolság alapján a

teherbírás ellenőrzésénél és a süllyedésszámításnál az agyagréteg geotechnikai




Feltöltés (Mg):

γ’ = 18.0 kN/m3

Kövér agyag (Cl):

γ’ = 20.5 kN/m3

φk’ = 14o

ck’= 55 kN/m2

Es= 13 MN/m

2

5. AZ ALAPOZÁSOK MÉRETEZÉSE

5.1. A választott alapozási mód, alkalmazott számítási eljárások

Az épület és a talaj, a környezeti adottságok értékelése, valamint a geotechnikai tervező

javaslatai alapján síkalapozás (sáv- és pontalapok) alkalmazását választottuk (a 6.2-es

fejezetben kidolgozásra kerül egy térszíni lemezalapos verzió is).

Az agyag térfogatváltozási (zsugorodási-duzzadási) veszélye miatt az alapozási síkot a

végleges terepszinthez képest az ún. meteorológiai határmélység alá le kell vinni, mely min.

2,0 méter. A szomszédos épület alapozási síkjához igazodva a jelenlegi terepszinthez képest

kb. 2,0 méter mélyen lesz az alapozási sík (98,2 mBf.).

Az alapok méretezéséhez az MSZ 1997-1 szabvány 6.5.2.2 fejezete szerinti számításos

módszert, annak a szabvány D melléklete szerinti módszerét használjuk.

A számítás egyszerűsége miatt számítógépes program nem szükséges. BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 444


5.2. Síkalap alatti talajtörés ellenőrzése drénezett (hosszú időtartamú)

terhelés feltételezésével (GEO határállapot)

A számításoknál egy saját készítésű EXCEL táblázatot használtunk, amely minden számítást

a tényleges számokon végez el. A példák behelyettesített értékeinél viszont 2 tizedes jegy

pontosságra kerekítettünk, így kerekített értékkel számolva eltérések adódnak. Pl. 2 tizedesre

kerekítve 0.50m -2x0.03 m=0.43 m; 4 tizedesre: 0.50 m -2x0.0330=0.4340 m.

A talajvizsgálati jelentés szerint az épület alatt a talaj rétegződése viszonylag egyenletes, így a

sávalapoknak és a pontalapoknak is egységesen a –2.00m alapozási síkot vesszük fel.

A sávalapok szélessége a gyakorlati tapasztalatok alapján (alapárok kiemelése) minimum 0.50

m kell, hogy legyen.

A 15-ös számú faltest kivételével (telekhatár) minden sávalap és pontalap központos terhet

kap a felszerkezetből.

A 15-ös faltestnél az alaptest a szomszéd telken található sávalaptól 2 cm elválasztással

készül, a felszerkezet további 5 cm „eltartással” készül.

A szélteherből keletkező vízszintes terheket a födémlemezek és a vasalt aljzat osztja el a

széliránnyal párhuzamos falak között, így vízszintes erő csak a fallal párhuzamosan

keletkezik, a falra merőleges vízszintes erő nulla. Ha a vasalt ajzat-fal csomóponti kialakítása

nem teszi lehetővé a földszinti fal szélterhének átadást a vasalt aljzatra, akkor ezt a fal síkjára

merőleges vízszintes terhet az alaptest méretezésénél figyelembe kell venni.

5.2.1. Központosan terhelt sávalap (2-7 faltest)

méretezése

Az alaptest súlya:

16.25kN/m25.01.300.50

γhBG betona


2.52kN/m0.810.700.30)(0.50

γtb)(BGf

Terhek:

Gv,k = 63.55 kN/m

Qv,k = 12.18 kN/m

Az alaptestre jutó függőleges erők

karakterisztikus értéke:

95kN/m18.212.5216.2563.55QGGGV kv,fakv,k

Az alaptestre jutó függőleges erők tervezési értéke:

129kN/m.18121.502.52)16.25(63.551.35

Qγ)GG(GγV kv,Qfakv,Gd

A falazat az alaptestre központosan terhel, így eB,k=0.00 m

Az alaptest dolgozó szélessége: B‘ = B = 0.50m

Az alaptest dolgozó hossza: L‘ = L = m


)(/39/5.2020.1/0.1880.0q` 233 kPamkNmkNmmkNmt ii

Gv,k

Qv,k

=20.5 kN/m3

'k=14.0°

c'k=55.0 kPa

A talajvíz az alapozásnál nem játszik szerepet.

feltöltés

=18.0 kN/m3

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 445


Teherbírási tényezők számítása: (MSZ EN 1997-1 D4. szerint)

37.1014tg)159.3(`tg)1(

29.114tg)159.3(2`tg)1(2

59.3)2/14(45tge`/2)(45tgeN 2tg14π2`tgπ

q

ccNN

NN

qc

q

Alaki tényezők: (MSZ EN 1997-1 D4. szerint)

0.1159.3

)159.30.1(

1

)1(

0.150.0

3.01`

`3.01

0.114sin50.0

1'sin`

`1

q

qq

c

q

N

Nss

L

Bs

L

Bs

A teher ferdeségi tényezői: (MSZ EN 1997-1 D4. szerint) az eredő erő függőleges, így

iq = ic = i = 1.0

Az alapfelület hajlásának tényezői: (MSZ EN 1997-1 D4. szerint) az alap alsó síkja

vízszintes, így bq = b = bc = 1.0


a talajvíz nem játszik szerepet, így γ’ = γ = 20.5 kN/m3


355kN/m1.0)1.01.00.50m1.2920.5kN/m0.5

1.01.01.03.59.0kPa391.01.01.010.37(55.0kPa0.50m

)isbBNγ0.5isbNqisbNc(BR

3

γγγγqqqqcccckk


254kN/m1.40

355

γ

RR

R

kd

(A 0-ben idézett NA9.1. szerinti R2 értékcsoportban γR=1.4)

Ellenőrzés:

Vd = 129 kN/m < Rd = 254 kN/m , Megfelel!

Az alaptest nagy biztonsággal megfelel minimális szélességű alaptest esetén is.

5.2.2. Külpontosan terhelt sávalap (15 faltest)

Az alaptest súlya:

16.25kN/m25.01.300.50

γhBG betona


2.52kN/m0.810.700.30)(0.50

γtb)(BGf

Terhek:

Gv,k = 39.27 kN/m

Qv,k = 4.71 kN/m

Gv,k

Qv,k

=20.5 kN/m3

'k=14.0°

c'k=55.0 kPaA talajvíz az alapozásnál nem játszik szerepet.

eB=0.07

Tel

ekha

tár

feltöltés

=18.0 kN/m3

A telehatár (esetleges

szomszédos alaptesttől)

2cm elválasztás

pl. hungarocell

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 446


Az alaptestre jutó függőleges erők karakterisztikus értéke:

kN/m3671.42.5216.2527.93

QGGGV kv,fakv,k

Az alap alsó síkjára jutó függőleges erők tervezési értéke:

kN/m5871.41.502.52)16.25(39.271.35


A falazat az alaptestre külpontosan terhel, így eB=0.07 m

Az eredő helye az alapozási síkon:

mV

eQG

V

Me

k

kBkvkv

k

k

kB 03.063

07.0)71.427.39()( ,,,0,

,

Az alaptest dolgozó szélessége:

0.43m0.035m20.50me2BB kB,

Az alaptest dolgozó hossza: L‚ = L = m


)(/39/5.2020.1/0.1880.0q` 233 kPamkNmkNmmkNmt ii

Teherbírási tényezők számítása:

37.1014tg)159.3(`tg)1(

29.114tg)159.3(2`tg)1(2

59.3)2/14(45tge`/2)(45tgeN 2tg14π2`tgπ

q

ccNN

NN

qc

q

Alaki tényezők

1.013.59

1)3.59(1.0

1N

1)N(ss

1.00.43

0.31L`

B`0.31s

1.0sin140.43

1'sinL`

B`1s

q

qq

c

γ

q

A teher ferdeségi tényezői:

az eredő erő függőleges, így iq = ic = i = 1.0

Az alapfelület hajlásának tényezői:

az alap alsó síkja vízszintes, így bq = b = bc = 1.0




kN/m2851.0)1.01.00.43m1.2920.5kN/m0.5

1.01.01.03.59.0kPa391.01.01.010.37(55.0kPa0.43m


3

γγγγqqqqcccckk


kN/m0421.40

285

γ

RR

R

kd

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 447


Ellenőrzés:


5.2.3. Külpontosan terhelt sávalap, vízszintes szélteherrel (15 faltest)

A lábazati csomópont kialakítástól függően a falfelületre jutó szélteher terhelheti

közvetlenül az alaptestet is. A szintmagasság fele jut ide.

Az alaptest súlya:

16.25kN/m25.01.300.50

γhBG betona


2.52kN/m0.810.700.30)(0.50

γtb)(BGf

Terhek:

Gv,k = 39.27 kN/m

Qv,k = 4.71 kN/m

A falfelületre jutó szélteher karakterisztikus

értéke: q=1.00 kN/m2

A szintmagasság 3.05m, így

mkNmkNmQ kh /53.1/0.12/05.3 2

,



kN/m3671.42.5216.2527.93

QGGGV kv,fakv,k

Az alaptestre jutó vízszintes erők karakterisztikus értéke:

kN/m53.1QH kH,k

Az alaptestre jutó függőleges erők tervezési értéke:

85kN/m71.41.502.52)16.25(39.271.35


Az alaptestre jutó vízszintes erők tervezési értéke:

2.29kN/m1.531.50QγH kH,Qd

Az eredő helye az alapozási síkon

0.08m63

1.301.530.054.71)(39.27

V

hHe)Q(G

V

Me

k

kkB,kv,kv,

k

k,0

kB,

Az alaptest dolgozó szélessége:

meBB kB 34.008.0250.02 ,

Az alaptest dolgozó hossza L‚ = L = m


(kPa)39kN/m20.5kN/m1.20m18.0kN/m0.80mγtq` 233

ii


10.37ctg141)(3.59`ctg1)(NN

1.29tg141)(3.592`tg1)(N2N

3.59/2)14(45tge`/2)(45tgeN

qc

qγ

2tg14π2`tgπ

q

Qh,k

Gv,k

Qv,k

=20.5 kN/m3

'k=14.0°

c'k=55.0 kPaA talajvíz az alapozásnál nem játszik szerepet.

eB=0.07

Tel

ekha

tár

feltöltés

A telehatár (esetleges

szomszédos alaptesttől)

2cm elválasztás

pl. hungarocell

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 448


Alaki tényezők

1.013.59

1)3.59(1.0

1N

1)N(ss

1.00.34

0.31L`

B`0.31s

1.0sin140.34

1'sinL`

B`1s

q

qq

c

γ

q


ferdeségi tényező paraméterei:

0,01ctg14.055.0kPa10.3463

1.53

ctgcLBV

Hf

kkk

k

1

A teher ferdeségének tényezői:

'/'1

'/'2

LB

LBmm L

=

00,1/34,01

00,1/34,02

= 1,75

mq fi 1 = 75,1011,01 = 0,

11

mfi = 75,2

011,01 = 0,

tgN

iii

c

q

qc

1 =

1437,10

78,0170,0

tg = 0,






240kN/m1.0)1.01.00.34m1.2920.5kN/m0.5

1.01.01.03.59.0kPa391.01.01.010.37(55.0kPa0.34m


3

γγγγqqqqcccckk


2kN/m711.40

240

γ

RR

R

kd

Ellenőrzés:


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 449


5.2.4. Központosan terhelt pontalap (P5 pillér)

Az alaptest súlya:

91.0kN25.01.302.001.40

γhLBG betona


kN50.31

0.810.70.00)130.02.00(1.40

γtl)bL(BG 0f

Terhek:

Gv,k = 841 kN

Qv,k = 217 kN



1181kN21750.3191418

QGGGV kv,fakv,k


tervezési értéke:

1626kN2171.50)50.130.19(8411.35


A falazat az alaptestre központosan terhel, így eB,k=0.00 m

Az alaptest dolgozó szélessége: B‘ = B = 1.40m

Az alaptest dolgozó hossza: L‘ = L = 2.00 m


(kPa)39kN/m20.5kN/m1.20m18.0kN/m0.80mγtq` 233

ii


37.1014tg)159.3(`tg)1(

29.114tg)159.3(2`tg)1(2

59.3)2/14(45tge`/2)(45tgeN 2tg14π2`tgπ

q

ccNN

NN

qc

q

Alaki tényezők

1.2313.59

1)3.59(1.17

1N

1)N(ss

0.792.00

1.400.31

L`

B`0.31s

1.17sin142.00

1.401'sin

L`

B`1s

q

qq

c

γ

q


az eredő erő függőleges, így iq = ic = i = 1.0

Gv,k

Qv,k

=20.5 kN/m3

'k=14.0°

c'k=55.0 kPa

A talajvíz az alapozásnál nem játszik szerepet.

feltöltés

=18.0 kN/m3

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 450







kN46321.0)79.01.0.40m11.2920.5kN/m0.5

1.017.11.03.59.0kPa931.01.231.010.37(55.0kPa0.2m40.1


3

γγγγqqqqcccck

/

k

m

L


kN76011.40

2463

γ

RR

R

kd

Ellenőrzés:

Vd = 1626 kN < Rd = 1760 kN , Megfelel!

A fent részletezett 4 számítás alapján táblázatos formában az épület sáv- és

pontalapjainak ellenőrzése:

9. táblázat: Sáv és pontalapok összesített ellenörzése

5.3. Ellenállás elcsúszással szemben

Drénezett terhelés esetén az ellenállás az altalaj hatékony súrlódási szögétől függ (a kohéziót

az MSZ EN 1997 szerint helyénvaló figyelmen kívül hagyni). Ha csak szél a vízszintes erő,

egy falazott vagy vb. vázas épületnél ez nem lehet mértékadó. BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 451


5.4. Külpontosság ellenőrzése

A karakterisztikus értékekből számított külpontosság nem haladhatja meg a téglalap alakú

alaptest szélességének 1/3-át (vagyis legalább az alaptest fele dolgozzék). Szokványos

épületben egy-egy alapnál önállóan ez nem fordulhat elő – de a külpontosságot már az 5.2.3

pontban amúgy is számítani kellett!

5.5. Süllyedésszámítás

5.5.1. A központosan terhelt pontalap (P5 pillér) süllyedése a Kany-féle

feszültségszámítási módszerrel

Az alapok alatti süllyedések meghatározásához először ki kell számolni az alaptest alatti,

süllyedésszámítás szempontjából mértékadó feszültségeket. Ehhez kétféle módszert

használtunk (az összehasonlíthatóság végett). Először a Kany-féle feszültségszámítási

módszert, majd egy közelítő módszert, a Jáky-féle számítást.

Az alaptest karakterisztikus pontja alatti talajfeszültségek (Kany-féle számítás)

felhasználásával határozzuk meg a süllyedést. A karakterisztikus pont alatti feszültség az

alaptest B/L és z/B viszonya alapján egy grafikonról leolvasható.

Geometria:

alaptest szélessége: B = 1.40 m

alaptest hossza: L = 2.00 m

viszonyszám: B/L=0.70

Terhelés:


a teher karakterisztikus értéke Vk = 1079 kN

feszültség: 2kz,0 385.36kN/m

2.00m1.40m

1079kN

LB

Vσ

Hatékony takarási feszültség 20%-a az alaptest alsó síkján (az ábrán 0,0 szint): 2

20%` 7.80kN/mq

Az alaptest alatti talaj térfogatsúlya: γ = 20.50 kN/m3

Az alaptest alatti talaj összenyomódási modulusa: Es = 13 MN/m2

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 452


Vízszintes tengely az alaptest alatti feszültség [kN/m2],

Függőleges tengely az alaptest alsó síkja alatti mélység [m]

4. ábra: Kany-és a Jaky féle alaptest alatti feszültségek

A határmélységet a két görbe metszéspontja adja meg: m0 = 4.19m


Számított süllyedés: mm68.2313000kN/m

424.79kN/m

E

σze

2

s

z

5.5.2. A központosan terhelt pontalap (P5 pillér) süllyedése Jáky módszerrel

Geometria:

alaptest szélessége: B = 1.40 m

alaptest hossza: L = 2.00 m

Terhelés:


a teher karakterisztikus értéke Vk = 1079 kN

feszültség: 2kz,0 385.36kN/m

2.00m1.40m

1079kN

LB

Vσ

Határmélység (Jáky szerint): 1.82m2.00m2

1.40m11.40m2

L2

B1B2m0

A Jáky-féle elmélet a taplfeszültségből kiindulva a határmélységig lineáris feszültség

csökkenést feltételez.

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

0 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250 275 300 325 350 375 400 425

Alaptest alatti feszültség

Hatékony takarási feszültség 20%-a

Jaky

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 453


Grafikusan ábrázolva lásd az előző pont diagramjában (sűrűn szaggatott vonallal).

Ábra alatti terület: 350.67kN/m2

385.36kN/m1.82m

2

σm 2z,00

Számított süllyedés: mm97.6213000kN/m

2

385.36kN/m1.82m

E

2

σm

e2

2

s

z,00

5.5.3. A számított süllyedések táblázatos formában a többi alaptestre:

10. táblázat: Számított süllyedések Kany féle módszerrel

5.5.4. A számított süllyedések értékelése

Az EN 1997-1 NA 1. táblázatából a „váz nélküli nagyblokk vagy vasalatlan téglafal” relatív

lehajlás gyors konszolidáció esetén érvényes 0,007 korlátját ellenőrizzük. A fogalom

értelmezése az MSZ EN 1997-1 H1 ábráján látható.

Az 1.2.1 pont 2. ábra szerinti geometriai elrendezés és a 7. táblázat süllyedésértékeinek

elemzése alapján hosszirányban – a biztonság javára – nem a teljes épülethosszat, hanem csak

a lépcsőházig tartó hosszat vizsgáljuk. A 16-18 faltest 1,3 mm-es, a 19. faltest 4,27 mm-es és

a 21. faltest 2,29 mm-es süllyedése alapján a relatív lehajlás 2,79/26100 = 0,0001< 0,0007,

vagyis jóval alatta van a megengedhetőnek.

A keresztirányú vizsgálatot a 10-14 faltest alatti 1,77 mm, a P5 pillér alatti 32,68 mm és a 15

faltest alatti 1,03 mm süllyedés számításba vételével végezzük el. Itt a relatív lehajlás

31,42/10500 = 0,003 > 0,0007, vagyis a fenti korlátnál nagyobb. Észre kell azonban vennünk,

hogy harántirányban csak az oszloptól távol van téglafal, vagyis a korlátozást nem helyes erre

is értelmezni. Ha a szabvány H melléklet (2) pont szerinti 1/300 relatív elfordulási korlátot

vizsgáljuk, az eredményünk 31,65/3300 = 0,0095 = 1/104 akkor is kedvezőtlen. Véleményünk

az, hogy ilyen esetben inkább a födémek támaszsüllyedésének hatását és a válaszfalak

deformáció-tűrését kell vizsgálni (lásd NA13,1 pontot).

Faltest neve G Q V k B L q` 20%-a ̀ E s e

[kN/m] [kN/m] [kN/m] [m] [m] [kN/m 2 ] [kN/m 2 ] [kN/m 3 ] [MN/m 2 ] [mm] 1-2 faltest 33,47 2,33 55 0,50 ? 27,50 7,8 20,5 13,0 0,73 2-7 faltest 63,55 6,42 89 0,50 ? 44,50 7,8 20,5 13,0 1,79 8 faltest 56,33 7,74 83 0,50 ? 41,50 7,8 20,5 13,0 1,66 9 faltest 56,88 7,88 84 0,50 ? 42,00 7,8 20,5 13,0 1,68 10-14 faltest 62,47 6,44 88 0,50 ? 44,00 7,8 20,5 13,0 1,77 15 faltest 39,27 2,47 61 0,50 ? 30,50 7,8 20,5 13,0 1,03 16-18 faltest 52,34 4,71 76 0,50 ? 38,00 7,8 20,5 13,0 1,30 19 faltest 135,42 14,90 169 0,50 ? 84,50 7,8 20,5 13,0 4,27 20 faltest 135,10 15,51 169 0,50 ? 84,50 7,8 20,5 13,0 4,27 21 faltest 84,30 7,64 111 0,50 ? 55,50 7,8 20,5 13,0 2,29 22 faltest 132,33 14,73 166 0,50 ? 83,00 7,8 20,5 13,0 4,19 23 faltest 69,63 8,54 97 0,50 ? 48,50 7,8 20,5 13,0 1,97 24-26 faltest 58,79 5,64 83 0,50 ? 41,50 7,8 20,5 13,0 1,66

Pillér neve G Q V k B L q` 20%-a ̀ E s e [kN] [kN] [kN] [m] [m] [kN] [kN] [kN/m 3 ] [Mpa] [mm]

P1 597 78 798 1,40 2,00 285,00 7,8 20,5 13,0 23,50 P2 795 107 1025 1,40 2,00 366,07 7,8 20,5 13,0 30,90 P3 724 98 945 1,40 2,00 337,50 7,8 20,5 13,0 28,28 P4 629 83 835 1,40 2,00 298,21 7,8 20,5 13,0 24,69 P5 841 115 1079 1,40 2,00 385,36 7,8 20,5 13,0 32,68

Közvetlenül az alaptest alsó síkja alatt

Pontalap: 1.40x2.00x1.30 alaptest as.:-2.00m Szélesség/Hosszuság/Magasság

Sávalap és pontalap süllyedése Sávalap: 50x130-as sávalap, alsó sík -2.00m

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 454


5.6. Az alaptestek szilárdsági méretezése (STR határállapot)

5.6.1. Központosan terhelt pontalap (P5 pillér)

Az alaptest vasalatlan beton,

szilárdsági jele C20/25

A húzószilárdság tervezési értéke:

fctd = 0.1 kN/cm2

Az alaptestre ható (abban hajlítást okozó)

függőleges teher tervezési értéke:

1460.85kN2171.508411.35Vd

A pontalap B szélessége mentén működő MI,

valamint az L hossza mentén működő MII

nyomatékok számításához merev alapot és így

az MSZ EN 1997-1 6.6.8 szerint lineáris

(esetünkben egyenletes) talpfeszültség-eloszlást tételezünk fel.

A nyomatékok Széchy: Alapozás II. kötet III.16. képletei szerint:

67.39kNm3.01.4022

1.02.0

2.001.406

1460.85bB2

2

lL

LB6

VM

22

dI

Az alaptest I-I metszetének keresztmetszeti modulusa: 3

2

I cm9433336

130401W

A húzófeszültség: 2

ctd

2

I

II 0.1kN/cmf0.017kN/cm

394333

6739

W

Mσ

131.52kNm1.02.022

0.31.40

2.001.406

1460.85lL2

2

bB

LB6

VM

22

dII

Az alaptest II-II metszetének keresztmetszeti modulusa: 3

2

II cm5633336

130200W


ctd

2

I

II 0.1kN/cmf0.023kN/cm

563333

13152

W

Mσ

Az alaptest vasalás nélkül mindkét irányban megfelel.

5.6.2. Külpontosan terhelt sávalap (15 faltest)

Az alaptest vasalatlan beton, szilárdsági jele C20/25

A húzószilárdság tervezési értéke fctd = 0.1 kN/cm2

Az alaptestre ható (abban hajlítást okozó) függőleges teher

tervezési értéke:

60.08kN/m4.711.5039.271.35Vd

A talajreakció külpontosságára elfogadjuk a GEO határállapot

méretezéséhez számított, karakterisztikus teherértékekből

származó nagyságot: eB = 0.07m. Jelentős vízszintes erőből

származó külpontosság esetén a terhek tervezési értékéből újra kell

BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

6.1. fejezet 455


számítani, mert valószínűleg az a külpontosság nagyobb lesz. Ha az alaptest talajjal érintkező

felületének keresztmetszeti modulusa:

32

T 0.04167m6

0.51.00W

,

a hajlítást okozó talajfeszültségek:

a külpontosság felőli szélen

2

B

T

dd1 221kN/m0.07

0.04167

60.08

1.00.5

60.08e

W

V

1.0B

Vσ

a külpontosságtól távolabbi szélen

2

B

T

dd2 kN/m910.07

0.04167

60.08

1.00.5

60.08e

W

V

1.0B

Vσ

a felmenő fal síkjában (a konzol „befogási síkjában”)

2

3 92kN/m19)(221(18/50)19σ

A fal síkjába eső metszetre ható fajlagos (1 m-re eső) nyomaték:

3.9kNm/m9219

92192

3

0.18

2

9219

σσ

σσ2

3

a

2

σσm

32

3232

Az alaptest függőleges metszetének fajlagos keresztmetszeti modulusa:

/m281662cm6

130100W 3

2

alap


ctd

2

alap

0.1kN/cmfm0.0014kN/c281662

390

W

mσ

Az alaptest vasalás nélkül megfelel.


A sáv-és pilléralapok megépítéséhez kb. 2,0 méter mélységű alapárkokra és alaptömbökre van

szükség. A tapasztalatok alapján ilyen mélységig ideiglenes nyitva tartás esetén a földpartok

függőleges falakban is állékonyak maradnak a kövér agyag rétegben.

A betonozást a kiemelést követően 1 napon belül meg kell kezdeni. Esős időben történő

alapozás esetén az alapozási sík feletti 15-20 cm-es talajrészt csak közvetlenül a betonozás

előtt szabad kiemelni.

A kivitelezés során minden alaptest esetén ellenőrizni kell az altalajt az alapsíkon.

Amennyiben esetlegesen feltöltést, vagy nem a talajvizsgálati jelentésnek megfelelő

rétegződést észlelnek, akkor haladéktalanul értesíteni kell a geotechnikai tervezőt. Szükség

esetén az alapsíkot mélyíteni kell.

Az építés alatt talajvízzel számolni nem kell. Szélső esetben rétegvízszivárgás előfordulhat.


BME

Szilá

rdsá

gtan

i és T

artó

szer

keze

ti Ta

nszé

k

Tartó

szer

keze

t-rek

onstr

ukció

s Sza

kmér

nöki

Kép

zés

5. fejezet tartószerkezeti szakmérnöki...jelen esetben az 1. geotechnikai kategória alkalmazása...

Documents