602 rudiger dahlke eloadasa az agressziorol

8/12/2019 602 Rudiger Dahlke Eloadasa Az Agressziorol

http://slidepdf.com/reader/full/602-rudiger-dahlke-eloadasa-az-agressziorol 1/43

Rüdiger Dahlke 2005.02.05.

Engedjétek meg, hogy bemutassam Rüdiger Dahlkét, akiről tudjátok, hogy or os, és!r" #$ k%ny e jelent meg, t%bbek k%&%tt a& agress&i"r"l is. ' mai anyag elsősorban erről s&"l.

(%lgyeim és uraim j" na)ot k! ánok, nagyon %rül%k, hogy itt lehetek, sajnos nem bes&élek magyarul. *ielőtt rátérnék a +ő témára, a& agress&i"ra, egy kis keretet s&eretnék adnia mai előadásomnak, és kb. egy "rás be e&etést s&eretnék tartani.

'& indiai emberek a&t mondják, hogy a& élet egy játék, egy ko&mikus játék, és én gygondolom, hogy mi eur")ai emberek e&t nem értjük, nem játss&uk a& életet.

-ehát a játéknak meg annak a s&abályai, és ké)&eljék a&t el, hogy +utballo&nis&eretnének, de nem ismerik a s&abályokat, akkor a& egy elég nehé& hely&et lenne, hogyhogyan játss&ák a játékot.

gy ér&em, hogy a& embereknek a t%bbsége e&t a játékot, a& élet játékát gy játss&ák,hogy a s&abályokat nem ismerik ho&&á. E&eket a s&abályokat se nem a& iskolában, se agimná&iumban, sem a& egyetemen, sehol nem tan!tják nekünk. (a )artnerka)/solatban él a&ember agy elke&d egy ka)/solatot, akkor sem tudja a s&abályait, hogy hogyan kell élni,hogyan kell +enntartani, hogy j"l m k%dj%n.

'tt"l +üggetlenül, hogy a ka)itali&musban minden a )én&ről s&"l, a& emberek nemismerik a )én&nek a játékát agy a játéks&abályait, hogy hogyan lehet )én&he& jutni.1yerekkoromban én a&t tanultam, hogy a )én& a& egy kos&os dolog. " néhány é nek elkellett telni, mire ráj%ttem, hogy minden erről a tis&tátalan, kos&os dologr"l s&"l a&életünkben. 3i&tos emléke&nek rá, hogy a kisgyereknek mindig a&t mondják, ha )én&he&ny ltál, a& kos&os és ke&et kell r%gt%n mosni.

'&t is tanultuk, ha s&orgalmasan, kitart"an, rendesen dolgo&unk, akkor ga&dagokles&ünk. 4sak a& a& érdekes, hogy !gy még senki nem ga&dagodott meg. E&ek atársadalmunkban nagyon nagy )roblémáink, holott minda&okkal a dolgokkal, a&okon aterületeken, amelyek a )én&&el ka)/solatos.

'&t is kell tudnunk, hogy nin/s olyan )én&, aminek nin/sen tulajdonosa, tehát minden )én&nek mindig an alamilyen tulajdonosa. em tanuljuk a&t meg, ha alakinek )én&re ans&üksége, akkor alaki mást"l e&ért el kell enni.

6alamikor olyan )á/iensek j%nnek ho&&ám, akiknek három gyereke an, is&ontnin/sen )én&e. E&ek e& emberekhe& nagyon s&omor ak és elkeseredettek. 7ga&ságtalannakér&ik és a&t, gondolják hogy a ilág nem ad nekik t%bb lehetőséget.

8ehol nem tanulják meg a& emberek a&t, hogy e& egy bi&onyos agress&i", hogyha )én&he& s&eretnék jutni és más emberektől )én&t s&eretnék el enni. -ehát a )én&nél e& egy

nagyon +ontos )ont, hogy nin/s olyan )én&, aminek ne lenne tulajdonosa mindens&em)ontb"l.'hol 1a&daságtudományokat tan!tanak,ott sem mondják el a leg+ontosabb

s&abályokat, a&okat a s&abályokat amik a )én& játékár"l s&"lnak ' né)i mondások sokkalt%bbet tudnak e&ekről a dolgokr"l.

'&t mondják, hogy a& %rd%g mindig a legnagyobb halomra tojik. E& a&t jelenti, hogyahol sok )én& an, oda t%bb )én& j%n, ahol ke és )én& an, onnan még a&t a ke eset isel es&ik. E& egy +ontos s&abály, ami a& egés& életet és a )én&t is illeti.

E& a on&ás a t%r énye, ugyan ennek a s&abálynak +elel meg )l a )én& t%r ény is. (a )én&t s&eretnénk s&ere&ni, akkor e&t kell kisugáro&ni magamb"l. '&ok a )á/ienseim, akikga&dagok, a&ok e&t iga&olni tudják.

#



*indig a& a legnehe&ebb, amikor a& első milli" eur"t kell megs&ere&ni. ' másodikmilli"nál már egys&er bb, és a to ábbiaknál már /sak játék. ' legt%bb ember bő en a&egymilli" alatt an, és nagyon sokat har/ol, mert nem ismeri a s&abályokat.

9gyan gy a )artnerka)/solatokat is ugyane&en a s&inten ke&elhetjük, a on&ást%r énye itt is ugyan gy ér ényesül mint a )én&nél. E& is egy olyan téma, aminek a mi

életünkben nagyon nagy jelentősége an, de nagyon ké)&etlenül, nagyon nai an állunk előtte.'mikor kis+i oltam, a&t mondták nekem, hogy majd idejében +ogok találni egykislányt, aki ki/sit +iatalabb, mint én agyok, és el +ogom enni +eleségül.

Erről bes&éltek. E&&el s&emben, amikor #$ é es oltam, a lányok egyidősek oltakelem, és j" al okosabbak oltak, mint mi +i k. :ont +ord!t a t%rtént mint ahogy mondták, a

lányok álas&tottak engem, és nekem nagyon ke és +ogalmam olt arr"l, hogy mi is t%rténikelem. ' barátaimat is megkérde&tem, taná/sot kértem, de ők is ugyanebben a hely&etbenoltak.

(a a& or osi gy"gy!t" területről né&em most iss&a+elé a& életemet, akkor a&tmondhatom, hogy minden ember ugyan!gy jár. 9gye a h%lgyek álas&tják ki a +ér+iakat, /sake&t gy /sinálják, mintha a +ér+iak, álas&tanák őket.

*ég nagyon sok hasonl" témát ethetnénk +el és akkor még jobban láthatnánk, hogysemmi nem gy m k%dik, mint ahogy a&t nekünk tan!tották, akár a s&ülők, akár a teol"gusok,akár a tanárok.

Ennek )edig a& a& eredménye, hogy a )artnerka)/solataink legalább olyan ross&ulm k%dnek, mint a )én&he& + &ődő ka)/solataink. E&&el s&emben a társadalom a&t a& ill &i"ts&eretné +enntartani, hogy a )artnerka)/solataink, a& emberi ka)/solataink egyaránt j"lm k%dnek, gy mint a )én&he& + &ődő ka)/solataink.

*ost a )artneri ka)/solatokat a to ábbiakban nem s&eretném le!rni, inkább egy r% idtes&tet, egy r% id )r"bát /sinálunk. ;s&inte álas&t s&eretnék kérni, néhány kérdést tes&ek +el%n%knek. ' +ő+oglalko&ásuk mellett ki a&, akinek an, +ontos hobbija<

:ontosabban %n%knek a&ért an hobbijuk, mert a +ő+oglalko&ásukban nem találják megminda&t, amire iga&áb"l s&ükségük an. E& a&t jelenti, hogy a hobbira +ord!tott idő el egyki/sikét meg/salják a +ő+oglalko&ásukat. (a a +őmunkahelyük%n megtalálnák, ha a lelkükmegtalálná minda&t, amire s&ükségük an, nem lenne s&ükségük a hobbira.

=0 é taná/sad"i munka után, a& a ta)as&talatom, ugyan a& t%rténik a s&akmákkal és ahobbikkal, mint a )artneri ka)/solatokkal. Elmondhatom %n%knek, hogy a& emberekneklegalább annyi külső ka)/solatuk an, mint ahányuknak hobbija.

4sak, hogy a& a jellem&ő, hogy nem tennék most +el a ke&üket, nem allanák be. '&értan %n%knek külső ka)/solatra is s&ükségük, mert a )artnerka)/solatokban nem találják meg

a&t, amire s&ükségük an. >ehet, hogy *agyarors&ágon más a hely&et. em tudom,*agyarors&ágon hogy an, de émetors&ágban, 'us&triában, 8 áj/ban, ?ran/iaors&ágban,

@las&ors&ágban, 'ngliában, ahol s&emináriumokat tartok, ott mind !gy an sajnos.'&okat a s&abályokat, amilyeneket gyerekkoromban megtan!tottak, amire s&ükség ana )artnerka)/solatho&, a&ok nem m k%dnek. *indenki a&t gondolja, hogy /sak nála nemm k%dik a ka)/solat, /sak nála nem álnak be e&ek a s&abályok.

' legt%bb ember a&t ér&i, hogy ő /sak egy ross& ki étel, és a t%bbi embernek m k%dika& élete, /sak a sajátja nem. em e& a hely&et.

3ármilyen játékot né&ünk, akár a )én&t, akár a& emberi ka)/solatokat, akár a& életünk bármely más területét, ha a s&abályokat nem ismerjük, nem m k%dik egyik sem. -érjünk

iss&a a +utballra, mi el +éligAmeddig a&ért, mindenki ismeri a s&abályokat.Bé)&eljünk el, egy /sa)atot akik gy játs&anak a )ályán, hogy nem ismerjük a

s&abályokat, nem tudják, mit kell /sinálni. Bé)&eljék el a&t , hogy ott annak 22 +ér+i k%&t a

)ályán és kergetik a labdát. ?utkáro&nak %ss&eA iss&a teljesen /éltalanul. '&tán egy idő utánráj%nnek, hogy g"lt kellene lőni. Cn%k is rohannak a labda után és lőnek egy g"lt. '& %r%m

2



helyett /sal"dás a jutalom, mert ross& ka)ura lőttek, e&t ugye gy h! ják, hogy %ng"l.-anulnak ebből a hibáb"l. '&tán lőnek egy g"lt, akkor már a& ellen+él ka)ujába, de megintnem ka)nak elismerést, ugyanis és lesben álltak. E&ért most megint /sal"dottak les&nek, a&tmondják, hogy minden más g"lt elismertek, akkor e&t miért nem, nem értik mert nem ismerika les s&abályát

*egint a )r"bálko&áson illet e a hibán keres&tül kell meg tanulniuk, ha alaki lesre +utakkor nem +ogadják el a g"lt. '&tán és&re es&ik, hogy alaki a ke&ébe +ogja a labdát, és bedobja a&t a )ályára. E&t utáno& a %n%k is a )álya k%&e)én elke&dik a ke&ükkel dobálni alabdát, majd büntetést ka)nak és megint nem értik, hogy miért büntették meg %n%ket. '&egyiket ugye bedobásnak h! ják, a másikat )edig ké&ilabdának h! ják.

'&t is meg kell tanulniuk, hogy annak olyan hely&etek, amikor a onalon k! ül a )ályán k! ül lehet menni, meg lehet +ogni a labdát, be lehet dobni, de meg kell tanulni a&t,hogy a )ályán belül nem lehet ké&&el ho&&áérni a labdáho&.

E& /sak a& intelligen/ia kérdése, hogy milyen hoss& időre an s&ükségünk ahho&,hogy a s&abályokat és&re egyék és megtanulják. ltalában a játéknak majdnem mindig égeles&, mire %n%k ráj%nnek a s&abályokra, és sajnos a legt%bb embernél is !gy an, hogy mire a&élet s&abályait megtanulja, addigra elm lik a& élete.

=0 é e agyok or os és saját ta)as&talatomb"l gy látom, hogy nagyon sok ember gyhal meg, hogy a& élet ala) ető s&abályait nem is tanulja meg életében. 'mi most olyan

idámnak t nt a +utballal ka)/solatban, a& a& életben egyáltalán nem idámság, és a& életünke&ért nagyon sok s&en edéssel és nagyon sok nehé&séggel jár. E&ért nagyon erősen meg kelltanulnunk a s&abályokat, most rés&leteiben beleke&dünk és megtanuljuk e&eket.

'& egyik leg+ontosabb s&abály a& a++initás agy a on&ás t%r énye, a re&onan/iat%r énye, ahogy tets&ik. 3ármelyik t%r ényt né&&ük, akár a )én&t, akár a )artnerka)/solatokat,akár a& egés&séget, mindegyik a on&ás t%r ényére é)ül.

6agy ha a )ubertáskor után nem les&ek +elnőtt, akkor sajnos a )artnerka)/solataimatmég e&en a s&inten +ogom, tehát )ubertás s&inten +ogom elke&deni és ke&elni. ' +i k s&intesoha nem nőnek +el a )ubertás korban még, és e&ért nem is tudnak maguknak ass&onyt agynőt találni /sak kislányt, agy egy jabb anyukát. 'ddig m k%dnek e&ek a +iatalkorika)/solatok, am!g egy +iatal +i egy +iatal lányt talál, akkor an gond, ha a +iatal lány +elnő.Egy idő után a lány gyereket s&eretne és a terhességgel, a s&üléssel +elnő a lány.

Ennek a& a jelentése, hogy a& e ol /i" nem is engedheti meg magának, hogy alakigy s&ülj%n gyereket, hogy e& idő alatt ne nőj%n +el. Régebben nagyon sok olyan rituálé olt,

amiben a& emberek a& életüknek a nehé& )er/eit átélték agy +elnőttek e&ekkel a rituálékkalegyütt. De a +i knak nin/senek ilyen lehetőségeik, nin/senek ilyen hely&etek, általában nem isnőnek +el, nem les&nek +elnőttek a +ér+iak. ' )s&i/hoterá)ia területén és&re ess&ük soks&or,hogy $0A50A 0AF0 é es emberek még gy iselkednek, mint a +iatal +i k.

*it jelent e& a )artneri ka)/solatban< *it jelent e& a ka)/solatra< E& a&t jelenti, hogya +iatal lányb"l anyuka les& ill. +elnőtt nő les&, a +iatal +i b"l )edig /sak édesa)a, de nem+elnőtt +ér+i. E& a& oka annak, hogy nagyon sok ka)/solat addig m k%dik, am!g a& első gyereknem s&ületik meg.

' +iatal +i nagyon j"l kij%tt a +iatal lánnyal, de a& anyuká al, a +elnőtt nő el már nem.Egy j kislányt agy j +iatal lányt +og keresni. E& addig m k%dik, am!g ő megint nem les&+elnőtt nő, am!g )l. neki nem les& gyereke. Gs a játék jra indul, a k%r jra indul.

*i el a s&abályokat nem ismerjük, a +i k a )roblémák +orrását, a gy%kerét nemismerik +el. 8ok mindent mondanak, )l. a&t, hogy a s&üléssel ka)/solatban sok mindenmeg álto&ik s&eHuálisan anat"miailag átalakul a s&er e&et, ami nagy rés&ben nem iga&.

8&ülés után egy negyed é el maHimum egy +él é el minden iss&arende&ődik egy

nőben, de lelkileg már soha nem les& olyan, mint korábban olt. E m%g%tt megint are&onan/ia t%r ény an, egy +iatal +i sosem tud magának nőt találni, /sak egy +iatal lányt.

=



(a alaki ilyen kis mama ked en/e, akkor ő jra ilyen mamát s&eretne magának. '+iatal lányoknál ugyane& an, hogy agy egy +iatal +i t keres magának, agy egy a)ukát,/ukros bá/sit, aki a)ukaként ke&eli őt égül is.

E& a ka)/solat abban a )illanatban nehé&ségekbe +og ütk%&ni abban a )illanatban,amikor a )artnerek k%&ül alaki elke&d +ejlődni, a +ejlődés irányába indul.

'& én munkámnak a& a +eladata, hogy mélyebb területekre menjen le, és ha e&eketmeg+igyeljük, akkor két ala)t%r ényt lehet +elismerni.Bét ala) minta an, amely s&erint a )artnereket mi ki álas&tjuk magunknak. *egint a

né)i mondások sokkal okosabbak, mint a )ro+ess&orok. ' német mondás ugye a&t mondja,hogy a& a&onosak s&eretik megtalálni egymást. Gs a&t mondják, hogy a& a&onosak nems&eretik egymást, a& ellentétek )edig on&&ák egymást.

E&t gy kell to ább értelme&ni, hogy a& a&onosak s&eretik egymást, tehát j"l +ogjákére&ni magukat a ka)/solatukban eleinte. (a )edig a&t né&&ük, hogy a& ellentétek on&&ákegymást, akkor e& a&t jelenti, hogy a& ilyen ka)/solatban gy"gy!tják egymást a )artnerrel, ill.seg!tik egymásnak a +ejlődését.

' gond /sak a&, hogy egy emberi ka)/solatban ha +ejlődni s&eretnél és gy"gyulnis&eretnél a& nem jár együtt a j" ér&éssel. Gs a j" ér&és nélkül a& ember nem b!rja ki. '& embernem s&ereti, ha nem ér&i j"l magát. ' másik )edig a&, hogy el ileg a két egy+orma ember j"lér&i magát, de mi el hogy nin/sen n% ekedés, nin/sen +ejlődés, egy idő után e&ért sem ér&ikmár j"l magukat. E&ért, ha olyan ka)/solatot s&eretnék, ami hoss& ideig tart, mind a kétt%r ényt %ss&e kell ke ernünk, és együtt kell has&nálnunk. E&ért a ka)/solatban mindkettőres&ükségünk an, tehát arra is, hogy két egy+orma ember bi&onyos +okig j"l ére&heti magát, dearra is, hogy a kül%nb%&őségek seg!tenek minket ahho&, hogy +ejlődjünk.

(a e&t a két t%r ényt ismerjük, akkor a& életben már sokkal jobb dolgunk an, sokkalk%nnyebb dolgunk an, mert a& egyik a&, hogy a hasonl"k j"l el iselik egymást, és j" ér&éstkeltenek, a másik )edig a )olaritás t%r énye, hogy +ejlődhetünk a& ellentétek árán. agyonsok olyan t%r ény an, alt%r ény, amit megint érdemes megtanulni és seg!t minket a&életünkben.

8ajnos ahho& ke és a& időnk, hogy ebbe most itt mélyebben belemenjünk, des&eretném e&eket a& ar/het!)usokat, e&eket a& ősi t!)usokat most megismertetni.

ung s&erint annak ar/het!)usok agy ősi t!)usok. agyon sok ősi minta an.' legértékesebb #2 ősi mintáb"l áll. >egalább is a mi kult ránknak a legértékesebbje

e&. :ontosan nem tudom, hogy itt a magyarors&ági kulturális területen e& !gy megálljaAe ahelyét, mi a& antik mintát k% etjük émetors&ágban.

3ár el ileg a germán mitol"gia állná meg a helyét, de most a& antikot has&nálják. 'ná/i t%rténet miatt 'us&tria, émetors&ág el es&!tette a ka)/solatot, ross& h!rbe ho&ták a

ná/ik a germán mitol"giát, e&ért áltottak át. *ost a& antik g%r%g mintákat has&nálják ésar/het!)usokat. 3i&tos, hogy annak *agyarors&ágon is, a magyar kulturális területen is olyanar/het!)usok, amik iss&ak% etke&tethetők a& antik mintákho&.

1ond nin/s ele, e&ek nagyon hasonl"ak, akár a& antik t!)usokat, akár a germánt!)usokat né&&ük, tehát al"s&!n leg a magyarors&ági kulturális területre is j"k.

'& első ős ala)+ogalom a& a& agress&i". 6an még egy ősel e& a& eH)an&i", tehát a& a+ejlődés. '& agress&i"nak a& ellentéte a 6énus&, a békesség, a s&é)ség, a lágyság.

'& egyik a& agress&i", tehát ami rés&, illet e a *arssal jel%lünk.' s&é)séget, békességet, s&eretetet ')hrodité al ill. 6énuss&al jel%lnénk.

u)iterrel jel%ljük a +ejlődést, a n% ekedést, a kiterjedés.E&ek a& őselemek minden kult rában, minden társadalomban meg annak, /sak

nagyon sok helyen nem ismerik el őket. Gs a modern egyetemi )s&i/hol"gia területén )edigegyáltalán nem has&nálják, ki&árják.

$



Gn tanultam )s&i/hol"giát is, és meg+igyeltem, hogy a& egyetemes )s&i/hol"gia a&ilyen biomatematiká al, kül%nb%&ő statis&tiká al )r"bálja lelkünknek a& eseményeit le!rni. 'gond a&, hogy a lélek a& nagyon nőies, m!g a matematika a& nagyon +ér+ias, ha a&t né&&ük. (a

alaki lelketlenül, +ér+ias s&ámokkal s&eretné jel%lni a& ar/heti)ikusokat, a& legalább annyiraintelligens, ké)&et, mintha alaki késselA illá al s&eretne le est enni.

-ehát ha a testtel s&eretnénk, a lélekkel s&eretnénk +oglalko&ni, a )s&i/hos&omatiká al,akkor mindenké))en ebből a nőies ar/het!)usb"l kell kiindulnunk. 'tt"l +üggetlenül sem amatematikában, sem a )edag"giában, sem a& or oslásban, sehol nem ismerik el e&eket a& ősiel eket, att"l +üggetlenül e&ek még léte&nek a mi életünkben.

:l. a +ejlődéssel, a& eH)an&i" al nin/sen gondunk, m!g a& egés& ka)itali&mus, a& egés&ga&dasági rends&erünk erre é)ül, hogy álland"an +ejlődni kell, n% ekedni kell. De nagyon+ájdalmasan meg kell tanulnunk ennek a& árnyékoldalát, ennek a& álland" előrelé)ésnek,+ejlődésnek. :l. a rák, e& is egy n% ekedési )robléma, his&en itt is álland" n% ekedésről ans&". '&t is mondhatjuk, hogy a& egés& álland" ga&dasági +ejlődés a& a +%ldünknek egy un.rákbetegsége, és a +%ldünk e&t a& álland" +ejlődést már egyre nehe&ebben iseli el. agyon )o&it! an, nagyon nai an, nai , )o&it! ho&&áállással ke&eljük e&t a& álland" +ejlődést <.

E& a&t jelenti, hogyha németors&ági adatokat né&&ük, a& embereknek a& 50 IAa márrákos beteg, a& embereknek a +ele. E& a&t jelenti, hogy a tartalékainknak a nagy rés&ét márteljesen +elhas&náltuk, teljesen kihas&náltuk, és a& egés& +%ld már a& %ss&eomlás határán tart.' tanulási +olyamat ebben a&t jelenti, hogy a +ejlődésnek is an határa, melyet nem s&abadt lhaladni, mert akkor annak k% etke&ményei les&nek.

'& agress&i" el énél )ont +ord!t a t%rténik a dolog. '& agress&i"nál nem látjuk a )o&it! oldalt /sak a negat! oldalt, tehát a hábor t, a& erős&akot, a megerős&akolást. *eg kelllátnunk a termés&etesen jelen le ő negat! oldal mellett a )o&it! oldalát, a& esély oldalát isennek a témának.

(a )ontosan meg+igyeljük e&t a marsi el et, e&t a& agress&i" el et, akkor nagyon sok )o&it! oldalt is látunk ebben. :l. a bátorságot, a& erőt, a& energiát, a )roblémákkal al"kon+rontá/i"knak a lehetőségét. -ehát a kon+rontá/i"ban latinul benne an a homlok s&", e&a&t jelenti, hogy s&embené&ni a )roblémá al, a hely&ettel. Gs a& a gond, hogy hiány&ik alegt%bb embernek a bátorsága ahho&, hogy a meglé ő )roblémákkal s&embené&&en ésmutassa neki a homlokát.

Egy k% etke&ő )o&it! as)ektus lenne, a d%ntésmegho&atal, a& erő a meg+elelőd%ntéseknek a megho&ásáho&. Entsaidung, németül d%ntést jelen. E& németül a&t jelenti,amikor régen a har/osok a hü elyből ki ették a kardot, e&t s&" s&erint !gy lehet le+ord!tani. 'd%ntés égül is nálunk is a&t jelenti, alamit +eld%nteni megmo&d!tani.

' g%r%g%knél e& a d%ntés, tehát a s&" s&erinti német d%ntés ki+eje&és a& a kr!&is s&"t jelenti. (a kon&ek ensen nem akarunk a& istenért sem d%ntést ho&ni a kellő hely&etben, akkor

nagyon nagy bajba kerülünk. 8emmi nem t%rténne a& életünkben, nem jutnánk előrébb egylé)éssel sem, ha nem +ogadnánk el e&t a marsi erőt, ami a d%ntés, a határo&ottság, a& erő, akih! ásoknak a& el+ogadása, tehát e& mind a& agress&i"ho& tarto&ik.

' kih! ás s&"ban is megjelenik a német támogatás s&", tehát a kih! ás támogat, seg!tminket. -érjünk iss&a ki/sikét a& elméletre, a& agress&i"nak két +ormája an.

'& ősi elemeknek annak ősi ala)k% ei, e&eknek a& ősi ala)k% eknek ugyan gyannak )olaritásuk, tehát ellentétes jellegük. éhány )éldán )ontosan megmutatom, hogy

mire is gondolok. 'mint eml!tettem a& agress&i"nak an egy olyan ar/het!)usa, a marsimegjelenése. E& ugye a har/nak, a rombolásnak, a kardnak a& ereje, e& a +ér+ias t, amikork! ülről be+elé halad a& energia.

' kit%rése )l. a& agress&i"nak )l. a kiütés, tehát olyan betegségek, amik kiütéssel

járnak, a&ok is erről s&"lnak, hogy bentről j%n alami ki+elé.

5



De an egy olyan ar/heti)ikus női agress&i", ami be+elé irányul. 'kkor semkellemesebb, ha el ileg e& nőies. éhány )éldán e&t meg +ogom mutatni.

' gyilkosság a& egy megoldatlan +ér+ias agress&i", a& %ngyilkosság a& )l. egymegoldatlan nőies agress&i".

' hábor a& egy +ér+ias ki+elé irányul" agress&i", a )olgárhábor )edig egy be+elé,

iss&a+elé irányul" nőies agress&i".-ehát ha 3rutus 4é&árt meg%li, akkor a& egy +ér+ias agress&i", és ha Bleo)átra ho&&a amérges k!gy"t és betes&i a& ágyába, hogy a& éjs&aka +olyamán alamikor meg%lje őket, e&

olt a női +ormája a& agress&i"nak. (a a +ér+iak A ritkábban +ordul elő A, de ha a +ér+iak%ngyilkosságot k% etnek el, akkor a&t +ér+ias agress&i"b"l is tes&ik. >el% ik magukat, agyleugranak alamilyen magas helyről.

' nők inkább arra hajlamosak, hogy egy autoagress&! +olyamatot ho&&anak %ss&e, )l.tablettát es&nek be, gy"gys&ert es&nek be. em lehet a&t mondani, hogy a marsi agress&i"és energia /sak a +ér+iakr"l s&"l, hanem a nőknél is jellem&ő lehet. ' nők lelkének is an +ér+ioldala, amit ung animusnak h! ott. Gs minden +ér+iban an nőies oldal is a lelkében, a&t )edig ung animának h! ja.

(a a mitol"giát né&&ük, akkor :l t", (ádés& +elelős a nőies agress&i"ért. '&t is lehetmondani, hogy a mitol"giában a női +igurák is annak, amik a& agress&i"t jel%lik, de általábana )atriarkális )atriar/hális miatt inkább +ér+iak annak. '&on k! ül, hogy annak < e&ekkimondottan /sak +ér+iasak.

'& or osok a metas&tá&isokat kislányoknak, kisebb rákos daganatoknak h! ják. Demost már a iharokat is +ér+ias megjel%léssel látják el. *ost már egy olyan tenden/ia alakultki, amikor a nőies oldalt is +ontosabbnak es&ik. 'rra is rá kell j%nnünk, ráj%ttek a& emberekis, hogy a )l t"i nőies agress&i", sokkal nagyobb )robléma, mint a +ér+ias.

-ehát a& én k%nnyebben arr"l is s&"t eml!tettem, hogy nem s&abad a +ér+ias agress&i"t/sak gy ke&elni, hogy a& át/s ss&on a nőies agress&i"ba. '& agress&i" al a& a gondunk, hogynagyon ke és a ho&&á+érésünk, mert /sak a ross& oldalát né&&ük mindig. Gs mi el a betegségeknek a nagy rés&e ehhe& tarto&ik, e&ért termés&etesen a betegségekkel is nagyonnehé& ka)/solatot teremtenünk.

(a a +ertő&éses betegségeket né&&ük, a& agress&i" területén is meg+igyeljük, akkor amarsi területet kell s&emmel tartanunk.

'& autoagress&i"s betegségeket )edig a :l t" oldalár"l kell meg+igyelnünk. 'de)ress&i", a reuma, )aj&smirigygyulladás,J E&ek mind autoagress&i"s )roblémák, amelyeka& egytemi medi/ina nem +ogadja el, e&ek k%&é tarto&ik a s/lerosis mult)leH, a rehuma, ade)ress&i".

-ehát a de)ress&i"k is, amik egyre nagyobb embereket érint most már, e& is egy%nmagát meg%lő, s&étt%rő +olyamat, aminek ége is lehet a& %ngyilkosság, agy a&

%ngyilkosságnak a gondolata.'& a )robléma, hogy a hagyományos or oslás nem tekinti a területeket %ss&e+üggően,és nem +igyeli meg őket. -ehát a test, a lélek, a s&ellem, illetőleg a& agress&i"s és a&autoagress&i"s betegségeket nem tekinti együtt ill. a test, lélek, s&ellem ka)/solatát semtekinti együtt, és emiatt nagyon sok eltol"dás, nagyon sok +élreértés t%rténik a betegségekgy"gy!tásában.

Egy gyakorlati )élda jobban ér&ékelteti e&t. 6an egy un. iskola)s&i/hol"giai i&sgálat.-ehát an egy ilyen i&sgálat, hogy ha a gyerek első két é ében antibiotikumot ka), 50 IAkalnő annak a& esélye, hogy e& a gyerek alamilyen allergiás betegségben +og s&en edni. 8ajnosnagyon ke és ilyen tanulmányt +olytat a hagyományos és a )s&i/hol"gia, amikor egyikterületről a másikra betekint. ' hagyományos or osok e miatt a& eredmény miatt nagyon

megijedtek, és e&en a területen nem is +olytattak to ább kutatásokat. Gs meg lehetne +igyelnia&t, hogy mi lenne, ha e& a gyerek még egys&er, tehát második alkalommal is ka)na



antibiotikumot, al"s&!n leg a& allergiás reak/i"knak még nagyobb esélye lenne arra, hogykit%rne rajta. -ehát e&ek után a&t is lehetne kutatni, hogy mi t%rténik, mondjuk egy háromAnégy é k%rüli gyereknél, hogyha antibiotikumot ka), mennyi el nő a& allergiás reak/i"ja, desenki nem /sinál ilyen kutatásokat.

E& a kutatás, hogy ha a& első egyAkét é ben antibiotikumot ka) a gyerek és 50 IAkal

nő a& allergiás reak/i"nak a& esélye, annyira megijes&tette a hagyományos or osokat, hogyutána már senki nem ég&ett ilyen jelleg kutatásokat. De meg lehet +igyelni a&t, hogykül%nb%&ő betegségeket, amik a& agress&i" területéről indult, a& autoagress&i" területéreát igyen.

'la)jában é e a )s&i/hos&omatika területében a& elm lt =0 é ben meg+igyeltem a&t,hogy ami a s&ellemben, illet e a lélekben t%rténik e&t a betegség+olyamatot nem értik a&or osok, hogy hogyan kerül a testbe. (a a& el eknek nem a )o&it! oldalát né&&ük, e&ekneka& ősel eknek, hogy bátrak agyunk, hogy d%ntést ho&unk, hogy kon+rontál"dunk, hogy akih! ásokat el+ogadjuk, akkor elő+ordulhat a&, hogy e&t a )roblémát testileg +ogjuk megélni, )l. gy, hogy kül%nb%&ő betegségek, +ertő&ések, gyulladások, s&ájüregi, +og )roblémákles&nek.

' gyulladás a& angolok gy h! ják, hogy hábor , amikor a betegséggel a&immunrends&er har/ol és meg)r"bálja legyő&ni a k"roko&"kat.

-ehát ha s&ellemünkben mi nem agyunk elég har/iasak, ami s&ükséges a&életünkben, nem agyunk elég bátrak, akkor a s&er e&etünkben kell ennek a bátor har/nakle+olynia. agyon egys&er dologban is láthatják, mint mondjuk a& in+luen&aAjár ányban, amimost *agyarors&ágot elka)ta. 6annak olyan emberek, bi&tos %n%k is ismernek ilyeneket, akiksoha nem betegednek meg in+luen&ában. Gs annak olyan emberek, akik nem hagynak ki egyin+luen&át sem. E& egy nagy kül%nbség, de nem a& immunrends&ernek a kül%nb%&ősége,hanem s&ellemi, lelki tartásban, ami a& életünkh%& + & minket. *ondhatjuk a&t, hogy direktka)/solat an, a& immunrends&erünk a s&ellemi, lelki ho&&áállásunkkal. -ehát a meg+á&ás,németül a& elhidegülés nagyon ke és ka)/solata an a& iga&i hideggel, a& iga&i meg+á&ással. Cn%k akármilyen hidegben leülnek s!elni, ha %n%k ennek nagyon %rülnek, és halelkesek, és +orr" a lelkük a s!elésre, akkor soha nem les&nek betegek. K20 +okban elmehetnekkor/solyá&ni, de ha meg+elelő )artner ott an mellettük, akkor nem les&nek betegek.

-eljesen mindegy, hogyha a )artnerünk minket K20 +okban agy L 20 +okban hagy el,mindenké))en hidegnek +ogják ére&ni a ruhában is magukat. Gs akkor náthás lehet a& ember,hogy a német a&t mondja, hogy tele an a& orrom.

' meg+á&ásnak sin/sen semmi k%&e a hu&atho& agy a s&élhe&, agy legalább is nemelsősorban ho&&á juthat, de nem elsősorban, nem e& a lényeg. (a a meg+á&ásnak /sak a hu&at

agy a s&él lenne a& oka, akkor a& %ss&es haj"s, a& %ss&es s&%r+%s mindenki álland"an beteglenne. 8&%r+%&ni )edig /sak akkor érdemes, ha legalább $Aes, 5A%s erősség s&él + j. De addig

am!g a& ember j"l ér&i magát, és %r%mét leli alamiben, nem les& beteg.De ha a& ember egy +i , és a barátnője minden hét égén ott an ele s&%r+%&ni, de a barátnő e&t nagyon nem értékeli a lelkében, akkor bi&ony ebből már gond lehet. 'kkor lehet,hogy mondjuk a barátnő lemegy a /ukrás&dába, hogy még egy s&em s&él se érje őt, a barátjakint an a tengeren, és lehet, hogy a barátnő, a& aki a s&éltől is " ja magát, betegebb les&,mint a barátja aki kint an a s&élben és s&%r+%&ik.

-ehát a ta)as&talat a&t mutatja, hogy e&eknek a témákho& semmi k%&e nin/s a betegségnek, tehát ha alaki álland"an e&ért meg+á&na, mert s&él an, meg hu&at an, meghideg an, akkor senki nem kor/solyá&na, nem haj"&na, nem s&%r+%&ne, nem is léte&nének bi&onyos s)ortok.

6an egy i&sgálat, amelyet a& egés& ilágon meg/sináltak, és egyértelm eredménye

lett. ' i&sgált alanyok a&ok a s&erelmesek oltak, és )l. a +iatalok, akiknek nem olt semlakásuk és nem olt aut"juk. ;k nem /sak nyáron les&nek s&erelmesek, hanem őss&el, télen,

F



ta ass&al is. *eg+igyelték agy meg i&sgálták, hogy ők még ha a harmatos + ben agy akárha ruha nélkül rohangálnak akkor sem les&nek betegek. (a a& embernek ég a s&! e as&erelemtől a másik )artner iránt, nem +á&ik meg agyon remélem, hogy már t%bbs&%r átéltéke&t a& ér&ést, sőt ilyen i&sgálatot már %nmagukon is ége&tek.

8őt ha most é))en s&erelmesek, és komoly )artnerük an, és a )artner mégis

megbetegs&ik, akkor komolyan gondolkodjanak el a ka)/solatr"l. :edig a betegségeknél nems&eretném a&t mondani, hogy e&ek a külső megjelenési +ormák teljesen jelentéktelenek,hanem a&t, hogy e&ek /sak ho&&ájárulnak a betegség +olyamatáho&.

-ermés&etesen ahho&, hogy egy meg+á&ást agy +ertő&ést +eloldjanak, ahho&mindenké))en olyan !rusokra an s&ükség a s&er e&etben, ami legyő&i őket. *ost is tele

agyunk !rusokkal, e&ek j%nnekAmennek, itt a teremben is annak.(a most olyan hely&etben annak, amikor gy hidegen hagy magukat minden, agy

é))en a& a téma, amihe& értenek, agy +oglalko&nak, akkor j%n a nátha, mint ahogy a németgy mondja, hogy tele an a& orrom, tele an a h"/i)őm, minden+éle bajom an, akkor

les&nek náthásak, akkor les&nek meg+á& a, belülről kih lnek, hogyha a& életükben nemtalálnak elég meleget.

(a %n%knek belülről nin/senek rugalmasságuk és egyik é s&akr"l a másikra nemtudnak áltani, )l. a& ős&ről a télre, akkor már a& ős& égén megbetegs&enek, )edig még nemis olt olyan nagy hideg. (a a nagy +áradtság után mégis ho&&ás&oktak a télhe&, utána megintnem elég rugalmasak és nem tudnak áttérni a melegre, akkor már a ta as& legelején megint betegek les&nek.

*inden átmenet alamilyen álto&ást tőlünk, rugalmasságot, bátorságot ill.alkalma&kodást k% etel. Egyik oka annak, hogy a& ilyen é s&ak áltásokkor mindig ilyenhatalmas nagy in+luen&aAjár ányok agy meg+á&ásos jár ányok annak. De a& emberek a&átmeneteknél termés&etesen a külső megjelenésekhe& ho&&á kell s&oknia, alkalma&kodniakell.

De mégis a hideg agy a s&él agy a hu&at miatt j" al ke esebben betegünk meg, minta belső ho&&áállás miatt. -egna) este én is ?%ldes >a/it kértem meg, hogy j" meleg kabátotho&&on nekem, mert nem olt nálam elég ruha, mert én is gondolkodtam rajta, hogy esetlegmeg+á&hatok. Ennek a& egyik oka a&, hogy F héten keres&tül >atinA'merikában oltam ad&sungelban a $0 +okos melegben.

De a másik oka meg a&, hogy e& a& idős&ak nálam a +ős&e&on, amikor én mindig )ihenek, nyaralok, és még /sak most ke&dődik el nálam a munkaidős&ak. em a nagykül%nbség a lényeg, hogy most >atinA'merikában $0 +ok an itt meg K5 +ok an, hanem a&,hogy M héten keres&tül gymond nem +oglalko&tam a munká al és olyan jelleg dolgokkal,amit nem s&eretek. -ehát nem olt nálam mobiltele+on, nem olt nálam la)to), nem+oglalko&tam egyáltalán a munkámmal, és most hogy iss&atérek a munkámba, e&ek sajnos

előj%nnek. ' re)ülőtéren Dusseldor+ban most ka)tam meg a mobiltele+onomat, de még nemka)/soltam be, a j% ő héten hét+őn agy kedden né&em meg a la)to)om, és a&on legalábbkéte&er eAmail les&, e&ek mind olyan nehé&kes dolgok, amik iga&áb"l nekem nem tes&nek j"t.

E&t a banális t%rténetet most tegyük át egy iga&án +ontos t%rténetre, hely&etre. '&ok a&emberek, akik a /sernobili katas&tr"+ánál ott dolgo&tak a reaktorban, hatalmas nagymennyiség sugár&ást ka)tak. B%&ülük sokan rákosok lettek, meghaltak. De hál istennek nemmindenki lett beteg. (a alaki egy ilyen hatalmas nagy külső hatásban rés&esül, alaminagyon hatalmas nagy adagban rés&esül, akkor nagyon nagy a lehetősége annak, hogy betegles& a& ember, ha nem is #00 IAos, de majdnem.

6an a& embernek egy lelki rák mintája, és e&&el ka)/solatos e& a belső minta.(a 3uda)estet né&&ük, akkor a& embernek itt j" al nagyobb a++initása, t%bb sérülésre

an s&üksége a lelkén belül ahho&, hogy rákos beteg legyen, mint annak, aki 4sernobilban

N



kint olt. -ehát a gyakorlatban mindenké)) két dologra an s&ükség, a& első e&ek a külsőhatások, a másik )edig a lelki ho&&áállás, a lelki ké) ami bennünk an.

(a alaki nyitottan, bátran áll ho&&á a& élethe&, a& élet +eladataiho&, akkor a& sokkal jobban édi őt a& ilyen hely&etekben. *i magunk a medi/inában, a&a& or osoknál ismeg+igyelhetjük. 6oltak olyan idős&akok a t%rténelemben, hogy +ertő&ések, jár ányok

idős&aka, amikor oltak olyan or osok, mint )l. ostradamus, aki soha nem ka)ta el e&eket a betegségeket.Bé)&eljék a&t el, hogy alahol kolera jár ány an, nagyon sok ember beteg les&, és

előj%n egy ilyen or os, és ő nem +ogja megka)ni e&t a betegséget. E& a& ő belső ho&&áállásánm lik, a& ő meggyő&ődésén m lik, neki oda kell mennie, seg!tenie kell és neki nem s&abad betegnek lennie. Bé)&eljék el )l. hogy %n%k ostradamusok, )ontosan nem is ostradamus,hanem a& ő +elesége. Bé)&eljék a&t el, hogy egy nagyon j"l s&ituált, kari&matikus, sokak általismert +érjük an. agyon j"l élnek, sokkal jobban élnek anyagilag is, s&é) há&uk an.

Gs egys&er /sak a&t mondja, hogy most mindent itt hagyunk, és odamegyünk, ahonnanmások elmenekülnek, megyünk a kolera területére, hogy seg!tsünk. 6al"s&!n leg %n%k nemles&nek t l boldogok ettől a& %tlettől, és a&t mondják, hogy én boldog agyok, a gyerekek boldogok, itt járnak iskolába, én itt s&eretnék maradni. Gs a& %n%k +érje a&t mondja, hogynekem mindegy, nekem mennem kell, én or os agyok, nekem seg!tenem kell, te agy j%ss&,

agy marads&, de én mindenké))en megyek. Gs %n%k sajnos nem t l j" s&áj!&&el, de mégiselindulnak, )edig nem akarták.

Gs most már el tudják ké)&elni a&t a hely&etet, hogy a +elesége és a gyerekei miérthaltak meg ostradamusnak, ő )edig miért nem.

Gn nem s&eretném a&t mondani, hogy e&ek a baktériumok ártatlanok, de ha a belsőlelki erő a& nagyon nagy, akkor a& immunrends&er is olyan erős les&, hogy e&ekkel a+ertő&ésekkel is +el es&i a har/ot.

; egy hatalmas nagy s&ellemi ember olt, a& egés& t%rténelem mutatja, erről nemérdemes itatko&ni, de e&eket a t%rténeteket nem /sak a& agress&i" el ére, hanem bárhogy lelehet et!teni !gy.

' +ertő&és a& mindig egy har/ a édelem és a támad" k%&%tt. (a %n%k hajlamosak a&ilyen +ertő&ésre, akkor tudniuk kell, hogy tudatosan belülről a kon+liktusaikat nem tudjákmegoldani. 6agy gyerekeknél gy j%n ki, hogy ahol nehe&ebben annak, olyan k%rülményekk%&%tt élnek, ahol a kon+liktusokat nem tudják megélni és megoldani. Gs mi mindig gyélünk, amilyen a mi életünk, e& a&t jelenti, hogy a gyerekek mutatják meg a legjobban a&t,hogy milyen a )artnerka)/solatunk, milyen a /saládi életünk.

-ehát ha olyan társadalomban élünk, ahol álland" a kon+liktus, akkor bi&tos, hogy%n%k is hajlamosak les&nek arra, hogy mindig ilyen hely&etbe, es&ekedésbe kerüljenek.

(a Cn%k olyan kult rában élnek, ahol a& a megoldás a )roblémára, hogy

es&ekedjenek, akkor %n%k is hajlamosak les&nek arra, hogy a )roblémáikat ilyen m"donoldják meg. (a olyan társadalomban élnek, mint amilyenben mi is, hogy nem lehet r%gt%nkit%rni és ü %lt%&ni, akkor ők is hajlamosak les&nek arra, hogy e&t magukba +ojtsák.

Gs ha %n%k hajlamosak arra, hogy nem s&eretnek kon+rontál"dni, nin/s elég bátorságuk ehhe&, akkor bi&ony tudatosan e&t +ogják megélni, hogy belülről sem +ognak tudnihar/olni. Gs bi&ony akkor a testük les& a s&!n)ad, és a testükben +ogják a&okat a& eseményeketmegélni, amelyeket a s&ellemükben, a lelkükben, a tudatukban nem éltek meg. Gs e& a&oknaka k%ny eknek a témája, %tlete, mint a lélek nyel e a betegség.

'mit tudatosan nem éljük meg, a& nem t nik el, /sak s&őnyeg alá s%)%rjük és egymásik ton megmutatko&ik a testünkben. 'mit tudatosan nem élünk meg, a& le/s s&ik

gymond a testünkbe, és betegségek +ormájában jelentke&ik.

'& agress&i" témájában még a& is érdekes, hogy nem /sak a tudatunkban nyomjuk ela& agress&i"t, hanem a testünkben is elnyomjuk a& agress&i"t. (a baktériumokr"l an s&",

M



akkor elő ess&ük a& antibiotikumot és a betegségek ellen !gy har/olunk. De att"l még nemt nik el a betegség, hanem más +elé nyomjuk el a betegséget. -ehát ahol a hagyományosor oslás eredménye&i a marsi +ér+ias agress&i"t"l a betegséget a nőies agress&i"ba áttolhatjuk,és !gy alakul ki a& allergia. 7ll. a betegségek nem a& antibiotikumok meg minden+éle gomba,meg egyéb ellenes dolgok, e&ekkel nem/sak, hogy elnyomjuk a& agress&i"s betegségeket,

hanem még itt annak a& oltások is, amik bennünk m k%dnek.E& egy anti tartás gymond, e& egy tudattalan ellentartás a hagyományos or oslásnál.Bét oldal an a& allo)átia, amit a hagyományos or osok ké) iselnek, ill. a homeo)átia, ami )ont annak a& ellentéte.

'mit én mint or os, mint )s&i/hol"gus ajánlok, mindenké)) a homeo)átia. '& nem jelenti a&t, hogy én most /sak ilyen /se))eket, meg globulikat s&eretnék adni. *inden olyank%ny et amelyet !rtam, A kb. a +elét lehet ka)ni *agyarors&ágon A, a homeo)átia oldalár"ltekintem. ' hagyományos or oslás e&t a& antitartást, e&t a& ellentartást, ellenséges tartástnagyon j"l ki+eje&i.

E& nem /sak a& antibiotikumnál an, /sak ott lehet a legjobban meg+igyelni. '&antibiotikum a&t jelenti, hogy életellenes, tehát hogy a baktériumok ellen dolgo&ik agy"gys&er. ' gombák ellen a& antimikotikum an, a !rusoknál )edig egyre t%bb !russto))ol" an. >á&/silla)!t" an a lá& ellen. 6an antie)ile)tikum a& e)ile)s&ia ellen, ande)ress&i" ellen, antide)ress&áns gy"gys&erek, magas érnyomás ellen an, ala/sony

érnyomás ellen an, tehát a& a lényeg, hogy mindig alamilyen betegség ellen dolgo&ik ahagyományos medi/ina. ' t%bbi a&ok mindig blokkolják a betegségeket. E& a& ellentartás

gymond sikeres.9gyanis kül%nb%&ő betegségek megjelenési +ormáját elnyomja, oldalra s%)ri, s&őnyeg

alá s%)ri. 8&" s&erint a németek mondják, e&eket a megjelenési +ormákat /sak eltolja, s&"s&erint oldalra tolja, ahogy a németek mondják. Gs /sak a& idő kérdése, am!g e&ek jraelőj%nnek, jra életre kelnek e&ek a betegségek. (a e&eknek a betegségeknek a megjelenési+ormáját jb"l elnyomjuk, akkor e&eknek jabb +ormában megint elő kell, hogy t%rjenek.

Gs most e& egy nagyon komoly tenden/ia, hogy a marsi, +ér+ias agress&i"t a nőiesagress&i"ba elnyomja. *i nem /sak a )o&it! s&ellemi, lelki területen nyomjuk el a&agress&i"t, mi elnyomjuk a testben is a gyulladások +ormájában a& agress&i"t. Gs a )l t"iautoagress&i" területére gy jtjük be e&eket a betegségeket.

:s&i/hol"giai oldalr"l né& e, hogyan t%rténik e&< 3ármilyen gyás& agy s&omor ságimegjelenési +ormát, ha elnyomunk a s&er e&etben, de)ress&i" les& alamikor a& eredménye.(a bármilyen alamilyen har/ot, kon+liktust, alamilyen gondot elnyomunk, abb"l rák les&.Ebből lehet látni, akár ha a rákot né&&ük, akár a de)ress&i"t, a gyulladásokat, reumát,multi)leH s&kler"&ist, gyomor)roblémát, )l. gyomor+ekélyt, a& is autoagress&! .

-ehát minden betegség )éldát e&en a területen meg tudunk i&sgálni. *inden konkrét

)éldát, hogy e& érthetőbb legyen. 8aját /saládomban m lt é ben megta)as&taltam, hogyhogyan indul a de)ress&i". ' s"gorom, (erman aki el nagyon sok időt t%lt%ttem el amagánéletben és a munkámban is. ; is s!+ut" ill. s!elő olt, mint én. Elment +él FAkor s!elni.?él ##Akor j%ttek a rendőr%k, bejelentették a (erman +eleségének, hogy a +érje meghalt.' s"gornőm s!r"g%r/s%t ka)ott és +élig meddig %ss&eomlott. Gs nem tudták a rendőr%k, hogya &okog" h%lggyel most mit ke&djenek. El itték a há&ior osáho&, és ott hagyták őt. '& os&trákor osokt"l megle)ően egy teljes +él "rát áldo&ott a h%lgyre a& idejéből, mialatt )edig megteltteljesen a ár"helyisége és dug"ba kerültek a betegek gymond. 9gyana&t tette, mint amit a&or osok mostanában s&oktak, két taná/sot adott a s"gornőmnek. Egy na) hároms&orhangulatja !t" gy"gys&ert kell be ennie és ne né&&e meg a +érjének a holttestét, mert a& mégegy sokkot előidé&het nála.

*i t%rtént olna, ha a s"gornőm k% eti e&eket a taná/sokat. Elős&%r is nem tudottolna b /s t enni a +érjétől, )edig ehhe& igen is látni kell őt. >ehet, hogy nem tudott olna

#0



gyás&olni, mert ha be ette olna e&eket a hangulatja !t"kat, akkor ké)telen lett olna arra,hogy s&omor legyen. >ehet, hogy a&t a& egy é et nagyon j"l átélte olna e&ekkel a&es&k%&%kkel, sőt még a to ábbi é eket is. Gs ha esetleg mégis j%tt olna egy s&omor ságihullám, akkor egys&er en hangulatja !t"knak a& adagját n% elte olna a& or os, agy

álto&tatott olna rajta, a& is lehet, hogy erősebbet ka)ott olna.

(a 5 é m l a a& én s"gornőm de)ress&i"s lett olna, akkor a&t mondták olna, hogymegmagyará&hatatlan, nem tudják, hogy honnan an. E& egy klass&ikus )élda arra, ahogy ami társadalmunkban, hogyan nyomják el a de)ress&i"t, hogyan nyomják el a gyás&t, éshogyan alakul ki a de)ress&i".

De nem /sak a gyás&t, hanem a& agress&i"t is. ' s"gorom a s"gornőmet két gyerekkel nagyon ross& anyagi hely&etben hagyta ott. ;

am!g élt nagyon kellemes anyagi hely&etet teremtett a /saládja s&ámára. 6is&ont+elelőtlenségnem olt neki $5 é esen ed&etlen testtel ilyen lendületesen, ilyen bátran s!elnie.

; egy magas )o&!/i"ban lé ő e&ető olt, /sak ahho& még t l +iatal, hogy nyugd!jatka)jon a +elesége utána. E& a három h%lgy most három s&intet iss&aesett a társadalmiranglétrán.

*ostani eléggé uns&o/iális, nem t l seg!tőkés& társadalmunkban ha egy nő ilyenhely&etbe kerül a gyerekekkel, akkor a& nagyon kellemetlen, a& agress&i"ját nem tudjamegélni, nem mutathatja ki. '& egyik unokatest érem a&t mondta, hogy a& a legs&%rny bb,hogy még mérges sem lehetek, még haragos sem lehetek. 8enki nem mondaná ebben ahely&etben, de alljuk be ős&intén, őt otthagyta a +érje, magukra maradtak. *ert ha egy másiknőh%& ment olna el, akkor leg+eljebb méreg lett olna benne. Ogy ilyen jelleg méreg a +érjeiránt nin/sen, nem s lehet, nem is mutathat ilyet.

E& a minta, e& a ké) /sak akkor lenne érthető, hogy ha alaki é ekkel később elő es&iés megné&i ennek a betegségnek a& eredetét. (ála a "istennek a s"gornőm nem +ogadta mege&eket a taná/sokat, nem ette be e&eket a gy"gys&ereket, ill. kinyittatta a ko)ors"t, megné&teés elb /s &ott a +érjétől. Gs hogy reagál erre a mi társadalmunk< agyon negat! an.

8"gornőm nagyon sok időt áldo&ott arra, hogy s!rjon, hogy s&omor legyen, hogysemmit ne /sináljon, /sak a s&omor ságá al +oglalko&&on. *indenki ellene&te, a j" barátok, arokonok, mindenki. ; egy nagyon /sinos nő, e&ért a rokonság meg)r"bált neki egy j +érjetker!teni, bulikat, találko&"kat tartani, musi/alekre belé)őjegyeket ettek neki, de ő nem akart

j +érjet magának, ő nem akart komédiát né&ni, ő s!rni akart. ; olt, amikor ho&&ánkmenekült, hogy j"l kis!rhassa magát. Egy é en keres&tül mindenki meg)r"bálta +el id!tani.

eki nagyon sok erőre olt s&üksége ahho&, hogy a gyás&át, a s&omor ságát meg édjea kül ilágt"l. gy gondolta a k%rnye&ete, hogy t l inten&! en, t l erősen édte as&omor ságát. ; e&t olyan erősen /sinálta, hogy egy és negyed é után jra s&erelmes tudottlenni egy +ér+iba.

*ost mindenki mérges rá, a&t mondják, hogy e& t l korai. '&t mondják rá, hogyteljesen idi"ta a h%lgy.E& a társadalom e& !gy s&er e&ődik, hogy bi&ony a de)ress&i"t elültetjük egymásba. Gs

a&ok, akik emberileg értelmesen, normálisan iselkednek, a&okat a t%bbi ember &a artnaktartja.

E& egy nagyon s&emélyes t%rténet, de ha k%rülné&nénk egy ki/sit a saját életünkbe,nagyon sok ilyen )éldát találhatnánk, és meg+igyelhetnénk a&t, hogy e&ek a&ok a dolgok,amiket sajnos Pnem dolgo&nak +elQ a& emberek. ' rákr"l s&emélyesen hála istennek nemtudok %n%knek mesélni, /sak más t%rténeteit tudom %n%knek elmondani. 8őt egy iga&i or osihagyományos medi/inár"l s&"l.

(agyományos medi/ina ugye a& üres anamné&isekről bes&él. '& üres anamné&is a&t

jelenti, hogy a rák megjelenése előtt é ekkel, é ti&edekkel a& embernek egés&séges olt a

##



teste. E& a&t jelenti, hogy e& a& ember a& elő&ő é eiben, tudatában megélte e&eket akon+liktusokat, e&eket a gondokat, bajokat, amelyeket mindenki megél.

em olt torokgyulladása, nem olt meg+á&ása addig, am!g e& a s&%rny diagn"&is +elnem merült. Gs a&tán a taná/sokkal a hagyományos or oslás, mikor e& a s&%rny betegségelőt%r, nagyon agress&! les&. -ehát eddig sem s&ellemileg, sem lelkileg nem olt agress&i"

megél e ebben a testben, ebben a& emberben, és most hirtelen +elmerül egy hatalmas nagyagress&i" adag.*ost j%nnek a& o)erá/i"k, a ágások, a kés, a kül%nb%&ő éles s&erke&etek, ami el a&

embert m tik. 9tána j%nnek a kül%nb%&ő ke&elések, amik megint nagyon agress&! ak, tehát akül%nb%&ő besugár&ások, kemoterá)iás ke&elések és !gy to ább. agyon sok agress&! ilyens&er, mint )l. a kemoterá)iáho& has&nált kül%nb%&ő anyagok kerülnek a s&er e&etbe.

-ehát ha a )á/iens oldalár"l né&&ük, akkor e& egy autoagress&! , tehát e& egy sajátmagát meg%lő m"ds&er, amikor a kemoterá)iára hajland" a rákos beteg. (a megné&&ük amellékes dolgokat, hogy általában kihullik a haja, kül%nb%&ő ér&ések, +og!ny ér&és, a belek

ére&nek, kül%nb%&ő ilyen jelleg dolgok t%rténnek a s&er e&etben.De égül is nem /sak arr"l an s&", hogy most a& egyik területről a másikra átkerül a&

agress&i" és kikerül a s&er e&etbe, ami eddig a lélekben, a s&ellemben olt, hanem égül is e&a& egés& +olyamat, amikor a saját kon+liktusaimat nem élem meg, hogy a s&ellemi tudatoss&inten, ami a *arsi lenne. 'mi a&tán átkerül a testbe, a&t utána megint hatalmas nagyagress&i" al )r"bálják a& or osok megoldani, ami megint iss&akerül és beindul egy ilyenk%r+orgás, amikor mindig alamit elnyomunk, nagyon agress&! es&k%&%kkel, a& egés&ga&dasági, a& egés& )olitikai életünkre is kihat és !gy iselkedik.

(a megné&&ük a& életünket, minden olyan jogtalanságot, b nt, mindent, ami nekünknem tets&ik, )r"bálunk +egy erekkel megoldani és rendet teremteni, ugyane& t%rténik, hogy a*arsib"l meg)r"báljuk a :l t"iba áttenni és e&ekkel megoldani e&eket a har/okat.

(a megné&&ük a& elm lt 50 é et, nagyonAnagyon sok har/b"l, hábor b"l, a marsiagress&i"b"l elindul a egy ilyen )l t"i terrorista +olyamattá alakult át a hely&et.

(a s&emélyesen %n%k e&t é))en nem is ér&ik át, a k% etke&ő gondolatot s&eretném, hamégis meg+ogadnák magukban. *egértem én a&t, ha a&ok a& ors&ágok, amelyek régebbenkommunista rends&erben éltek, inkább 'merika ellenesek, mint a ilág t%bbi ors&ágai. 7dőbetelik, mire megértik a&t, hogy ilyen m"don nem lehet békét teremteni a ilágban.

-ehát égül is ha a t%rténelmet megné&&ük, akkor érthető, hogy %n%k a& 52Adik állams&eretnének lenni, ha hagynák a né)s&a a&ást.

'&t mindenké)) meg lehet +igyelni, hogy ha an egy hábor a&tán a terrori&musba, )arti&ánhábor ba átalakul, mindig a& agress&or es&!t, aki ind!tja a hábor t. agyon j"lérthető, hogy elég nagy ellentét an a ilághatalom 'merika és a& eur")ai ors&ágok k%&%tt, a

olt kommunista ors&ágok k%&%tt, a&ok k%&%tt a& ors&ágok k%&%tt, ahonnan elindult 'meri

*ert e&eknek a& ors&ágoknak nagyobb a t%rténelme, régebb "ta e&&el annak el+oglal a, ill.e& a álto&ás is ér&ékenyebben érinti őket.7nduljunk el a keres&tes hábor kt"l, amikor még egy haj"ban e e&tünk és még együtt

oltunk, és egy /élért kü&d%ttünk. Cn%k bi&tos tanulták e&t, hogy a legjobb ité&ek elindultaka&ért, hogy a s&ent +%ldet iss&as&ere&&ék.

Engem mindig a& érdekelt a& iskolában, hogyan lehet gy alamit iss&as&ere&ni, amisoha nem olt a& enyém. -ehát a&t mondták e&ekben a keres&tes hábor kban, hogymus&limokat le kell har/olni, le kell győ&ni. Gs e&ért mi el hogy j" al komolyabb +egy ereik

oltak e&ért hatalmas győ&elmet is arathattak a mus&limok +elett. *inden har/ot megnyertek,/sak a& utols"t nem. El tudják ké)&elni régebben e&eket a har/osokat e&ekkel a hatalmas nagy

édőes&k%&%kkel, e&ekkel a hatalmas nagy kardokkal, a mus&limokat a&okkal a )i/i kis a)r"

+egy ereikkel. ' keres&tes hábor ban nagyon sok mus&limot meg%ltek, de mégis t%bbmus&lim maradt, mint amire s&ám!tottak.

#2



Gs a& én s&em)ontomb"l nagyon %rül%k annak, hogy égül is e&ekben a keres&teshábor kban e&eket a har/osokat a tengerbe elkergették a mus&limok. Rodos&ra elmenekülteke&ek a har/osok és to ábbi árakat é)!tettek, és ott letele)edtek. Gs hála istennek a mus&limokmegint elindultak és Rodos&on is legyő&ték e&eket a har/osokat, és megint iss&aküldték őketa tengerbe.

>!bia és @las&ors&ág k%&%tt olt *álta és odamenekültek e&ek a har/osok és ottmegint hatalmas nagy árakat é)!tettek és bek%lt%&tek oda. Gs e&ekben a& é s&á&adokban,amikor senki nem tudott elük, akkor e&ekből a har/osokb"l s&amaritánusok lettek. Gnnagyon rendben találom a&t, hogy ők most kül%nb%&ő baleseteknél seg!tenek a& ut/án a&embereknek.

' kérdés /sak a&, hogy most a 3ush har/osai, és lo agjai k%&ül mennyi időre ans&ükség ahho&, hogy őbelőlük is ilyen s&amaritánus seg!tő legyen. Gn nem mondom a&t, hogy%rül%k annak, hogy 3ush el +ogja es&!teni e&t a /satát, de elég intelligens agyok ahho&, és%n%k is meg+igyelhetik a&t, hogy ugyan gy, ahogy 6ietnámban, ugyan gy ahogy'+ganis&tánban e&t a har/ot, e&t a hábor t is el +ogják a& amerikaiak es&!teni.

*inden keres&tes hábor t el kell es&!teni, és e&t a 3ush keres&tes hábor nak tekinti,e&t a s&"t has&nálja. 'kkor, amikor a ilág legnagyobb hadserege, a& oros& hadsereg a&'+ganis&tánban le ő )aras&tok ellen es&!tette el a /satát. (o 8hi *in /sa)ata ellen es&!tett a

ilág legga&dagabb és legjobban +els&erelt hadserege. '& i&raeli /sa)at es&!t a )ales&tinokellen ugyan gy, )edig nagyon j"l +el annak s&erel e.

*iért< '&ért mert *ars :l t" al s&emben mindig es&!t.'& i&raeli hadsereg, 8haron nem nyerhet, mi el hogy a& ellen+elet nem tudja

elismerni. 8haronnak +el kell ismernie a&t, hogy egy +ér+ias marsi hadsereggel s&emben, egyilyen )l t"i hadsereget kell +elé)!tenie. Gs e& nem megy, és a&ért, mert a& egyik barátom ott élés ő mesélte, hogy a legjobban a katonák a&ok nem hajland"k rés&t enni a hábor ban. '&oka +ér+iak akik a kibu/ban éltek és a lehető legjobb re)ülő)il"ták lennének, ők nem hajland"k amenekültekre, a nőkre, a gyerekekre lőni, )edig ők lennének a lehető legjobb katonák.

6égül is, a ietnámi hábor t is a&ért es&!tették el, mert a saját katonák nagyon soktis&tet lelőttek. agyon sok gránátot iss&a+elé, hátra dobtak el. em hittek ebben ahábor ban, és a )arti&ánok )edig a belső tartásukkal )edig hittek a hábor ban.

' égén, a hi atalos +i&etett katona mindig a r% idebbet h &&a a& ellen, aki belsőind!ttatásb"l, belső elhatáro&ásb"l har/ol. Gs ő tudja, hogy miért har/ol, és e&ért +eltételeknélkül hajland" +eláldo&ni, be etni a saját életét. Gn nagyon s&%rny nek és bor&as&t"naktartom, amikor a terroristák saját magukat +elrobbantják, de a :l t" as)ektusb"l én e&t megtudom érteni.

' :l t" mindenké))en el+ogadja a&t, hogy a& ember saját magát t%nkretes&i, mi elminden es&k%&&el el akarja érni a /élját. (a e&t a& el et nem értjük meg, akkor sokkal

ross&abb ta)as&talatokat +ogunk s&ere&ni a j% őben.Gn nem agyok egyáltalán 'merika ellenes, sőt ked elem, tanultam, sok barátom an,de meg kell +igyelni a&t, hogy 'merika e&&el a ho&&áállással nem /sak saját magát +ogja a boldogtalanságba, a teljes káos&ba, a& ors&ágot is is&i magá al a romlásba. Gs a& a es&ély,hogy e&t együtt kollekt! en nem ismerik +el.

(a átgondoljuk a&t, hogy 5 é el e&előtt oltam ott utoljára, és már mi is, %n%k is akikitt ülnek, mennyire amerikani&ál"dtunk. é&&ék meg a boltokat, né&&ék meg e&eket atáblákat, hogy mik annak, hogy álto&ott a& egés& boltnak a& egés& áros ké)e, e& #0 é ele&előtt nem olt. é&&ék meg a kerteket, a há&akat, hogy alakultak e&ek a birtokok itt*agyarors&ágon.

'&tán né&&ék meg, mi a& a kollekt! erő, mindenki /ukorbeteg les&, milyen &s!rosat

es&ünk, elh!&unk, már e& is olyan, ami onnan j%n. 7dé&őjelbe té e, hogy a& amerikai

#=



élet+ilo&"+iát ess&ük át, e&ek ilyen kis mellékas)ektusa, e& még /sak a s&!n)ad, ahogy bemutatko&ik a& ors&ág.

8&ünet

-érjünk iss&a a& eredeti témára, a& agress&i"ra, a marsi ill. a )l t"i rés&re +elos&t"dik. éhány kérdést s&eretnék tis&tá&ni, mi el itt a s&ünetben bes&élgettem néhány témár"l, ami a&elő&ő rés&ben esetleg nem olt teljesen érthető.

' ka)/solattal, )artneri ka)/solattal, munká al, hobbi al ka)/solatban s&eretnéknéhány dolgot mondani. Gn nem mondtam a&t, hogy mindenkinek, akinek an egy hobbija,annak an egy külső ka)/solata is. Gn a&t mondtam, hogy a saját ta)as&talatom, ill. a =0 é esmunkám ala)ján én gy ettem és&re, hogy legalább annyi külső ka)/solata an a&embereknek, mint amennyi hobbija. Gs én gy ettem és&re, és én gy értelme&em e&t, hogyáltalában a& ember nem találja meg egy munkában agy egy alkalmi munkában minda&t,amire +eltétlenül s&üksége an.

*ásodik )ont ho&&á termés&etesen, ha alaki mondjuk #0 "rát dolgo&ik és mindentmegtes& és teljes erőbedobással dolgo&ik, akkor teljesen termés&etes, hogy utána mégmondjuk = "rát a hobbijá al +oglalko&ik.

=. ka&etta ' oldal

Jel ileg e&t a három "rát, amit a hobbijukra áldo&nak el ileg a +őállásukban, a+őmunkahelyük%n elt%lthetnék, és arra áldo&nák. Gs ha tényleg olyan munkájuk an, amire alelküknek is s&ükségük an, akkor lehetséges a&, hogy még e&t a& időt is rááldo&&ák.

(a én találok alamit, ami a munkámon k! ül érdekel engem, akkor meg kell )r"bálnom e&t bele inni, integrálni a munkámba, ha lehetséges. -ehát én s&eretek lo agolni,és e& nem +eltétlenül tarto&ik ho&&á a& én munkámho&, bár amikor a +ejles&tési taná/sad"bandolgo&tam, akkor igen is ho&&átarto&ott.

De most egy olyan s&emináriumot tartok, amit a lo on ül e tartok. E& a&t jelenti, hogymo&gásban a& egyens ly, e& a ne e a s&emináriumnak, és e&t lo on ül e tartom. *i el énhegyet más&ni is s&eretek, e&ért a /s /sokr"l, !&i"kr"l is s&oktam tartani együtts&emináriumokat. Gs e&ért is&em magammal a tan+olyamra a tanul"kat, együtt megyünk ahegyekbe, mert egys&er en s&eretek hegyet más&ni. 7ll. a hegymás&ás alatt a& ember nagyonsok olyan dolgot megtanul, ami a& életben +ontos, még)edig a&t, hogy abban a )illanatbanélni, ami most an. :l. nagyon s&eretek s&ni, +őleg del+inekkel, ill. +"kákkal, és egy é m l a+ogok magammal inni tanul"kat ilyen tan+olyamra is. -ehát én olyan dolgokat, amiketnagyon ked elek, a&okat meg)r"bálom a munkámba bele onni, és e&ért %rül%k annak, hogy a

munkámmal nagyon sokat +oglalko&om, és amit nagyon s&! esen m elek, abban a hobbim is benne an. Gn nagyon s&eretek uta&ni, és e&ért ilyen haj"kirándulásnak h! ják a&t, amikor atanul"kat magammal is&em a& uta&ásokra. Gs a haj"n is tudok ilyen előadásokat tartani. Dee& nem minden munkahelyen megoldhat" ilyen egys&er en.

Gs saját ta)as&talatom s&erint, amiről most bes&éltünk e&t mind a )artnerka)/solatba is bele lehet inni. em minden )artneri ka)/solatba, de a legt%bbe nagyon sok mindent belelehet inni a&okb"l a dolgokb"l, amiket s&eretünk, ked elünk.

(a an egy olyan téma amit nem tudok a )artneremmel együtt megélni, tehát ő nems&ereti, akkor el lehet d%nteni, hogy agy e&ekkel a dolgokkal nem +oglalko&om, agy egymásik )artnerrel tes&em e&t a dolgot. 8emmi ross&ra nem kell gondolni, amit a& előbbmondtam, an egy +eleségem, aki #0 /mArel magasabb, mint én, de én nagyon s&eretek

tán/olni, és akkor most )roblémám an. (a egy idegen h%lggyel tán/olok, akkor r%gt%n a&this&i, hogy majd meg +ogom /salni ele. E& ho&&áállás, né&ő)ont kérdése.

#$



*indenki őri&&e meg a komolyságát, és ne igyorogjon rajtam.-olmá/s *indenki őri&&e meg a komolyságát, és ne igyorogjon rajtam. Dahlke a&t

mondja, mi el hogy nem s&eret a +eleségem lo agolni, én meg s&eretek lo agolni, én megs&er&ek egy másik nőt, és akkor ő ele lo agolok. Dahlke nem érti, hogy miért olt mostnekem e& egy nagyon kellemetlen dolog.

-eljes mértékben megértem %n%ket, ha mindent nem tudnak a +őállásukba,+őmunkájukba bele inni. Grtsék meg a&t is, hogy %n%k sem tudnak mindent bele inni a )artnerka)/solatukba egys&erre. 6égül is legyenek ős&inték és ny!ltak a ka)/solatukkal,iga&áb"l a& lenne a j", ha %n%k is mindent s&eretnének és minden olyan dolgot s&! esenmegtennének, amit a )artnerük is ked el.

De )l. én nem s&eretek té é&ni, a +eleségem )edig s&eret. Gs a +eleségem miérthallgasson o)erát, ha nekem é))en ahho& an ked em. eki nin/s ked e, ő nem s&ereti. Deengem a& nem i&gat, hogy ő nem s&ereti a& o)erát. *iért hallgassak egy barátnő el Sagnert,*o&artot. T*elyiket< K (allgat" ' lo aglás betette a ka)ut.U

6olt egy barátnőm, aki a Sagnert s&erette, én 6erdit agy *o&artot s&eretem. Gsmiért ne akkor én *o&artot agy 6erdit hallgatok, ő meg Sagnert, )edig én nem s&eretemSagnert. 6annak olyan +ér+iak, akik s&eretik a Sagnert, akkor ho&&on magá al egy olyan+ér+it, aki s&ereti, és a&&al hallgassa. 'kkor én meg ho&ok magammal egy olyan h%lgyet, akimeg a *o&artot s&ereti.

-ehát egy bátor életben e& lehetséges, e& megoldhat" !gy. 3ár megeshet a& a t%rténet,hogy ha egy bő en elég időt salsát tán/olok, hogy a&tán más is +og elem t%rténni. >ehet,hogy a s&eretetüket, a s&erelmüket a Sagner hallgatásban gy megtalálják, hogy a&tán utánamár együtt ébredni is s&eretnének. De senki nem mondja a&t, hogy a& élet es&élytelen. 8őtélet es&élyes a& élet.

De a legnagyobb es&ély a&, hogy nem is merünk megtenni agy nem is )r"bálunk kisemmit. Remélem, hogy +éligAmeddig megnyugtattuk itt ebben a témában a& érdeklődőket.

6iss&a a& agress&i" témájáho&. '&t kell megértenünk, hogyha őselemet, ősel etmindenké))en megtagadunk, akkor a& a& energia elmegy alaho a másho a. *indenkinek a&életében benne an a& agress&i" energiája. 'bban an álas&tásunk, hogy hogyan éljük mega& agress&i"t, de abban nin/s álas&tásunk, hogy megéljükAe.

Gn gy gondolom, és a&t taná/solom mindenkinek, hogy jobb a&, hogy ha bátran,ny!ltan, o++en&! an saját maga megéli a& ember, mint hogyha a sors rákénys&er!ti k%tele&ően,hogy megélje, átélje.

%jj%n egy olyan )élda, ami láthat"an a legjobban érdekli %n%ket a )artnerka)/solat. 's&ünetbeli kérdésekből merült e& +el, hogy e& érdekli %n%ket a legjobban. -együk +el, hogy%n%k elho&ták a )artnerüket most erre a& előadásra. Gs egy olyan )illanatban, amikormosolyog, ne et, amit %n%k nagyon kellemetlennek tartanak. Gs elka)hatnák a kabátját, és

kon+liktust /sinálhatnának belőle, es&ekedést. 'kkor lenne egy kis tumultus itt, de %n%k t l j"l ne eltek és e&t nem mernék megtenni !gy most. '&t mondják, hogy na ma este majdmegka)ja a magáét. '&tán mégis gy gondolják, hogy a s&ombat estéjüket nem tes&ik t%nkre,a&tán mondjuk eltolják a& egés&et holna) estére.

'&tán ráj%nnek hogy a hét egyetlen asárna) estéje a& holna) an, és a&t nem akarjákt%nkretenni. (ét+őn reggel nin/sen idő, hét+őn este, mondjuk elmennek kugli&ni, és a& egés&a&tán el es&ik, elmegy, elm lik. Eltolják a& egés&et, els%)rik a s&őnyeg alá a&ok k%&é a sokAsok dolog k%&é, ami már ott an a s&őnyeg alatt. E& a&t jelenti, hogy nem +ognak es&ekedni.

Cn%k egyáltalán nem es&ekednek már. Gs %n%k e&t tolják, tolják, e& a hegy egyrenagyobb les&, és láts&"lag a& életük )edig egyre békésebb. '& a gond, hogy a )artnerika)/solatokban nin/sen gymond ita kult ra, es&ekedési kult ra, láts&"lag nin/s egyáltalán

es&ekedés, talán még j"nak is találják %n%k e&t.

#5



(a ilyen )artneri taná/sadást adok, akkor meg s&oktam kérde&ni, hogy legut"bb mikores&ekedtek. 'kkor sokan gondolkodnak, majd a&t mondják, hogy mi nem s&oktunkes&ekedni, nekünk nagyon j" a ka)/solatunk. R%gt%n arra gondolok, hogy mire gondol, mi

neki j" abban a ka)/solatban, hogyha nem es&ekednek soha. (a a& egy)etéj ikertest éréhe&ment ho&&á, ami 'us&triában nem is lehetséges, nem s&abad. (a alaki a&t mondja, hogy

nekünk j" a ka)/solatunk, nem es&eks&ünk soha, akkor erről a&t tudom, hogy agyegyáltalán nin/sen már ka)/solat a )árok k%&%tt, agy nagyon ross& a is&ony k%&tük.6égül is meg+igyelhető, hogy a ka)/solatok egyre r% idebbek les&nek, és egyre

ke esebbet es&ekednek. Borábban émetors&ágban, 'us&triában olt egy olyan mondás,hogy a& a b %s hetedik é , a& a& els& rt hetedik é , mi el a hetedik é után áltak el sokan.*a már e&t a mondást általában nem is has&nálják a& emberek, mert a hét é et meg sem éri aka)/solat. 20 é el e&előtt 'us&triában a álási arányok a&ok #N I alatt oltak, ma már t%bbmint 50 I a álási arány. *indenké)) katolikus )a)oknak kellene lennünk, mert ők sosem

álhatnak el. 'us&tria nagy árosaiban, tehát 1ra&, 7nnsbru/k, >in&, e&ekben t%bb mint 0 I aálási arány. 3é/sben már t%bb mint F0 I, sőt 3é/s két kerületében már F I a álási arány.

Gs a há&asságk%tés után a harmadikAnegyedik é ben an a legt%bb álás. Ennek a& a&ala)ja, hogy egyáltalán nem es&ekednek a& emberek, agy ha elke&denek es&ekedni, akkora&t /sak )ro+ik által tes&ik. -ehát e& a&t jelenti, hogy 2A=A$ é en keres&tül minden gondot,minden es&ekedést a s&őnyeg alá s%)%rnek a& emberek, a&tán utána olyan sok es&ekedést,ill. agress&i"s energiát a& ember +elgy jt%tt saját magában, hogy már nem b!rja to ább. Gsekkor an, hogy a)r"ságok már teljesen el iselhetetlen dolgokká alakulnak át.

6an egy nagyon ked es )á/iensem, ő nagyon intelligens, négy é el e&előtt nagyons&erelemes lett. ; egy /sodálatos jamaikai atlétába, tán/osba s&eretett bele. E& aritmusm és&ek, akik mindig j" ked ek, akik mindig mo&ognak. Css&ehá&asodtak éselk%lt%&%tt émetors&ágba a +i . Gs r%gt%n j%ttek a )roblémák. ' h%lgy a&t mondja, hogymost már négy é után annyira megőrj!ti a +ér+i, hogy /sak ha almát es&ik, r%gt%n meg tudná%lni. Gs ő elég intelligens ahho&, hogy tudja mi olt négy é el e&előtt. égy é el e&előtt e&

olt a& ő álma. E& olt a& ő álma, hogy ne olyan +ér+it %leljen, akit /sak a munka érdekel,hanem )ont a& ellentéte, akit /sak a& él e&etek és a ritmus, a mo&gás érdekel, a &ene.

Borábban egy olyan érett +érje olt, aki /sak )én&t keresett és a munkájá al oltel+oglal a és nagyon s&eretettel +oglalko&ott, és most )ont olyat keresett, aki a ritmust, a&életet s&ereti. Gs a& első tán/, a& első )illanatban mondta, hogy égre megtalálta e&t a& urat ésr%gt%n s&erelemes lett bele. De most már /sak ilyen hideg utálatot ére& iránta.

; s&er&ett magának egy alkalmi munkát, nem nagyon érdekelte e& a munka sem,hanem inkább a ritmust megos&totta a s&oms&éd h%lggyel, és a& egés& most a b!r"ság előtt

an. Gs ő most a )olaritást megélte ebben a ka)/solatban, a on&ást, a re&onan/iát megére&te.' két t%r ényt, amiről a& előadás ke&detén bes&éltem.

(a most tényleg b!r"ság elé megy, akkor e&&el a két témá al igen is +oglalko&nia kell,hogy meg+elelő megoldást találjon. ' német t%r ények s&erint a +i t őneki el kell tartania.'&ért, hogy a ritmust a s&oms&édságban élje ki a +i . E& egyáltalán nem les& egys&er neki.De a t%r ények e&t megk% etelik. *i el hogy gyerek is an, e&ért neki e& egy nagy terá)ialett, e& egy nagyon < lett. ' gyerek s&em)ontjáb"l, a gyerek miatt e&t )o&it! m"don kellmegélnie a t%rténteket.

'& e&oterikus +ilo&"+ia seg!tségé el meg)r"bálja e&t +eldolgo&ni, és már a j" ton an.E& a&ért érdekes e& a t%rténet, mert nem iga&áb"l ti)ikus. ' +eleség megy dolgo&ni, j"l bes&él,s&é)en bes&él a gyerek előtt a +érjéről, addig, am!g ő a ko bojt játs&a a s&oms&édságban.

é&&ük meg, hogy normális, átlagos esetben, e& hogy &ajlik két német agy kétos&trák ember k%&%tt. >egross&abb esetben *agyarors&ágon, de a&t nem ismerem. *indketten

négyA%t é alatt bőséges agress&i"s energiát +els&! tak magukba. ' gyakorlatban e&t nem

#



tudják megélni, tehát nem kiabálnak, nem erekednek. ' h%lgy, akiről bes&éltünk, nagyonsokat kiabált a jamaikai +érjé el, és a jamaikai +érj j"l el erte őt.

' németek e&t máské)) élik meg, amit a& előbb eml!tettünk, hogy a es&ekedéshe& )ro+ikat keresünk, )ro+i ügy édeket keresnek a németek a& ilyen hely&etben. Vgy édek arr"ls&"lnak, hogy a +oglalko&ásokká tették a es&ekedést, a& agress&i"t. Gs e&t nagyon nyugodtan

a b!r"ság előtt elő +ogják adni, elő e&etik. '& ügy édek majd a t%r ények +els&!nén +ognakmajd egymással itatko&ni. @tt majd +ent ott an a b!r", és majd igyá& arra, hogy nelegyenek t l hangosak, agy nehogy egymásnak essenek.

' há&as)ár )edig ott ül egymással s&emben és s&é) /sendben utálják egymást. ;k nem+ognak engedni, nem les&nek engedékenyek egymással s&emben. ekem an egy nagyon j" barátom, aki ugyan gy a& e&oterikus +ilo&"+iá al +oglalko&ik, de emellett ügy éd is. ; ahá&as)árnak, a álni kés&ülő há&as)árnak mindig a&t ajánlja, hogy a saját lelkükkel, ill. agyerekük miatt is nagylelk ek legyenek egymással. De a gyakorlatban általában nem !gy

is&onyulnak a& emberek egymásho&. @lyan s&a akat s&okott hallani a barátom, hogy mielőttmegka)ja ő e&t, addig inkább megtes&em én e&t.

Gs a égeredménye ennek egy nagyon keményen kik% etelt, kihar/olt álás. *i elhogy korábban ők sosem itatko&tak, e&ért a& eredménnyel nem les&nek elégedettek. 8okolyan olt há&as)árt ismerek, aki gy ér&i a& egyik, hogy t l sokat +i&etett a há&asságért, ah%lgy )edig, hogy t l ke eset ka)ott, t l sok +ájdalmat ka)ott. ' német jogrends&er s&erint e&

gy alakul, hogy mind a két +él s&ámára nagyon drága a álás. ltalában gy s&okott lenni, a+ér+ié a& aut", a h%lgyé a b tor, a t%bbit )edig a& ügy édek, a b!r"ság ka)ja. E& a& eredményea nem megélt mars agress&i"nak.

De a kimondott álásoknál még ross&abb les&, mert akkor j%n a )l t"i agress&i".ltalában émetors&ágban, 'us&triában, al"s&!n leg *agyarors&ágon is gy an, ha

an gyerek, akkor a&t a& anyuka ka)ja meg, és e&ért a& anyuka gy ér&i, hogy őt magárahagyják, őt megbántották, őt t%nkre tették, és e&t a gyerekkel is ér&ékelteti. Gs e&ért aleg on&"bb, a legs&im)atikusabb h%lgyek a& el ált ass&ony s&ere)ében t%nkre tes&ik agyerekeiknek a j% őjét.

(a emberi oldalát né&&ük, akkor teljesen érhető, +őleg ha meg i&sgálunk egy olyant%rténetet, mint a jamaikai +i t%rténete. *ilyen k%nny lenne neki a gyerek előtt a olt+érjéről /sak ross&ul bes&élni, és egy k%nny +ér+inak, egy ol/s" +ér+inak ne e&ni a +érjet.

agyon sok belátásra an s&ükség a h%lgynek ahho&, hogy +elismerje, e& a +ér+i e&mindig is lusta olt, és /sak a ritmus, /sak a mo&gás érdekelte őt egés& életében.

*ilyen sok belátásra an s&ükség ahho&, hogy megértse, hogy a s&oms&éd h%lgyeknekis ritmushiánya an, és e&t alamilyen m"dban ki akarják t%lteni. ;neki e& a gyerekérdekében sikerülnie kell. Gs sajnos a& anyukáknak a nagy rés&e, a& el ált anyukáknak a nagyrés&e a nem megélt agress&i"t a +érjük iránt akkor adják ki, amikor már a gyerekkel együtt

annak.8ajnos nem gy t%rténik, hogy s&emtől s&embe a +ér+i al ross&ul bánik, hogymegmondja neki, hanem /sak gy mellékesen a mondatok k%&%tt a gyereknek mondja ki a&agress&i"ját. Gs ennek a& eredménye e& sokkal s&%rny bb, mint ahogy /sak el tudják ké)&elnimaguknak.

(a egy lánynak a& anyukája a& édesa)jár"l /sak ross&ul bes&él, soha nem les& nekimeg+elelő, kielég!tő ka)/solata a +ér+iakkal +elnőtt korában. 'ddig iga&áb"l iss&a kellenetartani magát, /sendben kellene tartani magát, m!g magában e&eket a& ér&éseket nem dolgo&&a+el, és e&ért meg+elelő )s&i/hoterá)iára lenne iga&áb"l s&ükség.

6égül is a lányoknak a& a)uka a& a +ér+i )rotot!)us, tehát minden +ér+iban iga&áb"l a&édesa)át +ogják látni. E& a kislány égeredményben nem +og megélni egy +ontos +ér+it a&

életében.

#F



=. ka&etta 3 oldal

*i el sajnos a mi társadalmunk gy é)ül +el, hogy sem a& " odában, b%l/sődében,sem a& iskolában, sehol nem találko&nak a gyerekek +ér+iakkal. (iába nagy a& elismerése, de

nem +i&etnek érte semmit, és a mi ka)italista ilágunkban +ér+iak ilyen +oglalko&ást már nem&nek. em les& olyan +ér+i a& életében, aki a& édesa)a s&ere)et alamilyen m"don tudja )"tolni. '& anyukának majd a j% endőbeli barátja, társa a& nagyon ross& )o&!/i"ban +ogindulni.

' +i knál, a kis+i knál még ross&abb, ha őelőttük a& édesa)ár"l ross&ul bes&élnek,akkor nem /sak a& %ss&es j% őbeli ka)/solata, hanem a& egés& élete ki +og siklani. 'kis+i knak e& egy identi+iká/i"s +igura, mindenké)) a& a)ukáho& akarnak hasonl!tani,mindent gy +ognak /sinálni, ahogy ő, tehát ahho& hogy iga&i +ér+i legyen, ahho& mindenké))a)a kell.

6an egy riember, gy h! ják, hogy < itt *agyarors&ágon is sokan ismerik. '/saládala)!tás dologgal +oglalko&ik, ő a&t mondja, hogy a gyerekek, ha el álnak, mindig a&&alkell élnie, aki ke esebb ross&at mond a másik társára. Gs ebből a& as)ektusba tényleg megtudom érteni, de sajnos a gyerekek általában a nem meg+elelő, a& un. ross&abbik )artnernélmaradnak.

De an erre ellen)élda is )l. a& én s&er e&őm aki a& előadásaimat 'us&triábans&er e&i, őt elhagyta a +elesége, és a gyerekeket ott hagyta nála, még egy olyat is, aki nemteljesen egés&séges. Gs e&ért őneki nagyon nagy tudatosságra an s&üksége, hogy a két +i nála& édesanya ké)ét ne tegye t%nkre.

(a megné&&ük e&eket a t%rténeteket, mindketten sokkal jobban jártak olna, ha j"lki es&ekedik magukat és nem a b!r"ság előtt es&ekednek. 1yakran an e&, hogy a leg égénmégis es&ekedés les&, és +elos&tják a /saládot egymás k%&%tt.

'& os&trák )üs)%k a&t mondta, hogy korábban oltak a s&ülők és olt négy gyerekük,most annak a gyerekek, és an négy s&ülőjük. *ég a& is jobb, ha hajnali +él négykor+elébres&tik a olt +érjet, és minden+éléket kiabálnak a tele+onba a +ülébe. Ebben a hely&etben bármit megtehetnek, a +érjet terrori&álhatják is, de jobb, ha /sak s&a akkal tes&ik e&t, minthogy a saját gyerekük j% őjét t%nkretegyék. Gs sajnos mégis ebben a hely&etben majdnemminden édesanya a saját gyerekei j% őjét mérge&i meg.

'& a baj, hogy nagyon sok tudattalan utálat an bennünk, és e&&el a gyerekünkettess&ük t%nkre. ekünk a )raHisunkban 5A munkatársunk dolgo&ik, e& egy nagy )raHis,nagyon sokan j%nnek ilyen )roblémákkal, és hoss& é eken keres&tül sem tudunk mindigteljesen j" eredményt elérni, hogy e&eket a )roblémákat ké&ben tartsuk.

De e& nem tudatos, e& nem direkt t%rténik sajnos, és amikor a& emberek ráj%nnek,

hogy mit tes&nek, akkor teljesen %ss&eomlanak, és nem his&ik el, és s&omor ak les&nek, hogyők mi/soda hatalmas bajt oko&tak a gyereküknek.Gn e&t a témát legalább annyira +ontosnak tartom, mint a +ertő&éses betegségekről

s&"l" t%rténeteket. *i el émetors&ágban e&ek a s&étesett /saládok a teljesen normálisélethe& tarto&nak.

(a még *agyarors&ágon nem is tartanak itt, de +ognak, mi el a mi társadalmunkban, ami életünkben minden a )én&ről s&"l és a& emberi ka)/solatokat annyira elnyomják és annyiraels&or!tják, hogy nem +oglalko&nak ele. 8őt e& még ross&abb les&, mi el egyre ke esebbgyerek an, és e&ért egyre nagyobb energia kerül majd e&ekre a gyerekekre.

(a két /saládban gymond l"gnak a gyerekek, tehát ide is tarto&nak és oda istarto&nak, akkor két kül%nb%&ő ne elési +ajtá al találko&nak, aminek lehet )o&it! értéke is. '

s&ülők gyakran konkurálnak egymással a gyerek s&eretete iránt, és emiatt e&ért ajándékokkal

#N



)r"bálják meg ásárolni a gyerekek s&eretetét. Gs a& egyik /sa)at meg)r"bál )ont ellentéteseniselkedni, és olyan dolgokat enged meg, ami a másik ne elési s&em)ontjai al ellentétes.

Gs a mi generá/i"nknak a bá&isa a& a nem megélt agy a ross&ul megélt agress&i" ésemiatt nem m k%dik a mi generá/i"nk. 7tt annak a +őiskolán, termés&etgy"gyás&attal+oglalko&nak, %n%k is +el+ede&ték a&t, hogy nem /sak a&okr"l a területekről s&"l, amikről

eddig bes&éltünk, hanem a& egés&séges tá)lálko&ásr"l, egyáltalán a& egés&séggel %ss&e+üggő%ss&es témá al ka)/solatos e&, hogy a& agress&i"t nem lehet ki&árni, mindenhol ott él,mindenütt ott an, és /sak e&&el lehet legyő&ni e&eket a )roblémákat.

ekem sok gondom an a +ord!tással, ha tolmá//sal dolgo&om, német nyel et am gyis nehé& le+ord!tani, és nekem is nehé& néha !gy megállni, és a&t mondani, hogy le kell+ord!tani engem.. ' német nyel a& a legnehe&ebb nyel , amit a lehető legnehe&ebb +ord!tani,ugyanis a mondat égén an a +őige, ami a teljes hat tagmondatb"l áll" mondat nem hang&ikel, a& ember nem tudja, hogy miről s&"l iga&áb"l a& egés&, és még +ord!tani sem tudja. '& alegnehe&ebb, ha nagyon r% id mondatok annak, mert iga&áb"l nem tudja a& ember, hogy holtart, és hogy +og +olytat"dni, és miről s&"l a& egés&. E& a német nyel +elé)!téséből an, e&

an. (a meg t l hoss& mondatokat mondok, akkor meg érthető, hogy el+elejti a tolmá/s.'nnyiban an most egy ki/sit s&eren/sénk, hogy én a&ért tanulmányo&tam a Rüdiger

Dahlke k%ny eit és egy )i/ikét a& %ss&e+üggéseket én is tudom, ha é))en nem +elejtem el ésnem +áradok el.

Gs akkor most iss&a a& egés&séges tá)lálko&ásho&. '& egés&séges tá)lálko&ásho&elős&%r s&ükségünk an a mi +egy erünkre, a mi +egy er s&er ünkre e&ek a +ogak. Elől

annak a mets&ő+ogak, amiket németül ág"+ognak h! nak, tehát hogy el ágja a& ételt. Gs ittan a hármas +og a s&em+og, ami még agress&! ebb, látjuk a ké)ekről is, ami el té)ünk

j"s&eri el. Gs hátul annak a& őrlő ill. &á)+ogak, ami a k%ny ben megjelent, a német őrléss&"b"l is j%nnek, magyarul is e&t jelenti ugye, hogy +előr%ljük, agress&! en +eldaraboljuk a&ételt.

ekünk egy s&olid +egy er&etünk an a s&ánkban. B%rnye&etünkből +el kell enniételt, és olyan álla)otba kell ho&ni a +egy ereinkkel, hogy a& meg+elelő legyen, emés&thetőlegyen a s&er e&etünknek. '& étel +el étel a +els&! "dás a& egy agress&! aktus. *inden e ésután a édőrends&erünk értékékei megemelkednek a sejtekben. '& or osok leuko/it"&isr"l bes&élnek ilyenkor.

E& a&t jelenti, hogy kintről j% ő alamilyen idegen anyagot gymond integrálnunkkell, +el kell ennünk, +el kell s&! nunk a s&er e&etünkbe, és ehhe& nagyon sok energiára ans&ükség. *inden agress&i", ami a& e éssel ka)/solatos, tehát hogy +el ágjuk, +elté)jük,megrágjuk, lehara)juk, +előr%ljük, minden, ami a s&ánkban t%rténik, e& agress&! /selekedet.E& a& un. agress&i", e& nagyon s&ükséges és nagyon egés&séges +olyamat.

De általában a gyakorlatban nagyon ritkán has&náljuk. *i ke eset rágunk. ' legt%bb

ember a nem meg+elelő tá)lálékot nem meg+elelő m"don +ogyas&tja el. E és helyett /sakilyen nyelési időt, iga&áb"l gy mondják, hogy e ési idő a& a& ebéd, és a&t mondja Dahlkehogy e& /sak nyelés idő, nyalogatási idő.

agyon sok h st es&ünk, és magyarok élen járnak ebben a t%rténetben. E&ért egyrés&tmás +oga&atra olna s&ükségünk, egy tigrisnek, oros&lánnak a +oga&atára olna s&ükségünk.8őt egy oros&lánnak, egy tigrisnek a bélrends&erére olna s&ükségünk.

6égül is egy mindene őnek a bélrends&eré el rendelke&ünk, ill. a +oga&atunk ismindene ésre alkalmas. Gs ha beos&tjuk e&en listán a& embereket, a +oga&at ill. a bélrends&erhoss& sága s&erint, akkor egy tehén és egy oros&lán k%&%tt itt agyunk, ott an a tehén, és ott

an a& oros&lán, akkor a& ember nem k%&é)en an, hanem egés& k%&el a tehénhe&. 3ár mimindene ők agyunk, +őleg egetáriánus mindene ő.

#M



-ehát ha megné&&ük a bélrends&ert és a +oga&atot, egy héten egys&er, maHimumkéts&er s&abadna h st ennünk. Gs a +ennmarad"knak )edig a &%ldség, gyüm%l/s, ill.gabona+éléknek kellene lennie.

em olyan k%nny ilyeneket találni nálunk. 3ár nagyon j" s&állodában agyok, de mareggel a dekorá/i"t ettem le a reggeli&ő as&talr"l. E& a kolbás& orgia, ami ott olt a& as&talon,

e& nekem nem tets&ett. -ehát mi itt es&ünk most normális esetben sajnos. em meg+elelő ételtés nem meg+elelő m"don. Gs e& nagyon sok betegséghe& e&et nem /sak a +ogaknál, hanem a&egés& s&er e&etben.

' +ogak álla)otáb"l lehet k% etke&tetni a& egés& s&er e&etnek a& álla)otára. *inden+ognak meg an a saját helye és a meridiánokon keres&tül a& energia rends&errel %ss&e ank%t e a& egés& s&er e&ettel.

Gs a& or osi társadalomnak a legbátrabb or osai a&ok a +ogor osok, és ők e&t nemolyan rég +el is ismerték. '&ért mondom, hogy nagyon bátrak, mert ők nagyon sokat+oglalko&nak a& agress&i" al. em /sak a&ért, mert a mi +egy ereinkkel dolgo&nak, hanem őkis nagyon +el annak +egy erke& e. ? rnak, ágnak, injek/i"&nak, és teljesen leter!tenekminket és mi e&t nagyon nem s&eretjük.

' németek, a& os&trákok, a s áj/iak t%megesen j%nnek *agyarors&ágra +ogor osho&,e& nem a&t jelenti, hogy nálunk ked esebbek és +inomabbak a& or osok, hanem hogy j" alol/s"bbak. (a a magyarors&ági +ogor osok is s&%rny , a leggus&tustalanabb, a legundor!t"bbdolgokat /sinálnak a s&ánkban, és s& rnak, h &nak, ágnak, + rnak. Gs ők e&t a&ért tes&ik,mert mi nem meg+elelően éljük meg a& agress&i"s élményeinket.

6annak olyan emberek, akik nem is ismerik a +ogor ost, mert őnekik bi&ony anhara)ásuk, és áthara)ják és átkü&dik magukat a& életben. De nem kell +élni a +ogor osoknakettől, mert nagyon ke és ember an ilyen. $0 é es korában általában a& embereknek egyt%kéletesen restaurált +ogtemető an a s&ájában.

Gs e& megint /sak, mint tes&tként, i&sgálatként rá+oghatjuk, hogy lehet hogy %n%kolyan emberek, akik nagyon határo&ottak, nagyon bátrak és a +elmerülő )roblémát r%gt%nmegoldják, s&embes&állnak ele. -eljesen mindegy, hogy most )olitikailag, ga&daságilag,otthon, magánéletben alami nem tets&ik %n%knek, abban a )illanatban %n%k lé)nek a hely&etellen. -ehát akkor &árul le egy ilyen agress&! )o&!/i", ha a& ember meg+elelően meg tudjamutatni és meg tudja édeni a saját állás+oglalását egy bi&onyos hely&etben. Ennek a&embernek t%kéletes, nagyon egés&séges +ogai is annak.

De mi agyunk a restaurált temető el a s&ánkban, nekünk is&ont nehé& megmutatni a+ogunkat, a hara)ásunkat, mi inkább a& ilyen megkeseredett emberek agyunk, a& a bajmagyarul, hogy nem tudjuk olyan j"l kimutatni, mint németül, németül a&t mondják, hogyross&ul hara)ott ember a& aki megkeseredett.

-ehát a& a lényeg, hogy németül nagyon j"l mutatja e&, hogy ross&ul hara)ott, nem

meg+elelően hara)" emberről an s&", aki gy megkeseredik, +eladja a& életét.6an egy másik s&", ami abb"l a hangután&" s&"b"l j%n, amikor éjs&akánként/sikorgatják a& emberek a +ogukat, és a& ilyen megkeseredett emberekről a németek a&t iss&okták mondani, hogy s&ét/sikorodott ember, /sikorgatott ember. -ehát 25 I a&os&trákoknak, =0 I a németeknek, éjs&akánként kül%nb%&ő hangokat ad ki, tehát a +ogaitnyomogatja, /sikorgatja, +ogor osoknak e& iga&áb"l nem tets&ik. De meg lehet né&ni atük%rben, hogy a& ember nem s&en edAe ettől, hogy éjs&akánként /sikorgatja, agy hara)dáljaa s&áját, a +ogait.

-ehát még a laikus is látja, hogy itt annak e&ek a )ontok a +ogon, hogyha alakiéjs&akánként hara)dálja, agy /sikorgatja a +ogait.

' legt%bb ember nem is tud arr"l, mert annyira +élholtan als&ik, mellette a )artnere

nem is hallja nem tud neki s&"lni. (a an esélyük arra, hogy alaki mással is együtt t%ltsenek

20



egy éjs&akát, akkor kérde&&ék meg tőle, hogy s&oktákAe /sikorgatni a +ogukat, mert a mostani )artnerük már megs&okta.

-ermés&etesen e& /sak i// olt, de ha elmennek s!elni egy kis há&ik"ba, ahol egys&obában t%bben annak, akkor ott /sak a s&obatársakat kérde&&ék meg erről.

Bé)&eljék a&t el, hogy a németeknek a& egyharmada éjs&akánként a& energiáját, tehát

amit meg kéne élni és )o&it! an has&nálnia, s&ét/sikorgatja e&t a& energiát a s&ájá aléjs&akánként. em tudom, hogy *agyarors&ágon milyen a hely&et, de a& elm lt, a legutols"+orradalom is +él é s&á&ada olt, tehát al"s&!n leg *agyarors&ágon is ugyana& a hely&et,mint émetors&ágban agy 'us&triában.

-ehát ha megné&&ük a t%rténelmet, akkor abban is an mindig egy inten&! , támad"as)ektus, ami égül is igényt ad erre, hogy a& emberben e& +eldolgo&"djon. -ehát a lo asnem&etség a& mindig sokkal itálisabb olt, sokkal erősebb olt, mint a&ok, akik /sak a +%ld%ndolgo&tak, +%ldm esek oltak.

Gs a& e ésre iss&atér e nagyon sok h st és nagyon + s&eresen es&nek. -ehát a&idegen s&ems&%géből né& e. Gn t%bb mint =0 é el e&előtt oltam elős&%r *agyarors&ágon a )us&tán lo agolni, én akkor is egetáriánus oltam, és nagyon nagy )robléma olt, hogy

alamit találjak, hogy egyáltalán alamit megehetek. Gs a barátaim meg)r"báltak ebből as&%rny erős gulyásle es s&"s&t"l eltüntetni a s&al étámmal a& ar/ukr"l. -ehát a nem&etikarakterből né&&ük, akkor e& egy nagyon régi téma, ami minket +oglalko&tathatna, a témaegyáltalán a& agress&i" és a& ehhe& tarto&" dolgok.

em /sak a +ogak jel%lik a& agress&i"t a s&er e&etünkben, hanem a& i&mok.*eg+igyelhetik, hogy milyen álla)otban annak a& i&maik, hogy +es&ülnek a& i&maik, milyenka)/solatban annak a marsi ősi elmélettel. Egy egés&séges ember )l. 20 +ek őtámas&t tud/sinálni agy #0 +elülést és általában a al"ság gy né& ki, hogy még # +elülést se tudnak anők meg/sinálni, agy +ek őtámas&t.

Gs e& nem a tests lyunkt"l +ügg, hanem hogy nin/s erői&om&atunk, és nem erősené)ül a& i&om&at. Gs a&ok, akiknek annak i&mai, a&oknál a& a gond, hogy e&ek nem elégny jtottak, nem elég la&ák. 1lobálisan nagyon sok minden meg álto&ik, ami a& i&mokat illeti.

(a mi még =0 é el e&előtt tanultuk a& iskolába, hogy ha alaki megáll &árt lábbal éslehajol és /sak a térdéig ér el, akkor a& 3e/htereW.

*egmutatom tehát e& egy betegségi )élda, tehát hogyha alaki lejjebb nem tudny lni, akkor a& a&t jelenti, hogy el an mes&esed e a dereka, gerin/e. De a& embereknekmost már 0 IAa nem tud lejjebb hajolni, e& a&t jelenti, hogy már mindenkinek el anmes&esed e a dereka. -ehát egy egés&séges ember !gy áll a le tudja tenni a tenyerét a +%ldre.

-ehát minden ilyen területen, sajnos a& egés&séges k%&é) tt"l már eltértünk. 'hara)ással a +ogainkkal, ha nem meg+elelően has&nálják a +ogaikat, akkor nem /sak a +ogaikkárosodnak J

$. ka&etta ' oldal

' +ogs&u asodás, a +ognak a gyulladása. E& a&t jelenti, hogy olyan baktériumokkerülnek bele, amik a +ogat begyullas&ják. ' +og!nygyulladás, a )aradont"&is, amirőlmostanában nagyon sokat hallunk, e& E& a&t jelenti, hogy a mi +egy ereinknek már nin/seniga&i otthonuk. E& a&t jelenti, hogy a +ogágy, már nem meg+elelően tart, nem meg+elelőentartja a +ogakat. agyon sok embernek egés&séges +ogai hullanak ki a )arodont"&is miatt,mi el már nin/sen tartásuk a +ogában.

(a megné&&ük e&t a betegségké)et, akkor a& agress&i"nak egy mélyebb területére jutunk el. ' )arodont"&is a&t jelenti, hogy a +og!ny iss&ah &"dik és a +ognyak s&abaddá

álik. Gs e&ért itt a& !nynél a )arodont"&isnál nagyon ke és energia marad a +og és a& !nyk%&%tt. ' )arodontitis, a& még /sak a begyulladása ennek a +ogs&erke&etnek.

2#



E& a& egés& mi&éria, ami a )arodontitis, és a )arodont"&is k%&%tt an, a& egés&agress&i"nak a +elé)!tését láthatjuk a két +olyamat k%&%tt. E& a bá&isa a& agress&i"nak e& a+olyamat.

Gs ha e&t le+ord!tom a )s&i/hol"gia területére, akkor a&t mondom, hogy ahho&, hogy bátor és hadat ü&enő legyek a ilágnak megoldjam a )roblémáimat, e&ért egy bá&isra an

s&ükségem és e& a& ősbi&alom. (a egy kisgyereknek an iga&i ősbi&alma, akkor megb!&ikabban, hogy határo&ottan mutassa magát a& élet +elé. -ehát egy ilyen gyerek nem a& anyukájas&oknyáját h &&a, hanem ott s&aladgál a ilágban egyedül. -ehát ha egy gyerek ki+eléagress&! agy a /saládban agress&! , még mindig kisebb )robléma, mint ha nem mernesemmit megtenni.

Egy h%lgy két é el e&előtt odaj%tt ho&&ám, émetors&ágb"l uta&ott 'us&triába a&ért,mert a kis+ia őt egys&er meg erte agy megüt%tte inkább. Gn a& anyukát meg tudtamnyugtatni, és a&t mondtam neki, hogy egys&er +ordult elő, lehet, hogy e& nagyon kellemetlen

agy +ájdalmas olt, de ennek )o&it! oldala is an. E& a&t jelenti, hogyha e&t meg meri tenni,akkor ő bi&tos abban, hogy e& után a /selekedete után a& anyukája még ott les& a& ő s&ámára,és s&eretni +ogja.

8okkal ross&abb a&, ha a gyerek mindig j" és /sak a& anyukája s&oknyáját h &&amindig. 9gyanis a& a gyerek nem meri ott hagyni a& anyukáját, mert +él, ha iss&aj%n, márnem +ogja ott találni. Egy iga&án egés&séges gyerek a&t mondja, hogy merem ott hagyni as&üleimet, merek bátor lenni, merek ér&éseket mutatni, merek kimenni a ilágba, mert ha én

iss&aj% %k, akkor anyukám és a)ukám ott les& nekem.*ost hagyjuk a +ogakat, és a&t né&&ük meg, hogy mi t%rténik akkor a s&er e&et t%bbi

rés&ében, ha egy ember nem hara) rendesen ill. eleget. (a egy ember nem hara) eleget, akkornagyobb +alatok egys&er en le/s s&nak, és ott landolnak a gyomorban. (a a modern amerikaiételeket +ogyas&tják, akkor e&t a )roblémát el is lehet +elejteni, nem olyan lényeges, tehát haegy hot dogAot nem rágnak, akkor e& egyáltalán nem )robléma.

-ehát e& a& el)us&t!tott, agyon+ő&%tt )uha alami, amit irslinek h! nak agy h snak benne, és e& a teljesen elas&tikus )uha semmike kis kenyérke, akkor a&t és&re sem ess&ük, hanem rágják meg.

' nehé&ségei ennek a& étke&ésnek egy másik s&inten kerülnek elő. De ha meg+elelőenakarnak tá)lálko&ni, és egés&séges teljes érték tá)lálékot akarnak magukho& enni, )l.gabonát, akkor +eltétlenül hara)niuk kell, rágniuk kell. (a iga&i ré)át, bármilyen &%ldséget,gyüm%l/s%t, ilyen darabos dolgot egybe lenyelnek, a gyomruk e&t már +eldolgo&ni nem tudja.-ehát a gyomor a& nem tud már darabolni, abban sa an, ill. emés&tően&imek annak, ése&ért a& egés& darabokat to ább küldi a s&er ekbe, a bélrends&erbe. Gs e&ek a nagy darabokmennek a ékonybélbe, mennek a astagbélbe, és ott maradnak. Gs ott elke&denek rothadni,gá&ok alakulnak ki akkor. Gs a gá&oknak alamerre el kell s&abadulniuk. Gs ha a& i&maik

degeneráltak les&nek, akkor a hasukba is +el tudják halmo&ni e&eket a gá&okat. Gs egys&er/sak sluss&, nem b!rnak to ább. Gs alahol akkor le kell engedni e&eket a gá&okat. ?el+elenem tudnak menni a gá&ok, mert olyan billenty k annak, amik nem engedik e&t, hála istennek/sak egyetlen egy ny!lás an, aho a indulhatnak le+ele.

Gs e&ért a& egés&ségesen élő egetáriánusok megtanulnak egy s)e/iális te/hnikát,hogy e&t hogy engedjék el. (a hátra le+elé engedik, akkor is a& agress&! nak mutatko&ik, denem marsi agress&i"nak, mert a marsi agress&i" itt an +ent a +ogunknál a s&ánkban. (ahátra+elé illato&nak %n%k, akkor e& már )l t"i agress&i".

-ehát a& ételnek a& elgá&os!tása a& nem egés&séges, a& )l t"i el ek s&erintegés&ségtelen. -udják, hogy milyen kellemetlen álla)ottá alakul át e& a ke&deti hely&et. (ahar/osan és bátran <, akkor a& senkit nem &a ar. 8őt még akkor is, ha be&árják a s&ájukat,

tehát nem /sám/sognak.

22



De ha hátra+elé meg)r"bálják e&t a t lnyomást elengedni, akkor már mindenkit &a ar.Gs saját maguknak is ártanak. De sokak +élnek att"l, hogy ennek hangot is adjanak, ennek at%rténésnek. Gs a&ok a kollegáink, barátaink, akik egetáriánusok, a&ok s&en ednek ettől a+el+ "dást"l, e&ért ők ilyen /s%ndes s&ellentőknek h! ja őket.

E&ek a& emberek, a s&emináriumokon s&oktam látni, a bü+ét ked elik nagyon. *ert $A

5 alkalommal e és k%&ben +el tudnak állni és más területeken le tudják adni e&t a nyomást. '&egés& egyáltalán nem olyan i//es agress&i"s )roblematika.-ehát ha én gy d%nt%k, hogy egés&ségesen tá)lálko&om, akkor a hara)ás ill. a +ogi

területeken is meg+elelő egés&séget kell teremtenem. ?őleg a&ok a& emberek, akik a teljestá)érték ételeket álas&tják a& egés&séges ételeket álas&tják, a&oknak nagyon kell +igyelniarra, hogy nagyon erősen és nagyon j"l rágjanak, mert kül%nben akkor nem les&nekegés&ségesek.

*ondhatják %n%k, hogy e& iga&ságtalan, %n%k nagyon sokat tes&nek a& egés&ségeséletükért, és mégis ilyen agress&! m"don kell étke&niük gymond. E& a&t jelenti, hogy a& ételki álas&tásánál nagyon ke és agress&i"ra an s&ükségünk.

'& a& ember, aki sok h st es&ik, +őleg e&eket a éres béls&!neket, a sülteket es&i, a&nagyon sok agress&i"t mutat magáb"l. -ehát e&ek a +élig k%&e)esen agy gyengén süt%ttsteakek agy a %r%sbéls&!n, ehhe& már erős rágásra an s&ükség.

*enjünk el teljesen a legkih! "bb rés&ére a h se ésnek, a& eHtrémebb oldalára. (a ah st %n%k saját maguk s&étt%rnék +egy errel, ha kannibál m"djára élnének, A most ad&sungelben oltam a& 'ma&onas idékén, ott láttam olyan né)eket, a& ellenségek +őleg as&! ét nyersen megették. Direktbe lehet ére&ni a& agress&i"s témát.

E&ért mi egetáriánusok a bi&tos oldalon agyunk. ekünk e& a& agress&i"s tematikaakkor hiány&ik a& életünkből.

'&ok a egetáriánus emberek, akik a& étel ki álas&tásánál elt%r%lnek mindenagress&i"t s&inte a& életükből, ott rágásnál meg kell élniük e&t a& agress&i"t. Bül%nben a marsiterületről átmegy a )l t"i területre és ennek +őleg a& illata nem les& t l j".

' másik rés&e, hogy ha én a& e ésnél lemondok a& agress&i"r"l, akkor a& élet másikterületén meg kell élnem.

Egy )ro+ess&or mondta nekem, egés&en meg olt le)őd e, a&t mondta nekem, hogyaki ilyen sokat meditál, mint %n meg ilyen rég"ta egetariánus, hogy tud ilyen agress&!lenni< 6olt egy tele !&i"s bes&élgetés, és én ős&intén elmondtam, hogy mennyire nem értekegyet a& ő tudományos or osi ho&&áállásá al.

' álas& a& nagyon egys&er , én minden reggel egy "ra buddhikus meditá/i" alke&dek, ami nagyon sok békét ho& nekem, és mi el hogy &%ldséget, gyüm%l/s%t es&ek, tehátmindenké)) a& agress&i"t )r"bálom elkerülni, és e&ért más területeken nekem agress&! nak,har/osnak kell lennem. *eg kell gondolnom, hogy a tudatos területen dolgo&omAe, ahol

megoldom e&eket a dolgokat, agy a megoldatlan, tudattalan területre hagyom be/s s&ni.' legt%bb ember, aki békésen el an a munkahelyén, a& otthon ordibál a /saládjá al. 'gyakorlatban nem mindig sikerül a& embernek, hogy bátortalan és békés legyen. Egés& na)%ss&es&or!tja a& ember a +ogát a gus&tustalan +őn%ké el s&emben, és a&tán robban a& egés&otthon a gyerekekkel. E& még mindig jobb, mintha egyáltalán nem robban +el. (a a& %ss&esnyomást, drukkot, a munkahelyén magába s&! ja és még este és még a nyaláskor is magábas&! ja, akkor e& a nyomás egy idő után a& erekben +og megmutatko&ni. Gs akkor !gy a

érnyomás)roblémák, a& agy ér&és, a& érs& kület, a s&! in+arktus mindennek a melegágya.*indenké)) a& agress&i"nak egy kellő meg+elelő tere)et meg kell találnom a&

életemben, ahol előj%het. Gn magam s&ámára meg)r"bálok bátran gondolkodni, ésmindenké))en a határokat +els&ak!tani, a tabukat elt%r%lni, és nyugodtan )ro+ess&orokkal

itatko&ni, és haragot bármikor ellenségeimmel kimutatni. 'tt"l még maradhatok engedelmesés ud arias aut" e&ető. 'tt"l még nagyon bátran, nagyon har/iasan, boldogan lo agolhatok,

2=



hogy nem bántom a& állatot, nem üt%m. >ehet, hogy alaki nagyon bátor /satár a+utballme//sen, de mégis iga&ságos játékos.

8&ünet

Bét kérdéssel s&eretnék ke&deni, ami al"s&!n leg t%bbeket érdekel, sőt majdnemmindenkit.'& egyik kérdés a& olt, hogy érdemesAe elnyomni a& agress&i"t, agy ha a& ember

gy ér&i, akkor minden hely&etben akármilyen k%rülmények k%&%tt kiengedni a gő&t, megélnia& agress&i"t.

' álas& a&, hogy mind a két lehetőség negat! . (a én a& agress&i"t teljes mértékbenelnyomom, akkor beteg les&ek és ártok magamnak, ha )edig tudattalanul, kontrollálatlanulelengedem magamb"l, akkor )edig másokat +ogok megkáros!tani e&&el.

E& olyan, mintha a )estis és a kolera k%&%tt s&eretnék álas&tani. Gs a lehető legjobbálas& a&, hogy e&t tudatosan megismerni, és tudatosan beé)!teni a& életünkbe.

' másik kérdés )edig, hogy e&ek a s&ám!t"gé)es játékok, amiket +őleg a +iatal +i ks&eretnek, kisebb +i k, hogy e& most a& agress&i"t erős!ti, agy seg!t a& agress&i"t +eloldani<

Gn gy gondolom, hogy előtérben a negat! as)ektus a& ami s&ám!t. '& iga&, hogy agyerekek +eldolgo&&ák !gy a& agress&i"jukat, egys&er en helyet teremtenek, megjelenési+ormát teremtenek a& agress&i"juknak, de jobban járnak, ha elmennek hoki&ni agy +o/i&ni.'kkor még j%n ho&&á a testi as)ektus is, és +őleg a& emberi. Gn gy gondolom, hogy e&eknéla játékoknál a& a legnagyobb baj, hogy embereket, embertársainkat %ljük meg, és e& a gátl"hatás e& teljesen megs& nik náluk.

(a meggondoljuk, hogy miért an most már gyerekek k%&ül is egyre t%bb ilyenámok+ut", mint most nem rég émetors&ágban, Er+urtban, a& iskolában, és teljesen normálisa& élethe& ho&&ás&okott 'merikában, a +elsőbb iskolákban e&, két +ő eredményt lehet e&eknéla i&sgálatoknál megálla)!tani.

'& egyik a&, hogy 20 é el e&előtt a& embereknél sokkal erősebb olt a& a gátl" hatás,hogy embereket %ljenek, a másik )edig, hogy nagyon j" gyakorlatuk an már e&eknek a&ámok+ut" +iataloknak sajnos e&eknél a /selekedeteknél. Gs a& a legnagyobb baj, hogy a&ala) er&i"ja e&eknek a játékoknak a& Egyesült llamok katonaságát"l s&árma&ik. '&, hogyők ennyire kegyetlenebbek +őleg a& amerikai katonák, a& mind ennek a high te/hAnek ennek amagas ké)&ésüknek a k% etke&ménye.

'& amerikai katonák a&ok egymás után is nagyon hatásosan tudnak dolgo&ni, nagyonhatásosan tudnak lőni, a s%tétben tudnak látni, égül is a hábor ban ennek nagyon sok előnye

an, sőt még a /i il s&emélyi légi +orgalomban is.-ehát bármelyik légitársaságnak a ka)itányát, ha megné&&ük, akkor s&ám!t"gé)en

s&imulá/i"s gyakorlatoknál már minden es&élyt átél, és mindent tud ke&elni. De e&ek agyerekek, akik e&eket a s&ám!t"gé)es játékokat játs&ák, nem s&á&e&reket, hanem gymondt%bb e&er embert meg%lhet gymond e&ekben a játékokban. Gs ilyen gyakorlatokkal a& embermegtanul egys&er en élni, és egys&er en e& a gátl" határ egyre kisebb les&, ala/sonyabb les&.

Gs ha né&&ük a légitársaságok ka)itányait, e&ek nagyon j"k nekik, hogy ők ilyen sokdolgot már átéltek, soks&or le&uhantak a re)ülő el, mert ha gond an, akkor ők tudnak/selekedni.

De ha egy tanul" a s&o/iális hely&ete miatt an gondban, és a&t ő megter e&i, ésámok+ut"ként rát%r a társaira a& iskolában, e&ek már nem ilyen e++ekt /selekedetek, ahogy a )s&i/hol"gia mondja, e& a&t jelenti, hogy nekik e&t át kell gondolniuk, nekik be kells&ere&niük a +egy ert, tehát e&t nem hirtelen meggondolatlanul t%rténik. E&ek ter e&ett

ak/i"k, és ha a s&ám!t"gé)es játékon e&t már j"l begyakorolták, akkor e&ek sajnos nagyonhatékonyak is.

2$



(a 20 é el e&előtt #A# ember meg%lte a másikat esetleg, akkor most már e&t #$ agyN é es korában is meg tudja al"s!tani. De e&en a területen, e&en a s&inten e&t nem tudjukmegoldani e&t a )roblémát. 8&ám!t"gé)es játékokat nem lehet gy megtiltani, mert akkor a&egés& s&ám!t"gé)es rends&ert ki kéne tiltani a& életünkből. Gs e&t senki nem akarja már.

' +egy ereket meg lehetne teljesen s&üntetni, és égül is e& egy j" megoldás lenne,

mert akkor a& ámok+ut"knál is teljesen hatástalan!tani lehetne e&eket a& embereket. -ehátégül is én egyetértenék a&&al, hogy a& egés& ilágon tiltsák be, s&üntessék be alő+egy ereket.

De e& még a& agress&i" )roblémát nem seg!tene rajta, mi el akkor jabb lehetőségekettalálna magának a& agress&i" megjelenéséhe&. -ehát amit 3ill 4linton agy (illary 4lintons&eretett olna, hogy nehe&ebben lehessen ho&&ájutni a +egy erekhe&, e& égül is a&t ténylegmegakadályo&&a, hogy bárki bármikor ho&&ájusson +egy erhe&, de a& agress&i"t a&t nems&ünteti meg. Jdrogok has&nálatának a megtiltása. '&&al, hogy megtiltjuk a drogokhas&nálatát, még a káb!t"s&ere&ést nem tudjuk megs&üntetni.

$. ka&etta 3 oldal

Jtehát ahho&, hogy más m"don, más helyen eHtá&isba kerülj%n, j"l ére&&ék magukat,akkor nem lenne s&ükség a drogokra. -ehát nem lenne s&ükség a& eHtasi tablettára, ha %r%métlelnék abban )l. hogy a h"ban s!elek agy s&%r+%&%m, agy é))en a& ágyban +eks&em a barátommal.

E& a heroin s&"ban is benne an a& r, a& uralom, addig am!g én nem uralom a&életemet, és nem élem át e&t a& ér&ést, addig a heroinho& ny lok sajnos. (a én nem találok a&életemben egy tudatos, normális megold" s&intet, akkor e& a heroin )robléma mindig ott les&a& életemben.

Gs ha minden +egy ert betiltanának, akkor al"s&!n leg a megerős&akolási s&ámokegyre nagyobbak lennének. 1ondolják meg, ha mindent betiltanánk, amit a j"akarat , j"indulat )olitikusok megengednek, )l. megs&üntetnénk a teljes )rostit /i"t, ill. a +o/i&ást is,mi el ott is < sok halott an.

-ehát sokkal nagyobb les& a& agress&i"s )roblémánk, ha e&eket megs&üntetjük, merte&eknek an egy olyan negat! as)ektusa is, mint korábban. Gs e&t a negat! agress&i"tegyáltalán nem s&eretném mostant"l legyeng!teni a& %n%k s&emében. '& ?4 >i er)ool és a&?4 1enoa ők játs&ottak együtt és =$ halott olt a mérkő&és után. Gs utána egy nagyteheraut"n láttam a&t a )a)!rt, hogy =$A0Ara a li er)ooliak győ&tek, e&t a rajong"k tették kiegy nagy aut"ra. -ehát nem megoldás a&, hogy a +utballt teljesen bes&üntetjük, hanem e&eketa huligánokat kellene arra ne elni, hogy ők is +utballo&&anak. >ehetőség s&erint har/osan,

határo&ottan, bátran. Gs minda&ok mellett még lehet iga&án +airAen iga&án játs&ani.3eindult egy olyan tenden/ia, amit a tele !&i"ban is lehet látni, ami egy iga&i, jogtalan,nem iga&ságos élethe& e&et, amit a tele !&i"ban is lehet látni. 'kkoriban, amikor a :uskásékés a t%bbiek is játs&ottak, akkor ők is bátrak oltak és har/osak és mégis j" értelemben oltakagress&! ak a játékban, és nem olyanok, mint most.

;k j" al ke esebb )én&t ka)tak, nem a materiális okokért har/oltak, gymond játs&ottak és mégsem k%)k%dték le egymást, és nem erték meg egymást gy, hogy k"rhá&bakeljen inni, nem té)ték le egymásr"l a trik"t stb.

gy ér&em, hogy sokkal jobban járnának, ha olyan s)ortágat álas&tanának, ahol e&ta& agress&i"s ér&ést le lehet adni, mint a +utball és a hoki és a t%bbi, mint hogy ilyenalkalmakkor et!tődj%n ki a +elgyülemlett agress&i". 8ajnos még mindig nagyon sok nagy baj

an akkor, amikor nagyon sok )rimit! német ember, ha a németek a& angolok ellen játs&anak, ők mindig re ánsnak es&ik a hábor oko&ta sérelmeikre.

25



1lobálisan minden /saládban, minden ors&ágban, bárhol ahol emberek annak, sokkal jobban járnának, ha t%bb megoldott +els&abad!tott agress&i" an a& életükben, mint ha e&ek a&%ss&együlemlett, +elgyülemlett megoldatlan agress&i"k élnek bennünk. *i hihetetlenültudattalan agress&! életben élünk, ami a ga&dasági és a )olitikai életet érinti is.

>áthatjuk, ha a testünket megné&&ük, milyen sok +ertő&és, allergia ill. de)ress&i" an a

s&er e&etünkben. (a meg+igyeljük, akkor egy s&%rny egyenlőtlenség irányába halad aga&daság. (a megné&&ük e&eket a nagy %ss&e+on"dásokat, ami a ga&dasági életben an. (ameg hatalmas nagy lelkesedéssel a '-@Aho&, a& eur")ai uni"ho& s&eretnének /satlako&ni,meg lehet érteni, mert %n%k is a legjobban keresők k%&é s&eretnének tarto&ni. 7ga&áb"lm k%dni nem nagyon +og, mert $0 é et elkéstek.

De /sak a& un. harmadik ilágot kell megné&niük, én égül is N héten keres&tültanulmányo&tam őket. :eruban éltem néhány na)ig egy /saláddal. ?őtt krum)lit ettem, oltho&&á s&"s&, +%ldből, agyagb"l kés&!tették a s&"s&t a +őtt krum)liho&. Gs a&t mondták,kérde&tem tőlük, hogy anAe alami álto&atosság a& étrendjükben, és mondták, hogy néhana)ján a krum)li helyett an ri&s is. Gs néha a so ány nyus&ik k%&ül is meges&nek egyet.

(a megné&&ük a& é eket, akkor meg lehet +igyelni, egyre s&egényebbek les&nek e&eka& emberek. agyon sok tudattalan agress&i"ra an s&ükségük, hogy egy ilyen rends&erbenéljenek és él e&ni tudják e&t a rends&ert. ;k egyértelm en egyre s&egényebbek les&nek, miegyre ga&dagabbak les&ünk. 7dáig lehet k% etni e&t a& agress&i"s témát.

8okkal ke esebb megoldatlan agress&i" lenne a& j ilágban, ha belegondolnak abba,hogy a& omin"&us s&e)t. ## "ta mennyire sok )én&t áldo&tak a& emberek a kül%nb%&ő+egy erke&ésekbe, a hábor kba, és e& milyen sok olyan dolgot megoldana, hogy a ga&dagokés s&egények k%&%tti kül%nbségeket e&&el +el lehetne oldani, nagyon sok +ejles&tésre,támogatásra, oktatásra lehetne has&nálni a&t a sokAsok )én&t, ami el+olyt a hábor ban.

(a megné&&ük e&t a témát, akkor mindig oda jutunk, hogy a tudatosságunknak as&intjét kell n% elni, és a& agress&i"t abba a& irányba terelni, ahol minket to ább is&, aholminket +ejles&t. in/sen egyáltalán esélyünk, ha arra kon/entrálunk, hogy minden )én&ünketabba a +egy erke&ésbe áldo&&uk, hogy mi nyugati ga&dagok )r"báljunk har/olni, akik egyreke esebben agyunk a&ok ellen a& is&lám emberek ellen, akik egyre s&egényebbek les&nek,de egyre t%bben annak. ;k a& egyetlen egy esélyüket a )l t"i es&k%&%kben látják.

*i is égül is !gy agyunk, mert mindenkinek, akinek autoagress&! betegsége an,ugyanilyen kétségbeesett hely&etben an. *ég a gyengébb marsi agress&i"s jeleket addigelnyomta a beteg, am!g abba a :l t" megjelenési +ormába átkerült a betegség.

(a át es&ik %n%k e&eket a& anal"giákat, amik ebben a hely&etben megjelennek, akkor )ontosan égig tudják k% etni. :r"báljanak meg abba a hely&etbe kerülni, ahol egy +iatal )ales&tin, arab agy egyi)tomi +iatalember él. 1a&daságilag hogy lábra álljon, teljesen nullaa& esélye, hogy les& belőle alami. ' /saládjának ill. a& ors&ágának a hely&ete egyre ross&abb

les&. Elj%n egys&er egy olyan esély, ami neki sokkal on&"bb les&, hogy saját magát+elrobbantsa, minthogy e&t a& életet to ább élje. Gs akkor eH)onál, akkor robban e& a )l t"iér&és be+elé, maga +elé.

(a e&t a hely&etet megné&&ük és a ilág makroko&mos&áb"l áttess&ük a testünkmikroko&mos&ába, !gy alakul ki, !gy +igyelhetjük meg a& autoagress&! betegségeket.

' mi testünk gy ér&i, hogy már sem a la&a megoldott területen nem tudja megoldani a betegségeket, sem még a& erős marsi területen nem tudja megoldani a betegségeket, és e&értnagyon erős jelekkel kell megmutatni a bajt.

Gn gy gondolom, hogy a )roblémát a ga&dagok és a s&egények k%&%tt katonaságilagnem lehet megoldani. gy gondolom, hogy e&t a )l t"i robbanást e&t nem lehet a& erős marsierőkkel megáll!tani. Gs e&ért nem lehet a& autoagress&! betegségeket )l. /ortisonnal

meggy"gy!tani. Gs a& egés& ilágon a modern medi/ina e&&el )r"bál gy"gy!tani.

2



*ás megoldásokat kell találnunk, ugyan gy, mint a s&er e&etünkben, a& or osi, ill. a )s&i/hol"giai területen, mint a ilág makroko&mos&ában, ga&daságilag, )olitikailag. 6égül isa& egyik legembertelenebb de a leghatásosabb a )én&. Egyiket sem tudjuk iga&áb"lmeg+i&etni. -ehát 'us&tria ill. émetors&ág már nem tudja meg+i&etni a&okat a betegségeket,amelyek ebben a& autoagress&! +ormában j%nnek elő. De a makroko&mos&t sem tudja már

meg+i&etni.'& első %b%lhábor t a németek +i&ették ross& lelkiismeretük miatt. '& amerikaiakégül is most a&ért nem tudnak to ább lé)ni, mert nem elég a )én&ük. Gn -eHasban tanultam,

ismerem e&t a mentalitást, ami ott an. 3ush minden 2A=Adik na) előáll egy listá al, amin ottannak a&ok a ross& ors&ágok, gymond, amiket meg támadna, mint Gs&akABorea, 7rán, stb.

ismerem e&t a mentalitást. E& ugyana&, mint a adnyugati +ilmeknek a mentalitása.'& egys&er en strukturált embereket nem ismerjük. @tt abb"l indulnak ki, akiknek

jobbak a +egy erei, gyorsabban lő, a& a& ügyesebb és jobb ember. 7ntellektuális )roblémáikannak, ha egy adnyugati +ilmet megné&nek, és a& első néhány ké)ko/ka után nem tudják,

hogy ki kit +og el enni +eleségül és +og maradni a +ilmben. -ehát égül is ők a&t his&ikmagukr"l, hogy mi el nekik an a nagyobb +egy erük, e&ért ők a nyertesek, és ők majdmindenkit legyő&hetnek, akik ő s&erintük nem j" a ilágon. Gs a mostani álas&tásokon is e&derült ki, hogy őnáluk e& a lényeg, hogy ki a&, aki a legjobban +el an +egy erke& e, ésuralmuk alá hajtják a ilágot.

8ajnos buta m"don e&t a gondolkodási rends&ert a& élet minden területén át ess&ük,még a& or ostudomány területén is. E&ért a&ért nagyon buta dolog, hogy a ráknál a& %ss&esrákos sejtet gymond a +egy erekkel meg%lik, lel% ik. 6agy a sugárral s&étsugara&&ák őket,

agy ki ágják a rákos daganatot. *i meg)r"báljuk, de hála a j" istennek e& teljesen nemsikerül.

(ála j" istennek a& amerikaiak nem tudják a hábor t ki+i&etni, és még gondolkodnaka&on, hogy 7ránt megtámadják. Előre megmondhatom %n%knek, ha %ss&es&edik a )én&t, meg+ogják támadni 7ránt. '& or ostudományban ugyane& an, sajnos a jelenlegi hagyományosm"ds&erekkel semmi esélyünk arra, s&%rny egyértelm kutatások annak e&&el ka)/solatban,hogy ha a& or osokat +őleg a& onkol"gusokat megkérde&&ük, hogy ő maguk mit tennének egyrákos esetben, kétharmaduk nem hagyná, hogy a hagyományos medi/inai m"ds&erekkelgy"gy!tsák őket. Gs e&ért hatalmas nagy +es&ültséget oko& e& a& or osok k%&%tt éss&éts&akadást.

6an olyan or os, aki r"lam, ill. a& én or osi ho&&áállásommal ka)/solatban nagyonsok ross&at mond, én e&t ismerem, t%bben is annak ilyenek, és e&&el én nagyon j"l együtttudok élni. '&on le)ődtem meg, hogy amikor ennek a& or osnak a +elesége daganatos beteglett, mellrákja lett, akkor ho&&ánk küldték gy"gy!tani, a mi k%&)ontunkba. 'tt"l +üggetlenül,hogy a betegnek a& álla)ota nagyon sokat ja ult, nem hagyta abba a& én bántásomat.

' mi iselkedésünkben nagyon sok ilyen kénys&eres dolog an. :r"báljunk meg e&ena témán, a& agress&i" témájában egy )o&it! , egy oldott, la&a ka)/solatot teremteni.Elős&%r is amiről bes&éltünk, a& első )onttal kell %n%knek megismerkedni, a )olaritás,

a& ellentétek t%r ényé el. -alálnak %n%k a k%ny emben, a& agress&i", mint esély /.k%ny emben egy gyakorlatot. Egyetlen egy ké)et találnak a k%ny ben, e& egy ilyen horrormas&k, egy +eketeA+ehér mas&k. (a +ényt engednek rá, tehát a lám)a alá tes&ik és +él )er/enkeres&tül né&ik anélkül, hogy )islognának, a&tán utána mess&ire tes&ik és egy +ehér )a)!rtrátes&nek, akkor a +ehér )a)!ron hirtelen egy s&emet +ognak látni. E& a& ellentét ennek a )olaritásnak a játéka.

-ehát a& a lényeg, hogy e&ekben a hely&etekben annyi álas&tási lehetőségünk an,hogy milyen m"don éljük meg e&eket a hely&eteket, arra nin/s álas&tási lehetőségünk, hogy

megéljükAe agy sem, mindenké))en kell. agyon megnyugtat", kielég!tő eredményt +og

2F



adni, ha mi a )o&it! oldalt né&&ük, ha a& igényes oldalt né&&ük, bár sok energiába +og kerülni.De /sak akkor, ha mi a s%tét oldalt tudatos!tjuk magunkb"l.

in/s értelme annak, hogy /sak a ilágos oldalt, a +ényes oldalt tekintsük, és el&árjukmagunkat a s%tét oldal elől. *ert kül%nben akkor bes&%kik e& a s%tét rés&, és a&okban arés&ekbe +og bes&%kni, ahol nem is árnánk, ott +og előj%nni.

'& agress&i" témáján át e&etjük, a& a lényeg, hogy mind a két oldalt látnunk kell, as%tétséget is és a ilágosságot is, a +ényt is. -ehát én tudom, hogy ember agyok, és nekeman egy agress&i"s témám. (a én +éligAmeddig intelligens agyok, tehát ahogy 1eorg 3ush ailágban )r"bál mo&gol"dni, e& nem a& a& eset, bár a& én s&ems&%gemből né& e ő nem

be/stelen ember, ő /sak his& ebben a es&élyes őrültségben, amiről bes&él. Gn elhis&em neki,hogy ő minden na) a bibliát ol assa.

Ebből /sak a&t a k% etke&tetést lehet le onni, hogy olyan nagyon sok mindent nem értmeg a bibliáb"l. 3enne an a bibliában, hogy lehets& hideg, lehets& meleg, /sak a& a lényeg,hogy a langyosokat +ogom ki&árni.

'& is benne an, hogy a boss& uralja a ilágot. Gs ő égül is a& egés& ilágot a&uralma alá akarja hajtani. Gs ő a&ért akar boss& t állni, mert a& édesa)ja megbukott. E& /sakakkor t%rténik meg, ha a al"ságnak egy ember /sak a& egyik )"lusát látja.

'& életben, a ilágban mind a két )"lust tekintjük, akkor sokkal érdekesebb les&,sokkal i&galmasabb, és sokkal ke ésbé les& es&élyes a& életünk. Gs e& a 3ush téma e&mindannyiunkban benne an, e& a legkellemetlenebb ebben a& egés& hely&etben.

(a a )artnerükkel an alami gondjuk, akkor nagyon k%nnyen bele/s s&hatnak ebbe a3ush s&ere)be. *i el %n%k gy gondolják, hogy a& egyik oldal a& teljesen ártalmatlan, amásik )edig mindenért +elelős, ami ebben a ilágban t%rténik.

-ehát amikor én ka)/solatot, taná/sadást s&oktam adni, még soha nem találtam a&elm lt =0 é ben olyan hely&etben magamat s&emben, hogy egy bi&onyos hely&etért /sak egy+él, egy ember lett olna +elelős. De a munkám során nagyon sok olyan ké)&ett intelligensemberekkel találko&om, akik e&en a 3ush s&inten bes&élnek a )roblémájukr"l.

-i)ikus s&ituá/i"t most megmutatom. ltalában /sak nők j%nnek ho&&ám, ass&onyok j%nnek ho&&ám taná/sadásra. ' +ér+iak /sak akkor j%nnek ho&&ám, ha a +eleség a gyerekekkelmár rég elment, a nők általában akkor j%nnek, amikor még együtt annak, és s&eretnékmegmenteni a ka)/solatot. Egy ideig hagynom kell őket bes&élni, és a&tán utána és&re es&em,hogy mindent rá akar et!teni a +ér+i társára a h%lgy. Gs att"l +ügg, hogy milyen a h%lgynek at%ltése, hogy mennyire mérges, A#0 )er/ig is hagyni kell, hogy e&t mind rám & d!tsa, hogyőneki milyen s&%rny a +érje otthon. De iga&áb"l e& a& idő arra kell, hogy egy ki/sikét nálunkkellemesen ére&&e magát, mert a&&al, amit elmond, nem has&nál magának, mert e&t a barátnőjének már bi&tos, hogy s&á&s&or ugyan!gy előadta.

6égül is mi el hogy ő +i&et e&ért, meg kell s&ak!tanom e&t a )rojek/i"s orgiát, amit ő

gymond előad nekem. *eg s&oktam kérde&ni, hogy egy ilyen ké)&ett, intelligens, okos nő,mint %n, hogyan tud egy ilyen s&%rny séget, egy ilyen s&%rnyeteget %ss&es&edni ésho&&ámenni.

5.ka&etta ' oldal

Jkorábban ő nem ilyen olt. Gn teljes együttér&ésemmel r%gt%n megkérde&em, hogymeg álto&ott agy +ejlőd%tt< :ers&e, hogy álto&ott, de /sak a ross&abbik irányba álto&ott.

:ers&e e& a )ont, amikor mind a ketten egy ki/sikét mosolygunk, bár én iga&áb"l j"kattudnék ne etni. Gs s&é) lassan elke&dünk ős&intén bes&élni egymással.

(a e& a +ájdalmas +olyamat megs& nik, és ős&intén tudunk egymással bes&élni, akkor

hirtelen ráj% ünk, hogy ebben a +ur/sa hely&etben mind a két oldalnak benne an a magarés&e.

2N



' )olitikában )l. e&t a& %náll" ős&inteséget nem is s&abad +eláll!tani, nem is s&abadennek megs&ületnie. Gn s&e)t. ##Ae után néhány na))al a& jságban meg mertem !rni a&t,hogy e& egy s&%rny séges gyás& és s&omor ság, ami e&ekkel a& emberekkel t%rtént, a =000halottal, de hogy a mi ga&dasági rends&erünk miatt minden na) t%bb mint =000 gyerek éhenhal. E& nem egy 'merika ellenes !rás olt, hanem e& egy olyan tény, amit mindenkinek tudni

kell. em /sak gyerekek, hanem +elnőttek, t%bb e&er ember na)onta éhen hal és e&tegys&er en el+ogadjuk, és termés&etesnek ess&ük.-ehát én a&ért, mert ennek a hárome&er halottnak amerikai tle ele olt, kül%n%sebben

nem tudok értük gyás&olni, meg kell mondanom ős&intén. De e& k%tele&ő olt émetors&ágban.

9gyane& an a )artnerka)/solatban, ha ténys&er dolgokat meg sem lehet eml!teni,akkor már ott nin/s mit megoldani. ?ontos a&, hogy legyen bátorságunk ahho&, hogy akár betegségben, akár otthoni ka)/solati )roblémáink annak, hogy e&ekkel %náll"ans&embené&ni, és e&eket beengedni a& életünkbe.

'& a lényeg, hogy egy itánál, es&ekedésnél mind a két +élnek benne an a sajátrés&e. '& indiánoknak egy nagyon egys&er , nagyon s&é) re/e)tjük an erre, ők a&t mondják,hogy ha a& ellen+eledet meg akarod érteni, akkor egy h"na)on keres&tül a& ő mokas&injábankell járnod. -ehát nagyon sokat +ejlődnénk, ha /sak egy hétre a +érjüknek agy a +eleségükneka mokas&inját +el ennék, és minda&t átélnék, amit ő a saját életében átél.

Gn e&t a +eleségemmel átéltem, mi el olt egy nagyon mass&! , nagyon komolyitánk, né&eteltérésünk. Gn egy hétig egyedül otthonmaradtam, és a& egés& +elelősséget,

mindent át ettem a gyerek iránt és a& otthonunk iránt, meg)r"báltam a há&tartássalmegb!rk"&ni, a& %ss&es leala/sony!t", ross&ul +i&ető munkát meg)r"báltam meg/sinálni. ekem j"t tett. De nem tudtam égig/sinálni. 1yorsan s&ere&tem olyan embereket, amiket énnem tudtam meg/sinálni, hogy meg/sinálják helyettem otthon. Gn meg)r"báltam ki asalni a&ingeimet, de mi el hogy nem a& %ss&es élte t l, e&ek után gy gondoltam, hogy inkább mástkeresek. ' +eleségemnek is j"t tett.

Egy hétig a +eleségem ton olt, meg)r"bálta kis&ellő&tetni a +ejét és előadásokattartott, tájéko&tat"kat a mi or oslásunkr"l. ' tele !&i"ban is s&ere)elt, és átélte a&t, hogymilyen nehe&en tud a& ember s&"ho& jutni, hogy milyen ud ariatlanok, mennyireerős&akoskodni kell a tele !&i" m sorban is. agyon sok olyan dolgot átélt, ami a k%&%smunkánkat, a& együttlétünket, a& életünket iga&án támogatta.

*indenké))en bármilyen s&inten, ha meg tudják al"s!tani, én taná/solom %n%knek,hogy e&t a gyakorlatot tegyék meg.

-ehát ennyit a& agress&i"r"l, mind a két )ontjár"l, a marsir"l és a )l t"i )ontr"l is.(a ér&em, hogy agress&i" an bennem, akkor találni kell egy olyan területet, ahol a

legértelmesebben, a leghatékonyabban ki tudom e&t +eje&ni.

Be&djük a legals" s&inttel, a testi s&inttel. 'mint már bes&éltünk r"la, meg kellné&nünk a& i&maimnak, ill. a +oga&atomnak a& álla)otát. *eg kell né&ni a éremet, tehát aérnyomást, érké)et.

(a ala/sony a érnyomásom, ill. hogyha ke és a %r%s értest, ke és a as as&er e&etemben, akkor a&t kell +elismernem, hogy ugyan gy a as ill. a %r%s s&!n e&ek minda marsi )ontho& tarto&nak. '&t is kell tudnunk, hogy a mi italitásunkat, a mi erőnketké) iseli a ér, a %r%s értestek ill. ahogy a ?austban is an, a& életnek a le e, a&a& emberneka ére.

*indenké))en a kon&ek en/iát le kell onnom akkor, ha és&re es&em, hogy atestemben ke és e& a marsi energia. -ehát el kell ke&denem s)ortolni, mo&ogni. 6égül isminden s)ortnak s&üksége an agress&i"s energiára. 8őt, ha a +o/it né&&ük agy a hokit,

mindenké)) hatalmas agress&i"s energia a&, hogy beler gni egy hatalmasat a labdába, agyütni egy hatalmasat a korongba. >ehet, hogy %n%k már annyira ké)&ett emberek, hogy s&é)en

2M



+el%lt%& e gol+o&nak és és&re sem es&ik a& agress&i"t, ha beleütnek a labdába. Demindenké)) el s&eretném mondani, hogy ahho&, hogy a&t a )i/i labdát a&&al a hatalmas ütő elmegüssék, és 200A=00 méterre elmenjen, ehhe& hatalmas agress&i"s energia kell.

8őt, még ha sakko&nak, akkor is agress&! gondolatokkal kell +el érte&niük magukat.*i el a& i&mok agress&i"s s&er eink, e&ért nin/sen olyan s)ort, ahol ne lenne %n%knek

agress&i"ra s&ükségük. '& i&mok a&ok )irosak, és arra al"k, hogy a& erőt k%& et!tsék,át igyék. -ehát e&en a testi s&inten bi&tos mindenki találna magának olyan mo&gásilehetőséget, ahol energiát tud bele inni, és ahol át tudja alak!tani, has&nos!tani tudja e&t a&agress&i"s energiát. em olyan nehé&, hogyha a s)ortot né&&ük, a +eloldott és a még nem+eloldott agress&i"t né&&ük, lehetnek %n%k +airAek és lehetnek ke ésbé +airAek is a s)ortban.

E&t mindig k%nnyen el lehet d%nteni, sőt a t%bbiek is tudnak benne seg!teni. ' miér&és ilágunk a& iga&ságossággal ka)/solatban elég ala/sonyan +ejlett a mai ilágban. (a%ss&ehasonl!tjuk mondjuk a 20 é el e&előtti életünkkel. *ég akkor is 20 é el e&előtt egyhibát a onalb!r" kija !tott, ha a saját ellenünk lett olna. *ég akkor is, e&eken a nagytenis&mérkő&éseken meg lehetett +igyelni, még akkor is lemondtak arr"l, hogy a hibátel+ogadják e&ek a nagy tenis&e&ők, ha a másiknak lett olna j". (a a mostanitenis&mérkő&éseket megné&&ük, akkor lehet látni, hogy mennyire %rülnek, ha un. illegális )ontot ka)nak, tehát nem megérdemelt )ontot s&ere&nek a b!r" hibája miatt. 6égül is a&, hogya tenis&e&ők )én&t keresnek e&&el a játékkal, itt megint a& iga&ságosság lé) k%&be. Ebben a&esetben, ha )én&ről is s&" an, nagyon ki/si annak a& esélye, hogy alaki tényleg iga&ságos,+air legyen és gy játs&on. 6égül is nem /sak a )én&ről ill. a h!rné ről an s&". 7tt s&erintem%n%k k%&%tt most nin/s olyan, akinek a& olim)ián lenne esélye érmet s&ere&ni. -ehát itt égülis nem ko/ká&tatunk semmit mi átlag emberek, /sak a&t, hogy tényleg a italitásunkat, a&erőnket n% eljük a&&al, ha s)ortolunk.

'& lehet, hogy +őleg a& elején egy ki/sikét +áras&t" s)ortot ke&deni, de égül is e& egy j" dolog, ha a& ember előre gondoskodik már magár"l. é&&ék meg, menjenek el 'merikába,a& Egyesült llamokban, és né&&ék meg e& egy olyan st!lus, ho a e&et, amit mi /sak mostke&dtünk még. ' gyerekek már annyira &s!rosak, annyira k% érek, hogy már a& ut/án +elt nika& embernek. 6an egy olyan indián /sa)at, ahol a gyerekeknek a =N IAa diabéteses és már amásodik s&inten annak. 6annak olyanok, sokan annak, akiknek már két s&éket le kell+oglalniuk a re)ülőn, hogy legyen elég helyük. Gs e& még ross&abb les&.

' modern életben, a modern há&aknál, ahol nem lehet kis&edni a tokot a& ajt"b"l,'merikában lehet ilyeneket hallani, hogy annyira k% érek, hogy nem tudják őket kis&edni, és+el kell ágni, hogy ki tudják őket inni a& ajt"n. E& mind annak a k% etke&ménye, hogy

alaki ke eset mo&og, ill. nem meg+elelően tá)lálko&ik.6an e& a *agyarors&ágon ismert e& a +ilm a */Donaldsr"l, hogy egy egés&séges

+iatalember egy h"na)on keres&tül /sak e&ekkel a& ételekkel tá)lálko&ott. *eg i&sgáltatta

magát, korábban a laboreredményei is teljesen t%kéletesek oltak. Egy h"na) után, miutánnem mo&gott és /sak e&eket a& ételeket ette, teljesen t%nkre mentek a laboreredményei, olyan beteg lett, hogy ke&elni kellett a& or osoknak.

'& életben nem lenne ross&, égre elke&deni mo&ogni és alami olyan mo&gási +ormáttalálni, ami illik ho&&ánk, ami nekünk %r%met s&ere&, és !gy leadni e&eket a& agress&i"sér&éseket. Gs a mi hely&etünkben, ahol nem )én&ről, ill. nem h!rné ről an s&", a miesetünkben még +airAebbek még iga&ságosabbak is lehetünk egymással.

*indenkinek meg kell találni a saját m"ds&ereit, és e& mindenkinek a saját egyénres&abott m"ds&er les&. (a alakinek ke és a ka)/solata e&ekkel a témákkal, akkor mellékesenis elke&dhet ele +oglalko&ni. *indig né&&ük a&t, hogy alaki este leül a -6 elé, és agress&i"ss&%rny , s&emétre al" +ilmeket né&. Gs akkor !gy a hely&etét még jobban ja !tani tudja

s&erinte, < a& agress&i"ját !gy győ&i le.

=0



(a nem s&eretnének s)ortolni, akkor )edig egy olyan munkát kell találniuk, amii&omenergiára, i&omerőre é)ül. :l. ha nem akarok mo&ogni, akkor alami olyan munkát kellkeresni, ahol sokat kell /i)ekedni, és sokat lehet emelgetni, és !gy magam j"l lei&&adok, és j"lmegdolgo&tatom a s&er e&etemet. *eg kell találnunk a saját tjukat. 'ut" helyett )l. bi/ikli el is lehet menni dolgo&ni. '& lehet, hogy a sok ross& < le kell &uhanyo&niuk, és a& a

lehetőség nem m k%dik.*ost akkor hagyjuk el a testi ill. s)ortol"i témákat, és térjünk át a lelki területre. 'mitmár ma t%bbs&%r eml!tettünk, tehát a )artneri ka)/solatokat, ebben is lehetnek bátrabbaksokkal. Egys&er en egymásnak elmondják a& iga&ságot, a al"ságot.

Elj%tt ho&&ánk egy +ér+i, aki rákos beteg olt, őt a +elesége küldte ho&&ám, és égül ismár nagyon rég"ta élt benne e& a dolog, hogy kimondja, de most olt rá e& a lehetőség, hogykimondja, hogy ő nem monogám, hanem bi&ony )oligám életet élt. E& nem jelenti a&t, hogygyakran meg/salta a +eleségét, de bi&ony meg/salta, és emiatt lelkiismeret +urdalása olt. agyon soks&or gondolt erre, és utána egy é ben egys&er el is k% ette e&t a hibát, és 2 é enkeres&tül, és a két "rás terá)ia után égre %ss&es&edte a bátorságát, és égre megmondta a+eleségének. ' +elesége nagyon mérges lett, és minden ka)/solatot megs&üntetett, sőtmegtiltott elünk. Biabált elem a +elesége, és a&t mondta, hogy e&t a halálos beteg +érjét énmég egy s&%rny séggé tettem. Egy olyan nő olt, három k%ny emet elol asta és a hét égis&emináriumon is ott olt. Gn )edig meg)r"báltam neki e&en a s&inten elmagyará&ni, hogy a&ő +érje soha nem olt s&%rny ség, de hogyha e&en a s&inten né&i, akkor égül is e&t látja benne.

Gs elmondtam neki, hogy =0 é es ta)as&talatomb"l, hogy t%bb e&er embertgy"gy!tottam, és még egyetlen emberrel sem találko&tam, aki monogám lett olna, és akollegáim k%&%tt sin/s, aki monogám lenne. -ermés&etesen én ny!ltan állalom a&t, hogy a&%n%k )artnerei, akik itt ülnek, ők bi&tosan ki ételt ké)e&. Gn őt nem ismerem, tehát nemáll!thatok ilyet őr"luk. 7lyen magát"l értetődő dolgokon /sak /sodálko&unk.

agyon sok területe an a& életünknek, ahol ős&inték lehetünk. E& egy kényes téma,mert nagyon sok ilyen kényes terület an a& életünkben. ' saját lelkünket soha nem/salhatjuk meg, soha nem /sa)hatjuk be. '& ős&inteségnek egy nagyon +els&abad!t" ereje ana lelkünk s&ámára. (atalmas nagy bátorságra an ho&&á s&ükség.

(a a lelki területeket né&&ük, akkor el lehet gondolkodni a&on, hogy %n%k hol lehetnekmég bátrabbak, a& élet mely területén, mi el a bátorság is egy marsi téma. (a lehetséges,akkor ne r%gt%n a +őn%küknél )r"bálko&&anak. De ha olyan munkájuk an, ahol meg+elelőenkiteljesednek és meg+elelő lehetőség, alkalom k!nálko&ik erre, akkor termés&etesen a+őn%küknél is meg)r"bálhatják e&t. E& egy nehé&kes dolog, ha a hi atásuknál, a s&akmájuknálnem ős&inteségre é)ül. -ermés&etesen a& áls&olidaritás, amikor s&é)en bes&élünk egymásr"l,e& nem +eltétlenül a& ős&inteséget jelenti. De mégis ha %n%k erről lemondanak, és ős&inték

les&nek a& os&tályukon, a területük%n, ahol %n%k dolgo&nak, akkor e& a munkahelyükneknagyon sok has&not is +og ho&ni. -eljes ős&intétlenségben soha nem lehet tudni, hogy minden bi&tonság benne anAe.

De a& emberek minden lenyelnek, és soha nem mondják meg, ha alami nem tets&iknekik. -ehát ha nálunk annak a gy"gy!t" /entrumban, és ha nin/sen é))en ita alahol,akkor bi&tosak lehetnek abban, hogy minden rendben an. (a alami nin/sen rendben, akkornálunk r%gt%n gá& an, ihar an, e& nagyon direkt és r%gt%n kon+rontá/i"ban mennek. E&nem egy olyan hely&et, ahol mindenki álland"an dolgo&ni akar, ott nálunk bi&ony +áras&t"dolgo&ni. 8oks&or mondom a&oknak a munkatársaimnak, akik )l. bi/ikli el j%nnek, mielőttelmés& a beteghe&, a )á/ienshe&, előtte le kell &uhanyo&nod.

-ehát )l. a $0Aes é ekbeli or osnak e&t nem lehet elmondani egy klinikán, mert nem

+ogadná el. Gn e&t r%gt%n megs)"rolom, hogy alaki megsértődj%n, és a&t mondom, hogy nem j" a& illatod, és menjél &uhanyo&ni. De +ord!t a én is e&t el árom tőlük. (a alakinek

=#



mondjuk s&ájs&aga an, akkor r%gt%n megmondjuk neki. Gs nem lehet el árni a&t, hogy a betegeknél is meg kell né&ni a +oga&atát, meg kell né&ni a bélrends&erét, a lelki álla)otát ismeg kell i&sgálni, tehát első )illantásra e& nagyon kegyetlenül hang&ik, a& or osoknak e&en a

i&sgán is át kell menniük, de utána e& már a +ejlődést s&olgálja.6olt a Dethle++sen rnál egy olyan )á/iens, alahogy elérték a )án/iensek nála, hogy

ne +i&essenek neki. -ehát a&t mondta, hogy dobjuk %ss&e a )én&t k%&%sen, és ha ilyen gondokannak, akkor ebből együnk ki és a& ő rés&ét, ebből +i&essük. (a s&olidárisan né&&ük, akkore& nagyon s&é)en hang&ik. 'kkor mégis ahho& e&etett, hogy én is meg a kollégáim is a&tmondtuk a Dethle++sen rnak, ha nem +i&etnek a )á/ienseid, akkor e& a te )én&)roblémád. eked to ábbi négy hét terá)iát kell enned, és e&t neked kell ki+i&etned. E& keményenhang&ik, sőt egy ki/sit /inikusan is. Bét é után megoldotta a )roblémáját.

' on&ás t%r énye s&erint, ha a )á/iensemnek ugyana&ok a )roblémái annak, akkorsaját magamban kell keresni, mi el hogy bennem an a )robléma. '& ős&inteség tehát e&mindenké)) egy )o&it! erő, ami a +ejlődésünket s&olgálja. (a %n%k megné&ik a /saládjukat, )árjukat, gyerekeket, /saládtagokat, kollegákat, akkor bi&tos, hogy találnak olyan hely&eteket,ahol %n%k ős&inték lehetnek elük.

5. ka&etta 3 oldal

Jaki olyan k%&el áll %nh%& alaki a /saládban, és akkor a& ős&inteségtől nem ijed meg. (a é eken agy é ti&edeken keres&tül ős&intétlenségre é)ül a ka)/solatuk,

akkor a )artnerükkel nagyon nehé& les& elős&%r ős&intének lenni. Gs ha és&re es&ik, hogyolyan ka)/solatban ke&dik a& ős&inteséget, amit a rokoni ka)/solatok nem es&élye&tetnek,akkor meg +ogják ére&ni, hogy a k%&elebbi ka)/solatokban is milyen támogat" les& e& aho&&áállás.

' bátorság a& egy as)ektus, a k% etke&ő a d%ntések. (ogy milyen irányba induljanakel, a&t nem határo&hatom meg, de elmondhatom %n%knek, hogy teljesen mindegy, hogymelyiket, minden d%ntés jobb, mint ha egyáltalán nem d%ntenek.

' d%ntés s&"ban megint benne an a& a német ki+eje&és, hogy a hü elyéből kité)em atőrt, és megyek to ább.

8tagnálást jelent mindenké)) a&, ha két d%ntés k%&%tt, két lehetőség k%&%tt megállok,és nem d%nt%k. (a két lehetőség k%&%tt egyáltalán nem tudnak d%nteni, akkor álass&anak egyharmadikat. -ehát ha alaki há&asságot s&eretne k%tni és meg/sinálja a& as&trol"giai

álas&okat erre, és nem tudja eld%nteni, hogy melyik a& iga&i, akkor els&okott ho&&ám j%nni één a&t mondom, hogy árjon egy harmadikra, és majd gy d%ntse el, hogy mit s&eretne.

' d%ntésnél a& a nagyon lényeges, hogy amikor a hü elyből kité)jük a kardot, akkor at%bbi lehetőséget a&t el ágják, les& rják, t%nkretes&ik, és ugyana& a& energia egy irányba

indul el és a& %ss&es energiájukat egy dologra tudják majd has&nos!tani. (a egy irányba is&ika& %ss&es energiájukat, meg +ogják +igyelni, hogy milyen sok %r%met, milyen sok boldogságotoko& %nnek e& a d%ntés, e& a te ékenység. 1ondoljanak iss&a saját életükre, mikor oltakiga&án lelkesek, iga&án i&gatottak, boldogok a& életükben. E& bi&tos olyan hely&et olt,amikor mindent egy dologra +eltettek, és egy dologért har/oltak, lehet, hogy a s&ülők é))enellene&ték a )artnerüket, és %n%k még jobban él e&ték a&t, hogy minden energiát ebbe+ektettek be. Egy ké)letesen, ké)ekben ké)&eljünk el egy ilyen hely&etet.

6olt egys&er egy barátnőm, aki a& én anyukámnak egyáltalán nem tets&ett, mertt lsminkelt olt és a külseje nem tets&ett neki. 7tt olt e& a h%lgy, aki a& anyukámnakegyáltalán nem olt s&im)atikus. ekem a&ért s&im)atikus olt. Gn a&t mondtamanyukámnak, hogy te gysem +ogod +eleségül enni, én sem +ogom +eleségül enni, de együtt

s&eretnék ele élni, és akkor eld%nt%ttem #F é es oltam, hogy elk%lt%&tem otthonr"l, és nemhagyom, hogy anyukám ross&at mondjon erre a h%lgyre. 'nyukám nagyon mérges lett,

=2



bejelentette, hogy nem +og adni nekem )én&t, és a&ért is haragudott rám, hogy a kontrollálástakkor el kellett engedjen, nem olt hatalma +elettem, és mégis egy idő után ő mégismegbarátko&ott e&&el a h%lggyel, és már nem né&te olyan ross&nak agy /s nyának, mertlátta, hogy minden energiát ebbe bele is&ek.

Gs a munkahelyük%n, a +oglalko&ásuknak e&en a területén e& ugyan gy át ihető e& a&

energia ilyen m"don. '&ok, akik iga&án alamit mo&gásba ho&nak, alamit lendületbe ho&naka& életükben, a&okban benne an a& a& energia, a& a bátorság, hogy egy la)ra +eltegyenekmindent, és minden energiájukat egy dologra áldo&&ák.

Ebből a taná/s a&, hogy a saját életünkben égül is bátran, har/ra kés&en éljünk. Gségül is a marsi energia arr"l s&"l, hogy addig üsd a asat, am!g +orr". @lyan hely&etek a&

életben, ami alamilyen m"don nem m k%dik, s&orul, beragad a& embernek a& életében, agyesetleg betegségek, a&okba mindbe a& energia s&orul bele.

' német nyel olyan s&é)en mondja, hogy a& életet gy mond támadásba lendülni a&életben. ' )roblémákat megtámadni s&emélyesen, s&emélyünk által. ' legals"bb s&intről alegmagasabb s&intig, a s&ent hábor ig. ' s&ent hábor a& nagyon sok allásban k%&%s. E&nem a&, amit /sak a& is&lám allás ak ké) iselnek.

' Boránban is benne an e& a s&ent hábor , a d&sihád. ' s&ent hábor , a nagymegmérettetés. (a e&t a nagy s&u+i magyará&&a el e&t a mondatot, és nem a +anatikus is&lámemberek, a&t mondja, hogy a s&ent hábor , a& egy belső hábor . E& a& egés&ről s&"l, agy"gyulásr"l s&"l, és a s&entség s&" a& ugyana&, mintha németül a&t mondanám, hogygy"gyulok.

' Boránban a& an, hogy ha alaki ebben a s)irituális hábor ban elesik, akkor ahetedik mennyors&ágba kerül.

' hetedik mennyors&ágot megtaláljuk a keres&tény allásban is, mint a legmagasabb+ejlődési s&intben. ' ákob létrának a F s&intjét meg kell járni a keres&tényeknek is. *eg kellhar/olni a& angyalokkal, a hindu allásban a hét /sakrán át kell lé)ni, m!g a& ember+el ilágosodik, +elébred, am!g a legmagasabb, a hetedik /sakra megny!lik.

-ehát minden allásban k%&%s a&, hogy hét +oko&atot meg kell tenni ahho&, hogy alegmagasabb +ejlődési s&intre elérjen a& ember. Gs e& nem egys&er , e& egy nagy har/ és +őlega& egommal kell har/olnom. 6égig kell, át kell ilág!tani a& egés& ton a& árnyék oldalamat.

Gs égül is a har/, a hábor mindennek a& atyja ebben a +ejlődésben. (a bármilyenallási é)!tményt megné&ünk, tehát tem)lomot, )iramist, most mindegyiknek an egy a& ég

+elé ékonyod" teteje, s)i//e. ' /s /s a& égül is a marsi el nek a ké)e. ' t nek, a késnekmindegyiknek egyAegy éles, ékony hegye an, e&ek mind marsi energiák.

E&eket a ékony /s /sokat, e&eket ugyan gy meg kell járnunk, mint mondjuk egyg"tikus katedrálisnál, ahol égig a& egés& s&inten +el kell jutni a tetejére. Gs minden allásmegegye&ik abban, hogy e&t nem s)"rolhatjuk meg magunknak.

6égül is Bris&tus is bi&onyos agress&i"t élt meg, amikor kidobta a tem)lomb"l a...3átorságra, bátor!t, %s&t%n%& minket, amikor a&t mondja, hogy aki nagyon hideg, agy akinagyon +orr" /sak a&okat iselje el, és aki langyos, a&t ki&árja a& életéből.

-eljesen mindegy, ha a legals" s&intről a s)ort s&intjéről indulunk el, agy alegmagasabb s&intre jutunk el mindenké)) kül%nb%&ő akadályokat kell legyő&nünk, bátorsággal, har/iassággal kell égigjárnunk a& utat.

*indenké)), ha +elismerjük e&eket a& el eket, akkor is a&t kell eld%ntenünk, hogymelyik a&, amelyik megoldott és melyik a&, amelyik még megoldásra ár" terület. '& éles, a/s /s és a legteteje bárminek, a& +ájdalmat oko&hat. De ala)jában é e e& nem mindig ross&.6annak a& or ostudományban olyan kanül%k, amelyek nagyon élesek, és /sak egys&er lehethas&nálni, és e&ek nagyon nagy +el+ede&ési seg!tséget jelentenek, a&okho& a régi kanül%kh%&

és régi injek/i"s t kh%&, amit t%bb e&ers&er kellett has&nálni és +ertőtlen!teni. -ehát régebbene&ek a t k annyira tom)ák oltak, hogy s&inte lendülettel kellett a& embernek a ke&ébe

==



bele ájni. -ehát e& egy nagyon nagy előny és +ejlődés, e&ek a kanül%k, e&ek a t k nagyonékonyak, és nagyon hegyesek, amit has&nálnak a& or osok. E& bi&tos, hogy nem s&é), ha

sebés&nek agy a& or osnak ágnia kell. Bé)&eljék el, hogy mi lenne, ha e&ek a& es&k%&%ksokkal ke ésbé lennének élesek. 'kkor s&inte s&ét kellene té)ni a s&% etet. ekünkhálásaknak kell lennünk e&ekért a marsi minőségekért, e&ekért a /s /sos éles dolgokért.

Egy sebés&nek mind marsi tulajdonságai annak, hogy gyorsan, határo&ott, bátord%ntéseket kell ho&ni és nagyon éles, nagyon erős es&k%&%kkel kell ugyan/sak nagyongyorsan dolgo&nia. in/sen demokrá/ia a m tőas&talon. em tudunk arr"l né)s&a a&ástrende&ni, hogy akkor most é))en melyik eret k%tjük el, agy hol ke&djük el a ágást. *indig

an egy numero egy, aki d%nt, és a t%bbiek seg!tenek neki. *ert kül%nben a& emberekmeghalnának, ha ilyen d%ntéské)telenek lennének a& or osok ott.

De ha alaki j" sebés&, és e&ekkel a marsi energiákkal nagyon j"l tud együttm k%dni,a& még nem jelenti a&t, hogy a& élet más területén is j"l tudja e&eket has&nos!tani. '& éna)"som nagyon j" sebés&, brilliáns sebés& olt, aki #0A#2A#$ "rán keres&tül is egy na)o)erálni tudott, még a&ok, akik a klinikán kritikkusai is oltak, még ők sem kételkedtek a& őmunkájában. De mi el nagyon j" sebés& olt, e&ért /sak sebés&ként dolgo&ott. ; általában/sak tudattalan emberekkel tudott dolgo&ni, aki nem olt a tudatánál. (a alaki már atudatánál olt, es&méleténél olt, akkor már nagyon korlátoltak oltak a lehetőségei arra, hogye&&el a& emberrel ő bánni tudjon. (a alaki a& altatásban /sak egy )i/ikét megmo//ant a&o)erá/i" alatt, r%gt%n s&"lt a& altat"or osnak, hogy még adjon neki s&ert.

')"som gy járt a +eleségé el agy a lányá al, akit ugye +eleségül ettem, hogy hanem egye&ett a éleményünk, hogyha /sak mo&dulni mertek és ellent mertek neki mondani,akkor e&en nagyon ki olt akad a. E& a )élda mutatja a&t, hogy nem elég a& embernek a&életében /sak egy ilyen el en élni.

De mi el hogy ő ilyen sokat +oglalko&ott e&ekkel a betegségekkel, ő maga sosemka)ta meg e&eket a betegségeket. '&tán amikor nyugd!ja&ták nem sokkal utána rákbanmegbetegedett. ; korábban nagyon ross& aut" e&ető olt, és még ross&abb olt, ha a&any"sülésen ült. *iután e&t a& agress&i"s energiát már a munkájában már nem tudta kiélni,mert nyugd!ja&ták, e&ért e&t a& agress&i"s energiát a /saládjában engedte ki, és teljesenel iselhetetlen olt még a második +eleségé el is.

-ehát ő +el tudta dolgo&ni, megtalálta a&okat a& utakat a munkájában, ahol +eldolgo&&aa& agress&i"s energiát, és miután e&ek megs& ntek, bi&ony rákban meghalt.

" lenne, ha e&&el a területtel +oglalko&nánk, és ilyen lehetőséget találnánk, mint a&ügy édek is, hogy olyan területet álass&unk, ahol a& agress&i" s&embe kerül elünk, aholmeg tudjuk oldani, agy ahol )l. a sebés& ugyan gy találja a lehetőséget, ahol +eloldja e&eketa& agress&i"s energiákat. -ehát nagyon sok olyan munka an, nem /sak a +ogor osi, a&ügy édi, a sebés&i, ahol e&&el a& agress&i"s energiá al, ill. bátorsággal nagyon j"l lehet

játs&ani, hanem )l. a s)ort egés& területe bátorságot k% etel.-ehát ha állalko&"ként dolgo&om, és egy /éget akarok +elé)!teni, ahho& is hatalmasnagy bátorságra, nagyon nagy állalko&" ked re an s&ükségem, és mindent egy la)ra kelltennem.

-ehát %n%k is bi&tos meg+igyelték, hogy a kommunista időben erre nem olt lehetőség,és a&tán a áltás után a&ok, akik hi atalnokként dolgo&tak, állalko&"ként s&erettek olnaér ényesülni, nem sikerült nekik. (a t l sok < egy ilágban, egy ors&ágban, egytársadalomban, a& megint bor&as&t"an es&élyes, ha álland"an meggátolják a&t, hogy a&emberek d%ntéseket ho&hassanak. E&t Bubában éltem meg é))en. Eléggé megakadályo&&a a&ember boldogságát a& a& élet, ha Bubában kéts&er meg kell mutatni a& embernek a& tle elét,le kell ennie a s&almakala)ját, magyará&kodni kell, hogy miért nem ugyana& a s&emü eg an

rajta, mint ami a +ényké)en olt rajta, ahho&, hogy lejusson a tenger)artra, a strandra.

=$



Egy ilyen rends&er nem m k%dhet, mert a& embernek a& %ss&es %náll" te ékenységétmeg%li, a& %tleteit meg%li. 'hho&, hogy a mi társadalmunk m k%dj%n, ahho& nagyon sokmarsi energiára, nagyon sok bátorságra, nagyon sok állalko&" erőre, nagyon sok j"ho&&áállásra an s&ükségünk. *inden j!tásra, minden +ejles&tésre, energiára an ehhe&s&ükség, ahho&, hogy a régi dolgokon t l tudjunk lé)ni, hátra tudjuk hagyni őket. ' tabukat

hogy megt%rjük, hogy olyan dolgokat tegyünk, amiket eddig nem s&abad olt megtennünk,agy még gondolnunk sem olt s&abad, e&ekhe& mindAmind bátorságra an s&ükség.' 6atikánban )l. alaki hatalmas nagy megle)ő tettet tett, ha ellentmondott a )á)ának.

Gs a& '7D8 korában e& a +undamentalista )a) a&t mondta, hogy megbünteti mindengy"gys&erés&t, aki kondomot árul, mert e& egy b n. Ogy akik e&t megtiltották, nagyon sokembernek kárt oko&tak, nagyon sok bajt oko&tak, +őleg >atinA'merikában, ahol én oltam. Gs

égül is e& a )a) a 6atikánban a&t mondta, hogy ne %lj%n, és e&ért ő +elelős e&ért a tettéért,hogy ennyire bátor olt és e&t !gy kimondja. 6égül is a& ő lelki ilágát !gy most megnyugtattae& a kardinális, de most bi&tos, hogy a )okolban an. ; a&t mondta, hogy ő inkább a )oklot ittakarja, mint a&tán utána később.

7lyen d%ntésekhe& nagy bátorságra an s&ükség, mert mi a 6atikánban ilyenkardinálisnak a s&ere)ébe bele sem tudjuk ké)&elni magunkat. De e&t a hely&etet e&t mosttegyék át a /saládjuk alamelyik tagjára. 3i&tos, hogy al"s&!n , hogy a /saládjában is anolyan d%ntés, amiről tudják, hogy e& nem meg+elelő, ugyan gy, mint e& a kondomos d%ntés

olt, mert égül is a&ért maradt e& !gy, mert senki nem mer ho&&ás&"lni, senki nem merimegmo&d!tani e&t a d%ntést.

6égül is a& én a)ukámnak, mi el ő nagyon sokáig +ogságban olt, meghatáro&ta a&t,hogy milyen m"don étke&ünk otthon. *i el a nagymamám nagyon sokáig s& k%lk%d%tt a&ételben, a két ilághábor t átélte, e&ért e& meghatáro&ta a mi étke&ési s&okásainkat is otthon.*i mindig régi élelmis&ert ka)tunk, mi el ő mindig s)"rolt, mint egy kis m"kuska. ; mindigelőre be ásárolt, a& ala) ető élelmis&ereket NA#0 hétre előre meg ásárolta. '&tán utána #0hétig e&t enni kellett, a&tán jabb élelmis&ereket megint előre be ásárolt. Gs e&ért még #0é el a hábor után is ilyen régi dolgokat kellett enni a& egés& /saládnak. 'ddig, am!g otthonnem lett ebből egy nagy )er)at ar. '& én nagymamám nagyon mérges olt a& elején, de a&tánutána a +riss dolgok neki is sokkal jobban !&lettek. E&ek ti)ikus )éldák, hogy régi ősita)as&talatok miatt milyen s&okások annak sok helyen.

8&ünet.ka&etta ' oldal

E&t a& "rát arra has&náljuk, hogy kérdéseket lehet +eltenni bármilyen ide illő témában,de hallottuk, hogy sokakat érdekel még mindig a lélek nyel e a betegség /. téma, ill. a

k%ny nek a témája, ill. engem a& agress&i" mint esély témára h! tak meg, e&ekben atémákban árjuk a& érdeklődő kérdéseket. Gs ha a& elő&őekben nem olt alami teljesenérthető, akkor a&t is megbes&éljük.

Bérdés akinek nagyon ross&ak a +ogai, agy teljesen kihullanak a +ogai, ott a& agress&i"ke és agy sok<

6álas& (a kihullanak a +ogak agy ross&ak a +ogak a& mindenké))en energia es&teséget,hatalmas nagy energiahiányt jelent, im)oten/iát jelent a& egés& testben, mi el a +egy er, a

édeke&ő rends&er e& t nik el, ami el har/ba s&állhatunk a& életben.1ondoljanak /sak arra, hogy ha mind a két mets&ő+oguk hiányo&na, egy na) nem

gondolnának arra, hogy nyil ános helyre, emberek k%&é menjenek.

=5



' s&ünetben bes&éltünk arr"l, hogy mi an akkor, ha a& ember e&t álmodja, sokak a&tálmodják, hogy a& ember el es&!ti, hogy kihullanak a +ogai, e& megint a&t jelenti, hogy +élnekatt"l, hogy elgyengül a& ember, el es&!ti a& energiáját, a& erejét, a lendületét a& életben. '+arsangon ki)r"bálhatják a&t, hogy a& als" ill. a +első erős +ogukat, mets&ő+ogukat +eketéreki+estik, és akkor láthatják a hatást, hogy mennyire máské)) jelennek meg akkor a& emberek

k%&%tt és milyen hatással annak a& emberekre.Bérdés *i a éleménye arr"l a mondásr"l, hogy nem mindig a seg!tség a seg!tség<

6álas& Bon&ek ensen lehet gy seg!teni alakinek, hogy ettől álland"an gyengül,+olyamatosan gyengül.

6égül is saját magunkon kellene seg!tenünk, és ha alaki gy ka) seg!tséget, hogy e&nem a saját %ngy"gy!tásáho&, saját maga seg!tségére al", akkor e& még jobban gyeng!ti a&illetőt. -ehát a ross& seg!tség a&, amikor a& éhe&őnek a& éhségét ess&ük el, a j" seg!tség a&,amikor a& éhe&őnek abban seg!tünk, hogy hogyan tudja %nmagának a& ételét, a tá)lálékátmegs&ere&ni.

-eljesen konkrétan a& 'ma&onason egy seg!tő /so)ortban egy barátommal e&t átéltem.'& én barátom a& őserdőben egy gy%ny%r s&é) k"rhá&at +elé)!tett egy saját ga&daságban. '&ottani helybeli lak"kat, a& indiánokat kiké)e&te arra, hogy betegá)ol"k, nő érek legyenek. Gsmi találtunk ott egy +iatalembert, aki már a& utols" é ében tartott a& egyetemen, :araguayb"l

olt, or osnak tanult. Gs gy s&erettük olna e&t a k"rhá&at +elé)!teni, hogy a& indiánok asaját ősi gy"gym"djukkal, n% ényekkel gy"gy!tották olna a betegeket. Gs oltak olyanindiánok, akik e&ekkel a gy"gyn% ényekkel, gy"gy+ü ekkel nagyon j"l tudtak bánni, ismertékőket. Gs bő en a normál betegá)oláson t l )l. +ogat is tudtak olna h &ni.

Gs $ é után a barátomnak iss&a kellett j%nni émetors&ágba. Gs majdnem teljesenkés&en olt a k"rhá&, és a& ottani lak"knak a ke&ébe tudta olna adni a k"rhá&at, e& a )araguayi or os +iatalember át tudta enni a k"rhá&nak a e&etését. ' német segély/so)ortmégis megtett érte mindent, hogy e& a )araguayi or os ne tudja át enni a k"rhá& e&etését. Gs

gy d%nt%ttek, hogy egy német hagyományos or oslást tanul" or os ette át a k"rhá&at, akie&ekhe& a termés&etgy"gyás&ati m"ds&erekhe& egyáltalán nem értett, nem hogy a& ottanigy"gyn% ényekhe&. 7ll. küldtek német nő éreket, és mindent megtettek a&ért, hogy a&indiánok ne dolgo&&anak a k"rhá&ban.

-ehát e& egy klass&ikus )éldája annak, hogy a németek mindent megtettek a&ért, hogya saját m"ds&ereik, saját gy"gys&ereik ott abban a kül+%ldi ors&ágban a&ok m k%djenek ott. Gs

égül is e& nem seg!tség, e& +üggőség, amit ott kialak!tottak, és bennük !gy /sak kárt oko&tak,és e& nem olt akkor egy seg!tség.

Gs ha a hotAdoggal és a hamburgerrel a& ember nem tennénk t%nkre magunkat, akkor

nekünk sem lenne )roblémánk a k"rhá&&al. Elős&%r beteggé tess&ük a& embereket ill.+üggő é, tess&ük magunkt"l a& embereket, a&ért, hogy utána nekünk legyen munkánk, legyendolgunk elük. '& én barátom $ é ig seg!tett ahho&, hogy e&ek a& emberek saját magukontudjanak seg!teni. E&t bármilyen s&ituá/i"ra !gy %n%k át tudják e&etni, és bármire át tudjákgondolni.

-ehát a i&sgán tanul"nak, aki nem t l j"l i&sgá&ik, megmondhatom helyette a&eredményt, agy seg!thetek neki, hogy ő maga ráj%jj%n, és %náll"an megoldja a +eladatot. E&a& egys&er seg!tség, e& a& első seg!tség e& iga&áb"l nem seg!tség.

6an egy j" barátom, aki a gimná&iumban M é en keres&tül le!rta r"lam a le/két, a&tánutána $ é en keres&tül jogi egyetemre járt, és hároms&or meg)r"bálta a i&sgát, de nemsikerült neki. 9gyanis neki nem olt iga&i érettségije. 9gyanis nem seg!tettem neki a&&al,

hogy hagytam, hogy le!rja r"lam a le/két.

=



-ehát nagyon kell igyá&ni a seg!tséggel, hogy a&t a seg!tséget értékelik a legke ésbéa& emberek, ami )edig iga&i seg!tség lenne, és a&t értékelik a& emberek iga&áb"l a legjobban,ami +üggőséghe& e&et, láts&"lag a& a& értékes s&ámukra.

Gs a& a nagy /sa ar ebben, hogy a legt%bb ember a&t a seg!tséget s&eretné, ami+üggő é tes&i őt a másikt"l, és nem a másik seg!tséget, ami el %nmaguknak seg!tenének,

mi el e& +áras&t", mi el e&ért nekik is kell tenniük alamit, a saját érdekükben.Bérdés 8ok ember rág"gumit rág álland"an. E& seg!tAe a& agress&i itás le e&etésében ill.taná/soljaAe e&t a& álland" rág"gumi rágást kül%n%sen a gyerekeknek<

6álas& 8ajnos nem elég ahho&, hogy a& ember rág"&&on, hogy a kül%nb%&ő agress&i"s )roblémáit legyő&&e. 6égül is én gy gondolom, hogy nem hátrányos, hogy nem ross& a&, haa& ember rág"&ik, /sak a& a lényeges, hogy a& ember /sukja be k%&be a s&áját. Tne etésU

' legjobb a&, ha a régi &%ld hagyományos rág"gumit rágják, abban még iga&i /ukoran, mert a mostani katas&tro+ális a& anyag, mert a /ukor helyett Tas&)artámU édes!tős&er an

benne.'& iga&, hogy nem t l ideális a +ogak s&ámára, a& a legjobb, ha a régi hagyományos

/ukortartalm rág"t rágják j" sokáig. 's&)artámnak h! ják e&t a& anyagot, ami ebben bennean, e& a& édes!tős&er, a& a legjobb, ha agy a /ukortartalm t sokáig rágják, agy semmit nem

rágnak. '& a lehető legross&abb, hogyha e&t a& as&)artám tartalm t rágják, agy ha mindigjabb /ukortartalm t +rissen es&nek a s&ájukba. De égül is a& lenne a legjobb, ha a& ételt j"l

megrágnánk.-ehát +eldolgo&ni a& agress&i"t a&&al nem lehet, hogy rág/sálunk, hanem át+ormáljuk,

más +ormába ültetjük át a& agress&i"t a&&al, hogy j"l mindent megrágunk.-ehát a& agress&i" a& a& ala)téma a& életben, ugyan gy, mint a& éhség, a s&omj ság,

ill. a s&eHuális ágy. (a néhány na)ig nem es&nek és nem éhesek, és a&tán utána megné&nekegy gy%ny%r bü+éas&talt, akkor bi&tosan annyira telet%mik magukat, hogy a&t mondják, hogysoha a& életben t%bbet nem kell ennem, annyit ettem. De a&tán ráj%nnek, hogy másna)ugyanolyan éhesek les&nek. 6égül is, ha a si atagba mennek és más+él na)on keres&tül nemis&nak, akkor ha aut" al annak, akkor a& aut"nak a h tő i&ét is megiss&ák, annyiras&omjasak, ha a& oá&ist elérik, akkor +olyamatosan addig +ognak inni, am!g nem ér&ik, hogya& életbe t%bbé nem akarnak már inni.

6agy egy $0 é +eletti riember egy # "rás s&erelmi együttlét után esetleg egy iga&iorga&mus után a&t mondja, hogy na erre már nekem nin/sen s&ükségem. De ha olyan )artnernőjük an, akkor egy "ra m l a mégis meggondolják magukat és rás&ánják magukat.Gs a&ért +éligAmeddig mégis an sikerélmény. De lehet, hogy megint a& les& a& ér&ésük, hogyna erre nekem már nin/sen s&ükségem.

(a +éligAmeddig egés&ségesek, akkor másna) megint a& les& a& ér&ésük, hogy %n%k e&ts&eretnék.9gyane& a& agress&i" is. (a három "rán keres&tül most játs&anak, és a& i&&adásig és a

kimelegedésig ütikA ágják a labdát, akkor tényleg a& agress&i"jukat égké)) kiüt%tték,s&ét/sé)elték. De ha ha&amennek, és mégis a +eleségüket más +ér+i al találják a& ágyban,akkor mégis agress&! ak les&nek. *ég mindig olt egy kis +elho&atal és maradék t%ltelék. (a+élig meddig a társukat ott a& ágyban ott j"l agyonütik, agy egy +él "rás testi j" kis erekedésután, att"l +üggetlenül e& a )artnernő másna) ugyan gy +elmérges!theti %n%ket. Cn%k +ogjákére&ni, hogy )"tl"dott, an még után)"tlás a& agress&i"b"l.

'& agress&i" soha nem +ogy el, e&ért kell értelmes utakat találni arra, hogymeg+elelően has&nos!tsuk a& agress&i"t. '& agress&i"nak /sodálatos oldalai is annak,

gondoljanak )l. a ta as&ra. *inden jrake&désben agress&i"s energia an.

=F



(a elindulnak a hajtások, és ha megindulnak a rügyek irág&anak a +ák, ha hirtelen arügyek ki)attannak, ha hirtelen kiny!lnak a +ákon a irágok, akkor e& gy%ny%r s&é), e& ata as&. ' németek a&t mondják, hogy kilő a saláta. Gs mi nem ess&ük e&t ross& né en tőle.'& sem ross&, ha rügye&ni ke&denek a +ák.

(a egy embernek an kiütése, rügye, a& már nem t l kellemes. De mint a ta as&,

minden jrake&dés a leg/sodálatosabb oldalát mutatja a& agress&i"nak. (a a kis/sibe belülrőla bor&as&t" erős kis /sőré el +elt%ri a tojást, e& is egy agress&i". *égis a kis/sibének e& a&egyetlen esélye arra, hogy ilágra j%jj%n. (a egy ember s&ületik meg, e& is agress&i" alt%lt%tt. E& a leg/sodálatosabb dolog, amikor egy ass&ony egy még meg nem s&ületettgyereknek életet ad. ' gyereknek nagyon +ontos e& a +ejesugrás gymond a& életbe. Gs a&ass&onynak a& a +ontos, hogy minden erejét be et e nyomjon és ki)réselje a ilágra agyereket. 'tt"l +üggetlenül, amiről már bes&éltünk, hogy ebben a& egés& +olyamatban, ebbena rituáléban a& ass&ony ettől is les& +elnőtt nő. *egéli életében talán elős&%r a& ő életehatalmas nagy erejét. Gs a s&ülő/satornában legyő&te e&t a& ellenállást, mind a kettőjüknek,mind a& anyukának, mind a gyereknek e& egy hatalmas nagy győ&elem.

>áthatják e&eken a )éldákon, hogy a& egés& élet, mi is meghalnánk, kihalna atermés&et, ha nem lenne agress&i" a ilágunkban.

Bérdés 2 kérdésem lenne. '& egyik a, hogy bes&élt egés& délelőtt a& agress&i"r"l, és a& ehhe&/satol"d" bátorságr"l. 6is&ont a másik as)ektust, a +élelmet a&t nem eml!tette egys&er sem.

6álas& 6égül is e& nem tarto&ik most A a +élelem A témánkho&, de abban iga&a an, hogy a bátorságot a +élelem miatt nem merjük megélni, +elhas&nálni.

' 8&aturnus&ho& tarto&ik a +élelem, ha a& ősel eket, a& ar/het!)usokat né&&ük.'ngustusho& tarto&ik a német angs +élelem s&", ami a bes& külést, a s& külést jelenti. -ehát )l. a s&ülő/satorna is nagyon s& k, és a gyereknek e& +élelmet oko&, és a gyerek /sak akkortud megs&ületni, ha legyő&i e&t a s& k%sségtől al" +élelmét.

-ehát egy kül%n ala)ho& tarto&ik a +élelem, de általában e& h &&a iss&a a& embertatt"l, hogy bátran megélje, a& agress&i"ját is megélje a& ember.

' 8&aturnus&ho& tarto&nak minda&ok a dolgok, amelyeket a& agress&i" al lehetlegyő&ni, e& a stagnálás, e& a megállás, amikor a& ember nem tud to ábblé)ni, amikor a&akadályokat nem tudja legyő&ni, e&ek a )ont a bátorsággal ellentétes ki+eje&ések tarto&nakho&&á.

-ehát ha alaki nagyon +él, a& ilyen t!)us )á/iensek nem élik meg egyáltalán a&agress&i"t. >eg+eljebb autoagress&! m"don. :l. de)ress&i"nál, amihe& nagyon sok +élelemtarto&ik. :l. autoagress&! gondolat is a& %ngyilkosság, ami nagyon sok de)ress&i"s embernélelőj%n.

Gs a de)ress&i"ban nagyon sok +élelem an, ill. nagyon sok blokkolt agress&i"senergia. Gs mégis a&, hogy alaki nem élte meg a& agress&i"ját és e&ért alamilyen +ertő&ő betegséget %ss&es&edett, e& annak is a jele lehet, hogy alaki nem merte megélni, és kimutatniki+ele a& agress&i"t. -ehát itt annak %ss&e+üggések, de a +élelem a& egy más ősel he&tarto&ik.

Bérdés *i a jelentése annak, hogyha alakinek =5A$0 é es korára még nem j%tt ki a b%l/sesség +oga<

6álas& nin/s semmi k%&e a b%l/sességhe&. E&ek a NAas +ogak és égül is a&ért h! juk b%l/sesség +ognak, mert általában a 20Adik életé után b jnak /sak elő. De bő en j" al

később is j%hetnek, ahogy nekik tets&ik, agy egyáltalán nem j%nnek ki, mert nem j"l állnak bent, ami nem t l ideális )ers&e, de lehet, hogy nin/senek is bent a /s!rák.

=N



'+rikában mind a négy b%l/sesség +oguk kib jik a& embereknek, sőt an, amelyiknekmég MAdik +oga is kij%n. ekik nagyobb a& álka)/suk, tehát nagyobb hely an a& agress&i"ra.

-ehát én még nem találko&tam olyannal, ahol %ss&e+üggés lett olna abban, hogyhaalakinek nin/s b%l/sesség +oga, akkor a& iga&i b%l/sesség is hiány&ik a& életéből.

E&ek inkább a&okho& a& emberekhe& tarto&nak, ahho& a +olyamatho&, hogy egyre

ke esebb +ogunk an, és mi is ehhe& a +olyamatho& tarto&unk sajnos. (a megné&&ük a&ősemberhe& ké)est a mi ar/+ormánk, a mi s&áj+ormánk is teljesen meg álto&ott, j" al kisebb,nin/sen s&ükségünk olyan sok erős +ogra, olyan hatalmas nagy állka)o/sra.

(a a 8/huma/herre a& aut" erseny&őre gondolnak, agy ismerik, megné&ik, lehetlátni, hogy hatalmas nagy itt alul a& álla. Gs ő megtalálta magának a& ideális hi atást, amibenő a& agress&i"ját ő +el tudja dolgo&ni, és megk% eteli tőle a s)ort a& agress&i"t. émetors&ágban nagyon h!res, k%&ked elt s)ortol", de néha nagyon brutális, nagyono++en&! , nagyon bátor, ő mindent megtes& a győ&elemért. -ehát ha a normál ut/ántalálko&nának ele és ő ilyen m"ds&erekkel ilyen m"don e&etne, mint a& aut")ályán, a

erseny)ályán, akkor nem al"s&!n , hogy kellemes titársnak ennék őt, ha találko&nánakele.

Bérdés a +ogs&abályo&ásr"l s&eretnék kérde&ni, ha )l. a +%lső +ogsor áll ki<

6álas& 3i&tos, hogy nem kellemes, ha a& embernek a s&ájában an még két +ogs&abály&",alul, meg +ent, termés&etesen a& lenne j", ha meg+elelő +ormában és meg+elelő m"donállnának a +ogak.

De ha rendetlenül állnak a +ogak, és a& ember nem tudja esetleg a s&áját be/sukni,akkor a& nagyon kellemetlen lehet égül is nem tud a& ember &árt s&emélyiség lenni, teljess&emélyiség lenni, hogyha nem tudja a& ember a s&áját meg+elelően be&árni.

. ka&etta 3 oldal

6égül is ahho&, hogy a& embernek j" hara)ása legyen, e&ért a& or osok kül%nb%&őme/hanikus erős&akkal, kül%nb%&ő es&k%&%kkel meg)r"bálják a meg+elelő helyre mo&gatniidő el hoss& időn keres&tül mindig hatalmas nagy nyomással, hatalmas nagy erő el a+ogakat, hogy meg+elelő helyre kerüljenek, és meg+elelő erőt tudjanak a&tán kiadni magukb"l.

'& a& ideális s&ituá/i" )ers&e, ha a& als" és a +első +ogsor )ontosan találko&ik, ésmeg+elelően tudnak hara)ni.

'& eHtrém kül%nleges eltérésektől, tehát a mélyhara)ás agy a +el+elé a ki+elé hara)ástermés&etesen annak már an jelentősége. ' bajorok két ki+eje&ést has&nálnak, ami e&t ahely&etet nagyon s&é)en megmutatja.

'&t mondja a& idősebb h%lgy, akinek !gy a& als" +ogsor kiáll, hogy na bi&ony mamindenho a beesik a& eső. -ehát ha nem j" a hara)ás, akkor meg+elelő s&emélyiség, sem &árts&emélyiség, é) s&emélyiség sem tud kialakulni.

(a a& áll alakinél nagyon jelentős, nagyon előre áll, akkor a& a&t jelenti, hogy amateriális rés& a& életnek a& nagyon nagy hangs lyt ka) a& életében, nagyon nagy ereje anennek a& embernek.

(a alakinek )edig nagyon ki/si a& álla, agy s&inte teljesen el es&ik a& ar/ában,akkor )ont a&t jelenti, hogy nin/s hely e&eknek a +egy ereknek, a +ogaknak a s&ájában, ésnem tudja iga&áb"l megoldani a +eladatait a& életében.

-ehát a test, a s&er e&et nagyon sok mindent megmutat a lelki, s&ellemi álla)otunkr"l,sok mindent meg tudunk álto&tatni, sok mindent nem, ebben a& esetben a +ogor osok

seg!tségé el e&t a +oga&ati )roblémát meg tudjuk oldani. '& a lényeg, hogy a&t kellmeg+igyelnünk, hogy egy ilyen +ogs&abályo&ásra mindenké))en a lélekre is... tehát a& a

=M



lényeg, hogy a +ogs&abályo&ással a gyereknek a lelkére is hatással agyunk, és nagyon sokminden álto&ik őbenne is, tehát a +ogs&abályo&ás /sak akkor t%rténjen, ha ő is egyetért e&&ela bea atko&ással.

(a e& nem t%rténik meg, akkor a gyerek agy nem +ogadja el, agy lelkileg nagyon+og s&en edni ettől a )ro/ed rát"l. Gs egy ko&metikai hiba miatt agy korrek/i" miatt nem

s&eretnénk egy +iatal i+j lelket megerős&akolni e&&el. >áthatják e&t a <, amelyik nem a sorbanáll benn, =A$ é es koromban e&t lehetett olna +ogs&abályo&ással korrigálni, én e&t nemártam be, nekem e& +ájt, én t l maka/s oltam, én e&t nem hagytam. E& kidobott )én& olt

akkoriban, ma már is&ont sajnálom, hogy e&t nem korrigálták abban a& időben, de ma márnem tenném meg e&t magammal. 6is&ont ráj%ttem, hogy !gy is lehet élni.

'&ok a h%lgyek, akik olyan k%&el j%ttek ho&&ám, hogy e&t és&re ették, mégismegmaradtak mellettem. ' mü&limet, a magokat is nagyon j"l meg tudtam rágni mindig. '&én s&er e&etem ki/sikét odébb tette, teljesen ki&árta e&t a +ogat, gy hogy mégis be&árult a& éns&emélyiségem is e&&el. E&t a s&er e&et !gy a maga m"dján megoldotta, én e&t helyén al"naktartom, arra kell igyá&ni, hogy a&on a helyen meg+elelően kell tis&t!tanom a +ogamat. De énnem s&eretek +ogat mosni.

9ltrahangos kés&ülék is an, ami magát"l mossa a& embernek a +ogát. Gs e& egytermés&etes te/hnikai megoldás lett.

-ehát mindenké)) akkor érdemes a +ogs&abályo&ás, ha abba belegondolnak, hogy e&mindenké)) be+olyásolja a gyereknek a lelki életét, e& a s&emélyiségének a +ejlődését iss&olgálhatja, de /sak akkor, ha a gyerek is egyetért e&&el.

Bérdés Ebben a ilágban minden )olárisan m k%dik, tehát an t &, !&, ilágos, s%tét. *ittart Dahlke r arr"l, hogy a& agress&i"nak mi a )oláris ellentéte<

6álas& '& agress&i"nak a& ellentéte a& ősi el ek s&erint 6énus&, a békének, a& egyens lynak,a harm"niának. De égül is a )olaritás el e miatt e&ek a& ellentétek e&ek egymásra utaltak.

' mitol"giában e& gy%ny%r en le an !r a. '& 'rés&, *ars, amelyiknek mindig /sak ahar/on jár a& es&e. -ehát a& istenek erejéről, ke&detéről s&árma&ik ő ahol nekik még nem oltkult rájuk, és neki /sak a har/ jár a& es&ébe, hogy minden +rontot és minden lehetőségetmegnyit arra, hogy har/olhasson. '& @lim)ián a& istenek k%&%tt nem talál magának +eleséget,mert ő egy nagyon kegyetlen, nagyon dur a alaki.

6an egy gy%ny%r s&é) h%lgy ott @lim)ián, akinek egy nagyon helyes +érje an,akihe& őho&&á nagyon j"l illik. 6énus&r"l, ')hroditéről, an s&", akinek ka)/solata an(e)haistoss&al. ; egy nagyon elismert, egy nagyon /sodálatos m és&. Gs égül is e& egynagyon ideális ka)/solat, mert a s&é)ség és a kult ra %ss&eillik, kiegés&!tik egymást. -ehát a6énus&, a& nagyon j"l kiegés&!ti egymást a +érjé el és nagyon j"l ér&ik magukat, és mégis

neki an rés& *arssal is egy ilyen ka)/solata, mert a& ellentétek is on&&ák egymást.Gs a +érjé el (e)haistoss&al nin/sen gyereke, hanem a& %ss&es gyereke a& un. illegális,a& illegális ka)/solatb"l s&ületnek *arssal.

Gs a& első gyereke, a legh!resebb gyereke Eros&, a s&erelemnek a& istene, és ebből isláthatják, hogy a& erotikus s&erelemhe& 6énus&ra és *arsra is s&ükség an.

Gs ha arra gondolnak, hogy legkésőbb #0 é m l a kihunyna a& erotikus s&ellem anormál )olgári há&asságb"l, akkor nem a énus&i minőséggel an baj, hanem a marsi erő el,energiá al, ami hiány&ik. 7tt kimerült a& elem. T4sak )ár )er/ hiány&ikU

JTEros&U a s&erelem istennőjének, 6énus&nak a ny!llal belelő a& embereknek a s&! ébe,ahogy ábrá&olni s&okták. Gs a&t mondják, hogy a s&erelem +elgy jtja a& embernek a s&! ét.

Gs a (arm"nia másik gyermek, annak )edig nagyon sok bátorságra, nagyon sok erőre,energiára an s&üksége, és bi&ony itára is.

$0



Gs an még két gyerek, aki minket es&élye&tet, ha a& Eros&t, ill. a (arm"niát nemértékeljük, :hobos, és Deimos&. :hobosr"l ne e&ik el a +"biákat, és a Deimos&r"l után )ediga&t a haragos istent ne e&ték el, a démont.

-ehát ha a& Eross&al ill. a (arm"niá al mi nem élünk békében, akkor j%n a ross&abboldal, akkor j%nnek a démonok, ill. a +élelmek, a +"biák.

Gs ha a& eross&al ill. a harm"niá al megbékülünk, akkor a&t is +igyelembe kellennünk, hogy e&&el együtt *ars a& édesa)a. @tt mindig hiány&ik a& a s%tét oldal, a marsioldal, ha /sak a 6énuss&al )r"bálunk meg harm"niát kialak!tani, s&erelmet kialak!tani,s&eretetet kialak!tani a& életünkben.

Gs a +els&abadult, iga&áb"l megélt erotika, s&eHualitás, ami nem iga&án léte&ik a miéletünkben, e&eknek a két erőnek a megléte, +els&abadulása lenne.

-%bb "rás s&erelmi ünne)ek lehetnének a& életünkben. Gs e&ért kell a marsienergiának a énus&i energiát támogatni, hogy sokáig +enntartsa. 8ok +ér+i gy gondolja, hogya& orga&mus, ami néhány )illanat alatt kialakul, a& nem egy EB1 g%rbe a +ér+i orga&mus.

-ehát e&t a megint a )olgári normál élet találta ki, hogy ha egy +ér+inak mag%mlésean, akkor a& a&t jelenti, hogy orga&musa is an.

'& orga&mus a& a&t jelenti, hogy saját magammal ill. a )artneremmel is egyé álok. 'mi ta)as&talatunk s&erint nagyon sok +ér+i soha egyetlen nő el iga&i orga&must nem él átéletében. Gs ők erről nem tudnak. ' nőknél is ke esen annak, akik átélik a& orga&must, deők legalább tudják, hogy nem élik át. Tne etésU

Cn%k most e&en mosolyognak, de e& egyáltalán nem j", hogy a& embernek nin/s mege& a& egységér&ete, egységtudata és nem is tud r"la. '&, hogy a legt%bb ember belet%rőd%ttabba, hogy iga&i orga&must nem él át és negyed "ra alatt itt alami t%rténik ele, e& a&t jelenti,hogy a 6énuss&al és a *arssal nem tud magának egy iga&i s&erelmi ünne)et kialak!tani. Gsiga&áb"l a +ér+iak sem maguknak ártanak e&&el. ;k égül is tanulásra a&ért ké)esek, ésmegtanulják e& idő alatt, hogy e& nekik nem tes& j"t, ha nekik ilyen orga&musuk an.

(a e&t a onalat tekintjük a& energia onalnak, akkor láthatják a&t, hogy a& orga&musután mélyebbre megy le a& energia onal, tehát még ke esebb energiájuk is les&. -ehát sokidőbe telik, mire eljut megint legalább arra a& energia s&intre, ami olt ke&detben. -ehát a+ér+iak is és a h%lgyek is saját ta)as&talatb"l tudják, hogy mi t%rténik egy ilyen esemény után.

Egy #N é es +i , a mag%mlés után )ers&e néhány )er/ig gyengének ér&i magát, de kb.#0 )er/ m l a utána egy k% etke&ő alkalomra ké)es. Egy 2N é es +ér+inak már kb. egy "rára

an s&üksége, mire megint eléri legalább a kiindul" energiáját. E&ért an a&, hogy a +ér+iak a bi&onyos hely&et után agy dohányo&nak, sőt es&nekAis&nak, sőt elals&anak, e&t a h%lgyektudják, de e& nem a&ért an, mert a )árjuk nem s&ereti őket.

Egy =N é es +ér+inak egy alkalommal egy na)ra már bő en elég, utána t%bbet már nemakar.

(allgat" k%&bes&"lása E& 'us&triában an !gy. Tr%h%gésUDahlke 'us&triában, 8 áj/ban, émetors&ágbanJ *agyarors&ágon még nem tartottamtaná/sadást, /sak e&ekben a +elsorolt ors&ágokban.

Gs +igyeltem a h%lgyeknek a& ar/át, ahogy e&t a t%rténetet meséltem, és bi&ony ah%lgyek ar/án láttam, hogy ők bi&ony ta)as&talták e&eket a dolgokat, és egyet értettek,ismerik e&eket a hely&eteket.

Gs én égül is /sak a saját ta)as&talatomr"l bes&élhetek és e& M5 IAban a német nyelors&ágok területére korláto&"dik.

Gs a $N é es +ér+inál még %rül neki, ha egy héten 2 alkalommal sikerül a dolog. Gs a&5N é es +ér+i )edig a&t mondja, hogy ja, akkoribanJ, igen.

-ehát a& egés&nek a& a& oka, hogy t l hamar a *ars el es&!ti energiáját, t l hamar

uralkod" á álik, és a 6énus&nak nem hagy teret.

$#



(a a h%lgyek j%nnek ho&&ánk orga&mus )roblémá al, akkor )ontosan elmeséltetemelük, hogy egy ilyen erotikus élmény otthon hogy t%rténik. Gs akkor elmesélik nekem e&t a

20, maHimum =0 )er/es t%rténetet otthonr"l, ebben már benne an a& előjáték is.Gs elmondjuk neki, hogy ebből a le!rásb"l arra lehet k% etke&tetni, hogy s&eHuális

&a arai nem lehetnek, ugyanis ilyen r% id idő alatt orga&mus nem is lehetséges. Ebből a

le!rásb"l arra lehet k% etke&tetni, hogy nagyon s lyos s&eHuális &a ara an a )artnernek,amiről ő bi&ony nem tud. Ebből mire lehet k% etke&tetni<'rra, hogy a marsi energiát a énus&i energiának kell meg kellene támogatnia.

émetül a +ület orhAnak h! ják, tehát gy !rják le, mint a& orga&must, /sak egy PhQ bet t beletes&nek, és a&t mondják a német +ér+iaknak, hogy nagyon sok gyengédségre, nagyon sok+inomságra an s&ükség a t%rténet elején, és nagyon sok s&é) dolgot, ked es dolgot kellmondaniuk, hogy hallják a h%lgyek ahho&, hogy orhga&musuk legyen.

7tt ha megné&&ük e&eket a onalakat, és ha nem egy EB1As&er orga&must s&eretnénkátélni, akkor sokkal lassabban, és a& ! e sem ilyen hatalmas nagy, ahol elindult ennek a& ! e,és a&tán utána még j" al +eljebb is mehet és t%bb orga&must is egymás után meg lehet élni.

(a ős&inték akarunk lenni A bár mi általában nem agyunk ős&inték A, akkor a h%lgyeksokkal t%bbs&%r is át tudnák élni e&t a énus&i orga&must, de a +ér+iaknál ugyane&elő+ordulhat, ha e& a énus&i energia ráseg!t, és ők is t%bbs&%r átéletik, ugyan gy, mint a nőka& orga&must.

agyon sok ka)/solata an tehát a 6énus&nak és a *arsnak a& élet kül%nb%&őterületén, !gy a& erotika területén is, amit el+elejtettem és nagyon +ontos, hogy ott a másik

égén, ha megné&&ük a onalat, a& energia es&teség nem olyan nagy, )ontosabban nem ismegy a& alá a onal alá, ami a ke&deti energiát jele&te.

(a a női energiát beengedik a s&erelmi életükbe, és akkor is és&re es&ik, hogy t%bborga&must átélhetnek, ke esebbet kell aludniuk utána ill. ke ésbé +áradnak ki.

'& elm lt =0 é emben nagyon sok +ér+i al találko&tam, és e&eket mind megtan!tottam,elmagyará&tam, utána már senki nem akart iss&atérni a& eredeti álla)otho&, mert korábbane&t soha nem )r"bálták ki.

E&eket a& ősi el eket meg+igyeljük, akkor mindig nagyon +ontos, és tényleg értelmean annak, hogy a& ellen)"lusokat és a& ellen éleményeket is meg i&sgálják, és a&t is

be onják a& ősel mellé, és !gy kiegés&!tsék egymást kerek egés&et alkot a.Gs !gy ha a marsi és a énus&i )"lusokat %ss&eho&&uk, akkor egés&en eHtá&isba

kerülhetünk ettől a& egység élménytől, e&t kialak!thatjuk. 9gyane&t elmondhatnánk aharm"niá al ka)/solatban is, de most né&&ünk egy másik kérdést.

Bérdés 1yerek allergiár"l a kérdés Tnem érthetőU6álas& (a egy gyerek allergiában s&en ed, akkor elős&%r a&t kell meg+igyelni, hogy mire

allergiás, mire reagál !gy.(a meg+igyeljük a& allergént, akkor annak is nagyon sok jelentése lehet. (a meg+igyeljük agyerek életterét akár a& " odában, akár a& iskolában, ahol é))en an, meg lehet né&ni, hogynin/sen lehetősége arra, hogy a& agress&i"ját kimutassa, megélje a gyerek.

' gyereknél meg lehet a&t is +igyelni, hogy a s&ülőknek a hely&etét iss&atükr%&ik.ltalában olyan témákat, olyan hely&eteket élnek meg, amelyeket a s&ülők ki&árnak a&

életükből. 1yakran a gyerekek testes!tik meg a&okat a s&im)t"mákat, a&okat a betegségeket,hely&eteket, amiket a s&ülők egymással agy esetleg a s&ülő nagys&ülő el nem old meg.

*it kell tenni egy ilyen hely&etben< (a ki/si a gyerek, +őleg akkor, hiába mondja mega& ember neki, hogy mi a betegsége, nem +ogja megérteni. *eg kell i&sgálni a ka)/solatokat )l. otthon és bátorság kell ahho& és bi&onyos har/i lendület, hogy e&eket megoldják,

+eldolgo&&ák e&eket a kon+liktusokat, gondokat otthon. @lyan kon+liktusokat, amik a&utánalakultak ki, hogy a gyerek megs&ületett.

$2



7ll. én taná/solnám mindenkinek, hogy homeo)átiás s&erekkel ke&eljék a gyereket isill. a s&ülőket is. -ehát én arra gondolok, hogy a meg+elelő ellens&ert a gyerek megka)ja a )roblémájára. *egka)ják a&t a& esélyt arra, hogy iss&atérjenek saját magukho& és sajáténjükh%&, és megka)ják a&t a& erőt, hogy e&&el a lénnyel bátorságuk legyen együtt élni éski+eje&ni, kimutatni.

'& allergént Cn%k ismerik. *eg kell né&ni a tematikáját is a betegségnek, )l. a&t, hogydeurodermitis&ről, agy as&tmár"l anAe s&", agy )orallergiár"l, agy anyatej agy /sak tejallergiár"l an s&".

'& én egyik leg+ontosabb k%ny em a& a lélek nyel e a betegség, ebben )ontosan lean !r a, *agyarors&ágon alamikor lehet ka)ni, alamikor nem, sajnos. E& elég j" astag.

(a adnak egy k%ny et, akkor el tdjuk d%nteni, hogy mi a hely&et.*i a&t hittük, hogy a 3etegség mint s&imb"lum a& ugyana&, mint ' lélek nyel e a

betegség, de nem, e& áll!t"lag hároms&or olyan astag mint e& a k%ny , és nem állalják akiad"k, hogy le+ord!tják, és ebben !rja le Dahlke )ontosan rés&letesen e&eket a dolgokat.

B%s&%n%m a +igyelmet.

602 rudiger dahlke eloadasa az agressziorol

Documents