8. EMBERI VÉR ÉS BÉKAVÉR ÖSSZEHASONLÍTÁSA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: fénymikroszkóp, ember- és békavér-kenet (kész mikroszkópos preparátum) VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt a metszeteket, rajzolja le vázlatosan a látottakat. Azonosítsa, hogy melyik metszet a békavér és melyik az emberi vérkenet. Válaszoljon a kérdésekre! KÉRDÉSEK:

1. Rajzolja le a látottakat! 2. Mekkora nagyítással vizsgálta a preparátumokat? 3. Töltse ki a táblázatot!

1. preparátum 2. preparátum

Milyen szövet

A vörösvérsejtek alakja

A vörösvérsejtek száma (több-kevesebb)

A vörösvérsejtek mérete (kisebb-nagyobb)

Rendelkeznek-e sejtmaggal

4. Milyen sejtből jönnek létre az ember vörösvérsejtjei? Miért? 5. Miért rendeznek magashegyi edzőtáborokat? 6. Mire kell figyelni vérátömlesztéskor és miért?

MEGOLDÁS: 3. Táblázat: 1. preparátum 2. preparátum

Milyen szövet emberi vérkenet béka vérkenet

A vörösvérsejtek alakja felülnézetben korong,

oldalnézetben piskóta ovális, lapos

A vörösvérsejtek száma (több-kevesebb)

több kevesebb

A vörösvérsejtek mérete (kisebb-nagyobb)

kisebb nagyobb

Rendelkeznek-e sejtmaggal

nem, az érés során

elvesztik igen

4. A mag nélküli sejt osztódni nem tud, így a vörösvérsejtek nem a vörösvérsejtekből, hanem a csontvelői vérképző őssejtekből képződnek. 5. A magashegyi levegő kevesebb oxigént tartalmaz, ennek ellensúlyozására megnő a vörösvérsejtek száma. Az alacsonyabb tengerszintfeletti magasságokon megrendezett sporteseményeken így a sportolók nagyobb teljesítményre képesek. 6. Véradáskor, vérátömlesztéskor a vércsoport-azonosságra kell figyelni, mert életveszélyes immunreakciók történhetnek a vörösvérsejtek vércsoport-antigénjei és a vérplazma antitestjei miatt.

emberi vér

békavér

9. VAKFOLT-VIZSGÁLAT

ANYAGOK, ESZKÖZÖK: ábra a vakfolt vizsgálatához VIZSGÁLAT: Az 1. sz. (Mariotte-féle) ábrán egy fehér kört és egy keresztet lát. Tartsa a papírt vízszintesen a kezében. Takarja el a bal szemét, a jobbal pedig fókuszáljon a körre. Ha közelíti vagy távolítja az ábrát a szeméhez, talál egy olyan pontot, amikor a kereszt teljesen eltűnik. [Másik szemmel is elvégezheti a kísérletet, de ehhez vízszintes síkban 180°-ban fordítsa el az ábrát.] Nem kell forgatnia az 1. ábrát, ha a 2. számút használja. Nézze egy szemmel a smiley-t kb. a két sötét alakzat közötti távolság kétszeresének megfelelő távolságból. Attól függően, hogy melyik szemét takarja el, a háromszög illetve a négyzet eltűnik. 1. sz. ábra

2. sz. ábra KÉRDÉSEK:

1. (Az 1. ábra esetén) Hova esik retináján a kör képe, ha rá fókuszál? 2. Definiálja ezt a pontot! 3. Hova esik a kereszt képe, amikor az eltűnik? 4. Definiálja a vakfoltot! Miért „vak” folt a neve? 5. Rajzolja be a kereszt és a kör képét a mellékelt ábrába!

☺

6. Mit lát az eltűnt kereszt helyén? 7. Két szemmel történő nézéskor (de akár a letakart szem esetében is) miért nem okoz a

vakfolt léte látásproblémát (látótérkiesést)? Soroljon fel 2 okot! 8. A szükséges távolság pontos eltalálása előtt, amikor fél szemmel rápillantunk az

ábrára, általában – ha homályosan is – még érzékeljük a keresztet. Miért csak homályosan?

9. Milyen fénytörési látásproblémákat ismer? Soroljon fel hármat az okok megjelölésével!

MEGOLDÁS:

1. A sárgafoltra 2. A sárgafolt az éleslátás helye 3. A vakfoltra 4. A vakfolt a látóideg kilépésének helye.

Itt fényérzékeny receptorok nincsenek, fényt nem érzékelünk. 5. A rajz helyes elkészítése:

6. A sötét hátteret 7. - a két szem finom mozgásokat végez → a vakfoltra csak pillanatokra esik a kép

- a két szemből érkező képeken a vakfolt máshová esik, ezért amikor agyunk a két képet egyesíti, az „üres helyet” a másik szemből érkező képpel „kitölti” - egy szemmel nézéskor az agy a képet a környezetével kiegészíti.

8. Miközben a körre fókuszálunk, a perifériás látótérben levő keresztről a fénysugarak a retinának az éleslátás helyétől távolabbi területeire vetülnek, tehát a kép homályos lesz.

9. Fénytörési hibák: a. a szemlencse túlzottan tör vagy a szem tengelye túl hosszú → rövidlátás b. a szemlencse nem tör eléggé vagy a szem tengelye túl rövid → távollátás c. a szaruhártya görbülete különbözõ síkokban nem egyenlõ → asztigmia d. a szemlencse fehérjéi kicsapódtak, a lencse átlátszatlanná válik →

szürkehályog e. a két szem fénytörése eltérő, az agyban két külön kép keletkezik, az agy az

egyik szemet kikapcsolja a látásból → kancsalság

10. A TÉRDREFLEX ANYAGOK, ESZKÖZÖK: szék, reflexkalapács, térd VIZSGÁLAT: Ülő állapotban egyik lábát lazán vesse keresztbe a másikon! A reflexkalapáccsal (ön vagy segítő tanár) mérjen ütést felső lábának térdkalács alatti inára! Figyelje meg a reflexválaszt! KÉRDÉSEK:

1. Milyen reflexválaszt tapasztalt? 2. Mi volt a reflex ingere, hol és milyen receptor érzékelte azt? 3. Hol van a reflex központja? Milyen típusú reflex ez? Mi a reflex neve? 4. Rajzolja be az ábrába a reflex ívét, ismertesse a résztvevő elemeket! 5. Nevezze el az ábra betűkkel jelölt részeit! 6. Mi ennek e reflexnek az élettani funkciója?

MEGOLDÁS:

1. Combjának feszítő izma összehúzódott, lábszára előrelendült. (Hajlító izma egyidejű-leg elernyedt.)

2. Az inger az izom megnyúlása, receptora az izomorsó, mely a felső combizomban helyezkedik el.

3. A gerincvelőben. Izomeredetű gerincvelői reflex, neve: térdreflex (patellareflex). 4. Izomorsó - érzőidegsejt – gerincvelő szürkeállományának elülső szarva: mozgató

idegsejt – comb feszítő izma.

5. A: csigolyaközti dúc B: szürkeállomány – oldalsó szarv C: köztes neuron D: combhajlító izom

6. Az izom megfelelő feszességét állítja be, amely álló helyzetben a test megtartásához

szükséges.

11. CSONTSZÖVET VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: kész metszetek, fénymikroszkóp VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg a csontszövet metszetét mikroszkópban! KÉRDÉSEK:

1. Rajzolja le a mikroszkópban látott kép jellemző részletét! 2. Hányszoros nagyításon figyelte a preparátumot? 3. Jellemezze a szövetet az alábbi szempontok alapján:

• a sejtek alakja, • a sejt közötti állomány anyaga, • a sejtek elhelyezkedése, • erek helye.

4. Magyarázza a felépítés alapján, miért kell 6 hétig gipszben tartani a törött csontot!

csontszövet keresztmetszete

MEGOLDÁS: 1. Helyes rajz elkészítése 3. Nyúlványos csontsejtek (nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódnak), a sejt közötti állomány anyaga szilárd, szervetlen (főleg kalcium-karbonát, kalcium-foszfát, magnézium-karbonát, magnézium-foszfát), és szerves anyagokból áll. A sejtek koncentrikusan helyezkednek el 1-1 központi csatorna körül, melyben az erek találhatók.

4. A koncentrikus elhelyezkedésű csontsejtek a központi érből diffúzióval kapják a tápanyagokat és az oxigént, ezért anyagcseréjük lassú, ennek következtében regenerációs képességük is lassú folyamat.

12. IDEGSZÖVET VIZSGÁLATA GERINCVELŐ KERESZTMETSZETÉBŐL ANYAGOK, ESZKÖZÖK: kész gerincvelői metszet, fénymikroszkóp VIZSGÁLAT: Vizsgálja meg a gerincvelő keresztmetszetét mikroszkópban, és a kérdések segítségével elemezze a látottakat! KÉRDÉSEK:

1. Készítsen rajzot, jelölje rajta a szürke- és a fehérállományt! 2. Mi alkotja a szürke- és mi a fehérállományt? 3. Milyen részekre tagolható a fehér- és a szürkeállomány? 4. Keressen sejttestet nagyobb nagyításon! Rajzolja le! 5. Keressen és rajzoljon le idegsejt-nyúlványokat is! 6. Az idegsejteken kívül milyen sejtek alkotják az idegszövetet? Mi ezeknek a funkciója? 7. Mi történik, ha az adott gerincvelői szelvényben a teljes keresztmetszetet érintő

sérülés történik?

a metszet

egy idegsejt

MEGOLDÁS:

1.

2. Szürkeállomány: sejttestek, fehérállomány: idegrostok (velőshüvelyes axonok) 3. Fehérállomány: elülső, oldalsó és hátulsó köteg; szürkeállomány: elülső, oldalsó és

hátsó szarv. 4-5.

6. Támasztósejtek (gliasejtek). Az axon fizikai védelme, anyagszállítás, szigetelés. 7. A sérült szelvénytől lefelé kiesik az összes bőrérző-funkció (az ingerület nem jut el az

agyba), illetve a szelvénynél lejjebb elhelyezkedő izmok mozgatása (bénulás).

13. HARÁNTCSÍKOLT IZOMSZÖVET VIZSGÁLATA ANYAGOK, ESZKÖZÖK: harántcsíkolt izomszövet – kész preparátumok, fénymikroszkóp VIZSGÁLAT: Kész preparátumon vizsgáljon harántcsíkolt izomszövet hossz- és keresztmetszetet, és jellemezze az alábbi kérdések segítségével! KÉRDÉSEK:

1. Mekkora volt a nagyítás? 2. Milyen egységek építik fel a szövetet? Hol helyezkednek el a sejtmagok? 3. A mikrocsavar finom mozgatása mellett a hosszmetszeten harántcsíkolatot figyelhet

meg. Mi okozza ezt? A keresztmetszeti képen miért nem látható? 4. Milyen élőlényekre jellemző, hol fordul elő ez a szövetféleség? 5. Milyen jellemzői vannak fáradékonyság és erőkifejtés tekintetében? 6. Az alábbiak közül válassza ki, mely izmok állnak harántcsíkolt izomszövetből: a garat izmai, szőrmerevítő izmok, kétfejű karizom (bicepsz), méh izomzata, rekeszizom, patkóbél izmai, tarkóizmok, szemmozgató izmok, hímvessző. 7. Az egészséges életmódra való áttérés jegyében tegnap este 3 km-t futott a folyóparton.

Ma reggel teljes lábizomzatára kiterjedő nem túl erős, de kellemetlen fájdalommal ébredt, mely délig sem múlt el. Mi a jelenség neve, oka és milyen „gyógyítást” érdemes eszközölnie megszüntetése érdekében?

hosszmetszet

keresztmetszet

MEGOLDÁS:

1. – 2. Izomrostok = megnyúlt, sokmagvú sejtek. Sejtmagok: közvetlenül a sejthártya alatt. 3. Az izomfonalakat alkotó kétféle fehérjefonal (aktin és miozin) szabályosan

helyezkedik el, az így kialakított működési egység (szarkomer) két különböző fénytörésű részből áll, ez okozza a sötétebb-világosabb sávok váltakozását (a harántcsíkolatot). A keresztmetszeti képen nincs csíkolat, itt csak elektronmikroszkóppal látszana a szabályos (hatszöges) elrendeződés.

4. Jellemző: ízeltlábúak törzse, gerincesek törzse, mindkettőnél a vázizmokat alkotja. 5. A harántcsíkolt izom erős, de fáradékony. 6. Harántcsíkolt izomszövetből áll: garat – részben (lásd: nyelés aktív fázisa), bicepsz,

rekeszizom, tarkóizmok, szemmozgató izmok. 7. A jelenség neve: izomláz. Oka: az erőkifejtés alatt a lábizomzat sejtjei nem jutottak

elegendő oxigénhez, így anaerob körülmények között működtek: a tápanyagként szolgáló glükózt tejsavas erjedéssel bontották le. A keletkező tejsav ingerli az izomsejtekhez futó idegvégződéseket, ez okozza a kellemetlen érzést. Megszüntetése érdekében mozognia kell, ekkor a nagyobb intenzitású keringés gyorsabban elszállítja az izmoktól a tejsavat (a májba, ahol visszaalakulhat glükózzá).

keresztmetszet hosszmetszet

14. KRISTÁLYZÁRVÁNY VIZSGÁLATA VÖRÖSHAGYMÁBAN

ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma buroklevele, csipesz, fénymikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, víz, cseppentő, szűrőpapír-csík, híg sósav Végezze el az alábbi vizsgálatot, és válaszoljon a kérdésekre! VIZSGÁLAT: Vöröshagyma buroklevelének darabkáját tegye tárgylemezre,

cseppentse le vízzel, fedje le és vizsgálja meg mikroszkópban! Szívasson át a preparátumot híg sósavat, közben figyelje a történéseket az okuláron keresztül. KÉRDÉSEK:

1. Rajzolja le a mikroszkópban látott sejteket! 2. Mekkora nagyítást használt? 3. Milyen alakú zárványok figyelhetők meg a sejtekben? 4. Milyen anyagú kristályokra következtet a sósavas átszívatás eredményéből? 5. Milyen sejtalkotók a zárványok? Milyen szövetre jellemzőek?

MEGOLDÁS:

1. A rajz kb:

2. –

3. A kristályok tű alakúak (mindkét végük hegyes), előfordulnak kettes, illetve négyes ikerkristályok is.

4. A sósavas átszívatás nem eredményezett pezsgést, innen tudható, hogy a kristályok anyaga nem CaCO3, hanem Ca(COO)2.

5. A zárványok szilárd anyagok; olyan anyagcseretermékek, melyekre átmenetileg vagy véglegesen nincs szüksége a növénynek, így kiválasztószerv hiányában közömbösített formában elraktározza őket. (A vöröshagyma végterméke a sóskasav (oxálsav), ezt kalciummal közömbösíti.) Azokat a sejteket, melyekben ilyenfajta raktározás történik, kiválasztó alapszöveti sejteknek tekintjük.