8 vasárnap, 1979 15.s wfdm je32digit.bibl.u-szeged.hu/00000/00099/01979/00164/dm_1979... · 2016....

1
8 WFDM JE32 Vasárnap, 1979. július 15." Centenáriumi műsorok Július 19-én, csütörtökön, Móra Ferenc születésének 100. év- fordulóján Szegeden nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek. A jubileum kiemelkedő eseménye lesz az író születése centenáriu- mának emlékére rendezendő ünnepi tudományos ülés, mely dél- előtt 11 órakor kezdődik a városi tanács dísztermében. Papp Gyula tanácselnök mond köszöntőt, majd dr. Tolnai Gábor akadémikus, a Móra Emlékbizottság elnöke tart bevezető előadást. A programban hét előadás hangzik el. Tóth Béla: Móra Szegedje; dr. Fazekas István: Életrajzi motívumok Móra témavá- lasztásában; dr. Földes Anna: Móra Ferenc, a publicista; dt Ma- dácsy László: Humor és tragikus valóság Móra egy regényében; dr. Nacsády József: Móra és a szegedi novellista hagyományok; dr. Orosz László: Móra Ferenc és Katona József; dr. Trogmayer Ottó: Móra Ferenc, a régész címmel tart előadást az emlékülésen. A születésnapon koszorúzást ünnepséget is tartanak. 19-én, csütör- tökön délután 3 órakor a Belvárosi temetőben Móra Ferenc sírjá- nál az írószövetség képviselői helyezik el a megemlékezés virágait. Délután a Somogyi-könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum munka- társai a Közművelődési Palota előtti téren álló Móra-emlékműnél koszorúznak, 4 órakor a Dóm téren, a nemzeti panteonban levő szobornál a Kulturális Minisztérium, a városi pártbizottság és a városi tanács képviseletében emlékeznek Szeged írójára. A Móra Ferenc Múzeumban délután 3 órakor ünnepélyes ke- retek között Móra Ferenc egykori bútoraiból, használati eszközei- ből, tárgyaiból, korabeli dokumentumokból, újonnan fölfedezett relikviákból emlékszobát nyitnak meg. Móra Ferenc szülővárosában, Kiskunfélegyházán is lezárulnak a jubileumi rendezvények. Ma, vasárnap délelőtt a Móra Ferenc Gimnázium öreg diákjai találkoznak, július 18-án, szerdán, az ün- nep előestéjén a Kiskun Múzeumban megnyílik a Móra Fererjc- emlékkiállítás, majd este a Móra Ferenc Művelődési Központ szín- háztermében irodalmi műsor hangzik el, a kecskeméti Katona Jó- zsef Színház művészeinek közreműködésével. Az emlékmű regénye Egy Móra-epigramma hiteles szövege Cikkünk kétszeresen is idősze- rű. A száz évvel ezelőtti árvíz első emlékművéről, és a száz eve született Móra egyik versé- ről ejtünk szót. A körtöltésen, közel a Csong- rádi sugárúthoz egy két és fél méter széles, másfél méter ma- gas emlékmű hirdeti, hogy a haragvó Tisza egy évszázaddal ezelőtt itt tört rá Szeged váro- sára. A Víz utáni években elhelye- zett emlékműnek — Fischer Já- nos 6zegedi kőfaragó mester munkájának eredeti fölirata a következő volt: E helyen törte át a gátat 1879. március 12-én a Tiszának a petresi révnél kiöm- lött árja. A Délmagyarország 1929. március 14-i számában a kiváló tollú Vér György szóvá tette, hogy az emlékmű vakon nézi a föltámadt várost: tíz éve, hogy ellopták róla az enyhén belesüllyesztett, föliratos már- ványlapot. A tanács május 31-én a váro- si múzeumhoz fordult, hogy ku- tassák föl az emlékmű egykori szövegét. Móra Ferencnek a ta- nácsi aktára írt — a közelmúlt- ban előkerült válaszlevelét teljes terjedelmében közlöm: A levél — és a vers — géppel írott, Móra alairasa sajátkezű. A tanacs június 17-én a számvevő- séghez tette át az aktát, megtu- daKolandó, van-e Szeged városá- nak 130 pengője erre a célra. Volt. A Délmagyarország június 21-én közölte az akkorra már feledésoe merüit régi szöveget és Móra versét. Csak ezután, június 24-én hozott olyan határozatot a tanács, hogy „az 1879-i árvíz betörésének helyén emléktábla felállítását" határozza el Móra Ferenc hexameterjeivel. A második ötven évben sem jártak jobb idők az emlékműre. A 40-os évek legvégén ismét el- lopták róla a- márványtáblát. A tanács elhatározta az epigramma pótlását. Sajnos, csak emlékezet- ből pótolt, az időmértékes ver- selés szabályait semmibe vevő szöveg került föl az emlékműre. Az első sor végéről lemaradt az utolsó szótag. csak a gát szó ke- rült a táblára. A harmadik sor- ban múltán helyett miután ke- rült bevésésre. A negyedik sor- ból az utolsó szó (Nagy-Szege- dünkkel) egyszerűen lemaradt... A Délmagyarország egyik oi- Móra Ferenc családi levelesládája 331/1929. 'sz. A folyammérnökségtói vett értesülés szerint a tábla felirata ez volt: E helyen törte át a gátat 1879. március 12-én a Tiszának a petresi révnél kiömlött árja. Nézetem szerint azonban ennél a száraz tény és hely megállapításánál jobban megfelelne négy hexameter-sor, amil bátor vagyok ide hevenyészni, 1879. MÁRCIUS 12. Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat, Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái. Egi harag múltán kisütött az égi szivárvány, Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel. Szeged, 1929. június 15. MORA FERENC igazgató Móra Ferenc rajongó szeretettel és hálával, ragaszkodott szüleihez, akikről verseiben és prózai mun- káiban is meleg hangon emléke- , zett meg. Ugyanilyen nyílt szívű, őszinte ragaszkodás fűzte bátyja és húga családjához is. Amikor a „remekes szűcs", Móra Márton 1913. július 22-én elhunyt, Juhász Anna, a kenyérsütögető asszony, leánya, Juliska családjához köl- tözött Szolnokra. Móra Juliska 1884. február 15- én született Félegyházán. Móra Ferenc kisfiúként sokat dajkálta, nevelgette húgocskáját. A négy polgári elvégzése után, 1899-ben Juliska Budapestre került, ahol bátyja, István — a költő — vi- selt gondot rá. 1901-ben végezte el a női ipariskolát, s visszatért Félegyházára szüleihez. 1904-ben házasságot kötött Tóth István polgári iskolai tanárral (később a Polgári Fiúiskola igazgatója), aki gyermekkorát a Daru utcá- ban töltötte, s a tanítóképzőt is Félegyházán végezte. Házasságuk- ból két. leánygyermek született — Margit és Lenke —, akik édes- apjuk nemes hivatását választot- ták életpályájukon. Móra Ferenc — 1913 után édesanyját látogatva, húga csa- ládjával is mindig találkozott. Móra Mártonné 1924. augusztus 6-án bekövetkezett halála után is érkeztek levelek, lapok a Tóth családhoz, melyeket Kiss Béláné Tóth Lenkp néni nyugalmazott tanárnő őriz, aki K. Tóth Lenke néven maga is foglalkozott írás- sal. Az író nagyon szerette a két Tóth kislányt — akiknek kereszt- apja volt —, munkája közben sem feledkezett meg róluk. Egy, a Lenkének küldött kép az ásatá- sokon örökítette meg az elmarad- hatatlan szivarral a szájában. Éppen egy szép korsót vizsgálgat vagy tisztít. A dedikáció rövid és tömör: Lencikének a búza mezőkről 1925. az öreg kolléga. Hogy miért nevezte Móra Fe- renc az unokahúgát kollégának? Azért, mert észrevette, hogy a kislánynak gazdag a szókincse, választékos a stílusa és van érzé- ke a verseléshez. Remélte, hogy Lenke a Mórák elbeszélőtehetsé- gét örökölte. Amikor tehette, ké- pességeit próbára is tette. Lenke néni egy ilyen alkalomra — ma — így emlékezik vissza: „A rímfaragásomat Keresztapa egyszer ki is próbálta, mikor Szolnokon időzött — Mindenre tudsz rímet talál- ni? — kérdezte huncutul. — Mindenre! — feleltem ma- gabiztosan. — Hát akkor reggelre keress rímet erre a sorra: „Jó dolog a málnaszörp!" ... Olyan keserves éjszakám se volt még, mint akkor. Egész éj- jel törtem a fejemet a rímen. Nem tudtam még abban az idő- ben, hogy ez írói tréfa, valame- lyik írói társaságban vetélkedtek rajta. Az nyert, aki ezt a meg- oldást adta: Jó dolog a málnaszörp. Legjobb inni ször-p-amlagon!. Reggel Keresztapa magához ölelt: — No, van-e rím? — Van! — feleltem, s kivágtam verítékes éjszakám termékét: Jó dolog a málnaszörp. Mackó issza: hörp, hörp, hörp!.., Nagy nevetés és egy csók volt a Keresztapa válasza. Ez volt az első honoráriumom. Nem is na- gyon örültem neki, mert Kereszt- apának még akkor szörnyen szú- rós bajusza volt!" Egy másik lapon Móra féltérd- re ereszkedve szivarozik, s egyik kezében egy mérőszalag végét tartja. Feltehetően az ásatások helyét jelöli ki. A tréfás szöveg Margitkának szól: Látod Margitkám, mindig a más libáit őrzi 1931. Keresztapa % A más libái a fénykép hátteré- ben legelnek. Móra szerénységét, szegénységét fejezte ki egyetlen mondatban. Keresztapa mindig tréfált — ír- ta nekem Lenke néni —, nem akart ő soha vagyont gyűjteni. Éjjel-nappal dolgozott, de csak a más libáit legeltethette. Mikor náluk nyaraltam, házi szabómes- ter dolgozott a háznál, kifordítot- ta a Keresztapa ruháit újra nem telt. 1925-ben, amikor az író Itáliá- ban járt, a liliomos városból kül- dött képeslapon Andrea del Sartó: Angyali üdvözlet — Mar- gitka tréfás versikét is kapott. Tóth Margitka kisasszonynak Ungheria Szolnok Áll. polg. fiúiskola Firenze szépségét ki nem mondja száz szó, Van benne liliom, szalmakalap, zászló. Tízezer barát és tízezerszer száz ló, de egy sincsen olyan, kinek neve László... Firenze, 1925. IV. 2. Csókol: Keresztapa vasója 1964-be n levelet írt a lap- nak. Panaszolta, hogy a Móra- vers szövege hibás is, hiányos is. Bizonyítéka cáfolhatatlan volt: sántítanak az epigramma hexa- meterei. Márpedig Móra volt annyira jártas a verselésben, hogy meg tudott írni négy hibát- lan hexametert. A helytörténet néhány kuta- tója (Bálint Sándor, Csongor Győző és Péter László) fölaján- lotta segítségét. A hexameter szabályai, továbbá az emlékmű négysorosát lemásoló Czibula Antal és Bálint Sándor följegy- zése alapján rekonstruálták Móra versét. A Csongrád megyei Levéltár- ból (Szeged) nemrégiben elő- került Móra-levél — és benne a vers — mindenre hiteles választ ad. Ezzel még nem ért véget az emlékmű és a vers regénye, hi- szen 1964-ben nem javították kl a szöveget, és most, a Móra-cen- tenáriumon is a hibás és csonka szöveg olvasható az emlékmű márványtábláján. Kijavítása sür- gős föladatunk- APRÖ FERENC Lenke emlékkönyvébe meleg hangú verssorok kerültek. SZOLNOKON Meleg jószívek. ertyhe égbolt. Nálatok minden jó volt, szép volt, Jó volt nagyon itt itthon lenni. — De hát egyszer csak el kell menni. Isten megáldjon fürge, lenge, öreget játszó kicsi Lenke. Isten megáldjon, szeme rád vigyázzon. Fölötted szárnya kiterítve álljon! Maradj a háznak üdvöskéje. Édesapádnak szemefénye. Édesanyádnak jobbkeze. Kis nénikédnek felese. Légy őrangyala nagymamának. Dédelgetője a cicáknak. Légy jóbarátja fűnek-fának S ne járj ott, ahol jár a bánat. Legyen álom az egész élted, Ébren is álmodj szép meséket S rímekkel játszva estelente Keresztapa jusson eszedbe. 1920. VIII. 16. Keresztapa Móra Ferenc a Tóth család éle- tének minden rezdülésére reagált. Ugyanakkor saját gondjaikról, bajaikról is beszámolt. Tekintetes Tóth István úrnak, polg. isk. igazgató Szolnok Polg. Fiúiskola Kedves véreim és atyám fiai! Már itt vagyok Baján, mesz- szebbről is közelebb hozzátok. S ahogy megérkeztem, újságot is láttam: igazi felhőt. Persze csak akkorkát, hogy tán Illés próféta se tdudna belőle esőt csinálni. — Addig is csókol Benneteket: Ferkó Baja, 911. júl. 26. Tekintetes Tóth István úrnak, polg. isk. igazgató Szolnok Édes Pistám, neveletlenségün- ket ne vegyétek rossz néven. Mostanában nem épen jól ment a világ nálunk, azért hallgattunk, — de szeretetünk némán is a Tietek, ölelnek igaz véreitek Ferkóék Sz., 1912. febr. 10. nagys. Tóth István úrnak, .áll. polg. isk. igazgató Szolnok Polg. fiúiskola Édes lelkeim, én a hét végén elbujdosom valamerre négy-öt hétre. Nagyon szeretném, ha tá- jékoztatnátok addig; hogy nyu- godtabban mehetnék. eL Szívbeli öleléssel: Feritek (Postabélyegző: 926. jún.) ns. Tóth István úrnak, polg. isk. igazgató . Szolnok Áll. polg. fiúiskola Édes véreink, engem az éjféli mise még íróasztalnál talált s csak ma jutok hozzá, hogy két család képviseletében szívemre szorítsalak benneteket, három családot. Különben Ilonka egy kicsit meghízva jött vissza, s most mindnyájan egyek vagyunk szeretetben és influenzában: Feritekék (Postabélyegző: 928. dec. 25.) Tóth Istvánné nagyságos asszonynak Ungarn- Szolnok áll. polg. fiúiskola Édes Lelkeim, ilyen messze ho- zott el keserű vizet inni az Isten és a nyavalya. Mindhárom famí- liát szívből csókolja: Feritek 1930. VII. 4. (Postábélyegző: Karlsbad) Móra Ferenc sorai bensőséges, szeretettel táplált rokoni kötelé- kek ápolásáról tanúskodnak. Bi- zonyítják, hogy az író „nagyobb családját", rokonságát, ahogy ő írta véreit, élete végéig szívébe zárta. HEGEDŰS ÉVA

Upload: others

Post on 24-Oct-2020

5 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

  • 8

    WFDM JE32 Vasárnap, 1979. július 15."

    Centenáriumi műsorok

    Júl ius 19-én, csütörtökön, Móra Ferenc születésének 100. év-fordulóján Szegeden nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek. A jubileum kiemelkedő eseménye lesz az író születése centenáriu-mának emlékére rendezendő ünnepi tudományos ülés, mely dél-előtt 11 órakor kezdődik a városi tanács dísztermében.

    Papp Gyula tanácselnök mond köszöntőt, majd dr. Tolnai Gábor akadémikus, a Móra Emlékbizottság elnöke tar t bevezető előadást. A programban hét előadás hangzik el. Tóth Béla: Móra Szegedje; dr. Fazekas István: Életrajzi motívumok Móra témavá-lasztásában; dr. Földes Anna: Móra Ferenc, a publicista; dt Ma-dácsy László: Humor és t ragikus valóság Móra egy regényében; dr. Nacsády József: Móra és a szegedi novellista hagyományok; dr. Orosz László: Móra Ferenc és Katona József; dr. Trogmayer Ottó: Móra Ferenc, a régész címmel tar t előadást az emlékülésen.

    A születésnapon koszorúzást ünnepséget is tar tanak. 19-én, csütör-tökön délután 3 órakor a Belvárosi temetőben Móra Ferenc s í r j á -nál az írószövetség képviselői helyezik el a megemlékezés virágait. Délután a Somogyi-könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum munka-társai a Közművelődési Palota előtti téren álló Móra-emlékműnél koszorúznak, 4 órakor a Dóm téren, a nemzeti panteonban levő szobornál a Kulturál is Minisztérium, a városi pártbizottság és a városi tanács képviseletében emlékeznek Szeged írójára.

    A Móra Ferenc Múzeumban délután 3 órakor ünnepélyes ke-retek között Móra Ferenc egykori bútoraiból, használati eszközei-ből, tárgyaiból, korabeli dokumentumokból , ú jonnan fölfedezett relikviákból emlékszobát nyitnak meg.

    Móra Ferenc szülővárosában, Kiskunfélegyházán is lezárulnak a jubileumi rendezvények. Ma, vasárnap délelőtt a Móra Ferenc Gimnázium öreg d iákja i találkoznak, július 18-án, szerdán, az ün-nep előestéjén a Kiskun Múzeumban megnyílik a Móra Fererjc-emlékkiállítás, m a j d este a Móra Ferenc Művelődési Központ szín-háztermében irodalmi műsor hangzik el, a kecskeméti Katona Jó-zsef Színház művészeinek közreműködésével.

    Az emlékmű regénye Egy Móra-epigramma hiteles szövege

    Cikkünk kétszeresen is idősze-rű . A száz évvel ezelőtti árvíz első emlékművéről, és a száz eve született Móra egyik versé-ről e j tünk szót.

    A körtöltésen, közel a Csong-rádi sugárúthoz egy két és fél méter széles, másfé l méter m a -gas emlékmű hirdeti, hogy a haragvó Tisza egy évszázaddal ezelőtt itt tört r á Szeged vá ro -sára.

    A Víz utáni években elhelye-zett emlékműnek — Fischer J á -nos 6zegedi kőfaragó mester munká j ának — eredeti fölirata a következő volt : E helyen törte

    át a gátat 1879. március 12-én a Tiszának a petresi révnél kiöm-lött árja. A Délmagyarország 1929. március 14-i számában a kiváló tollú Vér György szóvá tette, hogy az emlékmű vakon nézi a fö l támadt várost : tíz éve, hogy ellopták róla az enyhén belesüllyesztett, föliratos m á r -ványlapot.

    A tanács má jus 31-én a váro-si múzeumhoz fordult, hogy k u -tassák föl az emlékmű egykori szövegét. Móra Ferencnek a t a -nácsi aktára írt — a közelmúlt-ban előkerült — válaszlevelét teljes ter jedelmében közlöm:

    A levél — és a vers — géppel írott, Móra a la i rasa sajátkezű. A tanacs június 17-én a számvevő-séghez tette á t az aktát , megtu-daKolandó, van-e Szeged városá-nak 130 pengője erre a célra. Volt. A Délmagyarország június 21-én közölte az akkor ra m á r feledésoe merüi t régi szöveget és Móra versét. Csak ezután, június 24-én hozott olyan határozatot a tanács, hogy „az 1879-i árvíz betörésének helyén emléktábla feláll í tását" határozza el Móra Ferenc hexameterjeivel .

    A második ötven évben sem jár tak jobb idők az emlékműre. A 40-os évek legvégén ismét el-lopták róla a - márványtáblát . A tanács elhatározta az epigramma pótlását. Sajnos, csak emlékezet-ből pótolt, az időmértékes ver-selés szabályait semmibe vevő szöveg került föl az emlékműre. Az első sor végéről lemaradt az utolsó szótag. csak a gát szó ke-rült a táblára. A harmadik sor-ban múl tán helyett miután k e -rül t bevésésre. A negyedik sor-ból az utolsó szó (Nagy-Szege-dünkkel) egyszerűen l e m a r a d t . . .

    A Délmagyarország egyik oi-

    Móra Ferenc családi levelesládája

    331/1929. 'sz. A folyammérnökségtói vett értesülés szerint a tábla felirata ez volt:

    E helyen törte át a gátat 1879. március 12-én a Tiszának a petresi révnél kiömlött árja. Nézetem szerint azonban ennél a száraz tény és hely megállapításánál jobban megfelelne négy hexameter-sor, amil bátor vagyok ide hevenyészni,

    1879. MÁRCIUS 12.

    Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat, Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái. Egi harag múltán kisütött az égi szivárvány, Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagy-Szegedünkkel. Szeged, 1929. június 15.

    MORA FERENC igazgató

    Móra Ferenc ra jongó szeretettel és há láva l , ragaszkodott szüleihez, akikről verseiben és prózai mun-káiban is meleg hangon emléke-

    , zett meg. Ugyanilyen nyílt szívű, őszinte ragaszkodás fűzte bá ty ja és húga családjához is. Amikor a „remekes szűcs", Móra Márton 1913. július 22-én elhunyt, Juhász Anna, a kenyérsütögető asszony, leánya, Juliska családjához köl-tözött Szolnokra.

    Móra Juliska 1884. február 15-én született Félegyházán. Móra Ferenc kisfiúként sokat dajkál ta , nevelgette húgocskáját . A négy polgári elvégzése után, 1899-ben Jul iska Budapestre került , ahol bátyja, Is tván — a költő — vi-selt gondot rá. 1901-ben végezte el a női ipariskolát, s visszatért Félegyházára szüleihez. 1904-ben házasságot kötött Tóth István polgári iskolai t anár ra l (később a Polgári Fiúiskola igazgatója), aki gyermekkorát a Daru utcá-ban töltötte, s a tanítóképzőt is Félegyházán végezte. Házasságuk-ból ké t . leánygyermek született — Margit és Lenke —, akik édes-ap juk nemes hivatását választot-ták életpályájukon.

    Móra Ferenc — 1913 u tán — édesanyjá t látogatva, húga csa-lád jáva l is mindig találkozott. Móra Mártonné 1924. augusztus 6-án bekövetkezett halála u tán is érkeztek levelek, lapok a Tóth családhoz, melyeket Kiss Béláné Tóth Lenkp néni nyugalmazott t anárnő őriz, aki K. Tóth Lenke néven maga is foglalkozott írás-sal.

    Az író nagyon szerette a két Tóth kislányt — akiknek kereszt-apja volt —, m u n k á j a közben sem feledkezett meg róluk. Egy, a Lenkének küldött kép az ásatá-sokon örökítette meg az e lmarad-hatat lan szivarral a szájában. Éppen egy szép korsót vizsgálgat vagy tisztít. A dedikáció rövid és tömör : Lencikének a búza mezőkről 1925. az öreg kolléga.

    Hogy miér t nevezte Móra Fe-renc az unokahúgát kollégának? Azért, mer t észrevette, hogy a kislánynak gazdag a szókincse, választékos a stílusa és van érzé-ke a verseléshez. Remélte, hogy Lenke a Mórák elbeszélőtehetsé-gét örökölte. Amikor tehette, ké-pességeit próbára is tette. Lenke néni egy ilyen alkalomra — ma — így emlékezik vissza:

    „A r ímfaragásomat Keresztapa egyszer ki is próbálta, • mikor Szolnokon időzött

    — Mindenre tudsz r ímet talál-ni? — kérdezte huncutul .

    — Mindenre! — feleltem ma-gabiztosan.

    — Hát akkor reggelre keress rímet e r re a sorra : „Jó dolog a málnaszörp!" . . .

    Olyan keserves é jszakám se volt még, mint akkor. Egész é j -jel tör tem a fe jemet a rímen. Nem tudtam még abban az idő-ben, hogy ez írói tréfa, valame-lyik írói társaságban vetélkedtek ra j ta . Az nyert, aki ezt a meg-oldást ad ta : J ó dolog a málnaszörp. Legjobb inni ször-p-amlagon! .

    Reggel Keresztapa magához ölelt:

    — No, van-e r ím? — Van! — feleltem, s kivágtam

    verítékes é jszakám termékét : Jó dolog a málnaszörp. Mackó issza: hörp, hörp, h ö r p ! . . ,

    Nagy nevetés és egy csók volt a Keresztapa válasza. Ez volt az első honoráriumom. Nem is na-gyon örültem neki, mer t Kereszt-apának még akkor szörnyen szú-rós bajusza volt!"

    Egy másik lapon Móra fél térd-re ereszkedve szivarozik, s egyik kezében egy mérőszalag végét t a r t j a . Feltehetően az ásatások helyét jelöli ki. A t réfás szöveg Margi tkának szól:

    Látod Margitkám, mindig a más libáit őrzi 1931. Keresztapa

    %

    A más libái a fénykép hátteré-ben legelnek. Móra szerénységét, szegénységét fejezte ki egyetlen mondatban.

    Keresztapa mindig t réfá l t — ír-ta nekem Lenke néni —, nem akar t ő soha vagyont gyűjteni. Éj je l -nappal dolgozott, de csak a más libáit legeltethette. Mikor náluk nyaral tam, házi szabómes-ter dolgozott a háznál, kifordítot-ta a Keresztapa ruhái t — ú j r a nem telt.

    1925-ben, amikor az író Itál iá-ban járt , a liliomos városból kül-dött képeslapon — Andrea del Sar tó: Angyali üdvözlet — Mar-gitka t r é fás versikét is kapott. Tóth Margitka kisasszonynak Ungheria Szolnok Áll. polg. fiúiskola

    Firenze szépségét ki nem mondja száz szó, Van benne liliom, szalmakalap, zászló. Tízezer barát és tízezerszer száz ló, de egy sincsen olyan, kinek neve L á s z l ó . . .

    Firenze, 1925. IV. 2. Csókol: Keresztapa

    vasója 1964-ben levelet írt a lap-nak. Panaszolta, hogy a Móra-vers szövege hibás is, hiányos is. Bizonyítéka cáfolhatat lan vol t : sánt í tanak az epigramma hexa-meterei. Márpedig Móra volt annyi ra já r tas a verselésben, hogy meg tudott írni négy hibát-lan hexameter t .

    A helytörténet néhány k u t a -tója (Bálint Sándor, Csongor Győző és Péter László) fö la ján-lot ta segítségét. A hexameter szabályai, továbbá az emlékmű négysorosát lemásoló Czibula Antal és Bálint Sándor följegy-zése a lap ján rekonstruál ták Móra versét.

    A Csongrád megyei Levél tár-ból (Szeged) nemrégiben elő-kerül t Móra-levél — és benne a vers — mindenre hiteles választ ad.

    Ezzel még nem ért véget az emlékmű és a vers regénye, hi-szen 1964-ben nem javították kl a szöveget, és most, a Móra-cen-tenáriumon is a hibás és csonka szöveg olvasható az emlékmű márványtáblá ján . Kijavítása sü r -gős föladatunk-

    APRÖ FERENC

    Lenke emlékkönyvébe meleg hangú verssorok kerültek.

    SZOLNOKON

    Meleg jószívek. ertyhe égbolt. Nálatok minden jó volt, szép volt, Jó volt nagyon itt i t thon lenni. — De há t egyszer csak el kell menni.

    Isten megáldjon fürge, lenge, ö rege t játszó kicsi Lenke. Isten megáldjon, szeme rád vigyázzon. Fölötted szárnya kiterítve ál l jon!

    Marad j a háznak üdvöskéje. Édesapádnak szemefénye. Édesanyádnak jobbkeze. Kis nénikédnek felese.

    Légy őrangyala nagymamának. Dédelgetője a cicáknak. Légy jóbará t ja fűnek- fának S ne j á r j ott, ahol jár a bánat.

    Legyen álom az egész élted, Ébren is á lmodj szép meséket S r ímekkel játszva estelente Keresztapa jusson eszedbe.

    1920. VIII. 16. Keresztapa

    Móra Ferenc a Tóth család éle-tének minden rezdülésére reagált. Ugyanakkor sa já t gondjaikról, baja ikról is beszámolt. Tekintetes Tóth István úrnak, polg. isk. igazgató Szolnok Polg. Fiúiskola

    Kedves véreim és a tyám fiai! Már itt vagyok Baján , mesz-

    szebbről is közelebb hozzátok. S ahogy megérkeztem, újságot is l á t t am: igazi felhőt. Persze csak akkorkát , hogy tán Illés próféta se tdudna belőle esőt csinálni. — Addig is csókol Benneteket :

    Ferkó Baja, 911. júl. 26.

    Tekintetes Tóth István úrnak, polg. isk. igazgató Szolnok

    Édes Pistám, neveletlenségün-ket ne vegyétek rossz néven. Mostanában nem épen jól ment a világ nálunk, azért hallgattunk, — de szeretetünk némán is a Tietek, ö le lnek igaz véreitek

    Ferkóék

    Sz., 1912. febr. 10.

    nagys. Tóth István úrnak,

    .áll. polg. isk. igazgató Szolnok Polg. fiúiskola

    Édes lelkeim, én a hét végén elbujdosom valamerre négy-öt hétre. Nagyon szeretném, ha tá-jékoztatnátok addig; hogy nyu-godtabban mehe tnék . eL Szívbeli öleléssel:

    Feri tek

    (Postabélyegző: 926. jún.)

    ns. Tóth István úrnak, polg. isk. igazgató

    . Szolnok Áll. polg. fiúiskola

    Édes véreink, engem az éjfél i mise még íróasztalnál talál t s csak ma jutok hozzá, hogy két család képviseletében szívemre szorítsalak benneteket, három családot. Különben Ilonka egy kicsit meghízva jött vissza, s most mindnyá jan egyek vagyunk szeretetben és inf luenzában:

    Feritekék (Postabélyegző: 928. dec. 25.) Tóth Is tvánné nagyságos asszonynak Ungarn-Szolnok áll. polg. fiúiskola

    Édes Lelkeim, ilyen messze ho-zott el keserű vizet inni az Isten és a nyavalya. Mindhárom famí-liát szívből csókolja:

    Feritek 1930. VII. 4. (Postábélyegző: Karlsbad)

    Móra Ferenc sorai bensőséges, szeretettel táplált rokoni kötelé-kek ápolásáról tanúskodnak. Bi-zonyítják, hogy az író „nagyobb családját", rokonságát, ahogy ő írta véreit, élete végéig szívébe zárta.

    HEGEDŰS ÉVA