a 2014- 2020-as magyar-szerb határmenti operatív program előkészítése csókási eszter
DESCRIPTION
A 2014- 2020-as Magyar-Szerb Határmenti Operatív Program előkészítése Csókási Eszter ügyvezető, DKMT Nonprofit Kft.. Előzmények. 2003. évi PHARE CBC program : Magyarország – Szerbia Kísérleti Kisprojekt Alap Forrás: PHARE CBC + nemzeti társfinanszírozás - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A 2014- 2020-as Magyar-Szerb Határmenti Operatív Program
előkészítése
Csókási Eszter
ügyvezető, DKMT Nonprofit Kft.
Előzmények
• 2003. évi PHARE CBC program: • Magyarország – Szerbia Kísérleti Kisprojekt Alap• Forrás: PHARE CBC + nemzeti társfinanszírozás
• 2004 – 2006 INTERREG IIIA program: • Magyarország – Románia és Magyarország –Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló
Együttműködési Program:• Programkomponens: Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program• Forrás: ERFA + HU tárfinanszírozás, illetve CARDS
• 2007 – 2013 IPA program:• Magyarország – Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program• Forrás: IPA + HU társfinanszírozás
Források 2007-2013 IPA
• Az IPA forrás a jelenlegi programozási időszakban kb. 50 millió euro
• Magyar pályázók: 85% IPA forrás, 5% önrész, 10% nemzeti társfinanszírozás, az államháztartás alrendszeréhez tartózó kedvezményezettek esetén 85% IPA forrás, 15% nemzeti társfinanszírozás
• Szerb pályázók: 85% IPA forrás, 15% önrész
Pályázati kiírások
• A 2007-2013 programozási időszakban 3 pályázati felhívás került kiírásra 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben
• A 3 kiírás során összességében 649 pályázat érkezett be• 195 támogatási szerződés megkötésére került sor eddig• Az egyetemek kimagasló számban nyújtottak be
pályázatokat és rendkívül sikeresen szerepeltek az egyes pályázati kiírásokon
Konklúziók 2007-2013
• Rendkívül sikeres soft és infrastrukturális projektek a magyar-szerb határtérségben (pl. Ásotthalom-Királyhalom határátkelőhelyhez vezető út)
• Mély szakmai együttműködés a magyar és a szerb kedvezményezettek között
• Hatalmas forrásigény, melyet az IPA forrás szűkössége miatt nem lehetett kielégíteni
• Nagyszámú benyújtott pályázat• Mind a magyar, mind a szerb kedvezményezettek számára nehézséget
jelent az előfinanszírozás• Szerb oldalon a viszonylag magas önrész előteremtése kihívások elé
állította a kedvezményezetteket
IPA 2. 2014-2020
• Az IPA 2. rendeletet még nem hozta nyilvánosságra az Európai Bizottség
• A 2014-2020-as IPA program tervezése elkezdődött• Felállt az ún. Task Force (Bács-Kiskun és Csongrád megyék, Vajdaság
Autonóm Tartomány, magyar és szerb minisztériumok, stb.)• Kiválasztásra került a Konzorcium, amely a programdokumentum
elkészítéséért felel• A programterület megegyezik a 2007-2013-as IPA program
programterületével• 11 tematikus célkitűzésből 4-5 választható
Programterület VÁLTOZATLAN
Magyarország - NUTS III• Csongrád megye• Bács-Kiskun megyeSzerbia - NUTS III• Nyugat-Bácska• Észak-Bácska• Ésak-Bánát• Dél-Bácskai• Közép-BánátSzomszédos régiók• Dél-Bánát• Sremski
Partnerség a tervezésben I.
• Task Force– Közös Programozói Munkacsoport – elfogadja a
programot és a részanyagokat 2013.08.27.; 2013.10.01.; 2013.11.19.
• Interjúk– A tervezésben érintett szervezet vezetőivel, egyes
kulcsszereplőkkel a program tartalmától függően• Tájékoztatás
– TF által elfogadott anyagok hírlevélben történő kiadása– Elkészült részanyagok véleményezése interneten
Partnerség a tervezésben II.• Műhelyfoglalkozások
– A program megvalósításban érintettek, potenciális kedvezményezettek bevonása az elemzés, stratégia és prioritás tengelyek megvitatásába
– 5 alkalom – 2013.07.11; 2013.09.11-13.; 2013.10.24.– Meghívottak:
• a tervezésben résztvevő minisztériumok• megyei, regionális önkormányzatok, mint a tervezési munkacsoport tagja,
jelentősebb városok• állandóan működő határon átnyúló szervezetek (Duna-Körös-Maros-Tisza
Euroregio, Bánát-Triplex Confinium EGTC)• regionális és gazdaságfejlesztő szervezetek• egyetemek és főiskolák• munkaügyi központok, közútfejlesztő illetve vasúttársaságok, vízügyi és
környezetvédelmi, természetvédelmi szervezetek• Duna iroda• térségben működő jelentős civil szervezetek.
Tematikus célkitűzések
• 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése;• 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák• használatának és minőségének javítása;• 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúraágazat• (az ETHA esetében) versenyképességének javítása;• 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden• ágazatban;• 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása;• 6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása;• 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati• infrastruktúrákban;• 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése;• 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem;• 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás;• 11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.
Tematikus célkitűzések magyar oldalon• 1195/2013(IV.11.) kormányrendelet javaslatot tesz a
határon átnyúló programok tematikus célkitűzéseire
1. Gazdaságfejlesztés (különös tekintettel a KKV fejlesztésre és a K+F+I fejlesztésre)
2. a hiányzó közlekedési kapcsolatok felszámolása
3. A foglalkoztatás elősegítése
4. Környezetvédelem és energiahatékonyság
5. intézményfejlesztés
ITI
• Integrált Területi Beruházás
• Az eszköz használatával lehetővé válik, hogy több alap, akár több operatív program is szolgáljon egy-egy integrált térségi beavatkozás-csomagot
• Az ITI-k alkalmazása is támogatja a fejlesztések Magyarország által kijelölt gazdasági növekedési fókuszát, ugyanakkor az eszközzel egyszerűbbé válhat az adott térség gazdasági növekedésének alapját képező társadalmi, környezeti vagy infrastrukturális – egy vagy több OP beavatkozásaiból származó – kiegészítő fejlesztési elemek megjelenítése
• ITI-k létrehozása a határmenti programok esetében is szándék, amennyiben az érintett országokkal a határmenti megyék megállapodnak összefüggő a több országot érintő összefüggő területek integrált fejlesztésében
• ITI-k alkalmazhatósága az IPA programban tisztázás alatt áll
CLLD
• Közösség Által Irányított Helyi Fejlesztés• LEADER program megvalósításának alapjait is adja: a helyi
közösségek alulról jövő kezdeményezés keretében alakítják ki fejlesztési stratégiájukat és helyi döntések születnek a források felhasználásáról is
• Sikeres LEADER HACS-ok magyar oldalon, kísérleti jelleggel létrehozott alakuló HACS-ok szerb oldalon
• Eddig csak EMVA fejlesztések esetén alkalmazták a LEADER módszert
• CLLD-nél már tágabb kört terveznek (EMVA, ESZA, ERFA, stb.)• CLLD a határmenti programokban???
Szervezeti változások
• 1449/2012 (X.16.), 36/2013 (II.14.) kormányrendeletek a Széchenyi Programirodáknak delegálják a 2014-2020 határon átnyúló együttműködési programok tervezését és lebonyolítását
• A Széchenyi Programiroda tölti be a Nemzeti Hatóságok szerepét
• Széchenyi Programiroda vezeti le a 2014-2020-as határon átnyúló programozásért felelős Task Force üléseit
• Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megfigyelői státuszban vesz részt a Task Force üléseken
• Szerbiában változatlanul a SEIO a Nemzeti Hatóság
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!