a balatonba telepÍtett halfajok biolÓgiai szerep e És hatÁs a
DESCRIPTION
A BALATONBA TELEPÍTETT HALFAJOK BIOLÓGIAI SZEREP E ÉS HATÁS A. ÖTM-MTA-BLKI Budapest-Tihany 2007. Célkitűzések. A busa állományok kor- és méretstruktúrája, mennyiségi viszonyai, tér-időbeli eloszlása Táplálékfogyasztása, versengés az őshonos halállományokkal a táplálékért - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
A A BALATONBA BALATONBA TELEPÍTETT TELEPÍTETT HALFAJOK HALFAJOK BIOLÓGIAIBIOLÓGIAI
SZEREPSZEREPEE ÉS ÉS HATÁSHATÁSA A
ÖTM-MTA-BLKIÖTM-MTA-BLKI
Budapest-TihanyBudapest-Tihany
20072007
CélkitűzésekCélkitűzések
A busa állományok kor- és A busa állományok kor- és méretstruktúrája, mennyiségi viszonyai, méretstruktúrája, mennyiségi viszonyai, tér-időbeli tér-időbeli eloszlásaeloszlása
Táplálékfogyasztása, versengés az őshonos Táplálékfogyasztása, versengés az őshonos halállományokkal a táplálékérthalállományokkal a táplálékért
Szaporodása-termékenységeSzaporodása-termékenysége
A busa halászati hozamai 2005-A busa halászati hozamai 2005-2006. években2006. években
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
J F M Á M J J A S O N D
Hónapok
Fogá
s, to
nna/
hó
2005
2006
sum-231 tonna sum-345 tonna
(> 30 % növ)
Halászati hozamok a két Halászati hozamok a két medencébenmedencében
0
10
20
30
40
50
60
J F M Á M J J A S O N D
Fo
gá
s, t
on
na
/hó
keleti medence
nyugati medence
halászati szünet
A különböző korcsoportú busák A különböző korcsoportú busák előfordulási gyakoriság a fogásban előfordulási gyakoriság a fogásban
2003-2006.évek között2003-2006.évek között
0
10
20
30
40
50
60
4 5 6 7 8 9 10
Kor, év
Gyako
riság
, %
A Marcali tározóból származó és a A Marcali tározóból származó és a balatoni busa növekedésebalatoni busa növekedése
0
20
40
60
80
100
120
0 2 4 6 8 10 12
Kor, év
TL
, cm
Balaton
Marcali
halászott állomány
Testhossz növekedés különböző Testhossz növekedés különböző vízterekbenvízterekben
0
20
40
60
80
100
120
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Kor, év
Tes
thos
sz, T
L, c
m
Balaton
Duna delta
Dgal Wielki tó
Kahovi tározó
Kremencsugi tározó
Mississippi folyó
Hidroakusztikus mérési helyek Hidroakusztikus mérési helyek BalatononBalatonon
Méreteloszlás, egyedszám és Méreteloszlás, egyedszám és biomassza a keleti medencébenbiomassza a keleti medencében
0
10
20
30
40
50október
0
50
100
150
200
250
300október
0
10
20
30
40
50
TL, cm
Egyedszám
, in
d/h
a
május
keleti medence
0
50
100
150
200
250
300
TL, cm
Bio
massza, kg/h
a
május
keleti medence
0
10
20
30
40
50augusztus
0
50
100
150
200
250
300augusztus
Méreteloszlás, egyedszám és Méreteloszlás, egyedszám és biomassza a nyugati medencébenbiomassza a nyugati medencében
0
10
20
30
40
50
TL,cm
Egyedszám
,ind/h
a
nyugati medence
június
020
4060
80100
120140
TL, cm
Bio
massza, kg/h
a
június
nyugati medence
0
10
20
30
40
50július
0
20
40
60
80
100
120
140július
0
10
20
30
40
50október
0
20
40
60
80
100
120
140október
A busa állományok mennyiségi A busa állományok mennyiségi viszonyaiviszonyai
0
20
40
60
80
100
május augusztus október
Egyedszám
, in
d/h
a
keleti medence
átl:29±11min-max:16-36
0
100
200
300
400
500
május augusztus október
Bio
massza, kg/h
a
átl:162±102
min-max:84-278
0
20
40
60
80
100
június július október
Egyedszám
, in
d/h
a
nyugati medence
átl:28±9min-max:19-38
0
100
200
300
400
500
június július október
Bio
massza, kg/h
a
átl:151±30
min-max:137-196
Pillanatnyi algabiomassza az Pillanatnyi algabiomassza az előbélbenelőbélben
0
5
10
15
20
25
30
35
40
80 90 100 110 120
TL, cm
Alg
atöm
eg a
rány
a b
élbe
n, %
Állati eredetű táplálék egyedszáma Állati eredetű táplálék egyedszáma és tömege a busa előbelébenés tömege a busa előbelében
0
100
200
300
400
500
Cladocera Copepoda Rotatoria Dreissena
Egye
dszá
m, i
nd/5
ml
béls
zusz
penz
ió
július
0
100
200
300
400
500
Cladocera Copepoda Rotatoria Dreissena
szeptember
0
1
2
3
4
5
6
Cladocera Copepoda Rotatoria Dreissena
Biom
assz
a, m
g ns
/5m
l sz
uszp
enzi
ó
július
0
1
2
3
4
5
6
Cladocera Copepoda Rotatoria Dreissena
szeptember
A peteátmérő időbeni változásaA peteátmérő időbeni változása
1
1.1
1.2
1.3
1.4
1.5
1.6
Május Július Szeptember November
Pete
átm
érő
, m
m
május-július
0
50
100
150
200
250
0 0.3 0.6 0.9 1.2 1.5 1.8 2.1
Peteátmérő, mm
Elő
ford
ulá
si g
yako
riság
(db
)
szeptember-október
0
50
100
150
200
250
0 0.3 0.6 0.9 1.2 1.5 1.8 2.1
Peteátmérő, mm
Relatív termékenység szezonális Relatív termékenység szezonális változásaváltozása
500
600
700
800
900
1000
1100
80 85 90 95 100 105 110 115 120TL, cm
Rela
tív t
erm
éken
ység
, d
b ikra
/g
go
nád
töm
eg
Május
Július
Szeptember
November
ÖsszefoglalásÖsszefoglalás
A busa növekedése gyors és napjainkban is jelentős A busa növekedése gyors és napjainkban is jelentős állományai vannak a Balatonban. A halászati hozamok és a állományai vannak a Balatonban. A halászati hozamok és a ráfordítás alapján megállapítottuk: állománya nem csökkenráfordítás alapján megállapítottuk: állománya nem csökken
Leggyakrabban előforduló egyedek a fogásban a 80-100 cm Leggyakrabban előforduló egyedek a fogásban a 80-100 cm testhosszúságú, 6-8 éves egyedek voltak. Utánpótlásuk testhosszúságú, 6-8 éves egyedek voltak. Utánpótlásuk folyamatosfolyamatos
A busa állományok térbeli eloszlása a Balatonban mozaikos A busa állományok térbeli eloszlása a Balatonban mozaikos (átlagos egyedszám 16-38 ind/ha), domináltak azok a (átlagos egyedszám 16-38 ind/ha), domináltak azok a méretcsoportok (TL= 50-80 cm), amelyek nem szerepelnek a méretcsoportok (TL= 50-80 cm), amelyek nem szerepelnek a fogásbanfogásban
A pillanatnyi biomassza A pillanatnyi biomassza rendkívülirendkívüli mértékben szórt (min-max: mértékben szórt (min-max: 84-278 kg/ha). A pillanatnyi biomassza >50 %-át a halászat által 84-278 kg/ha). A pillanatnyi biomassza >50 %-át a halászat által nem hasznosított egyedek tették ki nem hasznosított egyedek tették ki
A vizsgált busák táplálékában az algák jelentős szerepet A vizsgált busák táplálékában az algák jelentős szerepet játszottak. E mellett figyelemre méltó az intenzív zooplankton játszottak. E mellett figyelemre méltó az intenzív zooplankton és Dreissena lárva szűrésük (versengés)és Dreissena lárva szűrésük (versengés)
A peteméret időbeni változásából, valamint a petefészeknek az A peteméret időbeni változásából, valamint a petefészeknek az ívási periódust követő állapota alapján megerősíthetjük, hogy a ívási periódust követő állapota alapján megerősíthetjük, hogy a busa nem ívik a Balatonbanbusa nem ívik a Balatonban
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!