Mássalhangó törvényekA magyar nyelv nyelvtani rendszere egy speciális, összetett, kombinatív és mégis nagyon szabad, kreatív gondolkodási struktúrát feltételez, arra támaszkodik, ennek segítségével bontakozik ki, és fordítva: a gondolkodás szerteágazó lehetőséget kap a nyelvtani rendszerre alapozva, és ez oda-vissza hat egymásra.

A beszédfolyamatban az egymás mellé kerülő hangok egymásra hatását alkalmazkodásnak nevezzük, törvényei a hangtörvények.

Az alkalmazkodás hangképzési és nyelvtani jelenség, szerepe a beszélőszervek akadálytalan működésének biztosítása, hangok közötti átmenetek simábbá, folyamatosabbá tétele.

A mghknak a szavakon belüli harmóniáját hangrendnek nevezzük. A magyar szavak többségében csak magas(gyönyörű) vagy mély(csónak) mghk fordulnak elő, de vannak vegyes(csillag) hangrendűek is.

Ez nem vonatkozik az összetett és az idegennyelvű szavakra. Az összetett szavakban a toldalékok az utótag hangrendjét követik, az idegen eredetű, vegyes hangrendű szavak utolsó tagjában ajakkerekítések vagy e hang van, a told. magas hangrendű.

A toldalékok mghjának a szó hangrendjéhez való igazodása az illeszkedés. Magas hrendűhoz, magas toldalék (sietve) mélyhez mély ( kapuban) vegyeshez ált. mély(kávéja)

A hiátustörvény szerint, ha 2 mgh között hangűr (hiátus) van, akkor azt a beszélők igyekeznek megszüntetni. Ennek két módja vagy betoldódik egy msh a két mgh közé vagy pedig egy mgh kiesik ( pl: fiú (fijú) ; tea (teja); leány (lány); reá (rá)

Beszédünk során ha több msh kerül egymás mellé, a könyebb ejtés érdekében hangtani módosulások történnek. Ezeket magyarázzák a msh törvények. Ismeretük bizotsabbá teszi helyesírásunkat.

Az első nagy csoportja az msh a törvényeknek a hasonuláok.(teljes, részleges)

A teljes hasonulás lehet írásban jelöletlen ( 2 msh közül az egyik szóvan olyanná válik mint a másik pl : anyja [annya] ) és írásban jelölt .

- Jelölt ha mshra végződő névszóhoz val;vel;vá;vé rag kapcsolódik. (papírral, emberré) - Ha s,sz,d,dz-re végződő igéhez ” j”-vel kezdődő toldalék járul (felszólító mód jele) pl:

játsszátok - Az, ez (főnévi mutatónévmás) + msh-ra végződő told. pl: az+kor=akkor

Részleges :

Zöngésség szerinti rh (zöngéssé válás) : ha egy ztlen msh-t zés követ a regresszív hatás miatt úgy hat a zés a ztlenre hogy helyett zés párját ejtjük. pl. patakban

ztlenné válás: : ha egy zés msh-t ztlen követ a regresszív hatás miatt úgy hat a ztlen a zésre hogy helyett zétlen párját ejtjük. pl : zsebkendő

zés b d g v z zs gy dz dzsztlen p t k f sz s ty c cs

Képzés helye szerinti r.h.:Két egymástól távol álló hang esetében az egyik képzés helye szerint „alkalmazkodik” a másikhoz. „rokon” képzésű hangot ejtünk. pl: n+p; n+b; n+gy; n+ty hangok találkozásásnál keletkezik.

Összeolvadás: Két egymás mellett álló msh helyett egy harmadikat ejtünk.pl:tetszik, szbadság

Rüvidülés : egy hosszú és egy rövid msh kerül egymás mellé, a hosszú hang ejtésben megrövidül. pl: otthon, hallgat, jobbra

Kiesés : Két vagy három msh közül az egyiket enm ejtjük. pl: éjszaka, mondta, ijesztget

Nyúlás: A magyar nyelv jellemző sajátossága, hogy a hangsúly, mindig az első szótagra esik. Ettől sz itt található msh megnyúlik, amit írásban nem jelölünk pl: kisebb, egyesek, egyezik

A szótag :Fiziológiai és akusztikai alapon létrejövő ritmikai egység.Lehet nyílt(mghra végződik) és zárt(mshra végződik).