A bölcsődei nevelés – gondozás feladatai

1.Egészségvédelem, az egészséges életmód megalapozása A harmonikus testi és lelki fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos

környezet megteremtése, a fejlődés támogatása Primer szükségletek, egyéni igények szerinti kielégítése Egészségvédelem, egészséges életmódra nevelés, a környezethez való

alkalmazkodás és az alapvető kultúrhigiénés szokások kialakulásának segítése (napirend-étkezés, mosakodás, öltözködés, alvás, szobatisztaságra nevelés, pihenés, levegőztetés, játék, mozgás)

Szükség esetén speciális szakember bevonásával prevenciós, és korrekciós feladatok ellátása.

2.Az érzelmi fejlődés és szocializáció segítése Derűs légkör megteremtése, adaptáció segítése Gondozónő – gyermek közötti szeretetteljes érzelmi biztonságot jelentő

kapcsolat kialakulásának segítése Egyéni szükségletek kielégítése a csoportban élés helyzetében, az én tudat

egészséges fejlődésének segítése A bizalmon és elfogadáson alapuló társas kapcsolatok alakulásának segítése, az

együttélés szabályai elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia, tolerancia fejlődésének segítése.

Lehetőség közös élmények szerzésére az én-érvényesítés és tolerancia egyensúlyának irányába befolyásolva a gyermeket.

Szociális problémával küzdő, hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermek nevelése-gondozása speciális többlet- törődéssel, szükség esetén más szakember bevonásával.

3.A megismerési folyamatok fejlődésének segítése Az érdeklődés kialakulásának, fennmaradásának, erősödésének, az érdeklődési

kör bővülésének segítése. A gyermek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása. A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során élmények, viselkedési és

helyzetmegoldási minták nyújtása. Az önálló aktivitás és kreativitás támogatása. Az önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás

segítése. Ismeretnyújtás, a tájékozódásnak, a tapasztalatok és élmények feldolgozásának

segítése. A gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kísérése,

megerősítése, az önkifejezés lehetőségének megteremtése az egyes helyzetekben

4.A bölcsődei élet megszervezésének elvei Kapcsolat a szülőkkel. A bölcsődei nevelés-gondozás a családi neveléssel együtt,

azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A családi és bölcsődei nevelés-gondozás összhangja, a szülők és a gondozónők közötti partneri kapcsolat kialakítása elengedhetetlen feltétele a gyermek harmonikus fejlődésének. A szülő ismeri legjobban a gyermekét, így ő tudja közvetíteni szokásait, igényeit, szükségleteit – segítve ezzel a gondozónőt a gyermek ismeretén alapuló

differenciált, egyéni bánásmód kialakításában. A gondozónő szaktudásával, tapasztalataival tudja segíteni a szülőt gyermeke nevelésében.. Elengedhetetlen a folyamatos tájékoztatás. A korrekt partneri kapcsolat feltétele a bizalom, őszinteség, hitelesség, a személyiséget tiszteletben tartó, folyamatos kommunikáció, információ megosztása.

5.A kapcsolattartás formái Egyéni kapcsolattartási formák: beszélgetés érkezéskor és hazamenetelkor,

üzenő füzet, családlátogatás Csoportos kapcsolattartási formák: szülői értekezletek, szülőcsoportos

beszélgetések, családi délutánok, hirdetőtábla, nyílt napok, írásos tájékoztatók, szervezett programok

6.Családlátogatás Célja: kapcsolatfelvétel, a gyermeknek és a szülőknek otthoni környezetben való

megismerése – a beszoktatás előtt – a gyermek ébrenléti idejében történjen. (család szokásainak figyelembe vétele, információ csere)

7.Szülőcsoportos beszélgetések Tematikus beszélgetések a csoport gondozónőinek vezetésével, a csoportba járó

gyermekeket foglalkoztató nevelési témákról. A problémák megosztása, egymás meghallgatása segíti a szülői kompetencia érzés megtartását. a gondozónőtől kapott indirekt megerősítések jó irányba befolyásolják a szülők nevelési szokásait.

8.Szervezett programok A családok igényeihez igazodó többlet lehetőségek a családok segítése, a szülői

kompetencia növelése és a család bölcsőde kapcsolat erősítése érdekében. Több fajtája lehet: előadás, beszélgetés neves szakemberrel, étel, könyv, játék bemutató, ünnepekhez kapcsolódó programok. Ezek a közös élmények, az emberi kapcsolatok és tapasztalatok, a tájékozottság gyarapításával hozzájárulnak a szülői kompetencia fejlődéséhez, a családi nevelésnek és a gyermek fejlődésének segítéséhez.

9.Beszoktatás (adaptáció) – szülővel történő fokozatos beszoktatás A családdal való együttműködést helyezi előtérbe. Az apa/anya jelenléte

biztonságot ad a kisgyermeknek, megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodást. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, megkönnyíti a beilleszkedést a bölcsődei közösségbe, mérsékli az adaptáció során mutatkozó strressz reakciók (pl. étkezési, alvási nehézségek, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, szülőhöz való fokozott ragaszkodás, a viselkedésben, szokásokban és az önállóság terén esetleges változások …stb) súlyosságát, időbeni elhúzódását.

10.„Saját gondozónő rendszer”

- a személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5 – 6 – 7 fő) tartozik egy gondozónőhöz. A nevelés-gondozás mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, fejlődési naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat.

A saját gondozónő szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődei élete időtartama alatt ő a gondozónője (felmenőrendszer). Az ún. ölelkezési időben (amikor mindkét gondozónő a csoportban van) idejét elsősorban a „saját” gyermekei gondozására – nevelésére fordítja.

A „saját gondozónő” rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, számon lehet tartani a gyermek egyéni igényeit, problémáit, szokásait, elsősorban a saját gondozónő segíti át őket a bölcsődei élet során adódó nehézségeken.

11.Gyermekcsoportok szervezése A gyermekcsoportok létszámát jogszabály határozza meg (15/1998. (IV:30.) NM

rendelet 40.§. (2). A sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei csoportban történő fejlesztése, gondozása – nevelése 2 egészséges gyermekellátásához szükséges feltételrendszer biztosításával oldható meg, de a sajátos nevelési igény természetétől is függenek.

Életkor szerint homogén és vegyes csoportok is előfordulnak. Szakmailag a homogén csoport kialakítása javasolt egyrészt azért, mert a gyermekek közötti nagy egyéni különbségek kezelése még homogén csoportban sem könnyű feladat, másrészt azért mert a vegyes korcsoport előnyei a bölcsődés korban kevésbé érvényesülnek mint a későbbi életszakaszokban.

12.Napirend A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek,

szükségleteinek kielégítését, a nyugodt folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is átlátható rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Folyamatos gondozáson belül az egymást követő események (tisztálkodás, étkezés, alvás) a gyermek biztonságérzetét, jó közérzetét teremtik meg.

A napirend függ: - A gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől- Szükségleteitől

Befolyásolják az évszakok, időjárás, csoportlétszám, a bölcsőde nyitása, zárásaKialakításának további feltételei: személyi állandóság (saját gondozónői rendszer), tárgyi feltételek, jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

13.A bölcsődék kapcsolata a bölcsőde hálózaton belül

A bölcsődei hálózat fontos intézményei a regionális módszertani bölcsődék. Szakmai feladatai:- Szakmai képzés, továbbképzési feladatok- Módszertani irányító, koordináló feladatok- Ellenőrzési, monitorozási feladatok

14.Bölcsőde és óvoda kapcsolata Fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, mely a kölcsönös érdeklődés révén

lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet zökkenőmentessé válik.

15.Egyéb kapcsolat Kompetencia határok betartása, kooperatív kapcsolatok kialakítása mindazon

intézményekkel mellyel a család kapcsolatba kerül (védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottság