Kodolányi János Középiskola és Kollégium

Debrecen, Szent Anna utca 19.

A borturizmus Tokaj-Hegyalján

A BOR ÉS A GASZTRONÓMIA SZEREPE A MAGYAR TURIZMUS

FEJLESZTÉSÉBEN

Konzulens tanár: Készítette: Léber Dávid

Antal János Vendéglátó és Idegenforgalmi-szakmenedzser

2013.

1

Tartalomjegyzék

1.A Tokaj-hegyaljai borvidék bemutatása.....................................................3

2.Tokaj-hegyalja szőlői és borai....................................................................4

2.1 Tokaji borkülönlegességek készítési módjai......................................6

2.2 Az aszúbor története...........................................................................7

2.3 Tokaji száraz borok (Szepsy István)...................................................8

2.4 Új tervezésű palack Tokaj-Hegyalján................................................9

2.5 A Tokaji bor hírneve........................................................................10

3. Tokaj néhány borászatának összehasonlítása..........................................12

4. A Tokaji Bormívelők Társasága..............................................................23

4.1 A Tokaji Bormívelők Társaságának minősített dűlői.................23-24

5. A Magyar borok és ételek harmonizációja..............................................25

5.1 A magyar borok és a magyar konyha íz harmonizációja..................26

6. A borturizmus..........................................................................................29

6.1 A borturizmus, mint speciális turisztikai termék...............................33

7. A bormarketing........................................................................................34

7.1 A borkóstoló.......................................................................................35

7.2 Borutak, bortúrák...............................................................................36

7.3 Tolcsvai borfesztivál..........................................................................37

8. Tokaj történelmi borvidék és kultúrtáj világörökség.........................37-38

8.1 A tokaj-hegyaljai kistérség.................................................................38

8.1.1 Demográfiai jellemzők.................................................................39

8.2 SWOT-analízis...................................................................................40

9. Interjú eredménye ...................................................................................42

10. Javaslataim............................................................................................43

11. Összefoglalás.........................................................................................45

12. Irodalomjegyzék....................................................................................46

13. Mellékletek............................................................................................47

2

Bevezetés

Témaválasztás indoklása:

A témaválasztás elsődleges szempontja, hogy hozzám közel álló legyen. 2010 illetve

2011 nyarán jártam Tokajban illetve a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozó néhány

településen, ahol szerencsém volt különböző pincészeteket látogatni illetve sok féle

bort megkóstolni. Kedvenc boraim közé tartozik a Tokaji furmint és a hárslevelű,

ezért is választottam a Tokaj-hegyaljai borvidéket. A bor rengeteg embernek jelent

megélhetési forrást míg egyesek pusztán kedvtelésből művelik szőlőtőkéiket. A bor

ma Magyarországon központba került. A Tokaj-hegyaljai borvidéken már évezredek

óta folyik szőlőtermesztés. A kutatásom azért fontos mert úgy gondolom hogy

feladatunk a magyar borok minőségének , hírnevének fenntartása/megőrzése illetve a

borturizmus fejlesztése.

Problémafelvetés:

Nem fordítunk elég figyelmet a magyar borturizmusra, illetve azok fejlesztési

módjaira. Hogyan lehetne ezen változtatni illetve milyen újításokkal lehetne

felkelteni a figyelmet a borturizmusra és hogyan lehetne még több turistát a

borvidékre csábítani?

Célkitűzés:

A dolgozatomban arra próbálok rávilágítani, hogy az embereknek többet kellene

foglalkozni magával a borral és a hozzá kapcsolódó turisztikai programokkal,

fesztiválokkal, borutakkal stb. Gondolok itt arra is ,hogy minden fejlesztési

lehetőséggel élnünk kellene amelynek a borhoz köze van, mert így fellendítenénk a

borturizmust illetve nagyobb helyet kapna a bor a mindennapjainkban is.

3

„ Hegyalja oly részecskéje a földszínnek, mellyen a teremtő erő különös,

gyönyörködő gonddal dolgozott. Nyílt világnak néző hegyormait, a híres bort adó

szőlő koszorúzza, s lábainál e nagyszerű bachusoltárnak, apró halmok és térségek

feküsznek, mint arannyal és gyöngyökkel hímzett szőnyeg, melyet gazdag ezüst

sújtásként szeg be a Bodrog és részint a Tisza.”

[Forrás: Katona József – Dömötör József : Magyar borok-borvidékek 1963]

1. A TOKAJ-HEGYALJAI BORVIDÉK BEMUTATÁSA

A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-

Hegyalja) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a

Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az

UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi

listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.

A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész

Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány,

különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.

A Tokaji-Hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben foglal

helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a

sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28

település határában.

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit,

riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi

anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális

jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-

hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen

dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes

rothadást előidéző Botrytiscinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára

jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a

termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a

megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar)

egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A

borvidék riolittufába vájt pincerendszerének jellegzetes sajátossága a pincék falát

4

vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporiumcellare, ami viszont (a

Botrytiscinerea-val ellentétben) a világon csak itt, és a Rajnai borpincékben fordul

elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, a

tevékenysége révén alakul ki az aszúbor sajátos, friss kenyérre emlékeztető íze,

illata, zamata, sötét aranysárga színe és viszonylag magas, 14 térfogatszázalék körüli

alkoholtartalom.

2. TOKAJ-HEGYALJA SZŐLŐI ÉS BORAI

Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén

készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység

legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemes penésszel borított falú, sokszor

több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A

legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád és Tállya községek

környékén készítik.

A Tokaj-hegyaljai borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről

származó szőlőt, mustot, bort - palackozott borok kivételével - behozni nem szabad.

Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.

Tokaj-hegyalján évszázadok óta kizárólag fehér szőlőkből készítenek borokat. A

leggyakoribb fajták a következők:

Furmint: A legelterjedtebb fajta. Tőkéje erős növekedésű, aranysárgás vesszői,

fehéren nemezedősek. Világos, sárgászöld vitorlái jellegzetesen környezik az alig

tagolt, fűrészes szélű, sötétzöld, hólyagos leveleit. Közepesre növő hengeres, laza

fürtök jellemzik. Bogyói sárgászöldek, mire beérnek arany színűek, a napos oldalon

rozsdásodók. Jól aszúsodik. Borai elsődleges szőlőízekkel és illattal rendelkeznek.

Harmonikus íz hatású, friss üde bor. Testes, tüzes, szép savszerkezettel rendelkezik,

amelyekben az érlelés módja szerint az üde gyümölcsösség vagy különleges

ászkolási illatok hangsúlyosabbak. Nemcsak halételek, hanem mindenféle sült és

fűszeres étkek / fogások ideális kísérője.

Hárslevelű: Tőkéje ugyancsak erős növekedésű, vesszői vastagok, világosbarna

színűek. Világossárgás – zöldes vitorlalemezei jellegzetesek. Levele csipkés szélű, a

furmintéhoz hasonló, de kissé világosabb, fonákja kevésbé gyapjas. Hatalmas, olykor

40 cm- s fürtjei a végén olykor elágaznak. Bogyói kicsinyek, gömbölydedek,

5

zöldessárgák, vékonyhéjúak, lédúsak és édesek. Savtartalma viszonylag alacsony. Jól

aszúsodik. Boraira finom illat és zamat, harmónia és testesség a legjellemzőbb. Lágy

elegáns savakkal rendelkezik néha fanyar, de kellemes utóízzel. Általában szárnyas

és halételekhez, déli gyümölcsökkel készített gasztronómiai remekekhez ajánljuk.

Sárgamuskotály /MuscatLunel/: Napjaink egyik divatos fajtája, amelyből egyre

többet telepítenek. Középerős tőkéjű vörösesbarna pontozott vesszői, bronz-zöld

vitorlái, fűrészes szélű levelei, árnyat adóan ölelik hengeres, vállas fürtjeit. Bogyói a

napos oldalon rozsdásodnak. Sárgászöld szemei kicsik és gömbölyűek, vastag de

puha héjúak, lédúsak, ropogósak, finom muskotályos ízűek. Az édes muskotálybor

való minden olyan desszerthez mely nem édesebb a bornál.

Zéta /Oremus/: A furmint és a buvié szőlőkből származik. A közelmúltig OREMUS

néven ismerték. Tőkéje középerős növekedésű, vesszői és levelei a furmintéra

hasonlítanak, de 5-6 héttel korábban érik és aszúsodik is. Gyengébb az ellenálló

képessége, több gondozást igényel. Fehér húsokhoz- borjú, tengeri és édesvízi

halakhoz kellemesen társul.

Kövérszőlő: Ősi Tokaji szőlőfajta, amely a filoxéra vészben szinte teljesen

kipusztult. Középérésű, magas cukorfokú erős növekedésű fajta. Lombja sötétzöld

levele fűrészes szélű. Középnagyságú fürtje laza és ágas, bogyói is közepesek,

vékonyhéjúak, pontozottak, puha húsúak, lédúsak és olvadóak. Házasítva ad jó ízű,

tüzes, enyhén illatos, finom savú és harmonikus bort. Vad és házi szárnyasokkal,

nyúlhússal nagy élményt ad.

Tokaji borkülönlegességek

Száraz szamorodni: Aranyszínű száraz – egykoron Főbor - botrytiszes jelleggel. Az

érlelésnek köszönhetően igen speciális ízekkel rendelkezhet, illata inkább dióra,

mogyoróra és a pirított mandulára emlékezetet. Aperitifként 10 – 12 fokra hűtve

egyedi ízvilágot tükröz. Desszerteken kívül minden ételhez – vörös húsokhoz is! –

ajánlható.

Édes szamorodni: Az aszúk zamatait idéző bor, hajdan ez volt a „kontyalá való” Az

ízlelése során érdekes teltséget tapasztalunk, amely folyamatosan fejlődik ki az

érzékszerveink között. Kezdeti élénkségét édesség követi, ilyetén finomsága és

remek harmóniája igazán vonzó borrá teszi. Illatában a mandula, a vanília, ill. az

6

orgona és a gyöngyvirág dominálhat. Aperitifként, libamáj, kecskesajt, különféle

desszertek mellé 12 fokra hűtve kínálható.

Aszú: Az aszúborok színe életkoruktól készítési és érlelési módjuktól és a Borász

személyiségétől függően ámbra és az arany színgazdagságát tükrözhetik. Fenséges íz

és aromavilág jellemzi. Az őszibarack és vanília, a szentjános kenyér és csokoládé,

karamell jegyein túl, a sárgabarack, birsalma, a kávé és a dohány is kiérezhető. A sav

és az édesség tökéletes harmóniáját találjuk meg a borokban. Magas puttonyszámú

kiváló évjáratokban a szárított sárgabarack, aszalt szilva datolya aromái is

megjelennek. Ízleléskor testes borként, olajosan gördül végig az ajkaink között, élénk

savtartalma azonban csodálatos egyensúlyba hozza. Rendkívül harmonikus, az

eleganciát az erőteljességgel ötvöző nedű.1

2.1 TOKAJI BORKÜLÖNLEGESSÉGEK KÉSZÍTÉSI MÓDJAI

Tokaj-Hegyalja különleges borainak készítésekor, valamilyen formában,

közrejátszanak az aszúsodott szőlőszemek. A botrityscinerea nevű gomba az, amely

elindítja az aszúsodást és ez eredményezi a borkülönlegességek jellegzetes ízét. A

borvidék egyedülálló borfajtái az aszú, a szamorodni, az aszúeszencia, az eszencia, a

máslás és a fordítás.

Tokaji aszú és aszúeszencia

Az aszúkészítés az aszúbogyók feltárásával kezdődik, amelyhez az aszúszemeket

külön gyűjtik. Az aszúbor készítésének hagyományos mértékegysége a gönci hordó

(136 -140 l) és a tokaj-hegyaljai puttony (25-27 kg). Az aszúkészítés puttonyszámát a

régi időkben az határozta meg, hogy egy gönci hordónyi borhoz (musthoz) hány

puttonynyi aszútésztát adtak. Így ázik 12 - 48 órán át, majd kipréselik. Ezután a bort

nemespenésszel borított pincékben, kisméretű tölgyfahordókban érlelik legalább két

évig, ezután palackozzák. A Tokaji aszú puttonyszám szerint lehet 3, 4, 5 és 6

puttonyos. Újabban a bortörvény egyszerűen a cukortartalom alapján minősíti az

aszúkat. Egy 3 puttonyos aszú legalább 60 g cukrot kell tartalmazzon literenként,

innentől rendre +30 g/l cukortartalom a +1 puttonyszám feltüntetésének a feltétele. A

180 g/l, vagy több cukrot tartalmazó aszút aszúesszenciának hívják.

Eszencia

1http://www.furmintvinoteka.hu/html/t_tbor/t_tbor.htm [olvasva: 2012.11.27]

7

Valódi nektárnak tekinthető különlegesség. Az egymásra ömlesztett aszúszemekből

saját súlyuknál fogva méz sűrűségű folyadék préselődik ki ez a különlegesség

rendkívül magas cukortartalmának köszönhetően nehezen erjed és csak néhány fok

alkoholkoncentrációt ér el. Többnyire nem kerül forgalomba, inkább megtartják

maguknak a borkészítők.

Tokaji szamorodni

A szamorodnit az olyan szőlőfürtökből préselik, amelyek számottevő mennyiségű

aszúszemet tartalmaznak, és amiből így az átlagosnál gazdagabb tartalmú bor

készülhet. Magának a szamorodni szónak a lengyel jelentése (ahogy termett) viszont

éppen az aszúborokétól eltérő feldolgozási módra utal. Olyan aszús szőlőre, amit úgy

dolgoznak fel, ahogy az megérett a tőkén, vagyis aminek fürtjéből nem szedték ki az

aszúszemeket. A szamorodni borokban a magasabb alkoholszint és szárazanyag-

tartalom mellett rendszerint jelentős mennyiségű, akár 100-120 grammnyi vagy azt

meghaladó cukor is megmarad. A száraz szamorodni készítése önálló világnak

számít a tokaji borászkodásban, gyakran évekig is eltartó érlelése nagy odafigyelést

kíván.

Tokaji fordítás

A már egyszer kiáztatott aszútésztára vagy a szamorodni törkölyére felöntött mustból

vagy borból készült tokaji borkülönlegesség, amely jellegzetes ászkolási illattal és

zamattal rendelkezik. Az aszúborokhoz hasonlóan több évig fahordóban érlelik. Nem

olyan édes, mint az aszú, de ízük megidézi azt és gyakran minőségük is vetekszik

vele.

Tokaji máslás

A szamorodni vagy az aszú seprőjére felöntött mustból vagy borból készült tokaji

bor, amely jellegzetes ászkolási illattal és zamattal rendelkezik.

2.2 AZ ASZÚBOR TÖRTÉNETE

Az aszú a "tokaji bor koronája", mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.

A régi feljegyzések szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó

Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor

8

találta föl, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének

terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E

történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc följegyzése erősíti meg, aki Kazinczy

Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett följegyzésben a

történelmi adat forrásául.

Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy

már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben

halt meg és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Aszú Szőlő Bor”-ról.

Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert

aszú bort.

Amikor XIV. Lajos megkóstolta tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins”

elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinumregum, rex vinorum” (ejtése:

vínumrégum, réxvinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.

Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és

borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17.

században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként

híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú.

2.3 TOKAJI SZÁRAZ BOROK (SZEPSY ISTVÁN)

Ódákat zengett a tokaji száraz borokról a The Wall Street Journal on-line kiadásában.

A tokaji keltezésű cikk megállapította, hogy a desszert borairól ismert magyarországi

régióban ma már világszínvonalú száraz borokat is előállítanak. A fotókkal illusztrált

írás szerint a sok kollégája által Magyarország vezető borászának tekintett Szepsy

István volt az, aki szakítva a hagyományokkal 2000-ben áttörést ért el. Segített új

fejezetet nyitni a nagy hagyományokkal rendelkező magyar bortermesztés

történetében: kiváló minőségű száraz bort állított elő. A mennyei zamatú mézédes

tokaji aszú legalább a 17. század óta különleges helyet biztosít az északkelet-

magyarországi régiónak. A tokaji aszú a világ egyik leghíresebb édes bora, amelyből

egy-egy palack időnként több száz dollárért kel el. Szepsy István családja 500 év óta

foglalkozik aszú előállításával, az első száraz bora ezért is keltett nagy figyelmet.

9

Akik megkóstolták, azt mondták, hogy a testes borban a meghatározó körte és alma

íz, valamint a markáns ásványosság és savtartalom egyensúlyban van és frissítő

hatású.“Meglepődtem, milyen bor sikeredett” – mondta a most 58 éves Szepsy

István, hozzátéve, a minőségre koncentráltak, s el is érték. Csaknem egy évtizeddel

áttörése után a mintegy 600 tokaji borászatból már körülbelül 20 állít elő minőségi

száraz fehér borokat, amelyeket egyre nagyobb mennyiségben exportálnak például az

Egyesült Államokba és Japánba, London és más városok vezető éttermeinek

borkínálatában jelennek meg. Molnár Péter, a Patricius Borház ügyvezető igazgatója

azt mondta, Szepsy István segített megmutatni, hogy Tokaj jó száraz bor előállítására

is képes az édes borok mellett. Szepsy István 2003-ban saját márkát alapított és ma

már tíz különféle száraz bort kínál, boreladásainak majdnem 60 százalékát száraz

borok teszik ki.A The Wall Street Journal arról is írt, hogy a jó minőségű száraz

borok gyártását az is elősegítette, hogy az utóbbi években világszerte visszaesett az

édes borok, köztük az aszú iránti kereslet. RonanLaborde, a bordói ChateauClinet

vezérigazgatója elmondta, hogy az édes borok piaca az elmúlt két évtizedben

megváltozott. Cége tulajdonában van a tokaji ChateauPajzos és a Chateau Megyer

borászat. “Nyitnunk kellett a száraz borok felé, de jó minőségre törekedtünk,

fogyasztóink a külföldi piacokon egyre igényesebbek” – mondta. Mint az amerikai

üzleti lap megjegyezte, a tokaji borvidék néhány leghíresebb birtoka külföldi,

többnyire francia befektetők kezében van, az értékesítés szempontjából piacvezető

borászat azonban brit tulajdonban van.2

2.4 ÚJ TERVEZÉSŰ PALACK TOKAJ-HEGYALJÁN

Számos tokaji pincészet kezdi használni a hegyaljai száraz borok részére tervezett új,

7 és fél deciliteres palackot, amely formájában hasonlít a jól felismerhető, félliteres

aszús üveghez. Szepsy István jó ötletnek tartja, hogy a jövőben más magyarországi

száraz borok ebben a jellegzetes palackban kerülnének piacra. Nem csak a vevők

körében sikeres a tokaji száraz borok új palackja, megtetszett Jásdi Istvánnak is. A

Pannon Bormíves Céh elnöke a céh karácsonyi rendezvényén ismerkedett meg az új

palackkal, és felvetette a szintén céhtag Szepsy Istvánnak, mi lenne, ha a jövőben

2http://www.elestar.hu/2009/hirek/gazdasag/a-the-wall-street-journal-a-tokaji-borokrol/ [olvasva: 2012.12.3.]

10

minden magyarországi komoly száraz fehérbor ilyen üvegben kerülne piacra. Szepsy

István a csopaki Jásdi István ötletét nagyszerűnek tartja. Azzal kapcsolatban eszébe

sem jut a féltékenység, éppen ellenkezőleg, örülne, ha más magyarországi

borvidékek is használnák ezt a palackot, amelynek a licensze a gyártó tulajdona,

tehát elméletileg bárki vásárolhat ilyen üveget, és tölthet bele bort. Hozzátette: a

tokaji pincészetek az aszúk palackjairól ismert "TOKAJ" felirattal ellátott 0,75 literes

palackot használják a száraz borokhoz, ha ilyen üvegbe más borvidékről származó

bor kerül, akkor a palackon nyilván nem szerepel majd a Tokaj-Hegyaljára utaló

felirat. Szepsy István kijelentette: "ez egy óriási megfogalmazás lenne, hogy a

furmint, illetve minden magyar fehérbor használhatná ezt. Ez egy óriási ötlet, ha

megvalósítható, akkor látnak benne fantáziát a termelők. Szepsy István elmondta,

hogy a palack elnevezése jelenleg az, hogy "0,75 literes Tokaji palack", de ő jó

ötletnek tartaná, ha a jövőben "magyar palack" lenne az elnevezés. Hozzátette: ezt

először egyeztetni kell azokkal a tokaji termelőkkel, akik már használják ezt az

üveget. Jásdi István várja, hogy miként reagálnak az ötletre a hegyaljai, illetve az

ország más vidékein lévő borásztársak. Jásdi elképzelhetőnek tartja, hogy az első

időkben a száraz furmintok, a minőségi olaszrizlingek, illetve az Egri csillag néven

bevezetett fehér házasítások kerülnének ilyen palackba. Nagyon fontos, hogy ennek a

palacknak ne csak formai, vizuális üzenete legyen, hanem minden esetben

kapcsolódjon hozzá a magyar minőség biztosítéka is. A palackformához párosul egy

nem szokványos, a magyar borászatban is újszerű üveg és műanyag kombinációval

készült dugó.3

2.5 A TOKAJI BOR HÍRNEVE

Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges

magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül,

és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji

palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan

fejedelmei is. A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé

tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, da Conté abbé is a hódolói közé tartozott.

Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Juan szövegkönyvét írta, munka közben

3http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-537102 [olvasva: 2012.12.13]

11

állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. Amikor a Don Juan tüzes bordalát

hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának heve

diktálta a költőlelkű szöveg írónak. A nagy német költő Goethe még a Faustba is

beleszőtte Tokaj borának hírét. 1815-ben, Bécsben az ifjú Schubert kezébe került

Gabrielle Baumberg bécsi költőnőnek (Bacsányi János későbbi feleségének) 1800-

ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des

Tokayer” (Tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta fiatal

zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei

kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét.

Gróf Fáy István, zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója

1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti

Színház részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát, vagy egy balett

muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak

később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág)

Rossini mester akkoriban már visszavonult, és fájdalom nem teljesítette ezt a

felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be,

hogy Magyarországot nagyot szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról...

12

3. TOKAJ NÉHÁNY BORÁSZATÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Disznókő Pincészet :

Aki Budapest felől érkezik a vidékre, Miskolcot, majd Szerencset elhagyva, a

borvidék dél-nyugati kapujában, Mád, Tarcal és Mezőzombor települések határában

mindjárt a Disznókő birtokkal találkozik. Gyönyörű kép tárul a látogató szeme elé .

Az alföld és a Zemplén hegység déli nyúlványainak találkozásánál szelíd szőlős

kertek, ősi teraszok húzódnak és a domb alján egy régi, sárga színű, klasszikus

stílusú épület, a Sárga Borház látható. A régi borház mögötti szőlődomb tetején áll

egy fehér filagória, a valamikori tulajdonosok szép kilátóhelye, s mellette egy jókora

szikla, a Disznókő. A Disznókő szőlőbirtok épületegyüttese Magyarország és Közép-

Európa egyik legnagyszerűbb és leglátványosabb borászati építménye. Az

épületegyüttes legrégebbi részei a XVIII. század végén épültek. A Sárga Borház, a

szőlődombon álló filagória, és távolabb, a szőlők fölött magasodó barokk stílusú

őrtorony, mind a régmúltat idézik. Az épületegyüttes új elemei, a présház és a

traktorgarázs Ekler Dezső, Ybl díjas építész tervei alapján készültek el 1995-ben.

Éghajlat:

A borvidék éghajlata kontinentális, átlagosan +9-10ºC éves, +21ºC júliusi és -3ºC

januári középhőmérséklettel. Az évi átlagos hőmérsékletingadozás 13ºC, ami

általában hosszú, napfényes nyárral és száraz, napos ősszel párosul. Az éves

csapadékmennyiség 500-700 mm között ingadozik. A birtok éghajlata déli fekvése és

a szőlők az Alföldre néző, déli nyitottsága miatt a borvidéken a legmelegebbek közé

tartozik.

Fekvés:

A birtok a Tokaj-hegyaljai borvidék délnyugati kapujában található. Különleges

fekvésének köszönhetően Hegyalja ezen déli pontját már 1772-ben első osztályú

szőlőterületnek nyilvánították. Szőlőink nagy része tiszta déli fekvésű. Délről

teljesen nyitott az Alföld felé, ahonnan a Tisza és Bodrog árterülete és holtágai felől,

a nemes rothadáshoz elengedhetetlen pára érkezik a kora őszi időszakban. Nyugat-

kelet irányból szintén nyitott így a Pusztán végig nyargaló meleg szellők elősegítik

az aszúszemek töppedését. Szőlőinket észak felől a Zemplén-hegység határolja, mely

13

védelmet nyújt a sokszor jeget is hozó nagy nyári viharok és kellemetlen, hideg

szelek ellen.

A birtok mérete 150 hektár, ebből 100 hektár van szőlővel telepítve. A szőlők egy L

alakot formázva mind egy tömbben találhatók, a birtok épületei fölötti hegyoldalban,

a tengerszint felett 135 és 220 méter között.

Talaj:

A Disznókő Szőlőbirtok területén jellemző a mineráliákban (ásványokban) gazdag,

vulkanikus kőzeten megtelepedett középkötött nyiroktalaj. Ennek a tipikus hegyaljai

talajnak nagy előnye, hogy jó szerkezetű, könnyen felmelegszik, ideális a

vízmegtartó képessége és a hőt a szőlőnövény felé sugározza. Kémhatása semleges,

tápanyag ellátottsága kiegyenlített. A vulkanikus talaj ásványissága, "tüze"

borainknak jellegzetes karaktert kölcsönöz.

Szőlőfajták :

Disznókő szőlőbirtok fajtaszerkezete a borvidékéhez hasonló:

60 % Furmint : a legnemesebb és legősibb tokaji fajta, amely a borok

gerincét, tartását adja. Késői érésű, élénk sav karakterű, jól aszúsodik.

28 % Hárslevelű: szintén helyi fajta, nagy laza fürtű, kellemes illatot és

lágyságot kölcsönöz a bornak.

10 % Zéta : egy viszonylag új fajta, amely a Furmint és Bouvier

keresztezésével jött létre. Korai érésű és rendkívül jól aszúsodik.

2% Sárgamuskotály : illatos, korán érő fajta, ami nehezen tűri az időjárás

szeszélyeit.

Szőlőművelés:

A szőlő művelésénél mindig azt tartjuk szem előtt, hogy a lehető legtöbb esélyt adjuk

a szőlőnek ahhoz, hogy egészségesen ki tudjon fejlődni, tökéletesen be tudjon érni,

minél gazdagabb ízekkel bírjon, és a nemes rothadáshoz a körülmények optimálisak

legyenek.

14

A szőlőtelepítések alacsony kordon művelési módban vannak kialakítva, melyek

térállása 2 m x 1 m. Rövidcsapos metszést alkalmazunk, átlagosan 6 csapot

meghagyva. Az általunk optimálisnak tartott tőkénkénti terhelés 10-12 fürt, ennek

beállítására nyáron fürtritkítást végzünk. A felesleges szőlőfürtök eltávolításával

segítjük elő, hogy a tőkén maradó fürtök a lehető legtökéletesebben beérjenek és a

legkoncentráltabban tartalmazzák az íz anyagokat. Ebben segít az is, hogy nyár

elején a szőlőfürtök körül lévő leveleket leszedjük, így a nap sugarai teljes egészében

érlelik a fürtöket elősegítve az érési és töppedési folyamatokat.4

Homonna Pincészet

A birtok szőlőterületei két település, Erdőbénye és Olaszliszka határában találhatóak.

Az olaszliszkai Meszes-major Csáky aldűlőjében 0.3 ha hárslevelű terem. Az

ültetvény térállása 2 X 1 m, az eredetileg hagyományos, 10000 tőke/hektár

tőkesűrűségű, bakművelésű szőlő 2004-ben lett átalakítva. Jelenleg kordonon

műveljük, rövid csapos metszéssel, a tőkénként 8-12 világos rügyet hagyva. A dűlő

talaja agyagos, ami biztosítja a talaj kitűnő vízháztartását, tapasztalataink szerint a

hárslevelűnek igen kedvező ez a környezet. Évről-évre egészséges, aranysárga és

tökéletesen érett fürtöket szüretelhetünk erről a területről. Az Olaszliszkához tartozó

Határi dűlőben fekszik a birtok általunk legértékesebbnek tartott része. A közel két

hektáros, bakművelésű szőlő kora körülbelül 80 év. A furmint régi, kis fürtű

változata terem itt. A talaj a felső részen erősen erodált, köves, az alsó részen

viszonylag vastagabb a termőréteg. A kizárólag kézi munkával művelt szőlő a többi

területhez képest korábban érik és keveset terem, de mindig kitűnő minőséggel

hálálja meg a gondoskodást. A termés nagy részéből száraz bort készítünk, de az

innen származó késői szüretelésű szőlő fontos részét alkotja az Édes Hármasnak.

A terület alsó részén kísérletképpen eltelepítettünk 0.2 ha kövérszőlőt, ami két év

múlva fog termőre fordulni.

A Határi Erdőbényéhez tartozó részén fél hektár terület tartozik a borászathoz. A 2.8

méter sortávolságú, kordon művelésű szőlő java része furmint, T-85 és T-92

4http://www.disznoko.hu/disznoko.php?akt_menu=63# [olvasva: 2012.12.20.]

15

klónok, jellemzően nagyobb fürt és bogyómérettel, kisebb hányada hárslevelű. A

szőlő itt kitűnően aszúsodik, édes boraink gerince innen kerül ki.

Idén újabb, a Határi dűlő felső, meredek részén található területtel növekedett a

birtok. A 0.4 hektáros nagyon öreg ültetvényt elhanyagolt állapotban vettük át, a

rehabilitáció több éven át fog tartani, idén radikálisan visszametszettük a tőkéket, és

megtettük az első lépéseket a művelésmód átalakítására.

Kézműves borászat 50 hl kapacitással. Jelenleg évi 3-5000 palack előállításával és

érlelésével foglalkozunk. Technológia nélküli technológia. A feldolgozás során

hagyományainkra támaszkodva keressük az újszerűséget. Valami mást, ami több

mint puszta tradíció. Boraink hordóban erjednek és érnek a palackozásig.5

Hudácskó Pincészet

Családunk 1975-től foglalkozik szőlőtermesztéssel és borkészítéssel. Jelenleg 14 ha

saját területtel rendelkezünk Bodrogkisfalud térségében: 8,8 ha a Lapis-dűlőben, 3,2

ha a Somos-dűlőben, valamint 2,3 ha új telepítés a Várhegyen.

Dűlők :

Lapis - 8,8 ha

A Bodrogkeresztúri-félmedence központi, déli, délkeleti kitettségű tagja.

Alapkőzete a vulkáni eredetű riolittufa. A vulkáni utótevékenység több helyen

perlites feldúsulás formájában követhető nyomon.

A talaj rendkívül kötött nyiroktalaj.

Tengerszint feletti magasság a 170-220 m.

Telepítés éve 1975.

Fajtaösszetétel: Furmint, Hárslevelű

5http://homonna.com/?page_id=18&lang=hu [olvasva: 2012.12.20.]

16

Somos - 3,2 ha

Alapkőzet riolittufa.

Talaja kevésbé kötött vályogos.

Tengerszint feletti magasság a 150-170 m.

Fajtaösszetétel: Furmint, Hárslevelű

Várhegy - 2,3 ha

A vegyes riolit- és andezittufa alapkőzetre egy későbbi vulkáni működés

piroxéndácitot terített (ez építi fel a Tokaji Kopasz-hegyet is).

Talaja rendkívül változékony a bírtok egyik fele kötött nyiroktalaj, a másik az

alapkőzetig erodált, itt kőpor látszik a felszínen. A kőpor a fehér riolitnak, a

horzskőnek és a perlitnek a finomszemcsés törmeléke.

A telepítés 200-250 m magasságban található.

Fajtaösszetétel: Furmint, Sárga muskotály6

Rozgonyi pincészet

A családi tulajdonban lévő vállalkozás 4,5 ha területtel, Bodrogkeresztúr határában

három területen, keresztmetszetet nyújtva a település dűlőinek jellegzetességeiből.

Tokaji-hegyen a Péter-Deák dűlő 3 ha ( lösz), Dereszla dűlő 0.9 ha ( nyirok), Kastély

dűlő 0.5 ha nyirok). Az ültetvények túlnyomó többsége 64%-ban furmint, 32%-ban

hárslevelű a maradék 4%-ban pedig sárgamuskotály. A tőkék terhelése 2 kg, mely

megfelelő koncentrációt biztosít borainknak. Az egyes fekvésekből származó szőlők

feldolgozása külön történik. Lépésről lépésre fejlődő kis pincészet. Az erjesztés és a

tárolás tradicionális fahordókban történik. Egyedülálló látványosság a körülbelül 300

éves pince, melyben a hagyományokhoz híven lopóból történik a borkóstolás egy 25

fő befogadására alkalmas pincecsarnokban.7

6http://hudacsko-pince.hu/duloink.html [olvasva: 2013.01.8]

7http://www.rozgonyibor.hu/bemutatkozas [olvasva: 2013.01.11.]

17

Barta Pince

A Birtok:

Szerencsről Mád felé tartva akaratlanul is elkapja tekintetünket a Király-hegy egyik

legimpozánsabb, legmeredekebb részén fekvő birtok: az Öreg Király dűlő. Nem csak

kivételes fekvésével, de a fokozatosan, őseink által kőről-kőre kirakott jellegzetes

teraszaival is kitűnik a vidékből. A területet már a 13. században is szőlőtermesztésre

használták. Innen származott a Tokaji Borvidék egyik legtöbbre tartott bora, mely

többek között a Rákócziakat is rabul ejtette. Azonban mint minden különlegességért,

ezért is meg kellett szenvedni: a köves talaj a meredek lejtéssel együtt kivételesen

nehezen művelhető, és bár az itt termő szőlő különleges minőségű, a mennyiségi

bortermelés igényeit nem elégíti ki. Ezért a második világháború után a területet

elhagyták, és a dűlő akácerdőbe burkolózva várta jobb sorát. A terület nagy részét a

Barta család vásárolta meg 2003-ban. Ekkor kezdődött a terület mai napig tartó

újratelepítése. Így ma érdekes kontrasztnak lehetnek szemtanúi az ide látogatók: a

több száz éves kő teraszok között fiatal szőlőtőkék sorakoznak, melyek önkéntelenül

is az újjászületésről és a jobb időkben való bizakodásról gondolkodtatnak el.

Fekvése:

Az Öreg Király dűlő déli, és dél-nyugati fekvésű 10 hektáros birtok, de ehhez

tartozik még egy 17 hektáros parlag (egyelőre még kihasználatlan) terület is a

Kővágó dűlőben, ami déli, dél-keleti fekvésű. Talaja igen köves, vulkanikus

riolittufa, zeolit és vörös agyag is található ebben a dűlőben. A terület 80%-a részben

T85-ös, részben a régi szőlőkből fellelt un. madárkás furmint klónokkal, míg a

fennmaradó területen hárslevelű, sárga muskotály és kövérszőlő található. A terület

csaknem fele 1,4x0,8 m illetve 1x1 térállású gyalogművelésű (ami csak kézzel

művelhető), míg a másik fele 1,8x1 m-es térállású alacsony kordonos művelésű

ültetvény. A hektáronkénti tőkeszám igen váltakozó 10.000 és 5800 db/ha.

Gyomirtók, felszívódó szerek használatát teljesen mellőzzük, hagyományos módon

műveljük a szőlőt.

A borászat:

18

A borászat központja a jelenleg felújítás alatt álló mádi Rákóczi-Aspremont kúria.

Történelmi múltjában, megjelenésében méltó társa az Öreg Király dűlőben elterülő

szőlőbirtoknak. Eredetileg valószínűleg a 16-17 században épült, ekkor még egy

egyszintes, egyszerűbb gazdasági épületként funkcionált. Fokozatosan vált egyre

jelentősebbé, míg végül főúri kúriává nőtte ki magát és barokk stílusjegyeket kapott.

Az épület több felújításon esett át, mire az 1700-as évek elejére elérte mai formáját,

mely Rákóczi Juliannának és férjének, Aspremont Ferdinánd Gobert grófnak

köszönhető. A házat írásban először az 1755 évi vagyon összeírásban említik, e

szerint már elnyerte végleges formáját. Ezután a kúria egyenes ágon öröklődött és

mindvégig megtartotta főúri lakási funkcióját. A ház ősi korának megfelelően

méteres vastagságú kőfalakból áll, ám a barokk stílus is visszaköszön a falba vájt

kályhafülkék, a különleges módon lerakott parketta, a falfestmények, stukkók

képében. Ezek érdekes kontrasztot alkotnak a rusztikus elemekkel.8

Porgányi Pincészet:

Ott, ahol a kígyózó Bodrog folyó ezüstös víztükre rávetődik a Rudnok hegy lábára,

ott található Sárazsadány kisfalu Tokaj hegyalján, családi pincészetünk otthona.

Sárazsadány 1300-as évekre visszatekintő, viharos történelmi múlttal bíró

kisközséget IV. Béla ajándékozta a Marcel családnak. Birtokosaik között tudhatjuk

Bocskai Istvánt I. Rákóczi Ferencet, majd Bretzenheim herceget, és végül herceg

Lónyi Elemért, a Bodrogköz kései legnagyobb földesurát. A Porgányi Családi

Pincészetet 2004-ben alapítottuk, gazdagítva ezzel is Tokaj-hegyalja mozaikszerűen

épülő és szépülő szőlészetét és borászatát.

Feladatunk, a hagyományokhoz híven a szőlőtermesztés, szőlőfeldolgozás,

borkészítés, klasszikus fahordós oxidatív minőségi borérlelés, Tokaji

borkülönlegességek, szamorodnik, aszúborok készítése és érlelése, valamint újabban

reduktív minőségi borok készítése, készre kezelése, palackozása az érékesítés teljes

vertikumával bezárólag.

8http://www.bartapince.com/birtok.php [olvasva: 2013.01.11.]

Szőlőtermesztés, szőlőfeldolgozás

Családi pincészetünk 15 ha saját szőlőterülettel rendelkezik.

19

Termesztett szőlőfajták:

Furmint 60%

Hárslevelű 15%

Sárgamuskotály 15%

Zéta 5%

Kövérszőlő 5%

Szőlőterületek, Dűlők :

A Porgányi Pincészet, szőlőterületei egymástól távol esnek, amint az alábbi

térképen is látható:

1.ábra : A Porgányi Pincészet szőlőterületeinek elhelyezkedése.

[Forrás: http://www.porganyipinceszet.hu/hu/pinceszet,2013.01.13]

Tarcal - Szarvas dűlő (1,2Ha)

1742-töl, Mária Terézia királynőtől számítva 1918-ig királyi bírtok, uradalom. Első

osztályba tartozó szőlőkataszter. Lösz talaján, a melegebb mikroklímának

20

köszönhetően 2-3 magyar mustfokkal édesebb és 1-2 ezrelékkel lágyabb,

harmonikusabbak a szőlők és a belőlük készített borok pedig illatosak zamatosak.

Első osztályú aszútermő terület!

Sárazsadány - Előhegy, Rudnok

Jó vízháztartású, barna erdőtalajjal keveredett nyiroktalaj. A szőlő szeret benne

teremni, kiváló minőséget és mennyiséget ad. Mikroklímája kedvez az aszúsodásnak.

Első osztályú szőlőkataszterbe tartozik.

Sátoraljaújhely - Köveshegy (8Ha) Alsó feketehegy

Dél-nyugati kitettségű lejtőin a szőlő szépen díszlik és terem. Talaja kevert

nyiroktalaj, jó vízmegkötő képességű. Az átlagosnál szelesebb mikroklíma jellemzi,

mely az aszúképződésnek a jó minőségnek kedvez. Jó szőlő termőhely.

Olaszliszka - Haraszt dűlő (4Ha)

Szőlőtelepítésre ajánlott "fennsík" Btf.m206m. Talaja erősen kötött nyirok, jó

vízháztartással. Az elmúlt 10 évben mindig beaszúsodott a szőlője, Köszönhetően a

Bodrog folyó mikroklímát befolyásoló hatásának.

Vámosújfalu - Rányi-tető (1,8Ha)

Nem egységes alapkőzettel bíró un. törmelékkúpon képződött köves üledékes,

nyiroktalaj rejtett karsztvízforrásokkal. A régi ismeretek szerint jó szőlőtermő hely,

borai markánsak, jellegzetesek az illat, íz anyagai. A 2. kataszterű szőlőterület

aszúsodásra hajlamos.

Szőlőfeldolgozás, borkészítés Sárazsadányban

A Porgányi Pincészet egy kisüzemi méreteket kielégítő új szőlőfeldolgozó és

palackozó egységgel rendelkezik, amelyik 110 m2-es teljesen felújított

élelmiszeripari tisztaságú csarnokban nyert elhelyezést.

21

Tárolótér szerkezete, nagysága

Sárazsadányban megépült új üzemben 8db Letina 50 hl-es korszerű kettős falú,

saválló tartályrendszer biztosítja a szakszerű borkezelést. 2 db 25 hl Letina hasonló

felépítésű kisebb tartály a borkülönlegességek készre kezelését biztosítják.

Alapborok, készborok, durva és finom lapszűrését 40*40-es Letina saválló szűrű

berendezéssel végezzük.

Különleges borok fahordós érlelése

Különböző évjáratú, és minőségi aszúborok érlelését 2008-tól rendszeresen

végezzük. Pincészetünk két, a 17. században megépített riolittufába vájt,

hagyományos méretű, speciális mikroklímával és mikroflórával rendelkező

(cladosporiumcellrae) pincéje van. Az egyik 700 hl a másik 1200 hl

befogadóképességű. A jellemző érlelő hordó típus a 200-220 l szerednyei

hordóméret. Mindkét pince a sátoraljaújhelyi Ungvár pincesoron található, amely a

Tokajhegyaljai borvidék "világörökség" megtisztelő címet viseli 2002. június 15. óta.

A Porgányi Családi Pincészet borászati tevékenysége

Pincészetünk borászati tevékenysége 2009-ben kezdődött. Köszönhetően a 2008-as

kiválóan aszúsodott évjáratnak és a igen jó minőségének 2008-ban 100 mázsa aszú

feldolgozásából jelentős mennyiségű 5 puttonyos aszút és fordítást készíthetünk.

Jelenleg három évjárat aszútermésből készített tokaji borkülönlegességgel 5 és 6

puttonyos aszú, valamint 5 puttonyos muskotályos aszú borkészlettel rendelkezünk.

Ezek a borkülönlegességek hagyományos, klasszikus tölgyfahordós érlelést kapnak.

Új típusú reduktív minőségi tokaji borok készítése Sárazsadányban

A bővülő technológiai felszereltség lehetővé tette, hogy új típusú, nem fahordóban

érlelt elsődleges illat és íz anyagokkal rendelkező reduktív borokat készíthessünk a

furmint, hárslevelű és sárgamuskotály fajtájából.9

22

9http://www.porganyipinceszet.hu/hu/pinceszet [olvasva: 2013.1.11.]

3.ábra : Az előzőleg bemutatott pincészetek szőlőterületei, hektárban megadva

[Saját feldolgozás, 2013.03.26.]

Két pincészet összevetése

A Disznókő Pincészet hatalmas területet foglal magában (100 Ha), melyen a

szőlőterületek egésze egy tömbben található, így nagyban megkönnyíti a pincészet

munkáját ellentétben a Porgányi pincészettel. A Porgányi pincészet szőlőterületei

egymástól messze találhatóak, melyek mindegyike kis területű. Az ezek közti

távolság nagyban megnehezíti a borászat dolgát illetve a szőlőművelési feladatokat,

de eddig sikeresen vették az akadályokat.

Ezen pincészetek mérete ellenére, egy szőlő fajta termesztése a legjellemzőbb, ez a

furmint. A szőlészet legnagyobb arányban furmintot termesztenek, a többi szőlőfajta

mellett. A Disznókő Pincészet a hárslevelű, zéta és sárgamuskotály mellett, 60%-ban

termeszt furmintot, a Porgányi Pincészet szintén 60%-ban termeszt furmintot. Tehát

elmondható hogy a pincészetek túlnyomó részt furmint szőlővel foglalkoznak.

A Disznókő Pincészet alkalmaz acéltartályos és hagyományos, fahordós

érlelést is, illetve az aszúbor érlelése üvegballonokban történik. A szamorodni

többszöri fejtését követően, tölgyfahordókba kerül, míg a száraz furmintot

23

acéltartályban érlelik. A Porgányi Pincészet túlnyomó részt a reduktív,

acéltartályos érlelést alkalmazza.

4. A TOKAJI BORMÍVELŐK TÁRSASÁGA

A Tokaji Bormívelők Társasága 2006 nyarán alakult meg 23 tag részvételével.

Az egyesületi formában működő szerveződés azt tűzte ki célul maga elé, hogy a

Tokaji egyediségét őrző szabályrendszert alakítson ki és működtessen civil

kezdeményezés keretében. Az egyediség tartalmát a borral szemben támasztott

szigorú minőségi elvárások és a dűlők "életre keltése" adja.

A Tokaji Bormívelők Társasága tehát nemcsak az emblémája alatt piacra kerülő

borok minőségét igyekszik ellenőrizni. Legalább ilyen fontos feladata, hogy a

borok termőhelyei - "szülöttével" együtt - ismét önálló egyéniséggé

emelkedjenek. A napi munka szempontjából ez azt jelenti, hogy a Tokaji

Bormívelők felemelik a történelemben elejtett szálat, és a dűlők azonosításával

életre keltik a borvidék közel 300 esztendős, vagyis a világ talán legrégebbi

dűlőklasszifikációs rendszerét.

A Tokaji Bormívelők Társasága nyitott minden termelő előtt. Bárki készíthet,

egyediségében védett, az egyesület emblémájával fémjelzett bort, de senkit sem

kötelez erre. Mindenkinek segítséget kínál az egyediség felépítésében, de senkit

sem kíván kizárni belőle.10

4.1 A TOKAJI BORMÍVELŐK TÁRSASÁGÁNAK MINŐSÍTETT DŰLŐI

A következő táblázatban látni lehet a Tokaji Bormívelők társaságához tartozó

Tokaji borászatok nevét, dűlőit illetve azok méretét, tőkeszámát, életkorát illetve

azt hogy, milyen szőlőt termesztenek és milyen arányban.

24

BorászatDűlő

megnevezéseMérete (ha) Tőkeszáma

Életkora (átlag)

Fajtaösszetétel   

Tokaj Nobilis BarakonyiÖsszesen: 1,0893

Termő: 1,0893

3550 842% furmint  40% hárslevelű  18% sárgamuskotály

Bott Pince CsontosÖsszesen: 0,2877

Termő: 0,2877

813 35 99% furmint

Dorogi Testvérek Pincészete

Elő-hegyÖsszesen: 0,5094

Termő: 0,5094

1870 20<50% furmint  50% hárslevelű

Tokaj KikeletFeketehegy (Farkas)

Összesen: 0,3638

Termő: 0,3638

584 3557% hárslevelű  43% egyéb

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Pincészet

GalambosÖsszesen: 0,5

Termő: 0,5

3500 6 100% furmint

Demeter Zoltán Tokaji Pincészete

KakasÖsszesen: 1,1401

Termő: 1,1401

2819 2570% furmint  26% hárslevelű  4% egyéb

Barta Károly Király-dűlő           2-3

75% furmint  15% hárslevelű  5% sárgamuskotály  5% kövérszőlő

Tokaj Kikelet LónyayÖsszesen: 0,5396

Termő: 0,5396

1741 3590% hárslevelű  10% egyéb

Homonna Attila

Meszes              

Karádi és Berger Borászat

Meszes-majorÖsszesen: 2,2

Termő: 2,2

5200 20-100 90% furmint

Karádi és Berger Borászat

NarancsiÖsszesen: 1,8

Termő: 1,1

3300 20-60 80-85% furmint

Karádi és Berger Borászat

PalandorÖsszesen: 1,66

Termő: 1,66

3550 20-100 100% furmint

Királyudvar PertzeÖsszesen: 3,7646

Termő: 3,7646

7408 22-4570% furmint  25% hárslevelű  5% egyéb

Gajdócsi Szabolcs

Sasalja           50-60 60 % hárslevelű  35 % furmint  5%

25

sárgamuskotály

Úri Borok Pincészete

Szent TamásÖsszesen: 1,8917

Termő: 1,8917

3800 4060% furmint  35% hárslevelű  5% sárgamuskotály

Bott Pince Teleki         60  

10http://www.tokajibormivelok.com/index.html?isFlashCompliant=true&flashVersion=0 [olvasva: 2012.12.17.]

26

5. A MAGYAR BOROK ÉS ÉTELEK HARMONIZÁCIÓJA

Az illatok, ízek, zamatok érzékelését és megítélését összetett fizikai, fiziológiai,

pszichikai, érzelmi, szimbolikai és kulturális tényezők összhatása határozza meg.

Az életkor, a nem az egészségi állapot, a környezet hatása (évszak, hőmérséklet,

világítás, zaj, páratartalom, idegen illatok, színek), a környezet hangulata,

díszítése, a közérzet, a kedélyállapot, az egyéni íz érzékenység, a színek

pszichikai hatása, az emberek viselkedése, a szimbolikai értékek érzelmi

befolyása mind együttesen nagyon fontos szerepet játszik. Mindezeket a

tényezőket figyelembe kell vennünk a borok és az ételek megfelelő íz

harmóniájának megteremtéséhez. Így tudjuk alkalmazni azokat az általános

szabályokat, - amelyek az íz harmónia megvalósítását elősegítik, - amelyek az

ételek és a borok összehangolását élménnyé, játékos, baráti és kultúrált hangulatú

időtöltéssé teszik.

A borok és az ételek íz harmóniájának a megteremtése kellemes feladat. Az

ízekkel , az emlékekkel és az és az élményekkel való játék. A borok ízben

gazdagabbnak tűnnek , ha étkezés közben fogyasztjuk őket.

A legtökéletesebben elkészített étel íz hatásait teljesen elronthatjuk egy rosszul

kiválasztott borral.

Képzeljük el például, hogy egy nagy gonddal elkészített párolt, friss fogast

eszünk és italként egy új tölgyfahordóban érlelt, erősen csersavas cabernet

sauvignon típusú vörösbort fogyasztunk hozzá. A bor teljesen lerombolja a fogas

gyöngéd, finom és friss ízeit.

A bor végeredményben a gasztronómiai tökély biztosításának az utolsó

mozzanata. A mesterszakácsok vagy a családi-otthoni étkezésekért „felelős”

tehetsége biztosítja a gasztronómiai csúcs első részét, amelynek befejező része és

végső koronája a választott bor harmonizáló képessége.

A bor a tökéletesen elkészített ételt még tökéletesebbé teheti.

[Forrás: Cey-Bert Róbert Gyula : Magyar borok és ételek harmonizációja 2001]

27

5.1 A MAGYAR BOROK ÉS A MAGYAR KONYHA ÍZHARMONIZÁCIÓJA

Borok és levesek

A magyar konyha ősi hagyományai a bográcsban főtt leves ételekhez kötődnek.

A magyarok imádják a leveseket, a mindennapi leves nélkül mintha ne éreznénk

olyan jól magunkat . A Kárpát-medencében ahol magyarok élnek mindenhol

népszerű a leves. Mivel nagyon sokfajta leves van ezért a levesek

összehangolása a borokkal nem egy könnyű feladat. Minden leveshez más és

más bor illik.

Friss zöldséglevesek : A könnyű, illatos, zamatos fehérborok, amelyek

megőriztek egy kis ki nem erjedt cukrot itt jól érvényesülnek, és kellemesen

kiegészülnek a zöldségek édeskés ízeivel.

Tejfölös friss zöldséglevesek : A tejföl kiemeli a savanyú alap ízt , és kellemesen

kiegészíti a zöldségek enyhén édeskés ízét. Fiatal, friss és élénk savú fehérborok

illenek az ilyen jellegű ételekhez .

Húslevesek: A húslevesekben a hús és a zsír édeskés ízhatása kiegészül a sós

ízzel. Száraz , harmonikus savú fehér borok illenek hozzá.

Halászlék : A dunai vagy tiszai módon (szegedi) készült halászlében a

pirospaprika kesernyés és csípős ízei harmonikusan kiegészülnek a halak enyhén

édeskés ízével és a sós ízhatással. Száraz ,testes, határozott és finom savú

fehérborok és karakteres fűszeres vörösborok (kadarka) kellemes egyensúlyt

teremthetnek étel és ital között. A korhely halászlében a citromlé és a tejföl a

savanyú ízhatást adja, ezért a legkarakteresebb száraz fehérboraink ( somlói és

tokaji furmint) , fűszeres és elegáns vörösboraink kiváló partnernek bizonyulnak

kísérő italként.

Gulyás típusú levesek : Az egész világon nagyra értékelt nemzeti levesünkhöz a

finom csersavtartalmú és fűszeres vörösboraink ezekhez az ételekhez kiváló

kísérőnek bizonyulnak.

28

Bablevesek: Az igazi bablevesek füstölt hússal és tejföllel készülnek. Italként

csersavdúsabb vörösborokkal is sikerrel próbálkozhatunk.

Hideg gyümölcslevesek : Az édes, savanykás és az enyhén kesernyés ízek

alkotják az íz alapot. Ez a félédes és az édes aromás fehérborok birodalma

(félédes szürkebarát, debrői hárslevelű, muskotály, villányi aranyhárs, tokaji

aszú).

Káposzták

A leveses és pörköltes ételek mellett a magyar konyha a káposzta és a főzelékek

konyhája is. Nagyon nehéz csoportosítani a különböző káposztarecepteket, de

leginkább a testes, tüzes fehérborokkal és a karakteres, csersavdús vörösborokkal

harmonizálnak.

Tészták, főtt tészták

A tészta ősidők óta fontos eleme a mindennapi magyar étkezési szokásoknak. A

szárított tarhonya például a honfoglaló magyarok fontos élelemtartaléka volt.

Zöldségfélékkel ízesített tészták

Idetartoznak elsősorban a káposztás és krumplis tészták, amelyekhez lágy és

elegáns savú fehérborokat választhatunk. A félédes és az édes borok illenek a

legjobban az édes ízeket képviselő tésztákhoz.

Húsos tészták

Testes, határozott savú fehérborok és fűszeres, karakteres vörösborok fogyasztása

a hússal töltött tésztákhoz kifejezetten kívánatos.

Sütőben sült tészták

A langallót általában fokhagymával és tejföllel ízesítik ezért harmonikus

vörösborok kiváló kíséretet alkotnak. A pogácsák közül a pogácsával sima, lágy

savú fehérborok nagyon kellemes együttest alkotnak. A zsírosabb pogácsákkal

már testesebb és tüzesebb fehér- és vörösborokat is fogyaszthatunk.

29

Borok és halak

A hal ideális harmóniát alkot a borral, és emellett nagyon egészséges, ezért

mindennapi táplálkozásunkban többet kellene foglalkozni vele. A hal könnyű,

sok fehérjét és viszonylag kevés zsírt és kalóriát tartalmaz.

Nyers hal

Ha nyersen esszük a halat akkor a legfontosabb követelmény a hal természetes

és friss ízének a megőrzése. A legideálisabb választás egy friss és finom

savtartalmú fehérbor.

Füstölt hal

A füstölt halhoz száraz ,testes és harmonikus savú fehérbort választhatunk.

Sült halak

A testes és határozott savú fehérborok, gömbölyű, bársonyos és harmonikus

vörösborok itt jól érvényesülnek.

Rántott hal

A tüzes és határozott savú fehérborok mellett a karakteres, csersavdús

vörösborok is jól érvényesülnek a rántott hal ízhatásaival.

Borok és húsok

Pörköltek , paprikások és tokányok

A pörköltes ételekhez testes, tüzes és határozott savú borokat szolgálhatunk fel,

valamint fiatalabb, könnyebb vörösborokat. A csirke, bárány és borjúpaprikáshoz

tüzes és testes fehérborokat, fűszeres és bársonyos vörösborokat választhatunk. A

sertés, marha és a vadpörköltekhez már csersav dúsabb és nehezebb vörösborok

kerülhetnek az asztalra.

Rántott / Füstölt húsok

A testes és csersav dús vörösborok a legideálisabbak ezekhez az ételekhez.

30

Édességek

A magyar konyha rendkívül gazdag édességekben. A különféleképpen elkészített

rétesek, palacsinták, lepények, piték, kalácsok, sütemények, torták, fagylaltok

hihetetlenül gazdag skálán mutatkoznak be. A hozzájuk való bor: félédes vagy

édes természetes csemegebor, amelyek között a tokaji aszú a megkoronázott

király.

6. A BORTURIZMUS

A borturizmus a bor készítésének bemutatására és a bor fogyasztására alapozott

szabadidős tevékenység. Az 1950-es években, Franciaországban alakult ki, ahol

először speciális jelzőtáblákkal segítették a tájékozódást. Ezt több borvidék is

követte és így kialakultak a borutak. Később több ország is csatlakozott a

kezdeményezéshez, mint például Spanyolország, Olaszország, Portugália.

Munkájukat a Borutak Európai Tanácsa segíti, melyet 1987-ben hoztak létre.

A borturizmus az agroturizmus egyik speciális fajtája, mely a termelő pincéjében

történő borkóstolást, vendéglátást és esetleges borvásárlást jelenti. Nem

tömegigényeket elégít ki, hanem az egyedi élményekre vágyók, a bortermelők és

az idegenforgalmi vállalkozások igényeit egyszerre.

A turizmus és a bor kapcsolatát érdemes a marketing, és az arculat szempontjából

vizsgálni. Itt gondolhatunk a személyes tapasztalatainkra, például egy jó

pincészet, hangulatos borkóstolás, vagy néhány palack finom helyi bor

megvásárlása után. Ezek a pozitív élmények adják és rögzítik a borvidék, a

település nevét, illetve a látogatás során szerzett élmények birtokában könnyen

döntünk majd abban a kérdésben, hogy visszatérünk –e még ezekre a szép

emlékű helyekre. A bor tehát nem csak a kis települések, pincészetek, hanem az

egész borvidék, sőt az egész ország pozitív megítélésében is hangsúlyos szerepet

kaphatnak.

31

A bor és a turizmus kapcsolatában három alapvető dolgot emelnék ki a borral

kapcsolatban:

- a bor önmagában, mint gasztronómiai különlegesség, népszerű ital is megállja

helyét és vonzerőként szerepelhet

- a bor az adott borvidék, település, régió, sőt sok esetben az ország imázsteremtő

forrása, jelképe lehet.

- A bor a turizmusban katalizáló, multiplikátor hatást fejt ki, kiemeli, ismertebbé

teszi az adott térség egyéb attrakcióit.

A turizmus középpontjában mindig az élmény, a turisztikai termék áll. A termék

alapja a vonzerő, ami lehet természetes, vagy ember alkotta. A borturizmus

esetében a vonzerő természetesen a bor és a borral kapcsolatos eszközök,

termőhelyek, stb.

A turisztikai termék sajátosságai a borturizmusnál is érvényesek:

megfoghatatlan, vagyis az utazás után többnyire csak az emlékek

maradnak, bár nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a vendég a

bort meg is vásárolhatja, magával viheti, hogy a későbbiekben felidézze a

látogatás élményét/hangulatát,

egyidejűség, a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egy időben zajlik, az

előállításban sokszor maga a turista is részt vehet,

a minőség ellenőrzése nehéz, nagyon szubjektív,

a szolgáltatás nem raktározható, a látogató nélkül eltelt napokat nem lehet

pótolni,

erős verseny, sokan versengenek a turisták pénzéért

A borturizmust az egyéb minőségi turisztikai termékek közé sorolják. A turizmus

azon speciális ága, mely nem tömegigényeket elégít ki, hanem az egyedi

élményekre vágyó turisták, a bortermelők és az idegenforgalmi vállalkozások

igényeit egyszerre szolgálja. A borturizmus estében az élmény alapját a bor, és a

hozzá kapcsolódó szolgáltatások, mint a borút, borkóstoló képezik. A

32

borvidékeken tett bortúrák során a vendégek különböző alap- (pl.

pincelátogatással egybekötött borkóstolás, szüreti mulatság, borfesztiválok,

bormúzeumok látogatása stb.) és kiegészítő (városnézés, helyi népszokások

illetve népviselet bemutatása, kirándulás, túrázás) programokon vesznek részt. E

programok általában az eltérő ismeretekkel rendelkező, borhoz kevéssé értő,

viszont iránta illetve a borkészítés iránt érdeklődő emberekhez szólnak. Azonban

a szakmai borutak is fontos és jelentős szerepet játszanak a borturizmusban. Ezek

alkalmával komoly szakmai témákat is fel lehet vetni (pl. boranalízis, különböző

szőlőművelési módok, stb.)

A túrák lehetnek egyéniek, illetve szervezettek, hosszúságukat tekintve néhány

naposak, egy hétvégére szólóak, vagy akár egy hetesek is. Egy borvidéken a

borút kiépítésének egyik fontos alappillére az infrastruktúra megléte. Hiányában

sajnos a vendégvárás, vendéglátás és szolgáltatás kivitelezhetetlen. Színvonalas

éttermek, szálláshelyek, borozók, borkóstoló helyiségek, pincék, megfelelő

módon kialakított parkolók, pihenők és járható kiránduló utak, valamint szőlő-

bor szakmában jártas idegenvezető nélkül a borút rendszer működésképtelen.

Lényeges a pincék megfelelő állapota, a borturizmus helyszíneinek minősítése,

biztonság, az utak megléte, járhatósága.

Természetesen alapvető követelmény a jó minőségű, a nemzetközi elvárásoknak

megfelelő bor megléte is, mivel a vállalkozóknak a legfőbb célként lebeg a

szemük előtt a boruk eladása. Fontos, hogy a borút állomásain minden a

borturizmust, és annak hangulatát segítse. Szükséges követelmény, hogy a

prospektusok, irányítótáblák, dekorációk, az épületek beltereinek és kültereinek

kialakítása a szőlővel, borral, annak jelenével, múltjával, hagyományaival,

kulturális és érzékletes értékeivel foglalkozzanak. Mivel a bortúra során hazánk

kulturális örökségét, borainkat és vendégszeretetünket mutatják be, ezért nem

szabad eltérniük a valóságtól és a minőségtől. Különleges vonzóerőnek számíthat

a borvidék számára a különböző rendezvények szervezése. Ide tartoznak a

kiállítások, bemutatók, borfesztiválok, városi-falusi fesztiválok, vásárok és egyéb

rendezvények. Mindegyik olyan kuriózum, amelyek felkeltik az érdeklődést, és

kellemes élményt okozhatnak. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy az ide

látogatók számára a vásárlási lehetőséget is megteremtsék.

33

A borvidéken termelt borok közül megfelelő minőséget megfelelő áron tudjanak

vásárolni, és haza tudjanak vinni emlékbe egy-egy, a vidék borkultúrájához

kapcsolódó ajándékot, mint például képeslapot, könyvet, bögrét. A borvásárlás az

élménytől függően további értékesítési csatornák létrejöttéhez is vezethet,

emellett jó reklámot nyújt a vidék, és a vállalkozások borai számára, és fokozza a

keresletet bel- és külföldön egyaránt.

A borturizmus mind a gazdaságra, mind az infrastruktúrára ill. foglalkoztatásra

gyakorolt hatása jelentős. A turizmus fellendítése bevételt jelent a

vállalkozóknak, akik ezt a pénzt visszaforgatva fejleszthetik vállalkozásukat. A

turizmus sikere ráébreszti a lakosságot arra, hogy érdemes a turizmusba

invesztálni.

A borturizmus a következő változásokat hozza magával:

növeli a szálláshelyek számát

bővíti a vendéglátóhelyek kapacitását

serkenti a közlekedést

fejleszti az infrastruktúrát

figyelmet fordít a környezetvédelemre

Nagyon fontos még a vendégszeretet. A turisták tapasztalni szeretnék a családias,

vidéki törődést. A vendégeket be lehet vonni a vidéki életbe, a szüreten vagy

kézműves tevékenységekben való aktív részvétellel. Külföldön ez a turisztikai

forma már nagyon régen ismert és kedvelt kikapcsolódási forma. Ezeknek a

tapasztalatoknak hazai adaptálása egészen bizonyosan hozzájárul ahhoz, hogy a

magyar borturizmus lendületet vegyen, és az olasz, francia, osztrák, és egyéb

országokhoz hasonlóan határozott helyet foglaljon el a turisztikai kínálatok

sorában.

34

6.1 A BORTURIZMUS, MINT SPECIÁLIS TURISZTIKAI TERMÉK

A borturizmus gazdaságra, infrastruktúrára illetve foglalkoztatásra gyakorolt

hatása jelentős. A turizmus fellendítése bevételt jelent a vállalkozóknak, akik

bevételüket visszaforgatva fejleszthetik vállalkozásukat. A turizmus sikere

ráébreszti a lakosságot arra, hogy érdemes a turizmusba fektetni és ösztönzőleg

hat.

A borturizmus fejlesztésének hatásai :

növeli a szálláshelyek számát

bővíti a vendéglátóhelyek kapacitását

növeli a közlekedés volumenét

fejleszti az infrastruktúrát

felhívja a figyelmet a környezetvédelemre

a borászat és szolgáltatások területén megerősödnek a kis- és

középvállalkozások

fellendül a borértékesítés

új munkahelyek teremtésével csökken a munkanélküliség

tudatosul a természeti és kulturális örökség védelmének fontossága

lakosság identitástudata erősödik

A bor és turizmus kapcsolatában három alapvető elem létezik a borral

kapcsolatosan:

a bor önmagában, mint gasztronómiai különlegesség, megállja helyét és

vonzerőkét funkcionál

a bor az adott borvidék, település, régió, imázs teremtő forrása, jelképe

a bor ismertebbé teszi az adott térség egyéb látványosságait

35

A turisztikai termék sajátosságai a borturizmusnál is igazak:

megfoghatatlan, tehát az utazást követően többnyire csak az emlékek

maradnak, bár a vendég a helyi bort meg is vásárolhatja, megával viheti,

hogy felidézhesse a látogatás élményét/hangulatát

egyidejűség, a szolgáltatás előállítása és fogyasztása egy időben történik,

az előállításban sokszor maga a vendég is részt vesz

a minőségellenőrzés nehéz, nagyon szubjektív

a szolgáltatás nem raktározható, a látogató nélkül eltelt napokat nem lehet

pótolni

nagy a verseny, sokan versengenek a turisták pénzéért

A borturizmus speciális termék, mert a fogyasztó a szolgáltatásokat „csomagban”

vásárolja meg, specialistását több tényező adja. A legfontosabb ezek közül a

vonzerő, ami a borturizmus esetében természetesen a bor és a borral kapcsolatos

kiegészítő szolgáltatások és termékek, mint a borút, borkóstoló képzik. Nem csak

a bor maga hat ösztönzőleg hanem az azzal összefüggő egyéb kiegészítő

tulajdonságok, tényezők.

A közlekedés módja szintén sajátos a gyakori megállók miatt. Fontos, hogy

rendelkezésre álljon megfelelő infrastruktúra. A kulturális igények kielégítésére

is célszerű több lehetőséget biztosítani. Vásárlási lehetőséget is kell biztosítani a

látogatók számára, hiszen mindenki szívesen visz haza valamilyen emléktárgyat,

legyen az bor, könyv vagy képeslap. A vendégszeretet szintén nem

elhanyagolható tényező a további fogyasztói lojalitás kialakításakor.

7. A BORMARKETING

Együttműködésre van szükség bormarketingben ahhoz, hogy az évi több mint

hárommillió hektoliter forgalmú magyar bor fennmaradjon - jelentette ki Tornai

Tamás, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének (MSZBSZ) elnöke

pénteken a Budapesten tartott sajtótájékoztatón. Az újonnan alakult Közösségi

Bormarketing Kft. bemutatása alkalmával az elnök hangsúlyozta: azért van

36

szükség az együttműködésre a bormarketingben, mert ha a borimport eléri az 50

százalékot, akkor ellehetetlenül a magyar borászat.

A bormarketing szakmai hátterét korábban biztosító Magyar Bormarketing

Nonprofit Kft. felszámolásba került, ezért alakult új szervezet. A korábbi

nonprofit kft. a termelők, forgalmazók és szakmai szövetségek tulajdonában volt.

A kft. tevékenysége kevéssé volt hatékony, mert a döntésekben nem csak azok

vettek részt, akik a marketinget finanszírozták. A most alakult Közösségi

Bormarketing Kft. egyetlen tulajdonosa jelenleg az MSZBSZ, amely a termelési

mennyiség alapján a termelők felét tömöríti.

Az elmúlt évben Magyarországon 3,5 millió hektoliter bort ittak meg, a magyar

bortermelők pedig összesen 3,2 millió hektolitert adtak el. Ennek mintegy 40

százaléka a külpiacokon talált gazdára. Az importra nincs pontos adat mert a

Központi Statisztikai Hivatal (KSH) eddig csak a 100 ezer forint feletti

behozatalt regisztrálta. Annyi az olasz hatóságok információja alapján látszik,

hogy tavaly mintegy 400 ezer hektoliter olasz bort hoztak Magyarországra. A

magyar bormarketinget a Bormarketing Alapból finanszírozzák. A jogszabály

alapján ebbe az alapba kell a termelőknek a Magyarországon forgalmazott

minőségi, illetve védett védjegyű bor után literenként 10 forintot, a többi után

literenként 5 forintot befizetni. Jelenleg mintegy 800 millió forint van a

kasszában. A marketingstratégiát és az aktivitási tervet eddig a Magyar

Bormarketing Nonprofit Kft. dolgozta ki. Ennek alapján készített javaslatot a

szakmai szerveztek delegáltjaiból álló Bormarketing Bizottság, a döntést pedig a

földművelési miniszter hozza meg. A végrehajtásra az Agrármarketing Centrum

írt, és ír ki pályázatot.11

7.1 A BORKÓSTOLÓ

A bor egyre elterjedtebb Magyarországon, a gasztronómiában egyre több étel

alapanyaga, vagy kiegészítője, éppen ezért már sok étteremben vannak

borszakértők, akik segítségünkre vannak a választásban.

„A Tokaji bor előtt meg kell hajolni” ezzel a mondattal nyitják a borkóstolón és

pincesétán résztvevő érdeklődőket, így utalva az alacsony pincebejáratokra. Egy

borkóstolón a borászok általában maximum 30 vendéget fogadnak, akiknek

37

elmesélik a borászatuk kialakulását, a borok készítésének menetét. A vendégekben itt

kialakulhat a szimpátia vagy az ellenszenv akár maga a borász, akár a borai iránt,

hiszen személyesen találkozik vele, a pincészet hangulatát is érezheti. Érdemes a

tokaji bor minden apró részletét, rezdülését, kis titkát alaposan felfedezni.

11http://www.deluxe.hu/cikk/20100209/kozossegi-bormarketing-a-magyar-bormarketing-utodja [olvasva:

2013.03.10]

7.2 BORUTAK, BORTÚRÁK

A borutakkal a borturizmuson belül kiemelten kell foglalkozni, mivel több attrakciót

is, magukba foglalnak és nem konkrétan egy helyhez kötődnek. Az úgynevezett

borutak híres, minőségi borokkal rendelkező történelmi borvidékeken kalauzolja

keresztül a vendégeket. A program vázát egy borút esetében a helyi szőlő és

borkultúra megjelenési formái adják, a szőlőskertektől a pincéken, a palackozókon át

a vendéglátóegységekig. A látogató a borút állomásainak végiglátogatásával

megismerheti a helyi termék előállításának fázisait, megkóstolja a borokat és

mindemellett megismeri a történelmi és kulturális hátteret. A borúthoz

kapcsolódhatnak különféle rendezvények melyeken keresztül a helyi hagyományok

tovább élhetnek, ilyen lehet egy szüret, borfesztivál, borárverés, borverseny. A

kínálat teljessé tétele érdekében az alap szolgáltatáshoz hozzá tartozik a szállásadás,

az aktív kikapcsolódás biztosítása és az ellátás. Természetesen a bor jelenti a borút

programjának a lényegét, de a különböző kiegészítő termékcsoportok teszik még

színesebbé a turisztikai kínálatot, ilyen a bortermelő, szőlőművelő hagyományok

bemutatása, a pincészethez borászathoz tartozó kézműves mesterségek

kismesterségek megismertetése, borkóstolás, borvásárlás a minősített borúti pincében

vendéglátás, pinceprogram vagy üdülés a boros gazdánál.

38

7.3 TOLCSVAI BORFESZTIVÁL

Tokaj-Hegyalja mértani középpontjában, Tolcsván rendezik a borfesztivált. A

vendégek az egyedi kóstolópohár megvásárlása után a pincészeteknél ingyen

kóstolhatják meg az általuk kiválasztott két legfinomabb tokaji bort.A különböző

évjáratú aszú, szamorodni, hárslevelű, furmint és sárgamuskotály

borkülönlegességeket 28 kóstolóhelyen lehet így megismerni. Tehát legalább 50 féle

borral kerülhet a vendég "közvetlen kapcsolatba", érdemes az autót otthon hagyni,

vagy éjszakára is maradni.

A vendégek a sajátos pincehangulattal is találkozhatnak a nemes penésszel vastagon

borított falak között a pinceséták során.

Bőséges a gasztronómiai választék is, vadak, halak, kecskék, malacok, csirkék

kerülnek terítékre bográcsban, üstben, nyárson és roston.

Kemencékben sülnek a lepények, a langallók és csülkös kenyerek. A hagyományos

ízek, a tócsnik, a krumplilángosok sem maradhatnak el. A sajtkínálatot hat

különböző cég biztosítja, a két fesztiválszínpadon pedig folyamatosan váltják

egymást a fellépők.

8. TOKAJ TÖRTÉNELMI BORVIDÉK ÉS KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉG

1972. november 16-án megszületett az UNESCO Világörökség Egyezménye, mely

napjainkig is a legjelentősebb szerepet játssza földünk természeti és kulturális

értékeinek megőrzésében, lehetővé téve a globális felelősségvállalást. Az

egyezményt eddig 180 ország írta alá, kötelezettséget vállalva arra, hogy a saját

területükön található világörökségi helyszíneiket óvják és megőrzik a későbbi

generációk számára, és lehetőségeik szerint hozzájárulnak a Világörökségi Listán

szereplő helyszínek védelméhez. A világörökség részévé kiemelkedő jelentőségű és

egyetemes értéket képviselő kulturális és természeti örökségi helyszínek válhatnak

kulturális, természeti vagy vegyes kategóriában, amelyek az egész emberiség

számára egyedi jelentőséggel bírnak.

A kulturális örökségek között tartjuk számon az ún. kultúrtájakat, amelyek az ember

és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki - azaz emberkéz alkotta őket, de a

39

természeti hatásokkal szervesen együttműködve. Ilyen a nyolc magyarországi

helyszín közül a Tokaji Történelmi Borvidék 2002-ben világörökséggé nyilvánított

része.

A tokaj-hegyaljai borvidék összesen 27 települést foglal magába. A terület a világ

első zárt borvidéke volt, az 1737-ben született királyi rendelet felsorolta azokat a

településeket, amelyek határában a tokaji bor előállításához alkalmas szőlő

termelhető. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen,

eredeti formában való továbbélése és a terület évezredes egysége indokolta, hogy a

borvidéket a világörökség részévé nyilvánítsák.

A borvidék legkiemelkedőbb termelőhelyei, összesen 9 település képezi a

világörökségi terület magját, illetve Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince,

Sárospatakon a Rákóczi Pince, és a hercegkúti pincesor, Tolcsván a történelmi

pincesor, az Oremus pincéi, valamint a Tokaj Kereskedőház Bormúzeuma. A

borvidék többi települése a világörökségre vonatkozó UNESCO-konvenció szerint

védőzóna a világörökségi magtelepülések körül.12

8.1 A TOKAJ-HEGYALJAI KISTÉRSÉG

A Tokaji kistérség az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében helyezkedik el. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével (Tiszavasvári

kistérség), illetve a Szerencsi, Abaúj-Hegyközi és Sárospataki kistérségekkel határos.

A Tokaji kistérség tagtelepülései Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Csobaj,

Erdőbénye, Szegi, Szegilong, Taktabáj, Tarcal, Tiszaladány, Tiszatardos illetve

Tokaj. A 11 település természet-földrajzilag két kistájhoz, a Hegyalja kistájhoz és a

Taktaközhöz tartozik. Utóbbi területe a Tisza folyó árterületére esik, ahol a kistérség

4 települése Csobaj, Tiszaladány, Tiszatardos és Taktabáj található. A további hét

település a Hegyalja területi egységen helyezkedik el.

A kistérség 2002 óta része a Világörökségi címet viselő Tokaj Hegyaljai Történelmi

Borvidéknek. A felterjesztési terület a Tokaj-Hegyalja borvidék legkiválóbb

termőhelyeit magában foglaló kilenc település közigazgatási területe, melyek a

terület magtelepüléseit adják: Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodogkisfalud, Mád,

Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya. E települések mindegyike a Szerencsi,

illetve a Tokaji kistérséghez tartoznak.

40

A felterjesztési területhez tartozik még a sárospataki Rákóczi Pince, a Hercegkúton

található pincesorok, a Sátoraljaújhelyen elterülő Ungvári Pince és a tolcsvai Oremus

pince és Bormúzeum.

2.ábra: A Tokaj-Hegyaljai Kistérség térképe [ Forrás: 12http://www.tokajvilagorokseg.hu/index.php olvasva: 2013.3.16.]

A Világörökség Kezelési terve a terület védőzónáját a következő települések

közigazgatási területeiben határolja le: Abaújszántó, Bekecs, Bodrogolaszi,

Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Legyesbénye, Makkoshotyka, Monok,

Olaszliszka, Sárazsadány, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Tolcsva,

Vámosújfalu. (A vastagon kiemeltek a Tokaji kistérség településeit jelzik).

8.1.1 DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK

A Tokaji kistérséghez tartozó 11 település területe együttesen 256 km2, Borsod-

Abaúj-Zemplén megye területének 3,5%-a, ahol a megye lakosságának a területi

aránynál kisebb része, 2%-a, majdnem 14 ezer ember él. A kistérséghez tartozó

települések alacsony lélekszámúak, 7 településen 1000 fő alatti a lakónépesség. A

Tokaji kistérség egyetlen városa Tokaj, itt él a kistérség népességének egyharmada.

41

8.2 SWOT-ANALÍZIS

A kistérség SWOT elemzését a következő táblázat foglalja össze:

Erősségek Gyengeségek

A kistérség az egyik legismertebb magyarországi borvidéken található.

A kistérségtől 30 km-re autópálya található.

A középfokú oktatási intézmények kínálata jól illeszkedik a helyi munkaerő-piaci igényekhez.

A szakképzési rendszer kiépítettsége megfelelő, az oktatás színvonala jó minőségű.

A szőlészeti-borászati tevékenységnek nagy hagyományai vannak a térségben.

A szőlészet-borászati termelés és a turizmus a legfontosabb gazdasági tevékenységek a kistérségben.

A szőlőültetvények jelentős része megújult, vagy korszerűsítésre került.

Jelentős mértékben növekedett a szálláshelyek és vendéglátó egységek száma az elmúlt tíz évben.

A kistérség minden települése rendelkezik turisztikai értékekkel, látnivalókkal.

A rendezvénykínálat folyamatosan bővül a kistérségben.

Az elmúlt években a közszolgáltatások terén jelentős beruházások valósultak meg (pl.: Színház, Konferenciaközpont)

A kistérség lakónépessége fogy, egyre több fiatal vándorol el a területről.

Nem kellően szervezett a turisztikai iparágak közötti együttműködés (borászatok, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, rendezvényszervezők)

A borászathoz kapcsolódó közösségi marketingtevékenység mind kistérségi, mind országos szinten minimális.

Nem épült ki a szőlészet-borászathoz kapcsolódó teljes gazdasági vertikum (pl.: üveggyártás, nyomdaipar, raktározás, szállítmányozás, speciális élelmiszer-feldolgozói tevékenységek)

A térségbe érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák száma és költési hajlandósága alacsony.

Hiányoznak az olyan komplex turisztikai szolgáltatások és turisztikai létesítmények, amelyek a hosszabb itt tartózkodást segítenék elő (pl.: sportolási, rekreációs lehetőségek).

A kistérség településeinek több mint felében minimális mértékben valósulnak meg beruházások, befektetések.

42

Széleskörű nemzetközi befektetői gárda van jelen a kistérségben a szőlészet-borászat területén.

Lehetőségek Veszélyek

Az öko-, falusi-, aktív-, és rendezvényturizmus népszerűsége folyamatosan növekszik.

A borturizmus, borkultúra iránti érdeklődés növekszik.

A tokaji márkanév az egyik legismertebb magyar márkanév mind Magyarországon, mind a világon.

A kistérség a Világörökségi Borvidék része.

A szállásadók (különösen a magánszállásadók) körében az idegenforgalmi adó befizetési fegyelem növekszik.

Az országos szintű közösségi marketingben erőteljesebb szerepet kap a minőségi borok marketingje.

Tokaj-hegyalja elfogadtatása az országos kiemelt turisztikai térségek között.

A különböző helyi gazdasági ágazatok közötti együttműködések hatékonyabb működést tesznek lehetővé. (mezőgazdasági, turisztikai, borászati együttműködések)

Megépül a 39. sz. főút.

Újabb turisztikai fejlesztések teszik még színesebbé a térség turisztikai kínálatát (pl.: Tokaji

A hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező térségek (borvidékek, rendezvényturisztikai központok) dinamikusabban növekednek.

A világörökségi cím elvesztése a környezeti ártalmak folytán.

A gazdasági válság hatására csökkenő befektetői érdeklődés a térség iránt.

A képzett munkaerő vándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiánya következtében.

A kistérségen belül a mikro térségek (Hegyalja, Taktaköz) és a települések közötti fejlettségi különbségek növekednek.

Nem épül meg az elkövetkezendő 15 éven belül a 39. sz. főút.

43

Fesztiválkatlan).

Tokaji Kopasz hegy turisztikai fejlesztése (pl.: száraz bob pálya, túra utak, kilátó, sípálya)

K+F tevékenységek1 megjelenése a szőlészet-borászat ágazatában, ezáltal innovatív szőlő-feldolgozási alkalmazások elterjedése.

8. JAVASLATAIM (átfogalmazni)Kistérségi borutkialakitása

9. INTERJÚ EREDMÉNYE

Az interjú kérdéseim 2013.02.27.-én készültek el, melyeket e-mailben több Tokaj-

Hegyaljai borásznak elküldtem. Kérdéseimre Szepsy Istvántól kaptam választ.

Kérdésiem között szerepelt, hogy napjainkban milyen borok kedveltek Tokaj-

Hegyalján. Az előző kutatásaim szerint a száraz fehér borokra van ma a legnagyobb

kereslet, ahogyan Szepsy István válasza által is megbizonyosodtam erről. A Szepsy

Pincészet a jövőben közepes és nagytestű furmintokat tervez készíteni, melyek

termőhely kifejezőek a válasz szerint. Az interjúban kitértem a turizmusra, azon belül

is arra, hogy a pincészetbe látogatókat milyen programok várják. A válaszban

pincészetekre jellemző programokat sorolt fel Szepsy István, mint a borkóstolás,

pince és dűlőtúra és a vidéken elérhető egyéb programok közös szervezéssel. Az

interjúban kiderül, hogy a nagy tömegű édesített olcsó bor, gátló tényező Hegyalja

bortermelésében, de a jó geológiai adottságok, melyek egyedülállóak a világon

hatalmas húzó tényező. A pincészet a jövőbeli fejlesztéseket tekintve, az idős

ültetvények folyamatos megújításán dolgozik, illetve a településen pedig a

hegyközösségi és földhivatali nyilvántartás tisztázása a cél, ami elengedhetetlen az

eredetvédelemhez. A bormarketing helyzete nem jó, mert nincs stratégia és így

szétfolynak a pénzek, adta válaszul Szepsy István. A válasz meggyőzött arról, hogy

Tokaj-Hegyalján nincs megfelelően megszervezve a bormarketing és az

együttműködés sem megfelelő a borászatok között. A továbbiakban fény derült arra,

hogy külföldön bizonyos helyeken jól szerepelnek a magyar borok, de a sok rossz

minőségű bor jelenléte miatt azokról alkotják a véleményt.

1A K+F az a rendszeresen végzett munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására. Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést.

44

45

10. JAVASLATAIM

Véleményem szerint, Magyarországon nem eléggé alakult ki a borturizmus, illetve

nem fordítunk elég figyelmet a fejlődését segítő elemekre, lehetőségekre amint ezt a

bevezetőben is említettem.

Jelenleg a kistérségben a Tokaj-hegyaljai Borút Egyesület által megtervezett négy

borút található, ezek a furmint, zéta, hárslevelű és sárgamuskotály útvonalak.

Még mindig nem épült ki a kistérségben egy, a villányi borút mintájára működő

útvonal, mely összefogná a helyi borászatokat és magas színvonalú szolgáltatások,

versenyképes egyedi programok nyújtásával képes lenne a vendégek térségbe

csábítására. A borút kérdése tehát továbbra is szem előtt tartandó a további

fejlesztések irányainak kijelölése során.

Mivel a borutak kialakításának és működtetésének legfőbb célja a térség

borászataiban az értékesítés fellendítése, illetve a hegyaljai borászati hagyományok

népszerűsítése ezért gondolom úgy, hogy fontos lenne egy olyan borutat kialakítani

melyet a települések borászatai közösen alakítanának ki ami érintené a legtöbb

borászatot, kialakítva így egy összefüggő kistérségi borút-hálózatot.

Turisztikai létesítmények kialakítása

A legnagyobb volumenű beruházások a kistérségben a turisztikai létesítmények

fejlesztése érdekében valósultak meg 2004 és 2008 között. A turisztikai

infrastruktúrához hozzátartoznak a különböző épületek, Múzeumok (Bormúzeum),

Borházak, ezért gondolom úgy hogy ezek létrehozása illetve felújítása lenne az

elsődleges cél a turisták megnyerésében, többek közt hiányoznak a kistérségből az

aktív, vízi turizmushoz kapcsolódó turisztikai létesítmények, pl.: strandok,

kempingek, vagy madár megfigyelő állomások, kilátók.

Falusi turizmus ösztönzése

A falusi turizmus szolgáltatásait többségében a magánszálláshelyek és fizető

vendéglátók biztosítják. Ezen a területen az elsődleges cél a szálláshelyek fejlesztése,

46

illetve a kulturális programok rendezése, létrehozása. A falusi turizmus ösztönzése

egyrészt jövedelemszerzési forrást jelent a települések lakói számára, másrészt a

borturizmusra épülő turisztikai kínálat még színesebbé tehető a változatos falusi és

aktív turisztikai szolgáltatások révén. Mindemellett olyan programok

megvalósítására kell törekedni a Tokaj-Hegyaljai borvidék településein, melyek

szorosan kapcsolódnak a falusi hagyományokhoz, a helyi attrakciókhoz, a helyi

környezethez. Véleményem szerint több olyan rendezvényt kellene szervezni

amelyek a nagyobb fesztiválok kiegészítőjeként képesek a turisták tartózkodási

idejének növelésére. Ilyen rendezvény lehet például egy gasztronómiai bemutató,

halászléfőző verseny, vízi fesztivál, kajak-, kenuverseny, lovas bemutató stb…

Turizmus fejlesztése

Jelenleg a kistérségben jelen lévő study-tourok, tanulmányutak, borászati bemutatók

még nem elég elterjedtek a turisták köreiben ezért kellene turisztikai szolgáltatók

által ajánlani, illetve tourinform irodákban például programcsomagokat szervezni és

így hirdetni a turistáknak. Véleményem szerint, előnyös lenne turisztikai

programcsomagokat létrehozni mint például pincelátogatással kiegészülő kulturális

rendezvények, borvacsorák, turisztikai létesítmények látogatása, melyek fő célja a

vendégek térségbe csábítása illetve az általuk eltöltött idő növelése.

A turisztikai célú menedzsment és marketing hatékonyabbá tétele

A Tokaji kistérség turizmusára jellemző, hogy a fejlesztések egymástól elkülönülten,

együttműködés nélkül valósulnak meg, mely jelentős mértékben csökkenti az általuk

elérhető eredményeket. Szükség lenne egy olyan szervezetre amely támogatja és

iránymutatást ad a helyi vállalkozók számára így segítené a közös fejlesztéseket és

növelné az eredményeket. A tokaji márkanév az egyik legismertebb magyar

márkanév mind Magyarországon, mind a világban. Bár az elmúlt években a

márkanév sokat vesztett fényéből, mindenképp szükség van arra, hogy a tokaji image

újra megerősödjön. A borászatok együttműködésével könnyen megoldható lenne ez a

probléma.

47

11. ÖSSZEFOGLALÁS

Magyarország egyik legszebb vidéke Tokaj-hegyalja. A Tisza, a Bodrog, a domborzati

viszonyok, a vulkáni kőzeteken kialakult termőtalaj különleges feltételeket

biztosított a szőlőtermesztés számára. A botrytises Tokaji Aszú itt született meg a

17. században.

A Tokaj-hegyaljai borvidék már évszázadok óta kiváló minőségi boraival kényezteti a

világot, de sajnos még mindig vannak, akik nem ismerik a tokaji borféléket és

nincsenek tisztában a márka fogalmával. Pedig a minőségi bor ma már mindenki

számára elérhető lett és a borokkal való foglalkozás életformává vált.

Tokaj-hegyalját és a tokaji bort a világörökség részéve nyilvánították, s ehhez kell az

összes szőlő és bortermelőnek az eredeti minőséget biztosítani.

A dolgozatomban Tokaj-Hegyaljai kistérség helyzetét vizsgáltam, és minél több

információt próbáltam összegyűjteni, és olyan dolgokkal előállni ami a kistérség

turizmusát fellendítheti illetve javít annak kínálati minőségén a jövőre nézve. A

legnagyobb probléma, hogy nincsenek központi források, amivel fejleszteni lehetne a

borturizmust. A Tokaj-Hegyaljai borvidék marketingje nincs kiépítve, itt nemcsak a

borok ismertségére, hanem a borhoz kapcsolódó turisztikai lehetőségekre is

gondolok. Magyarországon nincs olyan szervezet ami igazán segítené a borászokat.

A termelőknek különösen fontos, hogy eljussanak különböző rendezvényekre,

bemutatókra, kiállításokra, hogy az adott térség értékeit, borait, infrastruktúráját

reklámozza. A bor egy olyan termék amiről először információt kell szerezni, csak

akkor ismerjük meg, ha megkóstoljuk ezért a lehető legtöbb lehetőséget kell

biztosítani a borkóstolásra az adott rendezvényen. A Tokaj-Hegyaljai borvidéket

sokan ismerik, ám nem olyan mértékben, hogy biztosítva legyen a borvidék további

fejlődése. Szükség van átfogó bormarketing kialakítására, amely megalapozza a

további fejlődést.

El kell érnünk, hogy az emberek tudatában legyenek a Tokaji borok értékének,

ismerjék a borkészítés folyamatát, hogy becsülni tudják a nedűt, ami a poharukba

kerül!

48

12. IRODALOMJEGYZÉK

Szakkönyvek

- Sztrunga Erzsébet - Donka Attila: Turizmus alapismeretek, Bp. 2008

- Katona József – Dömötör József: Magyar borok-borvidékek 1963

- Cey-Bert Róbert Gyula: Magyar borok és ételek harmonizációja 2001

- Szakál Zoltán: A Tokaji borvidék borkülönlegességeinek marketing

szempontú elemzése, Debrecen, 2008

URL-hivatkozások

- http://www.furmintvinoteka.hu/html/t_tbor/t_tbor.htm

- http://www.elestar.hu/2009/hirek/gazdasag/a-the-wall-street-journal-a-

tokaji-borokrol/

- http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-537102

- http://www.disznoko.hu/disznoko.php?akt_menu=63#

- http://homonna.com/?page_id=18&lang=hu

- http://hudacsko-pince.hu/duloink.html

- http://www.rozgonyibor.hu/bemutatkozas

-http://www.bartapince.com/birtok.php

- http://www.porganyipinceszet.hu/hu/pinceszet

- http://www.tokajibormivelok.com/index.html?

isFlashCompliant=true&flashVersion=0

-http://www.deluxe.hu/cikk/20100209/kozossegi-bormarketing-a-magyar-bormarketing-

utodja

- http://www.tokajvilagorokseg.hu/index.php

49

13. MELLÉKLETEK

Az interjú kérdései és az azokra adott válaszok

1. Mely borok azok amelyekre a legnagyobb a kereslet? Ön szerint ez minek

köszönhető? A száraz furmintok egyre szélesebb körben kedveltek, mert egy új

ízvilágot képviselnek és korrekt minőség és ár jellemzi általában.

2. Milyen borokat tervez a jövőben készíteni? Közepes és nagytestű furmintokat

amik termőhely kifejezőek.

3. Milyen lehetőségek/programok várják a pincészetbe látogatókat? Kóstolás, pince

és dűlőtúra és vidéken elérhető egyéb programokkal való közös szervezés.

4. Ön szerint mik a gátló és az előre húzó tényezők a Hegyalja bortermelésében? A

nagy tömegű édesített olcsó bor mindenképpen gátló,de nagyon jók a geológiai

adottságok amik egyedülállóak a világon is.

5. Milyen fejlesztési módokat tervez, a borászatát illetve a borvidéket illetően? Az

idős ültetvények folyamatos megújítása,a településen pedig a hegyközségi és

földhivatali nyilvántartás tisztázása ami az eredetvédelemhez elengedhetetlen.

6. Ön szerint mennyire jó a magyar bormarketing? Nem jó,mert nincs stratégia és

így szétfolynak a pénzek.

7. Hogy alakult belföldön a borok iránti kereslet az utóbbi években?

növekedett

8. Hogyan szerepelnek a magyar borok külföldön? Bizonyos helyeken jól,de

összességében sok rossz minőségű borról alkotják a véleményt mert az van jelen

inkább.

50

Mellékelt képek

[Aszú és szamorodni borcímke a XX. század elejéről, Forrás:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaj-hegyaljai_borvid%C3%A9k 2013.04.08.]

[~500 éves Tokaj-Hegyaljai borospince, Forrás:

http://vasi.net/community/jeto_interesno/2011/08/02/tokajjskie_vina.html

2013.03.08.]

51

[Az új 0,75l-es MÁD Furmint palack, Forrás: http://www.boraszportal.hu/carpe-

diem/20120505/mad-furmint-uvegdugo-alatt---beszelgetes-ifj-szepsy-istvannal

2013.04.08]

[A Tokaj-Hegyaljai borvidék, Forrás:

http://vasi.net/community/jeto_interesno/2011/08/02/tokajjskie_vina.html

2013.04.08]