Elvileg az a zaklatás, ha valaki oly módon viselkedik, hogy az tekintettel rád sértő vagy szenvedést okoz vagy megfélemlitési érzést vált ki belőled.

Példa zaklatásra: A rendőrség egy roma település közelében végzett járőrözése alkalmával a rendőrök megállitják jármüvüket és megkérdeznek egy fiatal roma fiút, ha ő roma vagy nem. Amkór a fiú igenlő választ ad az egyik rendőr azt mondja „Gyere leckéztessük meg ezt a büdös cigányt” és próbálja megfélemliteni gumi botja által. (Ez által a fiatal roma fiú egy nem kivánatos magatartás áldozata lett etnikája miatt és köteles volt elviselni a rendőrök rasszista szóbeli bántalmazását; mindezek ellenséges és megfélemlitő légkört teremtettek, melyek az emberi méltóság megsértéséhez vezettek). Példa zaklatásra: Rendőrségi őrizetbe vétele alatt, hallja, hogy a személyzet hangos és sértő megjegyzéseket hoz fel az ön külsőjét illetően, mondván, hogy maga egy segfej, egy szerencsétlen és szégyentelen buzi. A mellett, hogy mindez nem igaz, megfélemlitettnek, dühösnek és megalázottnak érzi magát. (Ebben a példában a feltételezett sexuális irányultság képviseli a nemkivánatos viselkedés alapját, amely ellenséges és megfélemlitő légkört teremtett a rendőrségi őrizetben).

Védelmezve van az áldozattá válás ellen, mint diszkriminativ módozatAz áldozattá válás lehet: • Bármilyen maga ellen szóló hátrányos, vagy hátrányos következménnyel járó bánásmód.• Mint visszahatás az ön kérelmezésére vagy az ön álltal kezdeményezett eljárások esetén. • Az ön ellen már elkövetett diszkrimináló cselekményt illetően.Elvileg az az áldozattá válás, amikor nem megfelelő bánásmódban részesül, ha panszkodik a diszkrimináció miatt.

Példa áldozattá válásra: Egy rendőrségi őrizetben levő személy panaszt tesz le, miszerint vallása miatt diszkriminálva volt azon rendőrök által, kik elrendelték az őrizetbe vételt. Tudván, hogy le volt téve ellenük egy panasz a rendőr főparancsnokhoz, a rendőrök vissza térnek a rendőrségi osztályre, ahol az adott személy tartózkodik és fenyegetni fogják őt, mondván, hogy csak olyan élelmet fog majd kapni, ami nem felel meg vallásos szokásainak.

Védelmezve van a diszkriminációs rendelések ellen Diszkrimináció rendelések: akkor lépnek fel, ha:• Ha létezik egy olyan rendelés, mely önt közvetlen érinti;• Vagy egy olyan helyzet, melyben létezik előnyben részesités vagy ösztönzés;• Hogy kedvezőtlenebb bánásmódban részesüljön valamely azon védelmezett ok miatt,

mely önnel kapcsolatos;Lényegében, illegális, hogy valakinek azt mondják, vagy valakit felkérjenek arra, hogy önt megkülömböztesse.

Példa diszkrimináció rendelésre: Amikor a rendőr főparancsnok meghallja, hogy egy más, nem román nemzetiségű személy került rendőrségi őrizetbe a rendőrségi osztályra, rendeli a rendőröktől, hogy ne szolgáltassanak neki semmilyen tolmácsot, minden információt román nyelven közöljenek vele, rákényszeritve őt ezáltal, hogy csak román nyelven beszéljen.

Romániában a diszkrimináció minden formája tiltott a meghozott itélet letöltése és szabadságelvonást megillető időszak alattA 2013/254 számú román Törvény tiltja a diszkrimináció minden formáját és úgy véli, hogy a diszkriminációt a büntetőjognak megfelelően kell büntetni, még a rendőrségi őrizet ideje alatt is.

A 6. Cikk előirja, hogy: „A meghozott itélet letöltése és a szabadságelvonás ideje alatt a diszkrimináció minden formája tiltott, melynek alapja a faj, nemzetiség, etnika, nyelv, vallás, nem, szexuális irányultség, társadalmi származás, kor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség, HIV/AIDS fertőzés vagy bármilyen más alap.

A köztisztviselőknek, bele értve rendőröknek tilos hátrányos megkülömböztetést tenni a faj vagy etnikai származás alapján, vagy más alaponA Büntető Törvénykönyv 297. Cikkje meghatározza a diszkrimináción alapuló hivatali visszaélést és előirja, hogy: „azon köztisztviselői alkalmazott, mely a munkahelyi hatáskör gyakorlata alatt nem telyesit egy cselekedetet, vagy nem helyénvalóan teljesiti és ez által kárt okoz vagy kárositja valamely magánszemély vagy jogiszemély jogait és jogos érdekeit 2-7 év börtönbüntetéssel és a köztisztviselői tisztség betöltési jogának tilalmával jár. Ugyanezen büntetés által emelődik törvényerőre azon köztisztviselő tette is, mely a munkaköri hatáskör gyakorlata alatt korlátozza valamely személy jogának gyakorlását vagy faj, nemzetiség, etnikai származás, nyelv, vallás nem, szexuális irányultság, politikai hovatartozás, vagyon, kor, fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség vagy HIV/AIDS fertőzés alapon kissebbségi helyzetérzetet kelt. ”

A Romániai büntetőjog kiegészitő jogi kerete a diszkrimináció mentesség területén Románia jogi keretrendszere1 a diszkriminációs formák megelőzése és büntetése tekintetében tiltja:

• A közvetlen és közvetett diszkriminációt• A zaklatást• A diszkrimináció rendelést• Az áldozattá válást• A többszörös diszkriminációt• Melynek alapja a faj, nemzetiség, etnikai származás, nyelv, vallás nem,

szexuális irányultság, politikai hovatartozás, vagyon, kor,fogyatékosság, nem fertőző krónikus betegség vagy HIV virus fertőzés, hátrányos helyzetű kategória vagy bármilyen más alapú2 diszkrimináció

• A diszkrimináció tilos az élet minden területén3.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács a Romániai nemzet diszkrimináció ellenes állami hatósága, melynek hatásköre a pénzbeli szankciók alkalmazása, bármely diszkriminativ magatartás esetén.A jelen brosúra az előbbiekben elmlitett előremeghatározott projekt keretein belül volt kidolgozva, amelyet az Országos Román Rendőrségi Felügyelőség hajt végre az Európa Tanács partnersége által és amely a Norvég Finanszirozási Mechanizmus 2009-2014 keretén belül finanszirozott. A brosúrában közzétett nézetek és vélemények a szerzők nézetei és véleményei, melyek független tanácsadóként működnek és nem tükrözik feltétlenül az adományozók vagy a az Europa Tanács szempontját.

1 2000/137 sz. Kormányrendelet a diszkrimináció minden formájának megelőzése és büntetése értelmében, újbol közzétett

2 A 2000/ 137 sz. Kormányrendelet 2. Cikk (1) bekezdésének megfelelően, az utólagos módositásokkal és kiegészitésekkel

3 A 2000/137 Kormányrendelet 1. Cikkje és 3. Cikkje, az utólagos módositásokkal és kiegészitésekkel

Előremeghatározott Projekt„Az előzetes letartóztatási rendszer kapacitásának megerősitése az emberi

jogokat megillető nemzetközi eszközök betartásának vonatkozásában”

A diszkrimináció a börtönök és előzetes letartóztatási központokon

belüli megelőzését illető brosúraKészitette Dezideriu Gergely és Małgorzata Andrzejczak-Świątek

2016 Április

http://norwaygrants.politiaromana.ro http://norwaygrants.just.ro www.norwaygrants.org

A fogvatartás nem büntetés, hanem a büntető eljárás keretén belüli védelmi intézkedés.Örizetbe vételének ideje alatt joga van egyes Román jogok, az Európai Unió jogok, az emberi jogok védelméről szóló európai egyezményhez, valamint a kinzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezménynek megfelelő jogok gyakorlásához. A jelen brosúra bemutatja ezen jogokat és megalapozásának alapelve, hogy segitse önt. Haladéktalanul tájékoztatást fog kapni, azon nyelven melyet ért, minden ön ellen forduló vádat illetően, az ön esetében alkalmazható eljárásokat illetően és a szabadságelvonást előidező okokat illetően. Ennek értelmében az ön kérésére értesitést kaphat egy harmadik személy. A jogsegélyhez való hozzáférés biztositva lessz – joga van felvenni a kapcsolatot az ügyvédével és joga van egészségügyi szolgáltatásban részesülni, ha egészségi állapota nem megfelelő vagy ha sérült. Ráadásul a jelen brosúra mellett tájékoztatást kap azon jogokról, melyek önre, mint fogva tartott személyre vonatkoznak. Senkit nem tarthatnak fogva diszkriminativ alapon. A szabadságelvonással járó intézkedések nem a diszkriminációra kell, hogy épüljenek. Nem tartható fogva olyan tényezők alapján, mint faj, etnika, bőrszin, nem, nyelv, vallás, hitvallás vagy politikai hovatartozás, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés, vagy bármilyen más álláspont alapján. A fogvatartás ideje alatt az emberi méltóságot tiszteletben tartó bánásmódban kell, hogy részesüljön.Mint fogva tartott személy, emberi módon fogják kezelni önt és a rendőrség tiszteletben fogja tartani az ön jogait. Figyelembe véve az ön szükségleteit, a rendőrök becsületesen és tisztességesen járnak el. Mindaddig, amig rendőrségi őrizetben van joga van a diszkrimináció-mentességhez. Minden önt megillető jogi korlátozás indoklást kell alátámasszon és azoknak igazodniuk kell az ön álláspontjához.Mi a diszkrimináció és ki az, akinek nem áll jogában diszkriminálni?A diszkriminációt úgy a nemzetközi, mint az országos törvény is tiltja. Lényegében, a diszkrimináció azt jelenti, hogy valaki kedvezőtlenebb bánásmódban részesül egy másik személy viszonylatában mivel az a bizonyos személy, férfi/nő más fajjal, etnikával, bőrszinnel, nemmel, nyelvel, vallással, hitvallással vagy politikai hovatartozással, nemzeti vagy társadalmi származással, vagyonnal, születéssel vagy bármilyen más állapottal rendelkezik. A rendőrségi őrizet ideje alatt diszkriminációban részesül amikor:• Kedvezőtlen/ eltérő bánásmódban részesül az ön saját jogainak vonatkozásában

például: ha a rendőrség visszautasitja az orvosi ellátáshoz való hozzáférést, vagy visszautasitja az ügyvéddel való kapcsolat felvételét, ha őrizetbe vették, vagy ha vissza vonják azon jogot, hogy értesitést adjon egy személynek az ön fogva tartását illetően. Kivételesen, nyomós okok alapján valamely személy – a fogva tartásról szóló – értesitését illető jog, az intézkedéssel szembeni tájékoztatást követően legtöbb 4 órára elhalasztható.

• A többiekhez képest, olyan helyzetben, ami az ön helyzetéhez hasonló (például más, ugyancsak központi fogva tartott személyek) máshogy kezelték vagy kezelik (az egészségügyi ellátáshoz, jogsegélyhez való hozzáférés korlátozása, vagy egy személy – a fogva tartást illető értesitésének korlátozása álltal, stb.)

• hogyha olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint:• Faj (például, ha ön afro-amerikai);• Etnika (például, ha ön roma)

• A bőr szine, • Nemzetiség (például, ha ön bulgár, magyar, török, szerb, sts. ) vagy társadalmi

származás;• Anyanyelve, társitva a nemzeti kissebbségekkel (társitva az ön vezetéknevével);• Az ön neme, szexuális irányultsága (például: férfi vagy nő, homoszexuálisok,

heteroszexuálisok vagy transszexuálisok);• Az ön vallása (például: muzulmán, zsidó) hite (például, ateista), hitvallás vagy

politkai hovatartozás;• Az ön fogyatékosságai (fizikai vagy szellemi betegségek), kora (például, idős

emberek), krónikus betegségek (például: rák betegség), HIV (például, ha ön HIV virus/ aids fertőzött beteg);

• Az ön születése, vagyona• Vagy bármilyen más alap (például az ön álláspontja, mint fogva tartott személy a

börtönök vagy előzetes letartóztatási központokban)

Az a jog, mely védelmet nyújt a diszkrimináció ellen, a kiszolgáltatott csoportok sajátos szükségleteinek figyelembe vételét is jelenti

• Kiskorúak és gyermekek: jogotok van, hogy külön szobákba kapajtok elszállásolást, együtt más kiskorúakkal, nem felnőttekkel; társadalmi, pszichológiai, oktatási igényeitek fele szükséges figyelemet nyújtanak, biztositva lesznek szabadidő programok; vallásotok és hitvallásotok tiszteletben lesznek tartva.

• Nők: joguk van, hogy megfelelő kondiciókban részerüljenek, elkülönitve a férfiaktól és egy nő nemű rendőr gondozása és felügyelete alatt; figyelmet forditanak az ön higiéniai, fizikai, szociális és pszihológiai igényeire

• Vallás, hitek: ha az ön hite vagy vallása korlátozásokat foglal magába a táplálkozást illetően, akkor joga van olyan diétát kérni, mely megfelel az ön hitvallásának és joga van, hogy az ön kultuszának képviselői látogassák önt.

• Szellemi fogyatékkal élő személyek: joguk vagy ugyanazon minőségű egészségügyi ellátáshoz és a kezelési erőforrásokhoz, melyek a közösség rendelkezésére állnak.

• HIV/AIDS virussal diagnosztizált személy: joga van a titokvédelemhez, ami az ön egészségügyi állapotát és orvosi kezelését illeti.

• Etnikai illetve nyelvi kissebbségek: Figyelmet forditanak az ön szükségleteire mint etnikai vagy nyelvi kissebbséget képviselő tag, anélkül, hogy külömbséget tennének az ön bánásmódját illetően. Engedélyt kap arra, hogy a továbbiakban is folytassa kulturális gyakorlatait.

Védelmezve van a közvetlen diszkrimináció ellenKözvetlen diszkrimináció: létezik megkülömböztetés egy személy bánásmódját illetően hasonlatban egy másik személlyel, melynek alapja csupán egy sajátos jellegzetesség (mely lehet a faj vagy etnika, a szexualitás, nem,a kor, vallás, a fogyatékosság vagy bármilyen más státusz). Lényegében ön diszkriminálva volt egyszerűen csak az ön identitása miatt.

Példa a közvetlen diszkriminációra: Egy rendőr bevezet egy személyt a börtön és előzetes letartóztatási központba 30 óra hosszára anélkül, hogy tájékoztatná az adott cselekvés okáról, ismételten mondván, hogy „ti, büdös cigányok”, tudván, hogy az adott személy egy kis faluból származik, egy szegégy roma közösségből, ahol a többség minden oktatási forma alól mentes. De, ugyanakkór, egy másik állampolgárt, mely más nemzetiségű személyt helyeznek be a börtön és előzetes letartóztatási központba és ebben az esteben egy ügyvédet kért fel a

rendőrség és az adott személy rögtön értesitve van fogva tartásának okáról. Példa a közvetlen diszkriminációra: Egy roma nőt sikkasztással vádoltak és letartoztatták. A folyamat kivárásának ideje alatt a nő egészségügyi állapota jelentősen megromlott, az ügyészek benyujtottak a birónak egy kérelmet/kérést, melyben kérték a jogi itélet fogva tartás nélküli meghozatalát egy egészségügyi probléma miatt. Az ügyészek kérelmét vissza utasitották, annak okául, hogy a nő a roma közösség tagja, mely álltalában antiszociális és bűnöző magatartással rendelkezik és a nő felfüggesztéssel járó büntetése negativ példa volna a roma közösség részére. Más, hasonló helyzetekben olyan személyek esetén, melyek nem roma nemzetiségűek és sikkasztással vádlottak egy biró a vádlott egészségügyi állapotát vizsgálta és a döntést ennek megfelelően hozta meg, anélkül, hogy filembe vette volna az adott személy etnikáját.

Védelmezve van a közvetett diszkrimináció ellenKözvetett diszkrimináció: létezik egy prakszis, politika vagy szabály, mely egységesen alkalmazott mindenki számára, de amely hangsúlyosabb negativ hatással van egyes emberekre, mint másokra. Lényegében pont olyan bánásmódban részesül, mint mindenki más, de a hatást másféleképpen és negativan érzékeli identitása miatt.

Példa közvetett diszkriminációra: Egy zsidó, mely gyakorolja a vallásos szertartásokat és rituálékat és megfelel a vallást megillető étkezési követelményeknek rendőrségi őrizetbe kerül. A hatályban lévő szabályoknak megfelelően a rendőrség élelmet biztosit minden fogvatartott számára betartva a serés hús adott kalória szintjét. A normák, melyek a sertéshús tartalmú élelmiszerek biztostását szabályozzák egységesek minden fogvatartott számára. Minden fogvatartottnak joga van élelmet kapni. De az a tény, hogy az élelmiszeri termékek alapja a sertés hús azon személyek közvetett diszkrininálásához vezet, melyek vallásos okokból kiindulva nem fogyaszthatnak ilyen jellegű élelmeket. Példa: Egy vak személy rendőrségi őrizetbe kerül. A szabálynak megfelelően, rendőrségi őrizetbe vétel esetén minden fogva tartott rögtön kap egy tájékoztatási brosúrát, mely tartalmazza azon jogokat, melyekkel élhet a fogvatartás ideje alatt. A vak személy, úgy mint a többi is meg kapja az adott brosúrát. Ő nem tudja elolvasni. Az irásos jogokról szóló tájékoztatás szabálya egységesen alkalmazott minden fogvatartott számára, de azon személyek közvetett diszkriminálásához vezet, melyek látási fogyatékossággal élnek (az anyag nem Braille-irásos).

Védelmezve van a többszörös diszkrimináció ellen A többszörös diszkrimináció: akkor következik be amikor legkevesebb két diszkriminálási indok egybeesik, például: a sexuális orientáció és a hit, az etnikai származás és a nem, a fogyatékosság és a kór.

Példa többszörös diszkriminációra: Egy muzulmán nőt sikkasztás vádjának gyanával őrizetbe vettek. A rendőr a kihallgatás alatt azt mondja neki, hogy a nők tendenciája a sikkasztásra kifejezettebb és parancsolja neki, hogy vegye le a fejtakaró kendőt a fejéről, azzal a kijelentéssel folytatva, hogy minden muzulmán és főként az asszonyok öngyilkos terroristák. (Ez egy példa a többszörös diszkriminációra, melynek oka a nem és vallás. A rendőrt előitélete vezérli a nőt és a nőket illető muzulmán vallásgyakorlást illetően ).

A zaklatás, mint diszkriminativ módozat Zaklatás az, amikor egy személy ki van téve egy nem kivánatos viselkedésnek, ami társitva van a faj, etnika, fogyatékosságok, sexuális irányultság vagy más státusszal, melynek célja vagy hatása az adott személy méltóságának megsértése, mely megfélemlitő, ellenséges, megalázó, megszégyenitő vagy sértő környezetet teremt.

Azért,