GAZDASÁGI EREDMÉNYEK ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK A DUALIZMUS KORÁBAN

Előzmények

1867. jún. 8.: kiegyezés: 1 király, 2 miniszterelnök, 3 közös miniszter (külügy, hadügy, pénzügy; egyik

kormánynak sem tagjai) csúcstanács + 60-60 fős delegáció, a közös miniszterek nekik felelnek a közös ügyeket

tárgyaló birodalmi tanácsban 2 főváros: Bécs, Pest (1873-tól Budapest) 2 kormány, 2 alkotmány, 2 büntető- és polgári törvénykönyv

gazdasági kiegyezés: 10 évente meg kell újítani! Közös valuta: korona Közös államkincstár: kvóta a közös ügyek fedezésére: százalékos arányban

Ausztria 70%, Mo. 30%-t fedez a gyakorlatban. Egységes piac: vámszövetség, közös valuta a tőkés munkaerő áramolhat

Gazdasági eredmények

A magyar kapitalizmus megszületése és „szárba szökkenése” Tiszta Kálmán kormánya alatt (1875-1890) történt. Azonban az ország különböző részei egyenetlenül fejlődtek: Bp, Dunántúli térség É-i fele, egyes Felvidéki térségek gyorsan fejlődtek, ellenben főleg az Alföld DK-i része a legrosszabb helyzetben (=Viharsarok) nyomasztó társadalmi feszültségek + mezőgazdaság és ipar között is ellentét, mert a mezőgazdaság nem részesült adókedvezményekben...

1) mezőgazdaság:

Mo. 1867-ig egyértelműen agrárország volt, a ’90es évekre agrár-ipari országgá vált: gazdaságilag még az agráré a döntő szerep, hiszen az agrárszektor feladatai:

Ellássa az ipari szektorban dolgozókat + a közös osztrák-magyar hadsereget Profittermelés fejlődés Export

DEo Csak az ellátás valósult meg úgy-ahogy...o Profittermelés sincs agrárolló megjelenése = árrés az ipari és mezőgazdasági

termény ára között: alacsony áron adják el a mezőgazdasági terményeket, de az ipari termékek drágák nem tud fejlődni se agrárius mozgalom a fejlesztésért társadalmi problémák...

o Export helyett Amerikából importálunk búzát + ’70-es években világválság nehezíti az értékesítést

Pozitívumok:

A meglévő, de elmaradott gyümölcs-, szőlőtermesztés, állattenyésztés felerősödése, jelentőségének felerősödése

Védvám védi Mo.-t – az osztrák piac felvásárolja a magyar termékeket Nagybirtokosoknál új eljárások, gépesítés: cséplőgép, vaseke, vasborona,

vetésforgó bevezetése

2) ipar: Élelmiszeripar:

Malomipar: a világ élvonalába kerül, főleg lisztexport, grízexport kevesebb helyet foglalnak feldolgozva, könnyebb a szállítás is a jobb közlekedés miatt (tehervonatokkal hajók helyett), a világban nagyobb a kereslet a lisztre és a grízre mint a feldolgozatlan terményekre

Cukoripar: a gabona régebb óta kultúrcikk cukorrépa később jelent meg kevesebb van belőle csak nagybirtokos termeli, mert csak a gyárnak lehet eladni nagy mennyiségben a dualizmus végére így is 2/3-os a magyar részvétel

Szeszipar: párolni kell belső piacra termel főleg, a párolás idő miatt, és csak így lesz minőségi termék belőle; ipari mértékű előállítással romlik a minőség, kevésbé fogyasztható: pl. krumpli és gabonapálinka (vodka, whisky)pálinka: szilva, cseresznye, körte, barack – nagy cukortartalmú gyümölcsökből legdrágább és legértékesebb

Vaskohászat:Kevés vasbánya nyersvas importálása, itthon feldolgozás: főleg Felvidéken vaskohók vastömb acél feldolgozzák gépgyár is kell gép: élelmiszeriparhoz, mezőgazdasághoz is.

Magyarország infrastrukturális fejlődése

1) árvízvédelem

gyakori árvizek gátak építése munkalehetőség: kubikusok mocsarak lecsapolása folyók hajózhatóvá válnak jelentős területeket tudnak bevonni a mezőgazdasági termelésbe

2) millenniumi ünnepségek

jelenlegi Országház megépítése- (eddig a mai Olasz Intézet helyén üléseztek a kiegyezés óta)

a kontinens első földalatti vasútja megépül megépül Budapest harmadik állóhídja

neve ekkor Ferenc József híd, ma Szabadság-híd(eddigi állóhidak: első: Lánchíd, második: Margit híd)

Hősök terének megépülése az emlékművelBocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi és Kossuth helyett Habsburg uralkodók álltak

sugárút építése Andrássy út

3) Közlekedés a pályák mentén gazdasági fellendülés

ahol nincs veszít a jelentőségéből MÁV létrehozása, óriásvállalattá fejlesztése

- állam is épít vonalakat, felvásárolja a meglevő pályákat (magántőkével épültek ezek)

- egységesül és nő a közlekedés színvonala- magyar gazdaságnak kedvező tarifapolitika- MÁV Gépgyárban világszínvonalú mozdonyok gyártása

századfordulóra nyugati színvonalú vasúthálózat a gazdaság motorja Baross Gábor

- 1889 :zónatarifa-rendszer bevezetése (egységesebb díjszabás, olcsóbb távoli utazások)

- Vaskapu szabályozásának elindítása- posta és távközlés területén is jelentős érdemek- 1889 -ben kereskedelemügyi miniszter lett- kb. 100 gyár támogatása (alapítás, működtetés)- iparbank létrehozása- 1890 : áruvédjegy bevezetése- kereskedelmi és iparkamarák létrehozása- gumiipar megteremtése

cél: be kell érni Bécset vezetőréteg: liberális a magyar kormányok is segítik a fejlődést

- adókedvezmények- építkezések feltételeinek biztosítása

4) Budapest világvárossá fejlődése

viharos gyorsasággal fejlődikcsak az amerikai metropoliszok fejlődtek ilyen gyorsan

a világháború kirobbanásakor már kb. egymillióan lakják Európa 10 legnagyobb városa között(a kiegyezéskor kb. 250.000 lakos; a századfordulón kb. 700.000 lakos)

központi elhelyezkedés + vasútvonalak centrális kiépítése (Széchenyi javaslata alapján)- malomipar és gépipar központja- központi hivatalok befektetőket vonzza új piac- minden hamar elérhető- beruházáshoz szükséges feltételek itt a legjobbak (szakképzett munkaerő,

infrastruktúra)- tőke jól megtérül bankok szívesen befeketetnek- kamatbiztosítási törvény: a befektetőknek az állam veszteség esetén is biztosítja

a nyereséget

1873 : Budapest megszületéseBuda + Pest + Óbuda

Fővárosi Közmunkák Tanácsa a tervszerű fejlesztésértelnökei: Andrássy Gyula majd Podmaniczky Frigyes

1887. november 28. : első próbavillamos a Teréz körúton 1868-70: sikló építése más-más funkciójú negyedek

- belváros: kereskedelem + bank + politikai irányítás- Nagykörút határolta terület: lakóövezet- Andrássy út villáiban arisztokrácia és nagypolgárság lakik- Duna vonalán gyárnegyedek- a város szélén munkásnegyedek

Duna vonalának rendezése, rakpartok kiépítéseReitter Ferenc vezetésével

1903 : Erzsébet híd megépül elszakadás a vidéktől Fontosabb épületek, felújítások

- Budai Vár felújítása- régi Pénzügyminisztérium a Várban – Fellner Sándor- Mátyás-templom – Schulek Frigyes (1874-96 között újították fel)- budapesti állatkert – Kós Károly

közművesítés- óriási változásokat eredményez- eddig elképzelhetetlen volt a gyakori mosakodás (még a kastélyokban is)- vezetékes ivóvíz kiépítése fürdőszoba megjelenése a módosabb rétegeknél- angol WC elterjedése higéniailag előrelépés (pl. járványok visszaszorítása),

de szennyeződik az ivóvíz

Társadalmi változásokA társadalom általános jellemzői(ez a legfontosabb)

kp. torlódott társadalom=> társadalmi feszültségek „kettős társadalom” (=rendi+modern) - Erdei Ferenc inkább „lefelé mobil”, zárt dzsentri értékrend érvényesül Budapest és a vidék kontrasztja

1. NemességA, Arisztokrácia

kb. 50-100 család- grófok, bárók, hercegi családok zárt közösség- kapcsolati tőke több mint 1000 hold birtok (1/3)- „hitbizomány” kapitalista nagyüzemek- tőke+modernizáció ipari vállalkozás pl. Óbudai Hajógyár politikai vezető réteg: főméltóságok, miniszterek

magas életszínvonal és műveltség

B, Középbirtokos nemesség 500-1000 hold birtok=> szerényebb életvitel megyei szinten politizáltak

C, Dzsenrti kezdetben a jómódú, anyagilag független nemesi származású birtokosokat

jelentette, de a számukra kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt sokuk elvesztette birtokai jelentős részét=> deklasszálódott (viccek)

kiút: tanulás=> közhivatalok (állami, megyei, egyházi vagy katonai pálya) többségük a városban próbál szerencsét próbálja fenntartani korábbi szokásait: elegáns lakás, cseléd

2. Polgárság A, nagypolgárság

100-150 család pl. Weiss, Hatvani-Deutch bankár, gyárosok, nagykereskedők Bp.-en és a nagyvárosokban élnek idegen származásúak: zsidók, németek gazdasági szerep=> társasági élet

B, középpolgárság önálló iparosok, kereskedők (alkalmazott értelmiségiek) „tisztes jövedelem” alkalmazottakat foglalkoztattak gyermekeiket értelmiségi pályára adták

C, kispolgárság átmenet a fizikai-és szellemi munkás között altisztek, postai, vasúti alkalmazott, csendőr idősebb korukban szembetűnően jobb fizikai-szellemi állapotban voltak paraszt-

származású társaiknál

3. Középosztály rendkívül heterogén anyagi vagy értelmiségi helyzet

A, „úri középosztály” dzsentri-származású elemek

B, polgári középosztály középpolgárság

C, szabad értelmiségi pályák orvos, ügyvéd, újságíró, színész magas a zsidók aránya

4. Parasztság 1848 jobbágyfelszabadítás rendkívül heterogén

A, gazdagparasztság

50-200 hold föld árutermelés, napszámosok alkalmazása a helyi politikai és egyházi élet meghatározói

B, középparasztság 5-50 hold föld családi munkaerő

C, kisbirtokos paraszt bérmunkát is vállalnak=> napszámosok

D, földnélküliek= agrárproletárok gazdasági cselédek idénymunkások: napszámosok, summások, kubikusok agrárszocialista mozgalmak: a földmunkák leállásával elszaporodnak, kp:

Viharsarok, Tisza-Maros szög

5. Munkásság rendkívül heterogén a korszak elején néhány 10 ezer, a korszak végén 1 millió fő munkásmozgalom: 1890 MSZDP=> máj. 1. Újság: Aranytrombita, Népszava

A, szakmunkás cseh és német származásúak magasan képzettek

B, segédmunkás

C, betanított munkás

5) Nemzetiségek

harminc év alatt 33%-kal nőtt a magyar népesség arányeltolódás: magyarok száma 41%-ról 54,5%-ra

- természetes szaporulat miatt (nem egyszerre jelentkező népességrobbanás a nemzetiségeknél)

- kivándorlás és bevándorlás mezőgazdasági népesség nem talál munkát a lakóhelyén városokba,

tengerentúlra vándorol főleg Felvidéken, Kárpátalján Budapestre USA-ba 1,5 millió magyar vándorol ki földosztás megoldás lett volna nehézipar túlsúlyban kevés munkaerő kell hozzá sokan nem véglegesen vándorlnak ki pénzgyűjtés céljából

(földvásárlásra) 100 kivándorlóból csak 33 magyar

- beolvadás (=asszimiláció) passzívan ellenállnak, majd később egyre hevesebbek (1890-től)

1868: nemzetiségi törvény (XLIV. tc.)- elv: területi egység és egy politikai nemzet- széles körű nyelvhasználat oktatásban, közigazgatásabn, igazságszolgáltatás

alsó és középső szintjén- nemzetiségi egyesületek és pénzalapok engedélyezése- nem lehet autonómia- Nyugat-Európában sincs több- kormányzat és megye megszegi nemzetiségi gimnáziumok akadályozása

Mocsáry Lajos (Függetlenségi Párt egyik alapítója és sokáig vezetője) és társai: felhívják a figyelmet az erőszakos intézkedésekre

Rákosi Jenőék: provokálják a nemzetiségieket, 30milliós Mo.-t akar pánszláv izgatás vádjával bezárnal szlovák gimnáziumokat és a Matica

Slovenskát (szlovákok nemzeti kulturális intézménye) 1879 és 1907 : magyar nyelvet legalább tangyárgyként oktassák

ezt próbálják bevezetnide nem sikerül a világháború kirobbanásakor a nemzetiségek 75%-a nem tud magyarul

6) Zsidóság helyzete a dualizmusban

1881 : meghal II. Sándor cár, utódja III. Sándor véres pogromok kezdődnek Oroszországban nyugatra vándorolnak a zsidók a nagy beözönlési hullám miatt antiszemitizmus erősödése

- Antiszemita Párt (2 képviselő az alsóházban, erőteljes propagandával) 1882 : Tiszaeszlári per

- a 14 éves Solymosi Eszter meghalt- a helyi zsidókat rituális gyilkossággal vádolták- a sakter (rituális hentes) is gyanúsított ráveszik a kisfiát, hogy valljon az

apja ellen- a vádlottakat Eötvös Károly (ekkor a 48-as Függetlenségi Párt tagja) védi,

nyomoz, bebizonyítja az igazságot- meglett a vízbefúlt lány holtteste

az ipari szektort zsidómaffiának állítják be az agráriusok ipari- és banktőke kb. 1/3-a zsidó kézen zsidó emancipáció betetőzése: 1895:polgári házasság bevezetése, izraelita vallás

bevett vallássá nyilvánítása