dualizmus gazdasaga

A MAGYAR GAZDASA MAGYAR GAZDAS ÁÁGG

A DUALIZMUS KORA DUALIZMUS KOR ÁÁBANBAN

© Molnár Zsolt 2006

A dualizmus kori gazdaság© Molnár Zsolt


I. BEVEZETI. BEVEZET ÉÉSS


I.I. BEVEZETBEVEZET ÉÉS S

A gazdasA gazdasáági fejlgi fejlııddéés ts téényeznyezııi Magyarorszi Magyarorszáágongon

Mi az, ami már megvolt?Az 1848-as forradalom megteremtette a polgári tulajdonviszonyokat. 1867, bár megcsonkította 48 vívmányait, sokat visszaszerzett az elvesztett államiságból. A forradalom utat nyitott a tıkés szabad verseny érvényesülésének, most a kiegyezés hozzáadta a politikai szilárdságot, a gazdasági vállalkozás biztonságát.A magyarországi fejlıdés kezdeményei a XVIII. század utolsó évtizedében gyökereznek. Ismerjük a reformkor hazai szemmel nézve szép eredményeit is.

A termelés növekedése az 1850-es években meggyorsult, és – elsı ízben – felülmúlta a népesség szaporodását.


I.I. BEVEZETBEVEZET ÉÉS S

A gazdasA gazdasáági fejlgi fejlııddéés ts téényeznyezııi Magyarorszi MagyarorszáágongonMi az ami hiányzott? „A nemzet nem bírja a közgazdaság minden terén szükséges nagyobb intézményeket nemzeti erıvel létrehozni. Összes vasutaink, összes nagyobb hitelintézeteink idegen tıkepénzeseknek képezik tulajdonát, s természetes ezután, hogy a nevezetesebb iparvállalatokat is csak külföldiek hozhatják létre” – írta egy közgazdasági szaklap 1871-ben.Magyarországon az ipari forradalom kibontakozásához, más szóval a gazdaság minden ágának tartós és rendszeres növekedéséhez még hiányoztak az elıfeltételek. Hiányzott mindenekelıtt a szükséges mennyiségő hazai pénztıke, amely hazai pénzintéze-tekben összpontosulva fedezni tudta volna a modern közlekedés kiépítésének, a mezıgazdaság korszerősítésének, a gyáripar meg-teremtésének hatalmas költségeit.Magyarországon az atlanti partvidékhez képest kétszáz év késéssel jelentkeztek a kapitalizmus csírái. Még 1848-ban is kedvezıtlenebbek voltak a gazdasági növekedés esélyei, mint annak idején a klasszikus polgári forradalmak országaiban. Mondhatnánk, hogy Franciaországban a nagy forradalom évében egyetlen gızgép sem üzemelt. A meghatározóazonban az, hogy közben a nyugati országokban a technikai fejlıdés elırehaladt, és Magyarországon vagy máshol az ipari forradalmat csak a XIX. század második felének technikai szintjén lehetett megismételni. Ez olyan nagy összegeket, olyan szakmai tudást igényelt, melyet hazai forrásból nem lehetett fedezni. Valóban – a tıkebehozatalról itt nem beszélve – a kiegyezést követı években a Magyarországon dolgozó szakmunkások 25%-a külföldi illetıségő volt.


II. HITELSZERVEZET II. HITELSZERVEZET ÉÉS IPARFEJLS IPARFEJLİİDDÉÉSS

pénz- és hitelrendszer




(alapfogalmak)


II. HITELSZERVEZET II. HITELSZERVEZET ÉÉS IPARFEJLS IPARFEJLİİDDÉÉSSpénz- és

hitelrendszer


iparfejlıdés



A bányászat és a kohászat fejlıdése

iparfejlıdés




iparfejlıdés


II. HITELSZERVEZET II. HITELSZERVEZET ÉÉS IPARFEJLS IPARFEJLİİDDÉÉSSiparfejlıdés



monopóliumok



gyárak Magyarországon


iparfejlıdés




Cukorgyár az 1880-as években


Weiss Bertold és Manfréd elsı magyar conserv gyár Budapesten (1880-as évek)



Gazdák Weiss Manfréd csepeli gépgyárában (a századelı éveiben)




Munka a Láng Gépgyárban

iparfejlıdés


Rimamurány-Salgótarján Vasmő Rt, lemezgyártás


iparfejlıdés


A Rudai 12 Apostol Bányatársulat központi ércelıkészítımőve a századfordulón


iparfejlıdés


A désaknai sóbánya Lajos-tárnája 1879-bıl

iparfejlıdés



Tordai sóvágók 1894-ben

iparfejlıdés



Az Osztrák–Magyar Államvasúttársaság resicai Siemens–Martin acélmőve a századelın

iparfejlıdés



A vajdahunyadi vasgyár. Háttérben a vár körvonalai

iparfejlıdés



Papírgyár a századfordulón (Péterfalva)

iparfejlıdés




Technikai fejlıdés az iparban: elektronika

iparfejlıdés


Háromfázisú transzformátor, Bláthy Ottó, Déri Miksa és

Zipernovszki Károly találmánya (1895)


iparfejlıdés

Az elsı háromfázisú villanymozdony, Kandó Kálmán találmánya (1898)


Az elsı magyarországi elektrokemence (1911)


iparfejlıdés



iparfejlıdés


A Bánki Donát – féle porlasztó (1892)


iparfejlıdés


A Eötvös Loránd – féle torziós inga, mely jelentısen megkönnyítette a terepi méréseket


iparfejlıdés



Technikai fejlıdés az iparban

iparfejlıdés


Egy új iparág születése: a kissármási gázkút 1910 nyarán


iparfejlıdés


III. MEZIII. MEZ İİGAZDASGAZDASÁÁGG



32,311 901 3800,23 7681000 holdon felül

6,12 238 9050,13 144500 – 1000 hold

5,52 021 4320,36 448200 – 500 hold

3,81 403 4520,410 275100 – 200 hold

6,62 411 6571,536 03250 – 100 hold

16,36 012 0808,6205 18120 – 50 hold

14,65 396 13016,1385 38110 – 20 hold

9,03 317 07919,2458 5355 – 10 hold

5,21 923 15730,0716 7691 – 5 hold

0,6232 01123,6562 9491 holdon aluli

%-banGazdaságok

területe(kat.hold)

%-banGazdaságok számaGazdaságok nagysága

(kat.hold)

A mezıgazdaság üzemstruktúrája 1895-ben



4224727421 0527 6987 52710 59514 290Juh

1101251231402 0011 9971 7491 900Ló

3514043372726 4166 4474 8043 693Sertés

3393653423396 1845 8304 8794 600Szarvasmarha

19111895188418701911189518841870

Az ezer lakosra jutó állatszámÁllatállomány (1000 db)

Az állatállomány alakulása, 1870 – 1911



Pásztor a nyájával


Cséplıgép lóval



Cséplıgép gızgéppel




Cséplés



Szürkemarhák az alföldön


Mezıgazdasági gépgyárak hirdetései



Erdélyi magyar és román nyelvőmezıgazdasági szaklap



A bábolnai ménesbirtok bejárata

Bábolnán a m. kir. ménesbirtokota századelı éveiben a lótenyésztés Mekkájának nevezték Európában.

Az itt tenyésztett angol és arab telivérek európai hírőek voltak.

Bábolnai csikós



A Bábolnán tenyésztett egyik legismertebb arab mén,

a shagya

Szíriából került Bábolnára a híres Shagyamén, amelynek leszármazottait sok országban igen nagy becsben tartják ma is.Bábolna parancsnokai közül az arab származásúFadlallah el Hedad Mihály története a legkülönösebb, akit lószeretete 1857-ben hozott a távoli Szíriából Bábolnára, ahol új hazára lelt és késıbb a ménes parancsnoka lett.

A ménesbirtok legendás parancsnokának szobra napjainkban Bábolnán

A közel-keleti Fadlallah-expedícióról készült útikönyv

(Az expedíció hozta magával az arab méneket Bábolnára)



IV. KIV. K ÖÖZLEKEDZLEKED ÉÉS, HS, HÍÍ RKRK ÖÖZLZL ÉÉSS



vasútépítés, közlekedési társaságok



vasútépítés közlekedési társaságok


Baross Gábor

(1848 - 1892)

a „vasminiszter”




Baross Gábor szobra és a Keleti pályaudvar


IV. IV. KK ÖÖZLEKEDZLEKED ÉÉS, S,

HHÍÍ RKRK ÖÖZLZL ÉÉSS

vasúti közlekedés


A vasút szerepe az iparfejlesztésben(In. Száray M.: Történelem III.)





Omnibusz



Vasútépítés az 1880-as években




Vasútállomás a századfordulón




Vasúti menetrend a századelın




IV. KIV. K ÖÖZLEKEDZLEKED ÉÉS, HS, HÍÍ RKRK ÖÖZLZL ÉÉSSvasúti közlekedés



A Ganz gyár elsı villamosainak egyike




Földalatti állomás az Andrássy úton A kontinentális Európa elsı földalatti vasútja a millennium évében nyílt meg)



IV. IV. KK ÖÖZLEKEDZLEKED ÉÉS, S,

HHÍÍ RKRK ÖÖZLZL ÉÉSS

közúti közlekedés


Az Erzsébet híd egyik -soha meg nem valósult - terve





Az elsı autóbuszok egyike




A Ganz által gyártott automobil



Az új szállítóeszköz: 3 tonnás aradi MARTA teherautó próbaúton, 1913





Kikötı a pesti oldalon

vízi közlekedés


Árvízvédelem Magyarországon a századforduló idıszakában



IV. KIV. K ÖÖZLEKEDZLEKED ÉÉS, S, HHÍÍ RKRK ÖÖZLZL ÉÉSS

árvízvédelem



Az elsı magyar hılégballon

légi közlekedés



Telefonközpont (A telefonközpontok Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg szerte a világon. İ a telefonhírmondó feltalálója is.)

hírközlés



hírközlés

V. KV. K ÜÜLKERESKEDELEMLKERESKEDELEM



ÖÖSSZEGZSSZEGZÉÉSS


VÉGE

dualizmus gazdasaga

Documents