A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/fejlesztéspolitikában

Rechnitzer Jánosegyetemi tanár, tudományos tanácsadó

Széchenyi István Egyetem, MTA RKK Nyugat-magyarországi

Tudományos IntézetGyőr

Potenciális európai integrációs zónák a magterületen kívül

Forrás: DATAR, 2002

2007. 09. 21. 4

• A globális autóipar egyik legjelentősebb új növekedési pólusa

• Kiemelkedő járműgyártó kapacitások folyamatos kiépülése

• A beszállítói háttéripar koncentrált fejlődése és átstrukturálódása

• A gyártás/összeszerelés mellett a kutatás-fejlesztés is kezd megjelenni

• Kezdetben erőteljes német dominancia, ma már amerikai, francia, japán, koreai jelenlét is

Közép-európai autóipari koncentráció

Forrás: European Competitiveness Report, 2005

Lehetséges városi együttműködések a Duna mentén és a határrégiókban

A Duna-menti Tartományok Közössége

Együttműködések rendszere I.

• Szervezetek– együttműködések tereinek kialakítása a kilencvenes

években indult, sok szintű (ország, régió, megye, település)

– célok vízi közlekedés közös adottságainak hasznosítása, a Duna-térség érdekeinek érvényesítése a nemzetközi fórumokon, vagy európai tervek megvalósításában való részvétel (közlekedés, vízi út, környezetfejlesztés és természetvédelem)

– speciális forma multiregionális együttműködések (Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990), Centrope (2004-), Alpok-Adria (1986-2006)

– regionális együttműködések: a térségben található eurórégiók (10 eurórégiót + 3 transznacionális szervezetet regisztráltunk)

Együttműködések rendszere II.

• Projektek– speciális Duna kutatási programok– jellegük: környezetvédelem, szennyezés

csökkentése, vízvédelem, információs rendszerek kiépítése, gazdasági kapcsolatok feltérképezése, migráció feltérképezése, hálózatépítés (városok) (!)

– megrendelők: UNDP, UNIDO, Világbank, tartományok, illetve a munkaközösségek

– EU programok: Interreg II (1997-1999) III B (2002-2006)

Kapcsolódás az EU regionális politikához

• ETP (ESDP, 1998) + CEMAT irányelvek– Interreg II. (1995-1999):7 európai transznacionális

együttműködés kialakítása• CADSES I. (1997-1999): területfejlesztési együttműködések

elveinek és kereteinek meghatározása– VISION PLANET (CADSES térség, 2000)

– ESTIA (délkelet-európai térségre fókuszál, 2001)

– Interreg III. (2000-2006)• A: határ menti; B: transznacionális; C:régiók együttműködés• CADSES II.- Interreg IIIB (2002-2006)

– Előcsatlakozási stratégiák integrációja:

» Phare (CBC), SAPARD, ISPA, TINA, CARDS (!), TACIS

CADSES régió (1997-2006)

Integráció segítő programok a CADSES (2002-2006), illetve Duna térségben

• a különböző területpolitikai elképzelések közös nevezőre hozása;• a területi tervezés mindenki által elfogadott szabályai és alapelvei

kialakításához szükséges alapfeltételek megteremtése;• a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésével

kapcsolatos egységes jövőkép kialakítása;• a lehető legideálisabb feltételek megteremtése a fenntartható

növekedés biztosításának érdekében;• a természeti örökség védelme és a káros hatások megelőzése,

beleértve az árvízvédelmet és a természeti katasztrófák megelőzését;

• a kulturális és történelmi örökség felmérése, ideértve a közös szabályozási rendszer kialakítását és ennek stratégia elemként történő alkalmazása a gazdaságfejlesztés területén

Európai Területi Együttműködési (ETE) célkitűzés (2007-2013)

• Határmenti együttműködési programok• Transznacionális együttműködési programok

– Délkelet-európai Transznacionális Program: 8 EU tag + 8 EU kívüli ország; központ: Budapest

– Közép-európai Transznacionális Program: 8 EU tag + 1 EU kívüli ország; központ: Bécs

• Négy prioritás:innováció, városfejlesztés, környezetvédelem, megközelíthetőség• Közös intézményrendszer (IH, IGH, EH, KSZT)

• Interregionális együttműködési programoko ESPON 2013: kutatás, területi trendek, fejlesztési stratégiáko INTERACT II: transznacionális, interregionális együttműködések és

hálózatok tapasztalatainak átadása, megismeréseo INTERREG IVC 2007-2013: Strukturális Alapok tapasztalatainak

átadása a régiók között, innováció és tudás, valamint környezetvédelem és kockázat-megelőzés

o URBACT II 2007-2013: városfejlesztés tapasztalatainak átadása, tematikus hálózatok

Közép-európai Programtér

Délkelet-európai Programtér

A Duna magyar szakaszának jellemzői

• Duna Budapestig terjedős szakasz (Felső-Duna)– újrarendeződő gazdaság tengely része (Győr, Komárom, Esztergom,

Duna-kanyar)– környezeti problémákkal terhelt (Szigetköz, Szap-Budapest)– határ menti együttműködések intenzív tere, de egyben akadálya is

(hidak, kapcsolatok)• Budapesti szakasz

- gazdasági, kulturális és természeti funkciók, szimbóluma térségnek- közlekedési fejlesztés és turisztikai hasznosítás- speciális környezeti funkciók (sérülékeny vízkészlet): Ráckevei-

Soroksári-Duna- Alsó-Duna

- turizmus hatása a vízminőségre, folyó menti iparok környezetbiztonsági feltételei (Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács)- holtágak, Tisza-Duna csatorna (Baja-Bezdáb-Óbecse)- ökológiai érzékeny terület: Duna-Tisza-közi Homokhátság

Duna Komplex Program háttere és kiváltó tényezői

• OTK (2005) Duna szerepének felismerése, fejlesztésben és a környezeti potenciálban játszó szerep kiemelése

• Európai Uniós elvárások: – EU Víz keretirányelve, – EU Natura 2000 természetvédelmi hálózat,– VII. transz-európai közlekedési folyosó, – Duna-Rajna-Majna vízi út jelentősége, – határvízi egyezmények (osztrák, szlovák, horvát, szerb)

• Nemzetközi szervezetek és projektek: – Duna Bizottság, – eurorégiók,

– CADSES program

Duna Komplex Program célkitűzései

• Duna az ország dinamizáló tengelye• Cél: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági -

környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása• Stratégiai Célok:

– Hálózat alapú társadalomfejlesztés• társadalmi tőke fejlesztése• térségi együttműködések és hálózatok szervezése

- Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása- fejlesztési programok hatékonyságának növelése- gazdasági alkalmazkodó képesség javítása- közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése

- A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata

- ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése- komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása- környezetfejlesztés

Duna Komplex Program megjelenése a regionális OP-kban és más térségi tervekben

• Nem jelent meg a Duna egyértelműen a regionális programokban, egyikben sem kap önálló fejezetet, nem kiemelt aktivitási irány, fejlesztési térség!

• Ágazati OP-kban szintén nem érzékelhető a Duna jelenléte!

• Kistérségeknél, nagyvárosoknál döntően turisztikai, vagy közlekedési (kikötő-logisztika) fejlesztési irány!

• Nincs összehangolt fejlesztés, nem egyértelműen érvényesül a Duna-program!

Bécs-Pozsony-Győr-Esztergom-Budapest innovációs tengely fejlesztésére ható tényezők

• Erősségek/lehetőségek– az európai gazdasági centrumok gyorsan és kényelmesen elérhetők,– a centrumok egyre szélesebb szolgáltató kínálatot alakítanak ki, szinergiahatások

már érvényesülnek,– a munkaerő képzett, az oktatási intézmények színvonalasak, széles kínálatot

nyújtanak (Győr, Révkomárom),– korszerű gazdasági szerkezet, széleskörű nemzetközi kapcsolatok, intenzíven

megtelepedő külföldi beszállítói kör (Győr, Komárom, Esztergom, ipari tengely)– a kis és középvállalkozók kedvező piaci lehetőségekkel rendelkeznek, főleg a

szolgáltatásokban, de számos új gazdasági elemben is (autóipar, elektronika, vegyipar),

– a térség centrumai kedvező nemzetközi és hazai imázst alakítottak ki,– a megyék, régiók rendelkeznek fejlesztési koncepcióval, s azokban a tengely-

építés csak elvétve jelenik meg,– megkezdődött Bécs részéről a tudatos nagyrégió építés, a centrumok (Győr és

Pozsony) ráfűzése az osztrák főváros meglévő és új hálózataira (Centropa),– jelentős tapasztalatok a határ menti együttműködésekről, megalakultak eurégiók

(Eurégió West/Nyugat-Pannónia (1998), Hármas-Dunavidék (2001), Ister-Gránum Eurorégió (2003), változó intenzitással működnek

Bécs-Pozsony-Győr-Esztergom-Budapest innovációs tengely fejlesztésére ható tényezők

• Gyengeségek/veszélyek– a centrumokban már kimutatható a munkaerőhiány, tágulnak az ingázási határok,

romlik a munkaerő minősége,– térségen belül mérsékelt még a hazai beszállítói kapcsolatok, tömegtermelésre

szakosodott egységek, kitettek a konjunkturális hatásoknak, kutatás-fejlesztés hiányos, belső megújítás forrásai, intézményei erőtlenek,

– a kis és középvállalkozók még nem fűződtek fel a nagyipari bázisra, az eddigi helyi gazdaságfejlesztés erről a szektorról nem vett tudomást,

– a centrumok nem működnek együtt, inkább versenyeznek az erőforrásokért (ipari parkok) és a letelepülőkért, gyengék a kapcsolatok a perifériákkal,

– nincs egységes és összehangolt tengelyfejlesztési koncepció, a jövőben két nagyközpont (Bécs-Pozsony, Budapest) fogja alakítani a fejlődési zónát, nem összehangolt fejlesztések, számos konfliktus forrás,

– belső közlekedési kapcsolatok rosszak, szomszédsági relációk szűk keresztmetszetei (hidak és az erősen terhelt belső utak, elkerülők hiánya),

– megoldatlan feszültség források pl. Bős-Nagymaros,– Duna kihasználatlan (szállítás, közlekedés),– a szomszéd intenzíven fejleszt, erőforrások mérséklődnek itthon, elszívó hatás

(tervezett autópálya, pozsonyi agglomeráció, autóipari fejlesztések).

Stratégiai célok, fejlesztési irányok I.

• EU csatlakozás megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet!

• A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik!

• Nagyobb hangsúly a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje!

• Infrastrukturális fejlesztések a Duna tengely térségeinek összekapcsolására (pl. közlekedés biztonsága, hidak, úthálózat)! Meghatározó a környezeti értékek megóvása, az árvízvédelem!

• Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Eu források aktív igénybevétele!

Stratégiai célok, fejlesztési irányok II.

• Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési információk!

• ETE programokban a Duna kapcsolatok hangsúlyozása; határmenti, transznacionális, interregionális programokban való részvétellel!

• Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Transznacionális Program fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ!

• Duna Komplex Program támogatása, megjelenítése az ágazati OP-ben és a ROP-okban, program koordináció biztosítása!

• Nagy lehetőség, új típusú együttműködés, szervezeti formák, Duna- kommunikáció!

Köszönöm a figyelmüket!

rechnj@rkk.hu

rechnj@sze.hu