Erdős Csaba – Gellérné Lukács Éva – Lukács Laura

A magyar munkavállalók integrációja Svédországban, Finnországban,

Dániában és Norvégiában

Budapest, 2009. június 5.

A fejezet céljai:

• „Általános rész”– Az integráció fogalmának, tartalmának, hatókörének

meghatározása

– A közösségi munkavállalók jogainak bemutatása

– Az integráció szociális dimenzióinak megvilágítása

• „Különös rész”– Integráció megvalósulása a célországokban

– EU-s források alapján

– Kérdőíves kutatás alapján

Az integráció fogalmának, tartalmának, hatókörének meghatározása

Gazdasági egyensúly (általános cél)

↑↑

Migráció (eszköz – előnyök)

↑↑

Integráció (bevándorlás pozitív hatásainak feltétele)

Az integráció célja: a bevándorlók képessé váljanak a független létezésre és önfenntartásra, ugyanakkor aktívan kivegyék a részüket az élet valamennyi területén adódó lehetőségből

kulturális önazonosságuk megőrzése mellett

Az integrációtakadályozó tényezők

• Megfelelő nyelvtudás hiánya

• Iskolázottsági hiányosságok

• Vizsgák és diplomák elismerése

• Munkanélküliség• A bevándorló

fogadtatása

Az integrációs politika fő hangsúlyai

• Oktatás és nyelvtudás elősegítése.

• Munkaerő-piaci integráció.• Megfelelő lakhatás biztosítása.• Egészségügyi és szociális

ellátásokhoz való hozzáférés.• A sokféleség és a különbözőség

tisztelete, közös tevékenységek, az egyenlő bánásmód elérése felé haladás.

„holisztikus integrációs politika”

A közösségi munkavállalók jogai

Az EKSz. 39. Cikke:

(1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását.

(2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. […]

• Az EKSz. 12. Cikkének konkretizálása

• Vertikális és horizontális közvetlen hatály

A közösségi munkavállalók jogai – szociális dimenzió

A 1612/68/EGK rendelet 7. Cikke(2) [A közösségi munkavállaló] a hazai munkavállalókkal azonos

szociális- és adókedvezményeket élvez.

• „a szociális előny koncepciója minden olyan előnyre vonatkozik, amelyet a nemzeti munkavállalók státusukkal összefüggésben kaphatnak meg, vagy azáltal a tény által válnak rá jogosulttá, hogy a tagállam területén élnek” (Meints-eset)

• „a szociális- és adókedvezmények körét úgy kell meghatározni, hogy az minden kedvezményt magába foglaljon, ne csak azokat, amelyek a munkaviszonnyal vannak összefüggésben” (Fiorini-eset)

• Szakképzéshez hozzáférés, szakszervezeti jogok, lakáshoz jutás• Közvetlen hatály

Integráció Dániában, Finnországban és Svédországban

• EU-s források: Norvégia „kimarad” – Bizottság szakértői hálózata - 2007

• Jelentés a munkaerő szabad áramlásáról– Egyenlő bánásmód– Munkafeltételek– Szociális kedvezmények– Adókedvezmények

• Nemzetei jelentés a szociális védelmi és beágyazódási stratégiáról

– Status quo– Célok– Cselekvések

• Összehasonlító módszer (előnyök-nehézségek)

Dánia Finnország Svédország

Egyenlő bánásmód

Egységes Egyenlő Bánásmód Bizottság

Bűncselekmény a munkahelyi

diszkrimináció

Alig értelmezhető a diszkrimináció a piac

vastörvénye miatt

Különböző elnevezésű, de minden esetben törvényi szintű jogszabályok

MunkafeltételekAlacsony bérek, rossz

munkakörülmények munkafeltételek

Új tagállamokból érkezőkkel

kapcsolatos ügyek nincsenek

Nincs nemzeti szabályozás

1612/68/EGK rend. miatt

Szociális kedvezmények

Álláskereső csak a hazatéréshez kap

támogatástUtómegfigyelés külföldi megbetegedés esetén

2 alternatív feltétel:Munkavállaló / szoc. gond.

tv. hatálya alá tartozik

Négyhónapos szabály

A tartózkodás első 3 hónapja után a

svédekkel egyező bánásmód

Adókedvezmények Túl eltérő adatok az összehasonlításhoz

Jelentés a munkaerő szabad áramlásáról

Dánia Finnország Svédország

Status quoBűnözés

Migránsok számának jelentős

növekedéseMigrációs hullám

A migránsok foglalkoztatottsága növekszik

Célok A kirekesztés csökkentése

Cselekvések

Nők programjaMunkahelyet az új

dánoknakMindenkit aktiválni

Család – központban a

munka

Többnyelvű szolgáltatásokTolmácsok a

munkaügyi központokban

ÁllásgaranciaStep in-állások

Svédek a migránsokért

Nemzeti jelentés a szociális védelmi és beágyazódási stratégiáról

Szerzett-e barátokat? Frekvencia Frekvencia %

Igen, de főként magyarokat 84 20,9%

Igen, de főként más bevándorlókat 28 7%

Igen, arányosan helyieket és másokat 254 63,2%

Nem nagyon 33 8,2%

Teljesen kirekesztve érzem magamat 3 0,75%

Összesen 402 100%

Integráció sikeressége a kérdőíves

felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Tudott-e integrálódni? Frekvencia Frekvencia %

Inkább a munka miatt jöttem 55 14,6%

Nem sokat tettem az integrációmért 19 5%

Próbálkoztam, de nem sikerült 6 1,6%

A munkahelyemen szervezték a "barátkozást" ez sikeres volt

34 9%

Itt nagyon befogadóak az emberek 120 31,8%

Egy szintig befogadtak, de itt is megvannak a maguk klikkjei

143 37,9%

Összesen 377 100%

Integráció sikeressége a kérdőíves

felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Kért valamilyen szociális ellátást? Frekvencia Frekvencia %

Családommal jöttem, ezért családi ellátásokat

81 21,6%

Munkanélküli ellátást kellett kérnem 18 4,8%

Egyszer átmeneti segélyt is kértem 14 3,7%

Sokat betegeskedtem, jártam az orvoshoz és a kórházba

11 3%

Egyéb ellátást is kértem 8 2,1%

Egyelőre semmit 243 65%

Összesen 375 100%

Integráció sikeressége a kérdőíves

felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Igénybe vett szociális ellátást?

22%

5%

4%64% 3%2%

Családommal jöttem, ezértcsaládi ellátásokat

Munkanélküli ellátást kellettkérnem

Egyszer átmeneti segélyt iskértem

Sokat betegeskedtem, jártamaz orvoshoz és a kórházba

Egyéb ellátást is kértem

Egyelőre semmit

Integráció sikeressége a kérdőíves

felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Záró gondolatok

sikeres az északi országok integrációs politikája, hiszen:

– kielégíti a közösségi szabályozás követelményeit, – teljesíti, sőt néhány ponton túl is teljesíti az uniós

programok kívánalmait,– a migránsok alapvetően jól érzik magukat, tehát – megfelel az integráció általános értelemben vett

céljának (a bevándorlók képessé váljanak a független létezésre és önfenntartásra, ugyanakkor aktívan kivegyék a részüket az élet valamennyi területén adódó lehetőségből kulturális önazonosságuk megőrzése mellett)