a fogyasztói magatartás elemzése az okostelefonok...

Marketing Intézet Miskolc

A fogyasztói magatartás elemzése az

okostelefonok piacán

Gazdag Laura

2016

1

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 2 1.1. Témaválasztásom indoklása 2 1.2. Fontosabb fogalmak 2 1.3. Kiknek és miért fontosak a fogyasztók? 3 1.4. Kérdőívem bemutatása 3 1.5. Kérdőívem kérdéseinek bemutatása 4 1.6. Hipotéziseim 4 2. Okostelefonok és egyéb okos készülékek bemutatása 5 2.1. Az okostelefonok elterjedése Magyarországon 5 2.2. Az okostelefonok fogalma 5 2.3. Az okostelefonok folyamatos térhódítása 5 2.4. Az okostelefonok 4 fő kategóriája 6 2.5. Egyéb okos készülékek 6 3. Kérdőívemre kapott válaszok elemzése 8 3.1. Személyes kérdések elemzése 8 3.2. Családi életciklus modell 10 3.3. A háztartás fogalma 11 3.4. Magyarország megyéinek vásárlóereje 12 4. Fogyasztói magatartásra vonatkozó kérdések elemzése 13 4.1. Probléma felismerés 15 4.2. Probléma felismerést elősegítő szituációk 15 4.3. A motiváció 17 4.4. A fogyasztók árészlelése 18 4.5. A vásárlási folyamatban betölthető 5 fő szerep 19 4.6. Üzletválasztás és vásárlás 20 4.7. Információgyűjtés 22 4.8. A márkahűség 23 4.9. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők 25 4.10. Az érzékelés 28 4.11. A figyelem felkeltését befolyásoló tényezők 29 4.12. Vásárlás utáni magatartás 30 5. Kutatásom módszertanának bemutatása 33 5.1. Az online kérdőív előnyei 33 6. Fogyasztói modell 36 7. Összefoglalás és következtetések 38 8. Irodalomjegyzék 40 9. Mellékletek 41

2

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztásom indoklása

Témám a fogyasztói, vásárlói magatartás elemzése, ezen belül is a 21. században oly

elterjedt okostelefonok vásárlásának vizsgálata. Dolgozatomban azt kívánom elemezni,

hogy a fogyasztók milyen szempontok, milyen érvek alapján hozzák meg döntésüket például

egy okostelefon vásárlása esetében. Vizsgálataimból az is kiderül, hogy az egyes vásárlókat

mennyire tudják befolyásolni az aktuális trendek, népszerű márkák, a szűkebb és tágabb

környezetükben élő egyének véleménye, illetve egyéb más a későbbiekben említésre kerülő

tényezők. Ez a téma számomra rendkívül kedves, hiszen én is egy olyan világban nőttem fel,

ahol az okostelefonok már meghatározzuk életünket, ezért rendkívül érdekesnek tartom a

témát, hiszen ezáltal megismerhetem számtalan ember véleményét, szokásait és

gondolkodásmódját. Véleményem szerint manapság rendkívül fontos a fogyasztói

magatartás vizsgálata, hiszen nagyon sok vállalat és cég van jelen a piacon, akiknek

versenyezniük kell egymással a fogyasztókért. Egy vállalat legfőbb feladata, hogy

megismerje fogyasztói igényeit, és ezeket a lehető legjobban, legtökéletesebben elégítse ki,

lehetőleg jobban, mint azt versenytársaik teszik. Amennyiben egy vállalatnak sikerül

megismernie célcsoportja minden igényét és kívánságát, nincs más dolga, mint azt működése

középpontjába helyezni, ezáltal már szinte garantált a siker. Ahhoz pedig, hogy egy cég

megtudja ismerni vásárlóit, elemezniük kell vásárlói magatartásukat, viselkedésüket.

1.2. Fontosabb fogalmak

Dolgozatom bevezetésében szeretnék kifejteni, néhány olyan fogalmat, ami a későbbiekben

meghatározó lesz soraimban.

Először is szeretném megvizsgálni a fogyasztók fogalmát. A fogyasztók fogalmának

meghatározására egyrészt saját szavaimat használnám, illetve a szakirodalomban

megtalálható fogalmakat. Véleményem szerint azokat a személyeket nevezhetjük

fogyasztónak, akik valamely vállalat termékét, szolgáltatásait ellenérték fejében

megvásárolják.

A szakirodalom meghatározása: Hétköznapi értelemben azt az egyént tekintjük

fogyasztóknak, aki megvásárol egy terméket vagy szolgáltatást.

(Hofmeister-Tóth Ágnes- Fogyasztói magatartás c. könyv)

A Magyar értelmező kéziszótár a fogyasztót a következőképpen definiálja: A termelt

javak felhasználója. (Magyar Értelmező Kéziszótár)

3

A fogyasztók együtt alkotják a fogyasztói piacot. A fogyasztói piacot azok az egyének és

háztartások alkotják, akik, vagy amelyek termékeket és szolgáltatásokat személyes

fogyasztásra vásárolnak. (Nagy Szabolcs, Fogyasztói magatartás elemzése előadás 2014.)

Tehát a fogyasztói piacot olyan személyek alkotják, akik végső fogyasztásra vásárolnak, és

az általuk megvásárolt termékeket és szolgáltatásokat nem értékesítik tovább.

1.3. Kiknek és miért is fontosak a fogyasztók?

A fogyasztók minden vállalat számára fontosak, akik szeretnék sikeresen folytatni üzleti

tevékenységüket és profitot elérni. A fogyasztók vásárolják meg a különböző vállalatok

termékeit és szolgáltatásait, amelyekért fizetnek, tehát bevételt termelnek számukra.

Amennyiben a vállalatoknak sikerül megnyerniük fogyasztóikat bevételük egyre több lesz,

amelynek következtében többletbevételük keletkezik és sikeresek lesznek. A fogyasztók

megnyerésének legjobb módja, ha az ő igényeiket, szükségleteiket állítják tevékenységük

középpontjába, ehhez azonban fogyasztói magatartásuk vizsgálata szükséges.

A fogyasztói magatartás vizsgálata: Azon folyamatok tanulmányozásának a tudománya,

amikor az egyének és csoportok különféle termékeket és szolgáltatásokat, illetve

elgondolásokat választanak ki, vásárolnak meg, használnak vagy megválnak ezektől a

vágyaik és szükségleteik kielégítése céljából. (Fodor Mónika, Fogyasztói magatartás, 2012)

1.4. Kérdőívem bemutatása

Záródolgozatom sikerességének érdekében készítettem egy 15 darab kérdésből álló

kérdőívet, amelynek eredményét választott témám pontosabb megértéséhez,

szemléltetéséhez használtam fel. Az elkészült kérdőívem megtalálható a mellékletek között.

Saját készítésű kérdőívem mellett persze felhasználtam különböző szakirodalmakat, illetve

saját véleményem is megjelenik dolgozatom soraiban.

Kérdőívemben 14 és 62 év közötti személyeket kérdeztem meg, akiknek vásárlási szokásait

próbáltam jobban megismerni az okostelefonok területén. Azért rájuk esett a választásom,

mert úgy gondolom, hogy ők azok, akik életében a legmeghatározóbb szerepe van az

okostelefonoknak. A fiatalok körében ma már teljesen megszokott ezeknek a készülékek

használata, azonban úgy tűnik, hogy a középkorúak és az idősebb korosztály is egyre

nyitottabbá válik a technológia legújabb vívmányai felé. Véleményem szerint az idősebb

4

fogyasztók számára azért válnak egyre szimpatikusabbá ezek a készülékek, mert

megkönnyítik a kapcsolattartást messzebb élő családtagjaikkal, gyermekeikkel, unokáikkal,

emellett pedig olyan személyekkel is felvehetik a kapcsolatot, köszönhetően a telefonokon

használt applikációknak, akikkel talán más módon nem sikerült volna.

1.5. Kérdőívem kérdéseinek bemutatása

Kérdőívemben egyaránt megtalálhatóak a személyes kérdések, illetve a megkérdezett

személyek fogyasztói magatartására irányuló kérdések is

A személyes jellegű kérdések között többek között a nemükre, életkorukra, családi

állapotukra, havi átlagjövedelmükre, illetve a háztartásukban élők számára vonatkozó

kérdések találhatóak.

A vásárlók fogyasztói magatartására irányuló kérdések között pedig márkahűségükre,

befolyásolhatóságukra, vásárlási folyamatban betöltött szerepükre, információgyűjtési

módszereikre, vásárlás utáni magatartásukra, illetve az általuk preferált márkákra,

készülékekre voltam kíváncsi.

1.6. Hipotéziseim

Az alábbiakban három általam megfogalmazott hipotézis olvasható:

1.) A vásárlók döntéseit nagymértékben befolyásolja a szűkebb környezetükben élő

személyek (például család, barátok) véleménye, ezzel szemben pedig csak kismértékben

vagy egyáltalán nem befolyásolja a vásárlókat a tágabb környezetükben lévő személyek

véleménye. (például munkatársak)

2.) A fogyasztók választását nagymértékben befolyásolják a különböző márkák

népszerűsége. Véleményem szerint a vásárlók legnagyobb része azokat a márkákat

preferálják, amelyek az adott időszakban hatalmas népszerűségnek örvendenek.

3.) A fogyasztók döntését nagymértékben meghatározzák a különböző termékek árai. Úgy

gondolom, hogy a vásárlók nagy része 50 000 FT és 75 000 FT között költ egy új

mobiltelefonra és legnagyobb részük különböző szakáruházakban vásárolja meg új

készülékét, hiszen ott szakértő eladók segítségét kaphatják meg, második helyen pedig

véleményem szerint az online web áruházak állnak, ezeknek a népszerűsége valószínűleg

abban rejlik, hogy otthonról, kényelmesen megtörténhet a vásárlás.

5

2. Okostelefonok és egyéb okos készülékek bemutatása

2.1. Az okostelefonok elterjedése Magyarországon

Az okostelefonok életünk egyik legmeghatározóbb elektronikai cikkei. Szinte már minden

ember zsebében ott lapul egy ilyen készülék. A mobiltelefonok Magyarországon már több

mint két évtizede jelen vannak, az első mobilkészülékek körülbelül a 1990-es évek

környékén jelentek meg a hazai piacon. Azóta folyamatosan, megállíthatatlanul fejlődtek

egészen az utóbbi 4-5 évig. A 2010-es évek elején jelentek meg hazánkban az első

úgynevezett okostelefonok, illetve a mobil internet mely alapját adja ezen telefonok

„okosságának”.

2.2. Az okostelefon fogalma

Először is tisztáznunk kell valójában mit is nevezünk mi okostelefonnak.

A wikipédia a következő meghatározásokat alkalmazza az okostelefon fogalmára:

Okostelefonnak (angolul smartphone) nevezzük a fejlett, gyakran PC-szerű funkcionalitást

nyújtó mobiltelefonokat. Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy mi az

okostelefon. Egyesek szerint okostelefon az a mobil, aminek teljes értékű operációs

rendszereszabványosított interface-eket és platformot nyújt az alkalmazásfejlesztők

számára. Mások meghatározásában az okostelefon egyszerűen egy olyan készülék, ami

olyan fejlett funkciókat tartalmaz, mint e-mail, Internet és e-könyv olvasó, és/vagy teljes

értékű billentyűzet, vagy külső USB-s billentyűzet és VGA csatlakozó. Más szavakkal, egy

olyan miniatűr számítógép, ami telefonként is képes működni. (NET 1., 2016.)

Véleményem szerint az emberek azért tartják ezeket a telefonokat „okosnak”, mert a

telefonokon keresztül tudnak internetezni, alkalmazásokat letölteni, folyamatos kapcsolatot

tartani egymással, amit egy szimpla, hagyományos telefonnal nem tudtak megoldani.

2.3. Az okostelefonok folyamatos térhódítása

Az első okostelefonok körülbelül 2010-ben robbantak be a hazai piacra. Ekkor körülbelül

115 000 fő rendelkezett ilyen készülékkel. Azóta a folyamatos fejlődésnek köszönhetően

egyre több ember váltotta le régi készülékét újra, aminek köszönhetően a tavalyi évben már

több mint 3 400 000 fő rendelkezett okostelefonnal. Az elmúlt 5 év alatt tehát drasztikusan

nőtt az okostelefont használó személyek száma, ami az alábbi ábrán megtekinthető:

6

1.ábra: Az okostelefonok számának alakulása Magyarországon

(NET 2., 2016.)

2.4. Az okostelefonok 4 fő kategóriája

Az okostelefonokat 4 fő kategóriába sorolhatjuk operációs rendszerük tekintetében:

Megkülönböztethetjük az Apple márkájú telefonok IOS rendszerét, a Microsoft márkájú

termékek Windows rendszerét, a Blackberry telefonok Blackberry OS rendszerét, illetve az

egyéb telefonok – mint például Samsung, Sony, Huawei – Androidos rendszerét, mindezek

mellett pedig vannak különböző kisebb rendszerek, amelyeket az egyéb kategóriába

sorolunk.

2.5. Egyéb okos készülékek bemutatása

Az okostelefonok mellett a hazai piacon is megjelentek már a táblagépek, okos televíziók,

okos mosógépek, mosogatógépek, okos órák, illetve egyéb okos eszközök. Ezek a

készülékek véleményem szerint számos tekintetben megkönnyítik életünket. Vegyünk

például egy okos mosógépet. Példaként a Samsung egy okos készüléket említeném. Az okos

7

működésnek köszönhetően a gép kevesebb energiát fogyaszt, mégis nagyobb teljesítményre

képes, mint hagyományos társaik. A legnagyobb plusz ezekben a gépekben még az, hogy a

használó okostelefonjára letöltheti a Samsung hivatalos applikációját, amivel ha

beregisztrálja mosógépét, bármikor elindíthatja, illetve megállíthatja mosását. Emellett

pedig amennyiben mosás közben valamilyen hiba lép fel a gépben, a telefont a mosógép

képernyője elé tartva az beazonosítja a hibakódot és azonnali megoldást javasol számunkra.

Abban az esetben pedig, ha a telefon nem tud számunkra megoldást ajánlani, azonnal értesíti

a hibáról a hivatalos szervizt, akik azonnal segítséget nyújtanak számunkra.

Az okos készülékek legújabb vívmányaként az okos órákat említhetjük. Ezek az órák külsőre

pontosan ugyanúgy néznek ki, mint egy átlagos leginkább férfiaknak szánt karóra. A

különbséget akkor vehetjük észre, amikor megpillantjuk a szíjban elhelyezett kamerát. A

számlap és a mutatók helyén pedig egy kijelzőt találunk. Az órát összetudjuk hangolni

telefonunkkal, aminek köszönhetően ugyanazt láthatjuk óránkon, mint amit egyébként a

telefonunkon látnánk. Lehetőségünk van az órán SMS-t vagy e mail üzeneteket olvasni,

illetve tudunk hívást fogadni. Mindezek mellett persze lehetőségünk van az óránkon

különböző alap alkalmazások futtatására is, mint például eszköz keresést, naptár olvasást,

névjegykeresést és ezekhez hasonló további egyszerű applikációkat. Az okos órák

legnagyobb plusz funkciója, talán az, hogy az óra folyamatosan méri viselője vérnyomását,

pulzusszámát, és ha a normál számoktól nagyobb eltérést érzékel, akkor azonnal jelez

viselőjének.

A táblagépeket szinte már mindenki ismeri a kisgyermekektől kezdve, egészen az idősekig.

Rengeteg háztartásban megtalálhatóak, a legtöbben nagyméretű telefonként emlegetik őket.

Ugyanazok az applikációk, alkalmazások futnak rajta, mint a telefonokon. Egyetlen

előnyeként talán méretét említhetjük, hiszen mivel nagyobb, mint egy telefon, ezért

kényelmesebb rajta olvasni, játszani és mivel kisebb, mint egy laptop, ezért kényelmesen

vihetjük magunkkal mindenhová.

A SMART TV-k, vagy más néven okos televíziók 2011-ben jelentek meg Magyarországon.

Ezeken a készülékeken szintén egy operációs rendszer fut, a legtöbben Android rendszer,

amelynek segítségével ezeken is internetezhetünk, alkalmazásokat futtathatunk.

Csatlakoztathatjuk rá okostelefonunkat, számítógépünket, akár egy óriási képernyőként is

használhatjuk őket.

8

3. Kérdőívemre kapott válaszok elemzése

Dolgozatom második részében a fogyasztói, vásárlói döntéseket meghatározó, befolyásoló

tényezőket kívánom elemezni.

3.1. Személyes kérdések elemzése

Kutatásom során 150 főt kérdeztem meg, egyenlő arányban 75 férfi és 75 női válaszadót.

2. dia: Válaszadók nemének megoszlása

A személyes kérdések között szerepelt például a legmagasabb iskolai végzettség vizsgálata.

4. dia: Válaszadók iskolai végzettségének megoszlása

9

A válasz lehetőségek között szerepelt az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú végzettség. A

válaszokból kiderült, hogy válaszadóim 10,7 %-a alapfokú, 63,3 %-a középfokú, míg 26 %-

a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők aránya

viszonylag magas, de ennek oka, hogy a megkérdezettek között nagy számban szerepelnek

18 év alattiak, hiszen az ő életüket is ma már jelentős mértékben meghatározzák ezek a

készülékek, így az ő véleményük is fontos ebben a kutatásban. A legtöbb megkérdezett

középfokú végzettséggel rendelkezik, ez véleményem szerint egyáltalán nem meglepő,

hiszen Magyarországon a lakosság legnagyobb százalékának középfokú végzettsége van,

ennek következtében pedig az általam megkérdezett személyek között is az ország

lakosságának számához képest arányosan a legtöbb válaszadónak is középfokú végzettsége

van. Kutatásom alanyainak 26 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ebbe a kategóriába

a főiskolai és egyetemi szintű végzettségek tartoznak. Saját véleményem szerint a 26 %

viszonylag alacsony számnak tűnik, hiszen a megkérdezettek között jelentős számban

szerepeltek olyan korú személyek, akik korukat tekintve akár rendelkezhetnének

diplomával, de valamilyen okból kifolyólag mégsem végeztek felsőfokú intézményben.

Családi állapotukat tekintve az egyedülálló, élettársi kapcsolatban élő, házaspár egy vagy

több gyermekkel, házaspár gyermek nélkül és az özvegy válaszlehetőségeket adtam meg.

4.dia: Válaszadók családi állapotának megoszlása

Válaszadóim 52 %-a egyedülálló, 30 %-a élettársi kapcsolatban él, 14,7 %-a házaspár

gyermekkel, 3, 3 %-uk házaspár, de gyermek nélkül és nincs olyan válaszadó, akinek családi

állapota az özvegy lenne. Véleményem szerint az emberek családi állapota az egyik

10

legbefolyásolóbb tényező fogyasztói magatartásuk tekintetében. Nyilvánvaló, hogy jelentős

különbség van például egy egyedülálló és egy gyermekkel élő házaspár döntései között.

3.2. Családi életciklus modell

A következőekben egy családi életciklus modellt szeretnék bemutatni, amelyből kiderül,

hogy az emberek különböző életszakaszait mi jellemzi a legjobban:

Családi életciklus-szakaszok és jellemzésük 1.táblázat

Életciklus-szakasz Általános jellemzés

Egyedül élő, tanuló, fiatal Viszonylag kedvező jövedelem, preferenciái: autó, öltözködés,

szórakozás, háztartási eszközök.

Fiatal, még gyermektelen

házaspár

Viszonylag szerény vásárlási lehetőségek. Ha mindkét fél

keres, akkor többletfogyasztás elérhető.

Teljes család

I. szakasz

Egy vagy több gyermek. Fontos a lakásvásárlás és az ehhez

kapcsolódó beruházások. Minden vásárlást körültekintően

végeznek.

Teljes család

II. szakasz

A legkisebb gyermek is idősebb 6 évesnél. A gyerekek már

hatást gyakorolnak a vásárlási döntésre.

Teljes család

III. szakasz

A gyermekek már nagyok, ám gazdaságilag még nem

függetlenek. Jelentős az oktatásukra, élelmezésükre és

öltözködésükre költött összeg.

A kiürült otthon A házaspár jövedelme lehetővé teszi a szórakozást, az utazást.

A nyugdíjba vonulással a család bevételei csökkennek, az

egészségügyre, élelmiszerre fordított keretek emelkednek.

Magányos túlélő Az idős nyugdíjas magára marad. Kisebb lakásba költözik,

sokat költ az egészségére.

(Murphy-Staples 1979, Családi életciklus modell, Képzés evolúciója)

Egy újabb fontos tényező a válaszadók háztartásában élők száma. A válaszok között az 1, 2,

3, 4, 5 vagy annál több fő szerepelt.

11

6.dia: Háztartásban élők számának megoszlása

A megkérdezettek 6%-nak háztartásában 1 fő, 23,3 %-nak háztartásában 2 fő, szintén 23,3

%-nak háztartásában 3 fő, 30 %-ának háztartásában 4 fő és 17,3 %-nak háztartásában 5 vagy

annál több fő él.

3.3. A háztartás fogalma

A háztartás személyek kis csoportja. Tagjai együtt laknak, és (legalább részben) osztoznak

jövedelmen és vagyonon, illetve közösen fogyasztják el a rendelkezésükre álló termékeket

és szolgáltatásokat, mindenekelőtt a lakást és az élelmet. (Sík E. – Szép K., 2002 14.o)

Családháztartásnak nevezzük azt a háztartást, ahol legalább két ember él együtt, akit vér

szerinti, vagy házasság révén rokoni kapcsolat fűz össze. Nem családháztartás, ahol az együtt

élő személyek között nincs rokoni kapcsolat.

(Hofmeister-Tóth Ágnes, Fogyasztói magatartás c. könyv)

Az, hogy egy háztartásban hány fő él szintén jelentős befolyásoló tényező lehet, hiszen

teljesen más döntéseket hoz egy egyszemélyes háztartás, vagy egy olyan háztartás, ahol 5

vagy annál több fő él.

A háztartásban élők száma nagymértékben meghatározza a következő kérdésben szereplő

háztartásban egy főre jutó havi átlagjövedelem összegét.

12

7. dia: 1 főre jutó havi jövedelem megoszlása

Kutatásom alanyainak 21,3 %-ának egy főre jutó havi átlagjövedelme 50 000 FT vagy

50 000 Ft alatt van, 36,7 %-nak egy főre jutó havi átlagjövedelme 50 001 FT és 100 000 Ft

közötti, 21,3 %-ának ez az összeg 100 001 Ft és 150 000 Ft között van, 15,3 %-ának egy

főre jutó havi átlagjövedelme 150 001 FT és 300 000 Ft közötti és a válaszadók 5,3 %-a

nyilatkozott úgy, hogy a háztartásában egy főre jutó havi átlagjövedelem 300 000 Ft fölötti.

A háztartások funkciói közül prioritást élvez a fogyasztás, de milyenségét meghatározza,

miként gazdálkodik a rendelkezésre álló anyagi és nem anyagi forrásokkal. A források

alakítják az együtt élők értékeit és törekvéseit, közvetetten a fogyasztás minőségét, mértékét

és a háztartás tagjainak közérzetét.

(Hofmeister-Tóth Ágnes, Fogyasztói magatartás c. könyv)

3.4. Magyarország megyéinek vásárlóereje

A GfK vásárlóerő tanulmányának 2013. évi adatai szerint a 19 magyarországi megyét a

fővárossal együtt vizsgálva csupán hat megye vásárlóereje haladja meg az egy főre jutó

országos átlagot, amelyet leginkább Veszprém megye reprezentálja. Itt az egy főre jutó

elméletileg elkölthető jövedelem átlagosan 5.007 euró. A megyék rangsorát vezető Budapest

egy főre jutó 6.520 eurós vásárlóereje 30 százalékkal magasabb, mint a nemzeti átlag.

(NET 3., 2016.)

13

4. Fogyasztói magatartásra vonatkozó kérdések elemzése

Ebben a témában először is arra voltam kíváncsi, hogy az általam vizsgált személyek milyen

okos készülékkel vagy okos készülékekkel rendelkeznek.

8. dia: Háztartásokban előforduló okos készülékek

Válaszaikból kiderült, hogy a legtöbben okostelefonnal, okos televízióval és okos

mosógéppel rendelkeznek. Válaszadóim 99,3 %-a rendelkezik okostelefonnal, ami azt

jelenti, hogy a megkérdezett 150 főből csak egy személynek nincs okostelefonja. 55,3 %-uk

rendelkezik okos televízióval és 44,7 %-uk okos mosógéppel. A megkérdezett személyek

8,7 %-a az egyéb kategóriát választotta, amelyben utólag olyan dolgokat jelöltek meg, mint

az elektronikus könyvolvasó, notebook vagy az okos óra. A vizsgálatban résztvevők

mindegyike rendelkezik valamilyen okos készülékkel, tehát 0 darab válaszadó válaszolta

azt, hogy nem rendelkezik semmilyen okos készülékkel sem.

A következő kérdésben a leginkább preferált márkák érdekeltek. Hét darab márkát jelöltem

meg válaszként és az egyéb lehetőséget is meghagytam válaszadóimnak. Alanyaim persze

több válaszlehetőséget is megjelölhettek ebben a kérdésben, hiszen véleményem szerint a

legtöbb háztartásban nem csupán egyetlen márka van jelen.

14

9. dia: Népszerű márkák megoszlása

Kutatásom során a Samsung termékek bizonyultak a legnépszerűbbnek, ugyanis a

válaszadók 52 %-a választotta ezt a lehetőséget. A második helyen az Apple márka végzett,

az alanyok 29,3 %-a rendelkezik valamilyen Apple termékkel. Harmadik helyen a Sony és

az egyéb kategória végzett egyaránt 21,3 %-kal. Az egyéb kategóriát választó válaszadók a

következő márkákat jelölték meg válaszaikban: Huawei, Packard Bell, Lenovo, Cubot,

Blackberry, Maxell, Sencor, Wayteq, Toschiba, Technika, THL és Asus. A

középmezőnyben végzett az LG márka 16,7 %-kal, a Microsoft 15,3 %-kal és a Philips 7,3

%-kal. Válaszadóim válaszaiból kiderült, hogy ők a legkevésbé a Panasonic márkát

kedvelik, csupán 2 %-uk választotta ezt a lehetőséget.

Ezekből a válaszokból az derül ki, hogy a fogyasztóknak mennyire különböző az ízlése,

illetve, hogy rengeteg termelő vállalat van a piacon, akiknek versenyezniük kell egymással

a fogyasztókért.

Ezek után arra voltam kíváncsi, hogy a fogyasztók milyen gyakran döntenek úgy, hogy

lecserélik meglévő okostelefonjaikat. A válaszok közt szerepelt a 0 és 6 hónap közötti csere,

a 7 és 12 hónap közötti csere, a 13 és 24 hónap közötti csere és a több mint 24 hónap utáni

csere.

15

10. dia: Cserék gyakoriságának megoszlása

A válaszadók közül senki sem cseréli le a telefonját fél évnél hamarabb. 10,7 %-uk válaszolta

azt, hogy 7 és 12 hónap között cseréli le régi készülékét egy újra. A válaszadók 33,3 %-a 13

és 24 hónap között dönt a csere mellett, míg a legnagyobb arányban azok vannak, akik több

mint 24 hónap után cserélnek telefont, ezt a lehetőséget 56 % választotta. Véleményem

szerint ez az arány azért ilyen magas, mert a legtöbb fogyasztó készülékét valamely

mobilszolgáltatónál vásárolja, ahol általában előfizetéses szerződést kötnek. Ebben az

esetben pedig egy kétéves hűségnyilatkozatot írnak alá, tehát valószínűleg innen ered ez a

magas érték ebben a kategóriában.

Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik az is, hogy mi az az ok, amiért a csere mellett

döntenek a fogyasztók. Ahhoz, hogy valaki a vásárlás mellett döntsön, először is felkell

merülnie egy problémának, amit a fogyasztónak fel kell ismernie.

4.1. Probléma felismerés

Szükséglet felmerülése vagy a lehetőség felismerése. Egy jelenlegi és egy kívánt állapot

közötti eltérés felismerése.

4.2. Probléma felismerést elősegítő szituációk

- Nem megfelelő készletszint, hiány

- Elégedetlenség a meglévő termékkel

- A változatosság iránti igény

- Változás a vásárló anyagi-vagy élethelyzetében

16

- Marketing aktivitás érzékelése, illetve hatása

(Nagy Szabolcs, Fogyasztói magatartás elemzése előadás, 2014)

Öt lehetőséget adtam meg válaszként, illetve az egyéb kategóriát. Ebben az esetben is több

válaszlehetőséget is megjelölhettek a kitöltők.

11. dia: Cserék okainak megoszlása

A válasz lehetőségek között szerepelt többek között a meghibásodás miatti csere, ezt a

lehetőséget 84 darab válaszadó, azaz 56 % választotta. A második legfőbb ok a technológia

fejlődésének követése, 41,3 %-kal. A készülék elavultsága miatt 40,7 % dönt a csere mellett.

Két válaszadó, azaz 1,3 %-uk válaszolta, hogy a környezetében élők miatt cserél készüléket

és egy ember választotta az egyéb kategóriát, majd azt a választ adta, hogy hűségprogram

keretén belül ingyen jut új okostelefonhoz, ezért hajlandó a cserére. A válaszokból az is

kiderült, hogy senki sem cseréli le telefonját mások véleménye miatt. Ezalatt a lehetőség

alatt az egyének tágabb környezetében élő személyek, barátok, ismerősök véleményére

gondoltam.

Azokat az okokat, amelyek miatt a fogyasztók a készülékük cseréje mellett döntenek,

motivációknak nevezzük.

17

4.3. A motiváció

A pszichológia egyik fontos kérdése, az, hogy bizonyos cselekvések milyen késztetésekből

fakadnak, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos

cselekvésekre hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem.

A szó a latin eredetű „movere” igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A

pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül fel és minden cselekvésre, viselkedésre

késztető belső tényezőt magában foglal. Meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a

viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.

A motivációk különböző motívumokból állnak, amelyek: Olyan indítékok, amelyek a

magatartásunkat bizonyos irányba mozgatják.

A motiváció lehet elsődleges, ami nem tanult, illetve másodlagos, tehát tanult motiváció.

Lehetnek pozitív motivációk, amiket el szeretnénk érni, ebben az esetben, pozitív motiváció

lehet például, hogy egy új telefont szeretnénk, illetve vannak negatív motivációk, amelyeket

elkerülni szeretnénk, például, hogy nem szeretnénk még egy olyan márkájú telefont amilyen

az előző volt, mert azzal nem voltunk elégedettek.

(Nagy Szabolcs, Fogyasztói magatartás elemzése előadás, 2016.)

Következő kérdésemből kapott válaszokból kiderült, hogy talán ez az egyik legmegosztóbb

téma. Ez a kérdés az, hogy általában mennyit költ új készülék vásárlására. Hét

válaszlehetőséget adtam meg, a különböző összegek 100 000 Ft-ig 25 000 Ft-tal nőttek

válaszonként, 100 000 FT felett pedig 50 000 Ft-tal nőttek az összegek.

12.dia: Költési hajlandóság megoszlása

18

A legtöbb válaszadó 25,3 %-kal azt válaszolta, hogy abban az esetben, ha új telefont vásárol

26 000 Ft és 50 000 Ft közötti összeget költ új készülékre. Második helyen 20,7 %-kal az 1

Ft és 25 000 Ft közötti összeg áll. Harmadik helyen 20 %-kal a 76 000 Ft és 100 000 Ft

közötti költés áll. Ezt követi 12,7 %-kal az 51 000 FT és 75 000 Ft közötti költési

hajlandóság, majd ezután az alanyok 9,3 %-a válaszolta azt, hogy 101 000 Ft és 150 000 Ft

között költ új telefonra. Végül a két legkisebb százalékot a két legnagyobb összeg kapta. A

kitöltők 8 %-a költ általában 151 000 Ft és 200 000 Ft közötti összeget új mobilkészülék

vásárlására, míg csupán 4 %-uk nyilatkozta azt, hogy általában 200 000 FT feletti összeget

költ el abban az esetben, ha új okostelefont vásárol.

Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik az, hogy a fogyasztók hogyan érzékelik az árakat.

4.4. A fogyasztók árészlelése

Ez a fogalom azt jelenti, hogy hogyan észlelik a vásárlók, fogyasztók a termékek és a

szolgáltatások árát. A fogyasztók árészlelésénél 3 tényezőt kell megemlítenünk:

‐ A referenciaár: A fogyasztó várakozása arról, hogy mennyit fog fizetni a termékért,

vagy szolgáltatásért. Ha az aktuális ár alacsonyabb, mint a referenciaár, akkor

valószínű, hogy a fogyasztó ezt úgy fogja észlelni, hogy a termék vagy a szolgáltatás

„megéri az árát”. A vásárlónak általában van egy úgynevezett belső referenciaára, ez

az az ár, amelyről a fogyasztó azt hiszi, hogy az „igazi” ár.

‐ Az ár, mint a minőség jelzője: Bizonyos esetekben az ár a termék minőségének

indikátora. A fogyasztók gyakran használják az árat, mint minőségjelzőt. Ez

különösen akkor fordul elő, amikor a minőséget nem lehet külön megállapítani.

Például, amikor a fogyasztóknak az üzletben nem volt lehetőségük megkóstolni a

vásárolni kívánt üveg bort, az ár fejezte ki számukra a termék minőségét. Az árat,

mint a minőség jelzőjét, akkor is használhatják a fogyasztók, amikor nem

funkcionális értéket keresnek, hanem például társadalmi presztízst. Ebben az esetben

egy tollnál a magasabb árat értékelhetik úgy is, mint a különlegesség vagy a presztízs

kifejeződését.

‐ Asszimiláció és kontraszt: A fogyasztóknak általában van egy bizonyos

mozgásterük, árintervallumuk, amelyeken belül elfogadnak, illetve elutasítanak egy

árat. Azok az árak, amelyek az elfogadás intervallumába esnek, hasonulnak

egymáshoz, vagyis a fogyasztó azonosnak észleli őket. Azokat az árakat pedig,

19

amelyek az árelfogadási intervallumon kívül esnek, a fogyasztó kontrasztként

elutasítja. Például ha valaki 1000 Ft-ért akar venni ajándékot, a 900 Ft, illetve az

1100 Ft intervallumba eső árakat hasonlónak fogja találni – a többit viszont elutasítja,

mint túl alacsony vagy túl magas árat.

(Hofmeister-Tóth Ágnes Fogyasztói magatartás c. könyv)

Ezek a tényezők, mind befolyásolják, hogy az egyes fogyasztók mennyit hajlandóak költeni

a jövőben megvásárolandó termékre.

Következő kérdésemben arra voltam kíváncsi, hogy az egyes fogyasztók, milyen szerepet

vagy szerepeket töltenek be a vásárlási folyamatban. Tanulmányaim során megtanultam,

hogy 5 fő kategóriát, szerepet különböztetünk meg egy vásárlási folyamat során.

4.5. A vásárlási folyamatban betölthető 5 fő szerep

‐ A kezdeményező az, aki felveti a vásárlás ötletét, akiben felmerül az igény egy új

termék vagy szolgáltatás megvásárlására, aki a vásárlást kezdeményezi.

‐ Befolyásoló az, akinek a véleménye befolyásolja a vásárlási döntést: az alternatívák

figyelembevételét, a döntési kritériumok megállapítását, az értékelést és a döntést. A

gyermekeknek egyre nagyobb szerepük van a családi vásárlási döntések

megszüntetésében, kezdeményezik a vásárlást, befolyásolják a szülőket, esetleg

összegyűjtik az információkat a vásárlási lehetőségekről.

‐ A döntéshozó az, aki a végleges vásárlási döntést meghozza. Természetesen vannak

közös döntések is, amit például a férj és a feleség együtt hoz meg. Sőt, a gyermekeket

is egyre gyakrabban vonják be a döntéshozatalba. Például egy kirándulás vagy

nyaralás esetében.

‐ A vásárló az, aki a tényleges vásárlást végrehajtja, elmegy az üzletbe, telefonon vagy

interneten megrendeli a kiválasztott árut.

‐ A használó a termék használója. A legtöbb terméket általában többen használják

vagy fogyasztják. A használók nem feltétlenül ugyanazok a személyek, akik a

terméket megvásárolják.

(Hofmeister- Tóth Ágnes, Fogyasztói magatartás c. könyv)

20

A vásárlási szerepek közül egy személy betölthet egyetlen egy szerepet, de akár egyszerre

betöltheti mind az öt szerepet is.

13. dia: Betöltött szerepek megoszlása

Válaszadóim válasziból kiderült, hogy a legtöbben nem csak egy szerepet töltenek be a

vásárlási folyamatokban. 68 darab válaszadó, azaz 45,3%-a a válaszadóknak kezdeményező,

20 válaszadó tehát 13,3%-uk befolyásoló, 77 darab megkérdezett személy, azaz 51,3%-uk

döntéshozó, 98 darab személy 59,3% vásárló és 101 megkérdezett személy vagyis 67,3%-a

a válaszadóknak végső használó.

Ezekből a válaszokból is teljes mértékben láthatóvá válik, hogy a fogyasztók többsége nem

csak egy szerepet tölt be a vásárlási folyamatban.

A következő kérdésben arra vártam a választ, hogy általában hol vásárolják a

megkérdezettek készülékeiket. A válaszadók több választ is megjelölhettek ebben a

kérdésben is.

Amennyiben üzletben vásárolnak a fogyasztókat több szempont is befolyásolja, a megfelelő

üzlet kiválasztásában:

4.6. Üzletválasztás és vásárlás

Az üzleten belüli döntések: A vásárlások egy része nem tervezett, tehát impulzus vásárlás.

21

Az impulzusvásárlást befolyásolják a pénztár körül elhelyezett áruk, az eladói reklámok, az

árleszállítás és egyéb árukapcsolások, a termékek elhelyezése a polcokon, az áru elhelyezése

az üzletben, az üzlet hangulata, az eladószemélyzet és az esetleges készlethiány.

A termék elhelyezése a polcon: Akkor a legnagyobb a valószínűsége a vásárlásnak, ha a

szem tényleges magasságánál valamivel lejjebb helyezik el a termékeket.

Az áru elhelyezése az üzletben: fontos, hogy a termékeket rendezetten és áttekinthetően

mutassák be a fogyasztónak.

Az üzlet hangulata és belső kialakítása: Befolyásolja a világítás, az áru bemutatása, a

padlóborítás, az üzletben alkalmazott színek, hangok, szagok, eladó személyzet öltözéke,

viselkedése.

Készlethiány: Ha valami nem kapható az üzletben, az befolyásolja a vásárlási döntést. Vagy

egy másik márkát vásárol vagy elmegy egy másik üzletbe, vagy elhalasztja a vásárlást.

(Net 4., 2016)

14. dia: Legnépszerűbb vásárlási helyek megoszlása

A válaszokból kiderült, hogy a legtöbben 111 ember, azaz 74 % szaküzletben vásárol. Ez az

arány véleményem szerint egyáltalán nem meglepő, hiszen egy szaküzletben képzett,

hozzáértő értékesítési tanácsadók segítségét vehetik igénybe. A második legnépszerűbb az

internetes, webáruházas vásárlás. Ez a vásárlási típus azért lehet egyre népszerűbb, mert

vásárlók ebben az esetben akár otthonról, kényelmesen lebonyolíthatják vásárlásukat. 54

ember, azaz a válaszadók 36%-a választja ezt a vásárlási formát. A következő két helyen a

hipermarketek és a szupermarketek állnak, 14 %-kal és 12,7 %-kal. Ez a két helyszín azért

lehet szimpatikus a vevők számára, mert ezeken a helyeken élelmiszertől kezdve, háztartási

22

gépeken át akár elektronikai cikkeket is vásárolhatnak, tehát egy helyen megtalálnak

mindent, amire szükségük lehet és egy nagyobb bevásárlás alkalmával, akár

megvásárolhatják új készülékeiket is.

Az utolsó előtti kérdésem a fogyasztók információgyűjtési szokásaira irányult.

4.7. Információgyűjtés

Az információ gyűjtés: időigényes, energiába és pénzbe kerül, lemondásokkal jár,

egyszerre mentális és fizikai tevékenység, lehet külső és belső, illetve aktív vagy passzív.

Az információkeresést befolyásolja: A költség és idő, a termék típusa, az üzlet típusa

illetve az észlelt kockázat nagysága.


Az információkeresés lehet belső vagy külső, illetve aktív vagy passzív. Az aktív keresés az,

amikor a leendő vásárló elmegy különböző üzletekbe, vagy különböző internetes

weboldalakat böngész, ahol összehasonlítja az árakat, a kínálatot és végül a számára

legmegfelelőbbet választja. A passzív az, amikor a fogyasztó nem keresi szándékosan az

információkat, de felfigyel egy-egy televízió vagy újságreklámban szereplő hirdetésre.

A belső keresés, amely során a fogyasztó miután felismerte problémáját, először mentális

keresésbe kezd. Visszagondol minden a vásárlási problémához köthető információra. Ezek

a belső információk, azért rendkívül fontosak, mert ha a fogyasztó egy adott márkához tud

valamilyen negatív tapasztalatot kötni, nem valószínű, hogy újra fogja vásárolni azt. Ezzel

szemben a külső keresés az, amikor a fogyasztók különböző külső információs forrásokat

keresnek, mint például családtagok, barátok, szomszédok, munkatársak.

Válaszadóim esetében, leginkább az érdekelt, hogy honnan szoktak információkat gyűjteni

egy-egy vásárlásuk előtt. Ebben az esetben is több válaszlehetőség volt megjelölhető.

23

14. dia: Információgyűjtési források megoszlása

A legnépszerűbb információs forrásnak az internet bizonyult, 128 fő a válaszadók 85,3%-a

használja az internetet információgyűjtésre. 74 darab válaszadó, vagyis 49,3%-uk

ismerősöktől, barátoktól érdeklődik egy-egy új termékről és 51 fő, vagyis a megkérdezettek

34 %-a kér segítséget szaküzletben. A reklámújságok és a reklámok nem bizonyultak túl

népszerűnek a válaszadóim körében. Reklámokból 17 ember, azaz 11,3% gyűjt információt,

míg reklámújságokból pedig csupán 8 ember, azaz 5,3%. Ez nem véletlen mert a reklámok

legnagyobb részének leginkább csak a figyelemfelkeltés a célja, nem pedig az, hogy

technikai paraméterekről, illetve a készülékek valós tudásról hordozzon információt.

Utolsó kérdésemben különböző állításokat soroltam fel. A válaszadóknak mondatpáronként

kellett eldönteniük, hogy a két állítás közül melyik jellemzi őket jobban vagy esetleg

mindkettő állítás igaz lehet e rájuk, attól függően, hogy éppen milyen vásárlási szituációról

beszélünk.

Első állításom a fogyasztók márkahűségére vonatkozott.

4.8. A márkahűség

A termékkel való elégedettség érzelmileg is köti a vevőt a márkához, segít abban, hogy

kialakuljon a márkahűség, a vállalat iránti lojalitás. A pozitív vállalati kép nemcsak az addig

kipróbált termékre, hanem a vállalat teljes termékkínálatára kiterjed. Amennyiben a vevő

24

elégedett a megvásárolt készülékével, nagyobb eséllyel lesz márkahű és lojális az adott

márkához.

Elégedettséglojalitás: A termék használata után a fogyasztó észleli annak teljesítményét.

Ez lehet az elvárt felett, megegyezhet azzal, vagy lehet az elvárt szint alatt. Bár az

elégedettség és a vevőhűség kapcsolata bonyolult, azért valószínű, hogy az elégedett vevő

inkább hű marad a márkához, mint az elégedetlen.

(Nagy Szabolcs, Fogyasztó magatartás elemzése előadás, 2014)

15. dia: Mi jellemző rám 1.?

Válaszadóim legnagyobb része márkahűnek tartja magát, ugyanis 24 %-uk mindig

ugyanolyan márkájú termékeket vásárol. 16%-uk nyilatkozta azt, hogy nem igazán tartja

magát márkahűnek, általában minden vásárlása alkalmával más-más márkájú termékeket

vásárol. 20 %-a a válaszadóimnak leginkább márkahűnek tartja magát, 17,3 %-uk nem

minden esetben, de általában más-más márkájú készüléket vásárol. Válaszadóim 22,7%-a

pedig úgy érzi, hogy nem márkahű, de lehet, hogy nem minden esetben vásárol más márkájú

készüléket, tehát ők azok, akik leginkább változó fogyasztói döntéseket hoznak.

Második és harmadik állításom a válaszadók döntéseit befolyásoló tényezőkre irányult,

pontosabban arra, hogy mennyire tudja őket befolyásolni a szűkebb és tágabb

környezetükben élő személyek és azok véleménye.

25

4.9. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezők

Kulturális jellemzők: A kultúra az ember igényeinek és viselkedésének alapvető

meghatározója. A szubkultúrához tartoznak a nemzetiségi és a vallási csoportok, de a

különböző földrajzi régiók szubkultúrái is. A társadalmi osztályok rendszere a társadalom

viszonylag homogén és tartós tagozódása, amely hierarchikus felépítésű, és az egyes

osztályok tagjai hasonló érték-, érdek-, és magatartás-normákkal rendelkeznek.

Társadalmi jellemzők: A referenciacsoportok mindazok a csoportok, amelyek a fogyasztó

magatartására közvetlen vagy közvetett hatással vannak. Háromféle referencia személy

típust különböztetünk meg: „olyan, mint én”, híres ember, szakértő. Minél összetartóbb egy

csoport, annál hatásosabb a csoporton belüli kommunikáció és minél többre értékeli az egyén

ezt a csoportot, az annál jobban befolyásolja termék- és márkaválasztását.

(Net 5., 2016.)

Második állításomból kiderült, hogy a legtöbb válaszadóm a köztes lehetőséget választotta.


26,7%-uknak ugyanis fontos, de nem feltétlenül nagymértékben befolyásoló tényező a

szűkebb környezetükben élők véleménye. 22%-uk számára annyira nem, illetve szintén

22%-uknak egyáltalán nem fontos a családja és barátai véleménye a jövőben

megvásárolandó termékkel kapcsolatban. 16,7 %-uknak inkább fontos, de nem teljes

mértékben ez alapján döntenek és mindössze 12,7%-uk számára fontos egyértelműen a

családjuk és barátaik véleménye egy-egy megvásárolandó termékkel kapcsolatban.

26

Harmadik állításomból az derült ki, hogy a válaszadók számára mennyire meghatározó egy-

egy vásárlási döntésük esetében a tágabb környezetükben élők véleménye, mint például

munkatársaik, kollégáik, csoporttársaik, osztálytársaik véleménye.


A válaszokból kiderült, hogy összességében számukra nem fontos ezen személyek

véleménye, ugyanis a legtöbben 33%-uk válaszolta azt, hogy egyáltalán nem fontos számára

a véleményük. 22,7%-uk számára is talán kismértékben fontos, de annyira nem, hogy ez

befolyásolja döntéseiket a vásárlásaik során. 18%-uk a köztes lehetőséget választotta, vagyis

fontos nekik, meghallgatják a véleményeiket, de valószínű nem ez alapján fogják meghozni

végső fogyasztói döntésüket. 16,7%-uknak inkább fontos, mint sem és mindössze 9,3%-uk

nyilatkozta azt, hogy egyértelműen fontos számukra a tágabb környezetükben élő személyek

véleménye.

Negyedik állításomban arra voltam kíváncsi, hogy mennyire fontos a megkérdezettek

számára, hogy ismert márkájú terméket vásároljanak.

27


Válaszaikból kiderült, hogy fontos számukra a választott termék márkájának ismertsége.

25%-uknak egyértelműen egy fontos tényező a vásárlásai alkalmával az, hogy a választott

márka mennyire ismert, elismert a fogyasztók körében. 24%-uknak fontos is, de a márka

ismertségétől függetlenül is tudnak választani. 18,7%-uknak annyira nem fontos, míg

15,3%-uknak inkább fontos, de nem ez a fő befolyásoló tényező. 14%-uknak pedig

egyáltalán nem fontos az adott márka ismertsége.

Következő ötödik állításomban arra voltam kíváncsi, hogy a fogyasztókat befolyásolja e

vagy sem a termék kiválasztásakor a termék ára.


28

A válasz egyértelműen igen. 32,7%-ukat egyértelműen befolyásolja a termék ára, amely

nyilvánvalóan összefügg a háztartás vagyoni helyzetével. 23,3%-ukat befolyásolja, de ha

nagyon szeretnének egy bizonyos terméket, akkor valószínűleg hajlandóak ezt a tényezőt is

figyelmen kívül hagyni. 22%-ukat inkább befolyásolja az ár, mint sem. 12%-ukat bár csak

minimálisan, de befolyásolja és csupán 10%-uk az, akit egyáltalán nem befolyásol a

készülék ára egy-egy vásárlás során.

Hatodik állításom arról szólt, hogy a fogyasztók leginkább a készülék kinézete vagy a

technikai paraméterei alapján döntenek e vásárlásaik során. Ebben az esetben fontos az

érzékelés.

4.10. Az érzékelés

Az érzékszerveink segítségével felfogjuk a külvilág ingereit, látjuk az árut, hallunk róla,

tapintással, szaglással, ízléssel érzékelhetjük.

Egy termék vagy szolgáltatás észlelése a következő kétfajta tényezőn alapszik:

‐ Stimuláló tényezők: Ezek a termék fizikai jellemzői, mérete, színe, környezete stb.

‐ Egyéni tényezők: Ezek a személy saját jellemzői, érzékszerveinek működése,

kiegészítve az egyén hasonló helyzetben szerzett múltbeli tapasztalataival,

elvárásaival, motivációival és érzelmeivel.

Az abszolút, a végső és a különbségi küszöb

‐ Nem minden inger vált ki érzékelést. Az ingernek meghatározott erősséget kell

elérnie ahhoz, hogy érzéklet keletkezzék.

‐ Az abszolút küszöb az az érzékszerveinket érő legkisebb ingerhatás, amely ahhoz

szükséges, hogy valamely érzékelési tapasztalat létrejöjjön. Tehát az abszolút küszöb

az a minimális energiamennyiség, amely az érzet felfedezéséhez szükséges. Ez

egyenként változik, függ az egyén fizikai kondíciójától és motivációs állapotától is.

‐ Az érzékelés végső küszöbe az a legnagyobb ingererősség, amelynek érzékelése még

lehetséges. Például az ultrahangokat már nem vagyunk képesek érzékelni.

‐ A különbségi küszöb a 2 inger közötti legkisebb észlelhető különbség. A különbségi

küszöb ismerete lehetővé teszi a marketingszakember számára, hogy a hozzászokás

kivédésére elegendő információnövelést, és ne többet hajtson végre, de kevesebbet

sem, hiszen akkor eredménytelen a figyelem megszerzésére, illetve fenntartására

szolgáló igyekezet. (Hofmeister-Tóth Ágnes Fogyasztó magatartás c. könyv)

29

Fontos, hogy a megvásárolandó termék felkeltse a figyelmünket. Számos olyan apró részlet

létezik, amelyek hatással vannak figyelmünk befolyásolására.

4.11. A figyelem felkeltését befolyásoló tényezők

A figyelem felkeltésében az ingerek következő fizikai tulajdonságai játszanak szerepet:

1.) Intenzitás és méret: A nagyobb méretek és az élénkebb színek jobban magukra

vonják a figyelmet, mint a kis méretek és az elmosódó színek. Kutatások bizonyítják,

hogy összefüggés van az inger erőssége és a figyelem értéke között.

2.) Pozíció: Az olvasás kulturális értékének megfelelően balról jobbra történik, akkor a

lap jobb felső oldalán elhelyezett hirdetés jobban felkelti a figyelmet.

3.) Kontraszt: A kontraszthatás széles körű alkalmazásának célja, hogy a reklámüzenet

kiváljon a versenytársak üzenetei közül. A kis méretek és nagy méretek, az erős és a

lágy hangok változó használata például hatékony lehet a figyelemfelkeltésben.

4.) Újdonság: Minden, ami különbözik attól, amit normálisan elvárunk, megragadja a

figyelmünket. Ez lehet például valamilyen szokatlan alakú csomag is.

5.) Ismétlés: Az az inger, amelyet többször ismételnek, nagyobb figyelmet kelt, mint

az, amivel csak egyszer találkoznak a fogyasztók.

6.) Mozgás: Azok a hirdetések, amelyekben mozgás szerepel, valószínű, hogy jobban

felkeltik a figyelmünket, mint azok, amelyekben nincs mozgás.

(Hofmeister-Tóth Ágnes Fogyasztó magatartás c. könyv)


30

A válaszokból az derült ki, hogy a legtöbb megkérdezett számára mindkét tényező egyaránt

fontos. 38,7 %-uk számára tehát fontos a készülék kinézete, de emellett ugyanolyan fontos

a készülék technikai tudása is. 26,7%-uknak egyértelműen a készülék valós tudása a fontos.

25,3%-uknak inkább a készülék technikai paraméterei a legfontosabbak. Ezzel szemben

7,3%-uknak inkább a kinézete fontos, mintsem a technikai tudása és csupán 2%-uk mondja

azt, hogy egyértelműen a készülék kinézete fontos számukra.

Hetedik állításomban a vásárlás utáni magatartásukra voltam kíváncsi. Leginkább arra, hogy

milyen viselkedést tanúsítanak vásárlásuk után, milyen gyakran bánják meg vásárlásaikat.

4.12. Vásárlás utáni magatartás

A termék használata után a fogyasztó észleli annak teljesítményét. Ez lehet az elvárt felett,

megegyezhet azzal vagy lehet az elvárt szint alatt. Az elégedetlenség vezethet

márkaváltáshoz, panasztevéshez, mely sokat árthat a márka imázsának.


A fogyasztó vásárlás után tehát vagy elégedett, vagy pedig elégedetlen. Az elégedetlen

vevőben kognitív disszonancia alakul ki.

A vásárlás utáni disszonancia befolyásolói:

‐ Mennyire visszavonható a döntés. Mennyire kötelezte el magát a vásárló a márka

mellett.

‐ Minél fontosabb volt a döntés, annál nagyobb a valószínűsége, hogy kételkedni fog.

A döntés fontossága.

‐ Minél nehezebb volt a választás, annál nagyobb lehet a tapasztalat disszonancia

mértéke. Az alternatívák közötti választás nehézsége.

‐ A vásárló személyisége.

(Nagy Szabolcs, Fogyasztói magatartás elemzése előadás, 2014)

31


Válaszadóim 38%-a leginkább sohasem bánja meg vásárlásait, de ezt nem tudják

egyértelműen kijelenteni. 34%-uk egyértelműen úgy érzi, hogy mindig jó döntést hoz és

sohasem bánja meg őket. 21,3 %-uk érzi úgy, hogy van olyan szituáció, ami után megbánja

vásárlásait, de ugyanennyi olyan szituáció is van, amikor úgy érzi, hogy teljesen jól döntött.

4,7%-uk általában rossz döntést hoz, és utólag gyakran megbánja vásárlásait, míg csupán

2%-uk az, akik általában minden egyes alkalommal megbánják vásárlásaikat.

Ehhez a kérdéshez véleményem szerint szorosan kapcsolódik az utolsó állításom. Szerintem

az, hogy ki milyen gyorsan hozza meg döntéseit, nagyban összefügg azzal, hogy mennyire

hoz jó döntést, és meg kell e bánnia döntéseit utólagosan.


32

Válaszadóim nyilatkozataiból kiderült, hogy a legtöbben 27,3%-uk viszonylag kellő

átgondolás után, de nem túl hosszú és nem is túl rövid átgondolás után hozza meg döntését.

24%-uk egyértelműen gyorsan hoz döntést egy-egy vásárlási szituáció alkalmával. 18,7%-

uk viszonylag hosszabb ideig gondolkodik, mérlegel egy vásárlás előtt, és 17,3%-uk

egyértelműen kijelenti, hogy sokáig gondolkodik egy készülék vásárlása esetén. A maradék

12,7%-uk pedig a viszonylag gyors döntést hoz, de minimális ideig azért gondolkodik előtte.

Az utolsó két állítás eredményei nagymértékben összefüggnek egymással.

Kiderült, hogy aki rövid ideig gondolkodik egy vásárlási döntésen, az nagy valószínűséggel

később megfogja bánni döntéseit, aki viszont hosszasan mérlegel, nagyobb valószínűséggel

fog jó döntést hozni, és később nem fogja megbánni vásárlását. Ezeket az eredményeket a

kérdőívemre kapott válaszok is igazolják.

33

5. Kutatásom módszertanának bemutatása

Következőekben kutatásom módszertanát szeretném bemutatni. Záródolgozatom pontosabb

megértéséhez és szemléltetéséhez készítettem egy online kérdőívet, amelyet ismerőseimmel

és az ő ismerőseikkel, illetve különböző közösségi oldalakon lévő személyekkel töltettem

ki.

Végeredményben 150 főt sikerült megkérdeznem fogyasztói szokásairól. Arányosan 75

darab női és 75 darab férfi válaszadót.

Kutatásom során online kérdőívet használtam, amely amellett, hogy rendkívül kényelmesen

kitölthető, ugyanolyan pontos eredményt tud nyújtani, mint a jól megszokott papír alapú

kérdőívek. Véleményem szerint az online kérdőívek rendkívül elterjedtek manapság.

Népszerűsége többek között abban rejlik, hogy rengeteg emberhez eljuttatható, gyorsan

kitölthető, és azonnali eredményt mutat.

5.1. Az online kérdőív előnyei

Rengeteg érv felsorolható az online kérdőív használata mellett. Rendkívül praktikus, hiszen

online szinte bárki elérhető, így könnyebben felvehető a kapcsolat vele, mint ha mindenkit

egyesével, személyesen keresnénk fel. Akár egyszerre több alany is elérhető, nem kell azzal

törődni, hogy egyszerre csak egy válaszadóval tudunk foglalkozni. Hatalmas előnye ezeknek

a kérdőíveknek, hogy azonnali eredményt mutat, miután kitöltötte valaki. Rendkívül

biztonságos, hiszen csak a kérdőív készítője, tud benne módosítást végrehajtani. A kitöltők

csak a kérdőívet látják, csak válaszolni tudnak, semmilyen szerkesztést nem tudnak benne

elvégezni. Rendkívül átlátható, áttekinthető. A kérdések jól tagoltak, akár különböző

témákra is bonthatjuk őket. Emellett pedig előre kiválasztható, hogy milyen típusú kérdést

szeretnénk feltenni.

Kérdőívem március 16.-án készült el. Egy rövid egyeztetés után az egyetemi

konzulensemmel úgy döntöttünk, hogy kiküldhető a kérdőív a válaszadók számára. Legelső

kérdőívemet március 17.-én küldtem ki, amelyet azonnal ki is töltöttek, tehát a legelső

kitöltött kérdőívemet március 17.-én kaptam meg. Az utolsó kérdőíveimet április elején

küldtem ki és április 6.-án kaptam meg a 150. kitöltött kérdőívet. Kutatásom tehát összesen

20 napot vett igénybe. Ezalatt a 20 nap alatt sikerült elérnem a kívánt mintavételi számot.

A kérdőívemet tesztelés céljából, először 20 fővel töltettem ki. Ezt a 20 főt legközelebbi

ismerőseimből választottam ki. A 20 darab választ egy nap alatt sikerült elérnem. Miután

34

kitöltötték és úgy ítéltem meg, hogy értik a kérdőívet, zökkenő mentesen kitudják tölteni, a

tőlük kapott válaszok pedig értelmezhetőek, elemezhetőek voltak, így újabb mintavételi

számot tűztem ki magam elé. 100 – 150 fő volt az a mintanagyság, amelyet elterveztem.

Ebből a maximális 150 darabot sikerült végül elérnem. Ezt a 150 főt különböző közösségi

oldalakon keresztül értem el. A legtöbb válaszadót a Facebook felületén keresztül találtam.

Ők az ismerőseim és az ő ismerőseik voltak. Minden egyes válaszadót üzenetben kértem fel

a kitöltésre, illetve információt adtam a kérdőívről, hogy miért készítem, mire fogom

felhasználni válaszaikat, emellett persze válaszoltam az esetlegesen felmerülő kérdéseikre.

Üzeneten keresztül a legtöbb válaszadót péntek délutánonként kerestem fel, hiszen hétvégén

az emberek kevésbé elfoglaltak és úgy gondoltam, hogy több idejük jut a kitöltésre. Ez

szerencsére így is történt, hiszen Szombat és Vasárnap folyamatosan érkeztek vissza a

kitöltött kérdőívek. Természetesen nem minden személy töltötte ki kérésemre a kérdőívet,

de örömmel mondhatom, hogy legnagyobb részük szívesen állt rendelkezésemre, és

örömmel vette a felkérést. Az én felkereséseim mellett ismerőseim közül többen

megosztották kérdőívemet, és kérték meg ők is saját ismerőseiket a válaszadásra. A

visszajelzésekből szintén azt a következtetést tudom levonni, hogy az ő ismerőseik is

szívesen segítettek a kitöltéssel.

Egy másik közösségi oldalt a www.gardrobcsere.hu oldalt is igénybe vettem még több

válaszadó felkeresésére. Ezen az oldalon egy olyan közösség található, ahol a fiataloktól

kezdve az idősebbekig számtalan felhasználó van jelen. Mivel ezen az oldalon olyan

személyek vannak jelen, akik ruhákat és különböző termékeket adnak el és vásárolnak meg,

úgy gondoltam megfelelő alanyok lesznek számomra. Első lépésben engedélyt kértem az

oldal üzemeltetőitől, ahhoz, hogy oldalukon saját kutatást végezzek. Az oldal gazdái azonnal

beleegyeztek, így nyugodtan feltölthettem kérdőívemet. Az oldalon található egy fórum

menüpont. Ebben a menüpontban készítettem egy bejegyzést, ahol megkértem a jelen

lévőket, hogy amennyiben tehetik és kedvük van hozzá töltsék ki a kérdőívem, hiszen egy

kitöltés is hatalmas segítséget jelent számomra. Természetesen ezen a fórumon is

információt adtam arról, hogy miért készítem, és mire fogom felhasználni a végeredményt,

illetve biztosítottam mindenkit a segítségemről, amennyiben valamilyen kérdése lenne. Ezen

az oldalon is folyamatosan jöttek a visszajelzések a kitöltésről. Általánosságban elmondható,

hogy leginkább délutánonként érkeztek vissza a kérdőívek. Az emberek munka illetve

iskolai elfoglaltságok után, kikapcsolódásként gyakran választják az internetezést és

szabadidejükben több idő jut akár egy ilyen kérdőív kitöltésére is.

35

Folyamatosan érkeztek vissza a kitöltött kérdőívek, és amikor elértem a 130 főt, átnéztem,

hogy a nemek aránya, hogyan oszlik meg és ezek után már tudatosan választottam ki

alanyaimat. Szerettem volna, ha egyenlő arányban lesznek jelen a válaszadók között a nők

és a férfiak.

Életkor tekintetében 14 és 65 év közötti válaszadók válaszait vártam. A legfiatalabb

válaszadóm 14 éves, míg a legidősebb 62 éves. Véleményem szerint ez az a korosztály, aki

előszeretettel használja ezeket a telefonokat. A fiatalok számára használtuk természetes a

mindennapok során, az idősebbek pedig szívesen használják ezeket a telefonokat, hiszen

megkönnyítik a kapcsolattartást a gyermekeikkel, unokáikkal.

Összességében tehát elmondható, hogy kutatásom sikeresen lezajlott. A kitűzött mintavételi

elemszámot elértem, a válaszadóktól hasznos, értelmezhető választ kaptam. Ezek a válaszok

segítették dolgozatom sikeres elkészülését és pontosabb megértését.

36

6. Fogyasztói modell

Az alábbiakban egy fogyasztói modellt szeretnék szemléltetni, amelyben a 18 és 25

évesek, az az a fiatal felnőttek fogyasztói döntéseit szeretném jobban kielemezni.

82 db válaszadó esett ebbe a kategóriába, ebből 48 db nő és 34 db férfi.

Iskolai végzettség Legnagyobb arányban középfokú

végzettséggel rendelkeznek. A csoportban lévők közül 63 fő rendelkezik középfokú végzettséggel.

Családi állapot A fogyasztói modellbe tartozó személyek között csak egyedülálló és élettársi kapcsolatban élők vannak.

Háztartásban élők száma Legtöbbjük háztartásában 3 vagy 4 személy él, tehát elmondható, hogy a legtöbben nem egyedül, hanem valamilyen közösségben élnek. Ez lehet családi, vagy akár baráti közösség is.

1 főre jutó havi átlagjövedelem A legtöbbjük 1 főre jutó havi átlagjövedelme 50 000 Ft és 100 000 Ft között van.

Leggyakrabban előforduló okos eszközeik Legtöbbjük háztartásában egyértelműen az okostelefonok vannak leginkább jelen, 1 személy válaszolta azt közülük, hogy nem rendelkezik okostelefonnal.

Két csere között eltelt idő Legnagyobb arányban, azaz 51 darab válaszadó több, mint 24 hónap után cseréli le régi telefonját újra

Cseréhez vezető legfőbb ok Legtöbben elavultság miatt cserélik le készülékeiket. Ez nagymértékben összefügg a két telefon cseréje között eltelt idővel, hiszen a legtöbben 2 év után cserélik le készülékeiket és 2 év után egy telefon már nagy valószínűséggel elavultnak fog számítani.

Legnépszerűbb márka Legtöbben a Samsung márkát preferálják, a válaszadók közel fele, 40 darab személy ezt a márkát tüntette fel válaszában.

Költési átlag Legtöbben 26 000 Ft és 50 000 Ft között költenek egy új készülékre vásárlás esetén.

Leggyakoribb hely, ahol megvásárolják új készülékeiket

Egyértelműen szakáruházakban vásárolnak a legtöbben, nyilvánvalóan azért, mert itt szakértők segítségét kérhetik.

Legkedveltebb információgyűjtési hely A legtöbben interneten gyűjtenek információkat a megvásárolandó termékkel kapcsolatban. Az oka valószínűleg az, hogy kényelmesen, otthonról is megtörténhet a keresés.

37

Márkahűség aránya A legtöbben nem tartják magukat kifejezetten márkahűnek, de nem is minden esetben vásárolnak más márkájú készüléket. Tehát, amennyiben rátalálnak egy jól működő, megbízható márkára, nagy eséllyel fogják azt több alkalommal is vásárolni.

Család befolyásoló ereje A legtöbbjük esetében közepes ereje van a családtagjaik befolyásoló erejének. Meghallhatják őket, talán meg is fogadják tanácsaik egy részét, de nem valószínű, hogy az ő véleményük alapján hozzák meg végül döntéseiket.

Tágabb környezetük befolyásoló ereje (például munkatársak)

Többségüknek egyértelműen nem fontos a munkatársak, tágabb környezetük véleménye.

Márka ismertség fontossága Egyenlő arányban válaszolták azt, hogy legtöbbjüknek vagy nagyon fontos, az, hogy ismert márkájú készüléket vásároljanak, vagy közepesen fontos. Véleményem szerint, azt állíthatjuk, hogy ennek a csoportnak igen is fontos az, hogy ismert márkájú termékeket válasszanak.

A készülék kinézete vagy technikai paraméterei a fontosabbak számukra?

Legtöbbjüknek mindkét tényező egyaránt fontos, tehát szeretnék, ha a tudása is megfelelő lenne, de fontos az is, hogy hogyan néz ki a kiválasztott készülék.

Fontos e a készülék ára a vásárláskor? Legtöbbjüket közepes mértékben befolyásolja az ár egy vásárlás során. Valószínűleg a magasabb árak esetén van hatással az ár döntéseikre.

Vásárlás utáni magatartásuk Legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy van olyan eset, amikor megbánják vásárlásaikat, de a legtöbb esetben nem jellemző rájuk, hogy megbánják döntéseiket.

Mérlegelés mértéke A legtöbben nem túl hosszú, de nem is túl rövid ideig mérlegelnek. Megfelelő átgondolás után hozzák meg, de nem túl hosszas idő után hozzák meg döntéseiket.

38

7. Összefoglalás és következtetések

Az alábbiakban egy rövid összefoglalással és néhány következtetés megfogalmazásával

szeretném lezárni dolgozatomat.

Dolgozatom bevezetésében 3 darab hipotézist fogalmaztam meg.

Első hipotézisem így szólt: A vásárlók döntéseit nagymértékben befolyásolja a szűkebb

környezetükben élő személyek (például család, barátok) véleménye, ezzel szemben pedig

csak kismértékben vagy egyáltalán nem befolyásolja a vásárlókat a tágabb környezetükben

lévő személyek véleménye. (például munkatársak)

Kérdőívem végeredményéből kiderült, hogy nem volt igazam abban, hogy a vásárlókat

nagymértékben befolyásolná a családjuk, közelebbi barátaik, ismerőseik véleménye.

Kiderült, hogy ugyan valamennyire fontos számukra a véleményük, de valószínűleg nem az

ő befolyásolásuk hatására fogják meghozni későbbi döntéseiket. Ezzel szemben azonban

igazam volt abban, hogy szinte egyáltalán nem fontos számukra a távolabbi környezetükben

élő személyek, mint például a munkatársaik véleménye.

Második hipotézisem a következő volt: A fogyasztók választását nagymértékben

befolyásolják a különböző márkák népszerűsége. Véleményem szerint a vásárlók

legnagyobb része azokat a márkákat preferálják, amelyek az adott időszakban hatalmas

népszerűségnek örvendenek.

Válaszadóim által kapott válaszok eredményeiből egyértelműen kiderült, hogy a

többségüknek igenis fontos az, hogy mennyire népszerű az az adott márka, amelyet

megszeretne vásárolni. Sokkal szívesebben vásárolnak meg egy olyan márkát, amelyet az

adott társadalom az adott időben elfogad, mint azokat, amelyek kevésbé örvendenek nagy

népszerűségnek.

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik az is, hogy melyek a leginkább preferált márkák

manapság. Egyértelműen a Samsung és az Apple márka vezeti ma a piacot és nem meglepő

módon válaszadóim háztartásában is ez a két márka van leginkább jelen.

Harmadik és egyben utolsó hipotézisem az alábbi megállapítás volt: A fogyasztók

döntését nagymértékben meghatározzák a különböző termékek árai. Úgy gondolom, hogy a

vásárlók nagy része 50 000 FT és 75 000 FT között költ egy új mobiltelefonra és legnagyobb

részük különböző szakáruházakban vásárolja meg új készülékét, hiszen ott szakértő eladók

segítségét kaphatják meg, második helyen pedig véleményem szerint az online web áruházak

állnak, ezeknek a népszerűsége valószínűleg abban rejlik, hogy otthonról, kényelmesen

megtörténhet a vásárlás.

39

Kutatásom alanyainak válaszaiból kiderült, hogy egyértelműen befolyásoló tényező

vásárlásaik alkalmával az ár. Ez a válasz nem meglepő, hiszen nyilván az, hogy mennyit

költhet, egy fogyasztási cikk megvásárlására a fogyasztó nagymértékben meghatározza az

anyagi helyzete.

A költési hajlandóságban tévedtem. Én azt állítottam, hogy 50 000 Ft és 75 000 Ft között

költenek a legtöbben, ezzel szemben kiderült, hogy a legtöbben 26 000 Ft és 50 000 Ft között

költenek egy új készülékre egy vásárlás alkalmával. Abban azonban igazam volt, hogy a

legtöbben szaküzletben vásárolnak. Ez sem meglepő, hiszen ezeken a helyeken szakértők

segítségét kérhetik, akik tudnak nekik segíteni még abban az esetben is, ha bizonytalanok,

vagy ha esetleg nem ismerik annyira az okostelefonok világát.

Összességében, tehát elmondható, hogy sikerült megismernem a válaszadók vásárlási,

fogyasztói szokásait. Láthatóvá vált, hogy egy vásárlási döntést mennyi minden, milyen sok

tényező befolyásol és milyen sok apró lépésből áll össze, amelyeket minden esetben

alaposan át kell gondolnunk.

A fogyasztói magatartás vizsgálata tehát egyértelműen fontos a cégek számára, hiszen csak

így, ezzel a módszerrel tudják megismerni meglévő és jövőbeni fogyasztóikat.

40

8. Irodalomjegyzék

Fodor Mónika et al. (2012) Fogyasztói magatartás, Sanoma company, Budapest, 14.o

Hofmesiter-Tóth Ágnes (2006) Fogyasztói magatartás, Aula kiadó, Budapest, 117.o.

Hofmesiter-Tóth Ágnes (2006) Fogyasztói magatartás, Aula kiadó, Budapest, 118.o


Hofmesiter-Tóth Ágnes (2006) Fogyasztói magatartás, Aula kiadó, Budapest, 129-130.o









Murphy-Staples (1979): Családi életciklus modell, Képzés evolúciója, 8. o

Nagy Szabolcs- Fogyasztói magatartás elemzése előadás, 2014.

NET 1., 2016.: https://hu.wikipedia.org/wiki/Okostelefon

NET 2., 2016: http://napidroid.hu/wp-content/uploads/okostelefon-szama-610x452.jpg

NET 3., 2014: http://piackutatas.blogspot.hu/2013/10/megyek-vasarloereje-

grafikon.html#sthash.R7AB2zFc.dpuf

NET 4., 2016: www.matekpokol.club.hu/box/marketing-tetel-10_vasarloi-dontes.doc

NET 5., 2016:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_marketing_hu/ch05.html

Pintér Róbert (2011) Információs társadalom -11.évf. 1-4.sz.: Az okostefonok terjedése

Magyarországon

41

9. Mellékletek

Melléklet 1.: Kérdőív

A 21.századi okostelefonok vásárlásának elemzése *Kötelező

Neme * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Férfi

Nő

Életkora *

Legmagasabb iskolai végzettsége * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Alapfokú

Középfokú

Felsőfokú

Családi állapota * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

Egyedülálló

Éllettársi kapcsolat

Házaspár gyermekkel

Házaspár gyermek nélkül

Özvegy

Háztartásában élők száma * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

1

2

42

3

4

5 vagy annál több

Háztartásában 1 főre jutó havi átlagjövedelem * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

0 FT - 50 000 Ft

50 001 Ft -100 000 FT

100 001 Ft - 150 000 FT

150 001 FT - 300 000 FT

300 000 FT fölött

Milyen okos készülékekkel rendelkezik? (Több válasz is lehetséges!) * Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Telefon

Tablet

Televízió

Mosógép

Mosogatógép

Nem rendelkezem okos készülékkel

Egyéb:

Milyen márkájú okos készülékekkel rendelkezik? (Több válasz is lehetséges!) * Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Apple

Samsung

43

LG

Sony

Philips

Microsoft

Panasonic

Egyéb:

Milyen gyakran cseréli telefonját? * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

0 - 6 hónap

7 - 12 hónap

13 - 24 hónap

Több, mint 24 hónap

Általában milyen ok/okok miatt cseréli le meglévő telefonját? (Több válasz is lehetséges!) * Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Meghibásodás miatt

Elavultság miatt

Mások véleménye miatt

A technológia fejlődésének követése miatt

Környezetében élők véleménye miatt

Egyéb:

Általában mennyit költ új készülék vásárlására? * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

1 Ft - 25 000 FT

44

26 000 Ft - 50 000 FT

51 000 Ft - 75 000 Ft

76 000 Ft - 100 000 FT

101 000 Ft - 150 000 Ft

151 000 FT - 200 000 Ft

200 000 Ft fölött

Milyen szerepet/szerepeket tölt be egy új készülék vásárlásakor a vásárlási folyamatban? (Több válasz is lehetséges!) * Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Kezdeményező

Befolyásoló

Döntéshozó

Vásárló

Használó

Általában hol vásárolja készülékeit? (Több válasz is lehetséges!) * Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Webáruház

Hipermarket

Szupermarket

Szakáruház

Hol szokott információt gyűteni a megvásárolandó termékről? (Több válasz is lehetséges!) * Válassza ki az összeset, amely érvényes.

Interneten

45

Szaküzletekben

Ismerősöktől, barátoktól

Reklámokból

Reklámújságokból

Mi jellemző rám? * Soronként csak egy oválist jelöljön be.

1 2 3 4 5

Mindig ugyanolyan márkájú készüléket

vásárolok.

Általában minden vásárlásom alkalmával más márkájú

készüléket vásárolok.

* Soronként csak egy oválist jelöljön be.

1 2 3 4 5

Számomra nagyon fontos a családom, barátaim

véleménye a megvásárolandó termékkel

kapcsolatban.

Számomra egyáltalán nem fontos a családom, barátaim

véleménye a megvásárolandó termékkel

kapcsolatban.


1 2 3 4 5

Számomra nagyon fontos a tágabb környezetemben élő

emberek véleménye a megvásárolandó termékkel

kapcsolatban.(például munkatársak)

Számomra egyáltalán nem fontos a tágabb

környezetem véleménye a megvásárolandó

termékkel kapcsolatban. (például munkatársak)


1 2 3 4 5

Számomra fontos, hogy ismert márkájú terméket

válasszak.

Számomra egyáltalán nem fontos, hogy ismert márkájú

terméket válasszak.


1 2 3 4 5

A készülék kiválasztásakor nagyban befolyásolja

döntésemet a készülék ára.

A készülék kiválasztásakor egyáltalán nem befolyásolja döntésemet a készülék ára.

46


1 2 3 4 5

Leginkább a készülék kinézetét veszem

figyelembe vásárláskor.

Leginkább a készülék technikai paramétereit veszem

figyelembe vásárláskor.

Soronként csak egy oválist jelöljön be.

1 2 3 4 5

Utólag gyakran megbánom vásárlásaimat.

Utólag sohasem bánom meg

vásárlásaimat.


1 2 3 4 5

Általában gyorsan hozok döntést egy-egy vásárlás

alkalmával.

Sokáig gondolkodom, mérlegelek egy-egy vásárlás

alkalmával.

Forrás: Saját kutatás, 2016.

a fogyasztói magatartás elemzése az okostelefonok...

Documents