1

Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet

A francia fuvolaiskola és a Fuvola ABC

elemzése és összehasonlítása

Készítette: Zsalakovics Éva, Tanár - zenetanár (fuvola)

Konzulens: Krajnik Tiborné

Miskolc, 2014.

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ............................................................................................................................................... 4

FUVOLA ABC kiadásának története ........................................................................................................ 5

Francia fuvolaiskola magyar változatának létrejötte .............................................................................. 6

Francia fuvolaiskola elemzése ................................................................................................................ 7

Első kötet............................................................................................................................................ 9

4. lecke Az Á és H hang ................................................................................................................. 11

5. lecke A G hang .......................................................................................................................... 12

6. lecke A magas C ........................................................................................................................ 12

7. lecke Az F hang ......................................................................................................................... 12

8. lecke A hang ............................................................................................................................. 13

9. lecke Az É hang ......................................................................................................................... 13

10. lecke A D hang ........................................................................................................................ 13

11. lecke A C hang ........................................................................................................................ 14

12. lecke A metronóm .................................................................................................................. 14

13. lecke Összefoglalás ................................................................................................................. 14

14. lecke A bal kéz 2. és a jobb kéz 5. ujjának használata ............................................................. 14

15. lecke Szórakozás C-dúrban ..................................................................................................... 14

16. lecke Árnyalatok: f p ............................................................................................................... 15

17. lecke A nyújtott ritmus ........................................................................................................... 15

18. lecke A kötőjel (Legato) .......................................................................................................... 16

Második kötet .................................................................................................................................. 16

19. lecke A mély hangok meghódítása ......................................................................................... 16

20. lecke Egyik árnyalatról a másikra ............................................................................................ 16

21. lecke Az ütem végén kezdve ................................................................................................... 17

22. lecke Repertoire ..................................................................................................................... 17

23. lecke Ujjgyakorlatok ............................................................................................................... 17

24. lecke Hosszú kötőjelek............................................................................................................ 17

25. lecke Különböző tagolási módok ............................................................................................ 18

26. lecke Négy régi tánc ............................................................................................................... 18

27. lecke A mély F és E hang ......................................................................................................... 18

28. lecke A tizenhatodok .............................................................................................................. 18

29. lecke A mély d hang ................................................................................................................ 18

3

30. lecke A triola ........................................................................................................................... 19

31. lecke A fuvola legmélyebb hangja .......................................................................................... 19

32. lecke Változatok C-dúrban ...................................................................................................... 20

33. lecke A nyolcadok összekötése ............................................................................................... 20

Fuvola ABC elemzése............................................................................................................................ 20

I. rész Gyakorlatok és gyermekdalok ................................................................................................ 21

1. lecke ......................................................................................................................................... 21

2. lecke ......................................................................................................................................... 21

3. lecke ......................................................................................................................................... 21

4. lecke ......................................................................................................................................... 22

5. lecke ......................................................................................................................................... 22

6. lecke ......................................................................................................................................... 22

7. 8. és 9. lecke ............................................................................................................................. 22

10. lecke ....................................................................................................................................... 22

11. lecke ....................................................................................................................................... 22

12. lecke ....................................................................................................................................... 22

13. lecke ....................................................................................................................................... 22

14. lecke ....................................................................................................................................... 23

15. lecke ....................................................................................................................................... 23

II. rész Bevezetés a társas zenébe .................................................................................................... 23

Összehasonlítás, előnyök-hátrányok .................................................................................................... 23

Összegzés ............................................................................................................................................. 26

Irodalomjegyzék ................................................................................................................................... 27

4

Bevezetés

Az összes hangszert figyelembe véve az egyik legegyszerűbb felépítéssel a fuvolafélék

rendelkeznek. Ezáltal elképzelhető, hogy a legkorábbi és a legelterjedtebb fúvós hangszerek

közé tartoznak. Az ókorban nem lehetett különösebben népszerű, ugyanis az akkoriban

fennmaradt görög, illtetve római források alig utalnak rá.

A középkor zenéjébe vélhetően Közép – Ázsiából kerülhetett, de tény, hogy a XIII.

században már több változata is ismert volt. Az évszázadok alatt felépítése sokat változott, a

ma ismert fuvola formájának kialakítását Theobald Böhm (1794-1881) fuvolaművész - és

aranyművesnek köszönhetjük. A fuvola, mint hangszer története tehát több évszázados múltra

tekint vissza, de az oktatásáról és az alkalmazott technikákról annál kevesebb szó esik.

Napjainkban Magyarországon a legelterjedtebb kotta, mely bevezeti a kezdő növendékeket

a fuvolázás rejtelmeibe: a Bántai Sipos Fuvola ABC. Diplomamunkám elkészítése során

bemutatom ennek a fuvolaiskolának a keletkezési történetét, majd kitérek az elemzésére,

melyet leckénként ismertetek.

Záró dolgozatomban továbbá bemutatok és leckénként elemzek egy hazánkban nem

gyakorta használt francia fuvolaiskolát – melyből jómagam is tanultam. A két kotta elemzését

és bemutatását követően összehasonlítást végeztem közöttük, amiben a hasonlóságokra és

különbségekre hívom fel a figyelmet, valamint kiemelem ezek előnyeit és hátrányait a fuvola

oktatásának módszertanában.

5

FUVOLA ABC kiadásának története

1. ábra Fuvola ABC

Eme kotta Bántai Vilmos és felesége Bántainé Sipos Éva nevéhez fűződik.

Bántai Vilmos Pesterzsébeten született 1922. május 12-én. Liszt Ferenc Zeneművészeti

Főiskolán tanult, tanárai voltak többek között: Kodály Zoltán, Weiner Leó és Szabolcsi Bence

is. A művésztanári diploma megszerzése után 1945–78 között a Magyar Állami

Hangversenyzenekar – ma Nemzeti Filharmonikus Zenekar – tagja lett. Megjelent Hugaroton

lemezeken meghallgathatjuk tiszta, virtuóz piccolo játékát.

Bántai Vilmos Gyakorlatok és gyermekdalok fuvolára című kötete a fuvolapedagógus

kezdőknek szánt nemzetközi népdal- és gyermekdalkincsre alapozott bevezetője a

fuvolajátékba. Ennek átdolgozása Bántainé Sipos Éva nevéhez fűződik, aki korszerűsítette,

így kibővített formában: Fuvola ABC-ként jelentette meg.

Pedagógusként Bántai Vilmos a VI. kerületi I. számú Körzeti Zeneiskolában évtizedeken

át dolgozott. Több növendéke is zenei pályán tevékenykedik művészként, illetve tanárként.

6

Sok új kotta megjelenését köszönhetjük neki, elsőként a 1959-ben Kovács Imrével közösen

jelentette meg a Kis előadási darabok című kötetet, ezt követte Könnyű előadási darabok

fuvolára Sipos Évával, majd a népszerű Fuvolamuzsika I. és II. kötete Kovács Imrével. Az

etűdök is gyarapodtak: Gariboldi etűdök első magyar kiadása, majd 1980-ban a Válogatott

etűdök fuvolára I., II., III. kötet Kovács Gáborral. Továbbá Wehner etűdök megjelenése is

1985-ben és a Skálaiskola Kovács Gáborral I., II.,kötete feleségével, Sipos Évával – aki

zeneelmélet- és zongoratanárként tevékenykedett – is gyarapította a kották sorozatát. Együtt

folytatták a művek, albumok átdolgozását, összeállítását. Megjelent például Bartók, Kodály

műveinek átiratai I., II. albuma, a Romantikus Album 1983-ban, 3 Menüett, 3 Gavott, 3

Tambourin, illetve Schubert : Variációk.

Bántai Vilmos 1985. augusztus 21.-én hunyt el, ezután a megkezdett közös munkát

felesége folytatta és a korábban közreadott kiváló kották újabb kiadásait szorgalmazta.

Bántai Vilmos mindig arra törekedett, hogy a Jeney Fuvolaiskola kiegészítőjeként a kisebb

növendékek számára is népszerű, jól játszható iskolát alkosson. Ma már minden zeneiskola

kottatárában megtalálható a Fuvola ABC.

Francia fuvolaiskola magyar változatának létrejötte

Eredeti címén La flûte traversière - Ouverture 1981-ben jelent meg a Van de Velde kiadó

közreadásában. Magyarországra csak 1994-ben jutott el, oly módon, hogy a Francia Fuvolás

Társaság ( L’Association Française de la Flûte ) küldött a Magyar Fuvolás Társaság

elnökének, Dr. Csetényi Gyulának egy példányt, általa került el később Kaposvárra Csupor

Lászlóhoz, aki vállalta ennek a módszernek és iskolának a kipróbálását. A kottában eredetileg

a szövegek két nyelven is olvashatóak, mind angolul, mind franciául. Első feladat tehát a

fordítás volt, mely Csupor Klára segítségével történt meg.

Csupor László, akinek nagy részben köszönhetjük, hogy megismerhettük ezt a francia

fuvolaiskolát 1933-ban született Kötcsén, zenei tanulmányait Budapesten végezte, ahol tanára

volt Jeney Zoltán. 1958-ban került Kaposvárra, ahol a Csiky Gergely Színház zenekarának

első fuvolistája és a Liszt Ferenc Zeneiskola fafúvós tanára lett.

Pedagógiai munkássága során rengeteg új kottával, átiratokkal gazdagította a palettát, mint

az Ujjgyakorlatok fuvolára, 18 fuvoladuó (Bartók Béla 44 hegedűduójából válogatás és

7

átirat), Fuvoladuók kezdők számára 1. és 2. kötet, valamint Könnyű fuvolatriók. Ezek

többnyire a Editio Musica Budapest kiadó által jelentek meg. 1993-94 között a Zeneiskola

igazgatója volt és megalapította az év növendéke, illetve az év pedagógusa díjakat. Ekkor volt

az I. Országos Jeney Zoltán Ifjúsági Fuvolaverseny, mely szintén Laci bácsi nevéhez fűződik.

Kiemelkedő pedagógiai munkájáért elsőként kapta meg a Magyar Fuvolás Társaság Díját az

1998-99-es tanévben. 2008-ban hunyt el.

Csupor László, felesége Csupor Lászlóné és Nagyné Soltra Mónika próbálta ki ezt az új

tanítás módszert. Laci Bácsi ezt több előadáson ismertette. Elsőként Békéscsabán a XIV.

Országos Fuvolás Találkozón 1996 áprilisában, a kísérlet második évének végén. Bemutatta

a kottát, magyarázatokat fűzött hozzá, elmondta saját tapasztalatait, majd szemléltetésképpen

növendékek játszottak szólót, – az iskola kamaracentrikusságának köszönhetően – már korán

duókat, triókat, zongorakíséretes darabokat is. Abban a megtiszteltetésben lehetett részem,

hogy Laci bácsinál kezdhettem meg zenei tanulmányaimat és ez a francia fuvolaiskola

vezetett be a fuvolázás rejtelmeibe, így ezen bemutatók valamelyikén még én is

segédkezhettem kis kezdőként valamely darab bemutatásakor. Új stratégiák az alapfokú

zeneoktatásban címmel újabb kibővített előadás következett Győrben, később pécsi és

budapesti bemutató is volt.

Francia fuvolaiskola elemzése

A magyar változat 2 kötetre van osztva, mely összesen 33 fejezetet tartalmaz.

I kötet

1. Hogyan is kezdjük?

2. Négy hang a fuvola fején

3. Hogyan teszed ujjaidat a fuvolára?

4. Az Á és H hang

5. A G hang

6. A magas C

7. Az F hang

8. A hang

9. Az E hang

10. A D hang

8

11. A C hang

12. A metronóm

13. Összefoglalás

14. A bal kéz 2. és a jobb kéz 5. ujjának használata

15. Szórakozás C-dúrban

16. Árnyalatok: f,p

17. A nyújtott ritmus

18. A kötőjel (Legato)

II. kötet

19. A mély hangok meghódítása

20. Egyik árnyalatról a másikra

21. Az ütem végén kezdve

22. Repertoire

23. Ujjgyakorlatok

24. Hosszú kötőjelek

25. Különböző tagolási módok

26. Négy régi tánc

27. A mély F és E hang

28. A tizenhatodok

29. A mély D hang

30. Triola

31. A fuvola legmélyebb hangja

32. Változatok C-dúrban

33. A nyolcadok összekötése

Minden leckében találkozhatunk Serge Dutfoy által rajzolt egérfigurákkal, melyek

színesebbé teszik a tanulást a gyerekeknek. Bizonyos illusztrációk visszatérnek, ezzel jelezve

az azonos feladattípusokat.

9

2. ábra Francia fuvolaiskola előszava

A fuvolaiskola előszavában Alan Marion ír növendéke, Isabelle iskolájáról. Ezek után

viszont egyből a gyerekekhez szól a köszöntést, mely ezekkel a mondatokkal kezdi a

varázslatos utazást a növendékek számára: „Íme, egy csodálatos kaland kezdődik számodra.

Most, hogy zenész leszel, érzelmekben és örömökben, élvezetekben és meglepetésekben lesz

részed, mintha ismeretlen tájakat fedeznél fel. A nagy utazás azonban felkészülést igényel.

Hogy megtanuld, hogyan kell hangszeren játszani, bizonyos dolgokat be kell építened

életedbe. Ha megfogadod a következő tanácsokat, jó feltételek mellett kezdheted el karriered,

mint fuvolás.”1(2. ábra)

Első kötet

1. lecke Hogyan is kezdjük?

Elsőként részletesen leírja a fuvola összerakásának módját – a részeivel már

megismerkedtünk az előszóban –, hogy hol kell megfogni és hogyan kell beállítani, mindezt

képekkel illusztrálva.

1 Isabelle Ory: La flûte traversière - Ouverture

10

Következő fontos pont a légzés: fedezd fel légzésedet címmel, ahol hanyatt fekve

próbáltatja ki a levegő kis és befújását.

A következő alcímünk: a támasztás, ahol több gyakorlattal is megismerkedhetünk a

megfelelő légzés megtanulásához és felhívja a figyelmet a tanár tanácsainak fontosságára. A

fúvós hangszerek tanulásának első és legfontosabb alapja a hasi légzés elsajátítása.

Természetesen a tanár bővítheti ezeknek a gyakorlatoknak a számát, sőt véleményem szerint

szükséges is, minél több, változatosabb gyakorlat áll rendelkezésünkre, annál izgalmasabb a

gyermek számára.

Hogyan tartsd a fejed:

Felhívja a figyelmet a tükör előtti gyakorlás fontosságára, majd ismerteti a befúvási szög

pontosságát, a lyuk eltakarásának mennyiségét.

A hangszer megszólaltatása

Itt a fújás irányát mutatja meg. A leírás ellenére persze elengedhetetlen itt is a tanári

magyarázat, hogy korrigálni tudjuk a szájtartást, különböző hasonlatokkal segítsük a

megfelelő szájnyílás elérését. Például: gyertya elfújása hatásos lehet.

Hangindítás (nyelvütés)

Véleményem szerint elég korán hozza a tűvel való indítást, először a huhogást, vagyis a

megfelelő rekeszmozgás begyakorlása után érdemesebb ezt megtanulni. El is érkeztünk az

első gyakorlatunkhoz., ami alatt szöveggel is leírja a hangok hosszúságát, mi meddig is tart.

Már a bevezető gyakorlatok között találhatunk ¾ ütemmutatóval rendelkezőt, ami

véleményem szerint nagyon pozitív, hogy már korán kezdjen hozzászokni a páratlan

lüktetéshez is.

A leckék között találhatunk 11 közbeiktatott feladatot. A haladást ötletesen az egész

négyzetből, sajtból való harapásokkal szemlélteti az illusztrátor. A legelső ilyen egy

összefoglalás, az eddig tanultak ismétlése.

2. lecke Négy hang a fuvolafejen

Ebben a fejezetben 4 hangot tanul meg a növendék játszani kettőt nyitott, kettőt pedig zárt

fuvolafejen. El is érkeztünk az első kis darabunkhoz, ezt követi az iskola

kamaracentrikusságának köszönhetően máris 2 duó és egy trió. Az első duókat akár kezdő

11

társával, tanárral vagy egyedül is el lehet játszani, mert felelgetős párbeszédként van

lekottázva.

3. lecke Hogyan teszed ujjaidat a fuvolára?

Az ujjak számozásával könnyíti a fogások magyarázását. Érdekesség, hogy az első hang,

amit megfúj a növendék az összerakott hangszeren, az a háromvonalas esz hang. Ennek az

oka, hogy ott minden ujjunkat használni kell, így már az elején megtanuljuk a helyes kéz- és

ujjtartást. Általában e nélkül a rossz tartásból a jó elsajátítása nehezebben, hosszabban

tanulható meg.

Eme lecke végén találkozhatunk a következő összefoglalóval – az illusztráción már

hiányzik egy falat a sajtból –, mely a testtartás minden fontos szegmensére emlékezteti a

növendéket.

4. lecke Az Á és H hang

3. ábra

Az új hangokat számozással és rajzzal egyaránt szemlélteti (3. ábra). Hosszúhangos

gyakorlat után egy duóval színesíti a tananyagot, majd két újabb dallammal segíti az új

hangok rögzítését. Az egyik nagy eltérés a többi fuvolaiskolától, hogy ez az iskola a

kétvonalas hangokkal kezdi (az esz után) a tanítást, ellentétben a többivel, ami az

egyvonalassal. Persze függ a gyermek adottságaitól, de véleményem szerint a támasz

szempontjából jobb kezdésnek tartom ezt. A hangigény kialakítása is sokkal könnyebben

beépíthető már az elején e magasabb hangok megszólaltatásakor. Talán időigényesebb, de

megéri.

12

Következik az újabb harapás, vagyis összefoglalás a fuvola egyensúlyáról, mely

tudatosítja a jó tartás alapjait.

5. lecke A G hang

Ebben a fejezetben találkozhatunk az első zongorakíséretes darabbal: a Ringatóval. Három

hang ismeretében már zongorával játszhat együtt, mely nagyon nagy élmény a gyermek

számára. Az is nagyon pozitív, hogy a kíséretek nem nehezek, így könnyen lekísérhetjük saját

növendékeinket.

Elérkeztünk azokhoz a duókhoz is, melyek már nem párbeszédként egymást követik a

szólamok, hanem párhuzamosan egyszerre játszhatnak együtt.

Minden kis darabnak külön címe van, ami már a képzelőerőt is fejleszti és a hangutánzás

észrevétele is érdekesség lehet a gyermek számára. (pl: Ping-pong, Bagoly)

Az eddigi negyed és fél hangok után már megtanuljuk a nyolcadokat is, ahol már

törekszünk egyre nagyobb frázisok egy levegővel való kibírására, hogy ne minden hang után

akarjon levegőt venni a növendék. Minél hamarabb megszokja ezt, annál könnyebb lesz

később.

Már zenei kifejezésekkel is találkozhatunk, mint például: rallentando, da capo al fine, a

tempo. Ezeknek a jelentését is leírja.

A lecke végén egy kreatív feladatot találhatunk, ahol az adott ritmusra az ismert hangokból

dallamot kell szőnie a gyerekeknek, elgondolkodtató, játékos, kreatív feladat, amit egymásnak

elő is adhatnak a kezdők.

6. lecke A magas C

Az új hangunk a háromvonalas c, ebben a fejezetben több zongorakíséretes darabot, illetve

gyakorlatot találhatunk, melyek között már a 4, 8 ütemesek mellett, 16 ütemes művek is

vannak, ezzel is fejlesztve az állóképességet. Az Orosz dalban az ütemmutató váltakozásával

is megismerkedhetünk.

7. lecke Az F hang

Elkezdjük használni a jobb kezünket, egyre nagyobb levegőoszloppal kell dolgozni a

gyerekeknek folyamatosan haladva.

13

4. ábra

A Tiszta forrásnál című darabban megjelenik a zenei mondat fogalma, bemutatja a kérdés-

választ. Érdekesség, hogy ez a duó b klarinéttal párosítja a fuvolát.

8. lecke A hang

Ez az egyik legrövidebb fejezete az iskolának, mely a minőségre hívja fel a figyelmet

gyereknyelven.

Természetes a hangigény kialakítására már az elejétől kezdve törekednünk kell, amire

újból és újból fel kell hívni a növendék figyelmét, hogy ő maga is fontosnak tartsa és az

otthoni gyakorlásnál is elsődleges szempont legyen.

9. lecke Az É hang

Ebben a fejezetben ír a hangolásról, mely elengedhetetlen a kamarazenéléskor. Viszont a

pontosság, hogy mikor merre kell igazítani, az kimaradt a leírásból. Tehát erről az oktatónak

nem szabad megfeledkeznie és a növendékének lépésről lépésre be kell mutatnia ezt a

folyamatot.

10. lecke A D hang

Ez a fogás nehéz, elsajátítása időigényes, de a d hang begyakorlására sok mű áll

rendelkezésünkre, többek között a nagyon szép Kelta dal és a vidám Borz című trió.

14

11. lecke A C hang

Ennek a hangnak a megismerésével már egy oktávnyi hangot ismerünk, így elérkeztünk a

C-dúr skála játszásához.

Ebben a fejezetben már két Mozart mű rövidített változatát is megtanuljuk, majd újabb

dallamírásra sarkalja a tanulót.

12. lecke A metronóm

A metronóm fontosságára hívja fel a figyelmet a zenetanulás során. Nyugaton teljesen

természetes, hogy már a kezdők is rendelkeznek sajáttal, addig itthon ez nem jellemző, de

hasznos, ha már az órák keretében megismerkednek vele. A lecke végén ismét egy kreatív

hallásfejlesztő gyakorlattal találkozhatunk, ami dallamkitalálással és annak utánzásával lehet

bővíteni.

13. lecke Összefoglalás

Ebben a fejezetben megjelenik minden, amit eddig tanultunk, ritmusokról, levegővételről,

támaszról, ezek mellet persze nagyon fontos figyelni az egyenletes tempóra, valamint a

hangminőségre.

A végén Relaxációs gyakorlatokat találhatunk a negyedik leckék közötti összefoglaló

kiegészítőben

14. lecke A bal kéz 2. és a jobb kéz 5. ujjának használata

Itt már nevén is nevezi az előző leckében már eljátszott C-dúr skálát.

Ebben a fejezetben rengeteg olyan gyakorlattal találkozunk, ami a d fogásának

elsajátítására szolgál, hogy stabilan, hiba nélkül tudja egyszerre felemelni, majd letenni a

címben is szereplő ujjakat. Megjelenik a kánon fogalma, melyet a Tréfa című darabbal vezet

be.

Az ötödik leckék közötti kiegészítő a gyakorlás szervezéséről, mikéntjéről ír.

15. lecke Szórakozás C-dúrban

Ez is egy összefoglaló fejezet, de bevezet új fogalmakat is: terc, amit ritmizálva is

gyakoroltat, és a staccato.

15

Kiemelném A fogolymadár című triót, melynek gyönyörű hangzása van és

komponálásának köszönhetően a növendék könnyen tudja elsajátítani az adott leckét.

5. ábra Fogolymadár trió kottája

16. lecke Árnyalatok: f p

Itt ismerkedhet meg a tanuló a dinamikával, forte és piano kifejezésekkel. Nagyon hasznos,

hogy az első gyakorlatban ugyanazt a hangot kell megismételni hangosan, illetve halkan, mert

ezáltal is tud figyelni a hangminőségre és ami még nagyon fontos az intonációra. Ahhoz, hogy

tisztán tudjunk játszani forte-piano váltásokat, nagyon kell figyelni az ansatz-ra, a támaszra és

rekeszre.

17. lecke A nyújtott ritmus

Kezdők számára ez az első igazán nehéz ritmus. Az iskolában lévő magyarázat érthető és

átlátható. A gyakorlópéldák előnye, hogy fokozatosan készítik fel a növendéket a nyújtott

ritmusra; először csak a plusznyolcadokat játssza a tanár nyújtott ritmusú kíséretével – így

talán könnyebben érzékelhető, hallható számára a képlet; és ő csak másodszorra kerül sorra. A

két szólam szétválasztása is fokozatos: először unisono dallampár más ritmussal, azután a

hangok különválnak, de a pontozott negyed alatt ugyanazok a hangok ismétlődnek. Végül a

kíséret mozgó szólammá alakul a nyújtott ritmus alatt.

16

Újdonság ebben a leckében az ismétlőjel, valamint a primo-secundo. A fejezet végén lévő

darabokban már a nyújtott ritmus mellett a dinamikára is figyelmet kell fordítani, illetve a

primo-secundora is, ilyen a Visszhang, illetve a Kakukk.

A 6. relaxációs feladat célja a pihenés, valamint a légzés és a vérkeringés serkentése.

18. lecke A kötőjel (Legato)

A legato használatát a fejezetek elején található könnyebb gyakorlatok segítségével tudja

elsajátítani, mert ezeknél csak a kötésre kell összpontosítania.

Megjelenik a mezzoforte, mint újabb dinamikai árnyalat.

Az első kötet lezárásaként „Minden héten tanulj meg egy darabot kívülről”2 tanáccsal

találkozunk.

A memorizálás korán kezdését fontosnak tartom, a kicsik észrevétlenül is megtanulják

fejből a dalokat sok gyakorlással, ennek tudatosítása és a fejből tanulás módszerének

elsajátításával jó, ha az órán megismerkednek, hogy később hosszabb, nehezebb daraboknál

tudják kamatoztatni.

Második kötet

A kotta folytatásában kezd el az egyvonalas oktáv hangjaival dolgozni.

19. lecke A mély hangok meghódítása

Ahogy a legelején az esz hang után az a, h és g hangokkal kezdtük, most is az egyvonalas

hangok közül is ezekkel indulunk. Mivel a fogás ugyanaz, ezért csak a fújás technikáját kell a

növendéknek elsajátítania a tanár segítségével. A szemléltető-gyakorló darabok

hangterjedelme lassan és fokozatosan növekszik.

20. lecke Egyik árnyalatról a másikra

A diminuendo párjául bevezeti a crescendo fogalmát, kicsit később pedig a mezzopianót.

Különböző feladatok elé állítja a növendéket: például: az Etűd című darabot már

kötésvariációval is el kell játszania, a Német tánc az önállóságot javítja, mivel a kötőívek és

levegővételek helyét a növendék határozhatja meg. A Nyomjáték pedig koncentrációt és

kreativitást igényel.

2 Isabelle Ory: La flûte traversière - Ouverture

17

21. lecke Az ütem végén kezdve

Bár a felütés már a 11. fejezetben megjelent, most kerül csak sor a magyarázatra és a

pontos megnevezésre. A gyakorlatokban folytatódik a legato és dinamika begyakorlása,

illetve ismétlése.

A hetedik leckék közötti feladat újra lehetőséget biztosít a pihenésre és lazításra.

22. lecke Repertoire

Tenuto játékmódját tanulhatja meg a növendék, még név nélkül. Felfedezhetünk egy

magyar népdalt a Cickom, cickom kezdetűt. Schumann szerzeményével is találkozhatunk, ami

után ösztönöz a szerző életének és munkásságának megismerésére, ahogyan Mozart

dallamainak megjelenésekor is.

23. lecke Ujjgyakorlatok

Az ujjak pontos együttmozgását szolgáló etűdök többféle ritmus- és artikulációs

variációban nyújtanak gyakorlási módokat. A Babaaltató címében is utal az 5. fejezet Ringató

című dallamára, amit itt egy oktávval lejjebb, kibővítve már kötésekkel, dinamikával együtt

játszhat a növendék.

A fejezet végén lévő kreatív feladat egy már sokkal hosszabb dallamírásra készteti a

tanulót.

24. lecke Hosszú kötőjelek

Ahhoz, hogy hosszabb legatokat tudjunk játszani, egyre többet kell kibírnunk levegővel,

ennek gyakorlására szolgál ez a fejezet. Az első gyakorlatokban szekvenciával fűszerezve

gyakoroltatja.

Bemutatja az alla breve használatát.

A darabok egyre hosszabbak és összetettebbek. Ahol nehezebb résszel találkozunk, arra a

szerző külön kiemelve gyakorlási módszert ajánl, mint például a Trällerliedchen című

darabnál is.

Most láthatunk először egy sorba kottázott kánont.

A nyolcadik nagy összekötő feladat a légzéskor a torok helyzetére hívja fel a figyelmet,

hogy annak nyitottságára, lazaságára törekedjünk.

18

25. lecke Különböző tagolási módok

Egy oktávon belüli szekvenciát kér a szerző sokféle artikulációval, valamint

ritmusváltozattal, így többfelé kell egyszerre koncentrálni. A kötőívek sincsenek mindenhol

végig jelölve, van ahol csak utal rá – ez szintetizáló gondolkodást igényel: a hangokkal együtt

a be nem írt legato-íveket is játszania kell.

A darabok közt közismert nagy művek leegyszerűsített kis változatai is megtalálhatók,

ilyen pl. IX. szimfónia, Beethoven Örömóda témája.

A 9. köztes feladat előtt rövid ismétlés kap helyet – ezúttal a felütés és a téma fogalma

kerül terítékre; majd újabb relaxációs gyakorlattal zárul a fejezet.

26. lecke Négy régi tánc

A négy tánc a következő: Bransle, Passepied (a kottában először fordul elő az átkötés,

ebből is csak egy van az egész darabban), Gavotte és Menüett. Megjegyzésként Mozartról kis

érdekességet tudhatnak meg a gyerekek, ami még érdekesebbé teszi a tanulást.

27. lecke A mély F és E hang

Már öt lecke telt el új hang tanulása nélkül. Ennyi idő alatt a korábbi három

megszólaltatása biztossá válhatott, így már továbbléphet a növendék. A hosszú hangos

gyakorlatokban van idő keresni a szép hangot; közben a kétvonalas oktáv ugyanezen hangjait

is kéri a szerző, így a megfigyelhető és érzékeltethető a megszólaltatásbeli különbség.

28. lecke A tizenhatodok

Az új ritmusértéket gyakoroltató feladatokkal találkozhatunk ebben a fejezetben, köztük a

már többször előfordult C-dúr skála hangjain mutatja be az új ritmust. A tizenhatodokon kívül

még a kisnyújtottal is megismerkedhet a növendék Schumann Induló című művében.

A kreatív dallamírós, illetve nyomjátékos feladatok egyre bonyolultabbak, ezért az eddig

tanult minden artikulációt és új ritmust fel kell használni, ami eddig az iskolai tananyagában

szerepelt.

29. lecke A mély d hang

A gyakorlatokban az egy és kétvonalas hangok váltakozása gyakori, ezzel is segítve a

váltás megtanulását. A műlovarnő című darabhoz hasonló, a két sort váltogatva egyedül is

19

játszható darab már sokszor volt korábban is, itt nehezítésképp a szólamcsere helye mindig

változik az ütemen belül.

A 10. feladatban tartott hang gyakorlására buzdít, amivel növelhetjük a tüdő kapacitását (6.

ábra).

6. ábra

30. lecke A triola

Akárcsak a tizenhatodok bemutatásánál itt is a C-dúr skála hangjain gyakoroltatja be

először az új ritmusképletet: a triolát, majd kisebb dallamokon keresztül, ahol már különböző

hangmagasságúak a triola hangjai.

31. lecke A fuvola legmélyebb hangja

Az egyvonalas C-vel való megismerkedéskor először a két legmélyebb hangok váltását

gyakorolhatja a növendék. A gyakorlatok utáni dallamok hangterjedelme a kvintet nem

20

haladja meg. A két oktáv összekapcsolására szolgál a 118. o. 2. szekvenciás példája,

különböző artikulációkkal kiegészítve.

32. lecke Változatok C-dúrban

C dúr hármashangzat hangjaival megismerkedtetünk, majd az ugyanolyan fogású hangok

más fúvási technikáját gyakoroltató darabokkal találkozhatunk.

A játék közben felmerülő gondolatokra, érzésekre vonatkozó első instrukció a Csendes éj

alatt található. Az Angol dal újabb önálló munkára készteti a növendéket.

Gwenael tánca érdekes módon az egyetlen olyan darab az egész fuvolaiskolában, amelyben

a kiírt előjegyzés a fuvolaszólamban is szükséges (sokszor előfordult pl. G-dúr darab,

amelyben csak a kíséretben szerepelt FISZ, a fuvolában nem). Itt a B a módosított hang,

fogása azonban nem derül ki a kottából.

33. lecke A nyolcadok összekötése

Hosszúhangos hangképzéssel kezdi a gyakorlatok sorát a szerző.

A kötet végéhez közeledve minden eddig tanult gyakorlási mód átismétlése kiemelkedően

fontos, ezt szolgálja az 1. Etűd és variációi. Záródarab pedig a Búcsúkeringő, amely egy

kvinttel feljebb már a 25. fejezetben, A búcsú dala címmel megjelent.

Végül egy zenehallgatásra vonatkozó jó tanáccsal lezárul az iskola,

Fuvola ABC elemzése

A kotta két részre osztható, az első 15 fejezetből áll, melyek során újabb hangokat ismertet

meg a növendékkel. Ezekben a leckékben háromtípusú gyakorlattal találkozhatunk: az elején

mindig hosszú hangokkal gyakoroltatja be az új fogást, majd kisebb etűd-szerű dallamokkal

találkozhatunk, a leckék végén pedig ismert gyermekdalokat sajátíthat el a tanuló a

hangszerén, sőt színesíti, hogy ezek mellett nem csak hazai, de más országok dallamaival is

találkozhatunk. A második részben először felelgetős duókat, kánonokat, biciniumokat, majd

zongorakíséretes kis darabokkal találkozunk, mely során az együttzenélés örömét is

megtapasztalhatja az ifjú növendék.

21

I. rész Gyakorlatok és gyermekdalok

1. lecke

Az első fejezetben az egyvonalas a és h hangokat ismerteti. Itt nem olvashatunk szöveges

magyarázatokat, megjegyzésként viszont találhatunk ajánlást arra, hogy a Jeney

Fuvolaiskolával párhuzamosan használva miket érdemes egyszerre tanítani, illetve tanulni.

Mint minden új hangnál az összes leckében először az új hangok megismerését

hosszúhangos gyakorlattal kezdi. Ez ideális arra, hogy még az új fogások átgondolására

legyen ideje a növendéknek és a szép hangra is figyelhessen. Ezek után már változatosabb

ritmusú etűd-szerű dallamokkal sajátítja el az aktuális hangokat. A lecke végén jönnek a

gyermekdalok, népdalok. Már 2 hang ismerete után megtanulhatjuk eljátszani például a jól

ismert, Süss fel napot.

2. lecke

7. ábra

Ebben a leckében az egyvonalas C az új hang. Minden fejezet elején láthatjuk, hogy a tanult

hangok közül milyen hangtartományra vonatkoznak a gyakorlatok. Ebben az esetben az A, H

és C hangokból álló dallamok jellemzőek (7. ábra), a gyermekdalok, illetve a népdalok során

a c-a váltást gyakoroltatja be a szerző, többek között a Zsipp, zsupp, kenderzsupp

dalocskánkkal.

3. lecke

A G hangot mutatja be ez a lecke, G-től H-ig tartó hangterjedelemben gyakoroltat. Itt is

találhatunk gyerekek által ismert dalokat, például a Fecskét látok című. Azért is pozitív ennyi

ismert dallam tanulása, mert a memorizálást is könnyebben, sőt lelkesedve fogadják.

22

4. lecke

Itt nem tanulunk új hangot, hanem az eddig ismerteket mind felhasználjuk, a

hangterjedelem: G-től C-ig fog tartani.

5. lecke

Az ötödik leckében – a cisz tanulásakor – találhatunk egy megjegyzést a szerző által,

mégpedig, hogy ez a lecke kihagyható a tanár belátása szerint, de figyelmeztet, hogy a tízedik

és 11. lecke között sor kell, hogy kerüljön rá.

6. lecke

Itt kezdi el használni először a növendék a jobb kezét. A d hang fogásának megtanulása

időigényes, így ennek a leckének az elsajátítása tovább tarthat. Nagyon oda kell figyelnünk,

hogy a helyes tartásra mindig emlékeztessük a tanulót.

7. 8. és 9. lecke

A 3 fejezet sorban mind egy-egy új hanggal ismertet meg minket a szokásos módon: az E,

F, majd G hangokkal. A kilencedik leckében találkozhatunk az első ¾-es lüktetésű Ábécédé

kezdetű népdalunkkal.

10. lecke

Egy fejezet során egyszerre három új hangot tanít, az egyvonalas d, e és f hangokat.

11. lecke

Itt már a hangterjedelem az egyvonalas d-től egészen a kétvonalas á-ig tart. A

gyakorlatoknál találhatunk olyan utasítást, hogy egy oktávval feljebb is játszuk el. Nagyon

hasznos, mert a különböző fújási technikát tudatosítja a tanulóban.

12. lecke

Két új hanggal foglalkozik ez a fejezet: h és c hangokkal, melyeknek ugye a fogása nem

változik az egyvonalaséhoz képest.

13. lecke

A cisz után a következő módosított hangunk a fisz, ezáltal már a skálákból is tanulhatunk

újat.

23

14. lecke

Automata b-vel vagyis (a balkéz hüvelykujjával) játszandó megjegyzlst találhatjuk a

fejezet elején.

15. lecke

Ez a fejezet, mint összefoglaló az eddig tanultakból, az összes hagnot felhasználva nyújt

gyakorlófeladatokat.

Lapról játékul szolgál 48 gyermek- és népdal, ezek között angol, amerikai, francia, cseh,

finn, görög, török, orosz, román, német, lengyel, spanyol, osztrák, olasz, lett, sváb és persze

magyar dallamokat találhatunk. Ezeket is külön tagolja hangkészlet szerint.

II. rész Bevezetés a társas zenébe

Először felelgetős páros játékokkal találkozhatunk, amikben párbeszédszerűen egymást

után válaszolgatva játszanak a párok. Ezeket követik a kánonok, ami szintén több nemzetiség

dallamait dolgozza fel. Majd következnem a biciniumok.

Zongorakíséretes dalok találhatóak a kötet végén. Ezek és a kamaradarabok leckékhez való

csatolásához javaslatokat találunk a szerzőtől a kotta végén, ami segítségünkre lehet.

Összehasonlítás, előnyök-hátrányok

Az első szembeszökő különbség az előszó, mely a francia fuvolaiskolában a gyermekekhez

szól, mintha egy mesekönyvbe lapoznának bele és ez elrepítené őket egy varázslatos világba.

Az iskolán végig találhatunk szöveges megjegyzéseket, leírásokat, amik a Fuvola ABC-ben

kizárólag a tanár feladata marad. Mivel a szó elszáll, nagyon hasznosnak tartom a leírásokat,

amik persze játékos módon jelennek meg, amire a gyerekek felfigyelnek, eközben biztosan

emlékezteti a növendéket gyakorlás közben a fontos alapdolgokra. Részletes leírás található

már magáról a hangszerről és összerakásáról, a légzésről, ezzel szemben a Fuvola Abc ezt

teljes mértékben a tanárra bízza. Hasznosnak tartom a Négy hang a fuvolafejen című leckét is.

Ami nagyon jellemző még a francia kötetre: az a kamaracentrikusság. Már pár hang

ismerete után is duókat találhatunk, végig be van építve a tananyagban a duók, triók,

zongorakíséretes darabok. A fuvola Abc-ben is találatunk kamaradarabokat a kötet végén. De

24

izgalmasabbnak tartom a legelejétől használva ezeket és persze hasznosnak is, mert nagyon

hamar megtanul figyelni a másikra a növendék.

Mindezek mellet rajzok tömkelegével színesíti a tanulás folyamatát.

A következő különbség az első hang, ami általában az egyvonalas á és h hangok szoktak

lenni Magyarországon. Ebben a francia fuvolaiskolában a háromvonalas esz, amit megtanít

elsőnek. Ezt nagyon jó ötletnek tartom a helyes tartás elsajátítása miatt.

A következő meglepetés, hogy a kétvonalas hangokkal folytatja, amiknél a támasz talán

hamarabb megtanulható, mert elengedhetetlen hozzá. és innentől halad majd lefelé, szemben a

Fuvola ABC-vel, ami az egyvonalas hangokkal kezdi.

A zenei szakszavakkal hasonlóképpen ismerkedhetünk meg mindkét kötetben:

folyamatosan vissza-visszatérve észrevétel nélkül megjegyzi jelentésüket a tanuló.

Izgalmasabbnak és kevésbé monotonnak tartom, hogy a francia fuvolaiskolában nemcsak

fejezetenként egy újdonsággal találkozunk és annak begyakorlására szolgáló feladatokkal,

hanem itt ezeken kívül folyamatosan sok kisebb újdonságokkal, játékokkal tarkítja a tanulás

folyamatát.

Hatalmas előnye a Fuvola Abc-nek, hogy rengeteg népdalt, ismert dallamot tartalmaz,

amiket a gyerekek már tanultak óvodában, iskolában vagy akár otthon, és ezeket nagyobb

lelkesedéssel is szeretik megtanulni.

Az egyik hátránya a francia fuvolaiskolának az előjegyzések, módosított hangok

tanításának hiánya, ezeket skálatanulásnál pótolni is kell, vagy Csupor László: Ujjgyakorlatok

25

kötetét kiegészítőnek használni, illetve később a Jeney Fuvolaiskola és a Bántai: Válogatott

etűdök fuvolára kötetek tanulásakor már darabokban is szembesül vele a növendék.

26

Összegzés

A diplomamunkám elkészítése során teljesítettem mindazokat a feladatokat, amelyek a

feladatkiírásban szerepeltek. Ennek megfelelően bemutattam a FUVOLA ABC kiadásának

történetét és elemeztem az egyes leckéket.

A dolgozatomban továbbá ismertettem egy a hazánkban kevésbé alkalmazott francia

fuvolaiskolát. A rövid történeti és személyes kötődésem leírása után a FUVOLA ABC- hez

hasonlóan ezt is leckénként elemeztem.

Végezetül a két fuvolaiskola összehasonlítását végeztem el, melyben kiemelem azok

előnyeit és hátrányait, valamint mit lenne érdemes egyikből a másikba átültetni a fuvola

oktatása során.

Összegezve elmondható, hogy mindkét fuvolaiskola nagyszabású, értékes kötet, de – talán

elfogultság is beszél belőlem – közelebb áll a szívemhez a francia fuvolaiskola, mely Laci

bácsi segítségével bevezetett a zene rejtélyes világába és a mai napig meghatározó az

életemben, csak a szerepek cserélődtek fel, most én segédkezem, hogy újabb növendékek

kezdjék meg a varázslatos utazást a fuvolázás világába. Felemelő érzésnek tartom, hogy

továbbadhatom mindazt, amit Laci bácsitól kaptam.

27

Irodalomjegyzék

Isabelle Ory: La flûte traversière – Ouverture

Bántai-Sipos: Fuvola ABC

Michel Paul: A zenei nevelés lélektani alapjai (Zeneműkiadó, Budapest, 1974)