a gyomor- bélrendszer működése emésztés és felszívódás

A gyomor- bélrendszer működése

Emésztés és felszívódásemésztés: a fehérjék, zsírok és szénhidrátok felszívódásra alkalmas egységekre bomlanak le.

felszívódás: az emésztés termékei, valamint a vitaminok, ásványi sók, víz a nyálkahártyán keresztül a nyirokerekbe vagy a véráramba kerülnek.A tápcsatorna funkciói:- motoros: továbbítás, keverés, késleltetés, tárolás, mechanikai előkészítés-szekréciós: lebontó, felszívó és továbbító folyamatok A lebontó és felszívó működés optimális hatásfokához a motorikát koordinálni kell a lebontó és a felszívó folyamatokkal Tápanyagok bontása

- luminális: a bontást az emésztőcsatornába kiválasztott enzimek végzik.

- celluláris: sejtfelszíni emésztés

Tápanyag Luminális bontás

Végtermék

Celluláris bontás

Végtermék

Poliszacharid + Dextrinek, tri- és diszacharidok

-

Oligoszacharidok, tri- és diszacharidok

- + Glükóz, galaktóz, fruktóz

Protein + Peptidek, kevés aminosav

-

Oligo-, tri- és dipeptidek

- + Tri- és dipeptidek, aminosavak

Trigliceridek + Zsírsavak, 2-monoglicerid

-

A tápanyagok lebontása a tápcsatornában

Rágás, nyelés

A szájüreg, garat és a nyelőcső működése

A szájüregben táplálék a nyállal keveredik, majd a nyelőcsőbe kerül. A nyelőcsőben perisztaltikus hullámok továbbítják a táplálékot a gyomor felé.

A rágás: elmorzsolja a nagy ételdarabokat és összekeveri a nyálmirigyek váladékával. A táplálék megnedvesítése és homogenizálása a további emésztést segíti.

A nagy ételdarabok is emészthetőek, de ezek erős és gyakran fájdalmas összehúzódást váltanak ki a nyelőcső izomzatában.

Rágás: - a rágóizmok ritmikus és alternáló összehúzódása hozza létre.

- a rágás megindítása akaratlagos, a megindult rágási folyamatban sok a reflexes, nem tudatosuló összetevő (agykéregtől a nyúltagyig több KIR-i szint részt vesz.)

A nyálmirigyek és a nyál

+ a szájüreg nyálkahártyájában található kis nyálmirigy

A nyál összetétele és funkciója

hipoozmotikusα-amiláz (ptialin): emésztőenzim, a keményítő

emésztésében vesz résztMucin: glikoprotein, feladata a táplálék síkossá tétele

(kenése)Lizozim, IgA – fertőtlenítő hatásNaponta kb. 1500 ml nyál termelődik, pH= 7 körül

Elősegíti a nyelést, nedvesen tartja a szájüreget, oldószerül szolgál az ízlelőbimbókat izgató molekulák számára, segíti a beszédet, tisztán tartja a szájüreget és a fogakat, antibakteriális hatás

A nyál termelődése, a nyálelválasztás szabályozása

A nyálelválasztás idegi szabályozás alatt állA paraszimpatikus idegrendszer ingerlése erőteljes

nyálelválasztást okoz( híg és kevés szerves anyagot tartalmaz)A szimpatikus idegek ingerlése hatására a gl. submandibularisból

kis mennyiségű, de szerves anyagokban gazdag nyál elválasztása indul meg

A primer szekrétumban a K+ és a HCO3- koncentráció > plzmában

A CL-, HCO3- és a Na+ a kivezetőcsőben visszaszívódik, míg a K+ kiválasztódik

Amikor nyálelválasztás fokozódik, a visszaszívás csökken és így a Na+, Cl- és HCO3- koncentráció emelkedik, a K+ csökken

A nyelőcső, a nyelés folyamata

• A nyelőcső kb. 25 cm hosszú, laphámmal bélelt rugalmas izomcső.

• Bemenete a fogsortól kb. 15 cm-rel kezdődik.• Három élettani szűkülete van, legjelentősebb a cardia, a

gyomorba való átmenete. A nyelés reflexválaszA nyelés akaratlagosan indul el, amikor a szájban lévő

tartalom a nyelven összegyűlik és garat felé továbbítódikA garat izomzatában akaratlan kontrakcióhullám indul el, ami

a tartalmat a nyelőcsőbe juttatjaA reflexválaszhoz hozzátartozik a légzés gátlása és az gége

zárása (gégefedő)Egészséges felnőtt étkezés alatt gyorsan nyel, de a nyelés az

étkezések közötti időszakban is folytatódik (naponta kb. 2400-szer nyelünk)

A garat-nyelőcső átmenetnél van egy kb. 3 cm hosszú szakasz, ami nyeléskor elernyed

A lenyelt tartalom mögött a nyelőcső izomzata gyűrűszerűen összehúzódik és ez perisztaltikus hullámként kb. 4 cm/s sebességgel végigvonul a nyelőcső hosszán

(a folyékony, félfolyékony táplálék a gravitáció hatására jut le a nyelőcső alsó szakaszába)

A gyomor-nyelőcső átmenet izomzata (alsó oesophagus sphincter) tónusos összehúzódásban van, a nyelés során elernyed

A nyelőcső, a nyelés folyamata

A gyomor

A táplálék a gyomorban tárolódik, savval, nyálkával és pepszinnel keveredik, majd a patkóbélbe ürül.

Gyomornedv: a mirigysejtek naponta kb. 2500 ml-t termelnekFedősejtek: sósav, intrinsic faktorFősejtek: pepszinogén I, II (proenzim) – a gyomorsósav aktiválja

a pepszinek az aromás aminosavak (pl. fenil-alanin, tirozin) melletti peptidkötéseket bontják – polipeptidek keletkeznek

Mucosus sejtek: nyák (glikoprotein) + bikarbonát = nem keveredő réteg (pH 7) védik a

gyomornyálkahártyát barriert áttörheti pl. az alkohol, aszpirin, epesav,

ecet és így gyomorirritációt okozhatnakG-sejtek (antrum): gasztrin – gyomorsav-és pepszinszekréció

fokozása, motilitás fokozása, a gyomornyálkahártya növekedésének fokozása, az inzulin- és glukagonelválasztás fokozása (fehérjedús étkezés után)

A gyomor

A gyomor motilitása és ürülése• amikor a táplálék a gyomorba kerül, a gyomor

reflexszerűen elernyed (receptív relaxáció)• Ezt perisztaltikus összehúzódások követik (a táplálékot

összekeveri és a duodenumba továbbítja)• az antrum összehúzódását a pylorus környékének, majd

a duodenum összehúzódása követi• az antrumban az előrehaladó gyomortartalom előtti

kontrakció akadályozza meg• normálisan a duodenumból nincs visszafolyás a

gyomorba

+ éhségkontrakciók

A gyomor

A gyomorműködés szabályozása

- cephalicus fázis: KIR neuronok aktivitása váltja kia szájba került táplálék reflexszerűen gyomornedv-szekréciót vált ki (n. vagus)Feltételes reflexszé alakítható (látvány, szaglás, gondolat)

emóciók: harag, gyűlölködés vérbőséget, hiperszekréciót okoz

Félelem, szorongás csökkenti a szekréciót és a motilitást

- gastricus fázis: helyi reflexek, gasztrin a gyomorba került étel váltja ki (feszülés, kémiai stimulusok (főleg aminosavak)

- intestinális fázis: a duodenumban jelenlévő zsírok, szénhidrátok és sav gátolják a gyomorsavés pepszinelválasztást és a gyomormotilitást

A gyomorműködés szabályozása

Fokozza a sav- és pepszintermelést-Hypogliakemia- alkohol- koffein

Szénhidrátban gazdag táplálék néhány órán belül eltűnik a gyomorbólFehérjedús, zsírdús tápláléknál ez lassabb!

Enterogastricus reflex: a fehérjeemésztés termékei és a hidrogénionok indítják el: csökken a gyomormotilitásUgyanezt váltja ki a duodenum feszülése

Az ízérzékelés

+ „umami” íz: aminosavanionok (főleg glutamát)

+ víz íz (garat, gége)

Hányás

- Elsődlegesen védekezési folyamat

- nyúltvelői (formatio reticularis) szabályozás alatt álló zsigeri reflex

- area postrema: kemoreceptor sejtek

- nyálelválasztás fokozódása, hányinger, a hangrés zárul; a légzés visszatartódik; a hasfali izmok összehúzódnak, ahasüregi nyomás fokozódik; a nyelőcső és a cardia záróizma elernyed; forított perisztaltikus mozgás kezdődik és a gyomortartalom gyorsan a nyelőcsőbe, szájba, majd a külvilágba kerül.

A hányást kiváltó tényezők

A vékonybél anatómiája

Makroszkóposan – összesen kb. 285 cm élő szervezetben

Duodenum (patkóbél): első szakaszát bulbus-nak is nevezik: ez a terület érintkezik közvetlenül a savas gyomortartalommal ( itt a leggyakoribb a peptikus fekélyek keletkezése)

Jejunum (éhbél)

Ileum (csípőbél) – ileocoecalis billentyű (Bauhin-billentyű)>>> vastagbél

A vékonybél működése

A vékonybélben a béltartalom

• a nyálkahártya szekrétumával

• a hasnyálmirigynedvvel és

• az epével keveredik.

Az emésztés a vékonybél lumenében és a nyálkahártya sejtjeiben fejeződik be.

Itt szívódnak fel az emésztés termékei, a legtöbb vitamin és a folyadék egy része.

A vékonybélben napi 9 l folyadék fordul meg: 2 l a táplálékból, 7 l a gyomor-bélnedvből származik; a vastagbélbe csak 1-2 liter jut tovább.

A vékonybél szövettana

Tunica serosaTunica muscularis – izom réteg (hosszanti és körkörös

simaizomzat)Tela submucosa – nyálkahártya alatti réteg Tunica mucosa – nyálkahártya

muscularis mucosaelamina propria epithelium (hámréteg)

nyálkahártya: nyiroktüszők, nyiroktüsző-aggregátumok (Peyer-plakk), intestinalis mirigyek (Lieberkühn-kripták), duodenalis mirigyek (Brunner-mirigyek), enterokromaffin sejtek (szerotonin termelés)

A vékonybél egész hosszában a nyálkahártyát bolyhok (villus) borítjákkb. 20-40/mm2

Minden boholy 0,5-1 mm hosszú, ujjszerű képződmény, amelynek felszínét egyrétegű hám borítja és kapillárisokból álló hálózatot, valamint nyirokereket tartalmaz.

A boholyhámsejtek szabad szélén apró mikrobolyhok (mikrovillusok) vannak, ezek alkotják a kefeszegélyt.

Bél méretű henger felülete = 3300 cm2

Bolyhokkal = 100.000 cm2

Kefeszegéllyel = 2.000.000.cm2

a bélhámsejtek (enterocyták) átlagos élettartama 3-6 nap, emberben a naponta levált sejtek számát 17 milliárdra becsülik, fehérjetartalmuk kb. 30 g.

A vékonybél szövettana

A vékonybél motilitása

• Szegmentációs mozgás (keverő): a körkörös simaizomzat néhány centiméterenként összehúzódik, két „kontrakciós gyűrű” között ellazul; másodpercek múlva az előz kontrakciós gyűrűk ellazulnak és a köztes szakaszok húzódnak össze

• Perisztaltikus mozgás (továbbító) – 2-25 cm/s: a bélfal feszülését kiváltó inger helyétől orálisan kontrakciós gyűrű alakul ki, aborálisan pedig relaxáció (a nyomáskülönbség . (myentericus reflex)

• antiperisztaltikus mozgás (hányás)• Interdigesztív fázis-MMC (mioelektromos komplex) 90-120

percenként. valószínűleg „tisztogató” funkciója van; táplálékfelvétel azonnal megszünteti

A vékonybél szekréciós működése

A mirigyek izotóniás nedvet szecernálnak: NaCl és NaHCO3-oldat.

Brunner-mirigyek: sűrű, lúgos nyák (mucin)

Mennyisége: kb. 1 liter/nap.

A máj epeelválasztó működése

Az epe a májsejtekből választódik ki és az epeutakon keresztül a duodenumba kerül.

EpetermelésÁtlagosan kb. 600 ml/nap (200-1200)

kettős funkció:• Lipidek lebontásában és felszívódásában szerepet játszó

epesavas sók és foszfolipidek szintézise és kiválasztása• Az anyagcsere-végtermékek és testidegen anyagok

kiválasztása (exkréciós funkció): epefesték, koleszterin, hormonok, toxikus anyagok kiválasztása

Az epe elválasztásában kétféle sejt vesz részt: • parenchyma sejtek: epesavas sók, koleszterin, foszfolipidek,

epefestékek, idegen anyagok kiválasztásaű• epecsatornákat bélelő hámsejtek: elektrolitoldat

• epefolyás függ: máj szekréció epehólyag kontrakció Oddi sphincter resisztencia(5–10 vízcm)

• epetermelést, ürülést fokozza: CCK(vékonybélfal–lipid hatás) n. vagus aminosav, polipeptidek motilin (étkezések között)

A máj epeelválasztó működése

Étkezések közötti időszakban az epevezeték duodenális becsatlakozása zárt, az epe az epehólyagba folyik és ott raktározódik.

Amikor a táplálék a szájba kerül, a sphincter ellazul, majd amikor a gyomortartalom eléri a duodenumot, a vékonybél nyálkahártyájából felszabaduló CCK (kolecisztokinin-pankreozimin) összehúzza kiürítve így az epehólyagot.

Minden egyes májsejt mellett számos epecsatorna is található, a csatornák egyesüléséből alakul ki a jobb és bal ductus hepaticus, amelyek a májon kívül egyesülve alkotják a ductus hepaticust. A ductus hepaticus egyesülve a ductus cysticusszal hozza létre a közös epevezetéket. Ez a duodenumba nyílik (Vater papilla). A benyílást veszi körül az Oddi-sphincter. A benyílás előtt a közös epevezeték ált. egyesül a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével.

Az epe összetétele

• máj epe: • pH 7,7 isoozmotikus• 97% víz• 2% epesav• 1% koleszterin, lecitin,

epefesték, anorganikus só

• hólyag epe • (10 x koncentráció) pH 6,8• 86% víz • 14% szárazanyag

Epesavas sók képződésePrimér epesavak:Koleszterinből: kolsav rosszul oldódnakglicinnel,

taurinnal konjugálódik kenodezoxikolsav (epesavas sók)

Szekunder epesavak:Az ileumban baktérium hatására leváli róluk a

glicin/taurinTovábbi hatásra (bakteriális 7-α-dehidroxiláz)

kolsavdezoxikolsaventerohepatikus köforgáskenodezoxikolsavlitokolsav (mérgező) kiürülAz epében naponta 20-30g választódik ki.Szervezetben csak 2-5 g van.Napi 0,6 g képződik újraenterohepatikus körforgásban 1-1 epesavas só 6-10-szer

vesz részt. Az epesavak szintézise a májsejtekben a szervezet

koleszterinlebontásának mennyiségileg legjelentősebb útja.

• a lipidekkel együtt micellákat, vízoldékony komplexeket hoznak létre, amelyekből a zsírok könnyebben felszívódhatna• csökkentik a felületi feszültséget, foszfolipidekkel és monogliceridekkel együttesen emulgeálják a zsírokat, amivel előkészítik a vékonybélben folyó emésztési és felszívódási folyamatokat• intesztinális lipázok aktiválása

ha az epe nem jut el a bélbe, a táplálékkal bejutott zsírok 25%-a megjelenik a székletben, súlyosan károsodik a zsírban oldódó vitaminok felszívódása

(zsíros széklet keletkezik akkor is, ha a terminális ileum betegsége miatt az epesavas sók nem szívódnak fel).

Funkciói

Epe összetétele

Epefesték• 250–300 mg bilirubin/nap excretálódik

– 75% RES – haemoglobinból – 25% haem–haemoprotein körforgásból

• haemoglobin–biliverdin–nem konjugált bilirubin(indirekt)nem konjugált bilirubin+glükuronsav(direkt reakció)

• bélben urobilinogén, urobilin

A hasnyálmirigy exokrin működése

A szekrétum alapvetően szükséges a táplálék feldolgozásához. (hiánya: halál)Funkciója:1. Hidrolitikus enzimek termelése2. Gyomor HCl közömbösítése HCO3- szekréció

1. Acinus sejtekbena) Aktív enzimek szekréciója: α-amiláz, lipáz, észterázok, ribonukleázok, dezoxiribonukleázokb) Inaktív enzimek szekréciója: tripszinogén, kimotripszinogén, proelasztáz, prokarboxipeptidáz, profoszfolipázc) Szabályozó molekulák: kolipáz, tripszin inhibitor, CCK szekréciót szab. Peptida+b+c koncentrált kis mennyiségű folyadék keletkezik

2. Kivezető csövecskékbenNagy térfogatú, alkalikus (magas [HCO3-] )

szekrétum. Hígítja az acinus sejtek szekrétumát.


Napi mennyisége: 200-700 ml, főleg a ductus sejtjei termelik, duodenumba ömlikInaktív enzimek aktiválása:

A duodenum lumenében történhet meg!A duodenum nyálkahártya kefeszegélyén rögzült enteropeptidáz hasítja a tripszinogént tripszinAktív tripszin autolitikusan aktiválja a többi enzimet


Hasnyálmirigy szekréciós szabályozása:A táplálékfelvétel és az azt követő események

befolyásolják: gyomor tágulása, fehérje-bomlástermékek, zsír és HCl megjelenése a duodenumban 3 fázisa van:

1. Cephalicus: Inger: látás, hallás, szaglás, ízlelés, szájüreg

mechanikai ingerei, táplálkozási aktusReflexes kolinerg mechanizmusenzimszekréció nőHCl szekréció nőszekretin nő HCO3- nő

2. Gasztrikus:Inger: gyomorba került táplálék okozta mechanikai inger↓Reflexes kolinerg válasz3. Intesztinális:

Inger: vékonybélből kiinduló kémiai ingerekSzekréciót fokozza: oligopeptidek, esszenciális AS, közepes lánchosszúságú (8-18C atomú) zsírsavak, monogliceridek

↓Hatás: vago-vagális reflex

CCK szekréció fokozódás


• Emésztés - luminális + cellulárisszénhidrátok - polysacharidok (keményítő)luminális : alfa - amylase (nyál + pancreas) di- és oligosacharidokcelluláris : maltáz, laktáz, invertáz

monoszacharidok

A szénhidrátok emésztése

A szénhidrátok emésztése

A fehérjék emésztése

• Emésztés - luminális + cellulárisfehérjék - polypeptidekluminális : pepszin (gyomor) tripszin, kimotripszin (pancreas)celluláris : membránpeptidázok (10 db)

aminosavak

A fehérjék emésztése

A zsírok emésztése

• Emésztés - luminális • zsírok - trigliceridek

luminális : lipáz (pancreas) monoglicerid +szabad zsírsav +epesó + foszfolipid+koleszterol+vitaminok

micellumok

A zsírok emésztése

Felszívódás

Szénhidrátok

A vékonybélből kizárólag monoszacharidok szívódnak fel.

•glükóz, galaktóz-a bélhámsejtekbe másodlagosan aktív transzporttal – Na-glükóz transzporter- a sejtből az interstíciumba a GLUT-2 transzporteren keresztül zajlik

• fruktóz- mindkét membránon át a fruktózspecifikus GLUT-5 transzporter segítségével történik; facilitált diffúzió (nem aktív transzport) - a fruktóz felszívódása sokkal lassabb mint a glükózé; civilizációs ártalom, hogy a túlzott fruktóz kínálat fruktóz intolerancia tüneteket okoz. normál működés és táplálkozás mellett a vastagbélbe már nem jut oligo- vagy monoszacharid; összehangolt működés következtébena mono6szacharidok a kapillárisokon keresztül a v. portae-ba jutnak

A transzporterek típusai

Na-glükóz transzporter

Szénhidrátok

A pentózok egyszerű diffúzióval szívódnak fel.

A cukrok bélben történő transzportját az inzulin alig befolyásolja.

Emberi enzimekkel le nem bontható poliszacharidok –pl. cellulóz

Nagy a jelentőségük a fiziológiás bélmotilitás fenntartásában és a székletképzésben

A vastagbél baktériumflórája ezen rostok egy részét lebontja – rövid szénláncú zsírsavak és gázok képződnek

Nem képződnek hasznosítható tápanyagok

Fehérjék• A megemésztett fehérjék 50%-a a táplálékból, 25%-a az emésztőnedvek

fehérjéiből, 25%-a a levált nyálkahártyasejtekből származik.• Az aminosavak felszívódása a duodenumban és a jejunumban gyors, az

ileumban lassú. a bélnyálkahártya membránján csak aminosavak (70-75%) és di-,

tripeptidek (25-30%) jutnak át• A jejunumban már megjelennek az aminosavak és a fehérjék már

nagyrészt 2-6 aminosavból álló peptidekre bontottak ( a további bontás már celluláris)

felszívódás- D-aminosavak: passzív diffúzióval- L-aminosavak: aktív transzport: különböző aminosav transzporterek

Na+-aminosav kotranszporterekaminosav uniporterek

- di- és tripeptidek: kotranszporterek (gyakran gyorsabb mint az aminosav)

Lipidek

Valamennyi lipid zavartalan felszívódásának alapfeltétele az epesavas sókból, a foszfolipidekből és a felszívódásra előkészített lipidekből való micellaképződés a vékonybélben

A lipidek bontása után a zsrasavak, a monoglicerid és a koleszterin a micellákban maradnak.

A bél keverő és persiztaltikus mozgásai során a micellák a bélhámsejtek közelébe kerülnek. A bontási termékek a micellából a felszíni mikroklíma közegébe diffundálnak, az ott lévő savanyú pH következtében a szabad zsírsavak negatív töltése megszűnik, ezért belépnek a kefeszegély lipidrétegébe és onnan a sejtbe – a rétegek közötti transzport szabad diffúzió.

A grádienst fenntartja:

-a zsírsavakat a sejten belül fehérje köti

- a zsírsavak átalakítása

- lipid újraszintézis

Lipidek

A micellákban kötődnek, majd onnan kikerülve diffúzióval szívódnak fel a zsírban oldódó vitaminok – A-, D-, E-, K-vitamin.

A micellaképzés zavara esetén, pl. epesavas sók hiányában ezen vitaminok felszívása is hiányos.

TrigliceridszintézisHosszú szénláncú zsírsavak (C14-18)Zsírsav >>> zsírsav-acil-koenzim A

+ monoglicerid >>> di-, majd tri-glicerid (ha jelentős a zsírfelszívás)

+ alfa-glicerofoszfát >>> foszfatidsav >>> triglicerid vagy foszfolipid (interdigesztív fázis)Közepes hosszúságúak (C6-12)Nem alakulnak tovább, a bélhámsejtekből szabad formában kilépve rögtön a kapillárisokba kerülnek. – kevésbé szabályozott a szabad zsírsavak felhasználása

Lipoproteinek, koleszterin

A lipoproteinek felépítése:

-Trigliceridek

- foszfolipidek

- szabad koleszterin

- koleszterinészterek

- apoproteinek

A sejten belül különböző méretű és sűrűségű lipoproteinek keletkezhetnek.

VLDL – nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein

LDL – alacsony sűrűségű lipoprotein

HDL – nagy sűrűségű lipoprotein

Chylomikron: legnagyobb méretű

A felszívást követően a reszintetizálódott trigliceridek legnagyobb hányada a chylomikronokba épül be.

A lipoproteinek exocitózissal jutnak ki és a nyirokkapillárisokba kerülnek, innen kerülnek majd a vérkeringésbe.

A táplálkozással bejutó lipidekből főleg chilomychronok képződnek.

Lipoproteinek

Az enterocyták a teljes éhezés állapotában is szintetizálnak triglicerideket, ill. lipoproteineket.

Lipoproteinek a májban is képződnek (kivéve chylomichron), ezek az egyes szervek közötti tápanyagtranszport résztvevői.

A kapillárisok endotheliumában található lipoprotein-lipáz a lipoproteinekből szabad zsírsavakat hasít le, amelyek már áthatolhatnak a kapilláris membránon és a sejtmembránon, és a sejtekben felhasználódnak.

A trigliceridek fokozatos eltűnése a lipoprotein részecskékből, sűrűségbeli változásokat okoz.

Lipoproteinek

Lipoproteinek

Lipoproteinek

Érelmeszesedés

Vitaminok felszívódása

A vízoldékony vitaminok gyorsan felszívódnak, leginkább a vékonybél felső szakaszán.

B-12-vitamin felszívódás: felszívódása az ileumban történik meg, ehhez szükség van a gyomor által ternlet intrinsic faktorra. A májban képes raktározódni, így felszívódási zavar esetén előfordulhat, hogy a hiánytünetek csak évekkel később lépnek fel.

Kálcium- és vasfelszívódás

1000 mg kálcium bevitelből a vékonybélben kb. 300-400 mg szívódik fel, de különböző szekrétumokkal 100-200 mg ürül, így a „nettó” felszívott mennyiség kb. 200 mg.-kisebb része a vékonybél teljes hosszában passzívan, paracellulárisan kerül a szervezetbe – ez nincs szabályozva- nagyobb része a duodenumban és a proximális jejunumban transzcellulárisan, aktív transzporttal jut be. – ez hormonális szabályozás alatt áll.Kalcitriol a felszívódás valamennyi folyamatát fokozza.

VasA vas könnyebben szívódik fel ferro (Fe 2+) mint ferri (Fe 3+) vas formájában.A táplálékkal bekerült vas nagy része ferri vas.A gyomorban a vasfelszívódás minimális, de fontos, hogy savas közegben redukálódik a vas; az aszkorbinav is elősegíti ezt az átalakulást.A felszívódás legfőképpen a vékonybél felső szakaszán történik, aktív folyamat.Transzferrin megköti a vasat és átszállítja a kefeszegélyen; a vas egy része közvetlenül a véráramba kerül, egy része apoferritinhez kötődik >>> ferritin

A ferritin molekula akár 4500 vasatomot is tartalmazhat.A ferritin a szöveti vasraktározás fő formája.A szervezetben található vas 70%-a hemoglobinban, 3% mioglobinban, a többi ferritinben található.A ferritinben lévő vas egyensúlyban van a plazma vastartalmával.A plazmában vasat főleg a transzferrin vagy sziderofilin szállítja. A transzefrrin nomrálisan 35%-osan telített vassal.A vas felszívódása a keringésbe fokozódik, amikor a szervezet vasraktárai kiürülnek, vagy ha fokozott a vvt-képződés

A vastag- és végbél működése

3 fő funkciója van:

- víz- és elektrolit felszívás- a meg nem emésztett, fel nem szívódott salakanyagok rendezett, alkalomszerű kiűrítése- baktériumflóra

3 funkcionális szakasz:- coecum (vakbél) - colon ascendens (felszálló vastagbél) - colon transversum (haránt vastagbél) kezdeti szakasza: a béltartalmat a vastagbél elülső szakasza néhány erőteljeskontrakcióval továbbítja, majd acolon transversum antiperisztaltikája (néhány perc, majd 10-15 perc szünet) visszajuttatja az ileocoecalis billentyűig – keveredés-Colon transversum – colon descendens (leszálló vastagbél): időleges tónusos kontrakciós gyűrűk, a béltartalmat továbbítják-- colon sigmoideum (szigmabél) – rectum (végbél): lassan mozdítja tovább egy hosszabb szakaszra kiterjedő, erős kontrakció a béltartalmat; tömegperisztaltika (összefüggő nagy területeken a simaizmok egy időben húzódnak össze)


Evést követőn a vastagbéltartalom disztális irányba elmozdul – régebben ezt gastrocolicus reflex-nek nevezték; a válasz nagy mértékben függ a felvett táplálék energiatartalmától

a rectum működése

-A végbélnyílásnál a rectum kettős záró izomgyűrűvel rendelkezik.

Mindegyinek külön idegi szabályozása van, de a kettős zárási mechanizmus a székletürítéskor együttesen, egy időben függeszthető fel.

A kettős záróizommal lezárt szakasz az anuscsatorna.

Belső záróizom (körkörös simaizom) : miogén tónus, szimp. Idegrendszer aktiválKülső záróizom (harántcsíkolt izom):szakrális motoneuronok (n. pudendus)

A rectum telődése, ill. feszítése a belső zárizom reflexes ellazulását váltja ki, miközben a külső záróizom túnusa fokozódik.A székelést fiziológiásan kiáltó inger a rectum falának feszülése, amit a széklet megjelenése vált ki.

Ha a székletürítés feltételei adottak, a központi idegrendszer és az enterális idegrendszer különböző szintjei összehangoltan működve lehetővé teszik azt.-vázizmok: székelési pozitúra- hasprés- gátizmok- mindkét záróizom ellazulása

A székelési folyamat rectalis inger hiányában teljesen akaratlagos indítású is lehetNem lehetséges azonban, ha a szakrális gerincvelői neuronok és a felsőbb irányítás közötti kapcsolat megszakad.


Víz- és ásványi anyag felszívódás

Az emberi vastagbélben érdemi táapnyaglebontás és felszívás már nem történikA vastagbélbe érkező folyadékból a colon hámsejtjei annyit szívnak fel, hogy a széklettel fiziológiásan 100-200 ml folyadék távozik naponta.Na+-pumpa >>> Na+-grádiens >>> vízfelszívódásK+-szekrécióAldoszteron szabályozó szerepe.

BélbaktériumokNagy mennyiségű baktérium a vastagbélben vanSzületéskor steril , később „népesül” beFunkció: vitamin szintézis (pl. K-vitamin), epefestékekből pigment, flatus, koleszterinmetabolizmus, széklet szaga (indol. Szkatol), aminképződés, stb.

400-500 mikróbafaj ( baktériumok, gombák) él. Egy gramm béltartalomban kb. 1 billió baktérium fordul elő. A széklet összetétele:

Bélbaktériumok

A széklet összetétele

Víz (75%) szárazanyag (25%): cellulóz és más emésztetlen rost, baktériumok, szervetlen anyagok (kálcium, foszfátok), zsír és származékai, levált hámsjetek, nyák, kis mennyiségű emésztőenzim

a gyomor- bélrendszer működése emésztés és felszívódás

Documents