Napjainkban - afejlodesre hivatkozva - sok olyan dolgotmelloziink eletiinkben, amelyek eppen az ertelmet adndk. A fejlodes zdszlaja alatt menetelve valik eletiink egyre rohanobbd, zaklatottabbd, es nagyon gyakran maganyosabba is. Pedig egy kifejlett, stabil, btiszke es boldog tdrsadalom tagjait nem erdekli egy jobb holnap allando igerete, ami nelktil mai eletiink elkepzelhetetlen, es sokunk szdmdra elviselhetetlen lenne. Hoi lakozik kielegithetetlensegiink forrdsa? Mi az az ertek, amely tovdbbi ertekek sokasdgdt vitte hajdan eletiinkbe? Ez nem mas, mint az eld, szerves emberi kozosseg.

A HAGYOMANY AZ ELET TUDOMANYAAHOL AZ EGYMASERT VALO FELELOSSEG KOTABLABA VESETT PARANGS A KOZOSSEG MUKODESE ES JELENTOSEGEegutobbi olvasmany-elmenyem, Imreh Istvan A rendtarto szekely falu cimu miive megrendito es elgondolkodtato emlekirata a mukodo falukozossegeknek, amely ,,kereteiben az emberi szolidaritas kotablaba vesett parancs." Igy ir konyveben: ,,Az elet mostoha volt, kellett tehat az osszetartozas a gondban, a bajban, kellett a tamasz, a reszvetel melege. Maganyossa szerencsetlenedettek, gyamsagra szomlok, de az egyiittes eletnek nekiindulo fiatalok is mind-mind szamithattak a ,,communitas" segito erejere. Valamikor a frissen egybekeltek hazhelyet, szanto nyilfoldet, legelot, szenafiivet, erdot a falutol kaptak, s a szokas a 18. szazadban - ha csonkultan is - de elt meg. S helyenkent maig eleven gyakorlat a hazepito kalaka es annyi mas formaja a kalakanak, a vidam egyiittes segito munkalkodasnak." Hogyan is mukodik az elo kozosseg? Mai szabadelvu vilagunkban, atomizalt tarsadalmunkban mar-mar elkepzelhetetlen biztonsagot, de egyben kotottsegeket is jelentett az egyen szamara. Azonban nem magunknak kell kitalalnunk, ha ujja szeretnenk eleszteni lakohelyiinkon a kozosseget. Minden megvan gazdag kulturankban, multunkban, csak valogatnunk kell a peldak sokasagabol es okulnunk elodeink tapasztalataibol. ,,Mert megtalalhato kozos vonas, es igy elo tortenelem, nemcsak a hasonloan ejtett szo, a nyelvi orokseg, a szinek es izek ifjukori emleke es anynyi mas eleme elmenyvilagunknak, hanem a szokasok, a hitek, az iteletek es az ezekben megtestesult ertekrend is, amely fohelyre teszi a talan legertekesebbet: az egymasert valo felelosseg tudatat." A kozosseg feladata, csak ugy, mint a csaladfoe is a legkisebb egysegben, a csaladban: a munka, a vedelem, es a szakralis szerep. Tekintsiik at a szerves kozosseg mukodesi alapjait a szekely falukozossegek, Imreh Istvan tanulmanyabol szemezgetett peldain keresztiil! A kozos munkak szervezese a falukozossegek szokasrendjenek egyik alapkove volt. ,,Ott, ahol fordulokra osztott a hatar, tekintettel kell lenni egymasra, ossze kell egyeztetni a munka vegzeset terben is, idoben is. Ezt szaknyelven muvelesi kenyszernek ne-

L

vezik. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy kozakarattal kellett termekfajtaknak helyet kijelolni, igasallatoknak pihenohelyet talalni, hatarreszeket tiltani vagy felszabaditani, a munka elvegzesere idot szabni es igy tovabb. (...) A kartetelt is konnyebb volt elkeriilni, ha egy hatarreszben egyszerre, ellenorzotten vegezte mindenki ugyanazt a munkat." ,,A regi falunak az erdon, a tavoli havasokon vagy a szantohatarba ekelodve kozlegeloje es kozos kaszaloja is volt. A kaszaloretet felmertek, parcellakra osztottak, hogy mindenkinek jusson nyil-resz. Egyiittesen is kaszalt - neha tobb napig - a falu nepe, a viszszaelesek elkerlilese vegett. (...)" ,,Vannak meg a falunak gyepei, pusztai, porondjai, kertjei es termeszetesen a mar emlitett erdei es retjei. Ezekbol el-elarusitanak szorult helyzetukben, vagy ajandekoznak, segitveegy-egy arraerdemest. (...) Van, aid a koz javara terjeszkedik, az ilyet biintetik. A vedelem, mint funkcio magaban foglalja a falu onvedelmet, a kozosseg belso rendjenek megvedeset, az onrendelkezes jogat es gyakorlatat es - amit csak manapsag kell megfogalmaznunk, mivel a szerves falu eletszervezesenek annyira magatol ertetodo alapelve volt - a jovo nemzedek erdekeinek vedelmet. Nezziink egy-ket peldat a szekely falu eletebol. ,,Emlitettuk azt a szokasrendet, amely a legaprolekosabban, a legjelentektelenebbnek tuno dolgaikban is szabalyozta az egyuttelest; azt is hogy a szokasszego, a torvenyronto szamithatott a biintetesre. Ha az emberseg, a fontolgato paraszti bolcsesseg mersekelte is az itelkezest - ez a vilag az egyent kemenykegyetleniil ellenorizte, es konyortelenlil igazodasra szoritotta. Ezt az eletrendet menti viszont az, ami tarsul vele, ami szinten szigorii torvenye a falukozossegnek. Az nevezetesen, hogy az ember nem maradhat benne egyediil. Az egyen szamithat embertarsaira, hiszen rendkiviil nehez az elet, es a gyenge masokkal tarsultan valik erosse." ,,A szekely falu zart kiskozosseg. (...) A faluba vetel pedig szertartas. (...) Az osfiak koze nem akarki telepedhet. Annal is inkabb, mert aki belso telekhez jut, valojaban reszeseve valik a falu legelojenek, ka-

10

szalojanak, erdejenek, tehat a kozosseg osztatlan vagyonanak is. (...) Ezert van nagy jelentosege annak, ha belso telket ad a falu kiilso embernek, vagy hazhelyet fiatalnak, szegenynek." Az igasallatok elveszteserol: ,,A legnagyobb csapasok egyike az igasallat elvesztese volt. Ezert tolvaj kialtasra megszolaltak a harangok es sietve gyult egybe a falu. A lopott marha nyomat is felvettek, es az a falu viselte egyetemlegesen a kart, ahol a nyomkovetok elvesztettek a nyomot. Altalanos szokas volt az is, hogy ha nyom nem maradt, vagy mas modon, de elkarosodott a 16 vagy a szarvasmarha, az allattartok megsegitettek egymast, vagy a falu kozpenztarabol segelyeztek a karvallottakat." A kozos erdok kezeleserol: ,,A fanak a regi falu eleteben igen nagy szerep jutott. Otthont, benne tuzhelyet, es meleget, az allatallomanynak elelmet es enyhelyet, a gazdasagi epuleteket es munkaeszkozoket az erdo adott, - de meg makkot es erdei gyiimolcsot is vettek belole. (...) A falusfelek altalaban csak a ledolt fakat, az aszusagot, az erdo tisztitasanal egybegyujtott agakat hordhattak tuzifanak. Az elofa, a makkot, termo csere, biikk, az epiilet-, az eszkoz- a vadgyiimolcsfa vagasa tilalmas volt. (...) Kozvagyon volt az erdo; a falu osi szep rendtartasa szerint osztott belole mindenkinek, mint ahogyan erdotisztitani is egyutt vonult ki a falu, tanusitva: oseink tudtak a jovendore gondolva elni." Ma mar nines kozos fold, elveszendoben a szaktudas, ritka az egyuttmukodes, az egyutt gondolkodas. Es ritka a valodi egyutt iinneples is. A kozosseg szakralis szerepe pedig az elet es halal nagy esemenyeihez kotodo, valamint az evkor iinnepeihez kapcsolodo iinnepi alkalmak kozos megiAleseben rejlik. A falu eletenek rendjet regen a rendszeres falugyiileseken hataroztak meg, es betartasat a valasztott falubiron nil a kozosseg minden egyes tagja vigyazta. Az, hogy a falu minden tagja egyet ert abban, hogy mi a jo, helyes es kovetendo, a kozosseg fennmaradasat, n^oralis alapjainak szilardsagat celozza. A kozosseg szakralis, munkaszervezo es vedelmi mukodese, azaz a kozosseg eletrendje abban maradt fenn, amit ugy neveziink: hagyomany. A hagyomany igy a kozosseg eletenek elhetove tetelerol szo16, fenntarthatosagat es fejlodeset biztosito legmagasabb rendii tudasok osszessege, az elet tudomanya. Meritsunk belole batran, hiszen elodeink nemzedekeken at osszesitett es megszurt tapasztalata ez. ,,Hatalmas, es olykor megrendfto tudasrol van szo, amit nem nehany evbe suritett oktatas reven, hanem a hagyomanyba valo belenevelodes evtizedei, az ontorvenyuseg es belso kenyszerbol fakado tudasszerzes 6svenyeinek szamtalan ujrataposasa altal szereznek..." (Dr. Baldzs Lajos: Szeretetfogott el a gyermek irdnt) Visszaterve kiindulo kerdesiinkre: feltetleniil sziikseges-e allandoan fejlodniink, anyagilag gyarapodnunk? En ugy latom, hogy az emberek nagy resze 11

- de legalabbis azok, akik nem a folytonos fogyasztas buvkoreben elnek - csupan azert akarnak anyagilag elobbre jumi, hogy gyermekeik elindulasat megkonynyitsek, vagy egyaltalan tamogatni tudjak es hogy ,,nekik mar konnyebb eletiik legyen". Mivel nines meg az a kozosseg, amelyben termeszetes, hogy a fiatalok elindulasa az eletben nem csupan kettejiik es a sziilok maganiigye, hanem a kozosseg dolga, amelynek javara 6k is cselekednek eletiik soran. Szep magyar nyelviinkben kinalkozik egy a fejlodesnel megfelelobb szo, ha az emberi elet celjait boncolgatjuk: a boldogulas. Az, hogy ki milyen forman latja sajat boldogulasat, az egyentol eltero lehet, kinek-kinek mas az igenyszintje, mas az eletszinvonalanak meroje. De vannak egyetemes emberi ertekek, amelyeket, ha kepes az egyen megelni - mert lehetosege van ra es el is vele -, boldogsagot jelentenek. Ebben rejlik a hagyomany megtarto ereje. Az allando valtozashoz, fejlodeshez torteno alkalmazkodas amellett, hogy felorli az ember energiait, uniformizalja az embereket. Hiszen a fogyasztoi tarsadalomban egyetlen elvarasnak ,,kell" megfelelni: keress es fogyassz! Mas nem szamit. Mindekozben elvesz a sokszimiseg, a valtozatossag, az egyenekbol allo rendszer osszetettsege, amely pedig nagy bajok eseten a hileles eselyeit noveli. ,,A generacios szakadek biztos jele annak, hogy valami erosen hianyzik egy tarsadalombol. Ha a fiatalabb nemzedek nem biiszke arra, hogy olyan lesz, mint az idosebb, akkor az a tarsadalom elvesztette a kontinuumat, stabilitasat, sot valosziniileg meg kulhiranak sem lehet nevezni, mivel allando valtozasban lesz egyik rossz ertekrendszerrol a masikra. Ha a tarsadalom fiatalabb tagjai azt erzik, hogy az elottiik levo nemzedek tagjai nevetsegesek, rosszak, vagy unalmasak, akkor nem tudnak kovetni egy termeszetes utat. Elveszettnek, megalazottnak, becsapottnak es sertettnek fogjak erezni magukat. Az idosebbek szinten becsapottnak es megbantottnak fogjak erezni magukat, mivel megszakad a kulnira folytonossaga es 6k is szenvedni fognak a celtalansagtol." (Jean Liedloff: Az elveszett boldogsdg nyomaban) Ha az ember nem egyediil kenytelen szembeszallni az elet viharaival, hanem kozosseg vedi, ha gyerekei megkapjak az elet elindulasahoz sziikseges felteteleket (szeretet, kortarsak es felnottek kozossege, szilard erkolcsi rendszer, becsiilet, meleg otthon, hasznalhato szaktudas) es ezen alapokon nevelkedhetnek - nem anyagi gyarapodasrol van szo, hanem boldogulasrol, peldaul szakmai fejlodesrol - akkor gyermekeink szamara magasabb rendu eletrol, valodi fejlodesrol beszelhetiink. Ehhez azonban sziikseg van a szervesen mukodo kozossegek lijboli viszszaallitasara, hagyomanyaink teremto es megtarto erejere! A Teremto Isten segitsen minden ezen munkalkodo embert! Benis-Jahnov Janka