Az ökológia tudománya

CH (centrális hipotézis): a természetben (1) bárhol,

(2) bármikor, (3) bármilyen mennyiségben,

előfordulhatnak az élőlények (fajok).

CT (centrális tézis): a CH mindhárom állítása hamis!

Ernst Haeckel (1834-1919) az ökológia megteremtője,

a görög oikos (háztartás) szóból származik.

Ökológia és ökonómia: ugyanaz az eredete

A (szün)biológia körébe tartozó tudomány, feladata

azoknak a háttérjelenségeknek és folyamatoknak a

kutatása, amelyek az egyed feletti szerveződési

szintek (SIO) viselkedését (pl. tér-idő eloszlását, ennek

dinamikáját behatárolják. Célja: feltárni és értelmezni a

SIO-kra hatást gyakorló ökológiai környezeti tényezők

és a hatásokat felfogó, azokra reagáló ökológia

tolerancia tényezők összekapcsoltságát

(komplementaritását)

Az ökológia definíciója:

Az ökológia kapcsolódhat objektumokhoz

(növényökológia, állatökológia), vagy a biológiai

szerveződési szintekhez (populáció~, társulás ~)

életközösségek

populációk

szervezetek

(organizmusok)

SZUPRAINDIVIDUÁLIS

szervek

szövetek

sejtek

molekuláris

INFRAINDIVIDUÁ

LIS

INDIVIDUÁLIS

bioszféra

A biológiai szerveződés szintjei

Táj

Biom

Az ökoszisztéma jelentése: ökológiai rendszer.

Nem szerveződési szint!

Az ökoszisztéma az ökológiai jelenségek értelmezése,

vizsgálata céljából, (az ökológiai kutatómunka során)

létrehozott rendszermodell.

Ebben az értelemben ökoszisztémaként vizsgálhatunk

társulásokat, biomokat,az egész bioszférát,

de akár egy tó vagy egy akvárium életközösségét.

Más megközelítésben a társulás (biocönózis)

és az élőhely (biotóp) együttese, rendszere.

ÖKOLÓGIAI ALAPFOGALMAK

1./ Környezet - tolerancia komplementaritás

• környezeti tényezők – tolerancia tényezők

abiotikus biotikus

• forrástényezők és kondicionáló tényezők

víz, széndioxid, tápanyag

zsákmány, búvóhelyhőmérséklet, pH,

redox-potenciál

tágtűrésű szűktűrésű

2./ Korlátozás – indikáció, indikátor szervezetek

Előzmény: J. von Liebig –minimum-elv (1840)

extrémum – relatív limitáció

Általános indikátor elmélet, indikáció jelensége

Indikátor szervezetek, példák:

Egyed feletti szerveződési szintek és

főbb jellemzőik

POPULÁCIÓK - definíció

• egyedszám - N

• egyedsűrűség/denzitás

• korcsoport-szerkezet

Populációdinamikai alapok:

- születési (b) és halálozási ráta (d): r = b - d

- populációk időbeli egyedszámváltozása

dN/dt = rN

exponenciális növekedés

dN/dt = rN (1-N/K)

logisztikus növekedés

Populációk jellemzői

Ökológiai stratégiák:

r – K stratégizmus,

r –K kontinuum

Populációk térszerkezete

Horizontális térszerkezet (mintázat, pattern)

DISZPERGÁLTSÁG

Diszpergáltsági típusok

Szabályos diszpergáltság: homogenitás jellemzi.

Csoportos diszpergáltság: heterogenitás jellemzi.

Eloszlások okai: „külső” és „belső”.

Külső: a környezet tér-idő heterogenitása.

Durvaszemcsés – finomszemcsés

környezet

Belső: genetikai okok (vegetatív szaporodás,

terjedési stratégiák, klonális élőlények, magszórási

stratégiák, szociális viselkedési formák)