Miskolci Egyetem

A hazai felsőoktatás nemzetköziesedési helyzetének elemzése

Készült a

TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 KEZEK – Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése keretében

Készítette: Dr. Dankó László

tanszékvezető egyetemi docens

MISKOLC, 2013.

2

Miskolci Egyetem Marketing Intézet Dr. Piskóti István intézményi koordinátor részére Tisztelt Intézményi Alprogram Koordinátor Úr! A Kezek TÁMOP projekt nemzetközi alprogramja keretében adat-és információgyűjtésre, elemzésre kaptam két kereset-kiegészítéses megbízást (Szerződés iktatószáma: 641-39 és 641-76). Az elemzési felkérések témái egymáshoz kapcsolódtak, az egyetemi oktatási, kutatási szolgáltatások nemzetközi piaci értékesítésére, valamint olyan piaci trendekre, hazai egyetemi, főiskolai tapasztalatokra, megoldásokra irányultak, melyek megalapozhatják, példát jelenthetnek a Miskolci Egyetem nemzetközi marketing stratégiájának kialakításához. Szekunder kutatásom és saját tapasztalataim alapján a két megbízás keretében készített elemzésemet összevontan az alábbiakban foglalom össze: A felsőoktatás nemzetköziesedése jól megfigyelhető folyamat a világ legfejlettebb régióiban, a globalizáció hatása e területen is érvényesül. Ez az intézményi kapcsolatfelvételeken, a más országok felsőoktatási képzési szerkezetének, képzési metodikájának megismerésén, esetleges adaptálásán túlmenően a kiterjedt oktatói és hallgatói mobilitásban is jelentkezik. Jóllehet az információk áramlása a felsőoktatásban - részben köszönhetően az információs technológiák térnyerésének - ma már nem csupán a hagyományos, effektív személyes részvételen alapuló információcsere révén lehetséges, a "részt vevő megfigyelés", a gyakorlati képzés során megszerezhető tudás és annak nemzetközi munkaerő-piaci relevanciája, az adott ország kultúrájának, nyelvének az alaposabb megismerése továbbra is előtérbe helyezi a mobilitási folyamatokat. Ezt az az adat is jól mutatja, hogy míg az OECD adatai szerint 1995-ben 1,3 millió külföldi hallgató vett részt harmadfokú képzésben valamely OECD országban, addig az ezredforduló után a jelentéshez adatot szolgáltató partnerországokkal együtt már meghaladta a 2 milliót1. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy ezek csupán az OECD-tagországok illetve partnerországok adatai (jóllehet ezek az országok teszik ki a fogadó országok tekintélyes részét), akkor nyilvánvaló, hogy a hallgatói mobilitás a felsőoktatásban napjainkban óriási méreteket ölt: • A külföldi hallgatók 71%-a 5 OECD ország felsőoktatási intézményeiben folytatta

tanulmányait. • Az összes külföldi hallgató 28%-a az USA-ban, 14%-uk az Egyesült Királyságban, 12%

Németországban, 9% Franciaországban és 7% Ausztráliában tanult. • A külföldön tanuló hallgatók többsége ázsiai: 42%, az európai fiatalok (33%) alkotják a

második legnagyobb csoportját a külföldön tanuló hallgatóknak. 21%-uk EU tagállamokból származó fiatal2.

Magyarországon a felsőoktatási mobilitás kormányzati, intézményi és egyéni stratégiák együtteseként jellemezhető. Az elmúlt 23 év felsőoktatási mobilitási politikáit a kimondottan

1 EDUCATIO 2005/2 SZEMERSZKI M.: Külföldi hallgatók Magyarországon pp. 320-333. 2 Campus Hungary A magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítését elősegítő program ppt.

3

a „tudásépítő” megközelítés dominálta: ezt mutatta a szocialista rendszer központosított miniszteri szerveként funkcionáló Ösztöndíjtanács jogutódjaként létesített Magyar Ösztöndíj Bizottság az 1990-es évek elején, s ezzel szinte egyidejűleg kedvezményezettként való részvevőként történő bekapcsolódásunk az uniós mobilitási programokba (Tempus Közalapítvány), a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottság létrehozása. Ugyanakkor a „kölcsönös megértés” stratégiájának egyes elemei is fennmaradtak kétoldalú oktatási együttműködési megállapodásokban. A „magasan képzett munkaerő migrációját” tudatosan egyetlen oktatási stratégia sem vállalta fel, de a határon túli magyarok hazai oktatása de facto ezt eredményezte, sokkal inkább, mint az egyébként is nagyságrendekkel kisebb mértékű, s jórészt az 1990 előtti rendszerből fennmaradt kétoldalú, donorjellegű egyezmények alapján folyó ösztöndíjazások. Ami egyúttal jelzi, hogy a mobilitás befelé irányuló migrációs vetülete alapvetően különbözik a nyugat-európai országokétól és sajátos történelmi adottságokból eredeztethető mintát követ (szocialista irányultságú fejlődő országok fiataljainak fogadása, végzésük után esetenként itteni letelepedése). A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók aránya az új évezred első évtizedében tanévenként 11-18 ezer főt, 3,3…4,9 %-ot tett ki (1. sz táblázat)3: A 2011/12-es tanévben számuk már meghaladta a 20 ezer főt.

1.sz. táblázat: Hallgatói létszámok és arányok a magyar felsőoktatásban

A külföldi hallgatók mintegy 50-60%-a a környező országokból jön és magyarnyelvű képzésekben vesz részt. Ők szinte kizárólag határon túli magyar közösségekből érkeznek, s tanulmányi mobilitásuk az esetek jelentős többségében – bár statisztikailag pontosan nem meghatározhatóan - Magyarországra történő letelepedést is eredményez.

3 Campus Hungary Program a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésére Balassi Intézet Csekő Krisztina Campus Hungary programvezető előadása 8. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2012. Április 26. Gödöllő

4

A fennmaradó külföldi állampolgárságú hallgatók legnagyobb arányban a Németországból, Iránból, Izraelből és Norvégiából érkeznek hazánkba és idegen nyelvű képzésben vesznek részt (2. sz. táblázat).

2. sz. táblázat: Külföldi hallgatók száma 10 magyar egyetemen 25 főnél több hallgatót küldő országból

(2009/2010)

Forrás: BCE-NFKK, 2012.

A felsőoktatás fenntarthatósága az állam és az intézmények oldaláról azzal is támogatható, ha az állam a külföldi diákoknak központi promóciós és/vagy ösztöndíjprogramokat hirdet, illetve ha az intézmények tovább növelik a külföldi hallgatók arányát ott, ahol már így is magas értéket értek el (1. ábra), vagy más célokra koncentráljanak? A dominánsan orvosi képzési profillal rendelkező Semmelweis Egyetemre jellemző 23%, vagy a széles profillal rendelkező Debreceni Egyetem 10%-os részesedés lehet-e a követendő cél? Ehhez hasonló

5

kérdések megválaszolására is ki kellene térnie egy majdani nemzetközi felsőoktatási stratégiának.

1.sz. ábra: Külföldi hallgatók aránya az állami felsőoktatási intézményekben (2010/2011)

Forrás: Magyar Felsőoktatás 2012 Stratégiai helyzetértékelés BCE-NFKK,2013 január, 16.o. Figyelemreméltó, hogy az a szempont, hogy intézményeik jövedelmezőségét növeljék a programokért beszedett tandíjjal, csak a közép- és kelet-európai felsőoktatási intézmények esetében döntő fontosságú. A magyar felsőoktatásban nem magyar állampolgárok csak költségtérítéses képzésben vehetnek részt, kivéve a valamely jogcímen magyar állami vagy uniós (tipikusan az Erasmus) ösztöndíjban részesülő személyeket. Ezen Magyarország 2004-es uniós csatlakozása sem változtatott érdemben, mert az uniós állampolgárok (kivéve a szlovákiai, romániai és 2013-tól a horvátországi magyarokat) számára a tandíjmentes magyar nyelvű képzések evidens nyelvi okokból - nem elérhetőek. Ebből következően az idegen nyelvű képzések a jövedelemtermelő megközelítés (revenue generating) logikáját követik. A krónikus forráshiánnyal küzdő hazai felsőoktatásban a „jövedelemtermelő” mobilitási stratégia az idegen nyelvű képzések keretében valósulhat meg. Ezek a képzések állami finanszírozásban nem részesülnek, a hatályos jogszabályok alapján külföldi hallgatónak állami ösztöndíj is csak magyar nyelvű képzésen való részvételre adományozható. Tanulmányi területek szerint a természettudományi képzésben nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony a külföldi hallgatók aránya, míg az egészségügyi- és orvosképzésben

6

kiugróan magas. Ezen kívül a szociális képzés, a mezőgazdasági és állategészségügyi képzések népszerűek a külföldiek körében. Az Oktatási Minisztérium kezdeményezésére 2005-ben került sor a Magyar Ösztöndíj Bizottság kezelésében lévő az ún. ösztöndíjalap létrehozására. Az Európai Unióban széles körben elterjedt rendszer (scholarship-pool) szerint az állam keretszámot határoz meg az ösztöndíjakra, és maga dönti el, hogy melyik ország jelentkezőinek hány ösztöndíjat ad. Ezáltal a kölcsönösségi elv helyére – fokozatosan - a minőségi elv kerülhet. További előnye, hogy pénzügyi forrásait nem csupán az ösztöndíjak kezelésével megbízott állami szerv biztosítja, hanem finanszírozásához hozzájárulhatnak más költségvetési szervek, civil szervezetek és a magánszféra is (erre eddig nem történtek lépések). A fentiek figyelembe vételével együtt is a mobilitás irányát tekintve Magyarország a ’küldő’országok közé tartozik. Általánosnak mondható az a vélemény, hogy az ezt befolyásoló legfontosabb tényező a magyarországi és a nyugat-európai egyetemek és kutatóintézetek infrastrukturális fejlettsége és színvonala közötti számottevő különbség. A globális felsőoktatási piac nemzetköziesedésének fokozódása, a versenyfeltételek kiéleződése, valamint a folyamatosan szűkülő kormányzati támogatások arra ösztönzik a hazai felsőoktatási intézményeket, hogy az életben maradás, valamint a kapacitásaik fenntartható működtetése érdekében lépéseket tegyenek a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik minőségi javítására. A nemzetköziesedés számos dimenziója közül kiemelt fontosságúak a hallgatói mobilitáshoz, különösen a bejövő hallgatók fogadásához kapcsolódó tevékenységek, így az idegen nyelveken folytatott képzések (2. sz. ábra):

2.sz. ábra: A több, mint 300 idegen nyelvű képzés megoszlása a www.felvi.hu adatai alapján a 2011/2012. tanévben

Miért indítanak angol nyelvű képzési programot a felsőoktatási intézmények? Nyugat-Európában elsősorban azért, hogy intézményüket külföldi hallgatók számára is vonzóvá tegyék. Ez a szempont persze összetett motivációs bázist takar. Földrajzi vagy nyelvi versenyhátrány, a kedvezőtlen demográfiai tendenciák ellensúlyozása éppúgy ide tartozik, mint a kutatói potenciál tehetséges külföldi fiatalokkal való megerősítése. Másodsorban az intézmények angol nyelvű képzéseikkel a hazai diákokat akarják felkészíteni a globális

7

munkaerőpiaci kihívásokra. Fontos adat, hogy európai szinten az angol nyelvű képzési formában résztvevők 40%-a hazai diák, de pl. Finnországban arányuk 60%, akik számára az angol nyelvű képzések is ingyenesek. A felsőoktatás nemzetköziesedésének különös aktualitást ad, hogy a hazai érettségizők egy része a tandíjas szakok esetében gyakorta a külföldi továbbtanulást választja, anyagi tényezők miatt egyesek elhalasztják a továbbtanulás, valamint a kedvezőtlen demográfiai okok is közrejátszanak abban, hogy csökkenő a hallgatói létszám. A nemzetköziesedés előnyei:

• forráskivonás miatt mentőöv a tandíjbevétel, • jelentős nemzetgazdasági hozadék az egyetemi városok számára, • erősödhet az intézmény nemzetközi ismertsége, nemzetközi kapcsolatai bővülhetnek, • minőségi felsőoktatáshoz való hozzájárulás.

Kormányzati intézkedések Ösztöndíjprogramot indít a kormány a keleti nyitás stratégia keretében felsőoktatási hallgatóknak - jelentette be Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramról tartott 2013 július 8.-án tartott sajtótájékoztatón4 Budapesten. Tanévenként mintegy kétezer külföldi hallgatót fogad majd Magyarország a jelenleg már itt tanuló külföldi diákok mellett. A „keleti nyitás” jegyében várnak hallgatókat Kínából és a Távol-Kelet országaiból, köztük Japánból, Kambodzsából, Szingapúrból és Vietnamból is, továbbá a Kaukázus vidékéről. Ugyancsak várnak fiatalokat a Független Államok Közösségéből, így Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Türkmenisztánból, valamint az arab országokból, például Jordániából, Egyiptomból, Libanonból, illetve a Nyugat-Balkánról, elsősorban Macedóniából. Rámutatott: a távoli országokkal való kapcsolatépítésben fontos szerepet játszik, ha az adott állam vezetői korábban Magyarországon tanultak, mert így az ország melletti elkötelezettségük is magasabb fokú lesz. Példaként említette, hogy a jelenlegi venezuelai pénzügyminiszter, a ghánai külügyminiszter, a Dél-Afrikai Köztársaság parlamentjének elnöke és az algériai mezőgazdasági miniszter is tanult Magyarországon. Az ösztöndíj egyrészt a képzés önköltségéből, másrészt a hallgatóknak fizetett havi ösztöndíjból áll. A magyar fél által biztosított ösztöndíj a befogadó intézmény államilag finanszírozott keretét nem érinti. A legkiválóbb külföldi hallgatók jelölését a külföldi partner a helyi magyar külképviselet bevonásával végzi. Az érintett felsőoktatási intézménybe, az intézmény által meghatározott felvételi követelmények teljesítését követően nyernek felvételt a kiválasztott hallgatók. A konkrétumokat a kétoldalú államközi oktatási megállapodások tartalmazzák. A pályázatokat a Magyar Ösztöndíj Bizottság részére kell benyújtani. A MÖB kuratórium által meghatározott szakmai javaslat alapján az EMMI minisztere adományozza az ösztöndíjat. Párhuzamosan az ösztöndíjrendszer kidolgozásával és az ösztöndíj megalapításáról szóló kormányrendelet előkészítésével, már megkezdődtek az előkészítő tárgyalások külföldi

4 http://eduline.hu/felsooktatas/2013/7/27/Osszel_indul_a_kulfoldi_hallgatoknak_szolo__ATO1BZ

8

partnerekkel a program mielőbbi érdemi beindítása érdekében. Az ősz folyamán létrejönnek azok az oktatási megállapodások, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő szemesztertől indulhasson a hallgatói és kutatói csere. Az államtitkár arról is tájékoztatott, hogy a fenti ösztöndíjprogramon kívül Brazília a tudomány határok nélkül elnevezésű program keretében több mint tízezer hallgatót küld külföldre, ebből 400-an magyar egyetemekre, főiskolákra jönnek szeptembertől, és további 600-ra fogadási készségét jelezte Magyarország. Beszámolt arról is, hogy a King Abdullah-ösztöndíj keretében Szaúd-Arábiából 300-an jönnek tanulni a magyar felsőoktatásba, és megállapodásuk értelmében a jövőben 1500-ra bővítik ezt a kontingenst. Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár elmondta: a külföldi hallgatók nem a magyar hallgatóktól veszik el helyet, ráadásul Magyarországon költik el pénzüket, amivel a gazdaság élénkítéséhez is hozzájárulhatnak. Kiemelte, magyar diákok és tanárok is kerülnek ki cserepartnerként külföldre a program keretében, és minden ország maga jelöli ki, mely hallgatókat küldi a másik országba. Lehet választani hároméves alapképzést, négyéves képzést, valamint ötéves mesterképzést, illetve doktori iskolai képzést is - sorolta. Úgy fogalmazott: az itt tanuló külföldiek és cserébe kiküldött magyar diákok "hidat képeznek az országok között", megismerhetik egymás kultúráját. Magyarországon 8-12 hónapos magyar nyelvtanfolyamon vesznek majd részt a külföldiek, kivéve azokat, akik angolul nyelvű kurzusokon akarnak tanulni - jegyezte meg. Kiemelte, hogy felmérésük szerint a legtöbb érdeklődő a műszaki, informatikai terület iránt van, ezt követi az agrár-, valamint az egészségügyi (amelyben az ápoló- és szülészképzés is benne van) és a zenei képzés, és a többi magyar szakterület is várja a külföldi hallgatókat. Közölte: egy hallgató éves összköltsége ösztöndíjjal és kollégiumi ellátással együtt 1 millió és 1 millió 250 ezer forint közötti összeget tesz ki, ami megtérül hosszú távon egyebek mellett abban, hogy a jövőben magyar szakembereket hívnak majd ezek az országok különböző befektetéseikhez5. Felsőoktatási országmarketing A felsőoktatás nemzetköziesedésének másik fontos vetülete a felsőoktatási országmarketing. A Campus Hungary Társulás azzal a céllal alakult meg, hogy egységes arculattal segítse a hazai felsőoktatás külföldi marketingtevékenységét és ösztönözze a felsőoktatási intézményeket idegen nyelvű szakok indítására. 2004-ben a MÖB Iroda, a Társulás Információs Irodája az Oktatási Minisztérium támogatásából létrehozta, karbantartja a külföldi hallgatóknak szóló adatbázist, a honlapot, a magyar felsőoktatást idegen nyelvű képzéseit bemutató elektronikus és nyomtatott ismertetőket adott ki angolul, franciául, németül, spanyolul, oroszul, arabul és kínaiul,

5 Kétezer külföldi hallgató tanulmányait finanszírozza a kormány MTI 2013.07.08 http://eduline.hu/felsooktatas/2013/7/8/Ketezer_kulfoldi_hallgatot_fogad_az_orszag_NUPLH6

9

megszervezte, ezeket eljutatta a magyar külképviseletekre, kiépítette a nemzetközi kapcsolatait. A Campus Hungary Program6 kiemelt célja, hogy a jelenleg hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszámát megtöbbszörözze, és ezáltal növelje a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességét. További célkitűzése, hogy elmélyítse, illetve kiterjessze a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatokat. A Campus Hungary program célja tehát az is, hogy minél több külföldi hallgatót vonzzon Magyarországra - mondták ugyancsak egybehangzóan a tárcavezetők. Kérdésünkre Navracsics Tibor elmondta: a Semmelweis Egyetem, az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenleg is közösen tart fenn „toborzóirodát" Stugattgartban; Skóciában és az Egyesült Államokban szeretnének tanszéket létrehozni a magyar tanulmányokat folytatóknak. A kormány képviselői az arab országokkal és Vietnammal is tárgyalnak arról, hogy újra megnyissák a magyar felsőoktatást a helyi hallgatók számára7. A külföldi hallgatók - ahogyan az jelenleg is működik - az önköltséges képzésbe kapcsolódhatnak be. Arra a kérdésre, hogy ha a következő tanévekben a felsőoktatási intézmények kapacitása határozza csak meg a felvehető diákok létszámát, és nem lesznek keretszámok, akkor abba hogyan férnek bele a külföldi hallgatók Balog Zoltán miniszter úgy válaszolt: az egyetemek és főiskolák maguk határozzák meg, hány külföldi hallgatót kívánnak felvenni. A Balassi Intézet szervezésében, Magyarország Pekingi Nagykövetségének és a Külügyminisztérium közreműködésével tizennégy magyar felsőoktatási intézmény vett részt a „Pop Up Hungary – A magyar kultúrát és felsőoktatást népszerűsítő rendezvénysorozaton” 2013. május 5-8. között két kínai nagyvárosban, Xi’anban és Yinchuanban. A rendezvény a Campus Hungary Program keretében valósult meg, melynek célja, hogy minél több külföldi hallgatót vonzzon a magyar felsőoktatási intézményekbe. A „Pop Up Hungary” felsőoktatási roadshow célja az volt, hogy interaktív módon, sokrétű programmal keltse fel a kínai diákok érdeklődését a magyar felsőoktatás iránt. A Pop Up Hungary két állomása Xi’an és Yinchuan, mely városok már aktív magyar kapcsolatokkal rendelkeznek. A négynapos eseménysorozat folyamán, melynek a xi’ani Idegennyelvi Középiskola, Idegennyelvi Egyetem, a Peihua Egyetem, valamint a yinchuani Ningxia Egyetem adott otthont, az általános ismeretterjesztő és népszerűsítő előadások mellett, tizennégy magyar felsőoktatási intézmény (köztük a Miskolci Egyetem) nyújtott személyre szabott tájékoztatást a magyarországi képzési lehetőségekről. A kínai diákok megannyi program közül választhattak, így többek között előadást hallhattak a magyar tudományos életről és felsőoktatásról, indulhattak Rubik-kocka kirakó versenyen, megtekinthették Magyarország történelmét, kultúráját, természeti kincseit, zenekultúráját, tudományos életét, népművészetét, sportéletét bemutató interaktív fotókiállítást, kvíz kérdésekre válaszolhattak és kipróbálhatták a palacsintasütést is. A rendezvénysorozat, a megszokott oktatási vásároktól eltérően, egyedülálló módon kizárólag a magyar felsőoktatásról szólt, melyen a Balassi Intézet szervezésében legnagyobb magyar egyetemek és főiskolák küldöttei képviselték hazánkat és személyesen nyújtottak tájékoztatást az intézményükben kínálkozó képzési lehetőségekről. A POP Up Hungary Roadshow 6 További információ a Campus Hungary programról: http://www.campushungary.hu/ 7 http://hetivalasz.hu/itthon/sokszor-el-kell-menni-hogy-megtudjuk-milyen-ertekek-vannak-otthon-59410/

10

program felsőoktatás diáktoborzó céljait hazánk népszerűsítésével egybekötve valósította meg az eddigi oktatási vásárokkal ellentétben. A rendezvény célja, hogy a felsőoktatás szintjén is támogassa Magyarország keleti nyitását és ezzel növelje a hazánkba érkező kínai hallgatók számát. A „Nemzeti Kiválóság Program - Campus Hungary, K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó, nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése országos program" a Balassi Intézet vezetésével, 1.323.724.718 forint értékű támogatással, az Új Széchenyi Terv TÁMOP 4.2.4. B/1-11/1-2012-0001 azonosítószámú projektjének keretében valósul meg. Egy Campus Hungary bázisán megfogalmazott országmarketing javaslat8 abból indult ki, hogy a felsőoktatási intézmények idegennyelvű képzések tekintetében két eltérő csoportra oszlanak, s az ebből fakadó eltérő elvárásokat egyeztetni szükséges. Míg a kezdő intézmények direkt ügyfélszerző, addig a nagyobb tapasztalattal bíró intézmények elsősorban indirekt kommunikációt (sikeres felsőoktatási országkép) igényelnek, s jól működő szerződéses kapcsolataikat nem szeretnék feladni. Az eltérő érdekek egyeztetése és összehangolása érdekében a javaslat két elemből tevődik össze. a.) A felsőoktatási országkép nemzetközi web-alapú marketingje b.) Direkt marketingkommunikáció és értékesítés ügyfél (hallgató)-szerzéssel. Ez utóbbi keretében a marketingtevékenységet koordináló Toborzó Iroda az általa kiválasztott és ellenőrzött külföldi ügynökségek köré csoportosítja a szolgáltatást igénybe vevő felsőoktatási intézményeket. Ezekbe a csoportokba olyan intézményeket szervez össze, amelyeknek tervei és ambíciói eltérő tudományterületeken bontakoznak ki. A csoportokon belül a tagok egymással kooperálnak, csoporton kívül pedig tiszteletben tartják a területi és ügynökségi felosztást. Jó gyakorlatok, tapasztalatok a felsőoktatási intézmények nemzetközisesedésére Budapesti Corvinus Egyetem A Budapesti Corvinus Egyetemen élénk és elismert nemzetközi tevékenység folyik mind kari mind egyetemi szinten. Az intézmény kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal és országos viszonylatban is kiemelkedő, több, mint ezer fős fogadott hallgatói mobilitási eredményekkel rendelkezik. A mennyiségi növekedés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a minőségi szempont, melynek eredménye lett a 2005-ben elnyert Európai Minőségi Díj és a 2009-ben odaítélt Nemzetközi Együttműködési Kultúráért nívódíj. A Nemzetközi Iroda egyetemi szinten:

• koordinálja az Egyetem nemzetközi szakmai közéletben való megjelenését, • képviseli az egyetemet különböző nemzetközi fórumokon (kiállításon, konferencián,

külföldi vendégek fogadásakor stb.), • ápolja a külföldi egyetemekkel fennálló kapcsolatokat, • kezeli az egyetemi szintű kétoldalú megállapodásokat,

8 Hatos Pál- Lukács Tibor: Önköltséges külföldi hallgatók toborzása egységes arculattal és marketinggel: Hogyan lehet az idegen nyelvű képzések indítását pályázati úton ösztönözni? In . Hatos Pál (szerk.): Idegen nyelvű képzések és külföldi hallgatói mobilitás a magyar felsőoktatásban, Budapest, MÖB Iroda, 2005, 30-40.

11

• menedzseli a nemzetközi mobilitási programokat (Erasmus, CEEPUS), • részt vesz a Danubia Nyári Egyetem szervezésében, • angol nyelvű kiadványokat készít (ECTS Guide, Study programmes in English, egyéb

tájékoztató anyagok), • információt szolgáltat az egyetemi polgárok részére mobilitási lehetőségekről,

ösztöndíjakról, konferenciákról9. Külhoni képzések a Budapesti Corvinus Egyetemen10: Gazdálkodástudományi Kar:

• Vezetés és szervezés mesterképzési szak - Csíkszereda Kertészettudományi Kar:

• Kertészmérnöki alapképzési szak – Beregszász • Kertészmérnöki alapképzési szak – Nyárádszereda • Kertészmérnöki alapképzési szak – Zenta • Környezetgazdálkodási agrármérnök alapképzési szak – Zenta

Társadalomtudományi Kar:

• Szociológia mesterképzési szak – Csíkszereda Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A budapesti műszaki egyetemen a műszaki-természettudományi képzés iránti alacsonyabb szintű és arányú hallgatói érdeklődéssel magyarázhatóan csak mintegy ezer külföldi hallgató tanul, egyharmaduk határon túli magyar. Az idegen nyelven (angol) folytatott képzésből évi több, mint félmilliárd forintos árbevétele van az intézménynek. Az egyetemi honlapon túl különösebb külföldi hallgatókat toborzó aktivitásukkal nem találkoztam, viszont az egyetem hírneve, a fővárosi elhelyezkedés ebben az esetben is vonzó körülmények. Nagy reményeket fűznek a brazil állam 400 fős ösztöndíjprogramjához, illetve a magyar kormány által júliusban meghirdetett Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramhoz. Az egyetem nemzetközi hallgatói tájékoztató felületén olvasható az alábbi tájékoztatás, mely információ11 a Miskolci Egyetem vonatkozásában is érdekes lehet: Külföldi hallgatók miniszteri ösztöndíja jogcímen a kétoldalú megállapodás, illetve törvény alapján államilag elismert felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató nem magyar állampolgárságú hallgató részére - az államilag támogatott doktori képzésben résztvevő hallgatót kivéve - az oktatási és kulturális miniszter miniszteri ösztöndíjat adományoz. A miniszteri ösztöndíj havi összege megfelel: • a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá

tartozó alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 15%-ának,

• más alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben meghatározott hallgatói normatíva éves összege 34%-ának,

• doktori képzésben részt vevő hallgatók esetében a költségvetési törvényben e célra megállapított normatíva éves összege egy tizenketted részének

9 http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100069 10 http://www.uni-corvinus.hu/index.php?id=p100043 11http://www.sc.bme.hu/index.php?pText=4_10_21&pOpen=7

12

Pécsi Tudományegyetem Tanulmányi képzés céljából az egyetemen jelenlévő külföldi hallgatók (3. sz. ábra)12:

3. sz. ábra

PTE külföldi hallgatók kari megoszlása 2012-es adatok alapján (4. sz ábra):

• A külföldi diákok 93,2% -a az ÁOK-n tanul, • BTK magas arányában a határon túliak szerepe kiemelkedő, • KTK angol nyelvű képzése iránt is relatíve magasabb kereslet, • Jelentős hozzájárulás Pécs város társadalmi-gazdasági életéhez.

4. sz. ábra

Tanulmányi képzés céljából jelenlévő határon túli hallgatók:

• A határon túli szomszédos országokból jelentkezők száma 2011-es októberi adatok szerint 253 fő. Ez az összes külföldi hallgató 14,4 %-a

• Közülük legtöbben Szerbiából (82 fő) és Horvátországból (53 fő) vesznek részt a PTE képzésein

• Legtöbben - 106 fő - a BTK-n tanulnak, őket a KTK-n, majd a PMMIK-on és a TTK-n hallgatók követik

• Országos összevetésben a pécsihez képest arányaiban kevesebb a szerb és horvát határon túli hallgató, különösen alacsony a horvátországiak aránya (53 fő, ez majdnem egyharmada a Magyarországon tanulóknak).

Debreceni Egyetem A Debreceni Egyetemen is folyamatosan növekszik a külföldi hallgatók száma. Míg 2007-ben 1873-an tanultak az intézményben, 2010-ben már 3000-en. A Debreceni Egyetem 2012-ben is

12 A felsőoktatás nemzetköziesedése, a PTE nemzetközi vonzástérképe ppt.

13

élen járt a külföldi hallgatók toborzásában, és 3600 fős külföldi hallgatói létszámával a nemzetközi mezőnyben is említést érdemel. Jelenleg összesen 44 ország diákjai tanulnak az intézményben. A legtöbben, körülbelül kétezren az Orvos- és Egészségtudományi Centrum angol nyelvű képzésein vesznek részt, ezért évente fejenként 12-13 ezer dollárt, vagyis nagyjából két és félmillió forintot kell fizetniük. A Tudományegyetemi Karok a nemzetközi kapcsolatok egyre bővülő körével büszkélkedhet. Számos olyan együttműködésük van, melyek keretein belül hallgatóik külföldi partneregyetemeik diplomáját is megszerezhetik és ezzel hatalmas előnnyel indulhatnak a munkaerőpiacon. A lehetőségek palettája széles és nyitott minden diákjuk számára, csak élni kell a lehetőséggel. A DE TEK által indított magas számú angol nyelvű programoknak köszönhetően évente több száz, a világ minden tájáról érkező, külföldi diákkal bővül a hallgatói létszám, mely magyar anyanyelvű hallgatóik számára is lehetőségeket rejt, hiszen fejleszteni tudják idegen nyelvtudásukat. A Nemzetközi Kapcsolatok Központja az Elnöki Hivatal részeként szolgáltató szemlélettel, hallgatóbarát munkahelyi környezetben igyekszik megfelelő tájékoztatást és magas színvonalú ügyintézési lehetőséget nyújtani a Tudományegyetemi Karok magyar és külföldi hallgatói részére. A Központ kezeli a Tudományegyetemi Karok hazai és nemzetközi kapcsolatait, melyek tekintetében kiemelt feladatai az alábbiak. • DE TEK-szintű együttműködési megállapodásokat készít elő és gondoz, kapcsolatot tart

az egyetemen kívüli szervezetekkel, kapcsolatot vesz fel a leendő partnerekkel, • a DE TEK-re érkező és a kiutazó delegációkkal kapcsolatosan szervezési feladatokat lát el

abban az esetekben, amikor a fogadó vagy a küldő személy a TEK Vezetőségének tagja (biztosítás, utazási határozatok, elszámolások, stb.),

• az ERASMUS programmal kapcsolatos ügyviteli tevékenységet végez, illetve az egyéb mobilitási pályázatokkal és azok megvalósításával kapcsolatos ügyeket intézi (pályáztatás, tanulmányi szerződések kötése, személyes tanácsadás, a tutori rendszer működtetése, stb.),

• ellátja a pályázatokon nyertes hallgatók kiutaztatásával kapcsolatos teendőket (partnerek értesítése, szerződéskötések, stb.),

• a külföldi hallgatók egyetemi szintű fogadását megszervezi (regisztráció, orientációs nap), • kiadványokat és reklámhordozókat készíttet, • az angol nyelvű képzési programok komplex szervezését végzi (oktatási vásárokon való

megjelenés, reklámanyagok készítése, szabályzatok, tantervek, honlap, bulletin, óradíjak elszámolása, általános információ-szolgáltatás, stb.).

Megállapodásaik társegyetemekkel13: • Atlantis program - a Grand Valley Állami Egyetemmel (USA) és a Krakkói

Közgazdaságtudományi Egyetemmel (Lengyelország) működő hallgatói csereprogram a KTK hallgatói számára.

• Grand Valley Állami Egyetemmel (USA) - hallgatói és oktatói cseréket elősegítő megállapodás, mely lehetőséget nyújt az Atlantis program által nem lefedett egyéni mobilitásokra is.

• Monterrey-i Egyetemmel (Mexikó) - hallgatói és oktatói cseréket elősegítő megállapodás.

13 http://tek.unideb.hu/nemzetkozi-kapcsolatok.html

14

• Információtechnológiai, Mechanikai és Optikai Nemzeti Kutatóegyetemmel (Oroszország) - hallgatói és oktatói cseréket megalapozó keretmegállapodás.

• Chongqing-i Természettudományi és Technológiai Egyetemmel (Kína) - hallgatói, oktató cseréket és közös tudományos munkát megalapozó keretmegállapodás.

• Huaihua Egyetemmel (Kína) - hallgatói, oktatói cseréket és közös tudományos munkát megalapozó keretmegállapodás.

• Rózsahegyi Katolikus Egyetem Pedagógiai Karával (Szlovákia) - a tanárképzés és a pedagógia területein történő együttműködést elősegítő keretmegállapodás.

• Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karával (Szlovákia) - hallgatói és oktatói cseréket megalapozó keretmegállapodás.

Az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Nki Oktatási Központjában 9 ügyintéző és igazgató foglalkozik a külföldi hallgatók tanulmányi ügyeivel:

• ÁOK-on több, mint. 1000 angol nyelven hallgató tanul (180/évfolyam) 1987-től. • A Fogorvostudományi Karon 2000 óta fogadnak külföldi hallgatókat, jelenleg kb 250

hallgatójuk van (50/év) • Gyógyszerésztudományi Karon 2004 óta van idegen nyelvű képzés max. évi 30 fővel.

Az egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma nemzetközi képviseleti és ügynöki hálózattal rendelkezik. A legtöbben Norvégiából, Izraelből és Iránból érkeznek, de távol-keleti és afrikai hallgatóink is vannak” – nyilatkozta14 Jenei Attila, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Oktatási Központjának igazgatója, aki szerint a Debreceni Egyetem népszerűségének fő oka, hogy a nyugati egyetemekhez hasonló színvonalas képzést nyújt, és nemzetközileg elismert diplomát ad. „Az sem utolsó szempont, hogy Magyarországon a megélhetés és a lakhatás is olcsóbb, mint a nyugati országokban „Debrecenben a városban tanuló külföldi hallgatók generálják a legjelentősebb turisztikai bevételt15” – mondta Jenei Attila. Egy külföldi hallgató átlagosan havonta 140-200 ezer forintot költ az egyetemi városokban, ez az összeg akár három-öt ember számára is jövedelmet jelenthet – ez derül ki az AMM Tanácsadó Zrt. 2009-es Gyorsítósáv című tanulmányából. A szerzők szerint ha a külföldi hallgatók létszáma elérné a 30-35 ezret, akkor a befogadó településeken az általuk évente elköltött pénz meghaladná a 38-40 md forintot. A külföldi hallgatók toborzásában nagy szerepük van a helyben működő, oktatási tanácsadással foglalkozó cégeknek (lásd a következő térképvázlatot). Ezek a cégek jól ismerik az adott ország fiataljainak igényeit, tudják, kinek milyen külföldi tanulmányokat ajánljanak. Kulcselem, hogy ezekkel a tanácsadó cégekkel a magyar egyetemeknek közvetlen kapcsolatuk legyen.

14 Miért jó üzlet az egyetemeknek a külföldi hallgató? Eduline 2010.12.23 15 http://eduline.hu/felsooktatas/2010/12/23/20101222_kulfoldi_hallgato_magyar_egyetem

15

A Debreceni Egyetem OEC szerződéses külföldi képviseleti és ügynöki hálózata http://edu.dote.hu/map.php

16

Eötvös Loránd Tudományegyetem A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók számát növelné több tudományegyetem vezetője, ennek érdekében új típusú együttműködésről állapodtak meg kormányzati szervekkel. Az ELTE közlése szerint az egyetemek nemzetközi ügyekért felelős rektor-helyettesei az ELTE szervezésében találkoztak a külkapcsolatokban érdekelt kormányzati intézmények képviselőivel, és megállapodtak abban, hogy koordinálják az intézményi és minisztériumi stratégiákat, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, a nemzetközi piacon való láthatósága érdekében. Célként azt jelölték meg, hogy növekedjen a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók száma, mind több nemzetközi kutatási-oktatási hálózatba kapcsolódhassanak be a magyar egyetemek és erősödjön a kárpát-medencei magyar felsőoktatás. Mindez emeli a képzés és kutatás színvonalát, hozzájárul az ország nemzetközi reputációjának s ezzel gazdasági-politikai mozgásterének javulásához - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. A jövőben az erre alkalmas külügyi rendezvényeken megjelenhetnek az egyetemek bemutatói, a Balassi Intézet külföldi magyar kulturális intézeti hálózata közreműködik az információk terjesztésében, valamint a felsőoktatási fejlesztési források prioritásainak kialakításakor figyelembe veszik a nemzetközi felsőoktatási versenyben való részvétel szempontjait. Az egyetemek vállalták, hogy felmérik és bemutatják idegen nyelvű képzési kapacitásukat, összehangolják megjelenésüket a nemzetközi felsőoktatási rendezvényeken. Az együttműködésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Egyetem, a kiváló egyetemi címet kapott intézmények - a Budapesti Corvinus Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetem, a Szent István Egyetem - és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vesz részt16. Semmelweis Egyetem A Semmelweis Egyetem az országban az elsők között indította meg idegen nyelvű képzési programjait. 1983-tól német, majd 1987-től angol nyelven is tanulhatnak a hozzánk pályázó diákok. Ma már az Egyetemnek mind az öt Karán számos szakon lehetőség van e két nyelv valamelyikén tanulni. Az egyetem 11900 hallgatója közül 2750-en külföldi állampolgárok. A tandíj összege a képzéstől függ: 2010-ben a legtöbbet a fogorvosnak és az orvosnak készülő diákok fizették: az előbbiek az árfolyamoktól függően szemeszterenként körülbelül 1.900.000 forintot, az utóbbiak körülbelül 1.700.000 forintot. „Ez az összeg hazai viszonylatban magasnak számít, ám a külföldiek, főleg a tőlünk nyugatabbról érkezők számára nem megfizethetetlen, ebben a tanévben Németországból érkeztek a legtöbben” – magyarázta Széchényi Nagy Balázs, a Semmelweis Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke. „A külföldi diákok leginkább a magas színvonalú oktatás és a nagyobb gyakorlati lehetőség miatt jönnek hozzánk tanulni, na meg azért, hogy egy kicsit önállósodjanak, elszakadjanak otthonról.”17 16 http://hirszerzo.hu/hirek/2011/1/29/20110129_kulfoldi_diak_egyetem 17 http://eduline.hu/felsooktatas/2010/12/23/20101222_kulfoldi_hallgato_magyar_egyetem

17

Idegen nyelvű képzéseik iránt az érdeklődés nagy, évente közel kétezer diák pályázik a kiadó önköltséges helyekre. Legnagyobb számban Németországból, Izraelből, Norvégiából, Iránból, az Egyesült Államokból érkeznek hozzánk diákok. Mára már sok ezerre rúg a kiadott diplomák száma, melyeket Európában és a világ számos más országában is elismernek. Az Egyetemen tanuló külföldi diákok révén az Egyetem kapcsolatai más külföldi egyetemekkel, tudományos és szakmai szervezetekkel tovább bővültek, hírneve gyarapodott18. A négy magyarországi orvosegyetem vezetői nemrég arra hívták fel a figyelmet, hogy a külföldi hallgatók számának növekedése nemcsak az intézmények presztízsének tenne jót, hanem a gazdaságnak is. Ezért az intézmények az Új Széchenyi Tervből kérnek támogatást, hogy az infrastruktúra és szakembergárda bővítése után több külföldi hallgatót fogadhassanak. Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem gazdasági főigazgatója elmondta19: a magyarországi orvosi egyetemeken tanuló több mint hatezer külföldi diák évente körülbelül 24 milliárd forint bevételt jelent az országnak. A befizetett tandíj az egyetemeket illeti, további 12 milliárd forint közvetlenül az államkasszába jut. Az egyetem egyszerű magyar, angol nyelvű honlappal rendelkezik, különösebb marketing aktivitást nem fejt ki. Tudományos ismertsége és elismertsége, valamint fővárosi elhelyezkedése teszi vonzóvá az orvostanhallgatók körében. A Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Kft. célja, hogy a Semmelweis Egyetem és intézményei, az egyetemen tevékenykedő kutatók, kutatóintézetek, egyetemi hallgatók, a doktori iskola hallgatói valamint az egyetemen vezetése számára információszolgáltatást és tanácsadást nyújtson azokról a pályázati lehetőségeiről, melyek bármilyen formában kapcsolhatók az egyetem működésével:

• gyógyítás, • oktatás, • kutatás-fejlesztés, • infrastruktúra fejlesztés • egyéni ösztöndíjak stb.

A Semmelweis Pályázati és Innovációs Központ Kft. fontos feladatának tekinti egy hatékony, gyors és többirányú kommunikáció kialakítását azzal a céllal, hogy

• az érintettek több információval rendelkezzenek a hazai és külföldi pályázati lehetőségekről,

• a hazai és külföldi pályázati rendszerekben már jártas kutatók, intézetek, további pályázatokat adjanak be,

• a hazai pályázatokban aktív, de a nemzetközi és európai uniós környezetben még nem indult pályázók is kedvet kapjanak az EU programjaiban való részvételre,

• az egyetemi hallgatók, fiatal kutatók széleskörű és folyamatos tájékoztatása és aktív nemzetközi részvételre való serkentése megvalósuljon,

• az egyetem vezetése folyamatosan tájékoztatva legyen a hazai és külföldi pályázati lehetőségekről.

Szolgáltatásaik:

18 http://semmelweis-egyetem.hu/kulfoldi-hallgatok-titkarsaga/ 19 http://eduline.hu/felsooktatas/2010/12/23/20101222_kulfoldi_hallgato_magyar_egyetem

18

• Pályázatfigyelés: hazai és nemzetközi forrású pályázatok figyelése, folyamatos tájékoztatás a megjelent pályázati felhívásokról.

• Pályázati tanácsadás: pályázati lehetőségek kihasználásának elősegítése, a benyújtandó pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés koordinálása és menedzselése a Semmelweis Egyetemen, a pályázatokhoz szükséges statisztikai és azonosító adatok egységes formában történő rendelkezésre bocsátása, űrlapok kitöltése, közzététele, a pályázatok formai ellenőrzése.

• Pályázatírás és projekt menedzsment: igény szerint, teljes körű pályázatírás, projektmenedzsment a Semmelweis Egyetem dolgozói, ill. külső megbízók számára, önálló pályázatok benyújtása, központi projektek koordinálása, a Semmelweis Egyetem projektjeinek eredmény-követése és utókezelése.

• Szakértői és egyéb koordinációs tevékenységek: támogatásokkal kapcsolatos elemzések, háttértanulmányok, összefoglalók készítése, rendezvények szervezése, egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása20.

Szegedi Tudományegyetem A szegedi orvosképzés az interneten21 is elérhető angol és német nyelvű tájékoztatókat alkalmazza (csatolt kétoldalas leporelló) Szentgyörgyi Albert fotójával. Az internet is lehet toborzásra alkalmas eszköz, azonban a diákok csak egy honlap alapján nehezebben tájékozódnak, többéves tanulásra az intézményt nem csak ez alapján választják ki. Becslések szerint 50-60 ügynök dolgozik külföldön, hogy hallgatókat irányítson a magyar felsőoktatásba. Ezen oktatási tanácsadó cégek mellett néhány magyar egyetem, illetve néhány magyarországi vállalkozás is szervez egyetemi előkészítőket. A komoly jelentkezők közül nem mindenkinek van olyan szinten az angol vagy a német szakmai nyelvtudása és esetenként a magyar programra felvett hallgatókkal ekvivalens szakmai tudása, hogy azonnal elkezdjen egy idegen nyelven zajló egyetemi szakot. Ezért szükséges az előkészítő, ahol azon kívül, hogy megszilárdul a nyelvtudásuk, szakmai összegzést is kapnak. Csak olyan szakokat lehet eladni külföldieknek, amelyeket a magyaroknak is. Érdemes megnézni, melyek azok a magyarországi egyetemi szakok, amelyekre csak olyan jelentkezők kerülnek be, akik első helyen jelölték meg az adott szakot. Ezek bizonyára nemzetközileg is versenyképes képzések. A mezőnyből kiemelkedik az orvos, fogorvos-, állatorvos- és gyógyszerészképzés, amelyeknek a legjobb hírük van a nagyvilágban. – Nagyon jó az oktatás színvonala, és nagy a diploma elismertsége a világban. Lényeges vonzerő, hogy a magyar orvosi diplomákat Amerikában is elfogadják. Sokkal nagyobb a külföldiek érdeklődése, mint a magyar orvosképzés kapacitása.

20 http://palyazat-sote.hu/ 21 http://www.szote.u-szeged.hu/AOK/index.php?option=com_content&view=article&id=983:stipendium-hungaricum-oesztoendij&catid=44:oesztoendijak&Itemid=43 idegen nyelvű képzés:(angol, német) http://www.szote.u-szeged.hu/angoltit/?lang=en

19

20

A Szegedi Tudományegyetem angol nyelvű leporellója

21

Összegzésként elmondható, hogy a hazai felsőoktatási intézmények a külföldi hallgatók piacáról számos forrásból gyűjtenek információt. Az intézmények többségében azonban a nemzetközi ügyekkel is foglalkozó tudományszervezési osztály, iroda hatáskörébe tartozik a külföldi hallgatókkal kapcsolatos mindennemű ismeret összegyűjtése. A nemzetközi irodákban, osztályokon dolgozó munkatársak erőfeszítésein túl számos további lehetőséget használnak ki, illetve kínálkozik a külföldi felsőoktatási piacok megismerésére. Említhetjük itt a nemzetközi felsőoktatási vásárokat, a partnerintézményekkel kötött szerződések keretében realizálódó látogatásokat, az oktatói és hallgatói mobilitás kapcsán összegyűjtött tapasztalatokat, a weblapon keresztül történő kommunikációt, az ügynökhálózat segítéségével történő információszerzést, valamint az egyéni megkeresések kapcsán szerzett tapasztalatokat. Megoszlanak a vélemények, hogy mely csatorna a leghatékonyabb a külföldi hallgatók igényeinek megismerése céljából. A leginkább költséghatékony információszerzési források az internetről letölthető statisztikák, kimutatások, a felsőoktatási ágazatról készült tanulmányok. A költséghatékony megoldások közé sorolható még a weblapon keresztüli kommunikáció. A külföldi hallgatók egyre inkább fogékonyak az interneten keresztüli valós időben történő kommunikációra. Ez többnyire a felsőoktatási intézmény idegen nyelvű honlapjának áttanulmányozását követő levélváltásokat jelenti, de nem ritka az sem, hogy a hallgató Skype segítségével lép kapcsolatba az adott egyetem nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársával, hogy részletes információt kérjen az intézmény oktatási programjáról. A külföldi hallgatókkal, igényeikkel, érdeklődésükkel, megnyíló új lehetőségekkel kapcsolatos információ intézményen belüli folyamatos áramoltatását több formális csatorna is támogatja: rektori kabinet, kari tanács, intézetvezetői értekezlet, vagy professzori összejövetelek. A probléma inkább ott mutatkozik, hogy az oktatók-kutatók többsége az anyagi érdekeltség, ösztönzés, és/vagy a biztos előadói szintű idegen nyelvtudás hiánya miatt passzívan áll az ilyen jellegű információ befogadásához és továbbgondolásához. A nemzetközi ügyekkel foglalkozó munkatársak, tisztségviselők külföldi vásárokon, konferenciákon vesznek rész, hírlevelekben értesülnek a külföldi piacokon zajló trendekről, melyet megosztanak feletteseikkel, beosztottjaikkal. Az információ tehát formális és informális csatornákon keresztül egyaránt áramlik. Azonban hiányzik az összegyűjtött ismeretek értelmezése, szintetizálása és kiértékelése. Az információ inkább ötletszerűen, ad hoc jelleggel és a személyes kapcsolati hálón belül áramlik a szervezeten belül. A hazai felsőoktatási intézmények idegen nyelvű képzéseinek minőségét a hazájukba visszatérő hallgatók szájhagyomány útján is terjesztik. Például az ERASMUS képzéssel elégedett hallgató akaratlanul is „értékesít” azzal, hogy otthoni barátainak, hozzátartozóinak beszámol magyarországi tanulmányi tapasztalatairól, ami növeli a valószínűségét annak, hogy pótlólagos reklámköltések nélkül híre megy az adott egyetem nemzetközi oktatási programjának, színvonalának, a campus, a város diákéletének. Az elégedett hallgatók így további érdeklődőket indukálhatnak, akikből potenciális hallgató válhat az intézmények által gyakorolt professzionális marketingtevékenységnek köszönhetően. A külföldi hallgatók elégedettségének növelése az alumniprogramot is támogathatja, mely a hallgatókkal történő hosszú távú kapcsolat kialakításában segít. Miskolc, 2013. augusztus 14. Dr. Dankó László