pr ini - european parliament€¦ · – tekintettel „az európai közigazgatási szervek, zleti...

RR\1082423HU.docx PE567.714v02-00

HU Egyesülve a sokféleségben HU

Európai Parlament 2014-2019

Plenárisülés-dokumentum

A8-0371/2016

21.12.2015

JELENTÉS

a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Kaja Kallas, Evelyne Gebhardt

(Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

A vélemények előadói (*):

Jutta Steinruck, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Petra Kammerevert, Kulturális és Oktatási Bizottság

Angel Dzhambazki, a Jogi Bizottság részéről

Michał Boni, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

PE567.714v02-00 2/86 RR\1082423HU.docx

HU

PR_INI

TARTALOM

Oldal

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY .......... 3

INDOKOLÁS ........................................................................................................................... 34

VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL ......... 38

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL ....................... 47

VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL .................................................................. 58

VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG

RÉSZÉRŐL .............................................................................................................................. 66

VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL ..................... 72

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL ..... 80

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN ............................ 85

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN ..................................... 86

RR\1082423HU.docx 3/86 PE567.714v02-00

HU

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY


(2015/2147(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című bizottsági közleményre

(COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra

(SWD(2015) 100 final),

– tekintettel az „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” című 2014. július 2-i

bizottsági közleményre (COM(2012)0442),

– tekintettel „Az európai közigazgatási szervek, üzleti vállalkozások és polgárok

rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program (ISA)

létrehozásáról – Az interoperabilitás mint a közszféra korszerűsítésének eszköze” című

határozatra irányuló bizottsági javaslatra (COM(2014)0367),

– tekintettel „A közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségek felszabadítása az Európai

Unióban” című bizottsági közleményre (COM(2014)0172),

– tekintettel a „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és

következő lépések” című bizottsági közleményhez (COM(2013)0685) fűzött

mellékletre,

– tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott

kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a

2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és 531/2012/EU

rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló 2011. szeptember 11-i bizottsági

javaslatra (COM(2013)0627),

– tekintettel „A 2012–2015 közötti időszakra vonatkozó, e-kereskedelemmel kapcsolatos

akcióterv – a 2013. évi helyzet” című 2013. április 23-i bizottsági szolgálati

munkadokumentumra (SWD(2013)0153),

– tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek

csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló rendeletre irányuló 2013. március 26-i

bizottsági javaslatra (COM(2013)0147),

– tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas

szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló irányelvre irányuló 2013. február 7-i

bizottsági javaslatra (COM(2013)0048),

– tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló 2012. december 18-i

bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

– tekintettel a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló

irányelvre irányuló 2012. december 3-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0721),

– tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében”

című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

– tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta

PE567.714v02-00 4/86 RR\1082423HU.docx

HU

növekedésért” című 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

– tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag: tizenkét mozgatórugó a növekedés

serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz,

a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2011. április

13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

– tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé: A magas szinten versenyképes

szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a

cserekapcsolatok javítása érdekében” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az

Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2010.

október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

– tekintettel az Európai Bizottság szellemitulajdon-jogokra vonatkozó, a szerzői és a

szomszédos jogok védelmi idejéről szóló javaslatára (COM(2008)0464),

– tekintettel a 112-es egységes európai segélyhívó szolgáltatáson alapuló fedélzeti e-

segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a

2007/46/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/758/EU európai

parlamenti és tanácsi rendeletre1,

– tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus

azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon

kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi

rendeletre2,

– tekintettel a távközlési infrastruktúrák területén működő transzeurópai hálózatokra

vonatkozó iránymutatásokról és az 1336/97/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

szóló 2014. március 11-i 283/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre3,

– tekintettel a szerzői és szomszédos jogokra vonatkozó közös jogkezelésről és a

zeneművek belső piacon történő online felhasználásának több területre kiterjedő hatályú

engedélyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/26/EU európai parlamenti és tanácsi

irányelvre4,

– tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU

rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül

helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi

rendeletre5,

– tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2013. június 27-i

2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre6,

– tekintettel a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK

rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU

európai parlamenti és tanácsi rendeletre (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv)7,

1 HL L 123., 2015.5.19., 77. o.

2 HL L 257., 2014.8.28., 73. o.

3 HL L 86., 2014.3.21., 14. o.

4 HL L 84., 2014.3.20., 72. o.

5 HL L 348., 2013.12.20., 129. o.

6 HL L 175., 2013.6.27., 1. o.

7 HL L 165., 2013.6.18., 1. o.

RR\1082423HU.docx 5/86 PE567.714v02-00

HU

– tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes

törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 2010.

március 10-i 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre1,

– tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012.

március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra2,

– tekintettel a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi

irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

szóló 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre3,

– tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és

Hivatalának létrehozásáról szóló, 2009. november 25-i 1211/2009/EK európai

parlamenti és tanácsi rendeletre4,

– tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelvre5,

– tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről,

feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvre6,

– tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvre7,

– tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelv első értékelésére,

– tekintettel a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és

az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvre8, amely tartalmazza az 1882/2003/EK rendelet által

bevezetett módosításokat is,

– tekintettel az 5G partnerségről Kína és az Európai Unió között létrejött, 2015.

szeptember 28-i megállapodásra és az ehhez kapcsolódó megállapodásokra,

– tekintettel az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes

vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai

parlamenti és a tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló 2015. július 9-i állásfoglalására9,

– tekintettel „A szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó megújított konszenzus

felé” című uniós cselekvési tervről szóló 2015. június 9-i állásfoglalására10

,

– tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2015. március 10-i

állásfoglalására11

,

1 HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

2 HL L 81., 2012.3.21., 7. o.

3 HL L 304., 2011.11.22., 64. o.

4 HL L 337., 2009.12.18., 1. o.

5 HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

6 HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

7 HL L 160., 1996.3.27., 20. o.

8 HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

9 HL L 167., 2001.6.22., 10. o.

10 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0220.

11 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0051

PE567.714v02-00 6/86 RR\1082423HU.docx

HU

– tekintettel a digitális egységes piacon a fogyasztói jogok támogatásáról szóló 2014.

november 27-i állásfoglalására1,

– tekintettel a magáncélú többszörözési jogdíjakról szóló 2014. február 27-i

állásfoglalására2,

– tekintettel „Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-kereskedelem bővülése

érdekében” című 2014. február 4-i állásfoglalására3,

– tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa

újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására4,

– tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadításáról Európában” című

2014. december 10-i állásfoglalására5,

– tekintettel a BEREC-re és Hivatalára vonatkozó értékelő jelentésről szóló véleményről

szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására6,

– tekintettel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keretről szóló

végrehajtási jelentéssel kapcsolatos 2013. október 24-i állásfoglalására7,

– tekintettel a megtévesztő reklámozási gyakorlatokról szóló 2013. október 22-i


– tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális

menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című 2013. szeptember 12-i


– tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló 2013. július 4-i


,

– tekintettel az európai fogyasztóügyi politika új ütemtervéről szóló 2013. június 11-i


,

– tekintettel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtásáról szóló

2013. május 22-i állásfoglalására12

,

– tekintettel a digitális egységes piac megvalósításáról szóló 2012. december 11-i


,

– tekintettel az Unióban az audiovizuális művek online terjesztéséről szóló 2012.

szeptember 11-i állásfoglalására14

,

– tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő














14 HL C 353E, 2013.12.3., 64.o.

RR\1082423HU.docx 7/86 PE567.714v02-00

HU

lépések: a globális kiberbiztonság felé” című dokumentumról szóló 2012. június 12-i


– tekintettel a „Versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró

kezdeményezés” című 2012. április 20-i állásfoglalására2,

– tekintettel az e-kereskedelemi belső piac kialakításáról szóló 2010. szeptember 21-i


– tekintettel „Az internet szabályozása: a következő lépések” című 2010. június 15-i


– tekintettel az „Új európai digitális menetrend Európa számára: 2015.eu” című 2010.

május 5-i állásfoglalására5,

– tekintettel a tárgyak internetéről szóló 2010. június 15-i állásfoglalására6,

– tekintettel az Európai Unió – az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkével a

Szerződésekbe beépített – Alapjogi Chartájára,

– tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN

CRPD) 9. cikkére, amelyet az EU 2010. december 23-án ratifikált a 2010/48/EK

határozattal,

– tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO)

a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005.

október 20-i egyezményére,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9., 12., 14., 16. és

26. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és

Fogyasztóvédelmi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott

közös tanácskozásokra,

– tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és

Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentéseire, valamint a Foglalkoztatási és Szociális

Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi,

Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Közlekedési és

Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0371/2015),

A. mivel az internet és a mobilkommunikációs eszközök gyorsan fejlődő használata

következtében a felhasználók, a vállalatok és a vállalatoknál dolgozó munkavállalók

immár másként kommunikálnak, másként férnek hozzá az információkhoz és a

tudásanyaghoz, máshogyan végeznek kreatív tevékenységeket, mások a fogyasztói,

megosztási és részvételi szokásaik, illetve máshogyan végzik a munkájukat; mivel ez

kiszélesítette és megváltoztatta a gazdaságot, megkönnyítve, hogy a kis- és



3 HL C 50. E, 2012.2.21., 1. o.

4 HL C 236. E, 2011.8.12, 33. o.

5 HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.

6 HL C 236. E, 2011.8.12, 24. o.

PE567.714v02-00 8/86 RR\1082423HU.docx

HU

középvállalkozások hozzáférjenek az akár 500 millió potenciális ügyfelet jelentő uniós

piachoz és a globális piacokhoz, valamint lehetővé tette, hogy az egyének új vállalkozói

ötleteket és üzleti modelleket alakíthassanak ki;

B. mivel a digitális egységes piac területén valamennyi uniós szakpolitikának és

jogszabálynak új lehetőségeket kell biztosítania a felhasználók és a vállalkozások

számára, lehetővé kell tennie új, innovatív, határokon átnyúló online szolgáltatások

megjelenését és fejlődését versenyképes árakon, fel kell számolnia a tagállamok közti

akadályokat, továbbá elő kell segítenie az európai üzleti vállalkozások, és különösen a

kkv-k hozzáférését a határokon átnyúló piacokhoz, mivel ez kulcsfontosságú az EU

növekedése és foglalkoztatottsági rátája szempontjából, elismerve ugyanakkor, hogy

ezek a lehetőségek elkerülhetetlenül strukturális változásokat és holisztikus

megközelítést igényelnek többek között a szociális dimenzió tekintetében, valamint

szükségessé teszik a digitális jártasság terén fennálló hiányosságok gyors pótlását;

C. mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének 75%-a ugyan a hagyományos iparból

ered, és a hagyományos ipar digitális átalakulása továbbra is lassú, ugyanis az uniós

vállalkozásoknak csupán 1,7%-a használja ki teljes körűen a fejlett digitális

technológiákat, a kkv-knak pedig csupán 14%-a használja az internetet értékesítési

csatornaként; mivel Európának fel kell használnia az ikt-ágazatban rejlő jelentős

potenciált az ipar digitalizálására és a globális versenyképesség fenntartására;

D. mivel az adatgazdaság kiépítése nagyban függ egy olyan jogi kerettől, amely ösztönzi

az adatbázisok fejlesztését, felügyeletét, karbantartását és növelését, és ezért az

innovációbarát és gyakorlatias jogi kerettől függ;

E. mivel 2013-ban a közösségi gazdaság piaci mérete világszerte mintegy 3,5 milliárd volt,

ma pedig a Bizottság előrejelzése szerint a növekedési potenciál meghaladja a 100

milliárdot;

F. mivel a magas és következetes szintű fogyasztóvédelemhez, fogyasztói tudatossághoz

és fogyasztói elégedettséghez szükségszerűen minőségre, rugalmasságra, átláthatóságra,

megfelelő tájékoztatásra, interoperabilitásra, valamint könnyen hozzáférhető és

biztonságos online környezetre van szükség magas szintű adatvédelem mellett;

G. mivel a kreativitás és innováció a digitális gazdaság motorjai, ezért elengedhetetlen a

szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének biztosítása;

H. mivel az EU háztartásai 44,8 %-ának nincs hozzáférése gyors internethez1, a jelenlegi

politikák és ösztönzők pedig nem biztosították a megfelelő digitális infrastruktúrát,

különösen a vidéki térségekben;

I. mivel az EU régiói a digitális összeköttetések, a humán tőke, az internethasználat, a

digitális technológia vállalkozások által integrálása és a digitális közszolgáltatások

tekintetében nagyon eltérő szinten vannak, ahogy arra a digitális menetrend

eredménytáblája is rámutatott; mivel azok a régiók, amelyek elmaradnak ezen öt mutató

terén, annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy kimaradnak a digitális korszak

1 Eurostat 2014: http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-

explained/index.php/Information_society_statistics_at_regional_level#People_who_never_used_the_internet

RR\1082423HU.docx 9/86 PE567.714v02-00

HU

előnyeiből;

1. BEVEZETÉS: MIÉRT VAN SZÜKSÉGÜNK DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACRA?

1. üdvözli az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményt; úgy véli, hogy

a közös szabályrendszeren alapuló digitális egységes piac megvalósítása fokozhatná az

EU versenyképességét, pozitív hatást gyakorolhatna a növekedésre és a

munkahelyteremtésre, újra fellendíthetné az egységes piacot és inkluzívabbá tehetné a

társadalmat, új lehetőségeket kínálva a polgároknak és a vállalkozásoknak elsősorban az

innováció cseréje és megosztása révén, továbbá úgy véli, hogy ideje a végrehajtás terén

is megerősíteni a korábban elfogadott horizontális megközelítést, ideértve a 16

kezdeményezés megfelelő időben történő elfogadását is, hiszen a digitális ösztönzők

valamennyi polgárra és a társadalom és a gazdaság valamennyi dimenziójára hatással

vannak;

2. egyetért a Bizottsággal abban, hogy a digitális egységes piac irányítása és megfelelő

időben történő megvalósítása az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös

felelőssége; ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye fel a kapcsolatot a társadalmi és

szociális érdekelt felekkel, és a lehető legszélesebb körben vonja be őket a

döntéshozatali folyamatba;

3. úgy véli, hogy a jobb szabályozás olyan jogalkotási megközelítést igényel, amely

eredendően digitális, elveken alapuló és technológiai szempontból semleges; ahhoz,

hogy teret biztosíthassunk az innováció számára, az ehhez szükséges konzultációkat és

hatásvizsgálatokat követően értékelni kell, hogy a hatályos jogszabályok, a kiegészítő

nem szabályozási intézkedések és végrehajtási keretek megfelelőek-e a digitális korban

az új technológiák és új üzleti modellek fényében, hogy ezáltal orvosolni lehessen az

egységes piac jogi töredezettségét, csökkenteni lehessen az adminisztratív terheket,

valamint lökést lehessen adni a növekedésnek és az innovációnak;

4. úgy véli, hogy a digitális gazdaságban rejlő innovációs és növekedési potenciál teljes

kiaknázásához nélkülözhetetlen, hogy a polgárok és az üzleti vállalkozások

megbízzanak a digitális környezetben; meggyőződése, hogy e bizalom adatvédelmi és

biztonsági normák, illetve magas szintű fogyasztóvédelem és fogyasztói tudatosság

révén történő megerősítését kell a kérdéskörrel kapcsolatos közpolitikák alapjává tenni,

elismerve ugyanakkor, hogy a digitális vállalkozások üzleti modellje a felhasználók

bizalmára épül;

5. kiemeli, hogy az elektronikus kereskedelem évente 500 millió euró forgalmat generál az

Európai Unióban, és fontos kiegészítője az offline kereskedelemnek, miközben nagyobb

választékot kínál a fogyasztóknak, különösen a távoli területeken, és új lehetőségeket

biztosít a kkv-k számára; felkéri a Bizottságot, hogy azonosítsa és számolja fel az

elektronikus kereskedelmet gátló akadályokat annak érdekében, hogy valóban

határokon átnyúlóvá válhasson az elektronikus kereskedelmi piac; úgy véli, hogy az

ilyen akadályok közé tartozik az interoperabilitás és a közös szabványok hiánya, a

megalapozott fogyasztói döntésekhez szükséges információk hiánya, valamint a

határokon átnyúló fizetési módokhoz való elégtelen hozzáférés;

6. támogatja a Bizottság arra irányuló tervét, hogy az EU versenypolitikája teljes

mértékben kiterjedjen a digitális egységes piacra, mivel a piaci verseny nem csupán

nagyobb választékot biztosít a fogyasztók számára, hanem egyenlő feltételeket is

PE567.714v02-00 10/86 RR\1082423HU.docx

HU

teremt, továbbá sajnálatosnak tartja, hogy az európai digitális keret jelenlegi hiánya

rámutatott, hogy nem sikerült összeegyeztetni a kis és a nagy szolgáltatók érdekeit;

7. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak sürgősen elő kell mozdítaniuk

egy dinamikusabb gazdaságot, amely lehetővé teszi az innováció virágzását és

felszámolja az üzleti vállalkozásokat, különösen az innovatív vállalkozásokat, a kkv-

kat, az induló és fejlődésük kezdetén álló vállalkozásokat akadályozó tényezőket, hogy

ezek egyenlő versenyfeltételek mellett férhessenek hozzá a piacokhoz, mindehhez

fejlesszék az e-kormányzatot, időtálló és integrált szabályozási és nem szabályozási

keretet alakítsanak ki, többek között finanszírozáshoz való hozzáférést és akár új

finanszírozási modelleket biztosítva az uniós induló vállalkozások, kkv-k és civil

társadalmi kezdeményezések számára, valamint hosszú távú befektetési stratégiát

dolgozva ki a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális integráció, a

kutatás és az innováció terén; emlékeztet arra, hogy a versenyt és az innovációt

előmozdító innovációbarát politika egyik alapelemeként biztosítani kell a projektek

számára a finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférést; ezért arra kéri a Bizottságot,

hogy biztosítsa a közösségi finanszírozás határokon átnyúló zökkenőmentes

megvalósíthatóságát, és bátorítja a tagállamokat arra, hogy vezessenek be ösztönzőket a

közösségi finanszírozáshoz;

8. úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a digitalizáció munkahelyi egészségre és biztonságra

gyakorolt hatását, és a meglévő egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket ennek

megfelelően kell átalakítani; felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek az

otthonról távmunkázó vagy „crowdworking” formában dolgozó személyek ki vannak

téve; hangsúlyozza, hogy a munkához köthető mentális problémák, mint például a

folyamatos elérhetőség és a hagyományos munkaidő-beosztás szétzilálódása miatt

kialakuló kiégés komoly kockázatot jelentenek a munkavállalókra ; kéri a Bizottságot,

hogy készítsen tanulmányt a digitalizáció nem szándékolt hatásairól, például a nagyobb

munkaintenzitásnak a munkavállalók pszichés jóllétére és családjára, illetve a

gyermekek kognitív fejlődésére gyakorolt hatásáról;

9. felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve fejlessze tovább a

vállalkozói készséget fellendítő kezdeményezéseket, különösen olyan innovatív üzleti

modelleket, amelyek elősegítik a siker meghatározásával kapcsolatos szemlélet

megváltozását, és előmozdítják a vállalkozási és innovációs kultúrát; úgy véli továbbá,

hogy a különböző nemzeti innovációs központok sokféleségét és sajátos jellemzőit az

EU valódi versenyelőnyére lehet váltani a globális piacon, ezért e központokat

hatékonyan össze kell kapcsolni, és meg kell erősíteni az innovatív ökoszisztémákat,

amelyekben különböző ágazatok és vállalatok folytatnak együttműködést;

10. aggodalmának ad hangot az internet és a közösségi gazdaság szabályozásával

kapcsolatos, a tagállamok által eddig követett nemzeti megközelítések közötti eltérések

miatt; sürgeti a Bizottságot, hogy az uniós hatásköröknek megfelelően tegyen lépéseket

az innováció és a tisztességes verseny támogatása, a digitális kereskedelem korlátainak

elmozdítása, továbbá a gazdasági és társadalmi kohézió, valamint a közös piac

integritásának megőrzése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy őrizze meg az internet

nyílt, semleges, biztonságos, inkluzív és globális kommunikációs és innovációs

platformként betöltött szerepét a kommunikáció, a termelés, a részvétel, az alkotás, a

kulturális sokszínűség és az innováció területén, a polgárok és fogyasztók, valamint az

európai vállalatok globális sikere érdekében;

11. megjegyzi, hogy a digitális forradalom a társadalom valamennyi vetületére hatással van,

RR\1082423HU.docx 11/86 PE567.714v02-00

HU

kihívásokat hoz és lehetőségeket teremt; úgy véli, hogy ez lehetőséget kínál a polgárok,

fogyasztók és vállalkozások mozgásterének eddig nem ismert módokon való

növelésére, kéri a Bizottságot olyan politika kidolgozására, amely elősegíti a polgárok

aktív részvételét, és lehetővé teszi számukra a digitális átalakulás nyújtotta előnyök

kihasználását; kéri továbbá a Bizottságot annak további elemzésére, hogy hogyan

alakítja át a digitális forradalom az európai társadalmat;

12. felhívja az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel a jogi széttagoltsággal szemben,

mégpedig úgy, hogy az új szabályozások kidolgozásakor jelentősen fokozza a

különböző főigazgatóságok közötti koordinációt, és határozottan arra ösztönzi a

tagállamokat, hogy biztosítsák a szabályozás koherens végrehajtását;

13. hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében kidolgozott minden

kezdeményezésnek összhangban kell lennie az alapvető jogokkal, különösen az

adatvédelmi jogszabályokkal, elismerve ugyanakkor, hogy hozzáadott értéket

teremtenek az uniós gazdaság számára; hangsúlyozza az általános adatvédelmi

rendelet és az adatvédelmi irányelv 2015 végéig történő gyors elfogadásának

jelentőségét, ami mind az adatfeldolgozás érintettjei, mind a vállalkozások érdekében

áll; kéri az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatát annak

érdekében, hogy a csomag hatályba lépésének időpontjában az összhangban legyen az

adatvédelmi csomag intézkedéseivel;

2. JOBB HOZZÁFÉRÉS A DIGITÁLIS EGYSÉGES PIACHOZ A FOGYASZTÓK ÉS

A VÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA EGÉSZ EURÓPÁBAN

2.1. A fogyasztók és az üzleti szféra bizalmát erősítő szabályok a határon átívelő

elektronikus kereskedelemre vonatkozóan

14. üdvözli a Bizottság szándékát, hogy szilárd javaslatot fogadjon el az online beszerzett

digitális tartalmakra vonatkozó online szerződésekről, valamint javítsa a fogyasztók jogi

védelmét ezen a területen; úgy véli, hogy bármilyen ez irányú fejlesztésnek célzottnak

kell lennie, és gondosan elemezni kell a különbséget a tartalmak, illetve a materiális

javak között; felhívja a figyelmet arra, hogy míg a fogyasztóvédelmi jogszabályok

védik azokat a fogyasztókat, akik materiális hordozón vásárolnak digitális tartalmakat,

addig a digitális tartalmak online vásárlásakor a fogyasztói jogok nagyrészt

szabályozatlanok, különösen a jogok garantálása, a hibás tartalom és a digitális

tartalmakkal kapcsolatos bizonyos tisztességtelen feltételek tekintetében; rámutat, hogy

az összes digitális tartalom szolgáltatásként való jelenlegi besorolása aggodalmakat

kelthet, mert előfordulhat, hogy nem áll összhangban a fogyasztók elvárásaival, mivel a

streaming szolgáltatások előfizetése nincs megkülönböztetve a letölthető tartalmak

beszerzésétől; egyetért azzal, hogy a fogyasztóknak megegyezõ szintû és időtálló

védelemben kell részesülniük, függetlenül attól, hogy online vagy offline vásárolnak

digitális tartalmakat;

15. gyakorlatias és arányos megközelítésnek tartja a digitális tartalmak és materiális

termékek online kiskereskedelmét szabályozó jogi keret további harmonizációját –,

függetlenül attól, hogy határokon átnyúló vagy belföldi ügyletről van-e szó –, fenntartva

mindeközben az online és offline szabályok koherenciáját, megszüntetve a

joghézagokat és elkerülve a szabályozás rohamos lazulását, a meglévő

fogyasztóvédelmi jogszabályokra építve; hangsúlyozza, hogy ennek

technológiasemleges módon kell történnie, és nem róhat ésszerűtlen költségeket a

PE567.714v02-00 12/86 RR\1082423HU.docx

HU

vállalkozásokra;

16. úgy véli, hogy hogy a határokon átnyúló szerződések fogyasztókra és vállalkozásokra

vonatkozó szabályairól szóló jövőbeni bizottsági javaslatoknak el kell kerülniük annak a

veszélyét, hogy nőjön az eltérés az online és az offline vásárlásokra alkalmazandó jogi

normák között, továbbá úgy véli, hogy az online és offline értékesítéseket koherens

módon és egyformán kell kezelni, a hatályos magas szintű fogyasztóvédelemnek

megfelelően, mivel az eltérő jogi normákat a fogyasztók jogaik megvonásaként

érzékelhetik; hangsúlyozza, hogy bármely új javaslatnak összhangban kell lennie a

Róma I. rendelet 6. cikkével, és rámutat, hogy a Bizottság 2016-ra tervezi a

fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT programot; ebben az összefüggésben

felhívja a Bizottságot, hogy újra gondolja át, hogy a materiális javakra vonatkozó

tervezett bizottsági javaslatot nem a REFIT programmal egyidejűleg kellene-e

benyújtania;

17. úgy véli, hogy a digitális tartalmakra vonatkozó szerződésekre elvi alapokon nyugvó

jogszabályoknak kell vonatkozniuk, a technológiasemlegesség és az időtállóság

érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság e szakterülettel kapcsolatos

jövőbeli javaslatainak el kell kerülniük a következetlenségeket és a már meglévő

jogszabályokkal való átfedéseket, továbbá hosszú távon az online és offline

szerződések, valamint a különböző forgalmazási láncok közötti indokolatlan jogi

szakadék kialakulásának kockázatát, nem megfeledkezve a fogyasztóvédelmi

joganyagra vonatkozó REFIT programról;

18. az online piacok szolgáltatói versenyének előmozdítása érdekében „aktív fogyasztói”

stratégia kidolgozását kéri, elsősorban annak a felmérésére, hogy az online környezet

megkönnyíti-e a szolgáltatóváltást, valamint hogy az online piacokon folyó verseny

ösztönzése érdekében szükség van-e további lépésekre a szolgáltatóváltás

megkönnyítésére; rámutat továbbá arra, hogy az értéklánc egészében hozzáférhető

elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat kell biztosítani, többek között elérhető

információkat, hozzáférhető fizetési mechanizmusokat és ügyfélszolgálatot;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel együttműködve tárja fel az online

kereskedelemre vonatkozó ágazatspecifikus uniós bizalmi jegyek bevezetésének

lehetőségét, hasznosságát, a bizalmi jegyek lehetőségeit és hiányosságait, a

tagállamokban már meglévő bizalmijegy-rendszerek bevált gyakorlataira építve, a

fogyasztói bizalom és a minőség biztosítása érdekében, különösen a határon átnyúló

online kereskedelem tekintetében, továbbá arra, hogy csökkentse a bizalmi jegyek

jelenlegi nagy számát, mivel ez esetleg zavart kelthet a fogyasztókban, és ezzel

párhuzamosan elemezze az olyan lehetőségeket, mint az önszabályozás, vagy az

érdekeltek csoportjainak létrehozása az ügyfelek kiszolgálására vonatkozó közös

alapelvek meghatározása érdekében;

20. méltányolja a Bizottságnak az egész Unióra kiterjedő online vitarendezési platform

előkészítésére irányuló átfogó erőfeszítéseit, és kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal

együttműködve lépjen fel az online vitarendezésről szóló rendelet, valamint az

alternatív vitarendezésről szóló irányelv kellő időben történő és hatékony végrehajtása

érdekében – előbbi esetében különösen a fordítási szolgáltatások tekintetében; kéri a

Bizottságot és az érdekelt feleket annak mérlegelésére, hogy hogyan lehetne tovább

javítani a gyakori fogyasztói panaszokkal kapcsolatos információ elérhetőségét;

21. szorgalmazza a fogyasztóvédelmi vívmányok és a szolgáltatási irányelv hatékony

RR\1082423HU.docx 13/86 PE567.714v02-00

HU

végrehajtási keretének kialakítását; ösztönzi a Bizottságot, hogy az irányelv helytelen

vagy nem megfelelő végrehajtásának megállapítása esetén vessen be minden

rendelkezésére álló eszközt a már létező szabályok és kötelezettségszegési eljárások

teljes körű és megfelelő végrehajtásának biztosítására;

22. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadják el a tiltott tartalmak és áruk

online értékesítése elleni szükséges intézkedéseket, növelve az együttműködést, az

információk és a bevált gyakorlatok cseréjét az interneten zajló illegális tevékenység

elleni küzdelem területén; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a

fogyasztóknak nyújtott digitális tartalmat nem terhelhetik harmadik felek jogai,

amelyek megakadályozhatják a fogyasztót abban, hogy a szerződésnek megfelelően

élvezze a digitális tartalmat;

23. kéri annak mélyreható, célzott és tényeken alapuló elemzését, hogy az értéklánc

valamennyi szereplőjének – ideértve az internetes közvetítőket, az internetes

platformokat, a tartalomszolgáltatókat és szolgáltatókat, valamint az offline

közvetítőket, például a viszonteladókat és a kiskereskedőket is – ésszerű és megfelelő

intézkedéseket kell-e tennie az illegális tartalmakkal, a hamisított árukkal és a

kereskedelmi nagyságrendű szellemi tulajdoni jogsértésekkel szemben, emellett

megőrizve a végfelhasználók képességét arra, hogy információkhoz hozzáférjenek,

információkat terjesszenek, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat működtessenek

választásuk szerint;

24. felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós szabályozás átültetésével kapcsolatos zéró

tolerancia elvét a tagállamoknak és az Uniónak szigorúan be kell tartaniuk; úgy véli

azonban, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat csak végső esetben kellene alkalmazni,

és csak többszöri egyeztetést és kiigazítást követően szabadna megindítani;

hangsúlyozza, hogy feltétlenül le kell rövidíteni az említett eljárások időtartamát;

25. üdvözli a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendeletnek a Bizottság által

bejelentett felülvizsgálatát; úgy véli, hogy a felügyeleti hatóságok hatáskörének

kiterjesztése és kölcsönös együttműködésük megerősítése az online vásárlásra

vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok hatékony érvényesítésének előfeltétele;

2.2. A megfizethető és minőségi tagállamközi csomagkézbesítés

26. hangsúlyozza, hogy míg a csomagkézbesítés néhány tagállamban jól működik,

másokban viszont a – különösen a kézbesítés utolsó szakaszában – nem hatékony

kézbesítési szolgáltatások képezik az egyik legfőbb akadályt a határon átnyúló e-

kereskedelem előtt, és ez az online tranzakcióktól való tartózkodás egyik leggyakoribb

okai a fogyasztók és a vállalkozások körében egyaránt; úgy véli, hogy a határon átnyúló

csomagkézbesítés hiányosságait csak az európai közös piac perspektívájából lehet

megoldani, és hangsúlyozza a verseny fontosságát az ágazatban, továbbá azt, hogy a

csomagkézbesítő ágazatnak alkalmazkodnia kell a modern életformákhoz, és rugalmas

kézbesítési lehetőségeket – pl. átvevőhelyek hálózatát, csomagátvevő pontokat és ár-

összehasonlító információkat – kell felkínálnia;

27. hangsúlyozza, hogy a hozzáférhető, megfizethető, hatékony és magas színvonalú

szállítási szolgáltatások a határokon átnyúló elektronikus kereskedelem sikerének

elengedhetetlen előfeltételei; ezért az árstruktúra fogyasztókkal való jobb megértetése

érdekében támogatja a javasolt intézkedéseket az árak átláthatóbbá tételére, a csomag

PE567.714v02-00 14/86 RR\1082423HU.docx

HU

elkallódása vagy kár esetén fennálló felelősséggel kapcsolatos információ nyújtására, az

interoperabilitás javítására és a szabályozói felügyelet fokozására, melyek a határokon

átnyúló csomagkézbesítési piac zökkenőmentes működését célozzák, beleértve a

határokon átnyúló csomagkövetési (track-and-trace) rendszerek fejlesztését, kellő

rugalmasságot nyújtva ahhoz, hogy a kézbesítési piac kialakulhasson és

hozzáigazodhasson a technológiai innovációkhoz;

28. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy aktív módon osszák meg egymással a

csomagküldő ágazatban bevált gyakorlatokat, valamint a Bizottságot, hogy nyújtson be

jelentést az Európai Parlamentnek a határon útnyúló csomagkézbesítésről folytatott

nyilvános konzultációról, valamint ismertesse az önszabályozási folyamat eredményeit;

üdvözli a határon átnyúló csomagkézbesítéssel foglalkozó eseti munkacsoport

létrehozását;

29. kéri ezen túlmenően a Bizottságot, hogy a szolgáltatókkal együttműködve dolgozzon ki

egy ambiciózus cselekvési tervet, beleértve a bevált gyakorlatra vonatkozó

iránymutatásokat abból a célból, , hogy innovatív megoldásokat találjanak a

szolgáltatások javítására, a költségek és a környezeti hatás csökkentésére, a

csomagkézbesítés és postai szolgáltatások közös piacának további integrálására, azon

akadályok felszámolására, amelyekbe a postai szolgáltatók a határokon átnyúló

kézbesítés során ütköznek, valamint az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók

Testülete (BEREC) és a postai szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóságok

európai csoportja (ERGP) közötti együttműködés erősítésére, szükség esetén javaslatot

téve a hatályos szabályozás felülvizsgálatára;

30. hangsúlyozza, hogy a csomagkézbesítés Bizottság által tervezett további

harmonizációjának nem szabad a csomagkézbesítők alacsonyabb szociális védelméhez

és rosszabb munkakörülményeihez vezetnie, tekintet nélkül foglalkoztatási jogállásukra;

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az ezen ágazatban

dolgozók társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférésének és kollektív

tárgyaláshoz való jogainak tiszteletben tartásáról; kiemeli, hogy a társadalombiztosítás

nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

2.3. Az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megakadályozása

31. úgy véli, hogy nagyra törő, célzott lépésekre van szükség a javakhoz és

szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, különösen az indokolatlan területi alapú

tartalomkorlátozás gyakorlatának felszámolása, valamint a földrajzi elhelyezkedés vagy

nemzetiség alapján történő, tisztességtelen árdiszkrimináció megszüntetése révén,

amelyek hatásaként gyakorta alakulnak ki monopóliumok, és egyes fogyasztók illegális

tartalmak felé fordulhatnak;

32. támogatja a Bizottság elkötelezettségét az iránt, hogy hatékonyan, az elektronikus

kereskedelemről szóló jelenlegi irányelv kiegészítése révén kezelje a indokolatlan

területi alapú tartalomkorlátozást, és betartassa a hatályos jogszabályok vonatkozó

rendelkezéseit; alapvető fontosságúnak tartja a vállalkozások közötti, a területi alapú

tartalomkorlátozás gyakorlatához – például szelektív értékesítéshez – vezető

kapcsolatok vizsgálatát, amennyiben ezek nincsenek összhangban a versenytörvénnyel

és a piaci szegmentációval, valamint a technológiai intézkedések és gyakorlatok

középpontba helyezését (mint az IP-cím nyomon követés vagy a rendszerek

interoperabilitásának szándékos hiánya), amelyek indokolatlanul korlátozzák az

információs társadalom határokon át nyújtott szolgáltatásaihoz való hozzáférést,

RR\1082423HU.docx 15/86 PE567.714v02-00

HU

fontosnak tartja továbbá a javak és szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmére,

illetve a kapcsolódó szolgáltatásokra – mint a termékek kifizetése és házhoz szállítása –

vonatkozó szerződések vizsgálatát, valamint az arányosság elvének figyelembevételét,

különösen a kis- és középvállalkozások esetében;

33. hangsúlyozza, hogy az egy vagy több tagállamban kereskedést folytató online

kereskedőknek az Unióban minden fogyasztó tekintetében egyenlő bánásmódot kell

alkalmazniuk, többek között az árengedményekhez vagy más ajánlatokhoz való

hozzáférés terén;

34. támogatja különösen a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv 20.

cikke (2) bekezdése gyakorlati végrehajtásának a Bizottság által tervbe vett vizsgálatát,

annak elemzése érdekében, hogy melyek a fogyasztókkal szembeni, állampolgárságuk

vagy lakóhely szerinti országuk alapján történő indokolatlan megkülönböztetés

lehetséges formái; felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa és határozza meg, hogy a

szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése értelmében konkrétan milyen

esetcsoportok esetében lehet indokolt a megkülönböztetés, annak érdekében, hogy

pontosítsa, melyek a magánszereplők által folytatott indokolatlanul megkülönböztető

gyakorlatok, valamint hogy értelmezési segítséget nyújtson a 20. cikk (2) bekezdésének

gyakorlati alkalmazásáért felelős hatóságok számára, a szolgáltatási irányelv16.

cikkében foglaltaknak megfelelően; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt

erőfeszítéseket arra, hogy a 20. cikk (2) bekezdésében található rendelékezés kerüljön

be a 2006/2004/EK rendelet mellékletébe, hogy használni lehessen a fogyasztóvédelmi

együttműködési hálózat vizsgálati és végrehajtási jogkörét;

35. hangsúlyozza, hogy a területi alapú tartalomkorlátozás tilalma egyáltalán nem

kötelezheti a kiskereskedőket arra, hogy webáruházukból árut szállítsanak egy bizonyos

tagállamba, ha nem áll érdekükben termékeiket valamennyi tagállamban értékesíteni, és

a kisebb méretet részesítik előnyben, vagy csak az áruházukhoz közeli fogyasztóknak

adnak el;

36. rámutat továbbá az elektronikus kereskedelmi ágazat jelenleg zajló versenyjogi

vizsgálatának jelentőségére többek között annak kivizsgálásában, hogy vajon az

indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás – például az IP-cím, postai cím vagy a

hitelkártyát kibocsátó ország alapján történő megkülönböztetés – sérti-e az uniós

versenyjog szabályait; hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a fogyasztói és vállalkozói

bizalmat, figyelembe véve az ágazati vizsgálat eredményeit, és mérlegelve, hogy

szükséges-e a csoportmentességi rendelet célzott módosítása, beleértve annak 4a. és 4b.

cikkeit, a nemkívánatos átirányítás és területi korlátozások csökkentése érdekében;

37. üdvözli a Bizottság javaslatát a letöltött tartalmak hordozhatóságának és

interoperabilitásának növelésére, amelynek célja a legálisan beszerzett és hozzáférhető

tartalmak vagy szolgáltatások szabad áramlásának fokozása, amely az indokolatlan

területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetésére, továbbá az előfizetések

hozzáférhetőségére és határon átnyúló működésére irányuló első lépés; hangsúlyozza,

hogy nincs ellentmondás a territorialitás elve és a tartalmak hordozhatósága előtt álló

akadályok megszüntetésére szolgáló intézkedések között;

38. óva int a kötelező páneurópai licencek megkülönböztetés nélküli kiadásának

támogatásától, mivel az a felhasználók számára hozzáférhetővé tett tartalom

csökkenéséhez vezethet: hangsúlyozza, hogy a territorialitás elve a szerzői jogi

rendszer alapvető pillére, tekintettel a területi engedélyezési rendszer fontosságára az

PE567.714v02-00 16/86 RR\1082423HU.docx

HU

EU-ban;

2.4. A digitális tartalomhoz való hozzáférés javítása – Modern, európaibb szerzői jogi

keret

39. üdvözli a Bizottságnak a szerzői jogi keret modernizálására és a digitális korhoz

igazítására irányuló kötelezettségvállalását; hangsúlyozza, hogy mindennemű

módosításnak célzottnak kell lennie, és az alkotók és a szerzői jogok más

tulajdonosainak tisztességes és megfelelő díjazására, a gazdasági növekedésre, a

versenyképességre és a nagyobb fogyasztói elégedettségre kell összpontosítania, de

emellett az alapvető jogok védelmének szükségességét is a középpontba kell állítania;

40. hangsúlyozza, hogy a szerzői jog megsértésén alapuló szakmai tevékenységek vagy

üzleti modellek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működésére

nézve;

41. úgy véli, hogy a reformnak meg kell teremtenie az egyensúlyt az összes érintett érdek

között; rámutat a kreatív ágazat sajátosságaira és – főként a különböző típusú

tartalmakból és kreatív alkotásokból, valamint az alkalmazott üzleti modellekből

származó – különböző kihívásaira; mivel a „Territorialitás és hatása az audiovizuális

művek finanszírozására” című tanulmány hangsúlyozza a területi engedélyezés fontos

szerepét az európai filmek refinanszírozását illetően; ezért felhívja a Bizottságot e

sajátosságok jobb azonosítására és figyelembevételére;

42. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jogról szóló irányelv

bármilyen reformja vegye figyelembe az utólagos hatásvizsgálat eredményeit és az

Európai Parlament 2015. július 9-i állásfoglalását a 2001/29/EK irányelvről, továbbá

szilárd bizonyítékokon, többek között bármely módosítás növekedésre és

foglalkoztatásra, kulturális sokszínűségre és különösen az audiovizuális alkotások

előállítására, finanszírozására és terjesztésére gyakorolt hatásainak vizsgálatán

alapuljon;

43. rámutat a célzott szerzői jogi kivételek és korlátozások kulcsfontosságú szerepére a

gazdasági növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés elősegítésében, a jövőbeli

kreativitás ösztönzésében és az innováció, valamint a kreatív és kulturális sokszínűség

növelésében Európában; emlékeztet arra, hogy a Parlament támogatta a szerzői jogi

kivételekre és korlátozásokra vonatkozó minimumszabályok alkalmazásának,

valamint a 2001/29/EK irányelvben meghatározott ezen kivételek és korlátozások

megfelelő alkalmazásának vizsgálatát;

44. hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi kivételekre és korlátozásokra vonatkozó

megközelítésnek kiegyensúlyozottnak, célzottnak és formátumsemlegesnek kell

lennie, kizárólag igazolt szükségleteken szabad alapulnia, és nem sértheti az európai

kulturális sokszínűséget, annak finanszírozását és a szerzők méltányos díjazását;

45. hangsúlyozza, hogy bár a szöveg- és adatbányászat alkalmazása terén nagyobb

jogbiztonságra van szükség annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kutatók és

oktatási intézmények számára a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok szélesebb

körű, akár határokon átnyúló használata, bármely, szöveg- és adatbányászatra

vonatkozó európai szintű kivétel csak abban az esetben alkalmazható, ha a felhasználó

jogszerű hozzáféréssel rendelkezik, és ilyen kivételt csak az összes érdekelt féllel

folytatott konzultáció keretében, bizonyítékokon alapuló hatásvizsgálatot követően

lehet kidolgozni;

RR\1082423HU.docx 17/86 PE567.714v02-00

HU

46. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy javuljon a szerzői jogi rendszer átláthatósága és

egyértelműsége, különösen a felhasználók által létrehozott tartalmak, különösen a

felhasználók által létrehozott tartalmak és – azokban a tagállamokban, amelyek

ilyeneket alkalmaznak – a magáncélú többszörözési jogdíjak tekintetében; e

tekintetben rámutat arra, hogy a polgárokat tájékoztatni kell a magáncélú

többszörözési jogdíj tényleges összegéről, céljáról és felhasználásának módjáról;

2.5. A hozzáadottérték-adóval kapcsolatos terhek és az egyéb akadályok csökkentése a

külföldre történő értékesítés esetében

47. véleménye szerint a piaci torzulások, az adókikerülés és az adócsalás

megakadályozása és a valódi európai egységes digitális piac megteremtése érdekében

– a nemzeti hatáskörök kellő tiszteletben tartása mellett – szükség van az adózási

rendszerek fokozottabb koordinációjára, amely többek között megköveteli egy uniós

szintű közös konszolidált társaságiadó-alap létrehozását;

48. prioritásnak tekinti egy egyszerűsített, egységes és következetes online héarendszer

kidolgozását azzal céllal, hogy csökkenteni lehessen a szerte Európában működő kis

és innovatív vállalkozások megfelelési költségeit; üdvözli a szűkített egyablakos

héaügyintézés bevezetését, amely előrelépést jelent az ideiglenes uniós héarendszer

megszüntetése felé; mindazonáltal aggódik, hogy a küszöbérték hiánya miatt egyes

kkv-k nehezen tudnak megfelelni a jelenlegi rendszernek; ezért felhívja a Bizottságot,

hogy vizsgálja felül ezt a rendszert, hogy az fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon;

49. kéri továbbá, hogy a hasonló termékek és szolgáltatások esetében – tekintet nélkül

azok digitális vagy fizikai voltára – tartsák maradéktalanul tiszteletben az

adósemlegesség elvét; kéri a Bizottságot, hogy a meglévő kötelezettségvállalásoknak

megfelelően haladéktalanul nyújtson be olyan javaslatot, amely lehetővé teszi a

tagállamok számára a sajtó, a digitális könyvkiadás, az e-könyvek és az online

kiadványok héamértékének csökkentését annak érdekében, hogy megszüntessék a

hátrányos megkülönböztetést az egységes piacon;

50. felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a legjobb gyakorlatok cseréjét az adóhatóságok,

illetve az érintett felek között, hogy megfelelő megoldások kerüljenek kidolgozásra az

adófizetéssel kapcsolatban a megosztásalapú gazdaságban;

51. üdvözli a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálatának elfogadását; hangsúlyozza, hogy

amennyiben az Unió fokozni kívánja az EU egészére kiterjedő e-kereskedelmet,

haladéktalanul meg kell valósítani az egységes normáknak megfelelő, páneurópai,

azonnali elektronikus és mobilfizetéseket és a pénzforgalmi irányelv megfelelő

felülvizsgálatát;

3. MEGFELELŐ FELTÉTELEK ÉS EGYENLŐ VERSENYFELTÉTELEK

MEGTEREMTÉSE A FEJLETT DIGITÁLIS HÁLÓZATOK ÉS AZ INNOVATÍV

SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÁRA

3.1. A távközlési szabályok célnak megfelelő naprakésszé tétele

52. hangsúlyozza, hogy hogy a nagy sebességű és nagyon nagy sebességű kommunikációs

hálózatokba történő magánberuházások minden digitális előrelépés előfeltételeit

képezik, amelyeket ösztönözni kell egy olyan stabil uniós szabályozói keret révén,

amely lehetővé teszi valamennyi szereplő számára a beruházások végrehajtását, többek

PE567.714v02-00 18/86 RR\1082423HU.docx

HU

között a vidéki és a távoli területeken is; úgy véli, hogy a nagyobb versenyhez a

tapasztalatok szerint magasabb szintű infrastrukturális beruházások, innováció,

választék és a fogyasztók és a vállalkozások számára alacsonyabb árak társulnak; úgy

véli, hogy kevés a bizonyíték arra, hogy az üzemeltetők konszolidációja a hálózati

beruházások és a hálózati teljesítmény növekedésével jár; úgy véli, hogy ebben a

kérdésben alapos értékelésre és a versenyjogi szabályok érvényesítésére van szükség a

túlzott piaci koncentráció, az európai szintű oligopóliumok kialakulása és a

fogyasztókra gyakorolt negatív hatások elkerülése érdekében;

53. hangsúlyozza az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) sikeres végrehajtásának

fontosságát a beruházások maximalizálása érdekében a magasabb kockázati profilú

projektek előtérbe helyezésével, a gazdasági fellendülés felgyorsításával, a növekedés

serkentésével és a magánberuházások, többek között a mikrofinanszírozás és a

kockázati tőke ösztönzésével az innovatív vállalatok támogatására fejlődésük különböző

finanszírozási szakaszaiban; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy piaci hiányosságok

esetén teljes mértékben használják fel a digitális beruházások számára már

rendelkezésre álló pénzeszközöket, tegyék lehetővé az uniós programok, például a

Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, más vonatkozó strukturális

alapok és eszközök, köztük a közösségi alapú projektek és az állami támogatásra

vonatkozó iránymutatásokkal összhangban nyújtott állami támogatások közötti

szinergiákat annak érdekében, hogy előmozdítsák a nyilvános WLAN-hálózatokat a

kisebb és nagyobb településeken, mivel ez bizonyítottan elengedhetetlen a regionális,

társadalmi és kulturális integráció, valamint az oktatás szempontjából;

54. emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy 2020 végére legalább a

célul kitűzött 30 MB/s sebességet elérik; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a mobil

és helyhez kötött hálózatokkal kapcsolatos széles sávra vonatkozó jelenlegi stratégia –

és ezen belül a célok – időtállóságát, és teljesítse a mindenki számára elérhető

nagysebességű kapcsolódás feltételeit az adatközpontú gazdaság igényeinek

megfelelően a digitális szakadék elkerülése, valamint az 5G és az szupergyors széles

sáv gyors üzembe helyezése érdekében;

55. hangsúlyozza, hogy a digitális – és ezen belül a hálózatsemleges online – szolgáltatások

fejlődése a fogyasztók javát szolgálva növelte a keresletet és a versenyt, valamint a

digitális infrastruktúrába való beruházások iránti igényt; úgy véli, hogy a távközlési

keret korszerűsítésének nem szabadna szükségtelen szabályozói terhekhez vezetnie, de

garantálnia kellene a megkülönböztetéstől mentes hozzáférést a hálózatokhoz, és olyan

időtálló megoldásokat kellene megvalósítania – lehetőség szerint a hasonló

szolgáltatásokra vonatkozó hasonló szabályok elve alapján –, amelyek előmozdítják az

innovációt és a tisztességes versenyt, és biztosítják a fogyasztóvédelmet;

56. hangsúlyozza annak biztosításának szükségességét, hogy a távközlési keretben

meghatározott végfelhasználói jogok koherensek, arányosak és időtállóak legyenek, és

hogy a „behálózott kontinens” csomag elfogadását követően tartalmazzák a könnyebb

szerződésváltást és a szerződések átláthatóságát a végfelhasználók számára; üdvözli,

hogy a távközlési keret felülvizsgálata mellett sor kerül az egyetemes szolgáltatásokról

szóló irányelv közelgő felülvizsgálatára annak biztosítása érdekében, hogy a nagy

sebességű széles sávú internet-hozzáférésre vonatkozó követelmények alkalmasak

legyenek a digitális szakadék mérséklésére, valamint a 112-es egységes európai

segélyhívó szolgáltatás elérhetőségének vizsgálata céljából;

57. hangsúlyozza, hogy az európai digitális egységes piacnak könnyebbé kell tennie a

RR\1082423HU.docx 19/86 PE567.714v02-00

HU

végfelhasználók mindennapi életét; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy oldja meg a

telefonhívások határokon való átadásával kapcsolatos problémákat, hogy a fogyasztók

megszakítás nélkül telefonálhassanak az uniós határok átlépésekor;

58. üdvözli a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága által

a közelmúltban az európai digitális menetrenddel – többek között az uniós távközlési

szabályok felülvizsgálatával, 2020 után a gyors és jó minőségű internetkapcsolat iránti

igénnyel, valamint az online platformokkal, a számítási felhőkkel és adatokkal, a

közvetítők felelősségével és a közösségi gazdasággal – kapcsolatban indított különféle,

még folyamatban lévő nyilvános konzultációkat, sürgeti azonban a Bizottságot, hogy

biztosítsa az összhangot e párhuzamos kezdeményezések között;

59. kiemeli, hogy a rádióspektrum az uniós mobilhírközlés és vezeték nélküli szélessávú

hírközlés, valamint a műsorszórás belső piaca számára döntő fontosságú erőforrást

jelent, valamint elengedhetetlen szerepet tölt be az Európai Unió jövőbeli

versenyképessége szempontjából; prioritásként szorgalmazza egy összehangolt és

versenyt elősegítő keret kialakítását a frekvenciák felosztása és hatékony irányítása

terén a frekvenciaelosztás késedelmeinek megelőzése céljából, valamint az egyenlő

versenyfeltételek biztosítását valamennyi szereplő számára, továbbá a Lamy-jelentés1

fényében a spektrum különböző frekvenciasávjainak jövőbeli felhasználására vonatkozó

hosszú távú stratégia kialakítását, amely különösen az 5G-s hálózatok bevezetéséhez

szükséges;

60. hangsúlyozza, hogy az EU távközlési szabályainak – például a „behálózott kontinens”

csomag – időszerű végrehajtása és a tagállamokban történő egységes, átlátható

érvényesítése döntő fontosságú pillér a digitális egységes piac megvalósítása, a

hálózatsemlegesség elvének szigorú alkalmazása és – különösen egy időben

végrehajtott átfogó felülvizsgálat esetén – a roamingdíjak valamennyi európai fogyasztó

számára 2017. június 15-ig történő megszüntetése érdekében;

61. felhívja a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac további integrációja érdekében a

BEREC szerepének, kapacitásának és döntéseinek erősítése révén biztosítsa

hatékonyabb intézményi keret meglétét a szabályozási keret egységes alkalmazásának

elérése, az egységes piac fejlődése felügyeletének biztosítása és a határon átnyúló viták

rendezése érdekében; e tekintetben hangsúlyozza a pénzügyi és emberi erőforrások

fokozásának és a BEREC irányítási struktúrája ennek megfelelő további erősítésének

szükségességét;

3.2. A 21. századnak megfelelő média-keretrendszer

62. hangsúlyozza az audiovizuális médiumok kettős jellegét, lévén egyszerre társadalmi,

kulturális és gazdasági javak; véleménye szerint azért van szükség a jövőben európai

médiaszabályozásra, mert biztosítani kell és elő kell mozdítani az audiovizuális média

sokszínűségét, a kiskorúak, a fogyasztók és a személyes adatok magas szintű védelmét,

tisztességes versenyfeltételeket kell teremteni, és rugalmasabbá kell tenni a mennyiségi

és a kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályokat;

63. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt

1 Jelentés az UHF-sáv jövőbeli használatával foglalkozó magas szintű csoport munkájának eredményeiről.

PE567.714v02-00 20/86 RR\1082423HU.docx

HU

származási ország elve továbbra is szükséges előfeltétel ahhoz, hogy az audiovizuális

tartalmakat szolgáltatása határokon átnyúlóan is biztosított legyen a szolgáltatások

közös piaca felé vezető úton; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem akadályozza a

társadalmi és kulturális célkitűzések elérését, és nem szünteti meg az audiovizuális

médiaszolgáltatásokról szóló irányelven kívüli uniós jog kiigazításának szükségességét;

hangsúlyozza, hogy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának („forum

shopping”) gyakorlatát elkerülendő, a reklámbevétel szerinti származási országot, a

szolgáltatás nyelvét, valamint a reklám célközönségét és tartalmát be kell építeni azon

kritériumok közé, amelyek alapján meghatározható vagy vitatható egy adott

audiovizuális médiaszolgáltatás „származási országa”;

64. úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek mindenkire

vonatkoznia kell, beleértve az internetes platformok és felhasználói felületek

szolgáltatóit, amennyiben audiovizuális médiaszolgáltatásról van szó; hangsúlyozza a

tartalmak és információk fellelhetőségének fokozására irányuló szabályok fontosságát a

médiaszabadság, a pluralizmus és a független kutatás erősítése, valamint a nyelvi és a

kulturális sokszínűség biztosítékát nyújtó megkülönböztetésmentesség elvének

garantálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a közérdekű audiovizuális tartalmak

fellelhetőségének biztosítása érdekében a tagállamok konkrét szabályokat vezethetnek

be, amelyek célja a kulturális és nyelvi sokszínűség és az információk, vélemények és

médiumok széles skálájának megőrzése, a gyermekek, fiatalok és kisebbségek, továbbá

általában a fogyasztók védelme; kéri intézkedések meghozatalát annak biztosítása

érdekében, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetőek legyenek a

kiszolgáltatott helyzetben lévők számára; sürgeti a Bizottságot, hogy ösztönözze az

audiovizuális médiatartalom legális kínálatát, előnyben részesítve a független európai

alkotásokat;

65. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a változó nézettségi mintákat, és az

audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés új módjait, összhangba hozva a lineáris és

nem lineáris szolgáltatásokat, valamint európai szintű minimumkövetelményeket

határozva meg minden audiovizuális médiaszolgáltatás esetében, biztosítva azok

következetes alkalmazását, kivéve azokat az eseteket, ahol az ilyen típusú tartalom

egyéb, nem audiovizuális tartalom vagy szolgáltatás elengedhetetlen kiegészítője;

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a médiaszolgáltatásnak

az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 1. cikkében foglalt

meghatározását oly módon, hogy – elegendő rugalmasságot hagyva a tagállamok

számára – jobban érvényesüljenek benne a tartalmak esetleges társadalompolitikai

hatásai és e hatások sajátosságai, különös tekintettel a véleményformálásra és a

vélemények sokszínűségére, valamint a szerkesztői felelősségre;

66. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyenlő mértékben hajtsák végre és

kezeljék hatékonyan valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatás betiltását az Unióban

az emberi méltóság megsértése, gyűlöletre uszítás vagy rasszizmus esetén;

67. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv

kiigazításának a szabályozás csökkenését, valamint a társ- és önszabályozás erősítését

kell eredményeznie azáltal, hogy horizontális és a médiumokat átfogó szabályozói

megközelítés révén egyensúlyt teremt a műsorszolgáltatók és az egyéb piaci szereplők

jogai és kötelezettségei között; úgy véli, hogy a hirdetések és a műsortartalom világos

RR\1082423HU.docx 21/86 PE567.714v02-00

HU

felismerhetősége és megkülönböztethetősége elvének minden médiatípus esetében

prioritást kell élveznie a hirdetések és műsortartalom szétválasztásának elvével

szemben; kéri a Bizottságot annak elemzésére, hogy mennyiben szakszerű és időszerű

ragaszkodni a közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatására vonatkozó előírások

alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény 6.7 pontjához;

68. úgy véli, hogy a 93/83/EGK irányelvben foglalt jogi elképzelés, további elemzés

elvégzését követően javíthatná a legális online tartalmakhoz és szolgáltatásokhoz való

határon átnyúló hozzáférést a digitális egységes piacon anélkül, hogy megkérdőjelezné

a szerződéskötés szabadsága, az alkotók és művészek megfelelő javadalmazása, és a

kizárólagos jogok területi hatálya elvét;

3.3. A célnak megfelelő szabályozási környezet kialakítása a platformok és közvetítők

vonatkozásában

3.3.1. Az internetes platformok szerepe

69. sürgeti a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy az internetes platformokkal összefüggő

potenciális kérdések nem oldhatóak-e meg a hatályos jogszabályok megfelelő és

maradéktalan végrehajtásával és az EU versenyjogi szabályainak tényleges

érvényesítésével az internetes platformok közötti egyenlő versenyfeltételek és

tisztességes és tényleges verseny biztosítása, valamint a monopóliumok kialakulásának

megelőzése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az internetes platformok

tekintetében folytasson olyan innovációbarát politikát, amely elősegíti a piacra jutást és

előmozdítja az innovációt; úgy véli, hogy a hangsúlyt az átláthatóságra, a

megkülönböztetésmentességre, a platformok vagy online szolgáltatások közötti,

fogyasztói döntést lehetővé tévő váltás megkönnyítésére, a platformok

hozzáférhetőségére, valamint a platformok kialakulása és növekedése előtt álló

akadályok azonosítására és kezelésére kell helyezni;

70. emellett megjegyzi, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, a

fogyasztók jogairól szóló irányelv és a fogyasztóvédelmi vívmányok egyéb elemei a

későbbiekben tovább erősítették az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv

rendelkezéseit, valamint hogy ezeket az irányelveket megfelelően érvényre kell juttatni,

és ugyanúgy kell alkalmazni az internetes platformokat használó kereskedőkre, mint a

hagyományos piacokon működő kereskedőkre; kéri a Bizottságot, hogy működjön

együtt minden érdekelt féllel és a Parlamenttel annak érdekében, hogy egyértelmű

iránymutatás kerüljön bevezetésre a fogyasztóvédelmi vívmányok internetes

platformokat használó kereskedőkre való alkalmazhatóságáról, és szükség esetén

nyújtson segítséget a tagállami fogyasztóvédelmi hatóságok számára a

fogyasztóvédelmi jog megfelelő végrehajtásához;

71. méltányolja a Bizottságnak az internetes platformok által a digitális gazdaságban

betöltött szerep elemzésére irányuló kezdeményezését a digitális egységes piacról szóló

stratégia keretében, mivel az több jövőbeli jogalkotási javaslatra is hatással lesz;

véleménye szerint az elemzésnek az egyes üzletágakban meglévő konkrét és érzékelhető

problémák és a fogyasztóvédelem terén meglévő esetleges hiányosságok azonosítását,

valamint az internetes szolgáltatások és az internetes szolgáltatók közötti

különbségtételt kell szolgálnia; hangsúlyozza, hogy a kulturális javakkal, különösen az

audiovizuális médiával kereskedő platformokat a kulturális kifejezések sokszínűségének

PE567.714v02-00 22/86 RR\1082423HU.docx

HU

védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményt tiszteletben tartó, egyedi

bánásmódban kell részesíteni;

72. kéri a Bizottságot, hogy 2016 első negyedévében számoljon be a Parlamentnek a

vonatkozó konzultációk eredményeiről és következetes megközelítést alkalmazzon a

soron következő jogszabályi felülvizsgálat során; óva int a piaci torzulások

előidézésétől vagy az online szolgáltatások piacra jutásának azzal való akadályozásától,

hogy új kötelezettségeket vezetnek be bizonyos hagyományos üzleti modellek

kereszttámogatása céljából;

73. hangsúlyozza, hogy a közvetítők korlátozott felelőssége létfontosságú az internet

nyitottságának, az alapvető jogok, a jogbiztonság és az innováció megőrzése

szempontjából; e tekintetben elismeri, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló

irányelvben a közvetítők felelősségére vonatkozó rendelkezések időtállóak és

technológiai szempontból semlegesek;

74. felhívja a figyelmet arra, hogy a felelősség korlátozásából származó előnyök érdekében

amennyiben egy információs társadalommal összefüggő szolgáltatónak ténylegesen

tudomása van jogellenes cselekményekről vagy tudomást szerez ilyenekről,

haladéktalanul intézkednie kell az adat eltávolítása, illetve az ahhoz való hozzáférés

megszüntetése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy a bűnüldözés privatizálásának

elkerülése, illetve a jogellenes tartalmak és áruk értékesítése elleni, szükséges és

indokolt intézkedések meghozatala érdekében biztosítsa e rendelkezés Alapjogi

Chartával összhangban lévő, egységes végrehajtását;

75. véleménye szerint a gyorsan fejlődő piacok és – a nonprofit platformoktól a

vállalkozások közötti platformokig terjedő – platformok sokfélesége, az ezek által

lefedett különböző szolgáltatások, szektorok és szereplők széles köre fényében

nincsenek egyértelműen meghatározva a platformok, valamint az egy kaptafára készült

megközelítés súlyosan akadályozhatja az innovációt, és a világgazdaságban

versenyhátrányba hozhatja az európai vállalatokat;

76. véleménye szerint egyes online közvetítők és online platformok jövedelemre tesznek

szert a kulturális művekből és tartalmakból, melyet azonban nem minden esetben

osztanak meg az alkotókkal; felhívja a Bizottságot, hogy fontoljon meg bizonyítékokon

alapuló megoldásokat a tartalomtól a szolgáltatások felé történő értéktranszfer

kezelésére szolgáló lehetőségekre, amelyek az innováció hátráltatása nélkül teszik

lehetővé a szerzők, az előadók és a jogosultak számára, hogy műveik internetes

felhasználása után méltányos díjazásban részesüljenek;

3.3.2. A közösségi gazdaság által kínált új lehetőségek

77. üdvözli, hogy a közösségi gazdaság következtében növekszik a verseny és a fogyasztók

választása, valamint az erőforrások, a készségek és az egyéb eszközök hatékonyabb

felhasználása révén lehetőségek nyílnak a munkahelyteremtésre, a gazdasági

növekedésre, a versenyképességre, a befogadóbb munkaerőpiacra és a körforgásos

uniós gazdaság kialakítására; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák

a közösségi gazdaság továbbfejlesztését azzal, hogy beazonosítják az ennek útjában álló

mesterséges akadályokat és a növekedését gátló vonatkozó jogszabályokat;

78. ösztönzi a Bizottságot, hogy a közösségi gazdaság keretében elemezze, hogy miként

RR\1082423HU.docx 23/86 PE567.714v02-00

HU

lehet egyensúlyt teremteni a fogyasztók szerepének növelése és védelme között,

valamint – ahol pontosításra van szükség – biztosítsa a digitális szféra fogyasztói

vonatkozású jogi keretének megfelelőségét, beleértve az esetleges visszaélésekkel

kapcsolatos eseteket is, valamint határozza meg, hogy megfelelőek vagy

hatékonyabbak-e az utólagos jogorvoslatok;

79. megjegyzi, hogy a jó hírnéven és bizalmon alapuló új modelleket alkalmazó vállalatok

saját érdeke, hogy a jogellenes tevékenységektől visszatartó intézkedések szülessenek,

amelyek egyúttal a fogyasztók biztonságára vonatkozó új rendelkezéseket is

tartalmaznak;

80. arra ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a bevált gyakorlatok közösségi

gazdasági ágazaton belüli előmozdításáért felelős érdekképviseleti csoportot;

81. felszólítja a tagállamokat, hogy az új foglalkoztatási formák megnevezésén, illetve a

szociális és foglalkoztatási jogszabályok korszerűsítése iránti igények felmérésén

keresztül biztosítsák, hogy a foglalkoztatási és szociális politikák megfeleljenek a

digitális innováció, a vállalkozói tevékenység és a közösségi gazdaság növekedése

céljainak és a rugalmasabb foglalkoztatási formákban rejlő lehetőségeknek, azért, hogy

a digitális munka világában is meg lehessen őrizni a jelenlegi foglakoztatási jogokat és a

szociális jóléti rendszereket; kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok

hatáskörébe tartozik; kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa az e területen az EU-ban és

nemzetközi szinten bevált gyakorlatokat és könnyítse meg azok cseréjét;

3.3.3. Az interneten elérhető jogellenes tartalmak elleni küzdelem

82. felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a kiberbűnözés és az interneten elérhető

jogellenes tartalmak és anyagok ellen – a gyűlöletbeszédet is beleértve –, olyan

politikák és megfelelő jogi keret révén, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió

Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a

szólásszabadság és információszabadság alapvető jogát, a hatályos uniós és tagállami

szabályokat, illetve a szükségesség, az arányosság, a megfelelő jogi eljáráshoz való jog

és a jogállamiság elveit; úgy véli, hogy e cél eléréséhez az alábbiakra van szükség:

– konzisztens és hatékony bűnüldözési eszközök nyújtása az európai és nemzeti

rendőri ügynökségek és bűnüldöző hatóságok számára;

– egyértelmű iránymutatás nyújtása az illegális online tartalom kezelésére

vonatkozóan, ideértve a gyűlöletbeszédet;

– a köz-magán társulások, illetve az állami és magánszervezetek közti párbeszéd

támogatása, a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban;

– a közvetítők és online platformok szerepének tisztázása az Európai Unió Alapjogi

Chartája vonatkozásában;

– annak biztosítása, hogy az Europolon belül létrehozott, a szélsőséges internetes

tartalmakkal foglalkozó uniós egység a tevékenységének megfelelő jogalappal

rendelkezzen;

– célzott intézkedések biztosítása a gyermekek online szexuális kizsákmányolása

elleni küzdelem érdekében, illetve az összes érintett hatékony együttműködésének

biztosítása a gyermekek jogainak és védelmének biztosítása érdekében az

interneten, illetve olyan kezdeményezések ösztönzése, amelyek célja, hogy

biztonságossá tegyék az internetet a gyermekek számára, valamint

PE567.714v02-00 24/86 RR\1082423HU.docx

HU

– együttműködés az érdekelt felekkel az oktatási és tájékoztató kampányok

előmozdítása során;

83. üdvözli a Bizottság cselekvési tervét a szellemitulajdon-jogok online érvényesítésének

a kereskedelmi nagyságrendű jogsértéseket illető modernizálására; úgy véli, hogy a

szerzői jogok 2004/48/EK irányelvnek megfelelő érvényesítése valamennyi

tagállamban rendkívül fontos, és hogy a szerzői és szomszédos jogok csak annyira

hatékonyak, mint a védelmüket szolgáló jogérvényesítési intézkedések

84. rámutat arra, hogy az EU-ban jelentős a szellemi tulajdonhoz fűződő jogsértések

száma; kiemeli a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának

abban játszott szerepét, hogy megbízható adatokat és objektív elemzéseket nyújt a

jogsértések gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásáról; felszólít egy hatékony,

fenntartható, arányos és korszerűbb megközelítés elfogadására a szellemi

tulajdonjogok online érvényesítésével, végrehajtásával és védelmével kapcsolatban,

különösen a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében;

85. megjegyzi, hogy bizonyos esetekben a szerzői jogi jogsértés annak az eredménye is

lehet, hogy a kívánt tartalom jogszerűen elérhető formában nehezen lelhető fel; felhív

tehát egy szélesebb körű és felhasználóbarát legális kínálat kialakítására és e kínálat

nyilvánosság körében való népszerűsítésére;

86. üdvözli a „kövesd a pénzt” megközelítést, és arra bátorítja az ellátási lánc szereplőit,

hogy az önkéntes megállapodások gyakorlatára építve összehangoltan és arányosan

lépjenek fel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kereskedelmi nagyságrendű

megsértése ellen; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt elő kell

mozdítania a tudatosságot és a kellő gondosság alkalmazását az ellátási lánc mentén,

és ösztönöznie kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a köz- és

a magánszféra közötti fokozott együttműködést; hangsúlyozza, hogy minden

intézkedésnek indokoltnak, összehangoltnak és arányosnak kell lennie, valamint

hatékony és felhasználóbarát jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania a hátrányosan

érintett felek számára; fontosnak tartja, hogy felhívják a fogyasztók figyelmét a

szerzői és szomszédos jogok megsértésének következményeire;

3.4. A digitális hálózatokba, iparágakba, szolgáltatásokba és infrastruktúrákba,

valamint a személyes adatok kezelésébe vetett bizalom és e szolgáltatások

biztonságának megerősítése

87. úgy véli, hogy a digitális szolgáltatások, az adatközpontú technológiák, az

informatikai és fizetési rendszerek, a létfontosságú infrastruktúrák és internetes

hálózatok terén a bizalom és a biztonság megteremtéséhez több forrásra, valamint az

európai kiberbiztonsági iparág, illetve a köz- és magánszféra közötti együttműködésre

van szükség, különösen a kutatási együttműködéseken – a Horizont 2020 programot is

beleértve – és a köz- és magánszféra közötti partnerségeken keresztül; támogatja az e

téren megvalósuló köz-és magánszféra közötti partnerségek során bevált tagállami

gyakorlatok megosztását;

88. felszólít az informatikai támadásokkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló

– az ENISA egyre nagyobb szerepvállalása melletti – erőfeszítésekre, a

kockázattudatosság fokozására, valamint az alapvető biztonsági folyamatokkal

kapcsolatos ismeretterjesztésre a digitális szolgáltatások felhasználói, különösen a

kkv-k körében, a vállalatok alapszintű biztonságának garantálására, például az adatok

és a kommunikáció végpontok közötti titkosításán és szoftverfrissítéseken keresztül,

RR\1082423HU.docx 25/86 PE567.714v02-00

HU

továbbá a testreszabott biztonság elve alkalmazásának ösztönzésére;

89. véleménye szerint a szoftverszolgáltatóknak jobban fel kellene hívni a fogyasztók

figyelmét a nyitott forráskódú szoftverek biztonsági előnyeire és a biztonsági

vonatkozású szoftverfrissítésekre; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy, a

sebezhetőség feltárására irányuló, uniós szinten koordinált program lehetőségét,

beleértve az ismert szoftverhiányosságok kiküszöbölését, megoldást kínálva a

szoftverek sebezhetőségével való visszaélések és az adatok megsértése esetén;

90. véleménye szerint a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv célnak

megfelelő, gyors elfogadására van szükség a kiberbiztonság uniós szinten

összehangolt megközelítésének biztosításához; úgy véli, hogy a tagállamok, illetve az

EU vonatkozó intézményei és szervei közötti nagyobb fokú együttműködés, valamint

a bevált gyakorlatok cseréje létfontosságú az ipar további digitalizációjához, az

alapvető uniós jogok védelmének, különösen pedig az adatvédelem biztosítása mellett;

91. kiemeli, hogy a hálózatok elleni támadások és az elkövetett számítógépes

bűncselekmények gyorsan növekvő száma összehangolt válaszlépést tesz szükségessé

az Unió és a tagállamok részéről, a hálózatok és az információ magas szintű

biztonságának megteremtése érdekében; úgy véli, hogy a biztonságos internet

garantálása magában foglalja a hálózatok és a kritikus infrastruktúrák védelmét,

biztosítva a bűnüldöző hatóságok képességét a bűnözés – többek között a terrorizmus,

az erőszakos radikalizálódás, a gyermekek online történő szexuális bántalmazása és

szexuális kizsákmányolása – elleni harcra, valamint az online és offline bűnözés elleni

küzdelemhez elengedhetetlenül szükséges adatok felhasználását; hangsúlyozza, hogy

az így meghatározott biztonság, kiegészítve az alapvető jogok védelmével a

kibertérben, szükséges a digitális szolgáltatásokba és a személyes adatok

feldolgozásába vetett bizalom megerősítéséhez, és ezért a versenyképes digitális

egységes piac létrehozásához szükséges alapot is biztosítja;

92. emlékeztet arra, hogy a titkosítás és a hasonló eszközök hasznosak a polgárok és a

vállalatok számára az adatok titkosságának, illetve kommunikációik alapvető szintű

biztonságának garantálása terén; elítéli, hogy ezeket bűnözési céllal is fel lehet

használni;

93. üdvözli az Europolon belüli Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központot

(EC3), amely kibertámadások esetén gyorsabb válaszlépéseket tesz lehetővé; felszólít

egy, az EC3 megbízatását megerősítő jogalkotási javaslatra, és szorgalmazza az

információs rendszerek elleni támadásokról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU

irányelv mihamarabbi átültetését;

94. megjegyzi, hogy a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatban napvilágra

került tények azt jelzik, hogy vissza kell nyerni a polgároknak az adatok védelmébe és

a digitális szolgáltatások biztonságába vetett bizalmát, és ezzel kapcsolatban

hangsúlyozza a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak való szigorú megfelelés és az

alapvető jogok tiszteletben tartásának szükségességét a személyes adatok

kereskedelmi vagy bűnüldözési célú feldolgozása során; ebben az összefüggésben

emlékeztet az olyan, rendelkezésre álló eszközök fontosságára, mint a kölcsönös

bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények, amelyek tiszteletben tartják a

jogállamiságot, és csökkentik a külföldi területen tárolt adatokhoz való illetéktelen

hozzáférés kockázatát;

95. emlékeztet arra, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelv 15.

PE567.714v02-00 26/86 RR\1082423HU.docx

HU

cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem állapíthatnak meg a továbbítási,

tárolási és tárhelyszolgáltatást nyújtókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely

szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük,

sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló

tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk; emlékeztet különösen arra, hogy

az Európai Unió Bírósága, C-360/10 és C-70/10 ítéleteiben elvetette a vonatkozó (az

egyik esetben internetes hozzáférést nyújtó, a másikban közösségi hálózatot

működtető) szolgáltatások szinte összes felhasználójának „aktív felügyeletéreˮ

vonatkozó intézkedéseket, és kijelentette, hogy tilos minden olyan intézkedés, amely

általános felügyeleti kötelezettséget ró az internetes tárhelyszolgáltatókra;

4. A DIGITÁLIS GAZDASÁG NÖVEKEDÉSI POTENCIÁLJÁNAK

MAXIMALIZÁLÁSA

96. úgy véli, hogy az európai ipar és a gazdaság egyéb ágazatainál jóval gyorsabb ütemben

növekedő digitális gazdaság központi jelentősége fényében az ipar digitális átalakulása

rendkívül fontos az európai gazdaság versenyképessége és energetikai átállása

szempontjából, de ez csak akkor járhat sikerrel, ha az európai vállalatok megértik ennek

jelentőségét a megnövekedett hatékonyság és a kiaknázatlan lehetőségek megragadása

terén, amelyek révén az integráltabb és szorosabban összekapcsolt értékláncok képesek

gyorsan és rugalmasan reagálni a fogyasztói igényekre;

97. felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki egy átalakítási tervet –

többek között a jogszabályok korszerűsítését, valamint a K&F-be és az infrastruktúrába

irányuló beruházásokat szolgáló eszközök alkalmazását, az összes ágazatban – így a

gyártás, az energia, a közlekedés és a kereskedelem terén egyaránt– támogassa az ipar

digitalizációját a digitális technológiák meghonosítása, illetve az értékláncokban a

végpontok közti összeköttetések, továbbá innovatív szolgáltatások és üzleti modellek

ösztönzésén keresztül;

98. úgy véli, hogy a szabályozói keretnek lehetővé kell tennie az ipar számára, hogy a

munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és a regionális konvergenciához való

hozzájárulás érdekében magáévá tegye és előre lássa e változásokat;

99. felszólít továbbá arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljenek a kkv-knak, beleértve

különösen a kisvállalkozói intézkedéscsomag lehetséges felülvizsgálatát, mivel a kkv-k

digitális átalakulása nélkülözhetetlen a gazdaság versenyképessége és a

munkahelyteremtés, illetve a már kiépült vállalatok és az induló vállalkozások közötti

szorosabb együttműködés szempontjából, ami fenntarthatóbb és versenyképesebb ipari

modellhez és világszínvonalú vállalatok felbukkanásához vezethet;

100. ismételten hangsúlyozza az európai műholdas rádiónavigációs rendszerek – különösen a

Galileo és az EGNOS – jelentőségét a digitális egységes piac kialakításában a nagy

adathalmazokat kezelő és a dolgok internetéhez kapcsolódó alkalmazások adatpozíciója

és időbélyegzője tekintetében;

4.1. Az adatgazdaság építése

101. úgy véli, hogy az adatközpontú gazdaság a gazdasági növekedés kulcsa; hangsúlyozza

az új ikt-technológiák, mint pl. a nagy adathalmazok, a felhőalapú számítástechnika, a

dolgok internete,a háromdimenziós nyomtatás és egyéb technológiák által a gazdaság és

társadalom részére kínált lehetőségeket, különösen akkor, ha ezek egyéb ágazatokkal –

RR\1082423HU.docx 27/86 PE567.714v02-00

HU

például az energetikával, közlekedéssel és logisztikával, pénzügyi szolgáltatásokkal,

oktatással, kiskereskedelemmel, gyártással, kutatással vagy egészségüggyel és

segélyhívó szolgálatokkal – kerülnek ötvözésre, és a közhatóságok intelligens városok

kiépítésére, az erőforrások jobb kezelésére és a környezetvédelme javítására használják

fel őket; különösen kiemeli az energiaágazat digitalizációjában rejlő lehetőségeket, az

energiatermelést hatékonyabbá és rugalmasabbá tevő intelligens fogyasztásmérők,

intelligens energiahálózatok és adatközpontok segítségével; hangsúlyozza a köz- és

magánszféra közötti partnerségek fontosságát és üdvözli a Bizottság erre irányuló

kezdeményezéseit;

102. kéri a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy hozzáférhetővé lehetne-e tenni – többek

között kiadókkal együttműködve – ingyenesen, digitális formában valamennyi, legalább

felerészben közpénzekből finanszírozott tudományos kutatást olyan ésszerű határidőn

belül, amely nem sérti a gazdasági és társadalmi hasznot;

103. felszólítja a Bizottságot, hogy valamennyi érintett szakértővel, köztük a kutatókkal, a

civil társadalommal és a köz- és magánszektorral karöltve 2016 márciusáig hajtson

végre egy, a nagy adathalmazokra vonatkozó átfogó és átlátható vizsgálatot, azzal a

céllal, hogy előre jelezze a nagy adathalmazok és a számítástechnikai infrastruktúra –

például az európai szuperszámítógépek – technológiai szükségleteit, beleértve a nem

szabályozási és a meglévő szabályozási keretben az ágazat jobb növekedési és

innovációs feltételeit, valamint maximalizálva a lehetőségeket és kezelve a lehetséges

kockázatokat és kihívásokat, például az adatokhoz való hozzáférést, a biztonságot és az

adatvédelmet illető bizalom megteremtése érdekében;

104. kéri egy időtálló és technológiasemleges közös európai álláspont kidolgozását, illetve az

egységes piac további integrációját a dolgok internete és az ipari internet tekintetében,

ami magában foglal egy átlátható standardalkotó és interoperabilitási stratégiát, az e

technológiákba vetett bizalom erősítését a biztonság és átláthatóság, továbbá beépített és

alapértelmezett adatvédelem révén; üdvözli a szabad adatáramlási kezdeményezést,

amelynek egy átfogó értékelést követően tisztáznia kell az adatok felhasználására,

hozzáférhetőségére és tulajdonjogára vonatkozó szabályokat – az adatlokalizálási

követelményeknek az egységes piac működésére gyakorolt hatásokkal kapcsolatos

aggodalmakat figyelembe véve –, valamint az egy adott szolgáltatóhoz kötöttség és a

piaci torzulás megelőzése érdekében meg kell könnyítenie az adatszolgáltatók közötti

váltást;

105. véleménye szerint a közigazgatási szerveknek alapértelmezésként nyílt hozzáférésű

kormányzati adatokkal kell rendelkezniük; sürgeti az előrelépést az információk nyílt

hozzáférésű adatokként való közzétételének mértéke és üteme tekintetében, továbbá

azon legfőbb adatcsoportok azonosítása terén, amelyeket hozzáférhetővé kell tenni, és a

nyílt hozzáférésű adatok újrafelhasználásának előmozdítása terén, mivel ezen adatok

értéket képviselnek az innovatív szolgáltatások kialakítása terén, beleértve a határokon

átnyúló megoldásokat, az átláthatóságot, illetve a gazdaság és a társadalom számára

kínált előnyöket;

106. elismeri, hogy az uniós fogyasztók számára egyre fontosabb szempont személyes

adataik online szolgáltatók általi felhasználása és védelme, mivel ez kulcskérdés a

fogyasztók digitális gazdaság iránti bizalmának kialakítása szempontjából;

PE567.714v02-00 28/86 RR\1082423HU.docx

HU

hangsúlyozza az aktív fogyasztóknak a verseny előmozdítása terén játszott fontos

szerepét; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a fogyasztók számára fontos, hogy

jobban tájékoztassák őket adataik felhasználásáról – különösen az adatokért cserébe

nyújtott szolgáltatások esetében – és az adatok hordozhatóságát érintő jogaikról; sürgeti

a Bizottságot, hogy tisztázza az adatok feletti ellenőrzésre és azok hordozhatóságára

vonatkozó szabályokat, azon fő alapelvvel összhangban, hogy a polgároknak biztosítani

kell a saját adataik feletti rendelkezés jogát;

107. úgy véli, hogy az adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés és az általános

adatvédelmi rendelet által előírt hatékony, a magánélet védelmére vonatkozó és

adatvédelmi garanciák – köztük a gyermekekre mint kiszolgáltatott fogyasztókra

vonatkozóak – alapvető fontosságúak a polgárok és fogyasztók adatközpontú gazdasági

ágazat iránti bizalmának megteremtésében; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók körében

növelni kell az adatokkal és az adatmegosztással kapcsolatos tudatosságot, az ezekre

vonatkozó alapvető jogaik és a gazdaságban játszott szerepük tekintetében, valamint

szabályokat kell meghatározni az adatok tulajdonjogára és a polgárok saját személyes

adataik feletti rendelkezésére vonatkozóan; hangsúlyozza a szolgáltatások és termékek

személyre szabásának szerepét, amely személyre szabást az adatvédelmi követelmények

betartásával kell megvalósítani; kéri az alapértelmezett és beépített adatvédelem

előmozdítását, amely az innovációra és a gazdasági növekedésre is pozitív hatással

lenne; hangsúlyozza az adatfeldolgozás minden típusához való

megkülönböztetésmentes hozzáállás fontosságát; hangsúlyozza a kockázatalapú

megközelítés fontosságát, amely segít elkerülni a felesleges adminisztratív terheket és

jogbiztonságot nyújt, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások számára, valamint a

demokratikus felügyelet és az állami hatóságok általi folyamatos nyomon követés

jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok esetében különleges védelemre

van szükség, elismeri, hogy a kiegészítő biztosítékok, például az álnevesítés vagy az

anonimizálás alkalmazása növelheti a védelmet a személyes adatok nagy

adathalmazokkal dolgozó alkalmazások vagy online szolgáltatók általi felhasználása

során;

108. megjegyzi, hogy az adatbázisokról szóló irányelv értékelésében a Bizottság kifejti, hogy

az irányelvet az európai adatvezérelt gazdaság kialakítása előtt álló akadálynak tartja;

felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 96/9/EK irányelv eltörlésének

szakpolitikai lehetőségeit;

4.2. A versenyképesség erősítése az interoperabilitás és a szabványosítás erősítése révén

109. úgy véli, hogy az európai ikt-szabványosítási tervnek és az interoperabilitási keret

felülvizsgálatának – ideértve a Bizottság európai szabványügyi szervezeteknek adott

megbízásait – egy európai digitális stratégia részét kell képezniük, amelynek célja az

európai vállalatoknál a méretgazdaságosság, a költségvetési megtakarítások és a

nagyobb versenyképesség elérése, az áruk és szolgáltatások ágazatok közötti és

határokon átnyúló interoperabilitásának növelése az önkéntes, piacvezérelt, globális és a

kkv-k által könnyen végrehajtható szabványok gyorsabb, nyitott és versenyképes

módon történő meghatározása révén; bátorítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a

szabványosítási folyamatokba bevonják az összes érintett érdekeltet, hogy a

szabványosítás bevonzza a legjobb technológiákat, elkerülhetővé tegye a

monopóliumok vagy zárt értékláncok kialakulásának kockázatát, különösen a kkv-k és

RR\1082423HU.docx 29/86 PE567.714v02-00

HU

az induló vállalkozások esetében, és kéri a Bizottságot, hogy tekintettel az ikt-

szabványosítás globális jellegére, világszerte tevékenyen mozdítsa elő az európai

szabványokat;

110. sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az interoperabilitás növelésére irányuló

megoldásként fokozzák az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek arányát és

újrafelhasználásukat a hatóságok körében és a hatóságok között;

111. megjegyzi, hogy a Bizottság jelenleg konzultációt folytat az érintett érdekelt felekkel

egy járműbe épített interoperábilis, szabványosított, biztonságos és nyílt hozzáférésű

platform létrehozásáról lehetséges jövőbeli alkalmazások vagy szolgáltatások számára,

a Parlament elektronikus segélyhívásról szóló rendeletben foglalt kérésének

megfelelően; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy ez a platform ne

korlátozza az innovációt, a szabad versenyt és fogyasztók választási lehetőségét;

112. felszólítja a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatot jellemző gyors ütemű innovációra

tekintettel dolgozzon ki összehangolt stratégiát a közlekedési ágazat

összekapcsolhatóságával kapcsolatban, és különösen, hogy hozzon létre szabályozási

keretet az összekapcsolt járművekre vonatkozóan, hogy biztosítsa azok

interoperabilitását a különböző szolgáltatásokkal – ideértve a távdiagnosztikát és -

karbantartást – és alkalmazásokkal a tisztességes verseny fenntartása, valamint a

kiberbiztonsági és adatvédelmi követelményeknek megfelelő termékek iránti fokozott

igény kielégítése érdekében, továbbá az utasok fizikai biztonságának biztosítása

céljából; meggyőződése, hogy partnerségekre van szükség a gépjárműipar és a

távközlési ágazat között annak biztosítása érdekében, hogy az összekapcsolt járműveket

és az azokhoz szükséges infrastruktúrákat egész Európára kiterjedő, közös szabványok

alapján fejlesszék ki;

4.3. Inkluzív e-társadalom

113. megjegyzi, hogy az internet és az információs és kommunikációs technológiák jelentős

hatást fejtenek ki a nők és lányok emancipációja terén; elismeri, hogy a nők

szerepvállalása az Unió digitális ágazatában jótékonyan hat az európai GDP-re;

elismeri, hogy hatalmas lehetőség rejlik az újításokat kifejlesztő és vállalkozó nőkben,

és hogy szerepet játszhatnak a digitális átalakulásban; fontosnak tartja a nemi

sztereotípiák felszámolását, és teljes mértékben támogatja és ösztönzi a digitális

vállalkozói kultúra kialakítását a nők számára, és a nők integrációját és részvételét az

információs társadalomban;

114. elismeri az egységes digitális piacban rejlő lehetőséget valamennyi polgár – köztük a

különleges bánásmódot igénylők, az idősek, a kisebbségekhez vagy kiszolgáltatott

csoportokhoz tartozók – hozzáférésének és részvételének biztosítására a digitális

gazdaság minden aspektusát érintően, ideértve a szerzői jogi vagy szomszédos jogi

védelem alatt álló termékeket és szolgáltatásokat, különösen egy inkluzív e-társadalom

kiépítése és annak biztosítása révén, hogy minden e-kormányzati és e-közigazgatási

program teljesen hozzáférhető legyen; mélységesen aggasztja, hogy a marrakesh-i

szerződés ratifikálása nem halad előre, és sürgeti a ratifikációs folyamat mielőbbi

lezárását; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a közszektorbeli szervezetek

webhelyeinek akadálymentesítéséről szóló irányelvjavaslat mielőbbi elfogadásának

fontosságát;

PE567.714v02-00 30/86 RR\1082423HU.docx

HU

4.3.1. Digitális készségek és szakértelem

115. rámutat, hogy a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés problémát jelent a digitális

gazdaság fejlődése, a munkahelyteremtés és az Unió versenyképessége szempontjából,

és felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen dolgozzon ki stratégiát e készséghiány

megszüntetésére; felhívja a Bizottságot, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

előirányzatait használja fel olyan egyesületek (alulról építkező mozgalmak)

támogatására, amelyek a hátrányos helyzetű fiataloknak tanítanak digitális készségeket;

felszólítja a tagállamokat, hogy létesítmények rendelkezésre bocsátásával nyújtsanak

ehhez támogatást;

116. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezéseken és összehangolt

fellépéseken keresztül, valamint a médiaműveltség oktatására szakosodott európai

hálózatok létrehozásába való beruházás révén mozdítsák elő valamennyi uniós polgár,

különösen a kiszolgáltatott rétegek médiaműveltségét és internetes műveltségét;

hangsúlyozza, hogy a média önálló és kritikus használatára, valamint az

információáradat kezelésére való képesség egy generációkon átnyúló, élethosszig tartó

tanulási feladat, amely folyamatos változásnak van kitéve annak érdekében, hogy

minden korosztálynak segítséget nyújtson a túláradó információtömeg megfelelő és

önálló kezelésének elsajátításában; rámutat, hogy a tevékenység- és készségprofilok

összetettebbé válásával új képzési, továbbképzési és egész életen át tartó tanulás iránti

igények keletkeznek, különösen az informatikai és kommunikációs technológiai (ikt)

szakértelmet érintően;

117. felszólítja ezért a tagállamokat a digitális készségek elsajátításának az iskolai

tanterveikbe való beépítésére, valamint a szükséges technikai felszerelés fejlesztésére,

és arra, hogy közös, az ECTS-rendszerben elismert elektronikus távoktatási tanterv

kidolgozása céljából segítsék elő az egyetemek és a műszaki szakközépiskolák közötti

együttműködést; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési tananyagnak a kritikus

gondolkodás és megközelítés elsajátítására, az új média-, digitális és információs

eszközök és felületek használatára és alapos megértésére kell irányulnia, hogy az

emberek nem csupán végfelhasználói, hanem aktív felhasználói lehessenek ezen új

technológiáknak; kiemeli annak fontosságát, hogy a tanárok megfelelő képzést kapjanak

a digitális készségekkel, e készségek hatékony oktatásával – tekintettel a játékalapú

digitális tanulás sikerére –, valamint e készségeknek általában a tanulási folyamat

támogatására – a matematika, informatika, tudomány és technológia népszerűségének

növelésére – való alkalmazásával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat

a digitális média szellemi képességekre gyakorolt hatásaira vonatkozó kutatások

bővítésére;

118. megjegyzi, hogy a szakképzés és egész életen át tartó tanulás területén gondoskodni kell

köz- és magánberuházásokról, és új finanszírozási lehetőségeket kell felkutatni, hogy a

munkavállalók, különösen a kevésbé képzettek, megszerezhessék a digitális

gazdaságban megkívánt megfelelő készségeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat,

hogy a magánvállalatokkal együtt dolgozzanak ki könnyen hozzáférhető, egységes és

hitelesített online kurzusokat, valamint az e-készségek fejlesztését célzó innovatív és

elérhető képzési programokat, amelyek során a résztvevők elsajátíthatják a digitális

alapkészségeket; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék ezeket az online kurzusokat az

ifjúsági garancia szerves részévé; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a

nyelvtanulásra és nyelvtanításra vonatkozó közös európai nyelvi referenciakeret

RR\1082423HU.docx 31/86 PE567.714v02-00

HU

példáját követve hozzanak létre egy olyan európai tanúsítási vagy értékelési rendszert,

amely a digitális készségek és képesítések kölcsönös elismerésének alapjául szolgál;

hangsúlyozza, hogy a tartalmakhoz való, határokon átnyúló hozzáférés kedvez az

európai kulturális sokszínűségnek és a többnyelvűségnek;

119. üdvözli az európai szintű „digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót”, és

csatlakozásra ösztönzi a vállalkozásokat, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat,

hogy segítsék elő a kkv-k e koalícióban való aktív részvételét; üdvözli a Bizottságnak a

tanúsított és adatvédelmi jog szerint védett felhőtechnológiák, szöveg- és adatbányászat

révén megvalósítandó korszerű tudástár közszféra számára történő létrehozásával

kapcsolatos elképzeléseit; úgy véli, hogy e technológiák alkalmazása különleges

képzési és továbbképzési erőfeszítéseket igényel a könyvtári, levéltári és dokumentációs

szakmák területén; sürgeti az együttműködésen alapuló munkavégzés és kommunikáció

digitális formáinak nemzeti és nyelvi határokon átnyúló oktatását és alkalmazását –

Creative Commons engedélyek felhasználásával és továbbfejlesztésével – az oktatás,

képzés és továbbképzés területén, valamint az állami kutatási létesítményekben, továbbá

előmozdítását a közbeszerzések terén; utal a duális képzés nélkülözhetetlen szerepére;

120. megjegyzi, hogy elő kell mozdítani szakképzésre és egész életen át tartó tanulására

irányuló köz- és magánberuházásokat, hogy az uniós munkavállalók – ideértve a nem

szokványos foglalkoztatási formákban dolgozó „digitális munkaerőt” is – a digitális

gazdaságban megkívánt megfelelő készségek birtokában legyenek; megjegyzi, hogy a

munkavállalók oktatáshoz és képzéshez való hozzáférésének javítását célzó

intézkedésként néhány tagállam olyan jogokat vezetett be, amelyek minimálisan járó

fizetett tanulmányi szabadságot biztosítanak a dolgozóknak;

4.3.2. E-kormányzat

121. úgy véli, hogy az e-kormányzat kialakításának prioritást kell élveznie az innováció

terén, mivel ez serkentőleg hat a gazdaság minden ágazatára, és növeli a hatékonyságot,

az interoperabilitást és az átláthatóságot, csökkenti a költségeket és az adminisztratív

terheket, jobb együttműködést tesz lehetővé a közigazgatások között, valamint

felhasználóbarátabb és személyre szabottabb szolgáltatásokat biztosít valamennyi

polgár és vállalkozás számára, tekintettel a digitális társadalmi innovációk által kínált

lehetőségekre; sürgeti a Bizottságot, hogy az e-kormányzás területén járjon elöl jó

példával, és a tagállamokkal együtt dolgozzon ki ambiciózus e-kormányzati cselekvési

tervet; úgy véli, hogy e cselekvési tervnek a felhasználók igényein és a bevált

gyakorlatokon kell alapulnia, tartalmaznia kell az eredményekre vonatkozó

célszámokat, az egyszeri adatszolgáltatás elve közigazgatásokon belüli alkalmazásának

lépésről lépésre lebontott ágazati megközelítését, mely elv azt a célt szolgálja, hogy a

polgárokat és a vállalkozásokat ne lehessen olyan információk benyújtására kérni,

amelyeket korábban valamely közigazgatási szervnek már megadtak, biztosítva

ugyanakkor a polgárok magánéletének és adatainak magas szintű védelmét az uniós

adatvédelmi reformcsomagban rögzített előírásoknak és elveknek megfelelően és teljes

összhangban az Alapjogi Chartával, továbbá garantálva a magas szintű biztonságot e

kezdeményezésekkel kapcsolatban; úgy véli, hogy a cselekvési tervnek biztosítania kell

továbbá a magas fokon titkosított e-azonosítás és elektronikus aláírások teljes körű,

határokon átnyúló alkalmazását, különösen a belső piacon történő elektronikus

tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló

rendelet (eIDAS-rendelet) mielőbbi végrehajtását és az interneten elérhető

PE567.714v02-00 32/86 RR\1082423HU.docx

HU

közszolgáltatások körének bővítését; hangsúlyozza a kereskedelmi nyilvántartások

egymással való összekapcsolásának fontosságát az állampolgárok és a vállalkozások

számára;

122. kéri egy átfogó, teljesen akadálymentes – már meglévő kezdeményezések és hálózatok

mintájára létrehozott –, vállalkozásokat szolgáló, egységes, „végponttól végpontig”

jellegű „egyetlen digitális átjáró” kidolgozását és Unió-szerte történő működtetését,

amely lehetővé teszi többek között vállalkozások és domain-nevek online létrehozását, a

megfelelőségre vonatkozó információk megosztását, elektronikus számlák elismerését,

adóbevallás benyújtását, egy egyszerűsített online héa-rendszer alkalmazását, a

termékmegfelelőségre, emberi erőforrás felvételére, munkavállalók kiküldetésére és a

fogyasztók jogaira vonatkozó információk online terjesztését, a fogyasztói és vállalati

hálózatokhoz való hozzáférést, valamint értesítési és vitarendezési eljárásokat;

123. felhívja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos

ügyintézési pontok szolgáltatási irányelvben foglaltak szerinti teljes megvalósítását, és

hozzanak meg minden szükséges intézkedést ezek hatékony működésének biztosítására,

a bennük rejlő potenciál teljes kiaknázása érdekében;

124. aggódik a kutatók és egyetemek számára létrehozott felhőinfrastruktúrák

széttöredezettsége miatt; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett érdekeltekkel

együttműködve dolgozzon ki cselekvési tervet, amely segítségével 2016 végéig

létrejöhet az európai nyitott tudományos felhő, amelynek zökkenőmentesen kell

integrálnia a különféle tudományos területeken már meglévő hálózatokat, adatokat és

nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket és e-infrastrukturális

szolgáltatásokat, egy közös szakpolitikákat, szabványokat és beruházásokat magában

foglaló keretrendszerben működve; úgy véli, hogy ez ösztönözné a felhők kialakítását a

tudománytól eltérő területeken is, valamint a szorosabban összekapcsolódó innovációs

központok, és induló vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét, továbbá az

egyetemek és az ipar közti hatékonyabb együttműködést a technológia kereskedelmi

hasznosítása terén – összhangban a vonatkozó titoktartási szabályokkal –, és

előmozdítaná az e területen folytatott nemzetközi koordinációt és együttműködést;

125. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy újítsák meg az EU 2020 stratégia kutatási és

innovációs céljainak teljesítése iránti kötelezettségvállalásaikat, mivel azok a digitális

egységes piac, a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés építőelemei, és tartsák

fenn a nyílt tudomány, a nyílt innováció, a nyílt hozzáférésű adatok és a tudástranszfer

átfogó megközelítését; úgy véli, hogy ennek magában kell foglalnia a tudományos

kutatást célzó szöveg- és adatbányászat jogi keretének felülvizsgálatát, az ingyenes és

nyílt forráskódú szoftverek fokozottabb alkalmazását, kivált az oktatási intézményekben

és a közigazgatásokban, valamint a kkv-k és induló vállalkozások Horizont 2020

keretprogramban elérhető – és az ikt-ágazat rövid innovációs ciklusaihoz jobban

illeszkedő – finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását; ezzel kapcsolatban

hangsúlyozza az összes releváns kezdeményezés fontosságát, a köz-magán tárulásoktól

és innovációs klaszterektől az európai technológiai és tudományos parkokig, különösen

a kevésbé iparosodott európai térségekben, továbbá az induló vállalkozásokat és közös

technológiai platformokat támogató élénkítő programok fontosságát, az uniós

versenyjog által szabott korlátok között, a tisztességes, ésszerű és

megkülönböztetésmentes (FRAND) engedélyezési feltételeknek megfelelően, a

kutatást-fejlesztést és a szabványosítást támogató ösztönzők fenntartása és az innováció

RR\1082423HU.docx 33/86 PE567.714v02-00

HU

előmozdítása érdekében;

126. sürgeti a Bizottságot, hogy összpontosítson az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó

előírások végrehajtására, valamint az egységes európai közbeszerzési irat

(közbeszerzési útlevél) megvalósítására, az átfogó gazdasági előnyök biztosítása és az

uniós piachoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében valamennyi gazdasági szereplő

számára, összhangban a kiválasztási, kizárási és odaítélési feltételekkel; hangsúlyozza,

hogy a beszerzést végző hatóságokat kötelezettség terheli a tekintetben, hogy

amennyiben úgy határoznak, hogy az innovatív vállalkozások és a kkv-k közbeszerzési

piachoz való hozzáférésének javítását célzó jelenlegi jogszabályok által előírtakkal

ellentétben nem kívánják részekre bontani a szerződéseket, jelezniük kell e döntésük fő

indokait;

4.4. Nemzetközi dimenzió

127. hangsúlyozza a teljesen független internetirányítási struktúra jelentőségét abból a

szempontból, hogy segíti az internet mint a több érdekelt fél általi irányítás átlátható és

inkluzív modelljének fenntartását, mely azon az elven alapul, hogy az internet

egyedülálló, nyílt, szabad és stabil platformként működik; alapvető fontosságúnak

tartja, hogy az ICANN felügyeletének átadásában bekövetkezett késedelmet e cél

szolgálatába állítsák; határozott meggyőződése, hogy az internet globális dimenzióját

valamennyi uniós szakpolitikában figyelembe kell venni, és felszólítja az EKSZ-t, hogy

teljes körűen aknázza ki a digitális átállás által kínált lehetőségeket a koherens

külpolitika kialakítása terén, biztosítsa az Unió képviseletét az internetirányítási

platformokban, és legyen aktívabb a globális fórumokon, különösen a szabványalkotás,

az adatáramlás, az 5G-s hálózatok bevezetésének előkészületei és a kiberbiztonság

terén;

128. elismeri az adatközpontú gazdaság globális jellegét; emlékeztet arra, hogy a digitális

egységes piac létrehozása függ az adatok Unión belüli és kívüli szabad áramlásának

biztosításától; ezért lépéseket sürget az Unió és tagállamai részéről, együttműködve

harmadik államokkal, az adatvédelem magas szintje és a biztonságos nemzetközi

adatáramlások biztosítása érdekében, összhangban az általános adatvédelmi rendelettel

és a meglévő uniós ítélkezési gyakorlattal, a harmadik országokkal folytatott

együttműködés során a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében;

129. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

PE567.714v02-00 34/86 RR\1082423HU.docx

HU

INDOKOLÁS

2015. május 6-án a Bizottság „Európai digitális stratégia” címen közleményjavaslatot

fogadott el, amely 16, 2016 végéig végrehajtandó kezdeményezést tartalmaz. A digitális

egységes piac és az egységes piac összevetése során a jogalkotók számára világossá vált,

hogy az előbbi hatalmas lehetőséget kínál az uniós vállalkozások és vállalatok bővüléséhez,

valamint a gazdasági válság és az annak nyomán hozott intézkedések által megtépázott uniós

munkaerőpiac teljes körű helyreállításához. A digitális ágazat újításai nyomán folytonosan

változik a polgárok kommunikációja, megosztási és fogyasztási szokásai, sőt viselkedése is,

ezért az innováció mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára új lehetőségeket jelent.

A digitális technológiák használatának terjedése továbbá megkönnyíti a polgárok hozzáférését

az információhoz és a kultúrához, növeli foglalkoztatási esélyeiket, és a termékek szélesebb

skáláját teszi elérhetővé számukra. Lehetőséget kínál továbbá az Unió és a tagállamok

kormányzásának és ügyintézésének hatékonyabbá tételére. A dinamikus gazdaság ösztönzése

elengedhetetlen ahhoz, hogy az innováció virágzásnak induljon, és az innovatív cégek

terjeszkedjenek, ezért az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együtt erre kellene

összpontosítania. Többet kell tenni a vállalkozói kultúra előmozdítása érdekében, beleértve az

innovatív üzleti modelleket, valamint Európa számos sikeres technológiai központjának

összekapcsolása érdekében.

A digitális egységes piac stratégiája három részből tevődik össze: (1) hozzáférés: a fogyasztók

és vállalatok könnyebb hozzáférése a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz Európa-

szerte; (2) környezet: megfelelő és egyenlő feltételek kialakítása a digitális hálózatok és

innovatív szolgáltatások fellendüléséhez; (3) gazdaság és társadalom: a digitális gazdaság

növekedési lehetőségeinek maximalizálása. Ez a jelentés válasz az Európai Bizottság 16

javaslatára, további részleteket tartalmaz a digitális egységes piac teljessé tételéhez szükséges

lépésekről, valamint a digitális egységes piac megvalósításának a társadalom és a gazdaság

egészére gyakorolt hatásáról.

Online kereskedelmi jog

A Bizottság a határon átnyúló online kereskedelemre vonatkozó közös szabályozás hiányában

látja a fő akadályát annak, hogy a kkv-k és a fogyasztók online vásároljanak és adjanak el

Unió-szerte. A Bizottság továbbá azt állítja, hogy az online és offline kereskedelmi jog fontos

szempontjai már vagy teljesen, vagy részben harmonizálásra kerültek a késedelmes

fizetésekről szóló irányelv, illetve a fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelv révén,

míg a digitális tartalmak online kereskedelme még jórészt szabályozatlan, az uniós és

tagállami jogban egyaránt. Az utóbbi szabályozási terület esetében figyelembe kell venni,

hogy az online digitális termékek piaca folyamatosan növekszik. A múltban és jelenleg

materiális digitális tartalmat vásárló fogyasztó széleskörű jogokkal rendelkezik, míg az

ugyanazt a digitális tartalmat elektronikus úton vásárló fogyasztó nem rendelkezik ezekkel.

A fizikai termékeket illetően a Bizottság azt javasolja, hogy az európai kereskedők és

fogyasztók fenntartásait a határon átnyúló kereskedelemmel szemben úgy lehet a

leggyakorlatiasabb módon eloszlatni, ha a kereskedő székhelye szerinti jog elsőbbséget élvez

a „közös szabályozási keret” kialakításakor.

Ez a hozzáállás magában hordozza egy „enyhe” egységes európai kereskedelmi törvény

javaslatának veszélyét, amely önkéntes jogalkalmazáson alapuló rendszert jelent. A határon

RR\1082423HU.docx 35/86 PE567.714v02-00

HU

átnyúló és belföldi online eladások esetén az „adásvételi szerződés feleinek fő jogait és

kötelezettségeit” magában foglaló európai szabványszerződés nem felel meg a másodlagos

uniós jog kialakítása folyamatának, amely elvben rendeletekből, irányelvekből,

határozatokból, ajánlásokból és véleményekből tevődik össze. Ez, legalábbis kezdetekben egy

kiegészítő, vagyis választható rendszert jelent. Tekintettel az unió kereskedelmi

jogszabályainak már eddig is messzemenő harmonizációjára, előnyösebbnek tűnik az uniós

kereskedelmi jog teljes harmonizációja, különösen a közlemény deklarált céljának, a határon

átnyúló online eladásokra vonatkozó feltételek javításának tükrében.

A vonatkozó másodlagos jog hatékonyabb érvényesítése

Az Európai Bizottság elsődleges céljai között jelölte meg az indokolatlan területi alapú

tartalomkorlátozás és a fogyasztókkal szembeni, határon átnyúló jellegű diszkrimináció egyéb

formáinak megszüntetését. A fogyasztókkal szembeni, a lakhely szerinti országon alapuló

diszkrimináció főleg a szerződéskötés megtagadása és a hazai honlapok felé való átirányítás

révén valósul meg. Az ilyen típusú diszkriminatív, az egységes piacot megosztó és a nemzeti

határokon átnyúló kereskedelmet gátló intézkedések gyakori előfordulása ellenére az Európai

Unió Bíróságának vonatkozó esetjoga viszonylag jelentéktelennek mondható.

A Bizottság ugyanis a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése által meghatározott

keretek közt irányozza elő fellépését. A Bizottság által hozott végrehajtási intézkedéseknek

azonban nem szabadna a mikro- és kisvállalkozások túlterheléséhez vezetnie ezen a területen.

Ezért a Bizottság helyesen tenné, ha azonosítaná és meghatározná az indokolt diszkrimináció

típusait, a szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése alapján. További ígéretes lépés

volna a Fogyasztóvédelmi Együttműködés Hálózatának bevonása a még mindig túl

széttöredezett végrehajtási intézkedések szigorúbbá tétele érdekében. Tanácsos továbbá a

meglévő uniós versenyjog egyértelműbbé tétele.

Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó versenyjog

Fontos a jelenlegi csoportmentességi rendelet felülvizsgálata az internetes eladások (4a. cikk)

és a területi korlátozások (4b. cikk) viszonylatában, illetve a rendelet pontosabbá tétele, ami

könnyebben alkalmazhatóságot jelentene a viszonteladók és a fogyasztóvédelmi szervezetek

számára. Bár a rendelet által megengedett területi korlátozás az „aktív” eladásokra

korlátozódik, és a passzív eladások korlátozása semmilyen módon nem megengedett, a

„passzív” eladás meghatározására vonatkozó iránymutatások túl nagy teret hagynak az

értelmezésnek, ami ösztönzi a területi korlátozást és ezért megszegi az EUMSZ 101. és 102.

cikkét.

E-kormányzat

A közigazgatás fontos szerepet tölt be a digitális szolgáltatások innovációja terén, illetve

abban, mennyire barátkoznak meg a polgárok és a vállalatok ezekkel az innovációkkal. A

digitális váltás kihasználandó lehetőség az európai közigazgatás minden szintje számára, a

közigazgatási szervezet modernizálásának tekintetében, amely a hatékonyság javulását

eredményezi, ami mind a polgároknak, mind a vállalkozásoknak előnyös, és e cél eléréséhez

új elektronikus kormányzási tervre van szükség. A közigazgatásnak az interoperábilis

megoldások révén történő digitálissá tétele érdekében végrehajtott beruházások a közpénzek

PE567.714v02-00 36/86 RR\1082423HU.docx

HU

hatékonyabb elköltését eredményezik, és az Unió területeinek, polgárainak és

vállalkozásainak szorosabb integrációjához vezetnek

Ugyanakkor az elektronikus kormányzási rendszereknek törekedniük kell arra, hogy közelebb

vigyék a polgárokhoz a döntéshozatal ellenőrzését, ezzel növelve a szolgáltatások

hozzáférhetőségét és az átláthatóságot. Elő kell segíteni a nyilvános adatok hozzáférhetőségét,

és meg kell határozni a nyilvánosságra hozandó fő adatcsoportokat. A Bizottságnak a

tagállamokkal együtt meg kellene vizsgálnia az egyszeri adatszolgáltatás elvének

alkalmazását a közigazgatásban, mivel időt és pénzt takarít meg. Egy vállalkozás indításának

és a jogszabályokban előírtak teljesítésének Unió-szerte lehetségessé kellene válnia egy

átfogó, egységes digitális átjáró révén, amely lehetővé teszi az elektronikus aláírások, az

elektronikus azonosítók használatát, a közbeszerzéshez való hozzáférést és a héa-

követelmények teljesítését. Ez különösen az olyan kis- és mikrovállalkozások számára

könnyítené meg az eljárásokat, amelyek határon átnyúló módon kívánnak működni és

terjeszkedni.

Megfelelő feltételek és egyenlő versenyfeltételek a fejlett digitális hálózatok és az

innovatív szolgáltatások számára

A digitális infrastruktúra a digitális egységes piac gerincét alkotja. Az Európai Bizottságnak

gondoskodnia kell arról, hogy a szabályozási keret elősegítse a versenyt, és ezzel a

hálózatokba történő magánberuházást. Nem teszi szükségessé a versenyre vonatkozó

szabályok gyengítését, mivel nincs számottevő bizonyíték a vállalatok konszolidációja és a

beruházások növekedése közötti kapcsolatra. A telekommunikációs keret felülvizsgálatának

arra kell törekednie, hogy szabályozás a digitális korszakhoz szabott legyen, ösztönözze a

versenyt és az innovációt, hálózatsemleges szolgáltatások és telekommunikációs cégek

létrejöttét eredményezve, amely a fogyasztók érdekeit szolgálja. A hálózatok terén tett

magánberuházások ösztönzése szükségessé teszi, hogy az Unió összehangolt kerettel

rendelkezzen a frekvenciafelosztást illetően, jogbiztonságot teremtve a magánbefektetők

számára. Az Európai Bizottságnak a tagállamokkal együtt sürgősen egy ez irányú javaslat

erőkészítésére kellene törekednie. Végül, de nem utolsósorban az Európai Bizottságnak

javaslatot kell tennie egy egységes távközlési szabályozó testület létrehozására, a szabályok

egységes alkalmazása érdekében.

Az online platformok tekintetében a Bizottság vizsgálja meg a platformok közti és azokon

belüli verseny és az innováció ösztönzőit, és dolgozzon ki az online platformokra vonatkozó

előremutató és innovációbarát politikát. Az online platformok számának gyors növekedése

gazdasági növekedéshez vezetett Európában, és új lehetőségeket nyitott a polgárok,

fogyasztók, kis- és mikrovállalkozások számára, tekintettel a platformok sokszínűségére és

változatosságára. A Bizottságnak mérlegelnie kell, hogy mi módon lehet növelni e platformok

felhasználóinak mozgásterét a nagyobb átláthatóság, adataik hordozhatósága és az egyik

platformról a másikra való váltás révén, valamint meg kell határoznia és kezelnie kell a

szolgáltatók növekedése és terjeszkedése előtt álló akadályokat. A Bizottságnak ezen kívül

elemeznie kell a fogyasztók védelmének szükségességét a megosztásalapú gazdaságban,

valamint, amennyiben helyénvaló és szükséges, álljon elő a digitális szféra megfelelő

fogyasztói vonatkozású jogi keretének biztosítására vonatkozó javaslatokkal.

A digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása

RR\1082423HU.docx 37/86 PE567.714v02-00

HU

Az egységes digitális piacra vonatkozó stratégia egyik bírált pontja az ipar digitális

átalakulására vonatkozó szemlélet hiánya, mivel a digitális gazdaság hozzáadott értékének

75%-a a hagyományos iparhoz köthető, ám utóbbi még csak csekély mértékben integrálta a

digitális technológiát. Ezért a Bizottságnak digitális átalakítási tervet kell kidolgoznia az ipar

számára, hogy növelje az európai gazdaság versenyképességét, hatékonyságát, és hozzáférjen

a ki nem aknázott lehetőségekhez. Ehhez európai megközelítésre van szükség, beleértve a

standardalkotó stratégiát, és az egységes piac integrációját adatközpontú technológiák, pl. a

digitális felhők, a dolgok internete és a nagy adathalmazokat kezelő szolgáltatások révén,

elmozdítva az adatok szabad áramlása előtti akadályokat Európában, és növelve a nyílt

hozzáférésű adatok elérhetőségét.

A digitális technológiákba vetett bizalom megerősítése alapvető fontosságú az adatközpontú

gazdaság fejlődéséhez. Ebben a tekintetben a Bizottságnak egyértelműbbé kell tennie az

adatok tulajdonjogára és hordozhatóságára vonatkozó szabályozást, biztosítva, hogy a

polgárok rendelkezzenek saját adataik fölött. Továbbá több köz- és magánráfordítás szükséges

az IT- és online biztonság fokozása, a kommunikáció titkosítása, a kibertámadások

megelőzése, és a digitális szolgáltatások felhasználói alapvető IT-biztonsági ismereteinek

növelése érekében.

PE567.714v02-00 38/86 RR\1082423HU.docx

HU

16.11.2015

VÉLEMÉNY A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

részére


(2015/2147(INI))

A vélemény előadója(*): Jutta Steinruck


JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot

és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy

állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

– tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális

Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai digitális egységes piaci

stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192),

– tekintettel „A mindenki, köztük az önálló vállalkozói tevékenységet folytatók számára is

elérhető szociális védelemˮ című saját kezdeményezésű eljárásra (2013/2111(INI)),

– tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága által a Belső Piaci és

Fogyasztóvédelmi Bizottságához „Az integrált uniós csomagkézbesítési piacról az e-

kereskedelem bővülése érdekében” címmel írt véleményre,

A. mivel az uniós lakosság 35%-át – különösen az 50 évnél idősebbeket és a

fogyatékossággal élő személyeket – a digitális egységes piacból való kiszorulás veszélye

fenyegeti,

B. mivel a digitális készségekkel rendelkező munkavállalók iránti igény évente 4%-kal

növekszik, az uniós munkaerő 47%-a nem rendelkezik elegendő digitális készséggel, az

ikt-szakemberhiány az EU-ban a 800 000 főt is meghaladhatja 2020-ra, és az ikt-

készséghiány 2020-ig akár 900.000 betöltetlen álláshelyet is jelenthet, ha nem kerül sor

határozott intézkedésre,

C. mivel az uniós vállalkozásoknak csak 1,7%-a alkalmazza teljes mértékben a fejlett

RR\1082423HU.docx 39/86 PE567.714v02-00

HU

digitális technológiákat, 41%-uk pedig egyáltalán nem használja azokat; mivel

valamennyi ágazat digitalizációja kulcsfontosságú az uniós versenyképesség fentartása és

fejlesztése érdekében;

D. mivel a társadalmi igazságosság és védelem előmozdítása – az EUSZ 3. cikkében

rögzítettek szerint – az uniós belső piac célkitűzései;

E. mivel a fogyatékossággal élők integrációja az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26.

cikke szerint az Európai Unió egyik alapvető joga;

1. üdvözli a Bizottság digitális egységes piaci stratégiáját, amely lehetőségeket kínál az

innovációra, a növekedésre és a foglalkoztatásra; hangsúlyozza, hogy a digitális

forradalom jelentős mértékben megváltoztatja Európa munkaerőpiacát a digitális

készségeket igénylő új mukalehetőségek megjelenésével; ezért hangsúlyozza, hogy a

fejlődés útjának szociálisan igazságos és fenntartható irányt kell szabni;

2. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság digitális egységes piaci stratégiája elsősorban

technikai megfontolásokra korlátozódik; kéri a digitális forradalom mint az élet és a

munka új formái kialakítása fő eszközének figyelembevételét; hangsúlyozza, hogy a

digitális egységes piaci stratégiában figyelembe kell venni a szociális megfontolásokat a

kapcsolódó foglalkoztatási és növekedési potenciál teljes mértékű kihasználása érdekében;

3. rámutat, hogy a digitális forradalom bizonyos ágazatokban már nagymértékben

átalakította a munkaerőpiacot, és az elkövetkező években ez a tendencia tovább fog

erősödni; rámutat, hogy a digitalizáció egyrészt új üzleti modelleket és munkahelyeket

teremt, különösen a magasan képzett munkaerő számára, de az alacsonyan képzettek

számára is, másrészt viszont a munkahelyek, vagy egy munkahely egyes elemeinek

kiszervezését is eredményezi az alacsonyabb munkaerő-költségű országokba; rámutat,

hogy az automatizáció következtében bizonyos munkakörök teljesen megszűnnek,

különösen a közepesen képzett munkavállalók körében;

4. felismeri, hogy a digitális egységes piac csak akkor válhat valósággá, ha az Unió

régióiban biztosított a hozzáférés a nagy teljesítményű, szélessávú infrastruktúrához, a

városi és vidéki területeken egyaránt;

5. úgy véli, hogy a határokon átnyúló digitális üzletkötés előtt álló akadályok egyben a

növekedést és munkahelyteremtést is akadályozzák;

6. úgy véli, hogy a munka világának szándékolt, célzott digitalizációja nagyszerű lehetőséget

kínál egy új európai munkakultúra megteremtésére;

7. hangsúlyozza, hogy az induló vállalkozások az új munkahelyek teremtésének fontos

előmozdítói az Unióban, és a magas munkanélküliség jelenlegi időszakában sok

tagállamban a digitális egységes piac egyedülálló esélyt kínál a kkv-knak, a

mikrovállalkozásoknak és az induló vállalkozásoknak a növekedés előmozdítására és a

munkahelyteremtésre;

8. hangsúlyozza a szilárd és virágzó digitális egységes piac kialakításának szükségességét,

amelyen megszüntetésre kerülnek a szükségtelen akadályok, hogy a fogyasztóknak és

cégeknek lehetőségük nyíljon és bizalmuk legyen Unió-szerte tevékenykedni, aminek

PE567.714v02-00 40/86 RR\1082423HU.docx

HU

révén ismét csak új, hosszú távon fenntartható munkalehetőségek jönnek létre;

9. hangsúlyozza a közelmúltban jelentkező ama tendenciát, hogy a vállalatok a termelést és a

szolgáltatásokat visszahozzák Európába, és hogy ez a munkahelyteremtés szempontjából

is lehetőségeket jelent; úgy véli, hogy a digitális egységes piac kiteljesítése felgyorsíthatja

a munkahelyek visszatelepítésének tendenciáját;

10. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a foglalkoztatás- és

szociálpolitika tartsanak lépést a lehető legnagyobb mértékű digitális innovációval és

vállalkozói készséggel a lehetőségek kihasználása és az ehhez kapcsolódó lehetséges

kockázatok kezelése érdekében; elismeri, hogy szükség lehet a foglalkoztatás- és

szociálpolitika kiigazítására; rámutat, hogy a munkaerőpiac sajátos kihívásainak – például

a fogyatékossággal élő személyek integrációjának, a fiatalokat érintő és a hosszú távú

munkanélküliségnek, a szociális dömpingnek és a demográfiai változásoknak – kezelését

célzó intézkedéseket szintén érintenie kell a digitális egységes piaci stratégiának; úgy

véli, hogy a határokon átnyúló digitális üzletkötés előtt álló akadályok felszámolása

érdekében szükség van olyan digitális infrastruktúrákra, mint a nagy teljesítményű

szélessávú hálózatok;

11. követeli a bevált gyakorlatok rendszeres cseréjét az összes érdekelt fél, köztük a szociális

partnerek között, hogy megvitassák, hogyan lehet kialakítani egy ilyen európai digitális

jövőképet, hogyan formáljuk a digitális Európa jövőjét, hogyan hozzuk létre a 4.0-ás ipart,

a 4.0-ás munkahelyeket és az intelligens digitális szolgáltatásokat;

12. fontosnak tartja annak biztosítását, hogy valamennyi új politikai kezdeményezés

innovációbarát legyen és a hatásvizsgálat részeként digitális stressztesztnek legyen

alávetve, illetve hogy vizsgálják felül a hatályos jogszabályokat – többek között a

foglalkoztatás és a szociálpolitika terén – annak biztosítása érdekében, hogy azok a

digitális korban is a célnak megfelelők legyenek;

13. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel adott esetben a

regionális és helyi önkormányzatokkal szoros együttműködésben rendszeresen értékeljék

a digitalizációnak az elérhető munkalehetőségek mennyiségre és minőségre gyakorolt

hatását és azonosítsák az olyan új foglalkoztatási formákról szóló információkat, mint a

közösségi ötletbörze és a „crowdworking”, illetve a munkára és a magánéletre gyakorolt

hatásaik, beleértve a családi életet is, valamint az e lehetőségek kiaknázásához szükséges

készségek;

14. rámutat, hogy a tevékenység- és készségprofilok összetettebbé válásával, különösen az

informatikai és kommunikációs technológiai (ikt) szakértelmet illetően, oktatási és

továbbképzési valamint egész életen át tartó tanulás iránti új igények keletkeznek a

digitális jártasság előmozdítása és a jelenleg fenálló nemek és nemzedékek közötti

szakadékok leküzdése érdekében különösen a hátrányos helyzetűek tekintetében;

hangsúlyozza az erősebb szinergiák jelentőségét a szociális partnerek és a különböző

oktatási és képzési intézmények bevonásával, a tananyag frissítése és az oktatás világát a

munka világával összekapcsoló képesítési stratégia fejlesztése érdekében;

15. felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság szerint jelentős hiányosságok mutatkoznak a

készségek elsajátításában; rámutat, hogy a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés a

digitális gazdasági gazdaság fejlődésének, a munkahelyteremtésnek és az Unió

RR\1082423HU.docx 41/86 PE567.714v02-00

HU

versenyképességének egyik problémája, felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul

dolgozzon ki egy stratégiát amellyel e készséghiány leküzdhető;

16. elismeri, hogy a digitalizáció strukturális változáshoz fog vezetni; rámutat, hogy a

strukturális változások egy folyamat részét képezik és a digitális készségek

rugalmasabbak az ipar eltérő szükségleteit illetően, és kevéssé érintettek a strukturális

változás által;

17. felszólítja a tagállamokat, hogy oktatási rendszereiket – adott esetben – a matematika,

informatika, tudomány és technológia iránti érdeklődés valamennyi oktatási intézményben

való előmozdításához igazítsák, továbbá ösztönözzék a nők munkavállalását az ikt-

ágazatokban; ösztönzi a tagállamokat, hogy képzésük részeként fejlesszék a tanárok

digitális készségeit;

18. emlékeztet, hogy a nők alulreprezentáltak az információs és kommunikációs technológiák

területén; rámutat, hogy Európában a nők ritkán tanulnak ikt-alapú tantárgyakat, ritkán

találnak munkát ebben az ágazatban, és ritkán töltenek be vezető beosztást technológiai

társaságokban; felszólítja a tagállamokat, hogy az ikt-ágazatban fenálló nemek közötti

szakadék leküzdése érdekében jobban ösztönözzék a nők munkavállalását e területen;

19. megjegyzi továbbá, hogy elő kell mozdítani szakképzésre és egész életen át tartó

tanulására irányuló köz- és magánberuházásokat ahhoz, hogy az Unió rendelkezésére

álljanak a munkavállalók, köztük a nem szokványos foglalkoztatási formákban dolgozó

digitális munkaerő, és hogy ez a munkaerő a digitális gazdaságra vonatkozó, megfelelő

készségek birtokában legyen; hangsúlyozza, hogy az oktatásnak és képzésnek valamennyi

munkavállaló számára elérhetőnek kell lennie; úgy véli, hogy igény van – legfőképp a

mikro- és kisvállalkozások részéről – az egész életen át tartó tanulás és képzés új

finanszírozási lehetőségeire;

20. hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési tananyagnak a kritikus gondolkodás és

megközelítés elsajátítására, az új média-, digitális és információs eszközök és felületek

használatára és alapos megértésére kell irányulnia, hogy az emberek nem csupán

végfelhasználói, hanem aktív felhasználói lehessenek ezen új technológiáknak;

21. megjegyzi, hogy az oktatás és képzés, valamint a foglalkoztatás közötti sikeres átmenet

biztosításához rendkívül fontos, hogy az emberek átvihető kompetenciákkal

rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik megalapozott döntéseiket, valamint

kezdeményezőkészségük és önismeretük fejlesztését, ami szintén alapvető fontosságú a

digitális egységes piac nyújtotta lehetőségek kihasználásában; felszólítja ezért a

tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az oktatási rendszer, a tananyag és a

munkamódszerek holisztikus és ambiciózus módon történő, átfogó átalakításának előnyeit

annak érdekében, hogy megfelelően reagálni lehessen a digitális forradalom kihívásaira;

22. felhívja a tagállamokat, hogy az összes lehetséges forrásból bocsássanak a munkaadók

rendelkezésére előirányzatokat annak érdekében, hogy azok többet fektethessenek

alacsonyabb képesítésű munkavállalóik digitális képzésébe, illetve hogy alacsonyabb

képesítéssel rendelkező munkavállalókat vegyenek fel azzal az ígérettel, hogy a

későbbiekben e forrásokból finanszírozott képzésekben részesülnek; megjegyzi, hogy

néhány tagállam intézkedésként olyan jogokat vezetett be, amelyek minimálisan járó

fizetett tanulmányi szabadságot biztosítanak a munkavállalók oktatáshoz és képzéshez

PE567.714v02-00 42/86 RR\1082423HU.docx

HU

való jobb hozzáférése érdekében; felszólítja ezért a tagállamokat , hogy a szociális

partnerekkel szoros együttműködésben vegyék fontolóra, hogy ilyen jogokat be lehetne-e

vezetni országaikban is;

23. felhívja többek között a Bizottságot, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

előirányzatait használja fel olyan egyesületek (alulról építkező mozgalmak) támogatására,

amelyek a hátrányos helyzetű fiataloknak tanítanak digitális készségeket; felszólítja a

tagállamokat, hogy létesítmények rendelkezésre bocsátásával nyújtsanak ehhez

támogatást;

24. hangsúlyozza, hogy a digitalizált területen az egész életen át tartó tanulásnak alapvetőnek

kell lennie valamennyi korosztályba tartozó munkavállaló számára;

25. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a magánvállalatokkal együtt dolgozzanak ki

egyetemes, szabadon hozzáférhető, állandó és hitelesített online képzési kurzusokat annak

érdekében, hogy a résztvevőknek megtanítsák a digitális alapkészségeket; felszólítja a

tagállamokat, hogy dolgozzanak ki innovatív és hozzáférhető képzési programokat,

amelyekben teljes mértékben figyelembe veszik a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak

igényeit;

26. ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék ezeket az online kurzusokat az ifjúsági garancia

szerves részévé;

27. ösztönzi a tagállamokat, hogy közös elektronikus távoktatatási tanterv kidolgozása

céljából segítsék elő az egyetemek és a műszaki szakközépiskolák közötti együttműködést

annak érdekében, hogy az oktatási programok, kurzusok és teljesített modulok sikeres

tanulóit ECTS kreditekkel jutalmazzák;

28. üdvözli az európai szintű „digitális munkahelyekkel foglalkozó nagykoalíciót”, és

csatlakozásra ösztönzi a vállalkozásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy

segítsék elő a kkv-k e koalícióban való aktív részvételét; felhívja a figyelmet a

magánvállalkozásoknak a digitális készségek oktatása hiányosságainak leküzdéséhez

szükséges szerepére, és megjegyzi a duális képzés ezen összefüggésben nélkülözhetetlen

szerepét; üdvözli a Bizottság elektronikus készségekre vonatkozó kampányát, és

felszólítja az összes résztvevőt, hogy ezt közösen fejlesszék tovább az oktatási

intézményekkel és vállalkozásokkal; ösztönzi az európai szintű „digitális munkahelyekkel

foglalkozó nagykoalíciót”, hogy dolgozzon ki a tanulás olyan új formáira, mint az online

tanulás vagy a munkaadó által kidolgozott rövid kurzusok, stb. vonatkozó ajánlásokat, és

hogy tartson lépést a fejlődő digitális technológiával és változásokkal;

29. emlékezteti a Bizottságot, hogy a régóta megígért és várt európai akadálymentesítési

intézkedéscsomag csak egy olyan befogadó digitális társadalomban képzelhető el, amely

figyelembe veszi a fogyatékkal élő felhasználók egyenlő hozzáférését a platformok

tekintetében; hangsúlyozza továbbá, hogy a digitális sokszínűség nem járhat egyúttal a

fogyatékossággal élő személyek kirekesztésével;

30. meggyőződése, hogy a hozzáférhetőséget a legjobban és a leginkább költséghatékonyan

egy olyan egyetemes tervezési megközelítés kezdetektől való alkalmazásával lehet

megvalósítani, amely egyben potenciális üzleti lehetőséget is jelent;

RR\1082423HU.docx 43/86 PE567.714v02-00

HU

31. kéri a Bizottságot, hogy fogadjon el egy akadálymentesítési intézkedéscsomagot, amely

biztosítja a fogyatékossággal élő személyek online termékekhez és szolgáltatásokhoz való

hozzáférését;

32. sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság által közzétett Európai digitális egységes piaci

stratégia nem veszi figyelembe, hogy mindenki számára, és különösen a fogyatékossággal

élők számára biztosítani kell az új digitális technológiákhoz, piacokhoz és

telekommunikációs eszközökhöz való teljes, egyenlő és korlátlan hozzáférést;

33. hangsúlyozza „a foglalkoztatás 4.0 verziójaˮ és a digitális jövő fontosságát a családbarát

munkakörnyezet megteremtése, valamint a munka és a magánélet közti jobb egyensúly

elérése szempontjából;

34. hangsúlyozza a digitalizációban rejlő lehetőségeket a foglalkoztatás rugalmas formái

végrehajtásának vonatkozásában, különösen ami a szülési szabadság lejártát követően a

nők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítését jelenti;

35. rámutat, hogy a digitális forradalom is folyamatosan változtatja a munkamódszereket, ami

az atipikus és rugalmas munkaügyi kapcsolatok megnövekedéséhez vezet; felhívja a

Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérjék fel a szociális és munkaügyi jogszabályok

korszerűsítésének szükségességét, annak érdekében, hogy lépést tarthassanak a

változásokkal, és hogy ösztönözzék a szociális partnereket a kollektív szerződések ennek

megfelelően történő frissítésére annak érdekében, hogy a meglévő munkahelyi védelmi

normák a digitális munka világában is fennmaradhassanak;

36. elismeri, hogy a rugalmas munkafeltételek pozitív hatással vannak bizonyos emberekre,

lehetővé téve számukra a munka és a magánélet közti jobb egyensúly megteremtését;

rámutat a digitális munkaerőpiachoz csatlakozó vidéki és a gazdaságilag kevésbé fejlett

térségekből származó emberek számára jelentett előnyökre; felhívja azonban a figyelmet

arra, hogy a rugalmasabb munkagyakorlatok felé vezető digitalizációs irányvonal

bizonytalan foglalkoztatási viszonyokhoz vezethet; hangsúlyozza annak szükségességét,

hogy a szociális biztonság, a minimálbérek, adott esetben a munkavállalói

részvételvalamint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság jelenlegi előírásai

fennmaradjanak;

37. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki

stratégiákat annak biztosítása érdekében, hogy azokat a személyeket, akik úgy végeznek

munkát, mintha munkavállalók volnának – tekintet nélkül arra, hogy hivatalos jogállásuk

szerint önálló vállalkozók vagy más jogálással rendelkeznek – munkajog szerinti

megfelelő jogok illessék meg, a kollektív tárgyalás jogát is ideértve;

38. hangsúlyozza az „önfoglalkoztatás” fogalmának meghatározását a színlelt

önfoglalkoztatás megakadályozása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő az

önfoglalkoztatás különböző formáinak tagállamok közötti cseréjét, figyelembe véve a

digitális munka mobilitását és áthelyezhetőségét; úgy véli, hogy ezzel a kérdéssel a nem

bejelentett munkával foglalkozó platformnak foglalkoznia kell;

39. hangsúlyozza a platform alapú gazdaságban rejlő lehetőséget munkahelyek és kiegészítő

jövedelem teremtése céljából;

PE567.714v02-00 44/86 RR\1082423HU.docx

HU

40. hangsúlyozza, hogy védeni kell a kulturális és kreatív munkahelyeket a digitális

korszakban, gondoskodva arról, hogy a művészek és alkotók méltányos díjazást kapjanak

internetes platformokon terjesztett munkáikért;

41. hangsúlyozza, hogy a megosztáson alapuló gazdaság a munka világának újragondolását

igényli; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jogi keretüket a digitális gazdasághoz,

különösen a megosztáson alapuló gazdasághoz kell igazítaniuk; kéri a Bizottságot, a

tagállamokat és a szociális partnereket, hogy dolgozzanak ki stratégiákat annak

biztosítására, hogy valamennyi fontos információ hozzáférhető legyen a nemzeti

hatóságok számára, illetve hogy valamennyi foglalkoztatási formára vonatkozó összes

adót befizessenek;

42. hangsúlyozza, hogy a Bizottság által tervezett harmonizált csomagkézbesítésnek nem

szabad a csomagkézbesítők alacsonyabb szociális védelméhez és munkakörülményeihez

vezetnie, tekintet nélkül foglalkoztatási jogállásukra; felszólítja a Bizottságot és a

tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy tiszteletben tartsák az ezen ágazatban

dolgozók társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférésének és kollektív

tárgyaláshoz való jogait;

43. hangsúlyozza, hogy az egyesülési szabadság alapvető szabadság, melynek vonatkoznia

kell valamennyi ágazat új foglalkoztatási formáira; hangsúlyozza, hogy ez vonatkozik a

kollektív szerződéskötéshez való jogra és a munkavállalók szervezkedési jogára is;

44. kéri a szociális partnereket, hogy a „crowdworking” platformokon keresztül nyújtsanak

megfelelő tájékoztatást a munkavállalóknak a munkafeltételekre és a munkavállalói

jogokra vonatkozóan;

45. hangsúlyozza, hogy a munka digitalizálása új kihívások elé állítja a munkavállalókat és

munkaadókat egyaránt, és hogy ennek tükröződnie kell a munkavállalók adatainak

védelmére vonatkozó egyértelmű rendelkezésekben; felszólítja a Bizottságot, hogy

állapítson meg magas minimumkövetelményeket az uniós adatvédelmi alaprendelet

keretén belül; megjegyzi, hogy a tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a

magas uniós minimumkövetelményeket meghaladó normákat vezessenek be;

46. hangsúlyozza, hogy szükség van a munkavállalók adatainak védelmére, amely az

adatgyűjtés új formáit is magában foglalja; hangsúlyozza, hogy az emberek és robotok

közötti új kapcsolatok új lehetőségeket is teremtenek a tehermentesítésre és az idősebb és

mozgáskorlátozott vagy értelmi fogyatékos munkavállalók bevonásához szükséges háttér

biztosítására; felhívja a figyelmet az ember és robot kapcsolatának munkahelyi

egészséggel és biztonsággal összefüggő szempontjaira;

47. úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a digitalizáció munkahelyi egészségre és biztonságra

gyakorolt hatását, és a meglévő egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket ennek

megfelelően kellene átalakítani; felhívja a figyelmet azokra a kockázatokra, amelyeknek

az otthonról távmunkázó vagy „crowdworkingező” személyek ki vannak téve;

hangsúlyozza, hogy a munkához köthető mentális problémák, mint például a folyamatos

elérhetőség és a hagyományos munkaidő-beosztás „csorbulása” miatt kialakuló kiégés

komoly kockázatot jelentenek; kéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a

digitalizáció átgyűrűző hatásainak, például a nagyobb munkaintenzitásnak a

munkavállalók lelki jóllétére és családjára, illetve a gyermekek kognitív fejlődésére

RR\1082423HU.docx 45/86 PE567.714v02-00

HU

gyakorolt hatásáról;

48. felhívja a tagállamokat, hogy részesítsék megfelelő szociális védelemben a foglalkoztatás

új formái tekintetében kulcsszerepet játszó önfoglalkoztatókat és szabadúszókat;

49. kiemeli, hogy a társadalombiztosítás nyújtása a tagállamok hatáskörébe tartozik;

50. elismeri, hogy a tagállamokban nagy mértékben eltérőek a szociális védelemformáiaz

önálló vállalkozók esetében; felszólítja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel

együttműködve és a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban a jobb

szociális védelem biztosítása érdekében alakítsanak ki szociális védelmi rendszereket,

különösen a nyugdíjak, a fogyatékosság, az anyaság és apaság, a betegség és a

munkanélküliség tekintetében.

PE567.714v02-00 46/86 RR\1082423HU.docx

HU

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma 10.11.2015

A zárószavazás eredménye +:

–:

0:

48

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok Laura Agea, Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Mara Bizzotto, Vilija

Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen,

Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Arne Gericke, Thomas Händel,

Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Jan Keller, Ádám Kósa,

Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Zdzisław Krasnodębski, Kostadinka

Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné,

Javi López, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura,

Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana

Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Ulla Tørnæs, Marita Ulvskog,

Renate Weber, Tatjana Ņdanoka, Jana Ņitňanská, Inês Cristina Zuber

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Tim Aker, Georges Bach, Amjad Bashir, Lynn Boylan, Tania González

Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, António Marinho e Pinto, Edouard

Martin, Joachim Schuster, Michaela Ńojdrová, Ivo Vajgl, Flavio

Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

(200. cikk (2) bekezdés)

Sorin Moisă

RR\1082423HU.docx 47/86 PE567.714v02-00

HU

16.11.2015

VÉLEMÉNY A KULTURÁLIS ÉS OKTATÁSI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL


részére


(2015/2147(INI))

A vélemény előadója (*): Petra Kammerevert


JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra

irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkére,

– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Közösségeket létrehozó

szerződéseket és bizonyos kapcsolódó jogi aktusokat módosító Amszterdami

Szerződéshez csatolt, a tagállamban történő közcélú műsorszolgáltatás rendszeréről szóló

jegyzőkönyvre,

– tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a

kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005.

október 20-i egyezményére,

– tekintettel az Európai Parlament és a Tanács 2010. március 10-i 2010/13/EU irányelvére a

tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi,

rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Az Európai Parlament

és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális

médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási

rendelkezéseinek összehangolásáról (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló

irányelv))1,

– tekintettel a hibrid televíziózásról („connected TV”) szóló, 2013. július 4-i

1 HL L 95., 2010.4.15., 1. o.

PE567.714v02-00 48/86 RR\1082423HU.docx

HU


– tekintettel az audiovizuális világ teljes konvergenciájának előkészítéséről szóló, 2014.

március 12-i állásfoglalására2,

A. mivel a digitalizáció az európai polgárok életének valamennyi területére hatással van;

mivel a kulturális és kreatív ágazat, és különösen az az audiovizuális ágazat, amely egyre

több vonzó és kiegészítő jellegű online szolgáltatást kínál, fontos kulturális és gazdasági

értéket teremt, foglalkoztatást, növekedést és innovációt hoz létre az Unióban; mivel ezt

az ágazatot nagyobb mértékben kell támogatni azon erőfeszítései során, hogy kihasználja

a digitális lehetőségeket, növelje ügyfelei számát és előmozdítsa a növekedést; mivel a

szerzői jogokra támaszkodó tevékenységek a kulturális és kreatív ágazat jelentős részét

teszik ki;

B. mivel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló

UNESCO-egyezményhez való csatlakozással az összes tagállama mellett maga az Unió is

elkötelezte magát megfelelően hatékony intézkedések meghozatalára annak biztosítása

érdekben, hogy a tartalmi sokszínűséget ne csupán a piaci erők határozzák meg;

C. mivel a média – különösen a műsorszolgáltatás, a rádiózás, a sajtó és az internet –

műszaki konvergenciája időközben megvalósult, és mivel az európai média-, kulturális és

hálózati politikának sürgősen hozzá kell igazítania a szabályozási keretet az új

adottságokhoz, és ennek során biztosítania kell az egységes szabályozási szint

létrehozásának és érvényesítésének lehetőségét az EU-ból és harmadik országokból

származó új piaci szereplők tekintetében is;

D. mivel az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv fontos az uniós

médiaszabályozás és az európai alkotások támogatása szempontjából; mivel ennek a

technológiai semlegesség elvén kell alapulnia, és egyenlő feltételeket kell biztosítania,

valamint jobb hozzáférést a digitális tartalmakhoz és digitális szolgáltatásokhoz, és azok

hatékonyabb fellelhetőségét;

E. mivel az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások szolgáltatói által történő

népszerűsítéséről szóló irányelv 13. cikkének átültetése egyes tagállamok esetében nem

eléggé előíró jellegű ahhoz, hogy megfeleljen az irányelv kulturális sokszínűségre

irányuló céljának;

F. mivel a kulturális és kreatív ágazatok a szerzői jogon alapszanak, amely konszolidált

szabályozási keretet kíván meg az európai kultúra életképességének, terjesztésének és

sokszínűségének biztosítása érdekében; mivel az internetes közvetítők növekvő ereje,

néha domináns helyzete és korlátozott felelőssége veszélyeztetheti a szerzők és művészek

fenntartható értékteremtését, és negatív hatással van alkotóképességükre; mivel a

„Territorialitás és hatása az audiovizuális művek finanszírozására” című tanulmány

hangsúlyozza a területi engedélyezés fontos szerepét az európai filmek refinanszírozását

illetően;

1. üdvözli a Bizottság javaslatát a digitalizáció felgyorsításáról az Unióban, valamint a



RR\1082423HU.docx 49/86 PE567.714v02-00

HU

digitális tartalmak határon átnyúló hozzáférhetőségének könnyítésére vonatkozó

kezdeményezéseit; hangsúlyozza a közszolgálati műsorszolgáltatók és digitális

szolgáltatások fontos lakossági szerepét, különösen a peremterületeken élők és

kiszolgáltatott személyek1 esetében; kéri a Bizottságot, hogy jobban határozza meg a

kreatív ágazat egyedi igényeit a különböző tartalmak, kreatív alkotások és alkalmazott

üzleti modellek tekintetében, és vegye ezeket figyelembe, mikor módosításokat és

megoldásokat javasol;

2. hangsúlyozza az audiovizuális médiumok kettős jellegét, lévén egyszerre kulturális és

gazdasági javak; megjegyzi, hogy a jövőbeni médiaszabályozás szükségességét nem a

kommunikációs csatornák szűkössége indokolja, hanem elsősorban a diverzitás

biztosításának szükségessége, és kitart amellett, hogy a sokrétű, magas minőségű

médiához és kulturális és nyelvi sokszínűséghez való hozzáférésnek nem szabad az

egyének gazdasági helyzetétől függenie,

3. sürgeti a Bizottságot, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv közelgő

felülvizsgálata során vegye figyelembe a digitális világ technológiai változásait és új

üzleti modelljeit, valamint a változó nézettségi mintákat, és az audiovizuális tartalmakhoz

való hozzáférés új módjait, összhangba hozva a lineáris és nem lineáris szolgáltatásokat,

valamint európai szintű minimumkövetelményeket határozva meg minden audiovizuális

médiaszolgáltatás esetében, biztosítva azok következetes alkalmazását az audiovizuális

médiaszolgáltatásokat nyújtó összes piaci szereplő által az Unióban, kivéve azokat az

eseteket, ahol az ilyen típusú tartalom egyéb, nem audiovizuális tartalom vagy szolgáltatás

elengedhetetlen kiegészítője; úgy véli, hogy e felülvizsgálatnak szociális, kulturális és

gazdasági célkitűzésekre kell összpontosítania, valamint a kiskorúak, fogyasztók és a

személyes adatok védelmének magas szintjére, továbbá a kulturális sokszínűség

előmozdítására. úgy véli, hogy ezen túlmenően ösztönöznie kell az audiovizuális

tartalmakra, az uniós platformokra és az ilyen tartalmak terjesztésére irányuló

beruházásokat, ezzel elősegítve az európai alkotások hozzáférhetőségét, összhangban a

jelenlegi szerzői jogi jogszabályokkal, vagy azok jövőbeni reformjával;

4. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben foglalt,

származási ország elve továbbra is szükséges előfeltétel ahhoz, hogy az audiovizuális

tartalmakat szolgáltatása határokon átnyúlóan is biztosított legyen, és mérföldkövet jelent

a szolgáltatások közös piaca felé vezető úton; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem

akadályozza a szociális és kulturális célkitűzések elérését, és nem szünteti meg az

audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelven kívüli uniós jog hozzáigazításának

szükségességét az internet és a digitális környezet valóságához, valamint hogy különleges

figyelmet kell fordítani az online vagy lekérhető formában audiovizuális tartalmakat

kínáló azon vállalkozásokra, amelyek bizonyos tagállamokban úgy kívánnak kibújni az

adózás és az audiovizuális szabályozás alól, hogy nagyon alacsony adókat kivető vagy

gyenge audiovizuális szabályozással rendelkező országokba teszik át a székhelyüket;

5. ismételten felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszék tovább a

médiaszolgáltatásnak az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv 1. cikkében

foglalt meghatározását oly módon, hogy – elegendő mozgásteret hagyva a tagállamok

számára – jobban érvényesüljenek benne a tartalmak esetleges társadalompolitikai hatásai

1 A tuniszi program és az az információs társadalmi csúcstalálkozó (WSIS) genfi alapelvek nyilatkozata szerinti

meghatározásnak megfelelően.

PE567.714v02-00 50/86 RR\1082423HU.docx

HU

és e hatások sajátosságai, különös tekintettel a véleményformálásra és a vélemények

sokszínűségére, valamint a szerkesztői felelősségre;

6. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyenlő mértékben hajtsák végre, és

hatékonyan kezeljék bármely audiovizuális médiaszolgáltatások betiltását au Unióban az

emberi méltóság megsértése, gyűlöletre uszítás vagy rasszizmus esetén; kéri intézkedések

meghozatalát annak biztosítása érdekében, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatások

elérhetőek legyenek a kiszolgáltatott helyzetben lévők számára, és hogy az audiovizuális

médiaszolgáltatások minden típusa kerülje a megkülönböztetés minden formáját az

Európai Unió Alapjogi Chartája 21. cikkének megfelelően, továbbá minden audiovizuális

médiaszolgáltatás biztosítsa a válaszadás jogát, szerkesztői felelősségvállalás mellett;

7. megjegyzi, hogy a közvetítők, az internetes platformok és felhasználói felületek, bár

megkönnyítik a tartalmakhoz való hozzáférést, egyre inkább képesek a sokszínűség

befolyásolására; ezért úgy véli, hogy a versenypolitikai és a szabályozási szempontok

mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a sokszínűség biztosításának demokratikus

politikai célkitűzésére; felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg az „internetes platform”

és a „felhasználói felület” fogalmakat, valamint igazítsa ki az egyéb közvetítők szerepét,

az innovatív potenciál csökkentése nélkül, és tekintetbe véve az általuk betöltött aktív

vagy passzív szerepet; úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló

irányelvnek mindenkire kell vonatkoznia, beleértve az internetes platformok és

felhasználói felületek szolgáltatóit, amennyiben audiovizuális médiaszolgáltatásról van

szó; hangsúlyozza ezzel összefüggésben egyrészt olyan szabályok alkalmazását, amelyek

célja a médiaszabadság, a pluralizmus és a független kutatás megerősítése érdekében a

tartalmak és információk kereshetőségének előmozdítása, másrészt – a nyelvi és kulturális

sokszínűség megőrzéséhez elengedhetetlen – megkülönböztetésmentesség elvének

garantálását;

8. olyan intézkedéseket sürget, amelyek biztosítják az audiovizuális médiaszolgáltatások

fogyatékkal élők általi elérhetőségét, valamint a megkülönböztetésnek az Európai Unió

Alapjogi Chartája 21. cikkében meghatározott valamennyi formájának elkerülését;

9. hangsúlyozza, hogy ebben a tekintetben a Bizottságnak elsősorban a

megkülönböztetésmentességet és a szerződés szabadságát, a hozzáférhetőséget, a

kereshetőséget, a technológiasemlegességet, a hálózatsemlegességet, az átláthatóságot és a

méltányos versenyfeltételek megteremtését kell szem előtt tartania;

10. kéri, hogy a közérdekű, vagy a közvélemény-formáló audiovizuális médiaszolgáltatások

könnyen hozzáférhetőek és kereshetőek legyenek a felhasználók számára, különösen

akkor, ha a felhasználó számára felkínált tartalmakat az eszközgyártók, a

hálózatüzemeltetők, a tartalomszolgáltatók vagy egyéb gyűjtőszolgáltatók szabják meg

oly módon, amely nem tartja tiszteletben a felhasználók autonómiáját saját rendjük és

prioritásaik kialakítása/beállítása terén; hangsúlyozza, hogy a közérdekű audiovizuális

tartalom kereshetőségének biztosítása érdekében a tagállamok konkrét szabályokat

vezethetnek be, amelyek célja a kulturális és nyelvi sokszínűség és az információk,

vélemények és médiumok széles skálájának megőrzése, a gyermekek, fiatalok és

kisebbségek, továbbá általában a fogyasztók védelme;

11. hangsúlyozza, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv elfogadásának

a szabályozás csökkenését, méltányos versenyfeltételeket, a mennyiségi és a kereskedelmi

RR\1082423HU.docx 51/86 PE567.714v02-00

HU

kommunikációra vonatkozó szabályok nagyobb rugalmasságát kell eredményeznie,

valamint a társ- és önszabályozás erősítését, annak köszönhetően, hogy egyensúlyt teremt

a műsorszolgáltatók és az egyéb piaci szereplők jogai és kötelezettségei között,

horizontális és a médiákat átfogó szabályozói megközelítés révén, úgy véli, hogy a

hirdetések és a műsortartalom világos felismerhetősége és megkülönböztethetősége

elvének prioritást kell élveznie a hirdetések és műsortartalom szétválasztásának elvével

szemben minden médiatípus esetében;

12. hangsúlyozza, hogy a legkedvezőbb igazságszolgáltatási fórum kiválasztásának ("forum

shopping") gyakorlatát elkerülendő, a reklámbevétel származási országa, a szolgáltatás

nyelve, valamint a reklám célközönsége és tartalma azon kritériumok részének tekintendő,

amelyek alapján meghatározható az audiovizuális médiaszolgáltatásokra alkalmazandó

audiovizuális szabályozás vagy megkérdőjelezhető az eredetileg meghatározott tagállam

illetékessége;

13. sajnálja, hogy az európai alkotásoknak a lekérhető szolgáltatások által történő

népszerűsítéséről szóló 13. cikk előírásait számos tagállamban eltérő módon valósították

meg, ami az egyértelmű kötelezettségvállalások és a nyomon követés hiányához vezetett,

és az online szolgáltatások tekintetében ösztönözte a legkedvezőbb igazságszolgáltatási

fórum kiválasztását („forum shopping”); felszólítja az Európai Bizottságot, hogy erősítse

meg a 13. cikket egyértelmű, többek között a pénzügyi hozzájárulásra vonatkozó előírások

beillesztése, valamint az európai alkotások lekérhető szolgáltatások által történő

népszerűsítésére vonatkozó nyomon követési eszközök bevezetése révén; sürgeti a

Bizottságot, hogy ösztönözze az audiovizuális médiatartalom legális kínálatát, előnyben

részesítve a független európai alkotásokat;

14. úgy véli, hogy a tagállamokat kötelezni kell a közérdekű sport- és szórakoztató

rendezvényeket is magukban foglaló jelentős események jegyzékének létrehozására, és

emlékeztet arra, hogy ezekről a listákról kötelezően tájékoztatni kell az Európai

Bizottságot; a felsorolt rendezvényeknek elérhetőnek kell lenniük, és eleget kell tenniük a

meghatározott minőségi előírásoknak;

15. kéri a Bizottságot, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv

felülvizsgálata során elemezze, mennyiben szakszerű és időszerű ragaszkodni a

közszolgálati műsorszolgáltatás állami támogatására vonatkozó előírások alkalmazásáról

szóló bizottsági közlemény 6.7 pontjához;

16. hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a jogszerűen elérhető audiovizuális kínálatot

annak érdekében, hogy bővüljön a fogyasztók számára elérhető széleskörű és sokszínű,

különböző nyelvi és feliratozási beállításokkal ellátott tartalmak köre;

17. felszólítja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületét (BEREC), hogy

alaposabban vizsgálja meg a tartalomszolgáltató hálózatok, illetve tartalommegosztó

hálózatok (content delivery network, ill. content distribution network) uniós értékesítési

csatornáit és forgalmazási módjait, valamint ezeknek a média sokszínűségére gyakorolt

hatását;

18. támogatja kultúrpolitikai szempontból a Bizottságnak a széles sávú hálózatok – különösen

vidéki térségekben való – kiépítésének felgyorsítására irányuló célkitűzését, és kéri a

nagyobb és kisebb településeken a nyílt WLAN-hálózatok előmozdítását, mivel ezek a

PE567.714v02-00 52/86 RR\1082423HU.docx

HU

jövőbeli működés elengedhetetlen infrastrukturális gerincét képezik a társadalmi és a

kulturális integráció, a modern oktatási és információs folyamatok, továbbá a turizmus és

a regionális kultúrgazdaság szempontjából.

19. megemlíti a marrakesh-i szerződés megkötését, amely elősegíti a látássérültek

könyvekhez való hozzáférését, és támogatja a szerződés gyors ratifikálását;

20. felszólítja a Bizottságot, hogy az információhoz és a kulturális javakhoz való jobb

hozzáférés érdekében késlekedés nélkül álljon elő az újságokra, az elektronikus

médiumokra, az online megjelenő könyvekre és kiadványokra kivetett hozzáadottérték-

adó csökkentéséről szóló javaslattal;

21. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a digitális tartalmak sértetlenségének jogszabályi

biztosítására, különös tekintettel annak tilalmára, hogy e szolgáltatásokat harmadik felek

tartalmakkal vagy egyéb szolgáltatásokkal átfedjék vagy e tartalmak külső tartalmakhoz

viszonyított arányát megváltoztassák, hacsak a felhasználó kifejezetten nem

kezdeményezte azt, a nem az egyéni kommunikáció fogalma alá tartozó tartalmak

esetében pedig a tartalomszolgáltató arra felhatalmazást nem adott; felhívja a figyelmet

arra, hogy ugyancsak ki kell zárni harmadik felek egy szolgáltató tartalmaihoz vagy

műsorszórási jeleihez való felhatalmazás nélküli hozzáférését, valamint a tartalmak vagy

műsorszórási jelek felhatalmazás nélküli dekódolását, felhasználását vagy terjesztését;

22. hangsúlyozza, hogy a szerzői jog a kreatív alkotó tevékenység, a foglalkoztatás és az

innováció lényeges gazdasági alapja, és elengedhetetlen annak érdekében, hogy Európa

kreatív és kulturális ágazatai globális szinten versenyezhessenek; hangsúlyozza, hogy a

szerzői jog terén további erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy az összes kulcsfontosságú

szereplő – köztük alkotók, jogtulajdonosok, felhasználók és közvetítők – között egyensúly

jöjjön létre, és a szerzői jog bármely felülvizsgálata a megfelelő védelem biztosításán

alapuljon, amely elősegíti a kreatív és kulturális ágazatokba irányuló beruházásokat és az

ágazat növekedését, amellett, hogy megszünteti a digitális egységes piac működésére

kedvezőtlenül kiható jogi bizonytalanságot és következetlenségeket; sürgeti a Bizottságot,

hogy ahol szükséges, dolgozza át a szerzői jog szabályozói keretét, megkönnyítve az

európai polgárok kreatív tartalmakhoz való hozzáférését, és ösztönözze arra a kutatókat,

oktatási létesítményeket, a kulturális örökségvédelmi intézményeket és a kreatív ágazatot,

hogy tevékenységüket hozzáigazítsák a digitális korszakhoz; hangsúlyozza, hogy a

szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokból kereskedelmi haszonra szert tevőknek

megfelelő díjazást kell fizetniük, és az erre vonatkozó bármilyen megoldásnak nem

szabad a legális szolgáltatók használatának visszaszorulásához vezetnie; emlékeztet arra,

hogy a digitális technológiák újradefiniálták az értékláncot a kulturális ágazatban a

szolgáltatók javára és az alkotók kárára; kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg

ezen változások mértékét és hatásait, és javasoljon európai szintű intézkedéseket a szerzők

és művészek javadalmazásának javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált

rendelkezéseknek időtállónak, technológiasemlegesnek és bizonyítékon alapulónak kell

lenniük, és gondosan értékelni kell őket a Bizottság jobb szabályozásra vonatkozó

célkitűzésével összhangban, a digitális és az analóg környezet közötti eltérések

figyelembevétele mellett;

23. üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló törekvését, hogy javítsa a digitális

tartalmakhoz való határokon átnyúló hozzáférést, megkönnyítve a jogrendezést,

RR\1082423HU.docx 53/86 PE567.714v02-00

HU

figyelembe véve a digitalizáció révén létrejövő új díjazási lehetőségeket és nagyobb

jogbiztonságot teremtve; hangsúlyozza, hogy a kivételekre és korlátokra vonatkozó

minimumszabályok, illetve adott esetben a további harmonizáció a jogbiztonság

javításának kulcsfontosságú szempontjai, és amennyiben lehetséges számolniuk kell a

kulturális sajátosságokkal; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló hozzáférhetőségnek

nem szabad hátráltatnia a tartalmak vagy szolgáltatások finanszírozási folyamatát, és

tiszteletben kell tartania a kulturális és nyelvi sokszínűség értékét; hangsúlyozza, hogy az

audiovizuális ágazatot ösztönözni kell az innovatív engedélyezési eljárások kidolgozására,

hogy finanszírozási modelljeiket a digitális korszakhoz igazítsák;

24. hangsúlyozza, hogy a szerzői jog megsértésén alapuló szakmai tevékenységek vagy üzleti

modellek komoly fenyegetést jelentenek a digitális egységes piac működésére nézve, és az

egész Unióra kiterjedő megközelítést sürget annak biztosítása érdekében, hogy senki se

húzzon hasznot a szerzői jog szándékos megsértéséből;

25. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a tartalmak hordozhatóságát és az

interoperabilitást, ösztönözve a jogszerűen beszerzett és jogszerűen kínált tartalmak vagy

szolgáltatások szabad forgalmát az Unió egész területén, valamint az előfizetések

elérhetőségét és határokon átnyúló funkcionalitását, tiszteletben tartva a jogok területi

hatályára épülő európai gazdasági modelleket, különösen az audiovizuális alkotások

létrehozásának finanszírozását, azon belül is az előzetesen finanszírozott filmgyártást

illetően, amely lehetővé teszi a valódi kulturális sokszínűséget; hangsúlyozza, hogy nincs

ellentmondás a territorialitás elve és a tartalmak hordozhatóságának előmozdítását

szolgáló intézkedések között; úgy véli, hogy a páneurópai engedélyeknek szabadon

választhatónak kell maradniuk, önkéntes alapon kell bevezetni őket, előzetes

hatásvizsgálatot követően; hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú engedélyek nem

helyettesíthetik a territorialitás elvét, és az audiovizuális alkotások finanszírozási

modelljeinek alapjai a nemzeti engedélyezési modellek, amelyeket a nemzeti piacok

sajátosságaihoz szabtak; felhív az EUMSZ 118. cikke alapján az egész Unióra kiterjedő

jogkezelés továbbfejlesztésére és vonzóbbá tételére;

26. úgy véli, tisztázni kell, hogy mi értendő az „indokolatlan területi alapú

tartalomkorlátozás” alatt, figyelembe véve a konzultációt; emlékeztet arra, hogy bizonyos

esetekben szükséges lehet a területi alapú tartalomkorlátozás, különös tekintettel a

kulturális sokszínűség szempontjára, amelyre nézve gyakran a piac monopolizációját

megakadályozó eszköz; megjegyzi, hogy a területi korlátozás szükségesnek tűnik olyan

esetekben, ahol a határokon átnyúló kínálat költségei nincsenek fedezve, és nem elérhető a

refinanszírozás;

27. felhívja a Bizottságot, hogy az érintettekkel való konzultáció révén optimalizálja a

médiában történő felhasználás időrendjét annak érdekében, hogy az audiovizuális

tartalmak finanszírozási rendszereiből következő, fenntartható első és második bemutatási

intervallum fenntartása mellett felgyorsítsák az audiovizuális tartalmak elérhetővé tételét;

28. felhívja a tagállamokat, hogy a szerző személyhez fűződő jogainak sérelme nélkül

terjesszék ki az idézetekre vonatkozó kivétel hatályát a nem reklám- vagy politikai célból

felhasznált rövid audiovizuális idézetekre is, amennyiben egyértelműen hivatkoznak a

felhasznált műre, és az idézet nem sérti a mű normális felhasználását és a szerzők jogos

érdekeit;

PE567.714v02-00 54/86 RR\1082423HU.docx

HU

29. az alkotók, jogtulajdonosok és közvetítők közötti további párbeszédre hív fel, hogy

kölcsönösen kedvező együttműködés alakulhasson ki, biztosítva a szerzői jogok védelmét

és ugyanakkor lehetővé téve és ösztönözve az alkotás innovatív módjait; kéri a

Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket a szerzői jog modernizációja, valamint

innovatív, új engedélyezési eljárások nyújtása és kidolgozása érdekében, amelyek

hatékonyabbak a kreatív tartalmak online felhasználását illetően, és ezért számításba

veszik a közös engedélyezés lehetőségeit is;

30. úgy véli, hogy a 93/83/EGK irányelvben foglalt jogi elképzelés, további elemzést

követően, javíthatná a legális online tartalomhoz és szolgáltatásokhoz való határon

átnyúló hozzáférést a digitális egységes piacon, nem mondva ellent a szerződéskötés

szabadsága, az alkotók és művészek megfelelő javadalmazása, és a kizárólagos jogok

területi hatálya elveinek, és üdvözli a Bizottságnak a 93/83/EGK irányelvről szóló

nyilvános konzultációra irányuló kezdeményezését;

31. hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az alkotások többszörözési joga és a

nyilvánossághoz való közvetítésének joga közötti határvonal problémájára; hangsúlyozza,

hogy tisztázni kell a „nyilvánossághoz való közvetítés jogának” fogalmát az Európai Unió

Bírósága közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának fényében; kiemeli a „közkincs” közösen

elfogadott meghatározásának szükségességét, a kulturális tartalmak széleskörű, Unió-

szerte történő terjesztésének biztosítása érdekében;

32. sürgeti korlátozások és kivételek megállapítását a hatályos szerzői jogi jogszabályok

rendelkezéseiben, például az oktatás, a kutatás, a könyvtárak és múzeumok területén, hogy

lehetővé váljon a tartalmak Unió-szerte szélesebb körben való terjesztése, figyelembe

véve ugyanakkor a szólásszabadságot, az információ szabadságát, a művészet és a

tudomány szabadságát, valamint a vallási és nyelvi sokszínűséget;

33. hangsúlyozza, hogy a valódi európai digitális egységes piac kialakítása, valamint annak

érdekében, hogy a polgárok – a kiszolgáltatott rétegeket beleértve – teljes körűen

használhassák az új digitális technológiákat, további erőfeszítésekre van szükség a

polgárok médiaműveltségének javítása terén, felszólítja ezért a tagállamokat

médiaoktatás fontosságának elismerésére, és a digitális készségek elsajátításának

beépítésére iskolai tanterveikbe, valamint a szükséges technikai felszerelés fejlesztésére;

kiemeli ezzel összefüggésben annak fontosságát, hogy a tanárok megfelelő képzést

kapjanak a digitális készségekkel, e készségek oktatásával, valamint e készségeknek

általában a tanulási folyamat támogatására való alkalmazásával kapcsolatban;

34. hangsúlyozza, hogy a média önálló és kritikus használatára való képesség egy

generációkon átnyúló, élethosszig tartó tanulási feladat, amely a média fejlődésével

párhuzamosan folyamatos változásnak van kitéve, és amely ma kulcsfontosságú

készségnek számít; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerek kiigazítása

elengedhetetlen az európai ikt-szaktudás szintjének fejlesztése és a digitálisan képzett

szakemberek iránti növekvő kereslet kielégítése szempontjából az Unióban; felhívja ezzel

kapcsolatban a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyelvtanulásra és nyelvtanításra

vonatkozó közös európai nyelvi referenciakeret példáját követve hozzanak létre a digitális

készségek és képesítések kölcsönös elismerése alapjául szolgáló európai tanúsítási vagy

értékelési rendszert; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a polgárok

médiaműveltségének javítása terén, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy

RR\1082423HU.docx 55/86 PE567.714v02-00

HU

kezdeményezéseken és összehangolt fellépéseken keresztül mozdítsák elő valamennyi

uniós polgár, különösen a kiszolgáltatott rétegek médiaműveltségét; javasolja, hogy a

médiaműveltség fokozására irányuló erőfeszítések tartósan egészüljenek ki az internetes

jártasság oktatásával,

35. úgy véli, hogy a Bizottságnak kétirányú megközelítést kellene elfogadnia a digitális

kompetenciák és képességek vonatkozásában, digitális oktatási programokba és digitális

infrastruktúrákba való beruházások révén, valamint digitális tartalmak és módszerek

meglévő iskolai programokba történő integrálása révén is; javasolja, hogy álljon

folyamatosan középpontban az, miként fokozható a gyermekek védelme az interneten, a

hatályos nemzeti és uniós jogszabályoknak megfelelő, átlátható önszabályozási

intézkedések révén; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden generáció számára

nyújtsanak támogatást az információval való túlterheltség megfelelő és önálló kezelésének

érdekében, valamint, hogy ruházzanak be többet a médiaműveltség oktatására szakosodott

európai hálózatok létrehozásába, hogy mozdítsák elő a bevált gyakorlatok cseréjét, és

biztosítsák a nemzeti, regionális vagy akár helyi kezdeményezések európai szintű

ismertségét;

36. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat a digitális média szellemi képességekre gyakorolt

hatásaira, az önkontroll hatékony módszereire, valamint a játék alapú digitális tanulás

sikerére vonatkozó kutatások bővítésére;

37. hangsúlyozza, hogy az eleven nyelvi sokszínűség és a fokozódó többnyelvűség az európai

digitális egységes piac elengedhetetlen fontosságú kulturális alapja; úgy véli, hogy a

nyelvi sokszínűség digitális módon történő támogatása, növelve hozzáférhetőségét,

valamint a megfelelő készségek előmozdítása és támogatása alapvető előfeltétele annak,

hogy a digitális egységes piac társadalmi szempontból fenntartható módon fejlődjön; a

többnyelvűség produktív kezelése tekintetében több erőfeszítést vár el a Bizottságtól a

többnyelvűséggel való termékeny találkozás biztosítására, lehetővé téve az európai

többnyelvűség tevékeny biztosítására és termékeny alkalmazására szolgáló technológiai

alapok gyorsabb megvalósítását az oktatás, a film, a kulturális örökség, a kutatás és a

közigazgatás terén, valamint a munka világában és a vállalkozások mindennapjaiban;

38. hangsúlyozza a területi elv fontosságát, például az európai filmművészet szempontjából,

és követeli, hogy az audiovizuális alkotások nemzeti engedélyezési modelleken alapuló

finanszírozási modelljeit ne rombolják le kötelező páneurópai engedélyekkel;

hangsúlyozza, hogy ehelyett a jogszerűen megszerzett tartalmak határokon átnyúló

hordozhatóságát kell előmozdítani;

39. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget az internet semlegessége elvének, ami alapvető

jelentőségű a médiakonvergencia tekintetében;

40. hangsúlyozza, hogy a hálózatsemlegesség átfogó biztosítása egy társadalmilag igazságos

digitális egységes piaci stratégia központi elemét képezi, és ezért arról a barangolási díjak

felszámolásának – rövid távon szükséges – célja érdekében nem szabad részben

lemondani.

41. emlékeztet arra, hogy egyensúlyt kell biztosítani a jogosultak és a védelemben részesülő

művek és teljesítmények felhasználói különböző csoportjainak jogai és érdekei között;

PE567.714v02-00 56/86 RR\1082423HU.docx

HU

42. üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy nyilvános konzultációt folytat a

műholdas műsorsugárzásról és a vezetékes továbbközvetítésről szóló 93/83/EGK

irányelvről, hogy megvizsgálja az irányelv hatálya kiterjesztésének lehetőségét az

audiovizuális alkotások adatfolyam-továbbítás vagy online videotékák útján való online

továbbítására, ami jelentősen kedvező módon befolyásolná a közszolgálati

műsorszolgáltatók közérdekű küldetésük betöltésére való képességét a digitális korban, és

hozzájárulna a digitális egységes piac maradéktalan megvalósításához;

43. a többnyelvűség produktív kezelése tekintetében több erőfeszítést vár el a Bizottságtól a

digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében is annak érdekében, hogy az

európai többnyelvűség tevékeny biztosítására és termékeny alkalmazására szolgáló

technológiai alapok gyorsabban megvalósíthatók legyenek az oktatás, a film, a kulturális

örökség, a kutatás és a közigazgatás terén, valamint a munka világában és a vállalkozások

mindennapjaiban;

44. üdvözli a Bizottságnak a tanúsított és adatvédelmi jog szerint védett felhőtechnológiák,

szöveg- és adatbányászat révén megvalósítandó korszerű tudástár közszféra számára

történő létrehozásával kapcsolatos elképzeléseit; ennek oktatási intézményekben,

közkönyvtárakban, levéltárakban való megvalósítása különleges képzési és továbbképzési

erőfeszítéseket igényel a könyvtári, levéltári és dokumentációs szakmák terén, valamint

szükségessé teszi a megfelelő többnyelvű hozzáférhetőséget a felhasználók számára;

45. sürgeti, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében fokozottan

ellenőrizzék az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek alkalmazását az oktatási

intézményekben és a közigazgatásban, miután a forráskódok hozzáférhetősége és

láthatósága fokozza a hatóságok erőforrásokat kímélő részvételét az együttműködő

újítások alkalmazására vonatkozó döntésekben; a több nyílt szoftver lehetővé teszi a

felhasználók digitális készségeinek minősítését, különösen az oktatási intézményekben;

46. sürgeti az együttműködésen alapuló munkavégzés és kommunikáció digitális formáinak

nemzeti és nyelvi határokon átnyúló oktatását és alkalmazását – Creative Commons

engedélyek felhasználásával és továbbfejlesztésével – az oktatás, képzés és továbbképzés

területén, valamint az állami kutatási létesítményekben, továbbá előmozdítását a

közbeszerzések terén;

RR\1082423HU.docx 57/86 PE567.714v02-00

HU




–:

0:

19

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok Isabella Adinolfi, Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos

Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Damian Drăghici, Angel

Dzhambazki, Jill Evans, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert,

Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Fernando

Maura Barandiarán, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela

Ńojdrová, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan

Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Santiago Fisas Ayxelà, Sylvie Guillaume, György Hölvényi, Ilhan

Kyuchyuk, Ernest Maragall, Emma McClarkin, Martina Michels,

Elisabeth Morin-Chartier, Michel Reimon, Hannu Takkula



Julia Reid

PE567.714v02-00 58/86 RR\1082423HU.docx

HU

7.12.2015

VÉLEMÉNY A JOGI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL


részére

az digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról

(2015/2147(INI))

A vélemény előadója: Angel Dzhambazki


JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes

bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy kiemelten fontos ösztönözni a növekedést, az innovációt, a polgárok

és a fogyasztók választási szabadságát, a minőségi munkahelyekre is kiterjedően a

munkahelyteremtést és a versenyképességet, és úgy véli, hogy a digitális egységes piac

kulcsfontosságú e cél eléréséhez a kereskedelem útjában álló akadályok felszámolása, a

termelékenység növelése, az internetes vállalkozások számára a folyamatok

egyszerűsítése, az alkotók, befektetők és fogyasztók, illetve a digitális gazdaságban

dolgozók támogatása révén – különösen a kkv-kra összpontosítva –, valamint a

bürokratikus terhek minimalizálása és a startupok létrehozásának elősegítése mellett a

kreatív infrastruktúrákba való befektetés üzleti szempontból vonzóvá tétele által;

megjegyzi továbbá, hogy fontos elősegíteni a tudományos és kreatív művekhez való

jogszerű hozzáférést, és magas szintű fogyasztóvédelmet és adatvédelmet biztosítani a

digitális egységes piacon; a jövő próbáját is kiálló szabályozást kér, valamint

hatásvizsgálat elvégzését valamennyi új javaslat tekintetében a versenyképesség, a

növekedés, a kkv-k, az innovációs potenciál és a munkahelyteremtés szempontjából,

továbbá azok lehetséges költségeire és hasznaira vonatkozóan, a javaslatok környezeti és

társadalmi hatásának értékelésével együtt;

2. üdvözli a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményét

(COM(2015)0192) és az abban foglalt kötelezettségvállalást a jelenlegi szerzői jogi

keretrendszer modernizálására, annak a digitális korhoz való hozzáigazítása érdekében;

hangsúlyozza, hogy e keretrendszer bármely módosítását célzottan kell átgondolni, az

alkotók és az egyéb jogosultak műveik felhasználása utáni méltányos és megfelelő

RR\1082423HU.docx 59/86 PE567.714v02-00

HU

díjazására, a gazdasági növekedésre, a versenyképességre és a fogyasztói élmény

javítására összpontosítva, azonban biztosítani kell egyúttal az alapvető jogok védelmét is;

3. rámutat a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok szerepére, és emlékeztet arra, hogy a szerzői

jogi kivételek és korlátozások képezik a szerzői jogi rendszer egyik elemét; rámutat a

célzott szerzői jogi kivételek és korlátozások kulcsfontosságú szerepére a gazdasági

növekedés, az innováció és a munkahelyteremtés elősegítésében, a jövőbeli kreativitás

ösztönzésében és az innováció és a kreatív és kulturális sokszínűség növelésében az

Unióban;

4. hangsúlyozza e tekintetben, hogy az Unióban a kulturális és kreatív ágazatok a gazdasági

növekedés, az innováció és a versenyképesség motorját képezik, mivel az ágazati adatok

szerint több mint 7 millió embert foglalkoztatnak és az EU GDP-jének több mint 4,2%-át

hozzák létre1;

5. úgy véli, hogy a reformnak meg kell találnia a megfelelő egyensúlyt valamennyi érintett

érdekei között; rámutat a kreatív ágazat sajátosságaira és – főként a különböző típusú

tartalmakból és kreatív alkotásokból, valamint az alkalmazott üzleti modellekből fakadó –

különböző kihívásaira; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy tárja fel jobban ezeket a

sajátosságokat, és vegye figyelembe azokat, amikor módosításokat és megoldásokat

javasol;

6. hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi keret reformjának a magas szintű védelmen kell

alapulnia, mivel a jogok elengedhetetlenek a szellemi alkotáshoz, továbbá stabil,

egyértelmű és rugalmas jogalapot nyújtanak, ami a kreatív és kulturális ágazatban

elősegíti a beruházást és növekedést, és egyúttal megszünteti a jogbizonytalanságokat és

következetlenségeket, amelyek károsan hatnak a belső piac működésére;

7. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szerzői jogi irányelv bármely

esetleges reformja vegye figyelembe a 2001-ben elfogadott szerzői jogi irányelv utólagos

hatásvizsgálatának eredményeit és alapuljon szilárd bizonyítékokon, többek között a

módosuló elemek lehetséges hatásainak értékelésén, különösen az audiovizuális művek

előállítása, finanszírozása és terjesztése terén, valamint a kulturális sokszínűség

tekintetében; úgy véli, hogy megfelelő gazdasági elemzést kell végezni többek között a

munkahelyekre és a növekedésre gyakorolt hatásról;

8. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Parlamentnek az információs

társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról

szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv

végrehajtásáról szóló 2015. július 9-i állásfoglalását2,

9. megjegyzi, hogy az európaiak 56%-a használja az internetet kulturális célra, és erre

tekintettel nyugtázza számos szerzői jogi kivétel fontosságát; emlékezteti a Bizottságot

arra, hogy az európai parlamenti képviselők többsége támogatja a szerzői jogok alóli

kivételekre és korlátozásokra vonatkozó minimumszabályok alkalmazását, illetve a

2001/29/EK irányelvben meghatározott kivételek és korlátozások megfelelő alkalmazását;

1 Az EY „Creating growth – Measuring cultural and creative markets in the EU” (A növekedés megteremtése –

Az Unió kulturális és kreatív piaca számokban) című tanulmánya. 2 Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0273.

PE567.714v02-00 60/86 RR\1082423HU.docx

HU

hangsúlyozza, hogy a szerzői jogi kivételeknek és korlátoknak kiegyensúlyozottnak,

célzottnak és formátumsemlegesnek kell lenniük, és csak valós szükségleteken szabad

alapulniuk, továbbá nem érinthetik az EU kulturális sokszínűségét, finanszírozását és a

szerzők méltányos díjazását; hangsúlyozza, hogy míg a szöveg- és az adatbányászat

alkalmazásával kapcsolatban nagyobb jogbiztonságra van szükség, hogy a kutatók és az

oktatási intézmények számára lehetővé tegyék a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok

szélesebb körű, többek között határokon átnyúló felhasználását, bármely szöveg- és

adatbányászatra vonatkozó uniós szintű kivétel csak akkor lehet alkalmazandó, ha a

felhasználó jogszerű hozzáféréssel rendelkezik, továbbá azt az érdekelt felekkel

konzultálva, bizonyítékokon alapuló hatásvizsgálatot követően kell kialakítani;

10. hangsúlyozza, hogy fontos javítani a szerzői jogi rendszer egyértelműségét és

átláthatóságát, különösen a felhasználó által létrehozott tartalmak és a magáncélú másolási

jogdíjak tekintetében, az ezeket alkalmazó tagállamokban; megjegyzi e tekintetben, hogy

a polgárokat tájékoztatni kell a szerzői jogdíj tényleges összegéről, annak céljáról és

felhasználása módjáról;

11. hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piacnak biztosítania kell, hogy mindenki, többek

között a fogyatékossággal élő emberek is hozzáférjenek a szerzői jogi vagy szomszédos

jogi védelem alatt álló termékekhez és szolgáltatásokhoz; mély aggodalommal tölti el e

tekintetben, hogy a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen

személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i

szerződés ratifikálása nem halad előre, és sürgeti annak lehető legkorábbi megerősítését;

türelmetlenül várja az Európai Unió Bíróságának (EUB) ezzel kapcsolatos döntését;

12. célzott és tényeken alapuló reformokra szólít fel a jogszerűen hozzáférhető vagy

jogszerűen beszerzett internetes tartalmak határokon átnyúló hozzáférésének javítása

érdekében, azonban óva int a kötelező páneurópai licencek megkülönböztetés nélküli

kiadásának támogatásától, mivel az a felhasználók számára hozzáférhetővé tett tartalom

csökkenéséhez vezethet; hangsúlyozza, hogy a territorialitás elve a szerzői jogi rendszer

elengedhetetlen eleme, tekintettel a területi engedélyezési rendszer fontosságára az EU-

ban; felhív az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás beszüntetésére, a jogbiztonság

növeléséhez vezető első lépéként a jogszerűen beszerzett és a jogszerűen elérhető

tartalmak határokon átnyúló hordozhatóságára való összpontosítás révén, valamint kéri

rugalmas és innovatív engedélyezési rendszerekre irányuló új kereskedelmi modellek

bevezetését; megjegyzi, hogy az ilyen modelleknek előnyökkel kell szolgálniuk a

fogyasztók számára a nyelvi és a kulturális sokszínűség biztosítása érdekében, a

territorialitás elvének és a szerződéskötési szabadságnak a veszélyeztetése nélkül;

13. üdvözli a Bizottság törekvését arra, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló anyagok

határokon átnyúló használatának javítása révén erősítse az uniós kutatást és innovációt;

úgy véli, hogy ez a törekvés központi helyet foglal el a tudáshoz és az online oktatáshoz

való hozzáférés megerősítésében, valamint az uniós oktatási intézmények globális

versenyképességének javításában;

14. hangsúlyozza a közkincset képező információkhoz és tartalmakhoz való hozzáférés

fontosságát; hangsúlyozza, hogy a valamely tagállamban közkincsnek minősülő

tartalmakat minden tagállamban elérhetővé kell tenni; úgy véli, hogy az uniós

intézmények nyilvános tartalmait minden lehetséges esetben közkinccsé kell tenni;

RR\1082423HU.docx 61/86 PE567.714v02-00

HU

15. úgy véli, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv minden

módosításának figyelembe kell vennie az audiovizuális tartalmakhoz való hozzáférés új

módjait, és összhangban kell lennie a szerzői joggal kapcsolatos jogszabályok jelenlegi

reformjával;

16. úgy véli, hogy bizonyos online közvetítők és internetes platformok kulturális művekből és

tartalmakból jövedelemre tesznek szert, amelyet azonban esetleg nem mindig osztanak

meg az alkotókkal; felhívja a Bizottságot, hogy fontoljon meg bizonyítékokon alapuló

megoldásokat a tartalomtól a szolgáltatások felé történő értéktranszfer kezelésére szolgáló

lehetőségekre, amelyek az innováció hátráltatása nélkül teszik lehetővé a szerzők, az

előadók és a jogosultak számára, hogy műveik internetes felhasználása után méltányos

díjazásban részesüljenek;

17. rámutat arra, hogy a digitális piacon a műszaki fejlődés gyors üteme technológiasemleges

szerzői jogi keretet tesz szükségessé;

18. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a digitális egységes piaccal kapcsolatos

uniós stratégia azokkal az országokkal együttműködésben kerüljön kialakításra, amelyek

élen járnak a bevált digitalizálási gyakorlatok terén, hogy könnyen figyelembe lehessen

venni az Unión kívüli országok technológiai innovációit, javítva ezzel az átjárhatóságot és

növelve az európai vállalkozások növekedési és terjeszkedési lehetőségeit a nemzetközi

piacon;

19. felszólítja a terjesztőket, hogy a tartalmaik interoperabilitásának biztosításához szükséges

technológiai intézkedésekre vonatkozó összes információt tegyék közzé;

20. bátorítja a Bizottságnak a digitális komponensek közötti interoperabilitás biztosítására

irányuló törekvéseit, és hangsúlyozza a szabványosítás jelentőségét, melyet szabványba

foglalt alapvető szabadalmak és nyílt engedélyezési modellek révén egyaránt el lehet érni;

üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tisztességes engedélyezési

feltételek biztosítása érdekében kiegyensúlyozott tárgyalási keretet alakítson ki a

jogosultak és a szabványba foglalt alapvető szabadalmak használói között; felkéri a

Bizottságot, hogy a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések megelőzése, valamint a

tisztességes, ésszerű és megkülönböztetésmentes („FRAND”) engedélyezési

megállapodások biztosítása érdekében vegye figyelembe és alkalmazza az Európai Unió

Bírósága által a C-170/13. sz. Huawei kontra ZTE ügyben hozott ítélet szellemét, amely

egyensúlyt teremt a szabványba foglalt alapvető szabadalmak jogosultjai és a szabványok

használói között;

21. üdvözli a Bizottság cselekvési tervét a szellemitulajdon-jogok online érvényesítésének

modernizálására a kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében; rámutat a szerzői

és a szomszédos jogok tiszteletben tartásának fontosságára a digitális korban; úgy véli,

hogy a szerzői jogok 2004/48/EK irányelvnek megfelelő érvényesítése valamennyi

tagállamban rendkívül fontos, és hogy a szerzői és szomszédos jogok csak annyira

hatékonyak, mint a védelmüket szolgáló jogérvényesítési intézkedések; rámutat arra, hogy

az EU-ban a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat jelentős számban megsértik, továbbá

hogy a Bizottság adatai szerint a vámhatóságok több mint 95 000 lefoglalási esetet

jegyeztek fel 2014-ben, míg a 35,5 millió lefoglalt tárgy értékét több mint 600 millió

PE567.714v02-00 62/86 RR\1082423HU.docx

HU

euróra becsülik1; kiemeli a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának

szerepét abban, hogy megbízható adatokkal és objektív elemzésekkel szolgáljon a

jogsértések gazdasági szereplőkre gyakorolt hatásairól; felhív ezért egy hatékony,

fenntartható, arányos és korszerűbb megközelítés elfogadására a szellemitulajdon-jogok

online érvényesítésével, végrehajtásával és védelmével kapcsolatban, különösen a

kereskedelmi nagyságrendű jogsértések tekintetében; megjegyzi, hogy bizonyos esetekben

a szerzői jogi jogsértés annak eredménye is lehet, hogy a kívánt tartalom jogszerűen

elérhető formában nehezen lelhető fel; felhív tehát egy szélesebb körű és felhasználóbarát

legális kínálat kialakítására és e kínálat népszerűsítésére a nyilvánosság körében;

22. üdvözli a „kövesd a pénzt” megközelítést és arra bátorítja az ellátási lánc szereplőit, hogy

a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok kereskedelmi nagyságrendű megsértése ellen

összehangoltan és arányosan lépjenek fel, az önkéntes megállapodások gyakorlatára

építve; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a tagállamokkal együtt elő kell mozdítania a

tudatosságot és a kellő gondosság alkalmazását az ellátási lánc mentén, és ösztönöznie

kell az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a köz- és a magánszféra

közötti fokozott együttműködést; kitart amellett, hogy az értéklánc szereplői által a

kereskedelmi nagyságrendű jogsértések elleni küzdelem érdekében hozott

intézkedéseknek indokoltnak, összehangoltnak és arányosnak kell lenniük, valamint

hatékony és felhasználóbarát jogorvoslati lehetőséget kell biztosítaniuk a hátrányosan

érintett felek számára; úgy véli, hogy fel kell hívni a fogyasztók figyelmét a szerzői és

szomszédos jogok megsértésének következményeire;

23. úgy véli, hogy a Bizottságnak eszmecserét kell kezdeményeznie és bizonyítékokon

alapuló elemzést kell végezni arról, hogy javasolt-e, hogy az értéklánc valamennyi

szereplője – ideértve az internetes közvetítőket, az internetes platformokat, a

tartalomszolgáltatókat és szolgáltatókat, valamint az offline közvetítőket, például a

viszonteladókat és a kiskereskedőket is – ésszerű és megfelelő intézkedéseket tegyen az

illegális tartalmakkal, a hamisított árukkal és a kereskedelmi nagyságrendű szellemi

tulajdoni jogsértésekkel szemben, amellett, hogy megvédik a végfelhasználók képességét

arra, hogy információkhoz hozzáférjenek, információkat terjesszenek, alkalmazásokat

vagy szolgáltatásokat működtessenek választásuk szerint; hangsúlyozza, hogy meg kell

fontolni a közvetítők szerepének világosabbá tételét, különösen a szellemi tulajdoni

jogsértések elleni küzdelem tekintetében, egy részletes, célzott és bizonyítékokon alapuló

elemzést követően, amely figyelembe veszi a Bizottság által lefolytatott valamennyi

vonatkozó nyilvános konzultációt; hangsúlyozza, hogy az internetszolgáltatók és az online

szolgáltatók kötelezettségeit minden esetben szigorúan meg kell határozni, valamint hogy

ezek a bűnüldözés privatizációjának elkerülése érdekében nem tölthetnek be a bíróságokra

ruházott szerepet; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen értékelő jelentést a weboldalak

bírósági rendelkezés alapján történő letiltásának, valamint az értesítési és eltávolítási

rendszereknek a hatékonyságáról;

24. elismeri a tartalomszolgáltatók szerepét a művek – többek között az interneten történő –

kialakulásában és terjesztésében, valamint azt, hogy az internetes platformok növekedését

a fogyasztói kereslet vezérelte; elismeri, hogy a közvetítői felelősségre vonatkozó hatályos

elvek lehetővé tették az internetes platformok növekedését, és figyelmeztet, hogy az új

jogbizonytalanság létrehozása ezen a területen negatív hatással lehet a gazdasági

1 Lásd „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítése – Az EU határainál 2014-

ben elért eredmények” című jelentést, DG TAXUD, 2015.

RR\1082423HU.docx 63/86 PE567.714v02-00

HU

növekedésre; megjegyzi, hogy bizonyos internetes közvetítők erőfölényes helyzete egyre

nagyobb szerepet játszik és potenciálisan negatív hatással lehet a szerzők kreatív

potenciáljára és méltányos díjazására, valamint a művek más terjesztői által kínált

szolgáltatások fejlődésére;

25. javasolja, hogy az online platformokról szóló közelgő jogalkotási javaslat alapjául a

fogyasztók, a szerzők és a digitális munkaerő érdekei – különösen a kiszolgáltatottak

védelme – szolgáljanak;

26. hangsúlyozza, hogy a szerzői jogok érdemi érvényesítésének elérése érdekében a

nyilvánosság számára hozzáférhető teljes körű tájékoztatásnak ki kell térnie a szellemi

tulajdonhoz fűződő jogok jogosultjainak személyazonosságára és adott esetben a

jogvédelem időtartamára;

27. emlékeztet arra, hogy a 2000/31/EK irányelv 5. cikke alapján az online szolgáltatók

kötelesek könnyen felismerhető módon feltüntetni azonosító adataikat, valamint hogy e

kötelezettség betartása elengedhetetlen az elektronikus kereskedelem iránti felhasználói

bizalom biztosításához;

28. tudomásul veszi, hogy a Bizottság vissza szándékozik vonni a közös európai adásvételi

joggal kapcsolatos javaslatot, és emlékeztet ezzel összefüggésben a Parlament 2014.

február 26-i első olvasatbeli álláspontjára; kitart amellett, hogy e megközelítés

alkalmazását megelőzően a lehető legtöbb bizonyítékot be kell gyűjteni és elemezni kell,

valamint konzultálni kell az érdekelt felekkel, különösen a nemzeti jog által a fogyasztók

számára biztosított jelenlegi védelemre gyakorolt hatás vonatkozásában, főképp az

interneten megkötött, tárgyi javakra vagy digitális tartalomra vonatkozó adásvételi

szerződéseknek való meg nem felelés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok és a Róma I.

rendelet alkalmazásával kapcsolatos jogbiztonság tekintetében;

29. úgy véli, hogy a digitális tartalmakra vonatkozó szerződési szabályoknak elveken kell

alapulniuk annak érdekében, hogy azok technológiasemlegesek legyenek, és kiállják a

jövő próbáját; hangsúlyozza továbbá, hogy fontos elkerülni a Bizottság e területre

vonatkozó jövőbeli javaslatai tekintetében a hatályos jogszabályoknak való ellentmondást

vagy az azokkal való átfedést, valamint az online és offline szerződések, valamint a

különböző forgalmazási láncok közötti hosszú távú jogi szakadék kialakulásának

kockázatát, nem megfeledkezve a fogyasztóvédelmi joganyagra vonatkozó REFIT

programról;

30. úgy véli, hogy a Bizottság módosított javaslatának azt is tisztáznia kell, hogy határokon

átnyúló online értékesítés esetén hogyan alkalmazhatók a már meglévő szabályok a

digitális környezetben, ideértve a szolgáltatási irányelv alkalmazását a nemzetiségen vagy

tartózkodási helyen alapuló tisztességtelen online árdiszkrimináció kezelése érdekében;

31. ösztönzi a Bizottságot, hogy elemezze az úgynevezett „közösségi gazdaságon” belül az

uniós fogyasztóvédelmi anyagi jog védelmi szintjét, valamint a közösségi gazdasággal

kapcsolatos platformokon keresztül nyújtott szolgáltatások egyre gyakoribb igénybe

vétele révén egyre terjedő „C2C” (fogyasztók közötti) szerződéses kapcsolatok szerződő

felei közötti egyenlőtlenségeket;

32. hangsúlyozza, hogy – egyszerűsítés és digitalizálás révén – fejleszteni kell a vállalkozások

PE567.714v02-00 64/86 RR\1082423HU.docx

HU

online alapítására és működtetésére irányuló folyamatokat a tagállamokban, és felszólítja

a Bizottságot, hogy a belső piaci stratégia kidolgozása során ezt fontolja meg alaposabban;

33. felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy szenteljenek külön figyelmet azoknak a

kérdéseknek, melyek megakadályozzák a fogyasztókat és a vállalkozásokat abban, hogy

az uniós – digitális, vagy digitális csatornákon keresztül kínált – termékek és

szolgáltatások teljes palettáját élvezhessék, illetve gátolják a vállalkozásokat abban, hogy

megkezdjék működésüket, fejlődjenek, határokon átnyúló tevékenységet folytassanak és

innovatívak legyenek;

34. felszólítja a tagállamokat, hogy a digitális közigazgatásra vonatkozóan alkalmazzanak

közös szabványokat és helyes gyakorlatokat, különös hangsúlyt fektetve az igazságügyi

szervekre és a helyi hatóságokra;

35. hangsúlyozza, hogy a digitális fejlődés a közigazgatás számára is érdemi változást jelent,

hatékonyabb, egyszerűbb és felhasználóbarátabb e-közigazgatást lehetővé téve; ezzel

összefüggésben úgy véli, hogy az állampolgárok és a vállalkozások számára rendkívül

fontos, hogy a kereskedelmi nyilvántartások egymással össze legyenek kapcsolva;

36. támogatja, hogy 2016 során egy egész EU-ra kiterjedő fogyasztóvédelmi célú

vitarendezési platformot hozzanak létre; hangsúlyozza, hogy a fogyasztói jogokat nem

lehet biztosítani hatékony jogszabályok és a jogi eszközökhöz való hozzáférés nélkül; úgy

véli, hogy az e-kereskedelem is virágozhatna, ha a vásárlók az interneten is egész Unióban

érvényes, azonos feltételekkel vásárolhatnának;

37. hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac egyik előfeltétele az internetes biztonság, és

éppen ez okból véli úgy, hogy biztosítani kell a hálózati és információs biztonságot e

gyorsan bővülő piacon; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését,

hogy hozzon létre a kiberbiztonsággal foglalkozó köz-magán társulást az internetes

hálózatbiztonsági technológiák és megoldások terén;

38. az uniós versenyképesség fokozásának lehetővé tétele érdekében az ikt-képzések uniós

finanszírozása tekintetében hatékonyabb jogi keretet szorgalmaz.

39. rámutat arra, hogy az Unióban tapasztalható technológiai szakadékot a digitális egységes

piacra vonatkozó politikák jogi kerete révén kell kezelni; hangsúlyozza, hogy proaktív

megközelítésre van szükség a régiók, a vidéki és városi területek, valamint a generációk

közötti szakadék csökkentése érdekében;

40. rámutat arra, hogy a digitális egységes piacra vonatkozó politikák szilárd jogi keretének

előmozdítása érdekében szükség van az uniós vállalatok fejlesztésének és innovációjának

közvetlen támogatására; hangsúlyozza ezért, hogy a kkv-kat ösztönözni kell a digitális

technológiák alkalmazására, valamint az ikt-készségek és -szolgáltatások fejlesztésére;

41. rámutat arra, hogy a digitális innováció növekedést teremt, és hogy egy digitális piaci

politikára vonatkozó erős jogi keretnek kell ösztönöznie a vállalkozói készséget;

hangsúlyozza, hogy a fiatal újítókat célzó ösztönző programokat kell kidolgozni az

európai fiatalokban rejlő potenciál kiaknázása érdekében.

RR\1082423HU.docx 65/86 PE567.714v02-00

HU




–:

0:

21

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-

Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady

Delvaux, Laura Ferrara, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de

Oedenberg, Mary Honeyball, Gilles Lebreton, António Marinho e

Pinto, Jiří Mańtálka, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda,

József Szájer, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Angel Dzhambazki, Jytte Guteland, Heidi Hautala, Stefano Maullu,

Rainer Wieland, Kosma Złotowski

PE567.714v02-00 66/86 RR\1082423HU.docx

HU

1.12.2015

VÉLEMÉNY AZ ÁLLAMPOLGÁRI JOGI, BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL


részére


(2015/2147(INI))

A vélemény előadója (*): Michał Boni


JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi

Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy


1. hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaci stratégia keretében kidolgozott minden

kezdeményezésnek összhangban kell lennie az alapvető jogokkal, különösen az

adatvédelmi jogszabályokkal, elismerve ugyanakkor, hogy hozzáadott értéket teremtenek

az uniós gazdasága számára; hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok tisztelete, különösen a

magánélet tisztelete és az adatvédelem kulcsfontosságúak a polgárok bizalmának

elnyeréséhez és biztonságuk megteremtéséhez, amelyek az adatvezérelt gazdaság

fejlődését és a digitális ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázását lehetővé tevő

kiegyensúlyozott megközelítés szükséges alkotórészei, és látni kell, hogy lehetőségeket

teremtenek és versenyelőnyt jelentenek; e célból hangsúlyozza, hogy az alkalmazandó

uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosításához együttműködésre van szükség a

technológiák, a vállalkozások és a közigazgatási szervek között; hangsúlyozza az általános

adatvédelmi rendelet és az adatvédelmi irányelv 2015 végéig történő gyors elfogadásának

jelentőségét, ami mind az adatfeldolgozás érintettjei, mind a vállalkozások érdekében áll;

kéri az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv felülvizsgálatát annak érdekben, hogy

összhangban legyen az adatvédelmi csomag intézkedéseivel a csomag hatályba lépésének

időpontjában;

RR\1082423HU.docx 67/86 PE567.714v02-00

HU

3.3.2. Az interneten elérhető jogellenes tartalmak elleni küzdelem

2. felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel a kiberbűnözés és az interneten elérhető jogellenes

tartalmak és anyagok ellen, beleértve a gyűlöletbeszédet, olyan politikák és a megfelelő

jogi keret révén, amelyek tiszteletben tartják az Európai Unió Alapjogi Chartájában

rögzített alapvető jogokat és szabadságokat, különösen a szólásszabadság és

információszabadság alapvető jogát, a hatályos uniós és tagállami szabályokat, illetve a

szükségesség, arányosság, a megfelelő jogi eljáráshoz való jog és a jogállamiság elveit;

úgy véli, hogy e cél eléréséhez az alábbiakra van szükség:

– konzisztens és hatékony bűnüldözési eszközök nyújtása az európai és nemzeti rendőri

ügynökségek és bűnüldöző hatóságok számára;

– egyértelmű iránymutatás nyújtása az illegális online tartalom kezelésére vonatkozóan,

ideértve a gyűlöletbeszédet;

– a köz-magán társulások, illetve az állami és magánszervezetek közti párbeszéd

támogatása, a hatályos uniós jogszabályokkal összhangban;

– a közvetítők és online platformok szerepének tisztázása az Európai Unió Alapjogi

Chartája vonatkozásában;

– annak biztosítása, hogy az Europolon belül létrehozott, a szélsőséges internetes

tartalmakkal foglalkozó uniós egység a tevékenységének megfelelő jogalappal

rendelkezzen;

– célzott intézkedések biztosítása a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni

küzdelem érdekében, illetve az összes érintett hatékony együttműködésének

biztosítása a gyermekek jogainak és védelmének biztosítása érdekében az interneten,

illetve olyan kezdeményezések ösztönzése, amelyek célja, hogy biztonságossá tegyék

az internetet gyermekek számára, valamint

– együttműködés az érdekelt felekkel az oktatási és tájékoztató kampányok

előmozdításában;


cikke szerint „ha az információs társadalommal összefüggő olyan szolgáltatásról van szó,

amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton

keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából

áll, a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatót ne terhelje felelősség a továbbított

információért, azzal a feltétellel, hogy nem a szolgáltató kezdeményezi az adatátvitelt,

választja ki az adatátvitel címzettjét és választja meg vagy módosítja a továbbított

információt”;

3.4. A digitális szolgáltatásokba, valamint a személyes adatok kezelésébe vetett

bizalom és e szolgáltatások biztonságának megerősítése

4. kiemeli, hogy a hálózatok elleni támadások és az elkövetett számítógépes

bűncselekmények gyorsan növekvő száma összehangolt válaszlépést tesz szükségessé az

Unió és a tagállamok részéről, a hálózatok és az információ magas szintű biztonságának

megteremtése érdekében; úgy véli, hogy a biztonságos internet garantálása magában

foglalja a hálózatok és a kritikus infrastruktúrák védelmét, biztosítva a bűnüldöző

hatóságok képességét a bűnözés – többek között a terrorizmus, az erőszakos

radikalizálódás, a gyermekek online történő szexuális bántalmazása és szexuális

kizsákmányolása – elleni harcra, valamint az online és offline bűnözés elleni küzdelemhez

elengedhetetlenül szükséges adatok felhasználását; hangsúlyozza, hogy az így

PE567.714v02-00 68/86 RR\1082423HU.docx

HU

meghatározott biztonság, kiegészítve az alapvető jogok védelmével a kibertérben,

szükséges a digitális szolgáltatásokba és a személyes adatok feldolgozásába vetett bizalom

megerősítéséhez, és ezért a versenyképes digitális egységes piac létrehozásához szükséges

alapot is biztosítja;

5. kéri a hálózat- és információbiztonságról szóló irányelv végső elfogadását, amelynek célja

következetes szabályozási keret létrehozása a stratégiai és operatív kiberbiztonság

megteremtéséhez mind uniós, mind nemzeti szinten, amelyhez a nemzeti hatóságokkal és

uniós ügynökségekkel folytatott szorosabb együttműködésre van szükség, egyúttal

biztosítva az alapvető uniós jogok védelmét, különösen a cégek, a közigazgatás és az

érintett magánszemélyek adatainak titkossága és védelme érdekében;

6. emlékeztet arra, hogy a titkosítás és a hasonló eszközök hasznosak a polgárok és a

vállalatok számára az adatok titkosságának, illetve kommunikációik alapvető szintű

biztonságának garantálása terén; elítéli, hogy ezeket bűnözési céllal is fel lehet használni;

7. üdvözli, hogy az Europolon belül létrejött a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai

Központ (EC3), amely kibertámadások esetén gyorsabb válaszlépéseket tesz lehetővé;

felhív jogalkotási javaslat beterjesztésére az EC3 mandátumának megerősítéséről, és kéri

az információs rendszerek elleni támadásokról szóló 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU

irányelv gyors átültetését, amelynek egyik célja a tagállamok nemzeti bűnüldözési szervei

és az érintett uniós ügynökségek (Eurojust, Europol, EC3 és ENISA) közti operatív

együttműködés erősítése,

8. üdvözli a Bizottság kiberbiztonsággal foglalkozó köz-és magánszféra közötti partnerségek

létrehozására irányuló kezdeményezését; hangsúlyozza a vállalatok együttműködésének és

bevonásának szükségességét, valamint a testreszabott biztonság elvének bevezetését;

támogatja a tagállamok köz-és magánszféra közötti partnerségei bevált gyakorlatainak

megosztását ezen a téren; ebben az összefüggésben sajnálja az európai köz-magán

reziliencia-partnerség (E3PR), megszüntetését;

9. megjegyzi, hogy a tömeges elektronikus megfigyeléssel kapcsolatban napvilágra került

tények azt jelzik, hogy vissza kell nyerni a polgároknak az adatok védelmébe és a digitális

szolgáltatások biztonságába vetett bizalmát, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza a

hatályos adatvédelmi jogszabályoknak való szigorú megfelelés és az alapvető jogok

tiszteletben tartásának szükségességét a személyes adatok kereskedelmi vagy bűnüldözési

célú feldolgozása során; ebben az összefüggésben emlékeztet az olyan, rendelkezésre álló

eszközök fontosságára, mint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmények,

amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot, és csökkentik a külföldi területen tárolt

adatokhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát;


cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok nem állapíthatnak meg a továbbítási, tárolási

és tárhelyszolgáltatást nyújtókat terhelő olyan általános kötelezettséget, amely szerint az

általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan

általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy

körülményeket kellene kivizsgálniuk; emlékeztet különösen arra, hogy az Európai Unió

Bírósága, C-360/10 és C-70/10 ítéleteiben elvetette a vonatkozó (az egyik esetben

internetes hozzáférést nyújtó, a másikban közösségi hálózatot működtető) szolgáltatások

szinte összes felhasználójának „aktív felügyeletéreˮ vonatkozó intézkedéseket, és

RR\1082423HU.docx 69/86 PE567.714v02-00

HU

kijelentette, hogy tilos minden olyan intézkedés, amely általános felügyeleti

kötelezettséget ró az internetes tárhelyszolgáltatókra;

4.1.Az adatgazdaság építése

11. úgy véli, hogy a nagy adathalmazok, a felhőszolgáltatások, a dolgok internete, a kutatás és

innováció a gazdasági fejlődés kulcselemei, és ezekkel kapcsolatban koherens

megközelítést kell kialakítani az uniós jogalkotás keretében; úgy véli, hogy az

adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés és az általános adatvédelmi rendelet által

előírt hatékony, a magánélet védelmére vonatkozó és adatvédelmi garanciák – köztük a

gyermekekre mint kiszolgáltatott fogyasztókra vonatkozóak – alapvető fontosságúak a

polgárok és fogyasztók adatközpontú gazdasági ágazat iránti bizalmának

megteremtésében; hangsúlyozza, hogy növelni kell az adatokkal és az adatmegosztással

kapcsolatos tudatosságot a fogyasztók körében, az ezekre vonatkozó alapvetõ jogaik és a

gazdaságban játszott szerepük tekintetében, valamint szabályokat kell meghatározni az

adatok tulajdonjogára és a polgárok saját személyes adataikkal való rendelkezésére

vonatkozóan; hangsúlyozza a szolgáltatások és termékek személyre szabásának szerepét,

amely személyre szabást az adatvédelmi követelmények betartásával kell megvalósítani;

kéri az alapértelmezett és beépített adatvédelem elõmozdítását, amely az innovációra és a

gazdasági növekedésre is pozitív hatással lenne; hangsúlyozza az adatfeldolgozás minden

típusához való megkülönböztetésmentes hozzáállás fontosságát; hangsúlyozza a

kockázatalapú megközelítés fontosságát, amely segít elkerülni a felesleges adminisztratív

terheket és jogbiztonságot nyújt, mint az általános adatvédelmi rendelet esetében,

különösen a kkv-k számára, valamint a demokratikus felügyelet és az állami hatóságok

általi folyamatos nyomon követés jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok

esetén különleges védelemre van szükség, elismeri, hogy a kiegészítő biztosítékok,

például az álnevesítés vagy az anonimizálás alkalmazása növelheti a védelmet a

személyes adatok nagy adathalmazokkal dolgozó alkalmazások vagy online szolgáltatók

általi felhasználása során;

4.2. A versenyképesség erősítése az interoperabilitás és a szabványosítás erősítése

révén

12. hangsúlyozza, hogy a személyes adatok interoperabilitáson alapuló – vagyis az ISA

program keretében zajló – bármilyen feldolgozásának meg kell felelnie az uniós

adatvédelmi jogszabályoknak; sürgeti a fokozott együttműködést a közös nyílt

szabványok kidolgozása érdekében az adatközpontú gazdaság számára, amelyeknek

kiemelten kell kezelniük a biztonságot, továbbá a magánélethez való jogot és az

adatvédelmet; hangsúlyozza, hogy a polgárokat megilleti az adathordozhatóság joga;

4.3.2. Elektronikus kormányzat

13. támogatja a közszolgáltatások digitálissá tételét Európában, illetve az e-kormányzatra, az

e-demokráciára és a nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó politikák fejlesztését, a

közokiratokhoz való hozzáférés, illetve újrafelhasználásuk átláthatóságát és a hatályos

uniós jogi keretnek való megfelelését, magas szintű adatvédelemre alapozva az

adatvédelmi reformcsomagban előirányzottak szerint, teljes mértékben összhangban az

Alapjogi Chartával; emlékeztet arra, hogy az e-kormányzat hozzájárul a valódi

részvételhez, a konzultációhoz, továbbá az átláthatóbb, elszámoltathatóbb és hatékonyabb

közigazgatáshoz; hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy e tekintetben fontos a

PE567.714v02-00 70/86 RR\1082423HU.docx

HU

bevált gyakorlatok valamennyi érdekelt fél közötti megosztása;

14. hangsúlyozza – miközben támogatja az elektronikus kormányzás kialakítását, beleértve az

egyszeri adatszolgáltatás elvét – hogy az elektronikus kormányzásra vonatkozó

kezdeményezéseknek meg kell felelniük az adatvédelmi reformcsomag követelményeinek

és elveinek, továbbá magas szintű biztonsági követelményeket kell támasztani e

kezdeményezésekkel szemben, a polgárok által a közintézmények számára nyújtott adatok

védelme érdekében;

5.2. Nemzetközi dimenzió

15. elismeri az adatközpontú gazdaság globális jellegét; emlékeztet arra, hogy a digitális

egységes piac létrehozása függ az adatok Unión belüli és kívüli szabad áramlásának

biztosításától; ezért lépéseket sürget az Unió és tagállamai részéről, együttműködve

harmadik államokkal, az adatvédelem magas szintje és a biztonságos nemzetközi

adatáramlások biztosítása érdekében, összhangban az általános adatvédelmi rendelettel és

a meglévő uniós ítélkezési gyakorlattal, a harmadik országokkal folytatott együttműködés

során a digitális egységes piacra vonatkozó stratégia keretében.

RR\1082423HU.docx 71/86 PE567.714v02-00

HU

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE



–:

0:

49

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok Jan Philipp Albrecht, Michał Boni, Ignazio Corrao, Agustín Díaz de

Mera García Consuegra, Frank Engel, Kinga Gál, Ana Gomes, Nathalie

Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier,

Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Barbara

Kudrycka, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Roberta

Metsola, Louis Michel, Claude Moraes, Alessandra Mussolini, József

Nagy, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Branislav Ńkripek,

Csaba Sógor, Helga Stevens, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat,

Harald Vilimsky, Udo Voigt, Beatrix von Storch, Josef Weidenholzer,

Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáń Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Carlos Coelho, Anna Hedh, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Marek

Jurek, Ska Keller, Miltiadis Kyrkos, Jeroen Lenaers, Nuno Melo,

Emilian Pavel, Morten Helveg Petersen, Barbara Spinelli, Axel Voss


(200. cikk, (2) bekezdés)

Jens Geier, Gabriele Preuß, Marco Zanni

PE567.714v02-00 72/86 RR\1082423HU.docx

HU

4.12.2015

VÉLEMÉNY A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL


részére


(2015/2147(INI))

A vélemény előadója: Renato Soru

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot és a

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra

irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. hangsúlyozza, hogy Európában a fenntartható gazdasági növekedés csak a termelékenység

fokozása és a magas gazdasági hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztése révén

érhető el; támogatja ezért a Bizottság erre irányuló, a digitális gazdaságba való átmenetet

ösztönző valamennyi erőfeszítését; hangsúlyozza, hogy szükséges a globális kapcsolatok

kialakítása és a digitális szolgáltatásokra vonatkozó nemzeti szabályok jelenlegi

széttagoltságának megszüntetése; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa be a tisztességes

versenyen és a magas szintű fogyasztóvédelmen alapuló valódi digitális egységes piac

kialakítására irányuló tervezett ütemtervet;

2. hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatások digitalizációjának a költséghatékonyságra

és jobban a fogyasztók igényeihez szabott szolgáltatásokra gyakorolt kedvező hatása

lehetőséget teremt a fogyasztók tapasztalatait megkönnyítő, felhasználóbarát pénzügyi

termékek és szolgáltatások nyújtására.

3. hangsúlyozza a digitális egységes piac jelentőségét az európai gazdaság szempontjából;

emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslései szerint a digitális egységes piac fejlődése

évente 415 milliárd euróval járulhat hozzá az európai gazdasághoz és 3,8 millió új

munkahelyet teremthet; kiemeli, hogy a digitális ágazat nemhogy fenntartható mértékben

növekszik, de a digitális technológiák az európai gazdaság hagyományos ágazataiban is új

lehetőségeket kínálnak;

4. a gazdaság digitalizációját elkerülhetetlen és kedvező fejleménynek tartja, amely fellendíti

az európai vállalatok – s nem csupán a kkv-k – fejlődését, növekedését és innovációját,

RR\1082423HU.docx 73/86 PE567.714v02-00

HU

amelyhez véleménye szerint támogatást kell biztosítani;

5. felkéri a Bizottságot, hogy a közintézmények működése és a jogalkotási aktusok tervezése

során mozdítsa elő az „először digitálisanˮ megközelítés elsajátítását; úgy véli, hogy az

„először digitálisanˮ stratégia a költségmegtakarítások, a környezeti fenntarthatóság és a

jobb szolgáltatások tekintetében előnyökkel járhat, amely hozzájárulhat a polgárok és az

európai intézmények közötti szakadék csökkentéséhez;

6. megállapítja, hogy az európai régiók gazdasági közelítésének céljából radikálisan

csökkenteni szükséges a digitális szakadék mértékét, továbbá az internethez való

tisztességes, nyílt és megkülönböztetéstől mentes hozzáférést garantálni kell valamennyi

európai polgár és vállalat, elsősorban a kkv-k számára; hangsúlyozza, hogy az internethez

való hozzáférést a mindennapi élethez szükséges közjónak kell tekinteni; ösztönzi az

infrastruktúrába történő további köz- és magánberuházásokat, amelyek egészen az EU

peremterületéig lehetővé teszik az internet kiépítését; ezzel kapcsolatban felszólítja a

Bizottságot, hogy vizsgálja felül az állami támogatási szabályok jelenlegi alkalmazását;

üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap erre a területre irányuló erőfeszítéseit;

7. úgy véli, hogy a digitális egységes piac tényleges kialakításához a végfelhasználóknak

biztosnak kell lenniük abban, hogy garantálják számukra a következetes védelmi

előírásokat, a vállalkozásokat pedig arról kell biztosítani, hogy a hasonló szolgáltatásokra

hasonló szabályokat alkalmazó, egységes és tisztességes szabályozói keretre

támaszkodhatnak;

8. üdvözli a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv elfogadását; hangsúlyozza, hogy

amennyiben az Unió fokozni kívánja az EU egészére kiterjedő e-kereskedelmet,

haladéktalanul meg kell valósítani az egységes normáknak megfelelő, páneurópai,

azonnali elektronikus és mobilfizetéseket és a felülvizsgált pénzforgalmi irányelv

megfelelő végrehajtását;

9. rámutat, hogy az EU-ban tapasztalt magas szintű munkanélküliség ellenére számos

munkahely megfelelő képzettség hiányában betöltetlen marad; megjegyzi, hogy

amennyiben élni akarunk a digitális egységes piac kínálta gazdasági lehetőségekkel,

alapvetően fontos egy olyan foglalkoztatási és oktatási politika megvalósítása, amely az

európai digitális készségek fejlesztésére irányul; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon

ki programokat e célok elérésének elősegítése érdekében;

10. úgy véli, hogy a páneurópai, azonnali elektronikus és mobilfizetési rendszerek (e-SEPA) a

hatékonyabb és gyorsabb kiskereskedelmi kifizetésekkel erősítik a határokon átnyúló e-

kereskedelmet; megjegyzi, hogy értékes tanulságok vonhatók le például a gyorsabb

kifizetések (Faster Payments) vagy a PayM alkalmazása során szerzett tapasztalatokból;

11. rámutat, hogy a digitális gazdaság kibontakozásához mind az új, mind a már létező

vállalkozások – elsősorban a kkv-k és a mikrovállalkozások – esetében javulnia kell a

tőkéhez való hozzáférésnek; üdvözli a Bizottság tőkepiaci unióra irányuló munkáját,

amely az európai vállalkozásoknak és hosszú távú projekteknek nyújt alternatív

finanszírozási forrásokat, s ezáltal kiegészíti az európai digitális egységes piaci stratégiát;

ösztönzi a további konzultációt, a hatályos jogszabályok értékelését, a legjobb gyakorlatok

terjesztését a közösségi finanszírozás (crowd-funding) és a személyközi hitelezés

területén, valamint a kockázati tőkerendszerek további ösztönzését az Unióban;

PE567.714v02-00 74/86 RR\1082423HU.docx

HU

12. hangsúlyozza, hogy egy hatékony és fogyasztóbarát fizetési rendszer kulcsfontosságú a

digitális egységes piac megalapozása szempontjából; üdvözli a pénzforgalmi

szolgáltatások piacán a hozzáférés, a verseny, a biztonság és a határokon átnyúló

tevékenységek (többek között a SEPA, a fizetési számlákról szóló új irányelv, a bankközi

jutalékokról szóló új rendelet és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló felülvizsgált

irányelv révén megvalósuló) javítása terén az elmúlt években elért haladást; hangsúlyozza,

hogy az innovatív fejleményekkel lépést tartva és a határokon átnyúló további integráció

előkészítése érdekében az elkövetkező években további intézkedéseket is fontolóra kell

venni;

13. kéri, hogy az Európai Értékpapír-piaci Felügyeleti Hatóság támogassa az innovációt olyan

szabályozott ágazatokban, amilyen a kereskedés utáni infrastruktúra és az adatszolgáltatás,

annak biztosítása érdekében, hogy a jelenlegi piaci szereplők ne használhassák a

szabályozást a piacra lépés megakadályozására és a hatékonyságot növelő és a költségeket

csökkentő új technológiák – például a Blockchain alkalmazás és a megosztott könyvelési

technológia – fejlesztésének hátráltatására;

14. rámutat, hogy a kiberbiztonság központi jelentőségű a digitális egységes piac

megteremtése szempontjából, különösen a bank- és pénzügyi szektorban, a fizetési

rendszerekben és az e-kereskedelemben, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse

nyomon a kockázatokat, elsősorban a számítógépes csalást és a kibertámadásokat, erősítse

meg a megelőzésre irányuló intézkedéseket, alakítsa ki a kibertámadásokra adott, európai

szinten összehangolt válasz kereteit, valamint dolgozzon ki Európa-szerte olyan

kampányokat, amelyek felhívják az uniós polgárok figyelmét a kiberbiztonságot

fenyegető veszélyekre;

15. felhívja a Bizottságot, hogy az adatvédelmi és adatmegosztási megállapodások tárgyalása

során teljes mértékben vegye figyelembe a pénzügyi adatok sajátosságait és a globális

szabályozók és felügyelők igényeit;

16. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a digitális egységes piac kialakulásához és

fejlődéséhez egyszerű, hatékony és biztonságos fizetési rendszerek álljanak rendelkezésre;

üdvözli a fizetési rendszerekre vonatkozó uniós jogszabályok terén elért eredményeket;

felszólítja a Bizottságot, hogy digitális egységes piaci stratégiájának végrehajtása során

vegye figyelembe e fejleményeket;

17. véleménye szerint a digitális technológiák a bank- és pénzügyi rendszerből

hagyományosan kirekesztett személyek számára lehetővé fogják tenni a hitelhez való

hozzáférést, s ezáltal elősegítik a társadalmi és gazdasági fejlődést; felszólítja a

Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan integrációs stratégiát, amely lehetővé teszi,

hogy a lakosság gyengébb csoportjai is hozzáférhessenek a digitális egységes piachoz, és

ily módon az új pénzügyi és banki szolgáltatásokhoz;

18. úgy véli, hogy a jelenlegi adózási keret a digitális gazdaság egyedi sajátosságai miatt a

továbbiakban nem alkalmazható; véleménye szerint az adókikerülés és adócsalás,

valamint az agresszív adótervezési gyakorlatok, a tisztességtelen verseny és a piaci

torzulások megakadályozásához és egy valódi európai egységes piac megteremtéséhez – a

nemzeti hatáskörök kellő tiszteletben tartása mellett – az adózási rendszerek

összehangolására van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy – a kkv-k és a piaci tőkeértékű

vállalatok kivételével – a multinacionális vállalatokra vonatkozóan valamennyi ágazatban

RR\1082423HU.docx 75/86 PE567.714v02-00

HU

támogassa az országok szerinti nyilvános adómegjelenítést, fogadja el a közös

konszolidált társaságiadó-alapra (KKTA) vonatkozó javaslatot, és támogassa a digitális

technológiák és a legjobb gyakorlatok alkalmazását az adózással kapcsolatos adatok

hatékonyabb és kellő időben történő rögzítésének elősegítése érdekében; kéri, hogy a

Bizottság vegye figyelembe a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

adóalap-erózió és nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemre vonatkozó legutóbbi

ajánlásait;

19. prioritásnak tekinti egy egyszerűsített, egységes és következetes online héa-rendszer

kidolgozását azzal céllal, hogy csökkenteni lehessen az Európa-szerte működő kis és

innovatív vállalkozások megfelelési költségeit; sürgeti továbbá digitális vagy fizikai

formátumtól függetlenül az adósemlegesség elvének teljes körű betartását; kéri a

Bizottságot, hogy a vállalt kötelezettségek értelmében haladéktalanul tegyen javaslatot

arra, hogy a tagállamok a digitális sajtó, könyvkiadás, az online könyvek és kiadványok

héamértékét csökkenthessék; megállapítja, hogy a jelenlegi uniós héairányelv értelmében

a tagállamok a kulturális tartalom tekintetében kedvezményes héamértéket

alkalmazhatnak; elszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét az

adóhatóságok, illetve az érintett felek között abból a célból, hogy megfelelő megoldásokat

lehessen találni az adófizetésre a megosztásalapú gazdaságban; üdvözli a héával

foglalkozó mini egyablakos ügyintézés bevezetését, amely előrelépést jelent az ideiglenes

uniós héarendszer megszüntetése felé; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a

küszöbérték hiánya miatt egyes kkv nehéz helyzetbe kerülnek a rendszernek való

megfelelés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a rendszert, hogy az

fokozottabban vállalkozásbaráttá váljon;

20. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az innovációt és egyenlő versenyfeltételeket kell

teremteni, amely a digitális gazdaságban működő valamennyi pénzügyi szereplővel

szemben egyforma működési, biztonsági és tőkekövetelményeket támaszt;

21. rámutat arra, hogy különösen a kkv-k adózási problémákkal szembesülnek, amikor

határokon átnyúló tevékenységet végeznek; felhívja a Bizottságot ezért, hogy vizsgálja

meg annak lehetőségeit, hogyan lehetne a kkv-k előtti ezen akadályokat megszüntetni;

22. hangsúlyozza az elektronikus azonosítás és a megbízható szolgáltatások fontosságát az

elektronikus kereskedelem volumenének és minőségének fokozása, illetve végső soron a

növekedés érdekében; ismételten kéri ezért a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden

szükséges intézkedést a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó

elektronikus azonosításról és megbízható szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU rendelet

(eIDAS-rendelet) 2016. július 1-ig történő végrehajtása érdekében;

23. támogatja a Bizottság azon döntését, hogy két konzultációval egybekötött nyilvános vitát

indítson a területi alapú tartalomkorlátozásról és a platformokról, az internetes

közvetítőkről, az adatokról, a felhőalapú számítástechnikáról és az együttműködésen

alapuló gazdaságról; hangsúlyozza, hogy a platform fogalmának meghatározására azért

van szükség, hogy az egyértelmű kiindulási pontként szolgáljon a versenyjog

felülvizsgálata során; ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon létre üzleti környezetet az

innovatív ötletek támogatása, a munkavégzésre vonatkozó normák megvédése, a

tisztességes verseny, valamint a digitális szolgáltatások számára azonos versenyfeltételek

megteremtése céljából; tudatában van annak, hogy a digitális piacon a műszaki fejlődés

PE567.714v02-00 76/86 RR\1082423HU.docx

HU

gyors üteme technológiasemleges keretet tesz szükségessé a jövő kezdeményezései

tekintetében;

24. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Google gyakorlatainak kivizsgálása elhúzódott, és hogy

a vizsgálatok évek óta minden eredmény nélkül folynak; üdvözli ezért Bizottság által a

Google számára küldött kifogásokat az ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatást illetően;

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is alaposan tanulmányozzon minden, a vizsgálat

során azonosított aggályt, beleértve a vertikális keresés összes egyéb területét is, mivel

végső ezen múlik, hogy egyenlő versenyfeltételeket tudunk-e teremteni valamennyi

szereplő számára a digitális piacon;

25. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy véget vet a fogyasztók választási szabadságát

korlátozó területi alapú indokolatlan tartalomkorlátozásnak; alapvető fontosságúnak tartja

a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének megfelelő végrehajtását, mivel az tiltja

a szolgáltatásnyújtás során az állampolgárság és/vagy a lakóhely alapján való hátrányos

megkülönböztetést, továbbá a fogyasztók jogairól szóló irányelv 8. cikke (3)

bekezdésének megfelelő végrehajtását, amely a kereskedői weboldalak számára előírja,

hogy legkésőbb az internetes rendelési eljárás elején jelezzék, ha kézbesítési korlátozások

állnak fenn, és hogy milyen fizetési módokat fogadnak el;

26. úgy véli, hogy a digitális pénzforgalmi szolgáltatások létfontosságúak a gazdaság

számára; felszólítja a Bizottságot, hogy szüntesse meg az online pénzforgalom előtti

összes akadályt az Unióban, továbbá biztosítsa, hogy az online banki tevékenységhez

vagy a hitelkártya-ágazathoz hasonló pénzforgalmi szolgáltatásokat igénybe vevő

egyetlen kereskedelmi jellegű uniós weboldal se tegyen különbséget az alapján, hogy e

pénzforgalmi szolgáltatók melyik tagállamban vannak bejegyezve;

27. véleménye szerint az európai digitális gazdaság kibontakozásához a szolgáltatók

tekintetében megfelelő szintű versenyre és számosságra van szükség, és hangsúlyozza,

hogy a hálózati hatások léte lehetővé teszi monopolhelyzetek és oligopóliumok

kialakulását; támogatja a Bizottság a piaci visszaélések megelőzésére és a fogyasztói

érdekek érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit, ösztönzi a Bizottságot, hogy számolja fel

a digitális gazdaságba való belépés akadályait azokban az ágazatokban, amelyekben kevés

a domináns szereplő, kivéve ha erre prudenciális okokból vagy a fogyasztói jogok

védelme érdekében van szükség; felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel a diszkriminatív

gyakorlatok ellen a digitális gazdaság valamennyi ágazatában, azon belül az online

vásárlás és az online pénzforgalom, a keresőmotorok, a közösségi hálózatok és a

hálózatsemlegesség terén, mivel ezek a piac verseny előtti megnyitásának további

eszközei;

28. hangsúlyozza az adatközpontú gazdaság fontosságát a digitális egységes piac fejlődése

szempontjából; megállapítja, hogy a magánszférát fenyegető veszélyek komoly kihívást

támasztanak, mivel ezek kihatnak a digitális környezetre; felhívja a Bizottságot, hogy

értékelje az online platformokon az átláthatóság szintjét, az információk felhasználását és

a személyes adatokkal való visszaélést, és szükség esetén tegyen javaslatot megfelelő

szabályozásra;

29. üdvözli, hogy a Bizottság 2015 szeptemberében nyilvános konzultációt indított a héa

aktualizálásáról a határokon átnyúló e-kereskedelem kapcsán, és úgy véli, hogy az az első

döntő lépés a határokon átnyúló online ügyletek héa-vonzatainak rendezésének

RR\1082423HU.docx 77/86 PE567.714v02-00

HU

megkönnyítése terén; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a nyilvános konzultáció

eredményeit, és annak lezárultával tegyen jelentést a Parlament és a szélesebb körű

nyilvánosság számára;

30. hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak ugyanolyan szintű védelemben kell részesülniük

függetlenül attól, hogy milyen termékeket vásárolnak és hol, például e-kereskedelmi

platformokon vagy hagyományos kereskedelmi forgalomban;

31. hangsúlyozza, hogy a „megosztott használaton alapuló gazdasági platformok” különböző

típusait mélyrehatóan elemezni kell annak biztosítása céljából, hogy a vonatkozó

jogszabályok lehetővé tegyék az ilyen szolgáltatások fejlődését a fogyasztás és a termelés

új formáinak serkentése érdekében, garantálva ezzel párhuzamosan a magas szintű

fogyasztóvédelmet;

32. üdvözli az új e-kormányzási cselekvési tervre irányuló bizottsági kezdeményezést;

megjegyzi, hogy az interoperábilis elektronikus aláírások és a vonatkozó eIDAS rendelet

rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások egységes digitális piaca szempontjából, mivel

olyan új eszközöket nyújt a bankok és a biztosítótársaságok számára, mint az elektronikus

személyazonosítás digitális onboarding folyamata vagy a szerződések és az átutalások

aláírására használt elektronikus aláírási eszközök;

33. úgy véli, hogy bár többet kell tenni annak érdekében, hogy elháruljanak az akadályok az

új és feltörekvő digitális vállalkozások piaci belépése előtt, ezeknek a vállalkozásoknak

tiszteletben kell tartaniuk a régóta fennálló, többek között az adózásra, az egészségre, a

biztonságra és a munkavállalói jogokra vonatkozó nemzeti jogszabályokat, és hogy

ugyanazoknak a szigorú előírásoknak kell megfelelniük, mint az adott területen működő

többi vállalkozásnak.

34. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az egységes digitális piac fejlődését az elektronikus

üzletvitel folyamatosságának biztosítását, valamint a számítástechnikai bűnözés elleni

védelmet különösen a kritikus területeken, például a banki szolgáltatások terén szolgáló

aktuális és hatékony keretnek kell kísérnie;

35. rámutat, hogy az internet fejlődését és elterjedését meghatározó gazdasági elveket,

nevezetesen az internet hálózati semlegességét, nyitottságát és

megkülönböztetésmentességét aláássa a zárt ökoszisztémák terjedése az interneten; úgy

véli, hogy az ilyen ökoszisztémák kialakulása és fejlődése, valamint az általuk a digitális

szolgáltatások és áruk piacán létrehozott oligopólium-szerű struktúrák hátrányosan

befolyásolják a fogyasztók érdekeit és az innovációt, és ezért hosszú távon akár még a

digitális egységes piac fejlődését is veszélyeztethetik;

36. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen kezdeményezze a jogszabályok módosítását, hogy

azok tükrözzék a technológiai fejlődést, és ne jelentsenek akadályt az e-könyvek és e-

papír piacának fejlődése terén;

37. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a trösztellenes szabályok, és különösen

a vertikális korlátozásokról szóló rendelet és az azt kísérő iránymutatás érvényesítését

annak biztosítása céljából, hogy a szelektív forgalmazásra vonatkozó különszabályokat ne

használják a termékek online kereskedelmi csatornákon való elérhetőségének

korlátozására és a verseny – a fogyasztók kárára történő – megakadályozására;

PE567.714v02-00 78/86 RR\1082423HU.docx

HU

38. úgy véli, hogy a digitális gazdaság megkülönböztető, és elsősorban abból adódó

tulajdonságai, hogy a marginális költségek – olykor a nullára – csökkennek és hogy a

hálózati hatások erősek, előnyösek a méretgazdaságosság és így a koncentráció

szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan versenypolitikát, amely

figyelembe veszi a digitális gazdaság és az azzal kapcsolatos kihívások sajátos jellemzőit

is;

39. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a 2006/112/EK héairányelv átdolgozására

irányuló határozott javaslatot annak érdekében, hogy egyértelműbbé tegye a határokon

átnyúló héarendszert és hogy a vállalkozások, és különösen a kkv-k számára azt kevésbé

megterhelővé tegye.

40. emlékeztet arra, hogy az egymást átfedő együttműködésen alapuló és piacgazdasági

modellek egyes piacokon a szabad verseny torzulásához vezethetnek; felhívja a

Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan szabályozási keretet, amely előmozdítja az

együttműködésen alapuló gazdaság fejlődését, de egyszersmind fenntartja az egyenlő

versenyfeltételeket és biztosítja az európai uniós jogszabályok betartását, különösen az

adózás és a munkajog területén;

41. megjegyzi, hogy a digitális egységes piac fejlődését segítené, ha az EU-n belül innovációs

klaszterek, azaz olyan földrajzi területek jönnének létre, ahol magas a digitális

vállalkozások és készségek koncentrációja; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az

ilyen területek fejlődését, valamint a bevált gyakorlatok és az ismeretek terjesztését;

42. rámutat az üzleti inkubátorok és az „üzleti angyalok”, valamint annak fontosságára, hogy

a különböző érdekeltek és hatóságok a köz- és a magánszférában egyaránt törekedjenek a

digitális ágazatbeli vállalkozások fejlesztésére; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki

olyan stratégiát, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy részt vegyenek a

digitális egységes piac kiteljesítésében és az üzleti inkubátorok európai hálózatának

létrehozásában.

RR\1082423HU.docx 79/86 PE567.714v02-00

HU




–:

0:

49

8

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès,

Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds,

Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Sylvie Goulard,

Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria

Hübner, Petr Jeņek, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Werner Langen,

Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Costas

Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg,

Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko

Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Peter Simon, Renato

Soru, Theodor Dumitru Stolojan, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere,

Cora van Nieuwenhuizen, Jakob von Weizsäcker, Steven Woolfe,

Sotirios Zarianopoulos

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Matt Carthy, Philippe De Backer, Ashley Fox, Doru-Claudian

Frunzulică, Ildikó Gáll-Pelcz, Marian Harkin, Barbara Kappel,

Verónica Lope Fontagné, Paloma López Bermejo, Thomas Mann,

Alessia Maria Mosca, Michel Reimon, Maria João Rodrigues



Agnes Jongerius, Anneleen Van Bossuyt, Igor Ńoltes

PE567.714v02-00 80/86 RR\1082423HU.docx

HU

11.11.2015

VÉLEMÉNY A KÖZLEKEDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG RÉSZÉRŐL


részére


(2015/2147(INI))

A vélemény előadója: Merja Kyllönen

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi

Bizottságot és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy


1. üdvözli az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című közleményt; hangsúlyozza,

hogy a digitalizálás végrehajtása és az átjárható intelligens közlekedési rendszerek (ITS)

fokozott telepítése kulcsszerepet játszanak az európai közlekedési rendszer hatékonyabbá

és produktívabbá tételében, valamint a már meglévő kapacitások kihasználásában, aminek

következtében a mindennapi közlekedés, mobilitás és logisztika gördülékenyebbé,

biztonságosabbá, erőforrás-takarékosabbá és fenntarthatóbbá válik;

2. elismeri, hogy egyes országokban a túlzottan megterhelő adminisztratív eljárások

akadályozhatják a nagy potenciállal rendelkező közlekedési projektek (például induló

vállalkozások és digitális projektek) beindulását; szorgalmazza, hogy a digitális egységes

piac kifejezetten foglalkozzon az adminisztratív (adózási, a cégalapítás bejegyzésével

vagy a munkaerő-felvétellel kapcsolatos stb.) formaságok csökkentésével, különösen a

projektek elindításakor;

3. megjegyzi, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat digitalizálása új vállalkozási

lehetőségeket és munkahelyeket teremt Európa számára, és központi szerepet játszik az

európai városok intelligens városokká történő átalakításában; rámutat az ITS-ágazatban

végbemenő jelentős, a 2014–2019 közötti időszakra évi 16,4%-ra becsült globális

növekedési ütemre; elismeri, hogy ugyan a közlekedési ágazat az új információs

technológiák alkalmazásának és végrehajtásának egyik úttörője, további fejlődésre van

szükség; hangsúlyozza tehát a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban tevékenykedő

innovatív kkv-k és induló vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését, és úgy véli,

hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak fontos szerepet kell játszania az ágazat

RR\1082423HU.docx 81/86 PE567.714v02-00

HU

digitalizációjában;

4. rámutat arra, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat digitalizációja utat nyit majd az

új, kevésbé gépesített, kreatívabb feladatokra lehetőséget adó munkahelyek előtt; felhívja

a figyelmet arra, hogy a munkavállalók számára biztosított belső képzés elengedhetetlen

ahhoz, hogy követni tudják a technológia fejlődését; hangsúlyozza, hogy egyéb, vonzóbb

és fenntarthatóbb munkahelyek kialakítására irányuló szociális tervekre és oktatásra van

szükség ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen egyes foglalkozások esetén az álláshelyek

digitalizáció miatti megszűnésének kockázatát;

5. elismeri, hogy a digitalizáció strukturális változásokhoz vezethet a közlekedési és

idegenforgalmi ágazatban; hangsúlyozza, hogy fel kell karolni az új üzleti modelleket,

digitális platformokat és a digitalizáción és a közösségi gazdaságon alapuló

szolgáltatásokat; örömmel fogadja, hogy a digitalizáció lehetővé teszi a „mobilitás mint

szolgáltatás” koncepciójának kidolgozását, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy indítson

mélyreható elemzést a koncepció kialakítása érdekében, vizsgálva többek között a

fogyasztókat, a közlekedési infrastruktúrákat és a várostervezést;

6. sürgeti a Bizottságot, hogy mérje fel az uniós közlekedési és idegenforgalmi politikák

korszerűsítésének, illetve a digitális korhoz való igazításának szükségességét; kéri a

Bizottságot, hogy hangolja össze a különböző közlekedési módok szabályozási keretét

annak érdekében, hogy előmozdítsa a fenntartható multimodális rendszert és a különböző

módok, valamint az értéklánc különböző szereplői közötti versenyt, valamint

szorgalmazzon a mobilitást és a logisztikát elősegítő – többek között a közösségi

gazdaságon alapuló – új innovációkat és szolgáltatásokat, miközben a meglévő piaci

szereplők és az új belépők számára azonos versenyfeltételeket teremt a biztonságra, a

hozzáférésre, a munkakörülményekre, az igazságos adórendszerre, a fogyasztóvédelemre,

az adatvédelemre, valamint a káros környezeti hatások megelőzésére vonatkozó magas

szintű európai normák tekintetében; úgy véli továbbá, hogy tiszteletben kell tartani a

technológiasemlegesség elvét, és el kell kerülni az innováció akadályozását;

7. hangsúlyozza a pontosan meghatározott és átlátható utasjogok jelentőségét a

közlekedésben; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan

utasjogi chartára, amely a közlekedés valamennyi formájára kiterjed, és a multimodális

utazás során egyértelműen és átlátható módon védelmezi az utasok jogait;

8. felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az európai idegenforgalmi ágazatban a

hatékonyabb támogatás a digitalizált és innovatív technológiák jobb kiaknázása révén

érhető el;

9. támogatja a közlekedési szolgáltatások önértékelését és a felhasználók érdekében történő

javítását célzó új digitális technológiák kifejlesztését;

10. sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes európai piaccal kapcsolatos uniós stratégiát

azokkal az államokkal együttműködésben fejlesszék ki, amelyek élen járnak a

közlekedéssel kapcsolatos digitalizáció bevált gyakorlatai terén, hogy könnyen figyelembe

vehessék az Unión kívüli országok technológiai innovációit, javítva ezzel az

átjárhatóságot és növelve az európai vállalkozások növekedési és terjeszkedési

lehetőségeit a nemzetközi piacon;

PE567.714v02-00 82/86 RR\1082423HU.docx

HU

11. sürgeti a Bizottságot, hogy a közlekedési ágazatnak a digitális korszakhoz történő

felzárkóztatása során ne feledkezzen meg az emberi dimenzióról sem, és gondoskodjon

arról, hogy vészhelyzetekben az intelligens és automatizált rendszereket minden esetben

szakemberek is irányíthassák; határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy az automatizált

irányítási és vezetési rendszerek feletti emberi irányítás lehetőségét nem szabad kihagyni

az ágazatban dolgozóknak szervezett képzésből;

12. felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a közlekedési szolgáltatásoknak a

fogyatékossággal élő felhasználókat figyelembe vevő digitalizációját, hogy e

szolgáltatások ne akadályt jelentsenek, hanem segítséget nyújtsanak;

13. úgy véli, hogy az egyre fokozódó digitalizáció a bizalom, az összeköttetés és a kapacitás

szempontjából hármas kihívást jelent; hangsúlyozza, hogy a bizalom és az erős

adatvédelem a digitális egységes piac kiteljesítésének előfeltétele; hangsúlyozza ezzel

összefüggésben, hogy magas szintű normákat kell biztosítani az adatkapacitást,

-hozzáférhetőséget és -biztonságot illetően egy átfogó, megbízható és interoperábilis

adatinfrastruktúra létrehozása, valamint az adatok gyűjtésére,

feldolgozására, felhasználására, illetve tárolására vonatkozó biztonság és hitelesség

biztosítása révén; hangsúlyozza az újonnan generált adatáramlások mennyiségének

kezeléséhez szükséges infrastruktúra jelentőségét, amihez a széles sávú hálózatokba

történő beruházásokra, a Galileo által nyújtott lehetőségek teljes körű kiaknázására,

valamint a frekvenciák hatékonyabb használatára lesz szükség;

14. felszólítja a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy a városi mobilitási tervek

kidolgozása során mindig vegyék figyelembe a közlekedés digitális dimenzióját,

biztosítva, hogy az teljes mértékben hozzáférhető és elérhető legyen a felhasználók

számára;

15. úgy véli, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat a dolgok internetének két

legnagyobb végrehajtási területe lesz, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki

összehangolt stratégiát a közlekedési ágazat összekapcsolhatóságáról; hangsúlyozza az

előzetes és utólagos hatásvizsgálat jelentőségét a digitalizált és automatizált közlekedés

szabályozására, valamint az ilyen közlekedéshez szükséges alapinfrastruktúra kiépítését

szolgáló beruházásokra irányuló döntéshozatalban, különös figyelmet szentelve a

biztonságnak, az infrastruktúra hatékony használatának, a magánélet védelmének,

valamint az adatokhoz való hozzáférésnek; hangsúlyozza továbbá, hogy szigorú

kiberbiztonsági intézkedésekre és előírásokra van szükség az összekapcsolt járművek

tekintetében, kiemelve, hogy ez nem csupán adatvédelmi kérdés, hanem a jármű és azok

utasainak fizikai biztonságáról van szó;;

16. elvárja, hogy a Bizottság dolgozzon ki átfogó jelentést, amely értékeli az Unió

idegenforgalmi ágazata digitalizációjának jelenlegi állását, a különböző országos,

regionális és helyi szintű köz- és magánszereplők előtt álló kihívások és lehetőségek

azonosítása és kezelése érdekében; úgy véli, hogy egy ilyen jelentésnek megfelelő

ajánlásokat kell tartalmaznia a tisztességes verseny és az egyenlő feltételek minden

szereplő számára történő biztosítása, valamint a fogyasztók védelmének az átláthatóság,

semlegesség és akadálymentesítés révén történő garantálása érdekében;

17. hangsúlyozza az idegenforgalmi ágazat digitalizációjának jelentőségét és annak

szükségességét, hogy valamennyi digitális infrastruktúra könnyen hozzáférhető legyen,

RR\1082423HU.docx 83/86 PE567.714v02-00

HU

különösen a kkv-k számára, figyelembe véve a közösségi gazdasághoz kapcsolódó

platformok fejlődését is;

18. meg van győződve arról, hogy a digitalizáció nagy lehetőségeket rejt magában az

integrációs megközelítések fokozására; arra kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa az

integrációval, az átjárhatósággal és a szabványosítással kapcsolatban fennálló

hiányosságokat; támogatja a távközlési, közlekedési és intelligens energiahálózatok

holisztikus megközelítését a fogyasztókat és a szállítókat célzó, új típusú digitális

szolgáltatások kidolgozása tekintetében; hangsúlyozza, hogy partnerségre van szükség a

gépjárműipar és a távközlési ágazat között annak biztosítása érdekében, hogy az

összekapcsolt járműveket és az azokhoz szükséges infrastruktúrákat egész Európára,

valamint az egész világra kiterjedő, közös szabványok alapján fejlesszék ki;

19. emlékeztet arra, hogy digitális és online platformokon keresztül ambiciózusan elő kell

mozdítani a multimodális és határokon átnyúló utazási információs, útvonal-tervezési és

jegyárusítási szolgáltatásokat, és e folyamat elősegítése érdekében arra kéri a Bizottságot,

hogy terjesszen elő olyan javaslatot, amely arra kötelezi a szolgáltatókat, hogy

bocsássanak rendelkezésre minden szükséges adatot;

20. hangsúlyozza, hogy az ikt-eszközöknek – a hálózatoknak és az alkalmazásoknak egyaránt

– átfogónak, valamennyi felhasználó számára hozzáférhetőnek és könnyen használhatónak

kell lenniük, ideértve a fogyatékossággal élőket és az idősebbeket is; felszólítja a

Bizottságot, hogy a digitális egységes piac végrehajtása során vegye figyelembe az ilyen

felhasználók kirekesztődésének kockázatát;

21. hangsúlyozza a nagy sebességű, vezeték nélküli internet-hozzáférés jelentőségét

valamennyi európai polgár és látogató számára, különösen a közlekedési és

idegenforgalmi csomópontokban, valamint a vidéki és a peremterületeken; felszólítja a

tagállamokat, hogy tartsák magukat ahhoz a kötelezettségvállalásukhoz, hogy Európában

felszámolják a barangolási díjakat; megállapítja, hogy a közlekedési és idegenforgalmi

jellegű e-szolgáltatások határokon átnyúló fejlődése előtt álló akadályok lebontása

rendkívüli jelentőségű; ezért hangsúlyozza, hogy a közlekedéssel kapcsolatos

szolgáltatások területi alapú korlátozását meg kell előzni;

22. hangsúlyozza, hogy az Uniónak aktív részt kell vállalnia az ENSZ autóipari

szabályozással foglalkozó világfórumán, és különösen az intelligens közlekedési

rendszerekről és az automatizált gépjárművekről szóló (29. sz.) informális

munkacsoportban; úgy véli, hogy ez a részvétel elengedhetetlen annak biztosítása

érdekében, hogy a globális szabványok alapját az összekapcsolt járművek uniós

szabványai adják; úgy véli továbbá, hogy az Uniónak meg kellene erősítenie

együttműködését az Egyesült Államokkal az összekapcsolt járművekre vonatkozó

szabványok és szabályozás terén.

PE567.714v02-00 84/86 RR\1082423HU.docx

HU




–:

0:

41

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok Daniela Aiuto, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao

Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Karima Delli,

Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch,

Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen,

Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Gesine

Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson,

Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba,

Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique

Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia

Tapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Wim van de Camp, Elissavet

Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski,

Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Rosa Estaràs Ferragut



Clara Eugenia Aguilera García, Paul Brannen, Jiří Mańtálka, Flavio

Zanonato

RR\1082423HU.docx 85/86 PE567.714v02-00

HU

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN



–:

0:

80

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David

Borrelli, Jerzy Buzek, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara

Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Philippe

De Backer, Pilar del Castillo Vera, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó

Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Theresa Griffin, Antanas

Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, András Gyürk, Hans-Olaf Henkel,

Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Eva

Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krińjānis Kariņń, Seán Kelly, Jeppe

Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, Antonio

López-Istúriz White, Ernest Maragall, Angelika Mlinar, Csaba Molnár,

Dan Nica, Angelika Niebler, Margot Parker, Eva Paunova, Morten

Helveg Petersen, Miroslav Poche, Marcus Pretzell, Michel Reimon,

Robert Rochefort, Virginie Rozière, Paul Rübig, Jean-Luc

Schaffhauser, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová,

Igor Ńoltes, Sergei Stanishev, Ivan Ńtefanec, Catherine Stihler, Richard

Sulík, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evņen

Tońenovský, Mylène Troszczynski, Claude Turmes, Vladimir Urutchev,

Anneleen Van Bossuyt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Anna

Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok Lucy Anderson, Pervenche Berès, Michał Boni, Lefteris Christoforou,

Gunnar Hökmark, Werner Langen, Vladimír Maňka, Marian-Jean

Marinescu, Roberta Metsola, Clare Moody, Julia Reda, Massimiliano

Salini, Adam Szejnfeld



Amjad Bashir, Andrea Bocskor, Petra Kammerevert, Ulrike Müller

PE567.714v02-00 86/86 RR\1082423HU.docx

HU

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

80 +

ALDE, ECR, EFDD,

ENF, PPE, S&D, Verts/ALE

Philippe De Backer, Antanas Guoga, Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Ulrike Müller, Morten Helveg Petersen,

Robert Rochefort, Daniel Dalton, Vicky Ford, Hans-Olaf Henkel, Marcus Pretzell, Richard Sulík, Evņen Tońenovský, Anneleen Van Bossuyt, David Borrelli, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Dario Tamburrano,

Marco Zullo, Barbara Kappel, Bendt Bendtsen, Andrea Bocskor, Michał Boni, Jerzy Buzek, Lefteris

Christoforou, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, András Gyürk, Ildikó Gáll-Pelcz, Gunnar Hökmark, Philippe Juvin, Krińjānis Kariņń, Seán Kelly, Werner Langen, Antonio López-Istúriz

White, Marian-Jean Marinescu, Roberta Metsola, Angelika Niebler, Eva Paunova, Paul Rübig, Massimiliano

Salini, Andreas Schwab, Ivan Ńtefanec, Adam Szejnfeld, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera, Lucy Anderson, José Blanco López, Sergio Gaetano Cofferati, Nicola

Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Theresa Griffin, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Eva

Kaili, Petra Kammerevert, Jeppe Kofod, Miapetra Kumpula-Natri, Vladimír Maňka, Csaba Molnár, Clare Moody, Dan Nica, Miroslav Poche, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Sergei Stanishev, Catherine

Stihler, Patrizia Toia, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho, Pascal Durand, Ernest Maragall,

Julia Reda, Michel Reimon, Igor Ńoltes, Claude Turmes

6 -

ECR, EFDD, ENF,

S&D

Amjad Bashir, Margot Parker, Jean-Luc Schaffhauser, Mylène Troszczynski, Pervenche Berès, Virginie

Rozière

3 0

GUE Xabier Benito Ziluaga, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

Jelmagyarázat:

+ : Mellette

- : Ellene

0 : Tartózkodás

pr ini - european parliament€¦ · – tekintettel „az európai közigazgatási szervek, zleti...

Documents