A hódító A hódító RómaRóma

Róma nagyságának alapja –a terjeszkedési kényszer

• A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni

Földbirtok

Polgárjog

Katonáskodás

A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban,de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg,ezért követelésekkel léphettek fel:

polgárjog a legfontosabb

A hódítások kezdeteA hódítások kezdete• A földéhség és a terjeszkedési kényszer

összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra

• Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre

• A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján

A hódítás szakaszai1. Róma és a környező települések-népek2. Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/

3. Gallok – Észak-Itália4. Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/

5. Punok – Földközi-tenger

6. a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia)

b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika)

c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)

Események• i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker

az etruszkok ellen• i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat,

Brennus: „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! Ezt a rómaiak is megtanulták

• i.e. 340-290: Latium és Campania elfoglalása• i.e. 282-272: Dél-Itália görögjeinek meghódítása:

tarrenumi-háború

A görög vezér Pürrhosz »pürrhoszi győzelem: győz a csatában, de nincs utánpótlása, a rómaiak új seregeket állítanak fel

Itália meghódításaItália meghódítása

A római hadsereg

• Szakítanak a falanx harcmodorral

• Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira

• A leghátsó sorban állnak a legtapasztal-tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre

Pun háborúkPun háborúk• Itália meghódítása után a Földközi-tenger

nyugati térségének urai a punok érzik fenyegetve magukat

• A pun sereg zsoldossereg, a római viszont parasztokból áll, akik elhivatottak, ha védeni kell a hazát

• Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt

i.e. 264-241- Az első pun háború

• Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek

• A csapóhíd segítségével a rómaiak tengeren is győznek

• A béke pontjai: Szicília római provincia lett: évi adót fizet Rómának, Róma nevezi ki vezetőit

• Hatalmas sarcot vetett ki Karthagóra• Karthagó meggyengült, a zsoldosok

elmenekülnek, s a rómaiak elfoglalják Korzikát és Szardíniát

A győzelem kulcsa: a csapóhíd

i.e. 218-201 A második pun háború• Hannibal, a fiatal, tehetséges hadvezér

felmérte a rómaiak erejét: nagy területet uraltak, ezért Hispaniát megszállta

• Új stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni, úgy, hogy az Alpokon átkelve fel kell lázítani a Rómaiak által legyőzött népeket

• i.e. 216: Cannae: elsöprő győzelmet arat Hannibal

• Hannibal ante portas! Hannibal a kapunk előtt! – Rómáig vonul, de megostromolni nem meri Rómát, s ezzel elárulja gyengeségét

• Új római vezér: Cornelius Scipio felismeri ezt, s Hispaniaban győzi le Hannibal utánpótlását

• Ezután Karthagót támadja meg közvetlenül

• i.e. 202: Zamai csatában legyőzi Hannibal visszatérő seregeit

• A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket

i.e. 149-146 A harmadik pun háború és következményei

• Róma demonstratív céllal lerombolja a Karthagót Ceterum censeo, Carthaginem delendam esse – mondta Cato

(Egyébként az a véleményem, hogy Karthagót el kell pusztítani)

• Ezután elindultak keletre, fokozatosan legyőzve az ottani országokat

• i.e. 168: püdnai csata: Makedóniát győzik le• i.e 146: görögséget provinciává teszik (Achaia)

Pun háborúkPun háborúk

A birodalom terjeszkedése

LegfontosabbLegfontosabbprovinciák - gyarmatokprovinciák - gyarmatok

• Szicília (i.e. 241)• Korzika, Szardínia (i.e. 231)• Hispánia (i.e. 197)• Karthagó lerombolása – Africa (i.e. 146)• Macedónia (i.e. 146) - makedónok• Achaia (i.e. 146) – görögség (kiv.Athén-Spárta)

• Asia (i.e. 129)• Gallia (i.e. 120 , i.e. 81)• Kréta, Ciprus, Syria (i.e.74 – 64)• Illyricum és Egyiptom (i.e. 33, i.e. 30)

A Római Birodalom tartományaiA Római Birodalom tartományai

Provinciák a köztársaság korábani.e. 30-ig

• Kr. e. 241 Sicilia, propraetori • Kr. e. 231 Corsica és Sardinia, propraetori • Kr. e. 197 Hispania Citerior és Hispania Ulterior, propraetori

provinciák • Kr. e. 146 Macedonia-Achaea, propraetori provincia • Kr. e. 146 Africa proconsularis, proconsuli • Kr. e. 129 Asia, proconsuli • Kr. e. 120 Gallia Transalpina (később Gallia Narbonensis),

propraetori • Kr. e. 81 Gallia Cisalpina, propraetori • Kr. e. 74 Bithynia, propraetori • Kr. e. 74 Cyrenaica és Creta, propraetori • Kr. e. 64 Cilicia és Cyprus, propraetori • Kr. e. 64 Syria, propraetori • Kr. e. 33 Illyricum, propraetori • Kr. e. 30 Aegyptus (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy

speciális rangú helytartót kapott (Praefectus aegypti)

Győzelmek - csaták• i.e. 396 Veii etruszk háborúk– Latiumért

• A kelta gall törzsek elleni háborúk É-Italiában

• i.e. 343-290 szamniszi háborúk - Campaniáért

• i.e. 282-272 tarrentumi háború – Dél-Itáliáért

(Pürrhosz– epeiroszi király)→Itália egységesítése

• i.e. 264 – 146 pun háborúk: Földközi-tenger-ért

• i.e. 216 Cannae

• i.e. 202 Zama

• i.e. 168 Püdna

Róma Trajanus alatt (i.sz.117)

A Római BirodalomA Római Birodalom

A hódítások és a római társadalomA hódítások és a római társadalom