a játék szakaszolása kisgyermekkorban

4
A játék szakaszolása kisgyermekkorban 1. A szimbolikus játékok kialakulásának időszaka: (18- 24 hónapos kor körül) A szimbolikus, „mintha”- játékok az utánzásból alakulnak ki. Ezeknek a játékoknak egyéni a megjelenése. A fantázia ebben az időszakban indul be, így az időszak addig tart, míg a gyerek úgymond „le nem száll a földre”. A játék az egész személyiségfejlődést meghatározza. A funkcionális játékok időszakában az ismétlés, a gyakorlás a legfőbb, ezt a mintát a felnőttekkel való érintkezésből meri a gyerek. Ezáltal alakulnak ki azok a sémák, amik segítik a szimbolikus játékmegjelenítést. Az átmeneti időszakra a gyakorló játék jellemző, a játékokat a nyújtandó élmény kedvéért játssza, sok mindent maguknak a dolgoknak tulajdonít. Mintái az utánzott játékokból alakulnak. A tárgyak döntik el, hogy milyen szerepet fognak kapni, később azonban fordul a dolog: a gyerek dönti el, hogy milyen szerepet kap a tárgy, ennek megfelelően dönti el annak funkcióját. A gyerek később már teljes mértékben más személyekkel és más dolgokkal azonosítja magát. Játékához fiktív társakat is választ, ezek a gyerek vágyait tükrözik, többnyire jóindulatúak. Ez a fajta játék rengeteg feszültséget vezethet le. 2. A szimbolikus játékok második szakasza: rendezett szimbolikus kombinációk (4- 7 éves kor körül) Kialakul a kollektív szimbólumalkotás, a szerepek elkülönülnek, egymáshoz igazodás következik. A gyerekek csoportban játszanak: elkülönülnek, de egymáshoz igazodnak. 3. Harmadik szakasz (7-12 éves kor között) Egyre jobban közelítenek a valósághoz, alkalmazkodnak ahhoz. A mozgás és a fantázia

Upload: anna-papp

Post on 21-Nov-2015

6 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

A jtk szakaszolsa kisgyermekkorban

1. A szimbolikus jtkok kialakulsnak idszaka:(18- 24 hnapos kor krl)A szimbolikus, mintha- jtkok az utnzsbl alakulnak ki. Ezeknek a jtkoknak egyni a megjelense. A fantzia ebben az idszakban indul be, gy az idszak addig tart, mg a gyerek gymond le nem szll a fldre. A jtk az egsz szemlyisgfejldst meghatrozza. A funkcionlis jtkok idszakban az ismtls, a gyakorls a legfbb, ezt a mintt a felnttekkel val rintkezsbl meri a gyerek. Ezltal alakulnak ki azok a smk, amik segtik a szimbolikus jtkmegjelentst. Az tmeneti idszakra a gyakorl jtk jellemz, a jtkokat a nyjtand lmny kedvrt jtssza, sok mindent maguknak a dolgoknak tulajdont. Minti az utnzott jtkokbl alakulnak. A trgyak dntik el, hogy milyen szerepet fognak kapni, ksbb azonban fordul a dolog: a gyerek dnti el, hogy milyen szerepet kap a trgy, ennek megfelelen dnti el annak funkcijt. A gyerek ksbb mr teljes mrtkben ms szemlyekkel s ms dolgokkal azonostja magt. Jtkhoz fiktv trsakat is vlaszt, ezek a gyerek vgyait tkrzik, tbbnyire jindulatak. Ez a fajta jtk rengeteg feszltsget vezethet le.

2. A szimbolikus jtkok msodik szakasza: rendezett szimbolikus kombincik(4- 7 ves kor krl)Kialakul a kollektv szimblumalkots, a szerepek elklnlnek, egymshoz igazods kvetkezik. A gyerekek csoportban jtszanak: elklnlnek, de egymshoz igazodnak.

3. Harmadik szakasz(7-12 ves kor kztt)Egyre jobban kzeltenek a valsghoz, alkalmazkodnak ahhoz.

A mozgs s a fantzia

mozgsfantzia: a mozgsok megjelensnek kpessge, ami kinesztetikus tapasztalatokra pl- ezzel fejleszthet a testsma. Fejlesztsben kt fontos elem ltezik: a ritmus s a mozgs. Ayres [risz] terpia: mozgsterpia olyan eszkzkkel, amikbl a gyerek maga vlaszthat (pl. tlcsr). kpzeleti gyakorls: az izommozgsokat fejleszti a tnyleges mozgs trhez, idhz s mozgsfejldshez kttt

Fejlesztend terletek: mozgsfejleszts nagymozgsok jrs futs ugrs csszs, kszs, mszs (!) egyenslygyakorlatok lls egyenslyoz jrs kszs egyenes padon ugrs, fellps, leugrs

finommotorika fejlesztse gyurmzs, agyagozs pts hajtogats puzzle mintakiraks nyrs papr- ceruza feladatok mozgs gyakorlsa testrszekkel

testsma fejleszts I. testrszek ismerete nmaguk felismerse tevkenysgek a testrszekkel, megismers koncentrls meghatrozott testrszekre II. a test koordincijnak alaktsa oldalisg a test ells, htuls oldalnak megklnbztetse a test fggleges znjnak megtantsa ugyanez csukott szemmel az adott trgyakhoz viszonytott testhelyzetek gyakorlsa

PrecepcifejldsI. Vizulis fejldsa. szemmozgs tudatos kontrolljnak kialaktsa s fejlesztseb. szem fixcis mkdsnek erstsec. vizulis zrtsg, egszlegessgd. vizulis idrendisge. vizulis helyzet felismersef. vizulis memria fejlesztse

II. Alakts s formallandsg fejlesztsea. alak- forma- mret motoros kialaktsab. klnbz alakok, formk felismersec. adott vizulis minta kiraksad. mintk rajzolsa, festsee. alakzatok sszeraksa rszekbl

III. Tapintsos szlels fejldsea. alapvet gyurmzsi technikk megtantsab. klnbz formk, mretek alaktsa minta utnc. klnbz formk, mretek megvltoztatsad. ritmikus minta ksztse minta alapjne. tapints fejlesztse lts kizrsval

IV. Kineszttikus szlels fejldsea. behunyt szemmel mozgsok vgzse, majd megismtlse nyitott szemmelb. htra rajzolt forma mozgssal trtn megismtlse, felismerse

V. Trpercepci fejldsea. alapvet tri irnyok megismerse sajt testrszeik hasznlatvalb. trbeli irnyok, viszonyok ismertetse krl lev trgyakkalc. tri viszonyokat jelent verblis kifejezsek

VI. Hallsi szlels fejldsea. termszetes hangok, zajokb. ritmus utnzsac. ritmus utnzsa csukott szemmeld. azonos hangokkal kezdd szavake. szavak sorolsa adott sztagraf. megadott hangokkal szalkots

VII. Keresztcsatornk fejlesztsea. vizulis- tapintsos mkdsek fejldse (interszenzoros)b. vizulis auditv mkds fejldsec. vizulis kinesztetikus mkds fejldsed. hallsi- tapintsos mkds fejldsee. szem- kz koordinci fejldse (!)

Verblis fejleszts: trgyak megnevezse ruhzat testrszek nvmsok cselekvsek trbeli viszonyok irnyok helyzet id osztlyozs alapformk alapsznek mret hasonlsg, klnbsg