a kemÉny diszkontlÁncok terjedÉsÉnek …repo.aki.gov.hu/305/1/ak_2010_08.pdf1.2. az...

Agrárgazdasági Kutató Intézet

A KEMÉNY DISZKONTLÁNCOK TERJEDÉSÉNEK

KÜLKERESKEDELMI HATÁSAITRÓJAI FALOVAK NÉMETORSZÁG SZOLGÁLATÁBAN?

Budapest2010

AK I

Agrárgazdasági Könyvek AK I

Kiadó:Agrárgazdasági Kutató Intézet

Szerkesztőség:Agrárgazdasági Kutató Intézet

H-1093 Budapest, IX. Zsil u. 3-5.Tel.: (36-1) 217-1011 Fax: (36-1) 217-7037

[email protected]

Felelős kiadó:Kapronczai István

megbízott főigazgató

Szerkesztőbizottság:Biró Szabolcs, Juhász Anikó, Kapronczai István,

Kemény Gábor, Mihók Zsolt (titkár), Popp József, Potori Norbert

Lektorok:Dr. Mészáros SándorDr. Meyer Dietmar

ISBN ISBN 978 963 491 567 6HU ISSN 2061 8204

Szerzők:Juhász Anikó

Wagner Hartmut

Szerkesztő:Juhász Anikó

Nyomda, kötészet: Prime Rate Kft.

Minden jog fenntartva. A kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen formában (nyomtatott vagy elektronikus) történő tárolása vagy továbbítása, illetőleg bármilyen elven működő adatbázis

kezelő segítségével történő felhasználása csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet.

3

AK I

Tartalomjegyzék

Bevezetés ...........................................................................................................................................5

1. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások nemzetközi terjeszkedése ......................................71.1. Az élelmiszer-kiskereskedelem nemzetközi terjeszkedésének tendenciái ..............................71.2. Az élelmiszer-kiskereskedelem nemzetközi terjeszkedésének stratégiái ................................91.3. A diszkontok nemzetközi terjeszkedésének tendenciái és stratégiája ...................................10

2. A német élelmiszer-kiskereskedelem szerkezete és nemzetközi terjeszkedése ...........................152.1. A német élelmiszer-kiskereskedelem szerkezeti átalakulása .................................................152.2. A német kemény diszkontláncok nemzetközi terjeszkedése .................................................16

2.2.1. Az Aldi terjeszkedése és a fellelhető stratégiai elemek ...................................................182.2.2. A Lidl terjeszkedése és a fellelhető stratégiai elemek .....................................................212.2.3. Az Aldi és a Lidl nemzetközi stratégiájának összehasonlítása ........................................242.2.4. A két diszkontlánc helyzete a magyar piacon .................................................................28

3. A német élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulása ...........................................................313.1. A német élelmiszeripar exportteljesítményének alakulása ....................................................313.2. A német élelmiszergazdasági külkereskedelmi forgalom alakulása ......................................33

3.2.1. A német élelmiszergazdasági külkereskedelmi forgalom alakulása makroszinten .........333.2.2. Az áruforgalom elemzése az áruosztályok szintjén.........................................................353.2.3. A célpiacok szerinti forgalmi változás ............................................................................373.2.4. A legfontosabb áruosztályok célpiacok szerinti forgalmának változása .........................39

4. Hatások az anyaország és a befogadó országok élelmiszergazdasági külkereskedelmére ..........434.1. Alapadatok és hipotézisek .....................................................................................................434.2. Hatásvizsgálat gravitációs modell, illetve korreláció mátrix segítségével ............................434.3. Hatásvizsgálat egyváltozós regressziószámítás segítségével ................................................48

4.3.1. Az adatbázis szűkítése robusztus becslés segítségével ...................................................514.3.2. A lineáris regressziószámítás eredményei .......................................................................53

Összefoglalás ...................................................................................................................................57

Summary ..........................................................................................................................................61

Kivonat .............................................................................................................................................65

Abstract ............................................................................................................................................66

Irodalomjegyzék ..............................................................................................................................67

Táblázatok jegyzéke .........................................................................................................................71

Ábrák jegyzéke ................................................................................................................................72

Mellékletek ......................................................................................................................................73

Mellékletek jegyzéke .......................................................................................................................74

Függelék ...........................................................................................................................................93

Függelékek jegyzéke ........................................................................................................................94

A könyvsorozatban megjelent kiadványok ......................................................................................97

BevezetésAK I

5

Bevezetés

Az elmúlt években osztályunkon folyó kutatások két jól elhatárolható témakörbe sorolha-tók: foglalkoztunk a hazai és a nemzetközi élelmiszergazdaság külkereskedelmi folyamataival és az élelmiszer-kiskereskedelem szerkezetének és kapcsolati rendszerének változásaival. Úgy érez-tük, hogy megérett az idő és az eddig felhalmozott tudásunk arra, hogy a két témakört összekap-csoljuk, vagyis a kiskereskedelem szerkezeti változásának külkereskedelemre gyakorolt hatását feltérképezzük.

A külkereskedelmi statisztikák szerint az újonnan csatlakozott EU-tagországok külkereske-delmi egyenlege az élelmiszeripari, és különösen a másodlagos feldolgozottságú termékek eseté-ben az uniós csatlakozás után visszaesett, elsősorban a régi tagállamok felől tapasztalható jelentős importnövekedés miatt. Felmerült a kérdés, hogy mi az oka egy ilyen jelentős külkereskedelmi termékszerkezet-változásnak? Ezen okok keresése közben éreztük úgy, hogy az eddigi élelmiszer-kiskereskedelmi kutatásaink is szolgálhatnak válaszokkal. Párhuzamot véltünk felfedezni a disz-kontláncok terjeszkedése és a külkereskedelmi forgalom változása között. A leginkább „gyanúsí-tottnak” az erőteljes expanziót folytató kemény diszkontláncok – az Aldi és a Lidl – tűntek, mivel üzleti stratégiájuk alapeleme a sajátmárkás termékek magas aránya, ezen belül pedig a gazdaságosan szervezhető logisztikájú termékköröknél az anyaországi, azaz német termékek dominanciája. Kuta-tásunkban így a német élelmiszeripar termékeire támaszkodó diszkontláncok piaci terjeszkedése, és az anyaországnak a diszkontláncok által meghódított piacokra irányuló, növekvő élelmiszergazda-sági exportja között vélhetően fennálló összefüggést szeretnénk kimutatni statisztikai elemzésekre támaszkodva.

A kutatás módszertana három fő részre bontható: a tanulmány első és második fejezetében a kiskereskedelem globalizációs trendjeit és stratégiáit, valamint az Aldi és Lidl nemzetközi terjeszke-désének jellemzőit foglaltuk össze szakirodalmi feldolgozásra és igen nehezen hozzáférhető vállalati statisztikai adatok egyszerű elemzésére támaszkodva. A harmadik fejezetben a német élelmiszer-külkereskedelem folyamatait elemeztük a tanulmány tárgyához kapcsolódó szerkezeti megbontás-ban, a külkereskedelmi adatok egyszerű statisztikai eszközökkel történő feldolgozásával. A negye-dik fejezetben pedig a két elemzési területet egybekapcsolva, összefüggés-vizsgálatot végeztünk (regresszió és korrelációszámítás, valamint gravitációs modell segítségével).

A tanulmányunkat ajánljuk az ágazati szakigazgatás, az oktatás és a piaci szereplők számára, elsősorban azoknak, akik jobban szeretnék megérteni e két igen jelentős kiskereskedelmi szereplő viselkedését és ennek várható hatásait a hazai élelmiszerpiacra és beszállítókra.

Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások nemzetközi terjeszkedéseAK I

7

1. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások nemzetközi terjeszkedése

1.1. Az élelmiszer-kiskereskedelem nemzetközi terjeszkedésének tendenciái

A kiskereskedelem globalizáltságának fokára jellemző, hogy a világ 100 legnagyobb globális társasága közül 4 fő tevékenységét tekintve élelmiszer-kiskereskedő, a világ első számú globális társasága a Wal-Mart Stores (USA) is e kategóriába tartozik. Az is jelentőségteljes adat, hogy a kiskereskedelem vezető 250 cégének együttes értékesítése a világ GDP-jének mintegy 8%-át adja. A nagy nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelmi láncok régi, nagy tapasztalatú válla-latok, amelyek nemzetközi piacra lépése többnyire 1969 és 1991 között zajlott le. Az Egyesült Királyság „hódította meg” élelmiszer-kiskereskedelmi üzleteivel a világ legtöbb országát, összesen 80-at. Spanyolország után pedig Németország a harmadik az élelmiszer-kiskereskedelmi befektetők területi rangsorában, 42 érintett országgal. A befogadó országok szerint vizsgálva a globalizáció fokát, megállapíthatjuk, hogy mindössze két célországban található mind az első 9 nagy befektető: hazánkban és a Cseh Köztársaságban. Azonban jelentősen bővül a kiskereskedelmi szempontból globalizáltnak tekinthető országok száma, ha 7 és 8 nagy befektető jelenlétét szabjuk feltételül, így már a világ országainak közel felét elérte a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelem, melyek együtt a világ lakosságának 80%-át teszik ki [Kartali et al., 2009].

A kiskereskedelem nemzetközi terjeszkedése az egyes országok kiskereskedelmi szegmen-sében eltérő szerkezeti, piaci változásokat hozott. A kelet-közép-európai régióban és az egyéb nem telítődött piacokon két alapvető tendencia volt látható már a kétezres évek elejétől: a belföldi láncok szelekciója és a megmaradó láncok megerősödése a piaci pozícióikban, valamint a diszkontokat üzemeltető vállalkozások újabb, nemzetközi szintű expanziója [Juhász et al., 2006].

A hazai élelmiszer-kiskereskedelmi piac telítődését jól jellemzi a GRDI1 indexek változása alapján felállított kiskereskedelem fejlődési élet-ciklus görbe, amely alapján hazánk már a „záródó ablak” szakaszba ért 2010-ben (1. ábra).

1. ábraA GRDI alapján összeállított „lehetőségek ablaka” elemzés főbb következtetései

Nyíló Emelkedő Érett Záródó

Nagyberuházásiprioritás

Nincsberuházásiprioritás

Magyarország(1995)

Magyarország(2000)

Magyarország(2005)

Magyarország(2010)

Lengyelország(1990)

Lengyelország(1995) Lengyelország

(2000)


Magyarország(1995)

Magyarország(2000)

Magyarország(2005)

Magyarország(2010)


Lengyelország(1995) Lengyelország

(2000)


Forrás: A.T. Kearney [2010]

1 GRDI = Global Retail Development Index = Nemzetközi Kereskedelem Fejlődési Index az A.T. Kearney tanácsadó szervezet kiskereskedelmi beruházási lehetőségeket jellemző mutatója (lásd 1. és 2. melléklet).

Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások nemzetközi terjeszkedése AK I

8

A nyíló beruházási lehetőségeket ígérő szakasz általános jellemzője, hogy a középosztály növekvő jelentőségű, a fogyasztók nyitottak új kiskereskedelmi formátumok (bolt típusok) kipróbá-lására és a kiskereskedelemmel kapcsolatos kormányzati szabályozás engedékenyebbé válik (lazul). Ebben a szakaszban a javasolt piacra lépési stratégia inkább tapogatózó, kísérleti jellegű, vagyis elsősorban a helyi láncokban javasolt kisebbségi tulajdont szerezni. Az eredményes munkaügyi politikát pedig a helyi, képzett munkaerő megtalálása jelenti. A nemzetközi összehasonlító elemzés szerint hazánk 1995 körül lépett ebbe a szakaszba, míg például Lengyelország öt évvel hamarabb, közvetlenül a rendszerváltás után már piacnyitási jeleket mutatott a kiskereskedelem nemzetközi befektetői számára.

Az emelkedő beruházási lehetőségeket ígérő szakaszban a fogyasztók a jól szervezett, rendezett kereskedelmi típusok felé fordulnak és egyre inkább fogékonnyá válnak a nemzetközi márkák iránt. Kiskereskedelmi övezetek (például Budaörs Tesco-Auchan-IKEA „arany háromszög”) alakulnak ki, miközben az ingatlanpiac kínálata elérhető árszintű és bőséges. Ebben a szakaszban az organikus fejlődéssel kísért piacra lépési stratégia javasolt, vagyis a saját bolthálózat építése, elsősorban zöldmezős beruházások révén. Az eredményes munkaügyi stratégia a tehetséges helyi munkaerő felvétele és „saját képre formálása” intenzív vállalati kultúra oktatással, valamint fontos az anyaországból kulcspozíciókba helyezett alkalmazottak ideális aránya. Magyarország emelkedő szakaszát a 2000-es évek elejére tették, míg Lengyelországban ennek a periódusnak a kezdete is öt évvel hamarabb, vagyis a kilencvenes évek második felére volt tehető.

A kiskereskedelmi beruházás szempontjából érettnek tekinthető szakaszban a kiskereske-delmi forgalom növekszik a jelentős fogyasztásbővülésnek köszönhetően. Ugyanakkor a kedvező elhelyezkedésű ingatlanok egyre nehezebben megszerezhetők és a helyi kiskereskedelmi szereplők is egyre kifi nomultabb eszközökkel versenyeznek a piaci pozícióik megőrzéséért, vagy visszaszer-zéséért. A piacra lépési stratégia ekkor is elsősorban organikus lehet, de boltnyitási célpontként már előtérbe kerülnek a másod- és harmadrendű (méretkategóriájú) városok is. A munkaügyi stra-tégiában egyértelműen a helyi munkaerő irányába érdemes elmozdulni. Magyarország esetében a csatlakozás után a 2000-es évek második felében beszélhetünk az érett piac jellemzőinek kialakulá-sáról, míg Lengyelország esetében ismét mintegy öt évvel korábbra, vagyis 2000-re tették az érett szakaszba lépést.

Az utolsó záródó kereskedelmi beruházási periódusban a fogyasztók már hozzászoktak a modern kiskereskedelemhez, a diszkrecionális költés2 magasabb. A kiskereskedelmi piacon a ver-seny mind a helyi, mind a többi nemzetközi szereplők részéről erőteljes. A kereskedelmi ingatlanok drágák és szűkös a kínálatuk. A piacra lépés javasolt formája ebben a szakaszban már egyértelműen csak a felvásárlás, vagyis egy másik piaci szereplő helyére történő belépés. A munkaügyi stratégiá-ban már többnyire a helyi munkavállalók alkalmazása a cél. Magyarország esetében – Szlovéniával és Csehországgal együtt – a számítások az idei évre tették a záródó szakasznak a kezdetét, míg Len-gyelország már öt évvel ezelőtt sem számított javasolt új kereskedelmi hálózatépítési célpontnak.

2 Diszkrecionális költés = szabadon rendelkezésre álló, alapvető szükségletek kielégítése után fennmaradó jövedelemrész elköltése.


9

1.2. Az élelmiszer-kiskereskedelem nemzetközi terjeszkedésének stratégiái

A kereskedelmi láncoknak a következő területeken kell alapvető stratégiai döntéseket hoz-niuk (2. ábra).

2. ábraA kiskereskedelmi láncok piacra lépési stratégiájának kulcs elemei

Piacra lépés előkészítése1. Felmérés

2. Piac kiválasztása3. Piac megdolgozása

Piacra lépés1. Piacra lépési forma2. Belépés intenzitása3. Indulás időzítése

4. Piacra lépés ütemezése

Piaci terjeszkedés1. Koordináció2. Disztribúció

Forrás: Kutschker et al., [2008] és Turban – Wolf [2008] alapján

A kiskereskedelemnek a forgalom növelése céljából történő nemzetközi terjeszkedése meg-követeli a kereskedelmi lánc közvetlen külföldi jelenlétét. A piaci jelenlét nemcsak a bolthálózat kiépítését jelenti, hanem az üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát, logisztikát és menedzsmentet is. Ez általában csak közvetlen működő-tőke beruházás (FDI) útján lehetséges, amely általában nagy kockázatot jelent. A nemzetközi terjeszkedés előtt a láncoknak különböző stratégiai döntése-ket kell hozniuk, és ezeknek túlnyomó részét messze a belépési időpont előtt. Ezért az élelmiszer-láncok általában 3-4 évvel az operatív kezdés előtt nyitnak a célországban egy expanziós irodát, amelynek feladata a piacra lépés előkészítése, majd megvalósítása a piacfeltárás alapozó tanulmá-nyától a bolthálózat és a disztribúciós központok fi zikai felépítéséig.

A piacfeltárás sikerének lehetőségéhez az is hozzátartozik, hogy mennyi idő alatt érhető el a fenntartható piaci jelenlét, mennyi idő alatt térülnek meg a beruházások. Fontos kérdés, hogy a terjeszkedés közben mennyivel erősödnek a versenytársak és végül, de nem utolsó sorban az, hogy mennyi a várható vállalati eredmény. Az új piacra való belépéssel járó kockázatot azzal kapcsolatban is mérlegelik, hogy a belépésről hozott döntést mennyire rugalmasan lehet kezelni, visszavonható-e a döntés, milyen ellenőrzési lehetőségei vannak az anyavállalatnak a célpiacon, és végül, de szintén nem utolsó sorban mekkora a jogbiztonság az adott országban.

A célpiacokra szabott stratégia keretén belül el kell dönteni azt a formát, amelyben a lánc a külföldi piacon jelen kíván lenni (piaci jelenlét). A döntések lényegében arra irányulnak, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hogyan használják fel, vagy csak néhány piacra összpontosítva (koncentrációs stratégia), vagy esetleg a kockázat szóródása céljából lényegesen több különböző célpiacra szétterítve (diverzifi kációs stratégia). A kiegyenlítés orientált piaci jelenlét stratégia fi gyelembe veszi a célba vett piacok közötti kölcsönhatásokat, amivel esetlegesen kiegyenlíthetik, vagy egyensúlyba hozhatják a kockázatot, a szükséges beruházásokat, a forrásokat, a know-howt, vagy éppen a vállalati eredményt.

A piac kiválasztásánál (piacszelekció) megszabják azokat a kritériumokat és módszereket, amelyek a célpiacok kiválasztásáról szóló döntésnél fi gyelembe vehetők. Kiválasztási kritériumként szolgálhatnak például a célpiac attraktivitása, kockázata, vagy a piacra lépést zavaró akadályok. A piacra lépés időzítése és ütemezése (timing stratégia) egyrészt magára a belépési időpontra vonatkozik (összehasonlítva a versenytársak belépési idejével), másrészt a különböző célpiacok idő-


10

beli egymásutánságát is megszabja. Itt meg kell különbözni az úttörő és a követő stratégiát, valamint az öntöző3 és a vízesés stratégiát. Az úttörő stratégia előnye, hogy aki először lép be egy piacra az általában az időelőnyből tartós versenyelőnyt tud kovácsolni („fi rst-mover-advantages”). Az úttörő szerep persze hátrányokkal is jár, például magas feltárási költségekkel, nem várt piacra lépési aka-dályokkal és kockázatokkal, ezen kívül az úttörő kereskedelmi lánc önkéntelenül egyengeti az utat a követő versenytársak előtt („free-rider-effect”). Az öntöző stratégia az időben egyszerre történő belépést jelenti több célpiacon, ami idő-előnyt jelent a piaci részesedés megszerzésénél, de igen nagy forrásigénnyel és kockázattal jár. A vízesés stratégia időben ütemezett belépést (egymásutá-niságot) jelent és időközben tanulási lehetőségeket nyújt a különböző célpiacokon. Hátránya az időveszteség és a hiányzó „rajtaütési effektus” a versenytársakkal szemben.

Az allokációs stratégia tartalmazza az elhelyezkedési és a működési stratégiát. Előbbi tük-rözi a beszerzés és a logisztika szempontjából fontos földrajzi koncentrációt (centralizáció, vagy decentralizáció). A teljesítmény stratégián belül az egységesítés megalapozza a nemzetköziesedés folyamatában kiaknázható szinergiahatásokat (skála-hozadék, költségcsökkenés a szervezeti felépí-tésben és a beszerzésben), a differenciálás pedig a különböző piacokon segít a helyi vevői igé-nyekhez való alkalmazkodásban és így a piacok optimális kiaknázásában. Az egyre jelentősebb nemzetközi terjeszkedésnél szükséges koordinációs stratégia biztosítja a központ és az egyes országokban működő leányvállalatok között a terveken, költségvetési kereteken és beszámoló rend-szereken keresztül megvalósuló előzetes egyeztetést, valamint a folyamatos irányítást és ellenőrzést (feedback, kontrolling).

1.3. A diszkontok nemzetközi terjeszkedésének tendenciái és stratégiája

A kis alapterületen dolgozó élelmiszerdiszkont, mint üzlettípus nem csak a német élelmi-szerkereskedelmen belül bír egyre nagyobb részaránnyal, hanem a nemzetközi terjeszkedésben is élenjáró és sikeres szerepet játszik. Az európai (és részben tengerentúli) piacon növekvő diszkont-részesedés egyre jobban alátámasztja azt a hipotézist, hogy a Németországban kialakított (feltalált) üzlettípus a nemzetközi piacokon is versenyképes (3. ábra).

3. ábraA diszkontok jelentősége a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelemben

0,00,51,01,52,02,53,03,54,04,55,0

Diszkontok aránya a modern élelmiszer-kiskereskedelemből (%)Diszkontok értékesítése (100 milliárd USD)Diszkontok boltszáma (100 ezer darab)

2014 p20092004

3,3

3,5

4,6

1,8

2,9

4,0

0,60,8 1,0

3,3

3,5

4,6

1,8

2,9

4,0

0,60,8 1,0

Forrás: Planet Retail [2010]

3 Öntöző stratégia = Sprinkler stratégia, egyszerre több országban terjeszkedni.


11

Nemzetközi szinten a diszkontok jelenléte viszonylag alacsony mértékűnek (4,6%), bár dinamikusan emelkedőnek mondható. Mivel a kemény-diszkont modell Európából származik és nemzetközi terjedése csupán az elmúlt évtizedben gyorsult fel. Európán belül Nyugat-Európában a diszkontok piaci részesedése 12,5% volt 2009-ben, amely az előrejelzések szerint 2014-re 14,2%-ra emelkedik majd. Közép-Kelet-Európa aránya 5,3% volt, amely szintén jelentős mértékű növekedés előtt áll, 2014-re 7,5%-os átlagot előrevetítve. A diszkontok jelenléte a világ más régióiban viszony-lag alacsony, összességében csak 0,5% volt, amely várhatóan szintén nagymértékben, 2%-ra növe-kedhet majd a következő öt évben [Planet Retail, 2010].

A diszkont-modell versenyképességét és terjedését a nemzetközi piacokon az értékesí-tési modell „alapelvei” szinte kikényszerítik, azokból logikusan következik nemzetközi sikere (4. ábra).

4. ábraA diszkont modell nemzetközi sikerét magyarázó legfontosabb elemek

Eszközök: belső elvárások a vállalati működésben

1. Magas színvonal2. Korlátozott méret

3. Erős szervezettség:a termék, a bolt, a vállalat felépítése és

a munkavállalók esetében

Cél: a fogyasztó megnyerése megfelelő profit mellettStratégiai elvek:

1. Gyors forgási sebesség2. Jó ár

3. Kényelmes, gyors vásárlás lehetősége4. Minőségi garancia

Eszközök: külső elvárásoka beszállítókkal szemben

1. Alacsony átadási ár, de nettó-nettó2. Korlátozott termékszerkezet

3. Nagy volumenű, egyenletes szállítás4. Magas szintű élelmiszerbiztonság

Forrás: Schenk [2007], Turban – Wolf [2008], Györe et al. [2010] és Juhász et al. [2010] alapján saját szerkesztés

A diszkontok fogyasztói sikerének alapja a tartósan alacsonynak hirdetett ár, amely a vevők számára a minőség garantálása mellett hosszabb távú megtakarítás ígéretét jelenti [Kopcsay, 2010]. Az áruválaszték kelendő tömegcikkeken alapul. Másrészt az árucikkek közötti csekély helyette-síthetőség (választási lehetőség) biztosítja az árucikkenkénti magas eladási számot. Ez kedvezően befolyásolja a nagy megrendelésekkel járó alkupozíciót. Az eladási folyamat is lényegesen leegy-szerűsödik: a kiszolgálásról és a tanácsadásról teljesen lemondanak, a boltok berendezése puritán, az árukat általában gyűjtőcsomagolásban kínálják, a vevőre bízva ezek felbontását. A rendszerből származó költségelőnyt a diszkontok általában, – de nem mindig! – tovább is adják a vevőknek, mert általában alacsony árréssel dolgoznak. A diszkontláncok sikerét a tömeghatás biztosítja [Juhász et al., 2010]. Továbbá a diszkont a vevőnek megadja a lehetőséget a rendszeres alapszük-ségleteket kielégítő vásárlások időtakarékos elvégzésére. Ebben segít a gazdaságosan megszervezett boltfelépítés és a szűk áruválaszték, hogy az üzlet jó és gyors elérhetősége mellett az üzletben eltöl-tött idő is minimális legyen. Ez megfelel a társadalomban jelentkező időhiányos trendnek. Az egysé-ges piaci fellépés, a regionális szinten felépített fi ókhálózat és a magas boltsűrűség pedig garantálja a gazdaságos kommunikációt és bővíti a vevői vonzáskör rádiuszát [Turban – Wolf, 2008].


12

A kisebb választék az egyik oldalon megkönnyíti a vevőknek a gyors bevásárlást, másrészt lehetőséget ad a vállalati működés erős optimalizálására is a termékelképzeléstől kezdve a cso-magolásig és a piacon való elhelyezésig. A cikkelemek alacsony száma és a magas forgási sebesség lehetővé teszi a beszerzések koncentrálását és a rövid logisztikai körforgást.

A készletforgási sebesség az áruforgalom hatékonyságát mutatja meg. A készlethaté-konyság azt mutatja, hogy 1000 Ft értékű készlettel mekkora forgalmat lehet realizálni, illetve 1000 Ft-os forgalomhoz mekkora készletre van szükség. A gyors forgási sebesség előnyei, hogy kisebb kamatköltséggel, illetve kisebb hiteligénnyel jár, ha hitelből fi nanszírozza a vállalkozás a forgalom egy részét. Továbbá kisebb a biztosítási költség és a raktározási helyigény is. Mindezek mellett, pedig növelhető az értékesítés és frissebbek a készletek [Kopcsay, 2010]. A gyors forgási sebességnek azonban hátrányai is vannak, például nőhetnek a beszerzéssel kapcsolatos költségek, valamint nagyobb a készlethiány miatti értékesítési veszteségek valószínűsége.

A forgási sebesség kiemelt fontosságát a diszkont koncepció sikerében alátámasztja Schenk [2009] véleménye, amely szerint a német élelmiszer-kiskereskedelemben a legkisebb árréssel dol-gozó vállalat hozza a legnagyobb nyereséget: az Aldi. A különböző cikkek esetében alkalmazott eltérő árréseknél és az árrés változtatásánál is fontosabb a készletek forgási sebessége. A termékre vonatkozó „árrés x forgási sebesség” jelzést ad a kereskedőnek egy cikk értékesítésének sikeréről. Az utóbbi években az Aldinál a készletek átlagos forgási sebessége évi 52 volt, azaz a készleteket átlagban egy héten belül értékesítették (átlagban csupán hét napos készletre van szükség). Ez az Aldi sikerének a titka a szortiment korlátozása és a radikális költségtakarékosság mellett, mivel a készlet gyors forgási sebessége komoly előnyt jelent a fi nanszírozásban. Ha az első hét hétfő reggelén az összes áru a polcra kerül és az első hét vasárnap estéjén minden cikket eladnak, a beszerzéseket pedig a második héten fi zetik ki (talán még skontóval is) a beszállítóknak, akkor az Aldi-vevők az egész árukészletet előfi nanszírozták, sőt az Aldi napi bevétele után a bank még kamatot is fi zet az első hét hétfő estéjétől kezdve a beszállítók kifi zetéséig.

Az Aldi azonban még Németországban is extrém példa. 2006-ban ugyanis az átlagos forgási sebesség a „többi láncnál” 10,2 volt, a szupermarketeknél 12,7, az úgynevezett kis „fogyasztói pia-coknál” (1500-2499 m2 között) 9, a nagy „fogyasztói piacoknál” (2500-4999 m2 között) 6,7, a puha diszkontoknál 25,8 [Turban – Wolf, 2008].

A beszállítókkal kialakított kapcsolat is alapvetően különbözik a modern élelmiszer-kiskereskedelem általános beszerzési gyakorlatától, amelyből a beszerzés központosítottsága kiemelkedő jellemző [Hanf – Hanf, 2005]. A beszállítói értékelések alapján három fogalommal leírható az általános vélemény a diszkontokkal és különösen a vizsgálatunk tárgyát képező két német diszkonttal kapcsolatban: „kemény, de korrekt és jól szervezett”. Állandó, nagy tételű szál-lítást garantálnak, amelyet nem emelnek meg az akciók, így jól tervezhető az előállítás, nincsenek termelési csúcsok, sem holtidőszakok. Nettó árazással számolhatnak a beszállítók, azaz nincsenek másodlagos visszatérítések, ehhez viszont a lehető legalacsonyabb beszállítói árat várják el. A jól szervezett kereskedelmi gyakorlat és a puritán boltbelső miatt nincs lehetőség és szükség a gyártók részéről a bolti kihelyezés ellenőrzésére és javítására. Nagyon alacsony a marketing költség, így viszont nincs is lehetőség a gyártói márka ismertségének növelésére és kihasználására [PLMA Live, 2009; Planet Retail, 2010; Györe et al., 2009].

A diszkontok nemzetközi terjeszkedési stratégiájának irányát is kijelölik a 4. ábrán vázolt diszkont alapelvek. A mérethatékonyságon alapuló árelőnynek az eléréséhez alapvető krité-rium a célpiaci árubeszerzés költségeinek csökkentése és a beszerzés mérethatékonyságának növe-lése, azaz minél gyorsabban kell a szükséges forgalmi nagyságot és a minimálisan szükséges piaci


13

részesedést elérni. A bolthálózatot és a logisztikai rendszert az áruszállítás tér- és időbeli dimenzi-óihoz kell igazítani, mert napi fogyasztási cikkeket kell nagy tömegben és rövid átfutási idővel for-galmazni. Ez a tény már önmagában csökkenti a piacra lépési, illetve a piac megdolgozási stratégiák körét. A diszkontláncok ezért általában leányvállalatokat hoznak létre külföldön és a szükséges bol-tokat vagy zöldberuházásként építik fel, vagy bérlik, ritkábban szóba jöhet már létező (versenytárs) cégek által eladásra kínált boltok megszerzése. A diszkontok számára például a piac érettségi szintje alapvető fontosságú, mert a diszkontboltok versenyelőnyei a legjobban olyan országokban érvénye-sülhetnek, ahol a magas vásárlóerő a modern üzlettípus-szerkezettel párosul. Fontos kritérium még a célpiac nagysága és potenciálja, valamint földrajzi és kulturális közelsége. A diszkontokra jellem-zőek a menedzsmentre és a személyzeti politikára vonatkozó egységes szabványok és az anya- és leánytársaság közötti rendszeres vezetőség-csere.

A diszkontok jelenlegi helyzetét és a válság hatását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egy-értelműen nyertesei a jelenlegi nehéz gazdasági időszaknak, hiszen a fogyasztók új rétegeinek meg-nyerését tette lehetővé stratégiai elemeik közül három is. Mivel alacsony a boltnyitás beruházási költsége, ezért egyre inkább „sarki-bolt” jellegű elérhetőséget tesz lehetővé a vásárlók számára, akik így akár az utazás költségén is spórolhatnak. Az alacsony ár, jó ár/érték arány, mint arculati elem, most az egyébként tehetősebb emberek számára is vonzóvá vált, hiszen a sajátmárkás élelmiszer vásárlása az életszínvonal „látszatán” nem ront. Ráadásul a gyors forgási sebességnek és a kiterjedt hálózatnak köszönhetően a minőség rontása nélkül, sőt még a gyártói márkás termékek esetében is kínálhat valódi költség megtakarítást.

Ugyanakkor a válság és az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációja nyomán egyre erő-södő verseny sok területen más formátumoktól történő tanulásra is késztette a diszkontokat, és fordítva, így néha kezdenek elmosódottá válni a bolttípus határok, például a szupermarketek és a diszkontok között [Planet Retail, 2010]:

A felfelé tolódó jövedelmi csoportú vásárlók egyre több prémium termék és termékvonal • bevezetésére késztették a diszkontokat.Új, elsősorban friss termék kategóriákkal jelentek meg, vagy bővítették jelentősen válasz-• tékukat (hús, pékáru, zöldség-gyümölcs).Több gyártói márkás terméket kínálnak.• Mindezek következtében növekszik a boltokra jutó cikkelemek száma.• Bolton belüli, elsősorban technológiai-alapú szolgáltatások bevezetését kezdték meg, • mint például a pék-automaták felállítása.

Ezek a változások többnyire olyan alapvető stratégiai elveket feszegetnek, mint az alacsony cikkelem szám, vagy az alacsonyan tartott szolgáltatási szint. Ezért kérdéses, hogy a nemzetközi terjeszkedés sikeréhez szükséges alkalmazkodás, a helyi piaci sajátosságok és a piaci versenytársak okán kialakult tendenciák meddig gyengíthetik a diszkont koncepció sikerességének és jövedelme-zőségének alapját.

A német élelmiszer-kiskereskedelem szerkezete és nemzetközi terjeszkedéseAK I

15

2. A német élelmiszer-kiskereskedelem szerkezete és nemzetközi terjeszkedése

2.1. A német élelmiszer-kiskereskedelem szerkezeti átalakulása

A német élelmiszer-kiskereskedelem az 1996-2008 közötti időszakban lényeges változáson ment keresztül. Az élelmiszerboltok száma körülbelül a harmadával csökkent (közel 50 ezerre), de ez a visszaesés majdnem kizárólag a kisebb élelmiszerboltok bezárásából adódott. Az élelmiszer-boltok összterülete ezzel szemben 25 millió m2-ről (1996-ban) 33,4 millió m2-re nőtt és jellemző a lezajlott koncentrációra, hogy az egy boltra jutó eladótér területe 335-ről 668 m2-re emelkedett. Az élelmiszerkereskedelem forgalma a német statisztika adatai szerint 1996-ban 112,8 milliárd EUR-t és 2008-ban 127,3 milliárd EUR-t tett ki, tehát 13%-kal nőtt [BMELV 1997, 2009]. Az összbevételen belül azonban jelentős arányeltolódás történt az úgynevezett diszkontboltok javára, összforgalmuk közel felével nőtt 52 milliárd EUR-ra és részesedésük az összforgalmon belül elérte a 40%-ot (bár más források 44 százalékos piacrészesedésről is szólnak). A következő két ábra a fontosabb üzlet-típusok részesedését ábrázolja az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalmából 1996 és 2008 között, valamint az ágazat legfontosabb szereplőit mutatja be 2009-ben (5. és 6. ábra).

5. ábraAz egyes üzlettípusok részaránya a német élelmiszer-

kiskereskedelmen belül 1996 és 2008 között

0102030405060708090

100

Egyéb élelmiszerboltok (>400m2)Szuper-, hipermarketekÉlelmiszerdiszkontok

2008200720062005200420032002200120001999199819971996

30,9 31,3 32,1 33,5 34,7 37,0 38,3 39,6 40,6 41,9 39,5 40,8 40,8

52,9 52,9 52,6 51,7 51,3 50,2 50,0 49,5 48,9 48,5 51,5 50,6 51,2

16,1 15,8 15,4 14,8 14,1 12,8 11,7 10,9 7,98,69,09,610,5

száz

alék

30,9 31,3 32,1 33,5 34,7 37,0 38,3 39,6 40,6 41,9 39,5 40,8 40,8

52,9 52,9 52,6 51,7 51,3 50,2 50,0 49,5 48,9 48,5 51,5 50,6 51,2

16,1 15,8 15,4 14,8 14,1 12,8 11,7 10,9 7,98,69,09,610,5

Forrás: BMELV statisztikai évkönyvei

A német élelmiszer-kiskereskedelem szerkezete és nemzetközi terjeszkedése AK I

16

6. ábraA német élelmiszer-kiskereskedelem legfontosabb szereplői 2009-ben

Egyebek21%

Tengelmann3%

Lekkerland4%

Aldi-csoport11%

Schwarz-csoport12%

Metro-csoport14%

Rewe-csoport16%

Edeka-csoport19%

Forrás: Trade Dimensions [2010]

A német élelmiszer-kiskereskedelem koncentrációjára jellemző, hogy a hét legnagyobb lánc az összforgalom 80%-át, az első 30 pedig 97,3%-át adta. A piacvezető a Trade Dimensions [2010] becslése szerint 2009-ben az Edeka-csoport volt 43 milliárd EUR-os összforgalommal (food és non-food), amelyet a Rewe-csoport (36,6 milliárd EUR), valamint a Metro-csoport 31,2 milliárd EUR-val követett. A negyedik-ötödik helyen két kemény diszkontlánc következett, a Schwarz-csoport és az Aldi-csoport 27,6, illetve 25,1 milliárd EUR forgalommal. Ha csak az élelmiszerforgalmat nézzük, akkor az Edeka állt az első helyen, utána következett a Rewe, a Schwarz és az Aldi.

2.2. A német kemény diszkontláncok nemzetközi terjeszkedése

Létrejöttükben időbeli és szemléletbeli különbségeket is találunk. A diszkont-elv tulajdon-képpeni feltalálói a német Albrecht testvérek, akik 15 évig kevésbé sikeresen működő élelmiszer-kiskereskedelmi bolthálózatukból kiindulva 1961-ben a fent említett elvek alapján létrehozták az „Albrechts Discount” név (ebből alakult ki az Aldi elnevezés) alatt több kisebb élelmiszer-diszkontboltot működtető hálózatukat a német Ruhr-vidéken. Mivel a két testvér egyes üzletpo-litikai kérdésben különböző álláspontra helyezkedett, ezért egymás között „felosztották” a német piacot, ezt a hallgatólagos, a német piacot két részre osztó határvonalat a szakirodalom (és a német köznyelv) azóta Aldi–egyenlítőnek nevezi. A képzeletbeli határvonaltól északra helyezkedik el a Theo Albrecht által megalapított Aldi-Nord birodalom, délre pedig a Karl Albrecht vezette Aldi-Süd. A körülbelül 30 regionális társaságban működő két cégcsoport jogilag teljesen független egymástól, de lényeges üzletpolitikai kérdésekben (például a kereskedelmi márkákon alapuló kínálat továbbfej-lesztése, ennek gyárt(at)ása, vagy a beszerzés kérdéseiben) továbbra is szorosan együttműködnek. A cégcsoportok nyeresége két családi alapítványba folyik be.

A Lidl diszkontlánc a második világháború előtt Németországban működő Lidl & Schwarz Lebensmittel-Sortiments-Großhandel nevű cégre vezethető vissza. 1973-ban Dieter Schwarz nyi-totta meg a Rajna menti Ludwigshafenban az első diszkont boltjukat, amelynek érthető okból nem a könnyen félreérthető „Schwarz-Markt” (magyarul: feketepiac) nevet adta, hanem a régi társtu-lajdonostól, Ludwig Lidl-től megvásárolta 1000 márkáért a névhasználati jogot, a vállalkozás így


17

Lidl-Markt néven vált ismertté. A Lidl is alapítványként működik, a sváb Neckarsulm-i székhelyen bejegyzett Dieter Schwarz alapítvány Kft-hez több mint 600 regionális (tartományi) és egyéb szol-gáltató cég tartozik.

A nemzetközivé válás kezdetének az 1967-es évet kell tekintenünk, amikor az Aldi-Süd megkezdte az osztrák bolthálózat kiépítését [Zentes et al., 2007]. Ennek sikere következté-ben több más európai ország felé is nyitottak, sőt az összes többi mérvadó német diszkonthálózat (Plus, Penny, Norma, stb.) is követte a nemzetközivé válás útját, úgy, hogy nem csak új piacokra törtek be, hanem kibővítették a már meglevő bolthálózatukat is. Érdekes módon a Lidl volt ebből a szempontból az „utolsó mohikán” (ha a később az Edeka-csoporttal létrehozott Netto-tól eltekin-tünk), mert ő csak 1988-ben nyitott a francia piac felé. Közel fél évszázaddal a forgalomnövelés érdekében történt nemzetközi terjeszkedés kezdete után kijelenthető, hogy az Aldi- és a Lidl-diszkontcsoport egy évtizedekig tartó folyamatban magukhoz ragadták Európában a piacvezető sze-repet a keménydiszkont-szegmensben. Mindkét lánc egy olyan komplex nemzetközi bolthálózattal rendelkezik, amely behálózza az Európai Unión belüli országok többségét, valamint egyes Unión kívüli európai és tengerentúli országokat is.

Az a tény, hogy a „diszkontosodás” trendjéből a német diszkont-vállalkozások részesülnek a legnagyobb mértékben, azt bizonyítja, hogy az évek folyamán kereskedelmi know-how hordo-zókká váltak. Ehhez hozzá kell tennünk, hogy bár a Lidl később indult a nemzetközi piacok felé, mindig tartósan üldözte nagy riválisát és jelenleg nemcsak utolérte, hanem a külföldön elért forga-lom és a létesített boltok száma vonatkozásában el is hagyta őt (7. ábra).

7. ábraA legfontosabb vállalkozások részesedése

a diszkontok nemzetközi értékesítéséből (2009)

Egyéb42%

Aldi25%

Lidl22%

Rewe6%

Edeka5%

Forrás: Planet Retail [2010]

A német diszkonthálózatoknak szükségük is van a nemzetközi terjeszkedésre, mert a belpiac diszkont-szegmense kb. 15 ezer bolttal és 42%-os részesedéssel az összes élelmiszerforgalomból már lassan telítődik. A nemzetközi piac ezzel szemben rendkívül jó potenciált képez a klasszikus diszkontforma elterjedésére, amit a piacon vezető láncok (Aldi, Lidl) a nemzetközi piaci jelenlétük erőteljes (rajtaütésszerű) kiépítésével próbálnak kihasználni. Teufel [2008] vizsgálatai szerint külö-nösen az Aldi és a Lidl esetében igen csekély az alkalmazkodás a „helyi” sajátosságokhoz, mivel


18

mindkét diszkontlánc működésének erőssége az uniformizáltság (megjelenés, szortiment, áruelhe-lyezés, kommunikáció). Egyedül az árstruktúra specifi kus, ezt mindig a célországhoz igazítják. Az azonos diszkont-fi lozófi a ellenére a két diszkontlánc esetében határozott eltéréseket is tapasztalha-tunk az üzleti modellben (1. táblázat).

1. táblázatAz Aldi és a Lidl nemzetközi üzleti modellje közötti alapvető különbségek

Aldi LidlNemzetközi

jelenlétErős tengeren-túli jelenlét

(USA, Ausztrália vezető diszkont)Erős európai jelenlét

(a legtöbb uniós tagállamban vezető diszkont)Ár stratégia EDLP*, állandó alacsony ár Akciókra épülő alacsony árSajátmárkás

termékek90-100% közötti sajátmárkás

termékek arányaMagas sajátmárkás arány, de vezető gyártói

márkák és helyi termékek isTermék-választék Alacsony cikkelem szám Alacsony cikkelem szám,

de több regionális termék is

Termék eredet Németország kizárólagos preferenciája racionális disztribúció esetén

Németország mellett EU-s és helyi gyártók is

* EDLP = Every Day Low Price = Minden nap alacsony ár, állandóan alacsonyan tartott ár stratégia, amely kevesebb szere-pet szán az árcsökkentő akcióknak.Forrás: Planet Retail [2010] és PLMA Live [2009], A.T. Kearney [2008] és Turban – Wolf [2008] alapján

2.2.1. Az Aldi terjeszkedése és a fellelhető stratégiai elemek

Az Aldi-Süd 1967-ben, tehát csak öt évvel a hálózat németországi alapítása után kezdte nemzetközi terjeszkedését Ausztriában és ezzel az első német kiskereskedelmi lánc volt külföldön. Ezt követte 1972-ben az Aldi-Nord Hollandiában és 1976-ban az Aldi-Süd USA-ban történő piacra lépése. Azóta az Aldi-csoport egy „iterációs folyamat” keretében kiterjesztette bolthálózatát további európai és tengerentúli országokra, úgy hogy jelenleg az Aldi a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelem egyik meghatározó alakjává vált és 2008-ban már összesen 16 külföldi piacon volt jelen. A 2006-2008. évi gazdasági válság által generált vevői költségérzékenységet is kihasználva az Aldi-csoportnál nemcsak a boltok számában került túlsúlyba a külföldi piac részesedése (2006-ban még csak 3748 külföldi bolt állt 4195 németországi bolttal szemben), hanem az összbevételek fele is a külpiacokról származott (ami 2006-ban még csak 47,2% volt).

2. táblázatAz Aldi-csoport boltjainak száma és forgalma 2008-ban

Boltok száma Németország Külföld Összesen Külföld részesedése, %-ban

Aldi-Süd 1 740 2 297 4 037 56,9Aldi-Nord* 2 530 2 212 4 742 46,6Aldi-csoport összesen 4 270 4 509 8 779 51,2

Bruttó forgalom (millió €) Németország Külföld Összesen Külföld részesedése,

%-banAldi-Süd 11 500 12 565 24 065 52,2Aldi-Nord* 10 380 9 230 19 610 47,2Aldi-csoport összesen 21 880 21 795 43 675 49,9

* Trader Joe’s boltok nélkül.Forrás: FHD


19

Mindkét Aldi-lánc bolttípusa külföldön is a Németországban kifejlesztett, magas fokon szabványosított kemény diszkont típuson alapul. Ez tartalmazza a szervezeti felépítést, a piacra lépés formáját, a logisztikát, a személyzeti vezetést, valamint a kereskedelmi márkák exportját. Három kivételtől eltekintve a lánc a külpiacon is saját nevén szerepel. Ausztriában az Aldi-Süd menedzserei a „Hofer” átvétele miatt döntöttek az eredeti név megtartása mellett. Szlovéniában az osztrák leányvállalat hídszerepével szintén a Hofer név alatt épült ki a bolthálózat, az USA-ban pedig az Aldi-Nord a „Trader Joe’s” név alatt egy úgy nevezett „delikátesz” diszkont láncot üzemel-tetett, ahol a szokásosnál háromszor szélesebb és a helyi igényekhez alkalmazkodó áruválasztékkal piaci rést töltenek be (3. és 4. táblázat).

3. táblázatAz Aldi-Süd piaci pozíciója a külföldi piacokon 2008-ban

Ország Piacra lépés éve

Piacra lépés pozíciója

Helyezés a diszkontok rangsorában

Boltok száma

Becsült bruttó forgalom (millió €)

Ausztria 1967 Úttörő Piacvezető 421 2 695USA* 1976 Úttörő Piacvezető 1 005 5 380Egyesült Királyság 1990 Úttörő 2. Hely 405 2 400Írország 1999 Úttörő 2. Hely 52 350Ausztrália 2001 Úttörő Piacvezető 201 840Svájc 2005 Követő 2. Hely 94 550Szlovénia 2006 Úttörő Piacvezető 49 170Magyarország 2008 Késői követő 4. Hely 45 100Görögország 2008 Követő 3. Hely 25 80Összesen 2 297 12 565

* Az Aldi-Süd több mint 30 év alatt 28 USA-beli államban nyitott fi ókboltokat.Forrás: FHD 2009, mivel az Aldi nem közöl adatokat a külföldi társaságairól, az összegyűjtött adatok a különböző piaci tanácsadó cégek becslésein alapulnak.

4. táblázatAz Aldi-Nord piaci pozíciója a külföldi piacokon 2008-ban



Helyezés a diszkontok

rangsorában

Boltok száma


Hollandia 1972 Úttörő Piacvezető 463 2 900Belgium 1976 Úttörő Piacvezető 440 1 800Dánia 1977 Úttörő 3. Hely 251 880Franciaország 1988 Úttörő 4. Hely 797 2 870Luxemburg 1990 Úttörő Piacvezető 12 50Spanyolország 2002 Követő 3. Hely 215 610Portugália 2006 Késői Követő 4. Hely 16 60Lengyelország 2008 Késői Követő 5. Hely 18 60Összesen* 2 212 9 230

USA („Trader Joe’s“)** 1978 Úttörő, Akvizíció

Nem összeha-sonlítható

* Trader Joe’s nélkül. ** Az Aldi-Nord az USA-ban egy eltérő bolttípussal jelen van, amely inkább „delikátesz-diszkontnak” nevezhető és erősebb convenience-jelleget mutat. Forrás: FHD 2009, mivel az Aldi nem közöl adatokat a külföldi társaságairól, az összegyűjtött adatok a különböző piaci tanácsadó cégek becslésein alapulnak.


20

A Németországban kifejlesztett és bevált szervezeti modellt – amelyben a viszonylag önálló regionális társaságok koncentrált kiépítését követi a bolthálózat sűrítése – külföldön is sikeresen megvalósították. A nemzetközi piacra lépésnél a két Aldi társaság a tények szerint előre felosztotta egymás között a piacot: míg az Aldi-Süd elsősorban az angolszász országokra koncentrált és csak az osztrák sikerből kiindulva lépett más nyelvű területekre a svájci, szlovén és magyar piac feltárásá-val, addig az Aldi-Nord eléggé heterogén piacportfóliót épített fel.

A piacra lépés és a piaci jelenlét kiépítése az Aldi-nál mindig az anyatársaság által a célországban létrehozott leányvállalat megalapításával kezdődött.4 A bolthálózatnak a célországok-ban történő kiépítése és sűrítése az organikus, illetve belső növekedés stratégiáján alapul, az egyes boltokat és a regionális raktárokat általában zöldberuházásként építik, csak ritkán bérelnek, vagy vesznek át meglevő kapacitásokat. A piac feltárása legtöbbször az átmeneti „sziget” megoldásra épült, ahonnan lépésről lépésre kiterjesztették a hálózatot. Így viszonylag gyorsan tudtak bevételre szert tenni, amit a további bővítésre fordítottak. Ez egyben lehetővé tette a tőketakarékos és messze-menően saját tőkeeszközökön alapuló expanziót is.

Az Aldi-csoport célpiaci stratégiájának a komplexitása tükrözi a több mint 40 éve tartó tanu-lási folyamatot, ahol nem egyszer jelentős változások történtek az eredeti koncepcióhoz képest. A piac kiválasztási stratégia kevés és szigorúan szelektált célpiacokra irányult, amelyeket az elején hosszabb időintervallumokban tártak fel. Földrajzi jelenlétére nem jellemző a bizonyos régiókra (pl. Európára) való korlátozás, sőt az Aldi az egyetlen német kemény diszkontlánc, amely tengerentúli piacokon is jelen van. Ez a stratégia lehetővé teszi a piacok közti súlyozást is, a piac attraktivitása szerint az Aldi súlyponti piacként kezeli Ausztria mellett az USA-t, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Hollandiát és Belgiumot, amelyek az élelmiszerkereskedelmi szektorban viszonylag nagy piaci volumennel rendelkeznek. Ezekben az országokban annyira sűrű lett a bolthálózat, hogy 2008-ban a bevétel már milliárdos (euró) nagyságrendű volt. Ezzel szemben Írország, Szlovénia, Luxemburg és Portugália inkább „alkalmi” piacnak számítanak, amelyeket a szomszédos súlyponti piacok mellett fel tudtak tárni. A 2008-ban Magyarországon és Lengyelországban történt piacra lépés pedig azt mutatja, hogy átértékelték ezeknek a piacoknak a vonzerejét is.

A piacok kiválasztásánál megváltoztak az idő folyamán a csoport által korábban alkal-mazott kritériumrendszerek. A nemzetközi piacra lépés elején olyan piacok álltak előtérben, ame-lyeket a nyelvi, kulturális és térbeli közelség jellemzett. Az USA piacának meghódításával már magasabb kockázatot vállaltak, bár az adott pillanatban igen kedvező külső körülmények akkor fon-tos szerepet játszhattak a döntésben.5 A piacszelekcióban a piac volumene, a piac árszínvonala és az egy főre jutó élelmiszerkiadások játszottak elsőrendű szerepet. Amikor az Aldi végül is az átalakuló gazdaságú országok felé fordult, a kiválasztási kritériumok szerint teljesen átértékelték. Ekkorra azonban jelentős késésbe került legfőbb riválisaival szemben. A piacszelekcióban kizáró okok is szerepelnek, az Aldi-térképen például fehér foltnak számit Olaszország és Skandinávia. Előbbi ese-tében a szervezett bűnözés okozta probléma tartotta vissza a csoportot a piacra lépéstől, a skandináv piac pedig nehéz külföldi befektetői terep a saját kereskedelmi láncok ereje és a skandináv vevők és munkavállalók tudatossága miatt.

A piacralépés időzítése szempontjából az Aldi 2002-ig majdnem mindenhol úttörő volt a diszkontpiacon. Az esetek kétharmadában ebből a szerepből az Aldi rövid időn belül piacvezetővé is vált a diszkontpiacon. Az utána következő időszakban viszont sokszor csak követő, vagy késői 4 Az utóbbi években a központ már az egyes sikeres célországokban létrehozott társaságoknak is szánt ún. „relé”, azaz regionális alközpont szerepet, például az osztrák Hofer irányítja az Aldi-Süd képviseletében a szlovén és magyar hálózatot.5 A kedvező USA dollár/német márka devizaárfolyam és a kedvező kondíciók mellett átvehető, már meglevő bolthálózat más európai kiskereskedelmi hálózatokat is hasonló lépésekre késztetett.


21

követő szerepben találta magát, és ebből a kiinduló helyzetből egyszer sem tudott piacvezetővé válni. Az Aldi időzítési stratégiája tipikus vízesés-stratégia, azaz fokozatos egymásutániságban bővíti ország-hálózatát. A bővülési ütem az ezredforduló után lényegesen gyorsult, míg előtte 33 év alatt tártak fel tíz külföldi piacot, addig 2000 után nyolc év alatt nyolc új piacra léptek be.

Az Aldi teljesítmény stratégiájának alapja a külföldi piacon is a minél messzebbre menő egységesítés az árukínálatban és a menedzsmentben. Az árukínálat differenciálása csak akkor tör-ténik, ha a piaci körülmények ezt kívánták (pl. Egyesült Királyság, Svájc), de a sajátmárkák magas részaránya ezeken a célpiacokon is jellemző.

A szervezeti stratégia szempontjából az egyes országokban működő leánytársaságok a legtöbb esetben saját beszerzéssel dolgoznak, amivel megoldják a nemzeti piacok eltérő igényeit. A logisztikát is általában az egyes piacokra vonatkozóan alakítják ki, bár kisebb piacoknál, illetve a piackiépítési fázisban határon túli logisztikai rendszerekkel is dolgoznak (pl. az Aldi-Süd a közép- és délkelet-európai piacon). A két Aldi-társaság koordinációs stratégiája viszont arra hivatott, hogy a saját vállalati kultúrát átadja a leánytársaságok felé, a menedzsment-normák „klónozása” mellett azonban elég nagy mozgásszabadság marad a helyi piaci igények kielégítésére. A leánytársaságok szabályozása inkább indirekt eszközökkel történik, a vezető személyeket általában Németországban képzik ki, a közvetlen ellenőrzést pedig egy központi kontrolling-osztály végzi.

2.2.2. A Lidl terjeszkedése és a fellelhető stratégiai elemek

A Lidl csak 1988-ben, tehát tíz évvel a hálózat németországi alapítása és 21 évvel az Aldi-csoport után, kezdte nemzetközi terjeszkedését Franciaországban. A nemzetközi terjeszkedés a kilences években felgyorsult, három év alatt öt külföldi piacra léptek be. A diszkontlánc 2008-ig 21 európai piacra tört be és agresszív stratégiájával sikerült az európai diszkontláncok élcsoport-jába kerülnie. A külföldi piacok fontosságát az mutatja, hogy 2008-ban már a bruttó forgalom 58,3%-a onnan származott és a külföldi boltok száma már 2221-gyel több volt (5. táblázat).

5. táblázatLidl-boltok száma és forgalma 2008-ban

Németország Külföld Összesen Külföld részesedése,%

Bruttó forgalom (millió €) 14 750 20 582 35 332 58,30Boltok száma 3 080 5 301 8 381 63,25

Forrás: FHD [2009], a Lidl nem közöl adatokat a külföldi társaságairól, így azok becslésein alapulnak

A piacra lépés a Lidl esetében mindig azzal kezdődött, hogy az új országokban leánytár-saságokat hozott létre. Az elején a bolthálózatuk organikus növekedés mellett épült fel és sűrűsö-dött, a regionális disztribúciós központokat és a boltokat túlnyomó mértékben maguk építették fel. A piacfeltárás későbbi fázisában részben már átvettek a versenytársaktól is meglevő boltokat és hálózatokat. Az Aldi-val szemben a Lidl piacra lépése több esetben ugrásszerű expanzióval történt, azaz az új célpiacon több regionális disztribúciós központot és a hozzá tartozó bolthálózatot egy-szerre nyitották meg, és csak később kezdték ennek sűrűsítését. Ez a piac azonnali és átfogó lefe-dését célzó „áthatoló stratégia” igen tőkeigényes és elsősorban a kezdeti fázisban magas logisztikai költségekkel jár (6. táblázat).


22

6. táblázatA Lidl piaci pozíciója a külföldi piacokon 2008-ban



Helyezés a diszkontok rangsorában

Boltok száma


Franciaország 1988 Úttörő Piacvezető 1 375 4 900Olaszország 1992 Úttörő Piacvezető 480 2 314Spanyolország 1993 Úttörő 2. Hely 470 2 551

Egyesült Királyság 1994 Követő Piacvezető (Aldi-val közösen) 549 2000

Belgium 1995 Követő 2. Hely 286 900Portugália 1995 Úttörő 2. Hely 208 600Hollandia 1997 Késői követő 2. Hely 314 1 400Ausztria 1998 Késői követő 4. Hely 181 685Görögország 1999 Úttörő 2. Hely 191 720Írország 2000 Követő Piacvezető 109 300Finnország 2002 Úttörő 3. Hely 129 459Lengyelország 2002 Követő 2. Hely 285 660Csehország 2003 Követő Piacvezető 210 1 355Svédország 2003 Úttörő Piacvezető 146 530Magyarország 2004 Követő 3. Hely 113 572Szlovákia 2004 Úttörő Piacvezető 110 186Dánia 2005 Késői követő 4. Hely 58 230Horvátország 2006 Úttörő Piacvezető 60 120Szlovénia 2007 Követő 2. Hely 29 60Luxemburg 2007 Követő 2. Hely 4 20Málta 2008 Úttörő Piacvezető 4 20 2008 összesen (csak külföld) 5 311 20 582

Forrás: FHD [2009], mivel a Lidl nem közöl adatokat a külföldi társaságairól, az összegyűjtött adatok a különböző piaci tanácsadó cégek becslésein alapulnak. Piaci jelenlét: összesen 22 országban (Németországgal együtt)

A Lidl által követett célpiaci stratégiákat az a törekvés jellemezte, hogy a külföldi terjesz-kedést és a célpiacok behálózását minél gyorsabban bonyolítsák le. Ehhez a cég központja szokatla-nul nagymértékű tőkét bocsátott rendelkezésre, egyes becslések szerint 2000 után a Lidl a külföldi beruházások volumenét időszakonként évente 3-5 milliárd EUR-ra növelte, ami még a Metro AG volumenénél is magasabb volt [Wisken, 2006]. A Lidl így a többi német diszkontlánccal összeha-sonlítva nagyon gyorsan lépett a nemzetközi piacokra. Ezt mutatja a célpiacok, a megnyitott boltok száma és a külföldről származó bevételek növekvő részesedése az összforgalomból. Ennek ellenére a feltárt célpiacok penetrációja (a 100 ezer lakosra jutó boltok száma) többnyire még mindig igen csekély és messze elmarad a német piacé mögött [Teufel, 2008].

A szűk időtartam miatt a nemzetközi terjeszkedés fázisában sem tanulási, sem tapasztalati alapon nem tudtak alapvetően alkalmazkodni a sajátos piaci tulajdonságokhoz. A Lidl stratégiája ezért lényegesen erősebben a teljesítményprogramok és folyamatok egységesítésén alapult.


23

A Lidl piaci jelenléte az elején koncentrációs stratégiaként indult, amely kizárólagosan a francia piacra irányult. Az 1992-ben kezdődő fázisban viszont már majdnem évente tártak fel egy új piacot, sőt 2004-ben három célpiacra léptek be egyszerre. A célpiacok párhuzamosan (szimultán módon) történő meghódításával tehát a Lidl inkább áttért egy diverzifi kációs stratégiára.

A Lidl földrajzi piaci jelenléte egyelőre csak az európai piacokra korlátozódik, a 2008-ig feltárt 21 piaccal ezt a régiót már akkor is relatíve sűrűn lefedték. Ez a stratégia magába foglalja a viszonylag kis piacokat is (pl. a Földközi tengeri szigetek, vagy a Kanári szigetek), ebből is látható a Lidl-nek az a törekvése, hogy egyetlen regionális stratégiával egész Európát akarja „megdol-gozni”, ami jelenleg még ritka jelenség a nemzetközi kereskedelemben.

Az egyes célpiacokon történő piacra lépésről tehát nem egyenként, hanem egy európai alap-stratégia keretén belül döntenek. Ez stratégiaszervezési, logisztikai és beszerzési szempontokból vonzónak tűnik, de fennáll a veszély, hogy az egyes piacok sajátos igényeit nem tudja hatásosan kezelni. Ezért a Lidl vezetése az utóbbi időben jobban fi gyel a helyi fogyasztási szokásokra, sőt „úgy alkalmazkodik, mint egy kaméleon, ha kell, kemény diszkontból szupermarketté vedlik át” [Queck, 2010].

A piaci jelenléti stratégiában a súlyponti piacok Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság és Spanyolország, ahol a Lidl évi átlagban több mint 1 milliárd EUR bevételt tud elérni. Emellett nagyszámú kisebb piac létezik, ahol a Lidl jelen van. A kiegyenlítés-orientált stratégiai ele-mek felismerhetők abban, hogy például a francia és a közép-kelet-európai piacok között beruházás-, forrás- és nyereségkiegyenlítődés zajlik.

A piaci kiválasztási stratégia szempontjából a Lidl eléggé heterogén portfóliót épített fel. A választási kritériumok közül az elején a piacok nagysága és volumene dominált, később fordultak a kisebb méretű piacok felé. 2002 óta felértékelték az átalakuló országok potenciálját, ezért a puha diszkontláncok, a Plus és Penny után viszonylag korai stádiumban léptek be ezekre a piacokra. Segí-tett ebben a Schwarz-csoporthoz tartozó áruházlánc, a „Kaufl and” úttörő szerepe ezeken a piacokon, ami a kemény diszkont piacra lépéséhez fontos tapasztalatokat adott.

A Lidl ütemezési stratégiájának célja az volt, hogy olyan piacokra törjön be a lánc, ahol az úttörő szerepet játszhatja a diszkontpiacon. Másrészt olyan piacokra is próbáltak lépni, ahol más német vagy külföldi versenytársak már jelen voltak. A nemzetközi terjeszkedés késői időpontja miatt a Lidl a nagyobb piacokon sokszor a követő, vagy késői követő pozíciójában találta meg magát, de a kisebb piacokon általában úttörő szerepet tudott kiharcolni. Ebből és a nagy expanziós sebességből adódik az a tény, hogy a Lidl 2008-ban már tíz országban a piacvezető szerepet töltötte be a diszkontpiacon. A Lidl ütemezés stratégiája kombinálja a vízesés- és az öntöző stratégia ele-meit, mivel az egymásutániságot 2002-2005 között szimultán piac feltárás váltotta fel. 2005 után lelassult az új piacok megszerzése, inkább a meglevő piacok minél jobb lefedettsége (penetrációja) került előtérbe.

A Lidl teljesítmény-stratégiája az Aldihoz hasonlóan erőteljesen irányul az egységesítésre. Az új piachoz történő alkalmazkodás úgy történik, hogy kombinálják a központilag szabályozott sajátmárkás áruválasztékot az adott országra jellemző gyártói márkás cikkekkel. A főbb hangsúly ennek ellenére a választék egységesítésére fektették, bizonyos kereskedelmi márkákból álló rész-szortimenteket több országban használnak, például Csehországban és Szlovákiában az áruválaszték majdnem megegyezik [Petrescu, 2004]. Ennek ellenére felismerhető a diszkontlánc hajlandósága a rugalmasságra, ha az adott piac megkívánja, például Olaszországban csak akkor lett sikeres a vállal-kozás, amikor nagyobb arányban bevezették a hazai márkacikkeket a választékban.


24

A vállalati felépítés (szervezeti) stratégia a Lidl esetében kevésbé decentralizált az egyes célpiacok felé. A Lidl központi beszerzést végez az összes leánytársaság részére, ami elsősorban a saját márkák beszerzésénél magas skálahozadékot biztosít. Az egyes országokban működő leányvállalatok jelentős mértékben Németországból importálnak, az áruválasztékban szereplő márkatermékek beszerzését a nemzeti társaságok végzik, míg a friss áru beszerzéséért a regionális társaságok felelősek. Ezzel a rendszerrel a Lidl az egyes célpiacok között fennálló kulturális és keresleti különbségeket próbálja fi gyelembe venni. Azonban még ebben a tekintetben is törekszik az egységesítésre, így vertikális integrációba fogott azoknál a termékköröknél, ahol a „német minőségi termék” hírneve és a viszonylag egységes európai ízlés ezt indokolta. Például közel 40 millió euróért felépítettek a német Übach-Palenbergben egy csokoládégyárat, amely sajátmárkás termékeket állít elő a Lidl különböző leányvállalatai részére a célpiac igényei szerint [Discounter News, 2008].

A Lidl koordinációs stratégiája azt célozza, hogy a központ céljait, stratégiáját és intézke-déseit a leányvállalatokba ültesse át. A napi üzletpolitikát az egyes célpiacokon működő társaságok maguk irányítják, de a nagyobb döntésekben szorosabban alárendeltek a központi utasításoknak, mint az Aldi esetében. A központban működik a piacok feltárásáért felelős koordinációs részleg, amely szorosan együttműködik a nemzetközi kontrolling-részleggel. Az egységes menedzsment mellett szokásos a vezető beosztású dolgozók kiküldése a leányvállalatokhoz. Ez a piacra lépés után is így marad, úgyhogy a helyi vezető beosztású munkatársaknak általában kisebb szerep jut, mint az Aldi-nál.

2.2.3. Az Aldi és a Lidl nemzetközi stratégiájának összehasonlítása

A két diszkontlánc stratégiája több szempontból közös vonásokat tartalmaz, például az üzlet-felépítésben, a piacra lépés stratégiájában, valamint a piaci terjeszkedésben. Lényeges különbségek találhatók viszont a célpiacok kiválasztásában. Az Aldi és a Lidl-csoport nemzetközi terjeszkedésé-nek stratégiáját a következő táblázatban hasonlítottuk össze (7. táblázat).

7. táblázatAz Aldi- és a Lidl-csoport nemzetközi terjeszkedésének összehasonlítása

Aldi LidlÜzlettípus stratégia Kemény diszkont Kemény diszkontPiacra lépés formája Organikus növekedés Organikus és felvásárló növekedésAlapvető piaci jelenlét Koncentrációs stratégia Diverzifi kációs stratégiaFöldrajzi piaci jelenlét Többszörös egypiaci stratégia Regionális stratégiaPiac kiválasztás Jövedelmezőségi potenciál orientált Növekedési potenciál orientált

Piacra lépés ütemezése Vízesés stratégia Vízesés stratégia részben öntöző stratégiai elemekkel

Piacra lépés időzítése Először úttörő stratégia, később követő stratégia

Először követő stratégia, utána inkább úttörő szerep

Vállalati felépítés Inkább decentralizált Inkább centralizáltVállalati koordináció Inkább közvetett Inkább utasításokon alapul

Forrás: Alefelder [2004], Turban – Wolf [2008] és Teufel [2008] alapján

A piacra lépésnél az Aldi majdnem kizárólag a szerves (organikus) növekedést preferálja, míg a Lidl sokszor a felvásárlás módszerével él. A Lidl igen agresszíven terjeszkedik az európai piacok felé, a meglevő eladó kapacitások megszerzése sokszor az egyetlen lehetőség itt a piacra lépésre, mert néhány európai országban a jó piaci pozíciók már foglaltak.


25

A nemzetközi piacokon a Lidl lényegesen kevesebb terméket tart választékában, míg Német-országban a szortimentje 1200 árucikket tartalmaz, addig a külpiacokon csak 600-800-at. Emellett külföldön nagyobb a kereskedelmi márkák hányada a kínálatban. A kereskedelmi márkák nagyobb részaránya a csökkentett differenciálásra vezethető vissza. Németországban a boltok egyenlő rész-ben a belvárosban és a városok perifériáján találhatók. Nemzetközi szinten a Lidl boltjait előszere-tettel más szupermarketek mellett helyezi el, hogy láthatóvá tegye az árkülönbséget.

Lényeges különbség látszik a külpiaci expanzió gyorsaságában is a két lánc között. Mivel a nemzetközi piacra lépés az Aldinál már 43 éve megtörtént, míg a Lidl csak 20 évvel ezelőtt kezdte nemzetközi terjeszkedését, az üzletek száma, illetve a forgalom nagysága különböző ütemben növe-kedett (8. táblázat).

8. táblázatA külföldi expanzió gyorsasága az Aldi és a Lidl esetében

Aldi LidlA boltok számának évi átlagos növekedése 109 265A forgalom átlagos éves növekedése (millió EUR) 531 1029

Forrás: Turban – Wolf [2008], FHD és Planet Retail adatai alapján saját számítások

A Lidl külföldi terjeszkedése tehát a számok alapján majdnem közel kétszeres sebességgel történt, mint az Aldi esetében. Ezzel a Lidl a külföldi boltok száma és a külföldről származó bevétel alapján megelőzte az Aldit, bár az összforgalom alapján az Aldi továbbra is őrzi vezető pozícióját a német diszkont-piacon és előkelő helyezést foglal el a világranglistán. Emellett az Aldi boltok átla-gos éves forgalma (2008-ban 4,83 millió EUR) lényegesen magasabb a Lidl boltokénál (3,88 millió EUR), ami azt jelentheti, hogy az Aldi átgondoltabb telephely-választással külföldön is az egy boltra jutó bevétel vonatkozásában magasabb teljesítményt tudott realizálni.

Mindkét diszkontlánc igen agresszívan terjeszkedett a nemzetközi piacon, de sokáig lénye-ges különbségek mutatkoztak a piacszerzési stratégiában. Az Aldi azért is preferálta az organikus növekedést, mert a függetlenség megtartása elsődleges célja volt, a Lidl pedig csak anorganikus (külső fi nanszírozást igénybe vevő, illetve felvásárlásokkal életben tartott) növekedéssel tudja fenn-tartani az eddigi fejlődési ütemét. Queck [2010] szerint, amikor egy kiskereskedelmi cég a piac telítettségét tapasztalja, általában bővíti a választékot és a szolgáltatásait, vagy diverzifi kálja tevékenységét. Mit tehet azonban akkor, ha mindez ellentétes az alapkoncepciójával, mint például az Aldi esetében? Az Aldi hagyományos piacai – Ausztria, Németország és a Benelux-államok – a telítettség közelébe jutottak. Átveszi tehát a Lidl az európai piacot az Alditól? Az Aldinál úgy érvelnek a Lidl-vel szemben, hogy mindkét saját cégük pénzügyileg stabilabb lábakon áll, a beszál-lítókkal és az alkalmazottakkal szemben etikusabb magatartást tanúsít, és költségtudatosabb vetély-társánál. A jelek szerint mégis az Aldi egyik legnagyobb problémája a fogyasztók felé meglévő kommunikációs defi cit lehet. Folyamatos, egyedi árakat kínáló promóciói még a német piacon is elvesznek a konkurensek reklámhadjáratainak özönében [Welt online, 2008].

A két Aldi-lánc közül a messze konzervatívabbnak számító Aldi-Nord a változó külső ténye-zőket szinte teljesen fi gyelmen kívül hagyta, és nem hallgatott az új idők új szavára. Amíg Theo Albrecht – a fi atalabb testvér – kezében tartotta a vezetést a színfalak mögött, addig a cég kiadott jelszava így hangzott: „Nem szabad túl sok pénzt a boltok külsejére fektetni, mert akkor a vevők azt gondolhatják, hogy ezért magas árakkal fi zetnek.” Rosszakarók szerint csak akkor cserélték ki az Aldi-Nord-nál a bevásárlókocsikat, ha már mind a négy kereke hiányzott [Boldt et al., 2009]. Az Aldi-Süd menedzserei ezért joggal tartottak attól, hogy Theo Albrecht „tönkrespórolta” a birodal-


26

mát és így az Aldi közös hírnévének is ártott. A 2010 júliusában bekövetkezett halálával sem válto-zott meg eddig alapvetően a helyzet az Aldi-Nord-nál, mert, ahogy a menedzsment közleményében hangoztatta, „nem fog megváltozni az eddigi üzleti koncepció, tapasztalt menedzserek vezetik a cégcsoportot, akik eddig is Theo Albrechttől és családjától függetlenül hozták a stratégiai döntése-ket” [Amann – Tietz, 2010]. Más forrás szerint ez a haláleset csak tovább mélyíti az Aldi válságát, mert a csúcsmenedzsment inkább a belharcokkal, mint a piaci részesedésük csökkenéséből való kiútkereséssel van elfoglalva [Jensen – Schwarzer, 2010b].

A lényeges különbségek a két vállalkozás 2010-es stratégiai elemeiben jól jellemzik az elvi különbséget a két cég vezetésében (9. táblázat).

9. táblázatAz Aldi és a Lidl németországi és nemzetközi stratégiai irányai 2010-ben

Aldi Lidl

Termékkör bővítésDohánytermékek bevezetése. Gyártói márkás „kötelező készletelemek” is.

Tervezői ruhák árusítása.

Közös márkatermékek, kiemelkedő márkaértékű gyártókkal, pl. termékbeve-zetés Haribo márkanév alatt, de Lidl fej-lesztéssel és kizárólagos értékesítéssel.

Márkaépítés Innovatív és prémium kategóriás saját-márkás kozmetikai termékek bevezetése

Sajátmárkás kategóriaépítés: Delux, Standard, Economic.

Sajátmárkás szegmentáció: egészséges étkezés, organikus, fair trade.

Fenntarthatóság/Nyomonkövethetőség

Nyomon követhető termékek. Közvetlen kapcsolat lehetősége a gazdálkodóval.

Sok fenntarthatósági kezdeményezés, néha magasabb ár és árrés árán is: regi-onális termékek, FSC csomagolás, nulla

CO2 kibocsátású bolt.

Marketing és promóció

Új média-mix, kevesebb nyomtatott, több TV és internet.

Szezonális termékváltás programok.Heti különleges termékakciók.

Híres „élelmiszer szakemberekre” épülő TV-s megjelenéssel „helyivé” válni.

Nemzetközi konyhák termékei egyszeri heti akciókban.

EgyébBenzinkutak nyitása.

A Német Postával történő együttműködés.

Forrás: Planet Retail [2010] és PLMA Live [2009] alapján

A két, vizsgálatunk tárgyát képező diszkont új stratégiai irányai alapján az Aldi sokkal kisebb lépésekben változik, míg a Lidl nagyobb adaptációs képességet mutatva alkalmaz-kodik a helyi célpiacokhoz. Az alkalmazkodási stratégiáknak érezhető hatása van a nemzetközi terjeszkedés sikerére is és európai szinten a Lidl irányába látszik eldőlni a küzdelem. Ennek következtében az Aldi jövőjét inkább az Ausztráliában és Észak-Amerikában való nagyléptékű terjeszkedés jelentheti.

Ez a gondolat igazolódni látszik, hiszen az USA-ban az Aldi-Süd által átvett, de a fogyasztók által továbbra is „amerikainak” vélt Trader Joe’s bolthálózat új trendet (recessziós-sikk) váltott ki. Bio arculattal rendelkező diszkonttá alakulva például New-York központjában az amerikai Aldi-lánc egyik legforgalmasabb boltjává vált. A diszkontboltban történő bevásárlás ily módon az amerikai vevők szemében a válság takarékosság szimbóluma lett [Spiegel online, 2010].


27

Igaz tehát az egyes szerzők által felvetett tézis, hogy Európában a Lidl fő versenytársai ma már igazából nem is a diszkontok (ezen belül az Aldi), hanem a szuper- és hipermarket láncok, köztük a Spar és a Tesco? Ha a Lidl legfontosabb piacait nézzük, akkor ez igaz. Franciaországban a két diszkontlánc között még 1988-ban indult versenyfutás egyértelműen a Lidl javára dőlt el. A 2009 nyarától számított egy év alatt több mint kétszeresével növelte üzletei számát ezen a piacon, így az Aldi 880 diszkontjával szemben ma már 1530 egységgel rendelkezik. A spanyol és a portu-gál piacon a Lidlnek két nagy diszkontlánccal kell megküzdenie: az Aldi-Norddal és a Carrefour ottani érdekeltségével. Az Aldi mindkét országban még a franciaországinál is gyengébb pozíciókkal rendelkezik, a Carrefour érdekeltség pedig lakóhely közeli puha diszkontokat üzemeltet, amelyek nem jelentenek közvetlen fenyegetést a Lidlre nézve. A spanyol fogyasztók viszont rövid idő alatt megkedvelték a Lidlt.

Portugáliában a korai piacra lépés a konkurensekénél lényegesen kedvezőbb pozíciókat biztosított, igaz, komoly vetélytársnak számít a Jerónimo Martins, amely egyébként Lengyelország piacvezető élelmiszer-kiskereskedelmi (nem csak a diszkont!) láncának, a Biedronká-nak a tulajdo-nosa. A gazdasági krízis valószínűleg még több vevőt vonzott a Lidl üzletekbe, másfelől azonban a válság által erősen sújtott Ibériai-félsziget két országában alighanem csökkent a forgalom a vásárló-erő visszaesésének következtében.

Lengyelországban a fogyasztók nyitottak a fi gyelemfelkeltő szlogenekre, a termékek ala-posabb megkülönböztetése, a nevelő célzatú információk azonban már kevésbé fontosak számukra – ez ideális terepet jelent a Lidl számára! Érdekes, hogy noha a piacvezetőnél lényegesen kisebb hálózattal rendelkezik, a beszállítók beszámolói alapján mégis jelentős volumeneket értékesít a len-gyel piacon. A számtalan kisebb város pedig hosszú távon expanziós lehetőséget biztosít a kisebb méretű üzleteknek, miközben behatárolja a nagy üzletméretekkel operáló láncok lehetőségeit. Hosz-szabb időtávban gondolkodva a lengyelországi diszkontcsata a németországihoz hasonló küzdelmet hozhatja – azzal a különbséggel, hogy itt a helyi Biedronka birtokolja azt a pozíciót, amelyet az Aldi a német piacon, de mindkét esetben a Lidl tölti be az üldöző szerepét.

Alefelder [2004] már korábban rámutatott, hogy az Aldi-nak és a Lidl-nek az a kiinduló stratégiai alapelve, hogy az egyszer meghódított piacról már nem vonulnak vissza, a jelenlegi gazda-sági és piaci körülmények között nem tűnik fenntarthatónak. A változó szemlélet bizonysága, hogy a Lidl az utóbbi két évben óvatosabbra fogta külpiaci expanzióját, és 2009. júliusban eladta 50 norvégiai boltját, a Lidl-központot és két disztribúciós központot a norvég Rema láncnak, amely átvette a Lidl volt alkalmazottjait is. A Lidl skandináv piachódítása 2002-ben kezdődött (Finnor-szágban), de a skandináv vásárlási szokások rossz megítélése és elsősorban a vásárlók hazai márkahűségének alábecslése Svédországban az információk szerint 2003 óta már 247 millió USD veszteséget okozott [Kellner, 2008]. Az ott elkövetett hibákból tanulva a Lidl a svájci piacra lépé-sét 2009-ben elhalasztotta, ahol a Coop-pal és a Migros-szal kellene versenyeznie a piaci pozíció-ért, mert a már jelentős szereppel rendelkező Aldit nem fogja tudni megszorítani.

A balti államok (Észtország, Litvánia és Lettország) felé irányuló expanzióját már 2006-ban leállították, a megalapított irodákat bezárták, a már megszerzett közel 50 ingatlant eladták [Managermagazin-online, 2006]. Ehelyett a Lidl inkább a délkelet-európai országok felé terjesz-kedik. Miután az EU, illetve az egyes országok versenyhivatalai jóváhagyták az akvizícióval történő piacra lépését, Romániában és Bulgáriában 2010. februárban megvásárolta a Tengelmann-csoporttól az ott működő Plus-diszkonthálózat boltjait – Romániában 96-t és Bulgáriában 23-t [Siebenbürger Zeitung, 2010]. Bulgáriában 2010 végén már 14 Lidl-boltot nyitottak meg, Romániában pedig a Schwarz-csoport által már korábban létrehozott 42 Kaufl and-diszkontbolt mellé 150 Lidl-bolt meg-nyitását tervezi. A legfrissebb hírek szerint Szerbiában is cégbejegyzésért folyamodott a Lidl, vagyis a terjeszkedési stratégia első lépését itt is megtette [Planet Retail, 2011].


28

De nyugat felé is terjeszkednek bizonyos módon – 2010. februárban hosszú huzakodás után a német turisták által kedvelt Kanári szigeteken, Tenerifén, megnyitották az első kemény diszkont-boltjukat, amelyet 2010-ben még további öt követett [Schmitz, 2010]. Helyi vélemények szerint ez alapvetően megváltoztathatja a Kanári szigeteken levő élelmiszer-kiskereskedelem piaci erőviszo-nyait, mert eddig a helyi DinoSol és Marcial nevű kiskereskedelmi lánc 62%-os piaci részesedéssel rendelkezett [Teneriffaforum, 2008]. Az újonnan meghódított piacokkal együtt tehát 2010 végén a Lidl 25 európai országban volt jelen.

Az Aldi jelentős piacán, az Egyesült Államokban 2012-ben tervezte a Lidl a megjelenést, de ezt 2008-ban határozatlan időre elhalasztották. Vagyis jól látható a Lidl terjeszkedési straté-giáján a világuralom elhalasztása, amely helyett a már meglévő és sikeres európai pozíciók erősítésének sokkal reálisabb célja rajzolódik ki.

Az Aldi életében is bekövetkezett az első piaci vereség: az Aldi-Süd (először a cég éle-tében) 2010 augusztusában visszavonult Görögországból, más kereskedelmi láncokkal tárgyalt a meglevő 38 fi ókbolt átvételéről. Az ügyvezetőség nem nyilatkozott arról, hogy a visszavonulás összefüggésben állt-e a görög válsággal, csak azt hangsúlyozták, hogy inkább a másik kilenc cél-piacon szeretnék erősíteni az elért pozíciójukat [Handelsblatt, 2010]. Egyes információk szerint Görögországban több százmillió eurós beruházás zajlott le, amelynek a nagyobb részét valószínűleg le kell írni. Ennek következtében ma Görögországban a Lidl számít az egyetlen nagy piaci szerep-lőnek a diszkontszegmensben, mert jobban tudott alkalmazkodni az ottani fogyasztási szokásokhoz. Más kérdés, hogy az országban uralkodó gazdasági bizonytalanság milyen jövővel kecsegteti a kis-kereskedelmi láncokat.

2.2.4. A két diszkontlánc helyzete a magyar piacon

A diszkontok térnyerése a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben is számottevő volt az elmúlt években, amit jól mutat, hogy a hazai diszkontarány sokkal inkább a nyugat-európai részese-dés mértékéhez hasonlít, vagyis 2009-ben is már 12% volt, amely várhatóan 14%-ra nő az elkövet-kező négy évben. Még úgy is, hogy közben 2008 végén az egyik legjelentősebb diszkont hálózat, a Plus szupermarketté alakulva beolvadt a Spar csoportba (8. ábra).

8. ábraA diszkontok jelenléte a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben

0102030405060708090

100

Aldi MagyarországPlus ÉlelmiszerPenny Market Kft.

Profi Magyarország Rt.Lidl Magyarország

20092008200720062005

162

136

5431

74

117

37

105

108

126

39

107

140

132

1830

110

43

104

35

94

száz

alék

162

136

5431

74

117

37

105

108

126

39

107

140

132

1830

110

43

104

35

94

Forrás: Euromonitor [2010] adatai alapján saját szerkesztés


29

A diszkontok hazai terjedésének folyamata még közel sem állt meg, hiszen az Aldi még csak három éve, 2008-tól kezdett komoly beruházásokba Magyarországon. A Lidl pedig 2007 és 2009 között a legerőteljesebben növekvő vállalkozás volt a tíz legnagyobb hazai élelmiszer-kiskereskedelmi láncból. Jól jellemzi a két keménydiszkont lánc, a Lidl és az Aldi agresszív piac-hódítási stratégiáját, hogy a Plus nélküli első évben, 2009-ben a kieső körülbelül 100 milliárd forintos forgalom közel felét már „pótolták”, azaz csak mintegy 50 milliárd forinttal csökkent a diszkontláncok összesített forgalma.

Az Aldi és a Lidl között a nemzetközi piacért folytatott kemény konkurenciaharc a magyar piac meghódítására is jellemző. Amíg azonban az Aldi németországi főhadiszállásán még azon gondolkodtak, hogy az Aldi vagy leányvállalata, az osztrák Hofer márkát vezessék-e be a piacra, addig a legnagyobb ellenfelek (ezek közül a legnagyobb versenytársa a Lidl) sorra halászták el a jobb ingatlanokat Budapesten, az agglomerációban, illetve a vidéki városokban [Acsay – Kertész, 2005; Hoffmann, 2008]. Így az Aldinál – amely a nemzetközi terjeszkedés során a legalább 30 ezer lakosú városokat veszi célba – már a 10-15 ezres lélekszámú települések is cél-keresztbe kerültek. [Jensen – Schwarzer, 2010a]. Az Aldi eredeti terveiben további összesen 400 (!) bolt nyitása vagy felvásárlása szerepelt, azaz a diszkontboltok száma Magyarországon elvileg meg-duplázódna. A magyar piac meghódítására a cikk szerzője szerint az Albrecht fi vérek nagyjából egy-milliárd eurót szántak. Piaci elemzők szerint az Alditól leginkább a kis alapterületű, hagyományosan 200–400 négyzetméter közötti szupermarket boltok félhetnek, mivel elszívó ereje az árképzés és a szélesebb áruválaszték miatt leginkább őket érintheti [Pénzcentrum, 2010].

A magyar piacon a Lidl 2004-ben, az Aldi pedig csak 2008-ban jelent meg. A Planet Retail adatai szerint 2009 végén a Lidl-nek már 126 boltja volt Magyarországon és összesen 533 millió EUR bevételt ért el, míg az Aldi-Süd két év alatt 58 boltot nyitott és 238 millió EUR összforgalma volt. Az egy eladóhelyre jutó forgalom szempontjából mindkét lánc közel azonos eredményt ért el 2009-ben (a Lidl 4,2 millió EUR-t, az Aldi 4,1 millió EUR-t), ami a Lidl esetében azonos nagyság-rendű bevétel, mint Ausztriában, vagy Csehországban, az Aldi szemszögéből pedig átlagosan fele annyi forgalom, mint amennyit az osztrák Hofer-boltokban és 50%-kal kevesebb, mint amennyit a szlovén eladóhelyeken elértek.

Az egymás közötti versenyfutásban mindkét diszkontlánc hangsúlyt fektet az eredet kom-munikálására a terméken és a termékek árát hirdető címkéken egyaránt [Élelmiszeripar, 2010/a, illetve 2010/b]. Az Aldiban a „Minőségi, Magyar” felirat és a piros-fehér-zöld zászló, a Lidlben a „Magyar Minőség” és ugyancsak piros-fehér-zöld lobogó biztosítja a vásárlókat arról, hogy hazai élelmiszereket választottak. Azonban még azonos gyűjtő márkanév (saját márka) alatt is előfor-dulhat, hogy a különböző típusú termékek nemcsak más-más gyártótól, hanem más-más országok-ból is származnak. Az Aldiban a magyaron kívül leginkább német és osztrák termékekből áll a választék. Az utóbbi esetében szintén megnyilvánul a minőség üzenete a termékkommunikációban: a „Minőség Ausztriából” szlogen és az osztrák zászló. A Lidlben sokkal több más európai ország-ból származó (cseh, olasz, török) áru található.

A német élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulásaAK I

31

3. A német élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulása

A német élelmiszer export expanziónak két alappillére van: az első az élelmiszer-feldolgozó ipar teljesítménye, amely megtermeli az exportárualapot, a második a versenyképes logisztika és kereskedelem, amely külföldre juttatja az árut. Németország egyik sajátossága, hogy az exportnöve-kedést a statisztikai adatok és információk szerint nem csak a termelők jó külkereskedelmi teljesít-ménye által érte el, hanem az ezredforduló után és különösen a válság ideje alatt „besegített” az élelmiszer-kiskereskedelem is a diszkontláncok nemzetközi terjeszkedésével. Úgy is mondhat-nánk, hogy a diszkontláncok a kereskedelmi márkák magas részarányával trójai faló módjára viszik „a hasukban” a német élelmiszeripari beszállítók termékeit a külföldi piacokra.

Egy párhuzam: a két legnagyobb német kemény diszkontlánc, az Aldi és a Lidl becsült együttes bevétele a nemzetközi bolthálózatukból 2006-ban 35 milliárd EUR volt, ami 2008-ban már 42 milliárd EUR-ra ugrott, a német élelmiszergazdasági export pedig 2006 és 2008 között 42-ről 53 milliárd EUR-ra nőtt. A következő fejezetben ezért először a német élelmiszeripart elemeztük, és csak ezután vettük sorra részletesebben az élelmiszergazdasági külkereskedelemben lezajlott változásokat.

3.1. A német élelmiszeripar exportteljesítményének alakulása

Első pillantásra a német élelmiszeripar teljesítményében semmilyen látványos fejlődés jele nem található, összforgalma az 1995-2008. évi időszak alatt 113 milliárd EUR-ról 15%-kal 130 milliárd EUR-ra nőtt. Éves átlagos növekedési üteme tehát 1% alatt volt, úgy, hogy 2008-ban történt a legnagyobb ugrás az előző évhez képest (közel 6%). Más a kép viszont, ha az élelmiszeripari vál-lalatok exportbevételének alakulását nézzük: a vizsgált időszak alatt az exportból származó bevétel 11 milliárd EUR-ról 26,5 milliárd EUR-ra, azaz közel két és félszeresére növekedett.

Ez egyben azt is jelenti, hogy az élelmiszeripari ágazatnak ez időszak alatt bekövetkezett bevétel-növekedése majdnem teljes mértékben az exportforgalom növekedéséből származott! Az élelmiszeripari ágazat exportrészesedése ezzel 1995 és 2008 között 9,8%-ról 17%-ra ugrott. A szektor a 2006-2008. évi gazdasági és pénzügyi válságot nemcsak átvészelte, hanem nőtt a beruhá-zási kedv is – 2009-ben egy piaci felmérés alapján a megkérdezett vállalatok 45%-a tervezett újabb beruházásokat [AFC, 2009]. Ennek okát elsősorban abban látják, hogy a magasabb árfekvésű termé-keket előállító iparágakhoz képest (pl. autóipar) a vevők a napi élelmiszerfogyasztást kevésbé tudják korlátozni, átütemezni. Másrészt a pénzügyi válság költségcsökkentő hatásokat is szült: például a csökkenő energia- és nyersanyagárakon keresztül, amely javította a szektor ár-versenyképességét. Mellékesen azt is érdemes megemlíteni, hogy néhány nagyobb német élelmiszer-feldolgozó vállalat jelentős EU-támogatásban is részesült [Spiegel online, 2009].

Az élelmiszeripari ágazatokon belül a húsiparban történt a legnagyobb abszolút bevétel-növekedés: összforgalma a vizsgált időszakban 18,4 milliárd EUR-ról 30,5 milliárd EUR-ra nőtt, exportbevétele pedig több mint hétszeresére ugrott. A húsiparban az exportarány (exportból szár-mazó árbevétel/összes árbevétel) 1995 és 2008 között 3,5%-ról 13,4%-ra emelkedett. Ezen belül a húsfeldolgozásban (baromfi hús nélkül) 6,6%-ról 19,3%-ra, a baromfi hús-feldolgozásban 3,1%-ról 8%-ra, a húskészítmények gyártásában pedig 2,1%-ról 10,6%-ra nőtt az exportbevétel részaránya (9. és 10. ábra).

A német élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulása AK I

32

9. ábraA német húsipar exportbevétele és exportaránya (EA) 1995-2008 között

0,00,51,01,52,02,53,03,54,04,55,0

Hús-, baromfihús-készítmény gyártásaVágott hús (baromfi nélkül)Húsipar, összesen

200820072006200520042003200220012000199919981997199619950

5

10

15

20

25

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása, EAVágott hús (baromfi nélkül), EAHúsipar összesen, EA

mill

iárd

EU

R

száz

alék

Forrás: BMELV adatai alapján saját számítások

10. táblázatNéhány fontosabb német élelmiszeripari ágazat exportforgalma

és exportaránya 1995-ban és 2008-banmillió EUR, százalék

Ágazat 1995 2008 Exportarány 1995-ben

Exportarány2008-ban

Egyéb élelmiszergyártás 3 620,9 7 883,7 11,3 18,3Tejfeldolgozás 2 772,4 5 216,9 13,5 20,8Húsipar, összesen 655,2 4 718,9 3,5 13,4Édesség gyártása 1 204,3 2 667,4 15,6 28,9Vágott hús (baromfi nélkül) 373,1 2 418,8 6,6 19,3Hús-, baromfi hús-készítmény gyártása 239,8 1 977,4 2,1 10,6Növényi, állati olajok és zsírok gyártása 941,7 1 886,9 23,5 29,6Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás 678,8 1 765,8 11,3 18,2Malomipari termékek és keményítő, illetve keményítőtermékek gyártása 619,9 1 577,3 20,5 25,1

Kávé, tea gyártása 619,5 1067 12,0 24,8Fűszerek, szószok gyártása 192,1 869,1 6,6 20,3Gyümölcs/zöldséglé gyártása 285,5 842,4 17,2 26,5Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 297,1 704,7 8,8 13,9Üdítőital, ásványvíz gyártása 111,5 495,7 1,8 7,2Vágott baromfi 42,3 322,7 3,1 8

Forrás: BMELV adatai alapján saját számítások


33

A tejfeldolgozó ipar ezzel szemben visszaesést szenvedett az összbevétel vonatkozásában (1995-ben: 20,5 milliárd EUR, 2008-ban: 19,8 milliárd EUR), de az iparág exportból származó bevétele így is nőtt 88%-kal 5,2 milliárd EUR-ra. Érdekes képet mutat az egyéb élelmiszergyár-tás (pl. édesség, tészták, tartósított lisztes áruk) alakulása: az összforgalom mindössze 3,3 milliárd EUR-val nőtt 35,3 milliárd EUR-ra, míg az exportból származó bevételek 4,3 milliárd EUR-val nőttek 7,9 milliárd EUR-ra. Ennek a viszonylag heterogén szektornak az exportaránya ily módon 11,3%-ról (1995-ben) 18,3%-ra nőtt 2008-ra.

3.2. A német élelmiszergazdasági külkereskedelmi forgalom alakulása

A nemzetközileg alkalmazott HS-rendszer első 24 árufőcsoportja alkotja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkört. Ennek elemzésével mutatjuk be az egyes termékcsoportok áruforgalmá-nak adatait. A részletes évi adatokat EUR-ban az 3.-10. számú mellékletek tartalmazzák.

3.2.1. A német élelmiszergazdasági külkereskedelmi forgalom alakulása makroszinten

Németország a második legnagyobb nettó élelmiszergazdasági importőr az Európai Uni-óban, de egyben azon kevés tagországok közé tartozott, ahol az exportdinamika nagyobb volt, mint az importé. Élelmiszergazdasági külkereskedelmi forgalma az export esetében az Eurostat 1995-ig visszamenőleges külkereskedelmi statisztikája szerint 1995 és 2009 között majdnem két és félszeresére emelkedett, míg az import esetében csak közel 65 százalékkal nőtt. A dinamika a vál-ság idején sem hagyott alább, ennek köszönhetően a német élelmiszergazdasági egyenleg még a 2006-2008. évi válság-időszakban sem romlott jelentősen és összességében 1995 és 2009 között több mint 27%-kal javult (11. táblázat).

11. táblázatAz élelmiszergazdasági export, import és egyenleg alakulása

Németországban 1995-2009 közöttmillió EUR

Év Export Import Egyenleg1995 21 500 37 627 -16 1271996 22 656 38 406 -15 7501997 23 266 39 169 -15 9031998 24 980 40 563 -15 5831999 24 994 39 833 -14 8392000 28 132 41 702 -13 5692001 30 429 43 542 -13 1132002 31 179 43 932 -12 7532003 32 095 44 753 -12 6572004 33 890 45 340 -11 4492005 37 924 48 896 -10 9732006 41 714 54 004 -12 2892007 47 135 59 431 -12 2962008 52 901 64 661 -11 7602009 50 005 61 801 -11 797

Forrás: Eurostat alapján saját számítások


34

Németország élelmiszergazdasági exportja 1995-2009 között 133%-kal nőtt 50 milliárd EUR-ra. Két legfontosabb főcsoportja a tejtermékek, tojás, méz (HS-04) illetve a hús és húster-mékek (HS-02). Amíg azonban a tej- és tejtermékek főcsoportja 2008-ig az első helyen állt, ez a helyzet 2009-ben megfordult: most már a hús, hústermékek árufőcsoportja áll az első helyen 6,0 milliárd EUR-val és 12,1%-os részesedéssel az összexportból. A tej, tejtermékek árufőcsoportjának exportja 2009-ben az előző évhez képest 18%-kal visszaesett és jelenleg 5,9 milliárd EUR-t tesz ki (11,7%). A hús és hústermékek exportárbevétele nagyon dinamikusan, 1995 és 2009 között több mint négyszeresére (436%-ra) nőtt, míg a tej, tejtermékek exportja 2008-ig 84%-kal nőtt, de egy év alatt drasztikusan visszaesett. Jelentős exportbevételt hozott még az élelmiszeripari termékeket tartalmazó ital, szesz, ecet (HS-22) (2009-ben 4 milliárd EUR), a sütőipari és cukrászati termé-kek (HS-19) (2009-ben 3,9 milliárd EUR) és az egyéb ehető készítmények (HS-21) (2009-ben 3,6 milliárd EUR) árufőcsoportja. A német élelmiszergazdasági export a 1995-2009. évi időszakban mind a három feldolgozási fázisban6 javult: a mezőgazdasági alapanyag-termelésben (117%-kal), az elsődleges élelmiszer-feldolgozásban (128%-kal) és a másodlagos élelmiszer-feldolgozásban (141%-kal), ami azt is jelenti, hogy az élelmiszeripari termékek exportja összességében 135%-kal nőtt (10. ábra). Ha az élelmiszeripari termékek exportjának éves növekedését nézzük, akkor a növe-kedési ütem elsősorban az EU-10 csatlakozási időpontja (2004) után volt jelentős (10-13%-os), csak a 2009. év hozott némi visszaesést (-6%).

10. ábraA német élelmiszergazdasági export alakulása 1995 és 2009 között

0

10

20

30

40

50

60

Másodlagos feldolgozás termékeElsődleges feldolgozás termékeAlap mezőgazdasági termék

200920082007200620052004200320022001200019991998199719961995

10,0

8,23,3

11,0

7,93,8

11,3

8,53,5

12,1

9,13,8

12,3

8,83,8

14,0

9,6

4,6

13,7

12,1

4,6

14,7

11,8

4,7

15,0

12,5

4,5

16,0

13,2

4,6

18,1

14,6

5,2

20,0

16,0

5,7

22,6

17,9

6,6

25,0

20,4

7,6

24,1

18,6

7,2

mill

iárd

EU

R

10,0

8,23,3

11,0

7,93,8

11,3

8,53,5

12,1

9,13,8

12,3

8,83,8

14,0

9,6

4,6

13,7

12,1

4,6

14,7

11,8

4,7

15,0

12,5

4,5

16,0

13,2

4,6

18,1

14,6

5,2

20,0

16,0

5,7

22,6

17,9

6,6

25,0

20,4

7,6

24,1

18,6

7,2

Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások

A német élelmiszergazdasági import 1995-2009 között az exportnál kisebb ütemben, 64%-kal nőtt 61,8 milliárd EUR-ra. A legnagyobb részarányt 2009-ben 9,4%-kal a gyümölcsfélék (HS-08), 8,4%-kal a tej, tejtermékek (HS-04) és szintén 8,4%-kal az egyéb ehető készítmények (HS-21) árufőcsoportja képviselte. Jelentős még a hús és hústermékek (HS-02), valamint a zöldségfélék (HS-07) importja. A német élelmiszergazdasági import a 1995-2009. évi időszakban mind a három feldolgozási fázisban emelkedett, a legjobban az elsődleges élelmiszer-feldolgozásban (79%-kal), míg a mezőgazdasági alapanyagok (50%-kal), és a másodlagos élelmiszer-feldolgozási termé-kek (63%-kal) importjának növekedése átlag alatti volt. Az élelmiszeripari termékek importja így összességében 71%-kal nőtt, ami jelentősen elmaradt az export növekedésétől.

6 A besorolást tartalmazza a 2. függelék.


35

A főcsoportok szintjén képzett egyenlegnek nem minden esetben van értelme, mert a német export- és importstruktúra termékszinten nagyon eltér egymástól. Ennek ellenére elmondható, hogy a hús és hústermékek főcsoportjában következett be a leglátványosabb egyenleg-növekedés -2,450 milliárd EUR-ról (1995-ben) 1,087 milliárd EUR-ra (2009-ben), tehát az egyenleg tíz év alatt több mint 3,5 milliárd EUR-val javult. Jelentősen nőtt az egyenleg az egyéb ehető készítmé-nyek (HS-21) főcsoportjában (-302 millióról 1,042 milliárd EUR-ra) és 1,6 milliárdos többletet hozott 2009-ben a dohánytermékek7 (HS-24) árufőcsoportja is. Éves átlagban közel 1 milliárdos aktívát hozott – jelentős ingadozásokkal kisérve – a tej, tejtermékek árufőcsoportja is. A feldolgo-zási fázisokat nézve a német élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenleg 1995-2009 között a mezőgazdasági alapanyag-termelésben tovább romlott (-3.344 millió EUR-val), de az elsődleges élelmiszer-feldolgozásban 227 millió EUR-val és a másodlagos feldolgozásban viszont több mint 7,448 milliárd EUR-val javult. A német élelmiszeripar külkereskedelmi egyenlege így hihetet-len módon tizenöt év alatt 7 milliárd eurós passzívumról 673 millió eurós aktívumra váltott. Németország a jól szervezett másodlagos élelmiszer-feldolgozásával tudott élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlegén a válság alatt is jelentősen javítani!

3.2.2. Az áruforgalom elemzése az áruosztályok szintjén

Ha HS-4-es szinten nézzük a német élelmiszergazdasági export alakulását, akkor látható, hogy az 2007-09. évek átlagos exportbevétele alapján rangsorolt és legalább 500 millió EUR export-bevételt hozó áruosztályok között mindössze egy olyat találunk, amely nem élelmiszeripari termék – a búzát (HS-1001). A többi kivétel nélkül elsődlegesen, vagy másodlagosan feldolgozott élel-miszeripari termék. Ezek közül – a 2007-09. évek és a 2000-02. évek átlagai közötti növekedést fi gyelembe véve – a következő 18 áruosztályt kell kiemelnünk (12. táblázat). A kiemelt áruosztályok együttvéve a 2000-02. évek átlagában az összes német élelmiszeripari export 47,1%-át reprezentál-ták, ez a részarány a 2007-09. évek átlagában már 53,7%-ra nőtt.

Az adatok alapján az élelmiszeripari külkereskedelmi áruosztályok között a sajt és túró (HS-0406) hozta a legnagyobb átlagos exportbevételt közel 2,8 milliárd EUR-val. A legnagyobb abszolút növekményt Németország sertéshús-exportja (HS-0203) hozta 1,759 milliárd EUR-val, amely az ezredforduló óta több mint megháromszorozódott. A legnagyobb százalékos for-galomnövekedés az elkészített és konzervált hús (HS-1602) áruosztályában (amely tartalmazza például a húsos készételeket is) volt tapasztalható, amelynek exportbevétele 235%-kal nőtt.

Több mint, illetve közel egy milliárdos exportnövekedést hozott a kenyér, cukrászsüte-mény, biscuit (HS-1905), illetve a csokoládékészítmény (HS-1805) áruosztálya, ami egyébként jellegzetes sajátmárkás diszkont-terméknek tekinthető. Külön említést érdemel a pörkölt kávé (HS-0901) és a kávékészítmények (HS-2101) együttesen egy milliárd EUR-t elérő forgalomnöve-kedése is, ami azért érdekes, mert az Aldi saját kávéfeldolgozóval is rendelkezik. Jelentős százalékos növekedést tapasztalunk még a kolbásznál (HS-1601), a víz és alkoholmentes italoknál (HS-2202), a szeszesitalnál (HS-2204) és a puffasztott gabonatermékeknél (HS-1904), ezek a termékek nem kis részarányt képviselnek a diszkontláncok kereskedelmi márkás termékválasztékából.

7 Hasonlóan más országhoz a német statisztika is egyre több, vámmentes forgalomban értékesített élelmiszert besorol a HS-24 BB áruosztályba, ezért a 24. árufőcsoport egyenlege – nemcsak dohánytermékekből – a 2004-ben történt statisztikai módosítás óta körülbelül egy milliárd EUR-val nőtt.


36

12. táblázatA legfontosabb élelmiszeripari áruosztályok külkereskedelmi

forgalomváltozása 2000 és 2009 között millió EUR, százalék

HS-kód Áruosztály neve2000-02 2007-09 növekedés

évek átlaga, millió EUR % millió EUR0406 Sajt és túró 1 727 2 790 161,6 1 0632402 Szivar, cigaretta 1 821 2 781 152,7 9600203 Sertéshús 861 2 620 304,3 1 7591905 Kenyér, cukrászsütemény, biscuit 1 254 2 362 188,4 1 1081806 Csokoládékészítmény 1 258 2 169 172,4 9112106 Étrend kiegészítők 889 1 672 188,0 7820901 Kávé nyersen vagy pörkölve 527 1 185 225,0 6592202 Víz, alkoholmentes italok 445 1 165 261,9 7201602 Elkészített és konzervált hús 295 987 334,9 6922208 Szeszesital 414 843 203,6 4292204 Bor 418 755 180,8 3382101 Kávékészítmények 406 676 166,3 2690207 Baromfi hús 309 660 213,5 3511704 Cukorka kakaótartalom nélkül 404 582 144,2 1781601 Kolbász 240 532 222,0 2922103 Mártás, ételízesítő keverék, mustár 253 472 186,4 2191904 Puffasztott vagy pirított gabona 183 461 251,6 2782105 Fagylalt és ehető jégkrém 199 325 163,7 127


A volumenbeli növekedés mellett azt is érdekes megvizsgálni, hogy melyik időszakra esett az exportnövekedés jelentős része. Ezért néhány jellegzetes árucsoport exportbevételének növeke-dési ütemét összehasonlítottuk az élelmiszeripari kivitel átlagos növekedési ütemével (11. ábra).

A diagramból látszik, hogy minden kiemelt áruosztály átlag feletti növekedést produkált, a növekedési ütem a legtöbb esetben a csatlakozás után egy, vagy két évvel (a két diszkontlánc közép és délkelet-európai piacokra lépésével egy időben) kezdett felgyorsulni.


37

11. ábraNéhány kiválasztott áruosztály exportforgalmának növekedési üteme

2000-2009 között (2000 = 100%)

050

100150200250300350400450500

Élelmiszeripar átlagos exportnövekedéseKenyér, cukrászsütemény, biscuitVíz, alkoholmentes italokElkészített és konzervált hús

2009200820072006200520042003200220012000

KolbászPuffasztott vagy pírított gabona

Kávé, kávékészítmények

Csokoládékészítmény

száz

alék


3.2.3. A célpiacok szerinti forgalmi változás

A német élelmiszergazdasági export célpiacok szerinti vizsgálatánál azokra az országokra koncentráltunk, ahol a diszkontláncok jelen vannak (kivéve a tengerentúli országokat, valamint a kisebb piacokat). A forgalmon belül elsősorban az élelmiszeripari export, illetve ezen belül a másodlagos élelmiszeripari termékek export alakulását elemeztük részletesebben. A kiválasztott 20 célország a német élelmiszeripari kivitel 83%-át és a másodlagos élelmiszeripari kivitel 90%-át reprezentálja.

A következő két ábrában bemutatjuk a német élelmiszeripari export, illetve a másodlagos élelmiszeripari termékek exportjának alakulását 1995 és 2009 között a kiválasztott célpiacokon (12. és 13. ábra). A 20 piacon együttvéve a német élelmiszeripari export 1995 és 2009 között 154%-kal (21,4 milliárd EUR-val) nőtt, a másodlagos élelmiszeripari feldolgozás exportja pedig 191%-kal (14,2 milliárd EUR-val) emelkedett.


38

12. ábraNémetország élelmiszeripari exportja fontosabb célországok szerint

1995-ben és 2009-ben

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

20091995

HRSISKPTIEFIHUGRSECHCZDKESPLBEGBATFRITNL

mill

iárd

EU

R/E

CU

Megjegyzés: Az országnevek rövidítése az ISO 3166 2-alpha kód szerint történt (1. függelék).Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások

13. ábraNémetország másodlagos élelmiszeripari exportja fontosabb

célországok szerint 1995-ben és 2009-ben

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

20091995

HRSKSIIEPTFIHUGRSECZCHDKPLBEESATGBNLITFR

mill

iárd

EU

R/E

CU


A három domináló élelmiszeripari exportpiac a holland, az olasz és a francia, e három piac együtt az összexportnak majdnem 35%-át képviseli, de a két év közötti relatív forgalombővü-lés átlag alatti volt. Az utána követő országok felé (Belgium kivételével) viszont minden esetben átlag feletti ütemben bővült a német élelmiszeripari export. A legnagyobb relatív növekedés az ír piacon volt tapasztalható (kilencszeres), de Magyarország felé is jelentősen nőtt a német kivitel (ötszörös).


39

A másodlagos élelmiszeripari termékek exportpiacai közül a „nagy három”-ra majdnem ugyanazt lehet elmondani, mint fent: az összexportnak majdnem 36%-át képviselik, de az 1995 és 2009 közötti relatív forgalomnövekedés itt is átlag alatti volt. Az utána követő országok felé (Belgium kivételével) viszont ismét minden esetben átlag feletti ütemben bővült a német másodla-gos élelmiszeripari export. A legnagyobb relatív növekedés itt is az ír piacon volt tapasztalható (tízszeres), és Magyarország felé is a német másodlagos élelmiszeripari kivitel (hétszeres) messze átlagon felüli növekedést mutatott.

Ha kiemeljük a vizsgált piacok közül az újonnan csatlakozott országokat (plusz Hor-vátországot), akkor ezen a piacon a német élelmiszeripari export a két év között 381%-kal – a másodlagos élelmiszeripari export még ennél is gyorsabban, 393%-kal – bővült. Ha a növeke-dést az egyes évekre vetítjük, akkor látszik, hogy a legnagyobb bővülés a csatlakozás után egy-két évvel történt (14. ábra).

14. ábraNémetország élelmiszeripari exportforgalmának indexe az újonnan csatlakozó

országok és Horvátország felé 1995 és 2009 között (1995 = 100%)

0

100

200

300

400

500

600

700

SzlovákiaHorvátország

LengyelországCsehország

200920082007200620052004200320022001200019991998199719961995

MagyarországSzlovénia

száz

alék


3.2.4. A legfontosabb áruosztályok célpiacok szerinti forgalmának változása

A német élelmiszergazdasági külkereskedelmi forgalom áruosztályok szerinti vizsgálatánál kiemeltünk 18 olyan elsődleges, vagy másodlagos élelmiszeripari termékeket reprezentáló áruosz-tályt, amely a 2007-09. évi és a 2000-02. évi átlagok összehasonlításában átlag feletti növekedést mutattak. Ezeknek az áruosztályoknak a forgalmát most összességükben vizsgáljuk a fontosabb európai célpiacok szerint. (A részletesebb adatokat a 11.-18. számú mellékletek tartalmazzák.)

Ha a célpiacok sorrendjét nézzük a 2000-02. évek átlagában, akkor a vezető pozícióban Fran-ciaországot találjuk, ahova e termékek 13,6%-a került. A második helyen Olaszország áll 12,8%-kal, utána az Egyesült Királyság (9,3%), Ausztria (8,9%) és Hollandia (8,8%) következett. A 2007-09. évek átlagában nemcsak a legfontosabb piacok sorrendje változott meg, hanem a százalékos részará-nyuk is visszaesett: Az első helyen ekkor Olaszország található 11%-os részesedéssel, utána Fran-


40

ciaország (9,7%), Hollandia (8,6%), Ausztria (8,2%) és az Egyesült Királyság (7,3%) következik. Az öt legfontosabb célpiac részesedése a kiemelt áruosztályok forgalmából ily módon a két vizsgált időszak között 53,4%-ról 44,8%-ra esett vissza (15. ábra).

15. ábraFontosabb célpiacok részaránya a kiemelt élelmiszeripari termékeket tartalmazó áruosztályok német exportjából

0

2

4

6

8

10

12

14

2007-09 átlaga2000-02 átlaga

HUCZPLNLATGBITFR

száz

alék


Most nézzük meg, hogy a hagyományos célpiacok rovására mely új célpiacok kaptak fonto-sabb szerepet a német élelmiszeripari export szemszögéből! Ha azt vizsgáljuk, hogy a két időszak között százalékpontban melyik célpiac részaránya nőtt a legjobban, akkor ezt a sorrendet Len-gyelország (2,9 százalékpont) vezeti, Csehország (1,6) és Magyarország (1,2) előtt. A legnagyobb „vesztesek” pedig Franciaország (-3,8), Spanyolország (-2,2) és az Egyesült Királyság (-1,9). Az újonnan csatlakozott országok kaptak tehát nagyobb szeletet a német „exporttortából”, a kiválasztott élelmiszeripari termékek 11,1 milliárd EUR-s német exportnövekményéből a lengyel piac részese-dése 808 milliót EUR, a csehé 463 millió EUR és a magyaré 325 millió EUR volt.

Ha a kiemelt termékek közül csak a másodlagosan feldolgozott élelmiszeripari termé-keket vesszük fi gyelembe, akkor a fenti számok úgy változnak, hogy a 2000-02. évek átlagában a sorrendet Franciaország (14,7%) vezette Olaszország (11,6%) és az Egyesült Királyság (9,3%) előtt, Ausztria és Hollandia (8-8%) elé pedig még Spanyolország (8,6%) ékelődött be. A 2007-09. évek átlagában ismét megváltozott a legfontosabb piacok sorrendje és a százalékos részarányuk is visszaesett: az első helyen itt is Olaszország található 10,7%-os részesedéssel, utána Franciaország (10,6%), Hollandia (8,2%), az Egyesült Királyság (7,8%) és Ausztria (7,6%) következik. Az öt leg-fontosabb célpiac részesedése a kiemelt áruosztályok forgalmából ily módón a két vizsgált időszak között 51,6%-ról 44,9%-ra esett vissza (16. ábra).


41

16. ábraFontosabb célpiacok részaránya a kiemelt másodlagos élelmiszeripari

termékeket tartalmazó áruosztályok német exportjából

02468

10121416

2007-09 átlaga2000-02 átlaga

HUCZPLNLATGBITFR

száz

alék


A másodlagos élelmiszeripari termékek esetében a két időszak közötti százalékpont-változás sorrendjét Lengyelország (1,8 százalékpont) vezeti Csehország (1,3) és Magyarország (1,1) előtt. A legnagyobb részarány-csökkenés pedig ismét Franciaország (-4,2), Spanyolország (-2,4) és az Egyesült Királyság (-1,5) esetében történt. A kiemelt másodlagos élelmiszeripari termé-kek 8,4 milliárd EUR-s német exportnövekményéből a lengyel piac 441 millió EUR-val, a cseh 310 millió EUR-val és a magyar 245 millió EUR-val részesedett.

Érdekes eredményt hozott az az összehasonlítás, amit a 2000-2002. évi és a 2007-2009. évi átlagok között az exportforgalom százalékos változására végeztünk a kiemelt áruosztály-okra és a fontosabb célpiacokra (18. melléklet). A mátrix elemei közül 1-gyel jelöltük azt az áruosztály/célpiac relációt, ahol átlag feletti növekedést találtunk, 0-val pedig, ha a növekedés átlag alatti volt. Az áruosztályok szerinti oszlopvektorok összegét nézve azt találjuk, hogy csak három áruosztály mutat az átlagnál (13) kisebb értékösszeget, tehát a célpiacok túlnyomó többségére ezek az áruosztályok átlag feletti növekedést mutattak. Az országok szerinti sorvektorok összegénél pedig azt találjuk, hogy Csehországgal, Finnországgal, Magyarországgal, Írországgal, Szlovéniá-val és Szlovákiával olyan országok mutatnak az átlagnál (9) lényegesen nagyobb értékösszeget, amelyeknek piacait a két diszkontlánc meghódította (Bulgária és Románia esetében a 18-as érték a 2007-ben történő EU-csatlakozásuknak köszönhető). Az áruosztályok túlnyomó többségére tehát ezek a célpiacok átlag feletti növekedést mutattak.

Hatások az anyaország és a befogadó országok élelmiszergazdasági külkereskedelméreAK I

43

4. Hatások az anyaország és a befogadó országok élelmiszergazdasági külkereskedelmére

4.1. Alapadatok és hipotézisek

Az előző fejezetekben ki tudtuk mutatni, hogy a német élelmiszeripar exportbevétele és exportaránya hasonló ütemben bővült, mint a német élelmiszergazdasági külkereskedelem. Azt is kimutattuk, hogy a német élelmiszer külkereskedelmen belül elsősorban olyan árucsoportok exportja bővült és olyan piaci irányok felé, amerre a vizsgálat tárgyát képező diszkontláncok külpiaci akti-vitása is növekedett. Azt is láttuk, hogy a 2007-09. évek és a 2000-02. évek átlagai közötti növeke-dés alapján kiemelt 18 áruosztály – amelyek egyébként szemmel láthatóan hasonlóságot mutatnak a diszkontok által kereskedelmi márkaként a külpiacokon forgalmazott kínálattal is – kivitelének növekedési üteme a legtöbb esetben az uniós csatlakozás után egy, vagy két évvel (a két diszkont-lánc közép és délkelet-európai piacokra lépésével egy időben) kezdett felgyorsulni.

A leírt tények alapján jogos a feltevés, hogy kapcsolat lehet a diszkontok külpiaci terjesz-kedése és a német élelmiszergazdasági külkereskedelmi teljesítmény között. Ennek számszerű kimutatása azonban számos nehézségbe ütközik: az egyik oldalon a két diszkontlánc szoros értelem-ben vett üzleti titkolózása és az abból adódó, az alapvető üzleti tevékenységére vonatkozó adathiány; a másik oldalon a HS-kódrendszerben használt külkereskedelmi áruosztályok és a diszkontláncok polcain található termékválaszték közötti azonosítási problémák miatt. Megnehezíti a kutatást az a tény is, hogy bár ismert a két lánc által forgalmazott kereskedelmi márkák jelentős része, de ezek gyártói (és nemzeti) hová tartozása nem minden esetben azonosíthatók [FMCG, 2010]. Végül még az utóbbi években a láncok külpiaci jelenlétében fellépő eltérések (pl. USA, Svájc, Skandinávia) is megnehezítik az egységes elemzést.

A rendelkezésre álló adatokból először azt vizsgáljuk, hogy a diszkontláncok terjeszkedésé-nek exportserkentő hatását milyen egyéb tényezők befolyásolják még, például fokozza-e a célpiacok gazdasági nagysága és fi zetőképessége, valamint esetleg csökkenti-e az anyaország és a célpiac közötti földrajzi távolság. Erre a kérdésre a következő fejezetben egy gravitációs modell, illetve a korreláció mátrix segítségével keressük a választ.

4.2. Hatásvizsgálat gravitációs modell, illetve korreláció mátrix segítségével

A felsorolt tényezők egyikét, az anyaország és a célpiac közötti földrajzi távolságot legjob-ban egy úgy nevezett gravitációs modellel tudnánk fi gyelembe venni. Gravitáció alatt egy olyan interakciót értünk két, vagy több test, vagy terület között, amelynek nagyságát bizonyos tényezők pozitívan, vagy negatívan befolyásolják. Az egyetemes gravitációs törvény Newton-tól származik, aki kimutatta, hogy az univerzális gravitációs kölcsönhatás egy vonzerő, amelynek nagysága egye-nesen arányos a kölcsönhatásban levő két test tömegének szorzatával és fordítottan arányos a tes-tek tömegközponti távolságának négyzetével. A képletben szereplő gravitációs vonzerő nagysága a következő összefüggés szerint számítható ki:

F Gd

m mgrav 2

1 2= (1)

ahol m1 és m2 a két test tömege, d a két test tömegközéppontja közti távolság, G pedig a gravitációs konstans.

Hatások az anyaország és a befogadó országok élelmiszergazdasági külkereskedelmére AK I

44

A közgazdaságtan a gravitációs modellt a fenti képletre támaszkodva a múlt század 40-es évei óta alkalmazza. A külkereskedelemi folyamatok elemzésében a modellt először Tinbergen [1962] és Pöyhönen [1963] használta fel, akik a fi zikális vonzerőt a kétoldalú kereskedelmi forga-lommal, a testtömegeket az ország gazdasági súlyával (pl. az egy főre jutó bruttó hazai termékkel GDP/fő) és a testek közötti távolságot a két ország közötti földrajzi távolsággal helyettesítették. Továbbfejlesztett változatai olyan, a kereskedelmet segítő, illetve akadályozó változókat is tartal-maznak, mint a közös vámunióhoz tartozás, a közös határ, közös nyelv, közös valuta stb. A gra-vitációs modell az elmúlt évtizedekben a bilaterális kereskedelem alakulását a legnagyobb erővel magyarázó empirikus modellnek bizonyult. Emellett sokan alkalmazzák standard kereskedelem-elméletek érvényességének bizonyítására, annak vizsgálatára, hogy bizonyos gazdaságpolitikai eszközök miként hatnak a külkereskedelem volumenére, valamint adott bilaterális kereskedelemi volumen potenciális, illetve várt nagyságának becslésére. A gravitációs modell közgazdasági elmé-letbe történő beágyazását Anderson [1979] kezdte, aki kimutatta, hogy a gravitációs egyenlet leve-zethető a termékdifferenciáláson alapuló külkereskedelmi elméletből.

A magyar nyelvű szakirodalomból Virág-Neumann [2010] összefoglalását ajánlhatjuk, amely részletesen tárgyalja a gravitációs modell alapvonalait, a gravitációs egyenlet alkalmazását a gya-korlatban és a külkereskedelem gravitációs modelljét, valamint példákat sorol fel a kereskedelmi forgalom becslésére a gravitációs modell segítségével. Kutatásunk szempontjából Bojnec és Fertő [2009] dolgozata ad még fontos támpontokat, akik a gravitációs modell segítségével megvizsgálták az internet terjedésének hatását az élelmiszer-külkereskedelemre.

Jelen tanulmányunkban csak az egyirányú vonzerőt fogjuk elemezni, azaz egy egyszerű gra-vitációs modell segítségével megvizsgáljuk (amelynek képlete Cobb-Douglas-típusú függvénynek is tekinthető), hogy van-e összefüggés az egyes célpiacokra irányuló Németországi élelmiszer-ipari export, a két diszkontláncnak az egyes célpiacokon elért árbevétele, a célpiacok fogyasz-tása (összes fogyasztás és fogyasztás/fő) és a két ország közötti földrajzi távolság között. Utóbbit a két diszkontlánc Németországi központja és a célpiac fővárosa közötti földrajzi távolsággal mér-tük. Mivel tulajdonképpen nem az összforgalom nagysága az érdekes, hanem inkább a diszkontlán-cok belépése okozta változás, az abszolút nagyságokat az import, a bevétel és a vásárlóerő esetében relatív változókkal (indexekkel) helyettesítettük.

Kiindulási képletünk tehát:

E e B F T ei i i i i= a b c d n (2)

vagy az egyes tényezők növekedésére alapozva:

E e B F T ei i i i iD D D= a b c d n

(3)

ahol Ei, vagy ΔEi az i-edik ország felé irányuló német export, illetve az éves exportváltozás. A Bi és ΔBi a két diszkontlánc árbevétele, illetve ennek éves árbevétel változása az i-edik országban. A Fi, ΔFi az egy főre jutó fogyasztás, illetve ennek éves változása (ez közvetett módon a vásárló-erő változását képviseli). Ti a két diszkontlánc Németországi központja és az i-edik célpiac fővá-rosa közötti földrajzi távolság, α, β, γ, δ együtthatók, ei

μ pedig a latens változó az i-edik ország esetében.

A fenti nemlineáris egyenletet logaritmizálással többváltozós lineáris regressziós egyenlet-rendszerré alakítjuk át:

ln ln lnln X B F Ti i i ic d nD D D D+ + +a b= + (4)


45

Az egyenlet átalakításból azonban újabb probléma keletkezik számunkra, mivel az abszolút változások negatívak is lehetnek, és ebben az esetben a természetes logaritmus függvény értéke nincs defi niálva. Továbbá Silva és Tenreyro [2006], valamint Bosquet és Boulhol [2009] felhívta a fi gyelmet arra, hogy a paraméterek értelmezése nem a szokásos módon történhet, illetve hogy a logaritmizált egyenletnek a legkisebb négyzetek módszerével történő paraméterbecslése szignifi -káns torzításokhoz vezethet. Ezt úgy próbáltuk áthidalni, hogy bázisindexeket számoltunk az egyes évek adataira úgy, hogy a 2009. évet vettük bázisnak. Ez mindenféleképpen megoldja a logarit-mus problémáját, ugyanakkor eltünteti az országok közötti súlybeli különbségeket. Ezt a problémát viszont ellensúlyozni lehet azzal, ha az abszolút adatokból felépítünk egy súlyrendszert minden változóra, s ezeknek a mesterséges számoknak vizsgáljuk a hatását a magyarázó változóra.

Az így kapott egyenlet már nem értelmezhető abban a formában, ahogy az ilyen egyenlete-ket értelmezni szokás, hiszen konstruált mutatószámok közötti kapcsolatot vizsgálunk, ugyanakkor talán arra lehetőséget ad, hogy egyáltalán a kapcsolat létezésének kérdését felvethessük.

A gravitációs modellszámításhoz a Planet Retail felméréseiből származó, 12 EU-tagországra a 2003-2009. évi időszakra vonatkozó forgalmi adatokat, az Eurostat adatbázisból származó, ugyan-azokra az országokra vonatkozó fogyasztási adatait, a szintén az Eurostat adatbázis alapján erre az időszakra célpiacok szerint kiszámított német élelmiszeripari és másodlagos élelmiszeripari export-adatokat, valamint a Michelin internetes térképei szerint kiszámolt országúti távolságokat használ-tuk fel.

Sajnos a modellhez felhasznált minta meglehetősen kicsi; de mivel a diszkontláncok által meghódított célpiacok száma jelenleg is csak 27, ennél sokkal több elemet nem igazán tudnánk szerezni az elemzéshez. Ez szükségszerűen azt jelenti, hogy a becsült modell paramétereinek konfi denciaintervallumai nagyon tágak lesznek, ezért a paraméterek konkrét értéke meglehetősen irreleváns, sőt még előjelük sem egyértelmű. Azonban a determinációs együttható értéke tám-pontot ad arról, hogy egyáltalán értelmesek-e az egyenleteink. Fontos szempont az is, hogy szignifi kánsak-e az együtthatók a becsült modellben.

A gravitációs modell, különböző futtatásainak eredményeiből a 13. táblázatban összefoglal-tuk a 2004/2003. évi, illetve a 2009/2008. évi egyenlet együtthatóinak értékelését. A 2004/2003-as modellfutásban a determinációs együttható R2 = 0.80, a 2009/2008-as modellfutásban pedig R2 = 0.78 volt.

13. táblázatA gravitációs modellek együtthatóinak jellemzői

2004/2003 modell

Együtthatók előjele Konfi dencia intervallum Szignifi kancia-szint

Konstans Pozitív -11 és 12,5 között Nem szignifi káns (p > 0,5)Forgalom Pozitív -0,5 és 0,363 között Közepesen szignifi káns (p = 0,113)Távolság Negatív -1,8 és 1,7 között Nem szignifi káns (p > 0,5)

Fogyasztás Pozitív 0,2 és 1,13 között Szignifi káns (p = 0,005)2009/2008

modellEgyütthatók

előjele Konfi dencia intervallum Szignifi kancia-szint

Konstans Pozitív -10 és 12 között Nem szignifi káns (p > 0,5)Forgalom Pozitív -0.5 és 1,1 között Nagyon gyengén szignifi káns (p > 0,327)Távolság Negatív -1,7 és 1,4 között Nem szignifi káns (p > 0,5)

Fogyasztás Pozitív 0,1 és 1,1 között Szignifi káns (p = 0,019)Forrás: Saját számítás


46

A többi évben is nagyjából hasonló eredményeket kaphatunk, mint a fenti két példában. Ezekből természetesen túl messzemenő következtetéseket nem szűrhetünk le, de a forgalom és a fogyasztás bizonyulnak relevánsabb tényezőknek, a távolság együtthatója pedig mindkét esetben nem szignifi káns p > 0,5-ös szinten.

A determinációs együtthatót is óvatosan kell értékelni, mivel alapvetően kicsi a variancia, amit magyarázni kell, tudniillik kicsi és valószínűleg erősen homogén a minta, ráadásul a változók erősen korreláltak. Ennek ellenére levonhatjuk a következtetést, hogy a gravitációs modell alapján az anyaország és a célpiacok közti földrajzi távolság nem fejt ki szignifi káns (negatív) hatást a német exportnövekedésre.

A gravitációs modellben a célpiacok gazdasági „vonzerejét” kifejező fogyasztás és a német élelmiszeripari export közötti szignifi kanciát, illetve a hasonló módon az ország gazdasági erejét („tömegét”) jelző GDP és a német élelmiszeripari export között esetlegesen fennálló kölcsönhatást úgy próbáljuk pontosabban behatárolni, hogy behelyettesítjük őket egy többváltozós lineáris reg-resszió egyenletbe.

Tehát legyen

b X b XY b b X i ibecs 2 20 1 1 f+ += + + (5)

ahol az Ybecs a becsült exportnövekedés az élelmiszeripari exportban, illetve a másodla-gos élelmiszeripari exportban. A b0 paraméter a konstans, a b1,….,bi a regressziós együtthatók, az X1,…..,Xi pedig a két diszkontlánc forgalmi bevételében, a célpiacok fogyasztásában és GDP-jében az egyes évek között bekövetkezett változás. Anélkül, hogy ennek az egyenletnek a pontos paramé-ter-becslésére vállalkoznánk, kiszámítjuk az egyenlethez tartozó korreláció mátrixot a gravitációs modellben felhasznált adathalmazra, illetve a lineáris regresszió számításnál használt 2006-2008. évi adatbázisra nézve (14.-15. táblázat).

14. táblázatA német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői közötti korreláció mátrix a gravitációs modellben felhasznált adatbázis esetében (élelmiszeripari exportváltozás)

Élelmiszeripari export

Diszkontlánc forgalma

Célpiac GDP/fő Fogyasztás/fő Fogyasztás

összesen

Élelmiszeripari export 1,0000Diszkontlánc forgalma 0,7436 1,0000Célpiac GDP/fő 0,4124 0,4270 1,0000Fogyasztás/fő 0,4061 0,4130 0,9343 1,0000Fogyasztás összesen 0,4965 0,4162 0,6543 0,7803 1,0000

Forrás: Saját számítások

Mivel itt már az évek közötti abszolút export-, forgalom, GDP- és fogyasztásbeli változások-kal számolhatunk, nem kell az egyes célpiac súlyát külön kiemelnünk. Az elméleti részben kiemelt egyenletes forgalombővülést feltételezve, „sorba rakhatjuk” az egyes célpiacokra és évekre vonat-kozó adatokat egy adattömbben.


47

15. táblázatA német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői közötti korreláció mátrix a gravitációs modellben felhasznált

adatbázis esetében (másodlagos élelmiszeripari exportváltozás)

Másodlagos élelmiszeripari

export



összesen

Másodlagos élelmiszeripari export 1,0000

Diszkontlánc forgalma 0,6821 1,0000Célpiac GDP/fő 0,3958 0,4270 1,0000Fogyasztás/fő 0,3949 0,4130 0,9343 1,0000Fogyasztás összesen 0,5348 0,4162 0,6543 0,7803 1,0000


A táblázatokból láthatjuk, hogy a diszkontláncok forgalma és az élelmiszeripar, illetve a másodlagos élelmiszeripari export változása között lényegesen erősebb korreláció található, mint az összes többi változó és az export változása között. Ráadásul a fogyasztás és a GDP adatainak együt-tes alkalmazásánál erős multikollinearitással kellene számolnunk. Még értékesebb információkat ad az 2006-2008. évi adatok összevetése (16. és 17. táblázat).

16. táblázatA német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi

tényezői változása közötti korreláció mátrix a 2006-2008. évi adatok alapján (élelmiszeripari exportváltozás)

Élelmiszeripari export



összesen

Élelmiszeripari export 1,0000Diszkontlánc forgalma 0,8869 1,0000Célpiac GDP/fő -0,5086 -0,5919 1,0000Fogyasztás/fő -0,3287 -0,4713 0,8723 1,0000Fogyasztás összesen -0,0768 -0,2093 0,7504 0,7255 1,0000


A robusztus becslésekkel tisztított adathalmaz igen erős korrelációt mutat az export és a for-galom változása között, mind az összes, mind a másodlagos élelmiszeripari export esetében. A cél-piacok GDP-jében, valamint fogyasztásában bekövetkezett változások és az export- illetve forgalmi változások között pedig ebben az időszakban negatív volt a korreláció! Ez egyrészt azt jelenti, hogy a fogyasztásban a válság által kiváltott takarékosság, illetve a GDP mérsékelt növekedése elle-nére nőtt a célpiacokra irányuló német összes és másodlagos élelmiszeripari export, másrészt azt bizonyítja, hogy a diszkontláncok a válság nyertesei voltak, mert a visszafogott összfogyasztás ellenére növelni tudták bevételüket.


48

17. táblázatA német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői közötti korreláció mátrix a 2006-2008. évi adatok

alapján (másodlagos élelmiszeripari exportváltozás)


export



összesen

Másodlagos élelmiszeripari export 1,0000

Diszkontlánc forgalma 0,8434 1,0000Célpiac GDP/fő -0,7324 -0,5919 1,0000Fogyasztás/fő -0,6149 -0,4713 0,8723 1,0000

Fogyasztás összesen -0,3220 -0,2093 0,7504 0,7255 1,0000Forrás: Saját számítások

Vizsgálatunk szempontjából pedig az ez esetben negatív korreláció azt jelzi, hogy nem érdemes többváltozós regressziós számításokat a fogyasztás, illetve a GDP-mutatók bevonásával végezni, mert nem valószínűsíthető, hogy több változó bevonásával lényegesen javulna az egyenlet determinációs együtthatója. Ezért a meglevő adatbázis alapján egyváltozós regressziós elemzéssel kísérletet tettünk a diszkontláncok külpiaci terjeszkedése és a német exportteljesítmény, illetve a célországokban végbemenő importnövekedés közötti összefüggés számszerű kimutatására.

4.3. Hatásvizsgálat egyváltozós regressziószámítás segítségével

Vizsgálati időszaknak a 2006 és 2008 közötti periódust választottuk, mert erről az időszakról Turban – Wolf [2008], illetve személyes információk alapján az Aldi és a Lidl külpiaci tevékenysé-géről rendelkezünk a szükséges adatokkal (boltok száma, árbevétel, stb.), másrészt erre az időszakra esett a diszkontláncok fent említett közép és délkelet-európai terjeszkedése is.

A regressziós függvénytípusok közül a lineáris regressziót választjuk a következő formában:

,bY b Xbecs 01= + (6)

sőt, mivel a két év közötti különbségekből indulunk ki a

bY b X( ) ( )becs 02008 2006 1 2008 2006= +- - (7)

fenti függvényalakot használjuk, ahol az Ybecs (2008-2006) a becsült importnövekedés mindhárom aggregációs szinten, az élelmiszeripari és a másodlagos élelmiszeripari termékek, illetve a kiemelt áruosztályok esetében. A b0 paraméter esetünkben a csak matematikailag értelmezhető X=0 helyi függvényértéket adja. A b1 a regressziós együttható, az egyenes meredekségét meghatározó irány-tangens, amely azt fejezi ki, hogy a tényezőváltozó egységnyi változása mekkora hatást idéz elő az eredményváltozóban. X(2008-2006) pedig a két diszkontlánc forgalmi bevételében 2006 és 2008 között bekövetkezett változást mutatja.


49

Az összefüggés lineáris voltát azért preferáljuk, mert az eredményekre nézve megegyezik a diszkontláncok üzletpolitikájával, azaz az egyforma boltfelépítés és a boltok számának növe-lésével célba vett maximális piaclefedés minden valószínűség szerint addig eredményez lineárisan növekvő importot is, míg el nem érnek bizonyos fokú piaci telítettséget. Ez a végső telítettségi hely-zet azonban az információk szerint inkább csak a német piacra jellemző, a többi piacon (országban) egyenlőre még nem mutatkoztak jelei.

Az alábbi táblázatban a 2006. és 2008. évekre a két Aldi-csoport és a Lidl-csoport által meg-hódított célpiacokon lebonyolított áruforgalmukat, valamint a két év között az összforgalmukban bekövetkezett változást állítottuk össze (18. táblázat).

18. táblázatA két diszkontlánc piacok szerinti áruforgalma 2006-ban és

2008-ban az egyes célpiacokonmillió EUR

Ország2006 2008 2008-2006

Aldi Lidl együtt Aldi Lidl együtt különbségAusztria 2 500 460 2 960 2 695 685 3 380 420USA 8 830 0 8 830 5 380 0 5 380 -3 450Egyesült Királyság 1 600 1 900 3 500 2 400 2 000 4 400 900Írország 100 280 380 350 300 650 270Ausztrália 500 0 500 840 0 840 340Svájc 200 0 200 550 0 550 350Szlovénia 100 0 100 170 60 230 130Magyarország 0 337 337 100 572 672 335Görögország 0 1 064 1 064 80 720 800 -264Hollandia 2 100 990 3 090 2 900 1 400 4 300 1 210Belgium 1 870 880 2 750 1 800 900 2 700 -50Dánia 740 160 900 880 230 1 110 210Franciaország 2 600 5 645 8 245 2 870 4 900 7 770 -475Luxemburg 57 0 57 50 20 70 13Spanyolország 500 1 905 2 405 610 2 551 3 161 756Portugália 20 718 738 60 600 660 -78Lengyelország 0 493 493 60 660 720 227Olaszország 0 1 600 1 600 0 2 314 2 314 714Finnország 0 310 310 0 459 459 149Csehország 0 460 460 0 1 355 1 355 895Svédország 0 368 368 0 530 530 162Szlovákia 0 107 107 0 186 186 79Horvátország 0 20 20 0 120 120 100Málta 0 0 0 0 20 20 20

Forrás: Turban – Wolf [2008] és személyes információk alapján


50

A következő táblázatban összeállítottuk az egyes célpiacoknak a 2006 és 2008 közötti különb-ségét a Németország felől érkező élelmiszergazdasági import különböző aggregációs szintjein, az összes élelmiszergazdasági termékekre, az élelmiszeripari termékekre, a másodlagos élelmiszer-ipari termékekre, illetve az általunk kiemelt áruosztályokra nézve. A fent felsorolt országok közül a további vizsgálatok szempontjából eltekintünk a nagy földrajzi távolság, illetve az ott levő bolthá-lózat alapvető különbözősége miatt az USA-tól8 és Ausztráliától, valamint a csekély piaci méretek miatt Luxemburgtól és Máltától (19. táblázat).

19. táblázatAz egyes célpiacokra Németországból érkezett élelmiszergazdasági

importban mért különbségek 2006 és 2008 közöttmillió EUR

Ország Élelmiszer-gazdasági termékek

Élelmiszeripari termékek


termékek

Kiemelt áruosztályok

Ausztria 755 653 361 294Egyesült Királyság 873 727 558 431Írország 131 130 87 66Svájc 308 244 149 113Szlovénia 84 80 66 57Magyarország 205 237 163 85Görögország 102 92 46 70Hollandia 1 503 1 129 439 406Belgium 473 272 194 131Dánia 547 426 223 150Franciaország 958 884 554 503Spanyolország -40 67 11 9Portugália -42 -19 -27 3Lengyelország 1 233 1 017 393 595Olaszország 838 774 628 537Finnország 99 76 48 36Csehország 411 372 202 155Svédország 276 220 117 121Szlovákia 120 112 45 69Horvátország 30 20 40 27


Az adathalmaz ránézésre még így sem tekinthető homogénnek. Egyrészt a célpiacok külön-böző nagyságából igen nagy szóródás adódik a forgalmi és a külkereskedelmi értékek között. Más-részt a német élelmiszergazdasági- külkereskedelmi szerkezetből és irányítottságból adódóan is lényeges különbségek adódnak az egyes célpiacok fontosságát illetően. Például a mintában szereplő két legnagyobb célpiac (Hollandia és Olaszország) felé 38-, illetve 28-szor nagyobb forgalom irá-nyul, mint a legkisebb célpiac (Szlovénia) felé, de Magyarországgal szemben is több mint tízszer, illetve majdnem nyolcszor nagyobb a német élelmiszergazdasági export.

8 Például a 3. fejezetben leírt Trader Joe’s bolthálózat eltérő jellege miatt.


51

Ha viszont csak a másodlagos élelmiszeripari forgalmat nézzük, akkor a különbség a két legnagyobb célpiac és Szlovénia között már csak 20-szoros és Magyarországgal szemben 7-szeres. A következő ábra az összes célpiac áruforgalmi és a másodlagos élelmiszeripari import-adataiból szerkesztett pontdiagramot, illetve a pontokra illesztett lineáris regressziós egyenletet mutatja (17. ábra).

17. ábraA két diszkontlánc bevétel növekedése és a fogadó ország másodlagos

élelmiszeripari importjának növekedése a 2006. és 2008. év között

y = 0,166x + 164,4 R2 = 0,118

-100 0

100 200 300 400 500 600 700

-600 -400 -200 0 200 400 600 800 1000 1200 1400

impo

rtnöv

eked

és, m

illió

EU

R

árbevétel, millió EUR

FR

ES

IT

PL y = 0,166x + 164,4 R2 = 0,118

Forrás: Saját számítás

Az ábrából már kitűnik, hogy az adathalmazon belül jó néhány olyan érték szerepel, amely különböző okokból kilóg a mintából és megnehezíti, vagy eltorzítja a regressziós számításokat. Csak példáként kijelöltük a ponthalmazban Franciaországot, Lengyelországot, Spanyolországot és Olaszországot. A regresszió számítások folytatása előtt ezért a következő lépésben robusztus becs-lésmódszerek [Huber, 1963] segítségével megtisztítottuk az adathalmazt a regressziót torzító kívülálló értékektől, az úgynevezett outlier-ektől.

4.3.1. Az adatbázis szűkítése robusztus becslés segítségével

Az adatbázis szűrését a robusztus becsléseknél használt matematikai-statisztikai eszközökkel (Cook-féle távolság, hatóerő leverage), illetve szakmai-logikai módon a kívülállóértékek kiszűré-sével végeztük. Egy outlier kiszűréséhez először az ún. Cook-féle távolságot számítjuk ki az egyes megfi gyelésekre. Ez egy olyan standardizált index, ami azt méri, hogy a regressziós együttható mennyit változik, ha az adott pontot töröljük. Egy adatot akkor tekinthetünk outlier-nek, ha egy előre megadott D értéken túl esik [Fahrmeir et al., 2007].

Egy másik segédeszköz az egyes adatpontok hatóerejének (leverage) a kiszámítása, ezen az X értékének (mint vektornak) a távolságát értjük a mintabeli X értékek átlagától. Minél távolabb van egy pont a minta középpontjától, annál nagyobb a hatóereje. Ezt úgy kell tehát elképzelni, mint egy erőkart – minél hosszabb a távolság (az erőkar), annál könnyebben elronthatja a pont a regressziós együtthatót. Gyengíti azonban ennek a szűrésnek a hatásosságát, hogy az Y értékek nem játszanak szerepet a hatóerő defi níciójában.


52

Azt is fi gyelembe kell venni, hogy a nagy hatóerejű pontok nem minden esetben befolyásol-ják a regressziós paraméterek becslését, tehát egy outlier nem feltétlenül torzító pont (lehet, hogy kicsi a hatóereje), illetve egy torzító pont nem feltétlenül outlier (lehet, hogy kicsi a reziduuma). Az, hogy egy nagy hatóerejű pont torzító-e vagy sem, az Y koordinátája értékétől függ (erre később példát mutatunk). A következő táblázatban összeállítottuk a különböző aggregációs szintekre kiszá-mított Cook-féle távolságértékeket és a feltételezett outliereket félkövér betűkkel jelöltük. A kis mintanagyság miatt szűrési határértékként D > 0,3 szintet választottuk (20. táblázat).

20. táblázatOutlier-ek kiszűrése a Cook-féle távolság segítségével

Ország Élelmiszer-gazdasági termékek

Élelmiszeripari termékek


termékek

Kiemelt áruosztályok

Ausztria 0,00216 0,00008 0,01271 0,01640Egyesült Királyság 0,17832 0,22164 0,17366 0,20865Írország 0,00006 0,00001 0,01098 0,00004Svájc 0,00044 0,00002 0,00402 0,00124Szlovénia 0,00018 0,00008 0,01260 0,00190Magyarország 0,00672 0,00168 0,00241 0,02434Görögország 0,00521 0,00349 0,01467 0,01933Hollandia 1,56373 0,99606 0,04229 0,00260Belgium 0,00293 0,00434 0,00198 0,01071Dánia 0,00318 0,00121 0,00042 0,01583Franciaország 0,13856 0,08897 1,14208 0,03017Spanyolország 0,00097 0,01469 0,14643 0,00594Portugália 0,01689 0,01470 0,04766 0,03799Lengyelország 0,31751 0,55990 0,02740 2,74086Olaszország 0,35766 0,43051 0,19542 0,19547Finnország 0,00429 0,00112 0,01681 0,00139Csehország 0,00000 0,00045 0,03611 0,00372Svédország 0,00314 0,00144 0,00456 0,00481Szlovákia 0,00771 0,00729 0,01717 0,01944Horvátország 0,00065 0,00058 0,01853 0,00124



53

Az eredeti adathalmaz Cook-féle távolság alapján, illetve annak fi gyelembe vételével, hogy hipotézisünk szerint a diszkontok importnövelő hatása elsősorban a másodlagos élelmiszeripari termékeknél jelentkezik, Lengyelországot és Franciaországot kiugró D-értékével outliernek kell tekinteni. Mivel Olaszország az élelmiszeripari termékeknél átlépi az általunk megadott határérté-ket és a másodlagos élelmiszeripari, illetve kiemelt termékeknél is magas D-értékekkel rendelke-zik, őt is kizárjuk. Hollandiát viszont az élelmiszergazdasági és élelmiszeripari importnál mutatott magas D-érték ellenére bent tartjuk, ennek oka a fent említett magas leverage-érték melletti rela-tíve kis eltérése a becsült Y-értéktől. A maradék 17 célpiaccal végeztünk újabb Cook-féle távolság-számítást, aminek eredményében Spanyolország és Csehország a másodlagos élelmiszerimport esetében mutatott magas D-érték miatt esett ki a mintából.

A matematikailag kiesett célpiacok kiszűrése szakmai tényekkel is indokolható. A három mediterrán ország – Spanyolország, Franciaország és Olaszország – bolthálózatában elsősorban azért különbözik a két diszkont kínálata a többi országokétól, mert nagyobb hangsúlyt fektetnek a belföldi fogyasztási szokások által követelt helyi termékekre – ezt nemcsak a fogyasztók érték-ítélete, hanem a jelentős konkurencia nyomás is követeli. Ennek következtében csökken a három célpiac esetében az anyaországból importált sajátmárkák részaránya a forgalmon belül.

Lengyelország adatait elsősorban azért nem tudjuk a regresszió számításhoz felhasználni, mert az országban az élelmiszeripar terén német tőke és technológia felhasználásával jelentős beru-házások történtek, ezért mindkét diszkontlánc ebben az országban jelentős belföldi beszállí-tói hálózattal rendelkezik, ami legalább részben kiváltja az egyébként szükséges sajátmárkás importot. Csehország ellen pedig az szól, hogy ezen a célpiacon csak a Lidl van jelen, ráadásul saját diszkont bolthálózata mellett a hiper- és szupermarket jellegű Kaufl and-dal, ami torzítja a tiszta diszkont modell külkereskedelmi hatását.

4.3.2. A lineáris regressziószámítás eredményei

A 15 célpiacból álló végső adathalmazra nézve regressziót számoltunk három agg-regációs szintre:

a két diszkontlánc forgalmi bevételében, illetve a célpiac • összes élelmiszeripari import-jában bekövetkezett változás között;a két diszkontlánc forgalmi bevételében, illetve a célpiac • másodlagos élelmiszeripari importjában bekövetkezett változás között;a két diszkontlánc forgalmi bevételében, illetve a célpiac • kiemelt áruosztályok import-jában bekövetkezett változás között.

A regresszió számítás eredményeit diagramokon mutatjuk be, az ábrák túlzsúfoltságának elkerülése végett eltekintünk az adatpontok országkóddal történő megjelölésétől, az egyes orszá-gokra vonatkozó adatok a 13. illetve 14. táblázat adataiból összeállíthatóak.

Először megvizsgáljuk azt, hogy a diszkontláncok együttes árbevételében 2006 és 2008 között bekövetkezett növekedés és a kiválasztott célpiacok élelmiszeripari importjának ugyanezen időszakban történt változása között van-e szignifi káns összefüggés (18. ábra).


54

18. ábraA két diszkontlánc árbevétel növekedése és a fogadó ország összes élelmiszeripari importjának növekedése a 2006. és 2008. év között

-200

0

200

400

600

800

1000

1200

-400 -200 0 200 400 600 800 1000 1200 1400

forgalomnövekedés (millió EUR)

y = 0,756x + 95,32 R2 = 0,786

y = 0,756x + 95,32 R2 = 0,786

impo

rtnöv

eked

és, m

illió

EU

R


A 15 célpiacból álló adathalmazra nézve a két diszkontlánc árbevétel-növekedése és a fogadó ország összes élelmiszeripari importjának növekedése szignifi káns összefüggést mutat, a determiná-ciós együttható R2 = 0,7866, azaz az árbevétel változása a célpiacok élelmiszeripari import szórás-négyzetének 78,7%-át magyarázza. A lineáris regresszió együtthatója b1 = 0,7568, ami azt jelenti, hogy a diszkontláncok 100 millió nagyságú árbevétel-növekedése 75,7 millió EUR élelmiszer-ipari importnövekedést generált Németországból a 15 célpiac átlagában 2006 és 2008 között.

A következő diagramon az Aldi és a Lidl együttes árbevételének 2006 és 2008 között bekö-vetkezett növekedése és a kiválasztott célpiacok másodlagos élelmiszeripari import változása közötti összefüggést mutatjuk be (19. ábra).

19. ábraA két diszkontlánc bevétel növekedése és a fogadó ország másodlagos

élelmiszeripari importjának növekedése a 2006. és 2008. év között

-100

0

100

200

300

400

500

600

-400 -200 0 200 400 600 800 1000 1200 1400

impo

rtnöv

eked

és (m

illió

EU

R)


y = 0,3762x + 68,872R2 = 0,7113

y = 0,3762x + 68,872R2 = 0,7113



55

A számítások alapján itt is szoros korrelációt találtunk, a determinációs együttható R2 = 0,7113, azaz az árbevétel változása a célpiacok másodlagos élelmiszeripari import szórásnégy-zetének 71,1%-át magyarázza. A lineáris regressziós egyenlet meredeksége b1 = 0,3762, azaz a disz-kontláncok 100 millió EUR nagyságrendű árbevétel-növekedése majdnem 38 millió EUR-nyi másodlagos élelmiszeripari importnövekedést indukált Németországból a megvizsgált országok átlagában 2006 és 2008 között.

Végül a lineáris regresszió eredményeit bemutató harmadik diagramon láthatjuk a két diszkonthálózat együttes, a célpiacokon történő árbevételében 2006 és 2008 között bekövetkezett növekedés és a kiválasztott célpiacoknak az általunk kiemelt áruosztályok esetében bekövetkezett importváltozás közötti összefüggést (20. ábra).

20. ábraA két diszkontlánc bevétel növekedése és a fogadó ország importjának

növekedése a kiemelt áruosztályokban a 2006. és 2008. év között

-100

0

100

200

300

400

500

impo

rtnöv

eked

és (m

illió

EU

R)


-400 -200 0 200 400 600 800 1000 1200 1400

y = 0,3082x + 56,656R2 = 0,7417

y = 0,3082x + 56,656R2 = 0,7417


A két diszkontlánc árbevétel növekedése és a fogadó ország importjának növekedése a 18 kiemelt áruosztályban hasonló mértékű korrelációt mutat: a determinációs együttható R2 = 0,7417, azaz az árbevétel változása a célpiacoknak a kiemelt áruosztályokban bekövetkezett importnöveke-dés szórásnégyzetének 74,2%-át magyarázza. A lineáris regresszió együtthatója b1 = 0,3082, ami azt jelenti, hogy a diszkontláncok 100 millió EUR nagyságrendű árbevétel-növekedése több mint 30,8 millió EUR importnövekedést hozott magával Németországból a kiemelt áruosztályok esetében a 15 célpiac átlagában 2006 és 2008 között.

Összefoglalóan tehát kijelenthetjük, hogy mindhárom aggregációs szinten – az élelmi-szeripari és a másodlagos élelmiszeripari termékek, illetve a kiemelt áruosztályok esetében – szoros korreláció mutatkozott a két diszkontlánc áruforgalom bővülése és a célpiacokon bekö-vetkezett, Németországból származó élelmiszeripari import növekedése között. Az Aldi és a Lidl tehát valóban igazolta azt, amit a tanulmány elején feltételeztünk: trójai faló módjára viszik a német élelmiszerexportot a külföldi piacokra.

ÖsszefoglalásAK I

57

Összefoglalás

1. A téma aktualitását azt adta, hogy kirajzolódóban van egy olyan változás, miszerint az Euró-pai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok elveszítették magas hozzáadott-értékű élelmiszer exportőri pozícióikat a mezőgazdasági, vagy élelmiszeripari alapanyag beszállító státuszért cserébe. Párhuzamot véltünk felfedezni a diszkontláncok terjeszkedése és a külkereskedelmi forgalom változása között. Vizsgálatunk tárgyának ezért a leginkább „gyanúsítottak”, a leg-erősebb expanziót folytató kemény diszkontláncok – az Aldi és a Lidl – nemzetközi terjesz-kedését tekintettük, mivel üzleti stratégiájuk alapeleme a sajátmárkás termékek magas aránya, ezen belül pedig a jó logisztikájú termékköröknél az anyaországi, azaz német termékek domi-nanciája. Kutatásunk célja ennek a hipotézisnek a tény- és számszerű bizonyítása volt.

2. A kiskereskedelemnek a forgalom növelése céljából történő nemzetközi terjeszkedése meg-követeli a kereskedelmi lánc közvetlen külföldi jelenlétét. A piaci jelenlét nemcsak a bolt-hálózat kiépítését jelenti, hanem az üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát, logisztikát és menedzsmentet is. Ez általában csak közvetlen működő tőke beruházás (FDI) útján lehetsé-ges, amely általában nagy kockázatot takar. A nemzetközi piacokra való terjeszkedés előtt a láncoknak különböző stratégiai döntéseket kell hozniuk, és ezeknek túlnyomó részét mesz-sze a belépési időpont előtt. A döntések közé néha tévedések kerültek, ennek eredményeként mindkét lánc kénytelen volt már eddig bevált terjeszkedési stratégiáján változtatni, sőt bizo-nyos piacokról visszavonulni. Ennek ellenére a kiskereskedelem – és ezen belül elsősorban a diszkontláncok – nemzetközi terjeszkedési folyamata a válság ideje alatt felgyorsult.

3. A piacra lépés első fázisában a diszkontláncok a felépülő bolthálózat egységesítési alapelvük-nek megfelelő ellátását csak az importon keresztül tudják biztosítani, ez elsősorban az újonnan csatlakozó, illetve az Európai Unión kívüli európai országokra vonatkozik. Így a Lidl a szlová-kiai, vagy magyar piacra lépéssel az uniós csatlakozásig várt, hogy ne kelljen adminisztratív és vámakadályok okozta import ellátási problémákkal szembesülnie. Ennek következtében a lán-cok piacra lépésével egy időben hirtelen megugrik az ország élelmiszeripari importja Németor-szágból.

4. Vagyis Németország külkereskedelmi pozíció javulásának egyik sajátossága, hogy az export-növekedést nemcsak az önmagában is jó termelői és logisztikai teljesítményének, hanem a diszkontláncok robbanásszerű nemzetközi terjeszkedésének is köszönheti. A két legna-gyobb német kemény-diszkontlánc, az Aldi és a Lidl becsült együttes bevétele a nemzetközi bolthálózatukból 2006 és 2008 között 35 milliárdról 42 milliárd EUR-ra ugrott, a német élel-miszergazdasági export pedig ugyanezen időszakban 42-ről 53 milliárd EUR-ra nőtt, tehát a kétféle növekmény nagyságrendje azonos.

5. A német élelmiszeripar teljesítményében összességében nézve látványos fejlődés jele nem található, éves átlagos növekedési üteme 1% alatt volt, úgy hogy a 2008. évben történt a leg-nagyobb ugrás az előző évhez képest (közel 6%). Más a kép viszont, ha az élelmiszeripari vállalatok exportbevételének alakulását nézzük: a vizsgált időszak alatt az exportból származó bevétel 11 milliárd EUR-ról 26,5 milliárd EUR-ra, azaz közel két és félszeresére növekedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az élelmiszeripari ágazatnak ez időszak alatt bekövetkezett bevétel-növekedése majdnem teljes mértékben az exportforgalom növekedéséből szár-mazott!

6. A feldolgozási fázisokat nézve a német élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenleg 1995-2009 között a mezőgazdasági alapanyag-termelésben tovább romlott (-3.344 millió EUR-val), de az elsődleges élelmiszer-feldolgozásban 227 millió EUR-val és a másodlagos feldolgozásban viszont több mint 7,4 milliárd EUR-val javult. A német élelmiszeripar kül-kereskedelmi egyenlege így hihetetlen módon tizenöt év alatt 7 milliárd eurós passzívumról

Összefoglalás AK I

58

673 millió eurós aktívumra váltott. Németország tehát a jól szervezett másodlagos élelmiszer-feldolgozásával tudott élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlegén a válság alatt is jelen-tősen javítani!

7. Ha HS-4-es szinten nézzük a német élelmiszergazdasági export alakulását, akkor kitűnik, hogy az 2007-09. évek átlagos exportbevétele alapján rangsorolt és legalább 500 millió EUR exportbevételt hozó áruosztályok között mindössze egy olyat találunk, amely nem élelmi-szeripari termék – a búzát (HS-1001). A többi kivétel nélkül elsődlegesen, vagy másodla-gosan feldolgozott élelmiszeripari termék. Ezek közül – a 2007-09. évek és a 2000-02. évek átlagai közötti növekedést fi gyelembe véve – 18 áruosztályt kiemeltünk, amelyek együttvéve a 2000-02. évek átlagában az összes német élelmiszeripari export 47,1%-át reprezentálták, ez a részarány a 2007-09. évek átlagában már 53,7%-ra nőtt.

8. Ha azt vizsgáljuk, hogy a két időszak között százalékpontban melyik célpiac részaránya nőtt a legjobban a kiemelt 18 áruosztály német exportjából, akkor ezt a sorrendet Lengyelország (2,9 százalékpont) vezeti Csehország (1,6) és Magyarország (1,2) előtt. A legnagyobb „vesz-tesek” pedig Franciaország (-3,8), Spanyolország (-2,2) és az Egyesült Királyság (-1,9). Az újonnan csatlakozott országok kaptak tehát nagyobb szeletet a német „exporttortából”, a kiválasztott élelmiszeripari termékek 11,1 milliárd EUR-s német exportnövekményéből a len-gyel piac részesedése 808 millió EUR, a csehé 463 millió EUR és a magyaré 325 millió EUR volt.

9. A leírt tények alapján jogos a kérdés, hogy kimutatható-e kapcsolat a diszkontok külpi-aci terjeszkedése és a német élelmiszergazdasági külkereskedelmi teljesítmény között. A másik kérdés az, hogy a diszkontláncok terjeszkedésének exportserkentő hatását milyen egyéb tényezők befolyásolják még, például fokozza-e a célpiacok gazdasági nagysága és fi ze-tőképessége, valamint esetleg csökkenti-e az anyaország és a célpiac közötti földrajzi távol-ság.

10. A gravitációs modell alapján levonható az a következtetés, hogy az anyaország és a vizsgált európai célpiacok közti földrajzi távolság nem fejt ki szignifi káns (negatív) hatást a német élelmiszeripari exportnövekedésre. Az exportot, a forgalmat, a fogyasztást és a GDP köl-csönhatását is magában foglaló többváltozós lineáris regresszió egyenletek, illetve a hozzá tar-tozó korreláció mátrixok a két, egymástól függetlenül használt adathalmazra kimutatják, hogy csak viszonylag gyenge korreláció található az exportváltozás és a fogyasztás, illetve a GDP változása, valamint a forgalom és a fogyasztás, illetve a GDP változása között. Sőt a válság ideje alatt a célpiacok GDP-jében, valamint fogyasztásában bekövetkezett változások és az export- illetve forgalmi változások között negatív volt a korreláció. Ez is azt bizonyítja, hogy a diszkontláncok a válság nyertesei voltak, mert a visszafogott összfogyasztás ellenére növelni tudták bevételüket.

11. A 2006. és 2008. évi árbevétel-, illetve importadatok alapján egyváltozós regressziós elem-zéssel kísérletet tettünk a diszkontláncok külpiaci terjeszkedése és a német exportteljesít-mény, illetve a célországokban végbemenő importnövekedés közötti összefüggés számszerű kimutatására. Az adatbázis szűrését a robusztus becsléseknél használt matematikai-statisztikai eszközökkel (Cook-féle távolság, hatóerő leverage), illetve szakmai-logikai módon a kívülál-lóértékek kiszűrésével végeztük. Lineáris regressziót számítottuk, mert ez az eredményekre nézve megegyezik a diszkontláncok üzletpolitikájával, azaz az egyforma boltfelépítés és a bol-tok számának növelésével célba vett maximális piaclefedés minden valószínűség szerint addig eredményez lineárisan növekvő importot is, míg el nem érnek bizonyos fokú piaci telítettsé-get.

ÖsszefoglalásAK I

59

12. A lineáris regresszió számítások szerint – igen szoros korreláció mellett – az Aldi és a Lidl diszkontlánc együttes, 100 millió nagyságú árbevétel-növekedése kereken 75,7 millió EUR-nyi élelmiszeripari importnövekedést, majdnem 37,8 millió EUR-nyi másodlagos élel-miszeripari importnövekedést és több mint 30,8 millió EUR-nyi a kiemelt áruosztályok esetében történő importnövekedést hozott magával Németországból a 15 célpiac átlagában 2006 és 2008 között.

13. A célpiacok – így Magyarország – szemszögéből talán követendő példának látszik Lengyel-ország, ahol megfelelő beruházási „háttér” létesítésével olyan élelmiszeripari szerkezetet tudtak létrehozni, amely a diszkontok számára nemcsak az adott célpiacon biztosított megfelelő partnereket, hanem már a kiemelt diszkontok uralta piacok felé is jelent exportle-hetőséget. Példáként lehetne tekinteni az autóipart is, ahol kisebb üzemi kapacitással is lehet beszállítójává válni a nagy autógyáraknak. Vagyis közvetlen beszállítási lehetőségek híján érdemes lehet kapcsolatot keresni a diszkontláncok nagy német beszállítóival, mind beszállító-ként, mind közös vállalat létrehozásának szándékával.

SummaryAK I

61

Summary

Effects on Foreign Trade of German Hard-Discounters’ Global Expansion

1. The current relevance of the topic is illustrated by the way in which the countries accessing the EU in 2004 have been losing their positions as exporters of high added value food products in exchange for commodity supplier status. We intended to show a link between the spreading of the hard discount chains and a change in the structure of the foreign trade. Therefore, the international expansion of hard discount chains pursuing the fi ercest expansion – Aldi and Lidl – was selected as the subject-matter of our research. For the hard-discounters high proportion of the private label products is a fundamental principle of their business strategy, with domi-nance of the domestic – say: German – products where logistics allow. Our analyses aimed to test this hypothesis mathematically.

2. International expansion of retail trade requires the direct presence of the retail chains in the foreign countries. The market presence implies not only the development of the network of stores but also the infrastructure, logistics and management facilities required for the operation. This is usually possible only by investing working capital (FDI), implying in most cases high risks. Prior to starting their expansion in the international market, the hard-discounters have to take several strategic decisions, the majority of them a long time before actually entering the market. Sometimes these decisions include mistakes, therefore both analysed hard-discounters were compelled to modify their expansion strategies and in a few cases even to withdraw from markets. Even so, the international expansion of the retail trade – and within it, principally the hard-discounters – accelerated during the crisis.

3. In the fi rst stage of the market entry, the discount chains can guarantee the supply of the devel-oping store network only from imports because of their principle of product and service standardisation. This is especially true for countries outside the European Union, and this was the reason why Lidl waited for the EU accession of Slovakia and Hungary prior to enter-ing these markets, thus avoiding the administrative and custom barriers causing diffi culties to import supplies. As a result, imports of these countries from Germany increased suddenly upon the EU accession and market entry of the hard-discounters.

4. This means that the improvement of Germany’s foreign trade positions and export growth is not only due to the country’s productive and logistics performance – excellent in itself – but also to the rapid international expansion of the hard-discounters. The estimated aggregate revenues of Aldi and Lidl from their international chains grew from EUR 35 billion to EUR 42 billion between 2006 and 2008; Germany’s food economy exports increased during the same period from EUR 42 billion to EUR 53 billion, i.e. the growth rates were identical.

5. In the aggregate, no signs of spectacular development in the German food industry’s per-formance are to be observed; its average annual growth rate remained below 1%, with the biggest increase (nearly 6%) in 2008 as compared to the previous year. The picture is different however, considering the evolution of the food industry enterprises’ export revenues: exports increased from EUR 11 billion to EUR 26.5 billion during the period under study. This means that the food sector’s increase of revenues during this period derived almost entirely from the growth of export sales!

6. Now considering the different stages of processing, the German foreign trade balance contin-ued to fall between 1995 and 2009 (by EUR 3,344 million) in the agricultural commodity sec-tor, while it improved by EUR 227 million in the primary, and by more than EUR 7.4 billion in the secondary food processing sector. Thus, the aggregate foreign trade balance of the

Summary AK I

62

German food industry changed from EUR 7 billion defi cits to EUR 673 million surpluses in fi fteen years. Germany was therefore able to dramatically improve its food economy foreign trade balance even in the crisis period.

7. Examining now the development of the German food economy’s exports at the four-digit HS level it becomes clear that only one unprocessed product category – wheat (HS-1001) – is to be found among the most important product groups. We ranked export products according to their average export revenues during years 2007 to 2009 and realising at least EUR 500 million export sales. The other highly ranked product groups are without exception primary or sec-ondary processed food products. From among them 18 categories have been separated taking into account the growth between the mean values of the years 2000 to 2002 and 2007 to 2009. These 18 product groups represented 53.7% of the total food industrial exports of Germany as an average of the years 2007 to 2009.

8. If we examine the target markets increasing most in percentage points between the two peri-ods from the German exports of the highlighted 18 product categories, we fi nd Poland in fi rst place (with 2.9 percentage points), followed by the Czech Republic (1.6) and Hungary (1.2). In turn, the greatest “losers” are France (-3.8), Spain (-2.2) and the United Kingdom (-1.9). That means that the newly accessed countries received a bigger piece of the German “export cake” amounting to EUR 11.1 billion of the selected food industry products. The share of the Polish market amounted to EUR 808 million, that of the Czech market to 463 and of the Hun-garian market to 325 million Euro.

9. Based on the above facts it seems justifi ed to ask: can any connection be detected between the expansion of the hard-discounters on the foreign markets and the export performance of the German food economy? Another question is: what other factors infl uence the export stimulating effects of the discount chains’ expansion? For example: are these effects enhanced by the economic strength and solvency of the target markets or are they decreased by the geo-graphical distance between the mother country and the target market?

10. From the gravity model we applied the conclusion can be drawn that the geographical dis-tance between the mother country and the European target markets under study does not exercise any signifi cant (negative) effect on the growth of the German food indus-try exports. The multivariate linear regression equations including equally the exports, the turnover, the consumption and the interaction with GDP and the pertaining correlation matrices have demonstrated for the two data sets used independently from each other that only a weak correlation could be found between the exports and changes in consumption and the changes in GDP, respectively between the turnover and consumption and the changes in GDP. Further-more, during the crisis period, a negative correlation was observed between GDP of the target markets and the changes which occurred in their consumption and the changes in the exports and sales. This again shows that the hard-discounters were winners in the crisis because they were able to increase their revenues despite of the reduction in total consump-tion.

11. By a single-variable regression analysis, based on the annual revenue and import data of the years 2006 and 2008, we have tried to show a connection between the foreign market expansion of the hard-discounters and the German export performance, respectively the import growth in the target countries. We used statistical methods (Cook’s distance, leverage) and eliminated the outliers out of professional/logical considerations. A linear regression was calculated, because it fi tted the hard-discounters’ business policy best; i.e. the targeted maximum market coverage through identical stores leads to linearly growing imports until a certain degree of market saturation is attained.

SummaryAK I

63

12. According to the linear regression calculations – in a very strong correlation – the aggregate growth of sales revenues of the Aldi and Lidl discount chains of EUR 100 million between 2006 and 2008 resulted in an increase of German imports in the average of 15 target markets of: EUR 75.7 million processed food products, almost EUR 37.8 million secondary processed food products and a more than EUR 30.8 million increase in the imports in the selected prod-uct categories.

13. From the viewpoint of the target markets perhaps Poland seems to be a blueprint, where the food industry structure has been developed through implementation of the proper investment “background”, providing suitable partners for the discount chains not only in the target market concerned, but already offering export possibilities to other markets dominated by the hard-discounters in question. Also the automotive industry could be considered as a good example, where small capacity manufacturers may become suppliers of the large car factories. That means, in the absence of direct supply possibilities, it might be worth contacting the large German suppliers of the hard-discounters either as prospective suppliers or with the intention of establishing joint ventures.

KivonatAK I

65

Kivonat

Kutatásunkban az anyaország termékeire támaszkodó német tulajdonú diszkontláncok (Aldi és Lidl) nemzetközi terjeszkedése és Németország diszkont célpiacok felé párhuzamosan javuló élelmiszer külkereskedelmi egyenlege közötti kapcsolatot bizonyítottuk. Számításaink sze-rint, a diszkontláncok 100 millió nagyságú árbevétel-növekedése a 15 kiválasztott célpiac átlagában kereken 75 millió EUR-nyi német élelmiszeripari importnövekedést hozott magával.

Abstract AK I

66

Abstract

Effects on Foreign Trade of German Hard-Discounters’ Global Expansion

In our study we have demonstrated the existence of a direct relationship between the interna-tional expansion of the German owned hard-discounters (Aldi and Lidl) and the simultaneous and continuous improvement of the food industrial foreign trade balance of Germany on the retailers’ target markets. According to our calculations, a sales revenue increase of the hard-discounters in the order of EUR 100 million generated a growth of the German food industry’s imports of roundly EUR 75 million in the average of the 15 selected target markets.

IrodalomjegyzékAK I

67

Irodalomjegyzék

1. Acsay, J. – Kertész, Gy. [2005]: Olcsón vedd az életed!, Managermagazin 2005. február, 30-35. pp.

2. AFC [2009]: Optimistisch in das Jahr 2009 – die deutsche Lebensmittelindustrie investiert verstärkt während der Finanzkrise. AFC Management Consultinghttp://www.afc.net/de/web/3_Downloads/Optimistisch_in_das_Jahr_2009.pdf

3. Alefelder, J. M. [2004]: Die deutschen Discounter, ein Modell für das Ausland?, Diplomarbeit, Rheinisch-Westfälische Technische Hochschule Aachen

4. Amann, S. – Tietz, J. [2010]: Aldi trauert um Gründerlegende, Spiegel online 2010. 07. 28. http://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/0,1518,708866,00.html

5. Anderson, J. E. [1979]: A theoretical Foundation for the Gravity Equation. The American Economic Review, Vol. 69, No.1 (Mar. 1979), 106-116. pp.

6. A.T. Kearney [2010]: Emerging Opportunities for Global Retailers: The 2010 A.T. Kearney Global Retail Development Index TM, 22. p.

7. A.T. Kearney [2010]: Expanding Opportunities for Global Retailers: The 2010 A.T. Kearney Global Retail Development Index TM, 16. p.

8. Bojnec, S. – Fertő, I. [2009]: The Effect of Internet on Food Trade. http://econ.core.hu/fi le/download/konf_agri/Bojnec-Ferto_KTI_09.doc

9. Boldt, K. – Jensen, S. – Schwarzer, U. [2009]: Eine Tüte geht um die Welt, Managermagazin 6/2009.

10. Bosquet, C. – Boulhol, H. [2009]: Gravity, log of gravity and the „distance puzzle“, GREQAM, Université Aix-Marseille. http://halshs.archives-ouvertes.fr/docs/00/40/13/86/PDF/DT2009-12.pdf

11. Discounter-News [2008]: Lidl baut eigene Schokoladenfabrik. 2008. 04. 28. http://www.discounter-archiv.de/news/Lidl-baut-eigene-Schokoladenfabrik/

12. Élelmiszer online [2010a]: Store-check: diszkontokban jártunk. 2010. 06. 18. http://www.elelmiszer.hu/cikk/store_check__diszkontokban_jartunk

13. Élelmiszer online [2010b]: Aldi-Lidl: globális versenyfutás. Ki nyeri meg a diszkontháborút? 2010. 10. 04. http://www.elelmiszer.hu/cikk/aldilidl__globalis_versenyfutas

14. Fahrmeir, L. – Kneib, T. – Lang, S. [2007]: Regression: Modelle, Methoden und Anwendungen. Springer Verlag Berlin-Heidelberg,

15. FHD [2009]: Adatok az ALDI és a LIDL nemzetközi terjeszkedéséről, személyes közlések.

16. FMCG [2010]: Kereskedők és márkáik. http://fmcgkereskedok.blogspot.com

17. Györe, D. – Popp, J. – Stauder, M. – Tunyoginé Nechay, V. [2010]: Az élelmiszer-kiskereskedelem beszerzési és árképzési politikája, Agrárgazdasági Könyvek, 2009. 10. szám, AKI, Budapest, 130 p.

18. Handelsblatt [2010]: Rückzug – Aldi verläßt Griechenland. 2010. 08. 31. http://www.handelsblatt.com/unternehmen/handel-dienstleister/rueckzug-aldi-verlaesst-griechenland;2619842

Irodalomjegyzék AK I

68

19. Hanf, C. H. – Hanf, J. H. [2005]: Internationalisierung des Lebensmitteleinzelhandels und dessen Auswirkung auf den Ernährungssektor. Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft für Agrarökonomie, Band 14, 87-98. pp.

20. Hoffmann, P. [2008]: Diszkontláz. Managermagazin 2008. április, 22-26. pp.

21. Huber, P. J. [1963]: Robust Estimation of a Location Parameter. The Annals of Mathematical Statistics, Volume 35, Number 1 (1964), 73-101. pp.

22. Jensen, S. – Schwarzer, U. [2010a]: Störet meine Kreise nicht. Managermagazin 2010. május, 26-34. pp.

23. Jensen, S. – Schwarzer, U. [2010b]: Nach Theo Albrechts Tod – Wie Aldi um seine Zukunft kämpft, Managermagazin online 2010. 07. 28. http://www.manager-magazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,708848,00.html

24. Juhász, A. (szerk.) – Béládi, K. – Kertész, R. – Kőnig, G. – Kürti, A. – Stauder, M.: Piaci erőviszonyok alakulása a belföldi élelmiszerpiac szereplői között, 2005. 3. szám, Agrárgazdasági Tanulmányok, 141. p.

25. Juhász, A. (szerk.) – Jankuné Kürthy, Gy. – Kőnig, G. – Stauder, M. – Tunyoginé Nechay, V. [2010]: A kereskedelmi márkás termékek gyártásának hatása az élelmiszer-kiskereskedelemre és beszállítóira, Agrárgazdasági Könyvek, 2010. 5. szám, 165 p.

26. Kartali, J. (szerk.) – Györe, D. – Juhász, A. – Kőnig, G. – Kürthy, Gy. – Kürti, A. – Stauder, M. [2009]: A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája különös tekintettel a kistermelők értékesítési lehetőségeire. AKI, Bp. Agrárgazdasági Tanulmányok 2. szám, 138 p.

27. Kellner, N. [2008]: Detailhandel – Nach Flop ist Lidl auf der Hut, Handelszeitung online, 2008. 03. 25. http://www.handelszeitung.ch/artikel/Unternehmen-Nach-Flop-ist-Lidl-auf-der-Hut_301466.htm

28. Kopcsay, L. [2010]: Belkereskedelem p.79.-89., In: Kárpáti, L. (szerk.) – Lehota, J. (szerk.) [2010]: Kereskedelmi ismeretek, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 147 p.

29. Kotler, P. [1991]: Marketing management, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 625 p.

30. Kutschker, M. – Schmid, S. [2008]: Internationales Management 6. Aufl age, Oldenbourg Wissenschaftsverlag GmbH.

31. Lingenfelder, M. [1996]: Die Internationalisierung im europäischen Einzelhandel – Ursachen, Formen und Wirkungen im Lichte einer theoretischen Analyse und empirischen Bestandsaufnahme, Berlin: Ducker&Humboldt.

32. Management Consulting [2009]: Optimistisch in das Jahr 2009 – Die deutsche Lebensmittel-industrie investiert verstärkt während der Finanzkrise. http://www.afc.net/de/web/3_Downloads/Optimistisch_in_das_Jahr_2009.pdf

33. Managermagazin [2006]: Lidl – Scheitern im Baltikum. manager-magazin online, 2006. 11. 02. http://www.managermagazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,446019,00.html

34. Pénzcentrum [2010]: Megállíthatatlan a Lidl és az Aldi: diszkontot minden falúba. Pénzcentrum, 2010. 09. 10. http://penzcentrum.hu/cikk/1025124/1/megallithatatlan_a_lidl_es_az_aldi_diszkontot_minden_faluba

35. Petrescu, S. [2004]: Lidl bestimmt Sortiment, Lebensmittel-Zeitung 2004. 09. 03.

IrodalomjegyzékAK I

69

36. Planet Retail [2010]: 2010 Winning Retail Strategy, című 2010. 01. 27.-én lezajlott webcast alapján készült jegyzetek, 3. p.

37. Planet Retail [2011]: SCHWARZ GROUP Lidl registers subsidy in Serbia, Global Retail News & Insight, Monday, 24 January 2011

38. PLMA [2009]: PLMA’s 2009 International Yearbook: Hungary, PLMA, 130-134. pp.

39. PLMA Live [2009]: PLMA Live: Aldi’s Strategy for Growth, videó interjú, letöltve 2010. 02. 10. http://www.storebrandsdecisions.com/news/2009/09/22/plma-live-aldis-strategy-for-growth

40. Pöyhonen, P. [1963]: A Tentative Model for the Volume of Trade Between Countries. Weltwirtschaftilches Archiv, 90. 93-99. pp.

41. Queck, M. [2010]: Will Aldi have to leave Europe to Lidl, Planet Retail, 2010. augusztus.

42. Schenk, H-O. [2007]: Psychologie im Handel Entscheidungsgrundlagen für das Handelsmarketing 2. Aufl age Oldenburg Verlag München Wien 329 p.

43. Schmitz, M. [2010]: Lidl goes Kanaren – Filiale in Puerto de la Cruz eröffnet. http://www.islacanaria.net/teneriffa-lidl-eroeffnet-in-puerto-de-la-cruz-05-02-2010-16512.html

44. Siebenbürger Zeitung [2010]: Lidl übernimmt rumänische Plus-Märkte. http://www.siebenbuerger.de/zeitung/artikel/rumaenien/9786-lidl-uebernimmt-rumaenische-plus_maerkte.html

45. Silva, S. – Tenreyro, S. [2006]: The Log of Gravity. The Review of Economics and Statistics, 88(4), 641-658. pp.

46. Spiegel online [2009]: EU Agrarbeihilfen – Lebensmittelkonzerne kassieren die meisten Subventionen. 2009. 06. 16., http://www.spiegel.de/wirtschaft/0,1518,630785,00.html

47. Spiegel online [2010]: Edel-Aldi für Bio-Amerikaner, 2010. 10. 13. http://wirtschaft.t-online.de/edel-aldi-fuer-bio-amerikaner/id_43121780/index

48. Statistisches Jahrbuch über Ernährung, Landwirtschaft und Forsten, Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz (BMELV), különböző évfolyamok.

49. Teneriffaforum [2008]: Aus für Aldi, Lidl & Co. http://www.teneriffa-forum.net/der-kanarische-alltag/932-aus-fuer-aldi-lidl-co.html

50. Teufel, F. [2008]: Deutsche Lebensmittel-Discounter: Marktpräsenz im Inland und Ausland sowie Markterschließungsstrategien. Diplomarbeit, Hochschule für Wirtschaft und Umwelt Nürtingen-Geislingen.

51. Tinbergen, J. [1962]: Shaping the World Economy: Suggestions for an International Economic Policy. Twentieth Century Fund, New York.

52. Trade Dimensions [2010]: Top-Firmen 2010, 2. p.

53. Turban, M. – Wolf, J. [2008]: Absatzbezogene Strategien der Internationalisierung des Lebensmittel-Discountmarkts bei Aldi und Lidl im Vergleich, Forschungsberichte der FHD, Düsseldorf.

54. Virág-Neumann, I. [2010]: A gravitációs modell. MEB – 8th International Conference on Management, Enterprise and Benchmarking, June 4-5, 2010. Budapest, Hungary

Irodalomjegyzék AK I

70

55. Welt online [2008]: Aldi und Co. haben zu viele Filialen gebaut. 2008. 06. 23. http://www.welt.de/wirtschaft/article2136129/Aldi_und_Co_haben_zu_viele_Filialen_gebaut.html

56. Wisken, A. [2006]: Lidl plant Paketverkäufe, Lebensmittelzeitung 2006. 10. 06.

57. Zentes, J. – Morschett, D. – Schramm-Klein, H. [2007]: Strategic Retail Management. Text and International Cases, Wiesbaden

Táblázatok jegyzékeAK I

71

1. táblázat: Az Aldi és a Lidl nemzetközi üzleti modellje közötti alapvető különbségek ..............18

2. táblázat: Az Aldi-csoport boltjainak száma és forgalma 2008-ban ............................................18

3. táblázat: Az Aldi-Süd piaci pozíciója a külföldi piacokon 2008-ban ........................................19

4. táblázat: Az Aldi-Nord piaci pozíciója a külföldi piacokon 2008-ban ......................................19

5. táblázat: Lidl-boltok száma és forgalma 2008-ban ....................................................................21

6. táblázat: A Lidl piaci pozíciója a külföldi piacokon 2008-ban ..................................................22

7. táblázat: Az Aldi- és a Lidl-csoport nemzetközi terjeszkedésének összehasonlítása ................24

8. táblázat: A külföldi expanzió gyorsasága az Aldi és a Lidl esetében .........................................25

9. táblázat: Az Aldi és a Lidl németországi és nemzetközi stratégiai irányai 2010-ben ................26

10. táblázat: Néhány fontosabb német élelmiszeripari ágazat exportforgalma és exportaránya 1995-ban és 2008-ban ............................................................................32

11. táblázat: Az élelmiszergazdasági export, import és egyenleg alakulása Németországban 1995-2009 között .............................................................................33

12. táblázat: A legfontosabb élelmiszeripari áruosztályok külkereskedelmi forgalomváltozása 2000 és 2009 között .....................................................................36

13. táblázat: A gravitációs modellek együtthatóinak jellemzői .......................................................45

14. táblázat: A német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői közötti korreláció mátrix a gravitációs modellben felhasznált adatbázis esetében (élelmiszeripari exportváltozás) ..................................................................................46

15. táblázat: A német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői közötti korreláció mátrix a gravitációs modellben felhasznált adatbázis esetében (másodlagos élelmiszeripari exportváltozás) ..............................................................47

16. táblázat: A német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői változása közötti korreláció mátrix a 2006-2008. évi adatok alapján (élelmiszeripari exportváltozás) ..................................................................................47

17. táblázat: A német élelmiszeripari export változása és a regressziós egyenlet többi tényezői közötti korreláció mátrix a 2006-2008. évi adatok alapján (másodlagos élelmiszeripari exportváltozás) ..............................................................48

18. táblázat: A két diszkontlánc piacok szerinti áruforgalma 2006-ban és 2008-ban az egyes célpiacokon ...................................................................................49

19. táblázat: Az egyes célpiacokra Németországból érkezett élelmiszergazdasági importban mért különbségek 2006 és 2008 között ......................................................50

20. táblázat: Outlier-ek kiszűrése a Cook-féle távolság segítségével ..............................................52

Táblázatok jegyzéke

Ábrák jegyzéke AK I

72

1. ábra: A GRDI alapján összeállított „lehetőségek ablaka” elemzés főbb következtetései ............7

2. ábra: A kiskereskedelmi láncok piacra lépési stratégiájának kulcs elemei ..................................9

3. ábra: A diszkontok jelentősége a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedelemben .........................10

4. ábra: A diszkont modell nemzetközi sikerét magyarázó legfontosabb elemek ..........................11

5. ábra: Az egyes üzlettípusok részaránya a német élelmiszer-kiskereskedelmen belül 1996 és 2008 között ..........................................................................................................15

6. ábra: A német élelmiszer-kiskereskedelem legfontosabb szereplői 2009-ben ...........................16

7. ábra: A legfontosabb vállalkozások részesedése a diszkontok nemzetközi értékesítéséből (2009) ....................................................................................17

8. ábra: A diszkontok jelenléte a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben ........................................28

9. ábra: A német húsipar exportbevétele és exportaránya (EA) 1995-2008 között........................32

10. ábra: A német élelmiszergazdasági export alakulása 1995 és 2009 között ................................34

11. ábra: Néhány kiválasztott áruosztály exportforgalmának növekedési üteme 2000-2009 között (2000 = 100%) .......................................................37

12. ábra: Németország élelmiszeripari exportja fontosabb célországok szerint 1995-ben és 2009-ben .......................................................................................................38

13. ábra: Németország másodlagos élelmiszeripari exportja fontosabb célországok szerint 1995-ben és 2009-ben .......................................................................38

14. ábra: Németország élelmiszeripari exportforgalmának indexe az újonnan csatlakozó országok és Horvátország felé 1995 és 2009 között (1995 = 100%) ..............39

15. ábra: Fontosabb célpiacok részaránya a kiemelt élelmiszeripari termékeket tartalmazó áruosztályok német exportjából ....................................................40

16. ábra: Fontosabb célpiacok részaránya a kiemelt másodlagos élelmiszeripari termékeket tartalmazó áruosztályok német exportjából ...........................41

17. ábra: A két diszkontlánc bevétel növekedése és a fogadó ország másodlagos élelmiszeripari importjának növekedése a 2006. és 2008. év között ................................51

18. ábra: A két diszkontlánc árbevétel növekedése és a fogadó ország összes élelmiszeripari importjának növekedése a 2006. és 2008. év között ................................54

19. ábra: A két diszkontlánc bevétel növekedése és a fogadó ország másodlagos élelmiszeripari importjának növekedése a 2006. és 2008. év között ................................54

20. ábra: A két diszkontlánc bevétel növekedése és a fogadó ország importjának növekedése a kiemelt áruosztályokban a 2006. és 2008. év között ..................................55

Ábrák jegyzéke

MellékletekAK I

73

MELLÉKLETEK

Mellékletek AK I

74

Mellékletek jegyzéke

1. melléklet: A.T. Kearney 2004 mutatószámai alapján felállított kiskereskedelem befektetési potenciál Top-30 ország sorrendje ..........................................................75

2. melléklet: A.T. Kearney 2010 mutatószámai alapján felállított kiskereskedelem befektetetési potenciál Top-30 ország sorrendje .......................................................76

3. melléklet: A német élelmiszergazdasági export alakulása 1995 és 2009 között ........................77

4. melléklet: A német élelmiszergazdasági import alakulása 1995 és 2009 között .......................78

5. melléklet: A német élelmiszergazdasági külkereskedelmi egyenlegének alakulása 1995 és 2009 között ..................................................................................................79

6. melléklet : A német élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulása 1995 és 2009 között feldolgozási fázisok szerint .....................................................80

7. melléklet: A német élelmiszergazdasági export alakulása 1995 és 2009 között célpiacok szerint .......................................................................81

8. melléklet: A német élelmiszeripari export alakulása 1995 és 2009 között célpiacok szerint .......................................................................82

9. melléklet: A német elsődleges élelmiszeripari export alakulása 1995 és 2009 között célpiacok szerint .......................................................................83

10. melléklet: A német másodlagos élelmiszeripari export alakulása 1995 és 2009 között célpiacok szerint .......................................................................84

11. melléklet: Kiemelt áruosztályok exportjának átlaga a 2000-2002. években fontosabb európai célpiacok szerint ..........................................................................85

12. melléklet: Kiemelt áruosztályok exportjának átlaga a 2007-2009. években fontosabb európai célpiacok szerint ..........................................................................86

13. melléklet: Kiemelt áruosztályok exportjának növekedése a 2000-2002. évek, illetve a 2007-2009. évek átlagai között fontosabb európai célpiacok szerint ..........87

14. melléklet: Fontosabb európai célpiacok részaránya a kiemelt áruosztályok német exportjából a 2000-2002. évek átlagában .......................................................88

15. melléklet: Fontosabb európai célpiacok részaránya a kiemelt áruosztályok német exportjából a 2007-2009. évek átlagában .......................................................89

16. melléklet: Fontosabb európai célpiacok részarányának százalékpontos változása a kiemelt áruosztályok német exportjából a 2000-2002. illetve a 2007-2009. évek átlagai között ....................................................................90

17. melléklet: Az exportforgalom százalékos változása kiemelt áruosztályokra és fontosabb célpiacokra a 2000-02. évi és a 2007-09. évi átlagok között (átlagos növekedés az összes országra nézve) ..........................................................91

18. melléklet: Az exportforgalom százalékos változása kiemelt áruosztályokra és fontosabb célpiacokra a 2000-02. évi és a 2007-09. évi átlagok között (összehasonlítás: 1 ha átlagosnál nagyobb, 0 ha átlagosnál kisebb növekedés) .......92

MellékletekAK I

75

1. mellékletA.T. Kearney 2004 mutatószámai alapján felállított kiskereskedelem

befektetési potenciál Top-30 ország sorrendje

Sor-szám Ország Régió Ország

kockázat1

Piac vonzóképessége2

Piaci telítettség3

Idő-kényszer4

Piaci poten-ciál5(33% súly) (27% súly) (40% súly)

1. Oroszország Kelet-Európa 56 56 77 100 79

2. Horvátország Kelet-Európa 61 53 55 93 70

3. Lettország Kelet-Európa 64 55 54 89 68

4. Kína Ázsia 71 42 62 90 67

5. Szlovákia Kelet-Európa 69 48 35 100 65

6. India Ázsia 62 34 92 72 65

7. Ukrajna Kelet-Európa 43 32 83 79 65

8. Törökország Mediterrán 50 58 67 65 63

9. Szlovénia Kelet-Európa 83 60 43 76 62

10. Vietnam Ázsia 52 29 90 66 60

11. Thaiföld Ázsia 68 38 60 76 59

12. Románia Kelet-Európa 55 32 57 81 58

13. Bulgária Kelet-Európa 59 38 70 67 58

14. Magyarország Kelet-Európa 74 52 39 75 58

15. Dél Korea Ázsia 74 80 32 53 56

16. Fülöp-szigetek Ázsia 51 38 71 58 55

17. Litvánia Kelet-Európa 65 51 57 56 55

18. Egyiptom Mediterrán 51 36 84 46 53

19. Marokkó Mediterrán 58 36 80 46 52

20. Tunézia Mediterrán 63 44 80 39 52

21. Chile Latin-Amerika 73 56 62 41 52

22. Lengyelország Kelet-Európa 68 63 34 54 52

23. Malajzia Ázsia 70 46 59 47 50

24. Cseh Közt. Kelet-Európa 72 60 15 65 50

25. Mexikó Latin-Amerika 69 73 41 32 48

26. Szaúd-Arábia Ázsia 66 48 72 30 47

27. Indonézia Ázsia 45 45 84 18 45

28. Irán Ázsia 46 35 75 32 45

29. Tajvan Ázsia 88 79 42 8 41

30. Hong-Kong Ázsia 86 81 41 4 39

Megjegyzés: 1Országkockázat index = gazdasági és politikai kockázat. Skála: 0 = kockázatos, 100 = biztonságos. 2Piac vonzóképessége (33% súly) = jogszabályi környezet (5% súly), népesség (5% súly), városi népesség (5% súly), kiskeres-kedelmi értékesítés egy főre jutó értéke (10% súly). Skála: 0 = alacsony a vonzóképesség szintje, 100 = magas a vonzóké-pesség szintje; 3Piaci telítettség (27% súly) = modern kiskereskedelmi formák aránya (10% súly), modern kiskereskedelmi formák egy főre jutó területe (5% súly), a piacon jelen lévő nemzetközi kiskereskedelmi láncok száma (10%), a vezető kiskereskedelmi láncok piaci részesedése (5%). Skála: 0 = telített, 100 = telítetlen. 4Időkényszer (40%) = Javasolt piacra lépési időpont. Skála: 0 = nincs időkényszer, a piacra lépés nem sürgős, 100 = időkényszer erős, azonnali piacra lépés javasolt. 5Piaci potenciál = A kiskereskedelmi befektetők számára meghatározott befektetési lehetőséget mérő muta-tószám = a piac vonzóképességének, a piac telítettségének és az időkényszernek megadott arányban súlyozott összege.Forrás: A.T. Kearney [2004]

Mellékletek AK I

76

2. mellékletA.T. Kearney 2010 mutatószámai alapján felállított kiskereskedelem

befektetetési potenciál Top-30 ország sorrendje

Sor-szám Ország Régió

Ország kockázat1

(25%)

Piac vonzóképessége2

Piacitelítettség3

Idő-kényszer4

Piaci poten-ciál5(25% súly) (25% súly) (25% súly)

1. Kína Ázsia 85,8 50,6 32,9 86,6 64,0

2. Kuvait Mediterrán6 94,3 75,4 56,2 24,5 62,6

3. India Ázsia 51,3 35,4 62,2 97,8 61,7

4. Szaúd-Arábia Mediterrán 86,5 65,3 50,7 31,0 58,4

5. Brazília Latin-Amerika 74,3 73,5 46,6 36,9 57,8

6. Chile Latin-Amerika 92,3 71,8 27,5 38,3 57,5

7. Egyesült Arab Emi-rátusok Mediterrán 100,0 79,1 18,8 32,0 57,5

8. Uruguay Latin-Amerika 74,3 67,7 58,6 23,1 55,9

9. Peru Latin-Amerika 54,6 43,4 72,2 49,2 54,9

10. Oroszország Kelet-Európa 55,1 63,5 32,0 61,8 53,1

11. Tunézia Mediterrán 77,1 45,3 61,3 26,3 52,5

12. Albánia Kelet-Európa 30,2 30,4 82,2 61,7 51,1

13. Egyiptom Mediterrán 45,5 30,9 85,7 41,6 50,9

14. Vietnam Ázsia 49,4 12,3 50,2 89,1 50,2

15. Marokkó Mediterrán 60,6 31,8 56,0 46,9 48,8

16. Indonézia Ázsia 46,6 40,9 59,9 47,5 48,7

17. Malajzia Ázsia 67,5 54,9 15,6 48,9 46,7

18. Törökország Mediterrán 52,5 64,6 40,5 28,9 46,6

19. Bulgária Kelet-Európa 60,8 49,7 18,8 56,7 46,5

20. Macedónia Kelet-Európa 28,0 41,7 60,8 52,2 45,6

21. Algéria Mediterrán 21,3 26,1 96,0 38,2 45,4

22. Fülöp-szigetek Ázsia 35,6 35,6 72,7 37,0 45,2

23. Dominikai Köztárs. Latin-Amerika 27,4 41,2 69,8 35,4 43,5

24. Dél-Afrika Szub-Szaharai Afrika 73,0 52,4 25,2 16,0 41,7

25. Mexikó Latin-Amerika 69,6 64,3 11,1 20,9 41,5

26. Kolumbia Latin-Amerika 44,0 45,0 48,8 21,9 40,0

27. El Salvador Latin-Amerika 43,1 43,8 55,3 15,9 39,5

28. Románia Kelet-Európa 61,8 46,0 0,0 49,4 39,3

29. Bosznia-Hercegovina Kelet-Európa 30,2 27,3 21,4 77,4 39,1

30. Guatemala Latin-Amerika 30,5 29,3 70,4 11,9 35,5

Megjegyzés: 1Országkockázat index = gazdasági és politikai kockázat. Skála: 0 = kockázatos, 100 = biztonsá-gos. 2Piac vonzóképessége (33% súly) = jogszabályi környezet (5% súly), népesség (5% súly), városi népesség (5% súly), kiskereskedelmi értékesítés egy főre jutó értéke (10% súly). Skála: 0 = alacsony a vonzóképesség szintje, 100 = magas a vonzóképesség szintje; 3Piaci telítettség (27% súly) = modern kiskereskedelmi formák aránya (10% súly), modern kiskereskedelmi formák egy főre jutó területe (5% súly), a piacon jelen lévő nemzetközi kiskereskedelmi lán-cok száma (10%), a vezető kiskereskedelmi láncok piaci részesedése (5%). Skála: 0 = telített, 100 = telítetlen. 4Idő-kényszer (40%) = Javasolt piacra lépési időpont. Skála: 0 = nincs időkényszer, a piacra lépés nem sürgős, 100 = időkényszer erős, azonnali piacra lépés javasolt. 5Piaci potenciál = A kiskereskedelmi befektetők számára meghatáro-zott befektetési lehetőséget mérő mutatószám = a piac vonzóképességének, a piac telítettségének és az időkényszernek megadott arányban súlyozott összege. 6Mediterrán megnevezéssel a közel-keleti és észak-afrikai országokat látták el.Forrás: A.T. Kearney [2004]

MellékletekAK I

77

3. m

ellé

klet

A n

émet

éle

lmis

zerg

azda

sági

exp

ort a

laku

lása

199

5 és

200

9 kö

zött

mill

ió E

UR

HS

1995

.19

96.

1997

.19

98.

1999

.20

00.

2001

.20

02.

2003

.20

04.

2005

.20

06.

2007

.20

08.

2009

.1.

543

496

555

657

581

665

583

680

655

758

825

808

854

759

1 00

02.

1 38

81

411

1 52

81

695

1 99

52

230

2 70

12

937

2 99

03

411

3 95

94

617

5 01

36

094

6 04

63.

332

470

471

602

559

664

606

560

529

579

757

897

885

833

926

4.3

895

4 12

94

249

4 32

84

169

4 65

84

994

4 26

75

109

5 33

65

543

5 71

16

937

7 16

85

863

5.24

328

732

934

430

334

532

934

333

638

340

844

345

754

254

96.

160

176

186

204

211

263

269

320

357

358

387

440

508

562

628

7.25

227

126

333

240

040

950

156

352

856

160

669

781

575

081

88.

309

367

416

469

446

453

532

609

667

739

920

1 09

51

242

1 21

91

140

9.60

557

376

075

162

872

766

872

973

977

91

091

1 24

81

383

1 54

41

515

10.

1 27

11

585

1 11

31

210

1 25

31

834

1 68

71

510

1 40

51

160

1 34

51

483

1 81

82

526

2 14

111

.50

953

856

355

153

959

763

265

962

962

554

863

079

196

786

412

.53

354

355

856

764

060

066

970

260

466

660

868

986

41

067

835

13.

173

172

200

224

226

229

264

270

273

277

314

328

360

489

427

14.

2421

1924

2331

2927

2624

2011

109

1015

.1

558

1 00

91

294

1 51

51

264

1 07

11

211

1 43

21

288

1 29

71

277

1 33

91

389

2 05

61

576

16.

516

593

604

663

691

765

952

1 05

31

114

1 24

31

501

1 70

92

093

2 28

12

227

17.

958

946

998

1 00

498

91

077

1 16

41

064

1 06

71

070

1 29

81

318

1 25

71

356

1 41

818

.1

130

1 40

71

312

1 27

91

105

1 20

31

333

1 46

41

501

1 64

31

709

2 00

02

301

2 63

22

674

19.

1 22

91

311

1 44

71

550

1 65

12

024

2 04

72

288

2 48

32

704

2 92

23

228

3 62

54

130

3 92

820

.90

699

694

11

088

1 11

91

299

1 38

31

428

1 50

81

547

1 67

51

865

2 04

12

179

2 00

121

.1

141

1 18

91

222

1 44

61

461

1 74

11

815

1 99

62

045

2 17

82

596

2 86

43

330

3 63

43

576

22.

1 59

51

618

1 56

81

570

1 76

01

829

2 12

72

421

2 77

12

872

3 07

53

542

3 98

84

136

3 99

823

.1

096

1 18

81

366

1 41

41

202

1 41

91

593

1 61

81

508

1 61

81

668

1 77

72

021

2 53

22

492

24.

1 13

31

359

1 30

61

494

1 78

12

001

2 33

72

240

1 96

32

062

2 87

12

975

3 15

23

437

3 35

21-

24.

21 5

0022

656

23 2

6624

980

24 9

9428

132

30 4

2931

179

32 0

9533

890

37 9

2441

714

47 1

3552

901

50 0

05Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

78

4. m

ellé

klet

A n

émet

éle

lmis

zerg

azda

sági

impo

rt a

laku

lása

199

5 és

200

9 kö

zött

mill

ió E

UR

HS

1995

.19

96.

1997

.19

98.

1999

.20

00.

2001

.20

02.

2003

.20

04.

2005

.20

06.

2007

.20

08.

2009

.1.

410

567

330

361

380

456

545

490

500

639

825

1 06

71

085

1 22

81

346

2.3

929

4 10

03

899

3 64

33

404

3 64

63

861

3 69

83

570

3 77

64

194

4 36

44

788

5 12

64

959

3.1

394

1 46

61

497

1 76

41

642

1 84

32

069

1 85

71

682

1 71

22

020

2 33

32

412

2 31

32

615

4.3

283

3 25

23

383

3 32

63

448

3 45

23

654

3 91

04

441

4 27

34

245

4 88

95

695

5 95

05

172

5.51

251

354

557

550

656

950

146

145

950

051

750

751

961

866

36.

1 72

81

753

1 81

71

959

1 90

21

866

1 86

81

956

1 97

91

987

2 05

22

051

2 18

42

160

2 48

97.

3 04

43

080

2 91

03

120

3 10

73

326

3 54

83

563

3 59

63

384

3 63

74

084

4 35

14

222

4 24

18.

4 44

04

657

4 67

94

572

4 57

84

628

4 79

64

778

5 03

34

888

5 31

75

694

5 91

26

261

5 84

89.

2 31

01

812

2 54

62

345

1 96

81

924

1 51

81

351

1 29

41

377

1 83

42

185

2 39

32

680

2 44

210

.77

788

066

264

567

975

272

778

585

780

386

51

051

1 66

92

013

1 79

211

.31

530

727

627

124

425

526

927

626

927

429

731

441

447

445

212

.1

441

1 67

71

838

1 97

61

812

1 84

11

978

1 91

12

022

1 96

41

832

1 89

52

419

3 57

03

082

13.

173

179

187

238

216

233

246

230

240

241

294

294

310

333

332

14.

4742

4141

3343

5840

3433

3323

2824

2315

.1

154

937

1 05

31

120

1 04

11

103

1 07

51

254

1 33

51

576

1 87

92

797

3 20

33

487

2 45

116

.96

01

022

1 02

21

154

1 11

91

234

1 27

81

243

1 22

51

318

1 54

41

682

1 86

32

045

1 97

917

.68

668

463

866

871

580

082

985

998

71

081

1 17

61

185

1 26

61

481

1 26

218

.1

248

1 31

11

499

1 58

81

465

1 41

11

428

1 60

31

748

1 74

91

724

1 77

12

075

2 36

62

526

19.

1 12

81

166

1 16

11

342

1 35

61

419

1 56

81

709

1 72

61

832

1 99

92

076

2 16

52

457

2 35

120

.2

343

2 44

82

304

2 35

82

559

2 68

12

798

2 89

73

059

3 03

93

287

3 57

03

746

3 90

73

531

21.

1 44

41

392

1 32

11

478

1 44

81

404

1 55

51

572

1 68

81

809

1 96

72

122

2 28

72

560

2 62

622

.2

400

2 57

22

724

3 02

83

453

3 60

93

859

4 04

73

773

3 79

04

092

4 49

64

806

5 21

05

169

23.

1 34

71

526

1 60

51

622

1 31

91

698

1 85

81

857

1 73

11

862

1 88

22

062

2 30

32

700

2 70

924

.1

117

1 06

31

230

1 36

91

442

1 51

01

657

1 58

31

504

1 43

31

384

1 49

11

536

1 47

81

744

1-24

.37

627

38 4

0639

169

40 5

6339

833

41 7

0243

542

43 9

3244

753

45 3

4048

896

54 0

0459

431

64 6

6161

802

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

MellékletekAK I

79

5. m

ellé

klet

A n

émet

éle

lmis

zerg

azda

sági

kül

kere

sked

elm

i egy

enle

géne

k al

akul

ása

1995

és

2009

köz

ött

mill

ió E

UR

HS

1995

.19

96.

1997

.19

98.

1999

.20

00.

2001

.20

02.

2003

.20

04.

2005

.20

06.

2007

.20

08.

2009

.1.

133

-71

224

296

201

209

3819

015

511

90

-259

-231

-468

-345

2.-2

540

-2 6

89-2

371

-1 9

48-1

409

-1 4

16-1

160

-761

-581

-365

-236

253

226

968

1 08

73.

-1 0

62-9

96-1

026

-1 1

62-1

083

-1 1

79-1

462

-1 2

97-1

153

-1 1

32-1

263

-1 4

36-1

527

-1 4

81-1

689

4.61

387

786

61

002

721

1 20

61

340

358

668

1 06

31

298

822

1 24

21

217

690

5.-2

69-2

26-2

17-2

32-2

02-2

24-1

72-1

18-1

23-1

17-1

09-6

3-6

3-7

6-1

146.

-1 5

68-1

576

-1 6

31-1

756

-1 6

90-1

603

-1 5

99-1

636

-1 6

22-1

629

-1 6

65-1

612

-1 6

76-1

598

-1 8

617.

-2 7

92-2

809

-2 6

47-2

788

-2 7

07-2

917

-3 0

47-3

000

-3 0

68-2

824

-3 0

31-3

387

-3 5

36-3

472

-3 4

238.

-4 1

31-4

290

-4 2

63-4

103

-4 1

32-4

175

-4 2

64-4

169

-4 3

67-4

149

-4 3

98-4

599

-4 6

70-5

043

-4 7

089.

-1 7

05-1

239

-1 7

86-1

594

-1 3

40-1

197

-850

-623

-555

-598

-744

-937

-1 0

10-1

136

-927

10.

494

705

451

564

574

1 08

196

172

454

835

648

143

214

951

334

911

.19

423

228

728

029

534

236

438

336

035

125

131

637

849

341

212

.-9

09-1

135

-1 2

80-1

409

-1 1

72-1

241

-1 3

09-1

210

-1 4

18-1

298

-1 2

24-1

206

-1 5

55-2

503

-2 2

4713

.0

-713

-14

10-4

1839

3336

2134

5015

795

14.

-23

-21

-22

-17

-10

-12

-29

-13

-8-8

-13

-12

-18

-14

-12

15.

405

7224

039

522

3-3

213

617

8-4

7-2

79-6

01-1

458

-1 8

14-1

431

-875

16.

-444

-429

-418

-491

-428

-468

-326

-190

-110

-75

-43

2623

023

624

917

.27

226

235

933

627

527

733

520

580

-11

122

133

-9-1

2515

618

.-1

1896

-187

-308

-360

-208

-95

-140

-247

-106

-16

229

226

265

148

19.

101

145

286

208

294

605

479

579

757

872

924

1 15

21

459

1 67

31

577

20.

-1 4

37-1

453

-1 3

64-1

270

-1 4

40-1

382

-1 4

15-1

468

-1 5

52-1

491

-1 6

12-1

706

-1 7

04-1

728

-1 5

3021

.-3

02-2

03-1

00-3

313

337

260

425

356

370

628

742

1 04

21

074

950

22.

-805

-955

-1 1

56-1

458

-1 6

93-1

780

-1 7

31-1

625

-1 0

02-9

18-1

016

-954

-817

-1 0

73-1

171

23.

-251

-338

-239

-208

-117

-279

-264

-240

-223

-244

-213

-284

-282

-168

-217

24.

1629

777

126

339

491

680

657

460

628

1 48

71

484

1 61

51

959

1 60

81-

24.

-16

127

-15

750

-15

903

-15

583

-14

839

-13

569

-13

113

-12

753

-12

657

-11

449

-10

973

-12

289

-12

296

-11

760

-11

797

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

Mellékletek AK I

80

6. m

ellé

klet

A

ném

et é

lelm

isze

rgaz

dasá

gi k

ülke

resk

edel

em a

laku

lása

199

5 és

200

9 kö

zött

feld

olgo

zási

fázi

sok

szer

int

mill

ió E

UR

Exp

ort

1995

.19

96.

1997

.19

98.

1999

.20

00.

2001

.20

02.

2003

.20

04.

2005

.20

06.

2007

.20

08.

2009

.al

ap (0

)3

313

3 78

43

453

3 79

23

864

4 64

04

602

4 71

04

528

4 63

95

164

5 67

86

584

7 58

67

220

első

dleg

es (1

)8

168

7 88

08

516

9 05

38

784

9 55

212

120

11 7

9812

501

13 2

4914

638

16 0

0817

927

20 3

6218

643

más

odla

gos

(2)

10 0

2010

992

11 2

9612

134

12 3

4613

941

13 7

0814

671

15 0

6716

002

18 1

2220

029

22 6

2424

953

24 1

42Ö

ssze

s21

500

22 6

5623

266

24 9

8024

994

28 1

3230

429

31 1

7932

095

33 8

9037

924

41 7

1447

135

52 9

0150

005

Impo

rt19

95.

1996

.19

97.

1998

.19

99.

2000

.20

01.

2002

.20

03.

2004

.20

05.

2006

.20

07.

2008

.20

09.

alap

(0)

12 4

3813

288

12 9

1813

284

13 1

4613

640

13 2

8413

231

13 6

8713

510

14 4

8515

629

17 3

1719

271

18 7

12el

sődl

eges

(1)

12 3

8812

062

12 8

3012

876

11 7

6112

552

15 3

4215

427

15 8

7716

081

17 6

2820

206

22 6

4524

154

22 2

21m

ásod

lago

s (2

)12

801

13 0

5613

421

14 4

0414

926

15 5

1014

916

15 2

7415

188

15 7

4916

784

18 1

6919

469

21 2

3620

869

össz

esen

37 6

2738

406

39 1

6940

563

39 8

3341

702

43 5

4243

932

44 7

5345

340

48 8

9654

004

59 4

3164

661

61 8

02Eg

yenl

eg19

95.

1996

.19

97.

1998

.19

99.

2000

.20

01.

2002

.20

03.

2004

.20

05.

2006

.20

07.

2008

.20

09.

alap

(0)

-9 1

26-9

505

-9 4

65-9

491

-9 2

82-9

001

-9 5

87-9

374

-10

052

-9 6

20-9

991

-10

657

-11

519

-12

499

-12

470

első

dleg

es (1

)-4

221

-4 1

82-4

314

-3 8

23-2

978

-3 0

00-2

446

-2 6

06-2

474

-2 2

93-2

868

-3 9

86-4

728

-4 3

01-3

994

más

odla

gos

(2)

-2 7

81-2

064

-2 1

24-2

270

-2 5

80-1

569

-1 0

80-7

73-1

3146

31

887

2 35

33

951

5 04

04

667

össz

esen

-16

127

-15

750

-15

903

-15

583

-14

839

-13

569

-13

113

-12

753

-12

657

-11

449

-10

973

-12

289

-12

296

-11

760

-11

797

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

MellékletekAK I

81

7. m

ellé

klet

A n

émet

éle

lmis

zerg

azda

sági

exp

ort a

laku

lása

199

5 és

200

9 kö

zött

cél

piac

ok s

zeri

ntm

illió

EU

RO

rszá

g19

95.

1996

.19

97.

1998

.19

99.

2000

.20

01.

2002

.20

03.

2004

.20

05.

2006

.20

07.

2008

.20

09.

Aus

ztria

1 07

01

266

1 34

91

586

1 64

81

926

1 97

42

182

2 31

72

490

2 78

93

014

3 40

73

768

3 81

4B

elgi

um1

398

1 40

21

470

1 65

11

610

1 70

21

772

1 85

71

904

1 92

42

013

2 13

82

403

2 61

12

408

Sváj

c54

549

550

355

057

461

867

374

172

273

677

297

61

080

1 28

41

321

Cse

hors

zág

283

310

315

350

356

410

493

528

573

621

803

884

1 14

01

295

1 27

4D

ánia

709

746

839

908

869

994

1 10

71

145

1 18

51

349

1 47

91

703

1 85

92

251

2 09

2Sp

anyo

lors

zág

598

569

650

852

1 02

61

133

1 56

51

634

1 52

91

709

2 29

22

265

2 28

62

225

2 18

1Fi

nnor

szág

101

130

133

175

183

191

213

243

288

352

396

438

508

536

507

Fran

ciao

rszá

g2

747

2 92

62

740

3 03

63

083

3 52

43

582

3 64

93

751

3 85

94

040

4 33

84

752

5 29

65

077

Egye

sült

Kirá

lysá

g1

356

1 31

31

434

1 48

91

625

1 92

12

053

2 16

92

213

2 38

62

692

2 87

83

560

3 75

23

421

Gör

ögor

szág

324

339

349

404

416

468

525

517

589

627

701

794

878

896

906

Mag

yaro

rszá

g11

210

012

813

412

115

017

220

321

731

347

858

965

271

571

3H

orvá

tors

zág

102

9010

379

7081

9811

512

113

015

417

216

620

120

6Ír

orsz

ág48

5455

6476

8312

316

818

720

825

031

137

444

238

6O

lasz

orsz

ág2

600

2 77

82

721

2 95

63

145

3 41

93

932

3 60

64

052

4 13

34

324

4 69

85

215

5 53

65

241

Hol

land

ia3

403

3 67

53

790

4 04

33

774

4 19

64

648

4 88

95

193

5 39

05

730

6 00

76

888

7 51

06

820

Leng

yelo

rszá

g44

057

557

464

954

958

560

159

753

066

799

21

236

1 77

62

470

2 32

8Po

rtugá

lia77

118

134

154

153

187

246

252

303

332

365

439

409

397

376

Svéd

orsz

ág28

933

633

441

143

149

255

461

366

974

785

387

61

023

1 15

21

082

Szlo

véni

a73

6261

7610

411

185

7977

101

126

115

150

199

203

Szlo

váki

a62

7476

7868

8010

098

8412

517

318

525

130

531

4Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

82

8. m

ellé

klet

A n

émet

éle

lmis

zeri

pari

exp

ort a

laku

lása

199

5 és

200

9 kö

zött

cél

piac

ok s

zeri

ntm

illió

EU

RO

rszá

g19

95.

1996

.19

97.

1998

.19

99.

2000

.20

01.

2002

.20

03.

2004

.20

05.

2006

.20

07.

2008

.20

09.

Aus

ztria

930

1 05

11

119

1 33

31

391

1 60

41

645

1 82

31

956

2 08

02

328

2 55

42

927

3 20

73

262

Bel

gium

1 18

61

205

1 23

91

405

1 37

41

467

1 52

21

626

1 69

81

724

1 81

21

944

2 10

92

215

2 11

3Sv

ájc

430

377

380

425

447

483

531

582

556

563

597

754

836

998

1 02

8C

seho

rszá

g24

623

923

931

432

237

044

847

852

154

170

375

299

31

125

1 09

5D

ánia

583

619

718

753

714

817

901

919

969

1 12

61

247

1 44

61

566

1 87

11

787

Span

yolo

rszá

g38

742

653

972

289

41

019

1 38

21

460

1 37

61

509

2 02

61

955

2 09

52

023

1 94

8Fi

nnor

szág

7183

9911

713

514

618

020

023

629

133

336

041

343

642

3Fr

anci

aors

zág

2 49

72

648

2 45

42

724

2 77

23

189

3 24

33

282

3 41

13

494

3 67

33

956

4 34

94

841

4 63

3Eg

yesü

lt K

irály

ság

1 23

61

188

1 29

61

336

1 48

91

761

1 86

61

955

2 03

82

186

2 46

92

688

3 27

93

415

3 13

1G

örög

orsz

ág28

728

227

833

234

340

445

246

654

558

966

676

083

885

286

9M

agya

rors

zág

9579

107

112

103

129

146

179

191

281

430

523

576

632

619

Hor

váto

rszá

g88

7477

6357

6583

9610

311

113

215

014

417

017

3Ír

orsz

ág39

4646

4968

6910

614

016

318

622

528

934

941

936

6O

lasz

orsz

ág2

378

2 54

02

498

2 70

52

909

3 19

93

621

3 29

43

756

3 79

73

971

4 35

94

845

5 13

34

851

Hol

land

ia2

746

2 95

22

937

3 11

82

975

3 30

83

662

3 77

44

144

4 30

34

567

4 86

15

568

5 99

15

416

Leng

yelo

rszá

g35

034

744

454

547

447

648

748

445

755

282

099

71

358

2 01

41

997

Portu

gália

6210

711

213

213

617

220

321

724

027

932

438

736

636

833

6Sv

édor

szág

214

245

260

317

347

401

432

491

554

592

690

710

802

930

881

Szlo

véni

a66

5554

6496

102

7772

6992

116

101

134

180

187

Szlo

váki

a54

5964

7161

7188

8874

108

147

139

195

251

260

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

MellékletekAK I

83

9. m

ellé

klet

A n

émet

elsőd

lege

s él

elm

isze

ripa

ri e

xpor

t ala

kulá

sa 1

995

és 2

009

közö

tt c

élpi

acok

sze

rint

mill

ió E

UR

Ors

zág

1995

.19

96.

1997

.19

98.

1999

.20

00.

2001

.20

02.

2003

.20

04.

2005

.20

06.

2007

.20

08.

2009

.A

uszt

ria31

733

841

447

046

055

255

160

462

068

981

189

61

028

1 18

81

172

Bel

gium

521

512

553

596

542

514

493

532

537

575

646

643

711

721

695

Sváj

c14

212

113

213

512

814

116

619

618

018

618

622

624

631

726

5C

seho

rszá

g91

9210

413

011

814

419

421

522

224

830

832

941

449

949

3D

ánia

326

335

405

400

342

426

450

467

478

530

607

749

766

952

942

Span

yolo

rszá

g14

114

317

922

320

622

926

230

229

432

638

344

850

250

547

7Fi

nnor

szág

2428

3637

4139

5649

4854

6368

8896

110

Fran

ciao

rszá

g99

089

186

090

788

699

196

591

492

51

027

1 10

51

248

1 44

71

579

1 52

3Eg

yesü

lt K

irály

ság

325

291

319

316

327

416

419

446

507

507

657

761

880

929

862

Gör

ögor

szág

121

105

103

128

138

157

167

157

181

204

209

258

302

304

358

Mag

yaro

rszá

g48

3755

5133

4856

7362

8815

918

417

120

223

9H

orvá

tors

zág

4537

4123

1618

2424

2435

5661

3541

45Ír

orsz

ág13

1416

1726

2830

4140

5672

103

125

146

107

Ola

szor

szág

1 28

91

332

1 32

21

442

1 53

41

637

1 81

41

686

1 96

11

895

1 90

32

016

2 11

32

162

2 04

2H

olla

ndia

1 72

01

821

1 79

81

905

1 69

71

891

2 04

31

922

2 10

42

168

2 39

72

424

2 87

93

114

2 63

8Le

ngye

lors

zág

206

199

254

303

226

268

270

255

241

273

411

450

596

1 07

41

097

Portu

gália

1527

2438

2643

4346

4555

5561

5870

74Sv

édor

szág

8398

9910

811

313

614

517

018

919

123

524

527

834

831

2Sz

lové

nia

2211

1010

911

1920

1915

2622

2835

44Sz

lová

kia

2323

2527

2635

5048

3747

5656

7512

212

5Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

84

10. m

ellé

klet

A n

émet

más

odla

gos

élel

mis

zeri

pari

exp

ort a

laku

lása

199

5 és

200

9 kö

zött

cél

piac

ok s

zeri

ntm

illió

EU

RO

rszá

g19

95.

1996

.19

97.

1998

.19

99.

2000

.20

01.

2002

.20

03.

2004

.20

05.

2006

.20

07.

2008

.20

09.

Aus

ztria

614

713

704

864

931

1 05

21

094

1 22

01

336

1 39

21

517

1 65

81

900

2 01

92

090

Bel

gium

666

693

686

809

832

953

1 02

81

094

1 16

01

149

1 16

61

300

1 39

81

494

1 41

8Sv

ájc

288

256

248

291

320

342

365

386

376

377

411

528

590

681

762

Cse

hors

zág

156

146

135

184

204

226

255

264

299

294

395

423

579

625

602

Dán

ia25

728

431

335

337

239

145

145

249

159

564

069

679

992

084

5Sp

anyo

lors

zág

246

282

360

499

688

790

1 12

01

158

1 08

21

183

1 64

31

507

1 59

41

517

1 47

1Fi

nnor

szág

4855

6380

9310

712

415

118

823

627

029

232

534

031

3Fr

anci

aors

zág

1 50

71

757

1 59

41

817

1 88

62

197

2 27

82

368

2 48

72

467

2 56

82

708

2 90

33

262

3 10

9Eg

yesü

lt K

irály

ság

911

897

976

1 02

01

162

1 34

51

447

1 50

91

531

1 67

81

812

1 92

72

398

2 48

62

269

Gör

ögor

szág

166

177

175

204

205

247

286

309

364

385

457

502

536

548

511

Mag

yaro

rszá

g46

4252

6170

8190

106

129

193

271

339

405

430

380

Hor

váto

rszá

g42

3737

4041

4759

7279

7676

8910

812

912

8Ír

orsz

ág25

3229

3241

4177

9812

313

015

418

622

427

225

9O

lasz

orsz

ág1

088

1 20

71

177

1 26

21

375

1 56

21

807

1 60

81

794

1 90

22

069

2 34

32

732

2 97

12

809

Hol

land

ia1

026

1 13

11

139

1 21

31

278

1 41

71

620

1 85

22

040

2 13

42

170

2 43

72

689

2 87

62

778

Leng

yelo

rszá

g14

414

819

024

224

820

821

722

921

627

840

954

776

293

990

0Po

rtugá

lia48

8088

9510

912

916

017

119

522

527

032

630

829

926

2Sv

édor

szág

132

146

160

209

234

265

287

321

365

401

455

465

523

582

569

Szlo

véni

a44

4444

5587

9058

5251

7791

7810

614

514

3Sz

lová

kia

3135

3944

3636

3840

3861

9284

120

129

135

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

MellékletekAK I

85

11. m

ellé

klet

Kie

mel

t áru

oszt

ályo

k ex

port

jána

k át

laga

a 2

000-

2002

. éve

kben

font

osab

b eu

rópa

i cél

piac

ok s

zeri

ntm

illió

EU

RK

ód02

0302

0704

0609

0116

0116

0217

0418

0619

0419

0521

0121

0321

0521

0622

0222

0422

0824

02AT

115

3312

893

2039

4212

415

186

1324

3195

2321

2928

BE

167

119

4524

4236

6415

128

1316

1434

5314

4143

BG

10

20

00

04

00

00

03

00

00

CY

00

30

01

00

31

11

01

00

00

CZ

110

53

11

823

57

73

119

20

34

DK

389

396

1325

1434

1442

313

1820

514

168

EE0

01

00

01

21

10

00

31

11

1ES

266

8021

1617

1735

1354

513

1939

131

854

8FI

52

131

11

66

715

13

17

17

84

FR37

2917

344

3140

3330

835

282

6234

3376

113

2319

242

GB

4768

9840

4427

4610

524

125

6526

2068

3013

68

127

GR

213

707

98

516

515

44

215

111

335

HU

181

80

00

110

21

21

07

10

13

IE12

34

22

21

31

80

20

11

30

2IT

328

957

710

1014

2171

1010

36

1325

509

316

252

LT1

10

90

01

22

14

30

61

00

2LU

11

232

12

34

110

32

13

33

718

LV2

11

10

01

12

01

11

41

21

1M

T0

01

00

00

10

10

00

10

00

0N

L76

107

8657

2738

4193

610

226

3516

5878

3579

91PL

01

416

30

1135

26

177

032

13

30

PT1

117

410

45

173

172

36

89

12

6R

O20

23

20

01

20

11

10

30

00

8SE

314

245

86

1319

2018

76

410

2121

42

SI1

03

00

01

81

41

11

101

01

3SK

30

20

00

15

01

21

04

10

12

Öss

zese

n86

130

91

727

527

240

295

404

1 25

818

31

254

406

253

199

889

445

418

414

1 82

1Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

86

12. m

ellé

klet

Kie

mel

t áru

oszt

ályo

k ex

port

jána

k át

laga

a 2

007-

2009

. éve

kben

font

osab

b eu

rópa

i cél

piac

ok s

zeri

ntm

illió

EU

RK

ód02

0302

0704

0609

0116

0116

0217

0418

0619

0419

0521

0121

0321

0521

0622

0222

0422

0824

02AT

235

107

196

140

3656

6018

639

291

2543

5620

742

3846

94B

E32

1315

453

3585

3796

3214

826

2616

6778

2953

61B

G22

86

43

11

121

32

20

90

03

8C

Y2

19

10

21

22

31

10

21

11

9C

Z14

114

6713

1213

2162

454

228

742

1314

1941

DK

6245

4923

3569

2060

1393

422

1834

1524

2715

EE4

12

00

01

20

30

00

70

34

4ES

2449

177

5629

3524

7124

115

926

2775

364

1949

0FI

222

343

814

620

536

26

416

1610

1224

FR80

6223

213

256

122

4630

282

355

8273

3913

812

229

2925

8G

B11

977

152

5580

8361

207

4631

165

4335

9798

122

2121

GR

4414

104

1022

227

2813

335

79

2420

24

85H

U63

752

2818

158

474

3520

48

2413

323

10IE

2517

193

1423

516

221

16

73

311

33

IT51

013

737

2936

5430

133

4220

216

2629

6744

624

538

LT31

12

140

03

91

24

40

111

42

9LU

21

444

23

45

118

22

15

35

115

LV14

16

40

11

31

10

20

61

54

5M

T0

03

00

10

01

30

00

20

00

2N

L26

211

522

077

3481

5015

118

240

3055

3310

621

410

093

103

PL26

49

4911

010

2333

123

885

5120

589

2414

1317

PT1

232

713

88

277

263

610

1210

22

14R

O11

39

3125

32

527

212

76

118

41

516

SE64

1342

1521

2511

4230

452

914

2939

319

39SI

102

201

23

312

39

21

213

31

712

SK30

211

232

24

201

93

12

82

52

16Ö

ssze

sen

2 62

066

02

790

1 18

553

298

758

22

169

461

2 36

267

647

232

51

672

1 16

575

584

32

781

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

MellékletekAK I

87

13. m

ellé

klet

Kie

mel

t áru

oszt

ályo

k ex

port

jána

k nö

veke

dése

a 2

000-

2002

. éve

k, il

letv

e a

2007

-200

9.

évek

átla

gai k

özöt

t fon

tosa

bb e

uróp

ai c

élpi

acok

sze

rint

mill

ió E

UR

Kód

0203

0207

0406

0901

1601

1602

1704

1806

1904

1905

2101

2103

2105

2106

2202

2204

2208

2402

AT12

073

6847

1617

1862

2410

512

1925

112

1917

1766

BE

166

358

1143

132

1620

1311

233

2515

1318

BG

217

44

31

18

12

22

07

00

37

CY

21

70

01

01

02

00

01

10

19

CZ

130

1462

1011

1312

39-1

4815

56

2310

1416

37D

K24

3610

1722

446

26-1

511

90

1410

1111

6EE

41

10

00

00

-12

00

04

02

23

ES-1

4497

3513

187

3610

614

138

3623

210

-58

FI18

121

27

130

14-2

222

34

915

34

20FR

4333

5987

2682

13-5

4774

1939

762

106

1015

GB

7210

5415

3756

1510

222

187

017

1529

68-1

313

-106

GR

2311

343

1314

212

818

03

69

91

150

HU

466

4428

1814

736

233

183

817

133

217

IE13

1414

212

204

141

131

47

22

82

1IT

182

516

020

2640

962

3199

1013

417

352

828

6LT

300

25

00

27

01

02

04

04

27

LU0

01

111

11

00

80

10

20

24

-13

LV12

15

20

01

2-1

10

20

10

33

4M

T0

02

00

00

-10

20

00

10

00

2N

L18

58

134

207

439

5812

139

421

1749

136

6614

13PL

264

945

947

2322

886

8033

135

5723

1210

17PT

01

153

34

311

49

13

34

11

08

RO

937

2823

31

525

211

64

116

41

58

SE33

1017

914

18-2

2310

27-5

310

1918

104

36SI

92

171

23

24

16

10

13

21

610

SK27

28

232

23

150

71

01

41

51

14Ö

ssze

sen

1 75

935

11

063

658

292

692

178

911

278

1 10

827

021

912

678

372

033

742

996

0Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

88

14. m

ellé

klet

Font

osab

b eu

rópa

i cél

piac

ok r

észa

rány

a a

kiem

elt á

ruos

ztál

yok

ném

et e

xpor

tjáb

ól a

200

0-20

02. é

vek

átla

gába

nsz

ázal

ékK

ód02

0302

0704

0609

0116

0116

0217

0418

0619

0419

0521

0121

0321

0521

0622

0222

0422

0824

02AT

13,4

10,8

7,4

17,6

8,2

13,1

10,4

9,9

8,3

14,8

3,2

9,4

15,6

10,6

5,1

5,0

7,0

1,6

BE

1,9

2,1

6,9

8,5

9,9

14,2

9,0

5,1

8,5

10,2

3,1

6,1

7,0

3,9

11,9

3,4

9,9

2,4

BG

0,1

0,1

0,1

0,0

0,0

0,1

0,1

0,3

0,1

0,0

0,1

0,2

0,0

0,3

0,0

0,0

0,0

0,0

CY

0,0

0,0

0,2

0,1

0,0

0,3

0,1

0,0

1,4

0,0

0,2

0,3

0,0

0,1

0,0

0,0

0,0

0,0

CZ

1,2

0,1

0,3

0,5

0,5

0,3

2,0

1,9

2,7

0,5

1,6

1,4

0,6

2,2

0,5

0,1

0,8

0,2

DK

4,5

2,9

2,3

1,1

5,5

8,4

3,4

2,7

7,9

3,4

0,7

5,3

9,0

2,3

1,2

3,3

3,9

0,5

EE0,

00,

00,

10,

00,

00,

00,

20,

10,

70,

10,

00,

20,

00,

40,

20,

10,

30,

1ES

3,0

1,8

4,6

4,0

6,6

5,8

4,2

2,8

7,3

4,3

1,3

5,2

9,6

4,4

2,9

0,3

2,0

30,1

FI0,

50,

60,

80,

20,

60,

41,

40,

53,

81,

20,

21,

20,

30,

80,

31,

71,

90,

2FR

4,3

9,3

10,0

8,4

12,8

13,6

8,2

24,5

19,2

22,5

15,4

13,6

16,5

8,6

25,3

5,5

4,6

13,3

GB

5,5

21,8

5,7

7,5

18,2

9,2

11,4

8,4

13,0

9,9

16,0

10,2

10,1

7,6

6,8

32,4

1,9

7,0

GR

2,4

0,9

4,1

1,3

3,7

2,6

1,3

1,2

2,6

1,2

1,1

1,7

1,2

1,7

2,5

0,2

0,7

1,9

HU

2,0

0,3

0,4

0,0

0,0

0,1

0,3

0,8

1,0

0,1

0,5

0,6

0,2

0,8

0,1

0,0

0,3

0,2

IE1,

41,

00,

30,

30,

80,

80,

30,

20,

50,

60,

00,

90,

00,

20,

20,

80,

10,

1IT

38,1

2,8

33,4

1,8

4,2

4,9

5,3

5,6

5,6

8,2

1,5

5,0

12,5

5,6

2,0

0,8

3,9

13,8

LT0,

10,

20,

01,

70,

00,

00,

30,

11,

00,

10,

91,

10,

00,

70,

30,

10,

00,

1LU

0,2

0,2

0,1

6,2

0,5

0,8

0,6

0,3

0,6

0,8

0,6

0,6

0,5

0,4

0,8

0,8

1,7

1,0

LV0,

20,

30,

00,

30,

00,

10,

20,

11,

00,

00,

10,

20,

30,

50,

10,

40,

20,

0M

T0,

00,

00,

10,

00,

10,

00,

10,

10,

10,

10,

00,

10,

00,

10,

00,

00,

00,

0N

L8,

934

,65,

010

,811

,112

,910

,37,

43,

48,

16,

513

,78,

26,

517

,68,

319

,15,

0PL

0,0

0,2

0,2

3,0

1,2

0,1

2,7

2,8

0,9

0,5

4,3

2,7

0,1

3,5

0,2

0,7

0,8

0,0

PT0,

10,

41,

00,

74,

01,

21,

11,

31,

71,

40,

41,

13,

20,

92,

10,

20,

60,

3R

O2,

30,

70,

20,

40,

10,

20,

10,

20,

20,

00,

20,

60,

00,

30,

00,

10,

10,

4SE

3,6

1,2

1,4

1,0

3,2

2,1

3,2

1,5

11,0

1,4

1,7

2,4

2,0

1,1

4,8

5,0

1,1

0,1

SI0,

20,

00,

20,

00,

00,

00,

30,

60,

60,

30,

40,

20,

41,

10,

20,

00,

20,

1SK

0,3

0,0

0,1

0,1

0,0

0,0

0,3

0,4

0,2

0,1

0,5

0,5

0,1

0,5

0,1

0,0

0,1

0,1

Öss

zese

n10

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

MellékletekAK I

89

15. m

ellé

klet

Font

osab

b eu

rópa

i cél

piac

ok r

észa

rány

a a

kiem

elt á

ruos

ztál

yok

ném

et e

xpor

tjáb

ól a

200

7-20

09. é

vek

átla

gába

nsz

ázal

ékK

ód02

0302

0704

0609

0116

0116

0217

0418

0619

0419

0521

0121

0321

0521

0622

0222

0422

0824

02AT

9,0

16,2

7,0

11,8

6,7

5,7

10,2

8,6

8,5

12,3

3,7

9,1

17,1

12,4

3,6

5,1

5,4

3,4

BE

1,2

1,9

5,5

4,4

6,6

8,6

6,3

4,4

6,8

6,3

3,8

5,6

5,0

4,0

6,7

3,9

6,3

2,2

BG

0,9

1,1

0,2

0,3

0,6

0,1

0,2

0,6

0,2

0,1

0,4

0,5

0,0

0,5

0,0

0,1

0,3

0,3

CY

0,1

0,1

0,3

0,0

0,0

0,2

0,1

0,1

0,5

0,1

0,1

0,2

0,0

0,1

0,1

0,1

0,1

0,3

CZ

5,4

2,1

2,4

1,1

2,3

1,4

3,5

2,9

0,9

2,3

3,2

1,7

2,2

2,5

1,1

1,9

2,2

1,5

DK

2,4

6,9

1,8

1,9

6,6

7,0

3,4

2,8

2,8

4,0

0,6

4,7

5,5

2,0

1,3

3,2

3,2

0,5

EE0,

20,

20,

10,

00,

00,

00,

30,

10,

10,

10,

00,

10,

00,

40,

00,

40,

40,

1ES

0,9

7,5

6,3

4,7

5,4

3,5

4,2

3,3

5,1

4,9

1,4

5,6

8,3

4,5

3,1

0,5

2,2

17,6

FI0,

80,

41,

20,

21,

51,

41,

00,

91,

01,

50,

31,

21,

31,

01,

41,

31,

40,

9FR

3,1

9,4

8,3

11,1

10,6

12,4

7,9

13,9

17,7

15,0

12,1

15,5

12,1

8,3

10,5

3,8

3,4

9,3

GB

4,6

11,7

5,5

4,6

15,1

8,4

10,5

9,6

9,9

13,2

9,6

9,0

10,8

5,8

8,4

16,2

2,5

0,7

GR

1,7

2,1

3,7

0,8

4,1

2,2

1,3

1,3

2,7

1,4

0,7

1,5

2,6

1,4

1,7

0,3

0,5

3,1

HU

2,4

1,1

1,9

2,4

3,4

1,5

1,4

2,2

0,8

1,5

3,0

0,9

2,5

1,5

1,1

0,5

2,7

0,4

IE1,

02,

60,

70,

32,

62,

30,

80,

70,

40,

90,

21,

32,

10,

20,

31,

50,

30,

1IT

19,5

2,0

26,4

2,5

6,8

5,5

5,2

6,1

9,0

8,6

2,3

5,4

9,0

4,0

3,8

0,7

2,8

19,3

LT1,

20,

20,

11,

20,

10,

00,

40,

40,

30,

10,

60,

90,

10,

60,

10,

60,

20,

3LU

0,1

0,1

0,1

3,7

0,4

0,3

0,6

0,2

0,2

0,8

0,3

0,5

0,4

0,3

0,3

0,6

1,3

0,2

LV0,

50,

20,

20,

30,

00,

10,

20,

10,

30,

10,

00,

50,

00,

30,

10,

70,

50,

2M

T0,

00,

00,

10,

00,

00,

10,

00,

00,

10,

10,

00,

10,

00,

10,

00,

00,

00,

1N

L10

,017

,47,

96,

56,

48,

28,

67,

04,

010

,24,

411

,710

,26,

418

,413

,311

,13,

7PL

10,1

1,4

1,7

9,3

1,9

2,3

5,6

5,7

1,8

3,6

7,5

4,2

1,7

5,3

2,1

1,9

1,6

0,6

PT0,

00,

21,

10,

62,

40,

81,

31,

31,

61,

10,

41,

22,

90,

70,

90,

30,

30,

5R

O4,

31,

41,

12,

10,

60,

20,

91,

30,

50,

51,

01,

20,

31,

10,

40,

20,

60,

6SE

2,4

2,0

1,5

1,3

4,0

2,5

1,9

1,9

6,5

1,9

0,4

1,8

4,2

1,7

3,3

4,1

1,0

1,4

SI0,

40,

30,

70,

10,

30,

30,

60,

60,

50,

40,

30,

20,

50,

70,

30,

10,

80,

4SK

1,1

0,3

0,4

2,0

0,5

0,2

0,6

0,9

0,2

0,4

0,5

0,3

0,5

0,5

0,2

0,6

0,2

0,6

Öss

zese

n10

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

0Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

90

16. m

ellé

klet

Font

osab

b eu

rópa

i cél

piac

ok r

észa

rány

ának

szá

zalé

kpon

tos

válto

zása

a k

iem

elt á

ruos

ztál

yok

ném

et e

xpor

tjáb

ól a

200

0-20

02. i

lletv

e a

2007

-200

9. é

vek

átla

gai k

özöt

tsz

ázal

ékK

ód02

0302

0704

0609

0116

0116

0217

0418

0619

0419

0521

0121

0321

0521

0622

0222

0422

0824

02AT

-4,4

5,4

-0,4

-5,8

-1,5

-7,4

-0,2

-1,3

0,2

-2,5

0,5

-0,4

1,5

1,7

-1,5

0,1

-1,6

1,8

BE

-0,7

-0,2

-1,4

-4,0

-3,3

-5,6

-2,6

-0,7

-1,6

-4,0

0,7

-0,5

-2,1

0,2

-5,2

0,4

-3,5

-0,1

BG

0,7

1,0

0,1

0,3

0,6

0,0

0,1

0,3

0,1

0,1

0,2

0,3

0,0

0,3

0,0

0,1

0,3

0,3

CY

0,1

0,1

0,2

0,0

0,0

-0,1

0,0

0,1

-0,9

0,1

-0,1

-0,1

0,0

0,0

0,0

0,0

0,1

0,3

CZ

4,1

2,0

2,1

0,5

1,7

1,1

1,5

1,0

-1,8

1,8

1,6

0,3

1,5

0,3

0,6

1,8

1,5

1,3

DK

-2,1

4,0

-0,5

0,8

1,1

-1,4

0,0

0,1

-5,0

0,6

-0,1

-0,6

-3,5

-0,3

0,1

0,0

-0,7

0,1

EE0,

20,

20,

00,

00,

00,

00,

00,

0-0

,60,

00,

0-0

,10,

00,

0-0

,20,

20,

10,

1ES

-2,1

5,7

1,7

0,7

-1,2

-2,3

0,0

0,5

-2,1

0,6

0,1

0,4

-1,3

0,1

0,2

0,2

0,2

-12,

5FI

0,3

-0,2

0,5

0,0

0,9

1,1

-0,4

0,4

-2,8

0,4

0,2

0,0

1,0

0,2

1,1

-0,3

-0,5

0,6

FR-1

,20,

1-1

,72,

7-2

,2-1

,2-0

,3-1

0,5

-1,4

-7,4

-3,3

1,8

-4,3

-0,3

-14,

8-1

,7-1

,2-4

,1G

B-0

,9-1

0,1

-0,2

-2,9

-3,1

-0,8

-0,9

1,2

-3,1

3,2

-6,4

-1,2

0,6

-1,8

1,6

-16,

20,

5-6

,2G

R-0

,71,

2-0

,3-0

,50,

4-0

,40,

00,

00,

10,

2-0

,4-0

,21,

5-0

,3-0

,80,

1-0

,21,

2H

U0,

40,

81,

42,

33,

31,

41,

11,

3-0

,21,

42,

50,

32,

30,

71,

00,

42,

40,

2IE

-0,4

1,5

0,4

0,0

1,8

1,5

0,5

0,5

-0,1

0,3

0,1

0,4

2,1

0,0

0,1

0,7

0,2

0,0

IT-1

8,6

-0,8

-7,0

0,7

2,7

0,6

0,0

0,5

3,4

0,3

0,8

0,4

-3,5

-1,6

1,8

-0,1

-1,1

5,5

LT1,

10,

00,

1-0

,60,

10,

00,

20,

3-0

,70,

0-0

,3-0

,20,

0-0

,1-0

,20,

50,

20,

2LU

-0,1

-0,1

0,0

-2,5

-0,2

-0,5

0,0

-0,1

-0,4

0,0

-0,3

-0,1

-0,1

-0,1

-0,5

-0,1

-0,4

-0,8

LV0,

30,

00,

20,

10,

00,

00,

00,

1-0

,70,

0-0

,10,

2-0

,3-0

,2-0

,10,

20,

30,

1M

T0,

00,

00,

00,

00,

00,

0-0

,1-0

,10,

00,

00,

00,

00,

00,

00,

00,

00,

00,

1N

L1,

1-1

7,2

2,9

-4,3

-4,7

-4,7

-1,7

-0,5

0,6

2,0

-2,1

-2,0

1,9

-0,1

0,7

5,0

-8,0

-1,3

PL10

,11,

21,

56,

30,

62,

32,

92,

90,

83,

13,

21,

51,

61,

81,

91,

30,

70,

6PT

0,0

-0,1

0,2

-0,1

-1,7

-0,4

0,2

-0,1

-0,1

-0,2

0,0

0,1

-0,2

-0,2

-1,2

0,1

-0,3

0,2

RO

2,0

0,8

0,9

1,7

0,5

0,0

0,8

1,1

0,3

0,5

0,9

0,6

0,3

0,8

0,3

0,1

0,5

0,1

SE-1

,20,

80,

10,

20,

80,

4-1

,20,

4-4

,50,

5-1

,4-0

,62,

20,

6-1

,5-0

,90,

01,

3SI

0,2

0,3

0,6

0,0

0,3

0,3

0,3

-0,1

-0,1

0,1

0,0

-0,1

0,1

-0,3

0,1

0,1

0,6

0,3

SK0,

80,

30,

31,

90,

40,

20,

30,

60,

00,

3-0

,1-0

,20,

40,

00,

00,

60,

10,

5Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

MellékletekAK I

91

17. m

ellé

klet

Az

expo

rtfo

rgal

om s

záza

léko

s vá

ltozá

sa k

iem

elt á

ruos

ztál

yokr

a és

font

osab

b cé

lpia

cokr

a a

2000

-02.

évi

és

a 20

07-0

9. é

vi á

tlago

k kö

zött

(átla

gos

növe

kedé

s az

öss

zes

orsz

ágra

néz

ve)

száz

alék

Kód

0203

0207

0406

0901

1601

1602

1704

1806

1904

1905

2101

2103

2105

2106

2202

2204

2208

2402

AT20

432

015

315

118

214

514

215

025

715

719

117

917

921

918

618

315

833

3B

E19

619

213

011

814

720

210

214

920

411

520

417

011

619

514

820

413

114

3B

G1

882

1 80

232

06

869

112

751

535

250

320

421

617

510

517

259

363

810

2 28

52

767

1 93

7C

Y0

033

317

759

523

016

745

892

497

113

133

016

441

331

496

92

106

CZ

1 33

93

102

1 29

045

393

11

794

252

268

8479

932

923

455

121

656

43

453

602

1 09

0D

K16

250

412

538

626

728

014

617

791

220

152

165

9916

728

117

916

717

7EE

00

171

279

027

615

012

636

227

5810

20

203

4248

227

838

1ES

9488

122

126

718

220

314

320

217

821

317

520

114

119

228

226

922

189

FI48

313

125

928

056

71

335

100

329

6624

532

419

267

923

41

316

143

155

616

FR21

821

613

429

818

430

513

998

233

126

131

212

120

182

109

126

150

106

GB

254

114

155

137

183

305

133

197

192

250

9916

417

414

332

290

261

16G

R21

447

814

914

124

428

413

917

926

122

610

916

736

415

618

023

214

224

5H

U36

169

568

738

398

19 2

904

121

709

447

208

2 37

51

032

272

2 15

734

22

128

3 80

61

737

309

IE21

153

042

020

270

01

007

406

623

205

278

919

257

021

646

232

472

817

8IT

155

153

128

307

363

375

143

187

407

196

256

202

118

135

507

167

149

214

LT2

787

163

1 02

415

30

024

249

573

153

113

158

345

173

921

507

2 09

945

4LU

120

122

159

134

156

123

147

110

7217

892

144

120

159

8615

015

928

LV63

917

765

927

40

365

156

355

7265

835

383

1312

715

028

658

064

1M

T91

148

294

483

7185

963

3934

423

134

179

025

037

039

614

766

8N

L34

210

825

513

612

721

412

116

229

623

611

315

920

218

427

328

911

811

4PL

271

052

1 31

51

138

695

335

8 55

030

335

447

51

438

293

293

5 25

928

23

170

524

380

42 8

50PT

129

150

190

186

130

218

165

164

244

154

175

211

152

147

107

304

9223

5R

O56

345

41

039

1 32

01

627

383

1 02

21

154

538

2 32

71

009

398

063

52

118

532

1 12

820

3SE

205

362

172

272

277

393

8822

214

925

534

143

344

286

182

149

195

1 64

2SI

748

073

147

80

4 04

725

015

323

125

115

713

619

713

142

03

003

716

468

SK1

101

050

06

698

5 64

85

954

323

435

205

768

149

107

643

194

304

21 0

9334

088

7Á

tlago

s30

421

416

222

522

233

514

417

225

218

816

718

716

318

826

218

120

415

3Fo

rrás

: Eur

osta

t ada

tai a

lapj

án s

aját

szá

mítá

sok

Mellékletek AK I

92

18. m

ellé

klet

Az

expo

rtfo

rgal

om s

záza

léko

s vá

ltozá

sa k

iem

elt á

ruos

ztál

yokr

a és

font

osab

b cé

lpia

cokr

a a

2000

-02.

évi

és

a 20

07-0

9. é

vi

átla

gok

közö

tt (ö

ssze

haso

nlítá

s: 1

ha

átla

gosn

ál n

agyo

bb, 0

ha

átla

gosn

ál k

iseb

b nö

veke

dés)

Kód

0203

0207

0406

0901

1601

1602

1704

1806

1904

1905

2101

2103

2105

2106

2202

2204

2208

2402

össz

egAT

01

00

00

00

10

10

11

01

01

7B

E0

00

00

00

00

01

00

10

10

03

BG

11

11

11

11

11

11

11

11

11

18C

Y1

11

01

01

10

10

00

01

11

111

CZ

11

11

11

11

01

11

11

11

11

17D

K0

10

11

01

10

10

00

01

00

18

EE1

11

10

01

00

10

00

10

11

110

ES0

11

10

00

10

11

10

11

11

011

FI1

01

11

10

10

11

11

11

00

113

FR0

10

10

00

00

00

10

00

00

03

GB

00

00

00

01

01

00

10

10

10

5G

R0

10

01

00

11

10

01

00

10

18

HU

11

11

11

11

01

11

11

11

11

17IE

01

10

11

11

01

11

01

11

11

14IT

00

01

11

01

11

11

00

10

01

10LT

10

10

00

11

00

00

10

01

11

8LU

00

00

00

10

00

00

00

00

00

1LV

10

11

01

11

01

01

00

01

11

11M

T0

01

10

10

01

10

00

11

10

19

NL

10

10

00

00

11

00

10

11

00

7PL

11

11

11

11

11

11

11

11

11

18PT

00

10

00

10

00

11

00

01

01

6R

O1

11

11

11

11

11

10

11

11

117

SE0

11

11

10

10

10

01

10

00

110

SI1

11

10

11

00

10

01

01

11

112

SK1

11

11

11

10

10

01

11

11

115

Öss

zeg

1316

1816

1313

1517

820

1212

1314

1619

1420

269

Forr

ás: E

uros

tat a

data

i ala

pján

saj

át s

zám

ításo

k

FüggelékAK I

93

FÜGGELÉK

Függelék AK I

94

Függelékek jegyzéke

1. függelék: A vizsgált országok ISO 3166 2-alpha kód szerinti megnevezése ............................95

2. függelék: A termékek feldolgozottsági foka szerinti besorolás HS-4 szinten ...........................96

FüggelékAK I

95

1. függelékA vizsgált országok ISO 3166 2-alpha kód szerinti megnevezése

2-alpha-kód Ország neveAT AusztriaBE BelgiumBG BulgáriaCY CiprusCZ CsehországDE NémetországDK DániaEE ÉsztországES SpanyolországFI FinnországFR FranciaországGR GörögországHU MagyarországIE ÍrországIT OlaszországLT LitvániaLU LuxemburgLV LettországMT MáltaNL HollandiaPL LengyelországPT PortugáliaRO RomániaSE SvédországSI SzlovéniaSK SzlovákiaUK Egyesült Királyság

Forrás: Offi cial Journal of the European Union, C 103, 2003. április 30

Függelék AK I

96

2. függelékA termékek feldolgozottsági foka szerinti besorolás HS-4 szinten

Mezőgazdasági alapanyag termelés

HS-01• HS-0301• HS-05• HS-06• HS-07, kivéve: HS-0710-0714• HS-08, kivéve: HS-0811-0814• HS-10• HS-12, kivéve: HS-1208• HS-13• HS-14• HS-2401•

Elsődleges élelmiszeripari feldolgozás

HS-02• HS-03, kivéve: HS-0301• HS-04, kivéve HS-0403, HS-0405-0407• HS-0710 – HS-0714• HS-0811 – HS-0814• HS-09• HS-11• HS-1208• HS-15, kivéve HS-1517• HS-17, kivéve: HS-1704• HS-18, kivéve: HS-1806• HS-2207• HS-23, kivéve HS-2309•

Másodlagos élelmiszeripari feldolgozás

HS-0403, HS-0405-0407• HS-1517• HS-16• HS-1704• HS-1806• HS-19• HS-20• HS-21• HS-22, kivéve HS-2207• HS-2309 • HS-24, kivéve: HS-2401•

A könyvsorozatban megjelent kiadványokAK I

97

A könyvsorozatban megjelent kiadványok

(Az utolsó három év kötetei)

2007

2007. 1. Erdész Ferencné:A magyar gyümölcs- és zöldségpiac helyzete és kilátásai[The Situation and Prospects of the Hungarian Fruit and Vegetable Market]

2007. 2. Varga Tibor (szerk.), Tunyoginé Nechay Veronika (szerk.), Mizik Tamás (szerk.):A mezőgazdasági árképzés elméleti alapjai és hazai gyakorlata[Price Calculation in Agriculture: Theoretical Foundations and Current Practice in Hungary]

2007. 3. Bánáti Diána, Popp József, Potori Norbert:A GM növények egyes szabályozási és közgazdasági kérdései[Legal and Economic Aspects of GM Plants]

2007. 4. Kürti Andrea, Stauder Márta, Wagner Hartmut, Kürthy Gyöngyi:A magyar élelmiszergazdasági import dinamikus növekedésének okai[The Reasons of the Dynamic Increase of Import in the Hungarian Food Economy]

2007. 5. Fogarasi József, Nyárs Levente, Papp Gergely, Varga Edina, Vőneki Éva:A főbb állattenyésztési ágazatok és a takarmánytermelés helyzete Romániában[Present State of the Main Livestock Production Sectors and Feed Production in Romania]

2007. 6. Popp József:A bioüzemanyag-gyártás nemzetközi összefüggései[Biofuel Production and its International Implications]

2007. 7. Udovecz Gábor (szerk.), Popp József (szerk.), Potori Norbert (szerk.):Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság – Folytatódó lemaradás vagy felzárkózás?[Hungarian Agriculture Under Pressure for Adjustment]

2008

2008. 1. Györe Dániel, Juhász Anikó, Kartali János (szerk.), Kőnig Gábor, Kürti Andrea, Nyárs Levente, Radóczné Kocsis Terézia, Stauder Márta,Varga Edina,Vőneki Éva,Wagner Hartmut:A magyar élelmiszergazdasági export célpiacai és logisztikai helyzete[Hungarian Food Economy Export - Target Markets and Logistic Situation]

2008. 2. Kovács Gábor (szerk.), Czárl Adrienn, Kürthy Gyöngyi, Varga Tibor:Az agrártámogatások hasznosulása[The Efficiency of Agricultural Subsidies]

A könyvsorozatban megjelent kiadványok AK I

98

2008. 3. Radóczné Kocsis Teréz, Kürthy Gyöngyi, Pesti Csaba, Bukai Andrej:A dohánypiac helyzete és a dohánytermelés lehetséges jövője Magyarországon és az Európai Unióban a KAP reform tükrében[The Tobacco Market and the Potential Future of Tobacco Production in Hungary and the European Union in the Light of the CAP Reform]

2008. 4. Erdész Ferencné, Kozak Anita:A gyógynövényágazat helyzete[Medicinal Plant Sector in Hungary - Production and Market Development]

2008. 5. Hamza Eszter:A mezőgazdasági jövedelmek kiegészítésének lehetőségei[Supplementary Sources of Income for Farmers in Hungary]

2008. 6. Dorgai László (szerk.):A közvetlen támogatások feltételezett csökkentésének társadalmi- gazdasági- és környezeti hatásai (első megközelítés) [The Social, Economic and Environmental Impacts of the Hypothetical Reduction of Direct Payments (first approach)]

2008. 7. Györe Dániel, Wagner Hartmut:A termelői, fogyasztói és külkereskedelmi árak Magyarország és az EU közöttikonvergenciája az élelmiszergazdaságban[Convergence of the Producer, Consumer and Foreign Trade Prices in the Food Economy between Hungary and the EU]

2009

2009. 1. Bojtárné Lukácsik Mónika, Felkai Beáta Olga, Györe Dániel, Kapronczai István (szerk.),Kürti Andrea, Székelyné Raál Éva, Tóth Piroska, Vágó Szabolcs:Tulajdonosi és szervezeti változások a hazai élelmiszeriparban[Ownership and Organisational Changes in Hungarian Food Industry]

2009. 2. Györe Dániel, Juhász Anikó, Kartali János (szerk.), Kőnig Gábor, Kürthy Gyöngyi, Kürti Andrea, Stauder Márta:A hazai élelmiszer-kiskereskedelem struktúrája, különös tekintettel a kistermelők értékesítési lehetőségeire[The Structure of the Hungarian Food Retail Trade, with Special Regard to the Market-ing Possibilities of Small Producers]

2009. 3. Popp József (szerk.), Potori Norbert (szerk.):A főbb állattenyésztési ágazatok helyzete[Status of the Main Animal Husbandry Sectors in Hungary]

2009. 4. Tóth Erzsébet (szerk.), Ludvig Katalin, Márkusz Péter:A vidéki megélhetés jellemzői és tipikus modelljei a leghátrányosabb helyzetű kistérsé-gekben[Characteristics of Rural Subsistance and Typical Models in the Most Disadvantaged Small Regions in Hungary]

A könyvsorozatban megjelent kiadványokAK I

99

2009. 5. Biró Szabolcs, Dorgai László (szerk.), Molnár András:Árutermelő állattartásunk és a „kölcsönös megfeleltetés” alkalmazása[Commodity Producing Animal Husbandry Activities and the Aplication of the Cross Compliance in Hungary]

2009. 6. Kovács Gábor (szerk.), Aliczki Katalin, Bartha Andrea, Fogarasi József, Garay Róbert, Kemény Gábor, Kozak Anita, Kürthy Gyöngyi, Nyárs Levente, Potori Norbert, Varga Tibor, Vőneki Éva:Kockázatok és kockázatkezelés a mezőgazdaságban[Risks and Risk Management in Agriculture]

2009. 7. Erdész Ferencné, Jankuné Kürthy Gyöngyi, Kozak Anita, Radóczné Kocsis Teréz:A zöldség- és gyümölcságazat helyzete[Situation of the Hungarian Fruit and Vegetable Sector]

2009. 8. Wagner Hartmut (szerk.), Juhász Anikó, Darvasné Ördög Edit,Tunyoginé Nechay Veronika:A válság hatása a magyar élelmiszergazdasági külkereskedelemre nemzetközi összeha-sonlításban[The Impacts of the Crisis in the Foreign Trade of the Hungarian Food Economy in an International Context]

2009. 9. Kapronczai István, Bojtárné Lukácsik Mónika, Felkai Beáta Olga, Gáborné Boldog Valéria, Székelyné Raál Éva, Tóth Piroska, Vágó Szabolcs:Az élelmiszerfeldolgozó kis- és középvállalkozások helyzete, nemzetgazdasági és regionális szerepe[The Position, National Economic and Regional Role of Small and Medium-sized Enter-prises in the Food Processing Sector]

2009. 10. Györe Dániel, Popp József, Stauder Márta, Tunyoginé Nechay Veronika:Az élelmiszer-kiskereskedelem beszerzési és árképzési politikája[Supply Management and Pricing Policy of the Food Retail Trade]

2010

2010. 1. Juhász Anikó, Darvasné Ördög Edit, Jankuné Kürthy Gyöngyi:Minőségi rendszerek szerepe a hazai élelmiszergazdaságban[The Role of the Quality Systems in the Hungarian Food Economy]

2010. 2. Kemény Gábor, Felkai Beáta Olga, Fogarasi József, Kovács Gábor, Merkel Krisztina, Tanító Dezső, Tóth Kristóf, Tóth Orsolya:A hazai mezőgazdaság fi nanszírozási csatornái és a pénzügyi válság ezekre gyakorolt hatása[Financing Channels of the Hungarian Agriculture and Impacts of the Financial Crisis on Them]

2010. 3. Székely Erika, Halász Péter:A mezőgazdasági tanácsadás intézményi feltételei és működési tapasztalatai[Institutional Conditions and Operational Experiences of Agricultural Advising]

A könyvsorozatban megjelent kiadványok AK I

100

2010. 4. Jankuné Kürthy Gyöngyi, Kozak Anita, Radóczné Kocsis Teréz:A magyar dísznövényágazat helyzete és kilátásai[The Current Situation and Perspectives of the Hungarian Horticultural Sector]

2010. 5. Juhász Anikó, Jankuné Kürthy Gyöngyi, Kőnig Gábor, Stauder Márta, Tunyoginé Nechay Veronika:A Kereskedelmi márkás termékek gyártásának hatása az élelmiszer-kereskedelemre és beszállítóira[Effects of the Production of Private Label Goods on the Food Retail Trade and its Suppliers]

2010. 6. Merkel Krisztina, Tóth Kristóf:A mezőgazdaság adózása különös tekintettel az egyéni gazdaságokra[Taxation of Agriculture, with Special Regard to Private Farms]

2010. 7. Kemény Gábor, Varga Tibor, Fogarasi József, Kovács Gábor, Tóth Orsolya:A hazai mezőgazdasági biztosítási rendszer problémái és továbbfejlesztésének lehetőségei[Problems and Further Development Possibilities of the Hungarian Agricultural Insurance System]

2010. 8. Juhász Anikó, Wagner Hartmut: A kemény diszkontláncok terjedésének külkereskedelmi hatásai[Effects on Foreign Trade of German Hard-Discounters’ Global Expansion]

A kiadványok megrendelhetők az intézeti titkárnál az alábbi telefonszámon: 06-1-476-3064

a kemÉny diszkontlÁncok terjedÉsÉnek …repo.aki.gov.hu/305/1/ak_2010_08.pdf1.2. az...

Documents