a közbeszerzésekre vonatkozó jogi szabályozás

A közbeszerzésekre vonatkozó jogi szabályozás

Bögöte, 2004. október 18.

Az irányadó jogszabályok

• 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről

• Megjelent:

Magyar Közlöny 2003/157. szám

Hatálybalépés:

2004. május 1. (főszabályként)

Hatálybalépés előtt megkötött szerződések sorsa?

• az új Kbt. a régi Kbt.-hez képest jóval szélesebb körben határozza meg – mind az ajánlatkérők körét,– mind a tárgyi hatály alá eső beszerzéseket.

Az új jogalanyok, beszerzési tárgyak tekintetében

elengedhetetlen a Kbt. hatályba lépése előtt – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – megkötött szerződések felülvizsgálata.


• A Kbt. nem érinti a hatályba lépése előtt megkötött szerződéseket.

• Amennyiben a szerződés feltételei nem változnak, annak tárgya vonatkozásában az

ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia.


• Ha a Kbt. hatálybalépése előtt kötött szerződések teljesítése során a szerződés valamely feltételének módosítása válik

szükségessé

• az újonnan megállapított szerződéses feltételeket az ajánlatkérőnek minden egyes szerződésmódosítást megelőzően

meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a Kbt. alkalmazásának feltételei fennállnak-e.

• Ha fennállnak a Kbt. alkalmazásának feltételei, közbeszerzési eljárást kell lefolytatni.


• Ha a Kbt. hatályba lépése előtt megkötött szerződésnek volt olyan előre pontosan definiált és kellő

részletességgel meghatározott kikötése (akár a felek ajánlata, akár az ajánlatkérés alapján),

• amely bizonyos szerződéses feltételek előre meghatározott változását eredményezi a szerződés

módosítása nélkül, • ez nem feltételezi a Kbt. előzetes alkalmazását.

• (Másként: ha a szerződés tartalmát érintő változást a felek az eredeti szerződésben is rögzítették, az e szerinti teljesítés nem vonja maga után közbeszerzési eljárás lefolytatását.)

Az irányadó jogszabályok – végrehajtási rendeletek

• 34/2004. (III. 12.) Korm. rendelet a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények megküldésének és közzétételének részletes szabályairól, a hirdetmények ellenőrzésének rendjéről és díjáról, valamint a Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel rendjéről és díjáról

• 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet a közbeszerzési és a tervpályázati hirdetmények, a bírálati összegezések és az éves statisztikai összegezések mintáiról

• 19/2004. (IV. 28.) IM rendelet a közbeszerzésekre vonatkozó nómenklatúráról

Végrehajtási rendeletek

• 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól

• 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól


• 167/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól és az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerről

• 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről

Végrehajtási rendeletek• 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az államtitkot

vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól – mód.: 248/2004. (VIII. 27.) Korm. rend.

• 228/2004. (VII. 30.) Korm. rendelet a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról


• 130/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a

gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól

• 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról


• 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról;

• 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról.

KÖZBESZERZÉSI IRÁNYELVEK

• Az ún. klasszikus ajánlatkérőkre– 92/50/EGK irányelv (szolgáltatás megrendelése)– 93/36/EGK irányelv (árubeszerzés)– 93/37/EGK irányelv (építési beruházás)– 97/52/EK irányelv (módosító)– 89/665/EGK irányelv (jogorvoslati)

• Az ún. közszolgáltatókra– 93/38/EGK irányelv (árubeszerzés, szolgáltatás

megrendelése, építési beruházás)– 98/4/EK irányelv (módosító)– 92/13/EGK irányelv (jogorvoslati)

ÚJ IRÁNYELVEK

• Az ún. klasszikus ajánlatkérőkre:

az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/18/EK irányelve

• Az ún. közszolgáltatókra:

az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 2004/17/EK irányelve

Megjelent: Európai Unió Hivatalos Lapja (OJEU) 2004/L 134. szám (2004. 04. 30.)

Várható jogszabályi változások

• T/11289. számú törvényjavaslat

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a közbeszerzéssel

összefüggésben egyes törvények módosításáról

(www.mkogy.hu)

T/11289. számú törvényjavaslat

– Kbt. 22. § (2) bek. b) pont – EU-s forrásból nyújtott támogatáshoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség (csak az 50% feletti támogatás esetében)

– Kbt. 257. § (3) bek. – „ingatlanbeszerzés” szabályainak kiigazítása, amennyiben csak egy meghatározott ingatlan alkalmas a közbeszerzés céljának megvalósítására – nem kell alkalmazni a legalább 3 ajánlattevő bevonásának kötelezettségét

– Kbt. 299. § – Külképviseletek számára történő beszerzés – az egyszerű közbeszerzési eljárás keretében

T/11289. számú törvényjavaslat• Módosító javaslat a Kbt. 11. §-ának (1)

bekezdésében szereplő „akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés” fogalma helyett az „államilag elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés” fogalmának használatára

• Egyéb törvények:• Hulladékgazdálkodási törvény módosítása

(224/2004. Korm. rendelet)• Államháztartási törvény 12/A. § (5) bek., a 22-23.

§-ok módosítása• Koncessziós törvény módosítása

Új irányelvek miatt várható jogszabályi változások

• Tranzpozíciós határidő: 2006. január 31.

• jogharmonizációs, átültetési kötelezettségek

felülvizsgálat 2005-ben

DIFFERENCIÁLT SZABÁLYOZÁSKözbeszerzés (≠beszerzés) + tervpályázat!!

• Értékhatárok (közösségi; nemzeti; egyszerű)

• Ajánlatkérők – ún. klasszikusáltalános közbeszerzési eljárás (IV. és VI.

fejezet)– ún. közszolgáltatókkülönös közbeszerzési eljárás (V. és VII.

fejezet)

• Eljárási fajták (nyílt, meghívásos, tárgyalásos)– Keret-megállapodásos + egyszerűsített eljárás + egyszerű

eljárás („szabadkézi”)

• Közbeszerzési tárgyak (árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési beruházás + építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió)

A szabályozás logikája!!és a „törésvonalak” (sajátos esetkörök - pl. ingatlan, postai ágazat, támogatások)

KÖZBESZERZÉS (Kbt. 2. §)

• Meghatározott szervezetek (ajánlatkérők)

• Meghatározott tárgyú beszerzések

• Meghatározott értékű beszerzések (+ értékhatár)

• Visszterhes szerződések megkötése (ellenszolgáltatás)

Visszterhesség• a Kbt. tárgyi hatálya kizárólag a visszterhes

szerződésekre terjed ki!

• a Kbt.-t nem kell alkalmazni, ha az ajánlatkérő (pl. önkormányzat) és egy általa alapított cég (rt., kft.,

közhasznú társaság) között nincs visszterhes polgári jogi szerződéses kapcsolat.

• Pl.: ha az önkormányzat tulajdonában álló társaság jogsz. előírása vagy jogsz-i rendelkezés alapján – a társaság

alapító okiratában foglalt rendelkezésre figyelemmel – végzi tevékenységét.

(Ekkor a jsz./társasági alapító okirat határozza meg az ellátandó közfeladatot + quasi önk.-i költségvetési szerv

+ önk. biztosítja a feladat ellátásával összefüggő kiadások fedezetét.)

Visszterhesség

Ha az önkormányzat valamely, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés (a Kbt. szerinti értékhatárt meghaladó) ellenérték fejében történő igénybevételére kíván visszterhes magánjogi szerződést kötni,

közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, (kivéve, ha valamely a Kbt-ben meghatározott

kivétel esete áll fenn.)

Visszterhesség, Kbt. 29. § (2) bek. h) pont

• a Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. számú ajánlása

a helyi önkormányzatok önkormányzati irányítású szervezetektől történő

megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról

(Megjelent: K.É. X. évfolyam 74. szám, 2004. június 30.)

Kbt. 29. § (2) bek. h) pont• „ha a szolgáltatást a 22. § (1) bekezdésében

meghatározott ajánlatkérők valamelyike jogszabály alapján fennálló kizárólagos jog alapján nyújtja.”

• konjunktív feltételek(!): – a kizárólagosság jogszabályon alapuljon (Kbt. 4. § 13.

pont; itt azonban szűkítő kitétel a jogszabály alapján való kizárólagosság + EK-Szerződéssel való összhang);

– a közbeszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése legyen, és a kizárólagos jog a szolgáltatás nyújtására vonatkozzon;

– a szolgáltatást nyújtó szervezet ún. klasszikus ajánlatkérőnek kell, hogy minősüljön.

A közbeszerzés(i szabályozás) elvei, céljai

– Tisztességes verseny– Esélyegyenlőség, nemzeti elbánás biztosítása

(nemzetközi szerződések – 19. §-tájékoztató)– Átláthatóság, nyilvánosság, ellenőrzés– Hatékony beszerzés, ésszerű mozgástér

(differenciált szabályozás)

Preambulum + Alapelvek (generálklauzula), 1. §

Nemzeti elbánás• Mit jelent e követelmény? (+88. § (3) bekezdés)• 19. § szerinti tájékoztató:

– EU tagállamok– WTO Kormánybeszerzési Megállapodás (Kanada, Kína, Izland,

Izrael, Japán, Korea, Liechtenstein, Norvégia, Szingapúr, Svájc, USA)

– EGT (Izland, Norvégia, Liechtenstein)– kétoldalú megállapodások:

» Európai Megállapodás: Bulgária, Románia» Mexikó» Chile» Izrael» Jugoszlávia

– ágazati megállapodások a távközlés terén: Korea, Izrael

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK(5-20. §)

• Éves közbeszerzési terv!! (2005-)• Közbeszerzési szabályzat• A közbeszerzési eljárás dokumentálása!!• Eljáró, ill. bevont személyek, szervezetek

– szakértelem,– bíráló bizottságbírálati lap, jegyzőkönyv!!– összeférhetetlenség!!– Hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonása!! (2005-)

• Minősített ajánlattevők!!• Határidők számítása• Éves statisztikai összegezés (május 31., jogkövetkezmény!!)• Központosított közbeszerzés

Éves közbeszerzési terv• Kötelező a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérők számára

(így az önk. számára is)• Minden év április 15–ig az adott évre tervezett

közbeszerzésekről• 5 évig meg kell őrizni• Év közben lehet módosítani• Elkészítése előtt indítható közbeszerzési eljárás• Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét nem

vonja maga után• Nyilvános, de nem kell közzétenni pl. a Közbeszerzési

Értesítőben vagy egyéb módon• Első ízben a 2005. évre kell elkészíteni!

Közbeszerzési Szabályzat vagy egyedi eljárásrend

Elemei:

• a közbeszerzési eljárás előkészítésének és lefolytatásának szabályai

• belső ellenőrzésének felelősségi rendje

• az ajánlatkérő nevében eljáró és az eljárásba bevont személyek felelősségi köre

• döntésért felelős személy ill. testület meghatározása

• a közbeszerzési eljárások dokumentálási rendje

Közbeszerzési Szabályzat vagy egyedi eljárásrend

• A Kbt. az ajánlatkérőkre bízza, hogy e kötelezettségüknek milyen módon tesznek eleget:

• Például:

– külön közbeszerzési szabályzat készítése útján

– belső szervezeti és működési szabályzat rögzíti előre általános érvénnyel.

– Általános jellegű közbeszerzési szabályzat hiányában azonban az ajánlatkérőnek legkésőbb az adott közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően kell meghatároznia a fentieket.

Az ajánlatkérő nevében eljáró/az eljárásba bevont személyek/szervezetek

• Megfelelő szakértelem: a közbeszerzés tárgya szerinti, közbeszerzési és pénzügyi

• Legalább egy ilyen személynek kell lennie• Bírálóbizottság

– Legalább háromtagú– Írásbeli szakvélemény és döntési javaslat– Bírálati lapok– Jegyzőkönyv

• Hivatalos közbeszerzési tanácsadó – 2005. január 1-jétől– II. rész szerinti, azaz közösségi közbeszerzési eljárásban kötelező– Felhívás és a dokumentáció készítésébe be kell vonni– Bírálóbizottsági munkába be lehet vonni

Összeférhetetlenség

• Nem vonható be– érdekelt gazdálkodó szervezet (ÉGSZ)– olyan személy vagy szervezet,

• aki az ÉGSZ –szel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll

• aki az ÉGSZ – ben vezető tisztségviselő, FB –tag

• aki/amely az ÉGSZ –ben tulajdoni részesedéssel rendelkezik

• aki a felsorolt személyek hozzátartozója


• Ha az ajánlatkérő nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol ÉGSZ-ben, sem ő, sem hozzátartozója nem járhat el az eljárásban

• Ue. vonatkozik az ajánlatkérő vezető tisztségviselőjére, FB tagjára, annak hozzátartozójára, ha az ajánlatkérő rendelkezik tulajdoni részesedéssel az ÉGSZ –ben

• Nem kell alkalmazni, ha az ÉGSZ nyilatkozik, hogy nem vesz részt az eljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként

• Bevont személy vagy szervezet nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó


• Nem vonatkozik az építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció készítőjére

• Írásban kell nyilatkozni

• Megsértésének jogkövetkezménye - érvénytelenség

ÉRTÉKHATÁROK

Közösségi közbeszerzési értékhatárok (30-34. §)

• A közösségi közbeszerzési értékhatárokat az Európai Unió határozza meg:– kétévente felülvizsgálat;– euroban és nemzeti valutában kifejezett értéke az Európai

Unió Hivatalos Lapjában kerül közzétételre:– 2004. január 1-jétől hatályos uniós közbeszerzési

értékhatárok az OJ 2003. december 19-i C 309 számában jelentek meg

– az új tagállamok nemzeti valutájában kifejezett értékhatárok az OJ 2004. április 20-i C 95. számban jelentek meg.

– SDR-nek megfelelő euro? - GPA

Közösségi közbeszerzési értékhatárok – klasszikus ajánlatkérők (30-34. §)

Közbeszerzési tárgyanként, bizonyos esetekben ajánlatkérőnként is különbözik:

• Árubeszerzés:

• Önkormányzatok esetében (Kbt. 30. § b) pont):200.000.- SDR-nek megfelelő euró – 236 945

euro; 58 587 835 Ft.


• Építési beruházás – önkormányzatok esetében:

– 5 millió SDR-nek megfelelő euró – 5 923 624 euro; 1 464 695 882 Ft.

• Építési koncesszió – 5 millió euró – 1 236 317 470 Ft.


• Szolgáltatás megrendelése:

– 3. melléklet szerinti szolg: • 200.000.- SDR-nek megfelelő euró – 236 945 euro; 58

587 835 Ft.

– 4. melléklet szerinti szolg.:• 200.000 euro – 49 452 699 Ft.

• Tervpályázatszolgáltatás

NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK 2004. január 1-től 2004. december 31-ig:a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;b) építési beruházás esetében: 60 millió forint;c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;d) szolgáltatás megrendelése esetében: 15 millió forint;e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;

2005. január 1-től 2005. december 31-ig:a) árubeszerzés esetében: 25 millió forint;b) építési beruházás esetében: 70 millió forint;c) építési koncesszió esetében: 100 millió forint;d) szolgáltatás megrendelése esetében: 20 millió forint;e) szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;

2006-tól az éves költségvetési törvény

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÉrtékhatárok (297. §, 402. § (4) bekezdés)

• 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig:

a) árubeszerzés: 2 millió forint;b) építési beruházás: 10 millió forint;c) szolgáltatás megrendelése: 2 millió

forint;

• 2006-tól az éves költségvetési törvény

A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA

– Mit akar vásárolni, megvalósítani, megépíteni az ajánlatkérő?

– a lehető legkörültekintőbben kell beazonosítani, meghatározni

– közbeszerzési eljárást megindító hirdetményben kell megadni

A KÖZBESZERZÉS TÁRGYAI(23-28. §)

• Árubeszerzés

• Építési beruházás!!

• Építési koncesszió!! (bizottsági értelmező közlemény)

• Szolgáltatás megrendelése

• Szolgáltatási koncesszió

+ 28. §

Árubeszerzés• eltérő a fogalma a közösségi és a nemzeti értékhatáros rezsimben:

– közösségi rezsim - 24. §:» ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára,

illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (ingatlan ø)

» + beállítás és üzembe helyezés; – nemzeti rezsim - 242. § (2) bek.:

» ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése is (!) – 257. § (2) bek. a) pont – hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lehetősége; de hirdetményes is alkalmazható

– egyszerű közbeszerzési eljárás 295. § (2) bek: ingatlan nem

Építési beruházás (I.)

az I. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka

– kivitelezése vagy

– kivitelezése és tervezése együtt:• 19/2004. (IV. 28.) IM rendelet:

» Kbt. 1. melléklet: NACE (gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozása az EK-ban)

» NACE Rev. 1. felülvizsgált változat kettő közötti megfelelést az IM rendelet melléklete

tartalmazza.

Építési beruházás (II.)

• építmény kivitelezése vagy • kivitelezése és tervezése együtt

– építmény fogalma: Épt. fogalom-meghatározása;– kivitelezés és tervezés egy közbeszerzési

eljárásban, » kivéve, ha a tervpályázati eljárásról szóló

korm. rendelet tervpályázati eljárás lefolytatását írja elő a tervező kiválasztására.

• ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, módon történő kivitelezése

Építési koncesszió

• építési beruházás sajátos formája:• ellenszolgáltatás az építmény hasznosítási jogának

átengedése• vagy a hasznosítási jog átengedése és pénzbeli

ellenszolgáltatás együtt

• építési beruházás és építési koncesszió közötti elhatárolási szempontok (lsd: Indokolás):

• ellenszolgáltatás természete;• kockázatvállalás

Szolgáltatás-megrendelés; szolgáltatási koncesszió

• Szolgáltatás-megrendelés: ami nem árubeszerzés és nem építési beruházás; valamely tevékenység megrendelése…

• 3., 4. számú melléklet• CPV• gyakorlati problémák:

– pénzügyi szolg.k (korábbi Kbt. kivétel, új szerint nem!)– egyéb szolgáltatások (minden, ami nem tartozik a 3. sz. mellékletbe,

illetve a 4. sz. melléklet nevesített kategóriájába)

• Szolgáltatási koncesszió: – sajátos szolgáltatás-megrendelés– csak a nemzeti értékhatáros rezsim szabályozza

Közbeszerzés tárgyának nómenklatúra szerinti meghatározása

• A közbeszerzési hirdetményekben, az éves statisztikai összegezésekben a közbeszerzések (szerződések) tárgyának nómenklatúra szerinti meghatározása során a Közös Közbeszerzési Szójegyzéket ( CPV) alkalmazva kell eljárni.

• A CPV szerinti besorolás a hirdetményekben kötelező, az egyéb nómenklatúrák szerinti besorolás csak lehetséges.

• A CPV-t, valamint az egyéb nómenklatúrák és a CPV közötti megfelelést európai közösségi rendelet szabályozza:

a Bizottság 2151/2003/EK rendeletével módosított 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a Közös Közbeszerzési Szójegyzékről.

A közbeszerzés értéke

Fogalma:– a közbeszerzés megkezdésekor– a beszerzés tárgyáért általában kért ill. kínált– ÁFA nélkül számított– legmagasabb összegű– teljes ellenszolgáltatás

(becsült érték + elméleti kalkuláció – szerepe, jelentősége!!!)

A becsült érték megállapítása -árubeszerzés esetén

1. Dolog használatára, hasznosítására vonatkozó jog megszerzése esetén

– határozott időre, 1 évre vagy annál rövidebb időre kötött szerződés esetén: a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás

– határozatlan időre kötött szerződés: a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa

A becsült érték megállapítása -árubeszerzés esetén

2. Rendszeresen, időszakonként visszatérően kötött szerződés esetén

– az előző költségvetési évben kötött szerződések szerinti ellenszolgáltatás módosítva az adott évben várható mennyiségi, értékbeli változással vagy

– az első teljesítést követő 12 hónap vagy a teljes időtartam alatti teljes ellenszolgáltatás

A becsült érték megállapítása - árubeszerzés esetén

3. Vételi jogot is tartalmazó szerződésnél – a vételárral együtt számított legmagasabb összegű

ellenszolgáltatás

• Árubeszerzés értékébe a beállítás és üzembe helyezés értéke beleszámít

• Ha áru és szolgáltatás is szerepel a szerződésben, értéküket egybe kell számítani

• Ha több beszerzési tárgya van a szerződésnek, a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni

A becsült érték megállapítása – szolgáltatás-megrendelés esetében

• Ha a szerz. nem tartalmazza a teljes díjat:1. Határozott időre, 4 évre vagy annál rövidebb

időre kötött szerződés esetén – a szerződés időtartama alatti ellenszolgáltatás

2. Határozatlan időre vagy 4 évnél hosszabb időre kötött szerződésnél – a havi ellenszolgáltatás 48-szorosa

A becsült érték megállapítása – szolgáltatás-megrendelés esetébenRendszeresen, időszakonként visszatérően kötött szerződés

esetén:

– az előző költségvetési évben kötött szerződések szerinti ellenszolgáltatás módosítva az adott évben várható mennyiségi, értékbeli változással vagy

– az első teljesítést követő 12 hónap vagy a teljes időtartam alatti teljes ellenszolgáltatás

Vételi jogot is tartalmazó szerződésnél: a vételárral együtt számított legmagasabb összegű

ellenszolgáltatás

A becsült érték megállapítása - építési beruházás esetében

– Több év alatt megvalósulónál is a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatás

– Több részből álló vagy több szerződés alapján megvalósuló esetben – mindegyik rész értékét egybe kell számítani

– Be kell számítani az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk, szolgáltatások értékét

– Nem szabad beszámítani azon áruk és szolgáltatások értékét, amelyek a megvalósításhoz nem szükségesek abból a célból, hogy a közbeszerzési eljárást elkerülje az ajánlatkérő

A becsült érték megállapítása • A becslési módszert TILOS a törvény megkerülése

céljával alkalmazni• TILOS a közbeszerzést a törvény megkerülése

céljával részekre bontani• Egybeszámítási szabály:

– Azonos beszerzési tárgyakra vonatkozik– Három együttes feltételnek kell teljesülnie

• egy költségvetési évben vagy 12 hónap alatt kerül sor a beszerzésre

• egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni• rendeltetése azonos vagy hasonló, ill.

felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg

A becsült érték megállapítása

• DE– Nem kell feltétlenül egy közbeszerzési eljárást

lefolytatni az egybeszámítás alá eső beszerzések megvalósítására

– A későbbi beszerzésnél, ha az egybeszámítási szabályokat nem vették figyelembe, a beszerzés értékétől függetlenül közbeszerzési eljárást kell lefolytatni

A közbeszerzés mennyisége

– Konkrét mennyiség meghatározása: a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban kell megadni

– Úgy is megadható, hogy a legmagasabb VAGY a legalacsonyabb mennyiség vagy érték kerül meghatározásra + eltérés %-os mértékének megadása

(a korábbi szabályok alapján a szerződéskötéskor dönteni kellett a pontos mennyiségről most: a szerződésben a menny./érték százalékos eltéréssel is megadható, „keretszerződés”)

Milyen eljárási rezsim? Általános v. különös eljárás?

• Érték: • közösségi, • nemzeti rezsim vagy • egyszerű közbeszerzési eljárás

(de: vannak töréspontok! – ingatlan beszerzés, szolgáltatási koncesszió)

• Általános v. különös eljárás?• klasszikus ajánlatkérők, támogatásban részesített

szervezetek: általános eljárás• közszolgáltatók: különös eljárás (DE!)

Eljárásfajták• Nyílt eljárás• Meghívásos eljárás• Tárgyalásos eljárás

» hirdetmény közzétételével, » illetve anélkül

• Keret-megállapodásos eljárás » közszolgáltatók,» nemzeti rezsim» biz. korm. rendeletek: központosított,

gyógyszerek

Általános eljárási szabályok• Alapeljárásként a nyílt eljárást szabályozza a törvény • A meghívásos és a tárgyalásos eljárásban a nyílt eljárás

szabályait kell alkalmazni» De: a klasszikus ajánlatkérők esetében a

nyílt és a meghívásos eljárás között az ajánlatkérő szabadon választ

» Tárgyalásos eljárás – kivételes eljárás (kivéve: építési koncesszió – hirdetményes)

• Ajánlati kötöttség • Áttérés tilalma

Meghívásos eljárás– újraszabályozásra került – bármikor alkalmazható: megszűntek a feltételek– két szakasz:

• részvételi szakasz: alkalmasság, alkalmatlanságról való döntés – nem kérhető/nyújtható be ajánlat(!)

• ajánlattételi szakasz: célja a legjobb ajánlat kiválasztása

– keretszám meghatározása (részvételi felhívásban): min. 5

– rangsorolás - műszaki-szakmai alkalmasság– nem lehet meghatározni olyan szervezeteket, akiket

az ajánlatkérő meg kíván hívni

Tárgyalásos eljárás

• hirdetmény közzétételével induló• hirdetmény közzététele nélküli• csak a törvényben meghatározott esetekben• hirdetmény közzétételével induló a hirdetmény

nélküli helyett csak korlátozott esetekben – 125. § (6) bek.: eredménytelenség vagy kutatás-fejlesztés

• ajánlati kötöttség nem érvényesül a tárgyalások befejezéséig, az eredmény kihirdetéséig - első szakaszra vonatkozóan sem

Tárgyalásos eljárás (II.)

• tárgyalás menete: • egy vagy több forduló, • együttesen vagy egymást követően • esélyegyenlőség, egyenlő elbánás biztosítása!

• többfordulós tárgyalások esetén: • szűkítés lehetősége,

– de: az ajánlatételi felhívásban meghatározni:» a tárgyalások menetét » a köv. fordulóra kiválasztott ajánlattevők felső létszámát

• de: ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beáll, ajánlattevők csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek!!

• jegyzőkönyv-készítés kötelezettsége – valamennyi jelenlevő ajánlattevővel alá kell íratni!

Az egyszerűsített közbeszerzési eljárás

• valamennyi eljárási „rezsimben” alkalmazandó eljárási típus

• Csak a Kbt. 4. számú mellékletében meghatározott szolgáltatások esetében!

• Ha mind a 3., mind a 4. mell. szerinti szolg.t magában foglal + a 4. mell. szerinti szolg. értéke meghaladja a 3. mell. szerinti szolgáltatás értékét,

akkor is alkalmazható!

Egyszerűsített eljárás II.

• a közösségi jogból adódó megkülönböztetés (92/50/EGK irányelv IB melléklete-

elsőbbségi, illetve egyéb szolgáltatások)

• irányelvekben minimális szabályok: műszaki leírások kötelező alkalmazása, eljárás eredményéről szóló tájékoztató

(egyetértés)

Egyszerűsített eljárás III.• A Kbt. részletesebb rendelkezéseket tartalmaz (e tekintetben

nagyobb tagállami mozgástér érvényesül)

• az eljárással összefüggő felhívást kizárólag a Közbeszerzési Értesítőben kell megjelentetni (közösségi értékhatár feletti közbeszerzések esetén is)

• jogi szolgáltatásokra speciális rendelkezések irányadóak

• az eljárás minden esetben egyszakaszos: – tárgyalás nélküli vagy tárgyalásos eljárás

• főszabály szerint: ajánlati felhívással indul

• kivételes esetben közvetlenül ajánlattételi felhívás küldhető + Közbeszerzési Döntőbizottság értesítése (telefaxon, elektronikus úton, közvetlenül)!

Egyszerűsített eljárás IV.speciális szabályok

• eljárást megindító hirdetmény: lehet-e tárgyalni

• meghatározható: kiket hív fel ajánlattételre, de: bármely alkalmas ajánlattevő ajánlatot nyújthat be

• dokumentáció készítése csak lehetőség - ha készül: az általános szabályok az irányadóak

• egyszerű nyilatkozat is elfogadható a kizáró okok meghatározott eseteiben

• egyéb objektív alapú alkalmassági igazolási ok is előírható - de garanciális szabályok itt is!

Egyszerűsített közbeszerzési eljárás V.

• nincs az ajánlattételi határidőnek minimális időtartama- de: az ajánlatkérő által meghatározott nem rövidíthető le

• tájékoztató az eljárás eredményéről: KÉ-ben, majd később az Európai Unió

Hivatalos Lapjában, ha az ajánlatkérő így nyilatkozik

Egyszerűsített közbeszerzési eljárás VI.jogi szolgáltatások

• az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1)-(2) bekezdései szerinti ügyvédi szolgáltatások esetén:

az ajánlatkérőnek nem kell közbeszerzési eljárást kiírnia

• de: tájékoztató az eljárás eredményéről kötelező - EU-ban a közzététel az ajánlatkérő nyilatkozatától

függ, a Közbeszerzési Értesítőben nem

• alkalmazandóak: alapelvek, közbeszerzések tervezése, éves statisztikai összegezés

Eljárási határidők a közösségi értékhatárokat elérő

vagy meghaladó közbeszerzések esetén

Nyílt eljárás

Ajánlattételi határidő:

• főszabályként minimum 52 nap • az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény

feladásának napjától számítandó

• előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén: – minimum 36 nap, feltéve, hogy a Kbt.-ben írt

feltételek teljesülnek– rendkívüli sürgősség esetében minimum 22

nap a hirdetmény elektronikus úton történő feladása esetén

Meghívásos eljárás

• Részvételi határidő:– minimum 37 nap (a részvételi felhívást tartalmazó

hirdetmény feladásának napjától számítandó)

• Ajánlattételi határidő:– főszabályként minimum 40 nap (az ajánlattételi

felhívás megküldésének napjától számítva);

– előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 nap, feltéve, hogy a Kbt.-ben meghatározott feltételek teljesülnek;

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás


• a törvény nem ír elő konkrét határidőt , de!

Gyorsított eljárásMeghívásos vagy hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos

eljárás esetén alkalmazható

Részvételi határidő:

• minimum 15 nap (a részvételi felhívást tartalmazó


Ajánlattételi határidő – meghívásos eljárás esetében:

• főszabályként minimum 10 nap (az ajánlattételi felhívás

megküldésének napjától számítva)

a tárgyalásos eljárásban a törvény nem ír elő konkrét határidőt

Eljárási határidők a nemzeti eljárásrendben

Nyílt eljárás


• főszabályként min. 52 nap (az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítandó)

• a felhívás elektronikus úton történő továbbítása esetén 45 nap (az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítandó)

• előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén:– min. 36 nap, feltéve, hogy a törvényben írt feltételek

teljesülnek– az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus

feladása esetén a 36 nap helyett min. 29 nap (-7 nap)• A fenti 52, 45, 36 vagy 29 nap helyett öt nappal rövidebb

minimum 47, 40, 31 vagy 24 napos határidő állapítható meg, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton teszi az ajánlattevők számára hozzáférhetővé

Meghívásos eljárás

Részvételi határidő :• minimum 37 nap (a részvételi felhívást tartalmazó


• a hirdetmény elektronikus feladása esetén minimum 30 nap (- 7 nap)

Meghívásos eljárás (II.)Ajánlattételi határidő:• főszabályként minimum 40 nap (az ajánlattételi felhívás

megküldésének napjától számítva);

• előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén minimum 26 nap, feltéve, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesülnek;

• A fenti 40, illetve 26 nap helyett öt nappal rövidebb minimum 35, illetve 21 napos határidő állapítható meg, ha az ajánlatkérő a dokumentációt térítésmentesen és teljes terjedelmében közvetlenül elektronikus úton teszi az ajánlattevők számára hozzáférhetővé

Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás

Részvételi határidő:• minimum 37 nap (a részvételi felhívást

tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítandó)

• a hirdetmény elektronikus feladása esetén minimum 30 nap (- 7 nap)

Ajánlattételi határidő:• a törvény nem ír elő konkrét határidőt

Nyílt eljárás

Nyílt eljárás

• Ajánlati felhívás• hirdetmény

• mintája 15/2004. (IV. 25.) IM rendelet 2.; 16. melléklet

• Dokumentáció• készítése kötelező

• rendelkezésre kell állnia az ajánlattételi szakaszban

• ingyenesen vagy térítés ellenében

• részvételi feltétellé tehető

• kérésre meg kell küldeni 2 munkanapon belül

Nyílt eljárás (II.)

• Dokumentáció és annak ellenértéke visszajár• Ha az ajánlati felhívást ajánlatkérő visszavonja

• Ha az eljárás eredménytelen

- szerződés megkötésére , ill. teljesítésére képtelenség miatt

- békéltetés eredményeként

- KD megsemmisítő döntése miatt ajánlatkérő új eljárásról dönt vagy nem

folytat le közbeszerzést

• Kiegészítő tájékoztatás – írásban

• Konzultáció

Nyílt eljárás (III.)

– Ajánlattételi határidő: 52 nap/36 nap/22 nap • az ajánlati felhívás feladásától számít • KT adja fel, 12 nap a közzétételi határidő• meghosszabbítható • de nem rövidíthető!

– Módosítás• ajánlati felhívást, dokumentációt lehet – hirdetményben,

ajánlattételi határidő újraindul• ajánlatot lehet – az ajánlattételi határidő lejártáig

– Visszavonás• Hirdetménnyel lehet + ajánlattevőket írásban kell értesíteni

Nyílt eljárás (IV.)

– Ajánlati kötöttség• az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik• ajánlatkérőt a felhívás és a dokumentáció, ajánlattevőt az ajánlata

köti – Nem lehet rajta változtatni

– Ajánlat• ajánlati felhívás, a dokumentáció előírásainak megfelelően kell

összeállítani• megfelelően kell kötni, fűzni, csomagolni, feliratozni • megfelelő példányszámban kell sokszorosítani• határidőben kell benyújtani

– Írásban, zártan közvetlenül– Írásban, zártan postai úton – bontásra meg kell érkeznie!!– „eltérő módon” történő benyújtás: elektronikus benyújtási lehetőség

Nyílt eljárás (V.)

• Ajánlatok elbírálása: – Bontás– Formai vizsgálat– Érvényesség megítélése– Tartalmi értékelés– Értékelési sorrend – nyertes kiválasztása– Döntés– Eredményhirdetés

Nyílt eljárás (VI.)• Bontás

– ajánlattételi határidő lejártának időpontjában meg kell kezdeni– Ismertetni kell:

• Név, székhely• Értékelésre kerülő főbb, számszerűsíthető adatok

– Jegyzőkönyv, 5 nap• Értékelés: 30 nap, építési beruházásnál 60 nap• Eredményhirdetés

– ajánlati felhívásban megadott időpontban– egy alkalommal 30 nappal elhalasztható– halasztásról írásban, közvetlenül kell az ajánlattevőket értesíteni

+ indokolni kell– korábban megtartható – 2 nappal korábbi értesítési kötelezettség

van

Nyílt eljárás (VII.)• Eredményhirdetés

» Szóban» Összegzésben közölt adatok ismertetése» Nyertes nyilatkoztatása arról, hogy mikro-, kis-,

középvállalkozásnak minősül –e» Ajánlattevő hibajavítási kérelme » Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége» Hirdetmény

• Szerződéskötés» Tervezett időpontját az ajánlati felhívásban meg kell adni» 8. és 30. nap – építési beruházásnál 60. nap - között lehet

meghatározni

Bírálati szempont választása

• Kbt. 57. § (2) bek. – a) a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás

– b) az összességében legelőnyösebb ajánlat• Részszempontok• Súlyszám• Pontszám alsó és felső határa (minden részszempont

esetében azonos)• Módszer, módszerek

Részszempontok meghatározása

• Alkalmassági szempontok nem értékelhetőek• Ellenszolgáltatást mint részszempontot MINDIG meg

kell adni• Mennyiségi vagy más módon értékelhető tényezőkön

kell alapulni• A közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges

feltételeivel kapcsolatban kell állniuk : – pl. minőség, műszaki értékek, esztétika, funkcionalitás,

működési költségek, környezetvédelmi tulajdonságok stb.• Ugyanazon ajánlati elem többszöri értékelését nem

eredményezheti• Alszempont is meghatározható – súlyszámát meg kell

adni

Bírálati szempont

• A Közbeszerzések Tanácsa2/2004. ajánlása

az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása

esetén alkalmazható módszerekről és az ajánlatok elbírálásáról

(A Kbt. 57. §-ának (6) bekezdése a KT számára kötelezettségként írja elő, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához a ponthatárok közötti pontszám meghatározásának módszereiről, továbbá az ajánlatok elbírálásáról ajánlást készítsen.)

Ajánlati biztosíték

• Rendeltetése: AK kompenzálása arra az esetre, ha– AT ajánlatát visszavonja– a szerződéskötés AT érdekkörében felmerült okból meghiúsul

• AK dönti el, hogy kér –e– Rendelkezni kell a rendelkezésre bocsátás időpontjáról– Meg kell állapítania a mértékét (CSAK A MÉRTÉKET!!!)

• AT választja meg a teljesítés módját– AK bankszámlájára történő befizetés– Bankgarancia– Biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény

Visszafizetése

• Ajánlattevők részére az AF visszavonása, érvénytelenség, eredményhirdetés után 10 napon belül

• Nyertes és a 2. részére a szerződéskötést követő 10 napon belül

• Megfizetése kétszeres összegben– Ha AK határidőben nem hirdet eredményt– Ha nem köt szerződést

Kizáró okok és igazolásuk

• I. Kötelező

• II. Választható

• Mit jelent? Az adott eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó

• Alvállalkozó fogalma

I. Kötelező

• a) végelszámolás alatt áll, csődeljárás vagy felszámolási eljárás van folyamatban

• b) tevékenységét felfüggesztette vagy felfüggesztették• c) bűncselekményt követte el

– Jogerős bírósági ítélet– Gazdasági vagy szakmai tevékenység

• d) eltiltás alatt áll• e) lejárt adó, vámfizetési, tb. járulékfizetési kötelezettsége van

– egy évnél régebben lejárt– Halasztást nem kapott

• f) hamis adatszolgáltatás miatt kizárták vagy azt jogerősen megállapították

• Kötelező kizárás speciális esetei – az eljárás során bekövetkezettnek minősülnek– Súlyos szakmai kötelezettségszegés vagy etikai

szabályokba ütköző cselekedet, vagy közbeszerzési szerződési kötelezettség megszegése

– Hamis adatszolgáltatás vagy hamis nyilatkozat

II. Választható

• g) Jogszabálysértést követett el– Jogerős bírósági ítélet– Gazdasági vagy szakmai tevékenység

• h) Versenyszabályokat sértett– Jogerős és végrehajtható versenyfelügyeleti határozat vagy bírósági ítélet– 5 évnél nem régebbi

• i) Közbeszerzési szerződési kötelezettség megszegése– Jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat

• j) Letelepedése szerinti országban nincs bejegyezve• k) Letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel ,

jogosítvánnyal, szervezeti vagy kamarai tagsággal nem rendelkezik

Választható

• Helyi adó fizetési kötelezettség elmulasztása– Ha az AK önkormányzat vagy önkormányzati

kv-i szerv

• A válaszható esetek közül a g),h),i) esetek az AT –re és 10 %-nál nagyobb alvállalkozóra írhatók elő

Kizáró okok hiányának igazolási módjairól

A Közbeszerzések Tanácsa tájékoztatója

a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 63. § (2)-(3) bekezdéseiben hivatkozott

igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a magyarországi letelepedésű

ajánlattevők és alvállalkozók vonatkozásában

(Megjelent: Közbeszerzési Értesítő X. évfolyam 99. szám,

2004. augusztus 30.)

Igazolási módok

• Az EK irányelvek következtében a Kbt.-nek a kizáró okok igazolásával kapcsolatos szabályai a korábbiakhoz képest számos új elemet tartalmaznak.

• Ezek közül egyesek a hazai jogrendszerben nem értelmezhetőek(!)

• így például „az eskü alatt tett nyilatkozat” vagy a „szakmai szervezet” fogalma,

• céljuk azonban az, hogy a tagállamokban e téren jelentkező eltérő szabályozás ne jelentsen akadályt a más tagállamban letelepedett vállalkozás számára a közbeszerzési eljárásban történő részvétel során.

Igazolási módok a KT tájékoztató feladata

– a Magyarországon letelepedett ajánlattevők, illetve – az általuk igénybe venni kívánt Magyarországon

letelepedett alvállalkozók – a Kbt. 63. § (2)-(3) bekezdéseiben meghatározott

lehetséges igazolási módok közül melyeket nyújthatják be

– Magyarországon, illetve az Európai Unió bármely tagállamában (értve ezen az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államokat is) kiírt közbeszerzési eljárásokban, azaz a kizáró okok hiányát miként igazolhatják.

Igazolási módok

A Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója

az egyes kizáró okok igazolására benyújtandó közjegyző előtt tett nyilatkozatról:

„közjegyző előtt tett nyilatkozatnak” kizárólag a közjegyző által közjegyzői okiratba foglalt

nyilatkozat tekinthető (aláírás, illetőleg kézjegy hitelesítés nem felel meg a Kbt. előírásának, mert

ez esetben a közjegyző csak az okiraton lévő aláírás (kézjegy) valódiságát tanúsítja)

A nemzeti eljárásrendben jelentkező fontosabb eltérések

• A nyílt és a meghívásos eljárásban ajánlatkérő az ajánlatok értékelésének befejezését követően tárgyalást kezdeményezhet, ha

egyik ajánlattevő sem tett a rendelkezésre álló pénzügyi fedezetre tekintettel megfelelő ajánlatot

az összességében a legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont alkalmazása esetén a legkedvezőbb ajánlat magasabb ellenszolgáltatást tartalmaz, mint a következő maximum két ajánlat

• az első három legkedvezőbb ajánlattevőt kell felhívni tárgyalásra (ha van három) + a többi ajánlattevőt értesíteni

A nemzeti eljárásrendben jelentkező fontosabb eltérések

• tárgyalás nélkül is lehet újabb ajánlatot kérni• tárgyalás tartása esetén: meg kell adni a lefolytatás

menetét• az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége érvényesül!• Az ajánlattevő ajánlatában csak kedvezőbb árat

ajánlhat meg- a többi megajánlás is módosítható!• a nyertes: aki az eredeti, illetőleg a módosított

ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlatot adta

A NEMZETI ÉRTÉKHATÁROK ALATTI ÉRTÉKŰ KÖZBESZERZÉSEKRE

VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK:

AZ EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

(Negyedik Rész; 292-302. §)

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

• a nemzeti közbeszerzési értékhatárok alatti értékű közbeszerzések – egyszerűbb eljárási rend

• a korábban kormányrendeleti szinten szabályozott „szabadkézi vételes” eljárást váltja fel: a Kbt. a központi költségvetési szervek szabadkézi vétellel történő beszerzéseinek szabályairól szóló 126/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS -Ajánlatkérők (293-294. §):

• az ún. klasszikus ajánlatkérők – 22. § (1) bekezdésében meghatározott szervezetek

• támogatásban részesített szervezetek (a támogatás felhasználásával megvalósított közbeszerzés tekintetében)

• a 22. § (1) bekezdés, a 162. § (2) bekezdés, a 272. § (2) bekezdése alá nem tartozó szervezet,

» amely kizárólagos/különleges jog alapján nyújt szolgáltatást;» a kizárólagos/különleges jogot a 22. § (1) bekezdésében

meghatározott szervezet biztosítja;» a tevékenységével közvetlenül összefüggő közbeszerzésre.

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSA közbeszerzés tárgyai (295. §)

• árubeszerzés (24. § - csak ingó dolog „beszerzése”)

• építési beruházás [25. § (1) bekezdés]

• szolgáltatás megrendelése (27. §)

(építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió nem!)

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS Kivételek (296. §)

• Általános kivételek köre – 29. § • Kizárólag egy meghatározott szervezet/személy képes teljesíteni

a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok, kizárólagos jogok védelme miatt

• Rendkívüli sürgősség esete• Kiegészítő építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése • Korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bővítése• Tervpályázatot követő szolgáltatás megrendelése• 4. sz. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése - nem

központi költségvetési szervek esetén• Tanácsadói, személyi tolmácsolási tevékenység, ha az ajánlatkérő

központi költségvetési szerv;• Ügyvédi tevékenység – kizárólagos ügyvédi tev.

EGYSZERŰ KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSÉrtékhatárok (297. §, 402. § (4) bekezdés)

• 2004. január 1-jétől 2005. december 31-ig:

a) árubeszerzés: 2 millió forint;b) építési beruházás: 10 millió forint;c) szolgáltatás megrendelése: 2 millió

forint;

• 2006-tól az éves költségvetési törvény

Eljárási szabályok (299-300. §)• Tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli (ajánlatkérő döntésétől

függően)

• Ajánlattételi felhívással indul, amelyet:– hirdetmény útján kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben,

• ha a közbeszerzés értéke eléri/meghaladja a nemzeti értékhatár felét;

– közvetlenül (egyidejűleg, írásban, legalább 3 ajánlattevőnek) kell megküldeni,

• ha nem éri el a nemzeti értékhatár felét (de a közzététel lehetősége ebben az esetben is biztosított).

az ajánlattételi felhívás kötelező tartalmi elemeit a törvény sorolja fela hirdetményi minta rendelet 23. melléklete tartalmazza a hirdetmény

mintáját

Eljárási szabályok (folyt.)

• Dokumentáció készítése nem kötelező, de lehetséges (De: kivitelezésre irányuló építési beruházás);

• Kizáró okokról elegendő az ajánlattevő nyilatkozata (csak a 60-62. § szerinti kizáró okok írhatók elő);

• Egyéb objektív alapú alkalmassági feltétel és igazolási mód is előírható;

Eljárási szabályok (folyt.)• 299. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben:

• legalább három ajánlatnak kell lennie• ha nincs, – ajánlatok felbontása nélkül – újabb ajánlattételi felhívás

kiküldése

• Értékelésről írásbeli összegzést kell készíteni – 15/2004. (IV. 25.) IM rend. 29. melléklete

• Eredményhirdetés nincs

• Az eljárás a szerződés megkötésével zárul

Egyszerű tervpályázati eljárás(301-302. §)

• csak a 293. § szerinti ajánlatkérők

• részletszabályokat külön jogszabály határozza meg: 137/2004. (IV. 29.) Korm. rend.

• meghívásos eljárás:– legalább 3 pályázót kell egyidejűleg, közvetlenül, írásban

felhívni pályázat benyújtására

– írásbeli összegezést kell készíteni a pályázatok elbírálásának befejezéséről

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés

módosítása, teljesítése

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS ANNAK ELLENŐRZÉSE

• A módosítás feltétele (303. §):

» a szerződéskötést követően » a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében

beállott körülmény miatt» a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

• Tájékoztatás a szerződés módosításáról (307. §)

» Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel» hirdetmény útján – minta: 15/2004 IM. rendelet 25.

melléklete» szerződés módosításától számított 5 munkanapon belül

kell feladni» ajánlattevőnek is nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a

tájékoztató tartalmával

Tájékoztatás a szerződés módosításáról – ellenőrzés, jogorvoslat

A Kbt. a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek a törvénybe ütköző módon történő módosításához szankciót fűz:

a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető [318. § (2) bek.]:

eljárás-indítási jogjogsértés esetén bírság kiszabása [340. § (6) bek.]

Szerződés teljesítése (304-305. §)

• A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie.

• A teljesítésben csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó működhet közre,– ha az ajánlatkérő a felhívásban előírta a

közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó alvállalkozók megjelölését.

Szerződés teljesítése (304-305. §)• Tájékoztatás a szerződés teljesítéséről (307. §)

» Közbeszerzési Értesítőben történő közzététel;

» hirdetmény útján – minta: 15/2004 IM. rendelet 26. melléklete;

» szerződés teljesítésétől számított 5 munkanapon belül kell feladni;

» egy évnél hosszabb/határozatlan időre kötött szerződés esetében évenként kell tájékoztatót közzétenni;

» ajánlattevőnek is nyilatkoznia kell, hogy egyetért-e a tájékoztató tartalmával

• Jogorvoslat lehetősége

a közbeszerzésekre vonatkozó jogi szabályozás

Documents