A koreai konfliktus és annak lehetséges megoldásai

A konfliktus előzményei

• 4500 éves történelmi múlt

• A koreai félsziget történelme során volt már hasonlóan megosztott ( A három királyság korszaka i.e. 57- i.u. 660 )

• Remetekirályság

Japán megszállás ( 1905-1945) Katonai szempontú modernizáció, erős hadipar az ország északi részén A második világháború alatt az amerikai vezetésnek nem volt koncepciója Korea jövőjéről Koreai Háború (1950-1953)

A koreai konfliktus a hidegháború egyik utolsó maradványa

A koreai rakétaprogram és atomprogram

• 1957-1992 között amerikai atomfegyverek állomásoznak Dél-Koreában

• Kis hatótávolságú rakéták a KNDK ellen és stratégiai bombázók a Szovjetunió távol keleti területei ellen.

• Az 1970-es évek végén Dél-Koreában merül fel először az atomfegyver kifejlesztésének gondolata. USA nyomásra elvetik a programot.

• A KNDK-nak az hatvanas évek elejétől van polgári célú atomprogramja amit a szovjetek támogattak.

• Az atomfegyver kifejlesztése valószínűleg a 80-as évek elején kezdődött meg a KNDK-ban.

• 1992-ben a NAÜ ellenőrei jelentik, hogy a KNDK valószínűleg atomfegyver kifejlesztésén dolgozik.

• A 90-es években KNDK-USA/Dél-Korea közeledés

• A 2000-es évek elején a Bush kormány „demokráciaexportja” hatására felgyorsul a program.

• 2006-ban végrehajtják az első sikeres atomrobbantást.

• A rakétaprogram a 90-es évek elején indult meg orosz gyártmányú rakéták továbbfejlesztésével.

• Célja olyan interkontinentális rakéták kifejlesztése amelyekkel el lehet érni az USA területét és alkalmasak nukleáris robbanófej hordozására.

A Kim rezsim céljai a programmal

• A Kim rezsim a túlélését akarja biztosítani az atomprogram által. • A kínai gyámkodás gyengítése. • Békeszerződés az USA-val. • A rendszer elismerése a világ által. • A program bár félelmetes logikus következménye a koreai

történelem tapasztalatainak.

A jelenlegi helyzet

• Kim Dzsongun megerősíteni igyekszik a hatalmát. • A hadsereget igyekszik háttérbe szorítani és megerősíteni a pártot a

reformok érdekében. • A Dél-Koreai elnök a két ország közeledését szeretné elérni. • A Trump kormányzat nem mer katonai akcióba kezdeni. Nincs

világos koncepciója a helyzet kezelésére. • Az Abe kormány „normalizációs politikája”

Katonai intervenció az USA és Dél-Korea részéről. A Kim dinasztia megdöntése.

• Kínai katonai beavatkozást vonna maga után.

• A amerikai csapatokat nem fogadnák felszabadítóként a KNDK-ban.

• Elhúzódó gerillaháború kezdődne.

• Jelentős menekülthullám Dél-Korea és Kína irányába

• Politikai káosz a koreai félszigeten.

• A demokratikus átmenetnek nincsenek meg a feltételei északon.

Kína barát katonai puccs a KNDK-ban.

• Kínai ellenőrzés alá kerülnének az atomfegyverek.

• Egy Kína barát katonai vezetés vezetné az országot és felgyorsulhatnának a reformok.

• Probléma: A hadsereg vezetői között jelentős tisztogatások voltak 2011 után. Nincs aki végrehajtaná.

• A koreai lakosság Kína erős ellenes érzülete. Nem lenne legitim az új rendszer. Polgárháborús veszély.

Kína barát politikai fordulat Dél-Koreában.

• Dél-Korea az USA helyett a KNK-val szövetkezne.

• Az amerikai csapatokat hazaküldenék. Helyette a KNK garantálná Dél-Korea biztonságát.

• Kínai közvetítéssel közeledhetne egymáshoz a két Korea.

• Dél-Korea gazdaságilag érdekelt a Kínával való jó kapcsolatokban.

• A japán ellenesség közös platformra terelheti a feleket.

• Problémák:

• A koreai lakosság Kína ellenes érzései.

• Súlyos törés Dél-Korea és a nyugati demokráciák valamint Japán viszonyában.

• Fokozódhat a fegyverkezési verseny a térségben.

A jelenlegi helyzet tartósan fennmarad

• Ha az USA nem akar katonai beavatkozást akkor tudomásul kell vennie a KNDK és a Kim dinasztia létét.

• A Kim dinasztia fennmaradásához szükségesek a gazdasági reformok.

• A gazdasági reformok nehezen egyeztethetőek össze a külpolitikai konfrontációval.

• A KNDK nem fog lemondani az atomfegyvereiről. Egy idő után felfüggesztheti a rakéta és atomkísérleteket.

• Újra nyílhat a keszongi ipari park.

Köszönöm a figyelmet!