a kukorica az uniós csatlakozás küszöbén...

Magyarországon a kukorica a növény-termesztés főszereplője. Az elmúltévekben részben az aszály miatt,

részben pedig az értékesítési gondok miattnem volt igazi sikernövény a kukorica (sem).A helyzet a kukoricabogár megjelenésével ésa Dél-Dunántúlon történő súlyos pusztításá-val még nehezebbé vált. (Egyes véleményekszerint Tolna megyében 2002-ben és 2003-ban a kukoricabogár évente két–két milliárdforint jövedelem-kiesést okozott a gazdálko-dóknak, részben az elszenvedett kártétel,részben a védekezési költségek, részben pe-dig a kényszerű vetésváltás miatt elmaradthaszon formájában.) Ugyanakkor a kukorica„jó növény". A megfelelő talajokon, az országkukoricatermesztésre kedvező hőmérsékletiadottságokkal rendelkező területein, kellőencsapadékos évjáratokban nagy hozamokraképes. Termesztés technológiája egyszerű,jól gépesíthető, az előállított végtermék pe-dig a hazai, az európai és a világpiacon egy-aránt jól értékesíthető. A kukorica árutételek-kel szemben – eltérően a búzától – nincse-nek, vagy legalábbis eddig nem voltak telje-síthetetlen minőségi követelmények, így a pi-aci „hisztériák” ezt a növényt nem érintették.A termesztés kedvező kilátásait ugyanakkor abiztató piaci viszonyok ellenére is mérséklinéhány tényező. Első helyen a kukoricabogársúlyos kártételi veszélyét kell említeni. Ez akártevő az 1995-ös betelepedését követően2000-ben érte el Tolna megyét, majd az eztkövető években óriási tömegben felszapo-rodva iszonyú károkat idézett elő. Sajnos atermelők egy része – a veszély kockázatát le-becsülve – saját kárán tanulta meg, hogy ez-zel a bogárral nem lehet „kukoricázni". Ese-tenként a szakmai ajánlások is megtévesztők.A védekezés lehetséges hatásfoka a lárvák el-len gyakran csak 20–30 százalékos, jobb eset-ben 50 százalék körüli, ami erős fertőzöttségmellett nem elegendő a súlyos terméskieséselkerülésére. Ez különösen azokban a térsé-gekben megszívlelendő, ahol a kártevő új hó-

dítását követően megjelent ugyan, de az elret-tentően súlyos lárvakártétellel kapcsolatbanmég nincs kellő termelői tapasztalat. A véde-kezés tekintetében a szakmai ismeretek az el-múlt 2-3 évben komoly fejlődést értek el.Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a lehetsé-ges megoldások nagy része a kukoricabogárelleni kémiai módszerekre koncentrál és na-gyon kevés szó esik magáról a kukoricáról.Márpedig azokban a térségekben, ahol a ku-koricabogár komoly károkkal fenyeget, alap-jában kell átértékelni a kukoricatermesztéskorábbi gyakorlatát. Új alapokra kell helyeznia termesztési eljárásokat és minden tekintet-ben optimumra kell azokat „járatni”. Az agro-technikai műveletek minősége, a tápanyagel-látás színvonala, a megelőző és kímélő gyom-irtás precíz megvalósítása mind-mind nélkü-lözhetetlenül fontos feltétele a kukoricagyors kezdeti fejlődésének és az erőteljesgyökérnövekedésnek. A jól menedzselt állo-mány természetes ellenálló képessége a bo-gárral szemben megnő és a megfelelőenmegválasztott és gondosan kivitelezett kémi-ai eljárásokkal kiegészítve egyre inkább lehetreális esély a kukorica önmaga utáni termesz-tésének a bogár súlytotta területeken is. Ez aszakma nagy kihívása. És ez nem kevés, hi-szen a kukorica ma a szántóföldi növényter-mesztés egyik legjövedelmezőbb kultúrnövé-nye.

Magyarországnak az Unióban a kuko-ricatermesztésben komparatív elő-nyei vannak. A kedvező éghajlati és

talajadottságok, a termesztési tapasztalatok, aszakmai ismeretek, valamint az erős megél-hetési kényszer egyaránt arra biztatja a ter-melőt, hogy – ahol lehet – kukoricát termel-jen. Mégpedig felsőfokon! Ezzel szeretne azAgrofórum jelen kiadványával a termelőkmunkájához hozzájárulni.

Dr. Csíbor István

2 2004. februárExtra 5.

A kukoricaaz uniós csatlakozás küszöbén

Dr. Menyhért ZoltánCsúrné dr. Varga AdrienneSzent István Egyetem, Gödöllő

1990 után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen(GATE, ma Szent István Egyetem) olyan törekvés lát-szott megvalósulni, hogy az országos mezőgazdaságikiállításokat (OMÉK) Gödöllőn, részben az egyetemmeglévő vagy megépítendő helyiségeiben, illetve a kö-rülötte meglévő kísérleti telepeken rendezzék meg. Eza törekvés két alkalommal sikerrel járt. A GATE kereteiközött a Növénytermesztési Intézet vállalta, hogy a ku-koricatermesztés biológiai alapját (azaz a különbözőcégek hibridjeit) és a termesztéstechnika egyes eleme-it, (így pl. a vetésidő, állománysűrűség, gyomirtás,gyomirtó szerek összehasonlítását) s az ehhez szüksé-ges demonstrációs kísérletet – saját kutatására építve –bemutatja. Ehhez készült egy demonstrációs anyag (1-2. ábra), amely a kukoricatermesztést bemutató kísér-leti téren volt kiállítva, szemléltető anyagként.

Az 1-2. ábra csaknem mindent elmond a vetésidő, atermés és az állománysűrűség problémáiról, de magaaz agrotechnika ennél jóval több. A teljesség igényenélkül – s arra számítva, hogy a különszám többi írásais kiegészíti az idevonatkozó ismereteket – igyek-szünk a vetésidő és néhány agrotechnikai elem fon-tosságára kitérni.

A vetésidő és a termés összefüggéseMinden növényfajnak, ezen belül a kukorica egyes

fajtáinak is megvan az optimális vetésideje (1. ábra).Ekkor vessünk!

Az optimálisnál korábbi vetéskor több lehet a tőhi-ány, aminek oka lehet:

◆ a nem megfelelő vetőmag minőség, emiatt több-letvetőmag szükséges;

◆ a hideg talaj a vetésmélységben;◆ a túl mélyre történő vetés;

◆ a sok madárkár (fácán, galamb) az elhúzódó kelésmiatt.

Ha túl sok a tőhiány, újravetés is szükséges lehet. Eztkerüljük el, mert ez dupla vetési költséget jelent! Azoptimális vetésidő hossza nem több 8-10 napnál.Ezen időintervallumon belül vessünk korán, mert akorán vetett kukorica:

◆ generatívabb, több csövet, csövenként több sze-met nevel;

◆ nagyobb lesz az ezerszemtömege;◆ jobb lesz a beltartalmi értéke;◆ hamarabb beárnyékolja a talajt, ezzel csökken a

felszínről elpárolgó víz mennyisége;◆ hamarabb elnyomja a gyomokat, kevesebb vegy-

szer felhasználásával termelhetünk;◆ jobban ki lehet használni a télen és kora tavasszal

leesett csapadékot, jobb lesz a termésbiztonság;◆ hamarabb virágzik és hamarabb érik;◆ a korábban beérett kukoricát nagyobb részt a nap

szárítja meg, így kevesebb szárító energiát kell fel-használnunk. Jelenleg 100 kg szemeskukoricából1 % nedvességet – szárítóüzemtől függően – 38-50 Ft értékű hőenergiával lehet elvonni.

Ha az optimálisnál később vetünk:❑ már eleve rövidebb tenyészidejű, tehát (zömmel)

genetikailag kisebb termőképességű fajtát vá-laszthatunk;

❑ kevesebb lesz a tövenkénti csőszám és a csöven-kénti szemszám;

❑ kisebb lesz az ezerszemtömeg;❑ minden nap késés a vetéskor 1 %-kal csökkenti a

termést;❑ később érik be;❑ magasabb lesz a szemek betakarításkori nedves-

ségtartalma, emiatt többe kerül a szárítás;❑ a szemek nagyobb víztartalma miatt több lesz a

szállítási költség;

Extra 5.2004. február 3

Adalékok a kukoricatermesztésagrotechnikai alapjaihoz

1. ábra 2. ábra

❑ több lesz a betegség miatti tőkidőlés és a szemká-rosodás (csőfuzárium stb.);

❑ a szemtermés rosszabb minőségű lesz, ezért ala-csonyabb áron adható el;

❑ ha takarmánynak használjuk, egységnyi súlygya-rapodáshoz vagy tejtermeléshez többet kell fel-használni;

❑ több fehérjekoncentrátumot kell a keveréktakar-mányhoz adni.

A tőszámés a termés összefüggése

Az optimális tőszámintervallum(2. ábra) függ:

■ a termesztendő fajtától (hibrid,genotípus, tenyészidőcsoport);

■ a termőhelytől (vízellátás, táp-anyagellátás, talajok víz- éstápanyagszolgáltató képessé-ge);

■ az alkalmazott agrotechnikától(vetésidő, gyomirtás, növényvé-delem, öntözhetőség);

■ az éghajlati stresszek fellépésé-nek valószínűségétől (évjárat-hatás).

Figyelem: Ha a tápanyagellátásés vízellátás jelenti a korlátokat,akkor minden esetben az optimá-lis tőszámintervallum legkisebb tő-számait vessük ki! Ennek eredmé-nyeként:

❏ csökken a stresszhatások káro-sító ereje;

❏ kedvező évjáratban a többcsö-vűség, a több szem, a nagyobbezerszemtömeg kiegyenlíti a re-latíve kisebb tőszámot.

Túl ritka állomány esetén:❏ a hibrid nem tudja kifejteni a

genetikai termőképességét.Nincs elég tő és cső, így a ter-mőhelyi adottságok (hő, fény,tápanyag, víz) kihasználatlanulmaradnak;

❏ a növényzet nem árnyékolja bekellően a talajt (nő az evaporá-ció, rosszabb a gyomelnyomóképesség, ami tovább rontja atermésképzést);

❏ az esetlegesen fel nem használt,de kijuttatott tápanyagok, külö-nösen a N lemosódhat az alta-lajba, ahonnan az élővizekbekerülhet, ami eutrofizációtokozhat.

Az első kérdések között felmerül:mikor kell, vagy mikor lehet a ku-koricát vetni?

Nem kétséges, hogy a kukorica-termesztés legfontosabb momentu-ma, munkaművelete, a vetés. A ve-tés már egy megkezdett agrotechni-kai láncolat fontos, de nem önálló,

hanem más műveletsortól függő eleme, melynek elő-veteménytől függő részeit az 1. táblázat mutatja be.

Az őszi talajmunkák jelentőségea kukoricatermesztésben

Az eredményes kukoricatermesztés – még aszályoskörülmények között is, sőt ekkor még inkább – azőszi, megelőző évi talajmunkáktól függ. Ezek a mun-

4 2004. februárExtra 5.1. táblázat

Előveteménytől függő műveletsor javaslatok

AA..

Korán lekerülőelővetemények

(búza, kalászosok, borsó,repce stb.)

BB..

Későn lekerülőelővetemények

(napraforgó, cukorrépa,dohány, burgonya)

CC..

Kukoricamonokultúra

Őszi talajmunkáka, Mélylazítás: a terület

1/4-én (25 %)b, Szántásos, ill. lazításos

művelés: a terület3/4-én (75 %)

a-1, Mélylazítás-szántásTalajlazításTarlóhántásTarlólezárásTarlóápolásMűtrágyakiszórásŐszi szántásBarázdabehúzásSzántáselmunkálás

a-2, Mélylazítás, szántásnélkülTalajlazításTarlóhántásTarlólezárásMűtrágyakiszórásTárcsás talajművelés

b, Szántásos művelésTarlóhántásTarlólezárásTarlóápolásMűtrágyakiszórásŐszi szántásBarázdabehúzásSzántáselmunkálás

Tavaszi talajmunkák (A-B-C-nél azonos) Talajtípusok és talajállapottól függő alternatív műveleti sorok:a, 1. Simítózás

2. Kultivátorozás3. Fogasolás (ásóborona) talajtípustól és talajállapottól függően választani4. Kombinátorozás

b, Műtrágya- és herbicid kiszórás, talajba dolgozás + magágynyitásc, Vetés + fertőtlenítőszer + startertrágya-kijuttatásd, Vetést követő ápoláspreemergens herbicidek kijuttatásaposztemergens herbicidek kijuttatásanövényvédelmi permetezéssorköz-kultivátorozáslevéltrágyázás + növényvédelmi permetezés

Őszi betakarítás (A-B-C-nél azonos)Silózás vagyCCM-készítés, vagyszemes kukorica betakarítása. Tartósítható: szárítással

nedves tárolássalvegyszerrel

Tárolás alatti kezelés (szárításos tartósításkor szükség szerint)

Szántás-előkészítéstárcsázással (kukorica,napraforgó, dohány)Levélmaradványokszétzúzása (cukorrépa,burgonya)MűtrágyakiszórásŐszi szántásBarázdabehúzásSzántáselmunkálás

Szántás-előkészítés, tárcsázássalMélylazítás a terület 25 %-ánMűtrágyakiszórásSzántásBarázdabehúzásSzántáselmunkálás

kák 60-80 %-ban eldöntik a következő tavaszon elve-tett kukorica termésmennyiségét, mivel a tőlünk füg-getlen csapadékvíz tárolásában és megőrzésében ját-szanak kiemelkedő szerepet.

Az elővetemény lekerülése után – főleg ha az kalá-szos, vagy más, nyár végén, vagy ősz elején betakarí-tott növény – azonnal porhanyítsuk fel a tarlót, szün-tessük meg az ülepedett talaj mikropórusait, amely azaltalaj felől a még meglévő vízkészletet szállítja a fel-szín felé és ezáltal segíti azt a levegőbe elpárologni.Az ezt követő összes többi talajmunkának is az le-gyen a célja, hogy a talaj az ősszel és télen leesett csa-padékból minél többet fogadjon be, a víz minél mé-lyebbre hatoljon be és ott raktározódjon. Emellettminden szerves anyag, legyen az akár gyökér, akármás növényi maradvány – ha van, főként istállótrágya!– még ősszel legyen bedolgozva a talajba. Ezek legye-nek egyenletesen bekeverve a felső 18-25 cm-es talaj-rétegbe, hogy ott még ősszel, elég meleget és oxigéntkapva elkorhadhasson. Fontos a jó talajba dolgozás éselkeverés, azaz minél kevesebb növényi maradványmaradjon a felszínen. A szerves anyagok lebomlásátfelgyorsíthatjuk elégséges, de nem sok műtrágyával is.

Ha az ősszel és télen leesett csapadék nem folyik ela talajról, akkor annak 70-80 %-a a következő tavaszonelvetett kukoricanövényt táplálja majd, feltéve, ha agyomirtást is eredményesen végeztük el. Ezzel szem-ben a késő tavasszal, vagy nyáron leesett csapadék-nak csak kb. 20 %-a hasznosul. A többi csak a legfel-ső talajréteget nedvesíti át, 80 %-a rövid időn belül el-folyik, vagy elpárolog a talajból. (Ezért volt jó gondo-lat a dr. Bocz Ernő és munkatársai által szorgalmazottún. „tározó öntözés”, amely pontosan ezt kívántamegvalósítani.) A talajt ennek megfelelően ősszel úgykell megmunkálni, hogy tegye lehetővé a gyors beszi-várgást, a minél mélyebbre történő talaj-átnedvese-dést. Ezért még ősszel el kell végezni a mélyművelést,amely lehet altalajlazítás, vagy mélyítő szántás, vagymás művelés. Mivel a kukorica gyökereinek 60-80 %-aa felső 15-35 cm-es rétegben helyezkedik el, lényeges,hogy ez kellően elmunkált, vízzel és tápanyagokkaljól ellátott legyen.

Az őszi, legutolsó talajművelésnél a talajfelszín már

lehet egy kissé durvább is, ami segít a hó jobb megtar-tásában a leesett csapadék befogadásában és tárolásá-ban. Ezeket a hantosabb részeket a téli fagy hamar át-járja, szétaprítja, s lehetővé teszi a tavaszi talajmunkáksorán az aprómorzsás, kedvező talajfelszín kialakítá-sát.

Mottóul lebegjen előttünk, hogy a kukorica az anövény, amely minden más kultúrnövénynél jobbanmeghálálja a gondos ápolást, szinte érzékenyebb atápanyagellátást és gyomirtást is magában foglalótalajápolásra, mint a talajadottságokra.

Legyen gondunk arra, hogy a talajt a szükségesnéljobban ne dolgozzuk meg, „ne műveljük agyon”! Atúlzottan sok talajmunka drága, emellett tömörré,kompakttá teszi a talajt, ami a víz befogadása ellen hatés felgyorsítja a felszíni elfolyást. Ha van rá lehetősé-günk, használjunk eszközkapcsolást, amely csökkentia talajterhelést és felgyorsítja a munkát.

Tavasszal, amint lehetséges, azonnal egyengessükel, porhanyítsuk fel a talajfelszínt, ami szintén vízmeg-őrző, de emellett gyomirtó hatású is. Csak a vetéstmegelőzően – ha lehetséges, kombinátorral – végez-zük el a magágy-előkészítést. Természetesen a tavaszitalajmunkák ideje és eszköze attól is függ, hogy vég-zünk-e herbicid kijuttatást.

Mind ősszel, mind tavasszal ügyeljünk az egyes mű-veletek helyes időzítésére. Túlzottan nedves talajonne végezzünk semmiféle talajmunkát, mert a legtöbbesetben olyan rögös talajt „állítunk elő”, amit szinte le-hetetlen kultúrállapotba hozni. Műveléskor a talaj le-gyen könnyen omlós, ne keletkezzenek nagy hantok,ami főleg agyagos, réti, vagy erdőtalajon lehet nagyonkáros.

Megfelelő hibrida megfelelő helyre

Mielőtt a vetésre sor kerülne, már több, legalábbis avetéssel egyenrangú döntést kell hoznunk, mégpedig:" Hol lehet, – s milyen eredménnyel – kukoricát ter-

meszteni?" Milyen fajtát (hibridet) választunk az illető termő-

helyen?" Egy, vagy több fajtát veszünk-e, mitől függ a fajta-

megválasztás?" Monokultúrában

vagy vetésváltás-ban történjen-e atermesztés?

" Mi legyen az elő-vetemény?

Fenti kérdések meg-válaszolását segíthetika következő ismeretek:

A kukoricát többmint 7000 éve vettékkultúrába Dél-Ameri-kában és kb. 5000 éveKözép-Amerikában. Ama ismert kukorica va-lószínűleg több vad őskeresztezéséből jöttlétre, miközben a felté-telezett, kezdeti vad őskipusztult, nem ismer-


Az egyes kukorica fajok beosztása az endospermium összetétele alapján 3. ábra

jük. A kezdeti időktől a mai na-pig a 3. ábrán és a 2. táblázat-ban összefoglalt alfajai alakultakki.

Mivel a kukorica származási he-lyét elég jól be lehet határolni, eb-ből vezetik le sokan, hogy nagy ahő- és fényigénye, és sokszor(többnyire helytelenül!) megemlí-tik, hogy rövidnappalos növény.Az előbbi két állítás (hő- és fény-igény) ma is többnyire igaz, a nap-szakosság viszont csak a trópuso-kon, vagy az Egyenlítőhöz közelitermőhelyeken fogadható el, amitkönnyű belátni, hiszen amikor Ko-lumbusz Kristóf 1492-ben felfedez-te ezt a növényt, akkor már azEgyenlítőhöz közel fekvő géncent-rumaiból dél felé Dél-Amerika kö-zépső részéig, északon pedig csak-nem a Nagy Tavak vidékéig ter-mesztésben volt, azaz a napszakosság a mérsékeltövi kö-rülményekhez is kialakulhatott.

TermőhelyigényA kukoricát a világon mintegy 120 millió hektáron ter-

mesztik, s ebben a legkülönfélébb talajok fellelhetők.Magyarországon a termőterülete az összes rendelkezésreálló szántóterület 40-42 %-a, ami 1-1,2 millió hektárt teszki. Természetesen, ahol termeszteni lehet, ott a rendelke-zésre álló talajok nem mindig elégítik ki a kukorica opti-mális igényét. A kukorica ugyanis a talaj tekintetébeneléggé toleráns, tehát megterem a homokos és kötöttföldben is, de legjobban a mély termőrétegű, humusz-ban gazdag agyag- és vályogtalajokat szereti. Bittera Mik-lós (1922) szerint „semmi esetre sem szabad nagyon so-vány, túlságosan száraz (szárazságra, aszályra hajló) vagyerősen vizes talajba vetni.”

Magyarországra a kukorica az 1600-as évek elején ke-rült (1611-ben), és sokáig hazánkat úgy tekintették, hogyEurópában nálunk van a kukoricatermesztés északi hatá-ra. Ma már ez nem igaz, de az feltétlenül továbbra is fenn-áll, hogy a szemeskukorica-termesztés Magyarország te-rületén még mindenütt megoldható, de tőlünk észa-kabbra már inkább a szilázsnak történő termesztése a jel-lemző. Magyarországon sem azonos az egyes tájak ku-koricatermesztési alkalmassága. Ezt sokan, más-másmegközelítésben vizsgálták.

A területi elhatárolás azért is nehéz és néha félreérthe-tő, mert a kukoricát, mint nagy hőigényű növényt cso-portosítani lehet csupán hőigénye alapján (effektívhőösszegigény) és talajalkalmasság alapján is. Akikmindezeket együttesen vizsgálták, azok abból indulhat-tak ki, hogy az ország termőtájain mit milyen eredmé-nyességgel lehet termeszteni. Így alakultak ki a termőtájalkalmassági vagy tájtermesztési besorolások. (Ennek akukoricatermesztésnél nincs olyan kiugró jelentősége,mint pl. a zöldség-, szőlő- [bor] és gyümölcstermesztés-ben, de az eredményességet nagymértékben befolyásol-ja.)

Ugyanannyi befektetést feltételezve jó kukoricatermőterületen a profit másfél, sőt kétszeres is lehet, mint az ar-ra kevésbé alkalmas területen. Saját vizsgálataink szerint(Menyhért, szerk. 1987) hazánkban az ökológiai ténye-

zők közül a klíma hatása kb. 30 %-ra, az agrotechnikaegyüttesen kb. 50 %-ra, az egyéb termőhelyi elemek(domborzat, talaj, hidrológiai viszonyok) hatása kb. 20%-ra tehető (3. táblázat).

A kukorica termesztés komplex vizsgálatához meg kel-lett határozni az ország tájkörzetenkénti öko-poten-ciálját. Erre a legteljesebb felmérést a Láng István vezet-te kollektív munka adta (Láng 1980, 1981, Láng et al.1982). Ennek a felmérésnek az alapja az volt, hogy az or-szágot a Ghimessy L. (1984) által megszerkesztett 35 kö-zéptájra, ezen belül viszonylag homogénnek vehető ta-lajtípusokra bontották fel, s így 135 sajátos mikroklímájútermelési körzetet lehetett elkülöníteni. Ebből a kukori-ca, mint kis klíma-toleranciájú növény, már a középtájúbontásban is jól elkülöníthető. A 35 középtáj térképe éselhelyezkedése a 4. ábrán látható.


Magyarország termésökológiai körzetei(LÁNG, 1980)Számozás: lásd a 4. táblázat

4. ábra

A szemes kukoricatermesztésre „kiválóan alkalmas kö-zéptájak”:

Dunai Alföld (I:):- Bácskai-hátság (csernozjom típusú talajok)- Mezőföld (csernozjom típusú és barna erdőtalajok)- Drávamenti-síkság (barna erdő- és réti öntéstalajok)

Tiszai Alföld (II:):- Közép-Tiszavidék (csernozjom típusú talajok, pl.

Jászság)- Alsó-Tiszavidék (csernozjom típusú talajok, pl.

Csongrádi-sík)- Hajdúság (csernozjom típusú talajok)- Berettyó-Kőrösvidék (réti talajok, Kőrösvidék)- Kőrös-Maros-köze (csernozjom típusú talajok)

Dunántúli dombvidék (V.): - Külső-Somogy (mészlepedékes csernozjom)

A kukoricatermesztésre „jó adottságú középtájak”:

Dunai Alföld (I.):- Dunamenti-síkság (pl. Mohácsi síkság)- Duna-Tisza közi hátság (pl. Kiskunsági löszös hát)

Tiszai Alföld (II.):- Észak-Alföldi hordalékkúp síkság (pl. Hevesi-sík)

Kisalföld (III.):- Győri-medence (pl. Mosoni-síkság)- Komárom-Esztergomi-síkság (pl. Igmánd-Kisbéri-

medence)Dunántúli dombvidék (V.):

- Belső-Somogy- Tolna-Baranyai-dombság (pl. Tolnai-dombság)

VIII.

2423

21

22

20

17 19

1817

15

1417 16

26

25

27

2829

30 31

33 32

3435

6

610

119

7

12

13

8

4 12

3VI.

V.

IV.

III.

VII.

I.

II.

A silókukorica-termesztés-re alkalmas kiváló és jó terü-letek megegyeznek aszemeskukorica termőterü-leteivel. Azonban, mivel zöl-den (silóérett állapotban) be-takarítható, hőigénye alacso-nyabb, mint a szemeskuko-ricáé, így szemeskukoricaszámára kockázatos talajo-kon is termeszthető.

Az egyes középtájakonmás-más a talaj-, és éghajlatielemkombináció, ezért azo-nos befektetést feltételezvemás-más lesz a kukoricater-mesztés profitabilitása (jöve-delmezősége).

Ha a mindenkori átlagjöve-delmezőséget egységnek(100 %) vesszük, akkor azegyes kistájak között jól érzé-keltethetők a különbségek(4. táblázat). Amint a 4. táb-lázat és a 4. ábra mutatja, kö-zéptájanként a magyar kuko-ricatermesztés jövedelmező-ségét meghatározó tervezhe-tő termésszint az országos át-lagtermés százalékában 65-139 % között változhat, azaznem mindegy, hogy hol ter-mesztjük, annak ellenére,hogy elméletileg az országművelhető területein ezcsaknem mindenütt megte-hető. Véleményem szerint,ha az állattenyésztés igényeinem követelik meg (pl. siló-kukorica termesztés miatt!),azokon a helyeken, ahol azátlaghozam nem éri el a 85-90 %-ot, ott nem feltétlenülkell szemeskukoricát ter-meszteni.

Amint a 4. táblázat mutatja,Magyarország relatíve kis te-rülete is eléggé széleskörűen„megrostálja” azokat a helye-ket, ahol ésszerűen érdemeskukoricát termeszteni. Ebbennemcsak a talaj fizikai össze-tétele, genetikai alkata, ha-nem a csapadékeloszlás és -mennyiség, valamint a levegő relatív páratartalma isnagymértékben szerepet játszik. Magyarország terüle-tén ugyanis három klímaelem találkozik, a szubatlanti,a szubmediterrán és a szubkontinentális (pusztai klí-ma). Ezek szeszélyesen jelentkeznek, néha átfedik egy-mást és rapszodikusan befolyásolják a várható termést.Van, amikor az atlanti és a mediterrán klímaelemek el-érik a Tiszai Alföld területét is, de az is előfordulhat,hogy a keleti, pusztai kontinentális klíma a Dunántúl-nak a Dunához közeli részét is eléri és ott aszályt okoz.A klímaelemek találkozását és esetleges átfedését az 5.

ábra mutatja be.A klímaelemek jelentkezése és esetleges átfedése a

hőmérsékletben, a csapadék mennyiségében, meg-oszlásában és a széljárásban jelenik meg. A kontinen-tális klíma sok meleget, de kevés csapadékot jelent avegetációs idő alatt, ez jellemző többnyire a Tiszántúlidőjárására. Az atlanti és mediterrán klímára a relatívetöbb csapadék és a mérsékelten erős felmelegedés jel-lemzi. A Kisalföldön relatíve több a csapadék és többa borult nap, s magasabb a levegő relatív nedvesség-tartalma, ami kedvezőbb a kukorica fejlődésének.

Extra 5.2004. február 72. táblázat

A kukorica (Zea mays L.) alfajai, a szem felépítése és alakja alapján(Menyhért, 1985)

az európai szak-irodalomban

az amerikai szak-irodalomban

Magyarneve

JellemzéseFel-

használásiterület

Részarányaa világ

ter-melésében

Latin neve

Zea mays L.

convar. vulgaris(Koern. 1873)

Zea mays L.

convar. denti-formis (Koern.

1873)

Zea mays L.

convar. micro-sperma

(Koern. 1873)

Zea mays L.

convar. saccha-rata (Koern.

1873

Zea mays L.

amylacea(Sturt. 1894)

Zea mays L.

convar.

amyleasaccha-rata (Greb.

1949)

Zea mays L.

convar. cerati-na (Kulesch.

1928)

Zea mays L.

convar. aorista(Greb. 1949)

Zea maysindurata

(Sturt. 1883)

Zea maysindentata

(Sturt. 1894)

Zea mayseverta

(Sturt. 1894)

Zea mays sac-charata (Sturt.

1883)

Zea mays amy-lacea (Sturt.

1894)

Zea maysamyleasaccha-

rata (Sturt.

1886) Montg.

Zea mays cer-atina (Kulesch

1928)

-

simaszemű

kukorica

lófogú

kukorica

pattogatni

való

kukorica

csemege-

kukorica

lisztes vagy

puha

kukorica,

keményítős

kukorica

felemás

kukorica

viaszos

kukorica

átmeneti

kukorica

Ismerünk: sima

kemény szemű,

sima puha

szemű

változatokat

dent típusú

kukorica

rizsszemű,

hegyes (egér-

fogú) és sima

szemű, gyöngy

változatai

ismertek

fehér, sárga, lila

változatai

ismertek, frissen

fogyasztásra és

élelmiszeripari

feldolgozásra

a legősibb,

puha, lisztes

endospermiu-

mot tartalmazó

kukorica

átmeneti forma

a lisztes és a

cukor- (cse-

mege) kukorica

között

Kínában mutá-

ció révén

alakult ki,

100 %-ban

amilopektinek-

ből áll a

keményítő

köztes forma a

sima kemény

szemű és a

lófogú kukorica

között

Emberi táplálk.

takarmány,

liszt, gríz

Főleg takar-

mány ipari fel-

dolgozás száraz

és nedves őrlés,

liszt

alkoholos italok

Humán

táplálkozás

csomagoló-

anyag

Tejes állapotban

főzve, kon-

zervként saláta,

étkezésnél

„köret"

Emberi

fogyasztásra,

liszt,

kenyértészta

stb.

Ipari

feldolgozásra

14 %

73 %

kb. 1 %

kb. 1 %

12 %

(Vagy legtöbb esetben kedvezőbb, mint a víz nélküli,alacsony relatív páratartalmú, igen magas hőmérsék-lettel járó pusztai klímahatás).

Az Alföld és a Tiszántúl nagyüzemi, intenzív gazdál-kodására a ’60-90-es években az volt a jellemző, hogya nagy táblák biztosítása érdekében sok helyen felszá-molták a tanyákat, a kisebb utakat, ezzel együtt a fa-csoportokat, útszéli fasorokat, ami szabad utat nyitotta szélnek, megnövelte a deflációt, s csökkentette a le-vegő relatív nedvességtartalmát. Ennek következté-ben (a globális felmelegedés mellett – feltehetően –ez is) erőteljesen fokozta az aszály kialakulásának le-hetőségét.

A vegetációs idő hosszaAz, hogy helyileg milyen tenyészidejű kukoricát tu-

dunk termeszteni, az attól függ, hogy mikor van a ta-vaszi utolsó fagyos nap időpontja és mikor várható azőszi első fagyok ideje. A kettő közötti időintervallumkijelöli a kukorica zavartalan fejlődéséhez rendelke-zésre álló napok számát.

A kukorica csírázásához és jó keléséhez a vetésmélységében – fajtától függően – 8-12 oC-ra van szük-ség. A kukorica csírázása kemény szemű fajták eseté-ben 8 oC-nál kezdődik, a lófogú típusúaknál 10 oCszükséges. Ha ez a hőmérséklet kellő talajnedvességmellett rendelkezésre áll, akkor a kukorica 8-12 napalatt kikel.

A vetés megkezdése nagyon fontos időpont, hiszenminél korábban vetünk, annál nagyobb a valószínűsé-ge, hogy a talaj a szemek csírázásához még elegendőnedvességet kap. Az optimális vetésidő az ország délirészén csaknem három héttel korábban van, mint az

északi és nyugati peremvidékeken (6. ábra).

Vetés előkészítés,vetőágy előkészítés

A vetést előkészítő műveleteknek (1. táblázat) (le-gyenek azok akár ősszel, akár tavasszal elvégzendőmunkák) arra kell irányulniuk, hogy az elvetendő magszámára a vetési időintervallumon belül (ami nemtöbb 5-8 napnál), minél jobb feltételeket teremtsünk acsírázáshoz, keléshez, valamint a kezdeti gyors fejlő-déshez. Alapvető követelmény, hogy a mi körülmé-nyeink között a termést nagymértékben korlátozó ésmeghatározó csapadékvízből – ami az előveteményután ősszel és télen leesett – minél többet tudjunk atalajban elraktározni. Ezen túl törekednünk kell ar-ra, hogy vetéskor a talaj már kellően felmelegedett,apró morzsás, a vetés mélységében ülepedett, felve-hető tápanyagokban jól ellátott és kellő nedvességűlegyen. Fontos az is, hogy a vetőmag csírázásakor nelegyenek jelen a tápanyagokért és vízért versengőgyomnövények.

A vetést úgy kell elvégeznünk, hogy az akkor és azaddig elkövetett hibáinkat később már nem lesz mó-dunk kijavítani. A jó termést tehát már a vetéskorkell megalapoznunk.

A vetés ideje a talaj ideális állapotán túl függ: " a talaj hőmérsékletétől

(termőhely);" a vetőmag minőségétől

(Cold-teszt érték);" a naptári időponttól.

Az elérhető (potenciális) termésszint szemes kuko-rica esetében Magyarországon elméle-tileg 25-26 tonna/ha körül van. Ezt el-érni szántóföldi körülmények közöttnemigen tudjuk, de arra kell töreked-nünk, hogy minél többet tudjunk arendelkezésre álló hő-, víz- és táp-anyagmennyiségből – ami végered-ményben a termésben realizálódik –felhasználni. Tudnunk kell azt is, hogyősszel, amikor az első őszi dér vagyfagy a zöld asszimiláló leveleket „le-perzseli”, akkor már nincs többé lehe-tőség tápanyagokat megkötni és a sze-mekbe raktározni. A fajtát úgy kellmegválasztani, hogy az első komo-lyabb fagy előtt 12-15 nappal már beta-karítható legyen. Erre az időtartamrakell kiszámítani és megadni mindenfajtához azt a hőmennyiséget, amelyaz érést lehetővé teszi. Ezt hívják effek-tív hőegységnek, ami nem más, mint avetés és betakarítás közötti 10 oC-náltöbb, de 30 oC-nál alacsonyabb napi át-laghőmérsékletek összege.

Úgy tapasztaljuk, hogy az utóbbi 30évben a tavaszi első vetésre alkalmasnap, valamint az őszi fagyos nap meg-jelenése eltolódik, ami hosszabb vege-tációs időt valószínűsít. Emellett is fő-leg a tavaszi korábbi vetés fontosságátkell hangsúlyozni, mert ezzel:" megnyújthatjuk (tavasz felé) a ve-


A klímatípusok megoszlása az ország területén: Dunántúl nyugati ésészaki részén a szubatlanti (A), Dél-Dunántúli és a Dél-Alföld egyrészén szubmediterán (M), az ország keleti felén pedig a pusztai (P)klímajelleg a gyakoribb. Ezekben az országrészekben tehát az év nagyrészében a vele szomszédos európai klímatípus hazai módusulata azuralkodó.

5. ábra.Magyarország főbb éghajlati típusainak földrajzi megoszlása (Bacsó,1961 nyomán) A nyilak az időjárási hatások irányát jelzik.

getációs időt;" több vizet tudunk megspórolni a talajban (gyor-

sabban nő és árnyékolja be a talajt a kukoricalombozata).

Kell-e félni a késő tavaszi fagyoktól?Természetesen kell, de ha a fagy nem túl erős és a

helyileg észlelt tavaszi legkésőbbi fagyok idejére akukorica már elérte a 2-5 leveles állapotot, akkor akukorica levelei ugyan leperzselődnek, de ha a fagynem olyan erős, hogy a föld felszíne alatt lévő tenyé-szőkúp is elfagyjon, akkor a kukorica újból kihajt (acsíranövényke még zömmel a szem endospermi-umából táplálkozik!) és szinte észrevehető veszteségnélkül hoz termést. Bittera Miklós (1922) erről ígyír: „A tengeriszemnek aránylag nagy melegre vanszüksége, hogy kicsírázhasson … 9-10 oC-nál indulcsírázásnak. Ilyenkor kell a kukoricát vetni, mindigügyelve arra, hogy minél korábban vetünk, annál ko-rábban fog az megérni. Igaz, hogya kukorica kényes a fagyra, demégis mindig kisebb hiba lesz, bi-zonyos határok között a korai,mint a késői vetés. Ha a fagy a ku-koricát zsenge korában éri, amikorcsak egy-két levele van, nem teszbenne nagy kárt. Ez az egy-két le-vél leperzselődik ugyan, de ezt ha-mar kiheveri, ha jó az idő. Még ha2-3 levele volt is, amikor elfagyott,akkor is kihajt. Kései vetés mindigkései éréssel jár. Ez bizonytalannáteszi a termést. Legjobb tehát úgyvetni, hogy fagyosszentek idejénegy-két levélben álljon a tengeri”

Amint a 6. ábra mutatja, helyilegeltérő az optimális vetésidő. Ha eztelhalasztjuk, akkor – fajtától függő-en – minden egyes nap késés kb.1-1 %-al csökkentheti az elérhetőmaximális termést. Győrffy (1976)szintén azt tapasztalta, hogy 1 hó-napos késés 20-25 %-os terméski-esést okoz. Rossmann és Cook(1966) 10 évet átfogó kísérletükbenazt tapasztalták, hogy az optimális-hoz képest 10 nap késés 9 %-al, 20

nap 16 %-kal és 30 nap 27 %-kal csökkenti a termést.Magyarországon a legjobb hőellátottságú helyen azoptimális vetésidő április 10-25., a legrosszabban el-látott helyeken pedig április 25. és május 5. közöttvan.

VetésmélységVessünk olyan sekélyen, amennyire lehet, de

olyan mélyen, amennyire szükséges!Általában elégséges 5-8 cm mélységre vetni. Korai

vetésnél, amikor még elég nedvesség van a talaj-ban, vethetünk sekélyebben, de késői vagy megké-sett vetésnél ajánlatos mélyebbre tenni a magot!

Ha a talaj laza, akkor vessünk mélyebben, ha túlkötött, akkor vethetünk sekélyebben. A mag méreteis befolyásolhatja a vetésmélységet. Nagy ezer-szemtömegű mag több nedvességet igényel a csírá-záshoz, ezért itt is indokolt – de nem feltétlen köte-

lező – a mélyebb vetés.Nagyon fontos, hogy minden mag egyforma

mélyre kerüljön, hiszen ez biztosítja az egyenleteskelést és talajborítást. Tapasztalatunk szerint, ha amegcélzott 6 cm helyett 8 cm-re vetünk, ez 1,5-2 nap-pal meghosszabbítja a kelési időt. Ahol sok a fácánvagy varjú, esetleg a galamb, ott jobb a mélyebb ve-tés, mert csökkenti a tőhiányt. (Nem tudják kiszednia csírázó szemeket.) A gyengébb Cold-teszt értékűvetőmagot a vetési időintervallum végén, a már 12-15 oC-ra felmelegedett talajba, még nedves talajréte-get elérve vessük ki, hogy lehetőleg minél gyorsab-ban kikeljen.

Fontos, hogy az a mélység, ahová a vetőmag kerül,kellően tömörített, vagy ülepedett legyen, hiszen ezszolgálja a jó vízellátást, fölötte viszont még kellővastagságú, apró morzsás, a mag számára gyorsan át-törhető réteg legyen. Ezt a mai modern kombináto-rok a vetőágy előkészítésnél könnyen megvalósítják,


Agrotechnika 50 %

*Ebből: trágyázás 14 %

fajta 13 %

növényszám 10 %

egyéb 13 %

Klímahatás 30 %

Ebből: évjárathatás 18 %

területhatás 12 %

Egyéb agrotechnikai hatások 20 %

Mindösszesen 100 %

*(Győrffy, 1976)

Termésalakító elemHatásuk

a termésre

3. táblázat

A terméskialakító tényezők hatásfelbontása

(Menyhért et al. 1987)

4. táblázat

A kukoricatermesztés százalékos eltérése azonos ráfordítás mellett,az országos átlaghoz képest

Középtáj Relatívhozam*

Középtáj Relatívhozam*

1 Dunamenti-síkság 110-114

2 Duna-Tisza közi hátság 65-69

3 Bácskai-hátság 135-139

4 Mezőföld 135-139

5 Drávamenti-síkság 115-119

6 Felső-Tiszavidék 75-79

7 Közép-Tiszavidék 95-99

8 Alsó-Tiszavidék 100-104

9 Észak-alföldi hordalékkúp síkság 95-99

10 Nyírség 85-89

11 Hajdúság 130-134

12 Berettyó-Körösvidék 85-89

13 Körös-Maros-köze 125-129

14 Győri-medence 90-94

15 Marcal-medence 80-84

16 Komárom-Esztergomi-síkság 115-119

17 Alpokalja 80-84

18 Sopron-Vasi-síkság 100-104

* A mindenkori országos átlag = 100 %

19 Kemeneshát 90-94

20 Zalai-dombság 90-94

21 Külső-Somogy 115-119

22 Belső-Somogy 95-99

23 Tolna-Baranyai-dombság 120-124

24 Mecsek és Mórágyi-rög 105-109

25 Bakony-vidék 90-94

26 Vértes és Velencei-hegység vidéke 105-109

27 Dunazug-hegység 105-109

28 Duna-kanyar hegyvidéke 75-79

29 Nógrádi-medence 90-94

30 Cserhát-vidék 90-94

31 Mátra-vidék 90-94

32 Bükk-vidék 80-84

33 Heves-Borsodi medencék 80-84

és dombságok

34 Észak-Borsodi-hegyvidék 65-69

35 Tokaj-Zempléni-hegyvidék 70-74

azáltal, hogy a kombinátor pálcáshengere a vető-mélységben tömörít, a fölötte lévő réteget a rugósfo-gak lazítják, majd vetés után a vetőcsoroszlya mögöt-ti kerék elvégzi a sorok tömörítését. Külön hengere-zésre vetés után már csak akkor lehet szükség, ha avetést követően nagy mennyiségű csapadék érné atáblát és a felszínen cserepesedés következne be. Ek-kor küllős kapa vagy könnyű gyűrűshenger lehet amegoldás – ha a herbicides gyomirtást ezzel nem za-varjuk.

Vetési sorrendKisebb gazdaságokban, ahol csak néhány hektár

vetésére van lehetőség, nem kell sokat törődnünk avetési sorrenddel, mivel az a cél, hogy a saját vagybérelt betakarítógép minél gyorsabban betakarítsaa termést.

Ha nagyobb gazdaságról van szó, ott a minden-kor rendelkezésre álló szárítási kapacitás szabjameg a betakarítás intenzitását (azt, hogy a szárító to-rony hány tonna kombájntiszta szemes kukoricátképes fogadni). Ilyenkor a kombájnok és szállítóeszközök kapacitását össze kell hangolni a szárítótorony teljesítményével. Ha kevés a szárító kapaci-tás, akkor eltérő tenyészidőbe tartozó fajtákat válas-szunk és a legkorábbi tenyészidejű fajtával kezdjüka vetést, majd a helyileg még beérő későbbivel fe-jezzük be. Ha viszont a szárítókapacitás kielégítő,vagy nem képez akadályt, akkor igyekezzünk minélelőbb túl lenni a szárításon, hiszen ősszel nem ritkaaz esős napok jelentkezése. Igyekeznünk kell, ne-hogy egy esetleges eső vissza-nedvesedést okozhas-son. Ilyenkor a vetést a legkésőbbi fajtával kezdjükés a korábbival fejezzük be – ilyen esetben az érésösszecsúszik és kevesebb nap alatt lehet végezni abetakarítással.

Ha elégséges területünk van, ne feledkezzünk atermésbiztonság olyan lehetőségéről, hogy azonoséréscsoportokon belül is több, eltérő genetikai al-katú hibridünk legyen és ezen belül is a virágzásiidők térjenek el egymástól. Ez egyébként a szárítókapacitásnál elmondottakra is igaz! Az eltérő idő-ben virágzó hibridek csökkentik a virágzás idő-pontjában esetleg fellépő aszály-stressz termést ká-

rosító, megtermékenyülést csök-kentő hatását.

A hibridmegválasztás speciálisoka lehet az is, hogy mi a végter-mék felhasználási célja. A fen-tebb elmondottak inkább aszemeskukorica termésre igazak.De előfordulhat, hogy szilázsvagy CCM (Corn Cob Mix) eset-leg LKS (Liesch Kolben Schrot)készítés, vagy nedvesen zúzott si-lózás a cél. Ekkor a fajtamegvá-lasztás speciális céljait kell követ-ni.

Szilázs célú termesztésnél pl.jó, ha a szemek lassú vízleadású-ak. (Szemben a szemeskukoricagyors, ezáltal még mesterségesszárítással is gyorsabban szárít-ható szemeivel, ahol így szárításienergiát, s ezáltal pénzt takarít-

hatunk meg.) Ez nem lényegtelen, mivel a mestersé-ges szárítás költségei jelenleg igen tetemesek, elérikelvont vízszázalékonként és tonnánként a 380-500Ft-ot. Ez a teljes termelési költség 20-30 %-át is kite-heti, hiszen a betakarítás általában 22-23 %-os víz-tartalom mellett kezdődik és legalább 12-13 %-rakell leszárítani a szemes kukoricát ahhoz, hogy tá-rolni lehessen!

A kukoricatermesztés felhasználási területeit fel-ölelő áttekintés a 7. ábrán látható.

SortávolságMagyarországon jelenleg 70-76,2 cm (30 coll) sor-

távolságra vetik a kukoricát. Amerikai, német és ma-gyar tapasztalatok azt mutatják, hogy 50-100 cm sor-távolság között kivetve a hektáronként meghatáro-zott tőszámot, a szűkebb (50 cm), illetve a tágabb(akár 100 cm) sortávolság az elérendő termést szá-mottevően nem befolyásolja. Újabban – főlegbiotermelésnél – ismét felmerült az ikersoros ter-mesztés lehetősége, ami a teljes vegetáció alattigyomirtást könnyebbé, több gépi- és kevesebb kézimunka felhasználásával tenné lehetővé, illetve meg-oldhatóvá.

Tőtávolság (állománysűrűség)Martonvásári, szegedi tapasztalatok és saját kísér-

leti eredményeink is azt igazolják, hogy jelenleg aFAO 300-400-as éréscsoportokba tartozó hibridektermesztése a leggazdaságosabb. Ezekben a cso-portokban elegendő számú, elégségesen tág gene-tikai alkatú hibridet lehet találni. Az ennél rövidebbtenyészidejű hibrideket csak másodvetéshez, vagyigen korai betakarítási céllal termesztenek. A 300-nál kisebb FAO számú hibridek többnyire 1-1,5 ton-nával kevesebbet teremnek hektáronként, a 400-nálkésőbbiek némileg magasabb termésfölénye pediga betakarításkori nagyobb nedvességtartalom szárí-tási költsége miatt többnyire gazdaságtalan. A FAO300-400-as hibridek termőtőszáma 55-65.000 közötthatározható meg. A vetési norma korai vetésnél atervezett betakarítási tőszám + 10 %. Később a több-let vetőmag mennyiséget 5 %-ra lehet csökkenteni,


A vetésidő kezdő napja Magyarországon hőegységenként6. ábra

mivel ekkor csaknem min-den szem kikel.

Az elméleti tőtávolságmeghatározásakor a terve-zett vetési norma szemszá-mát az 1 ha-on találhatókukorica sorok teljes hosz-szára kell elosztani.

Vetésváltásvagy monokultúra?

A második világháborúelőtt a kukoricát világszer-te vetésváltásban termesz-tették, rendszerint két ga-bona közé illesztve. Ez idő-ben még Amerikában is el-terjedt volt a kukorica-szó-ja-búza forgó. Ez csak ak-kor változott meg, amikorkézzel vagy géppel végzettmechanikai gyomirtás he-lyett kémiai (herbicides) gyomirtást kezdtek kiter-jedten alkalmazni. Az első periódusban olyan herbi-cideket alkalmaztak, amely után nem lehetett kétszi-kű növényt vetni. Ezt követően még szigorúbb,fajspecifikus (szelektív) herbicidek alkalmazásárakerült sor, ami megkövetelte a kukorica önmagautáni vetését, így kialakult a monokultúrás termesz-tés.

A kukorica bizonyos ideig elviseli az önmaga utá-ni vetést, s csak a 3-4. év után következik be termés-visszaesés. Ez abban jelentkezik, hogy a kijuttatottműtrágyák hasznosulása romlik, a herbicidekgyomirtó hatása is elégtelenné válik, herbicid-re-zisztens gyomok, illetve gyom-rassszok jelennekmeg. Ezek együtt rontják a gazdaságosságot, nő afajlagos ráfordítás. Ezt a gazda – ha ragaszkodik amonokultúrás termesztéshez – úgy védi ki, hogynöveli a kijuttatott műtrágyák hatóanyag mennyisé-gét és a gyomirtó hatás fenntartásához több, vagymás hatóanyag-tartalmú – sok esetben drágább –herbicidet alkalmaz.

A növekvő herbicid és műtrágya (főleg nitrogén)bevitel egy határon túl viszont azt eredményezi,hogy pl. a bevitt N egy része nem a termésbe kerül,hanem a leesett csapadékkal bemosódik az altalaj-ba, ahonnan az altalajvizet elérve, azzal együtt ván-dorolva megjelenik az élővizekben, ott megnövelvea nitrátkoncentrációt, ami eutrofizációt vált(hat) ki.

Amerikai kutatók kimutatták, hogy az amerikaikukoricabogár megjelenése is szorosan kapcsolat-ba hozható a monokultúrás termesztéssel, valaminta megnövelt nitrogénműtrágya-hatóanyag kijutta-tással. Eleinte a kukoricabogár kártétele ellen állo-mánypermetezéssel és talajfertőtlenítő szerek kijut-tatásával tudtak védekezni (a talajban élő lárvák el-len) valamint légi permetezéssel az imágók kártéte-le ellen. Ez jelenleg évente 1 milliárd dolláros „üzle-tet” jelent a növényvédő szereket szállító kémiai cé-

geknek, illetve ugyanennyi kiadást a gazdáknak,amiben még nincs benne az okozott kár miatti ter-méskiesés értéke. Mára világossá vált, hogy a kémi-ai védekezés önmagában nem elég. Nemesítésimódszereket kell alkalmazni (erősebb gyökérrelrendelkező hibrideket kell előállítani!), ésszerű ve-tésváltással, vetésforgóval szükséges védekezni,amiben több helyet kell adni a hüvelyeseknek, pil-langósoknak is, ami az állattenyésztés fokozott fon-tosságát vetíti előre.

Amint a leírtakból kitűnik, ez az anyag nem fog-ja, nem is foghatja át teljes terjedelmében a kukori-ca agrotechnikáját. A célunk az volt, hogy felhívjuka figyelmet a vetés kiemelt fontosságára. Mindenagrotechnikai művelet és döntés alapvetően azt cé-lozza, hogy hol, mikor, milyen fajtát, milyen állo-mánysűrűséggel vessünk. Az agrotechnika továbbicélja az, hogy a kiválasztott fajtákhoz és tőszámhozhogyan biztosítsuk a vizet, tápanyagokat és hogyangátoljuk meg az eróziót, deflációt illetve az esetlegestápanyag-kimosódást. Utóbbiak viszont már egy to-vábbi – gazdálkodási stratégiát is magában foglaló– elemzés tárgyai lehet(né)nek. Ismételten hangsú-lyozni szeretnénk, hogy a gazdának földjét, körze-tének időjárását alaposan fel kell térképeznie és azettől függő fajtát, művelési eszközt – minden tudá-sát összegezve és gyarapítva – saját magának kellmegválasztania. A helyismeretre alapozott szakér-telem a gazdálkodásban egyenértékű a többi gaz-dasági beavatkozással, így azt más gazda tapaszta-lata kiegészítheti, de nem pótolhatja!

Ezért olvasson el és nézzen meg mindent, ami agazdálkodásához hasznosnak látszik, de dönteniesaját magának kell! Ennek kockázatát csak akkormérsékelheti, ha a döntése mögött elégséges tudás(szaktudás!) áll.

■

Extra 5.2004. február 117. ábraA kukorica takarmányozási célú felhasználásának különböző formái

Zscheischler et al. (1990)

Siló

zöldenfeletetett

IInntteerrnneett ccíímmüünnkk:: WWWWWW..aaggrrooffoorruumm..hhuu


GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA

„Ki mint veti ágyát… úgy váltja valóra álmát”A megújított közmondás igaz akkor is, amikor arra gon-

dolunk, hogy áprilisban, még mint EU-n kívüli ország ter-melője vetjük el kukorica hibridjeinket, de a betakarítástmár EU-tagként végezzük és a betakarítási eredményünkbirtokában mérlegeljük, mennyire tudtunk nyereségesentermelni a csatlakozás első évében. A jól megválasztott hib-rid nagymértékben hozzájárul a termesztés sikeréhez. Akukorica várhatóan az egyik legjövedelmezőbb szántóföl-di kultúra lesz Magyarországon a csatlakozást követően. Azmár bebizonyosodott az elmúlt aszályos években, hogykukoricát eredményesen termelni csak komolyan és kellőszakértelemmel lehet, hiszen így még a szélsőséges időjá-rás kedvezőtlen hatásait – ha nem is teljes mértékben, devalamilyen szinten – mérsékelni tudjuk és elfogadható ter-mést tudunk betakarítani. Az előzőleg emlegetett szakérte-lembe nemcsak a különböző, jól megválasztott agrotechni-kai fogások – talajelőkészítés, vetés, gyomirtás… – tartoz-nak bele, hanem a gazdálkodásba bevont hibridek ésszerűmegválasztása is.

Kutatással, fejlesztéssela kukoricatermesztés biztonságáért

A nemesítői munka mindig is a termelői igényeknek voltalárendelve és így lesz ez a jövőben is. Ennek a munkánakaz eredményeként csak olyan hibrideket hozunk a magyarpiacra, melyek a megbízhatóságot jelentik a gazdák számá-ra. Széles, az egész ország területét átfogó kísérleti hálóza-tunkból csak azok a legjobb hibridek kerülhetnek közter-mesztésbe, melyek új értékeket hordoznak magukban.

Ez az érték csak akkor realizálódik nagy termésben, ha alegmodernebb vetőmagfeldolgozási rendszerrel előállítottvetőmagot használunk. Ezért építettük meg Európa legkor-szerűbb vetőmagüzemét Mezőtúron, ahol a hazánkbanmegtermelt összes kukoricavetőmag feldolgozása törté-nik.

Termés és termésbiztonság NK hibridekkelMagyarországi hibrid ajánlatunkban a legfontosabb

érésidőkre összpontosítunk. A FAO 300-as éréscsoportbannégy, immár jelentős ismertséget és közkedveltséget szer-ző hibridet kínálunk partnereinknek, ezek a Kanada, azAlpha, az Occitan és a Furio, a korai 400-asok közül pedigaz egyre közkedveltebb Celest és az újonnan minősítettNK Cisko hibridet. Valamennyi rendelkezik az NK hibri-dek legfőbb értékeivel: a legmagasabb termésszinten telje-sítenek, mindezt biztonsággal teszik a legkülönbözőbb év-járatokban és termőhelyi körülmények között.

A Kanada az éréscsoport elején érik, ezáltal a korai be-takarítás lehetőségét nyújtja. Terméselőnye különösen aszáraz években szembetűnő a hasonló érésidejű fajtákhozképest.

Az Alpha, kereskedelmi bevezetése óta, évről évre jelen-

tős területi részaránnyal rendelkezik, ezt jelzi, hogy a leg-nagyobb területen termesztett 10 hibrid egyike. Az országteljes területére ajánljuk, s ami nagy előnye, hogy jól ter-meszthető a nehezebben felmelegedő talajokon is, hiszenmár alacsony, 8 Co-os talajhőmérsékleten is egyenletesenkel. Korábbi virágzásából adódóan nagyobb eséllyel kerü-li el a július közepi száraz-meleg időszakot, tökéletes meg-termékenyülést biztosítva ezáltal.

Az Occitan az utóbbi években a megbízhatóság jelké-pévé vált. Még a legmostohább körülmények között is elfo-gadható termést ad. Nemcsak a Dunántúl, hanem a szára-zabb, melegebb Alföldnek is egyik legkedveltebb fajtájalett. Gyors éréskori vízleadásával jelentős szárítási költségettakaríthatunk meg. „Flexibilis” csőtípusa lévén nem igény-li a magas tőszámot, így a kukoricaállomány stressztűrésefokozható.

Furio hibridünk jó választási lehetőség a kistermelőkszámára is. Alacsonyabb vetőmagáron beszerezhető,ugyanakkor az éréscsoport vezető hibridjeinek termőké-pességével rendelkezik. Bizonyította mindezt a 2003-as év-ben is. Az előzőekből következik, hogy egy olyan kukoricá-ról van szó, amelyik az egyik legjobb érték–ár aránnyalrendelkezik a korai érésű hibridek között.

A FAO 400-as eleji hibridek jelentősége az utóbbi évek-ben erősödött. A csoport végén érő hibridek sem tudtaktöbbet teremni a szélsőséges időjárás miatt. Átlagos, vagyannál jobb termőhelyi körülmények között pedig jelentősterméstöbbletük van a vezető FAO 300-as hibridekhez ké-pest is. A Celest az elmúlt évek hivatalos OMMI kísérleteialapján, az egyik legjobb terméseredménnyel és legkedve-zőbb betakarításkori víztartalommal rendelkezik a közép-érésűek között. Hasonlóan jól teljesített nagyüzemi körül-mények között is, ezért évről évre egyre növekszik vetéste-rülete.

Ugyancsak a FAO 400-as éréscsoport elején érik az újon-nan állami elismerésben részesült NK Cisko. Az új geneti-kai háttérrel rendelkező hibrid többéves termékfejlesztésikísérletekben és az OMMI regisztrációs kísérleteiben bizo-nyította kiváló képességét a hazai termesztési körülmé-nyek között is. Széles alkalmazkodóképességét jelzi, hogyEurópa, sőt az USA hasonló érésidőbe tartozó területeinszintén kimagasló eredményekkel büszkélkedhet. A gyorséréskori vízleadásának köszönhetően jelentős szárításiköltség takarítható meg.

A Syngenta Seeds Kft. hibridkínálatával, szolgáltatásai-val, kiszámítható üzletpolitikájával mindenkor hosszú távúpartnerkapcsolatra törekszik. Innovációs készségünk pe-dig biztosítja partnereink számára, hogy részesüljenekmindazokból az előnyökből, amit az új tudományos isme-retek, a legmodernebb nemesítési eljárások kínálnak szá-munkra. Az NK hibridek a nyereséges, versenyképes gaz-dálkodás biológiai alapjai az uniós csatlakozásunkat köve-tően is.

Dr. Szabó Péter termékfejlesztő

Syngenta Seeds Kft.

NNKK kkuukkoorriiccaa hhiibbrriiddeekkkkeell vveerrsseennyykkééppeesseenn aazz EEUU--bbaann iiss

Extra 5.2004. február 15GYÁRTÓK ÉS FORGALMAZÓK OLDALA

A Südwestdeutsche Saatzucht (SWS) a hibridku-

korica európai megjelenésével egy időben indította

kukoricanemesítési programját. 1965-ben 6

nemesítőházzal együtt alapító tagja volt a Saaten-Union csoportnak, amelyet az egységes piaci fellé-

pés érdeke hívott életre. Az SWS nemesítési program-

jának és hibridjeinek sikerét mutatja, hogy az 1990-es

évek elejére már 30 % feletti piaci részesedést mond-

hatott magáénak az SWS és a Saaten-Union Németor-

szágban, ezen kívül jelen voltak már a fontosabb eu-

rópai piacokon is. Saját nemesítői állomásokat hoztak

létre az egykori Kelet-Németországban, Ausztriában,

Franciaországban, Portugáliában a régió igényeinek

megfelelő hibridek előállítása érdekében, valamint

Argentínában a téli tenyészkert elhelyezése okán.

1997-ben a Saaten-Union nemesítőházai az SWS irá-

nyítása alatt egyesítették kukoricanemesítési prog-

ramjaikat, ezzel biztosítva a még intenzívebb és haté-

konyabb nemesítést, a kitűzött nemesítési célok gyor-

sabb, és biztosabb elérését.

Az SWS hosszútávon kíván megbízható partnere len-

ni a magyar termelőknek is, ezért már 1990-ben elin-

dította magyarországi nemesítési programját. Ennek

célja a magyarországi viszonyoknak leginkább megfe-

lelő, és a Kárpát-medence országainak igényeit kielé-

gítő hibridek előállítása. Az évről-évre bővülő nemesí-

tési program – évente közel 50 hektár –, az intenzív

nemesítés legfontosabb céljai a termőképesség és ter-

mésstabilitás növelése, a koraiság, a biotikus és az abi-

otikus stressz-hatásokkal szembeni rezisztencia, vala-

mint a különleges minőségi, beltartalmi tulajdonsá-

gok felkutatása és vizsgálata. A tenyészkertekben elő-

állított hibridek hatékony tesztelését Magyarországon

az SWS kiterjedt kísérleti hálózata – évente közel

15.000 kísérleti parcella – biztosítja.

Az SWS és a Saaten-Union magyarországi leányvállala-

tának együttműködése akkor vált határozottá, amikor

2002-től a Saaten Union Hungária Kft. termékpalettá-

jára felkerültek a legújabb nemesítésű hibridek.

Az URANUS (FAO 320), mint a korai éréscsoport ele-

jén, zöldszáron érő hibrid elsősorban azok érdeklő-

désére tarthat számot, akik viszonylag szerényebb

költségráfordítás és kedvezőtlenebb termőhelyi

adottságok mellett egy korán betakarítható, kalászos

előveteményeként is szóba jöhető, stabilan termő, jó

alkalmazkodóképességű hibridet keresnek. Korai, hi-

deg talajba történő vethetősége valamint a tenyész-

időszak végéig is erőteljes szára biztosítja a szárítási

költségek minimalizálhatóságát, ill. korai betakarítha-

tóságát.

A ZAMORA (FAO 460), mely 2001-ben nyert állami

elismerést, már annak az évtizednyi fejlesztőmunká-

nak a sikerét jelzi, melyet az SWS Magyarországon

folytat. Középérésű hibridként már a minősítő kísér-

letekben is jelezte, hogy a hazánkra oly jellemző aszá-

lyos években is kiemelkedő termés várható tőle, hi-

szen pl. 2000-ben termésszintje az összehasonlító faj-

tákét több mint 5 %-kal meghaladta. Köztermesztésbe

kerülése után 2002-ben és 2003-ban is hasonló mér-

tékben múlta felül termése az éréscsoport hibridjei-

nek átlagát. Kiemelkedő teljesítményét termelői visz-

szaigazolások is megerősítették mind a kifejezetten

intenzív, mind extenzívebb termőhelyekről is. Zöld-

száron érő hibridként vízleadóképesség tekintetében

is állja a versenyt a csoportvezető hibridekkel, kö-

szönhetően vékony csutkájának és az azon mélyen

ülő szemeknek. A ZAMORA attraktivitását kiemelke-

dő teljesítménye és alkalmazkodóképessége mellett

korai vethetősége és kiváló műtrágya-reakciója to-

vább növeli.

A SUM 420 (FAO 420) nevű, 2002-ben állami elisme-

résben részesült hibrid egyesíti a középérésűek ma-

gas terméspotenciálját a koraiak vízleadásával. A

szemre is tetszetős, magas növekedésű, szintén zöld-

száron érő hibridet jó termőképességén felül elsősor-

ban rendkívül gyors és dinamikus vízleadása teszi fi-

gyelemreméltóvá. Az államilag elismert középérésű

hibridek hivatalos kísérletei szerint betakarításkori

szemnedvessége 2002-ben közel 1,5 %-kal kedvezőbb

volt, mint a csoportátlag. 2003-ban közel 9 t/ha átlag-

termés mellett ismét 1 %-kal alacsonyabb szemned-

vességgel takarították be, mint középérésű vetélytár-

sait. Rendkívül erős, stabil szára lehetővé teszi a biz-

tonságos „lábon” szárítást is. Mint az SWS hibridek ál-

talában, úgy a SUM 420 is jól tűri az alacsonyabb talaj-

hőmérsékletet, így korai vetése is javasolható.

A SUM 330 (FAO 330) hibriddel SSIIRRIIUUSS néven már

találkozhattak korábban, hiszen 2002-ben ezzel a név-

vel került állami elismerésre. Az Európai Unióhoz tör-

ténő csatlakozásunk okán kellett az eredeti elnevezést

megváltoztatni és a Saaten-Union új típusú névadásá-

hoz igazítani. Kiemelkedő teljesítményében és tulaj-

donságaiban azonban semmi sem változott! Átlag fe-

letti termőképessége rendkívül dinamikus vízleadás-

A Saaten Unionhibridkukorica ajánlata 2004-re


sal párosul. 2002-ben a koraiak átlagánál közel 1 %-kal

alacsonyabb szemnedvességgel takarították be, 2003-

ban pedig csupán 1 hibrid mutatott nála jobb vízle-

adást a FAO 300-as éréscsoportban! A SUM 330 stabil,

magas szárú hibrid, oldalra kihajló, igen nagy csövek-

kel. Elsősorban intenzív és félintenzív termőhelyekre

javasoljuk, különösen oda, ahol kiemelt jelentőségű a

szárítási költségek minimalizálása.

2004 tavaszán a Saaten-Union két olyan hibridet is be-

mutat, amelyek többcélú felhasználást, ill. új értékesí-

tési lehetőségeket nyitnak meg a termelők előtt.

A STARDUR (FAO 330), ill. a SUM 490 (FAO 490)hibridek közös jellemzője ugyanis, hogy kiválóan al-

kalmasak élelmiszeripari alapanyag (gríz, liszt) előál-

lítására. Elsősorban a kemény, üveges szemek, az

egészséges érési folyamat, az intenzív sárga szín, a ki-

tűnő úszási szám azok a tulajdonságok, amelyek átla-

gon felül alkalmassá teszik ezen hibrideket az élelmi-

szercélú feldolgozásra. Mind hazai, mind külföldi

malmok vizsgálatai egyértelműen megerősítették

ezeket a pozitív tulajdonságokat. Míg a STARDUR egy

igen korai betakarítást tesz lehetővé, addig a SUM 490

azok számára nyújt új lehetőséget, akik az eddigi ipa-

ri kukoricák szántóföldi termőképességével voltak

elégedetlenek. A SUM 490 a minősítő kísérletek 3 vi-

szontagságos éve alatt (2001-2003) ugyanis a hagyo-

mányos, takarmány standardok termőképességét 3,7

%-kal múlta felül!

További információk:

Saaten Union Hungária Kft.Tel./Fax: 74/566-055

e-mail: [email protected].:30/ 9025-909

Területi képviselőkBács-Kiskun, Békés, Csongrád megye:

Farkas Péter 30-335-4656Pest, Nógrád, Heves, Borsod, Szabolcs,

Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun megye:Csikós Zoltán 30-335-4655

TERJESZTÉS – OLVASÓSZOLGÁLAT : FÜZESI ZOLTÁNNÉCímünk: Mezőföldi Agrofórum Kft. 7101 Szekszárd 1. Pf.: 189.

Mobil: 30-9577-275, Tel/Fax: 74-414-376, Tel/Üzenetrögzítő: 74-511-111

M E G R E N D E L E M az alábbi kiadványokat:❑ a 2004-ben megjelenő számokat, folyamatosan lemondásig.............példányban.

Ára 5460 Ft, (külföldről 55 euró vagy 14460 Ft,) amely magában foglalja az áfá-t és postaköltséget.A lap példányonkénti ára 750 Ft áfá-val, postaköltséggel.

❑ a VESZÉLYES–24 c. kiadványt................példányban, amely a leggyakoribb gyomnövényeket és az ellenük való védekezéslehetőségeit ismerteti. Ára: 1 200 Ft/db áfá-val+postaköltség.

❑ AGROFÓRUM FÜZETEK - A NÖVÉNYEK „NÉGY TESTŐRE“ kiadványsorozatot...............példányban."A szőlő növényvédelmének tervezése, szervezése – másképpen (Agrofórum Füzetek 7.) "Növényvédőszerekről - egyszerűen (Agrofórum Füzetek 8.)"Egyszerű növényvédelem a gyümölcsösökben (Agrofórum Füzetek 9.)"A zöldségeskert növényvédelme - egyszerűen (Agrofórum Füzetek 10.)

Az áruk együttesen: 1 200 Ft, áfá-val és postaköltséggel.❑ AGROFÓRUM EXTRA 2. Kukoricatermesztőknek c. különkiadványt...............példányban.❑ AGROFÓRUM EXTRA 3. A kímélő és vízmegőrző talajművelés c. különkiadványt...............példányban.❑ AGROFÓRUM EXTRA 4. A kukoricabogárról c. különkiadványt..............példányban.

Az áruk egyenként: 450 Ft/db, áfá-val és postaköltséggel.

Megrendelő neve: .............................................................................................. Tel.:

Cím: ............................................................helység, ......................................................u. ...........hsz.

A számla címzettje: .......................................................................................... Tel.:

Cím: ............................................................helység, ......................................................u. ...........hsz.

2004. ........................... hó ........ nap

aláírás, bélyegző

Az 1962-ben alakult Naki Dózsa

Mezőgazdasági Szövetkezet mai

jogutódja a zártkörű Naki Mező-

gazdasági Rt. természetesen a jo-

gok mellett a kötelezettségekkel

együtt örökölte meg a gazdaságot.

Az rt. vezetése az átalakulás után

felajánlotta az aktív és nyugdíjas

üzletrész tulajdonosoknak egy-

aránt, hogy aki másképpen képze-

li a jövőt és az itt folyó közös gaz-

dálkodás ellenére van, annak kifi-

zeti az üzletrészét. Így maradt 65

részvényes, akik közt 12 bírja az 51

%-ot és 9 külső érdekeltségű is ta-

lálható közöttük. Mindez az alapte-

vékenységet jó irányba befolyásol-

ta, hiszen 2.150 ha bérelt területen

– amiből 1.950 ha szántó – valóban

okszerű gazdálkodás, célirányos, minőségcentrikus

szakmai termelés indulhatott meg. A földbérletekért

ötéves tartam alatti időre 1.100, öt év felett 1.210 Ft/AK-

t fizet az rt., függetlenül a művelési ágba sorolástól.

Mindezt Soltész Gyula,, a Naki Rt. vezérigazgatójamondja el a fentieknél sokkal részletesebben – aki

egyébként növényvédő szakmérnök – és nem túlzás

talán azt állítani róla, hogy a kukorica szerelmese. En-

nek magyarázata, hogy ez a térség adottságainál fogva

valóban egy „kis Iowa”, hiszen a kukorica nagyon jól

érzi itt magát, öröm vele foglalkozni az átlagosan 32

AK-s területeken. Szerelemből azonban nem lehet

megélni a mondás szerint sem, ezért ökonómiai ada-

tokkal támasztja alá érzelmi kötődését. Ebből kitűnik,

hogy rossz eloszlású csapadékellátottság esetén is

(460-660 mm/év, aminek jó esetben fele esik a tenyész-

időszakban) 8-10,5 t/ha közötti kukoricatermések szü-

lettek. Ez, a kiszámíthatatlanul változó felvásárlási árak-

kal is tisztes jövedelem elérését tette lehetővé. A gazda-

ságon belül csökkent ugyan a kukorica vetésterületi ré-

szesedése, de még így is 50 % maradt. A másik 50 %-on

az őszi árpa, a malmi minőséget és alomszalmát adó

őszi búza, valamint a napraforgó osztozik, így a szak-

szerű vetésváltás megoldható. A nagy takarmányfelve-

vő a társaság sertéságazata, ahol 700 kocás állomány

és szaporulata – ami 16-17 ezer db hízókibocsátást ta-

kar – gondoskodik arról, hogy „bőrbe kötve” még

eredményesebb legyen az értékesítés, a gazdálkodás.

Az ágazat már most is EU-konform számadatokkal

büszkélkedhet – mint pl. az egy kocára jutó hízókibo-

csátás, ami 24-25 db évente – de más érték- és színvo-

nal-mérő paraméterek is imponálóak. Persze van még

javítani való is – pl. az 1 kg élősúly

előállításhoz felhasznált takar-

mány tekintetében – és a célirá-

nyos beruházások folytatása sem

várathat sokáig magára. A prospe-

ráló gazdaság rövid bemutatása

után Soltész Gyula örömmel vállal-

kozik arra, hogy válaszoljon a ku-

koricatermesztéssel kapcsolatos

kérdéseinkre, ugyanakkor nem tit-

kolt érdeklődéssel várja, hogyan

lehet egy cikkbe bezsúfolni azt a

temérdek ismeretet, amiről beszél-

getünk? Az alábbiakban kísérletet

teszünk minderre.

– Milyen szempontok indokol-ják a kukorica ilyen nagy te-rületi részesedését a gazdasá-gon belül?

A jövedelmezőségi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy

a kukorica itt a nyerő növény – ehhez nem fér kétség.

A jövedelmezőség, a társágazat kiszolgálása és a szak-

maiság azok a kulcsszavak, amelyek ezt alátámasztják.

A termelés színvonalát pedig évről évre javítanunk

kell, annak ellenére, hogy szép eredmények jöttek az

utóbbi években is. A kukoricatermelés mottója Nakon:

„nagy termést elérni, kis költséggel!” Ehhez meg kellett

találni a módszereket, a technológiai fogásokat a talaj-

műveléstől a betakarításig. A költségcsökkentés vi-

szont csak addig lehetséges, ameddig nem jár a ter-

méseredmények csökkenésével. Vannak tartalékok a

talajművelés, a gyomirtás, és a műtrágya-felhasználási

technológiákban. Arra azonban nincs lehetőség, hogy

a vetőmag-felhasználásnál vagy a fajtahasználatnál

ugyanezt megpróbáljuk, hiszen szakmai értelemben

ez nálunk konstans.

– Valóban ilyen nagy szerep jut a termesztett hibri-dek kiválasztásának?

Meggyőződésem, hogy a hibridkiválasztással, a szor-

timent-összeállítással és a vetőmagnormával lehet

megalapozni a nagy terméseket. Ennek alapja a saját

próba, vagyis a saját területeken való vizsgáztatás. Így

volt mód annak megállapítására, hogy az 500-as FAO-

számú hibridek az évek óta tapasztalható éghajlatvál-

tozás következtében kiesnek, a 300-400-as hibridek vi-

szont kiválóan és meggyőzően teljesítenek. A FAO-

200-as kukoricák pedig nyilvánvalóan csak szükség-ka-

tegóriát jelentenek. A „házi kísérletek” jelentősége te-

hát óriási, amitől a jövőben sem kívánunk eltekinteni


Hogyan születnek nagy kukoricaterméseka „kis Iowában”?

amellett, hogy a fajtatulajdonosok és forgalmazók ta-

nácsait is megszívleljük. A döntést azonban nem en-

gedjük ki a kezünkből.

– A matematikai hasonlatnál maradva, tudjuk mia konstans a termelési folyamatban, de mi a vál-tozó?

Szerencsére többváltozós a folyamat, ezért a mozgás-

tér alaposan kitágul e tekintetben. Említhetném mind-

járt talajművelést, aztán persze sorban a többi éppen

aktuális munkát is. Előbbinél valóban nagyon fontos,

hogy optimális időben történjen és jó minőségben. A

kukoricatermesztés már az elővetemény – ami kalá-

szos vagy napraforgó – betakarítása után elkezdődik!

Mindegyik őszi kalászos szalmája értékes alom, szük-

ség van rá az állattartásban, ezért be kell takarítani.

Utána a terület egy részén mélylazítás következik (50-

60 cm) – amire négyévente kerül sor – másutt tarló-

hántás és vízmegőrző talajlezárás a nyárvégi program.

Ez a munka nagyjából egy hónapot vesz igénybe, és

biztosítja a gyomok gyors kelését. Következik a szán-

tás, ami túl korán persze nem végezhető el, mert na-

gyon kiszáradhat és kigyomosodhat az ősz folyamán.

Ennek érdekében inkább a tarlókat ápoljuk, hogy az

őszi mélyszántás optimális időben – általában szep-

tember második felében – kezdődhessen. Van 100-150

ha „kedvezményezett” terület évente, amelyik a mély-

szántás előtt szervestrágyázásban részesül. Az így le-

szántott területeknél számítani kell őszi gyomosodás-

ra, ami még szántásápolást igényel. Az őszi tápanyag-

visszapótlás, a műtrágyázás is erre az időszakra esik,

ahol az előzetes talajvizsgálati eredmények alapján

adott szaktanács segíti a munkát. Van persze ettől elté-

rés, hiszen a jó gazda a területein, minden foltot ismer,

és egy megszállott kukoricatermesztő a kísérletezés él-

ményét a világért sem adná fel.

– Azért a tudomány és a technika legújabb vívmá-nyainak gyakorlati alkalmazása és az ún. „szak-mai finomságok” nélkül a kiváló termőhelyiadottságokkal sem lehetne ilyen látványos ered-ményeket elérni?!

Természetesen a helyspecifikus kijuttatási rendszer

gyakorlatával egyetértünk, amit a hozamtérképekkel

látunk igazolva. A tápanyag-kijuttatásnál a hozamfoko-

zó vagy szinten tartó kategóriákat ismerjük és alkal-

mazzuk. Minden gazda szereti, ha vannak kisebb titkai,

saját ötletei, megfigyelései még akkor is, ha a tudo-

mány fejlődése ma óriási segítséget nyújt ehhez a

munkához. A cél ma a harmonikus- és semmiképp

nem a feltöltő tápanyag-ellátás, mert utóbbira nincs

szükségünk. Az alapműtrágya szuszpenzió formájá-

ban jut a földekre, mégpedig a rendelkezésre álló kö-

zel száz variációból kiválasztva és összeállítva a szüksé-

ges hatóanyagok arányainak figyelembevételével. A

nyomelemek közül időszerű lesz a következő évben

már a cink és mangán kiegészítés is, hiszen ezek az

elemek ürülnek leginkább a talajból. A hatóanyag

0,5:1:1,5 arányú N:P:K.

Említhetném persze a kitűnő gépkonstrukciókat is,

amelyek nélkül biztosan nem lennének ilyen eredmé-

nyeink. Így az őszi mélyszántási munka dandárja

Rábewerk váltva-forgató ekékkel történik, szántás el-

munkálóval kiegészítve. Ugyanezek a gépek – számos

nagyszerű állítási lehetőség jóvoltából – kiváló minő-

ségben forgatják le a kukoricatarlókat is, immár több

mint tíz éve. Törekedtünk arra, hogy a gépek jó minő-

sége mellett elégséges kapacitással is rendelkezzünk,

vagyis minden munkát optimális időben végezhes-

sünk el. Ilyen pl. a tavaszi vízmegőrző simítózás, ame-

ly akkor kezdődik, amikor már taposási károk nélkül

lehet a talajon dolgozni, tehát nem túl korán. Gép- és

eszköz-kapacitás birtokában a tavaszi mintegy 1.300

ha kukorica és napraforgó vetés alá 5 nap alatt lezárjuk

a talajokat.

– A kukoricatermesztés gyakorlatában megoszla-nak a vélemények a tápanyag-visszapótlás, de kü-lönösen a N-kijuttatás időpontjáról és módjáról.Önöknél mi a bevált gyakorlat e tekintetben?

Az elméletek helyessége mindig a gyakorlatban iga-

zolódik. Nálunk az osztott N tápanyag-kijuttatás vált be

az évek során. Hiszem, hogy nemcsak egy elfogadható

tápanyag-visszapótlási módszer állja ki a próbát, hi-

szen számos kiszámítható és legalább annyi ki nem

számítható körülmény befolyásolhatja a tenyészidő-

szakban a növény számára a tápanyagokhoz történő

hozzáférést. Biztosan helyes elmélet az egy időben ki-

adott teljes mennyiség is a kukorica – mint folyamatos

tápanyagfelvevő növény – számára, hiszen a fejlődő

gyökerek eljutnak a létfontosságú elemek egy bizo-

nyos részéhez. Azonban az osztott tápanyag-kijuttatás

legalább olyan jó eredményekkel szolgál. Két előnye is

beigazolódott, hiszen tápanyagokból kevesebb illan

el, kevesebb mosódik le, és válik ezáltal felvehetetlen-

né. Továbbá megmarad a gazdának az a nagyszerű ér-

zése, hogy – a tervezett költségek túllépése nélkül –

akkor adhat a növény számára, amikor az igazán igény-

li. Nos, ennek megfelelően kapja meg ősszel a kukori-

cavetésre kijelölt tábla a teljes P és K mennyiséget, va-

lamint a folyékony N mennyiség 20 %-át. Tavasszal a

magágy-készítő munkát megelőzően a 40 %-át, a vetés-

sel egyidejűleg ismét 20 %-át és a sorközművelő kulti-

vátorozással pedig az utolsó 20 %-át. Ez összesen 170

kg/ha N-hatóanyag mennyiségnek felel meg, ami ezzel

az osztott kijuttatási módszerrel a növény folyamatos

igényét minden bizonnyal jól szolgálja.

– A jövedelemcentrikus kukoricatermesztés kritéri-uma a költségek ésszerű csökkentésén alapul. Ho-gyan sikerült ebben eredményeket elérni?

Öt éve már annak, hogy megfogalmaztuk a költség-

csökkentés fontosságát és a technológiai folyamatban

elodázhatatlanul megkerestük azokat a pontokat, ahol

ezt megvalósíthatónak éreztük. A két legfontosabb te-

rületként a gyomirtást és a tápanyag-visszapótlást cé-

loztuk meg, ahol – sok munkával ugyan – a költségek

ökonómiai és technológiai optimumra történő leszorí-

tásával már az első évben szép eredményt lehetett el-

érni. Ehhez persze technikai eszközökre is szükség

18 Extra 5.Extra 5. 2004. február

volt, mint pl. JD-1760, 8 soros vetőgép, amelyet több

funkcióssá kellett bővíteni. A dolog úgy indult, hogy

elkezdtük „öltöztetni a karácsonyfát”, ami a vetőgép

alapfunkciójának meghagyása mellett további techno-

lógiai fázisok egyidejű elvégzését is lehetővé tette. Ka-

pott a vetőgép egy sávos folyadék kijuttató rendszert,

amely a vetőgép mögött a herbicides kezelés egyidejű

elvégzését szolgálja, egy fésűs takarást végző elem pe-

dig elvégzi a preemergens szer bedolgozását. E készít-

mények hatásmechanizmusa csapadékfüggő, és az

utóbbi évek száraz tavaszi viszonyai miatt ez a kiváló

technológia is lassan felülvizsgálatra szorul. Ennek lé-

nyege az lehet, hogy a sávos módszerről nem lemond-

va, de posztemergenssé átalakítva kell a módszert

valószínűleg alkalmazni a későbbiekben.

– Első hallásra egy tökéletes gyomirtási technológiabirtokában miért gondol máris egy következő,egy még jobban alkalmazható változatra? Talántovábbi költségcsökkentés lehetősége rejlik a szer-használat, a tápanyag-visszapótlás és az új tech-nikai lehetőségek komplex alkalmazásában?

A jelenleg alkalmazott sávos preemergens technoló-

gia ott alkalmazható, ahol a gyomflóra ezt el tudja fo-

gadni – nincsenek évelő egy- és kétszikű gyomok – te-

hát a kapás kultúrára jellemző egy- és kétszikű egyéve-

sek vannak jelen. Itt is elsősorban a T3-T

4gyomok a ko-

moly ellenfelek, hiszen a T1

és T2

kategóriákba sorol-

tak a korrekt magágy-készítés során eltűnnek a terület-

ről. Természetesen azért foltokban előfordulnak éve-

lők is, amelyekkel szemben posztemergens foltkeze-

lést alkalmazunk, s így összességében jól karbantart-

hatók a kukoricatermő területeink. Az ökonómiai „va-

rázslat” abban áll, hogy ezzel a sávos preemergens

módszerrel a ma ismert és kukoricában általánosan al-

kalmazott preemergens technológiák költségének 40

%-ából megoldható a hatékony kezelés.

A „díszített karácsonyfa”, vagyis a „felöltöztetett vető-

gép” elv lényege tehát, hogy a vetéssel együtt megy a

starter műtrágya – folyékony N és P, utóbbi egy ideje a

korai antociánosodás megszüntetésére – és a pre-

emergens herbicid kijuttatás, továbbá egy granulátum-

kijuttató rendszer gondoskodik a talajfertőtlenítő szer

talajba juttatásáról, amely a csoroszlya mögött kerül a

magágyba. Ez utóbbi műszaki megoldás, kialakításá-

nál fogva további két lehetőséget rejt. Alkalmas a gra-

nulátum közvetlenül mag mellé helyezésére, és sávos

szórására is. Ez a megoldás alkalmas lett volna a sávos,

preemergensen alkalmazott gyomirtószer-granulátum

kijuttatására is. Sajnos, egyelőre nem hozzáférhető a

kereskedelemben olyan pontos szemcseméretű, egy-

és kétszikűek elleni komplex hatóanyagot is tartalma-

zó, jó vízoldékonyságú, jó hatástartamú granulált ké-

szítmény, amely a gépnek ezt a funkcióját kiszolgálhat-

ná. Így a komplex védelem érdekében csak a folyé-

kony technológia alkalmazható továbbra is. A tábláink-

ra adaptált gyomirtási technológia nálunk nem érte el

a 7.000 Ft/ha költséget.

– Az évről évre bizonyíthatóan mind kevesebb csa-

padék nagyon kedvezőtlenül befolyásolja a ko-rábban jól bevált gyomirtási technológiák ered-ményességét. Hogyan lehet mégis gyommentesentartani, „lefedni” a kukorica állományt?

Kiszámíthatatlan, ugyanakkor döntő fontosságú té-

nyező lehet a csapadék a gyomirtási technológia szem-

pontjából. Preemergens kezelés „nem működik” eső

nélkül. A presowing technológia csapadékfüggő

ugyan, de sok csapadék esetén szintén eredményte-

len. Ezért a kevésbé esőfüggő posztemergens techno-

lógiára érdemes talán nagyobb figyelmet fordítani a jö-

vőben. A kezelések „pillanat”-jellege azonban korláto-

kat szab, hiszen ha a kukorica fenológiai állapota túljut

az optimális kezelési időszakon, akkor már fitotoxikus

tünetek jelentkezhetnek. Ha még nem kelt ki a gyom,

akkor nem sokat ér, mert nincs tartamhatása. Termé-

szetesen a gyomirtási technológiát a területek adottsá-

gainak ismeretében lehet csak oly módon optimalizál-

ni, hogy a költségek már-már a hihetetlenség határát

súrolják. Így sikerült a közelmúltban 700 Ft/ha tábla-

szintű (85 ha-os táblán) szerköltséggel eredményes

gyomirtást végezni. Ez sokak számára valóban hihetet-

lennek hangzik, de igaz – hiszen önmagát nem csapja

be az ember. Kiegészíteném azzal, hogy véleményem

és meggyőződésem szerint az ilyen eredmények csak

a gazdálkodók egy szűk rétege számára érhetők el,

akik valóban szakemberek – a szó valódi értelmében

–, akik az ismeretek, az alkalmazási praktikák, a kocká-

zatok és az eszközök birtokában vannak, és ezek figye-

lembevételével dolgoznak.

– A kukorica vetésidő mennyire igazodik a naptár-hoz? Meglepne, ha éppen a vetés körül nem alkal-maznának valami finom szakmai fondorlatot…

Ideális időpont a 8-10 °C-os talajhőmérséklet, akkor,

ha az megfelelő talajnedvességgel párosul. Ilyen talaj-

viszonyok mellett 7 cm az ideális és évek óta bevált ve-

tésmélység, amely csak akkor lehet ennél több, ha va-

lóban nagyon száraz viszonyok uralkodnak a talaj fel-

ső rétegében. A JD vetőgép nagyon könnyen kezelhe-

tő, állítható, és gyorsan üríthető a fajta-váltások között.

A vetőgép menetsebessége soha nem haladhatja meg

a 10 km/h-t, hiszen az a minőség rovására mehet. Nem

tartható ugyanis biztonságosan a vetőmag-normával

összhangban a 17-25 cm közötti tőtávolság és a vetés-

mélység sem lesz egyöntetű. Ez utóbbi viszont feltéte-

le az egységes, egy időben történő kelésnek, ami a

naki határban szerencsére jellemző. Ha elérkezik a ve-

tésidő, akkor a gépek 24 órában dolgoznak, hogy az

1.000 ha-t meghaladó területen a kukorica-vetőmag

mielőbb a talajba kerüljön. Mire az utolsó ha-ok vetése

folyik, addig az elsőként vetett területeken már a kelés

örömteli tényét regisztrálhatjuk elégedetten. Ez azt je-

lenti, hogy két géppel 10 nap elegendő a vetés elvég-

zéséhez, hiszen az égi csatornák sajnálatos tavaszi „el-

tömődése” nem nagyon hátráltatja a munkát. A tőszám

tekintetében egy picit fölfelé korrigálunk, ami azt je-

lenti, hogy a fajta szortimentet figyelembe véve 78-82

ezer mag/ha közötti mennyiséget vetünk ki. Ez a FAO

300 és 400-as számú hibridek ajánlott vetőmag-normá-


inál valamivel több. A kukorica nem kompenzálja a tő-

hiányt olyan mértékben, mint az elvárható lenne, ezért

kell a tőszám biztonsága. Én a magam részéről egy cső

párti vagyok, az esetleges második az „grátisz”, de nem

az növeli lényegesen a terméseredményt.

– A technológiai elemek közül a növényápolás me-chanikai munkái nagyon felértékelődtek a kuko-ricabogár megjelenése óta. Önöknél ez hogyanvalósul meg és milyen tapasztalatokkal?

A sorközművelés eszköze a kultivátor, ami természe-

tesen a sávos gyomirtás alkalmazásával együtt tökéle-

tes. Első alkalommal az a feladata, hogy lazítsa a talajt,

és a kelő gyomokat pusztítsa el. A másodiknál, amellett

hogy lazít, gyomot irt, töltöget, még tápanyagot is jut-

tat ki, ill. azt betakarja. A kultivátor szerepét a kukori-

cabogár megjelenése és elterjedése óta ismét érdemes

átgondolni! A kultivátor szerepe ugyan nélkülözhetet-

len volt eddig is, mert jelentős költségmegtakarítást

eredményezett a hatékony gyomirtó munkája révén.

Ugyanez elmondható a kibővült funkciója – a folyé-

kony műtrágya kijuttatás – után is, hiszen az eloszlás, a

pontos felhasználási helyhez juttatás és így a vesztesé-

gek megakadályozása révén szintén nagyon gazdasá-

gosan dolgozik. Öregapáink sem véletlenül adagolták

„kiskanállal” a kukorica tövéhez a pétisót annak idején,

felismerve azt, hogy így hasznosul legjobban a növény

számára – idézi a múltat a szakember. Aztán felemlít-

hetném ismételten a csapadék eloszlásbeli fontossá-

gát, mert ha keléskor, meg virágzáskor van kiadós eső,

akkor számíthatunk nagy termésre. Sajnos az utóbbi

időben nem így jött össze, és a tenyészidőszakban

egyébként is több vizet igényelt volna a növény. Ezért

még hangsúlyosabbá válik a téli-tavaszi vízmegőrzés

jelentősége, mert ez az egyetlen limitáló tényező, ami-

be nincs beleszólásunk a öntözés nélkül.

– Megkerülhetetlen téma a kukoricabogár, amely aTolna megyei térségben már évek óta jelen van éskárosít. Hogyan és milyen eredménnyel sikerültfelvenni ellene a harcot?

Szinte kizárólag a kukoricabogár lett „a kártevő” az

utóbbi néhány évben – állíthatom most már bizonyos-

sággal. Mindenkit szívesen beengedünk a gazdasá-

gunkba, aki a kukoricabogár elleni védekezésben vala-

mi újat, használhatót tud mondani, s azt nálunk –

hangsúlyozom, hogy nálunk – bizonyítani is tudja. Ez

a komplex védekezési technológiánk egyik fő eleme

és a cél érdekében „áldozunk fel” monokultúrás terü-

letet. Jelenleg is rendelkezésre áll 30 ha, ahol bárme-

lyik bejelentkező avatott szakember bizonyíthatja,

hogy van garantáltan eredményes módszere, amiből

értelemszerűen a Nak Rt. is szeretne profitálni. Az ön-

erő ugyanis ehhez a hatalmas feladathoz kevésnek lát-

szik, annak ellenére, hogy a technikai eszközökben,

felkészültségben – talán szerénytelenség nélkül

mondhatom – nincs hiány. Ma azt tesszük a kártevő el-

len, amit az ismereteink és tapasztalataink alapján leg-

inkább jónak találunk. Az egyik védekezési hely a feke-

te tarló, amely elveszi az imágó életterét, s nem tud

eredményesen petét rakni. A másik lehetőség gradáció

idején, a légi úton történő védekezés (Diabro CS +

Invite EC) ellene. A más területekről való betelepülés –

a nagyon erős migráció – ellen azonban ez sem ele-

gendő védelem minden esetben.

Természetesen emellett a szakszerű vetésváltás már

évek óta napirenden van, mint ahogy a monokultúrás

termesztés is gyakorlatilag megszűnt. Ez utóbbi kény-

szerű kukorica vetésterület csökkenéssel járt, amit 25

milliós nyereség kieséssel tudomásul kellett vennünk.

A lárvakártételt sikerült eddig szinte teljesen elkerülni,

védekezést a kísérlet szintjén és preventív okokból

mégis végeztünk. Az imágók ellen a területről való ki-

szorítás elve vált be eddig leginkább. A kukoricabogár

megjelenése óta arra készültünk, hogy ne engedjük be

a gazdaságba. A következő két év annak jegyében te-

lik, hogy megtanuljunk együtt élni a kártevővel, annak

jelenléte és minimális kártétele mellett. Az ezt követő

években pedig szeretnénk ismét nagyobb területen, a

jelenlegi 75 %-án nagy termésekkel – monokultúrában

is – biztonságosan kukoricát termelni.

– A nagy kukoricatermések biztonságos betakarí-tása, tárolása és különösen a jó áron való értéke-sítése sem könnyű feladat mostanság. A „vantólugyan nem kell félni”, ahogy az öreg gazdákmondják, de azért 8-10 ezer t kukorica sorsáról,felelősen hogy lehet jól dönteni?

A kukorica a hízlalás alapanyaga az rt.-ben, éppen

ezért a betakarítási munkát is alapvetően meghatároz-

za. Amikor a víztartalom 20 % alá esik, megindul a

munka. A terület 1/3-án termő kukorica mennyiséget

propionsavas tartósítással kezelve, ún. nedves tárolás-

sal készletezzük 18 % víztartalommal – amely toxin-

szint növekedését gátló módszer – az állatok részére.

Itt megtakarítás jelentkezik a szárítás mellőzése miatt,

amelyet a tartósítószer költség valamelyest csökkent. A

többi termés árualapot képez, amely általában nagyon

jó minőségű. Ennek oka, hogy a JD 2266 „lejtőkiegyen-

lítő” rendszerű kombájnok minőségi munkát végez-

nek, a tisztító és szárító után pedig közel 100 % tiszta-

ságú, 2 % alatti törtszem-tartalmú áru képződik, amit a

piac már sajnos nem igazán ismer el az árban. Az érté-

kesítésben is lehet rutint szerezni, és ezt igyekszünk

érvényesíteni.

A tartósan eredményes, magas színvonalú kukorica-

termesztéshez tehát nem elég sem külön az elméleti,

sem külön a gyakorlati tudás megszerzése, a kettő

„összegyúrt” változata lehet csak üdvözítő. Nagyon sok

megfigyelés, saját tapasztalat és kísérletezés kell ah-

hoz, hogy kiegészítse a lexikális ismereteket, nem be-

szélve arról a külön – szinte megtanulhatatlan – érzék-

ről, amellyel a termést a legjobb időben a legjobb áron

értékesíteni lehet. Ez utóbbi mozzanat további, nem

remélt többletjövedelem elérését teszi lehetővé, átírva

akár a teljes termelési folyamat ökonómiáját, és még

nagyobb kedvet generál a jövőbeni kukoricatermesz-

téshez.Nagy Zoltán


Dr. Szieberth DénesOMMI, Budapest

Nem egyszerű dolog élő rendszerek teljesítményétmérni. Különösen, ha túl sok a nem mérhető elem.Szinte lehetetlen, ha a mérhető elemek hatását semtudjuk pontosan megmondani. A fajták teljesít-ménymérése mégis „működik”. A kísérletező nemtesz mást, mint sok mozgó pont (mennyiségi és mi-nőségi tulajdonságok) egymáshoz viszonyított el-mozdulását figyeli. Ha már eleget figyelt, megada-tik a pillanat, amikor felkiálthat: „Most! … – minthatörtént volna valami!”

A haladás ára

A gyakorlat sajátosan reagál az újdonságokra. Egy-

részt érdeklődik irántuk, mert mielőbb szeretné kihasz-

nálni a bennük rejlő gazdasági előnyt. Másrészt tartóz-

kodik tőlük, mert az új mindig rejt magában kockáza-

tot. A kockázat természete szintén kettős. Előfordul,

hogy az új mégsem jobb, mint elődei, sőt később, már

a kísérletek befejezését követően derül ki róla, hogy

kedvezőtlen tulajdonságokat is hordoz. Az új hibrid

előnyei megfelelő agrotechnikai és agroökológiai kö-

rülmények között fejeződnek ki az elvárt mértékben. Akellő termelési tapasztalat megszerzéséhez, így a meg-bízható, sokat termő fajták kiválasztásához is időkell, s addig nem jelentkezik a többlethaszon.

Nem ritka eset, hogy a már elfelejtett hibrid teljesít-

ménye még mindig felülmúlná a helyette választottat. A

kérdés önként adódik: ez a termelő normális kockáza-

ta, a haladás ára, vagy egyszerűen csak tévedés?

Cikkbeli barangolásunk nem öleli fel a teljes fajta-választékot, sőt nem tér ki a kisebb jelentőségű igenkorai és késői érésű csoportok jellemző fajtáinak vizs-gálatára sem. Még akkor sem, ha ezzel megfosztjuk

magunkat a Helga – elismerve 1990-ben, s még ma is az

igen koraiak standardja, vagy a Florencia – elismerve

1993-ban – szintén „lecserélhetetlen” standard a késői

érésűek között – tiszteletet parancsoló teljesítményei-

nek értékelése során átélhető élvezetről. Megelégszünka nagyon markáns Asgrow 043 (korai érésű) és a Co-lomba (középérésű) hibridek történetének és ezen ke-resztül az őket kísérő stabil, vagy kevésbé megbízhatófajták sokéves eredményeinek bemutatásával. A ki-mondott, leírt kételyek és tanulságok segítséget nyújt-

hatnak a hibridválasztás során. Egyikük sem volt hivatalos standard, viszont mind-

kettőt széles körben termesztik még ma is. Népszerű-

ségük illusztrálására elmesélek egy, a Colombával kap-

csolatos epizódot: Közös kísérleti szemle során egy jól

ismert nemesítő megállt a Colomba parcellájánál, s

megjegyezte: „Szép is, jó is ez a Colomba, de azért van

egy hibája!” „Mi az?” Kérdeztem vissza gyanútlanul.

„Nem a mi fajtánk!” – volt az egyszerű válasz.

A fenti két fajta történetének bemutatása különösen

megfelelőnek tűnik abból a szempontból, hogy mind-

ketten a honi hibridkukorica-termesztés tanulságos,

sok ellentmondással teli korszakát fémjelezték. A kor-

szak első felére a politikai és gazdasági rendszerváltás

mezőgazdasági termelést is érintő jelenségei nyomták

rá bélyegüket (technológiai színvonal visszaesés, a ter-

melés 1950-es évekéhez hasonló „átpolitizálása”, bir-

tokrendszer váltás, a vetőmag kereskedelem átalakulá-

sa stb.), miközben új, korszerűbb, s nagyobb teljesítmé-

nyű hibridek kerültek köztermesztésbe. A korszak má-

sodik felét – a mezőgazdálkodás fokozatos konszolidá-

ciójával együtt – a verseny felerősödése, s az elismert

hibridek számának jelentős növekedése jellemezte (1.ábra).

A mozgás természete

Felvetődhet a kérdés, hogy mit mérünk: az új fajták

tényleges teljesítményelőnyeit a régebben nemesítet-

tekkel szemben, azaz a nemesítői munka tényleges

eredményét, vagy a korábban nemesített hibridek „el-

öregedését”, azaz a kórokozókkal szembeni ellenálló-

ságuk gyengülését, a fejlődő termesztéstechnika kínál-

ta lehetőségekkel szembeni érzéketlenségüket? A ku-

korica esetében szerencsések vagyunk, hiszen a belte-

nyésztéses hibridizáció adta lehetőségek miatt a neme-

sítőnek érdeke a fajtaváltás. Gyorsan eltűnnek a leszál-

ló ágba került fajták, s a fajtakísérletekben többnyire a

tényleges genetikai haladás mérésére adódik lehetősé-

günk.

Az OMMI fajtakísérletei bizonyos értelemben tartam-

kísérleteknek is felfoghatók. Az egyes standardok több

éven keresztül mérik az újak teljesítményét, s ez fordít-

va is igaz: a standardok teljesítményét is évről évre mé-

rik az új fajták. Az államilag elismert fajtáknak az ország

különböző pontjain beállított kísérleteiben együtt talál-

hatók a jól ismert, több éven keresztül szereplő, a köz-

termesztésben nagyobb területen rendszeresen elve-


A fajtaválasztás dilemmái a minősítő szakember szemével…

A genetikai haladás nyomon követésekukorica fajtakísérletekben

„Adj egy pontot, amelyen megállhatok és kimozdítom a Földet!”(Archimedes)

tett hibridek s a legújabbak is.

A köztermesztésbe kerülő növényfajtákkal szemben

elvárás, hogy minél változatosabb ökológiai és termesz-

téstechnikai körülmények között hozzanak jövedelme-

ző termést. A fajtakísérletek egyik fő célja éppen az,

hogy az alkalmazkodóképességet vagy annak hiányát

megállapítsák.

A hibridkukorica fajták örökletes felépítésüknél fog-

va eltérően válaszolnak a különféle időjárási anomáli-

ákra. Egymástól eltérő módon tűrik a tápanyag- és víz-

hiányt. A vizsgálati időszak alatt próbára teszik őket kü-

lönféle talajok, időjárási körülmények, vetésidő eltérés,

abszolút vagy relatív tápanyaghiány, stb. Magyarorszá-

gon 3 éves vizsgálat szükséges az állami fajtaelismerés-

hez, majd az ezt követő hosszabb rövidebb mérés és

megfigyelés az elismert fajták kísérletében általában

elegendő ahhoz, hogy a hibridek legfontosabb alkal-

mazkodóképességbeli tulajdonságaira fény derüljön.

A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az átlagosan 4-

6 éves megfigyelési idő alatt szinte valamennyi kritikus

környezeti esemény előfordul a fajta életében. Joggal

bizakodhatunk abban, hogy a megfelelő módszerekkel

feldolgozott kísérleti adatok eredményeként a gyakor-

lati termesztés számára hasznos információt kapunk.

A kísérleteknek is van saját természetük

A kísérleten belüli ismétlések, az adott évben hasz-

nált több kísérleti hely, a több éves megfigyelés és az

adatfeldolgozási módszerek biztosítják a hibák lehető-

ségének és megnyilvánulásának csökkentését.

Az OMMI által folytatott államilag elismert hibridek

kísérletében a módszerek és elvek állandóak, de a fajta-

összetétel évről évre változik. A fajtajelöltek három éves

megmérettetését szolgáló hivatalos kísérletekben stan-

dardokat használnak. Ők jelentik a „fix” pontot. Az álla-

milag elismert hibridek kísérletében ezt a sokkal bi-

zonytalanabb kísérleti átlag helyettesíti. Sokszor tűnik a

fajták értékelése egyfajta szafári vadászathoz hasonló-

nak, amikor száguldó autóból kell a szökkenő gazellára

ugró gepárdot eltalálni. A rendelkezésre álló adatok át-

tekintése során megállapítottam, hogy azért ennél köny-

nyebb dolgunk van.

Talált módszer

Az államilag elismert fajták kísérletében már lehet

tudni, hogy a szereplők az elismeréshez szükséges vizs-

gálati időszak átlagában az éppen ügyeletes standar-

dok értékét a legfontosabb tulajdonságokban elérték,

vagy meghaladták. Esetünkben a példa fajtákat hason-

ló teljesítményt nyújtó, széles körben ismert és ter-

mesztett fajták kísérték. Az alább felsorolt kísérő fajták

eddigi piaci életük során általában elérték a 3-6 %-os

részarányt (egyik-másik még nagyobbat is).

Sikerült tehát a puskához „támasztó villát” találnom.

Az Asgrow 043 mellett az Occitan és a Furio tartottak ki,

távolabbról kísérte őket a DK 386. A Colombát a

Dekalb 493, Dekalb 471, DK 527 és (2002-ben egy év

szünettel) a Tornádó kísérték el. Így együtt már felkí-

náltak egy olyan fix pontot, ahonnan az első pillanatra

kaotikusnak tűnő állapot – ha nem is teljesen – de vala-

melyest átlátható.

Asgrow 043Az Asgrow 043 1994-es elismerését követően 1995-

ben kezdte pályafutását az államilag elismert

szemeskukorica hibridek kísérletében, s 105 %-os telje-

sítménnyel 19 csoporttársa közül a 3. helyen végzett. Az

1993-ban elismert Occitan (107.8 %) és az 1992-ben el-

ismert Stira (107.2 %) előzték meg. Az időjárás ebben az

évben csak a Dunántúlon kedvezett a kukoricatermesz-

tésnek. Az Alföldön a szárazság és a júliusi forróság sú-

lyos károkat okozott.

A következő évben, 1996-ban (kedvezőbb általános

időjárási feltételek mellett) meglehetősen nagy különb-

séggel ugrott az első helyre (110.1 %). Huszonkét ver-

senytársa közül az Occitan 106.4 (második helyen), az

1995-ben elismert Madona (negyedik helyen) 105.7 %,

a Stira (ötödik helyen) 105.6 %, s az 1991-ben elismert

Furio 105.5 % teljesítményt nyújtva követte. (A Nemzeti

Fajtajegyzékből időközben törölt hibrideket nem emlí-

tem.)

Állócsillagok

Kövessük tovább a történetet a 2. ábra segítségével!

Az ábráról leolvasható, hogy az Occitan, jóllehet több-

ször volt első, előnye nem volt olyan meggyőző, mint

versenytársáé. Így alakulhatott, hogy a vizsgált 9 év

eredményeit összesítve minimális előnnyel (0.6 száza-

lékpont) az Asgrow 043 került ki győztesen. A Furioval

szembeni terméselőny meggyőzőbb (3.1 százalék-

pont) volt.

Az időjárás kedvezően alakult 1997-ben, és soha nem

látott nagy terméseredményeket produkált a fajtakísér-

letekben. A kísérletekben ekkor 31 korai fajta szerepelt.

Az Asgrow 043 (106.7 %) az 5-ik helyen végzett az első

Occitan (107.5 %), a másodikként befutó, 1997-ben re-

gisztrált Alpha (107.4 %), a harmadik helyezést elért

Evelina (107.3 %), s a negyedik DK 443 (107.2 %, szintén

1997-ben elismerve) mögött. A Furio 106.1 %-os teljesít-

ménye ebben az évben a 6. helyezéshez volt elegendő.

A következő év – 1998 – nem szolgált meglepetéssel

az élen. Az átlagosnál melegebb és csapadékban is bő-

velkedő nyári hónapok kedveztek a kukorica fejlődésé-

nek, jóllehet az előző évi kiemelkedő teljesítményt

(11.72 t/ha kísérleti átlag) nem érték el a hibridek. A 33

hibriddel képviselt korai csoport termésátlaga 1998-

ban 10.77 t/ha volt. Az Asgrow 043 107.1 %-kal a negye-

dik volt, az Evelina (107.6 %), az Alpha (107.4 %), és az

Occitan (107.2 %) előzték meg. Az ötödik helyre a Kis-

kun SC 4388 (106.9 %), a hatodikra a Peso (106 %) érke-

zett. A verseny szorosságára jellemző, hogy az első és a

hatodik helyezett között a különbség nem éri el a két ti-

zed tonnát, míg a SZD5%

több mint 0.4 tonna.

Az államilag elismert hibridek kísérleti eredményei –

megjegyzem, az országos termés szempontjából is – az

1999-es esztendőben megközelítették az 1997-ben elért

eredményeket. Az Asgrow 043-as még egyszer – s úgy



Államilag elismert középérésű hibridkukoricákkisparcellás kísérleti eredményei, 2002-2003

-3.0

-2.5

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

De

Ka

lb 5

27

PR

36R

10

Co

lom

ba

Ce

lest

De

Ka

lb 4

71

Zam

ora

Kis

kun

SC

444

2

De

Ka

lb 4

93

Alte

za

Kis

kun

SC

434

5

átla

g

Kis

kun

436

8

Kis

kun

SC

438

9

An

jou

425

Sze

ge

di 4

63

Kis

kun

447

4

Ka

lis

KW

S 47

4

SUM

420

Ma

rato

n

Sze

ge

di T

C 3

77

Kis

kun

SC

441

0

elté

rés

a C

olo

mb

a t

erm

ésé

től,

t/h

a

2002 2003

9. ábra

3177 86

194

250

317 335

0

50

100

150

200

250

300

350

400

1 9 80 1 9 90 1 9 95 2 00 0 2 00 1 2 00 2 2 00 3

1. ábra

Államilag elismert korai érésű hibridkukoricákkisparcellás kísérleti eredményei, 1995-2003

-16

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

%-o

s e

ltéré

s a

z A

sgro

w 0

43 t

erm

ésé

től

Occitan Furio Kísérleti átlag DK386

2. ábra


-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

DK

391

DK

443

PR

37M

81

Asg

row

043

Oc

cita

n

Alp

ha

Furio

SC

Átl

ag

Kan

ad

a

KW

S 35

3

De

Ka

lb 3

86

DK

366

Da

nu

biu

s

Kis

kun

SC

433

7

elté

rés

az

Asg

row

043

te

rmé

sétő

l, t/

ha

2000 2001 2002 2003

3. ábra


-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

DK

440

DK

391

PR

37M

34

DK

443

PR

37M

81

Asg

row

043

Oc

cita

n

Alp

ha

Furio

SC

KW

S 38

3

Kan

ad

a

KW

S 35

3

De

Ka

lb 3

86

DK

366

Go

lda

ris

Da

nu

biu

s

Kis

kun

SC

433

7

Átl

ag

elté

rés

az

Asg

row

043

te

rmé

sétő

l, t/

ha

2001 2002 2003 Átlag

4. ábra


-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

1.5

DK

440

DK

391

PR

38A

24

DK

443

LG 3

362

PR

37M

81

PR

37M

34

Sze

ge

di S

C 3

52

Asg

row

043

Oc

cita

n

Alp

ha

Furio

SC

átla

g

Mv

TC 2

77

KW

S 38

1

Kan

ad

a

KW

S 35

3

Siriu

s

Kis

kun

434

3

KW

S 38

3

De

Ka

lb 3

86

DK

366

Go

lda

ris

Da

nu

biu

s

Re

lax

Kis

kun

SC

433

7

elté

rés

az

Asg

row

043

te

rmé

sétő

l, t/

ha

2002 2003 átlag

5. ábra


-20

-15

-10

-5

0

5

10

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

%-o

s e

ltéré

s a

Co

lom

ba

te

rmé

sétő

l

DK 527 Dekalb 471 Dekalb 493 Tornádó Kísérleti átlag

7. ábra


- 2 . 0

- 1 . 5

- 1 . 0

- 0 . 5

0.0

0.5

1.0

De

Ka

lb 5

27

PR

36R

10

Co

lom

ba

De

Ka

lb 4

71

Ce

lest

De

Ka

lb 4

93

Alte

za

átla

g

An

jou

425

Kis

kun

436

8

Kis

kun

SC

444

2

Kis

kun

SC

438

9

KW

S 47

4

Sze

ge

di 4

63

Ma

rato

n

elté

rés

a C

olo

mb

a t

erm

ésé

től,

t/h

a

2001 2002 2003 átlag

8. ábra

Az államilag elismert kukorica hibridek számánakalakulása 1980 és 2003 között

tűnik, utoljára – „megmutatta foga fehérét”, második

lett 110,9 %-os teljesítménnyel. Körülötte a (néhány tag-

gal kibővült) megszokott csapat. Az Occitan 112.4 %-kal

lett első, a Nonius 108.5 %-kal a harmadik, a Bonanza

108.1 %-kal a negyedik, s az Alpha 108 %-kal az ötödik

helyezett.

Az ezredforduló (a 2000. év) nemcsak az időszámí-

tásban hozott változást, hanem a magyarországi (hib-

ridkukorica) fajtahasználatban is újabb fordulat évének

tekinthető. Ettől az évtől kezdve új hibridek jelennek

meg a Nemzeti Fajtajegyzékben, amelyek megváltoztat-

ják a korai éréscsoport eddigi vezető fajtáinak helyze-

tét. A hagyományosnak mondható versenytársak né-

melyike (Occitan: 12. hely, 104.8 %, Furio: 16. hely, 103

%) kissé hátrább szorult a rendkívül forró és száraz,

egyenetlen keléshez vezető agrotechnikai hibákkal ter-

helt 2000. évben. Az Alpha (4. hely, 108.8 %) megma-

radt a közvetlen környezetben, míg a frissen elismert

PR37M81 (113.7 %) vette át a vezetést. Az Asgrow 043

108.6 %-os teljesítménnyel került az 5. helyre. Az adatok

önmagukban még nem mutatják, hogy jelentős válto-

zás indult a fajtakínálatban. A kísérleti átlagot jelentő-

sen meghaladó teljesítmény sem utal arra, hogy a pél-

dának választott fajta „romlásnak indult” volna. A kísér-

leti helyek nagy selejtezési aránya (20 elvetettből csak 6

lett kiértékelve), s az „élcsapat” meg-

bomlása a lehetséges kritika árnyékát

is vethetik a kísérleti eredményekre,

jóllehet az értékelt kísérleti helyek C.V.

(variációs együttható, amely a kísérlet

megbízhatóságára utal) értékei nem

adtak ilyesfajta aggodalomra okot. Et-

től az évtől az Asgrow 043 előnye a kí-

sérleti átlaghoz folyamatosan romlik,

jóllehet a vele együtt indult, s mindez-

idáig kitartó hibridekhez való viszo-

nya (Occitan, Furio, DK 386) nem vál-

tozott. (3. ábra)

A kukoricatermesztés szempontjá-

ból kedvezőbb időjárás a 2001. évben

nem tükröződik vissza a fajtakísérleti

összesített átlagban. Az értékelt 11 kí-

sérleti hely átlaga (10.14 t/ha) alig különbözött a 2000-

ik évben elért 10.06 t/ha-tól. A kísérleti helyek közötti

különbség viszont csak 2 tonna körül alakult hektáron-

ként, míg 2000-ben ugyanez az adat 5.06 tonna volt. Az

Asgrow 043 108.3 %-os teljesítménye már „csak” a 7. he-

lyezésre volt elegendő. A korábban bejegyzett Alphát-

tól (109.3 %) eltekintve 2000-ben a DK 391 (108.4 %), a

PR37M81 (108.6 %), illetve 2001-ben a Nemzeti Fajta-

jegyzékbe felvett DK 440 (112.3 %), a tiszavirág életű

PR37H24 (110.6 %) és a PR37M34 (110.2 %) előzték

meg (4. ábra).

A kelés idején drótféreg tizedelte a kukoricát, később

hőstressz, a termést is jelentősen rontó, járványszerű

golyvásüszög fertőzés, és általánosan aszály jellemezte

a köztermesztést és a kísérleti tevékenységet egyaránt

22000022-ben. (Az országos termésátlag 6.3 t/ha-ról 5.1 t/ha-

ra esett vissza, 2001-ről 2002-re.) Az Asgrow 043 106.2

%-os teljesítménye a sok „befurakodó” miatt a 9. helyet

biztosította (5. ábra).

Azért kell itt egy pillanatra megállni és értékelni az

eredményt, mert az egyre nagyobb teljesítményű hibri-

dek nagyobb száma is érezteti hatását a kísérleti átlag-

ban. Talán ez az a pont, ahol a cikk által célul kitűzött, a

terméseredményben megmutatkozó genetikai haladás

kétséget kizáróan tetten érhető („…- mintha történt vol-

na valami”!). Az Asgrow 043-at már

„hagyományosan” megelőző DK 440

(119 %), DK391 (115 %), PR37M34

(109.6 %), PR37M81 (106.9 %) mellé az

LG 3362 (110.4 %), PR38A24 (108.8 %)

és a Szegedi SC 352 (108.1 %) is betár-

sult. A régieket a DK 443 (109.3 %)

képviselte a jobbak táborában, míg a

korábbi „holdudvarba” tartozó Occi-

tan (103.6 %) és Alpha (102.3 %) tartot-

ták az „alsó szomszéd” pozícióját. A

Furio (99.9 %) ebben az esztendőben

kicsit lemaradt.

A beállított 21 kísérletből 9-et tud-

tunk bevonni az értékelésbe az utolsó

100 év legforróbb nyarával dicseked-

hető 2003-ban. A kísérleti átlag egy

tonnával volt kevesebb, s ugyanennyi-


Államilag elismert középérésű hibridkukoricákkisparcellás kísérleti eredményei, 2003

-2.0

-1.5

-1.0

-0.5

0.0

0.5

1.0

De

Kalb

527

DKC

521

1

PR36

N70

De

Kalb

471

PR36

R10

Co

lom

ba

Ce

lest

De

Kalb

493

DK

526

Zam

ora

Kisk

un S

C 4

442

Kisk

un 4

368

Alte

za

Kisk

un S

C 4

345

átla

g

Kisk

un T

C 4

420

Anj

ou

425

Sze

ge

di 4

63

Sze

ge

di 4

55

Kisk

un S

C 4

389

Kisk

un 4

474

Go

lda

mi

Ca

tha

r

Kalis

SUM

420

KWS

474

Ma

rato

n

Sze

ge

di T

C 3

77

Kisk

un S

c 4

472

Kisk

un S

C 4

410

Kisk

un 4

350

elté

rés

a C

olo

mb

a t

erm

ésé

től,

t/ha

10. ábra

Államilag elismert korai érésű hibridkukoricákkisparcellás kísérleti eredményei, 2003

- 1 . 6

- 1 . 1

- 0 . 6

- 0 . 1

0.4

0.9

DKC

351

1

DK

440

DKC

462

6

PR38

A24

Hun

or

DK

391

DK

443

PR37

M81

Occ

itan

Furio

SC

LG 3

362

Alp

ha

Asg

row

043

PR37

M34

Kana

da

Sze

ge

di S

C 3

52

KWS

328

átla

g

DeK

alb

386

KWS

353

Mv

TC 2

77

KWS

381

Szeg

edi 3

31 Eric

Siriu

s

Kisk

un 4

343

Sato

las

KWS

383

Ga

lga

DK

366

Da

nub

ius

Sta

rdur

Gol

da

ris

Rela

x

Kisk

un S

C 4

337

elté

rés

azA

sgro

w 0

43 t

erm

ésé

től,

t/ha

6. ábra

vel maradt el az országos termésátlag is az előző évitől.

A kukoricatermesztés gondjait az előző évihez viszo-

nyítva hosszabban tartó aszályos időszak, a (nem a ta-

lajadottságokhoz igazodó magágykészítés következ-

ményeként) kelési hiányosságok és ugyancsak az előző

problémára visszavezethető fokozott gyomosodás nö-

velték. Az előző évben tapasztalt golyvásüszög-fertőzés

nem alakult ki annak ellenére, hogy mind a molyfertő-

zés, mind a gyapottok-bagolylepke fertőzés, hasonló

mértékű volt. Az Asgrow 043 103.6 % teljesítményt mu-

tatott fel a kísérleti átlaghoz viszonyítva, s ezzel a 12.

helyre került. Szándékosan nem a „csúszott” szót hasz-

nálom, mert véleményem szerint nem a nevezett fajta

teljesítményének romlásáról, hanem a kísérleti átlag ja-

vulásáról kell beszélnünk. A viszonylagosság összete-

vői pozitívak! Igaz, ebben az évben a teljes „holdud-

var”, az Occitan (104.6 %), a Furio (104 %), az Alpha

(103.8 %), és a DK 443 (106.7 %) is megelőzte, de a ko-

rábbi helycserékre is tekintettel ebben nem kell keres-

ni semmi rendkívülit. Ugyanígy nem kivételes az a je-

lenség sem, hogy az előző években jobbnak bizonyult

néhány hibrid most kissé hátrébb szorult. Szélsőségek-

re utal a jelentős adatselejtezés és az a körülmény is,

hogy a kísérleti helyek közötti legnagyobb eltérés meg-

haladta a 6 tonnát hektáronként! Figyelemre méltó

azonban, hogy néhány újonnan elismert hibrid nagyon

határozottan tört az élre: DKC 3511 (115.1 %), DKC 4626

(109.9 %), Hunor (107.5 %). Továbbra is jó versenypozí-

ciót mutatott a DK 440 (110.8 %), a PR38A24 (108 %), a

DK 391 (106.8 %), a PR37M81 (106 %) és az LG 3362

(103.8 %). A PR37M34 (103.4 %) és a Szegedi SC 352

(101.8 %) teljesítménye, ahogy már említettem, nem

számít megingásnak. Érdemes viszont figyelni a Kana-

da (102.4 %) felkapaszkodására!

A vizsgált 9 évet két szakaszra oszthatjuk. Az első,

1995-től 1999-ig tartott, s úgy tűnik, nem történt külö-

nösebb változás a kísérletekben szereplő fajták egy-

máshoz való viszonyában – már ami a termőképessé-

get jelenti. (Itt nem vizsgáljuk az egyéb tulajdonságo-

kat, mint a vízleadás, szárszilárdság, betegségellenálló-

képesség stb.) 2000-től azonban elindult egy folyamat,

amely mindenképpen megkülönböztetett figyelmet ér-

demel. Ezt a korszakot a 3., 4., 5., és 6. ábra segítségé-

vel tekinthetjük át.

Nóvák és szupernóvák

A fix pontot alkotó csapat 1999-ben vezette utoljára a

korai érésű hibridek mezőnyét. Azóta sem szakadtak el

egymástól, de a vezető pozíciót kénytelenek voltak át-

adni egy folyamatosan bővülő új csapatnak. Ma még

nehéz volna megmondani, melyek lesznek a jövőben

hasonlóan kitartók. Az azonban világosan látszik, hogy

a „csillagvizsgáló távcsövet” új „csillagképre” kell fóku-

szálni.

ColombaA Colomba (7-10. ábra) 1995-ben kapott állami elis-

merést. Még ebben az évben bekerült az elismert fajták

kísérletébe és fölényesen, a fajtakísérleti átlagot 11.1 %-

kal meghaladva végzett az első helyen. Azóta rendsze-

resen szerepel ebben a kísérleti rendszerben, de kitar-

tó „társakra” csak 1996-tól akadt. Az 1996-os 105.8 %-os

szereplés a DK 527 (110 %) mögötti második helyet je-

lentette számára. A sorrendben a Dekalb 471 (105.1 %)

és a Dekalb 493 (103.9 %) követték. A Kiskun 4474

(102.4 %) az ötödik helyen szerepelt.

1997-ben a valószínűleg tévedésből ebbe a kísérleti

csoportba tett, korai (FAO 399) Kiskun 4337 (107.6 %)

volt az első helyezett. A második helyre a Dekalb 471

(106.1 %) futott be, harmadik a Dekalb 493 (105.6 %)

volt. Negyedik a DK 526 (105.1 %), ötödik a DK 527

(105 %), míg a Colomba 103.1 %-os teljesítménnyel a

hatodik helyre került. Ebben a kísérletben a Kiskun

4474 a 7. volt.

A következő évben, 1998-ban ismét a Dekalb 527

(108.5 %) vette át a vezetést, a Kiskun 4474 (107.3 %)

előtt. A Colomba (107.1 %) a harmadik volt, s az előző

évben elismert Dunia (106.3 %) követte a negyedik he-

lyen. A Dekalb 471 az ötödik helyen végzett 104 %-kal,

míg a Dekalb 493-as (100.8 %) 13-ik lett.

1999-ben a Kiskun 4474 (108.7 %) került az első hely-

re, a második helyet az1996-ban elismert Duplo szerez-

te meg. Teljesítménye nem okozott különösebb megle-

petést, hiszen már az előző évben is a hatodik volt,

102.9 %-kal. A Colomba 105.1 %-os teljesítménnyel a 3.

helyen szerepelt. A Kiskun TC 4420 (104.2 %) a negye-

dik, a Dekalb 471 (103.8 %) az ötödik, a Pioneer 3515

(103.5 %) a hatodik, a Dekalb 527 (103.1 %) a hetedik, a

DK 526 (102.5 %) a nyolcadik, s a Dekalb 493 (102.3 %)


TERÜLETI KÉPVISELŐ SZAKMÉRNÖKÖT KERESÜNKAGRÁR VÉGZETSÉGGEL,

mezőgazdasági vegyszerek forgalmazására.Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun és Csongrád megyében,

agilis, jó kommunikációjú jelöltek közül.

Jelentkezés: levélben, önéletrajzzal 2004. február 20-ig.Cím: Cherole Kft. 1022 Budapest, Hankóczy Jenő u. 25/a.

Extra 5.2004. február 31a kilencedik helyet szerezte meg. A Dunia a tizedik lett,

szintén 102.3 %-os teljesítménnyel.

A kukoricatermesztés szempontjából kedvezőtle-

nebbnek bizonyult 2000-ben „ismét helyreállt a rend”.

Az aszálytűrésben jobban jeleskedő, s általában ki-

egyenlítettebb teljesítményt nyújtó Dekalb 471 (111.2

%) hódította el az első helyet, szoros versenyben a

Dekalb 493-mal (110.2 %) és a Colombával (109.2 %). A

Kiskun TC 4420 (106.9 %) a Dekalb 527 (105.3 %) és az

1999-ben elismert DK477 (105.1 %) folytatták a sort.

A következő évben (2001) a Colomba (106.7 %) má-

sodik lett a Dekalb 527 (109.3 %) mögött, éppen csak

megelőzve az újonc PR36R10-et (106.5 %), az előző évi

győztes Dekalb 471-et (105.1 %) és az ötödiknek befutó

Dekalb 493-at.

Az aszály – volt már szó róla – 2002-ben megviselte a

kukoricát. A DK 527 111.5 %-os, eléggé meggyőző

előnnyel, elsőként „jött ki belőle”. A PR36R10 108.5 %-

kal lett a második. A harmadik-negyedik helyet a Co-

lomba kénytelen volt megosztani az ugyanakkora ter-

mésátlagot (9.87 t/ha) produkáló Celesttel, s így mind-

ketten 106.7 %-os teljesítményt értek el. A Dekalb 471

104.4 %-kal került az ötödik helyre. A leszakadt Dekalb

493 ebben az évben a kísérleti átlag körüli (100.3 %) tel-

jesítményt nyújtva 29 induló fajta között a 12. helyezést

érte el.

2003-ban Dekalb 527 (115.9 %), DKC 5211 (111.3 %),

PR36N70 (109.7 %), Dekalb 471 (108.9 %), PR36R10

(108.5 %), Colomba (107.7 %), Celest (107.4 %), Dekalb

493 (105.9 %) sorrend alakult ki. Az eredmények sze-

rint az újonc DKC 5211 és a PR36N70 helyet követel ma-

gának a legjobbak között, de a Celest is itt szeretne ra-

gadni.

Ebben az éréscsoportban – úgy tűnik – nem lehet

olyan markánsan tetten érni a genetikai haladást, mint

ahogy azt a korai csoportban láttuk. Az okokra rendkí-

vül nehéz határozottan rámutatni. Kereshetjük abban

is, hogy a 2000. évtől a kukorica számára kedvezőtle-

nebbre fordult időjárási feltételek ebben az éréscso-

portban nem engedték „kibontakozni a tehetségeket”.

A genetikailag hosszabb tenyészidőben rejlő többletet

elvette az aszály miatt többnyire augusztus közepén

kényszerűen befejeződő vegetációs periódus. Arra is

gondolhatunk, hogy a középérésű csoportban a kilenc-

venes évek közepén bekövetkezett jelentős előrelépést

nem követte egy ezredfordulós váltás. Ma annak lehe-

tünk tanúi, hogy a ’90-es évek közepén a Colomba, a

Dekalb 527, a Dekalb 471 „csatasorba állásával” fémjel-

zett jelentős genetikai haladást az újak (PR36R10, DKC

5211, Celest, PR36N70) most erősítik meg megjelené-

sükkel.

Összefoglalva

Két, általánosan ismert, az államilag elismertszemeskukorica hibridek kísérleteiben 9 éven keresztül

szerepelt hibrid sokéves kísérleti adatain keresztül

igyekeztem bemutatni, hogy a vizsgált időszakban nö-

vekedett-e a fajtaválaszték teljesítménye. A bemutatott

„történet”-ből jól látszik, hogy az elmúlt majd 10 eszten-

dő folyamán a korai éréscsoportban két időszak is tet-

ten érhető (a ’90-es évek első fele, s a 2000-es évek ele-

je), amikor az új fajták ugrásszerű terméseredmény

többletet hordoztak magukban. A középérésű csoport

eredményeiből az olvasható ki, hogy a ’90-es évek köze-

pén tapasztalt ugrást még nem követte újabb. A két cso-

port terméseredményeiben mutatkozó, csekélyre zsu-

gorodott különbség is arra utal, hogy a hazánk területé-

nek nagy részén rendelkezésre álló aktív hőösszeget

jobban hasznosító középérésű csoportban haladásnak

kell történni ahhoz, hogy a tenyészidő/termőképesség

korrelációja helyreálljon.

Szerencsés körülménynek mondható, hogy a példa-

fajtákat több, szintén közismert és jelentős területen

termesztett hibrid kísérte végig. Ők adataikkal erősítik

a megállapítások hitelét.

■

Ilyen még nem volt!

KKKK OOOO NNNN IIIIbiológiai gombaölő szer

a napraforgó és sok más növény

termesztésében

a szklerotínia ellen.

A KONI használatávala termesztés biztonságosabbá válik.

A KONI WG beilleszthető az integráltnövényvédelmi technológiákba (IPM),

és jó eredménnyel használható

a bio(öko)termesztésben is.A KONI WG megfelel a legszigorúbb

EU előírásoknak.

Bővebb információk a forgalmazótól:

Mag–Ro Invest Kft.

Telefon: 30-475-94-52

Fax: 88-483-645

Enyingen, a 64-es út kivezető szaka-

szán még azok az autósok is megbá-

mulják az alig 2 év alatt semmiből

lett Mikó-tanyát, akiknek semmilyen

affinitásuk nincs a mezőgazdaság

iránt. Mikó Ferenc saját tervei és el-

képzelései alapján olyan mértani és

funkcionális rendbe építette fel „bi-

rodalmát”, hogy az még kényes ízlé-

sű szakemberek részéről sem hagy-

hat kívánnivalót maga után. A ter-

melési profil pedig: szántóföldi nö-

vénytermesztés felsőfokon. A kalá-

szos, a napraforgó és a kukorica

váltja egymást a tanya közelében el-

helyezkedő 34 AK érték körüli, igé-

nyesen megmunkált földeken. Lát-

szólag semmi különös nem történik

a gazdaságban, „csak” egyszerűen

rend van. Minden munka igényes szakmaisággal, a ter-

vezettnek megfelelően optimális időben és patikai pon-

tossággal történik. A recept tehát egyszerű, legyen szó

bármelyik kultúra termesztéséről, azonban mégis van

egy kis eltérés másoktól, ami pénzben, eszközben aligha

mérhető. Ez pedig a szemlélet, amely különös hajtóerő.

Megszűnnek az időhatárok, összemosódnak a napok,

napszakok, ha a növény kiszolgálásáról van szó. Ehhez

azonban a földek minden szegletét ismerni kell és be is

kell járni a tenyészidőszakban. A látottakat, tapasztalta-

kat azonnal fel kell dolgozni és adott esetben azonnal

cselekedni, ahogyan azt Mikó Ferenc tette és teszi lelkiis-

meretesen egyre bővülő ismeretei birtokában. A kukori-

cát is nagyon szereti, aminek termesztése most ismét ko-

moly kihívás lett a kukoricabogár megjelenése óta.

„Térdre kényszerült” a kukoricabogár

A kukoricabogár két éve jelent meg a térségben, s az

imágók jelenléte már előrevetítette a következő évi tá-

madásukat. Ezért a lárvakártétel megelőzésére már vé-

dekezni kellett valamilyen módon, hiszen a 190 ha mo-

nokultúrás kukorica biztonsága ezt feltétlenül megkí-

vánta. Mikó Ferenc a talajfertőtlenítés mellett döntött. A

saját technikai megoldással kijuttatott készítmények kö-

zül a fenyércirokkal fertőzött területeken a Furadan 10G,

míg másutt a Counter 5G alkalmazása megbízhatónak

bizonyult. A sikeres szerhasználat annak is köszönhető,

hogy a száraz tavaszi viszonyok között nem tudott a ha-

tóanyag kimosódni, így hatékonyságához nem férhetett

kétség.

A szomszédos gazdák tábláin a védekezés nélkül termelt

kukorica állományra jellemző volt, hogy egyetlen növé-

nyen 10-60 db imágót lehetett meg-

számolni, másutt a kiváló minőségű

földeken a tíz gyökérszálból hatot

elrágtak a lárvák. Egy gyökérzet

alatt nem volt ritka a 10-14 db lárva

sem. Ezt a kártételt csapadék hiá-

nyában már nem tudta a kukorica

kompenzálni, mert képtelen volt re-

generálódni. A kár gazdasági szem-

pontból érzékeltetve olyan nagy

volt, hogy a korábbi év 12 t/ha ter-

mése ellenében 5,5 t/ha volt betaka-

rítható. Ezért nem árt a határban

nyitott szemmel járni – mondja

Mikó Ferenc – hiszen akkor ez a

kárkép még fel sem tűnt a kárvallott

gazdáknak.

Az imágók kártétele a levélhámo-

zással kezdődött, majd amikor meg-

jelent a bibe, akkor oda települt és azt rágta. Két nap

múlva a kibújt címerhez vándorolt, de olyan kárt nem tu-

dott okozni, hogy a termékenyülést megakadályozhatta

volna. A gyökérben okozott lárvakártétel és a szárazság

együttesen jelentette a csapást a termésre. Az imágók el-

leni védekezés, egyelőre helikopterrel és Diabro CS +

Invite EC szerekkel, méhkímélő technológiával valósít-

ható meg eredményesen. A repülés kétségtelenül költsé-

ges megoldás, de a hidas traktor alkalmazása számos

ökonómiai és agrotechnikai problémát is felvet, ezért al-

kalmazása egyelőre nem valós elképzelés 350 ha kukori-

ca termesztése során. A helikopterek kiszorulása és a bo-

gár térnyerésének mértéke persze hozhat változást eb-

ben a vonatkozásban a következő években, akkor azon-

ban a szolgáltatásban hidas traktorral végeztetett véde-

kezés látszik ésszerűen megvalósíthatónak.

A szárazság mértékemár-már elviselhetetlen a kukorica számára

A 2003. év rendkívüli szárazságát jellemzi, hogy a csapa-

dék mennyisége a tenyészidőszakban nem érte el a 110

mm-t (nem tévedés!). Ennek ellenére Mikó Ferencnek a

másokkal szomszédos, levédett tábláján 7 t/ha szemes

és 24,6 t/ha silótermés volt, és csak elvétve lehetett be-

vándorolt kukoricabogár imágót találni, lárvát pedig

egyáltalán nem. Érdekességként említhető, hogy a

szomszédos napraforgótáblát – annak is a szegett részén

18 sort – szívesen látogatták az imágók. A sárga szirom-

leveleket kedvelték leginkább, ami azért elgondolkodta-

tó, mert ha az egész táblára bevándoroltak volna, akkor

vajon felelősen szabadna-e utána kukoricát vetni a fertő-

zés alapos gyanúja miatt? A megfigyelés tanulsága lehet,


Zsigereiben érzi a kukoricára leselkedő veszélyt…

hogy óvatosságból is célszerű a tarlókat mindig feketén

tartani. A monokultúrás kukoricatermesztésről pedig

egy jó időre mindenképpen le kell mondani – zárja a

gondolatot Mikó Ferenc.

A kukorica alá az őszi tápanyag-visszapótlás címén 80

kg/ha K-, 80 kg/ha P-műtrágya hatóanyagot kellett kijut-

tatni a talajvizsgálati eredmények alapján. Ezt a Lemken

váltva-forgató ekével történő szántás követte, amely kivá-

ló minőségben dolgozik. Tavasszal a simítózás előtt a

talaj 180 kg/ha N-hatóanyagot kap karbamid for-

májában, amelyet általában a vetés előtt 30 nappal lehet

több év átlagában elvégezni. A házilag elkészített vas-

simító kiváló munkát végez, asztal simaságú területet

hagy vissza, s a vetésig már-már „beéredett” talajról

beszélhetünk. Ekkor kikelhet a gyomnövények egy

része, amelyet a kompaktorral végzett magágy-készítés

természetesen elpusztít. Crosskill-henger végzi a visz-

szatömörítést, majd a kizárólag 6-7 km/óra sebességgel

haladó Monosem vetőgép a nagyon pontos vetést, a

talajfertőtlenítéssel együtt.

A gyomnak esélyt sem szabad adni

A gyomirtásban Mikó Ferenc szívesen ismer meg és

próbál ki újabb szereket is, ugyanakkor a jól beváltakhoz

ragaszkodik. Hangsúlyozza, hogy a szerválasztáshoz

nagyon jól kell ismerni a területi adottságokat, a

talajjellemzőket. A preemergensen kijuttatott

Komondor tavaly nem volt hatásos a csapadékhiány

miatt, ezért rá kellett menni Motivell Turbóval, ami

megoldotta a problémát. Más területen az atrazinnal

kombinált és a talajba dolgozott Proponit Terra vált be,

amely kevés csapadékkal is tisztán tartotta az állományt.

A Merlin hatása a silókukoricában kiváló volt, és egyál-

talán nem fogta vissza a növényt. A bedolgozásos pre-

kezelések előnye, hogy abszolút nincs gyom-konkuren-

cia a későbbiekben. Ezzel szemben a poszt-kezeléseknél

meg kell várni a gyom jelenlétét, ami bizony már víz- és

tápanyagveszteséget okoz a kukorica rovására. A kuko-

ricánál is általános érvényű rendezőelv, hogy minél

kevesebb és szakszerűbb szerhasználattal igyekezzünk

óvni a környezetet. Nagyon fontos a preventív módon

kialakított jó kultúrállapot megteremtése okos agrotech-

nikai beavatkozások révén, amihez jó eszközök, jó érzék

és jó időpontválasztás szükséges.

A jó fajtaválasztásnöveli a nagy termések esélyét

A hibridek szerepe mind a szemes-, mind a silókukorica-

termesztésben nagyon lényeges. Korábban, amikor

több csapadék volt, szinte verhetetlenek voltak a

Pioneer fajták. A klimatikus helyzet azonban megválto-

zott és tapasztalataim szerint a Dekalb fajták ehhez job-

ban alkalmazkodtak. Enyingen a 440-es kiváló

termőképességű és jó vízleadó fajta és ez harmonizál az

országos adatokkal is. A legnagyobb termést korábban

(14 t/ha) mégis a Pioneer FAO 380-as Rezeda fajtája adta,

azonban ma már vízzel nem lehet kiszolgálni. A fajták

versenye természetesen folytatódik és az válthatja le a

régit, amelyik bizonyítottan többre képes az adott határ-

részben.

A betakarítást Geringhof adapterrel felszerelt Claas

Lexion kombájnok végezték, nagyon kíméletesen. A

szárítást mellőzni lehetett, de a tisztítás is csak jelképes

volt, hiszen az idegenanyag- és törtszem-tartalom össze-

sen csak 0,8 %-ot tett ki. A vadonatúj, 74 milliós

beruházással épült KWA tisztító, szárító, továbbító,

tároló rendszer terményszárító munkájára tavaly így

nem is volt szükség.

Ökonómiai megfontolások mindenek előtt

A hozamnövelés módjai közül jelentős szerep jut azok-

nak az új fajtáknak, amelyek a helyi adottságokhoz

legjobban alkalmazkodnak. A technológiai finomítások-

ban is van némi tartalék, azonban a növényt max-

imálisan ki kell szolgálni, kárára nem vonható meg

semmi. A múlt évi önköltség elérte a 120 ezer Ft-ot hek-

táronként. Az ésszerű költségcsökkentési törekvések ter-

mészetesen napirenden vannak – mondja Mikó Ferenc

– ezt azonban „a növény nem veheti észre”. Elsősorban

a műveletek összevonása, a menetszám csökkentés, a jó

szerválasztás jelent tartalékokat. A tápanyag-vissza-

pótlásnál viszont a karbamid alkalmazása (46 % N-tar-

talom) és különösen az ősszel történő megvásárlása – a

tavaszi kiszóráshoz – nagyon kedvező. A növényvédő

szerekkel történő, jó ritmusú beavatkozások azonban

nagyon jó befektetésnek bizonyultak mindeddig, hiszen

bekerülésük többszörösét hozták meg. Ugyanez a

rendezőelv a kukoricabogár ellen is, azaz védekezni

kell, még akkor is, ha mások hanyagsága miatt esetleg

valamelyest kevesebb termés várható.

A kukorica vetésterülete – tekintettel az évek óta tartó

szárazságra – az összes terület 25 %-át teszi ki a

következő időszakban, amire a kukoricabogár jelenléte

is jelentős hatással van. Kétségtelenül jól jövedelmező

növény a kukorica, azonban a kalászosok és a

napraforgó is tisztességesen terem és meghálálja a

törődést. Ezért az ideális növényi sorrend – ami a

növénytermesztés szakmai egyensúlyban tartásának

alapja – megteremtése érdekében nincs ked-

vezményezett növény Mikó Ferenc gazdaságában még

akkor sem, ha a kedvezőbb piaci pozíciók miatt olykor

nagy is a csábítás. Nagy Zoltán


www.agroforum.huKKaattttiinnttssoonn rráánnkk......

www.agroforum.hu



A mezőgazdasággal közvetlenül, vagy csak közve-

tett módon kapcsolódók nap mint nap tapasztalhat-

ják, a verseny egyre nehezebbé válik. 2004-ben még

kiélezettebb körülmények között próbálnak talpon

maradni a termelők, a beszállítók és a gyártók is. A

beszűkült vetésforgó miatt növekszik két fő kapás-

növényünk, a kukorica és a napraforgó termesztésé-

nek intenzitása. Az alcímben leírt adatok is ezt a

tényt támasztják alá. A tavalyi évben tapasztalt rend-

kívüli „rovarhelyzet” veszteségeiből okulva sok ter-

melő gondolkodik el azon, hogyan lehetne megfele-

lő hatékonysággal és olcsón védekezni az e két kul-

túrában fellépő károsítók ellen.

A károsítók elleni védekezés fontosságát egy, a ku-

koricatermelők körében tavaly ősszel elvégzett fel-

mérés eredménye is megerősíti, amely szerint 356

válaszadó termelő átlagosan 7-7 % terméskieséssel

számol a talajlakó kártevők, a kukoricabarkó, a földi-

bolhák és a kukoricamoly kártétele esetén. Kukori-

cabogár lárvakártétele esetén átlagosan 21 %, kuko-

ricabogár imágó esetén 11 %, gyapottok-bagolylep-

ke károsítása esetén pedig átlagosan 10 % termés-

veszteséggel számoltak a termelők. Egyértelműen

növekszik a rovarok elleni védekezés tervezettsége

is: a fenti felmérés szerint a kukoricatermelők 71 %-

a előre betervezi ezt a technológiai elemet.

Tavalyi adatokból kiindulva a szemes kukorica kri-

tikus hozamszintje a kártevők ellen védekezési

kényszerben levő területeken – a jónak számító

30.000 Ft/t piaci ár esetén – 5-6 t/ha-ra tehető. Ez azt

jelenti, hogy védekezés nélkül az ország északi – ku-

koricabogár lárvákkal kevésbé fertőzött –területein

hektáronként minimum 5-6 q (azaz 15-18.000 Ft), a

kukoricabogár imágóval és a lárvával jobban „ellá-

tott” déli megyékben pedig hektáronként minimum

7,5-9 q (azaz 22.500-27.000 Ft.) veszteség érheti a ter-

melőt.

Ha GAUCHO-val csávázott vetőmagot vetünk, ak-

kor a kukorica esetében kb. 3 q (napraforgóban ez

a szám még kisebb!) termény áráért, kezdettől fogva

kimagasló és hosszan tartó védelmet biztosíthatunk

a kifejlődő fiatal növényeknek.

A talajlakók, a korai lombszinten károsítók, és a

rejtőzködő életmódú kártevők ellen egy olyan véde-

kezési eljárást választhatunk, amely:

❑ ideális IPM eszköz (kevésbé toxikus a hasznos

szervezetekre);

❑ nincs káros kölcsönhatása a szulfonil-karbamid

hatóanyagokat tartalmazó posztemergens

gyomirtó szerekkel;

❑ idő-, eszköz- és költségtakarékosabb, mint a

többszöri kezelések.

A GAUCHO ún. „emelt” dózisának engedélyezte-

tési vizsgálatai, és a 2003. évben elvégzett egyéb kí-

sérletek eredményei alapján több, különböző for-

rásból is megerősítést nyertek a Bayer tengerentúl-

ról származó tapasztalatai: ez a védekezési eljárás

olyan, kukoricabogár által már kolonizált térségek-

ben jöhet számításba, ahol még gazdasági kártétellel

fenyegető népesség nem alakult ki, vagy első és má-

sodéves kukoricában, ahol kisebb lárvapopuláció

várható. Mindezek alapján a GAUCHO „emelt” dózi-

sának engedélyeztetése folyamatban van!

Napraforgóban való alkalmazását röviden a követ-

kezőkkel indokoljuk: egy levéltetű elleni védekezés

költsége több mint a GAUCHO-é! Gyakorlati tapasz-

talatok alapján a GAUCHO alkalmazása elsősorban

munkaegészségügyi és munkavédelmi szempont-

ból előnyös. A GAUCHO-val kezelt vetőmag haszná-

latakor rövidül a vetőgép tankolási ideje, ugyanak-

kor a kiszolgáló személyzetnek nem kell figyelmet

fordítania a talajfertőtlenítő szerek beöntésére, a gé-

pek kalibrálására. A talajfertőtlenítő granulátum-

szórók a vetés során időnként eldugulnak, az erre a

munkára beosztott emberek nem szívesen keresik a

hiba okát a tartály fenekén lévő adagoló szerkezet-

ben. Ez a – többnyire óvatosság diktálta – felületes-

ség csak később, a tenyészidőben mutatkozik meg a

soronként változó növényszámban.

A napraforgóban öt évből, 3-4 évben kell a korai

levéltetű fertőzés ellen védekezni. Ezt a problémát a

talajfertőtlenítők sajnos már nem oldják meg, de a

GAUCHO igen! Már a csávázás alacsonyabb költsé-

ge által is megtérül a GAUCHO ára.

Csorba Csaba, Bayer CropSciencewww.bayercropscience.hu

Inszekticid csávázással a kártevők ellenAz elmúlt évben a GAUCHO-t közel 30-30.000 hektáron alkalmazták

a termelők kukorica, illetve napraforgó kultúrákban

Dr. Vörös GézaTolna Megyei NTSZ, Szekszárd

Az 1990-es évek közepéig a kukorica növényvédelmi

szempontból biztonságosan termeszthető növénynek

számított. A gyomirtáson kívül a termelők más védeke-

zést (esetleg talajfertőtlenítés) csak ritkán alkalmaztak.

Kórokozók

A vetőmaggal terjedő, csírakorban károsító betegsé-

gek megelőzésére a vetőmag-előállító üzemekben kö-

telező fungicides vetőmagcsávázás biztos védelmet

nyújt.

Csapadékos nyarakon az állományban gombás meg-

betegedések jelentkezhetnek, pl. a fuzáriumos szártö-

rés, a golyvásüszög, vagy a csőpenészek, de komolyabb

kártételi veszélyt önmagukban nem jelentenek.

Kártevők

A kártevő rovarok közül legveszélyesebbek a talajla-

kók (cserebogár pajorok, drótférgek, vetési bagolylep-

ke), a barkók, a kukoricamoly, a gyapottok-bagolylepke

és az amerikai kukoricabogár.

Egyes években felszaporodhatnak a földibolhák, a

fritlégy, a levéltetvek és a takácsatkák.

Talajlakók (cserebogarak, pattanóbogarak, vetésibagolylepke)

A cserebogarak lárvái a pajorok és a pattanóbogarak

lárvái, a drótférgek több éves fejlődésűek, s a fiatal ku-

korica gyökérzetét, szik alatti szárrészét rágják meg a ta-

lajban. Kártételük nyomán számottevő tőszámveszte-

ség jelentkezhet. Nagyon érzékenyek a talaj nedvesség-

tartalmára, hosszan tartó aszályos időszakban nem ká-

rosítanak, a mélyebb talajrétegekbe húzódnak.

A vetési bagolylepkének évente két nemzedéke van.

Lárvája, a „mocskospajor” május végén – június köze-

pén támadja meg a növényeket (1. kép). Durva berágá-

sai alapján könnyen megkülönböztethető más gyökér-

kártevőtől, pl. az amerikai kukoricabogár vékony jára-

taitól.

BarkókA kukoricában legnagyobb egyedszámban a kukori-

cabarkó található. A bogarak tavasszal a kelő kukoricát

károsítják. Ha a szárazság következtében a növények

vontatottan kelnek, a levélveszteség olymértékű lehet,

hogy tőpusztulás következik be. 4-6 lombleveles kortól

már nem veszélyesek, a növény kinő a kártevő „foga

alól”.

Kukoricamoly Éghajlatunk melegedésével hazánk főbb kukoricater-

mő területein a kártevőnek bizonyítottan két nemzedé-

ke fejlődik. Az első nemzedék hernyói a címerbe rág-

nak, jelenlétükre finom rágcsálékuk és ürülékük, fő-

képpen pedig a letört címer hívja fel a figyelmet (3.kép). Később berágnak a szárba, s a bélszövetben ha-

ladnak lefelé úgy, hogy a szárcsomóknál kirágnak. A

fertőzött szár erős szél hatására eltörhet. A második

nemzedékű lárvák szívesen behatolnak a csövekbe is, s

itt a szemeket fogyasztják (5. kép). A fejlett hernyók a

szárban egészen a legalsó nóduszig (szárcsomóig) le-

juthatnak és ott bábozódnak (2. és 4. kép).

Gyapottok-bagolylepkeA világméretű klímaváltozás hazai hatásaként az egy-

re forróbbá és szárazabbá váló nyarainkon gyakoribb

lett a migráns (vándorló) gyapottok-bagolylepke bere-

pülése és kisebb-nagyobb kártétele a kukoricacsövek-

ben (6. kép). Az ezredfordulótól nyári jelenléte állandó-

sult a növényállományokban, s 2003-ban minden eddi-

ginél súlyosabb pusztítást okozott. Minden csőben ká-

rosított legalább egy hernyó, s a nyár folyamán a bere-

pülő egyedek utódai kiegészültek a helyben fejlődő né-

pesség egyedeivel és tetemes (kb. 15-20 %-os) szem-

veszteséget okoztak. Általában a kukorica nővirágzásá-

nak kezdetétől számíthatunk megjelenésére, s a lepkék

petéiket a bibeszálakra vagy a csuhélevelekre helyezik.

A kikelő hernyók először megrágják a „bajuszt”, majd

általában a cső felső végén furakodnak be (7. kép). Elő-

fordulhat, hogy egy csőben több hernyó is károsít, de

azonos táplálkozási térben a kannibalizmus érvényesül

– a legerősebb lárva marad életben. A fejlettebb her-

nyók színe rendkívül változatos; jellemző a zöldes szín-

árnyalat, de rózsaszíntől lilásbarnáig minden előfordul.

Nyáron gyakori, hogy a kifejlett hernyók a csőben bá-

bozódnak, az őszi nemzedék utódai vagy visszarepül-

nek délre, vagy a talaj felső rétegében bebábozódnak.

Hazai áttelelésük egyre inkább valószínűsíthető.

Amerikai kukoricabogárEurópába az amerikai földrészről behurcolt amerikai

kukoricabogár északi terjedése során 1995-ben Magya-

rországot is elérte, s a század végére déli megyéinkben

a gyökérkártétel mértéke a gazdasági kárszintet meg-

haladta. Az észlelést követő időszakban a kártétel rob-

banásszerűen fokozódik és súlyos veszteséget idéz elő.

A kifejlett bogár és lárvája (8. és 9. kép) egyaránt ká-

rosítja a kukoricát. A bogarak kezdetben a levélzetet há-

mozzák, majd a virágrészek megjelenésétől a címerben

a pollent, a nővirágzaton a bibeszálakat fogyasztják.


Az árukukorica kártevői elleni védekezés

Nagy hőség esetén megfigyelhető, hogy az újonnan ki-

kelő imágók a talajban a támasztógyökereket, a csövek-

ben a fejlődő szemeket rágják meg.

A „látványosabb” kárt a lárva okozza; a kukorica gyö-

kereivel táplálkozik, így azokat többé-kevésbé elpusz-

títja. Kárképük az enyhe megdőléstől a teljes talajra fek-

vésig (elszáradás) változik. Jellegzetes tünet az ún. „lúd-

nyakas” görbület, amikor a károsított kukoricatő köz-

vetlenül a talaj felett S alakban meghajlik. Elegendő ta-

lajnedvesség esetén a lárvák fejlődésének befejeződé-

se után a növény gyökérzete regenerálódni próbál, s

képessé válhat a csövek kinevelésére is. A megdőlt nö-

vényállomány betakarítása nehéz, a veszteségek mér-

séklésére sokszor kalászemelővel felszerelt gabona-

kombájnra van szükség.

A kártevőnek évente egy nemzedéke fejlődik, tojás

alakban telel a talajban.

Egyes évjáratokban felszaporodó kártevők

Földibolhák Szélsőségesen aszályos években – így a 2003-as év-

ben is – tömegesen megjelenhetnek a kukoricában. A

kifejlett bogarak már a néhány lombleveles

növénykéket megtámadják, s az epidermiszt (a növény

bőrszövetét) csíkokban hámozzák. A károsítás idősza-

ka nagyon hosszú lehet, még nyár végén is folytatódik.

Előfordul, hogy a bolhák a csőkezdeményekben lévő

zsenge szemeket sem kímélik.

Szaporodásuk az évi egy nemzedékük ellenére rend-

kívül intenzív, gócokban egy növényen százas-ezres

nagyságrendben is előfordulhatnak.

Fritlégy Nedves tavaszokon fordul elő. Lárvája a kelés után, 6-

8 lombleveles korig károsítja a kukorica tenyészőcsú-

csát, lombozatát. Az utóbbi évtizedben alig észleltük.

Levéltetvek A levéltetvek általában június végén – július elején te-

lepülnek be tömegesen a kukoricatáblákba. Évente

több nemzedékük fejlődik; telepeik a lombozaton és a

csőkezdemények (csövek) környékén a leggyakorib-

bak. A környezeti tényezők gazdasági jelentőségüket

nagymértékben befolyásolják. Szívogatásuk nyomán

erős mézharmat-képződés alakul ki, melyre rátelepszik

a korompenész. A mézharmat a méheket is odacsalo-

gatja. A jelenség a pollenszóródás befejeződése után a

méhveszélyes készítmények alkalmazhatóságát is befo-

lyásolja.

TakácsatkákA pókfélékhez tartozó parányi élőlények imágói és

lárvái egyaránt szívogatják a kukorica leveleit és virág-

részeit. Több nemzedékük lévén a nyár közepére sza-

porodnak el, ha folyamatosan száraz-meleg klímaviszo-

nyok uralkodnak. Az utóbbi nyarainkra jellemző hőség-

ben a levegő relatív páratartalma olyan kicsi volt, hogy

az atkák is „kisültek”.

A kukorica kártevői elleni integrált növényvédelmi technológia elemei

Agrotechnikai védekezésVetésváltásAz amerikai kukoricabogár kártételének megelőzé-

sére jelenleg a legbiztosabb eljárás. A lárvák csak a ku-

korica gyökérzetén képesek kifejlődni, néhány egyszi-

kű növényen átmenetileg képesek magukat fenntarta-

ni. Egyébként a vetésváltást a növényvédelemről szóló

2000. évi XXXV. törvény és annak végrehajtására ki-

adott 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet is előírja: amennyi-

ben a terület lárvával fertőzött, a következő évben tilos

ott kukoricát termelni. Másrészt a talajlakó kártevők fel-

szaporodása esetén is célszerű az utónövény váltása pl.

kalászosra.

Szármaradványok megsemmisítése, leszántásaA kukoricamoly kifejlett hernyója a szár alsó harma-

dában telel. Szárzúzással és a maradványok alászántásá-

val ezt akadályozzuk meg! A növényvédelmi tevékeny-

séget szabályozó 5/200l. (I. 16.) FVM rendelet 2. §-ának

c. bekezdése előírja továbbá, hogy május 15-ig a kinn

hagyott kukoricaszárat meg kell semmisíteni.

Gyomnövények kaszálása, a tarló „feketén” tartásaA kukoricatáblák környezetében, szegélyén a gyom-

növényeket rendszeresen kaszáljuk, így elkerülhetjük,

hogy a pattanóbogarak és a vetési bagolylepke imágói

odatelepedjenek. E talajlakó kártevők előszeretettel

táplálkoznak a virágzó gyomnövényeken, s a kellően

sűrű állományba petéznek. A jó „gyalogosként” ismert

mocskospajorok könnyen eljutnak a szomszédos ku-

koricába.

Az amerikai kukoricabogár imágók szívesen látogat-

ják a kizöldülő gabonatarlókon virágzó gyomnövénye-

ket. A pollenfogyasztás után a tarló talajába petéznek,

ahová jövőre kukoricát vetünk. Ne engedjük a tarló el-

gyomosodását, rendszeres talajmunkával akadályoz-

zuk meg a bogarak jövetelét.

Vetési idő, fajta megválasztásaAz amerikai kukoricabogár lárvái súlyos kárt okoztak

a korai (április közepe) vetésű állományokban. A késői

vetés alig károsodott – természetesen csak rövid tenyé-

szidejű fajta jöhet szóba!

Olyan fajtát válasszunk, melynek jobb a gyökér-rege-

nerációja; a kukoricabogár lárvák gyökérpusztítását né-

hány fajta korábban és intenzívebben tolerálja.

CsapdázásA legveszélyesebb kukorica kártevők, így az amerikai

kukoricabogár és a gyapottok-bagolylepke rajzását,

táblára települését szexferomon-csapdákkal megbízha-

tóan előrejelezhetjük. Erre a célra a gyakorlatban jól be-

váltak a CSALOMON típusú csapdák. A kukoricabogár

imágóit PHEROCON AM típusú, sárga ragadós lapok-

kal is megfigyelhetjük (10. kép). A csapdázási adatok

segítséget nyújtanak az optimális védekezési időpont

megválasztásához.


Biológiai védekezésBaktériumok használataA különféle (Bacillus thuringiensis törzseket tartal-

mazó) baktérium-készítményekkel a lepkekártevők

(kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke) hernyóit pusz-

títhatjuk el. Előnyük, hogy a méhekre és a környezetre

nem veszélyesek; hátrányuk, hogy lúgos kémhatású

növényvédő szerekkel nem keverhetők és nagyon pon-

tos időzítést, alkalmazástechnikát igényelnek.

Peteparazitoidok alkalmazásaA fenti lepkekártevők természetes ellenségei a (Tri-

chogramma spp.) fürkészdarazsak. A kártevő petéit

parazitáló parányi hártyásszárnyúakat báb alakban,

kapszulázott formában helyezzük ki a kukoricanövé-

nyekre, s a kirepülő imágók petéiket a kártevők petéi-

be helyezik. A fejlődő fürkészdarázs lárva feléli a gazda-

állat petéit, így elpusztítja azokat.

Előnye a környezet teljes körű kímélése; hátránya a

nagyobb költség, a kézi munkaerő-igény és a kukorica-

bogár elleni beavatkozás tilalma (a darazsak bármilyen

rovarölő szertől elpusztulnak).

Kémiai védekezésRovarölőszeres vetőmagcsávázásA magkezelést a vetőmag-előállító üzemekben köz-

pontilag végzik – a termelő a készre csávázott magot

vetheti el. A felszívódó és transzlokálódó (a növényben

szétterjedő) hatóanyagok megvédik a növényt a fiatal-

kori kártevők ellen, pl. talajlakók, földibolhák, barkók,

fritlégy, s bizonyos hatásuk van az amerikai kukorica-

bogár korábban kelő lárváira és a betelepedő levéltet-

vekre is.

Előnye, hogy külön beavatkozást nem igényel, ponto-

san dozírozható, a kijuttató személyzetre nem toxikus.

Hátránya, hogy hatástartama függ a talajnedvességtől

és a kukoricabogár lárvák kártételét csak mérsékli.

Talajfertőtlenítésvetés előtti teljes területkezelés: a gyakorlatban nem

terjedt el; drága és nem összpontosítja a hatóanyagokat

a vetőágyba.

sorkezelés a vetéssel egy menetben: a leghatéko-

nyabbnak tűnő talajfertőtlenítési mód. A kontakt és

gázosodó mellékhatású foszforsav-észterek és egy

teflutrin hatóanyagú piretroid a talajviszonyoktól füg-

gően biztosabban elérik a talajfelszín közelében tartóz-

kodó barkókat és földibolhákat. A fiatalkori kártevők

ellen még tartósabb hatást biztosítanak a felszívódó

karbamát hatóanyagú készítmények. Mindkét hatásme-

chanizmusú csoport megfelelő védelmet nyújt a kuko-

ricabogár lárvák ellen is; a növénydőlés esélye csekély.

A készítmények granulátum és folyadék formulá-

ciójúak lehetnek. A vetőgépeken inkább granulátum-


Vetőmag- Gaucho 600 FS imidakloprid 1,75 µl/mag I. *** + ++ ++ +csávázás Cruiser 350 FS tiametoxam 9 l/t mag I. *** + ++ ++ +

Semafor 20 ST bifentrin 2,5-5 l/t mag I. *** ++ ++ +Mospilan 20 SP acetamiprid 7 kg/t mag I. * ++ ++ +

Talaj-fertőt- Force 1,5 G teflutrin 12-15 kg/ha II. N ++ ++ ++lenítés Counter 5 G terbufosz 20-25 kg/hax II. N ++ ++ ++(sorkezelés) Furadan 10 G karbofurán 15-20 kg/hax I. *** ++ ++ ++ +

Thimet 10 G forát 18-25 kg/hax I. N ++ ++ ++ +Chinufur 40 FW karbofurán 2 l/ha I. *** ++ ++ ++ +Pyrinex 48 EC klórpirifosz 2 l/ha I. *** + ++ ++ +Marshal 25 EC karboszulfán 2 l/ha I. *** + ++ ++ +

Nyári Dipel ES Bacillus thuringiensis 1 l/ha III. N + ++állomány- var. Kurstakipermetezés Trichoplus Trichogramma spp. 75 kapszula/ha III. N + ++

Parashoot CS metilparation 1,5 l/ha II. *** ++ ++ ++Diabro CS klórpirifosz + 0,15+0,85+ Invite EC kukurbitacin l/ha III. N ++Mospilan 20 SP acetamiprid 0,15 kg/ha II. N ++ +Bancol 50 WP benszultap 1 kg/ha III. * ++Danadim 40 EC dimetoát 2 l/ha II. *** ++ + ++ ++ +Thionex 35 EC endoszulfán 2 l/ha II. ++ + ++ + +Steward 30 DF indoxakarb 0,17 kg/ha II. N + ++Alsystin 25 WP triflumuron 0,5 kg/ha III. *** + ++Chintop béta-cipermetrin + 1-1,5 l/ha I. *** ++ + ++ +

kinalfoszKarate Zeon 5 CS lambda cihalotrin 0,25-0,3 l/ha III. * ++ + ++ +Fury 10 EC zeta-cipermetrin 0,2 l/ha II. * ++ ++Ultracid 40 WP metidation 1,5-2 kg/ha I. *** + ++ ++

Jelmagyarázat: X : teljes felületkezelés ***: kifejezetten veszélyes *: mérsékelten veszélyes N: nem veszélyes ++: jó hatás +: közepes hatás

Véde-kezésimód

Szer neve HatóanyagDózis

(l;kg/ha

Forgal-mi

kategó-ria

Méhveszé-

lyesség

AAmmeerr

iikkaaii

kkuukkoo

rriiccaa

bbooggáá

rr

GGyyaa

ppootttt

ookkbbaa

ggoollyy

lleeppkk

ee

BBaarr

kkóókk

TTaallaa

jjllaakkóó

kk

KKuukk

oorriicc

aammooll

yy

LLeevvéé

lltteettvv

eekk

TTaakkáá

ccssaatt

kkáákk

Hatékonyság a kártevők ellen

1. táblázat

A kukorica fontosabb kártevői ellen a gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlott rovarölő készítmények (2003. december)

szórókat láthatunk (néha pontatlan a dozírozás), a fo-

lyadék pontosabban adagolható.

sorkezelés állományban: a kultivátorozható növény-

fejlettségnél lehetőség nyílik a készítmények sorközi ki-

juttatására és bedolgozására. A kukoricabogár lárvák

kelésekor végzett eljárás hatékonysága eddig nem vál-

totta be a hozzá fűzött reményeket. Hátránya a gyomir-

tási technológiához történő rugalmatlan igazodása.

tőpermetezés állományban: a kukorica 8-12 lomble-

veles fejlettségénél ikerszórófejekkel felszerelt perme-

tezőgépekkel bő lémennyiségű (500 l/ha) rovarölő

szer áztatásszerű kijuttatása a növények tövéhez. Elő-

nye a pontos időzítés a kukoricabogár lárvák kelésére

– sajnos eddig ez sem hozott átütő eredményt. (Talajla-

kók lárvái ellen jobbak a tapasztalatok.)

Nyári állománypermetezésAz amerikai kukoricabogár rajzó imágói, a gyapot-

tok-bagolylepke és a kukoricamoly kelő lárvái ellen

szinte minden évben szükséges a nyári állományvéde-

lem. Egyes évjáratokban indokolt lehet a levéltetvek és

a takácsatkák elleni permetezés is.

Több évre tervezett kukoricatermesztés esetén a pre-

ventív (megelőző) jellegű kukoricabogár-gyérítés min-

den táblán ajánlatos, a kezeléseket gyakran meg kell is-

mételni. Így a megtizedelt nőstények csak töredéknyi

petét tudnak lerakni, ami nem elegendő a jövő évi gyö-

kérdőlések kialakulásához.

Aszályos nyáron a gyapottok-bagolylepke gyors fel-

szaporodása miatt szintén „kötelező” a védekezés.

Amennyiben lehetséges, célszerű mindkét kártevő el-

len a védekezést kombinálni.

A készítmények kijuttatása hidas traktorral vagy légi

eszközzel (helikopter, repülőgép) történhet. Nagyon

fontos a minél nagyobb lémennyiség elérése, hidas

traktornál 300-400 l/ha, légi gépnél legalább 80 l/ha. A

tapadásfokozó anyagok hozzáadása növeli a hatástarta-

mot.

A pollenszóródás időszakában a méhekre mérsékel-

ten veszélyes szerek csak méhkímélő technológiával

juttathatók ki. A méhekre kifejezetten veszélyes szerek

ilyenkor nem használhatók. (Lásd az 5/2001. (I. 16.)

FVM rendelet 9. §. (1) bekezdés).

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árukukori-ca-termesztés növényvédelmének lényegét az amerikaikukoricabogár elleni technológia képezi. Legjobb meg-oldás a vetésváltás. Ha ez nem biztosítható, akkor pre-ventív védelem szükséges a bogarak ellen (összefüggőterületen végrehajtott legalább két permetezés) és ígytárgyévben elegendő a vetőmagcsávázás. A csávázásvéd a talajlakók és barkók támadásától is.

Ha több évre tervezzük a kukoricát, akkor mindenévben hatékonyan gyérítsük a bogarakat, s vetéskorvagy csávázzunk, vagy talajfertőtlenítsünk sorba ada-golva. A technológia csak akkor lesz sikeres, ha egybe-függő térségekben a gazdák összefognak és együtt szer-vezik a növényvédelmet.

Az ismertetett védekezési módokat számszerűsítve2003-ban úgy kalkulálhatunk, hogy a vetőmagcsává-

zás költsége (kb. 8-9 ezer Ft) és két imágó elleni védeke-zés (15-20 ezer Ft), vagy a talajfertőtlenítés (kb. 15 ezerFt) és a két állománykezelés ára kb. 1 tonna kukoricaárának felel meg.

Az integrált növényvédelmi eljárásokat ésszerűen al-

kalmazva van esélyünk az új „kukorica-ellenségek”

visszaszorítására oly módon, hogy az ágazat jövedel-

mezősége is megmaradjon.

A kukorica kártevői ellen engedélyezett készítmé-

nyek ajánlati listáját az 1. táblázat foglalja össze.

■


„„„„ AAAA zzzz

AMALGEROL

éééé rrrr tttt éééé kkkk eeee tttt tttt eeee rrrreeee mmmm ””””

A RÉSZLETEKETBESZÉLJÜK MEG:

A Dunántúlon és Bács megyében

az 51.,52. sz. utak mentén:

Horváth József

20-9438-696

Az ország többi részén

Rácz Tibor

20-9438-698

Forgalmazzák a Cherole Kft.márkakereskedői!

PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSE!

AAAA gggg rrrr oooo kkkk oooo nnnn zzzz uuuu llll tttt KKKK ffff tttt ....

7100 Szekszárd,

Keselyűsi út 9.

Telefon/Fax: 74-511-975


Az utóbbi években a gyapottok-bagolylepke (Heli-coverpa armigera) rohamosan szaporodott fel ha-

zánkban. Ahogy az közismert, ez a vándorlepke faj

az eredeti gyapottermő vidékekről, tehát trópusi-

szubtrópusi térségekből vándorol északra, ahol a szá-

raz, meleg időjárású területeket kedveli. A 2003-as or-

szágos aszály miatt a „hagyományos” tápnövények

(csemegekukorica, kukorica, dohány, zöldség- és dísz-

növényfélék) mellett károsította a napraforgót, lucer-

nát, sőt különböző gyümölcs kultúrákat is (pl. szőlő,

alma, körte, szilva, őszibarack). A felsorolás valószínű-

leg nem teljes, hiszen polifág kártevőről van szó.

Mindazonáltal a mai társadalom egyre nagyobb igé-

nyeket támaszt az egészséges élelmiszerek iránt. Ez –

többek között – döntően befolyásolja a növényvédel-

mi kutatásokat, s egyre nagyobb figyelmet igényel e

kutatások eredményeinek felhasználóitól, azaz a ter-

melőktől.

A növényvédelemmel szemben a hagyományos igé-nyek, mint a hatékonyság és a kedvező költség mellettúj elvárások is megfogalmazódtak: a lehető legalacso-nyabb környezetterhelés, talajvizek védelme, egészsé-ges, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszer elő-állítása, méhkímélő technológiák alkalmazása, integ-rált növényvédelem..

A fenti elvárásoknak igyekszik megfelelni a DuPont

kutatásának, fejlesztésének legújabb eredménye, azindoxakarb hatóanyag, mely egy

teljesen új hatóanyagcsoport első

tagja. Hatásmechanizmusa telje-

sen eltérő az eddig ismert ható-

anyagokétól, az érzékeny fajok

nátrium-csatornáját blokkolja. A

szelektivitás alapja a rovarokon

belül is eltérő nátrium-csatorna

és eltérő enzimrendszerekben

rejlik.

A készítmény (Steward® 30DF, Avaunt® 150 SC) gyomor- és

érintő méregként is hatásos, a ku-

tikulán át is felszívódik. A tünetek

sajátosak: a kezelt rovarok a teljes

ingerhiány miatt paralízisbe es-

nek, a kezelést követően 2-8 órán

belül táplálkozásuk leáll, teljes

pusztulásuk 24-48 óra múlva kö-

vetkezik be.

Mi viszi sikerre a DuPont által

kifejlesztett és a Steward®-ra ala-

pozott védekezési technológiát a kukoricamoly és a

gyapottok-bagolylepke ellen?

1. Előrejelzés, az első védekezés idejénekmeghatározása

A kukoricamoly esetében a hagyományos fénycsapdás,

míg a gyapottok-bagolylepke esetében a szexferomon

csapdás előrejelzésre hagyatkozhatunk. A rajzáscsúcs

megfigyelését követően az első védekezésre a töme-

ges tojásrakás és a lárvakelés kezdetekor kerüljön sor,

azaz a rajzáscsúcsot követően 3-4 nappal. A gyakorlat-

ban a gyapottok-bagolylepke esetében ez a módszer

csupán az első kezelés idejének meghatározására volt

elegendő. Az elmúlt két évben a legtöbb termőterüle-

ten a következő nemzedékek (legyen szó az adott te-

rületen kifejlődött és a máshonnan berepült nemze-

dék imágóiról) egyedszáma folyamatosan olyan ma-

gas volt, hogy nem adott lehetőséget a további nem-

zedékek rajzáscsúcsainak detektálására.

A védekezés időzítésének másik, s egyre inkább a

gyakorlatban is alkalmazható módszere a kukorica

fenológiai stádiumának megfigyelése. Ezen esetben

az első kezelés a ccíímmeerrhháánnyyááss iiddeejjéérree időzíthető.

2. Permetezési intervallumEnnek meghatározásához jól kell ismerni a Ste-

ward® sajátosságait!

Védekezés csemegekukoricában kukoricamoly és gyapottok-bagolylepke ellen

A DuPont-megoldás: Steward®

1. táblázat

A Steward® 30 DF gyapottok-bagolylepke lárvák elleni hatásaa második kezelés után

(Hajdú-Bihar Megyei NTSZ, Balmazújváros, 2003)A kezelés időpontja: 2003. július 5., július 23.Az értékelés időpontja: 2003. július 28., augusztus 4.Növénykultúra: csemegekukorica

Kezelés Ismétlés,átlag

Élő hernyók száma10x20 növényen

5. nap 12. nap

Hatékonysági %

5. nap 12. nap

kezeletlen 1. 185 196

kontroll 2. 126 148

átlag 155,5 172,0 - -endoszulfán 1. 46 64

(standard kontroll) 2. 35 48

1,5 l/ha átlag 40,5 56,0 73,95 67,44Steward® 30 DF* 1. 13 11

170 g/ha 2. 8 21

átlag 10,5 16,0 93,24 90,69

* öntözőberendezéssel kijuttatva 5 mm-es víznormával


A készítmény ha-

táskifejtéséhez idő

kell, mivel a táplál-

kozás során a

bioaktivációval a

toxikus metabolit

koncentrációja ro-

hamosan nő.

A készítmény

2003-ban is kiváló-

an vizsgázott mind

a gyapottok-ba-

golylepke (1. táb-lázat), mind pedig

kukoricamoly el-

len (2. táblázat).

A fentiek alapján

gyenge imágóraj-

zás esetén 10-14

napos, míg erős

rajzás esetén 8-10

napos permetezé-

si intervallumot ja-

vaslunk.

3. Kijuttatás-technológia: „insectigation”A kártevők elleni védekezésben az új és a csoportjá-

ban eddig egyetlen hatóanyag mellett a kijuttatás

módszerében is merőben új módszert kíván a sikeres

védekezés.

Ezt az olykor igen nagy imágó- és peteszám, a ván-

dorló életmód, a rejtőzködő lárva, a nagy kezelendő

és védendő felület is indokolta. Ezek alapján vizsgála-

tok indultak a kijuttatás módszere és a hatékonyság

összefüggésének meghatározására. A részletek ismer-

tetése nélkül ez alapján megállapítást nyert, hogy pél-

dául a légi kijuttatás hatékonysági értékei a „chemiga-

tion” technológia eredményeihez képest akár 30-50

%-kal is elmaradhatnak. (chemigation: növényvédő

szerek öntözőberendezéssel kijuttatva.)

A technológia az úgynevezett „chemigation” rend-

szeren belül az „insectigation” nevet kapta, mivel a

lineár típusú öntöző rendszerekkel rovarölő szer ki-

juttatásáról van szó.

A védekezés során az öntözőberendezés 5-7 mm-es

víznormával, akár a sötétedés beálltáig működhet. A

törzsoldat mennyisége az injektor teljesítményének

függvényében (10-40 l/ha) változhat. Ebben kerül fel-

oldásra a Steward®, 170 g/ha dózisban, valamint a ta-

padást segítő anyag; e célból 3 l/ha napraforgóolajat

javasolunk.

A hidas permetezők, illetve emelt hasmagasságú per-

metezőgépek alkalmazása esetén vizsgálataink ered-

ményei alapján azt javasoljuk, hogy a lémenynyiség mi-

nimum 500 l/ha legyen.

4. A készítmény-megválasztás alapja,a készítmények tulajdonságai

Milyen tulajdonságokkal felel meg a Steward® a ki-

váló hatékonyság követelményének?

Tojás- és lárvaölő hatás.

Hosszú hatástartam: 8-12 nap.

Esőállóság: eső, illetve öntözővíz sem csökkenti a

hatékonyságot.

Méhekre nem veszélyes besorolás: a védekezés a

károsítóhoz időzíthető.

Munka-egészségügyi várakozási idő: 0 nap. Hibrid-

kukoricában a védekezés a károsítóhoz időzíthető.

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 3 nap.

Öntözéses technológiában egyedüliként engedé-

lyezett készítmény Magyarországon.

5. Kombinációs partner alkalmazásaSzükség esetén az imágók gyérítése céljából

piretroidokkal a Steward® jól kombinálható.

Milyen előnyöket hordoz a Steward®-ra alapo-zott védekezési technológia a termelő számára?

Nagyfokú hatékonyság.

Hosszú hatástartam.

A méhek megjelenésétől a címerezés idejétől (hib-

rid esetén) függetlenül tervezhető időzítés.

Rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idő, gyors

betakaríthatóság, akkor is ha azt a feldolgozó korább-

ra hozza.

Alacsony melegvérű-toxicitás.

Integrált védekezésben is alkalmazható „ZÖLD” ké-

szítmény.

Egyre több kultúrában engedélyezett.

Fazekas Károly, Dr. Tóth Elemér, Dr. Molnár IstvánDuPont Magyarország Kft.

® - A Steward® az E.I. du Pont de Nemours and

Company bejegyzett márkaneve

2. táblázat

A Steward® 30 DF kukoricamoly lárvák elleni hatása a második kezelés után(Hajdú-Bihar Megyei NTSZ, Balmazújváros, 2003)

AA kkeezzeellééss iiddőőppoonnttjjaa:: 22000033.. jjúúlliiuuss 55..,, jjúúlliiuuss 2233..AAzz éérrttéékkeellééss iiddőőppoonnttjjaa:: 22000033.. jjúúlliiuuss 2288..,,aauugguusszzttuuss 44..NNöövvéénnyykkuullttúúrraa:: csemegekukorica

Kezelés Ismétlés,átlag

Fertőzött tövekszáma

4x100 növényből

Élő hernyók száma4x100 növényen

Hatékonysági %

Tőfertőzés alapjánHernyók száma

alapján

5. nap 12. nap 5. nap 12. nap 5. nap 12. nap 5. nap 12. nap

kezeletlen 1. 210 238 411 482

kontroll 2. 165 187 328 350

átlag 187,5 212,5 369,5 416,0 - - - -endoszulfán 1. 51 71 42 66

(standard kontroll) 2. 36 50 69 93

1,5 l/ha átlag 43,5 60,5 55,5 79,5 76,80 71,52 84,97 80,88Steward® 30 DF* 1. 8 25 9 34

170 g/ha 2. 11 16 8 22

átlag 9,5 20,5 8,5 28,0 94,93 90,35 97,69 93,26

* öntözőberendezéssel kijuttatva 5 mm-es víznormával

Benécsné dr. Bárdi GabriellaFővárosi és Pest Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat,GödöllőHartmann FerencKomárom-Esztergom Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat, Tata

A kukorica gyomosodásának,gyomirtási technológiájának változásai

Magyarország növénytermesztésében meghatározószerepet játszanak a gabonanövények, ezen belül azőszi búza és a kukorica. Hazánk az egymillió hek-tárnál nagyobb területen kukoricát termelő országokközött az 1980-as években nemzetközi tekintélyt vívottki, egyrészt a termelés összes mennyisége tekintetében(1989-91 között a világ összes kukoricatermelésének1,33 %-a!), másrészt a magas (1989-91 között 5,73t/ha) termésátlagok alapján (1982-ben pl. az USA utána 2. helyet foglaltuk el a világranglistán).

A hazai kukoricatermesztés számos jelentős változá-

son ment keresztül az elmúlt 40 év során. A múlt század

’60-as éveitől kezdődően, a biztos genetikai alapot

nyújtó, beltenyésztéses hibridek megjelenése után di-

namikusan növekedett a technológiában az ipari ere-

detű inputok (műtrágya, vegyszeres gyomirtás, mo-

dern gépek stb.) felhasználása, s a ’80-as évek elejére-

közepére a régi hagyományos termesztési módot fel-

váltotta egy teljesen gépesített, „iparszerű”, meglehető-

sen kötött technológiai rendszer.A nagyüzemi gazdálkodás alapvetően monokultúrás

termesztési formát alakított ki, melyben a vetésváltás hi-

ánya, az azonos hatóanyagcsoportokba tartozó, illetve

azonos hatásmódú herbicidek több éven át tartó folya-

matos használata a kukorica területek gyomflórájánakteljes átalakulását, leszűkülését eredményezte. A rend-

szeres atrazin- (Atrazin Flow 500, Gesaprim 500 FW,

Mazina 500 SC, Aktikon 80 WP) és 2,4-D (Dikamin D,

Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60) használat fel-

szaporította az egyéves (kakaslábfű, muhar fajok, kö-les) és az évelő egyszikű (elsősorban a fenyércirok)

gyomfajokat. Megjelentek a triazinrezisztens

gyombiotípusok (szőrös disznóparéj, fehér libatop) és

a karbamid típusú herbicidekre, illetve általában a pre-

emergens gyomirtásokra biológiájuk miatt (pl. mély ta-

lajrétegekből való kelési képesség, mag keményhéjúsá-

ga stb.) kevésbé érzékeny egynyári kétszikű fajok (pl.

parlagfű, csattanó maszlag, szerbtövis fajok, selyem-mályva) is. A leszűkült termelési szerkezet (csak búza,

kukorica, napraforgó termesztése) a napraforgó árva-kelés elleni küzdelemmel is „színesítette” a kukorica

gyomirtását.

A nagyüzemek a ’80-as évek végén, a rendszerváltás

környékén még mindig a monokultúra, „generálta”

gyomflórával küszködtek, de új és újabb energia-bevi-

tellel, új és még újabb technológiákkal többé-kevésbé

jól megoldották a gyomproblémákat. A rendszerváltást

követően a kárpótlással és a privatizációval elkezdő-

dött a földterületek tulajdonviszonyi átrendeződése. A

privatizált földterület az összes szántóterület csaknem

felét érintette, amelynek egy részén megindult a kis-

üzemi gazdálkodás, amely helyét kereste az új agrár-

struktúrán belül. Azért csak egy részén, mert többszáz-

ezer, közel félmillió hektár parlagon maradt, az új tulaj-

donos meg sem kísérelte a termelést rajta. Az új kis- és

törpegazdálkodók nem csak helyüket keresték – bár ez

látszólag csak formai dolog – még az elnevezésük is

„nyögvenyelősen” alakult ki (farmergazdaságok, csalá-

di gazdálkodók, egyéni vállalkozók, őstermelők stb.),

csak ritkán és kevesen beszéltek, beszélnek parasztgaz-

daságokról. Móra Ferenc, a magyar irodalom „szegedi

kubikusa”, „paraszt-szakértő” csak bámulna, látva ennyi

tanácstalanságot a parasztkérdésben (is).

A kisméretű gazdaságok jelentős részében a kukorica

termesztése a növénytermesztés meghatározó, jövede-

lemtermelő eleme lett. A tőkehiány és az agrárolló fo-

lyamatos nyílása, valamint a gazdálkodók tapasztalat-

lansága tagadhatatlanul a termesztéstechnológia erózi-óját vonta maga után (kevesebb műtrágya, növényvédő

szer, talajmunka, szerényebb biológiai alapok stb.). Ezt

szerencsére valamelyest mérsékelni tudták, más pozitív

hatások (pl. a monokultúra és a nagy táblaméret hege-

móniájának megszűnése, eltolódás az integrált mód-

szerek felé, nagyobb egyéni érdekeltség stb.). A kukori-ca gyomflórája diverzifikálódott, változatosabb lett. Saj-

nos a talajművelés hiányosságai és a leszűkült vetés-

szerkezet következményeként újra felszaporodtak

olyan évelő gyomok (pl. mezei acat, folyondár szulák,tarackbúza), amelyek csak a régi, hagyományos, kapá-

lásra alapozott művelésben voltak általánosak. Tovább

nőtt a nehezen irtható kétszikűek (pl. szerbtövis fajok,parlagfű) borítása és újabb – korábban csak ruderálián

gyomosító – nehezen leküzdhető fajok (pl. selyemkóró,

az ország egyes részein a mandulapalka) vannak fel-

szaporodófélben a kukoricatáblákon.

Mindezek mellett a kukorica gyomirtására felhasznál-

ható herbicid hatóanyagok köre igen nagymértékben

megnőtt az utóbbi évtizedben. Mára már az engedély-okirattal rendelkező készítmények száma meghaladja a130-at. A bőséges szerválaszték mellett bővültek agyomirtási, technológiai lehetőségek (pl. pre/poszt

technológia, levél alá permetezések, Clearfield rend-

szer stb.) is, amelyek komolyabb szakmai ismereteket,


A gyomirtás tervezésének sarokpontjaia kukoricában

fejlettebb kijuttatás technikát, technológiai szaktudást

igényelnek. A kukorica gyomirtásának tervezése tehát

bizonyos szempontból könnyebbé (megfelelő szervá-

laszték, bővülő technológiai elemek stb.), más szem-

pontból viszont nehezebbé (heterogén gyomflóra,

korlátozott eszközellátottság, szaktudás hiány stb.) vált.

Egy adott gazdaság kukorica termesztésében a gyom-

irtási technológia kialakításakor célszerű bizonyos ter-vezési sarokpontokat kialakítani, amelyek végiggondo-

lásakor dönthet a gazdálkodó, hogy milyen eszközök-

kel, azok milyen arányaival kívánja elérni azt a szintű

gyommentességet, amely számára még gazdaságosan

megvalósítható, és egyben a terméseredmény révén

profitot is eredményez.

A kukorica vegyszeres gyomirtásának alapelvei

A termelési technológia elemei különböző mérték-

ben befolyásolják a terméseredményt. A kukorica vegy-

szeres gyomirtása előfeltétel jellegű láncszeme a tech-

nológiának. Talajaink jelenlegi gyommag- és vegetatív

szaporítóanyag készlete mellett a gyomnövények egy-

magukban akár nullára is tudják csökkenteni a termés-

hozamot.

A kukorica termesztésének minden eleme (vetésvál-

tás, talajelőkészítés, tápanyag-utánpótlás, hibrid, tő-

szám, vetésidő stb.) egyben a gyomirtást is szolgálhatja,de a gyomosodást is elősegítheti megfelelő szakérte-

lem hiányában. A termesztésben aa ggeenneettiikkaaii,, ökológiaiés technológiai tényezők harmóniájának megteremté-se a gazdaságos, tehát profittermelő kukoricatermesz-

tés alapja. A korábbi és mostani termelési rendszerek

sikeres kukorica technológiáinak egyik titka az egymás-ra épülő elemek arányos, egymással kompatibilis fej-lesztése. Ezt a szemléletet a termelőknek sem szabad

szem elől téveszteni, még ha félintenzív vagy extenzív

körülmények között gazdálkodnak is. Még világosab-

ban fogalmazva: alacsony szintű biológiai alapok, gyen-

ge tápanyag-utánpótlás, szerény talajmunka, nem meg-

felelő tőszám esetén a korszerű és elég drága herbici-

dek, kombinációk alkalmazása „profitrabló” lehet.

Ilyen esetben célszerűbb az integrált védekezési lehe-

tőségek más elemeit (pl. okos vetésváltás, sorközműve-

lő kultivátor, sorkezelés stb.) jobban kihasználni, tehát

a vegyszeres gyomirtás mellett a gyomok korlátozására,

ill. elpusztítására alkalmas összes védekezési eljárásnak

biológiailag hatékony és egyéb gazdaságos kombináci-

óját kell kialakítani, amely közelít az integrált védeke-zéshez.

Az egy gazdaságon belüli gyomirtás nem korlátozód-

hat egy kultúrára (kukorica) és egy adott termelési év-

re: táblaszinten differenciált és több évre tervezett, ko-ordinált védekezési stratégiát kell kialakítani, különö-

sen akkor, ha egy terület évelő és nehezen irtható, ve-

szélyes gyomfajokkal is fertőzött.

A vetésváltás szerepea gyomirtási technológiában

Több mérvadó, hiteles szakember véleménye szerint

a kukorica termesztéstechnológiájának, ezen belül

gyomirtásának a fejlesztésében, illetve javításában a

legnagyobb tartalékokkal az ésszerű vetésváltásbanrendelkezünk. Mind a termesztett gazdasági növények

számának növelése, mind az alkalmazott gyomirtó sze-

rek váltogatása a gyomflóra diverzitását támogatja, és

ezzel segíti is hosszú távon a vegyszeres védekezést.

Az évelő és nehezen irtható gyomfajokat a vetésfor-

gónak abban a szakaszában kell elpusztítani, ahol az a

leggazdaságosabban, legkönnyebben és a legkisebb

peszticidterheléssel oldható meg. Pl. a kalászosok tarló-

ján jól és viszonylag olcsón irthatók az olyan veszélyes

kukorica gyomok, mint a fenyércirok vagy a mezeiacat. A kukoricával szinte egy időben kelő és igen ver-

senyképes köles esetében ismert tény, hogy szemter-

mései a talajba jutva, ha mélyebb rétegekbe nem forgat-

juk, csak rövid ideig és kis százalékban őrzik meg csírá-

zóképességüket. Ezért ha egy területen magérlelését

meg tudjuk akadályozni, akkor 2-3 év alatt teljesen eltű-

nik. Ha ilyen, kölessel fertőzött területen a kukorica

monokultúrát kalászosokkal váltjuk fel, megfelelő tő-

számmal, rendes talajműveléssel (korai aratás, tarlóhán-

tás) hamar eltűnik a gyom a táblákról. Kaszálható pil-

langósok vetésszerkezetbe iktatása szintén önmagában

is gyomkorlátozó, gyomirtó hatású lehet pl. a mezeiacat, illetve a fenyércirok esetén. Triazinrezisztensdisznóparéj, parlagfű stb. populációk megjelenésekor

egy egyszerű kukorica-napraforgó vetésváltás is megol-

dást hozhat, a napraforgóban alkalmazott, nem triazin

típusú gyomirtó szerek felhasználása révén.

A jelenlegi – elsősorban jövedelmezőségi okok miatt

– leszűkült vetésszerkezetben igyekezzünk legalább azt

betartani, hogy két év kukorica után más növény követ-kezzék, lehetőleg sűrű állományú, gyomelnyomó hatá-

sú, viszonylag korán lekerülő növény.

A vetésváltás, a kukorica utáni utóvetemény tervezé-

sekor figyelemmel kell lennünk ara, hogy atrazin ható-

anyagú készítmény felhasználása esetén a dózistól és

az időjárástól, csapadéktól függően, nem maradt, illet-

ve maradhatott-e a talajban káros gyomirtó szer? A je-

lenleg engedéllyel rendelkező atrazintartalmú herbici-

dekkel, egyszeri alkalmazással 0,72-1,40 kg/ha aktív ha-

tóanyagot juttatunk ki. Ez a hatóanyag mennyiség – ha

a kezelést május 10-ig elvégezték és hat hónapon belül

legalább 350 mm csapadék hullik a területre – képes le-

bomlani a talajban. De az átlagostól eltérő időjárás ese-

tén (és ilyen volt az utóbbi 2 év kukorica vegetációs

időszaka) számolni kell a szermaradékkal, aminek je-

lenlétéről még az új, érzékeny kultúra vetése előtt egy-

szerű bioteszttel célszerű meggyőződni.

A vizsgálat módja a következő:A kukorica betakarítása után, de még a talajmunkák

megkezdése előtt, a tábla nagyságától függően, elszór-

tan min. 10-15 db, fél ásónyomnyi talajmintát kell venni

a talaj felső 10-15 cm-es rétegéből. A tábla közeléből, bi-

zonyítottan vegyszerrel nem kezelt területről kontroll

mintát is kell képezni. A gyomirtó szerrel kezelt terület-

ről származó mintákat jól össze kell keverni, és a kavi-

csok, növényi maradványok leválasztása céljából 5 mm-


es lyukbőségű szitán célszerű átrostálni a talajt. 6 db 12-

15 cm-es átmérőjű műanyag cserepet meg kell tölteni a

vizsgálandó, 6 db cserepet pedig a kontroll talajjal. 3-3

cserépbe zabot vagy olaszperjét, 3-3 cserépbe fehérmustárt vagy kerti zsázsát, esetleg repcét, mint egy- és

kétszikű tesztnövényeket szükséges vetni, általában 20-

25 db-ot (azonos számút, az összehasonlíthatóság érde-

kében) minden edénybe. Igény szerinti öntözés és nor-

mál fény- és hőmérsékleti viszonyok mellett a

csíranövénykék 7-10 napon belül megjelennek, továb-

bi 4-5 nap alatt a kétszikűeknél már az első két valódi

lomblevél is kibomlik. Ha ilyenkor azt tapasztaljuk,

hogy az egészséges kontrollhoz képest a feltételezetten

vegyszermaradványos talajban nevelkedett növénye-

inknél, az egyszikűeknél a hajtáscsúcs sárgulása, szára-

dása, a kétszikűeknél pedig az első lomblevelek levél-

csúcstól, széltől kiinduló sárgulása majd nekro-

tizálódása, esetlegesen a csíranövénykék pusztulása kö-

vetkezik be, akkor ténylegesen jelenlévő hatóanyag-

maradékkal számolhatunk. Gyenge, csak néhány száza-

lékos tünetek esetén a legalább 20-25 cm mélységű, ke-verő szántás jelentős gyomirtó szer felhígulást eredmé-

nyez, lehetővé teszi a vetésváltást. Komoly rendellenes-

ségek, nagyobb arányú tesztnövény pusztulás esetén

érdemes szakemberrel megbeszélni az esetet, és ez

alapján dönteni a vetésváltási lehetőségekről.

A talajmunka szerepe a gyomirtásban,illetve a technológia kialakításában

Ha a gazdaságban korán lekerülő növény után követ-

kezik a kukorica, akkor a rendszeres tarlóművelés vagy

a vegyszeres tarlókezeléssel kombinált tarlóápolás szá-

mos veszélyes gyom megjelenését korlátozza a kukori-

cában.

Ha későn szabadul fel a tervezett kukorica vetésterü-

let, akkor azt lehetőleg minél hamarabb szántsuk fel, ha

sok a tarlómaradvány, akkor szárzúzóval teremtsünk

olyan állapotokat, hogy a növénymaradványokat töké-

letesen alá tudjuk forgatni. A szántás mélysége legalább

28-30 cm legyen, de 3-4 évente a művelőtalp-

tömörödés elkerülésére mélyítő jellegű művelés is

szükséges.

A kukoricától jó kelés és fejlődés csak akkor várható,

ha a talaj művelt (kb. 40 cm-es) rétegének mélysége biz-

tosítja a jó víz- és tápanyag-ellátottságot és kellően la-

zult, a gyökerek által jól átszőhető. Az alap-gyomirtó-

szerek (ppi, pre) megfelelő hatásához is ilyen talajálla-

potokra van szükség. A tavaszi szántás mindenképpen

kerülendő. Tavasszal a magágy készítés legjobb eszkö-

ze a kombinátor, amely biztosítja a rögmentes, egyenle-

tes talajfelszínt, megakadályozza a télen betárolt csapa-

dék elpárolgását, elősegíti a talaj korábbi felmelegedé-

sét, és nem utolsósorban hozzájárul az alap-gyomirtó-

szerek hatásosságának javulásához is.

A viszonylag lazább szerkezetű, korán felmelegedő

és művelhető talajokon lehetőség van arra, hogy április

elején-közepén, a kukorica vetése előtt 14-21 nappal vé-

gezzék el az utolsó talajmunkát. A tervezett vetés idejé-

re így a gyomok tömegesen kicsíráznak, és gyakorlati-

lag gyomos földbe és ülepedett magágyba kerül a mag.

A vetés után, a kelést megelőző 3-4 napig a termelőnek

lehetősége nyílik arra, hogy akár engedélyezett

posztemergens herbiciddel, akár a kukoricára

posztemergensen nem szelektív, a gyomokat a hajtá-

son keresztül is irtó preemergens készítménnyel haté-

konyan irtsa a már kikelt gyomokat, sőt a preemergens

készítmények tartamhatásával a későbbi gyomkelést is

megakadályozza. Ha ez sikerül, akkor a kukorica gya-

korlatilag gyommentes talajban kel ki, korai fejlődését

sem a gyomok, sem a posztemergens herbicid ható-

anyag esetleges fitotoxikus hatása nem zavarja.

A módszer legsikeresebben az ún. monokultúra-gyo-

mokkal (pl. köles, csattanó maszlag, sövényszulák stb.)

fertőzött területeken alkalmazható, ahol 2-5 gyomfaj

fordul csak elő, de az tömegesen. A leggyakrabban al-

kalmazható hatóanyagok: fenuron (Fenuron 50 WP),

linuron (Afalon Dispersion, Linurex 50 WP), terbutrin(Igran 500 FW, Saterb 40 FW), 2,4-D (Dikamin D,

Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60), glifozát(Fozát 480, Glialka 70 WSP, Glyfos Kapazin, Medallon

Prémium, Roundap). A szerválasztáshoz, kombinációk

kialakításához pontosan ismerni szükséges a tábla

gyomviszonyait és a szerek hatásspektrumát.

Összegezve ennek az ún. pre/poszt technológiának afőbb előnyeit:

Kevésbé csapadékfüggő, mint a klasszikus, preemer-

gens kezelések, a herbicidek preemergens és

posztemergens hatásspektruma összegződik, primér

poszt- és szekunder talajon keresztüli hatással lehet szá-

molni, nincs vagy kisebb mértékű a kukoricára nézve a

fitotoxikus veszély, nagyobb a hatásfokozókkal, műtrá-

gyákkal való kombinációs lehetőség, ésszerű alkalma-

zás esetén olcsóbb és jól kombinálható az integrált vé-

dekezés más módszereivel (pl. kultivátorozás május vé-

gén, június elején).

A kukorica termesztése során kifejezetten mechani-

kai gyomirtási céllal végezhető el a sorközök kultivá-torozása. Erre általában az alapkezeléses technológi-

ák kiegészítéseként kerül sor, ahol a gyomirtáson kí-

vül a talajfelszín megmunkálásával javítjuk is egyben

a talaj vízmegtartó képességét és fokozzuk a talajéle-

tet. A saraboló, lúdtalpkapákkal szerelt sorközművelő

kultivátorokkal szemben a talajt forgató, megmozgató

művelőszerszámokkal szerelt kultivátorok gyomgyé-

rítő hatása a talaj nagyobb mérvű mozgatása, a gyo-

mok beforgatása révén kedvezőbb. A kifejezetten töl-

tögető jellegű kultivátorozás az alapkezelések után, a

tartamhatás gyengülésével, a második hullámban, de

már nem tömegesen kelő egyes gyomok pl. köles,

parlagfű, kukorica soron belüli irtását, elnyomását is

jól szolgálja.

Évelőkkel nem kifejezetten fertőzött területeken az

is megvalósítható, hogy a kukorica vetésével egy me-

netben (megfelelő gépi eszközökkel) csak sávperme-tezést (sorirányban, kb. 30 cm szélességben) végezze-

nek preemergens herbiciddel, amely 50-60 % gyomir-

tószer-megtakarítást eredményez, a sorközt pedig ké-

sőbb kiegészítő gépi-mechanikai gyomirtásban része-

sítsék.


A tápanyagellátás, a hibrid választás, a tőszám és a vetésidő szerepe

a gyomosodásban, illetve a gyomirtásban

A kukoricatermesztésben a fajtaválasztás a hibridektenyészidején és egyéb agronómiai tulajdonságain(pl. N-reakció, sűríthetőség stb.) keresztül közvetet-ten hat a gyomosodásra, és befolyásolja az alkalmaz-

ható gyomirtási technológiát, az egyes elemek érvé-

nyesülését. Mindig saját termőhelyi és ökonómiai

adottságainkhoz és lehetőségeinkhez megfelelő hib-

rideket válasszunk, s ha a termesztéssel szembeni igé-

nyeiket megfelelően kielégítjük, közvetetten a gyom-

irtást is segítjük.

A tápanyagellátás tervezésénél figyelembe kell ven-

nünk, hogy a gyomnövényeknek általában erősebb a

trágyareakciójuk, mint a kukoricának, azaz gyakran

gyorsabban és nagyobb mennyiségben képesek fel-

venni a tápanyagokat, mint a kultúrnövény és ez a

gyomok fejlődését serkenti nagyobb mértékben.

Bármilyen is a gyomok és a kukorica relatív műtrágya

reakciója, fontos, hogy a tápanyagokat oda helyezzük,ahol a kultúrnövény a legjobban és a gyomok a legke-vésbé képesek felvenni. Ilyen szempontból felértékelő-

dik a vetéssel egy menetben a sorra adagolt starter jel-

legű, komplex műtrágya és a N-műtrágya tenyészidő-

ben, talajba dolgozva történő kijuttatásának relatív

gyomszabályozó hatása.

A kukorica gyomirtó szereinek csak igen kis hányada

tekinthető szuperszelektívnek, ezen túlmenően azegyes hibridek meglehetősen eltérő érzékenységet mu-tatnak az egyes hatóanyagokkal szemben. A fajtatulaj-

donosok ismertetőikben közölnek ajánlásokat, hogy

mely herbicid hatóanyagok használatát mellőzzék a

termelők, illetve hol célszerű mérsékeltebb dózisokat

alkalmazni. Ezeket célszerű figyelembe venni, míg az

új, a köztermesztésbe éppen csak most bekerült hibri-

dek gyomirtásában kerüljük a rizikós megoldásokat

(pl. kései poszt permetezés), hogy ne érjen minket kel-

lemetlen, látványos fitotoxicitásban és terméskiesés-

ben megnyilvánuló „meglepetés”.

Általában ismert tény, hogy a kukorica relatív kom-

petitív képessége és gyomelnyomó hatása fokozható anövénysűrűség növelésével. Ugyanakkor számolni

kell azzal, hogy a különböző hibridek eltérő tőszám-

reakcióval rendelkeznek, tehát eltérő hektáronkénti

növényszámon adják a legtöbb termést, és termésük-

kel különböző módon reagálnak az optimálisnál ma-

gasabb, illetve alacsonyabb tőszámra. A jelenlegi szű-kös tápanyagellátási körülmények és az aszályos időjá-

rás gyakori volta, a nyári vízhiány miatt tekintettel kell

lennünk arra a tényre, hogy a túlsűrítés ilyenkor a ter-méscsökkenés fokozott veszélyét jelenti. Viszont ka-

pásnövényeknél általános tapasztalat, hogy kedvező

időjárásban a növényenként egyedileg is nagy termés-

re képes fajták, hibridek a kisebb tőszámból eredő

terméscsökkenést több, nagyobb cső kifejlesztésével

képesek kompenzálni, ellenben a túlsűrített állo-

mánynak általában csak a negatív következményei ér-

vényesülnek (pl. csapadékosabb időben a betegsé-

gekkel szembeni érzékenység fokozódik, aszályban a

növények satnyulnak, kisülnek /intraspecifikus kom-

petíció/).

A kukorica vetésideje, illetve az ezzel összefüggő

utolsó talajelőkészítési munka naptári ideje befolyásol-ja a területen megjelenő gyomosodást, a faji összetételt.

A korábbi, áprilisi vetésekben még megjelennek az

olyan T3

életforma csoportba tartozó gyomok, mint a

vadrepce vagy repcsényretek, de az április vége után ve-

tett kukoricákban már inkább a melegkedvelő, T4-es

gyomok (disznóparéj fajok, csattanó maszlag, parlag-fű stb.) és a gyökér- és szártarackos évelők (pl. mezeiacat, fenyércirok) dominálnak.

Túl korai vetés esetén, az átlagosnál hűvösebb időjárás-

ban csökken a vetés előtt bedolgozott herbicidek gyom-

irtó hatása és szelektivitása, a csak preemergens kezelé-

sekre alapozott gyomirtásoknál pedig június közepére,

végére már elégtelen lehet a szerek tartamhatása.

Túl kései vetés esetén megnő annak a valószínűsége,

hogy az alapkezelések nem kapnak elegendő bemosó

csapadékot, illetve a posztkezelések idején tartósan

száraz és már igen meleg (25 C° feletti hőmérséklet)

időjárásban fokozódik a fitotoxicitás veszély, és a keze-

lések kevésbé hatásosak a megvastagodott kutikulájú,

viaszosabb levelű, a hatóanyagok felszívódását gátló

morfológiájú és a hatóanyagok transzlokációját hátrál-

tató, csökkent anyagcseréjű gyomnövények miatt.

Egyéb agrotechnikai lehetőségek,amelyek befolyásolják a gyomosodást

Felsorolásszerűen megemlítjük azokat az agrotechni-

kai, illetve a növényhigiénia fogalomkörébe tartozó el-

járásokat, amelyek hosszabb távon csökkentik a gyo-

mosodást prevenciós jellegüknél fogva:

# tiszta, fémzárolt vetőmag használata;

# a tárolók kitisztítása gyommagvakkal erősen fertő-

zött tételek után;

# a művelő és betakarító gépek megtisztítása még a fer-

tőzött táblán, hogy a gyommagvakkal és vegetatív

szaporító képletekkel ne hurcoljuk be új kukorica-

táblákra a veszélyes gyomokat (pl. fenyércirok);

# talajművelési, vetési, betakarítási sorrend meghatá-

rozása egy adott gazdaságon belül a táblák gyom-

fertőzöttsége alapján (pl. kölessel erősen fertőzött

táblák legkésőbbi vetése, ha presowing védekezés-

re (is) alapozunk);

# okszerű szervestrágya-kezelés és -kihelyezés;

# ruderális területek, út- és táblaszegélyek kaszálása,

gyommentesítése;

# a táblán csak éppen megtelepedett, igen kis egyed-

számban megjelenő, de hosszú távon, esetleges felsza-

porodásuk révén nagy veszélyt jelentő gyomfajok (pl.

selyemkóró, fenyércirok) mechanikai eltávolítása.

A terület gyomflórájára vonatkozó információkjelentősége a gyomirtás tervezésében

A kukorica vegyszeres gyomirtásának sikerét alapve-

tően az határozza meg, hogy a gyomirtó szerek megvá-

lasztásánál mennyire igazodunk az adott területen


megjelenő gyomflórához. Az ún. táblatörzskönyv veze-

tésébe bele kell, hogy tartozzon a tábla gyomviszonyai-nak a pontos feljegyzése is, amelyhez célszerű minden

évben, évente többször is átjárni a területet felírva afontosabb gyomfajokat előfordulásuk tömege (borí-tottság) és gyakorisága sorrendjében.

A kukoricában majd esetlegesen megjelenő gyomfa-

jokra a korábbi évek kapáskultúráinak,, illetve a korai

betakarítású kultúrák, elsősorban kalászosok tarlójá-nak a gyomviszonyaiból következtethetünk. Az ún.

alapkezelések (ppi, pre) esetében csak a korábbi évek

információira támaszkodhatunk, a posztemergens ke-

zelések tervezéséhez viszont már a kukorica kelése ésnégyleveles állapota közötti folyamatos megfigyelés és

gyomfelvételezés is támpontokat ad.

A jó gazda a herbicides kezelések után értékeli azokhatékonyságát, az egyes vegyszerek, kombinációk hatá-

sát a fontosabb gyomokra. Ez a tapasztalatok folyama-

tos begyűjtése mellett azért is fontos, mert lehetővé te-

szi, hogy az esetlegesen rezisztens gyombiotípusokat

időben észleljük és rezisztenciatörő technológiákra tér-

hessünk át. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy egyadott herbicid hatékonyságáról nem lehet csak egy évtapasztalatai, esetlegesen extrém időjárási körülményei

után végleges véleményt alkotni, több, eltérő évjárat

adataira van szükség.

A kukorica vegyszeres gyomirtásánaklehetséges módjai és időpontjai

Vetés előtti (presowing, preplanting) kezelésekLassan három évtizede használatosak Magyarorszá-

gon az ún. tiokarbamát hatóanyagú herbicidek, illetve

kombinációik. Közülük elősorban az EPTC (Alirox 80

EC, Eradicane 6 E, Niptán 80 EC) és butilát ( Anelda 80

EC) futott be nagyobb karriert, az 1980-as évek végétől

pedig a hosszabb hatástartamú és a kukoricára nézve

kevésbé agresszív butilát ( Anelda 80 EC) használata ke-

rült az előtérbe. Jelenleg is elsősorban ez a hatóanyag,

illetve acetoklórral (Flekszenit) és propizoklórral(Proponit Terra) alkotott kombinációi szerepelnek a

gyakorlatban.

A tiokarbamátokat magas gőztenziójuk és fényérzé-

kenységük miatt kijuttatásukat követően lehetőlegazonnal, de legkésőbb 30 percen belül 6-8(10) cm mé-

lyen a talajba kell dolgozni, pl. tárcsával, de igen jó

eredményt ad a permetezéssel egy menetben, ásóboro-

nával végzett bedolgozás is (pre planting incorporated= ppi kezelés). Kifogástalanul előkészített talajon meg-

felelő lehet a kombinátor is kétszeri járatással.

A tiokarbamátok elsősorban a magról kelő egyszikűgyomokat irtják, beleértve a kukorica veszélyes, mo-

nokultúrás gyomnövényei közül a kölest és a fenyérci-rok magról kelő alakjait. Az 1990-es évek elejéig, va-

gyis a szélesebb egyszikűirtó spektrumú posztemer-

gens szulfonil-karbamidok (1990: Titus 25 DF, 1993:

Motivell) megjelenéséig ezek a ppi kezelések jelentet-

ték szinte az egyedüli lehetőséget a köles és a fenyérci-

rok elleni védelemben. Emellett kétségtelen előnyük

volt (és ez érvényes ma is!), hogy a talajba való bedol-

gozással részben helyettesíthető a bemosó csapadék,így átlagos, nem túl hűvös időjárás esetén a gyomirtó

hatásra biztosan számítani lehetett.

A nagyüzemi gazdálkodásban a ’80-as években, a

tiokarbamátok folyamatos alkalmazása következtében

a hatóanyagcsoport lebontásában szerepet játszó mik-

roorganizmusok tömegesen elszaporodtak a mono-

kultúrás táblák talajában, és a felgyorsult biológiai deg-

radáció miatt gyengült ezen herbicidek hatása. Vetés-váltásos gazdálkodásban – és figyelembe véve az egyre

gyakoribb csapadék deficites tavaszokat – azonban mais eredményesen használhatók ezek a szerek, hiszen ál-

talában jó kezdeti gyommentességet biztosítanak a ku-

koricának egyszikűekkel erősebben fertőzött területe-

ken, a kétszikűek pedig később, célzott, posztemer-

gens kezeléssel pusztíthatók el. Az ország egyes terüle-

tein (pl. Somogy, Veszprém, Pest megye) megjelenő,

veszélyes mandulapalka ellen is ezek a ppi kezelések

és a bentazon hatóanyaggal végzett posztemergens

permetezések jelentik jelenleg a kukoricában a vi-

szonylag elfogadható hatékonyságú gyomkorlátozó ha-

tást.

A tiokarbamátok alkalmazásának főbb szempontjai:Rossz szerkezetű, túlzottan kötött vagy túl laza tala-

jon, szélsőségesen savanyú kémhatású vagy erodált, 1

%-nál kisebb szervesanyag-tartalmú talajokon kerüljük

alkalmazásukat. Nedves talajra nem szabad kiperme-

tezni őket, mert a bedolgozás, a talajmunka rossz minő-

ségű lesz, illetve a szerek gáztenziójának növekedése

miatt sok szer elillanhat, rontva a hatékonyságot. A per-

metezést és bedolgozást a vetés előtt 4-6 nappal kell el-

végezni, hogy ne károsítsa a kukoricát. A hibridek spe-

ciális tiokarbamát érzékenységére vonatkozó informá-

ciókat a fajtatulajdonosoktól, vetőmag-forgalmazóktól

be kell szerezni. A vetési ütemtervben a presowing ke-

zelésben (is) részesülő táblákat célszerű az utolsók kö-

zé sorolni, mert a veszélyes egyszikűek melegkedve-

lők, általában május első dekádjában csíráznak töme-

gesen és a tiokarbamátok sem hatnak túl korai vetés,

túl hideg talaj esetén.

A kukorica vetése utáni, kelése előtti (preemergens)kezelések

A kukorica vetését követően, lehetőleg 1-4 napon be-lül kell a preemergens herbicideket, illetve kombináci-

ókat a jól elmunkált, aprómorzsás, egyenletes felszínű,

rögöktől mentes talajfelületre kipermetezni. A ható-

anyagok vagy bemosó csapadék útján kerülnek a felső

1-2 cm-es rétegbe, ahonnan a gyommagok zöme is csí-

rázik, vagy filmszerű réteget képeznek a talaj felszí-

nén, reverzibilisen kötődve a részecskékhez, vagy ad-

szorbeálódva a szerves anyagok felületén. A preemer-

gens vegyszerek hatásához a kipermetezést követő kéthétben legalább 10-20 mm csapadék szükséges. Egyes

speciális hatóanyagok, mint pl. az izoxaflutol, (Merlin

WG) a flumioxazin (Pledge 50 WP) vagy a mezotrion(Callisto) azzal a jó tulajdonsággal rendelkeznek, hogy

a kezelést követően száraz időszakban is viszonylag sta-

bilan a talajfelszínen maradnak, és a 3-4. hétben bekö-


vetkező 8-10 mm-es megázás után aktivizálódni tud-

nak, és a már megjelent csíranövényeknek „utánanyúl-

nak”.

A preemergens herbicidek dózisát általában a talajkötöttségéhez és szervesanyag-tartalmához kell igazíta-ni. Laza szerkezetű, humuszban szegény talajok kisebb

adag vegyszert bírnak el. A talaj kémhatása (pH) is je-

lentősen befolyásolhatja a gyomirtó szerek aktivitását

és lebomlási ütemét, perzisztenciáját (pl. lúgos körül-

mények, magas pH esetén általában lassabban ürülnek

ki a talajból a szulfonil-karbamidok). 1-1,5 % szerves-

anyag-tartalom alatt bizonyos hatóanyagok (pl.

fenuron, (Fenuron 50 WP) linuron (Afalon Dispersion,

Linurex 50 WP) vagy az izoxaflutol, (Merlin WG) ace-toklór (Acenit, Guardian, Trophy)) alkalmazását kerülni

kell, mert a kukorica károsodhat. Szervesanyagban

igen gazdag láp- és kotutalajokon pedig azért kell mel-

lőzni a preemergens gyomirtó szerek alkalmazását,

mert az erőteljes megkötődés, a talajkolloidokhoz való

kapcsolódásuk miatt nem hatnak. Ilyen területeken ál-

lománykezeléssel kell védekezni.

Az 1980-as évek végéig a termelők számára a kukori-

ca gyomirtását alapvetően a preemergens kezelés je-

lentette. Ennek több oka is volt. Egyrészt bizonyos egy-

szikűek ellen a ppi mellett, illetve kiegészítéseként ez

volt az egyetlen megoldás, másrészt megfelelő csapa-

dékviszonyok esetén jó hatékonyságú volt a könnyen

irtható (pl. disznóparéj fajok) magról kelő kétszikű

gyomok ellen.

Biológiai okok is indokolják, hogy a kukoricát minélhamarabb, lehetőleg már a kelését követően azonnalmentesítsük a gyomnövények okozta negatív hatások-tól. Az idő ugyanis nagyon fontos faktor a versengés-

ben (kompetícióban), és hatása két időtartammal írha-

tó le. Az első a kritikus gyommentes periódus, amely an-

nak az időnek a hossza, amikor a kultúrnövénynek a

versengéstől szabadnak kell lennie, hogy megakadá-

lyozzuk a termésveszteséget. A második a kompetíciótolerálható időtartama, vagyis annak az időnek a

hossza, amíg a gyomok a kultúrnövény-állományban

maradhatnak, mielőtt csökkenteni képesek a termést.

A két időtartam közötti intervallum a gyomirtás ún. kri-tikus periódusa. Jóllehet ez változhat a herbicid, a kör-

nyezeti és agrotechnikai feltételek hatására, mégis alap-

vetően figyelembe veendő a gyomirtás tervezésében.

Bizonyos esetekben mindössze néhány napos eltérés a

kelésben vagy az állomány záródásban eldöntheti,

hogy a gyomok valóban hatással lesznek-e a termésre.

Tudományos irodalmi adatok és a gyakorlati tapasztala-

tok szerint a kukoricában a gyomfaj összetételtől füg-gően a kritikus periódus a kelés utáni 4-5. héttől kezdő-dik és általában a kukorica 12-14 leveles koráig tart (ke-lés utáni 10-12. hét).

A preemergens kezelések, ideális csapadékviszonyok

mellett, hatástartamuk révén képesek ebben az 5-7 he-tes kritikus időszakban mentesen tartani a kukoricát a

magról kelő gyomoktól. A preemergens kezelések ezért

ma is alapbázisát jelentik a kukorica gyomirtásának. Ez

még akkor is igaz, ha számos más, később részletezett

ok miatt a ’90-es évektől kezdődően az állománykezelé-

sek aránya egyre nőtt, és már nem csak az alapkezelé-

sek esetleges hibáinak a kijavítására használták őket.

Minden olyan területen indokolt az alkalmazásuk, ahol

a korábbi gyomflóra ismerete (zömmel könnyebben

irtható, nem mélyről kelő, magról kelő gyomok) ezt alá-

támasztja, a gépkapacitás pedig olyan, hogy nem lehet

teljesen csak állománykezelésekre alapozni, mert nem

végezhető el megfelelő fenológiai időben, néhány nap

alatt az összes permetezés.

A preemergens permetezések munkaszervezését po-

zitívan érintő tény, hogy ma már számos olyan ható-

anyag van engedélyezve kukoricában, amely nemcsak

kelés előtt, de utána is, a kultúrnövény 2, max. 3 leveles

koráig szelektíven és hatásosan kijuttatható. Így az alap-

kezelésre fordítható időszak ezekkel az ún. korai

posztemergens gyomirtásokkal kitolható, a korábbi

éles határ pre és poszt között megszűntethető.

A kukorica kelése után, az állományban végezhető(posztemergens) kezelések

A posztemergens gyomirtás időpontjai a kukorica

fejlettségétől függően még tovább csoportosíthatók:

# korai posztemergens gyomirtás (szögcsíra–2(3) le-

veles kor)

# „klasszikus” posztemergens gyomirtás (3-5 leveles

kor)

# kései posztemergens gyomirtás (5-7 leveles kor)

A kukorica 7-8 leveles stádiuma után általában márnem szabad állománykezelő szereket alkalmazni, mert

a legtöbb herbicid ebben a fenológiai állapotban (a nö-

vényen belül már megkezdődött a csőkezdemények

differenciálódása!) már károsítja a kukoricát. Viszony-

lag kevés az olyan posztemergens hatóanyag, amely vi-

szonylag tág kukorica- és gyomfejlettségi határok kö-

zött, szelektíven kipermetezhető, ilyen pl. a mezotrion(Callisto) vagy a klórmezulon (Mikado).

A legtöbb herbicid felhasználása szigorúan fejlettség-hez kötött a fitotoxicitás elkerülése miatt (pl. a 2,4-D(Dikamin D, Dezormon, DMA-6, Esteron 60, Maton 60),dikamba (Banvel 480 S, Cadence 70 WG, Dikamba 480)

max. 3-5 leveles korig, az acetoklór (Acenit, Guardian,

Trophy), metolaklór, pendimetalin (Stomp 330, Panida

330 EC) dimetenamid (Frontier 720 EC), izoxaflutol(Merlin WG) csak preemergensen vagy legtöbbször

kombinációkban, korai posztemergensen).

Az állománykezelésben újabban megjelent ható-anyagok egy része nem rendelkezik tartamhatással, így

ezeknél a kezelés időzítése, vagy tartamhatással bírókombinációs partner biztosítása nagyon fontos lehet. A

kezelések általában akkor hatásosak, ha gyökérváltáselőtti, 1-3 leveles egyszikűek és zömmel 2-4 (6) leveleskétszikű gyomok ellen végezzük el őket.

A posztemergens gyomirtás tervezését indokolja akukoricában:# évelő gyomok, illetve/és veszélyes, nehezen irtható,

magról kelő kétszikűek (pl. szerbtövis, csattanó masz-

lag, selyemmályva stb.) dominanciája a területen;

# a ppi vagy pre gyomirtások sikertelensége miatti

gyomosodás.


Extra 5.2004. február 59A hatékony kezelés feltétele a ku-

korica kelése után megjelenő gyo-

mok faji összetételének és a gyomok

pillanatnyi fejlettségének naprakész

ismerete, az ez alapján való gyors

döntési képesség és a gyors kivitele-

zéshez szükséges megfelelő nagysá-

gú gépkapacitás és azonnal rendel-

kezésre álló vegyszerkínálat.

A területen kikelt gyomnövényzet

ismerete célzott kezelést tesz lehető-

vé, ahol pontosan megtervezhetők

az adott gyomok ellen legjobb hatá-

sú herbicidek. A módszer ebből

adódóan általában költség- és kör-

nyezetkímélő lehet, és további elő-

nye, hogy kevésbé időjárásfüggő,

mint a preemergens kezelések.

A posztemergens permetezések-

nél elterjedt a különböző hatásfoko-zók (műtrágyák, nedvesítő szerek)

használata, amelyek elsősorban az

egyszikűek és egyes viaszos és sző-

rös levélzetű kétszikű gyomok (pl.

fehér libaparéj, csattanó maszlag) el-

leni gyomirtó hatást fokozhatják.

Nem szabad elfelejteni, hogy a meg-

késett kezelések és a kijuttatáskori

túl magas hőmérséklet esetén a ha-

tásfokozók a fitotoxikus hatást is fo-

kozzák. Kijuttatás-technikai szem-

pontból a posztemergens kezelé-

seknél (kivéve a kontakt hatású bro-moxinil (Bromotril 25 SC) és benta-zon (Basagran, Basagran Forte) ha-

tóanyagokat) a kisebb cseppképzé-sű és kettős réselésű permetező fú-vókákat részesítsük előnyben, mert

ezek kétirányú permetsugara job-

ban kiküszöböli a kultúrnövény ár-

nyékoló hatását, és jobb borítást biz-

tosít a gyomokon.

Az állománykezelések speciális le-

hetősége az irányított, ún. levél alápermetezés. Megfelelő műszaki

megoldásokkal (pl. szántóföldi kul-

tivátor trapézszerkezeteire, a kapák

helyére szerelt, soronként talajvezé-

relt szórófejek, illetve átszerelt szán-

tóföldi permetezőkeret, sorköz fölé

szerelt, belógatott hosszabbító szá-

rakkal, végükön egymáshoz képest

szögben állítható szórófejtestekkel)

olyan herbicideket juttathatunk ki,

akár 40-90 cm-es kukoricaállomány-

ban is, amelyek ilyenkor már kevés-

sé lennének szelektívek a kukoricá-

ra, de még képesek elpusztítani a

gyomokat. Levél alá permetezésre

pl. köles ellen felhasználhatók az ún.

pre/poszt kezelésben is jól alkal-

mazható linuron (Afalon

Dispersion, Linuron 50 WP) és ter-butrin ( Igran 500 FW, Saterb 40

FW) hatóanyagú szerek. A linuronolajadalékkal, nedvesítővel is kiegé-

szíthető.

A fenyércirok elleni küzdelemben

a magról kelő és a rizómáról kihajtó

alakok elleni hatásos gyomirtás

posztemergensen legtöbbször csak

ún. osztott kezelésben (ún. split

technológia) valósítható meg. Ezen

kívül a rimszulfuron (Titus 25 DF,

Titus ATG) és nikoszulfuron(Motivell) után mára megjelent

újabb ALS-gátló hatásmódú, tartam-

hatással nem rendelkező

posztemergens hatóanyagok (pl.

foramszulfuron), illetve gyári kom-

binációik szintén javasolhatók osz-

tott, illetve ismételt kezelésre több-hullámú gyomkelés esetén. Ezekben

az esetekben előfordulhat, hogy a

második permetezés a gyomok

szempontjából akkor válik időszerű-

vé, amikor a kukorica fejlettségéből,

valamint a magasabb hőmérsékleti

viszonyokból adódóan a szelektivi-

tásuk már nem biztonságos. Ilyen-

kor az osztott technológia másodikpermetezése helyett javasolható a le-vél alá permetezés. Természetesen

ez a technológia az összes kukorica-

területnek csak kisebb hányadán al-

kalmazható, mert a módszer terület-

teljesítménye nagyvonalakban fele a

normál permetezésnek, és egyenle-

tes talajfelszínt és precíz, soros ve-

tést, nagy technológiai pontosságotfeltételez.

Speciális gyomirtási eljárása kukoricában,

az ún. Clearfield gyomirtásirendszer

A „Clearfield” szó jelentése magya-

rul tiszta föld. Leegyszerűsített meg-

közelítésben arról van szó, hogy bi-

zonyos kukorica hibridek, amelye-

ket irányított mutáció és többszörös

visszakeresztezés útján nemesítet-

tek ki, ellenállnak olyan gyomirtó

szereknek, amelyek a többi hibridet

elpusztítják vagy maradandóan ká-

rosítják.

Mi ez a gyomirtó szer? Ez az

imazamox + pendimetalin (Escort,

Master) hatóanyagok kombinációja,

FARMCENTER KFT.AZ ÖN PERMETEZÉSTECHNIKAI

PARTNEREA HATÉKONY, KÖRNYEZETKÍMÉLŐ

NÖVÉNYVÉDELEMBENVilágszínvonalú

termékek, melyek az igaziminőséget képviselik!

NÖVÉNYVÉDELEM GÉPESÍTÉSESZAKTANÁCSADÁSSAL!

Légbeszívásos fúvókák

Kettős lapossugarú fúvókák

Szívó- ésnyomószűrők

Nyomásszabályzók

Permetezésellenőrzőautomatikák

Szórópisztolyok

SALVARANI habjelző

berendezésekCARPI

kis- és nagynyomásúszivattyúk

CARPI kézi-,háti

és motoros permetezők

FARMCENTER KFT.2100 GÖDÖLLŐ, Tessedik S. u. 4.

Fax: +36 28 513-446Tel: +36 28 513-445;+36 28 511-724

Mobil: +36 20 967-0433, BENKÉNÉ, Margit+36 30 958-9329, HUSZÁR Jenő+36 30 919-5329, Dr. TÁTRAI György

E-mail: [email protected]

és ezen belül az imazamox az, amelyet mintegy tucat-

nyi imidazolinon ellenálló változatú hibrid tolerál, ká-

rosodás nélkül elvisel (IMI, IR, IT, SUMO jelzésű hibri-

dek, amelyeknek egységes jelzése CL), de más hibridek

nem. Ezen belül a SUMO jelzésűeket szulfonil-kar-bamid rezisztenciára nemesítették elsősorban, de egy

részük jól tolerálja az imidazolinonokat is. A Clearfield

technológiai rendszert csak a technológiában meg-

adott hibridekre szabad alkalmazni. A gyomirtó szer

kijuttatásánál arra is ügyelni kell, hogy az a szomszé-

dos táblán termesztett kukoricát károsíthatja, ezért

„Isten őrizz!” a maradék permetlét – jó szándékkal,

de egyeztetés nélkül – a szomszéd kukoricaföldjére

kipermetezni. Az imazamox + pendimetalin(Escort, Master) kombinációt korai posztemer-gensen kell kijuttatni, tehát levélen keresztül is hat,

de talajon át, ha később bemosódik, megakadályoz-

za a további gyomkelést is. A magról kelő gyomokmellett a főbb évelőket is jól gyéríti, ha azok már

megfelelő levélfelülettel rendelkeznek a permete-

zéskor (mezei acat, apró szulák, fenyércirok, tarack-

búza). A korai posztemergens kijuttatásra azért kell

ügyelni, mert a kölest igazán jól három leveles korá-

ig irtja, és a nehezebben irtható, viaszosabb, szőrö-

sebb levelű egynyári kétszikűek is inkább szikleve-

les-kétleveles korban érzékenyek a kombinációra. A

kötött talajok évelője, a mogyorós lednek ellen ez is

hatástalan.

Az ilyen készítménnyel való gyomirtás után 12 hó-

napon belül repce és cukorrépa nem vethető az

adott táblán!

A kukorica gyomirtása és a kukoricabogár

Régóta hangoztatjuk írásban és szóban, hogy a

gyomnövények elleni gazdaságos védekezés egyik

alapvető követelménye a monokultúra megszűnteté-

se és egészséges, vetésváltásos gazdálkodás beveze-

tése. Ez ugyanis nemcsak a veszélyes „monokultúra-

gyomok” mérséklődését jelentené, hanem az ameri-

kai kukoricabogár felszaporodását is nehezítené.

Tehát most már két komoly érv szól a hosszú távú

monokultúra megszüntetése mellett. Jelenleg a

mintegy 1 millió 300 ezer ha kukorica vetésterület-

ből több mint félmillió hektáron még monokultúrás

termesztés folytatnak, és érthetetlen, vagy tán na-

gyon is érthető módon éppen a legveszélyeztetet-

tebb déli megyékben: Baranya, Tolna, Békés, So-

mogy megyében igen magas ennek az aránya (40-50

%).

A lárvakártételt mutató, fertőzött területek kötele-

ző vetésváltása mellett várhatóan terjedni fog a tala-jinszekticidek használata azokban a nagy termésát-

lagokat elérő, és a jövedelemtermelésben a kukori-

cára alapozó gazdaságokban, ahol kényszerűségből

2-3 évig marad a kukorica ugyanazon a területen.

A vetéssel egy menetben végzett talajfertőtleníté-sek, illetve az állományban végzett lárva elleni keze-lések kihatással vannak a gyomirtási technológiárais. Egyrészt figyelembe kell venni, hogy ha szerves

foszforsavészter típusú szerrel végezzük a talajfer-

tőtlenítést, akkor egyes szulfonil-karbamid ható-

anyagú (pl. rimszulfuron (Titus DF, Titus ATG),nikoszulfuron (Motivell)) szerek, illetve kombináci-

óik posztemergens használatáról, a szelektivitás

romlása miatt le kell mondanunk, ami elég nagy ár

lehet veszélyes egyszikűekkel (pl. fenyércirok Tolna

és Baranya megye kukorica tábláin) fertőzött terüle-

teken. Másrészt, ha a talajfertőtlenítő szert, a kuko-

rica 4-6 leveles állapotában a sorközbe kultivátorral

bedolgozva kívánja a gazda kijuttatni, vagy a sorra, a

kukorica tövére permetezve és kultivátorral feltöltö-

getve, akkor számolnia kell azzal, hogy az adapter la-

zító és keverő hatása miatt a már gyomirtott tábla

május végén, június elején újra kigyomosodhat. Ezt

csak kései, nagy fitotoxikus veszélyt jelentő

posztemergens kezeléssel vagy még későbbi, irányí-

tott levél alá permetezéssel lehet megszüntetni.

A tiokarbamátok „hőskorában” Magyarországon is

próbálkoztak az ún. sweep ekével, amellyel sorköz-

be lehetett adagolni a gyomirtó szereket, május vé-

gén, június elején. Ha az inszekticid és herbicid ke-

verhető egymással hatásuk csökkenése nélkül, talán

el lehetne indulni ezen az úton az utógyomosodás

kiküszöbölésére, nem okvetlenül tiokarbamátokkal,

esetleg más gyomirtó szerekkel is.

Összefoglalás

A kukoricaterületek gyomflórája változatosabb lett

a rendszerváltás óta, s a gazdálkodás színvonalában

és a gyomirtási technológiákban is ez a tendencia

mutatkozik. A gyomirtás megtervezésekor a gazdál-kodó akkor dönt helyesen, ha óvakodik az éppen fu-

tó „divatáramlatoktól” (pl. csak a célzott posztkeze-

lések „üdvözítése”), és körültekintően, saját pénz-ügyi, ökológiai és műszaki, gépesítettségi viszonyai-nak legjobban megfelelő, arányosan fejlesztett tech-nológiát alkalmaz. Figyelembe veszi táblái gyomfer-

tőzöttségét, számba veszi agrotechnikai lehetősége-

it, a nem vegyszeres, illetve közvetett hatású védeke-

zési módokat, és olyan kukorica gyomirtási techno-

lógiát dolgoz ki, amely a presowing, preemergensés posztemergens gyomirtásoknak és egyéb speciá-lis eljárásoknak olyan jól szervezhető arányát adja,

ami biztosítja, hogy a lehető legkisebb herbicid költ-

séggel és környezeti terheléssel, arányos munka- és

energiaráfordítással hatásos és gazdaságos gyomir-

tást hajtson végre. Ehhez általános receptet, egysé-

ges algoritmust képtelenség megadni, és nem is sza-

bad.

Mégis reméljük, hogy cikkünkben olyan tervezési

sarokpontokat jelöltünk ki, amelyek végiggondolá-

sával és tudatosulásával a termelő meghozhatja azo-

kat a döntéseket, amelyek végül is egységes algorit-

mussá, lépésről lépésre rögzített tervvé állnak ösz-

sze, és a végeredmény a sikeres, eredményes gyom-

irtás lesz.

■



Ön, Kedves Termelő ebben az időszakban általában

azzal találkozik e rovatban, hogy a fajtatulajdonosok

hibridjeiket, fajtáikat, termékeiket mutatják be, ajánl-

ják – magyarul el akarják azt adni. Talán már unja is

egy kicsit.

Bizonyos vagyok abban, hogy kollégáim – a PIO-NEER agronómusok – már felkeresték Önt és termé-

keinket részletesen bemutatták. Ezért engedje meg,

hogy ma ne a hibridekről beszéljek, hanem a PIO-NEER más, a termékhez kapcsolódó tevékenységeivel

– SZERVIZ SZOLGÁLTATÁSAIVAL – ismertessem meg

Önt. Látni fogja, hogy az a termelő, aki használni tud-

ja a PIONEER SZERVIZ adta lehetőségeket, sokkal si-

keresebben termelhet, mint aki nem használja azokat.

Először talán nézzük meg mit jelent a PIONEERSZERVIZ, SZOLGÁLTATÁS:

Minden olyan PIONEER tevékenységet, amely a ter-

melő jobb informáltságát biztosítja és ezáltal a gazda

sikeresebb, nagyobb jövedelmet garantáló termelést

tud folytatni, a PIONEER SZERVIZ fogalmába soro-

lunk. A SZOLGÁLTATÁS lehet agronómiai kísérlet

eredménye, kártevő elleni védekezés módszere, a ter-

mék beltartalmára vonatkozó információ, a termék

termesztésével, netalán értékesíthetőségével kapcso-

latos kérdés vagy éppen az adott hibrid helyre adaptá-

lása – a lényeg, hogy segítse a termelő munkáját, javít-

sa jövedelem-pozícióit.

Ugye egyetértünk, hogy ez így nagyon általános?

Nézzük a kézzel fogható konkrétumokat! Valójában

milyen PIONEER SZERVIZT ajánlunk Önnek?

1. Diabrotica-program 2003-2005: A mai ma-

gyar kukoricatermesztés legnagyobb kihívása a

kukoricabogár okozta kártétel, terméskiesés. A

PIONEER vallja, hogy ebben a „csatában” nem le-

het a termelőt magára hagyni. E hitvallás szellemé-

ben 2003-ban a PIONEER – felhasználva az anya-

vállalat anyagi hátterét – 3 éves kísérleti progra-

mot indított el Magyarországon. A fő cél, hogy a

ma és a közeljövőben használatos talajfertőtlenítő

szerek és rovarölő csávázószerek kukoricabogár

lárva elleni hatékonyságát összehasonlító kísérle-

tekben vizsgáljuk. Az eredményeket a termelők

rendelkezésére bocsássuk, javaslatokat tegyünk,

ezáltal hozzájáruljunk, hogy növekedjen a terme-

lés biztonsága. A kísérletek kivitelezésével a PIO-NEER a megyei növény és talajvédelmi szolgálato-

kat bízta meg. A program első évén vagyunk túl.

Az eredményeket minden termelő megismerheti a

PIONEER agronómus kollégákon keresztül.

2. Kukoricabogár Kockázat Elemzés (KKE): A PIO-NEER azoknak a termelőknek nyújtja ezt a SZOLGÁL-TATÁST, akik 2004-ben kukoricát termelnek, és nem

tudják eldönteni, hogy 2005-ben termelhetnek-e az

adott területen ismét kukoricát, kell-e számítaniuk ku-

koricabogár lárvafertőzésre vagy sem. A termelő szá-

mára ez a kérdés nem könnyen megválaszolható, sőt

a 2005. év vetésszerkezetét, eredményességét jelentős

mértékben befolyásoló döntést kell hoznia. Ma ehhez

a döntéshez a kukoricatermelő gazda a PIONEER-en

kívül senkitől sem kap kézzelfogható segítséget. A

KKE egy olyan program, amely keretében a Szent Ist-

ván Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi

Kar Növényvédelemtani Tanszéke és a PIONEERegyüttműködésének eredményeként a PIONEER ag-

ronómusok segítséget tudnak adni annak eldöntésé-

hez, hogy 2005-ben vethető-e kukorica az adott táb-

lán. A Növényvédelmi Tanszék felvértezi a PIONEERagronómusokat azokkal az ismeretekkel, amelyek ré-

vén a kérdés eldönthető. Annak a termelőnek a táblá-

ján, aki ezt a PIONEER SZOLGÁLTATÁST igényli, a

PIONEER agronómus csapdákat helyez el az imágó-

rajzás idején és a termelővel közösen értékeli ki a

csapda tartalmát. A eredmény alapján a gazdálkodó

tud dönteni a 2005. évi kukoricájáról.

3. ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer a PIO-NEER kísérletekben: Ma általános jelenség, hogy Önt,

a termelőt kereskedők, fajtatulajdonosok keresik fel

és különböző kísérletek adatainak felhasználásával

próbálják meggyőzni arról, hogy milyen hibridet ér-

demes vetni. Ezek az adatok sok esetben egymásnak

ellentmondóak. A PIONEER számára mindig kulcs-

kérdés, hogy az általa közölt adatok megbízhatóságá-

hoz kétség se férhessen. 2003-tól a PIONEER a szántó-

földi fajta-összehasonlító kísérleteit az ISO 9001 minő-

ségbiztosítási rendszer szigorú követelményeinek be-

tartásával folytatja.

Miért fontos ez Önnek? Miért minősül ez SZERVIZ-NEK?

Azért, hogy a kísérletek és azok eredményei megbíz-

hatóan szolgálják a termelők érdekeit. Ez a minőség-

biztosítási rendszer átfogóan kiterjed a kísérleti kivite-

lezés minden fázisára, a terület-kiválasztástól egészen

a kísérleti adatok értékeléséig. Az elkötelezett munka-

MMMM IIII AAAA PPPP IIII OOOO NNNN EEEE EEEE RRRR ????Vetőmagvállalat vagy nemesítő cég?

NETALÁN SOKKAL TÖBB?


végzés mellett a rendszeres, független külső ellenőr-

zés a további garanciája a kísérleti eredmények meg-

bízhatóságának. A PIONEER agronómusok csak az

ISO 9001 által ellenőrzött adatot használnak munká-

juk során.

Van egy másik apropója is az ISO bevezetésének. Az

EU-csatlakozás után lehetőség nyílik hibridek EU listá-

ról való behozatalára a magyar köztermesztésbe. Az Ön

számára még fontosabb lesz, hogy megbízható infor-

mációt kapjon az adott fajtáról. A hibridet ajánló fele-

lőssége megnő. A PIONEER hibridek esetében az ISO

9001 rendszer lesz az alapja az EU-listáról a magyar köz-

termesztésbe bekerülő hibridek vizsgálatának is. A

PIONEER csak és kizárólag olyan hibrideket kíván a

magyar gazdának ajánlani, amelyeket a hazai viszo-

nyok között több éven keresztül az ISO 9001 rendszer

alapján tesztel, és alkalmasnak talál a köztermesztés

számára.

4. Agronómiai tanácsadás: A Debreceni Egyetem

Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi

Kar Növénytermesztési és Tájökológiai Tanszéke min-

den évben több agronómiai tulajdonságra vizsgája a

legújabb PIONEER kukorica hibrideket. Ezek a tulaj-

donságok a vetésidő-, tőszám- és tápanyag-reakció, va-

lamint a vízleadás-dinamika. A PIONEER ezeket az ag-

ronómiai adatokat agronómusain keresztül az Ön ren-

delkezésére bocsátja. A PIONEER SZERVIZ része olyan

agronómiai információkkal segíteni a termelőt, amely

révén, az ő területén a legjobban teljesítő hibridet tud-

ja kiválasztani. A SZERVIZ része a helyre adaptálás. En-

nek kivitelezéséhez elengedhetetlen a fenti agronómi-

ai tulajdonságok ismerete.

5. Beltartalmi adatok: A közeljövő új lehetősége lesz

az étkezési célú kukorica termesztése. Ez egy új értéke-

sítési csatornát jelent, amely szintén az Ön több lábon

állását, biztonságát növeli. Azonban nem minden kuko-

rica alkalmas étkezési célra. Számos tulajdonságnak

(olajtartalom, fehérjetartalom, keményítőtartalom,

hektolitersúly, a mag textúrája, mérete stb.) kell, hogy

megfeleljen az a hibrid, amely alkalmas étkezési feldol-

gozásra. Különös hangsúlyt kap a toxintartalom, illetve

toxinmentesség. A napokban lép életbe az EU-ban az

új szigorító rendelkezés.

2003-ban minden ma használatos és az elkövetkező 3

évben bevezetésre kerülő PIONEER kukorica hibrid-

ből mintákat vettünk és azokat az USA-ban, laboratóri-

umban vizsgálják az étkezési célú felhasználás szem-

pontjából fontos tulajdonságokra. A PIONEER hibri-

dekre vonatkozó adatok hamarosan rendelkezésre áll-

nak. Mielőtt a termelő elkötelezi magát egy esetleges ét-

kezési célú termeltetésre, a PIONEER agronómusoktól,

a PIONEER SZERVIZ keretében, információt kaphat ar-

ról, hogy mely hibridek alkalmasak erre a hasznosítási

irányra.

6. Silóprogram: Mind a tejtermelő, mind a húsmarha-

tartó gazdaságok közül ma már csak a legjobb színvo-

nalú tud talpon maradni. A sikeres állattenyésztés alap-

ja a kifogástalan, magas energiatartalmú takarmány. A

PIONEER silóprogramja ehhez nyújt SZOLGÁLTATÁST.A siló tömegtakarmány előállítását a program komple-

xen kezeli. A PIONEER az egyetlen cég, amely vizsgálja

hibridjeinek vegetatív részeiben lévő energiatartalmat.

Ez fontos a bevihető energia mennyiségének kiszámí-

tása során. A silókukoricát, mint alapanyagot, a szilázst,

mint végterméket értékeljük. A jó minőségű szilázs elő-

állításához magas csőarányú, nagy zöldtömeget biztosí-

tó hibrideket és oltóanyagokat javaslunk használni. A

kivitelezéshez technológiát adunk. Mindezt a PIO-NEER SZERVIZ keretében a PIONEER agronómusokon

keresztül juttatjuk el Önhöz.

7. Vetőmagminőség: Ön jogosan kérdezi: mi ebben

szolgáltatás, hiszen csak kiváló minőségű vetőmag ke-

rülhet forgalomba? Ez igaz is – bár sajnos sokszor csak

elméletben. A legjobb fajta is megbukhat a vetőmag

gyenge minősége miatt. A PIONEER SZERVIZ alapja az,

hogy Magyarországon üzemel a PIONEER ma legjobb

minőséget előállító kukorica vetőmagüzeme. 2004-ben

2 milliárd forintos beruházás révén a szarvasi PIONEERvetőmagüzem egy újabb, komplett vonallal (fogadó,

fosztó,- válogató, szárító, morzsoló) bővül. Ezzel a világ

legnagyobb vetőmagüzeme épül meg. Amikor a PIO-NEER agronómus kiváló tulajdonságú hibrideket ajánl,

akkor sosem felejti el, hogy a vetőmag e tulajdonságok

hordozója. Hátunk mögött a szarvasi vetőmagüzem-

mel képesek vagyunk az Ön különleges igényeit is ki-

elégíteni. Legyen az a vetőmag frakciójára, alakjára, cso-

magolására, kiszállítására vagy a cold-teszt értékére vo-

natkozó igény. Számunkra természetes, hogy az ilyen

igények kielégítése is a PIONEER SZERVIZ része.

8. A PIONEER agronómus: Minden SZOLGÁLTATÁSa PIONEER agronómusokon keresztül jut el Önhöz.

Vállalatunk munkatársait folyamatosan és magas szín-

vonalon képzi. Azonban nem elegendő csak képezni

kollégáinkat, képessé kell tenni őket az ismeretek át-

adására is. Ennek érdekében kialakítottuk saját, belső

képzési és értékelési rendszerünket. A rendszer az ISO

9001 része. Minden PIONEER munkatársnak időről-

időre számot kell adnia tudásáról, és erről PIONEERcertifikációt, egyfajta bizonyítványt kap.

Kedves Termelő!Azt ígértem, hogy a cikk végére kiderül, hogy mit ér-

tünk PIONEER SZERVIZEN. Bízom benne, hogy ennél

többet is sikerült elérni, és a PIONEER kiváló tulajdonsá-

gokkal rendelkező kukorica hibridjei mellett igénybe

veszi a PIONEER által nyújtott SZOLGÁLTATÁSOKAT is.

Ön ezt bármikor megteheti, hiszen munkatársaink, a

PIONEER agronómusok, felkeresik Önt és a legmaga-

sabb színvonalú PIONEER SZERVIZT biztosítják Ön-

nek a jövedelmezőbb kukoricatermesztés érdekében.

Kara Bélatermék- és agronómiai menedzser


A kukorica esetében is igaz: a termesztett növény töretlen és

egészséges fejlődése jelentősen növeli a szükséges növényvé-

delmi beavatkozások sikerét. A kiegyensúlyozott tápanyag-ellá-

tottságú kukorica kelése, növekedése homogén, így a

posztemergens gyomirtás, vagy a rovarkártevők (kukoricabo-

gár, kukoricabarkó stb.) elleni védelem is hatékonyabb lesz.

A kukorica alaptrágyázása nagyrészt a hagyományos, mikro-

elemeket nem tartalmazó NPK komplexekre épült. Az egyol-

dalú, zömében makroelem-tartalmú műtrágyák hatására a ta-

lajban lévő mikroelem készletek (pl. Cu, Fe, Zn) lekötődtek.

Liebig óta tudjuk, hogy a tápelemek hasznosulását mindig a re-

latíve legkisebb arányban jelen lévő komponens határozza

meg. A mikroelemek közül a kukorica – szöveti felépítéséből,

fotoszintetizáló rendszeréből adódóan – cinkből igényli a leg-

többet. Hiányában növekedése lassul, az ízközök rövidülnek

és alacsonyabb lesz az állomány. Az idősebb leveleken a kö-

zépér mindkét oldala mellett világos, klorotikus csíkok jelen-

nek meg, amelyek a levélalaptól a levélcsúcsig terjednek. A fia-

talabb levelek világossárgák, közel fehér színűek lesznek. Ké-

sőbbi tünetként a virágképződés késése vagy elmaradása je-

lentkezhet, a csöveken kevés és deformált szemek fejlődnek. A

cink a kukorica életében számos enzim működését szabályoz-

za, valamint a sejtekben a stabil metalloenzim-komplex kialakí-

tásában van jelentősége. Mivel a cink fontos szerepet játszik a

nitrogén-anyagcserében és a hajtások megnyúlásos növekedé-

sében, megfelelő cink ellátással a növények intenzív növeke-

dését is pozitívan tudjuk befolyásolni.

A kukorica számára nélkülözhetetlen mikroelemek haté-

kony és gyors bevitelére a növényvédelmi munkákkal egy me-

netben elvégzett levéltrágyázás a legalkalmasabb. Cinkhiányos

tünetek megelőzésére és az intenzív növekedés elősegítésére

a Wuxal szuszpenziós levéltrágya-család legújabb tagját, a

Wuxal® Cinket javasoljuk. A termék 6 % (86 g/l) cinket tartal-

maz, amely teljes egészében egy új, szerves kelatizáló anyaggal

képzett komplexben található meg, így a növények levélen ke-

resztül, gyorsan és hatékonyan képesek felvenni a perzselés

legkisebb veszélye nélkül. A készítmény cinken kívül, annak

felvételét segítő 5 % (70 g/l) nitrogéntartalommal is bír, vala-

mint a termékcsaládra jellemző permetezés-technikai adalék-

anyagokat is tartalmaz. Kijuttatását a kukorica posztemergens

gyomirtásával egy menetben, 2 l/ha dózisban javasoljuk.

Amennyiben a kukorica számára biztosítjuk a fejlődéséhez

szükséges tápanyagokat, akkor számolhatunk azzal, hogy nö-

vényvédelmi beavatkozásaink elérik a tervezett célt. Számos

kérdés fogalmazódhat meg, most ezek közül emeljük ki és vá-

laszoljuk meg a legfontosabbakat.

Hol fordulhat elő probléma a kukoricabogárral?Ma már minden olyan területen, ahol az előző évben, évek-

ben kukorica volt és ott is, ahová az előző évi kukorica a virág-

porát elszórta (szomszédos területek). Várható olyan területe-

ken is, ahol ugyan nem kukorica volt az elővetemény, de az

életfeltételei biztosítottak (pl. tök, szója, több kultúr- és gyom-

növény).

Milyen egyéb problémák jelentkezhetnek a területen?Ahol évek óta kukoricát termelnek, ott fokozottan jelentkez-

nek a kukorica speciális kártevői is, mint pl. a kukoricabarkó,

vagy az egynyári és évelő egyszikű gyomnövények. Mindkettő

kifejezetten súlyos, és nehezen, ill. költségesen megoldható

probléma.

Milyen tapasztalatokat szereztünk a kukoricabogáron kívüligondok megoldásában?

A barkók elleni védelem tapasztalatai azt mutatták, hogy az

inszekticid csávázószerek, vagy a részleges hatású talajfertőtle-

nítők használata sokszor nem volt elegendő. Az ilyen területe-

ket nemritkán 5-8 alkalommal is rovarölőszeres állományvéde-

lemben kellett részesíteni. Lényeges, hogy a kukorica

posztemergens gyomirtásában sikeresen alkalmazható szul-

fonil-karbamid típusú gyomirtó szerek (pl. Titus® ATG stb.)

használatakor ne legyen összeférhetetlenségi probléma! Ilyen

termesztéstechnológia esetén csak a komplex hatású (érintő,gáz és felszívódó) talajfertőtlenítő szerek hatékonyak. A nö-

vényt kímélő és komplex hatást csak a karbamát típusú talajfer-

tőtlenítők biztosítják. Ilyen a Furadan® 10 G és a Marshal® 25EC. A formulációk közötti választást a rendelkezésre álló kijut-

tató eszköz határozza meg.

Van-e felhasználóbarát technológia?A Marshal® kijuttatása az ismert pumpás rendszerrel egyér-

telműen az. Zárt technológiája garancia arra, hogy a legkisebb

terhelést okozza a felhasználók számára. Kétségtelen, hogy a

granulátumok használata nagyobb expozíciós veszélyt jelent,

de a Furadan® kiváló fizikai paraméterei – elsősorban a fel-

használók által is tapasztalt porlásmentesség – mérséklik ezt.

Adagolása egyszerűbb, biztonságosabb és pontosabb. Nem el-

hanyagolható, hogy a granulátumszóró adaptert messzemenő-

en kíméli. A kijuttatás utáni kultivátoros takarás biztosítja a

méh- és vadtoxicitás kockázatának csökkentését.

Az imágók elleni védelem ma már több megoldást kínál. A

gyapottok-bagolylepke hernyója, a kukoricamoly hernyója, és

a barkó kártevők ellen egyaránt hatékony terméket is választ-

hatunk. Az engedélyokirattal rendelkező Fury® 10 EC kiemel-

kedő hatású az említett kártevők ellen, és a kukoricabogár imá-

gója ellen is kiváló.

Van tehát komplex javaslat?Igen, a Magyar Kwizda ajánlata. A speciális műtrágyák és nö-

vényvédő szerek, a kijuttatás technológia, a hatásspektrum, a

hatástartam, a szulfonil-karbamid típusú gyomirtó szerekkel

való összeférhetőség mind ezt igazolja, ezt bizonyítja.Antal Anikó, Kormányos Ferenc

Magyar Kwizda Kft.

Táplálunk és védünk a kukoricában is!



Fenyércirok (Sorghum halepense – SORHA)Minden kultúrában jelentősen gyomosít, rossz évjá-

ratban még a kiritkult gabonákban is komoly termés-veszteséget okozhat. Szaporodási stratégiájának alapjaa hosszú, több ízre tagolt rhizóma, de maggal történőterjedése sem elhanyagolható. Az irtására tudatosan ké-szülni kell, mert önmagában a gyomirtószeres védeke-zés, de még a legjobb szer sem jelent 100 %-os megol-dást az adott évben. A program alapja, hogy az előzőévben „illik” minél kisebbre összedarabolni arhizómákat. A magról kelő alak az évelőtől általában el-térő időpontban jelenik meg, gyakran ennek az ered-ménye, hogy az egymenetes védekezés nem hozhat tel-jes sikert. A fenyércirok a rengeteg irtási lehetőség elle-nére tovább terjed.

Vadköles (Panicum miliaceum – PANMI)A másik gyom, ami a kukoricatermesztés iparszerűvé

tétele miatt „futott be fényes karriert”.Az ország déli és nyugati részeiről tovább terjeszke-

dik keletre, és ott is északra: Hajdú Biharban és a Nyír-ségben is megjelent. Nagy a magprodukciója, a magvakjó része képes több évig is elfeküdni a talajban. Többhullámban kel, emiatt nehéz az irtása annak ellenére,hogy ügyes vetésváltással és megfelelő technológiávalirtható. Agresszív, nagyra nő, bírja a szárazságot, ezértcsak a jó hatékonyságú megoldások jöhetnek számítás-ba. Vetőmaggal, művelő eszközökkel szívósan és folya-matosan terjed. Úgy tűnik, nem lehet megállítani.

A Monsoon és a Mesterátütő és látványos sikere

A Bayer CropScience új termékei valósággal berob-bantak a piacra. Olyan új és korszerű posztemergensgyomirtó szerek, amelyek megbízható hatásúak a kuko-rica legfontosabb gyomnövényei ellen.

A siker alapja az új foramszulfuron hatóanyag. A keze-lést követően a hatóanyag gyorsan felszívódik gyomnö-vényekbe; az esőállóság kialakulása mindössze két óra. Akezelést követően a gyomnövények növekedése szinteazonnal leáll, majd sárgulás, vörösödés, majd csúcs- ésszárbarnulás alakul ki. A gyomnövények teljes elhalása 2-4 hét után következik be, de a gyomok a kezelés után márnem jelentenek konkurenciát a kukorica számára.

Monsoon – a kukorica-gyomirtás specialistájaA Monsoon szinte az összes kukoricában gondot

okozó egyszikű gyomnövény ellen hatékony. Eredmé-nyesen alkalmazható a kakaslábfű, a perjefélék, a vad-köles, a muharfélék, a de az évelő fenyércirok és a ta-rackbúza ellen is. Hatásos ezen kívül jónéhány széleslevelű gyomnövény ellen is, mint a parlagfű, a disznó-paréj félék stb.

Felhasználási javaslatokA Monsoon a kukorica 2-7 leveles fejlettségénél alkal-

mazható.

A magról kelő egyszikű gyomok ellen az optimális ki-juttatási időpont a gyökérváltás végéig tart. A kétszikű-ek a szikleveles, vagy a 2-4 leveles fejlettségnél a legér-zékenyebbek vele szemben.

Ajánlat fenyércirokkal fertőzött területekreAz évelő fenyércirok 20-30 cm növénymagasságnál

kezelhető a legeredményesebben. Ha a fenyércirok fej-lettsége egyöntetű, egyszeri kezelés elegendő. Ha elhú-zódóan, folyamatosan kelnek a gyomok, osztott keze-lésre lehet szükség.

Javaslat vadkölessel fertőzött területekreA vadköles gyökérváltásának vége előtt 2-3 leveles ko-

rában a legérzékenyebb. Elhúzódó, több hullámban új-ra induló kelése miatt azonban legtöbbször szükségesa kezelés megismétlése.

TankkombinációHeterogén gyomösszetétel, eltérő gyomfejlettség ese-

tén a hatásbiztonság osztott kezeléssel és/vagy kombi-nációs partner hozzáadásával tovább fokozható.

Ajánlat általános gyomviszonyok eseténA kukoricában legelterjedtebb kakaslábfű és egyéb

magról kelő kétszikűek ellen a Mester az igazán költ-séghatékony megoldás.

Mester – az univerzális megoldásA Mester, több mint csak egy új gyomirtó szer, igazi

újdonság! Új hatóanyagok kombinációja: a foramszulfuron – fő-

leg egyszikűirtó hatású, számos kétszikű gyom ellenihatékonysággal, a jodoszulfuron pedig tovább erősíti akétszikűek elleni hatékonyságot.

Rendkívül széles hatásspektrumAlkalmazásával eredményesen védekezhetünk a ku-

koricában gyomosító legtöbb gyomnövény ellen. AMester hatékony a kukoricában gondot okozó pázsitfű-félék közül a magról kelő kakaslábfű, a perjefélék, avadköles, a muharfélék, de még az évelő fenyércirok ésa tarackbúza ellen is. Hatásos ezen kívül olyan széles le-velű gyomok ellen is, mint a parlagfű, a disznóparéjfé-lék, a libatopfélék, a vadkender, a selyemmályva, aszerbtövis, a csattanó maszlag stb.

Kimagasló parlagfű elleni hatásA Mester önmagában alkalmazva is rendkívül haté-

kony a kukoricában a kétszikűek közül első helyen gyo-mosító, valamint allergén hatása miatt kiemelten fontosparlagfű ellen.

Rikk IstvánBayer CropScience

Szaporodó gondok – sikeres megoldások


A kukorica gyommentesen tartása nem könnyű fel-adat. Még a növényvédelem jelenlegi állapotábansem, amikor rengeteg eszköz van a kezünkben, hi-szen sokféle eljárás és készítmény áll a rendelkezé-sünkre. Mégis, mi alapján és melyiket válasszuk?Nincs két egyforma évjárat, várjuk, lessük a bemosócsapadékot, minden évjáratban más-más dominanci-ában jelennek meg a gyomnövények a területünkön,és egyre terjednek a viszonylag nehezen irthatógyomfajok az országban.

A kukorica gyomirtását megoldhatjuk mechanikaiúton (kultivátor, kapa) – ennek bizonyos területi kor-látai vannak. Ha a kémiai út mellett döntünk, alapve-tően háromféle eljárás (presowing, preemergens,posztemergens) közül választhatunk. A presowing(ppi) módszer „kikopott” a gyakorlatból, maradt apreemergens és a posztemergens módszer. Kutatá-sok számolnak be arról, hogy mely tényezők befolyá-solják a kétféle módszer sikerét, és ezeket a rizikófak-torokat vajon mi magunk mennyire vagyunk képe-sek befolyásolni?

A végeredmény: a preemergens módszer legfonto-sabb rizikófaktorait (talajelőkészítés, egyenletes fe-dettség, permetezésre alkalmas időjárás, nagymagvúgyomfajok, évelő gyomfajok, bemosó csapadék, a ta-laj minősége) átlagosan 49 %-ban tudjuk befolyásol-ni. A posztemergens megoldás esetében a rizikófak-torok (egyenletes fedettség, permetezésre alkalmasidőjárás, a felszívódás hatékonysága, a légszárazság,az esetleges fitotoxicitás veszélye) természetesen ittis jelen vannak, ám ezek befolyásolhatósága a felmé-rés eredménye alapján lényegesen magasabb: 83 %.

Ha az utóbbi 150 év időjárási adataira tekintünk, acsapadék éves mennyiségének lassú, de biztos csök-kenése mutatkozik. Míg a XIX. évszázad második fe-lében a különösen csapadékos és különösen aszá-lyos évek előfordulásának valószínűsége azonos volt(22,5-22,5 %), addig az utóbbi 20 évben az aszályosévjáratok előfordulási valószínűsége (52,6 %) többmint duplája a csapadékos évjáratok előfordulási va-lószínűségének (21,1 %).

A kukorica gyomflórája időről-időre változik, eztigazolják a legújabb, 1996-1997. évek során elvégzettIV. országos gyomfelvételezés eredményei is. Sza-porodófélben vannak olyan nagymagvú, viszonylagmélyről csírázó, melegigényes, Ujvárosi Miklós beso-rolása szerint T

4-es életformájú gyomfajok, mint a

parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), csattanó maszlag(Datura stramonium), selyemmályva (Abutilontheophrasti), szerbtövis-fajok (Xanthium spp.) éstöbbek között az ország nagy területén várhatóan2004-ben is gyomosító árvakelésű napraforgó(Helianthus annuus). Ezen gyomfajok „kordábantartását” nem végezhetjük kellőképpen hatékonyan

preemergens módon, ahogyan nem várhatunk meg-felelő hatékonyságot a preemergens készítményekalkalmazásától olyan évelő gyomfajok ellen sem,mint például a fenyércirok (Sorghum halepense), atarackbúza (Elymus /Agropyron/ repens), a mezeiacat (Cirsium arvense), az apró szulák (Convolvulusarvensis) vagy a sövényszulák (Calystegia sepium). AIV. országos gyomfelvételezés eredménye alapján alegelterjedtebb 10 gyomfaj közül 6 olyan, amely vagynagymagvú vagy évelő, tehát preemergens módonnem irtható megfelelő hatékonysággal.

Igazi megoldást ezek ellen a gyomfajok ellen kizá-rólag a posztemergens gyomirtási módszerek nyújta-nak. Ez az irány érvényesül a DuPont fejlesztő mun-kájában, és bátran állíthatjuk: a célt elértük, hatékonyés egyben költségtakarékos megoldások születtek azelmúlt években.

A fent leírtak miatt az utóbbi tíz esztendő során át-alakultak a kukorica vegyszeres gyomirtásának „szo-kásai” Magyarországon: a premergens kezelések ará-nya lényegesen csökkent, míg a tervezett posztemer-gens kezelések aránya megháromszorozódott mind-amellett, hogy a korrekciós posztemergens kezelésekaránya is nőtt.

Négy alapvető helyzetet feltételezve (csapadékosévjárat; aszályos évjárat; magrólkelő, aprómagvúgyomfajok, illetve nagymagvú, mélyről csírázó ésévelő gyomfajok) és ezen alapesetek összes kombi-nációját megvizsgálva (1. ábra) arra a következtetés-re jutunk, hogy a négy alapesetből mindössze egyesetben – ha csapadékos az évjárat és a területenaprómagvú, magrólkelő gyomfajok vannak – várha-tunk üzemileg elfogadható, 90 % fölötti gyomirtó ha-tást a preemergens készítményektől. A többi háromesetben kizárólag a posztemergens módszerek ad-hatnak megfelelő megoldást, az alapkezelések felül-kezelésre szorulnak, ami extraköltséget jelent.

Ahogy más területeken, a kukorica gyomirtásánaktémakörében is a tökéletességre törekszik a DuPont.

Minden évjáratban működő megoldásoka kukorica gyomirtására

Technológiák átlagos hatékonyságaMelyik a kiszámíthatóbb ?

AA nneemm mműűkkööddőő aallaappggyyoommiirrttáá ss úújjrraakkeezzeellééssee eexxttrraakk ööllttssééggeett jjeell eenntt!!

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Preemergens

Postemergens

Csapadékos évjárat Aszályos évjárat

Aprómagvú Nagymagvú+ évelő

Aprómagvú Nagymagvú+ évelő

1. ábra

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Preemergens

Postemergens


Nincs olyan gyomfaj a kukorica hazai gyomflórájá-ban, amely ellen a DuPont ne rendelkezne megoldás-sal vagy ne tudna olyan kombinációt ajánlani, amelymegoldást jelenthet az adott gyomprobléma ellen.

A gazdálkodók részéről háromféle alapvető igényfogalmazódik meg a posztemergens eljárásokkalkapcsolatban:

● legyen tervezhető, ugyanakkor biztosítsa a kor-rekciós kezelések lehetőségét is,

● speciális gyomproblémákra is adjon megoldást,● legyen olcsó, ám egyben hatékony a technológia.

A DuPont mindhárom típusú igény kielégítésérerendelkezik megoldással.

A tervezhető gyomirtás: az új Titus® Plus DFAz említett két gyomfaj csoport (a nagymagvú,

mélyről csírázó magrólkelő gyomfajok csoportja, il-letve az évelő gyomfajok csoportja) ellen jól tervez-hető megoldást jelent a Titus® Plus.

A Titus® Plus egy olyan gyári kombináció, amely agazdaságok méretétől függetlenül egyaránt képes al-kalmazkodni a legkülönbözőbb igényekhez.

Hatékonyságát tekintve felveszi a versenyt a jelen-leg a piacon lévő bármelyik konkurens készítmény-nyel, illetve kombinációval. Az úújj Titus® Plus DF gyárikombináció, fizikai szemcsekeverék. Előnye ennek aformulációnak, hogy nem kell külön kimérni és ada-golni az egy- és kétszikűirtó komponenst, ezeket akészítmény optimális arányban tartalmazza. Adago-lása egyszerű: egy hektár kukorica gyomirtására egyvízoldható tasak szolgál (a fenyércirokkal, tarackbú-zával vagy kölessel fertőzött területek kivételével,mert ezeken a területeken az osztott kezelés javasolt:az első kezelésre 3 vízoldható tasak új Titus® Plus DF4 hektárra, a második kezelésre pedig 1 vízoldhatótasak 2 hektárra). Az sem mindegy, hogy mennyi a

göngyöleg, a környezetvédelmi szempontok miatt.Az új Titus® Plus DF esetében a csomagolóanyag csaka két vízoldható tasakot magába záró csomagolás,amelynek tömege mindössze néhány gramm. Az újTitus® Plus DF -hez a nedvesítő szer, a Trend™ 90 amegszokott módon jár.

Az új Titus® Plus DF alkalmazható a „korrekciós”kezelések esetén is (a megkésett vagy rosszul sikerültpreemergens kezelések kijavítására is alkalmas ké-szítmény). Kijuttatható a kukorica és a gyomnövé-nyek fejlettségének függvényében az adott gyom-problémához igazodva, így egy menetben védekez-hetünk a nehezen irtható, mélyről csírázó, nagy-magvú magrólkelő és az évelő gyomfajok ellen is!

Az új Titus® Plus DF elődeihez hasonlóan a kukori-ca 3 és 7 leveles állapota között juttatható ki. Egyszi-kű gyomnövények elleni hatását mutatja be a 1. kép(Debrecen-Látókép, 2003).

Összefoglalva az új Titus® Plus DF tulajdonságait:● könnyen kezelhető,● környezetbarát csomagolással rendelkezik,● megoldást jelent a nehezen irtható nagymagvú,

későn és mélyről csírázó magrólkelő, valamint azévelő gyomfajok ellen is,

● ahol éveken keresztül következetesen használjákosztott kezelés formájában, ott jelentős mérték-ben visszaszorítja a fenyércirok-fertőzést,

● teljes a gyomirtó spektruma.

A megoldás speciális gyomproblémákra:Titus® 25 DF

A Titus® 25 DF megoldást jelent olyan speciálisgyomproblémákra is, mint például a fenyércirok, atarackbúza vagy a köles. Ezek ellen a gyomfajok ellena nagyfokú hatékonyság elérése céljából osztottposztemergens kezelést célszerű végezni.

A kukoricában az első kezelést akkor végezzük, haa rizómás fenyércirok vagy tarackbúza 10-15 cm-esnagyságú, a köles 1-2 leveles. Ha a kukorica ekkormég nincs 5 leveles állapotban, akkor használjunk 15g/ha Basis®-t, vagy ha a kukorica már elérte az 5 leve-les kort, akkor az első kezelésre 30 g/ha Titus®-t. A te-rületen jelenlévő kétszikű gyomfajok ellen válasz-szunk megfelelő kétszikűirtó tankkeverék partnert(és természetesen soha ne feledjük el a keverékhez anedvesítőszert, a Trend™-et hozzáadni).

A második kezelést akkor végezzük el, amikor arizómás alakok újrahajtottak és elérték a 10 cm-esnagyságot, vagy a köles újrakelés 1-2 leveles állapot-ban van. Ekkor a kukorica 7 leveles állapotáig 20 g/haTitus®-t használjunk.

Amennyiben nincs erős fertőzés a területünkönvagy viszonylag egyöntetű a gyomnövények kelése(pl. öntözés esetén), akkor egyszeri védekezésben isgondolkodhatunk, ekkor a kukorica 7 leveles koráig50 g/ha Titus® kijuttatása javasolt. A Titus® kijuttatha-tó a kukorica 1 és 7 leveles állapota között. A kezeléstmindig a gyomnövények fenológiájához kell igazíta-ni.

A fenyércirok elleni hatékonyságot vizsgálva meg-állapítható, hogy a Titus®-ra alapozott technológiahosszabb ideig megtartja a hatékonyságát, mint akonkurens posztemergens ajánlatok, ráadásul, ha ki-

Kezeletlen

Debrecen-Látókép, 2003

Titus® Plus DF+Trend™ 383 g/ha+0,1 %

1. kép


számoljuk az osztott kezelések költségét, akkor aDuPont technológia 35-40 %-kal kedvezőbb megol-dást kínál a termelők részére.

Érdekes megfigyelés, hogy a fenyércirok előfordu-lása szorosan összefügg a talaj kémhatásával, ugyan-is elsősorban bázikus jellegű talajokon fordul elő.Sem ezeken a talajokon, sem pedig más jellegű tala-jokon a Titus®-szal nincs semminemű utóveteményprobléma.

A Titus® egyik kombinációs lehetősége a Mustang*,ennek a kombinációnak a hatékonyságát mutatja bekülönböző gyomfajok ellen a 2. kép (Gödöllő, 2003.).

Az olcsó és hatékony megoldás: Basis® 75 DFA DuPont valódi korai posztemergens készítménye

a Basis® 75 DF, amelyet a kukorica 5 leveles állapotá-ig használhatunk. A „valódi korai posztemergens” el-nevezés alatt azt értjük, hogy ezt a készítményt a cégvalóban korai posztemergens felhasználásra tervez-te, nem pedig valamely preemergens célra fejlesztettkészítmény korai posztemergens módon történő fel-használásáról van szó.

Az elmúlt évtized második felének csapadékos év-járataiban végzett kísérletek eredményei szerint aBasis®-szel gyomirtott kukorica mindig több terméstadott, mint a preemergens készítményekkel koraiposztemergens módon kezelt kukorica.

Mi a helyzet aszályos évjáratban? Még nagyobb akülönbség a Basis® javára a termésátlagokat tekintveolyan területen is, ahol viszonylag egyszerűen irthatógyomfajok (aprómagvú, magrólkelő egy- és kétszikű-ek) fordulnak elő.

A Basis® dózisa 20 g/ha, kombinációs partnerkénthektáronként 300 gramm aktív 2,4-D hatóanyagú ké-szítményt javaslunk használni. Ez a kezelés biztosítjaaz állomány záródásáig a gyommentességet (3. kép –Szákszend, 2003.) Amennyiben a területen erős acsattanó maszlag-fertőzés, akkor a kombináció kiegé-szíthető hektáronként 500 g aktív hatóanyagúatrazinnal, ebben az esetben a tankkeverékhez min-den esetben szükséges a nitrogénműtrágya hozzá-adása. A kombinációhoz minden esetben szükségeshozzákeverni a Trend™ 90 nedvesítő szert 0,1 %-oskoncentrációban (0,1 liter Trend™ 100 liter permetlé-hez). A Basis® kijuttatásának optimális időpontja azegyszikű gyomfajok 1-3, a kétszikűek 2-4 leveles álla-pota. További jellemzője: annak ellenére, hogyposztemergens készítményről van szó, talajhatássalis rendelkezik, ez a talajhatás nedves talaj esetén 2-3hetes is lehet.

A kiváló hatékonyságon túl a Basis® akár 20-40 %-kal olcsóbb lehet más, hasonló megoldásoknál. Aköltségtakarékosság alapja ebben az esetben is agyomirtás pontos tervezése.

Mind az új Titus® Plus DF,, mind a Titus®, mind pe-dig Basis® esetén kötelező a permetlé-oldathoz aTrend™ 90 nedvesítőszer hozzáadása 0,1 %--os kon-centrációban.

Száraz, aszályos időszakban a gyomnövények is vé-dekeznek a vízvesztés ellen: vastagabb bőrszövetetfejlesztenek, viaszosabbak a leveleik, zártabbak a lég-zőnyílásaik. Ilyen esetben a herbicidek felvétele is gá-tolt. Ezt leküzdhetjük, ha a permetléhez nitrogénmű-trágyát adagolunk: ha ammónium-nitráttal rendelke-zünk, akkor 4 kg/ha, ammónium-szulfátból 3 kg/ha,folyékony nitrogén (UAN) -oldatból pedig 8-10 l/ha ajavasolt dózis.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy a kukorica leg-fontosabb gyomfajaitól történő gyommentesítésétposztemergens módon is megoldhatjuk, sőt, a gyom-flórától függően, bizonyos esetekben csak így old-hatjuk meg, ezáltal a gyomflóra ismeretében aposztemergens megoldás is tervezhetővé válik. Eh-hez kíván hozzájárulni a DuPont készítményeivel, azúj Titus® Plus-szal, a Titus®-szal és a Basis®-szel.

Dr. Tóth Elemér, Borsos László, Rácz IstvánDuPont Magyarország Kft.

Készítményeink használata előtt minden esetbenolvassa el és kövesse a termékek csomagolásán talál-ható címke felhasználási utasításait!

® az E.I. du Pont de Nemours and Company be-jegyzett márkaneve

™ az E.I. du Pont de Nemours and Company már-kaneve

* a Mustang a Dow AgroSciences márkaneve

Titus® + Mustang*+Trend™+N-műtrágya: 50 g/ha+0,8 l/ha+0,1 %+4 kg/ha

Basis® + 2,4 D+Trend™: 20 g/ha+0,83 l/ha+0,1 %+kultivátor

2. kép

3. kép



A Merlin 75 WG az elmúlt néhány évben méltán vált

közkedvelt, és a legnagyobb területen használt pre-

emergens kukorica gyomirtó szerré Magyarországon.

A Merlin más, mint a többi kukorica gyomirtó szer.

Korszerű és hatékony megoldás több mint 40 külön-

böző egy- és kétszikű gyomnövény ellen. A gyomok

ellen látványosan fejti ki gyomirtó hatását a gyökéren

és a levélen keresztüli felszívódás egyedi kombináció-

jával. Mindazokat a gyomokat, amelyek később kel-

nek, a Merlin a már ismert módon – újraaktiválódva –

képes elpusztítani. Az izoxaflutol (IFT) hatóanyagnak

köszönhetően csak a Merlin rendelkezik azzal a ké-

pességgel, hogy az eső hatására újraaktiválódjon és

elpusztítsa a később kelő gyomokat az állomány záró-

dásáig.

Többéves kutatás és széleskörű szántóföldi kísérle-

tek eredményeként sikerült továbbfejleszteni ezt a pá-

ratlan gyomirtó szert. Az új forma: vizes szuszpenzió

koncentrátum (SC). Szuszpenzió, azaz homogén két-

fázisú rendszer, melyben olyan finom a szemcsemé-

ret, hogy a hatóanyag szilárd részecskéi egyenletes el-

oszlásban lebegnek a folyadékban. A gyártás során a

hatóanyagot 1-1,5 mm átmérőjű cirkónium gyöngyök

között, vizes közegben őrlik. Az őrlést 50 km/óra ke-

rületi sebességgel addig végzik, amíg a hatóanyag-

szemcsék 3-10 mikron méretűek lesznek. A rendkívül

precíz gyártástechnológiának köszönhetően a Merlin

480 SC a permetlékészítéskor közvetlenül a vízbe önt-

hető, ahol a keverés során gyorsan feloldódik.

A Merlin 480 SC egyesíti a Merlin 75 WG kiemelke-

dő gyomirtó hatékonyságát és a folyékony forma elő-

nyeit, a könnyű keverhetőséget és kényelmes kezelhe-

tőséget.

A Merlin 480 SC a hatóanyagot magas koncentráció-

ban tartalmazza, így továbbra is alacsony dózisban al-

kalmazható. A folyékony formának köszönhetően

könnyen és precízen adagolható. A könnyű keverhe-

tőség gyorsabb permetlékészítést tesz lehetővé. Kor-

szerű formában készül, szerves oldószert nem tartal-

maz.

A Merlin 480 SC kényelmesen használható 1 literes

kiszerelésben kapható, ami átlagos dózisban alkal-

mazva 5 ha kezelésére elegendő.

Felhasználható: mag-

ról kelő egy- és kétszi-

kű gyomok ellen kuko-ricában (takarmány, si-

ló), valamint mákban a

gyomosodási viszo-

nyoktól függően önál-

lóan, vagy egyszikűirtóval tankkombinációban.

Hatásmód: a hatóanyag a csírázó gyomok maghé-

ján, gyökerén, szárán és levelén keresztül egyaránt fel-

szívódik, ezért a gyomok már a kelés folyamán, vagy

azt követően elpusztulnak.

Hatásspektrum: a Merlin® 480 SC a magról kelő

gyomnövények széles köre ellen hatékony.

- érzékeny kétszikű gyomnövények:baracklevelű keserűfű, csattanó maszlag, disznópa-

réj-félék, fekete csucsor, kis gombvirág, lapulevelű ke-

serűfű, libatop-félék, napraforgó, parlagfű, pásztor-

táska, repcsényretek, selyemmályva, szerbtövis fajok,

terebélyes laboda, vadkender, vadrepce;

- érzékeny egyszikű gyomnövények:egynyári perje, fenyércirok (magról kelt), közönsé-

ges kakaslábfű, muhar-félék, vadköles.

Adagolás: a gyomosodási viszonyoktól és a talaj tu-

lajdonságaitól függően 0,18-0,22 l/ha. Átlagos talaj-

adottságok és gyomviszonyok között a Merlin® 480

SC dózisa: 0,2 l/ha. A kijuttatáshoz szükséges szer

mennyiségét a talaj kötöttsége, szervesanyag-tartalma,

valamint a korai posztemergens alkalmazásnál a

gyomnövények fejlettsége határozza meg.

Javasolt technológia kukoricában1. A kukorica vetése előtt 0-10 nappal a gondosan elő-

készített magágyra kell kijuttatni 0,18-0,22 l/ha dózis-

ban a talajtípustól függően.

A készítményt bedolgozni szigorúan tilos!

2. Vetés után, kelés előtt (preemergensen) 0,18-0,22

l/ha dózisban kell alkalmazni, talajtípustól függően.

3. Állományban (korai posztemergensen) a kukorica

szögcsíra állapotától 3 leveles koráig, a magról kelő

kétszikű gyomnövények 2-4 leveles, a magról kelő

egyszikűek 1-3 leveles állapotában (gyökérváltásu-

kig) kell kijuttatni, 0,18-0,22 l/ha dózisban.

Magról kelő egyszikűek (közönséges kakaslábfű,

muhar-félék) erős fertőzése esetén a vetés előtti, vala-

mint preemergens alkalmazásnál kombinációban ja-

vasolt kijuttatni. Kombinációs partnerek lehetnek a

kukoricában preemergensen engedélyezett, egyszi-

kűek elleni készítmények, az engedélyokiratukban

előírt legnagyobb dózisuk 50 %-os csökkentésével.

A Merlin megalapozza a maximális termés elérését.

Biztosítja a kukorica erőteljes és gyors kezdeti fejlődé-

sét korai gyomkonkurencia nélkül. Újraaktiválódva

megakadályozza a későbbi gyomosodást is.

Rikk IstvánBayer CropScience

Korszerű és hatékony – megújult formában

Pápateszéren él és a Bakony

nyugati lejtőin 130 ha-on gazdál-

kodik Valler Tibor családi gazdál-

kodó, aki precíz szakmaisága és

gazdaboltja révén ismert a kör-

nyék gazdái körében. Jó érzéke

van a növénytermesztéshez, nem

gépiesen és előírásszerűen végzi

a munkát, hanem gondolkodik, és

az egyre sokasodó saját tapaszta-

lataira épít. Az ökonómia és a piac

törvényszerűségei, valamint terü-

leti adottságainak megismerése

ráébresztették arra, hogy „kukori-

cául” kell minél hamarabb megta-

nulni ahhoz, hogy eredményesen

gazdálkodhasson. A kukorica ta-

nulmányozása, minél jobb megis-

merése érdekében kialakult

„szimbiózis” elválaszthatatlan em-

ber-növény szerelemmé fejlődött. Az elmúlt években

elképzelhetetlenné vált számára, hogy – akár kis mér-

tékben még a vetésváltás szabályait is megsértve – terü-

letének legalább 75 %-án ne ezt a növényt termelje. A

kukoricabogár imágójának múlt évi tömeges – de szá-

mottevő kártétel nélküli – megjelenése természetesen

korábbi álláspontja felülvizsgálására és a monokultúrás

termesztés feladására késztette. Ez azonban a jövedel-

mező növény iránti vonzódását cseppet sem csökken-

tette, sőt minden ismert módszert hajlandó bevetni an-

nak érdekében, hogy a kukorica állományt a betolako-

dóktól megvédje. A kukoricabogár betelepülése ellen

azonban vajmi keveset tud tenni, hiszen az a „gazda-

szomszédság” káros következménye. Csak reméli, hogy

a gazdatársak is idejében felismerik a veszélyt, és ko-

molyan veszik a bogár elleni – elsősorban agrotechni-

kai – preventív védekezést. Erre azért is jó okuk lenne,

mert a lárvakártétel a környező határrészekben már az

ún. „lúdnyak” jelenségig gyötörte az állományok egy je-

lentős részét.

Együtt kell élni a kukoricával

Valler Tibor maga kombájnoz, amihez azért is ragasz-

kodik, mert a fülkéből a tenyészidőszak végén még

egyszer látni akarja a terület minden szegletét, és min-

den egyes termő kukorica egyedet, csövet – ha futólag

is – de vizsgálat tárgyává tesz. Így végleg megerősítheti

magában az állomány kelése óta bejárásokkal tett meg-

figyeléseit. Fentről kiválóan látja a talajminőség eltéré-

séből adódó különbségeket, az esetleges fejlődési

rendellenességeket. Nem túlzás azt állítani, hogy táblá-

inak minden m2-ét ismeri, így a kö-

vetkező év tápanyag-visszapótlásá-

nál ezt kamatoztatni tudja. A homo-

kos és erdőtalajra emlékeztető fol-

tokkal tarkított középkötött vályog-

talajon – ahol az AK-érték 20-37 kö-

zött hektikusan változik – okszerű

műveléssel, sikerült a kukorica szá-

mára jó feltételeket teremteni.

A kukoricatermesztés sikeréért so-

kat és következetesen kell tenni,

amellett, hogy együtt él az ember a

növénnyel a tenyészidőszak alatt –

mondja Valler Tibor. Minden tech-

nológiai fázis, minden kigondolt és

elvégzett munka csakis kiváló minő-

ségben váltja be a hozzá fűzött re-

ményeket. A cél a kukorica magas

termésszinten tartása, hiszen ebben

a térségben ez a növény egyértelmű-

en a leginkább jövedelmező. Ez azonban csak erős

szakmai meggyőződéssel, továbbá a területismeretből

eredő és arra épülő szakmai „finomságok” révén érhe-

tő el. Ezek között a minőségi talajmunkák vezető he-

lyen állnak, s ez már nem nélkülözheti a korszerű tech-

nikai hátteret. Ma a vezető mezőgazdasági gépgyártók

termékeiben sokszor megtalálható az elektronikai

csúcstechnológia, amit tudomásul kell venni, hiszen a

földdel való bánásmód is egyre nagyobb igényességet

követel. Így lehet kis gazdaságban is nagy eredménye-

ket elérni!

Néha egészen aprószakmai finomságok döntenek

Mivel egy vérbeli kukoricatermelő gazda napokig

tudná mesélni a növénnyel kapcsolatos tapasztalatait,

csak a szakmai finomságok közül van mód mazsolázni

az alábbiakban, „Valler-módra”.

A szántás mélysége (28-30 cm) és minősége váltva-

forgató és változtatható fogásszélességű ekével végez-

hető igényesen a Bakony-alján, amely mélylazító tüské-

vel van ellátva. Fontos műszaki szempont a kiegyenlí-

tett vonóerő biztosítása is, amely változó talajszerkezeti

viszonyok esetén is képes folyamatosan garantálni az

állandó és jól megválasztott menetsebességet.

A vártnál több téli csapadékvíz felfogásához, eltárolá-

sához furfangos módon, a laposabb területeken még

ún. nyitott barázdás vízelvezető módszert is kidolgo-

zott az esetleges belvízkár megelőzésére, ill. minden

csepp téli csapadék megőrzésére. Mindig az aszályos

évek gyötrő emlékei közepette kell lelkiismeretesen vé-


Kicsiben ugyan, de alaposan megtanult„kukoricául”…

gezni ezt a munkát is – magyarázza Valler Tibor – amely

egészen biztos nem felesleges pénzkidobás.

Az első tavaszi munka, a rónázás vagy simítózás csak

a hozzá nem értők számára tűnik egyszerű vagy éppen

elnagyolható dolognak. A téli kevés vagy sok csapadék

biztonságos eltárolása itt a cél, – ami nagyon sokat ér-

het a későbbiekben – és soha nem tudni, milyen száraz

évjárattal kell szembenézni. Néha le kell ásni, máskor

talajhőmérsékletet mérő szondával kell következtetni a

betárolt víz mennyiségéről, a talajszelvényben való el-

helyezkedéséről.

A tápanyag-visszapótlás egyelőre „lelkiismereti ala-

pon” komplex műtrágya kijuttatásával kezdődik meg a

mélyszántás előtt 45-45 kg N:P:K hatóanyag kijuttatásá-

val. Ezen a megérzéses megoldáson persze túl kell lép-

ni és a talajvizsgálatok elvégeztetése elodázhatatlan fel-

adat lesz a következő évben.

Az alacsony költségigényű, a gyomirtó szerek kijutta-

tásával összekapcsolt magágykészítés a saját kivitelezé-

sű – kifejezetten a helyi talajadottságokra konstruált –

kompaktorral történik egy menetben, amelyet 50

kg/ha hatóanyag mennyiségű N-műtrágya kijuttatás

előz meg. A komputeres vezérlésű Rauch műtrágyaszó-

ró a már említett precizitás érdekében szinte nélkülöz-

hetetlen, a mellé adaptált műholdas helyzet-meghatáro-

zóval. Utóbbi garantálja a szórásnál a párhuzamos hala-

dást, kiküszöböli az átfedést és a sávelhagyást egyaránt.

A növényvédelem és -ápolása lelkiismeretes betegápolás analógiájára épül

A talajhőmérsékleti optimum szerint, jellemzően az

április végi néhány napban, Monosem késes-csorosz-

lyás vetőgéppel történik meg nagy alapossággal a ve-

tés. Az ezzel egy időben adott komplex starterek nem

váltak be az előző években, ezért a jelenlegi gyakorlat-

ban 30 kg/ha N hatóanyag jelenti a tövek mellé kijutta-

tott starter-műtrágyázást. Ez sokak szerint nem kamato-

zik, Valler Tibor azonban úgy ítéli meg, hogy pozitívan

segíti a növény energikus indulását. Kiváló tapasztala-

tokat szerzett viszont állományban Polifeed lombtrá-

gya alkalmazásával, s ami egyszer bizonyíthatóan be-

vált, ahhoz később is ragaszkodik.

A kukorica gyommentesen tartása sem egyszerű fel-

adat. Amikor májusban a jelentéktelennek tűnő

gyomnövénykék (selyemmályva, parlagfű stb.) megje-

lennek, sokan vállrándítással mennek el a probléma

mellett. Ezek a gyomok versenyt kezdeményeznek a ví-

zért a kukoricával. Ekkor kell beavatkozni a kultiváto-

ros mechanikai eljárással, amely házilag megoldott mó-

don alkalmas egészen olcsó herbicidek kijuttatására is.

Ez a kombinált módszer különösen hatékonynak és

költségtakarékosnak bizonyult az évek során. S ezzel

még nem szűnt meg teljesen a gyomok elleni küzde-

lem, mert a foltokban megjelenő „túlélő” gyomok ellen

levél alá permetezéssel, foltkezeléssel érdemes véde-

kezni, hiszen ez a költségtakarékosság mellett a környe-

zet terhelésének mérséklése szempontjából is fontos.

Szabad fajtaválasztás,innovatív vágyak, ökonómia

Nem mellékes a fajtaválasztás, és természetesen a

preventív védekezés formájában a rovarölő szerrel csá-

vázott vetőmag használata sem. A FAO 390-400-as te-

nyészidejű fajták érzik itt igazán jól magukat és terem-

nek megbízhatóan. Persze, ha biztosat tudnánk az idő-

járás alakulásáról, akkor a hosszabb tenyészidejű fajták

további terméstöbblettel rukkolhatnának elő, ez azon-

ban egyéb gondokat rejt magában. A 6-8 ha-os „házi

tenyészkert” 10-12 fajtával jelenti az útmutatást a követ-

kező évek fajtaválasztásához.

Valler Tibor már az idén nagy kísértést érzett arra,

hogy a kukoricabogár imágója elleni eredményes vé-

dekezés érdekében egy hidas traktort vásároljon. Mű-

szaki ember lévén azonban a gép ára és a műszaki kihí-

vás saját megoldásának varázsa tartotta vissza. Nem

tesz le arról, hogy maga építse meg ezt a későbbiekben

valószínűleg nélkülözhetetlen gépet. Mint ahogy képes

volt megoldani a lárvakártétel elleni, gyökérzónába tör-

ténő szer kijuttatás módszerét is.

A kukoricatermés az elmúlt aszályos évben is elérte a

8,5 t/ha termésszintet, ami arról tanúskodik, hogy a

gazda érti a dolgát. A költségek mértéke meghaladta a

100 ezer Ft/ha nagyságrendet, pedig a takarékosság el-

ve minden munkafázisban megvalósult. Volt már ko-

rábban ezt meghaladó, 10 t/ha feletti termése is, még-

sem elégedett egészen önmagával. Sok finomítást igé-

nyel még saját birtokán belül a kukoricatermesztés –

mondja a gazda – legjobban mégis az foglalkoztatja,

hogy a környezetében gazdálkodók is higgyenek végre

az egységes fellépés sikerében a betolakodó kukorica-

bogár ellen. Most ez jelenti a következő évek kukorica-

termesztésének potenciális veszélyét, s ez ellen nagyon

fontos lenne egységes szemlélettel és cselekvéssel fel-

lépni. Mások hanyagsága, ismerethiánya miatt ne kell-

jen lemondani arról a növényről, amely annyi örömet,

szakmai sikert és tisztes jövedelmet hozott az elmúlt

évek során.Nagy Zoltán



A kukorica termésének alakulásában a gyomosodásönmagában is meghatározó tényező. A gyomok a talaj-ból jelentős mennyiségű vizet és tápanyagot vonnak el,s ebben a versenyben a kukorica megfelelő gyomirtószerek alkalmazása nélkül alulmaradna.

Hazai kísérletek azt bizonyítják (Újvárosi 1965), hogya kezdeti gyomosodás jelentős termésveszteséget idézelő a kukoricában. A gyommentesség biztosítása külö-nösen a tenyészidőszak első 6-8 hetében fontos, amikora kukorica fejlődését a gyomok komolyan hátráltatják. Akelés után 5 (!) nappal a gyomirtott területen az elérhe-tő termés 87,9 %-át takarították be. A kelés után két hét-tel végzett gyomirtás esetén a termés a gyommentesparcellákkal összehasonlítva 73,8 % volt. A harmadik hé-ten gyomtalanított területen 51,8, a kelés után egy hó-nappal gyommentesített területen pedig a kontrollhozviszonyítva csak 38 % termést tudtak betakarítani. Akontrollt a preemergensen kijuttatott szerrel a keléstőlfogva gyommentesen tartották. A termelő alapvető ér-deke tehát a gyomkonkurencia mielőbbi tartós meg-szüntetése. Erre a legmegfelelőbb megoldás a preemer-gens, illetve a bedolgozásos termékek alkalmazása.

Az utóbbi évek száraz időjárása a posztemergens szerekalkalmazása mellett a korábbi évtizedeken keresztül do-mináns, bedolgozásos (ppi: preplanting incorporated)technológiák alkalmazásának létjogosultságát hozza is-mét előtérbe. A késői, célzott gyomirtás a termésre gya-korolt hátrányos hatáson túl más problémákat is felvet.A kivitelezésre egy viszonylag szűk időintervallum állrendelkezésre, amely nagyobb terület kezelése eseténgépkapacitási, munkaszervezési problémát jelenthet,különösen akkor, ha a kezelés optimális időszakábankedvezőtlen időjárás nehezíti a permetezést. Sok eset-ben egyetlen nap elegendő lehet, hogy a gyomnövénygyors fejlődése miatt a herbicid hatékonysága jelentő-sen csökkenjen, így a kivárásos stratégia könnyen nagy-mértékű és kezelhetetlen gyomfertőzöttséget okozhat.Ezzel szemben a ppi technológia legfőbb előnyei a kö-vetkezők:$ nincs szükség bemosó csapadékra, a gyomirtás koc-

kázatmentes és biztonságos;$ a kukorica kezdeti fejlődésétől biztosítja a gyom-

mentességet és a zavartalan fejlődést;$ a bedolgozás a magágy-előkészítéssel egy menet-

ben elvégezhető, így az nem jelent többletköltséget.

A Nitrokémia 2000 Rt. a kukorica gyomirtására aján-lott preemergensen és ppi módon kijuttatandó termé-keinek alkalmazását egy technológiai elem – a talajbadolgozás – beiktatásával javasolja. A „Mindent bele”program keretében a készítmények hatásbiztonságát atalajba juttatott hatóanyagok szavatolják sekély, illetveközepes mélységű bedolgozással. A ppi technológiábanalkalmazható és a kukorica vetőmag-előállításban nép-

szerű FLEXENIT III 690 EC mellett az árukukoricagyomirtására a PROPONIT TERRA 840 EC-t ajánlja,amely a bedolgozásos szerek családjának legújabb kép-viselője.

A PROPONIT TERRA 840 EC kettős hatású szer, mivela tiolkarbamátok csoportjába tartozó komponenst(butilát), ill. egy klóracetanilidet (propizoklór) tartal-maz. A két hatóanyag egymást kiegészítve tökéletes vé-delmet nyújt a kukoricát leginkább veszélyeztető,magrólkelő egyszikű gyomok (kakaslábfű, muharfélék,kölesfélék), ill. a propizoklór révén egyes magról kelőkétszikű gyomok (disznóparéjfélék, libatopfélék) ellen.A PROPONIT TERRA 840 EC hatástartama 4-6 hét,amely elegendő idő arra, hogy a kukorica gyomelnyo-mó képessége érvényesüljön.

A PROPONIT TERRA 840 EC dózisa 3,0-4,5 liter hektá-ronként. A kezelést a vetést megelőzően kell elvégezni,és a szert a kijuttatás után azonnal 6-8 cm mélyen a talaj-ba kell dolgozni. Lazább szerkezetű, szerves anyag tarta-lomban szegényebb talajokon a kisebb, kötöttebb, szer-ves anyag tartalomban gazdagabb talajokon a nagyobbdózist kell kijuttatni. Az alkalmazhatóság alsó határa 1,5%, míg felső határa 4,0 %. Ennél több humuszt tartalma-zó, ill. túl nedves talajokon (60 % felett) a butilát ható-anyagnak a talajkolloidokhoz való lekötődése, ill. ned-ves környezetben fokozott gőztenziója miatt nem java-solt az alkalmazása.

A magrólkelő kétszikűek elleni hatás szélesítése érde-kében a PROPONIT TERRA 840 EC kombinálhatóatrazin hatóanyagú készítményekkel tankkombináció-ban (ppi), vagy a PROPONIT TERRA 840 EC kezelésután pre-, ill. posztemergens kijuttatással. Költségtakaré-kossági okokból az egymenetes kijuttatás javasolható.Kiváló kombinációs partnere az Atrazin 500 FW 2,2-2,8liter/ hektár dózisban. Évelő kétszikűek ellen, amennyi-ben szükséges, kiegészítő kezelésként Dikamin 720WSC 1,0-1,5 liter/hektár adagjával védekezhetünkposztemergensen.

Az egymenetes bedolgozást a magágy-előkészítő gé-pekre szerelhető permetező adapterek teszik lehetővé,melyekre számos gépkereskedő – köztük az INTERATRt. és a HUNIPER Kft. – készséggel tesz ajánlatot az ér-deklődők részére.

Egy technológia és annak költségei nagymértékbenbefolyásolhatják az üzemi eredményességet. Mindeztegy ingyenes költségkalkulációs számítási rendszer al-kalmazásával tudjuk szemléltetni, melyet aNITROKÉMIA 2000 Rt. területi kereskedelmi képviselőibiztosítanak igény esetén. Kérjük, hívják őket!

A 2003-as esztendő ismét bebizonyította a termelőkszámára a korábban alkalmazott bedolgozásos (ppi)gyomirtási technológiák biztonságát. Ezért 2004-ben isjavasoljuk, hogy: „MINDENT BELE”!

Szabó Géza, Oláh István

MINDENT BELE!A végeredmény a fontos! Ön is így gondolja?

Amikor még a növénytermesztés tantárgyat tanul-

tam, – és az bizony már lassan negyven évvel ezelőtt

volt – a monokultúra szó szinte a kukoricával azono-

sult. Monokultúrában, azaz évekig önmaga után,

egyedül a kukoricát vetették különösebb növényvé-

delmi, vagy más termésleromlási kockázat nélkül. A

vegyszeres gyomirtását is elsők között ennek a nö-

vénynek oldották meg. Vetésváltásra maradt a napra-

forgó növényegészségügyi kényszerből, és a gaboná-

kat sem volt (és ma sem!) tanácsos több évig ugyanab-

ban a táblában termeszteni. A cukorrépa, burgonya és

más szántóföldi növények sem követik önmagukat

ugyanazon a területen, nagy felületen egyedül a kuko-

rica maradhatott helyben napjainkig. Miért napjain-

kig? Mert amikor jött az amerikai kukoricabogár, an-

nak megérkeztével nálunk is leáldozott a kukorica

monokultúrás korszaka.

Ezek után lehet talán már okafogyottá is vált a mo-

nokultúra és vetésforgós rendszer előnyeinek – hátrá-

nyainak összehasonlítása, mégis erre gondoltam, ami-

kor fellapoztam Samuel L. Tisdale és Werner L. Nelson

A talaj termékenysége és a trágyázás 1966-ban magya-

rul is megjelent könyvében A vetésforgó és a mono-kultúrás termesztés összevetése című fejezetet. Mert az

alig néhány évtizedes monokultúrás kukorica ter-

mesztéstechnológiai tapasztalatokon szerzett ismere-

tek máris archivált tudománynak számítanak és ép-

pen most a szemünk láttára válnak szakma-történelmi

adatokká. „A folytonos termesztés, illetve a monokul-túra nem új.”– így indul az első bekezdés – „Erre azegész világon már vannak példák, így Távolkeleten arizs, az Egyesült Államok szubhumid vidékén a búza,illetve délen a gyapot esetében. Bár valaha a mono-kultúrát is a gyenge gazdaság-vezetés jelének tekintet-ték, az 1950-es években megnövekedő kémiai nitro-génellátás mindazokon a talajokon, ahol az eroziónem komoly probléma, fokozta a kukorica monokul-túra iránti érdeklődést. A kapott adatok arra mutat-nak, hogy a különböző forgók értékét felül kell vizsgál-ni (írták ezt a szerzők 1966-ban, és mennyire igaz lesz

ez a közeljövőben, egész más előjellel – I.P.) mind-azon esetekben, amikor nem áll fenn a terméshoza-mokat korlátozó nem megfelelő tápanyagellátás. Ön-magában a kukoricanövényben semmi olyan sincs,amely megnehezítené a folytonos termesztését. In-kább a nem kielégítő trágyázás és a túlzásba vitt talaj-művelés okolható a kukoricatermesztéssel együttjárótalajkárosító hatásokért.

Az 1950-es évekig a folytonos kukorica-parcellákataz ilyen rendszer helytelensége példájaként mutatták

be. A legtöbb ilyen parcella nem kapott megfelelő mű-trágyázást, főképpen nem nitrogént, és ezeket a pil-langós növényeket is magukba foglaló forgókkal ha-sonlították össze. Így a folytonos kukoricatermesztéskedvezőtlen képet mutatott. Azóta az összehasonlítá-sokat sokkal ésszerűbben állítják be. Álatában a nagytermést biztosító körülmények között a kukorica mo-nokultúra terméseredményei 15 %-kal kisebbek, minta forgókban termesztett kukoricáké. Bizonyos idő-szakokban viszont, amikor a nedvesség korlátozó, afolytonos kukorica jobb lehet, mint pl. a lucerna utánkövetkező kukorica. A lucerna a talajszelvényből mé-lyen felveszi a vizet és az utána következő kukoricavízhiányban szenvedhet.

Még nincs világosan meghatározva, hogy milyenkörülmények között lehet a folytonos kukoricaterme-lést állandó nagy termések fenntartásával véghezvin-ni. Az eddigi tapasztalatok arra mutatnak, hogy a ku-korica-monokultúra a talajviszonyok széles változa-tában megengedhető, feltéve hogy a talaj kielégítőensík fekvésű.

Iowában úgy vélik, hogy a 0-2 %-os lejtőkön a foly-tonos kukoricatermesztés lehetséges, a 2-5 %-os lejtő-kön csak az eroziós veszély gondos figyelembevételé-vel és elhárítása mellett van rá mód, 5 %-osnál mere-dekebb lejtőkön a monokultúrás termesztéssel nemszabad megpróbálkozni. (Dincan N. Schaller,1962).

Kétségkívül megvan a lehetősége, hogy monokultú-rában bizonyos betegségek és rovarok elszaporodja-nak. Ekkor a monokultúrát meg kell szakítani és másnövénytermesztési gyakorlathoz kell folyamodni. (Ma

sem igen van jobb megoldás az ilyen esetre! – I.P.)

Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a kukorica-mo-nokultúra nem jelenti azt, hogy az egész gazdaságkukoricával van bevetve. A kukoricát az erre alkal-masabb táblákon kell termeszteni, míg a többi területgyepesítendő.”

Néhány bekezdést átugorva eljutunk a Hatás a talajszerkezetére alcímhez. Ebben a következőket olvas-

hatjuk: „Jól trágyázott kukorica kb. ugyanannyi földfeletti maradványt hagy, mint egy pillangós. A kukori-catermesztésnél általánosságban használt talajműve-lési módszerek azonban a szervesanyag eléggé gyorselbomlását segítik elő. A gyökérrendszer itt más, mintvalamely mélyen gyökerező pillangósnál, pl. lucerná-nál. A finom szövetű tömör altalajt átjáró lucernagyö-kerek minden bizonnyal kedvező hatásúak.

A széles sortávú növények monokultúrája nagyobbtraktorforgalommal és a talaj több bolygatásával jár,ennek következtében pedig a talaj tömödötté válik,


Már elődeink is írták...Dr. Inczédy Péter rovata

Extra 5.2004. február 75szerkezete leromlik, szervesanyag-tartalma elbomlikés felszíni erózió lép fel. Ezeknek a nehézségeknek egyrészét a helyesen trágyázott növények sűrűbb állomá-nya egyensúlyozza. A minimális talajművelés jó hatá-sú. A síkfekvésű sötét talajokon a szerkezet fenntartá-sa végett kívánatosabb az őszi mélyszántás a tavaszi-nál, mivel a fagyás és kiengedés ilyen tekintetben ha-tározottan jó hatású.”

És akkor lássuk a két termesztési rendszer összeha-

sonlítását az akkori felfogásban:

„Vetésforgó rendszer.1. Az egész területen időszakonként mélyen gyöke-

rező pillangósok termeszthetők.2. Több a folytonos növényborítottság és így valószí-

nűleg kisebb az erózió.3. A talaj fizikai állapota kedvezőbb lehet.4. Különbözőképen táplálkozó gyökérzetű és táp-

anyagigényű növények váltakoznak; mélyen gyökere-ző, illetve sekélyen gyökerező, erélyesen, illetve gyen-gén táplálkozó, valamint nitrogén megkötő és nempillangós növények.

5. Kedvezőnek tartják a gyom- és rovarirtó hatást,bár ezen a téren egyre inkább a vegyi anyagok hatá-sosabbak.

6. Kedvezőnek tartják a betegségeket leküzdő ha-tást. A növénymaradványok változása elősegíti a ta-

laj szervezetei közötti versengést és így hozzájárulhata patogének visszaszorításához.

7. A vetésforgó révén a munkaigény időben széthúz-ható és a bevételi források is változatosabbak.

Folyton termesztés vagy monokultúra.1. Nagyobb lehet a haszon. 2. A talajt valamely növény, pl. a kukorica vagy a ta-

karmány sajátságaihoz lehet alkalmazni.3. Az éghajlat egy bizonyos növény számára a leg-

biztonságosabb; így pl. a Kukorica Övezetben a kuko-rica a megfelelőbb, mint a zab.

4. A gépesítési és épületköltségek valószínűleg kiseb-bek.

5. A termelő egyetlen növényt helyezhet előtérbe ésennek szakértőjévé válhat. Kevés ember szerezhet ele-gendő tájékozottságot nagyszámú növény szakszerűtermesztéséhez és emellett még az állattenyésztéshez.Ugyanakkor a monokultúra nagyobb ügyességet kí-ván, beleértve a növényvédelmet és a tápanyag-ellá-tottság szabályozását.

6. Módot ad arra, hogy a termelő ne legyen kényte-len az egész éven át a gazdálkodással foglalkozni.”

Ebben az összehasonlításban persze ma a kukorica-

bogár dönt a termelő helyett, de talán mégsem jár

olyan nagy áldozattal visszatérni a vetésváltáshoz!

Vetőmagban:Vesztergombi Angélát,

növényvédő szerben:Török Bélát.

Telefon:

74-410-420

HHÍÍVVJJOONN MMIINNKKEETT!!V E T Ő M AGV E G YS Z E R

E G Y Ü T T

a

SZEKSZÁRDI

Növény-Védő Kft.

KÍNÁLATÁBAN.

a kukorica az uniós csatlakozás küszöbén...

Documents